TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

Borsod-Tender Kft.

Településfejlesztési Stratégia (2015-2020)

Tartalom I.

HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ .............................................................................................. 8 1.

A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések .................. 9

2.

Területfejlesztési és rendezési dokumentumokkal való összhang elemzése............................ 11

3.

4.

5.

6.

2.1.

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció ........................................................ 11

2.2.

Megyei Területrendezési Terv ........................................................................................... 12

2.3.

Rudabánya Településszerkezeti Terve .............................................................................. 13

A település táji és természeti adottságai .................................................................................. 14 3.1.

Geológia és domborzat ..................................................................................................... 14

3.2.

Éghajlat és vízrajz............................................................................................................... 15

3.3.

Talaj és élővilág.................................................................................................................. 16

3.4.

Tájértékelés, tájhasználat .................................................................................................. 16

A település társadalma .............................................................................................................. 17 4.1.

Demográfia ........................................................................................................................ 17

4.2.

Képzettség ......................................................................................................................... 20

4.3.

Foglalkoztatottság, jövedelmi helyzet ............................................................................... 21

4.4.

A település társadalmi konfliktusai ................................................................................... 25

A település gazdasága ............................................................................................................... 26 5.1.

Általános jellemzés ............................................................................................................ 26

5.2.

Mezőgazdaság ................................................................................................................... 27

5.3.

Ipar..................................................................................................................................... 28

5.4.

Szolgáltatások .................................................................................................................... 29

5.5.

Turizmus ............................................................................................................................ 30

5.6.

Közlekedés ......................................................................................................................... 32

5.7.

Önkormányzati gazdálkodás, településfejlesztés.............................................................. 35

A település humán közszolgáltatásai ........................................................................................ 36 6.1.

Oktatás .............................................................................................................................. 36

6.2.

Egészségügy, szociális ellátás ............................................................................................ 38

6.3.

Kultúra, rendezvények....................................................................................................... 39

6.4.

Egyházak ............................................................................................................................ 42

6.5.

Civil szervezetek ................................................................................................................ 42 2 BORSOD-TENDER Kft

Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) A település közmű-ellátottsága ................................................................................................. 43

7.

7.1.

Vízellátás............................................................................................................................ 43

7.2.

Szennyvízelvezetés és –tisztítás ........................................................................................ 45

7.3.

Villamos-energia ellátás .................................................................................................... 45

7.4.

Gázellátás .......................................................................................................................... 46

7.5.

Digitális és elektronikus hírközlés...................................................................................... 46

8.

Környezet- és katasztrófavédelem ............................................................................................ 46 8.1.

Kommunális szolgáltatások, hulladékszállítás és –kezelés ................................................ 46

8.2.

A település környezetvédelmi problémái.......................................................................... 47

8.3.

Katasztrófavédelem........................................................................................................... 50

9.

II.

Helyzetértékelés ........................................................................................................................ 51 9.1.

Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis ................................................................. 51

9.2.

A település problémás területei ........................................................................................ 53

9.3.

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ............................................................... 53

STRATÉGIAI RÉSZ ........................................................................................................................... 65 10.

A település középtávú tematikus célkitűzései....................................................................... 66

10.1. 11.

Városi szintű középtávú tematikus célok ...................................................................... 66

A település akcióterületeinek kijelölése, a lehatárolás rövid indoklása ............................... 69

11.1.

1-es számú akcióterület................................................................................................. 69

11.2.

2-es számú akcióterület................................................................................................. 69

12. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő beavatkozások összefoglaló jellegű bemutatása........................................................................................................................................ 70 12.1.

1-es számú akcióterületen tervezett intézkedések ....................................................... 70

12.2.

2-es számú akcióterületen tervezett beavatkozások .................................................... 71

12.3.

Akcióterületen kívül megvalósítani tervezett beavatkozások ....................................... 72

13.

A település célkitűzéseinek részletes pénzügyi és szakmai terve ......................................... 73

13.1.


13.2.


13.3.

Akcióterületen kívül végrehajtott projektek ............................................................... 100

13.4.

A fejlesztések időbeli ütemezése ................................................................................ 127

14.

A Fejlesztési Terv belső és külső összefüggései................................................................... 130

14.1. A Fejlesztési Terv belső összefüggései – összhang a helyzetelemző és értékelő részben felvázoltakkal ............................................................................................................................... 130 14.2.

A Fejlesztési Terv külső összefüggései......................................................................... 134 3 BORSOD-TENDER Kft

15.

Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) A tervezett fejlesztések hatásai ........................................................................................... 138

16.

Kockázatelemzés ................................................................................................................. 144

17.

Partnerség ........................................................................................................................... 147

17.1.

A Fejlesztési Terv megvalósulásának szervezeti keretei ............................................. 147

17.2.

A Fejlesztési Tervben foglalt célkitűzések partneri keretei ......................................... 147

18.

Monitoring........................................................................................................................... 149

19.

Melléklet.............................................................................................................................. 165

4 BORSOD-TENDER Kft


Táblázatjegyzék 1. táblázat: Rudabánya kereskedelmi vonzáskörzete ........................................................................... 10 2. táblázat: A környék geológiai és morfológiai jellemzői ..................................................................... 14 3. táblázat: Éghajlati és vízrajzi adottságok ........................................................................................... 15 4. táblázat: Rudabánya fontosabb demográfiai mutatói ...................................................................... 17 5. táblázat: Rudabánya népességét befolyásoló tényezők ................................................................... 18 6. táblázat: A lakónépesség képzettségi adatai..................................................................................... 20 7. táblázat: A munkanélküliség fontosabb adatai ................................................................................. 22 8. táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2013 .......... 27 9. táblázat: A városi úthálózat adatai .................................................................................................... 33 10. táblázat: Az óvodai ellátás adatai .................................................................................................... 36 11. táblázat: Az általános iskolai nevelés-oktatás adatai ...................................................................... 36 12. táblázat: A kompetenciamérések eredményei ............................................................................... 38 13. táblázat: A könyvtári állomány adatai ............................................................................................. 40 14. táblázat: A kulturális rendezvények adatai ..................................................................................... 41 15. táblázat: A vízellátás adatai ............................................................................................................. 43 16. táblázat: A szennyvízelvezetés és -tisztítás adatai .......................................................................... 45 17. táblázat: A villamos-energia ellátás adatai...................................................................................... 45 18. táblázat: A vezetékes gázellátás adatai ........................................................................................... 46 19. táblázat: A hulladékszállítás és -kezelés adatai ............................................................................... 47 20. táblázat: A fejlesztések időbeli ütemezése ................................................................................... 127 21. táblázat: A városi szintű problémák és a középtávú célok kapcsolódása ..................................... 131 22. táblázat: A városi szintű adottságok és a középtávú célok kapcsolata ......................................... 132 23. táblázat: A megyei fejlesztési programmal való összefüggés ....................................................... 134 24. táblázat: A 2014-2020-as Operatív Programokhoz való kapcsolódás ........................................... 134 25. táblázat: A Településszerkezeti Tervvel való kapcsolat................................................................. 136 26. táblázat: A Gazdasági Programmal való kapcsolat ........................................................................ 137 27. táblázat: A tervezett beavatkozások hatásai ................................................................................. 138 28. táblázat: A beavatkozások kockázatai ........................................................................................... 144 29. táblázat: Az intézkedések szegregációs hatásai ............................................................................ 146 30. táblázat: A célkitűzések partnerségi keretei ................................................................................. 147 31. táblázat: Az 1-es számú akcióterületen tervezett beavatkozások monitoringja........................... 149 32. táblázat: A 2-es számú akcióterületen vállalt indikátorok ............................................................ 153 33. táblázat: Hálózatos jellegű beavatkozások indikátorai ................................................................. 156 34. táblázat: A pontszerű beavatkozások indikátorai ......................................................................... 161

5 BORSOD-TENDER Kft


Ábrajegyzék 1. ábra: Rudabánya vonzáskörzete ......................................................................................................... 9 2. ábra: Magyarország vidéki térségei................................................................................................... 12 3. ábra: Részlet a megyei rendezési tervből .......................................................................................... 12 4. ábra: Rudabánya igazgatási területének felszínborítása ................................................................... 17 5. ábra: Rudabánya lakónépességének korszerkezete.......................................................................... 18 6. ábra: A népesség felekezeti megoszlása ........................................................................................... 19 7. ábra: Az éves jövedelmek megoszlása .............................................................................................. 23 8. ábra: A mezőgazdasági termelés megoszlása a hasznosítható terület arányában ........................... 28 9. ábra: A szolgáltatói ágazatok megoszlása a vállalkozások száma alapján, 2013............................... 29 10. ábra: A város főbb turisztikai adatai................................................................................................ 30 11. ábra: A Rudabányát érintő közutak forgalomszámlálási adatai ...................................................... 32 12. ábra: Rudabánya levegőszennyezettségének éves menete, 2012 .................................................. 48

6 BORSOD-TENDER Kft


Térképjegyzék 1. térkép: Rudabánya vonzáskörzete .......................................................................................................9 2. térkép: A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők térbeli elhelyezkedése, a lakónépesség arányában ............................................................................................................................................... 21 3. térkép: A rendszeres szociális segélyben részesülők a lakónépesség arányában, 2013 ................... 24 4. térkép: Az ipari-gazdasági jellegű területek városon belüli elhelyezkedése ..................................... 26 5. térkép: A vezetékes vízellátással rendelkező lakások a lakásállomány arányában........................... 44 6. térkép: A város problémás területei ................................................................................................. 53 7. térkép: A városrészek lehatárolása ................................................................................................... 54 8. térkép: Az északi városrész funkciói .................................................................................................. 56 9. térkép: A déli városrész funkciói ....................................................................................................... 60 10. térkép: A városközpont funkciói...................................................................................................... 62 11. térkép: Az 1-es számú akcióterület lehatárolása ............................................................................ 69 12. térkép: A 2-es számú akcióterület elhelyezkedése ......................................................................... 70

7 BORSOD-TENDER Kft


I. HELYZETELEMZİ ÉS ÉRTÉKELİ RÉSZ

8 BORSOD-TENDER Kft


1. A település helye tágabb és szőkebb térségében, településhálózati összefüggések Rudabánya az Észak-magyarországi Régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a Putnoki-dombság és a Rudabányai-hegység kistájak határán helyezkedik el. A fıvárostól 220 km-re, a régióközponttól és megyeszékhelytıl, Miskolctól 40 km-re található. Lakossága nem éri el a 3000 fıt, ezzel az ország legkisebb városainak csoportjába tartozik. Térbeli elhelyezkedése, mérete, térségi térszerkezetben elfoglalt pozíciója alapján jelentısebb hatásterülettel bír. A városban fellelhetı különbözı funkciók azonban más-más területen fejtik ki hatásukat. A település térbeli hatásainak elemzése során tehát, attól függıen, hogy mit teszünk meg a vizsgálat tárgyának, más-más vonzáskörzet meghatározása válik szükségessé. A város különbözı funkciói során meghatározott hinterlandok alapján jó eséllyel következtetni lehet Rudabánya konkrét hatásterületére, vagyis a város azon térbeli vetületére, melyre több-kevesebb ráhatása van. 2. térkép: Rudabánya vonzáskörzete

Forrás: Rudabánya Város Önkormányzata. Forrás: járás.info.hu adatai alapján saját szerkesztés. (Jelmagyarázat: mélykék: Rudabánya, sötétkék: közös önkormányzati hivatal települései, világoskék: Kazincbarcikai Járás települései, kék vonal: Rudabányai Rendırırs illetékességi területe, lila vonal: Szociális Szolgáltató Központ illetékességi területe, fekete vonal: Kazincbarcikai Járás határa, piros vonal: közvetlen autóbuszos elérhetıség)

Az 1. ábra bemutatja, hogyan változik Rudabánya vonzáskörzete az egyes funkciók tekintetében. Más területet lát el pl. közigazgatásilag, mást az egészségügyi, vagy szociális ellátás során, illetve a rendırırs munkája is egy meghatározott területre terjed ki. A közlekedési elérhetıség szempontjából is 9 BORSOD-TENDER Kft


kijelölhetı egy bizonyos hatásterület. Ráadásul a város intézményei is rendelkeznek bizonyos vonzással – ez lehet pl. beiskolázási körzet, könyvtárba beiratkozott olvasók lakóhelye, stb.

1. táblázat: Rudabánya kereskedelmi vonzáskörzete

Üzlettípusok

Rudabányán található egység (db)

Élelmiszer-vegyesüzlet Használtcikk-szaküzlet Gépjármő-alkatrész szaküzlet Vegyesiparcikk szaküzlet Húsáru szaküzlet Barkács- és építési anyag szaküzlet

Legközelebbi üzlet távolsága (km) 8 3 1 1 1 2

Település 5,2 8,1 8,1 4,8 8,1

Ormosbánya Izsófalva Izsófalva Felsıtelekes Izsófalva

11,2 Szendrı

Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis

Érdemes rövid figyelmet szentelni a kereskedelmi vonzáskörzetnek is, amely a város és térsége lakói életminısége szempontjából is jelentıs. Rudabánya kereskedelmi funkciói a térségen belül jónak mondhatók. Rendelkezik nagy alapterülető, magas kereskedelmi szolgáltatási színvonalat nyújtó élelmiszer-áruházzal. A városban egyéb szaküzletek is mőködnek, melyet a környezı településeken nem – vagy ennél alacsonyabb számban és minıségben – találni. Az 1. táblázat adatai alapján látható, hogy a Rudabányán megtalálható szaküzlet-típusok legközelebb nagyjából 8-10 km sugarú körön kívül (Izsófalva, Szendrı) találhatók meg, vagyis Rudabánya kereskedelmi vonzáskörzete nagyjából ekkora területet fed le. A településtıl északra és nyugatra elhelyezkedı rurális jellegő terület viszont hiányt szenved bizonyos szaküzletekben, így ezeket a területeket is Rudabánya üzletei látják el. Emiatt a kereskedelmi vonzáskörzet alakja torzul, északi irányban mélyen benyúlik a falusias övezetbe, míg déli és keleti irányban a közeli nagyobb városok (Szendrı, Kazincbarcika) leárnyékolják azt. Az eddig elmondottak alapján, a város vonzáskörzetének területi kiterjedését illetıen bonyolult problémakör került szemeink elé. Ahogy az 1. ábrán szereplı térkép is mutatja, különbözı funkciók eltérı területi hatásokat eredményeznek. Ha ehhez hozzávesszük a kistájak lehatárolását is, azt mondhatjuk, nem vagyunk könnyő helyzetben, ha Rudabánya valódi vonzáskörzetét akarjuk meghatározni. A térképen egyértelmően látszik azonban egyfajta kettısség a vonzáskörzetet illetıen. Van egy ún. elsıdleges vonzásterület, melyet lehatárol a közvetlen közösségi közlekedés elérhetısége és a történelmi gyökerekbıl fakadó települések közötti kölcsönhatás. Itt Rudabánya társadalmi, kulturális, oktatási, és gazdasági téren is szervezı központként emelkedik ki. Ide tartoznak: Felsıtelekes, Alsótelekes, Kánó, Ormosbánya, Izsófalva települések. Vannak azonban olyan, Rudabánya szempontjából csak közvetetten, bizonyos funkciók szerint a vonzáskörzetébe tartozó települések, melyek egyébként sem közlekedésileg, sem közigazgatásilag, sem pedig gazdaságilag nem Rudabányához vonzódnak. Ezek Imola, Trizs, Szuhafı, Ragály, Zádorfalva, Zubogy, Dövény, Alsószuha, Jákfalva, Felsınyárád, Felsıkelecsény, Kurityán. A továbbiakban a városi szintő elemzések során elsısorban a közvetlen vonzáskörzet adottságainak összehasonlító vizsgálatát végezzük el, de bizonyos szempontok szerint a közvetett hatásterület vizsgálata is szükségszerő. 10 BORSOD-TENDER Kft


Elsıdleges hatásterület: • Közvetlen közösségi közlekedési elérhetıség • Azonos járásba való tartozás • Természetföldrajzi kapcsolatok erısek • Közigazgatásban szoros együttmőködések • Gazdasági téren szoros együttmőködések • Társadalmi téren szoros együttmőködések Másodlagos hatásterület: • Közösségi közlekedéssel nincs közvetlen elérhetıség • Közigazgatásban csak közvetett együttmőködések vannak, nem tartoznak Rudabányával azonos járásba • Társadalmi, gazdasági téren gyenge kölcsönkapcsolatok

2. Területfejlesztési és rendezési dokumentumokkal való összhang elemzése 2.1.

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót Magyarország Kormánya a H/13094. számú Országgyőlési határozatával fogadta el. A Koncepció olyan átfogó jellegő, a 1254/2012 (VII.19.) Kormányhatározat alapján megírt dokumentum, amely meghatározza Magyarország 2030-ig elérendı jövıképét. Rudabánya, kis méretébıl adódóan természetesen név szerint nincs említve a dokumentumban. A területi célok közül azt kell elsısorban kiemelni, hogy az ország külsı városgyőrőjének tagjai közül Miskolc emelhetı ki, mivel Rudabánya gazdasági szinten erısen vonzódik a megyeszékhelyhez. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a Koncepció által Miskolcra tervezett gazdasági szerepkör alig egyeztethetı össze Rudabánya jelenlegi gazdasági és társadalmi pozícióival (K+F+I, magas hozzáadott értékő kreatív ipar). Rudabánya és térsége a Koncepció szerint az aprófalvas vidéki térségek közé tartozik. A térségben a Koncepció erdıgazdálkodással egybekötött mezıgazdasági jellegő gazdálkodást képzel el, amelyhez kiváló természeti alapjai vannak. A Koncepció külön figyelmet szentel a Cserehét aprófalvas, erısen leszakadó, marginalizált térségének, amely a város szinte közvetlen közelében található, és a területre érvényes megállapítások a városra is igaznak tőnnek.

11 BORSOD-TENDER Kft


3. ábra: Magyarország vidéki térségei

Forrás: OTFK

2.2.

Megyei Területrendezési Terv

4. ábra: Részlet a megyei rendezési tervbıl

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve



Az OTRT-re alapozva készült el a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009 (V.5.) számú rendelete alapján a megye területrendezési terve, amely az alábbi területfelhasználási kategóriákat állapítja meg a város igazgatási területén (3. ábra): • erdıgazdálkodási térség • vegyes területfelhasználású térség • városias települési térség • veszélyes hulladék-ártalmatlanító • térségi jelentıségő kerékpárút Jelen stratégiában foglalt célkitőzések és fejlesztési elképzelések összhangban vannak az Országos, valamint a Megyei Területrendezési Tervekben megfogalmazottakkal. 2.3.

Rudabánya Településszerkezeti Terve

Rudabánya elsı rendezési terve 1972-ben készült el, amit az 1964. évi III. törvény értelmében 5 évente felülvizsgáltak. A jelenleg hatályos Településszerkezeti Tervet 2013-ban fogadta el a Képviselı-testület, amely a korábbi, 2001-ben elfogadott rendezési tervet váltotta. Az elızı településrendezési eszköz felülvizsgálatára a következık miatt volt szükség: • 2001 óta több országos hatókörő jogszabály megváltozott, amely a korábbi rendezési tervet, valamint a Helyi Építési Szabályzatot elavulttá tette. • Az elızı településrendezési terv több olyan elemet is tartalmazott, melynek megvalósulása eleve kétséges volt, a 2008-tól kezdıdı válsághelyzetnek köszönhetıen pedig szinte egyértelmővé vált az idıleges meghiúsulása. 2013-ban módosításra került a város területrendezési terve, ennek során a városközpont területi kiterjedése módosult. A területhasználatban bekövetkezett változtatások összhangban vannak az Országos Területrendezési Tervvel, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Tervvel, azok figyelembevételével kerültek kijelölésre. Rudabánya Város Önkormányzata 2013. július 26-i Képviselı-testületi ülésén tárgyalt 63/2013. (VII.26.) határozatával fogadta el a jelenleg hatályos Településszerkezeti Tervet. A határozat értelmében a Településszerkezeti Tervben valamint a Településszerkezeti Terv Leírásában foglaltakat kötelezı alkalmazni a településfejlesztési tevékenységek során. A Terv Leírása tartalmazza az alábbi részeket: • Általános leírások: ez a fejezet foglalkozik az elfogadó határozat hatályával, a területfelhasználásban bekövetkezı változásokkal, a területfelhasználást korlátozó tényezıkkel, a területfelhasználás általános szabályaival, az igazgatási és belterületi határok változásaival, a területfelhasználási egységek tagozódásával és használatuk feltételeivel, a településszerkezeti terv elemivel, valamint a terv módosításával. • A település természeti és épített környezetének védelme: ez tartalmazza a környezetvédelem általános elıírásait, a természetvédelem elıírásait, az épített környezet védelmét. • A területfelhasználási egységek tagozódása fejezet bemutatja a város igazgatási területének térségi területfelhasználási kategóriáit, a település igazgatási területének építményekkel igénybevett térségi elemeit, az igazgatási terület térségi övezeteit, a beépítésre szánt



területeket, a beépítésre nem szánt területeket, valamint a területfelhasználási egységek szintterület-sőrőségét. • A települési infrastruktúra címő fejezet foglalkozik a közüzemi közmővesítettség elıírt mértékével. • Az 1. melléklet a területhasználat változásával érintett területekkel foglalkozik. • A Terv 2. melléklete foglalkozik a helyi építészeti értékvédelemmel, a 3. melléklet a felszínmozgásos területekkel, a 4. melléklet a hidrogeológiai védıidom által érintett területekkel foglalkozik. A Terv 1. függeléke a természeti értékvédelemmel, a 2. függelék az országos építészeti értékvédelemmel, a 3. függelék a régészeti értékvédelemmel, a 4. függelék a bányatelkekkel foglalkozik. 3. A település táji és természeti adottságai 3.1.

Geológia és domborzat

2. táblázat: A környék geológiai és morfológiai jellemzıi

Szempontok

Putnoki-dombság

Rudabányai-hegység

Kızet

fıleg pliocén agyagos-homokos üledékek

alsó, középsı-triász mészkı és dolomit

Szerkezet

ÉNy-DK-i csapásirány

DNY- ÉK-i csapásirány

Ásványvagyon

miocén rétegekben barnakıszén telepek

Geomorfológia

agyagos üledékek miatt tömegmozgásos jelenségek

Táj

medencedombság jellegő – közelben magasabb hegyvidékek keretezik

hátas típusú alacsony középhegység

Domborzat

55 %-a hegy- és domblábi lejtı, 20 % folyóártér

15 % hegylábi lejtı

vasérc-összlet, gipsz, anhidrit Alsótelekes határában karsztos üledékes kızetek, gyenge karsztosodással, karsztkorróziós szurdokvölgyek

Forrás: Magyarország Kistájainak Katasztere, 2010

A miocén barnaszénre, valamint a Rudabányai-hegység vasérc készleteire a közelmúltig bányamővelés épült, melynek következtében ma a táj nagy része erısen degradált, és szerepel az országos és komplex tájrehabilitációra szoruló területek között a megye területrendezési tervében. A feltárt bányakincsek és azok nagyüzemi kitermelése vezetett azonban a terület DK-i részén kialakult magasabb fokú városiasodottsághoz. A város a Putnoki-dombság és a Rudabányai-hegység határvidékén található, így ennek a két kistájnak a morfológiai adottságai határozzák meg a táj képét. A Putnoki-dombságban jelenlévı agyagos üledékek miatt elıfordulnak tömegmozgásos jelenségek. A Rudabányai-hegység karsztos üledékekbıl áll, ám leginkább fedett helyzetben, emiatt a karsztosodás mértéke a közeli Aggteleki-karszthoz képest lényegesen gyengébb. A hegység középsı részén lévı Telekes-völgy átöröklött jellegő szurdokvölgy. Déli irányban jól járható, széles völgy nyílik, amely kapcsolatot biztosít a Sajó-völgy felé. Ez a széles völgy biztosította az életteret a városba betelepülı bányászcsaládok részére. A termelésre alkalmas talajadottságok is jobbak a város déli részein.



3.2.

Éghajlat és vízrajz

3. táblázat: Éghajlati és vízrajzi adottságok

Szempontok

Putnoki-dombság

Rudabányai-hegység

Éghajlat

mérsékelten hővös – mérsékelten száraz, de a hővös és a mérsékelten nedves határán

hővös – mérsékelten nedves, de a mérsékelten hővös határán

Hımérséklet

évi középhımérséklet 8,5-9,2 C˚

évi középhımérséklet 8,8 C˚

Csapadék

évi átlagos csapadék 600-630 mm

évi átlagos csapadék 620 mm

Fagyveszély

165-170 fagymentes nap

165 fagymentes nap

Napfénytartam

évi átlagos napfénytartam 1800 óra alatt

évi átlagos napfénytartam 1800 óra alatt

Völgyhálózat

DK-i futású, tektonikailag jelzett folyóvölgyek

tektonikailag jelzett szurdokvölgyek

Felszíni vizek

magas lefolyási intenzitás

alacsony lefolyási intenzitás a karsztos rétegekbe való beszivárgás miatt

Felszín alatti vizek

agyagos rétegek miatt kis mennyiségben rétegvizek is megjelennek, talajvíz magas nitrát-tartalmú

karsztvíz-kincs jelentıs

Forrás: Magyarország Kistájainak Katasztere, 2010

A térség az ország leghővösebb vidékei közé tartozik. Az alacsony középhımérséklet, az alacsony napfénytartam, valamint az év több mint felét kitevı fagyhajlam rányomja bélyegét a táj képére. A hővösebb éghajlatot befolyásolja a térség medencedombság jellege, miszerint a közelben magasabb hegyvidékek vannak, délre a Bükk, északra a Gömör-Tornai karszt, távolabb a Kárpátok külsı vonulatai, melyek hegyvidéki jellegő éghajlatukkal befolyásolják a két kistáj klímáját is. A megújuló energiahordozók felhasználását több tényezı is gátolja. Egyrészt az alacsony napfénytartam akadályozza a napenergia kiaknázását, másrészt az 1-2,5 m/s, alacsonynak számító átlagos szélsebesség sem igazán kedvez az energiatermelésnek. A Putnoki-dombságban az agyagos rétegek vízzárósága miatt jelentıs a felszíni lefolyás. A Rudabányai-hegység – karsztvíz-kincse miatt - a felszín alatti vizek kiemelt érzékenységi területébe tartozik, s ez érinti Rudabánya közigazgatási területét is. Az agyagos rétegek közötti rétegvizek elsısorban Rudabánya környékén jelennek meg, ennek is szerepe volt a térség itt meglévı nagyobb népességkoncentrációjában. A térséget általában ÉNy – DK-i futású völgyek és bennük futó patakok jellemzik, amelyekben oldalirányból kisebb patakok, erek torkollnak. Az Ormos-patak teraszos völgyben fut Rudabányától D – DK-i irányba, majd Szuhakállótól északra torkollik a Szuha-patakba. Az agyagos



vízzáró rétegek miatt a források száma kevés. Állóvizei közül mindenképpen megemlítendı a bányató (Felsıtelekes közigazgatási területén), amely Magyarország legmélyebb állóvize, kb. 60 m mély. 3.3.

Talaj és élıvilág

A Putnoki-dombság agyagos térszínein valamint a Rudabányai-hegység hegylábi lejtıin az agyagbemosódásos barna erdıtalaj a jellemzı. Karsztos jellegő kızeteken rendzina alakult ki, ez éppen Rudabánya térségében a leggyakoribb. A Putnoki-dombság folyóvölgyeiben réti öntéstalaj képzıdött, pangóvizes hatás következményeként. A térség természetes erdıtársulása a csereskocsánytalan tölgyes, a Rudabányai hegységben zonálisan jelenik meg a gyertyános-kocsánytalan tölgyes. A folyóvölgyekben gazdag flórával rendelkezı láprétek is találhatók. A talajok közül a rendzina és a réti öntéstalaj alacsony termıképességő, az agyagbemosódásos barna erdıtalaj is inkább az erdık létének kedvez. A terület emiatt szántóföldi mővelésre kevésbé alkalmas, inkább a legeltetés és az erdıgazdálkodás elterjedt. A Putnoki-dombság területének 53,4, a Rudabányai-hegység 68,2%-a erdıterület. A kedvezıtlen mezıgazdasági adottságok miatt a terület megmenekült az intenzív szántóföldi mőveléstıl, ami többé-kevésbé megırizte a hagyományos tájképet. Emiatt a térség szerepel a megyei területrendezési terv országos és térségi jelentıségő tájképvédelmi övezet térképén. 3.4.

