Települési hulladékgazdálkodás

Települési hulladékgazdálkodás

Oktatási segédanyag III. évfolyam környezetgazdálkodási agrármérnök szakos hallgatók számára Gyöngyös 2008.

Irodalom

Barótfi István (szerk.) (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 981p. http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b108/index.html

Vermes László (1998): Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó, Bp. 201p. Zimler Tamás (szerk.) (2003): Hulladékgazdálkodás – alaptankönyv. Tertia Kiadó, Bp. 319p. www.kvvm.hu; www.hulladek.lap.hu; ww.hulladeksors.hu; www.humusz.hu; www.veszelyeshulladek.lap.hu

1. A hulladék fogalma, hulladékok osztályozása

Nincs hulladék, csak rossz helyre került használt anyag…

A hulladékgazdálkodás szükségessége A hulladékgazdálkodás elemei:

A hulladékok keletkezésének és/vagy veszélyességének csökkentése, megelőzése A keletkezett hulladékok elkülönített gyűjtése és hasznosítása

4R elv: - reduce – csökkenteni - reuse – újra használni pl. javítás után - recycling – újrahasznosítani (anyagában) - recove – átalakítás (égetés)

A nem hasznosítható hulladékok káros környezetszennyezés nélküli átmeneti tárolása és ártalmatlanítása

A hulladékgazdálkodás prioritásai

kedvező Megelőzés Minimalizálás Újrahasználat Újrahasznosítás Energia-visszanyerés kedvezőtlen

Lerakás

A hulladék fogalma A hulladék fogalma: nehéz megfelelő rendező elveket találni • emberi tevékenységek sokfélesége miatt a hulladékok anyagi jellemzői is sokfélék • környezetvédelem fiatal, szabályozás alatti területe miatt terminológiája nem egységes Általános értelemben hulladék az ember - mindennapi élete - munkája során keletkező - gazdasági tevékenysége • • • •

a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlenül fel nem használható, különböző minőségű és halmazállapotú anyag, anyagegyüttes, melyet a tulajdonosa közvetlenül sem felhasználni sem értékesíteni nem tud, és amelynek kezeléséről külön kell gondoskodnia.

A hulladék fogalma

A gyakorlat szemszögéből (EU direktívák): • hulladék minden olyan anyag, anyagegyüttes, melytől tulajdonosa valamilyen úton meg akar szabadulni. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény (Hgt.) meghatározása: • hulladék bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag (minőségi meghatározás), melytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.

Hgt. 1. számú melléklete szerinti hulladékkategóriák: Q1: A továbbiakban másként meg nem határozott termelési, szolgáltatási vagy fogyasztási maradékok Q2: Előírásoknak meg nem felelő, selejt termékek Q3: Lejárt felhasználhatóságú, szavatosságú termékek Q4: Kiömlött, veszendőbe ment, vagy egyéb kárt szenvedett anyagok, beleértve a baleset következtében szennyeződött anyagokat, eszközöket stb. is Q5: Tervezett tevékenység következtében szennyeződött anyagok (tisztítási műveletek maradékai, csom. anyagok, tartályok stb.) Q6: Használhatatlanná vált alkatrészek, tartozékok (elhasznált szárazelemek, kimerült katalizátorok) Q7: A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyeződött savak, oldószerek, kimerült edzősók stb.) Q8: Ipari folyamatok maradék anyagai (salakok, üstmaradékok stb.) Q9: Szennyezéscsökkentő eljárások maradékai (gázmosók iszapja,porleválasztók pora, elhasznált szűrők, szennyvíziszapok stb.) Q10: Gépi megmunkálás, felületkezelés maradék anyagai (esztergaforgács stb.) Q11: Ásványi nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának maradékai (pl. ércbányászati meddő, olajkitermelés hulladékai stb.) Q12: Tiltott anyagokat tartalmazó termékek (PCB-tartalmú olajok stb.) Q13: Bármely anyag vagy termék, amelynek használatát jogszabály tiltja Q14: A birtokosa számára tovább nem használható anyagok (mezőgazdasági, háztartási, irodai, kereskedelmi és bolti hulladékok stb.) Q15: Talajtisztításból származó szennyezett anyagok Q16: Bármely más hulladékká vált anyag vagy termék, amely nem tartozik a fenti kategóriákba

A hulladékok csoportosítása halmazállapot és eredet szerint Halmazállapot szerint Eredet szerint

Szilárd

Folyékony

Iszapszerű

Gáznemű

Települési

háztartási és utcai szemét

kommunális szennyvíz

kommunális szennyvíziszap, szippantott iszap

lakóház fűtések füstje

ipari szennyvizek olajok hígtrágya

ipari szennyvíziszapok

ipari füstök és gázok

galvániszapok

vegyipari, petrokémiai gázok és füstök

Termelés

Veszélyes

ipari melléktermékek és hulladékok állati eredetű hulladékok almos trágya különféle ipari törmelékek salakok porok

Forrás: Vermes 1998

Savak, lúgok, oldatok, festékek, trafóolaj

Hulladékok osztályozása Eredet szerint: 1.

települési hulladékok háztartásokban, közterületeken keletkező, ill. háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű gazdasági hulladék összetételük és mennyiségük az életszínvonaltól, életmódtól, fogyasztási szokásoktól függően változik

2.

szilárd települési hulladékok (TSZH) folyékony települési hulladékok (FTH) inert hulladék biológiailag lebontható hulladékok

termelési hulladékok iparban, szolgáltatásban, mezőgazdaságban keletkező technológiai eredetű amortizációs hulladékok

Települési hulladékok definíciója A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. Rendelet. szilárd (TSZH) folyékony (FTH) = közcsatornába nem kerülő, szippantott szennyvizek inert hulladék: az a hulladék, amely

nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be

biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-

tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható.

Hulladékok csoportosítása Halmazállapot szerint:

szilárd folyékony iszapszerű pasztaszerű hulladékok.

Környezeti hatás szerint:

a környezetre (jelen ismereteink szerint) nem veszélyes hulladékok a környezetre veszélyes hulladékok inert hulladékok

Veszélyes hulladék: önmaga vagy bármelyik bomlásterméke közvetlenül vagy közvetve azonnal vagy késleltetetten az emberi életre, egészségre ill. az élővilágra káros hatást fejthet ki. 98/2001. (VI.15.) Korm. r. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

Hulladékok azonosítása a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet – az

Európai Hulladék Katalógus (EWC) 6 jegyű kódszámait tartalmazza, melyek a hulladékok egyértelmű azonosítására szolgálnak első két számjegy: a hulladékot eredményező tevékenység szerinti főcsoport (pl. mezőg., fafeldolg., bőr-, szőrme- és textilipar, stb.) második két számjegy: a főcsoporton belüli alcsoport utolsó két számjegy: a konkrét hulladékfajta * = veszélyes hulladék jelölése

Pl.: tartósítószer hulladék besorolása: a tevékenység szerinti főcsoport: élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok = 02 alcsoport: gyümölcs, zöldség feldolgozásából, konzervgyártásból származó hulladékok= 03 tartósítószer hulladékok: 02 03 02 az EWC kód szerinti besorolás a hulladék termelőjének feladata és

felelőssége

Kiemelt hulladékáramok: f1.csomagolás és csomagolási hulladék f2. biológiai úton lebomló szerves hulladék f3. hulladék olajok f4. poliklórozott bifenilek (PCB), poliklórozott terfenilek (PCT) f5. elemek és akkumulátorok f6. gumiabroncsok f7. kiselejtezett gépjárművek f8. elektromos és elektronikai készülékek f9. egészségügyi hulladék f10. állati eredetű hulladék f11. növényvédő szer hulladék és csomagolás f12. építési és bontási hulladék f12.1. azbesztmentesítési program

2. A hulladékok vizsgálata, minősítése Hulladék = több komponensű anyagkeverék

A hulladékok minőségének, összetételének vizsgálata Hulladék = több komponensű anyagkeverék A minőség, összetétel vizsgálatának célja: a hulladék káros környezeti hatásának megelőzése gyűjtés, átmeneti tárolás, szállítás, kezelés, ártalmatlanítás/hasznosítás feltételeinek meghatározása. A minőség meghatározása: hulladék (analitikai) vizsgálattal → települési és az azokhoz hasonló minőségű termelési hulladékok esetében hulladékminősítési vizsgálattal → a hulladék komplex hatásának meghatározására, termelési hulladékok esetében

A hulladékok minőségének, összetételének vizsgálata A hulladék (analitikai) vizsgálat: - mechanikai összetétel és fizikai jellemzők - kémiai összetétel - biológiai tulajdonságok meghatározása. Fizikai paraméterek (gyakorlat számára lényeges): – térfogattömeg – nedvességtartalom – mechanikai összetétel – fűtőérték Kémiai analízis (további elhelyezés, hasznosítás szempontjából): - hamutartalom - összes nitrogén, foszfor, kálium - elektromos vezetőképesség, szervesanyag-tartalom Biológiai vizsgálatok: - szerves anyag biológiai bonthatóságának elemzése (komposztálás) - fertőzőképesség vizsgálata (kezelés közegészségügyi feltételei)

A hulladékok minőségének, összetételének vizsgálata A hulladékminősítés: termelési hulladékok vizsgálata

hulladékok besorolása → 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet (22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelettel módosított) szerint, a termelő/birtokosa sorolja be (KöTeViFe ellenőrzi) 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet szerint a be nem sorolható, ismeretlen összetételű és veszélyességű hulladékok minősítését → Hulladékminősítő Bizottság végzi akkreditált szervezet által végzett vizsgálatok alapján (a Nemzeti Akkreditáló Testület által elismert akkreditáló szervezet végezheti) a vizsgálatot a hulladék termelője, kezelője kérheti az Országos KöTeVi Főfelügyelőségtől-től (illetékes KöTeViFe-hez) 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza a megalapozó vizsgálatok körét, a mintavétel rendjét és a minősítési eljárás részletes szabályait – 100 000 Ft

Technológiaminősítés: • Számos veszélyeshulladék-kezelő berendezés, eljárás, technológia létezik, amely több fajta hulladék kezelésénél is felhasználható. • Ezzel elkerülhető, hogy a minősített eljárás eredményeként létrejövő hulladékot minden egyes alkalmazási helyen külön-külön kelljen vizsgálni a további kezelhetőség vagy veszélyesség szempontjából. • Hatósági bizonyítványt (technológiai minősítő okiratot) ad az eljárás alkalmazhatóságáról, azaz igazolja, hogy az eljárás az adott típusú veszélyes hulladék kezelésére milyen mértékben alkalmas, milyen biztonságot garantál. • Részletes szabályait a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. • Referencia és független szakértői vélemény kell hozzá. • Hulladékminősítő Bizottság dönt, OKöTeViFe adja ki a minősítő határozatot.

Technológia minősítő határozat tartalmazza: • a technológiával kezelhető veszélyes hulladék(ok), és az alkalmazás során képződő hulladék(ok) • azonosítószámát, • megnevezését, • mennyiségét, • összetételét, • környezeti veszélyességét, • a technológia blokkvázlatát • a technológiai berendezések felsorolását és kapacitását, • a felhasználandó egyéb anyagok megnevezését és mennyiségét. • a várható környezetterhelések, kibocsátások mértékét, felmerülő környezeti kockázatokat

Az egész országban használható, nem kell minden egyes KöTeViFe-től környezetvédelmi engedélyt kérni.

A hulladékok minősítése A hulladékminősítést megalapozó vizsgálatok: 1.

2. 3. 4. 5.

Fizikai és kémiai vizsgálatok: a hulladék veszélyes összetevői anyagi minőségének és koncentrációjának meghatározása Ökotoxikológiai vizsgálatok Toxicitás vizsgálata Mutagenitás vizsgálata Mikrobiológiai (fertőzőképességi) vizsgálatok

A minősítő határozat jogerőre emelkedéséig a hulladékot veszélyes hulladéknak kell tekinteni!

Hulladékminősítést megalapozó kémiai vizsgálatok Fizikai és kémiai vizsgálatok (a hulladék veszélyes összetevői anyagi minőségének és koncentrációjának meghatározása): - pH meghatározása - kémiai oxigénigény (KOI) meghatározása - szárazanyag-tartalom (sz.a.) meghatározása - lobbanáspont meghatározása (tűzveszélyesnek ítélt hulladékok esetében) - kioldási vizsgálatok - részecskeméret-eloszlás meghatározása (porok és iszapok esetében, ha szükséges)

Hulladékminősítést megalapozó kémiai vizsgálatok

- fém-kationok meghatározása (pl. Pb, Cd, összes króm, Cr(Vl), Hg, As, Mn, Cu, V, Sb, Co, Ni, Sn, Ba, fémegyenértékben kifejezve) - anionok meghatározása (szulfid, összes cianid, szabad cianid, fluorid, nitrit, nitrát stb.) - elektromos vezetőképesség meghatározása - szerves anyagok koncentrációjának meghatározása - PAH-ok (policiklikus aromás szénhidrogének) meghatározása - PCB-k (poliklórozott bifenilek) meghatározása - THP-k (összes alifás szénhidrogén) meghatározása - dioxinok/furánok meghatározása

Hulladékminősítést megalapozó kémiai vizsgálatok

Ökotoxikológiai vizsgálatok:

Daphnia-teszt (vízibolha egyedek 50%-a 48 óra alatt mozgásképtelenné válik adott konc. (LC50) hatására) Halteszt (guppi) Csíranövény-teszt (fehér mustár magvak csírázásgátlása) Talajtesztek Algateszt (az algák csökkent oxigéntermelése alapján)

Toxicitás vizsgálata: -

LD-50 egérteszt (LD50-érték azt mutatja meg, hogy az adott anyagból mekkora mennyiség okozza a kísérleti állatok 50 %-ának pusztulását 24 órán belül, mg/kg)

Mutagenitás vizsgálat Mikrobiológiai (fertőzőképességi) vizsgálatok: - Faecalis coliszám, Streptococcus faecalis, Salmonella, Bélféreg-peték - szükség esetén egyéb patogén baktériumok

Hulladékok veszélyességének meghatározása

2000. évi XLIII. tv. Hgt. szerint „a 2. sz. mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék” a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) Korm. rendelet alapján – módosítás 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet alapján 2000. évi XXV. tv. a kémiai biztonságról (← összhangban a Hgt.-vel ill. az EU veszélyes hulladék és vegyi anyag szabályozásával) 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységről – módosítás 192/2003.(XI.26.) Korm. rendelet

Veszélyességi jellemzők Hgt. 2. sz. melléklet alapján H1 „robbanó”: folyékony, kocsonyás vagy szilárd anyagok és

készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és meghatározott kísérleti körülmények között, nyomásra vagy hőre felrobbannak. H2 „oxidáló”: amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek H3-A „tűzveszélyes”: folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek, amelyek a levegőn, normál hőmérsékleten öngyulladásra képesek szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak H3-B „kevésbé tűzveszélyes”: folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek

Veszélyességi jellemzők H4 „irritáló vagy izgató”: nem maró anyagok és készítmények,

melyek a bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak H5 „ártalmas”: belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak H6 „mérgező”: (beleértve az erősen mérgező anyagokat és készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak H7 „karcinogén”: belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik

H8 „maró (korrozív)”: élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák H9 „fertőző”: életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait

tartalmazza, ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoz az emberben vagy más élő szervezetben H10 „reprodukciót és az utódok fejlődését károsító”: belégzéssel, szájon

át, bőrön, nyálkahártyán keresztül a szervezetbe jutva megzavarják, gátolják a reprodukciót, az utódokban morfológiai, funkciós károsodást okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik H11 „mutagén”: belégzéssel, szájon át, bőrön, nyálkahártyán keresztül a

szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát H12: vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező gázokat fejlesztenek H13: hajlamosak arra, hogy a lerakást követően valamely formában – pl.

kimosódás – a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék H14 „környezetre veszélyes”: a környezetbe jutva a környezet egy vagy

több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják

Veszélyesség a 40/2000. (XII.27.) EüM rend. értelmében A veszélyesség megállapításának szempontjai 1. Fizikai-kémiai tulajdonságok 1.1. Robbanásveszélyes 1.2. Égést tápláló, oxidáló 1.3. Fokozottan tűzveszélyes 1.4. Tűzveszélyes 1.5. Kevésbé tűzveszélyes 1.6. Egyéb tényezők

2. Toxikológiai sajátosságok 2.1. Nagyon mérgező 2.2. Mérgező 2.3. Ártalmas 2.4. Maró 2.5. Irritatív 2.6. Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) 2.7. Specifikus egészségkárosító sajátosságok: szerv vagy szervrendszer specifikus hatások heveny, félheveny vagy idült mérgezésben vagy azt követően, amelyek súlyosak és nem súlyosak, reverzíbilisek vagy irreverzíbilisek lehetnek 2.8. Rákkeltő 2.9. Mutagén 2.10. Reprodukció-károsító (szaporodást károsító) 2.11. Egyéb jellemző tulajdonságok

3. Ökotoxikológiai, környezetkárosító, környezetszennyező sajátosságok

Hulladékok veszélyességének meghatározása A 16/2001.(VII.18.) KöM rend. értelmében:

a hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha a Hgt. 2. számú melléklete szerinti veszélyességi jellemzők valamelyikével és a H3-H8, H10 és H11 tulajdonságok tekintetében az alábbi egy vagy több jellemzővel rendelkezik: a) b)

c) d)

zárttéri lobbanáspont <55°C, egy vagy több, nagyon mérgezőnek besorolt anyag összkoncentrációja (R 26-tal, R 27-tel, R 28-cal jellemezve) > 0,1%, egy vagy több, mérgezőnek besorolt anyag összkoncentrációja (R 23-mal, R 24-gyel, R 25-tel jellemezve) > 3%, stb.

„R és S mondatok” Risk and Safety = kockázat és biztonság alapján meghatározott határérték-rendszer ← 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről • • •

R23: belélegezve mérgező (toxikus) R24: bőrrel érintkezve mérgező (toxikus) R25: lenyelve mérgező (toxikus)

Példa összetett R-mondatokra: • R51/53: mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat

A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S mondatok S1

Elzárva tartandó

S2

Gyermekek kezébe nem kerülhet

S3

Hűvös helyen tartandó

S 24

A bőrrel való érintkezés kerülendő

S 25

Kerülni kell a szembejutást

S 26

Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni

S 59

A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól kell tájékoztatást kérni

Példa összetett S-mondatokra: S 1/2

Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó

S 3/9/14/49

Hűvös, jól szellőztethető helyen, ...-tól/-től távol, csak az eredeti edényzetben tárolható [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg]

S 29/35

Csatornába engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell

Veszélyes anyag-, veszélyes hulladék- és veszélyes technológia-listák ← a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. számú melléklete ((Módosítás: 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet) A)

B)

Alaplista: az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódszámait tartalmazza. (1-2. keletkezési folyamat ágazati besorolása, 3-4. keletkezési folyamat, 5-6. hulladéktípus sorszáma); (*) = veszélyes hulladék Kiegészítő lista: Magyarországon veszélyes hulladéknak besorolt további hulladékok jegyzéke (a főcsoportok és az alcsoportok számozása és elnevezése megegyezik az Alaplistában találhatókkal, a hulladék kódszáma az addig használt magyar veszélyes hulladék nyilvántartási kódszámokkal azonos)

A JEGYZÉK FŐCSOPORTJAI EWC kód

Megnevezés

01

ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

02

MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

03

FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

04

BŐR-, SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉKOK

05

KŐOLAJ FINOMÍTÁSÁBÓL, FÖLDGÁZ TISZTÍTÁSÁBÓL ÉS KŐSZÉN PIROLITIKUS KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

EWC kód

Megnevezés

06

SZERVETLEN KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

07

SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

08

BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK TERMELÉSÉBŐL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

09

FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI

10

TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

11

FÉMEK ÉS EGYÉB ANYAGOK KÉMIAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL ÉS BEVONÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK; NEMVAS FÉMEK HIDROMETALLURGIAI HULLADÉKAI

EWC kód

Megnevezés

12

FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

13

OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat)

14

SZERVES OLDÓSZER-, HŰTŐANYAG- ÉS HAJTÓGÁZ HULLADÉKOK (kivéve 07 és 08)

15

HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT

16

A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK

17

ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)

EWC kód

Megnevezés

18

EMBEREK, ILLETVE ÁLLATOK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁBÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOS KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

19

HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

20

TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS

Ha a hulladék nem található a 16. főcsoportban sem, akkor lehet a jegyzék azon fő- és alcsoportjában használni a xxxx99 formájú kódot, amely megfelel az adott tevékenységnek. Veszélyes hulladék 99-re végződő kóddal - a 130899* kivételével - nem sorolható be.

Példa alcsoportra és hulladékkategóriára: 02 01

mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai

02 01 03

hulladékká vált növényi szövetek

vagy 16 01

a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó kiselejtezett járművek (ideértve a terepjáró járműveket is), azok bontásból, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok (kivéve 13, 14, 16 06 és 16 08)

16 01 04*

termékként tovább nem használható járművek

16 01 06 termékként tovább nem használható járművek, („tükörtétel”) amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket

Régi besorolás

Új besorolás

B lista kód

B lista megnevezés

EWC kód

EWC megnevezés

V 13403

nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei, testrészei

02 01 02

hulladékká vált állati szövetek

V 13102

csont, bőr, pata, köröm, szarv, sörte és szőr

V 13107

paraffinos toll

02 02 02

hulladékká vált állati szövetek

V 13109

vadon élő állatok feldolgozásából származó hulladékok

A veszélyes hulladék sorsának nyomon követése • A veszélyes hulladék belföldi szállításához a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletet módosító 192/2003. (XI. 6.) Korm. rendeletben megjelent kísérődokumentációkat kell alkalmazni (2004. 01.01.) - K, illetve SZ kísérőjegyek Engedélyezés - 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szabályozza - hulladékkezelési engedély csak olyan személynek vagy vállalkozásnak adható, aki/amely érvényes cégbejegyzéssel vagy vállalkozói engedéllyel rendelkezik, biztosítani tudja a kezelés személyi és tárgyi feltételeit, a külön jogszabályban meghatározottak szerinti megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja, és rendelkezik a végzendő kezeléshez szükséges megfelelő telephellyel - a hatóság 3 évenként felülvizsgálja, a nyilvántartás közérdekű adat - veszélyes hulladék bírság kiszabása ← 271/2001.(XII.21) Korm. r.

E nyomtatvány kitöltését a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet írja elő

K

'K' KÍSÉRŐJEGY BEGYŰJTÉSSEL SZÁLLÍTHATÓ VESZÉLYES HULLADÉKRA

sorszámozás helye

A begyűjtött hulladék Azonosító száma:

Megnevezése:

Megjelenési Legfontosabb veszélyességi

...................................................................................................... formája: A hulladék összetétele; a jellemző R és S mondatok a 44/2000.(XII.27.) EüM rendelet alapján:

jellemzője:

H

....................................................................................................................................................................................................................... A termelő neve, statisztikai azonosító jele, címe

Kelt, aláírás

Neve:................................................................................................. .................. Statisztikai azonosító jel:

A begyűjtőnek átadott hulladék-mennyiség[kg] Nettó Bruttó

-- Címe: .........................................................................

-- Címe: .........................................................................

-- Címe: .........................................................................

-- Címe: ......................................................................... A fuvarlevél száma:..................................................

Módja: Csom. száma:

..................

Neve:................................................................................. Statisztikai azonosító jel:


..................



..................


Csomagolás

Összes hulladékmennyiség:

A begyűjtő:


A kezelő:

................................................................................. Statisztikai azonosító jel:

Neve:............................................................................... Statisztikai azonosító jel:

-- -- ........................................................................... Címe: ......................................................................... Telephelyének címe:

Engedély száma:

Telephelyének címe:

Engedély száma:

................................................

.................................

................................................

................................

.......................... Fax: ......................... E-mail: ..................... Tel: .......................... Fax: ......................... E-mail: .................... A begyűjtő kijelenti, hogy a) az adatok a valóságnak megfelelnek, b) a veszélyes hulladék begyűjtésére feljogosítással és megfelelő felszereltséggel rendelkezik.

Kelt: ..........................................

Aláírás és pecsét

Pótlapok száma:

db

Kelt: 40. A kezelő kijelenti, hogy a) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, b) az összes hulladékmennyiséget átvette, .......................................... c) a veszélyes hulladék átvételére és kezelésére megfelelő feljogosítással és technológiával rendelkezik, d) a kezelés során keletkező hulladékok kezeléséről Aláírás és pecsét gondoskodik.

SZ

„ SZ” KÍSÉRŐJEGY A VESZÉLYES HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁHOZ

1. A termelő neve:

......................................................................................................................... . Statisztikai azonosító jel:

--

3. A termelő település azonosítója: Címe:

.........................................................................................................................

település

Címe:

....................................................

ir.szám

település

Fax:

........................................................................

.........................................

................................

........................................................................................................................

telephelyének neve: ........................................................................................................................

13. Kezelési engedély száma:

település

Címe:

település

Fax:

.........................................

.................................. .... 19. A szállító település azonosítója: Címe:

--

utca, házszám

E-mail: ......................................

Tel:

........................................................................

.......................................................................................................................

....................................................

ir.szám

15. Az ügyintéző neve:

17. Statisztikai azonosító jel:

utca, házszám

14. A telephely település azonosítója:

.....................................................................................

16. A szállító neve:

....................................................

ir.szám

11. A kezelő

12. Telephely azonosító:

10. A kezelő település azonosítója: Címe:

--

utca, házszám

E-mail: ......................................

Tel:

9. Statisztikai azonosító jel:

utca, házszám

6 A telephely település azonosítója:

7. Az ügyintéző neve: 8. A kezelő neve:

....................................................

ir.szám

4. A termelő telephelyének neve:

5. Telephely azonosító:

sorszámozás helye

....................................................

ir.szám

település

utca, házszám

18. Hatósági engedély száma: ..................................................................................... 20. Az ügyintéző neve:

Tel:

........................................................................ 21. A

hulladék azonosító száma:

23. Megjelenési formája:

Fax: E-mail: ...................................... .................................. .... 22. A hulladék megnevezése: .............................................................................

..........................................

24. A legfontosabb veszélyességi jellemzője:

H

25. A hulladék legveszélyesebb összetevőjének UN száma:

26. .A hulladék összetétele; a jellemző R és S mondatok a 44/2000.(XII.27.) EüM rendelet alapján: ................................................................................................. 27. A szállítás módja: 28. A szállítás dátuma:

29. Csomagolás módja: 30. Csomagok száma:

... 33. Az átvevő a szállítmányt: Átvette: Nem vette át: 34. Az átvétel időpontja: ...

31. A szállítandó hulladék mennyisége:

nettó(kg):

..............................................

35. Az átvett hulladék mennyisége:

36. Az átvett csomagok száma:

nettó(kg):

bruttó(kg):

37. A termelő kijelenti, hogy 38. A szállító kijelenti, hogy a) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a) az adatok a valóságnak b) a szállítmány átadására érvényes szerződése van a kezelővel, megfelelnek, c) a szállítmányra megfelelő pénzügyi garanciával vagy biztosítással b) a veszélyes hulladék rendelkezik, szállítására d) az átvétel meghiúsulása esetén a szállítmányt visszafogadja. feljogosítással és megfelelő felszereltséggel rendelkezik. 40. Felelős személy neve:

...........................................................