Tájértékelés, tájhasználat

Az Országos Területrendezési Terv alapján a város igazgatási területét két fı tájtípus érinti: • Nemkarbonátos kızető hegységek, dombságok tágas teraszos völgyszakaszai: ez magát az Ormos-patak völgyét jelenti, ezen a tájon fekszik maga a település is. • Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt hegylábfelszínek és hegységbeli medencedombságok, tölgyesekkel, mővelt mezıséggel, fıleg erdıtalajon: ide tartozik a város majdnem teljes külterülete, lényegében a Putnoki-dombság és a Rudabányai-hegység egy kisebb szelete. A táj történeti kialakulását alapvetıen annak mezı- és erdıgazdálkodásban való hasznosítása befolyásolta, melyek által kialakult a ma látható természetközeli tájgazdálkodással hasznosított táj. Ezt antropogén beavatkozások részben formálták, amelynek eredményei a települések, valamint a bányászati tájsebek. A térségben magas az erdısültség, amit fıleg rétek, legelık tesznek változatossá. A Településszerkezeti Terv három terület-felhasználási kategóriát különböztet meg a településen: 1. Erdıgazdálkodási térség – ez jelenti a legjelentısebb tájhasználatot, 2. Vegyes területfelhasználású térség, 3. Városias települési térség.



5. ábra: Rudabánya igazgatási területének felszínborítása

3,70

0%

28,29

10,32

20%

40%

45,05

60%

4,19 8,44

80%

100%

Cserjés terület

Mezőgazdasági terület

Rét, legelő, gyep

Erdőterület

Ipari jellegű terület

Település területe

Forrás: CORINE adatbázis

A 4. ábra szerint a település közigazgatási területének 45 %-át % összefüggı erdı borítja, amihez további 4 % átmeneti erdıs-cserjés cserjés terület csatlakozik, vagyis a terület majdnem fele erdıvel borított borított, ez jelenti a legfontosabb területfelhasználási és gazdálkodási módot. mó A település belterülete 8 %-át foglalja el az igazgatási területnek. A város történelmi fejlıdése végett jelentıs (5 %) az antropogén hatás miatt degradált táj, amibe a lerakóhelyek mellett a nyersanyag-kitermelés nyersanyag kitermelés területei tartoznak bele. Magas, 10 %-ot ot elérı arányban vannak jelen rétek és legelık,, ami kedvez a természeti viszonyoknál már taglalt állattenyésztésnek. 4. A település társadalma 4.1.

Demográfia

4.1.1.

Népességváltozások

4.. táblázat: Rudabánya fontosabb demográfiai mutatói

Népesség száma (fı) 2007. 2013 Változás, %

Rudabánya

Népsőrőség (fı/km2)

2721

165,31

941

103,13

2551

154,98

895

98,09

Rudabánya

-6,25

-6,25

Vonzáskörzet

-4,89

-4,89

Vonzáskörzet Rudabánya Vonzáskörzet


A város népessége az elmúlt évtizedekben, legalábbis a vasércbánya bezárása óta folyamatosan, monoton csökken (4. táblázat), ), amelyet egyrészt a munkaképes korú lakosság elvándorlása, másrészt a halálozás magas aránya okoz. A csökkenést még a roma népesség átlagnál magasabb népszaporulata sem tudja ellensúlyozni, 2007 és 2013 között, 7 év alatt több mint 170 fıvel csökkent 17


a város lakossága, és jelenleg kb. 2500 fıs lélekszámú, ezzel az ország legkisebb városainak sorába tartozik (Észak-magyarországon magyarországon az ötödik legk legkisebb). 5. táblázat: Rudabánya népességét befolyásoló tényezık 100 helyi lakosra jutó Halálozás Odavándorlás

Élveszületés 2007. 2013. Változás, %

Rudabánya Vonzáskörzet Rudabánya Vonzáskörzet Rudabánya Vonzáskörzet

1,14 1,16 1,01 1,11 -11,40 -4,31

1,65 2,31 1,25 2,23 -24,24 -3,46

Elvándorlás

4,19 6,59 3,88 6,37 -7,40 -3,34

5,88 7,76 4,94 6,7 -15,99 -13,66


Ami a természetes demográfiai folyamatokat illeti, Rudabánya sem mentes azoktól a népesedési problémáktól, amelyek országos szinten is jellemzıek. A természetes fogyás alapján azonban kettısség figyelhetı meg a város és vonzáskörzete vizsgálatában: amíg Rudabányán Rudabányán a vizsgált 7 évben a 100 fıre esı halálozás nagyobb arányban csökkent, mint az élveszületés hasonló mutatói, addig a vonzáskörzetben gyakorlatilag nem volt releváns változás. Ennek következménye, hogy amíg Rudabánya demográfiai helyzete ezen a téren téren lassan javul, addig a vonzáskörzetben nem egy helyen már visszafordíthatatlan folyamatok jelentkeznek, itt már évek óta minden évben kétszer annyian halnak meg, mint amennyien születnek. A migrációs változást figyelve a vizsgált 7 évben némileg javult a helyzet, különösen a vonzáskörzetben, ahol 2013-ban ban több településen is pozitív volt a migrációs mutató (Felsıtelekes, Izsófalva, Kánó). A legrosszabb értéket Alsótelekes tudhatja magáénak, itt közel 5-ször 5 ször akkora az elvándorlás a betelepüléshez képest. A Alapvetıen lapvetıen jellemzı Rudabányára és vonzáskörzetére, hogy elsısorban nem a természetes fogyás, hanem a negatív migrációs folyamatok miatt csökken a népesség. Igen erıs elvándorlásból eredı népességcsökkenés van jelen Rudabánya és Ormosbánya településeken, mígg Izsófalván és Kánón a jó odavándorlási mutatók miatt a népesség stagnált. 6. ábra: Rudabánya lakónépességének korszerkezete

2013.

2007.

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

80%

90%

Rudabánya

18,14

Vonzáskörzet

17,23

59,71

23,06

Rudabánya

16,61

62,26

21,13

Vonzáskörzet

60,78

70%

15,6

21,08

60,33 0--14 éves

15-59 éves


18

24,07 60-x éves

100%


Az 5. ábra a fiatal-, aktív- és idıs korúak egymáshoz viszonyított arányát és azok változását mutatja be a városra és vonzáskörzetére vetítve. Általánosságban véve fontos tudni, hogy a fiatalkorúak aránya azokon a településeken (Rudabánya és Izsófalva) magasabb, melyek jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek, mellyel ellentétben az eldugott, nehezen megközelíthetı településeken a fiatalkorúak részaránya igen alacsony (Kánó, Imola, Szuhafı). Az elöregedés krónikusan érinti a vonzáskörzeten Ormosbánya, Kánó és Alsótelekes községeket, Rudabányán ezzel ezzel szemben az átlagnál alacsonyabb az idıskorúak és magasabb a fiatalkorúak aránya. Az átlagos életkor mind Rudabányán, mind vonzáskörzetében 7 év alatt növekedett, amely növekmény elsısorban a közeli falvak elöregedése miatt jelentkezett. Jelenleg a Rudabányán Rudabányán élık hozzávetıleges átlagos életkora valahol 40 év közelében van, a vonzáskörzetben viszont közel másfél évvel több.

4.1.2.

Etnikai és vallási összetétel

A 2011. évi népszámlálás idején a rudabányai lakosok 12,5 %-aa vallotta magát roma nemzetiségőnek, míg a vonzáskörzet településein átlagosan a lakók 7,08 %-a % a jelölte be, hogy roma identitással rendelkezik (a legkisebb arányban Kánón, 1,72 %). Rudabányán emellett 1,63 %-nyi % német nemzetiségő állampolgár is él, a többi nemzetiség száma és aránya sem Rudabány Rudabányán, sem a vonzáskörzetben nem számottevı. 7. ábra: A népesség felekezeti megoszlása 0%

10%

Rudabánya

Vonzáskörzet

római katolikus evangélikus nem tartozik felekezethez

20%

30%

40%

57,24

50%

60%

2,16

46,01

5,39

görög katolikus ateista

19,47

70%

22,06

80%

90%

100%

15,28

3,59

22,54

református más vallási közösség

Forrás: KSH Népszámlálás 2011

4.1.3.

Háztartások

A jelenlegi kormányzat számos intézkedésével kinyilvánította, hogy kiemelt szerepet szán a családoknak, így elkötelezıdött abban, hogy minél több gyermek családban nıhessen fel. Rudabányán összesen 554 családi és élettársi kapcsolat volt regisztrálva a 2011. 2011. évi népszámláláskor, ezek közül 231 volt gyermektelen, vagyis az összes család nagyjából kétötöde (41,7 %). A gyermekes családok közel fele volt 1 gyermekes a 2011. évi adatfelvétel idején, ami nagy valószínőséggel azóta sem javult. 19


Érdekes, hogy a vonzáskörzetben kisebb az 1 gyermekes, és kicsivel magasabb a két gyermekes családok aránya. A vonzáskörzetben egyébként a 181 családból (házastársi és élettársi viszonyban élık összesen) 76, vagyis kb. 42 %-a gyermektelen. Itt kell említést tenni a házasságkötések és válások arányának alakulásáról is. Ennek kapcsán elmondható, hogy Rudabányán erısen negatív tendenciák láthatók, a házasságkötések száma csökkent, a válásoké viszont kétszeresére nıtt. A vonzáskörzetben ehhez képest jobb a helyzet, mivel ott jelentısen nıtt a házasságkötések száma, és némileg csökkent a válásoké.

4.2.

Képzettség

6. táblázat: A lakónépesség képzettségi adatai

Mutatók

Rudabánya

Vonzáskörzet

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık a 15 évesnél idısebb népesség arányában, %

93,60

88,04

Legfeljebb középiskolai végzettséggel rendelkezık a 18 évesnél idısebb népesség arányában, %

32,80

26,42

7,30

5,32

Felsıfokú végzettséggel rendelkezık a 25 évesnél idısebb népesség arányában, % Forrás: KSH Népszámlálás 2011

A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a 18 évesnél idısebb népesség kb. egyharmadának van legalább középfokú végzettsége (6. táblázat). A felsıfokú végzettségőek aránya a 25 év feletti lakónépesség arányában, Rudabányán enyhén jobb, mint a vonzáskörzetben, de egyik helyen sem ér el magas értéket. Az alacsony iskolázottság visszahat a gazdasági teljesítményre, a termelékenységre, végsı soron a vállalkozói aktivitásra is. A helyzetet súlyosbítja a közép- és felsıfokú végzettségőek körében tapasztalható nagymérető elvándorlás is, mivel helyben nem tudnak megfelelı egzisztenciát kialakítani. A képzetlenség miatt ezek az egyének nehezen tudnak érvényesülni a munkaerıpiacon, ami tovább fokozza a város és a térség negatív munkaerı-piaci tendenciáit. Az alacsony végzettségi szint miatt a letelepedni szándékozó hazai és külföldi vállalatok sem látnak lehetıséget a térség humánerıforrásában. A középfokú végzettséggel rendelkezık többsége szakközépiskolai, valamint szakmunkás képzésben vett részt, s kevés a magasabb szintő, komplexebb tudásbázist jelentı gimnáziumokban végzettek száma. A felsıfokú végzettségőek alacsony aránya erısen kétségessé teszi a magas kvalifikációjú termelı- és szolgáltatóipar megtelepedését.



1. térkép: A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezık térbeli elhelyezkedése, a lakónépesség arányában

Forrás: Önkormányzati adatgyőjtés (Jelmagyarázat: zöld: 0-20 %, kék: 20,1-40 40 %, narancs: 40,1 40,1-60 %, rózsaszín: 60,1-80 %, bordó: 80,1-100 %)

A végzettség szerint területi eltéréseket tapasztalunk a városon belül az 1. térkép szerint. A legfeljebb általános iskolai végzettségőek a város északkeleti részén,, a Táncsics Mihály, Vájár, Bányász és Munkácsy Mihály utcákban vannak jelen a legnagyobb arányban. A középfokú végzettségőek térbeli elhelyezkedése alapvetıen kettıs, egyrészt a központi és nyugati részeken (Petıfi Sándor, Óvoda, Rózsavölgyy utca), másrészt a város északnyugati részén (Dr. Görgı Tibor és Jókai Mór utca). Magas továbbá a középfokúak aránya a délnyugati, társasházakkal tarkított kisvárosias területen (Dobó István, Rákóczi Ferenc, Bartók Béla utca). A felsıfokú végzettségőek átlagot lagot meghaladó részaránnyal vannak jelen az északnyugati városrészben (Ady Endre utca, az itt élık több mint 20%-a 20% felsıfokú végzettségő), valamint a középsı és nyugati területeken (Petıfi Sándor, Óvoda utca). Mindent összevetve az északi városrészben az általános iskolai végzettségőek vannak többségben (58,42 %) és alacsonyabb a felsıfokú végzettségőek aránya (4,93 %), ezzel szemben a város déli felén a középfokú végzettséggel bírók vannak többen (51,61 %), és magasabb a felsıfokú végzettségőek aránya is (6,73 %). 4.3.

Foglalkoztatottság, jövedelmi helyzet

A foglalkoztatottsági adatok a 2011. évi népszámlálás alapján meglehetısen siralmasnak mondhatók, Rudabányán 46,73,, a vonzáskörzet vonzás településein átlagosan 46,27 %-os (az aktív korú népességre vetítve), ami lényegesen rosszabb az országos adatnál, a 2020-ig 2020 ig tervezett 75 % %-os 21


foglalkoztatottsági kormányzati célkitőzés pedig gyakorlatilag elérhetetlen távolságban van. Magas az inaktív keresık (Rudabányán 34,11, vonzáskörzetben 38,51 %) és az eltartottak (Rudabányán 28,11, vonzáskörzetben 26,99 %) aránya. A fı munkaerı-áramlás a XX. század második felében kialakult Sajó-völgyi iparvidék felé irányul, ezt a fı irányt a rendszerváltás és az azt követı gyárbezárások sem módosították jelentısen. Rudabánya felé ezzel szemben csupán jóval kisebb mértékő áramlás történik, mivel az itt lévı cégek, vállalatok vonzása sokkal kisebb, mint a térség más településein lévıké. Rudabánya sokkal inkább az ıt övezı településekre fejt ki vonzó hatást. A munkanélküliségi ráta a korábbi években sem volt alacsony (az aktív korúakhoz mérve 2007-ben 14,37 %-os, a vonzáskörzetben 14,68 %-os), de az elmúlt évek pénzügyi-gazdasági-társadalmi válságának hatására mindkét területen növekedett. Rudabányán 2013-ban 17,86 %-os, a vonzáskörzetben településenként átlagosan 16,18 %-os volt az aktív korúakhoz mért munkanélküliségi ráta. Ez azt is jelenti, hogy a válság sokkal jobban sújtotta a városi jellegő gazdasági tevékenységekkel jellemezhetı Rudabányát, mint a fıleg vidékies adottságú vonzáskörzetet. 7. táblázat: A munkanélküliség fontosabb adatai Munkanélküliek 51-60 év Fizikai Tartós (360 aránya az aktív Pályakezdı közötti foglalkozású napon túl) korú népesség munkanélküliek álláskeresık álláskeresık munkanélkül arányában aránya aránya aránya iek aránya Rudabánya

15,54

16,02

12,89

89,06

n.a

Vonzáskörzet

15,76

15,41

14,59

90,93

n.a

Rudabánya

19,13

16,89

20,53

89,74

29,80

Vonzáskörzet

17,11

13,47

23,79

90,95

19,21

Rudabánya Változás, % Vonzáskörzet

23,10

5,43

59,27

0,76

n.a

8,57

-12,59

63,06

0,02

n.a

2007. 2013.


A 7. táblázat bemutatja a munkanélküliség fıbb sarokszámait és azok változásait. A vizsgált hét éves ciklusban növekedett az 50 év feletti, veszélyeztetett korú munkanélküliek száma és aránya, a vonzáskörzetben nagyobb mértékben. A regisztrált munkanélkülieknek csak alig 10 %-a szellemi foglalkozású, aminek magyarázata ugyanaz, mint a felsıfokú végzettségőek esetében – az elvándorlás miatt vannak kevesen. A pályakezdı álláskeresık aránya elsısorban a vonzáskörzetben növekedett, ám Rudabányán már eleve magas, 16-17 % körüli volt, és ez stagnált. Jó hír viszont, hogy csökkent a 180 napon túl nyilvántartottak aránya, igaz, még így is jelentıs mértékben vannak jelen, Rudabányán az álláskeresık közel harmada nem tud elhelyezkedni egy éven belül.



8. ábra: Az éves jövedelmek megoszlása

Forrás: Területfejlesztési Információs Rendszer, 2012

Rudabánya jövedelmi helyzete meglehetısen rossz képet mutat,, amely az adófizetık jövedelmi viszonyainak hisztogramját bemutató 7. ábrán is látszik. A jövedelmet szerzık közel ötöde 300 ezer Ft Ftot sem keres egy évben, ık tulajdonképpen az önkormányzat és városi szervezetek által felkínált közcélú munkából élnek. ek. Az egy adófizetıre jutó átlagos jövedelem 2007 és 2012 között 4,2 %-al csökkent, 2012-ben ben nagyjából 1,4 millió Ft volt, ami nem csak az országos, de a járási értéknél is rosszabb.. Ez idı alatt a társas vállalkozásból származó jövedelem felével, az egyéni egyéni vállalkozásból származó jövedelem negyedével lett kevesebb. A lakosság tekintélyes hányada nem talál munkát sem a városban, sem annak környékén, így az önkormányzat által biztosított segélyekbıl kénytelen fenntartani magát. A helyzet kritikussága leginkább leginkább abban a tényben ragadható meg, hogy ma már felnıtt egy olyan generáció, sıt a második generáció megszületése történik, amely szüleit, nagyszüleit soha nem látta dolgozni.

23


2. térkép: A rendszeres szociális segélyben részesülık részesülı a lakónépesség arányában, 2013

Forrás: Rudabánya Város Önkormányzata. (Jelmagyarázat: zöld: 0-3 %, kék 3,1-66 %, narancs: 6,1-9 6,1 %, rózsaszín: 9,1-12 %, bordó: 12 % felett)

A városban élık szociális helyzete kapcsán a 2. térkép alapján kismértékő észak-dél dél ellentétet látunk. Amíg az északi, hagyományos építéső városrészben 1 lakásra átlagosan 0,36 olyan lakó jut, aki kénytelen igénybe venni a Szociális Szolgáltató Központ valamilyen szolgáltatását, ez a déli, újabb városrészben csak 0,25. Legrosszabb helyzetben a város északkeleti része van, ahol több utcában is lakásonként 1-nél nél több szociálisan rászoruló él (Munkácsy Mihály utca 1,23, Temetı utca 1,33, de legrosszabb állapotban a Bányász utca van, itt átlagosan 2,24 szociális rászoruló rászoruló jut egy ingatlanra.) A déli városrészben nincsenek ilyen kiugró eredmények, a szociális ellátásra szorulók elsısorban a Kossuth Lajos utca, József Attila utca és Arany János utca környékén összpontosulnak. A gyermekjóléti szolgálatot igénybe vevık legmagasabb aránya a Bányász és a Temetı utcákban mérhetı. A családsegítı szolgálat igénybevételében is hasonló területi elterjedést tapasztalunk, a Vájár és Táncsics Mihály utcák magas aránya mellett a déli városrészben található Arany János utca is magas értéket képvisel. A házi segítségnyújtást igénybe vevık inkább a déli városrészben (Óvoda és Rákóczi Ferenc utcákban), míg a közétkeztetést igénybe vevık megint inkább északon, a Szabadság tér környékén koncentrálódnak. A rászorulók 57,4 % %-a a családsegítı ítı szolgálatot veszi igénybe, míg 27,2 %-os os a gyermekjóléti szolgálatot igénybe vevık aránya.

24


4.4.

A település társadalmi konfliktusai

A város társadalmi rétegzıdése az elıbb taglalt jövedelmi és szociális helyzettel van összefüggésben. Alapvetıen az egész városban jelentkeznek a leszakadás, szegregáció problémái, amely a város munkaerı-piaci helyzetével van kapcsolatban, de ezek a társadalmi problémák térben alapvetıen jól lehatárolhatóak. Fıleg a város északi és déli része tömöríti inkább az alacsony jövedelmi státusszal rendelkezıket, itt magas a szociális ellátásra szorulók, segélyezésbıl tengıdık aránya, ami ezeket a városrészeket szegregációs mutatók alapján is leírhatóvá teszi. A város nyugati, északnyugati, oldalvölgyekbe felkapaszkodó utcáiban viszont a település átlagos helyzetéhez képest jobb módúak élnek, itt a társadalmi-szociális problémák kevésbé vagy egyáltalán nem jelennek meg. A társadalmi szegregáció jeleit mutató városrészekben tömörül a roma népesség is, amely önmagában hordozza a további leszakadás és marginalizáció veszélyét. A roma társadalom tagjai – fıleg a manapság születettek szülei, nagyszülei, a bányában, valamint azt kiszolgáló városi és közeli ipari üzemekben dolgoztak. A vasércbánya bezárásával, a borsodi szénmedence bányászatának és iparának leépülésével elıször ezek a segédmunkát végzı képzetlen rétegek veszítették el egzisztenciájukat. A munkaerı-piaci helyzet a rendszerváltás óta folyamatosan romlott, hiába voltak hangzatos kormányzati célkitőzések, a társadalmi leszakadás kiváltó okait nemhogy nem sikerült felszámolni, de eszkalálódott a helyzet. Az alacsony egzisztenciával élık körében kriminális jellegő folyamatok is fellépnek, munka hiányában a másik értékeinek eltulajdonításából és továbbértékesítésébıl tartva fenn magukat. A 2010 után bevezetett intézkedéseknek köszönhetıen csak kicsit javult a helyzet, bár a segélyezési formák igénybevétele közmunka végzéséhez kötött, illetve a saját porta rendben tartását is elıírják, ez azonban, igény hiányában alig valósul meg. A helyzetet súlyosbítja, hogy a marginalizált közösségek lakóterülete éppen a városba bevezetı utak mentén található. Északról, Aggtelek felıl, vagy délrıl Kazincbarcika felıl belépık elıször ezekkel a szlömösödött városnegyedekkel szembesülnek, ami gátolja mind a városba érkezı befektetéseket, mind a turisztikai forgalmat. Rudabányán két, egyenként is jelentıs területő szegregátum és egy szegregációval veszélyeztetett terület különíthetı el: 1. A város északkeleti, falusias környezetében, a Gvadányi József, Bányász, Munkácsy Mihály, Táncsics Mihály és Vájár utcák térségében. Ez egy erısen leromlott állapotú, elmaradott, alacsony komfortfokozatú, vagy komfort nélküli lakásokkal rendelkezı terület, elsısorban a roma származású népesség lakja. Városszerkezeti elhelyezkedése rendkívül hátrányos, megközelíthetısége kis áteresztıképességő, sok esetben burkolatlan utakon lehetséges. 2. A város déli részén, az Arany János és a József Attila utcákban, ahol elsısorban a bányász társasházak jelentik a szegregációs területet. A segélyezettek és ezzel összhangban a munkanélküliek itt jelenlévı magas részaránya miatt azonban ez a terület is az erıteljes leromlás állapotát mutatja. Különösen rossz állapotban vannak a József Attila utcai társasházak. A terület szegregátum volta éppen azért is van rossz hatással a városra, mivel a forgalmas, Sajó-völgy felé kapcsolatot teremtı út mellett fekszik, ezt látja az érkezı befektetı, érdeklıdı, az ide tévedı turista. A terület tehát nem képes ellátni a városkapu funkcióját. 3. Veszélyeztetett terület: Kossuth Lajos utca társasházai, mely a településszövetben elszigetelten jelenik meg, ám mégis közel fekszik a városközponthoz. Elıtte halad el a 27. számú fıúttal kapcsolatot



teremtı út, ami a déli szegregátumhoz hasonlóan befolyásolja az ide érkezıben a városról elsıre kialakult képet. Ezek mellett vannak olyan, ún. problémás területek, melyek nem tartoznak a valódi szegregátumok közé (vagy alacsony lélekszáma miatt nem is tartozhat oda), de az ott uralkodó társadalmi folyamatok, a terület városszöveti rosszöveti elhelyezkedése, a lakásállomány minısége alapján a továbbiakban fokozott figyelmet igényelnek. Alapvetıen 2 ilyen, egymáshoz kapcsolódó területet különbözetünk meg: 1. Árpád utca, a város déli részén, mely közvetlenül csatakozik a József Attila utcai szegregátumhoz. 2. Arany János utca külsı szakasza. 5. A település gazdasága 5.1.

Általános jellemzés

Rudabánya városa a súlyos társadalmi, gazdasági, financiális, illetve ennek hatására szociális és erkölcsi válsággócoktól teletőzdelt Észak-magyarországi Észak Régióban, gióban, annak is egyik depressziós hatásoktól leginkább sújtott térségében található. A rendszerváltás a térségben olyan gazdasági zuhanórepülést, ezzel együtt demográfiai és egyéb jellegő katasztrófát okozott, hogy azt mind a mai napig képtelen volt kiheverni. erni. A térség gazdasági teljesítménye nem csak az országos átlagtól (az EU átlaghoz már nem is érdemes hasonlítani), hanem a régió produktumától is elmarad. A befektetések, ezzel kapcsolatban a munkalehetıségek hiánya nyomja rá bélyegét Rudabánya gazdaság gazdasági életére is, a probléma megoldása pedig csak horizontális és vertikális összefogással és együttmőködéssel lehetséges (tanulva természetesen az eddigi idıszak együttmőködési kezdeményezéseinek sikertelenségébıl és hibáiból). 3. térkép: Az ipari-gazdasági gazdasági jellegő területek városon belüli elhelyezkedése

Forrás: Településszerkezeti Terv

26


A gazdasági jellegő területek – ideértve a mezıgazdasági és feldolgozó-ipari termelés területeit egyaránt – városszerkezeten belüli elhelyezkedését több tényezı befolyásolta: • Város természetföldrajzi fekvése: Rudabánya egy É-D csapású széles völgyben fekszik, melynek északkeleti oldalán van a régi vasércbánya területe. A bányamőveléshez kapcsolódó új lakóterületek a város déli kiszélesedı völgy oldalában ülnek, itt él a város népességének nagyobb része. •

A városból kifelé vezetı utak, Ormosbánya, valamint Szuhogy felé vonzották a vállalkozások megtelepedését. Mindkét út révén 11, ill. 15 km távolságban kétszámjegyő út érhetı el.

A bányaterület és a vasút szimbiózisa, az ércek rakodásának és szállításának igénye jelentıs ipari zónát keltett életre a mai városközpont közelében. Ez ma ún. rozsdaövezetként van jelen a településtérben, a bánya, majd a vasútállomás bezárásával az itt folyó ipari jellegő munkálatokkal is felhagytak. A bruttó hozzáadott érték terén Rudabánya gazdasági szerepköre vonzáskörzetéhez képest erısödött, és térségének még inkább meghatározó súlypontjává vált. Ezzel szemben a társas vállalkozások adózott eredménye kapcsán – bár korábban is kritikus helyzet tételezhetı fel – erıteljes pénzügyi vesztésegek tárulnak fel, ami behatárolja Rudabánya gazdasági szerepét, súlyát és hatását. •

8. táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2013 Mezıgazdaság 26,56 36,36 13,47

Rudabánya Vonzáskörzet Kazincbarcikai járás

Ipar

Szolgáltatás 17,19 2,27 12,69

56,25 61,36 73,84


A 8. táblázatban a városban, vonzáskörzetében, valamint a Kazincbarcikai járásban regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágazatonkénti besorolása látható. Rudabányán a mezıgazdasági jellegő vállalkozások aránya magasabb, mint a Kazincbarcikai Járásban, ugyanakkor a szolgáltatások aránya jóval alacsonyabb, ami igazolja a város hátrányos gazdasági helyzetét. Az ipari vállalkozások mind vonzáskörzeténél, mind a járás egészénél nagyobb aránya a város ipari múltjára és a munkavállalók ezzel kapcsolatos erısebb kompetenciáira vezethetı vissza. A városban található vállalkozások majdnem mindegyike 10 fınél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, egy középvállalkozás kivételével. A rudabányai regisztrált társas vállalkozások több mint kétharmada korlátolt felelısségő társaság, negyede betéti társaság. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy csak 2013-ban Rudabányán 10 vállalkozás szőnt meg 5.2.