41. Kelt: ........................

Kelt: ............................................... Aláírás és pecsét

32. A fuvarlevél száma:

bruttó(kg):

Aláírás és pecsét

39. A kezelő kijelenti, hogy a) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, b) a veszélyes hulladék átvételére és kezelésére feljogosítással és megfelelő technológiával rendelkezik, c) a kezelés során keletkező hulladékok kezeléséről gondoskodik. 42. Felelős személy neve: ................................. Kelt: ............................................... Aláírás és pecsét

43. A hulladékátvétel megtagadásának oka: ................................................................................................................................................................................................................................................................

3. A hulladékgazdálkodás hazai helyzete Alapelvek, hulladéktípusok mennyisége, minősége, kiemelt hulladékáramok, szabályozás

A hulladékgazdálkodás szereplői Sokszereplős rendszer: 1. hulladék birtokosa: az a személy vagy szervezet, akinél/amelynél a hulladék megtalálható, függetlenül attól, milyen módon került hozzá. 2. hulladék „termelője” kötelessége a hulladék keletkezésének megelőzése, veszélyességének csökkentése, a hulladék biztonságos gyűjtése és ártalmatlanítása. 3. Forgalmazó: terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, illetve felhasználónak, fogyasztónak átadó, értékesítő, gazdálkodó szervezet 4. Fogyasztó kötelessége: köteles a szervezett hulladékbegyűjtést ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is - igénybe venni

A hulladékgazdálkodás szereplői

5. Hulladék kezelője: a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a birtokosától átveszi, kezeli, nyilvántartás és adatszolgáltatás a hatóságoknak 6. Koordináló szervezet: a kötelezettségeket a gyártóktól és forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja; a tevékenységi körébe tartozó hulladékok begyűjtését és hasznosítását vagy ártalmatlanítását szervezi és koordinálja 7. Önkormányzat kötelezően ellátandó feladataként határozza meg a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését és üzemeltetését a TSZH és TFH-ra, az elhagyott hulladékok kezelését, helyi hullgazd. terv készítését, lerakók rekultiválási kötelmét. 8. Közszolgáltató: begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítése és működtetése. 9. Hatóság: felügyelőségek (KöTeViFe), Főfelügyelőség, önkormányzat

Országos Hulladékgazdálkodási Terv Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) 2003-2008. (110/2002. (XII.12.) OGY határozat) Szerkezete: feladatok → általános célok → országos intézkedések és programok → finanszírozás és gazdasági szabályozás Megoldandó, illetve kezelendő főbb feladatok: • csökkenteni a hulladékképződést • emelni a hasznosítást • minimalizálni a lerakással történő ártalmatlanítást • növelni a nem megfelelő hulladékkezelés színvonalát és biztonságát • felszámolni a nem megfelelő hulladék elhelyezésből származó veszélyeztető forrásokat és szennyezett területeket • teljessé tenni az egyes területeken hiányos szabályozási rendszert • erősíteni a hatósági jogérvényesítést • fejleszteni a hulladék monitoring eszközrendszerét • hatékonyabbá tenni az oktatást, nevelést, szemléletformálást

Hulladékgazdálkodási célok és eszközök

• hulladék képződés, veszélyesség megelőzése – 2008. végére < 2000. évi • hulladékhasznosítás arányának növelése: 2008. végére a nem biomassza jellegű hulladék 50% -át anyagában vagy energetikailag hasznosítani • ártalmatlanítás – lerakásra csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhet • műszaki védelemmel el nem látott lerakók 2009. július 15-ig üzemelhetnek • szennyezett területek és a nem megfelelően kialakított hulladéklerakók környezeti felülvizsgálata, kármentesítése, rekultiválása • biológiai úton lebontható növényi és állati hulladék lerakását megszüntetni, talajba közvetlenül vissza nem forgatható hulladék kezelésére komposztáló, biogáz-előállító és felhasználó, bioenergia hasznosító létesítményeket kialakítani, • szennyvíziszapok hasznosítási aránya → minimálisan 55% 2008-ig, • kiemelten kezelendő hulladékáramok: anyag-specifikus kezelési szabályok kidolgozása, elkülönített gyűjtés, kezelés, hasznosítás

Hulladékgazdálkodási célok és eszközök

Szabályozás és követelmények: jogi szabályozás kereteit a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény határozza meg → végrehajtásának szabályait Korm. rendeletek rögzítik a hulladékgazdálkodási tevékenység műszaki követelményeit, az alkalmazható gazdasági ösztönzőket és szankciókat, a termelői és kezelői kötelezettséget a hatósági engedélyezési és ellenőrzési feladatokat írja elő.

Intézményrendszer fejlesztése: A hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatás → Hulladék Információs Rendszer (HIR) www.okir.kvvm.hu/hir Adatatgyűjtés, egységes, ellenőrzött adatbázisba rendezés, lekérdezési igények kiszolgálása A tv. a hulladék termelője, birtokosa és kezelője számára – nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.

Képződő hulladékok mennyisége Magyarországon 2003-ban összesen 35 millió tonna hulladék képződött, ebből: → 3,32% veszélyes hulladék → 96,68% nem veszélyes hulladék. Veszélyes hulladékok mennyisége: - 1999-től fokozatos csökkenés, 2003-ban közel 68%-kal kevesebb - 2002-ben nagy arányú a csökkenés, oka:

részben a korábban III. osztályba sorolt hulladékok kikerülése a veszélyes hulladékok köréből, (EWC szerinti besorolás) részben az alumínium ipar háttérbe szorulása következtében a vörösiszap keletkezés jelentős csökkenése, majd 2002-ben a timföldgyártás megszűnése.

Keletkező veszélyes hulladékok mennyisége

A keletkező TSZH mennyisége és regionális eloszlása, 2004 Keletkező TSZH mennyiségének régiós eloszlása, 2004 (tonna)

610 700; 13%

Ny-Dunántúl

377 006; 8% 374 062; 8%

559 572; 12%

Kö-Dunántúl É-Mo É-Alföld

1 524 062; 34% 1 150 000; 26%

D-Alföld D-Dunántúl

552 392; 12%

Közép-Mo. 586 844; 13%

381 040; 8%

Pest megye Budapest

A keletkező TSZH összetétele, 2004

Települési hulladék összetételének alakulása 2004. évben (4,6 millió t/év)

műanyag 12,1%

szerves 37,5%

üveg 3,6%

fém 3,7%

textil 3,1% egyéb 25,5%

papír 14,5%

A keletkező TSZH kezelése, 2000-2005

TSZH mennyiségek alakulása a kezelés módja szerint 2000-2005 között (et) 5 000 4 500 4 000 3 500

348 357

353 372

288 404

245 490

155 540

270 661

3 000

Anyagában hasznosított

2 500 2 000

Égetett

3 847

3 878

3 954

3 958

3 896

1 500

3 715

Lerakott

1 000 500 200

0

2 00

1

200

2

A 2005. éviek becsült értékek

2 00

3

20 0

4

200

5

Települési hulladékok mennyisége A települési hulladékok mennyisége 2003-ban 9,6 millió t, ebből: → 4,71 millió tonna (49,1 %) települési szilárd hulladék (TSZH) → 4,38 millió tonna (45,6 %) folyékony települési hulladék (FTH) → 0,56 millió tonna (5,3 %) települési szennyvíziszap • a TSZH mennyisége évente 2-3 %-kal nő (csomagolás, fogyasztási szokások, stb) • az FTH mennyisége a csatornázottság kiépítésével arányosan csökken a szennyvízkezelés kiteljesedésével a szennyvíziszap mennyisége nő - a lakossági háztartási hulladék fajlagos mennyisége átlagosan - városokban, nagyobb településeken: 1,2-1,4 m3(~300 kg) /fő/év - kisebb településeken 0,9-1 m3/fő/év.

Települési hulladékok minősége • TSZH veszélyes összetevői (elhasznált vegyi anyagok, gyógyszermaradékok, kémiai áramforrások: átlagosan 0,7-1 m/m % • másodnyersanyagként potenciálisan hasznosítható alkotók (papír, műanyag, fém, üveg, textil): részaránya a fővárosban és a nagyobb városokban 40-45 m/m %, országos átlagban 25-30 m/m %. • biológiailag bontható szervesanyag-tartalom relatíve magas → a kezelt hulladék kb. 85%-a lerakásra kerül 2007. július 1-ig 50%-ra 2014. július 1-ig 35%-ra kell csökkenteni • hazai TSZH átlagos összetételét tekintve, 2010-ig várható: • erőteljesen növekszik a papír (~23-25%), és a műanyag (~10-12%) részaránya • enyhébben nő az üveg és a fém részaránya

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzései a települési hulladékgazdálkodás továbbfejlesztésére és infrastrukturális feltételeinek meghatározására 2010-ig: • Regionális települési hulladéklerakók rendszerének folyamatos kapacitás-bővítése, illetve továbbépítése, maximum 100-120 lerakó telep üzemeljen. • A kiépített lerakó-kapacitás 5 éves tartalékkapacitással rendelkezzen. • A biohulladékok (a biológiailag lebontható szerves hulladékok) szelektív gyűjtésének és kezelésének kiterjesztése Magyarországon (2007. július 1-ig) 50%-ra.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzései a települési hulladékgazdálkodás továbbfejlesztésére és infrastrukturális feltételeinek meghatározására 2015-ig: • A kiépített lerakókapacitás 2020-ig biztosítsa a lerakási igényeket. • A 300-500 ezer fő népességű hulladékgazdálkodási körzetekben hulladékégető berendezéssel való termikus hasznosítás megvalósítása, a lerakásra kerülő hulladékmennyiség csökkentése. • A biohulladékok szelektív gyűjtésének és kezelésének kiterjesztése Magyarországon, és a 65%-os lefedettség elérése (a bomló szervesanyag-tartalom lerakott mennyisége maximum a bázisévhez viszonyított mennyiség 35 %-a).

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzései a települési hulladékgazdálkodás továbbfejlesztésére és infrastrukturális feltételeinek meghatározására 2020-ig, illetve utána: • Az országban már csak 10-15 nagy befogadóképességű regionális hulladéklerakó üzemeljen tovább. • A hasznosítható hulladékösszetevők visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése: üvegnél 37%-ra, papírnál 46%-ra, műanyagnál 58%-ra, fémnél 90%-ra, textilnél 12%-ra, az egyéb szervetlen hulladékoknál 10%-ra. • Magyarországon az összes műszaki védelem nélküli hulladéklerakó lezárása és rekultiválása.

Kiemelten kezelendő hulladékáramok Amelyeknél a gyártói felelősség elvén működő begyűjtőhasznosító önfinanszírozó rendszerek kialakítása szükséges (termékdíjas termékek is).

1. Csomagolás és csomagolási hulladékok

Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Biológiai úton lebomló szerves hulladék: • ~ 35 millió tonna mező-, és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszeriparban képződő szerves hulladék, évente kb. 2528 millió t a biol. körforgásba visszakerülő biomassza. • növényi és állati eredet biohulladék • csökkenteni kell a kommunális hulladéklerakóra kerülő szervesanyag-tartalmat 1995. évhez képest (Hgt.) - 2004. július 1-ig 75%-ra - 2007. július 1-ig 50%-ra - 2014. július 1-ig 35%-ra • elkülönített gyűjtés → aerob, v. anaerob lebomlás → a „komposzt” hasznosítása • házi és nagyüzemi komposztálás elősegítése • a statisztikai adatok még sokszor ellentmondásosak

Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Biológiai úton lebomló szerves hulladék: Biológiailag lebomló 20 02 01

2004

2005

2006

Keletkezett, et

19,872

25,652

29,203

Begyűjtött, et

30,472

46,677

45,655

Előkezelt, et

3,771

2,595

4,326

Hasznosított, et

45,843

46,916

65,406

Ártalmatlanított, et

38,645

89,982

82,215

18,731 (597 %)

186,17 (726 %)

197,602 (677 %)

Összesen kezelt, et

Kiemelten kezelendő hulladékáramok

3. Hulladék olajok: • bármely, az eredeti rendeltetési céljára már nem használható, hulladékká vált ásványolaj-alapú olaj, ami értékes anyagforrás Hasznosítani lehet: regenerálással, energetikai hasznosítással 4. Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek: • veszélyességük miatt kiemeltek, 2010-ig minden berendezést mentesíteni, a PCB hulladékokat ártalmatlanítani kell


5. Elemek és akkumulátorok (termékdíjas) - bennük lévő veszélyes és hasznosítható összetevők miatt különleges kezelést igényelnek (elkülönített gyűjtés) - a gyártó köteles gondoskodni a térítésmentes visszafogadásról, begyűjtéséről és megfelelő további kezeléséről - a hulladék akkumulátorok kb. 95 %-a hasznosul - elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet.


6. Gumiabroncsok: (termékdíjas): • mennyisége kb. 40 ezer tonna/év prevenció: minél nagyobb futásteljesítmény abroncsok kifejlesztése • újrahasználat („újrafutózás”) – 2% • anyagában történő hasznosítás (lebontás kaucsukká, építőipari alkalmazások, őrlemény használata gumikeverékekben, sportpályáknál, esetleg bitumennel együtt az útépítésben) – 49% • energetikai hasznosítás cementművekben vagy kifejezetten erre a célra tervezett fluidágyas égetőkben - 49% • 2003. július 1-től tilos az abroncsok lerakókban történő elhelyezése, 2006-tól a felaprított abroncsoké is.


7. Kiselejtezett gépjárművek: • évente kb. 100.000 db gépjármű → 120.000 t hulladék /év • előírt újrahasználat és a maradék hasznosítása 85 tömeg % • A forgalomból végleges kivonásra szánt járművek = veszélyes hulladékok, kezelésüket a 267/2004. (IX. 23. ) Korm. rendelet szabályozza • gyártói felelősség – a begyűjtést, bontást és hasznosítást a gyártóknak kell finanszírozniuk • járműbontás csak környezetvédelmi hatóság engedélyével + regisztráció a közlekedési felügyeletnél • bontási átvételi igazolás a jármű forgalomból való végleges kivonásához.


8. Elektromos és elektronikai készülékek: • gyártói felelősségvállalás, visszavételi, begyűjtési és hasznosítási kötelezettség, a történelmi hulladékra vonatkozóan is • 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről, • 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól


9. Egészségügyi hulladékok: • kórházakban és a rendelőkben évente közel 9.000 tonna fertőző hulladék, 1000 t egyéb veszélyes hulladék, valamint közel 400 ezer m3 nem veszélyes hulladék képződik • veszélyes hulladék szelektív gyűjtése (külső hulladékkezelőnél égetéses ártalmatlanítás) • alacsony hasznosítható hányad (kivétel: röntgen-elhívó és fixáló oldatokból ezüstvisszanyerés • lakosságnál keletkező gyógyszerhulladékok ellenőrzött begyűjtése és kezelése gyártói felelősség (a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről szóló 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet


10. Állati eredetű hulladékok: - az állati hulladékok hasznosításának aránya a hazai gyakorlatban 80%, - az állati fehérje feldolgozás - komposztálás - biogáz-termelés évente képződő állati (húsipari, vágóhídi) hulladék (287 ezer tonna) nagyobb részének hasznosítása megoldott (ATEV) - az állati tetemek (45 ezer tonna) kisebb részének hasznosítása felel meg az előírásoknak (dögkutak használata 2005. december 31-ig engedélyezett, a gyakorlatban még sok üzemel) - 71/2003 (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól


11. Növényvédő szer hulladék és csomagolás: - Hgt. + növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. tv. rendelkezik a lejárt szavatosságú növényvédő szerek és a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz veszélyesnek minősülő hulladékok teljes körű kezeléséről, biztonságos ártalmatlanításáról. • 94/2002. (V. 05.) Korm. rend. a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól • 103/2003 (IX. 11) FVM rendelet a növényvédőszerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladékok kezeléséről • a felhasználó köteles a tulajdonát képező növényvédő szerrel szennyezett göngyöleget ártalmatlanítani, a gyártó köteles a visszagyűjtést megszervezni és finanszírozni → koordináló szervezet


12. Építési és bontási hulladék: • épületek, építmények építése, felújítása, bontása során keletkező hulladékok (évi 10 m t) - kitermelt föld kb. 7 millió tonna - útbontási hulladék kb. 1,1 millió tonna - építési és bontási hulladék kb. 1,3 millió tonna - kevert építési hulladék kb. 0,6 millió tonna -

hasznosítás aránya kb. 30%, 2008-ig 50%-ra emelni 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet

4. Európai Uniós elvárások a hulladékgazdálkodás terén A hazai hulladékgazdálkodási stratégia 2007-2016 a megvalósításhoz szükséges források.

A terv 2 évente felülvizsgálatra kerül.

A környezetvédelmi felzárkózás kötelezettsége és lehetősége Magyarország számára A felzárkózás EU által támogatott célpontja: a települési szilárd hulladék (TSZH) biztonságos gyűjtése és kezelése Kötelezettségek: • alapelvek: IPP, szennyező fizet, BAT, költséghatékonyság, stb. • prioritások: megelőzés – hasznosítás – ártalmatlanítás – lerakás • jogszabályi kötelezettségek - jogharmonizáció Lehetőségek: EU források: ISPA, Kohéziós Alap, Strukturális Alap KEOP: 1040 Mrd Ft - hulladékos projektekre 200-230 Mrd Ft

Hazai hulladékgazdálkodási stratégia A stratégia megvalósításával elérendő célok • a települési szilárd hulladék keletkező mennyisége ne növekedjen; minimum cél: a képződés növekedése ne haladja meg a GDP növekedési rátájának a felét • a szelektív gyűjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 80%-a részére • a települési szilárd hulladék lerakási arányának 50%-ra csökkentése • 2016-ban a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalma ne haladja meg az 1995-ben képződött mennyiség 35%-át • a csomagolási hulladékok 60%-ának hasznosításához szükséges elkülönített gyűjtés biztosítása 2012-re • az egyéb kiemelt hulladékáramok elkülönített gyűjtésének és kezelésének fejlesztése, az előírt begyűjtési arányok teljesítése • a lerakásra vonatkozó követelményeknek nem megfelelő települési hulladéklerakók bezárása 2009-ig, a bezárt lerakók folyamatos rekultiválása (az eredeti határidőt már fél évvel kitolták)

A TSZH kezelés fejlesztésének trendje

2004

2009

2016

Anyagában hasznosítás (szelektív gyűjtésből), t (%)

340 000 (7,4)

547 000 (11)

920 000 (16,1)

Házi komposztálás, t (%)

80 000 (1,7)

160 000 (3,2)

220 000 (3,9)

Komposztálás, t (%)

120 000 (2,6)

407 000 (8,2)

720 000 (12,7)

40 000 (0,9)

304 000 (6,1)

1 423 000 (25)

-

-

498 000 (8,8)

Vegyes égetés, t (%)

155 000 (3,4)

420 000 (8,5)

420 000 (7,4)

Lerakás, t (%), (kezelés maradékai is)

3 904 000 (85)

3 293 000 (67)

2 520 000 (44)

MBH előkezelés, t (az égetés, ill. lerakás előkészítésére) MBH égetés, t (%)

MBH: mechanikai-biológiai hulladékkezelés: stabilizálás, szervesanyag tartalom, biológiai aktivitás csökkenése,

A kezelt hulladékmennyiségek alakulása 2004-2016 közötti időszakban TSZH mennyiségek alakulása a kezelés módja szerint 2004-2016 között (et) 6000 5000 4000

155 540

420 1114

918 1860

3000 2000

3904

Anyagában hasznosítás

3293

1000

2520

20 16

20 09

0

20 04

Termikus hasznosítás

Lerakás

Tervezett rekultiváció 2007-2013 (2016) • 2232 db hulladéklerakó rekultivációja

Hazai hulladékgazdálkodási stratégia Fejlesztendő kapacitások (123,4 Mrd HUF) Válogatóművek (373 000 t) Komposztálók (282 765 t) Mechanikai-biológiai előkezelők (MBH) (1 120 000 t) MBH égetőművek (2x150 000 t) Lerakók (13 247 000 t) Rekultiváció: 111,6 Mrd HUF MINDÖSSZESEN: 235 Mrd Ft Az EU beruházások drágábbak: Az eddigi nemzetközi közbeszerzési eljárások tapasztalatai alapján a magyarországi fajlagos költségeket min. 1,5-szeres szorzóval kell figyelembe venni.

5. A hulladékok csökkentésének lehetőségei, a hulladékok hasznosítása

A hulladékok csökkentése OHT alapvető célkitűzése: - hulladék képződésének megelőzése, veszélyességének csökkentése, kezelhetőségének elősegítése. TSZH fejlesztési stratégia: - megelőzés, hasznosítás, biztonságos lerakás A TSZH csökkentésének eszközei: lakosság környezettudatosságának fokozása, fogyasztási szokásainak környezetbarát módon történő megváltoztatása fogyasztás mérséklésében, ésszerűsítésében, újrahasználatban való érdekeltség növelésére gazdasági szabályozó eszközök (pl. termékdíj), valamint a büntetések és támogatások összehangolt rendszerének alkalmazásával lakossági szerves hulladékok házi komposztálásának elterjesztése A termelési/veszélyes hulladékok csökkentésének eszköze: BAT (the Best Available Technology) = legjobb elérhető technika alkalmazása

A hasznosítás gazdasági-környezetvédelmi jelentősége A hasznosítás a hulladékoknak oly módon történő feldolgozása, amely - közvetlenül (átalakítás nélkül, eredeti állapotban) – visszaforgatás -, - közvetetten (átalakítást követően) – újrahasznosítás – a termelési folyamatba való visszavezetését célozza. A hasznosítási eljárást követően a hulladékok másodnyersanyagokként, energiahordozókként félkész-, illetve késztermékként kerülnek felhasználásra. A hulladékhasznosítás három jelentős előnnyel jár: megszünteti vagy mérsékli a környezetszennyezést, csökkenti a természetes erőforrások felhasználását, energia megtakarítást jelent (a hulladék anyagokból származó másodnyersanyag feldolgozás általában kevesebb energia befektetéssel jár, mint az eredeti nyersanyag-feldolgozás).

A hasznosítás gazdasági-környezetvédelmi jelentősége 2003-ig meglehetősen alacsony szintű volt ipari nem veszélyes: < 30% ipari veszélyes: < 20% települési szilárd: < 3% szennyvíziszap: 30-40% 2003 végére a hasznosítás 32% körül mozgott (elsősorban ipari és nagykereskedelmi csom. hull.) 2005 végére a csomagolási hulladék 50 %-os hasznosítási kötelezettsége teljesült: 47,1% anyagában és 3,4% energetikailag hasznosult, közel fele a lakosságtól és intézményekből származott. Hasznosítási cél 2013-ig: a keletkező TSZH 50%-a!

A hasznosítás gazdasági-környezetvédelmi jelentősége A TSZH stratégia 2007-2016 céljai: • csomagolási hulladékok hasznosítása • egyéb szelektíven gyűjtött hulladékok hasznosítása (kiemelt hulladékáramok) • szerves hulladékok lerakóktól történő eltérítése, hasznosítása • vegyesen gyűjtött, nem hasznosítható maradék hulladékok kezelése. Kiemelt hulladékáramok A TSZH összetételének • csomagolási hulladék, • biológiailag lebomló szerves hulladék, ismeretéből → a hasznosítás első technológiai • elemek és akkumulátorok, lépése = szelektív gyűjtés • gumiabroncsok, • elektromos és elektronikai készülékek, • építési és bontási hulladék, • önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati eredetű hulladékok

Szelektív gyűjtőrendszer Gyűjtőszigetekre vonatkozó speciális előírások: • szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzet • minimálisan három hasznosítható hulladék összetevő • elhelyezése közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében • rendszeres ürítés (3 nap – 3 hét) vagy edényzetcsere, tisztítás, karbantartás A hulladékgyűjtő udvarra vonatkozó speciális elírások: • elkülönítetten (szelektíven) gyűjtött települési szilárd hulladék és veszélyes hulladék - TSZH hasznosítható összetevői - nagydarabos hulladék (lom) - lakosságnál keletkező veszélyes hulladék - nem lakosságtól származó kis mennyiség veszélyes hulladékok - lakosságnál keletkező 1 m3 -t meg nem haladó építési, bontási hulladék - biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék • begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolása és további kezelésre történő átadása, ártalmatlanító hellyel való kapcsolat • gazdaságossági szempontok - lakosság számára ingyenes - hulladékkezelési közszolgáltatásért fizetett díj - szelektíven gyűjtött hulladékért fizetett díj (gyártók, forg.)

Biológiailag bontható hulladék hasznosítása 1. biohulladék elkülönített gyűjtése majd komposztálása, biogáz előállítása, 2. papír elkülönített gyűjtése és hasznosítása, 3. szelektív gyűjtés utáni maradék hulladék mechanikai-biológiai kezelése (MBH) és/vagy égetése. Szelektív gyűjtés hatékonysága egy bizonyos mértéken túl nem növelhető (70 –75%), de nagyvárosi környezetben az 50%-ot is nehéz biztosítani. MBH kezelés utáni energetikai hasznosítás: MBH-ból származó másodlagos tüzelőanyag 12–14 MJ/kg fűtőértékű, az égetés lehetőségei: 1. ipari együttégetés szilárd fosszilis fűtőanyagú erőműben (6–12 MJ/kg), (Mátrai Erőmű Zrt) • a megkívánt minőségi követelmények biztosítása csak jelentős többletráfordítással lehetséges: előkészítés, osztályozás (pl.: nem vas fémek-, klórtartalmú műanyagok leválasztása, inertanyag-tartalom redukálása, finomaprítási művelet beiktatása) 2. égetés hulladékégető műben • a gazdaságos méretnagyság min. 80–100 ezer tonna/év., a fajlagos ráfordítások a kapacitás növekedésével erőteljesen csökkennek Magyarország területén két, (esetleg három), egyenként 150000 tonna/év (100.000 tonna/év) kapacitású, új MBH utáni égetőmű építését jelentheti.

TSZH hasznosítása

A csomagolási hulladékok hasznosításának lehetőségei

A csomagolóanyagok hasznosításának szabályozása (Európában az 1990-es évektől) • gyártók és kereskedők a szállítási csomagolás (hordó, láda, rakodólap, kartondoboz stb.) visszavételére kötelezettek • a burkoló csomagolások (pl. fólia, hullámpapírlemez) a vásárlás helyén hagyhatók és a kereskedő köteles azokat tárolni, osztályozni, kezelni • a fogyasztói csomagolásokat (fémdoboz, üvegedény, műanyag tasak, papírdoboz stb.) köteles a kereskedő a vásárlótól, fogyasztótól visszavenni, tárolni, osztályozni, kezelni • az italcsomagolásokra kötelező betéti díj a csomagolás visszaadásakor a fogyasztónak megtéríteni 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól Példák: papír szinte korlátlanul újrahasznosítható (Magyarországon elállított papírok alapanyaga 75%-ban hulladékpapír, a hazai begyűjtés azonban alacsony – 20% import!) A műanyag csomagolószerek (fóliák, flakonok, palackok) visszaforgatása a legproblematikusabb, megoldatlan a különféle anyagok szétválogatása, élelmiszer-csomagolásra nem használhatók.