Mezıgazdaság

Rudabányán és vonzáskörzetében a mezıgazdasági vállalkozások száma magas, eléri a vállalkozások számának negyedét, a vonzáskörzetben a harmadát is, amely a gazdasági és társadalmi elmaradottságot jelképezi. Ennek oka, hogy a korábbi ipari termelési struktúra leépülésével sok korábban üzemekben, illetve bányákban dolgozó képzetlen munkaerı a mezıgazdaságba vándorolt vissza, itt próbált megélhetést találni. A mezıgazdasági jellegő vállalkozások terén a várostól északra 27 BORSOD-TENDER Kft


lévı kis falvakban mérhetı a legnagyobb arány (Kánó, Felsıtelekes, Alsótelekes) míg az Ormos Ormos-patak völgyének településein kisebb az agrárvállalatok részesedése. r 9. ábra: A mezıgazdasági termelés megoszlása a hasznosítható terület arányában

3,29 12,35

20,58

0%

20% búza

61,73

40% kukorica

60% árpa

napraforgó

80% lucerna

100% egyéb

Forrás: Településfejlesztési koncepció 2011

A város mezıgazdasági mővelésbe vont, vagy mővelésbe vonható területeinek kb. egyötödét búzatermesztésre hasznosítják (8.. ábra). ábra Az éghajlati jellemzık miatt magas a takarmánynövények aránya, lucernát a mezıgazdasági területek nyolcadán termesztenek. Ugyancsak a kedvezıtlen éghajlati és domborzati adottságok magyarázzák a magas napfényigényő kukorica és napraforgó alacsony területi hányadát. Az egyéb kategóriában egyrészt nem megmővelt parlagföldek is találhatók, de itt jelenik meg az erdıterület is, amely komoly részt képvisel a térség agrárgazdaságában. Az átlagos birtokméret kb. 10,15 ha. A földterületek csak kis része van kisbirtokosok, ıstermelık kezében, a földek nagyobb része nagybirtokosok tulajdona,, ezt igazolja a földterületekbıl való részesedés is. Az állattenyésztést a terület domborzati, talajtani és éghajlattani viszonyai határozz határozzák meg, ami alapján leginkább a juh- és kecsketenyésztés a legelterjedtebb, együttesen ezek adják a helyi állatállomány közel 60%-át. át. Néhány éve elkészült a városi piac területe, ahol a helyi termelık eladásra tudják kínálni megtermelt portékáikat. 5.3.

Ipar

Rudabányán a térségi átlagnál nagyobb mértékben vannak jelen ipari jellegő vállalkozások. Az ipari termelés a vasércbánya bezárásáig a bányamővelésre épült, azt kiszolgáló ipari létesítmények telepedtek meg a városban. Anhidrit és gipsz bányászat folyhatna a közeli Alsótelekes határában, de ez a tevékenység tulajdonosváltás miatt jelenleg szünetel, kérdéses ennek felfutása. Rudabányán ma csak ásványianyag-feldolgozásra van lehetıség, valamint fıleg feldolgozóipari tevékenységek folynak. A település ipari volumene lumene ma mind a város múltjához, mind az országos tendenciákhoz képest igen alacsony, csupán a Sajó-völgyben völgyben lévı nagyobb termelıegységek kiszolgálójaként van jelen. Az ipari jellegő vállalkozások aránya a korábban is iparosodott településeken, Ormosbányá Ormosbányán, Rudabányán és Alsótelekesen magasabb, míg a falusias jellegő területeken értelemszerően alacsonyabb, a közvetett hatásterületen pedig vannak olyan falvak, ahol egyáltalán nincs ipari jellegő vállalkozás. 28


5.4.

Szolgáltatások

A szolgáltató szektor is az urbanizáltabb záltabb Ormos-patak Ormos patak völgyében van kedvezıbb helyzetben. Ezen a téren a legmagasabb részarányt Izsófalva mutatja, de Rudabányán is az átlagnál magasabb az ebben a szektorban tevékenykedı vállalkozások aránya. Ezzel szemben a mögöttes területek kisebb falvai falvaiban szinte alig vannak szolgáltató ágazatok, nem egy esetben 20% alatti részesedéssel rendelkeznek. 10.. ábra: A szolgáltatói ágazatok megoszlása a vállalkozások száma alapján, 2013


A szolgáltató szektor volumene Rudabányán alacsony, alacsony, a humán szolgáltatások nagy részének igénybevételéhez el kell utazni a településrıl. A Szendrı és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Posta révén jelen vannak a pénzügyi szolgáltatások, melyet ezen felül felül (pl. bankfiók, biztosító társaságok kirendeltségei, stb.) csak a várostól távolabb (zömmel a járásközpontban, Kazincbarcikán) tudnak a helyben élık igénybe venni. A központban lévı régi, már nem mőködı élelmiszerüzlet épületét a Sajóvölgye Takarékszövetkezet ezet korában meg kívánta venni, de a financiális válság hatására e célkitőzés az elkövetkezı években nagy valószínőséggel nem valósul meg. A településen több kereskedelmi jellegő szolgáltatás is mőködik. Rendelkezik gépjármő-alkatrész alkatrész értékesítéssel, valamint int élelmiszer jellegő (vegyeskereskedés, húsárú szaküzlet) kereskedelmi egységekkel is. Megtalálható a városban nagy alapterülető élelmiszer-áruház élelmiszer is, nagy hiánya (és egyben igénye) azonban a városnak egy üzemanyagtöltı állomás elindítása vállalkozói tıke tıke bevonásával. A város szolgáltatói kínálata megfelelıen diverzifikált, szinte minden szolgáltatási forma jelen van, vertikálisan azonban gyenge a diverzifikáció, hiszen sok szektorban csupán 1-2 1 2 vállalkozás mőködik.

29


5.5.

Turizmus

Ebben a fejezetben kell részletesebben etesebben szólni a turizmus várost érintı szerepérıl és lehetıségeirıl, amely a város egyik fı kitörési pontja lehet. Ehhez képest a 2007 és 2013 közötti idıszak éppen ellentétes folyamatokról szóltak, mivel inkább a zsugorodás jeleit lehetett tapasztalni. Ez leginkább a szállásférıhelyek kihasználtságában érhetı tetten, a 2007. évi akkor sem túl nagy, 3,5 %-os % kapacitáskihasználtság 2013-ra 2,6 %-ra ra mérséklıdött. A településen jelenleg csupán egyetlen kereskedelmi szálláshely, a Ruda-hotel mőködik, amely nemrég energiahatékonysági felújításon esett át. Ezen kívül idegenforgalmi jellegő szolgáltatás alig mőködik, a városban nincs meleg ételt biztosító vendéglátó egység (a város déli részén mőködı pizzéria rendszertelen nyitvatartású). A vendéglátás biztosít biztosítására a volt Sörkert vállalkozói tıke bevonásával való felújításával létesülne melegkonyhás étkezési lehetıség, a Ruda-hotel hotel alagsorában pedig közkonyha valósulna meg, amely megvalósítaná a város közétkeztetési ellátását is. Rudabánya turisztikai keresletében ben a múlt, a kulturális értékek, valamint a természeti attrakciók iránti igény egyaránt megjelenik. Attrakciókínálata alapján elsısorban az ifjúsági korosztály érdeklıdésére tart számot a település, iskolai osztálykirándulások, erdei iskolák, de egyetemi terepi kutatómunkák, terepgyakorlatok fı színhelye is a település. Az érkezı vendégek fı küldı térsége emiatt értelemszerően Észak- és Északkelet Északkelet-Magyarország, Magyarország, de a fıvárosból is akadnak látogatók. Alapvetıen kevés vendég van azonban a határon túlról, túlról ami annak fényében szembetőnı, hogy a város a magyar-szlovák szlovák határtól 23, a szlovák szlovák-lengyel határtól 163, a magyar-ukrán ukrán határtól 175 km km-re fekszik. 11. ábra: A város fıbb turisztikai adatai


A vendégforgalom alakulását és változását a 10. ábra mutatja, amely alapján elsısorban a vendégéjszakák számának változása tőnik ki. Amíg 2007-ben 2007 ben még jelentıs mértékő volt a külföldi vendégéjszakák aránya, amivel együtt járt a határon túlról érkezık magas, magas, 25,08 napos tartózkodási ideje, addig 2013-ban ban ezek az értékek jelentısen visszaesetek (1,63 nap külföldi tartózkodási idı). Ennek magyarázata, hogy amíg korábbi években rendszeresek voltak a külföldiek által igénybevett régészeti terepgyakorlatok addig ez a helyzet napjainkra részben megváltozott és sokkal rövidebb 30


tartózkodások alakultak ki. A belföldi vendégforgalom volumene ugyan növekedett (vendégek száma kb. 60, vendégéjszakák száma kb. 43 %-al lett magasabb), ugyanakkor a turisztikai költéssel kapcsolatban álló tartózkodási idı némileg csökkent (2,67-rıl 2,38 napra). Rudabánya különféle vonzerıvel rendelkezik. A város határában feltárt elıember-lelet, a Rudapithecus neve összeforrt a városéval, amely nemzetközileg ismert, s amire komoly marketing építhetı. Ez utóbbi célt szolgálná a „Rudapithecus látványtár a Majomszigeten” elnevezéső projekt, amelyre az ÉszakMagyarország Operatív Programból kb. 336 millió Ft támogatást kapott az önkormányzat. Ehhez kapcsolódik a város jelenleg legismertebb attrakciója, a Bányászattörténeti Múzeum, amely országosan is értékes győjteménnyel rendelkezik, valamint helyet ad az ásvány- és ıslénytani győjteménynek otthont adó Földvári Aladár Kiállító teremnek. Az intézmény 2013. január 1-tıl került az Önkormányzat kezelésébe, korábban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság fenntartásában volt. A múzeumnak jelentıs, máig sem kellıképpen kihasznált potenciálja van a település turisztikai életét illetıen, mivel elıadások, múzeumpedagógiai programok megtartására is alkalmas, valamint része lehetne környezeti nevelési programoknak is. Rudabányán három felekezet temploma található a város különbözı pontjain, köztük a középkori eredető gótikus református templom és harangtorony, amelyek nem csak egyházi alkalmak, de kulturális rendezvények lebonyolítására (pl. szakrális környezetbe illı könnyő és komolyzenei koncertek) is alkalmasak. Ezeken kívül a város gazdag helyi jelentıségő értékekben, mint pl. bányászattal kapcsolatos köztéri mőalkotások, város híres személyiségeirıl szóló emlékhelyek, amelyek a turizmusban önmagukban nem tudnak hasznosulni, de tematikus programokkal ezek is bekapcsolhatók. Ugyancsak a vonzerıkhöz sorolható a város természeti környezete, amelyhez egyrészt hozzátartozik a vasércbánya kultivált tájsebe és az itt kialakítandó komplex turisztikai fejlesztés, másrészt a várost körülvevı természeti környezet, erdıs dombhátak látványa. Az alacsony forgalmú utak és enyhe emelkedık kedveznek a kerékpáros turizmus beindításának, ehhez kapcsolódóan a térségi szerkezeti terv térségi jelentıségő kerékpárút megépítésével számol Szuhogy – Rudabánya – Felsıkelecsény útvonalon. A táj gyalogos túrázásokra is alkalmas, a korábban meglévı, mára elkopott P sáv jelzés felújításával közvetlen gyalogos kapcsolat létesülhetne Aggtelek, Jósvafı irányába. A város tervei között szerepel vezetett, különbözı hosszúságú gyalogos és kerékpáros túrák biztosítása. A közelben vannak más, nagyobb vonzású attrakciók is, ezek egyrészt húzóerık lehetnek, másrészt gátolhatják is a rudabányai turisztikai fejlıdés kibontakozását (Aggtelek, Jósvafı, Edelény, de a Bükk északi része is közel van: Dédestapolcsány, Mályinka, Varbó). Turisztikai információs iroda jelenleg nem mőködik a településen, a vendégforgalom esetleges növekedésével összhangban vizsgálni fogja a város egy információs pont létesítését. Ugyancsak hiányoznak a városról szóló informatív, nyomtatott, illetve elektronikus kiadványok, ezek pótlása a turisztikai piacra való belépés miatt elengedhetetlenül szükséges. A város vezetése kiemelt figyelmet kíván szentelni a térségi együttmőködésnek, mind az Aggteleki Nemzeti Park irányába, mind a Sajó-völgy turisztikai központjai felé szorosabb együttmőködést kíván kialakítani. A megyei fejlesztési programnak is része a térségben desztináció menedzsment szervezet létrehozásának támogatása, amelyhez lehetıség szerint Rudabánya is csatlakoz(hat)na.



5.6. 5.6.1.

Közlekedés Közúti közlekedés

Rudabányát 4 irányból lehet megközelíteni közúton, melyek mindegyike négy számjegyő út. A 2609 2609-es számú út északi irányba Felsıtelekessel, déli irányba Ormosbányán, Izsófalván át Szuhakállóval (és közvetve Kazincbarcikával és a Sajó-völggyel, Sajó völggyel, a 2611. számú út Szuhogyon át Szendrıvel, a 2608 2608-as számú út Felsıkelecsénnyel teremt kapcsolatot. A legközelebbi fıútvonalak 11 (27. sz. fıközlekedési út), és 15 (26. sz. fıközlekedési út) km-re km re érhetık el, a térség ennek a két, nemzetközi kapcsolattal is rendelkezı fıútnak a belsı árnyékában fekszik. Az utak minısége nem mindenhol kielégítı, a felújítások elmaradása miatt sok rajtuk a kátyú, sokszor a megengedett sebességgel sem lehet haladni. A közlekedés-földrajzi földrajzi viszonyokat a domborzat is befolyásolja. A dombvonulatok fı csapásiránya ÉNy ÉNyDK-i illetve É-D-i.i. A közvetlen közelben lévı falvak megközelítéséhez át kell kelni ezeken a há hátakon, ami csak szerpentines utak segítségével lehetséges. 12. ábra: A Rudabányát érintı közutak forgalomszámlálási adatai

Forrás: Magyar Közút Zrt, 2013

A forgalomszámlálási adatokból (111. ábra) látható, hogy a személygépjármő-forgalom orgalom elsısorban a Szuhakálló – Rudabánya – Szendrı útvonalat használja, ezen az útvonalon a jármővek közel kétharmada tartozik ebbe a kategóriába. A Felsıkelecsény felé tartó út, állapota miatt sem kedvelt az autósok körében, erre inkább a kétkerekő jármővek jár – motorkerékpár és kerékpár a jellemzıbb, mivel ezekkel könnyebben járható az útszakasz Említésre méltó még, hogy a kerékpáros közlekedés elsısorban a Szuhakálló – Rudabánya – Felsıkelecsény útvonalra jellemzı, Szuhogy irányába kevesebben használják. Az utak kihasználtsága egyébként meglehetısen alacsony, a legforgalmasabb, a 2609-es es út Szuhakálló felé tartó szakasza is csak alig 12 % %-os kihasználtságú.

32


9. táblázat: A városi úthálózat adatai Kiépített önkormányzati utak aránya, (%) 17,09 16,98 17,29 22,87 1,17 34,69

Rudabánya Vonzáskörzet Rudabánya 2013. Vonzáskörzet Rudabánya Változás, % Vonzáskörzet 2007.

Állami közutak aránya (%) 10,39 8,47 9,32 11,63 -10,30 37,31

Kiépített járdák aránya (%) 100 98,08 100 98,08 0,00 0,00


A 9. táblázat a város és elsıdleges hatásterületén lévı települések önkormányzati útjainak adatait foglalja össze. Rudabányán 7,8 km kiépített és 33,1 km kiépítetlen önkormányzati út van. A vonzáskörzet települései Rudabányánál kisebbek, ennek következményeként kevesebb önkormányzati út található ezeken a településeken, átlagosan 4,18 km kiépített és 16,84 km kiépítetlen út. A rossz kiépítettségő, valamint kiépítetlen belterületi utak a következık: • Arany János utca külsı szakasza, ami az orvosi rendelı elérését is segíti • Sport utca, néhány lakóház található itt • Bányász utca, alacsony státuszú népesség lakóhelye • Ady Endre utca belsı szakasza A városban nem található üzemanyag-töltı állomás, amelyet a vasútállomás területén tervezett Mini Ipari Park területén szeretnének megvalósítani, vállalkozói tıke bevonásával. A parkolás a városban alapvetıen nem jelent problémát, mivel az utak alacsony forgalmi intenzitásúak. Legtöbbször az utak szélén van lehetıség a parkolásra. A városközpontban több intézmény és szolgáltató is összpontosul, ezért ez a városrész különösen hétköznap erısebben le van terhelve, ami egyben parkolási gondokat is jelent. Ennek megoldására az önkormányzat pályázati forrásból tervezi a patakmeder lefedését, tereprendezését, és új parkolóhelyek kialakítását. Ugyancsak kevés a kiépített parkoló a Gvadányi József Mővelıdési Ház, valamint a Városháza közelében is. 5.6.2.

Gyalogos és kerékpáros közlekedés

A településen nincsenek kitáblázott, ajánlott kerékpárút vonalak. A megyei területrendezési terv alapján kerékpárút kiépítése javasolt a Kossuth Lajos u. – Petıfi Sándor u. – Óvoda u. – Felsıkelecsény felé vezetı út mentén, ám ennek - minekutána merıleges lenne a fı forgalmi irányra inkább idegenforgalmi szempontból lenne jelentısége. A forgalomszámlálási adatok alapján elsısorban a Szuhakálló – Rudabánya – Felsıkelecsény útvonalat használják kerékpárosok, de ez sem akkora volumenő, hogy rentábilisan megérné kiépített kerékpárút létesítése és fenntartása. A városban minden járda kiépített, a vonzáskörzetben ezzel szemben vannak olyan utak, ami mellett nincs kiépített járda. A járdák minısége viszont már nem mindenhol megfelelı, ezek cseréje, esetenként térköves burkolása, az önkormányzat által fenntartott térkıkészítı üzem bevonásával, közcélú foglalkoztatás keretében történik.


5.6.3.

Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Közösségi közlekedés

A város közösségi közlekedés terén csak autóbusszal érhetı el, köszönhetıen a KazincbarcikaRudabánya vasútvonal 2007. évi bezárásának. Ám az autóbusz közlekedés tekintetében is vannak eltérések a városon belül. A központi részen a buszmegállók mindenki számára könnyen elérhetık, a város peremén viszont vannak ún. forgalmi árnyéban fekvı részek is. Mivel Rudabányán nincs helyi autóbusz közlekedés, ezért az itt lakók csak a helyközi buszközlekedésre hagyatkozhatnak. Rudabányán 6 autóbusz-megállóhely van, ezek elnevezése a Borsod Volán adatai szerint: • Központi fürdı (Petıfi Sándor utca): itt érhetıek el a városközpont szolgáltatásai • Vasútállomás bejárati út (Arany János utca): a város déli részének társasházi lakóépületeit, valamint az Arany János utcai orvosi rendelıt lehet könnyen elérni • Ormosi elágazás (Kossuth Lajos utca): a környék sokszor hátrányos helyzetőek által lakott épületeinek megközelítését segíti • Gvadányi-szobor (Szabadság tér): a történelmi városközpont, és a mőemléki védettségő református templom és harangtorony megközelítését szolgálja • Autóbusz-forduló (Ady Endre utca): A városközpont északi részének szolgáltatói és intézményei, köztük a Polgármesteri Hivatal érhetı el könnyen itteni leszállással • Kápolna (külterületen, Szuhogy felé vezetı út, Kossuth Lajos utca): közelben helyi tájérték található, de mivel külterületen van, ezt kevesen használják. Ha lakásonként átlag 2 fıvel számolunk, az is azt jelenti, hogy nagyjából 680 fı, a város lakosságának közel negyede nem tudja 500 m-en, vagyis 10 perc gyalogláson belül elérni a legközelebbi autóbuszmegállóhelyet. Különösen a város délkeleti részének forgalmi árnyékban fekvése okoz problémákat, hiszen ez a terület van eleve legtávolabb a városközponttól. A Városházától legtávolabb fekvı lakóház a Zöldfa utcában 1,8 km-re van a Rudabányai Közös Önkormányzati Hivataltól. Ha hozzávesszük, hogy a város dombok között fekszik, a felfelé való gyaloglás sok esetben, fıleg életkor függvényében nem is olyan egyszerő. A városból a leggyakoribb, hétköznap 35 járatpárnál is több közlekedik a járásközpontba Kazincbarcikára. Ugyancsak viszonylag sőrő a követési idı a legközelebbi városba, Szendrıre, ám innen tovább Perkupa, Szalonna, Rakaca, illetve Jósvafı és Aggtelek irányába csak napi néhány járatpár közlekedik. Napi 1 járatpár közvetlen eljutási lehetıséget biztosít a Baradla-barlang aggteleki bejáratához. A vonzáskörzet északi részén lévı alacsony lélekszámú települések, gazdasági súlyuknál fogva nem vonzanak akkor forgalmat, mint a más irányban lévı nagyobb települések. Emiatt az autóbusz-forgalom ebbe az irányba sokkal gyérebb. Kánóra hétköznaponként 10 járatpár közlekedik, ebbıl 7 Alsótelekesre is betér, valamint 2 továbbközlekedik Szılısardóra. Kánóról Imola, Ragály irányába már nincs közvetlen autóbuszjárat, ez az irány közösségi közlekedéssel nem átjárható. Ugyancsak hiányzik a közvetlen autóbuszos kapcsolat a szomszédos Felsıkelecsény felé is, csupán nagy kerülıvel, szuhakállói átszállással érhetı el az egyébként egymástól alig 4 km-re fekvı település. A vasúti szolgáltatás a térségben 2007-ben megszőnt, ekkor zárt be ui. a Kazincbarcika-Rudabánya vasútvonal. A vonal bezárásához több ok együttes fennállása vezetett: a lakott területtıl való nagy távolság, a rossz menetrendi szerkezet, a környékbeli ipari termelés összezuhanása miatt az ingázó népesség elmaradása, a vasúti pálya állapotából eredı lassú sebesség. A bánya bezárásával és a sajó-völgyi ipari termelés hanyatlásával a teherforgalom is elapadt, mindezek miatt nem várható a vonal



újranyitása. Ez már csak azért sem idıszerő kérdés, mert a város önkormányzata a volt vasútállomás területét más, munkahely-teremtı tevékenységre, Mini ipari Park kialakítására kívánja felhasználni. 5.7.

Önkormányzati gazdálkodás, településfejlesztés

A Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi adatai alapján az összes önkormányzati bevételnek csupán 1,6 %-a a helyi adókból származó bevétel, ráadásul ennek mértéke 2007-es 2,1 %-ról csökkent. A helyi adókból származó bevétel nagyjából 45-50 %-a származik az iparőzési adó befizetésébıl, amely egyrészt szintén csökkenı tendenciát mutat (maga az ebbıl származó adóbevétel ugyanakkor lassan növekszik), másrészt a város gazdasági teljesítménye miatt ez igen kis összeget képvisel (2001-ben alig több, mint 7 millió Ft-os bevételt). A kiadások közül a személyi jellegő juttatások 2007 és 2011 között 18,76 %-kal növekedtek, részesedésük ugyanakkor közel 11 %-kal csökkent. Ugyancsak csökkentek a mőködési jellegő kiadások is, mindkét költségtétel a felhalmozási és tıkejellegő kiadások terhére. Az önkormányzati kiadások 2007-2011 között másfél-kétszeresére emelkedtek.

Az Önkormányzat kezelésében vannak az alábbi intézmények: • Gvadányi József Mővelıdési Ház, Könyvtár és Teleház • Bóbita Óvoda • Gvadányi József Általános Iskola (az épület önkormányzati tulajdonban van, de maga az intézmény a Klebersberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában mőködik). • Orvosi rendelık • Városháza épülete A város területén az alábbi megoszlásban és területi elhelyezkedésben vannak önkormányzati tulajdonú lakások: Arany János utca: 4 lakás, József Attila utca: 1 lakás, Árpád utca: 1 lakás, Kossuth Lajos utca: 3 lakás, Bányász utca: 7 lakás van önkormányzati tulajdonban. Ezek állapota általában alacsony színvonalú, az elmúlt években végzett felújítások ellenére állapotuk folyamatosan romlik. Az Arany János utcai lakásokat például néhány éve renoválták, de az amortizáció miatt újra beavatkozást igényelnek. Az amortizáció legfıbb oka a lakásokban élık, azt használók alacsony igényszintje, nemtörıdömsége. Az önkormányzati szociális bérlakásokat elsısorban az alacsony egzisztenciájú, e téren a legnagyobb hátrányt szenvedı rudabányai lakosoknak tartják fenn, az ezekben élık mindegyike segélyezett, esetleg közcélú foglalkoztatásból szerzett jövedelembıl él. Ennélfogva bérleti díjuk alacsony, ez viszont gátolja a rentabilitást, hiszen az alacsony lakbér nem fedezi a lakások fenntartási költségét. A településfejlesztési döntések struktúrájának alapja a Közös Önkormányzati Hivatal keretén belül mőködı bizottságok, valamint a Képviselı-testület, melynek munkáit a Hivatal egyes ügyosztályai segítik. A Közös Önkormányzati Hivatalon belül a legnagyobb foglalkoztatotti létszámmal a Gazdasági és Pénzügyi Osztály mőködik, amely tény is bizonyítja a településfejlesztés városvezetési döntések során való fontosságát. Emellett az Ügyfélszolgálati és Szociális Osztálynak is fontos szerepe van ezen a téren, mivel az osztály keretein belül településfejlesztési referenst foglalkoztatnak. Rudabánya Város Önkormányzata létrehozta a Rudabányai Településüzemeltetı Non Profit Kft-t, amely településfejlesztési feladatokat is ellát. A Kft munkájának felügyeletét Rudabánya Város Önkormányzata látja el. A konkrét településfejlesztési tevékenységekrıl elmondható, hogy az két módon valósul meg. Egyrészt kisebb léptékő fejlesztések (térkövezés, járdafelújítás) a közcélú foglalkoztatás keretein belül, a városban mőködı térkıkészítı üzem tevékenységére építve valósulnak 35 BORSOD-TENDER Kft


meg, másrészt nagyobb léptékő fejlesztésekre az Önkormányzatnak nincs anyagi erıforrása, így ezek csak pályázatok útján valósulhatnak meg.

6. A település humán közszolgáltatásai 6.1.

Oktatás

Rudabányán az alapfokú oktatás és nevelés feladatait a Petıfi Sándor utca 22. alatti Gvadányi József Általános Iskola és a Petıfi Sándor utca 13. alatti Bóbita Óvoda látja el. A nevelési intézmények Rudabánya mellett Felsıtelekes, Alsótelekes és Kánó oktatási-nevelési feladatait is ellátják. Mindkét intézmény korábban az önkormányzat fenntartásában volt, de 2012-tıl ez különvált. Az óvoda maradt önkormányzati fenntartású, míg az iskolát átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az intézmények a városközpont déli részén, jól megközelíthetı helyen, a város déli részének nagyobb népességő területéhez kicsit közelebb, tehát számukra jobb elérhetıségben találhatók. Mindkét intézményben a közelmúltban felújítási, energiahatékonyságot szolgáló fejlesztések valósultak meg, Európai Uniós támogatási forrásokból.

6.1.1.

Óvodai nevelés

10. táblázat: Az óvodai ellátás adatai

Óvodai férıhelykihasználtság (%) 2007. 2013. Változás, %

Óvodába beírt gyermekek száma (fı)

Rudabánya Vonzáskörzet Rudabánya Vonzáskörzet Rudabánya

83,33 91,63 91 81,54 9,20

100 66 91 53 -9,00

Vonzáskörzet

-11,01

-19,70


A 4 csoportot mőködtetı Bóbita óvodában a 10. táblázat alapján javult a férıhely-kihasználás, de ez egyrészt a férıhelyek számának, másrészt a beíratott gyermekek számának csökkenése miatt valósult meg. Az óvodában 8 fıállású óvodapedagógus foglalkozik a 3-6 évesek szellemi és erkölcsi nevelésével. Az óvodába járók 87,91 %-a volt 2013-ban hátrányos helyzető, amely magasabb a vonzáskörzet 62,26 %-os átlagos értékénél. 6.1.2.

Iskolai nevelés

11. táblázat: Az általános iskolai nevelés-oktatás adatai

1 osztályra jutó átlagos tanulói létszám

Általános iskolai tanulók száma 2007. 2013.

Rudabánya Vonzáskörzet Rudabánya Vonzáskörzet

271 135 228 110

15,94 16,88 16,29 18,33

Elsı évfolyamosok száma 33 15 22 17

Bejárók aránya 1,11 15,56 17,98 79,09


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Változás, %

Rudabánya Vonzáskörzet

-15,87 -18,52

2,16 8,64

-33,33 13,33

1524,42 408,44


Az iskolában 8 osztályos általános iskolai oktatás folyik, 2013-ban 228 tanulóval, amely több mint 15 %kal kevesebb a 2007. évben mért értéknél. A vonzáskörzetben ennél is nagyobb mértékben csökkent az általános iskolás korúak száma, amely az alacsony születésszámmal és az elvándorlással egyaránt kapcsolatban van. Ezzel összefüggésben az elsı osztályba beíratott gyermekek száma is harmadával csökkent a városban. A vonzáskörzetben a rossz statisztikai mutatók ellenére az iskolai oktatásba újonnan belépık száma kismértékben növekedett – ez a növekedés elsısorban a várostól délre lévı urbánus jellegő területrıl kerül ki. Az iskolába más településrıl bejárók aránya a vizsgált 7 év alatt jelentısen növekedett, és ma a tanulók kb. 18 %-a jár be a környékbeli településekrıl. Ennek oka, hogy megszőnt a felsıtelekesi tagiskola, az ott tanuló diákok ma Rudabányára járnak. Az intézményi átszervezések miatt a vonzáskörzetben is nıtt a bejárók aránya. Az iskola tanulóinak 82 %-a hátrányos helyzető, a vonzáskörzetben azonban ez az arány „csak” 64,55 %, vagyis a 2H és 3H tanulók inkább Rudabányán vannak jelen. A bejárók körében is magas, csaknem 90 %-os a hátrányos helyzetőek aránya, azaz Rudabánya oktatási szolgáltatásai a környékrıl is a rosszabb élethelyzetben lévıket vonzza. Érdekesség, hogy a város déli részén élı iskoláskorúak körében a halmozottan hátrányos helyzetőek aránya 55,96%, míg az északi városrészben élık körében 77,53%. Látható tehát, hogy város régebbi kiépítéső északi része jobban tömöríti a hátrányos helyzető tanulókat, mint az újabb, déli városrész. A 2008-ban elfogadott pedagógiai program adatai szerint az iskola tanulóinak fele roma származású, az ı tanulmányi elımenetelük az átlagosnál gyengébb, ráadásul növekszik a jelenlétük. Ez elırevetíti az oktatás települési és térségbeli hátrányait, ami megmutatkozik a lakosság végzettségében is. A diákok 93 %-a vesz részt nemzetiségi oktatásban. Az intézményben 22 fıállású pedagógus oktatja-neveli a gyermekeket, ahol 14 normál tantervő osztály mőködik, osztályonként átlagosan 16 tanulóval. Az átlagos létszám Rudabányán nem sokat változott, a vonzáskörzetben ezzel ellentétben az átszervezések hatására kismértékben nıtt. Az egész napos iskola bevezetésének hatására Rudabányán is elérhetıek a délutáni napközis csoportfoglalkozások. A mindennapos testneveléssel kapcsolatos infrastruktúra viszont fejlesztésre szorul, mind a tornaterem állapotát, mind a korábban mőködött tanuszoda újraindítását illetıen. Az intézmény pedagógiai programját 2008-ban fogadták el, melyben lefektették az oktatási-nevelési munkát megalapozó vállalásokat, így: • Értékeken alapuló célzott fejlesztési tevékenység • Barátságos, nyugodt, félelemmentes légkör megteremtése • Segítı életmódra való nevelés elısegítése • Egészséges és kulturált életmódra nevelés segítése • Speciális kompetenciák fejlesztése A városban középfokú oktatási intézmény nem mőködik, ezért a továbbtanuló diákok Kazincbarcika, esetenként Sajószentpéter vagy Miskolc oktatási intézményeiben tanulnak tovább. Az alapfokú mővészetoktatási feladatokat a Kodály Zoltán Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény látja el, melynek telephelyei Ragályon, Zubogyon, Rudabányán, Kurityánon, Felsınyárádon és Zádorfalván találhatók. A felsıtelekesi intézményben a mővészetoktatás jelenleg szünetel.



12. táblázat: A kompetenciamérések eredményei 6. osztály Matematika Szövegértés 2010. 2014. Változás, %pont


-17,16 -14,55 -15,09 -3,45 2,07 11,1

-14,37 -13,63 -18,43 -12,83 -4,06 0,8

8. osztály Matematika Szövegértés -10,42 -14,24 -21,09 -17,19 -10,67 -2,95

-11,24 -20,69 -23,12 -24,15 -11,88 -3,46

Forrás: Közoktatási Információs Rendszer

A város rossz oktatási helyzete megjelenik a kompetenciamérések eredményeiben is A 6. osztályban Rudabányán enyhe, alig érezhetı javulás, szövegértésben további romlás érzékelhetı, a 8. osztályban viszont erıs visszaesés figyelhetı meg. Igaz ugyanakkor, hogy az eredmények eddig is mélyen az országos átlag alatt voltak, elenyészı a telephelynél szignifikánsan rosszabb eredményt elérı iskolák száma, mind matematikából, mind szövegértésben. A vonzáskörzetben a 6. osztályosok matematika képessége szintén javult, a rudabányainál is jelentısebben, szövegértési kompetencia terén viszont stagnálás volt. A 8. osztályosok matematika és szövegértési kompetenciája kismértékben csökkent. 6.2.

Egészségügy, szociális ellátás

Az egészségügyi ellátást a városban két háziorvosi rendelı és egy fogorvosi rendelı látja el. Mindkét rendelı saját ellátott városrészével szemben excentrikus elhelyezkedéső, mivel az Arany János utcai rendelıtıl 800 m-re, a Petıfi Sándor utcai rendelıtıl 1400 m-re található a legtávolabbi lakóház. Mindkét orvosi rendelıt a közelmúltban felújították, így felszereltségük jónak mondható. Az orvosok kapacitásbeli leterheltségére jellemzı, hogy a rendelési idıre vetítve átlagosan 2,09 perc jutott egy páciensre, míg 2007-ben még 2,31. Az ellátásban résztvevık száma 7 év alatt több mint 10 %-al növekedett. Ezen kívül itt van az orvosi ügyelet székhelye is, valamint két védınıi körzet és állatorvosi rendelı is mőködik a településen. Az ügyelet illetékességi területe kiterjed Alsótelekes, Felsıtelekes, Kánó, Imola, Izsófalva, Ormosbánya, Rudolftelep, Ragály, Trizs és Zubogy településekre is. Rudabányán gyógyszertár mőködik, de annak ellátottsága nem mindig megfelelı, sokszor van gyógyszerhiány. A helyben élıknek ebben az esetben Izsófalvára, Szendrıre, vagy esetenként ennél is távolabb, Kazincbarcikára kell utazniuk gyógyszerért. Ezen kívül a városban mőködik fogorvosi rendelı, fogtechnikus és állatorvos is. Kórház legközelebb a 18 km-re lévı Kazincbarcikán van, de sok ellátást (sebészeti feladatok, immunológia, csecsemı- és gyermekgyógyászat, stroke ellátás, sugárterápia, urológia, stb.) csak Miskolcon vehet igénybe a rudabányai lakos. A tüdıgyógyászatot ellátó intézmény Edelényben található. A város egészségügyi mutatói a szociális helyzetbıl következıen ugyancsak rossz képet mutatnak. Az orvosi kezelésre járók több mint 60%-a szenved szív- és érrendszeri megbetegedésben. A légzıszervi megbetegedések elsısorban a fı közlekedési útvonalakhoz, a déli irányba kivezetı Arany János utcához és a Szendrı megközelítését szolgáló Kossuth Lajos utcához kötıdnek. Az idegrendszeri megbetegedésekben a város déli részének bányászlakásaiban élık vezetnek (Dobó István utca, Árpád utca). Ennek oka kettıs lehet, egyrészt a bányaipar, mint veszélyes munkahely



okozhat az ebben az iparágban dolgozóknak idegi károsodást, másrészt a bánya bezárása utáni agónia, befelé fordulás is okozhat idegi betegségeket. A város szociálisan rászorulóinak ellátását a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévı Szociális Szolgáltató Központ végzi. Az intézmény Rudabánya központjában található, közel a helyközi autóbusz-megállóhelyhez, akadálymentesített épületben, mely az elmúlt évben teljes körő épületgépészeti és energetikai felújításon esett át. Az intézmény fıbb tevékenységei: • Családsegítı szolgálat: életvezetési problémákkal, szociális vagy mentálhigiénés problémákkal, egyéb krízis helyzet miatt segítségre szoruló családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátása, az okok, krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. Feladata az 1993. III. tv. 64. és 65. §-aiban meghatározott feladatok ellátása. • Gyermekjóléti szolgálat: alapellátás keretében hozzájárul a gyermekek testi, szellemi, mentális és erkölcsi fejlıdésének, jólétének, családban történı nevelésének elısegítéséhez, a veszélyeztetettség megelızéséhez vagy megszüntetéséhez, a családból való kiemelés megelızéséhez. A veszélyeztetettséget észlelı és jelzı hatékony információs rendszer mőködtetése érdekében feladata a településen mőködı valamennyi érintett intézmény és hatóság együttmőködésének megszervezése. Feladata továbbá az 1997. évi XXXI. tv. 39-40 §aiban, valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott gyermekjóléti és gyámügyi feladatok ellátása, biztosítása. Az intézményben babaklub helyiség is kialakításra került. • Házi segítségnyújtás: legfeljebb napi 4 órás gondozási igényő személyek ellátása, ápolási feladatok, ellátott és lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közremőködés, vészhelyzetek kialakulásának megelızése, azok elhárításában való segítségnyújtás. Gondoskodik az önmaguk ellátásában segítséget igénylı pszichiátriai betegekrıl, fogyatékos személyekrıl, szenvedélybetegekrıl, valamint azokról az idıs személyekrıl, akik önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek. • Idısek klubja: olyan nappali ellátást nyújtó intézmény, amely saját otthonukban élı, idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmagukról való gondoskodásra részben képes személyek napközbeni ellátását végzi. Lehetıséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatok kialakítására, építésére, ápolására, alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. • Étkeztetés: koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai vagy szenvedélybetegségük miatt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel étkezés biztosítására nem képes személyeknek napi egyszer meleg étkezés biztosítása szociális étkeztetés keretében, az étel lakásra szállításával.

6.3.

Kultúra, rendezvények

A Gvadányi József Városi Mővelıdési Ház, Könyvtár és Teleház látja el a település közmővelıdési és kultúrával összefüggı feladatait. A Mővelıdési Ház részt vesz az évente megrendezésre kerülı városi rendezvények lebonyolításában. Tavasszal és ısszel ismeretterjesztı elıadássorozatot szerveznek, illetve szeptember elsı szombatján tartják már hagyományosan a Rudabányai városnapot, amely 2012-tıl kiegészült az Ásványgyőjtı Fesztivál programjaival és nagyszabású testvérvárosi 39 BORSOD-TENDER Kft


találkozó szervezésével. Minden év októberében tartják a Gvadányi József Emlékhetet. A Mővelıdési Ház galériájában idıszaki kiállítások várják az érdeklıdıket, ezen kívül gyermekszínházi elıadásoknak, tanfolyamoknak, vásároknak, közéleti és egyéb rendezvényeknek is helyet biztosít. Az épület felújítása és rendbetétele évek óta dédelgetett álma a város vezetésének, melyre remény szerint a közeljövıben sor kerülhet. 13. táblázat: A könyvtári állomány adatai

Települési Kölcsönzött könyvtárak leltári egységek állománya (db) száma (db) 2007. 2013. Változás, %


3700 2568 9625 5014 160,14 95,25

15600 11893 16384 6531 5,03 -45,09

Beiratkozott 1 beiratkozott olvasók száma olvasóra jutó (fı) kölcsönzött egység 280 174 428 163 52,86 -6,32

13,21 14,76 22,49 30,76 70,18 108,43


A könyvtári szolgáltatások a térségen belül kiemelkedıen jónak mondhatók (13. táblázat). A rudabányai könyvtár állománya folyamatosan, így a vizsgált 7 évben is növekedett, ellentétben a vonzáskörzetben található állománnyal, amelynél a folyamatos apadás jelei tapasztalhatók. A kölcsönzött egységek száma is Rudabányán nıtt inkább, és 2013-ben nagyjából két és félszer annyi egységet kölcsönöztek innen, mint a vonzáskörzeten található könyvtárakból átlagosan. A beiratkozottak zöme, 95%-a rudabányai lakos, de folyamatosan növekszik a nem helybeli beiratkozott olvasók száma. A máshol élık elsısorban a közeli településekrıl (Felsıtelekes, Szuhogy, Kazincbarcika) kerülnek ki, de az elmúlt években megjelentek a távolabbról érkezık (Sajószentpéterrıl, de Budapestrıl is van olvasója). A Városi Könyvtár épületében található a 2013-ban pályázat révén felújított, korszerősített és bıvített Teleház. A rendszeres mővelıdési foglalkozások terén Rudabányán jelentıs növekedés, a vonzáskörzetben jelentıs csökkenés volt megfigyelhetı, ez is a város kulturális szerepkörének erısödését hozta magával A mővelıdési formákban résztvevık száma ugyan növekedett a városban, de a foglalkozások számának erıteljes növekménye azt eredményezte, hogy csökkent az 1 foglalkozáson résztvevık átlagos száma. A városban 7 alkotó mővelıdési közösség van, ezek: • Mazsorett-csoport • Drámapedagógia • Gyermek színjátszó-csoport • Rozmaring Asszonykórus • Díszítımővészeti Szakkör • Bányász Nyugdíjas Klub • Kézmőves szakkör


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) 14. táblázat: A kulturális rendezvények adatai

Kulturális rendezvények száma (db) 2007. 2013. Változás, %


38 59 98 52 157,89 -11,86

Kulturális rendezvényeken résztvevık száma (fı)

1 kulturális rendezvényre jutó átlagos résztvevı (fı)

5840 5942 17150 3349 193,66 -43,64

153,68 100,71 175,00 64,40 13,87 -36,05


A 14. táblázat szerint Rudabányán a kulturális rendezvények száma növekedett, többek között a korábbi városnap kibıvítésével tavaly harmadik alkalommal megrendezett Ásványgyőjtı Fesztiválnak és a hozzá kapcsolódó kiegészítı programoknak köszönhetıen. A fesztivál megszervezése az oka annak, hogy Rudabányán nıtt az 1 rendezvényre jutó átlagos létszám. Ezen felül elıadássorozatok, a Mővelıdési Ház kisebb programjai, állami és helyi ünnepségekkel kapcsolatos programok adják a kulturális kínálat gerincét. Ezzel szemben a vonzáskörzetben – elsısorban anyagi nehézségek hatására – csökkent a rendezvények, ezzel együtt a résztvevık száma is, mindez azzal járt, hogy Rudabánya a vizsgált 7 év alatt a korábbinál erısebb kulturális szerepkört kapott. A város egyik legfontosabb turisztikai attrakciója az Önkormányzat kezelésében lévı Bányászattörténeti Múzeum, amelynek látogatottsága 2007 és 2013 között közel 20 %-kal emelkedett. Emellett kutatószolgálatot tart fenn, valamint szakmai gyakorlat helyszínéül is szolgál, a szükséges szakirodalom és más dokumentáció biztosításával, másrészt a kutatómunkához szükséges egyéb feltételek megteremtésével. Az év folyamán több fıiskolai és egyetemi diplomamunka, disszertáció elkészítéséhez nyújtanak segítséget, adatokat szolgáltatnak egyéni kutatók részére is. Rudapithecus ásatás kutatócsoportját, a mindennapi kommunikációban és kapcsolattartásban is segítik a múzeum munkatársai. A miskolci, szegedi, debreceni, budapesti, egri, nyíregyházi és szombathelyi felsıoktatási intézmények történelem és földtudományi szakos hallgatói több alkalommal tartottak a múzeumban tanulmányi jellegő foglalkozásokat. Évente több idıszaki kiállítást is bemutatnak vagy saját, vagy külsı helyszínen. Állandó rendezvényeik között szerepel a Magyar Kultúra Napja, a Költészet Napja, a Múzeumi Világnap, a Múzeumok Éjszakája, a Bányász Nap, a Múzeumi Nap és a Borbála Nap. Évente több alkalommal iskolai történelemórát és tárlatvezetést tartanak a múzeumban a rudabányai és a környékbeli általános iskolások részére. A kialakult gyakorlatnak megfelelıen Kazincbarcikáról és a környék más településeirıl több általános és középiskola egész napos rudabányai kirándulást szervezett 2012-ben is, amelynek programjai: múzeum- és bányalátogatás, ásványgyőjtés, a mőemlék református templom megtekintése, elıadás a múzeumban. A vendégkönyvi bejegyzések alapján látogatóik elégedettek kiállításaikkal és a kapott ismeretekkel, sok dicséretet kaptak. Nagy sikerő rendezvények épülnek a bányászati múlt értékeinek megırzésére és megismertetésére. 2014-ben már 3. alkalommal rendezték meg az Ásványgyőjtı Fesztivált, amely a 7. alkalommal megtartott Városünnep rendezvénysorozat keretében valósult meg. Ugyanekkor rendezik a Testvérvárosi Találkozót is, 2014-ben immáron szintén harmadik alkalommal. Az eseményen bányászatról szóló szakmai elıadások is elhangzanak. Ugyancsak a bányászati-geológiai eredmények 41 BORSOD-TENDER Kft


ismertetése a témája az októberben megrendezett Gvadányi József Emlékhétnek. A Bányászattörténeti Múzeum rendezvényei között szerepel a Bányász Nap, valamint a Borbála Nap. 6.4.

Egyházak

Rudabányán három felekezet található: római katolikus, református és evangélikus. Ezek közül lélekszámban legnagyobb a római katolikus gyülekezet, melynek Szent István király tiszteletére felszentelt temploma a város központjában, a Gvadányi József u. 51. szám alatt található. Védıszentje napjához illeszkedıen minden évben augusztus 20-án tartják a Szent István napi körmenetes Búcsút. A Plébánia ellátja Ormosbánya, valamint Izsófalva és Rudolftelep filiáit is. A református gyülekezet középkori eredető, mőemléki védelem alatt álló temploma a város hajdani központjában foglal helyet, mely a mai város északi része. A református gyülekezet az elmúlt évtizedekben erısen megfogyatkozott, de még így is a második legnagyobb vallási közösséget jelenti. Érdekesség, hogy több olyan környékbeli település is van (Felsıkelecsény, Imola, Kánó, Szuhafı, Trizs, Zádorfalva, Zubogy), ahol a református vallásúak többségben vannak. Az evangélikus templom felújítandó épülete a város déli részén, a Bartók Béla utcában található. A gyülekezet csak néhány emberbıl áll, nincs helyben parókia, havi gyakorisággal a sajókazai lelkész jár ki Istentiszteletet tartani. A helyzetnél fogva saját programjaik sem nagyon vannak a gyülekezetnek. 6.5.

Civil szervezetek

A bányászati emlékek megırzéséhez számos civil szervezet is kapcsolódik. Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány feladata a városban található, páratlanul gazdag kiállítással rendelkezı, országosan is egyedi múzeum támogatása, kiadványok megjelentetése és szakmai programok szervezése. A bányászati múlt megismertetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett a Bányászattörténeti Kutatások Alapítvány, amely rendszeresen ad ki közleményeket a rudabányai és környékbeli bányászatról, geológiai kutatások történetérıl, eredményeirıl. Ezen kívül vannak nem a bányászati múlttal foglalkozó civil szervezetek, egyesületek, alapítványok is. A Ruda-Suli Alapítvány 2000. május 5-én jött létre egy helyi lakos kezdeményezésére. Az alapítvány célja, hogy anyagi forrást biztosítson az iskolában tanuló gyermekek testi és szellemi képességeinek kibontakoztatásához, kulturált szórakozásához. Feladata az iskolai oktatás feltételeinek javítása, diákok számára kiírt pályázatok támogatása, kulturális tevékenység segítése, ifjúsági szabadidıs programok támogatása, zenei, mővészeti, ifjúsági csoportok támogatása, iskolai diáksport ösztönzése, egészségügyi, mentálhigiénés felvilágosító programok támogatása. Minden év februárjában alapítványi bált rendez, melynek teljes bevételét a tanulók támogatására (pl. úszásoktatás, tanulmányi kirándulás) fordítja. A Rudabányai Óvodákért Oktatási Mővelıdési Alapítvány feladata többek között az óvodába járó gyermekek nevelésének, oktatásának támogatása, az óvodai nevelés tárgyi feltételeinek javítása, eszközök beszerzése, a gyermeki esélyegyenlıtlenség oldása, a gyermekek kirándulásokon, mozi és színházlátogatáson való részvételének erısítése, a természettel való megismertetés biztosítása. A településen még több, a helyi közéletben fontos szerepet vállaló civil szervezet, alapítvány is mőködik, így a Rudabányai Polgárır Egyesület, vagy a Rudabányán Élıkért Közhasznú Egyesület (célja a mozgáskultúra, természetjárás, néphagyományok és kulturális értékek megismertetése és népszerősítése, a felelıs, egészséges életre való törekvés elısegítése, a település kulturális fejlıdéséhez való hozzájárulása). A Borsodi Jegyzık Szakmai Egyesülete, amely már 15 éve 42 BORSOD-TENDER Kft


szakmai rendezvényeivel közhasznú tevékenység keretén belül ismeret- és képességfejlesztést, közösségépítést, képzés-továbbképzés és szakmai tapasztalatcsere útján lehetıséget biztosít a megye jegyzıinek, köztisztviselıinek, ezen kívül szakmai napokat és konferenciákat szervez. A településen a következı sportegyesületek mőködnek: a város labdarúgását a Rudabányai Bányász Labdarúgó Klub bonyolítja. A Bányász Sport Egyesület által kezelt teniszpályák a város nyugati oldalán találhatók. Itt összesen 7 salakos teniszpályát lehet igénybe venni melyek közül 4 a közelmúltban megújult. A városban tenisz utánpótlás-nevelés, valamint iskolai rendszerő teniszoktatás is folyik. A városban kiváló felszereltségő testépítı- és kondicionáló terem van, ahol szaktanácsadás igénybevétele is biztosított a Tonda Boys Ifjúságszervezı Klub révén. Lehetıség van önvédelmi sportok, harcmővészetek elsajátítására is, elızetes bejelentkezés alapján kisebb csoportok részére, a Ruda-Kai Kulturális és Sport Közhasznú Egyesület szervezésében. 7. A település közmő-ellátottsága 7.1.

Vízellátás

15. táblázat: A vízellátás adatai

Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) 2007. 2013. Változás, %

Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

Háztartásoknak szolgáltatott víz aránya (%)

Rudabánya

63,20

94,58

92,41

Vonzáskörzet

24,30

76,36

82,32

Rudabánya

58,60

85,16

91,30

Vonzáskörzet

22,30

75,69

83,47

Rudabánya

-7,28

-9,96

-1,20

Vonzáskörzet

-8,23

-0,88

1,40


Rudabánya a vezetékes ivóvizet a környék karsztvízbázisából nyeri, víznyerı kút legközelebb Égerszögön és Szılısardón található. A térség víziközmő szolgáltatója a kazincbarcikai székhelyő Észak-magyarországi Regionális Vízmővek Zrt. A vezetékes vízszolgáltatás a város lakóingatlanjainak kb. 84 %-án kiépült, igaz, ez a 2007-es adatokhoz képest közel 10 %-os csökkenést jelent, aminek oka, hogy elsısorban a szegregált helyzetben élık nem rendelkeznek vezetékes ivóvízvételezési lehetıséggel, ık a vízigényüket közkutakból biztosítják.



4. térkép: A vezetékes vízellátással rendelkezı lakások a lakásállomány arányában

Forrás: Önkormányzati adatgyőjtés (Jelmagyarázat: kék: 0-20 %, zöld: 20,1-40 40 %, narancs: 40,1-60 40,1 %, rózsaszín: 60,1-80 %, bordó: 80,1-100 %)

A városra jellemzı észak-dél dél ellentét itt is látszik, míg az északi városterületen a lakásoknak csupán háromnegyede van bekötve az ivóvíz-hálózatba, ivóvíz addig a déli utcákban lévı ingatlanoknak noknak majdnem kilenctizede (4. térkép). ). Különösen az északkeleti városterület szenved erıs hiányt a közmőszolgáltatásokból, itt az ivóvíz-hálózatba ivóvíz hálózatba bekötött lakások aránya igen alacsony: Gvadányi József utca 63%, Munkácsy Mihály utca 73%, Bányász utca 0% (!), Bajcsy-Zsilinszky Zsilinszky Endre utca 80%, Vásár utca 40%, Temetı utca 67%, Táncsics Mihály utca 66%, Vájár utca 53%. A déli városrészben rossz adatokkal rendelkeznek a Kossuth Lajos utcai társasházak, itt a lakások 88%-ában 88% ában nincs vezetékes víz. A városban a szolgáltatott zolgáltatott ivóvíz több mint kilenctizedét a lakosság használja fel. A vezetékes ivóvíz ivóvízszolgáltatás és vele együtt a csatornázottság teljesen kiépített a következı utcákban: Dobó István utca, Rákóczi Ferenc utca, Zöldfa utca, Bartók Béla utca, Sport utca egésze, a Kossuth Lajos utca és József Attila utca nem társasházi ingatlanjai, Rózsavölgy u. a város déli részén, Ady Endre utca, Óvoda utca, Szabadság tér, Jókai Mór utca és Dr. Görgı Tibor utca a város északi részén. Üzemelı közkifolyó a városban átlagosan san 410 méterenként található.

44


7.2.

Szennyvízelvezetés és –tisztítás

16. táblázat: A szennyvízelvezetés és -tisztítás adatai

Tisztítottan elvezetett szennyvíz (1000 m3) 2007. 2013. Változás, %

Háztartásokból elvezett szennyvíz aránya (%)

III. tisztítási fokozattal kezelt szennyvíz aránya (%)

Rudabánya

52,70

91,27

49,15

Vonzáskörzet

19,70

85,71

50,00

Rudabánya

50,70

92,90

100,00

Vonzáskörzet

18,62

87,01

100,00

Rudabánya

-3,80

1,79

103,46

Vonzáskörzet

-5,48

1,52

100,00


Rudabánya vízhálózatba bekötött lakásainak több mint kilenctizedét a szennyvíz-elvezetı csatornahálózatba is bekapcsolták. Az átlagnál alacsonyabb a csatornázottság foka a József Attila utca lakásai körében, de hiányosságok akadnak a Petıfi Sándor utcai lakások esetében is. A 34. táblázat a város és környéke szennyvíz-elvezetésérıl mutat adatokat. Rudabányán, a térségi településekhez viszonyított méretébıl kifolyólag jóval nagyobb az összegyőjtött folyékony hulladék mennyisége. Az elvezetett szennyvízmennyiségnek azonban egy része nem lakossági, hanem ipari-gazdasági eredető. A vonzáskörzetben ugyanakkor a kisebb mértékő ipari-gazdasági tevékenység miatt kisebb a nem lakossági eredető szennyvíz mennyiségének aránya. Az elvezetett szennyvizet a szuhakállói tisztítóban 3 tisztítási fokozatnak vetik alá, vagyis a legmagasabb fokú kezelési folyamaton esik át. Nagy gondot jelent a Kossuth utcai szennyvízvezeték szakszerőtlen megépítése miatt az ezen a területen rendszeresen jelentkezı bőz, aminek a megszüntetésére az önkormányzat az illetékes vízmővet már többször felszólította. Ez a helyzet a helyi lakosság mellett különösen rossz hatással van a turizmusra, mert erre vezet a mőút Rudapithecus lelıhelyre, és a tervezett tanösvény nyomvonala is a közelben halad majd.