A termelési hulladékok hasznosítása Különleges kezelést nem igénylő hulladékok • vas-és acélhulladékok • fémhulladékok beolvasztása, féltermékek előállítása kohászati úton • színes fém hulladékok • rézhulladékok olvasztása, alumíniumhulladék beolvasztása • papírhulladék • újrahasznosítás papíripari (csomagolóanyag- és hullámlemezgyártás, újságnyomó papírok gyártása) és egyéb felhasználás • gumihulladék • elhasznált autógumi abroncsok újra-futózása • gumiőrlet-hulladék bekeveréses hasznosítása (útépítés, sportpályák és játszóterek burkolata, • építőipar: épületek alapozására, tetőszigetelésére, padozatok és padlóburkolatok kialakítása) • nagyolvasztói salak • nagytömegben értékesíthet anyag (útépítés, alapozás, töltés készítés, salakgyapot, műtrágyázás)

A papírhulladék újrahasznosítása

Műanyag és üveg hulladékok újrahasznosítása

• műanyag hulladékok • természetes lebomlás (fizikai-kémiai hatásra lebomló vagy mikrobiológiai úton lebontható) • mesterséges lebontás (oldás, depolimerizálás, pirolízis) • regenerálás (darabolás, őrlés, mosás,újrahasznosításra alkalmas anyag-előállítás) • üveghulladék • beolvasztás üvegipar (palackok, ipari üvegtáblák) • egyéb célú hasznosítás (útépítés - üvegaszfalt, építőipar)

Műanyag hulladékok újrahasznosítása

Az üveghulladék hasznosítása

Veszélyes hulladékok hasznosítása - kis hatásfokú, de jelentős fejlődés előtt álló iparág • állattartási és vágóhídi hulladékok • biotermikus ártalmatlanítás → talajjavító anyag • hidrolízis (ATEV) → állati takarmány • bőrenyv (húslás maradéka) → komposztálás • olajjal átitatott fűrészpor és forgács • TSZH-hoz adagolva a biogáz-képződést növelik • téglagyári agyagba bekeverés (kiégetés után a tégla, illetve a kerámia porozitása javul) • vörösiszap (Bayer-féle timföldgyártás mellékterméke) • hazánkban a legnagyobb tömegben előforduló hulladék • feldúsuló ritka földfémek visszanyerésére eredményes kísérletek (germánium) • hulladék akkumulátorok • ólomtartalom beolvasztása, pólusfejek, ólomiszap, az elhasznált akkumulátorok tömegének ~ 50%-a)

Veszélyes hulladékok hasznosítása

• fáradtolaj-hulladék (gépjárművek olajcseréje, javítása; szerszám és présgépekből cserélt hajtómű-és hidraulika olaj) • országos begyűjtését a MOL végzi, bizonyos előtisztítási (szűrési, ülepítési) technológiát a közlekedési vállalatok is alkalmaznak • telephelyi gyűjtése során a fajtánként elkülönítés nem követelmény (kivétel: a rendkívül veszélyes trafó-, és hőközlő olajok, poliklórozott bi-, és trifenilek) • olajos iszapok és az olaj-felszívató anyagok (olajos rongy, olajos homok, fűrészpor) • komposztálás (FTV technológia) • mezőgazdasági hasznosítás (talajon történő elhelyezés) • téglaipari hasznosítás (tégla porozitása jobb, tüzelőanyag megtakarítás) • biogáz termelés (TSZH-hoz adagolva)

6. A hulladékkezelés lépései: gyűjtés, átmeneti tárolás, szállítás

A hulladékkezelés technológiai rendszere Hulladékkezelés: önállóan is alkalmazható eljárásokból álló, összehangolt technológiai rendszer.

A hulladékkezelés technológiai rendszere Hulladékgyűjtés: összeszedés, rövid tárolás a keletkezés helyén a további kezelési (hasznosítás, ártalmatlanítás) műveletekhez, környezetkímélően Átmeneti tárolás: meghatározott időre szól, környezetszennyezést megakadályozó módon történő raktározás hasznosításig, ártalmatlanításig Előkezelés, előkészítés: mennyiség és veszélyesség csökkentése könnyebb kezelhetőség érdekében – fizikai, esetleg kémiai eljárások, és kombinációi Hulladékszállítás: az összegyűjtött hulladékok mozgatása a hulladékkezelési helyek között Hulladékhasznosítás: technológiai tevékenység, mely során a hulladékot - közvetlenül (újrahasználat) → másodnyersanyag, energiahordozó, félkész, késztermék → vissza a termelési folyamatba, közvetlen felhasználásra - közvetetten (újrahasznosítás)→ a maradék anyagok további átalakítást igényelnek Hulladékártalmatlanítás: megakadályozza a környezetszennyezést - hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával (kémiai, termikus, biológiai eljárások) - hulladék környezettől való elszigetelésével (lerakás)

A hulladékkezelési eljárások

Hulladékok gyűjtése-szállítása

Hulladékgyűjtési rendszer: a hulladék gyűjtésének és szállításának összehangolt tárolási és anyagmozgatási folyamata 1. együtemű: átrakás nélkül, ugyanazzal a szállító célgéppel a gyűjtésből a hasznosítást vagy ártalmatlanítást végző létesítményig 2. kétütemű: a hulladék mozgatása a hasznosítást, ártalmatlanítást végző létesítményig átrakóállomáson való átrakással (esetleg előkezeléssel) - nagy szállítási távolság (regionális rendszerek) - teljesítmények fokozása - költségek csökkentése A gyűjtési-szállítási mód kiválasztásának szempontjai: • a hulladék keletkezési üteme • a keletkezési és kezelő hely környezete, jellemzői • a hulladék tulajdonságai • mennyiség, szállítási gyakoriság • közegészségügyi és környezetvédelmi követelmények • gazdaságossági szempontok

Hulladékok gyűjtése-szállítása

Együtemű gyűjtési rendszer

Kétütemű gyűjtési rendszer

Gyűjtési-szállítási módszerek Együtemű hulladékgyűjtési rendszer módozatai: Elhordásos (tartályok, konténerek, gyűjtőedények) 1. átürítéses (TSZH-oknál legelterjedtebb) – félpormentes, pormentes – zárt ürítés Hátrányai: speciális célgép, edényzet, ürítőszerkezet kell, nagy beruházási- és üzemeltetési költség, kiszolgáló személyzetet igényel 2. konténeres (különböző méretű fém-, műanyag gyűjtőedényzet - ebben szállítják - cserekonténeres gyűjtés-szállítás - nyitott konténerek: ált. nem veszélyes term. hull. - zárt konténerek: települési hulladék (+ vesz.hull.) Előnyei: különféle, darabos hulladék befogadására is alkalmas, rakodás, szállítás munkaerő igénye minimális Hátrányai: szervezést igényel a konténerbe való gyűjtés, tömörítő berendezéssel ellátott edényzet űrtartalma használható ki igazán, speciális szállítójármű kell 3. zsákos módszer: TSZH műanyag zsákokban való gyűjtése, közszolgáltatás keretében Előnyei: könnyen kezelhető, elszállítás egyszerű, olcsó járművekkel megoldható, alkalmazkodik a változó hulladékmennyiséghez, igénybevett szolgáltatás arányában történő díjfizetés, por-és bűzmentes Hátrányai: mindet nem lehet gyűjteni benne, ha megtelt gyorsan el kell szállítani

Gyűjtési-szállítási eszközök

A gyűjtő edényzet szerkezeti és formai kialakításának szempontjai: • időtálló, tömör, nedvességet fel nem szívó, sima felület • mechanikai igénybevételekkel szemben és vegyi hatásoknak ellenálló, tűzbiztos • jól záródó, könnyen mozgatható fedelük legyen • könnyen és gyorsan üríthetők legyenek • könnyen kezelhetők és tisztántarthatók legyenek, • csekély önsúllyal rendelkezzenek • beürítő-, ill. csererendszer esetén az emelőszerkezethez illeszkedve készüljenek Speciális gyűjtőedények: • öntömörítős konténerek • megerősített szerkezeti kialakítású konténerbe épített hidraulikus tömörítőegység • 1:5; 1:8 arányú tömörítés • telepített tömörítő berendezések (ipari, bevásárlóközpontok): • a hidraulikus tömörítőegység fixen telepített és a gyűjtőkonténereket cserélik • 10 m3 kapacitású zárt konténerek

A hulladékok szállítása Szilárd hulladékot szállító célgépek iránti követelmények: • zárt tartály, benne hulladéktömörítő és - továbbító szerkezet → a gyűjtőtér megfelelően kihasználható, a szállítás gazdaságos • könnyű, gyors, zaj-és pormentes rakodásra és ürítésre alkalmas szerkezetek • az igényeknek megfelelő méretű tartály • jó manőverező képességű alépítmény, üzembiztos indító- és fékező berendezés 1. Konténeres szállítás: • a konténer a gyűjtőedény és a szállítóeszköz rakodótere is egyben • speciális emelőszerkezettel ellátott jármű (hidraulikus rendszer) 2. Zártrendszerű pormentes szállítás: • szabványosított edényzetben gyűjtött hulladékot menetrendszerűen, zárt rendszerben, speciális gyűjtőszerkezettel szedik össze és zártan szállítják el • munkavégzése teljesen pormentes • felépítménye alapján két fő típus: • forgódobos • zárt dobozszerű tömörítős célgépek

Gyűjtő-szállító célgépek

Konténeres szállítójárművek alaptípusa: hátulemelős típus


Dobozszerű tömörítő gyűjtő-szállító célgép felépítése


Veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása ADR: Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (1979. évi 19. tvr.) RID: Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (1986. évi 2. tvr.) A veszélyes hulladék gyűjtőhely üzemeltetés szabályai: • hulladékokat azonosító felirattal kell ellátni • egymástól elkülönítve, keveredésük lehetőségét kizáró módon kell elhelyezni • gyűjtőhelyet zárral kell ellátni, illetéktelen személyek belépését meg kell akadályozni • a hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben, gyűjtőedényzetben kell gyűjteni • illékony komponenseknél meg kell akadályozni, hogy a környezetbe kerülhessenek • gyűjtés során használt csomagolóeszközök, gyűjtőedényzet és tárolóterek (utak, térburkolatok) állapotát rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint javítani kell • gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait az üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni • a gyűjtött hulladékokról nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartandó adatokat a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló módosított 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet nevesíti

A szelektív gyűjtés alkalmazásának jelentősége, eszközei

A szelektív gyűjtés alkalmazásának céljai: • hasznosítható alkotók feldolgozóiparba történő visszaforgatása • veszélyes alkotók elkülönített kezelésével a környezetterhelés csökkentése • ártalmatlanítási (lerakóhelyi) kapacitások megtakarítása Létesítményei: gyűjtősziget – gyűjtőudvar – átrakó állomás – válogatómű

A szelektív gyűjtés alkalmazásának jelentősége, eszközei Hulladékgyűjtő udvar kialakítása, gyűjtés edényzete: • veszélyes hulladékok: szállítható, ütésálló, bélelt vagy kettős falú, kármentővel felszerelt gyűjtőedényzetben, konténerekben • kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelő kapuval, • portaépület, szociális helyiségekkel, fűtéssel • szilárd burkolat: közlekedési, edénytárolási, mozgatási területen tehergépkocsik forgalmára méretezett módon, a közlekedési útburkolati jelek felfestése, csapadékvíz elvezetés, kültéri világítás • begyűjteni tervezett hulladéktól függő, szabványos, zárt rendszerű edények

A szelektív gyűjtés alkalmazásának jelentősége, eszközei Utóválogatás, tisztítás: • hasznosítható komponensek megfelelő piaci értékesítéséhez kell • válogatósor: előrostálás mobil dobrostával, mágneses vasleválasztás • munka-és egészségvédelmi szempontból megfelelően kiképzett kézi válogatószalag a csatlakozó gyűjtőkonténerekkel

Átrakóállomás • regionális hulladékkezelés megvalósításának eszköze: kétütemű hulladékszállításnál • zárt rendszerű hulladékkezelő mű: a hulladéknak csak a fizikai állapotát változtatja meg (tömörítés) A telepítésnél figyelembe veendő szempontok: • ellátott körzet nagysága: lakosszám, ingatlanszám, hulladéktermelők stb. • kezelt hulladék fajtája, mennyisége • átrakó közlekedési kapcsolata • ártalmatlanító hellyel kapcsolat • átrakó közműigénye • rendeletben meghatározott védőtávolság • gazdaságossági számítás

Átrakóállomás Az átrakó műszaki felszerelése: • • • • • • • • •

Ürítőhely garattal Tömörítő berendezés Konténer: zárt rendszerű tárolótartály, amely alkalmas a préselő rendszerrel való összekapcsolódásra éppúgy mint a közúti szállításra. Szilárd burkolat: egységes, szilárd, a nehéz tehergépkocsik forgalmára méretezett burkolat a közlekedési útburkolati jelek felfestésével. Kerítés: minimálisan 3,0 m magas , személy- és teherforgalom számára elkülönített kapuzattal, a teherforgalom számára a hídmérleg előtt automatikus sorompóval. Övárok és csapadékvíz-elvezető árkok: amely természetes vízfogadóba torkollik. Hídmérleg: minimálisan 1 db 14 m hosszúságú és 40 tonna méréshatárú kivitelű lehet, amelyet számítógépes kapcsolattal kell létesíteni és üzemeltetni. Csurgalékvíz-tároló rendszer: az ürítési tér, a garat, a tömörítőpajzs, a konténerek területére kijutott csurgalék- és csapadékvíz tárolására szolgáló medence Kerékfertőtlenítő

Átrakóállomás

1. telepített tömörítőegység; 2. gyűjtőjármű ürítés közben; 3. tömörítőre kapcsolt, cserélhető nagykonténerek

7. A hulladékkezelés lépései előkészítés

A hulladékok előkezelése

• hulladékok további kezelését segíti elő, azok biztonságát növeli • fizikai, kémiai vagy biológiai tulajdonságok megváltoztatásával jár • módja, technikája az utána következő kezelési művelettől függ Válogatómű: TSZH elkezelésére szolgáló létesítmény, ahol az elkülönítetten gyűjtött hulladékok hasznosítható összetevőinek további válogatását végzik Teljes TSZH feldolgozására alkalmas válogatómű: égetőművel,és/vagy hulladéklerakóval kombinálva • összes keletkező TSZH-t kezeli egy többfázisú válogatási folyamat során • bekerülő hulladékok „szennyezettsége” nagyon magas → a „maradék” a teljes mennyiség 50-60 %-a „Előszelektáltan” gyűjtött hulladékok feldolgozására alkalmas válogatómű: szelektíven gyűjtött hulladékok válogatása

A hulladékok előkezelése

A válogatást szolgáló berendezések elemei: gyűjtő- és felhordószalagok, dobrosta, válogatószalag, mágnesszeparátor, válogatókabin munkaállásokkal, porelszívó rendszer, keresztszalagok, automata bálázógép, hídmérleg

Telepítés: helyszín kiválasztása: regionális központok (koncentráltan nagy mennyiségű és viszonylag alacsony szennyezettségű hasznosítható hulladék) legalább 100.000 lakost ellátó területen

Anyag-előkészítési műveletek

• • • • •

aprítás, rostálás, tömörítés, darabosítás, tisztítás és mosás

Aprítás Célja: • a szilárd hulladék szemcse-, ill. darabméretének csökkentése • az anyagegyüttesek megbontásával a különböző komponensek előkészítése az elválasztásra • további kezelés hatékonyságának növelése Módszerei: • mechanikai és termikus módszerek • száraz és nedves eljárás • környezeti hőmérsékleten, ill. mélyhűtött állapotban


Aprító berendezés kiválasztása: • beadagolandó hulladék nedvességtartalma • hőmérséklete • keménysége • darabossága • szemcseméret-eloszlása • milyen további kezelést kíván • mekkora méretcsökkenést akarunk elérni vele (=aprítási fok) Egységnyi aprított hulladékra számított energiaigény = - gép teljesítménye - rotor sebessége - a hulladék nedvességtartalma (legkisebb az energiaigény 35–40%-os nedvességtartalomnál) Stabil és mobil kivitel.



Alacsony hőmérsékletű vagy hidegaprítás (kriogén aprítás): • gumi-, műanyag-, kábel-, egyes fémhulladékok • összetett, ún. kompozit anyagok (pl. Al-PE laminált lemezek) • hűtőközeg: folyékony nitrogén • hűtőrendszer: hűtőalagutak (forgó cső- és dobhűtők, kihordó-hevederes hűtőcsatornák) • aprítóberendezések: ütköztetéses, kalapács-, ütőcsapos és röpítőmalmok • többkomponensű hulladék (pl. kábelhulladékok, gépkocsironcsok) hidegaprítása → elválasztási módszerekkel (pl. rostálás, légosztályozás) anyagfajták szerint könnyen szétválaszthatók Üzemeltetési veszélyek: nagy környezeti zajterhelés és porkibocsátás TSZH esetén a kibocsátott por mikroorganizmus tartalma → zárt építményrészben kell elhelyezni, műveleti ventilláció, helyi elszívók.

Anyag-előkészítési műveletek Rostálás Célja: • méret szerinti osztályozás, elválasztási feladatok elvégzése • finom szemcsés vagy durva szennyező anyagok eltávolítása Eszközei: • dobrosta → elválasztási és tisztítási célra (stabil, mobil) • vibrációs rosta → főként méret szerinti osztályozásra, jól használható nedves üzemben • rostafelület: drótszövet (finomabb osztályozásra), • perforált lemez és pálcás megoldás (durvább osztályozásra)

Forgó dobrosta

Anyag-előkészítési műveletek Tömörítés • laza állapotú, nagy pórustérfogatú, hulladék megfelelő nyomóerővel a lehető legkisebb térfogatra történő összesajtolása, ált. kötőanyag hozzáadása nélkül • „bálázás”: aprítatlan, eredeti állapotú hulladék kötőanyag hozzáadása nélküli tömörítése • „brikettálás”: aprítással elkészített, esetenként kötőanyag hozzáadásával végzett tömörítés Célja: • kisebb költséggel járó gyűjtőhelyen való tárolás és szállítás • a hulladék elkészítése a további kezeléshez

Anyag-előkészítési műveletek Darabosítás = finom szemcsés, aprítással előkészített szilárd hulladékból préseléssel, sajtolással vagy termikus módszerrel nagyobb, szabályos vagy szabálytalan szemcsék előállítása • hőre lágyuló műanyaghulladék agglomerálása és regranulálása • az aprított szerves hulladék pelletizálása Célja: - A további kezelés megkönnyítése Eszközei: • agglomerációs eljárás: agglomerátum a végtermék • regranuláló eljárás: granulátum a végtermék


Pelletizálás: megfelelően előkészített (aprítás, osztályozás, tisztítás, szárítás) szerves szilárd (nedves) hulladékból takarmány- és tüzelőanyag-előállítás • végtermék szemcsealakja: rövid henger, térfogattömege: 1–2 g/cm3 • adalékanyag (kötőanyag pl. olaj, gyanta) bekeverésével vagy anélkül, esetenként nagyobb hőmérsékleten pelletizálóprés

Anyag-előkészítési műveletek Mosás, tisztítás = szilárd hulladék felületi szennyeződéseit eltávolító művelet (textil-, műanyag-, és üveghulladékok felületi tisztítására) Célja: hulladék hasznosításának megkönnyítése Folyadékfázis megválasztása: - milyenek a tisztítandó hulladék és a szennyező anyag tulajdonságai - milyen a tisztítási hatásfokuk Tisztítás hatékonyságának növelése: - kémiai adalékok (pl. vízlágyítók, nedvesítőszerek, emulgeáló- és diszpergáló anyagok) - mosóközeg hőmérsékletének növelése - szennyeződés folyadékfázisba (víz, vizes oldat, szerves oldószer) megy át - mosási folyamat több műveleti fázisból áll - mosóvizet recirkuláltatják, komplexen tisztítják Eszközök: - szakaszos üzemű - folyamatos üzemű

Folyamatos csőmosógép vázlata

8. Hulladékok kezelése: termikus eljárások

Hulladékok hasznosítása Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a felhasználása az iparban vagy a szolgáltatásban • újrafeldolgozás = hulladék anyagának ismételt felhasználása (recycling) • visszanyerés = hulladék valamely feldolgozható összetevőjének alapanyaggá alakítása (recovery) • energetikai hasznosítás = hulladék energiatartalmának kinyerése (energy recovery) • biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele Hgt.→ sorrend: újrafeldolgozás – visszanyerés – energetikai hasznosítás

A hulladékgazdálkodás prioritásai

A hulladékkezelés termikus eljárásai Hőátadással járó termokémiai eljárások: • hulladékégetés = oxidatív lebontás (oxigén adagolással) • hőbontás (pirolízis) = reduktiv lebontás (sztöchiometrikus aránynál kisebb oxigén biztosításával vagy O2 nélkül) A termikus eljárások előnyei – hátrányai:

A hulladékégetés technikai feltételei Hulladékégetés (exoterm folyamat): a hulladék szervesanyag komponensei + O2 → gázok, vízgőz (füstgáz) + éghetetlen szervetlen anyag (salak, pernye) keletkezik Égetést meghatározó tényezők: • hőmérséklet: minimális tűzhőmérséklet 850 °C • •

1050–1100°C (szervetlen maradékok lágyulás-olvadási jellemző miatt) 1200–1700°C = salakolvasztásos hulladékégetés (szilárd maradék olvadékként távozik az égéstérből)

• tartózkodási idő: szilárd hulladékok 2-3s, folyékony hulladékok 0,5-1 s • levegőfelesleg: légfelesleg tényező 1,5-2,5, min. oxigéntartalom 6% • áramlási viszonyok: mechanikai eszközökkel (mozgó rostélyok, forgó kemence, bolygatószerkezet), aerodinamikai módszerekkel (gázáramok irányított mozgatása) Szilárd maradékanyagok mennyisége: - TSZH ~ 10 tf% ill. 30–35 tömeg% - folyékony és iszaphulladék ~ átl. 2–10 tömeg%

A hulladékégetés technológiája

A hulladékégetés technológiája Tárolás: • beszállított szilárd hulladék tárolása bunkerben • tárolótér-kapacitás: • égetőmű teljesítménye per óra • üzemidő • hulladék térfogattömege • min. 3-5 napos feldolgozási teljesítménynek megfelelő hulladékot lehet tárolni (üzembiztonság) • enyhe vákuum: ürítéskor keletkező por, tárolási bűzös gázok elszívására

Mozgatás és adagolás: - polipmarkolós híddaruval

A hulladékégetés technológiája Előkészítés: • szilárd és nem szivattyúzható iszaphulladék nem igényel előkezelést (esetleg aprítást) • folyékony hulladék és iszap elkezelési módszerei: • méregtelenítés és semlegesítés • ülepítés (dekantálás) • víztartalom csökkentés • Emulzióbontás • homogenizálás Adagolás • szilárd és nem szivattyúzható iszaphulladék: anyagok be- és kitárolása teljesen gépesítve (szivattyúk, csővezetékek) • folyékony hulladék és szivattyúzható iszap tűztérbe adagolása: égetőfejekkel (forgóserleges égők, injektálásos égőfejek), tárolóedényzetből kiürítéssel közvetlenül a tűztérbe

A hulladékégetés berendezései Égetés: Tüzelőberendezések típusai: • rostélytüzelésű berendezések → TSZH és termelési szilárd hulladék, esetleg iszap halmazállapotú termelési hulladék égetésére • rostély nélküli hulladékégető berendezések → folyékony és pasztás hulladék, valamint iszap égetésére A) Rostélytüzelésű berendezések: • hengerrostély, ellenáramú-, visszatoló rostély • biztosítják a hulladék állandó keverését, mozgatását • az égéságy megfelelő levegőztetését teszik lehetővé • primer levegő (a tüzelőanyag-ágyba vezetett alsó szél és az oldalfalakról bevezetett levegő) az összes levegő szükségletnek kb. 70–80%-a (rostély hűtése)

A hulladékégetés berendezései B) Rostély nélküli berendezések: • tűztér általában hengeres (növeli a hősugárzás intenzitását, kisebb veszteség) - típusaik: forgódobos kemencék, égetőkamrák, emeletes kemencék, fluidizációs kemencék

A hulladékégetés berendezései C) Hőbontás (pirolízis) = szerves anyagú hulladék megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben, szabályozott körülmények között végbemenő kémiai lebontása - szerves hulladék → pirolízisgáz → folyékony termék (olaj, kátrány, szerves savakat tartalmazó bomlási víz) → szilárd végtermék (piroliziskoksz) - végtermék hasznosítása: • energiahordozó (füstgáz, tüzelőolaj, koksz) • vegyipari másodnyersanyag (szintézisgáz – metanol, H2 előállítás) • egyéb célokra • talajjavítás szilárd, szénben dús maradékkal • fakonzerválás vizes maradékkal • granulált salakolvadék építipari adalékanyagként stb.

A hulladékégetés berendezései

C1) Plazmaíves technológia: • nagy hőmérsékletű gáz / gázelegy szerves hulladék hőbontására • a plazmát 10000-15000°C-ra (max. 25000 °C-ra) hevítik • veszélyes hulladékok kezelésére oxidáló atmoszféra • molekulák atomokra hasadnak, a lehűlő gázáramban az atomok egyszerűbb, kevésbé vagy nem veszélyes termékké (HCl, CO, CO2, O2, SO2, H2, finom szénné stb.) alakulnak • alkalmas a viszonylag nagyobb hőmérsékleten is stabil klórozott szerves vegyületek (nagy PCB-tartalmú hulladékok), anyagok (pl. metil-etil-keton, szén-tetraklorid) nagy hatásfokú hőbontására • egyszerű kiépítés, jó ártalmatlanítási hatásfok • nagy fajlagos energiaigény

A hulladékégetés technológiája Füstgázhűtés, hőhasznosítás • tűztérből >900–1000°C-os füstgázok távoznak → 250–350°C-ra kell hűteni, 15–20 GJ/h hőteljesítmény felett célszerű a füstgázok hőtartalmát hasznosítani • közvetlen módszer: levegőbefúvással vagy vízbepermetezéssel • közvetett módszer: hőcserélőkkel (rekuperátorok, melegvíz és gázkazánok) 1. Fűtőműves változat: kisnyomású gőzt termelnek → távhőszolgáltatás vagy ipari gázszolgáltatás 2. Fűtőerőműves változat: + ellennyomásos erőgép 3. Kondenzációs erőműves változat: gőz → villamos energia termelésre (nagy beruházási ktg., nagy fajlagos gőzfogy.)