7.3.

Villamos-energia ellátás

A város villamos energia ellátását az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. végzi. A városban szinte teljes egészében kiépült a közvilágítás, amely az elmúlt idıszakban folyamatos korszerősítésen esett át.

17. táblázat: A villamos-energia ellátás adatai Szolgáltatott összes villamos energia (1000 kWh)

Háztartásoknak szolgáltatott villamos energia aránya (%)

Rudabánya

3629

69,28

2007.

Vonzáskörzet

868,6

56,88

2013.

Rudabánya

2919

70,67


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Vonzáskörzet Rudabánya Változás, %

Vonzáskörzet

855

56,87

-19,56

2,01

-1,57

-0,02


A 17. táblázat a villamos energia felhasználásáról mutat adatokat. A város lakosságának áramfogyasztása a vonzáskörzethez képest nagyobb, az összes szolgáltatott villamosenergiához hasonlóan, aminek mennyisége viszont Rudabányán csökkent leginkább, a vonzáskörzetben szinte alig volt változás. Ennek oka kettıs: egyrészt a válság hatása miatt a fogyasztói csoportok némileg visszafogták energiafelhasználásukat, másrészt a válság miatti gazdasági tevékenység szőkülése is elıidézett fogyasztás-csökkenést. 7.4.

Gázellátás

18. táblázat: A vezetékes gázellátás adatai

Háztartásoknak szolgáltatott gáz aránya (%) 2007. 2013. Változás, %

Háztartási gázfogyasztók aránya (%)

Rudabánya

60,18

92,42

Vonzáskörzet

73,73

94,05

Rudabánya

67,59

91,62

Vonzáskörzet

66,25

90,40

Rudabánya

12,31

-0,87

Vonzáskörzet

-10,15

-3,88


A gázfogyasztásról a 18. táblázat ad áttekintést. A háztartásoknak szolgáltatott gázmennyiség tekintetében ismét az elmúlt évek válsághelyzete köszön vissza. Amíg ui. 2007-ben még egyértelmően alacsonyabb volt a városban a háztartások által felhasznált gáz részesedése a vonzáskörzetihez képest, addig 2013-ben egymással ellentétes folyamatok hatásaként mindez kiegyenlítıdött. A gázfogyasztók legnagyobb része lakossági gázfogyasztó, a felhasználók több mint kilenctizede ide tartozik, ugyanakkor a lakosság csak a gázmennyiség kétharmadát használja fel. 7.5.

Digitális és elektronikus hírközlés

A városban kábeltévé szolgáltatás mőködik, amelynek üzemeltetıje a Parisat Kft. A városban kiépített a szélessávú internet szolgáltatás, a vezeték nélküli wi-fi internet elérésében viszont még akadnak fejlesztendı területek, ami a következı 7 éves idıszak tervei között szerepel. A településen a legnagyobb letöltési sávszélesség eléri a 30 Mb/s értéket.

8. Környezet- és katasztrófavédelem 8.1.

Kommunális szolgáltatások, hulladékszállítás és –kezelés

A település kommunális hulladékgazdálkodási feladatait és a hulladékgyőjtést az Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi. A kommunális hulladék deponálása a sajókazai hulladéklerakóban 46 BORSOD-TENDER Kft


történik. A szelektív győjtés be van vezetve a városban, a győjtıszigetek a következı helyeken találhatók: Zöldfa utca, Petıfi Sándor utca, Dózsa György utca, azaz a városban egyenletesen helyezkednek el. Mind a város északi, családi házas övezetében, mind a déli, társasházakkal jellemezhetı területén, mind pedig a város központjában elérhetık a szelektív hulladékgyőjtési szolgáltatások. A telepített szigeteken négy edényben papír, mőanyag, üveg és fémdoboz győjtése lehetséges. A város vonzáskörzetében az urbanizáltabb településeken van szelektív hulladékgyőjtés, a mögöttes területek falusias településein (Alsó- és Felsıtelekes, Kánó) nincs jelen. A lakossági szintő szelektív hulladékgyőjtés ugyanakkor sem Rudabányán, sem a közeli településeken nem épült még ki. 19. táblázat: A hulladékszállítás és -kezelés adatai Lakosságtól elszállított szilárd hulladék aránya (%) 2007. 2013.

Szelektíven elszállított hulladék aránya (%)

Összes elszállított szilárd hulladék (t)

Rudabánya

99,82

0,00

934,10

Vonzáskörzet

99,95

0,00

241,50

Rudabánya

99,68

1,39

647,40

Vonzáskörzet

99,91

1,41

227,10

Változás, Rudabánya Vonzáskörzet %

-0,14 n.a.

-30,69

-0,04 n.a.

-5,96


A kommunális hulladékszállítás alapadatait mutatja a 19. táblázat. Rudabányáról lényegesen több hulladékot szállítanak el, mint a vonzásterületen lévı falvakból. Ennek oka egyrészt a nagyobb népesség, másrészt Rudabánya ipari-gazdasági jelentısége. Amíg ui. a vonzáskörzet településein az elszállított hulladék csaknem egésze a lakossági hulladékmennyiséget teszi ki, addig Rudabányán az elszállított hulladék közel negyede ipari-gazdasági jellegő tevékenységbıl származik. A városban és a vonzáskörzetben is minden lakás be van kapcsolva a szelektív hulladékgyőjtésbe. A szelektíven elszállított hulladék mennyisége azonban minden esetben a teljes kommunális szilárd hulladéknak csak elenyészı részét teszi ki. Ez Rudabányán a legmagasabb, de itt sem éri el a 2%-ot.

8.2. 8.2.1.

A település környezetvédelmi problémái Ár- és belvízvédelem

A város ár- és belvízveszély szempontjából alacsony kockázatú terület. A település utcái az Ormospatak, valamint annak mellékvölgyeibe kapaszkodik fel, emiatt vízeróziónak kitett területnek számít. A környék éghajlata, hegyvidéki jellegének megfelelıen az országos átlagnál csapadékosabb, valamint a nyári idıszakban elıfordulhat olyan lokális, heves zivatartevékenység, amely egy-egy mellékvölgyben villámárvizet okozhat. A probléma megoldásában a megelızésre kell helyezni a hangsúlyt, ami az utcák vízelvezetı árkainak tisztán tartásával, a csapadékvíz-elvezetı rendszerek folyamatos karbantartásával érhetı el. Belvízveszélyes terület a település igazgatási területén annak morfológiai adottságaiból következıen, nem található. A várostól délre, délkeletre az Ormos-patak kiszélesedı völgytalpa, fıleg nagyobb 47 BORSOD-TENDER Kft


vízmennyiséget hozó tavaszi hóolvadás idején idıszakosan víz borította vagy pangóvizes terület lehet. Mivel ezen a területen felhagyott ipari létesítmények, valamint a 127/6 helyrajzi számon a Településszerkezeti Terv szerint szemétlerakó telep található, a völgyi fekvésnek ebbıl következıen környezeti kockázatai is vannak. A város ár- és belvízveszély szempontjából alacsony kockázatú terület. A település utcái az Ormospatak, valamint annak mellékvölgyeibe kapaszkodik fel, emiatt vízeróziónak kitett területnek számít. A környék éghajlata, hegyvidéki jellegének megfelelıen az országos átlagnál csapadékosabb, valamint a nyári idıszakban elıfordulhat olyan lokális, heves zivatartevékenység, amely egy-egy mellékvölgyben villámárvizet okozhat. A probléma megoldásában a megelızésre kell helyezni a hangsúlyt, ami az utcák vízelvezetı árkainak tisztán tartásával, a csapadékvíz-elvezetı rendszerek folyamatos karbantartásával érhetı el. A terület vízügyileg a Sajó a Bódvával tervezési alegységhez tartozik. A község csapadékvizeinek befogadója az Ormos patak, amelynek mentén mindkét oldalon 6-6 m két oldalt 6-6 m árvízvédekezés céljára fenntartott területet biztosít a Helyi Építési Szabályzat.

8.2.2.

Levegıtisztaság

A levegıszennyezettség terén Rudabánya helyzete alapvetıen jónak mondható, a korábbi ipari üzemek (foglalkoztatásra sajnos negatívan ható) bezárásaival, a Sajó-völgy termelıegységeinek korszerősítéseivel (pl. Borsodi Hıerımő átállása biomassza tüzelésre) a légszennyezettségi adatok jelentıs javuláson estek át. 13. ábra: Rudabánya levegıszennyezettségének éves menete, 2012

Forrás: Országos Levegıszennyezettségi Mérıhálózat

Rudabánya közigazgatási területén mőködik az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által üzemeltett légszennyezés-mérı állomás, a lakott területtıl délre, az Ormos-patak völgyében. A mérıállomás mezıgazdasági területen található. (12. ábra). A területen elsısorban az alacsony légköri ózon koncentrációja okozhat problémákat, illetve télen, a főtési szezonban a nitrogén-oxidok magasabb koncentrációja is megfigyelhetı. A nitrogénoxidok magas téli koncentrációja szmogveszélyt is magában rejt. Ekkor ui. fıleg anticiklonális, inverziós (amikor a hımérséklet a magasság emelkedésével a felszín közelében csökkenés helyett 48 BORSOD-TENDER Kft


növekszik) hatásra, a Sajó-völgyben és a csatlakozó mellékvölgyekben a szennyezı anyagok felgyülemlenek, veszélyes, nem egy esetben kritikus helyzetet idézve elı. 8.2.3.

Talaj- és vízszennyezés

A város és környékének genetikai talajtípusai a terület geológiai adottságához kötıdnek. Az agyagos fedıréteggel borított Putnoki dombságban agyagbemosódásos barna erdıtalaj, a Rudabányaihegység karsztos térszínein rendzina, az alluviális völgyekben réti öntéstalaj alakult ki. Ezek közül nagy porozitása és áteresztıképessége miatt a rendzina az, amely a legfokozottabb veszélynek van kitéve a talaj szennyezıdését illetıen. Nem tekinthetı jelentısnek a közlekedésbıl eredı talajszennyezés, aminek oka egyrészt a közúti forgalom alacsony volumene, másrészt a vasúti forgalom hiánya. A városnak elsısorban a déli, délkeleti oldalán (tehát a karsztos Rudabányai-hegység lábánál) terülnek el azok a barnamezıs területek, amelyek a korábbi bányamővelés és ércfeldolgozás kapcsán voltak hasznosítva. Ide tartozik a volt ércrakodó és ércfeldolgozó, valamint a vasútállomás ma már nem hasznosított területe. Egy fafeldolgozó telep jelenleg is mőködik a város déli részén. A felhagyott ipari és vasúti területek környezeti rekultivációja mindmáig várat magára, ugyanakkor a korábban itt folyó tevékenység potenciális talajszennyezı volt, így talajcsere és rekultiváció mindenképpen szükségessé válhat. A várostól K-ÉK-re húzódik a Rudabányai-hegység karsztos vonulata, amelynek aljában fekszenek az ércbányászat volt rakodó és feldolgozó területei. A hegység karsztja nagyrészt fedett helyzetben van, de vannak fedetlen részei is, amibe az emberi hatás által degradált területek is beletartoznak. A hegység jó vízáteresztı képességő kızete, egyben karsztvíztározó is, ami a területet felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékennyé teszi (21. ábra). A helyi vízfolyások ökológiai állapota a magas fokú környezeti degradáció miatt nem minden esetben éri el a kívánatos szintet. A Bódvába torkolló Telekes-patak ökológiai állapota pl. a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mérései szerint a rossz kategóriába sorolandó, és csupán 2027-re érhetı el a megkívánt ökológiai szint. 8.2.4.

Zajszennyezés

A zajterhelés, az ipari- és szállítási tevékenység drasztikus lecsökkenésével, valamint a fı közlekedési utaktól való nagyobb távolság miatt nem számottevı. A város kiesik a fı forgalmi útvonalakból, így elkerüli azt a 27. számú, Szlovákia felé kapcsolatot teremtı fıút, valamint az idegenforgalmilag frekventált Aggteleket elérı térségi közút is. Az áruszállítás miatt az Arany János utca és Kossuth Lajos utca mentén lévı lakóingatlanokat érhet az átlagosnál nagyobb zajterhelés.

8.2.5.

Vizuális környezetterhelés

A város életét szinte egész történelme során a bányászati és ipari tevékenység határozta meg, ennek köszönhetı a jelenlegi település kialakulása, lakóterületei ennek alapján nyerték el mai képüket. Maga a város azonban természetközeliséggel jellemezhetı tájban fekszik, ahol nagyrészt fennmaradt az eredeti tájjellegő gazdálkodás, valamint a terület nagy részét ma is elsısorban lombhullató erdık borítják. mindezek miatt szerepel Rudabánya területe az országos jelentıségő tájképvédelmi övezetek besorolásában. E tájban megjelenı antropogén termelı létesítmények vizuális



környezetterhelést okoznak, amely elsısorban a várost délrıl és keletrıl (azaz a fı áramlási irányok felıl) megközelítıket érinti. A volt ércrakodó látványa fıleg déli irányból lepusztultság képét mutatja. Ugyanide sorolható a leromlott állagú bányászlakások, bányász társasházak látványa, ami a délrıl befutó Arany János utca, valamint az errıl nyíló József Attila és keletrıl Szuhogy felıl becsatlakozó Kossuth Lajos utca mentén találhatók. Ezen kívül a lepusztult, lakatlan ingatlanok is lehetnek a látványszennyezés elemei, e téren különösen rossz helyzetben van a leendı tájház környezete, ahol a közeli Bányász utca lelakott épületeinek látványa visszavetheti a tervezett hasznosítás jelentıségét. Mindent összevetve tehát az mondható el, hogy a vizuális szennyezés elsısorban a városba délrıl és keletrıl, a fı közlekedési utak és térségi centrumok felıl érkezı utakat érinti. A városba igyekvık elsısorban ezeken közelítik meg a várost, ugyanakkor az amortizált városnegyedek látványa egyértelmően gátló hatása van a befektetésekre és turisztikai költésekre vonatkozóan.

8.3.

Katasztrófavédelem

Rudabánya a közelében történelmi idık óta folyó nemesfémérc-bányászat miatt alábányászott településnek számít, a bányaterület a belterülettel közvetlenül határos, a lakóterülettıl csak egy keskeny védıerdı sáv választja el. Ez északkelet, kelet felé korlátozza a település terjeszkedését, a további beépítéseket, emiatt a város további terjeszkedésének iránya a Településszerkezeti Terv szerint nyugat, északnyugat illetve délnyugat. Felszínmozgásos terület a város belterületét nem érinti, a beépítésre tervezett területek esetében építésföldtani veszély fellépése alacsony kockázatú. A város igazgatási területén elhelyezkedı csúszásveszélyes területeket a Településszerkezeti Terv leírásának 3. melléklete tartalmazza a Miskolci Bányakapitányság adatai alapján. A leírásban érintett felszínmozgásos területek nem érintenek lakott területet, azok a település külterületén helyezkednek el. A Putnoki-dombság területét agyagos üledék fedi, amely nagy csapadékmennyiség hatására képlékennyé és instabillá válhat, veszélyeztetve a völgyek oldalában megülı épületeket. Óvatosságra int a Jókai Mór utcától néhány száz méternyi távolságra található, a tájértéktárban is szereplı szınyegcsuszamlás. A tömegmozgásos jelenségek ennek ellenére nem tekinthetık gyakoriaknak, elıfordulási gyakoriságuk alacsony. Borsod-Abaúj-Zemplén megye elmúlt húsz évben észlelt földrengéseinek adatai alapján a kipattanó rengések epicentrumai a vizsgált területtıl távol találhatók, és elsısorban a Bükkalja, valamint a Hegyalja területeihez köthetık. A Richter-skála alapján a megyében az elmúlt húsz évben kipattant földrengések átlagosan 2,85-ös erısségőek voltak. Ennek alapján potenciálisan nem zárható ki, már kisebb károkat is okozó, 2-3 közötti erısségő rengés kipattanása, azonban ennek valószínősége igen csekély. Fontos ugyanakkor, hogy ennek esetleges megtörténtekor a régi építéső, elavult szerkezető, felújításon már régóta át nem esett bányászlakások erıs amortizációs veszélynek vannak kitéve. Árvízveszély a várost érintı patakok kis vízhozama miatt nem jellemzı. A globális klímaváltozás egyik legkézenfekvıbb hatása ugyanakkor a szélsıségek elıfordulási gyakoriságának növekedése. Elsısorban az áprilistól októberig terjedı idıszakban fordulhat elı olyan, lokálisan nagy mennyiségő csapadékhullást okozó zivatartevékenység, amely egy-egy oldalvölgyben villámárvíz kialakulását teszi lehetıvé. Mivel a település egész igazgatási területe vízeróziónak kitett terület, a villámárvizek településre gyakorolt potenciális jelentıségét a továbbiakban mélyrehatóbban kell vizsgálni.



Rudabánya dombsági jellegő tájon fekszik, igazgatási területén mély fekvéső terület nem található. Az Ormos-patak kiszélesedı, teraszos völgytalpának a város belterületétıl délre, délkeletre esı szakasza hordoz magában hasonló vonásokat, ahol a felhagyott ipari területek, valamint a Településszerkezeti Terven szemétlerakóként jelölt 127/6 helyrajzi számú terület jelenthet potenciális kockázatot.

9. Helyzetértékelés 9.1.

Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis

Demográfia

Erısségek

Gyengeségek

Vonzáskörzetéhez képest jobb demográfiai adottságok

Inaktívak aránya kiugróan magas

Kedvezı tendenciák a természetes népesség változásban

Magas a nemzetiségi népesség aránya Jelentıs elvándorlás

Táj és természet

Értékes természeti környezet

Degradált táj jelenléte

Magas erdısültség

Mezıgazdasági

termelésre

alkalmatlan táj Kedvezı vízrajzi adottságok

Éghajlati

adottságai

kedveznek

a

nem megújuló

energiahordozók kiaknázásának Intézményrendszer

Települési kohézió

Központi jellegő intézmények

Csak helyi szintő vonzás

Jól kiépített intézményi hálózat

Kapacitáskihasználtság problémái

Bányászatra épülı települési identitás

Társadalom alacsony részvétele, közösségek nem mőködnek

Számos civil szervezet

Civil szervezetek forráshiánnyal küzdenek

Kulturális programok és hagyományok Közlekedés

Térségi csomóponti helyzet

Negyedrendő, leromlott állapotú utak

Jó elérési lehetıségek

Több burkolatlan belterületi út Kerékpáros közlekedés kevésbé elterjedt

Közmővek

Folyamatosan záródó közmőolló

Bizonyos

városrészekben

a

közmővesítettség elmaradása

Gazdaság

Nagy sávszélességő internet megléte

Hálózat kiépítettsége alacsony

Megfelelı szolgáltatáskínálat

Alacsony

volumenő

gazdasági

tevékenység


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Turizmus jelenléte

Leépült ipari tevékenység

Környezet és

Intézmények energiagazdálkodása megújul

Jelentıs vizuális környezetterhelés

energiahatékonyság

Alacsony városi szintő kibocsátás

Megújuló

energiahordozók

használata nem kedvezı

Lehetıségek

Veszélyek

Táj és természet

Környezıtelepülésekrıl betelepülés Sajó-völgy urbanizációs közelsége Erdıgazdálkodás fejlesztése

Intézményrendszer

Állattenyésztésre való lehetıség Központi szerepkör erısödése

Demográfia

való tengely

Új közszolgáltatások betelepülése

Közlekedés

Települési örökségre építı kulturális programok Bevezetı utak felújítása

Közmővek

Belterületi úthálózat korszerősítése Közmőolló zárása

Települési kohézió

Gazdaság

Nagy sávszélességő hálózatra való rácsatlakozás Vállalkozásösztönzés, hatékony városmarketing Sajó-völgy ipari tengelyének közelsége Turizmusban rejlı lehetıségek

Környezet- és energiahatékonyság

Testvérvárosi kapcsolatokban rejlı lehetıségek Biomassza alapú energiatermelés lehetısége Lakosság környezettudatosságának növelése

Elvándorlás fokozódása nemzetiségi népesség túlsúlyba kerülése Klímaváltozás miatt kevésbé sikeres alkalmazkodás Növekvı szélsıségi gyakoriságok Forráselvonások miatt fenntartás nem rentábilis Elvándorlás miatt egyre nehezebben fenntartható Demográfiai folyamatok miatt egyre erısebb leterheltség Települési identitás változása Felújítás forráshiány és relevancia miatti elmaradása Közmővek egzisztenciális okok miatti kihasználatlansága

Mőködıtıke betelepülésének elmaradása Aktív korúak elvándorlása csökkenti a rentabilitást Egyoldalú gazdasági szerkezet kiépülése Más térségek nagyobb tıkevonzó képessége Szaktudás és kompetencia hiánya Lakossági érdektelenség



9.2.

A település problémás területei

Az 5. térkép összefoglalóan mutatja a település belterületét érintı fontosabb problémákat. Ezek: -

Infrastrukturális problémák: leromlott társasházak, ingatlanok, intézményi épületek állapota

-

Társadalmi problémák: szegregált területek

-

Közlekedésbıl eredı problémák: utak rossz állapota, parkolási gondok, járdák állapota

-

Városi környezet hiányosságai: közösségi terek hiánya, játszóterek hiánya, szabadidıpark állapota

-

környezeti problémák: csapadékvíz-elvezetés gondjai, vizuális környezetterhelés, barnamezıs területek látványa, hasznosítatlansága

5. térkép: A város problémás területei

Forrás: Rudabánya Város Önkormányzata

9.3. 9.3.1.

Eltérı jellemzıkkel rendelkezı településrészek Általános jellemzés

Ahogy az elızı fejezetben már többször is szóba került, a várost alapvetıen hármas tagolódással írhatjuk le. Van egy északi városrész, mely fıleg kertes családi és falusi kapcsolatokkal álló ingatlanokkal, rosszabb közmővesített helyzettel, gyengébb közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A déli városrészt alapvetıen a XX. 53 BORSOD-TENDER Kft

Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) században épült, sok esetben ma már leromlott állagú bányász társasházai jellemzik, az átlagosnál jobb közmővesített és közlekedési helyzettel. A kettı között terül el a városközpont alapvetıen funkcionális, kevés lakóingatlannal rendelkezı területe, mely a két, zömében lakófunkciót ellátó városrészt összeköti. A városrészek lehatárolásában a település szerkezeti terve volt a kiinduló alap. A határok pontos megvonásához azonban a közlekedési, elérhetıségi kapcsolatok térszerkezeti helyzete is hozzájárult. A Rózsavölgy utca és a Kossuth Lajos utca alapvetıen kertes, falusi, családi házakkal írható le, ezáltal az északi városrészre hasonlít a településkép, ugyanakkor a közlekedési kapcsolatok ezeket az utcákat a déli városrészhez kapcsolják, ezért ehhez a városrészhez célszerő ıket sorolni.

6. térkép: A városrészek lehatárolása

Forrás: Településszerkezeti Terv

A 6. térkép alapján jól látszik a Rudabányát jellemzı kettısség, a déli és az északi városrészek eltérı urbanizációs helyzetével magyarázható eltérés. Az északkeleti terület egyértelmően falusias jellegő terület, ez a legelmaradottabb, de egyben ez ırzi az ısi településmagot is, közelében régi, autentikus népi épületekkel, melyek akár az idegenforgalomban is fontos szerepet kaphatnak. Az ipari-gazdasági funkciókat hordozó területek viszont a déli városterületen vannak. Ugyancsak a déli városrészhez kötıdnek a sportolásra alkalmas területek is.


9.3.2.

Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Északi városrész

Szerkezet Rudabánya északkeleti városrésze falusias, északnyugati része kertvárosias jelleget mutat. A két eltérı jellegő terület élesen elkülönül. A régi városmaghoz, vagyis a város északkeleti részéhez kötıdik a falusias városkép, míg az újabb beépítéső északnyugati rész inkább családi házas, kertvárosi övezetként funkcionál. Az eltérı funkcionalitás eltérı településképet eredményez. Az északkeleti oldal településképét alapvetıen a hagyományos beépítés, az autentikus népi lakóházak látványa uralja. Itt találhatók a város legrégebbi, archaikus jellegő épületei, melyek egyrészt egyediségükkel felkelthetik az érdeklıdık figyelmét (nem véletlen, hogy az Önkormányzat ezen a területen egy saját tulajdonú parasztházból szeretné kialakítani a Tájházat), másrészt azonban régiségük miatt alacsony komfortfokozattal rendelkeznek. Az északnyugati részen jellemzı kertvárosias területet ezzel szemben már modern, a 60-as évektıl a 2000-es évekig épült kertkapcsolatos családi házak jellemzik. Ezek komfortfokozata nemcsak a tıle keletre lévı falusias jellegő terület lakásaihoz képest jobb, hanem a város egészéhez képest is a legjobb állapotú lakóingatlanok találhatók itt.

Lakásállomány 255 kertes, illetve családi ház van az északi városrészben, mely a városrész lakóingatlanainak 94,1%-a. A város legújabb házai az északnyugati részen épültek. A lakóingatlanok közmővesítettségében az elıbb említett kettısség jelenik meg. A keleti városrész ingatlanjai sok esetben jelentıs hátrányt szenvednek. A városrész lakásinak csak háromnegyed részében van kizárólag vezetékes ivóvízszolgáltatás. A keleti utcákban ez az arány átlagosan csak 60%, de vannak olyan utcák, ahol még ennél is rosszabb a helyzet. A Vájár utcában a lakások 53, a Vásár utcában 40%-a van csak rácsatlakoztatva a vezetékes ivóvíz-hálózatra, a Bányász utcában pedig egyetlen lakás sincs bekötve. A nyugati oldalon ezzel szemben igen jó a kiépítettség. A vezetékes gázszolgáltatás terén ugyanez a helyzet, a keleti oldalon a vezetékes gázt használó ingatlanok részesedése alacsonyabb, mint a nyugati oldalon (32, ill. 71%). Megközelíthetıség A terület keleti, falusias városképpel jellemezhetı részén a következı utak találhatók: • Gvadányi József utca: mivel az utca alsó szakasza a város központi részéhez tartozik, ide az út további szakaszát, 570 m-t soroltunk. • Munkácsy Mihály utca: 410 m • Táncsics Mihály utca: 470 m • Vájár utca: 250 m • Temetı utca: 490 m • Szabadság tér: 150 m • Bajcsy-Zsilinszky Endre utca: 410 m • Vásár utca: 280 m Ebbıl kb. 1 200 m állami közút (Felsıtelekes felé), és kb. 1 800 m önkormányzati tulajdonú út. A következı utcák viszont már inkább vagy teljes egészében kertvárosi jellegőek: • Dózsa György utca: 550 m • Dr. Görgı Tibor utca: 440 m 55 BORSOD-TENDER Kft


Jókai Mór utca: 230 m Ady Endre utca: 625 m, ennek az utcának a déli szakasza is a belsı, központi városterülethez tartozik. Összesen kb. 1800 m-nyi önkormányzati út tartozik ide. Helyközi autóbusz-megállóhely a Szabadság téren van, Gvadányi szobor néven. Az innen közvetlenül elérhetı települések száma kevesebb, mint a város központi és déli területeirıl elérhetı városok. Mind Kazincbarcika, mind Edelény felé van közvetlen autóbuszjárat, ám Szendrı és Aggtelek (ahova a város központi és déli területirıl van közvetlen elérhetıség) felé már nincs közvetlen járat. • •

7. térkép: Az északi városrész funkciói

Forrás: Rudabánya Város Önkormányzata (Jelmagyarázat: kék: intézményi funkció, barna: gazdasági funkció, lila: vallási funkció, zöld: turisztikai-rekreációs funkció)

Funkciók Intézményi funkció: Csupán egyetlen intézmény található itt, a Gyógyszertár, mely a Gvadányi József utcában, a városrész délkeleti oldalán foglal helyet. Vallási funkció: A városrész központjában található a gótikus eredető, mőemléki védettségő református templom és harangtorony épületegyüttese, melyhez a helyi védettségő református parókia épülete is csatlakozik.