A hulladékégetés technológiája Szilárd égési maradékok (salak, pernye) kezelése összetételtől függően inert, kommunális, vagy veszélyes hulladéklerakón lerakás, hasznosítás Salak: • szemcseeloszlása függ a hulladék darabosságától, a tüzelő berendezés és a tűzvitel szabályozásának megoldásától • olvadási tartománya 1100–1600°C, éghetőanyag tartalma gyakran eléri a 10–15%-ot is, ált. < 8%, szilikáttartalma 50–70%, kén-, klorid-és fluoridtartalma néhány tized %, vízoldható sótartalma 0,5–5%, térfogattömege 1,5-2,5 t/m3 • a salakgranulátum a környezetre nem hat (inert hulladék) Pernye: • a salak mennyiségének 5–10%-a • abszorpciós képessége miatt ként, fluoridokat, kloridokat és nehézfémeket (Pb, Zn, Cd, Sn stb.) tartalmaz • vízoldhatóanyag-tartalma nagy, átl. 8–10 % (akár 35%), szemcsemérete általában 2–120µm, száraz pernye térfogattömege 0,6 – 1 t/m3

A hulladékégetés technológiája Füstgáztisztítás • fontosabb szennyezőanyag komponensei: szilárd és gázhalmazállapotúak • por 5–15 g/m3, SO2 1000–3000 mg/m3, HCl 2000–8000 mg/m3, HF 20– 100 mg/m3, NOx 500–1500 mg/m3, CO 500–1000 mg/m3 • nehézfémek (Hg, Cd, Pb, Zn, As, Ba, Se,Ni, Cr, Cu) (szálló pernyében dúsulnak fel, nehézfémek 80–90%-a a <2 µm porszemcséken) • szerves szénvegyületek 5–25 mg/m3 (policiklusos aromások, dioxin, furánvegyületek) • poliklórozott dibenzdioxinok (PCDD) és poliklórozott dibenzfuránok (PCDF) emissziója átl. 300–500 ng/m3 (2500–3500 ng/m3) települési hulladékégetők esetében Tisztítási eljárások: száraz, félszáraz és nedves • szilárd komponensekre → szűrés és szorpció • gáz komponensekre: nedves eljárások (többlépcsős mosás kémiai adalékokkal) • komplex eljárások

A hulladékégetés technológiája Füstgáztisztítás hatásfoka: (félszáraz, nedves tisztítási eljárás): • HCl, HF koncentrációját 96–99%-kal csökkenti • SO2 koncentrációját 85–95%-kal csökkenti • nehézfém-emisszió kb. 90–95%-kal redukálható nagy hatásfokú porleválasztással, ill. mosással • dioxin és furán vegyületeknél kb. 99%-os leválasztási hatásfok (+ adszorpciós technika – aktív szén, barnaszénkoksz, kohókoksz – fix ágyas vagy lebegtetett ágyas adszorbensek) • PAH-vegyületek és PCB-k leválasztási hatásfoka csak 65–95% !!! üzemelési intézkedések (elgőzölögtetők folyamatos tisztítása, füstgázhűtés gyorsítása)

Elgázosítási módszerek – Thermoselect eljárás

Elgázosítási módszerek – Thermoselect eljárás Jellemzői: • az elgázosító eljárások csoportjába tartozik és • alapvetően négy technológiai lépésből + füstgáz tisztításból áll: → hulladék előkészítés → tömörítés és kigázosítás → elgázosítás és megolvasztás → kvencshűtés (sokkhűtés) + → gáztisztítás és hasznosítás A hulladék előkészítése: nagydarabos hulladék eltávolítása a berendezés védelmére - aprítás (ha szükséges)

Elgázosítási módszerek – Thermoselect eljárás Kigázosítás = egy fűtött prés kontakt módon fűti a beadagolt hulladékot A kigázosító csatornában az anyag szerves komponensei kigázosodnak a kb. 60-600°C-os légmentes környezetben, miközben a hulladék elszenesedik. Az ún. kigázosítás (v. pirolízis) során keletkezett, szétváló fázisok a következők: Szilárd fázis: Pirokoksz Folyadék fázis: Piroolaj Gázfázis: Pirogáz (szintésisgáz). A keletkező termékek közvetlenül a magas hőmérsékletű reaktorba jutnak.

Elgázosítási módszerek – Thermoselect eljárás Elgázosítás: magas hőmérsékletű reaktor • tiszta oxigén szabályozott befecskendezése folytán az összes szerves komponens 1200-2000 °C hőmérsékleten tökéletesen lebomlik • további oxigéninjektálás miatt 2000 °C → dioxin, furán és egyéb veszélyes szerves komponensek átalakulnak kisebb, szervetlen, stabil alapintermedierekké (H2, CO2, CO, H2O). • molekulák rekombinációjának kockázata alacsony, mivel ezen a hőmérsékleten az alapintermedierek stabilitása magas a keletkező termékek gyorshűtése (kvencshűtés) biztosítja a veszélyes hőmérséklettartomány igen gyors átlépését • szervetlen komponensek → olvadék formájában a homogenizáló reaktorba

Elgázosítási módszerek – Thermoselect eljárás Homogenizáló reaktor • további, beinjektált tiszta oxigén és földgáz égése → 1600-2000°C → a maradék szervetlen és szerves komponensek elbontása, a szilárd fázis megolvasztása • az olvadék fémek és ásványi anyagok a reaktor alján sűrűségük alapján szétválnak Gyorshűtés (kvencselés) • 30 ms alatt kb. 1200 °C-ról 70°C-ra hűtik a szintézisgázt, nagy nyomáson, enyhén savas vízzel • káros molekulák rekombinációjának valószínűsége csekély a rövid tartózkodási idő miatt • számítógépes vezérlésű

Elgázosítási módszerek – Thermoselect eljárás Szintézisgáz tisztítása Savas és lúgos mosás: savas: ionizálja és oldatba viszi a fémeket- és fémvegyületeket, lúgos: semlegesíti a savas maradékokat Ultraszűrés és glicerines mosás: szennyeződések legkisebb frakcióját is képes leválasztani Kéntelenítés és szárítás: Fe3+ hozzáadásával csapják ki az elemi ként Aktív szenes adszorpció: megköti a gázban nyomokban levő szennyező komponenseket A technológiai szennyvíz tisztítása: • nehézfémek kicsapása • cink, ólom és egyéb fémek kinyerése - koncentrátumként értékesíthetők • ioncserélő gyantán való átvezetés → maradék fém-ionok Na+-ionra cserélődnek • visszamaradó sókoncentrátumot vákuum alatt bepárolják, majd hűtés után a kiváló sókat eltávolítják - vízgőz kondenzációja után tiszta technológiai vizet nyerünk.

9. A hulladékkezelés lépései: komposztálás

A hulladék ártalmatlanításának biológiai módszerei = biokémiai eljárások során a hulladék szerves alkotóinak feldolgozása élő mikroszervezetek segítségével történik • komposztálás (aerob lebontás) • biogáz elállítás (anaerob lebontás) Szabályozása: 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről Komposztálás: Magyarországon ~300 kg TSZH/ fő/ év keletkezik: ~ 30%-a komposztálható szerves anyagot tartalmazó hulladékok (TSZH, szennyvíziszap: FTH) Kell hozzá: megfelelő környezeti feltételek + mikroorganizmusok + O2 → szervetlen ásványi anyagok (szén-dioxid, szulfát, nitrát, víz) → stabil szerves anyagok (humuszanyagok= komposzt) → hőfejlődés (50-70°C), patogén mikroorganizmusok (spórások kivételével) elpusztulnak

Az aerob és anaerob lebomlás elvi alapja

A komposztálás feltételei Komposztálást végző mikroorganizmusok: • termofil baktériumok (>45°C hőmérsékleten is aktívak) • mezofil baktériumok (25-40°C) • gombák • talajlakó állatok, komposztgiliszták Szervesanyag-lebontó és transzformáló folyamat főbb szakaszai: • iniciáló (kezdeti) szakasz • termofil (lebomlási vagy felmelegedési) szakasz • mezofil (átalakulási) szakasz • érési (felépülési) szakasz A folyamat szabályozási lehetőségei: • komposztálandó anyag minősége • C- és N-tartalma • nedvesség tartalom • levegőellátottság • hőmérséklet

A komposztálás szakaszai 1. iniciáló vagy kezdeti szakasz: • rövid (néhány órától 1-2 napig tart) • gyorsan emelkedő hőmérséklet jellemzi • mikrobák gyors szaporodása és intenzív anyagcseréje • komposzt kémhatása csökken (→ megindul a szerves savak: tejsav, vajsav termelődése) 2. termofil (lebomlási vagy felmelegedési) szakasz: • időtartama: 2-3 hét • mezofil baktériumok és gombák aktívak → hőmérséklet nő → termofil baktériumok elszaporodnak → könnyen lebomló vegyületek keletkeznek (cukrok, keményítő, zsírok, fehérjék), termofilek elfogyasztják a mezofilek által termelt savakat → kémhatás lúgossá válik (pH 8-8,5) → ammónia szabadul fel a fehérjék bomlásakor • elpusztul a gyommagvak és kórokozók nagy része

A komposztálás szakaszai 3. mezofil vagy átalakulási szakasz: • hossza: 3-4 hét • hőmérséklet csökken (30°C) • gombák (elsősorban penészgombák) szaporodnak el → ammóniumot kötnek meg → megnövekszik az oxigénigény • fontos a komposzt levegőztetése (rothadási folyamatok elkerülése) • óriásmolekulák (lignin, cellulóz, hemicellulóz) bontása 4. felépülési vagy érési szakasz: • időtartama: 1-2 hónap (esetleg több) • szerves anyagok humifikálódása, hőmérséklet csökkenése • talajlakó állatok (férgek, ezerlábúak, ugróvillások, ászkák, nyűvek, atkák) → friss komposzt • komposztgiliszták → stabil humuszformák (ún. agyag-humusz komplexumok) → semleges (6-7) pH-érték → érett komposzt

A komposztálást befolyásoló tényezők

Anyagösszetétel (bonthatóság) • mikroorganizmusok számára hozzáférhető és toxikus anyagot nem tartalmazó szerves hulladék kell Nedvességtartalom: • optimális: 45–55% • mesterséges nedvesítés =locsolás, szennyvíziszapokkal való együttes kezelés Levegőellátottság • állandó vagy időszakos levegőztetés • bomlás anaerobbá válása → szaghatás (NH3, kén-hidrogén stb.) Anyag(ok) keveredése (forgódob stb.) • állandó keverés: lebomlás gyors, de energiaigényes • időszakos átforgatás: lebomlás lassú, nagy területigényű

A komposztálást befolyásoló tényezők

C/N arány • lebontásnál C/N-arány optimuma: 15–25 (városi szemét: 25–35) • komposztálási folyamat gyorsítható nitrogéntartalmú anyagok bekeverésével (műtrágya, N- tartalmú hulladékok bekeverése) • üzemszerű, állandó ellenőrzés szükséges Hulladékok szemcsemérete (aprózottsága) • őrlő, aprító berendezések (túlzott aprózottság → tömörödés → anaerob viszonyok) Hőmérséklet • hulladékokban előforduló kórokozók életképességének csökkentése, elpusztítása

A komposztálási technológiák osztályozása • nyílt rendszer (egész komposztálási folyamat nyílt téren megy végbe) • zárt rendszer (a folyamat zárt térben folyik) • részben zárt rendszer (a folyamat egy része zárt térben, más része nyílt téren) Nyílt rendszerű prizmás komposztálás • szennyvíziszapok ártalmatlanítása (adalékok: szalma, fűrészpor, aprított fahulladék) • keverés, prizmák érlelése: markoló, erőgépre szerelt forgató adapter, önjáró forgató / levegőztető berendezés, • kombinálható perforált csöves alsó levegőztetéssel

A komposztálási technológiák osztályozása Részben zárt rendszerű komposztálás: MUT-Dano-féle eljárás (Keszthely) • érlelés: nagy (kb. Ø3,5 m), levegőztetett, enyhe lejtésű, lassan forgó acélhengerben történik • szilárd hulladék + szennyvíziszap (víztartalomtól függően 1:3–1:5 arány) + aprítatlan hulladék-anyag folyamatosan, lassan mozog előre (3-7 nap) • ventilátor (friss levegő) + bioszűrő (elhasznált levegő, gázok, vízgőz távozására) • forgás közben keveredés + kismértékű aprító hatás • előérlelt anyag → rostálás, aprítás → érlelés (szabad téri prizmákban) • fémhulladék → mágneses leválasztás, üveghulladék → rostálás Előny: kis terület-igény, lakott területen is telepíthető

A komposztálás gyakorlati alkalmazásának szempontjai

Alkalmazásának feltételei: • megfelelő hulladék-összetétel és minőség • kapott komposzt minősége (nehézfémtartalom, szerves mikroszennyezők alacsony koncentrációban) • komposzt-termék értékesíthetősége (biztos piac) Felhasznált alapanyagok szerint: • települési szennyvíziszapok • mezőgazdasági hulladékok • kertészeti, városüzemeltetési (parkfenntartás) hulladékok • TSZH ártalmatlanításra - csak speciális esetekben, lakosságnál

A komposztüzem létesítésének feltételei • • • • • • • • • • •

odavezető közutak (szállítás) kerítés kapuval mérleg belső üzemi tárolóbunker, tárolóhely, ürítőhely hulladékot előkezelő, előkészítő és feldolgozó gépek, berendezések kész komposztot utókezelő-gépek, berendezések kisegítő üzemek (karbantartás, javítás, raktár) kiszolgáló létesítmények (energia, szennyvíz), adminisztratív és szociális létesítmények maradék elhelyezése veszélyes hulladéknak minősülő anyagok (pl. olajos talaj) komposztálása → csapadékvíz elvezetés, szivárgó-víz kezelés, érlelő-tér talajának megfelelő védelme

Egy komposztáló üzem működési elve

Lakossági komposztálás Miből készíthet komposztot? • Levágott fű, lomb, avar • Ágnyesedék (max. 5 cm hosszú és vastag) • Gyümölcs és zöldségmaradék, héj • Virágok (nem beteg) • Kávézacc, teafilter • Tojáshéj (összetörve) Mi nem kerülhet a komposztba? • Építési törmelék • Vegyszerrel kezelt faáru • Főtt étel • Hús • Üveg, fém, műanyag hulladék

Mire használható a komposzt? • Kertben talaj javításhoz • Szobanövények földjéhez keverve Tanács: • ha földet kever hozzá – nem szárad ki • ásványi adalékanyag: segíti a folyamatok beindulását és akadályozza a rothadást

Szennyvíziszap komposztálása - GORE technológia = szemipermeábilis membránnal takart, zárt, irányított levegőztető rendszerrel ellátott eljárás • egyszerű, rugalmas kezelhetőség • rövid komposztálási idő (4 hét) • nagy üzembiztonság A rendszer fő összetevői: • aktív levegőztető egység: hőm. és O2-tartalom mérés → visszacsatolás → hőm. és O2-tartalom számítógépes szabályozás • GORE-TEX membrántakaró Nyersanyagok: • stabilizált (rothasztott), víztelenített szennyvíziszap – nitrogénben gazdag, struktúra nélküli iszap • struktúra anyagok – magas széntartalmú, szerkezetet adó anyag (szalma, települési zöldhulladék, zúzott kukorica szár ill. csutka, fűrészpor)

A GORE technológia lépései 1. nyersanyagok előkészítése: zöldhulladékok aprítása, nyersanyagok bekeverése (homlokrakodó, vagy speciális keverő berendezés) 2. prizmák felrakása: a levegőztető csatornákra épül 3. levegőztetés irányításához szükséges hőmérséklet és oxigéntartalom mérő szondák elhelyezése 4. prizmák letakarása: 3-rétegű GORE-TEX membrántakaróval 5. üzemeltetés: levegőztetés - nyomó rendszerű, az érő anyagba elhelyezett levegőztető (in-floor) csatornákon át, nedvességtartalom szabályzása, prizma átforgatása nem szükséges 6. prizma lebontása – 4 hetes érés után (takaró, szondák és vezetékek eltávolítása) 7. konfekcionálás: a komposzt rostálása, zsákolása → 35 %-nál magasabb nedvességtartalmú anyag nem zsákolható

A GORE technológia

10. A hulladékkezelés lépései: biogáz előállítás és hasznosítás

A biogáz képződés alapelve hulladékok szerves anyag komponensei: cellulóz, hemicellulóz, cellulózszármazékok, összetett és egyszer cukrok (szénhidrátok), fehérjék, zsírok, olajok, nyomokban vitaminok, hormonok, enzimek - anaerob (oxigénmentes) lebomlás - közepes (30-37,5°C) hőmérséklet-tartomány (mezofil mikroorg.) 1. fermentációs biokémiai folyamat (savas erjedés) • nagy molekulájú szerves anyagok lebontása, feltárása • savképző baktériumok és gombák (tejsav-, propionsav- és vajsavbaktériumok) 2. egyszerűbb molekulák lebontása • baktériumok, szerves anyagok → oIdható zsírsavak, alkoholok, szén-dioxid, hidrogén, hidrogén-szulfid => biogáz (főként CH3 + CO2) → energetikai célokra

Az aerob és anaerob erjesztés során lejátszódó folyamatok

A biogáz képződést befolyásoló tényezők Tápanyag (= bontandó hulladék) - állandó összetétel → kiegyensúlyozott mikrobiológiai tevékenység - megfelelő C/N-arány (3:1) ← különböző hulladékok keverése - C/P-arány (150:1) Kémhatás - optimális ~ pH = 7 - köztitermékek (szabad savak) hatására → pH-érték savas irányba tolódik (pH = 4-5) → fermentatív szervezetek működése lelassul ← lúgokkal (mésztej, szódaoldat) az egyensúly helyreállítható Mérgező anyagok - mikroba-aktivitást csökkentik, pusztulásukat okozhatják Nedvesség (víz) - 0,1%-tól 60%-ig nőhet a szárazanyag-tartalom - nedves-, félszáraz- és szárazeljárások Hőmérséklet - mezofil (optimális hmérséklet: 30–35°C) eljárás - termofil (optimális hmérséklet: 50–65°C) eljárás folyamat (gyorsabb, 10-20%-kal termelékenyebb, de műszakilag bonyolultabb megoldásokat igényel)

A biogáz összetétele, mennyisége A biogáz energiaértéke ~ tiszta metán részaránya (50–70%) - zárt rendszerű üzemi biogáz termelő berendezésekben: - 1 kg szerves anyag 0,25–0,5 m3 hasznosítható biogáz - biogáz fűtőértéke 21–25 MJ/m3 (földgázé: 28-36 MJ/m3) A biogáz összetétele (%):

A biogáz előállítás technológiai lépései - biogáz elállítás mesterséges reaktorban - biogáz kinyerés szeméttelepeken (természetes reaktorokban) A technológiák főbb lépései 1. Alapanyag tárolás-készletezés 2. Anyag-előkészítés - tisztítás → célja a szervesanyag-hányad növelése - fáziselválasztás → célja a víztartalom csökkentése - aprítás → nagy intenzitású lebontás, egyszerűsíti az anyagmozgatást - homogenizálás → egyenletes, állandó nedvességtartalom, és kémiai összetétel - alapanyag-kondicionálás → alapanyag hőmérsékletének beállítása felmelegítéssel (patogének elpusztítása, termofil anaeroboknak kedvez), hűtéssel - összetétel beállítása különböző segédanyagok hozzáadásával 3. Adagolás 4. Erjesztés: megfelelő keverésű, méretű, alakú, szigetelésű tankokban

A biogáz előállítási technológiák A technológiák osztályozása 1. egylépcsős (fermentatív és metános erjesztés külön-külön) 2. kétlépcsős eljárások (fermentatív és metános erjesztés együtt) Feldolgozandó hulladék szárazanyag-tartalmának függvényében: • nedves: 0,5–1% sz.a.-tartalmú • szuszpenziós: 5–15% sz.a.-tartalmú • félszáraz: 15–24% sz.a.-tartalmú • száraz: >25% sz.a.-tartalmú Melléktermék-kezelés • melléktermék: kirothasztott iszap • jellege, mennyisége, minősége → technológiai eljárástól függ • utókezelés: átlevegőztetés vagy szellőztetés, stabilizálható, • utóérlelhető (komposztálással) • hasznosítás: eredeti állapotban takarmányként, talajjavító szerves trágyaként, szárítva-szemcsézve-csomagolva

Biogáz kinyerése szeméttelepeken

= települési hulladék: lerakóhelyi biogáz termelés lerakott hulladékba telepített gázkivételi kutak segítségével • gázkutak telepítése • kis beruházási és üzemeltetési költségek • újonnan létesített lerakók esetén a lerakás során folyamatosan • meglévő lerakó esetén új gázkutak létesítésével • megfelelően szigetelt és takart, szigorú technológiával kialakított rendezett lerakóhely megléte • hasznosítható gázkihozatal (hulladék összetétel függvénye): min 1,5–2 m3/t/év, átlagosan 3,5–4 m3/t/év (20–25 éves üzemeltetést feltételezve) • üzemeltetési mód → kitermelés hatásfokát befolyásolja: • függőleges elrendezés (kutakat 30–80 m távolságban) • vízszintes elrendezés (alagcsövezésre hasonlít) • kombinált elrendezésű (nagyobb hatásfok) • passzív rendszerek (a gáz saját nyomása következtében lép be a gázgyűjtő kutakba) • aktív rendszerek (a gáz összegyűjtésére szívást alkalmaznak)

Biogáz kinyerése szeméttelepeken

Kitermelt gáz összetétele: • 55–60% metán + 40–45% szén-dioxid (← arány hulladékösszetételtől, tömörítés fokától, szigeteléstől, a lerakó korától függ) • 4–6% oxigén + 15–30% nitrogén (levegőtől felhígulva) • friss lerakónál a gáz 4–6% hidrogént tartalmazhat • vízgőzzel telített (hasznosítás előtt kondenzálni kell) • esetenként kén-hidrogén, szerves vegyületek (szénhidrogének)

A biogáz tárolása, kezelése, hasznosítása - kondenzáltatást követen a nyers-gáztartályban tárolják Gázkezelés- tisztítás: • szén-dioxid (mésztejes kezelés) • kén-hidrogén (vas-oxid-aktívszén rétegen történő átvezetés) eltávolítás, komprimálás Hasznosítás: • fűtési célokra történő elégetés • villamos energia termelés hőenergia ellátással kapcsoltan, vagy anélkül → gázmotor • hulladék-hő hasznosítás (épületek, kertészetek, terményszárítók)

A biogáz tárolása, kezelése, hasznosítása Gyakorlati problémák a biogáz energiafelhasználásánál: • berendezés működése folyamatos, a hőszükséglet szakaszos • téli, hűvösebb időszakban a reaktor fűtése is energiát igényel Energiatermelés gazdaságossága hazai alkalmazás esetén: • hulladék más technológiával történ ártalmatlanítási költségei • Szennyvíziszapból biogáz → villamos energia termelés → a tisztítási technológia áramigényének kb. 30 %-át fedezi.

Mezőgazdasági nagyüzemben alkalmazható biogáz-elállítás

Gyakorlati tapasztalatok

Németországi tapasztalatok szerint egyéni gazdálkodóknak akkor éri meg biogázos energiaellátásra berendezkedni, ha: • legalább 10 tehene van • megfelelő hígtrágya és kierjesztett trágya tárolótér áll rendelkezésére • a trágyaprodukciónak legalább 75%-a hígtrágya • a hígtrágyához hozzákeverhető szerves terméket tud beszerezni • a kierjesztett trágyát saját gazdaságában tudja felhasználni • a saját áram és hőszükséglet nagy (pl. sertés és baromfitenyésztés, kertészet), vagy ha a többlet a közelben átadható (vagy visszavásárolja a villamos szolgáltató)

11. A hulladékkezelés lépései: hulladékok lerakása

Ilyen volt – ilyen lesz …

A lerakással kapcsolatos célok A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája 20072016 → • a települési szilárd hulladék lerakási arányának 60%-ra csökkentése 2009-re, 50%-ra csökkentése 2013 végére • a lerakásra vonatkozó követelményeket ki nem elégítő szilárd hulladék lerakók bezárása, a bezárt lerakók folyamatos rekultiválása • 2005-ben 178 db hulladéklerakó: közülük 53 db működhet 2009. után • 2003 januárjában 2435 db, 1950 után létesült, bezárt és felhagyott, de nem rekultivált lerakó volt, melyek rekultiválás nélkül folyamatos potenciális környezeti veszélyforrást jelentenek.

Jogi szabályozás • lerakók létesítése: környezeti hatásvizsgálat-köteles → a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet alapján • tervezés, létesítés, üzemelés, lezárás és utógondozás → 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről

Lerakással ártalmatlanítható hulladékok köre Függően a lerakásra kerülő hulladék összetételétől, a helyszín természeti adottságaitól és a tervezett műszaki feltételektől: • inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (A kategória) • nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B kategória) • veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (C kategória) Lerakással nem ártalmatlanítható: • „A” tűzveszélyességi osztályba sorolt • egymással vagy önmagukban reakcióképes • gyorsan bomló továbbá biológiailag lebomló szerves anyagokat tartalmazó veszélyes hulladékok • fertőző hulladékok • vizes, illetve folyékony szerves közegű veszélyes hulladékok

A lerakott hulladékban végbemenő folyamatok Összetett fizikai-kémiai-biológiai folyamatok; • output anyagok: • szivárgó (csurgalék) víz • keletkező gázfázisú anaerob bomlástermékek (depóniagáz) • időben egymást követő 5 leépülési fázis: 1. lerakás utáni rövid aerob fázis → hulladék szerves alkotói a még jelenlévő oxigénnel széndioxiddá és vízzé alakulnak át 2. első anaerob fázis → erjesztő és acetáló baktériumok aktivitása megnő, folyékony zsírsavak, széndioxid, hidrogén keletkezik, a savas reakció felszabadítja a nehézfémeket 3. anaerob folyamat folytatódik → megnő a metánképző baktériumok aktivitása 4. metánképződés stabilizálódik, folyékony zsírsavak aránya nő 5. folyamat vége → nehezen leépülő szerves anyagok maradnak vissza, a szerves anyagok döntő része ásványosodott

Csurgalékvíz minősége

Biogáz (depóniagáz) Biogáz (depóniagáz) minősége: • eltér az egyéb hulladékok anaerob erjesztése során keletkező biogázétól → „depóniagáz” megnevezés pontosabb • függ a depónia korától és a lerakott anyagok változó összetételétől Összetétele általánosan: • 40–60% metán • 40–60% széndioxid • 0,1–2%% szénmonoxid, nitrogén • kénhidrogén, illékony zsírsavak, merkaptánok, indol, ppm nagyságrendben • kísérőként víz (gőz)

Biogáz (depóniagáz) Depóniagáz mennyisége: • sajátos lebomlási görbét ad, melynek vége a lerakóhely lezárása utáni 25–30 évig is eltart • két lépcsőben számítható: • a szerves hulladékrész elméleti bomlásából, • a tényleges mérések alapján figyelembe vett értékekből • elméleti számítások szerint: 40–300 m3/t szemét/év • ténylegesen kinyerhető gázmennyiség átlagban 2–3 m3/t szemét/év

Lerakó kialakítása

Rekultivált lerakó keresztmetszeti sémája

• Befogadó kapacitása 320.000 m3, ami évi 95.200 m3 tömörítetlen kommunális hulladék. • Élettartama így 24-25 év. • Nagykanizsa és a környező 30 kisebb település hulladék-elhelyezése • A kiviteli szerződés értéke 1.267.070 Euró volt, amelyből a Phare támogatás 974.669 Euró. • A kivitelezés 2003 végén fejeződött be.

Veszélyes hulladék lerakók • míg a települési hulladék lerakóhelyek lényegében egy nagytömegű bioreaktornak tekinthetők, addig a veszélyes hulladék lerakóhelyen belül csak a fizikai-kémiai folyamatok az uralkodók. Ezen belül jelentkező folyamatok: • mechanikai kismértékű térfogatváltozás, tömörödés, • minimális gázképződés (az esetleges oldószer stb. maradékokból) • az anyag szerkezeti átalakulása (öregedés)

Települési hulladékgazdálkodás

Recommend Documents