Turisztikai és rekreációs funkció Az idegenforgalomban nem képvisel jelentıs erıt a városrész. Itt található ugyan Rudabánya egyik értékes mőemlék-együttese, a református templom és harangtorony, valamint a helyi védelemre érdemes református parókia, de ennek látogatottsága alacsony, kiesik a turizmus fı áramlási irányaiból. Ráadásul ennek megtekintése nem is jelent sem a városnak, sem a város északi részterületének valódi bevételt. A területen csupán helyi érdekeket kiszolgáló vendéglátó egységek mőködnek, melyek nincsenek berendezkedve magasabb vendégforgalom kiszolgálására. A terület megırzött régi épületei, szép táji környezete, a gyaloglásra, kerékpározásra, lovas túrákra alkalmas földutak potenciális lehetıséget jelentenek a turisztikai termékfejlesztésben. A városrész rekreációs funkciói alapvetıen kis részarányt képviselnek, sportterület a városrész lakóinak helyben nem áll rendelkezésre. A rekreációs funkció is alapvetıen csak a város közparkjaira korlátozódik. Rudabánya legnagyobb meglévı közparkja, a Szabadság tér 147/2 hrsz. területe. Közpark kiépítésére vannak tervek a városrész nyugati, urbanizáltabb oldalán, elsısorban a helyi útszakaszok keresztezıdésénél, erısítve ezeknek a városi területeknek a társadalmi funkcióját. A Jókai Mór utcában egy régi, leromlott állapotú játszótér található, ennek felújítása, korszerősítése már régóta esedékes. Kereskedelmi-gazdasági funkció A városrészben alapvetıen csak a helyi igények kielégítésére szakosodott kereskedelmi és vendéglátó üzletek vannak, nagyobb mértékő keresleti igény kielégítését a városközpont tudja biztosítani. A terület gazdasági potenciálja gyenge. A területen az ipari-gazdasági funkciók egyáltalán nem jellemzıek. A nem beépített területeket mezıgazdasági mővelésre használják. A területtel volt határos a vasércbánya külszíni fejtése, amely ma rekultiváció alatt áll. A gazdasági funkciót alapvetıen néhány ide települt helyi szolgáltatás jelenti. Végzettség és szociális helyzet A terület fıleg az alacsonyabb végzettségőek lakóhelye. Itt él a város alapfokú végzettségnél nem képzettebb lakosainak közel 84%-a. A város északnyugati részén a középfokú végzettségőek aránya 56,8%, ugyanitt a felsıfokú végzettségőeké 12,2%, a városban élı felsıfokú végzettségőek 45%-a itt él. Ezzel szemben az északkeleti városrészben a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya feltőnıen magas, az itt élık közel 70%-a nem rendelkezik ennél magasabb képesítéssel. Az alacsony képzettségi színvonal akadályozza a városrész társadalmi, gazdasági, szociális fejlıdését. A szociális helyzet terén is kettısség figyelhetı meg. A városrész keleti oldalán a szociális segítségnyújtásra szorulók magasabb arányban vannak jelen, mint a nyugati oldalon (82-18 %). Az északkeleti városrész a település egészét tekintve is a leghátrányosabb szociális helyzettel rendelkezı részterület, a szociális ellátására szorulók 44,1%-a itt él. Különösen súlyos helyzetben vannak a Bányász, Munkácsy Mihály és Táncsics Mihály utcák lakói. 9.3.3.

Déli városrész

Szerkezet Rudabánya déli városrésze alapvetıen kertvárosi és kisvárosi lakóövezetekbıl áll. A közlekedési kapcsolatok miatt ide kell sorolni a Kossuth Lajos utca és a Rózsavölgy utca családi, kertes házas 57 BORSOD-TENDER Kft


övezetét is, annak ellenére, hogy ezek városképi szempontból inkább az északi, falusias környezető városrészre hasonlítanak. A völgyi fekvésbıl eredı térkapcsolatok azonban ezt a két városrészt egyértelmően a déli területekhez kapcsolják. A Sport utcában található lakóingatlanok a várostérben elszigetelten helyezkednek el, s nincsenek közvetlen kapcsolatban a városrész más lakóterületeivel, azt ipari jellegő környezet veszi körül.

Lakásállomány A területen a következı utcákban találhatók kisvárosias jelleget tükrözı, a XX. században kiépült bányász társasházak: • Arany János utca: 10 társasház, összesen 64 lakással • József Attila utca: 9 társasház, összesen 112 lakással • Árpád utca: 9 társasház, összesen 87 lakással • Rákóczi Ferenc utca: 3 társasház, összesen 27 lakással • Zöldfa utca: 16 társasház, összesen 100 lakással • Kossuth Lajos utca: 8 társasház, összesen 68 lakással • Óvoda utca: 2 társasház, összesen 3 lakással A családi, kertkapcsolatos házak eloszlása a következı: • Dobó István utca: 16 ház • Bartók Béla utca: 45 ház • Sport utca: 7 ház • Rózsavölgy utca 40 ház • Kossuth Lajos utca: 56 ház • Óvoda utca: 12 ház • Rákóczi Ferenc utca: 26 ház • Zöldfa utca: 10 ház • József Attila utca: 11 ház • Arany János utca: 12 ház Összesen 489 társasházi lakás (a lakóingatlanok több mint kétharmada) és 235 kertes családi vagy falusi ház (a lakások alig harmada) található ebben a városrészben. Itt található a város lakóingatlanainak közel kétharmada. Közmővesítés A legrégebben épült Arany János, József Attila és Kossuth Lajos utcai lakásokban a legrosszabb a közmővesítettségi helyzet. Itt csak a lakások mintegy 56%-ában van vezetékes víz, de a Kossuth Lajos utcai, erısen leromlott állagú lakásokban ez az arány 11%, tehát a 68 lakásból csak minden kilencedik lakásban van vezetékes víz. A terület többi társasházi lakása és családi házai teljes körően be vannak kötve a vezetékes ivóvíz-hálózatba. A csatornázottság aránya jó, amely lakásban van vezetékes víz, az jó eséllyel a szennyvíz-elvezetı rendszerbe is be van kötve. Kivételt képeznek a József Attila utca társasházai, ahol két lakásban nincs kiépített szennyvízelvezetés. Vezetékes gázt már sokkal kevesebb lakásban lehet használni. Ebben is a családi házak vannak jobb helyzetben, míg a társasházi lakásokat tömörítı utcákban a lakásoknak csak 58 BORSOD-TENDER Kft


mintegy harmada van ellátva vezetékes gázszolgáltatással, addig a családi házaknak több mint kétharmada. A társasházi lakások tehát összességében rosszabb állapotban vannak. Legrosszabb helyzetben a Kossuth Lajos utcai, 30-as években épült, meglehetısen régi, leromlott állagú épületek vannak, de nincsenek sokkal jobb helyzetben a József Attila utcai, hasonló korú bányászlakások sem. Ezeken a helyeken ingatlan felújítás az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag nem volt. Ezzel szemben az újabb építéső, ’50-’60-as években vagy az után épült társas- és kertkapcsolatos családi házak jobb állapotban vannak, itt a közmővesítettség és alapvetıen az életminıség is jobb, magasabb, mint a régebbi lakások esetében. Megközelíthetıség A terület útjai közül vannak állami fenntartású közutak: • Felsıkelecsény felé vezetı Óvoda utca bizonyos szakaszai: 500 m • Arany János utca: ez az Ormosbánya felé vezetı út városi szakaszát jelenti, 610 m • Kossuth Lajos utca, ez vezet Szuhogy felé: 850 m Összesen 1960 m állami fenntartású út tartozik ehhez a városrészhez. Az utak többsége azonban önkormányzati fenntartású: • Óvoda utca egy szakasza: 240 m • Rózsavölgy utca: 700 m • József Attila utca: 590 m • Árpád utca: 300 m • Rákóczi Ferenc utca: 320 m • Dobó István utca: 215 m • Zöldfa utca 460 m • Bartók Béla utca: 470 m • Sport utca: 320 m Összesen kb. 3295 m-nyi önkormányzati út található a területen. A terület elérhetıség szempontjából vegyes képet mutat. Egyrészt minden utca a város központi tengelyérıl (Arany János utca-Petıfi Sándor utca) könnyen elérhetı. Ez azonban azt is jelenti, hogy az egyes területek között nem mindig biztosított a közvetlen átjárhatóság. Az egymástól légvonalban csupán 450 m-re lévı József Attila és Rózsavölgy utcák a valóságban 1700 m-es kerülıvel érhetık el. A probléma feloldására a településszerkezeti tervben jelölt módon hosszabbítanák meg a József Attila és a Zöldfa utcákat a felsıkelecsényi országút felé. A városrész útjai, alacsony forgalmi intenzitásuk miatt alkalmasak kerékpározásra, de az erre javasolt utak kijelölése még nem történt meg. Az utak állapota többségében megfelelı, de vannak olyan útszakaszok, melyek nem burkoltak, esıben nehezen, vagy alig járhatóak, kátyúsak. Helyközi autóbusz-megállóhelyek a Kossuth Lajos utca elején, az ormosi és a szuhogyi út keresztezıdésében, valamint az Arany János utcában, a volt Vasútállomás elıtti útszakaszon találhatóak. Mivel Felsıkelecsény felé nincs közvetlen autóbuszjárat, ezért az Óvoda utcában és a Rózsavölgy utcában lakók a városközpontban lévı megállóhelyen tudnak buszra szállni. Ez a legtávolabbi háztól kb. 1200 m-re található. Ugyancsak távol, 1000 m-nél is messzebb van az Arany János utcai megállóhelytıl a Zöldfa utca legtávolabbi bányász társasháza. 59 BORSOD-TENDER Kft


8. térkép: A déli városrész funkciói


Funkciók A városrészben az alábbi intézményi és szolgáltatói funkciók találhatók: Intézményi funkció II. számú Orvosi Rendelı és Védınıi Szolgálat. Ehhez tartoznak a következı utcák: Arany János utca, Kossuth Lajos utca, Sport utca, József Attila utca, Rákóczi Ferenc utca, Dobó István utca, Árpád utca, Zöldfa utca, Bartók Béla utca. Az Óvoda utcai és Rózsavölgy utcai lakosok azonban a Petıfi Sándor utcában lévı I. számú Orvosi Rendelıhöz tartoznak, mivel ezt könnyebben érik el. Vallási funkció Evangélikus templom: a Bartók Béla utcában található, ideiglenes mőemléki védettség alatt áll. Turisztikai és rekreációs funkció A fı látnivalók a város központjában vannak, de ezek megközelítése alapvetıen a déli városrészt érintve történik, mind Szendrı, mind Aggtelek – Felsıkelecsény, mind a Sajó-völgy felıl. A Kossuth Lajos utca vezeti el az érdeklıdıt a volt vasércbánya és a Rudapithecus Hungaricus fejlesztendı lelıhelyére. A területen vezetne át a kerékpáros turizmusban jól hasznosítható épített kerékpárút, melyre a város alacsony forgalmú útjain kijelölt kerékpáros-barát útvonalak csatlakozhatnak. A kerékpáros turizmus felfuttatásához azonban nincs meg a kellı minıségő infrastruktúra, nincs kerékpáros pihenı- és frissítıhely, nincs kerékpár-kölcsönzı állomás. Az Óvoda utca mentén lévı



rekreációs és sport területek ugyancsak az aktív turizmus színterei lehetnének. A turisztikai lehetıségeket erısítik a városrészben mőködı kereskedelmi és vendéglátó egységek. a Kossuth Lajos utca mentén található a sporttelep, az Óvoda utcában viszont teniszpályák biztosítják a sportolási lehetıséget. A sporttelep salakos pálya, melynek füvesítésére a város állami támogatást nyert. Ennek fontos hozadéka, hogy a füvesítés után a labdarúgó mérkızéseket a városban is meg lehet rendezni, nem kényszerülnek más pályák bérlésére. A városrészben, annak ellenére, hogy sok gyermekes család is él, nincs modern, esetenként szabadtéri fitnesz eszközökkel felszerelt játszó- és közösségi tér. A területen jelenleg nincs olyan egyértelmően, helyrajzi szám alapján lehatárolható terület, mely közparkként funkcionálna. Mivel a területen sok család és fiatalkorú él, ennek megoldása a közeljövı feladata. A településszerkezeti tervben területek kerültek kijelölésre közpark kialakítására és fejlesztésére: az 1024/3, 901/13, 901/14, valamint a 764/1 hrsz. északi részén. Gazdasági-kereskedelmi funkció Itt találhatók a város fı ipari területei és üzemei. Sajnos az ipari területek még korántsem telítettek, azok továbbra is várják a betelepedni és letelepedni vágyó mőködıtıkét. A volt vasútállomás területe, jelenleg kihasználatlan, a vasút 2007 óta nem mőködik. A terület a Magyar Államvasutak kezelésben van, az újrahasznosítást ez gátolja. Hosszú távon, a MÁV-val folytatott tárgyalások függvényében a volt vasúti terület önkormányzati átvételével és gazdasági övezetbe való átsorolásával szeretnénk egy mini vállalkozói parkot kialakítani. A területnek a 2609. sz. út révén jó közúti kapcsolatai is lennének. A Kossuth Lajos utcában pizzéria mőködik, mely a város egyik fontos vendéglátó egysége. A fıutak léte, valamint az itt koncentrálódó lakosság miatt a terület kereskedelmi vonzása erıs, de szaküzletek a városrészben nem, csak a városközpontban találhatók. Végzettség és szociális helyzet Az itt lakókat végzettség tekintetében is a lakóhely szerinti kettısség jellemzi. Azokban az utcákban, ahol túlnyomórészt vagy teljes egészében társasházak találhatóak, az alapfokú végzettségőek vannak többségben (56,04 %), és kisebbségben a magasabb végzettségőek (középfokú 41,04, felsıfokú 2,92 %). Ezzel szemben a családi házas övezetekben magasabb a képzettebb egyének aránya (alapfokú 29,72 %, középfokú 60,4 %, felsıfokú 9,88 %). A Szociális Szolgáltató Központ által ellátott személyek 1 lakásra jutó arányában a Kossuth Lajos, Arany János, és Sport utca vezet, itt átlagosan minden harmadik lakásban él olyan személy, aki szociálisan rászoruló. 9.3.4.

Városközpont

Szerkezet A város központi, funkcionális területe elnyúlt, hosszanti szerkezetet mutat. Ennek oka a település természetföldrajzi fekvésében rejlik, nyugatról meredek hegyoldal, keletrıl a külszíni bányaterület miatt csak egy nagyjából ÉNy-DK csapású sávban terjeszkedhetett a város. Egyes helyeken jellemzı a zártsoros beépítés, de a városrész egészében nem tekinthetı uralkodónak. Lakásállomány A területen, mivel alapvetıen funkcionális jellegő a városrész, csak kevés lakásként használt ingatlan található. A Petıfi Sándor utcában összesen 31 lakás van, ebbıl 29 társasházi, 2 kertes családi ház. A 61 BORSOD-TENDER Kft


Gvadányi József utcában 3, az Óvoda utcában 2, az Ady Endre utcában 5 lakóingatlan található, ez utóbbiból 2 társasház. A Petıfi Sándor utca lakásainak mindegyikében van vezetékes víz, s csupán 2 lakásban nincs szennyvíz-elvezetés. Vezetékes gázt szintén 29 lakás használ. A lakások mindegyike magántulajdonban van. Megközelíthetıség A területhez a következı útszakaszok tartoznak: • Petıfi Sándor u. teljes szakasza: 650 m • Gvadányi József utca keleti oldalának városközponthoz közeli szakasza, a Városházáig: 150 m • Ady Endre utca, 2 és 10. számú házak között, az utca keleti oldalán: 170 m • Óvoda utca városközponthoz közel esı, keleti szakasza, 150 m Összesen 1120 m-nyi közúthálózat tartozik ehhez a városrészhez. A Petıfi Sándor utca jelenti a város mai központját, itt helyezkednek el az intézmények. Ez mind a város, mind a térség szempontjából közlekedési csomópontot jelent, mivel az északról délre haladó forgalom áthalad ezen az útszakaszon. Két autóbusz-megállóhely található itt, melynek révén a város minden intézménye és szolgáltatója rövid gyaloglással elérhetı. Az utca mellett teljes hosszában kiépült a járda. Kiépített parkoló nincs, de parkolásra ezen felül sok helyen van lehetıség: számos intézménynek, szolgáltatónak saját parkolója van. Parkolásra lehetıség van: a Coop Szupermarket elıtt, a Városházával szemben, az általános iskola épülete elıtt, valamint az autóbusz-fordulónál is. 9. térkép: A városközpont funkciói




Funkciók Intézményi funkció Itt találhatók a következı intézmények: • Gvadányi József Mővelıdési Ház és Könyvtár • Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal • Szociális Szolgáltató Központ • Gvadányi József Általános Iskola • Bóbita Óvoda • Rudabányai Városüzemeltetı Nonprofit Kft. • I. Számú Háziorvosi Rendelı és I. Számú Védınıi Szolgálat, orvosi ügyelet, fogászati rendelı Gazdasági-kereskedelmi funkció A terület alapvetıen gazdasági funkcionális jellegő terület, mely inkább a gazdaságszervezésben ölt testet. Elsısorban intézményi területek találhatók itt, de van ipari jellegő termelés is. Itt találhatók az alábbi gazdasági funkciók: • Coop szupermarket, a város legnagyobb áruháza • Szendrı és Vidéke Takarékszövetkezet • Posta • Ipari jellegő területek, mint a volt varroda épülete. • Ide tartozik a ma nem használt, rozsdaövezetként funkcionáló rakodó ipari jellegő területe is, mely a városközpontot nyugat, északnyugat felıl határolja. Vallási funkció A városközpontban található a római katolikus templom, mely helyi védettséget élvez. Turisztikai-rekreációs funkció Ide összpontosul a múzeum révén a város turisztikai forgalmának zöme is. Közelében található Rudabánya egyetlen, turistaszállásként mőködı kereskedelmi szálláshelye is. • Bányászattörténeti Múzeum • Ruda-hotel A városközpontban a rekreációs funkció a közparkokra korlátozódik. A területen közpark egyelıre csak a körforgalommal átellenben elhelyezkedı 519 és 521 hrsz. területen található, itt utcabútorok vannak kihelyezve, valamint itt található a modern bányász emlékmő is. A park mintegy fogadja a dél és kelet felıl érkezıt. A 952, valamint az 506 hrsz. területeken a város hatályos településszerkezeti terve írja elı a zöldterület-fejlesztést. A funkcionalitás ellenére a városközpont szerkezeti képe, elrendezése nem alkalmas arra, hogy mind az itt élık, mind az ide látogatók részére is elfogadható társadalmi, társasági életre helyet adó környezetet biztosítson. Hiányzik az a városi tér, amely alkalmas lehet valódi találkozóhely funkció betöltésére. A terület igazgatási, szolgáltatási, kereskedelmi funkcióit tehát nem egészíti ki valódi, a városi környezet értékét mérı közösségi funkció.



Végzettség és szociális helyzet Az itt élık végzettségi mutatói is jobbak a városi átlagnál. A Petıfi Sándor utcában összesen 45 fı 15 életévnél idısebb élt 2012-ben, ennek 17,78%-a általános iskolai vagy az alatti képzettségő, több, mint kétharmaduknak van középfokú végzettsége, s 13%-nyian felsıfokú végzettséggel rendelkeznek. A területen élık szociális helyzete a városi átlagnál jobbnak mondható, lakásonként átlagosan csak 0,1 fı (tehát minden tízedik háztartásból 1) veszi igénybe a Szociális Szolgáltató Központ valamilyen segítségét.



II. STRATÉGIAI RÉSZ



10. A település középtávú tematikus célkitőzései 10.1.

Városi szintő középtávú tematikus célok

A 2012-ben elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia meghatározta a város 2030-ig elérendı jövıképét. Ennek alapján Rudabánya 15 év távlatában élhetı, környezettudatos, gyarapodó város lesz. A jövıkép eléréséhez jelen stratégiai tervben (a korábbi IVS célrendszerét kicsit átértékelve) három átfogó cél került meghatározásra, mely célok mindegyike egyaránt segíti a jövıkép mindhárom irányvonalának (élhetı, környezettudatos, gyarapodó) követését. Átfogó cél: Térségi és regionális versenyképesség javítása

Rudabánya legfıbb problémája, hogy szinte nem jelenik meg az ország gazdasági térképén. Ennek a helyzetnek a javítására kétirányú, de egymással szimbiózisban álló tevékenységet kell folytatni. Fejleszteni kell egyrészt a helyi gazdaságot, cél, hogy Rudabánya egyedi, térség- és városspecifikus termékekkel jelenhessen meg az országos és nemzetközi piacon. Másrészt a helyi adottságokra építve prosperáló turizmust kell építeni, amely közvetve visszahat a vállalkozási aktivitásra is.

Átfogó cél: Település élhetőségének javítása

Rudabányát jelenleg az alacsony egzisztenciális szint, a stagnáló, de sok esetben inkább romló életminıség jellemzi, két szegregált és egy szegregációval veszélyeztetett terület van a városban. A közösségi intézményrendszer alig mőködik, a társasházi közösségek mőködésképtelenek. A probléma mindenképpen azonnali beavatkozást igényel, mert hatékony közösségszervezés nélkül a befektetık és a turisták is elmaradnak. Cél, hogy közösségi környezet javításával, valamint közösségi programok megvalósításával erısödjön a település belsı kohéziója. Átfogó cél: Települési infrastruktúra fejlesztése

A település infrastrukturális adottságai folyamatosan javulnak, ugyanakkor még mindig sok ingatlanban hiányzik a vezetékes ivóvíz, gáz, szennyvíz-elvezetés, vagy akár a digitális hálózati szolgáltatás. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a város úthálózatának állapota, amely sok helyen messze elmarad a kívánatostól. A település belsı átjárhatósága, és külsı elérhetıségének fejlesztése egyaránt fejlesztendı célkitőzés. A városi szintő, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetıen ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra. Tematikus cél 1: Integrált turisztikai termékfejlesztés A turisztikai fejlesztések esetében komplex, holisztikus megközelítés szükséges. A város és környékének turisztikai kínálatát az önkormányzat jelentıs fejlesztésekkel igyekszik egybe fogni, amit a továbbiakban is erısíteni szükséges. A következı fı kihívások állnak a turizmus fejlesztésének önálló tematikus célként való kijelölése mögött: -

több napos tartózkodást lehetıvé tevı integrált termékcsomagok hiánya 66

-

Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) minıségi szálláslehetıségek hiánya

-

turisztikai szolgáltatás-kínálat diverzifikálatlansága

Cél olyan, egymásra épülı, hálózatos turisztikai termékfejlesztés megvalósítása, amely biztosítja az érkezı vendégek legalább 2-3 napos, élménygazdag tartózkodását, ezzel összhangban a turisztikai költés növekedését. Tematikus cél 2: Gazdaság fejlesztése E célkitőzésben az alábbi kihívások dominálnak: -

Város népességmegtartó ereje rendkívül alacsony, rendre elmaradnak a foglalkoztatást bıvítı beruházások.

-

Bányászati és ipari termelés és feldolgozás leépült, új gazdasági és termelési struktúra viszont nem épült ki

-

Ipari területek kihasználása alacsony, távoli befektetık nem érkeznek, nem hatékony az erre vonatkozó városmarketing tevékenység, üresen állnak a hasznosítható barnamezıs területek

Cél: A barnamezıs területek revitalizációjával, a volt vasútállomás területén Mini Ipari Park kialakításával, valamint a szociális gazdaság fejlesztésével a város gazdasági teljesítményének javítása.

Tematikus cél 3: Települési életminőség fejlesztése A településen két szegregált és egy szegregációval veszélyeztetett terület található. Mindemellett a város lakóinak életminısége szempontjából fontos cél a helyi egészségmegırzést szolgáló sporttevékenységek hatékonyabb közösségi igénybevétel is. Cél: a szegregált élethelyzetek lehetıség szerinti felszámolása, elsısorban a déli városrész problémás területein, valamint a lakosság egészségmegırzésének rekreációs tevékenységek növelésével való elısegítése.

Tematikus cél 4: Települési környezet fejlesztése (Minden tematikus cél a fenti szövegdoboz szerinti színnel, kiemelve, alatta a kifejtések) A lakókörnyezet fejlesztését az alábbi kihívások befolyásolják: -

A város szinte minden területén jelentkezik a szlömösödés, a szegregáció veszélye, illetve sok helyen való szegregátumokat mutat fel a település

-

Nincsenek olyan közösségi terek, közösségi szolgáltatások, amelyek erısíthetnék a társadalmi kohéziót. Hiányoznak a korszerő, a fiataloknak és gyermekes családoknak közösségi térként is funkcionáló játszóterek, alacsony szintőek a rekreációs lehetıségek.

-

A társadalom belsı kohéziójának javítására közösségi jellegő és szociális programok szervezése szükséges

Cél, hogy a beavatkozások nyomán növekedjen a város belsı kohéziója, élhetı, betelepülést vonzó város képe alakuljon ki.

67

Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) •Tematikus cél 5: Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Rudabánya külsı elérhetısége csak negyed és ötödrendő, a mai kor követelményeinek alig megfelelı utakon lehetséges. A belsı úthálózat állapota is sok kívánnivalót hagy maga után, sok a burkolatlan, vagy töredezett burkolatú útszakasz. A járdák állapota nem megfelelı, kerékpár-forgalmi létesítmény egyáltalán nincs a városban. Az autóbusz-megállóhelyek nem szolgálják a korszerő, utasbarát közösségi közlekedést. Cél, hogy a város közlekedési rendszere a mai kor igényeinek megfelelıen újuljon meg, nagyobb hangsúlyt helyezve a környezetkímélı közlekedési módokra (gyalogos, kerékpáros, közösségi közlekedés). Tematikus cél 6: Intézményi infrastruktúra fejlesztése Az intézményi környezet tekintetében is fontos kihívások állnak a város elıtt: -

Oktatási, igazgatási és egészségügyi intézmények kapacitásbeli problémái

-

Intézmények, középületek rossz energiahatékonysága, ezzel együtt járó magasabb fenntartási és üzemeltetési költségei

-

Digitális szolgáltatások elérésének javítása, mint a modern kor egyik fı kihívása

-

A város központi szerepének koncepcionális erısítése

Cél, hogy energia- és költséghatékony, a központi szerepet erısítı intézményi környezet jöhessen létre.

Tematikus cél 7: Környezeti infrastruktúra fejlesztése A város lakosságának környezettudatossága elmarad a kívánatostól amelyet felkészítı programokkal mindenképpen fejleszteni szükséges. Ez az alapja annak, hogy olyan intézkedések is sikerrel valósulhassanak meg, mint az illegális lerakatok felszámolása, vagy a lakossági szelektív győjtés bevezetése. A környezeti kockázatok csökkentése érdekében fejleszteni kell a csapadékvíz-elvezetı rendszert is. Cél, hogy a stratégia nyomán növekedjen a helyben élık környezeti igénye, fejlıdjön a város környezet infrastruktúrája, jobban legyen képes ellenállni a természeti és környezeti kihívásoknak.

Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesz tés

Gazdaság fejlesztése

Település élhetıségének javítása Települési életminıség fejlesztése

Települési környezet fejlesztése

68

Települési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Intézményi infrastruktúra fejlesztése

Környezeti infrastruktúra fejlesztése


11. A település akcióterületeinek kijelölése, a lehatárolás rövid indoklása

11.1.

1-es számú akcióterület

Az 1-es számú akcióterület funkcióbıvítı rehabilitációval érintett terület. Ide tartozik a Gvadányi József utca alsó szakasza a tervezett baromfinevelı telepig, az Ady Endre utca a Rendırırs épületéig, a Petıfi Sándor utca teljes hossza, az Óvoda utca a tervezett Rudagasztró Étteremig. Nyugati határát a Bartók Béla utca, keleti határát a volt ipari rakodó területe jelöli ki. Az akcióterület kijelölésének célja, hogy a városközpont olyan közösségi és intézményi, szolgáltató térré válhasson, amely nem csak a város, de vonzáskörzetének és ide érkezı turisták igényeit is képes legyen kiszolgálni. Lehatárolását a 10. térkép mutatja. 10. térkép: Az 1-es számú akcióterület lehatárolása

Forrás: saját szerkesztés

11.2.

2-es számú akcióterület

Az akcióterület kijelölésének célja a város déli övezetének fejlesztése. Ez egyrészt a gazdasági területek beépítésének növelését jelenti, a vasútállomás területén Mini Ipari Park kialakításával. Másrészt a közeli szegregált és szegregációval veszélyeztetett társasházi környezetben szociális városrehabilitáció valósulna meg. A két célkitőzés egymással szorosan összefügg, mivel a városrehabilitáció elmaradásával a bevezetı utak mentén jelentkezı vizuális környezetterhelés rontja a település esélyeit, amivel elmaradnak a terület iránt érdeklıdı befektetık, valamint alacsonyabb lesz a turisztikai költés, ezzel összefüggésben a város közhatalmi bevételei is. Az akcióterület lehatárolását a 11. térkép mutatja. ennek alapján az akcióterületbe tartozik a volt vasútállomás teljes területe, az Arany János utca és a József Attila utca szlömösödött területei, illetve a Kossuth 69 BORSOD-TENDER Kft

Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Lajos utca társasházai. Közvetlenül határos az 1-es számú akcióterülettel, azzal mintegy funkcionális egységet alkot. 11. térkép: A 2-es számú akcióterület elhelyezkedése


12. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülı beavatkozások összefoglaló jellegő bemutatása

12.1.

1-es számú akcióterületen tervezett intézkedések

Átfogó cél

Tematikus cél

Részcél

Intézkedés

Térségi és regionális versenyképesség javítása

Integrált turisztikai termékfejlesztés

Bányászatra, mint települési örökségre építı fejlesztések

Mőszaki múzeum létesítése a volt Központi Gépjavító Mőhely épületében Bányászattörténeti Múzeum fejlesztése Ruda-hotel fejlesztése Vendéglátás fejlesztése Turisztikai szervezetfejlesztés Információs iroda létesítése Baromfinevelı telep

Infrastruktúra-fejlesztés Menedzsment feladatok


Mezıgazdaság fejlesztése


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Szolgáltató szektor fejlesztése Emberi erıforrás fejlesztése Település élhetıségének javítása

Települési infrastruktúra fejlesztése

Települési életminıség fejlesztése

Egészségmegırzés lehetıségeinek fejlesztése


Zöldfelület-kezelés

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Közúti közlekedés fejlesztése

Intézményi infrastruktúra fejlesztése

Gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése Közigazgatás fejlesztése

Közintézmények infrastrukturális fejlesztése


12.2.

Csapadékvíz-elvezetés fejlesztése

Szolgáltatások minıségének és elérésének fejlesztése Térségi át- és továbbképzı központ létesítése Tanmedence felújítása, úszás oktatás és rehabilitáció megvalósítása Volt ipari rakodó revitalizációja Városközpont új közösségi terének burkolása Petıfi Sándor utcai autóbusz-megállóhely korszerősítése Járdaépítés a Petıfi Sándor utcában Járási kirendeltség létrehozása Kormányablak létesítése Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal épületének energiahatékonysági célú felújítása Gvadányi József Mővelıdési Ház épületének energiahatékonysági célú felújítása Evangélikus templom felújítása Rendırırs épületének külsı felújítása Ormos-patak mederrendezése

2-es számú akcióterületen tervezett beavatkozások

Átfogó cél

Tematikus cél



Település élhetıségének javítása



Települési környezet fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Részcél Mezıgazdaság fejlesztése Ipar fejlesztése Szolgáltató szektor fejlesztése Szociális városrehabilitáció

Zöldfelület-kezelés Közúti közlekedés fejlesztése

Intézkedés Fóliás zöldségtermesztés Mini Ipari Park létrehozása Benzinkút létesítése Integrált ingatlangazdálkodás a József Attila és Arany János utcai szegregált területen Integrált ingatlangazdálkodás a Kossuth Lajos utca társasházi területén Játszótér fejlesztése a Kossuth Lajos utcában József Attila utca felújítása Arany János utca külsı szakaszának felújítása Kossuth Lajos utcai



Gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése

12.3.

Akcióterületen kívül megvalósítani tervezett beavatkozások

12.3.1.

Hálózatos jellegő intézkedések

Átfogó cél Térségi és regionális versenyképesség javítása

Tematikus cél

Részcél

Integrált turisztikai termékfejlesztés

Rudapithecus-ra építı fejlesztések Bányászatra, mint települési örökségre építı fejlesztések

Helyi értékekre és hagyományokra építı fejlesztések

Aktív turizmus

Infrastruktúra-fejlesztés Menedzsment feladatok Település élhetıségének javítása

Települési életminıség fejlesztése Települési környezet fejlesztése

Szociális városrehabilitáció Közbiztonság javítása

autóbusz megállóhely korszerősítése Arany János utcai autóbusz megállóhely korszerősítése Járdaépítés a Kossuth Lajos utcában Járdaépítés az Arany János utcában Járdaépítés a József Attila utcában

Intézkedés Rudapithecus Park bıvítése Rudapithecus látványtár létrehozása a lelıhelyen Tanösvény kiépítése a bányató mentén Libegı építése Volt trafóház bányászati interaktív kiállításra való hasznosítása Volt bányavágat gumikerekes vonat közlekedtetésére alkalmas átalakítása Strand és búvárhelyszín kialakítása a bányatónál Mini Kemping kialakítása a bányatónál Vízi Színpad kialakítása Tájház kialakítása Tematikus útvonal kialakítása a város nevezetességeihez Rendezvények szervezése Gyalogos turizmus fejlesztése Kerékpárkölcsönzı pont létrehozása Kerékpárút építése a város és a Rudapithecus látványtár között Kaland- és játszópark építése a bányató partján Egyéb szálláshely-fejlesztés Turisztikai marketingfeladatok ellátása Szociális felkészítı programok Térfigyelı kamerarendszer fejlesztése Bőnmegelızési és felkészítı programok


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Települési infrastruktúra fejlesztése

12.3.2.

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Környezet infrastruktúra fejlesztése

Közúti közlekedés fejlesztése Csapadékvíz-elvezetés fejlesztése Szennyvízelvezetés fejlesztése Hulladékkezelés fejlesztése

Parkolók létesítése Csapadékvíz-elvezetı árkok rendbetétele Központi szennyvízgyőjtı csatorna áthelyezése Lakossági szelektív győjtés bevezetése

Pontszerő beavatkozások

Átfogó cél

Tematikus cél

Részcél



Mezıgazdaság fejlesztése

Település élhetıségének javítása


Egészségmegırzés lehetıségeinek fejlesztése Szociális városrehabilitáció


Zöldfelület-kezelés


Hulladékkezelés fejlesztése


Intézkedés Gombatermesztés Gyógynövény-feldolgozó központ létesítése Teniszezési lehetıségek fejlesztése Integrált ingatlangazdálkodás a Bányász utcában Játszótér fejlesztése a Zöldfa utcában Játszótér fejlesztése az Óvoda utcában Játszótér fejlesztése a Jókai Mór utcában Város szabadidıpark korszerősítése Illegális hulladéklerakó felszámolása

13. A település célkitőzéseinek részletes pénzügyi és szakmai terve

13.1.


Intézkedés megnevezése

Mőszaki Múzeum létesítése a volt Központi Gépjavító Mőhely épületében

Prioritás Tematikus cél Részcél Fejlesztés indoklása

Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Bányászatra, mint települési örökségre építı fejlesztések Rudabánya Város központjában lévı, a volt bányaüzemet kiszolgáló "Barnamezıs"Központi Gépjavító Mőhely, mőhelycsarnokaiban szeretnénk, egy elsısorban bányászati - és közlekedési gépeket és eszközöket bemutató mőszaki múzeumot kialakítani, a vasércbányászati tevékenységet kiszolgáló géppark bemutatásával. A Központi Gépjavító Mőhely hajdani épülete a Petıfi Sándor utcában, a …. helyrajzi számon található. Ezen a területen zöldfelület kialakítása van tervben a jelenleg hatályos Településszerkezeti Terv alapján. Jelen tervezett intézkedés tehát mindenképpen szükségessé teszi a Rendezési Terv módosítását. A mőhely épülete annak funkcióvesztése óta használaton kívül álló, barnamezıs terület, vizuális terhelést jelent a település centrumában. Belseje osztatlan, kb. 800 m2-es tér. Ebben kerülnének elhelyezésre azok a gépek és mőszaki berendezések, amelyek a vasérc fejtését segítették elı. Kiállításra kerülnének csörlık, pneumatikus

Részletes mőszaki tartalom


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Üzemeltetés, fenntartás

Foglalkoztatás

Célcsoportok Indikátorok Résztvevı Belsı partnerek Külsı

Költségterv

Ütemezés

Elıkészítés Megvalósítás Nyilvánosság Egyéb Projekt várható kezdete Projekt kivitelezésének várható befejezése

rendszerek, szivattyúk, búvárszivattyúk, adagoló és osztályozó gépek, törıgépek. A létesítmény üzemeltetıje Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal. A fenntartásba kérdıíves megkérdezések révén az érkezı vendégeket is tervezik bevonni. Az Önkormányzat az üzemeltetést egy 100 %-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozásával kívánja ellátni. A múzeum fenntartásához 1 fı munkavállaló alkalmazására lesz szükség. A kivitelezés során várhatóan 15 fı munkavállaló ideiglenes foglalkoztatás lesz megoldott. A múzeum fenntartásához szükséges munkavállalók: 1 fı jegyeladó, recepciós, 1*0,25 fı takarító-karbantartó. Város értékei iránt érdeklıdı turisták, iskolai csoportok Múzeum használati intenzitása, 24 órára vetítve (fı/óra): 0,85 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Szociális Szolgáltató Központ, Gvadányi József Mővelıdési Ház, Bányászattörténeti Múzeum, Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány Magyar Turizmus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Miskolci Bányakapitányság 50 000 000 Ft 200 000 000 Ft 1 500 000 Ft 12 000 000 Ft 2016. I. 2018. II.


Bányászattörténeti Múzeum fejlesztése


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Bányászatra, mint települési örökségre épülı fejlesztések A város jelenlegi legfontosabb, messze földön ismert attrakciója a Bányászattörténeti múzeum. Épülete, belsı tere és kiállítása az évek során erısen leromlott, szükséges lenne a komplexum felújítása. A beavatkozás során a következı projektelemek valósulnának meg: az épület energetikai fejlesztése, gépészeti beavatkozások, nyílászárók cseréje Földvári Aladár kiállítóterem felújítása, a kiállítás részbeni átrendezése A volt bányavágat felújítása, a kiállítás rekonstrukciója A múzeum 2013-tól az önkormányzat fenntartásába került. A múzeum fenntartását a jelenleg alkalmazásban álló munkavállalók segítségével kívánja megoldani az önkormányzat. Város értékei iránt érdeklıdı turisták, iskolai csoportok Múzeum használati intenzitása (fı/óra), 24 órára vetítve: 1,14 Bányászattörténeti Múzeum, Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány Magyar Állami Földtani Intézet, Miskolci Bányakapitányság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Hermann Ottó Múzeum 3 000 000 Ft 35 000 000 Ft 1 000 000 Ft 2 500 000 Ft 2016. I.


Üzemeltetés, fenntartás Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı partnerek

Belsı Külsı

Költségterv

Ütemezés

Elıkészítés Megvalósítás Nyilvánosság Egyéb Projekt várható kezdete Projekt kivitelezésének

2018. I.


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) várható befejezése


Ruda-hotel fejlesztése


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Infrastruktúra-fejlesztés A városközpontban, a Petıfi utca 3. szám alatt mőködı Ruda-hotel az elmúlt években jelentıs külsı és belsı felújításon esett át. Megújult az épület külsı homlokzata, megvalósult hıszigetelése, belsı gépészeti felújítása. A következı idıszakban a hotel épületének felújítása befejezıdik. A beavatkozás során az alábbi elemek kerülnének beépítésre: Az épület alagsorában tálaló konyha kialakítása, amely a szálláson tartózkodó vendégek igényeit kielégítené. Ugyancsak az alagsorban kerülne kialakításra a szabadidıs részleg, amely elsısorban fitnesz és wellness szolgáltatások bevezetését jelentené. Kiépítésre kerülne infraszauna, jacuzzi, valamint merülı fürdı. Ezenkívül egy kisebb játékterem is kialakításra kerülne, csocsóasztallal, biliárdasztallal. Az alagsorban tervezett eszközök telepítése elıtt belsı építési és szerelési, gépészeti munkákat kell elvégezni. A Hotel bejárata és recepciója megújításra szorul, ennek során elkészül az új, védıtetıvel is felszerelt hang- és hıszigetelt bejárat, valamint a recepciós részleg is megújul. Ez tartalmazza új recepciós asztal és irodabútorok beszerzését, a belsı falak festését, irodai eszközök beszerzését, a padlózat megújítását. A Ruda-hotel az önkormányzat fenntartásába tartozik. Üzemeltetésében az elmúlt idıszakban megvalósult energiahatékonysági intézkedések komoly segítséget jelentettek, ami a további beavatkozásokkal fog erısödni. A kivitelezés 4 fı idıszakos foglalkoztatását fogja jelenteni. A fenntartáshoz új munkaerı felvétele nem szükséges, az épületet jelenleg ellátó gárda megtartásával a feladatok továbbra is elláthatók. Város értékei iránt érdeklıdı turisták, turisztikai szolgáltatók Szállásférıhelyek kapacitás-kihasználtsága, %, 30 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Szociális Szolgáltató Központ, Rudahotel Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Magyar Turizmus Zrt Regionális Marketing Igazgatósága 3 000 000 Ft 50 000 000 Ft 1 000 000 Ft 3 000 000 Ft 2016. I.


Üzemeltetés, fenntartás

Foglalkoztatás

Célcsoportok Indikátorok Résztvevı partnerek

Belsı Külsı

Költségterv

Ütemezés


2017. I.



Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Vendéglátás fejlesztése



Foglalkoztatás

Üzemeltetés, fenntartás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı Belsı partnerek Külsı

Költségterv

Ütemezés


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Aktív turizmus A város turisztikai fejlıdését gátolja, hogy nem rendelkezik korszerő melegkonyhás vendéglátó egységgel. Ennek megoldására vállalkozóval kötött együttmőködésben a jelenleg használaton kívül álló óvoda utcai ingatlanon kívánja kialakítani a Rudagasztró Éttermet. A vendéglátó egység egyben a város közétkeztetési feladatait is elláthatná. A 999/1 helyrajzi számú ingatlanon 530 m2 beépítéssel kerülne kialakításra a tervezett vendéglátó egység. A területen a kivitelezés után is 400 m2, a terület 26,88 %-a zöldfelület maradna, így biztosítva az épület harmonikus tájba illeszkedését. A telken jelenleg is van épület, amely vegyes falszerkezető, alacsony hajlásszögő magastetıs épület. A kivitelezés során ezt a régi épületet át kell alakítani. A tervezett épület egyszintes, magastetıs kialakítású lesz. A falazat égetett kerámia téglából készül,melyre monolit vasbeton födém kerül. A tetı félnyeregtetıs kivitelezésben készül, elıkorcolt acéllemez fedéssel. A belsı válaszfalak gipszkartonból készülnek, hı –és hangszigetelés elhelyezésével. A kültéri nyílászárók hıszigetelt, mőanyag szerkezetőek, hıszigetelı dupla üvegezéssel. Az épületegységhez fagyálló járólappal ellátott 18 m2-nyi terasz társul, amely lehetıvé teszi a nyári félévben a kültéri vendéglátást, valamint nagyobb vendégforgalom egyidejő ellátását. A kültéren teljes körő zöldfelület-rendezés történik, parkosítással, virágültetéssel. A konyha egyszerre 350 adagot lesz képes termelni, amely egyidejőleg látja el a városba érkezı vendégforgalmat, valamint a települési közétkeztetést. Az egység képes nagyobb horderejő rendezvények lebonyolítására is. Ennél az intézkedésnél mind a megvalósítás, mind a fenntartás komolyabb foglalkoztatási igényt jelent. A beruházás során várhatóan 16-18 fı alkalmazása lesz szükséges. A fenntartás során az alábbi foglalkoztatási igények merülnek fel: 1 fı ügyvezetı 1 fı adminisztrátor (6 órában) 1 +2*0,5 fı konyhai dolgozó 2 fı felszolgáló 1*0,5 fı takarító-karbantartó 1*0,25 fı beszerzı A vendéglátó egység vállalkozói üzemeltetésben lesz. Városba látogató turisták, város és környék lakói Egység használati intenzitása, fı/óra, 24 órára vetítve: 0,57 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Bányászattörténeti Múzeum, Ruda-hotel, Gvadányi József Mővelıdési Ház Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Magyar Turizmus Zrt Északmagyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Kereskedık és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége 10 500 000 Ft 185 500 000 Ft 2 500 000 Ft 12 000 000 Ft 2015. II. 2018. I.



Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Turisztikai szervezetfejlesztés




Foglalkoztatás


Költségterv

Ütemezés


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Aktív turizmus Rudabánya az elkövetkezı években jelentıs, mind a város, mind vonzáskörzete életét jelentısen meghatározó turisztikai attrakció- és szolgáltatásfejlesztést tervez. A turizmus, mint élményszerzı folyamat komplexitása elengedhetetlenné teszi az ebben résztvevı érdekeltek és szolgáltatók együttmőködését. A turizmus szervezeti rendszere ráadásul egyre inkább a szolgáltatókat ernyıszervezetként összefogó desztináció menedzsment szervezetekre épül. Rudabánya már a 2013-ban elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégiájában is kinyilvánította a TDM szervezet megalakítása iránti elkötelezettségét. A jelen kormányzati és szakmai álláspont szerint, egy helyi feladatokat ellátó szervezet nagyjából 50 000, egy térségi 100 000 vendégéjszaka körül válik rentábilissá. Ennélfogva Rudabánya városa, az új attrakciók megnyitása után a látogatók 10 %ának éjszakai tartózkodásával számolva, nem lesz képes önállóan mőködtetni egy menedzsment szervezetet. Attrakcióban való gazdagsága miatt azonban akár élére is állhatna egy ilyen kezdeményezésnek. A megyei fejlesztési program támogatja a térségben TDM szervezet létrehozását. Rudabánya esetében ez kétirányú elindulást jelentene. Egyrészt természeti adottságai folytán képes lenne helyt állni egy, Aggtelek központtal megalakuló, az Aggteleki Nemzeti Park, valamint a Históriás-völgy településeit lefedı menedzsment szervezetben. Másrészt meggondolandó, és részleteiben vizsgálandó egy, a Sajóvölgyét és a környezı mellékvölgyeket lefedı szervezet megalakításának gondolata. Egy, ebben a térségben megalakuló szervezet Ózdtól Sajószentpéterig lefedhetné a Sajó-völgy településeit. Mivel Rudabánya, a völgy más településeihez hasonlóan, a bányászati és ipari örökségre épülı turizmusból kíván profitálni, egy ilyen szervezet zászlóshajója lehetne. A szervezet kazincbarcikai központtal, a már mőködı Tourinform irodása épülve jöhetne létre, melynek egyik alközpontjává válhatna Rudabánya. Ebben az esetben az Aggtelek környéki szervezet önállóan alakulna meg, a hozzá kapcsolódó szálak ápolása pedig egy, a két helyi jellegő TDM-et lefedı, térségi szintő szervezeten keresztül történhet. A város, a menedzsment szervezet mőködtetése érdekében, 375 Ft idegenforgalmi adót tervez beszedni vendégéjszakánként, amelyet az általa megalakított, önkormányzati tulajdonú, a helyi turizmus irányításáért felelıs társaságnak ad át. A TDM-ben e társaság tagsága révén vesz részt a város. A város menedzsment szervezet mőködtetésében és fenntartásában a befolyt idegenforgalmi adó 40 %-ának, de legfeljebb 500 000 Ft-nak visszaforgatásával venne részt. A megvalósítás 1*0,25 fı adminisztrátori munkát igényel. A fenntartás során 1 fı foglalkoztatása szükséges, amelynek munkáját 1*0,5 fı gyakornoki foglalkoztatott munkája segíti a fıszezonban. Turisztikai szolgáltatók, város értékei iránt érdeklıdı turisták 1 helyi lakosra jutó, TDM-nek átengedett idegenforgalmi adó (Ft): 150 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Ruda-hotel, Gvadányi József Mővelıdési Ház, Bányászattörténeti Múzeum Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, környékbeli önkormányzatok és turisztikai szolgáltatók 1 000 000 Ft 10 000 000 Ft 300 000 Ft 1 000 000 Ft 2016. II. 2018. II.




Információs iroda létesítése


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Aktív turizmus Rudabánya az elkövetkezı években jelentıs attrakció- és szolgáltatásfejlesztést tervez. Mindennek turisztikai piacon való megjelenítésére különös gondot kell fordítani. A volt kis Coop élelmiszerüzlet épületének megszerzésével és átalakításával egy, a város központjában álló információs iroda jönne létre. A kivitelezés során a következı intézkedési elemek fognak megvalósulni: Régi Coop-üzlet önkormányzati tulajdonba vétele Üzlet épületének külsı felújítása, hıszigetelése Üzlet belsı terének felújítása, falfestés, gépészeti munkák Irodai bútorok beszerzése: 2 asztal, számítógép-asztal, recepciós asztal, 2 falipolc Prospektustartó állványok, és falitartók beszerzése Számítógép beszerzése, internet csatlakozás biztosítása Az épület belsı terének színvilágát várhatóan a város identitásában vezetı szerepő vasércre emlékeztetı, rozsdabarna színárnyalat fogja jellemezni. Az épületben nem csak információs központ, hanem egy ajándék- és helyi termék bolt is helyet kap, ahol az önkormányzat a Start munkaprogram keretében elıállított termékeit értékesítheti. Az iroda 1 fı személyzettel mőködne, szezonon kívül heti 5, fıszezonban heti 6 napon át, napi 6 órás nyitvatartással. A nyomtatott információs kiadványok nyitvatartási idın túl is elérhetıek lennének. A fenntartást az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévı, megalakítandó gazdasági társaság végezné. Az iroda kivitelezéséhez 3 fı idıszakos foglalkoztatása szükséges. A fenntartás során 1 fı foglalkoztatása szükséges, amelynek munkáját 1*0,5 fı gyakornoki foglalkoztatott munkája segíti a fıszezonban. Város értékei iránt érdeklıdı turisták, turisztikai szolgáltatók Iroda használati intenzitása, fı/óra, 24 órára vetítve: 0,28 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Ruda-hotel, Bányászattörténeti Múzeum, Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány Környék önkormányzatai és turisztikai szolgáltatói, Magyar Turizmus Zrt. Északmagyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 6 750 000 Ft 7 000 000 Ft 500 000 Ft 1 000 000 Ft 2015. II.



Foglalkoztatás


Belsı Külsı

Költségterv

Ütemezés


2016. II.


Baromfinevelı telep


Térségi és regionális versenyképesség javítása Gazdaság fejlesztése Mezıgazdaság fejlesztése Rudabánya a bányászat, valamint az ahhoz kapcsolódó feldolgozó-ipari termelés rendszerváltás kori drasztikus leállása óta krónikus munkaerı-piaci agóniában szenved. A korábban az iparban foglalkoztatottak egy része az agráriumban próbált megélhetést keresni. A helyzet súlyosságát jellemzi, hogy ma már a második olyan generáció nı fel, amely nem látta saját szüleit, nagyszüleit dolgozni. A helyi





Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı Belsı partnerek Külsı Költségterv

Ütemezés


társadalom bizonyos rétegeiben emiatt jelentıs munkaerı-piaci kompetenciahiány jelentkezik. Ezeket a csoportokat az önkormányzat a szociális gazdaság keretein belül kívánja jövedelemhez juttatni, szociális szövetkezet kertetében. Rudabánya Város Önkormányzata a Gvadányi u. 35 szám alatt, önkormányzati tulajdonú, jelenleg hasznosításon kívüli telken baromfinevelı telepet kíván berendezni. Ezzel kapcsolatban, ugyancsak önkormányzati tulajdonú 6,5 ha-os területen, a jószágok ellátását biztosító takarmány termesztését szeretné elkezdeni. A föld megmővelésére a város a Start munkaprogram keretében nyert támogatáson vásárolt mezıgazdasági gépeket, traktor, boronát, tárcsázót. A nevelıtelep elsıdleges funkciója a tojástermelés lenne. A termelı rendszer szociális gazdaság keretein belül tartható fenn, 2-3 fı alkalmazása révén. Várhatóan 100-150 tojótyúk tartásával, kétnaponkénti tojástermeléssel, 18-27 ezer tojás éves elıállítása várható, ami 40 Ft-os átlagáron való értékesítés esetén, 27 %-os általános forgalmi adó levonása után 525 – 788 ezer Ft bevételt jelentene. A tojótyúkok beszerzése várhatóan 90-150 ezer Ft kiadást jelentene, vagyis a bevétel jelentıs része a rendszer fenntartásába visszaforgatható. A beavatkozás a következı intézkedések megtételét jelenti: Telek elıkészítése, közmővesítése Nevelıtelep épületének megépítése Telep berendezése, európai uniós szabványnak megfelelı ketrecekkel. Tervek szerint 10-15 tojóketrec beszerzésére lesz szükség, kb. 150-200 ezer Ft-os egyszeri kiadással Takarmány tárolásának megoldására tároló helyiségek kialakítása A tojás összegyőjtését kézi erıvel oldanám meg, tárolására hőtıgép beszerzése szükséges, kb. 120-140 ezer Ft-os áron Az intézkedés hosszú távú fenntartásáért az önkormányzat felel. A megtermelt helyi termékeket a központban kialakítandó értékesítı helyen, valamint az elárusító helyen értékesítenék, az így befolyt összeget a rendszer fenntartásába forgatnák vissza. A beruházás várhatóan 8 fı idıszakos alkalmazását, a fenntartás 1 + 2*0,5 fı hosszú távú alkalmazását oldja meg. Helyben és térségben élık, vendéglátás résztvevıi 1 napra jutó megtermelt tojásmennyiség (db/nap): 50 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Szociális Szolgáltató Központ, Rudabányán Élıkért Közhasznú Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Kazincbarcikai Járás Munkaügyi Kirendeltsége 8 500 000 Ft 15 500 000 Ft 350 000 Ft 1 000 000 Ft 2015.II. 2019. II.


Szolgáltatások minıségének és elérésének fejlesztése

Prioritás Tematikus cél Részcél Akcióterület Fejlesztés indoklása

Térségi és regionális versenyképesség javítása Gazdaság fejlesztése Szolgáltatások fejlesztése Városközpont akcióterület Rudabánya jelenleg is mikrotérségi központként funkcionál, amelynek során a Kazincbarcikai Járás északi településeinek szolgáltató és kereskedelmi központ funkcióit látja el. Ez a szerepe a jövıben tovább fog erısödni, újabb igazgatási és lakossági szolgáltatások betelepedése révén. A szolgáltatáskínálat bıvítése alapvetıen magán- és vállalkozói tıke bevonásával





Foglalkoztatás

Célcsoportok Indikátorok Résztvevı Belsı partnerek Külsı Költségterv

Ütemezés


lehetséges, az önkormányzatnak – néhány kivételtıl eltekintve itt csupán gesztorszerep jut. Az önkormányzat fıbb feladatai e téren: Hatékony, szervezett, célzott városmarketing tevékenység új befektetık bevonása céljából Befektetési területek kijelölése a városközpontban. Különösen a központi területekkel érintkezı barnamezıs telkek revitalizációjában jelentene ez elırelépést. Az Önkormányzat kezdeményezi Járási Kirendeltség létrehozását, amelyet a Terv külön intézkedésként tárgyal. Fontos lenne a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése, részben a Takarékszövetkezet szolgáltatásának javításával, részben új pénzügyi szolgáltatói kirendeltség létesítésével. Ez utóbbi megvalósulását a hazai pénzügyi szektor jelenlegi helyzete mindenképpen visszaveti. A modern információs technológiai eszközök, valamint Magyarország Kormányának a digitális tudás elterjesztésében célzott intézkedései nyomán kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az e-szolgáltatások bevezetése. Különösen az e-banki szolgáltatások, e-közigazgatás, eegészségügy lehet fejlesztési pont. Ehhez lakossági szemléletformáló programok is szükségesek lennének. Az önkormányzatnak fıleg ez utóbbiban lehet és kell szerepet vállalnia. A szolgáltatások üzemeltetıi minden esetben az érintett szolgáltatók, az önkormányzatnak fenntartási kötelezettsége – a közigazgatási és közszolgáltatásokon túlmenıen – nincs. A beavatkozás nem jár újabb munkaerı alkalmazásával. Az intézkedéssel járó városmarketing feladatokat a városfejlesztési referens heti 10 órában látja el. Az ennek hatására megjelenı új szolgáltatások, valamint meglévı szolgáltatások bıvítése járhat a foglalkoztatottság növelésével. Városban és környékbeli településeken élık, város szolgáltatói Betelepült új szolgáltatások száma. Célérték: 1 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft. Gazdasági és Iparkamara, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Kazincbarcikai Járási Hivatal 1 000 000 Ft (lakossági fórumok, megkérdezések, tanácskozások) 2 000 000 Ft (elsısorban a közszolgáltatások fejlesztésénél fog jelentkezni) 500 000 Ft (intézkedések társadalmasítása) 500 000 Ft (adminisztrációs költségek) 2016. I. 2019. II.


Térségi át- és továbbképzı központ létesítése


Térségi és regionális versenyképesség javítása Gazdaság fejlesztése Emberi erıforrás fejlesztése A városban élı aktív korúakon belül állandó problémaként jelentkezik a nem megfelelı képzettség, munkaerı-piaci kompetencia hiánya. Mindez negatív hatással van a vállalkozói aktivitásra, hiszen a befektetıket távol tartja a megfelelıen képzett munkaerı hiánya. Az önkormányzat emiatt kiemelten fontosnak tartja a helyi lakosoknak szóló felnıttképzések elindítását. A szak- és továbbképzési feladatokat az önkormányzat a Surányi Endre Szakközépiskolával együttmőködésben tervezi ellátni. A képzések igazodnának a helyi gazdasági, munkáltatói, befektetıi igényekhez, aminek elızetes felmérését az önkormányzat vállalja, kérdıíves megkérdezések során. A megkérdezésbe be kívánja vonni:




Üzemeltetés, fenntartás Foglalkoztatás


Belsı

Külsı Költségterv

Ütemezés

Elıkészítés Megvalósítás Nyilvánosság Egyéb Projekt várható kezdete Projekt kivitelezésén ek várható befejezése

a város és a környék vállalkozóit a város és a környék intézményeiben dolgozókat a város és környékének álláskeresıit A képzések helyszíne a Gvadányi József Mővelıdési Ház, illetve a Gvadányi József Általános Iskola lenne. A fenntartás az igények szerint, a Szakközépiskola és az önkormányzat közötti együttmőködésben valósul meg. A képzések helyi szervezéséért a Gvadányi József Mővelıdési Ház 1*0,25 fı alkalmazottja felel. A képzések lebonyolítását a Surányi Endre Szakközépiskola végzi, amely munkáltatói, vagy vállalkozói szerzıdésben bízza meg a képzést lebonyolító személyt. Helyben és környéken élı álláskeresık, helyi és környékbeli munkáltatók és munkavállalók Képzéseken résztvevık száma. Célérték: 15 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Gvadányi József Általános Iskola, Gvadányi József Mővelıdési Ház, Szociális Szolgáltató Központ, Rudabányán Élıkért Közhasznú Egyesület Járási Munkaügyi Hivatal, Surányi Endre Gimnázium, Szakképzı Iskola és Kollégium 2 500 000 Ft 40 000 000 Ft 500 000 Ft 2 500 000 Ft 2017. I.

2020.II.


Tanmedence felújítása, úszás oktatás és rehabilitáció megvalósítása


Település élhetıségének javítása Települési életminıség fejlesztése Egészségmegırzés lehetıségeinek fejlesztése A település központjában a Gvadányi József Általános Iskola épületéhez kapcsolódva, a 942 helyrajzi számon helyezkedik el a Tanmedence. A létesítmény évek óta nem üzemel kihasználatlanul áll. Újraindítását több okból is szeretné kezdeményezni az önkormányzat. A mindennapos iskolai testnevelés során az úszásoktatás kiemelt szerepet kaphat, mivel javítja a gyermekek mozgáskoordinációját. Iskolai idın kívül, illetve hétvégén a tervek szerint a város lakossága, valamint a turisták elıtt is nyitva állna, amivel egyrészt a helybeliek egészségtudatossága, másrészt a vendégek költésszintje és tartózkodási ideje növekedne. A tanuszoda jelen állapotában nem alkalmas sem az iskolai úszásoktatás lebonyolítására, még kevésbé vendégek fogadására. Ezzel kapcsolatban a következı intézkedéseket szükséges tenni: Tárgyalássorozat kezdeményezése a Gvadányi József Általános Iskolával, valamint a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal a helyzet megoldása érdekében. Ennek eredményeképpen együttmőködési megállapodások megfogalmazása. Üzemeltetési és Fenntartási Koncepció elkészítése, üzleti terv készítése, költség-haszon elemzésekkel Épület teljes körő külsı és belsı felújítása, beleértve a gépészeti munkákat Épület bejáratának felújítása. A jelenlegi bejárat nem látogatóvonzó,





Foglalkoztatás


Ütemezés


igényes kialakítása a turisztikai költés növelésének elengedhetetlen feltétele Marketing promóciós feladatok, amely egyrészt a környékbeli lakókat, másrészt a városba és környékére látogatókat célozná meg. Amennyiben megnyílna az uszoda, úgy ez lenne az egyetlen vizes létesítmény a Sajó és Bódva völgye által határolt háromszögben, így akár aggteleki vendégek is érkezhetnének. Iskolai úszásoktatási koncepció, edzésterv megalkotása Az új létesítmény társadalmasítására nyílt napok szervezése, akár már a kivitelezés során, amennyiben a biztonsági szabályok ezt megengedik. Épület belsejében pénztár és büférészleg, recepciós pult kialakítása, igényes kivitelezésben. A recepciós pult mellett prospektustartó állvány is kihelyezésre kerül, ahol a város és környékének attrakciókínálatáról szóló kiadványok lesznek. Az uszodatér mellett szükséges zuhanyzó, vizesblokk, öltözık (legalább 15-15 nıi és férfi öltözı), csomagmegırzık, kabinok kialakítása is. A gyermekes családok részére gyermekpancsoló medence létesítése is indokolt lehet. Az uszoda fenntartója az önkormányzat lenne, de esetleg elképzelhetı a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal, mint állami szervezettel való feladatmegosztás. Mivel a tanuszoda fenntartása jelentıs költségeket emésztene fel, ezért kiemelt figyelmet kell szentelni a bevezetést megelızı promócióra, hiszen alapvetıen a felnıtt lakosság, és az érkezı turisták azok, akik költésükkel fenntarthatják a létesítményt. A tervek szerint a helyiek féláron látogathatják a létesítményt. Évi 1000 fı látogatásával és felnıttenként 1000 Ft-os jegyárral számolva nagyjából 7-800 ezer Ft körüli adózás utáni bevétel realizálható. A város közeli településeken éjszakát eltöltık pedig további bevétel-növekedést generálhatnak. A gyermekek iskolai úszásoktatására szülıi hozzájárulást fizetnek. A megvalósítás várhatóan 6 fı idıszakos foglalkoztatását oldja meg. A fenntartás során 1 fı irányító-szervezı, 1 fı úszómester, úszás edzı foglalkoztatása szükséges. A helyiség takarítását az iskola takarítószolgálata végzi. Helyi és térségbeli lakosok, turisták, iskolások Felnıtt jegyet váltók 1 napra jutó aránya: 2,73 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Gvadányi József Általános Iskola, Bányász Sportegyesület, Ruda-Suli Alapítvány Klebersberg Intézményfenntartó Központ, Kazincbarcikai Járási Hivatal, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10 000 000 Ft 150 000 000 Ft 2 500 000 Ft 5 000 000 Ft 2015.II.. 2017. II.


Volt ipari rakodó revitalizációja


Település élhetıségének javítása Települési környezet fejlesztése Zöldfelület-kezelés A volt ipari rakodó területe a városközpont funkcionális szolgáltató területével közvetlenül határos, látványa a város központi és déli területeirıl meghatározó. A terület a bányászat leállása óta nincs használatban, folyamatosan pusztul, környezetvédelmi rekultivációja nem történt meg. Emellett a városba igyekvık és ott tartózkodók számára vizuális környezetterhelést is jelent. A terület újrahasznosítását meg kell, hogy elızze a teljes körő kármentesítés és






Ütemezés


rekultiváció. Ennek során szükséges lehet: Környezeti állapotfelmérés Talajszennyezés esetén talajcsere Szennyezı források felszámolása A terület jelenleg a Magyar Államvasutak tulajdonában van, a megszerzés az önkormányzat célja. Ezután kerülhet sor a terület új funkcióval megtöltésére. Erre több terve is van az önkormányzatnak. Egyrészt, az elárusító hely mögötti területen 20-25 db gépjármő részére kíván parkolóhelyet kialakítani, amely a tervek szerint a Kossuth Lajos utca felıl is megközelíthetı lenne. A feltáró út mentén további parkolóhelyek alakíthatók ki. Ennek lényege, hogy a városközpont ezáltal tehermentesülhetne a parkolási problémáktól, forgalomcsillapított gyalogos övezetet hozva létre. Másrészt a területen zöldfelületeket is kialakítanának. Különösen értékes a bányából itt feltörı patak, amelynek köré parkot tervez az önkormányzat. A beruházás a 2020-ig terjedı idıszakban várhatóan csak részben valósul meg. Legnagyobb esélye az elárusítóhely mögötti 20-25 férıhelyes parkolónak van, a többi intézkedés esetében várhatóan csak az elıkészületi munkák elvégzéséig jut a város. A helyszín fenntartója a területszerzés után az önkormányzat lesz. Az önkormányzat 2*0,5 fı szociális foglalkoztatottal kívánja fenntartani a kialakult állapotot. Helyben és térségben élık, turisták Kialakított parkolóhelyek száma (db): 20 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Szociális Szolgáltató Központ, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft. Magyar Közút Nonprofit Zrt, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Miskolci Bányakapitányság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 50 000 000 Ft 450 000 000 Ft 3 000 000 Ft 30 000 000 Ft 2017. I. 2019. II.


Városközpont új közösségi terének burkolása


Települési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Gyalogos közlekedés fejlesztése A jelenlegi városközpontban hiányzik egy olyan közösségi tér, amely a helyben élıket és ide látogatókat egyaránt szolgálná. A közösségi terület hiányában romlik a település belsı kohéziója, a belváros nem tudja ellátni központi szerepkörébıl eredı funkcióit. A beavatkozás a 952-es helyrajzi számon valósulna meg, az alábbi mőszaki elemekkel: Közlekedési terek térkıburkolattal való ellátása Zöldfelületek kialakítása: növényekkel beültetett zöldsáv, virágládák kihelyezése A tér közepén szökıkút, csobogó létesül Utcabútorok kihelyezése Világítás szerelési munkálatai A tér kialakítása a meglévı telekhatárhoz igazodik. A tér kialakításánál figyelembe kell venni a lefedett patakmeder meglétét. A tér fenntartását az önkormányzat a Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kftvel szerzıdéses megállapodásban végzi. Az építés várhatóan 4 fı ideiglenes foglalkoztatását, a fenntartás 1*0,5 fı




Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Célcsoportok Indikátorok Résztvevı partnerek

Belsı Külsı Elıkészítés Megvalósítás Nyilvánosság Egyéb Projekt várható kezdete Projekt kivitelezésének várható befejezése

Költségterv

Ütemezés

alkalmazását teszi szükségessé. Helyben és térségben élık, városba látogató turisták Közösségi tér használati intenzitása, fı/óra, 24 órára vetítve: 1,25 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetési Non Profit Kft, Szociális Szolgáltató Központ, Kazincbarcikai Járási Hivatal, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 1 500 000 Ft 25 000 000 Ft 1 000 000 Ft 2 500 000 Ft 2015. I. 2016. I.


Petıfi Sándor utcai autóbusz megállóhely korszerősítése


Települési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közúti közlekedés fejlesztése A városközpont központi autóbusz megállóhelye szolgálja ki a település funkcionális centrumát, az itt található intézményeket és szolgáltatásokat. A megállóhelyen nincs sem utasváró, sem korszerő utastájékoztatás. A megállóhelyen új, a táji adottságokat is tükrözı, fából készült utasváró kihelyezése, valamint az utastájékoztatás javítása a cél. Az utasváró fedett paddal, hulladékgyőjtı edénnyel, reklámfelülettel lesz felszerelve. A megállóhely üzemeltetıje a Borsod Volán Zrt, ugyanakkor az önkormányzat a karbantartást közcélú foglalkoztatottak segítségével biztosítja. A fenntartás várhatóan 1*0,25 fı munkavállaló alkalmazásával lehetséges. Helyben és térségben élık, turisták Megállóhely használati intenzitása (fı/óra) 24 órára vetítve: 7,08 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Rudabányai Rendırırs Magyar Közút Nonprofit Zrt, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Kazincbarcikai Rendırkapitányság, Borsod Volán Zrt. 350 000 Ft 3 550 000 Ft 150 000 Ft 450 000 Ft 2016. I.


Üzemeltetés, fenntartás Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı Belsı partnerek Külsı Költségterv

Ütemezés


2016. II.


Járdaépítés a Petıfi Sándor utcában


Települési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Gyalogos közlekedés fejlesztése A Petıfi Sándor utca a város funkcionális központjában húzódik, így nem csak a helybeliek, de a térségben élık és a turisták is használják. A Petıfi Sándor utca mellett, a Gvadányi József Mővelıdési Háztól a temetıig 600 m hosszúságban szükséges járda építése, amelybıl 200 m már elkészült, a maradék 400 m kivitelezése a közeljövıben várható. Az út mellett, teljes hosszában, 600 m-



Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Üzemeltetés, fenntartás Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı Belsı partnerek Külsı Költségterv Elıkészítés Megvalósítás Nyilvánosság Egyéb Ütemezés Projekt várható kezdete Projekt kivitelezésének várható befejezése

en, kb. 1 m széles, a helyi térkı-készítı üzem által készített elemekbıl térkıburkolattal ellátott járda épülne. A járda karbantartására, gondozására legfeljebb 2 fı határozatlan idejő szociális foglalkoztatása szükséges. A fenntartás 2*0,5 fı foglalkoztatásával oldható meg. Helyben élık Kialakított járda összfelülete, (m2): 540 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft Magyar Közút Nonprofit Zrt, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2 000 000 Ft 35 000 000 Ft 350 000 Ft 2 000 000 Ft 2015. I. 2016. II.


Járási Kirendeltség létrehozása


Települési infrastruktúra fejlesztése Intézményi Infrastruktúra fejlesztése Közigazgatás fejlesztése 2012. január 1-ével megalakult a Kazincbarcikai járás, amelynek Rudabánya, a korábbi kistérségi besoroláshoz hasonlóan, tagja. A járásközpont a várostól nagy, közel 20 km-es távolságra van, ami a rosszul járható utak, és a lassú buszközlekedés miatt jelentıs idıt emészt fel a megközelítése. A város célja, hogy a járási szolgáltatások többsége a városban is elérhetı lehessen, ami felveti egy kirendeltség létrehozásának szükségességét. A kirendeltség helyszínére több megoldás is akad. Egyrészt a Városháza épületében lenne funkcionálisan legjobb helyen, egy e célra kialakított irodahelyiségben. ennek ellentmond viszont az épület alacsony kapacitása, valamint kissé excentrikus fekvése. emiatt merült fel az a lehetıség, hogy a beavatkozás helyszíne a frissen felújított Szociális Szolgáltató Központ lenne. A helyszín megválasztását az is indokolja, hogy a helyiek elsısorban a szociális, gyámügyi jellegő szolgáltatásokat kívánják igénybe venni. Az épületben egy e célra szolgáló külön irodahelyiségben kerülne kialakításra a kirendeltség, amelynek célja a városban jelentkezı igények összegyőjtése, és továbbítása az illetékes járási hivatalok és ügyosztályok felé. A kirendeltségen a hét bizonyos napjain adott ügyosztályok tartanának ügyfélfogadást. A kirendeltséget a Járási hivatal üzemeltetné, de a fenntartása az önkormányzat feladata lenne, mivel az iroda önkormányzati tulajdonú épületben kapna helyet. A kirendeltség mőködtetéséhez 1 fı munkavállaló 6 órában történı foglalkoztatása szükséges. Helyben élık, térségben élık Intézett ügyek száma, ügy/óra, 24 órára vetítve: 0,23 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Szociális Szolgáltató Központ Kazincbarcikai járási Hivatal 1 000 000 Ft 10 000 000 Ft 500 000 Ft 600 000 Ft 2018. I.


Üzemeltetés, fenntartás Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı partnerek Költségterv

Ütemezés

Belsı Külsı Elıkészítés Megvalósítás Nyilvánosság Egyéb Projekt várható kezdete


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Projekt kivitelezésének várható befejezése

2019. I.


Kormányablak létesítése


Települési infrastruktúra fejlesztése Intézményi Infrastruktúra fejlesztése Közigazgatás fejlesztése A városban élıknek 20 km-t Kazincbarcikára kell utazniuk, hogy kormányablaknál intézhetı, fıleg okmányirodai feladataik végére jussanak. A városban magas az alacsony egzisztenciájú, valamint idıs népesség, akiknek legtöbbször jelentıs anyagi és fizikai terhet jelent az ügyintézésért való utazás. Ennek kivédésére merült fel az önkormányzatban, hogy kezdeményezi egy kormányablak létrehozását. A Kormányablak kialakítása a városházán történne. Az ügyintézési hely hétköznapokon, a városháza nyitvatartási idejében várná az ügyfeleket. A kormányablak a városházán kerül létesítésre, így fenntartása is az önkormányzat feladata lenne, de az önkormányzat és az állam közötti feladatmegosztás pontos lehatárolásával. Mőködtetése 1 fı hosszú távú, napi 6 órában történı foglalkoztatását jelentené. Helyben és térségben élık, turisták Intézett ügyek száma, db/óra, 24 órára vetítve, 0,23 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Szociális Szolgáltató Központ, Borsodi Jegyzık Egyesülete Kazincbarcikai Járási Hivatal, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 350 000 Ft 2 500 000 Ft 10 000 000 Ft 600 000 Ft 2018. I.

Részletes mőszaki tartalom Üzemeltetés, fenntartás

Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı Belsı partnerek Külsı Költségterv Elıkészítés Megvalósítás Nyilvánosság Egyéb Ütemezés Projekt várható kezdete Projekt kivitelezésének várható befejezése

2018. II.


Rudabányai Közös Önkormányzati energiahatékonysági célú felújítása


Települési infrastruktúra fejlesztése Intézményi infrastruktúra fejlesztése Közintézmények infrastrukturális fejlesztése Az épület a 80-as években épült, a kornak megfelelı anyagokból. A külsı falak 51 cm vastagok, hıszigetelés nélkül kerültek beépítésre. A padlásfödém kohósalakos feltöltéső, nem megfelelı hıszigetelı képességő. A nyílászárók fa szerkezetőek, kapcsolt gerébtokos kialakítással. Rossz hıszigetelı képességőek, nagy részük vetemedett, nem jól záródó. Az épület nyílászáróinak cseréje, a homlokzati falak 8 cm vastag hıszigetelése és a padlásfödém 15 cm hıszigetelése mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az épület fajlagos hıveszteség tényezıje a mai energetikai elıírásoknak megfelelı legyen. A beruházás keretein belül külsı hıszigetelés, nyílászáró csere, főtési rendszer korszerősítés és napelemes rendszer kerül beüzemelésre. +Az épület helyiségeinek főtését kéményes, ill. parapetes gázkonvektorokkal oldották meg. Használati melegvíz-készítés egyedileg néhány mosdónál, mosogatónál található elektromos bojlerrel megoldott. Az épület főtési hıenergiájának biztosítására a meglévı gázkonvektorok helyett kondenzációs üzemő fali gázkazán telepítését tervezzük, idıjáráskövetı szabályozással. A teljes épületben a főtési hálózat újonnan kerül


Hivatal

épületének




Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı partnerek

Belsı Külsı

Költségterv

Ütemezés


kialakításra. A tervezett hálózat szivattyús, kétcsöves radiátoros, zárt rendszerő. A csıvezetékek mennyezet alatt, falon kívül szerelt félkemény rézcsövek lesznek, lágyforrasztásos kötéssel. A tervek szerint acéllemez lapradiátorok kerülnek beépítésre, termosztatikus radiátorszelepekkel ellátva. Az épület villamos energiaigényének részleges kielégítésére szolgáló napelemes rendszer tervezését az épület éves energiafogyasztásának vizsgálata, valamint a napelemek telepítésére alkalmas tetıfelületek felmérése alapozta meg. A napelemek elhelyezésénél figyelembe vettük a helyi védettségbıl adódó korlátokat. A vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy az épület megfelelı tájolású tetıfelületeinek és azok napelemek telepítésére alkalmas felületeinek figyelembe vételével 14 kW teljesítményő napelemes rendszer telepítésére van lehetıség. A tervezett hálózatra csatlakozó napelemes rendszer teljesítménye nem haladja meg a háztartási kiserımő kategória megengedett teljesítménykorlátját, az 50 kVA-t. Az épület villamos energia fogyasztása meghaladja a tervezett napelemes rendszer által éves szinten megtermelhetı villamos energia mennyiséget, ezáltal biztosított, hogy éves szinten a megtermelt villamos energia teljes mennyiségét az épület fogja felhasználni. A fejlesztés az épület meglévı villamos energia igényének részleges kielégítését szolgálja. A kialakított új főtési és napelemes rendszer üzemeltetését a Rudabánya közös Önkormányzati Hivatal fogja ellátni. Fenntartása a modern, energiatakarékos eszközöknek valamint megújuló energiaforrások felhasználásának köszönhetıen a jelenlegi helyzethez képest gazdaságosabb lesz, ahogy ez az indikátorokból is kiderül. A rendszer karbantartása 1*0,25 fı munkavállaló foglalkoztatását igényli. Önkormányzati Hivatal dolgozói, Városháza szolgáltatásait igénybe vevı helyi és térségi lakosok Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése (t/év): 89,46 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kazincbarcikai Járási Hivatal Émász Nyrt. 6 000 000 Ft 104 000 000 Ft 1 000 000 Ft 6 000 000 Ft 2015. II. 2017. I.


Gvadányi József Mővelıdési Ház épületének energiahatékonysági célú felújítása


Települési infrastruktúra fejlesztése Intézményi infrastruktúra fejlesztése Közintézmények infrastrukturális fejlesztése Az épület a 80-as években épült, a kornak megfelelı anyagokból. A külsı falak 38 cm vastagok, hıszigetelés nélkül kerültek beépítésre. A padlásfödém kohósalakos feltöltéső, nem megfelelı hıszigetelı képességő. A nyílászárók fa szerkezetőek, kapcsolt gerébtokos kialakítással. Rossz hıszigetelı képességőek, nagy részük vetemedett, nem jól záródó. Az épület nyílászáróinak cseréje, a homlokzati falak 8 cm vastag hıszigetelése, és a padlásfödém 15 vastag hıszigetelése mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az épület fajlagos hıveszteség tényezıje a mai energetikai elıírásoknak megfelelı legyen. Az épület helyiségeinek főtését kéményes ill. parapetes gázkonvektorokkal oldották meg. Használati melegvíz készítés egyedileg néhány mosdónál, mosogatónál





Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı partnerek Költségterv

Ütemezés


található elektromos bojlerrel megoldott. Az épület főtési hıenergiájának biztosítására a meglévı gázkonvektorok helyett kondenzációs üzemő fali gázkazán telepítését tervezzük, idıjáráskövetı szabályozással. A teljes épületben a főtési hálózat újonnan kerül kialakításra. A tervezett hálózat szivattyús, kétcsöves radiátoros, zárt rendszerő. A csıvezetékek mennyezet alatt, falun kívül szerelt félkemény rézcsövek lesznek, lágyforrasztásos kötéssel. A tervek szerint acéllemez lapradiátorok kerülnek beépítésre, termosztatikus radiátorszelepekkel ellátva. Az épület villamos energia igényének részleges kielégítésére szolgáló napelemes rendszer tervezését az épület éves energiafogyasztásának vizsgálata, valamint a napelemek telepítésére alkalmas tetıfelületek felmérése alapozta meg. A napelemek elhelyezésénél figyelembe vettük a helyi védettségbıl adódó korlátokat. A vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy az épület megfelelı tájolású tetıfelületeinek és azok napelemek telepítésére alkalmas felületeinek figyelembe vételével 10 kW teljesítményő napelemes rendszer van lehetıség. A tervezett hálózatra csatlakozó napelemes rendszer teljesítménye nem haladja meg a háztartási kiserımő kategória megengedett teljesítménykorlátját, az 50 kVA-t. Az épület éves villamos energia fogyasztása meghaladja a tervezett napelemes rendszer által éves szinten megtermelhetı villamos energia mennyiséget. A kialakított új főtési és napelemes rendszer üzemeltetését a Rudabánya Közös Önkormányzati Hivatal fogja ellátni. Fenntartása a modern, energiatakarékos eszközöknek, valamint megújuló energiaforrások felhasználásának köszönhetıen a jelenlegi helyzethez képest gazdaságosabb lesz, ahogy ez az indikátorokból is kiderül. A rendszer karbantartása 1*0,25 fı munkavállaló foglalkoztatását igényli. Mővelıdési ház dolgozói, mővelıdési ház szolgáltatásait igénybe vevı helyi és térségbeli lakosok Az üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése (t/év): 89,46 Gvadányi József Mővelıdési Ház, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ÉMÁSZ Nyrt. 6 000 000 Ft 126 000 000 Ft 1 500 000 Ft 7 000 000 Ft 2015. II. 2017. I.


Evangélikus templom felújítása


Települési infrastruktúra fejlesztése Intézményi infrastruktúra fejlesztése Közintézmények infrastrukturális fejlesztése a rudabányai evangélikus gyülekezet jelenlegi temploma 1933-1934 között épült. A gyülekezet a XX. században folyamatosan apadt, jelenleg már csak havonta egyszer van Istentisztelet a maréknyi hívınek. A nem rendszeres használat miatt az épület jelentısen leromlott, amortizálódott. A templom jelenleg mőemléki védettség alatt áll, ami biztosítja, hogy az épület állaga ne romolhasson tovább. 2006 óta elvégezték a legfontosabb állagjavító munkákat, ugyanakkor a tágas templombelsın továbbra is az enyészet nyomai léthatók. Az épület állagmegóvó restaurálása kapcsán újra elıvételre kerültek a templom tervezıjének, dr. Lux Kálmánnak eredeti tervrajzai. A restaurálási munkálatokat ezek mentén kívánja megkezdeni a város. A kivitelezés során a templom belsı vakolata, belsı terének faragványai, padozata, valamint a templom külsı elıtere és környezete újul meg. Az épület körül parkosítást is terveznek. A tervek szerint az épület energetikai és gépészeti berendezései is megújulnának, valamint vizsgálat





Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı Belsı partnerek Külsı Költségterv Elıkészítés Megvalósítás Nyilvánosság Egyéb Ütemezés Projekt várható kezdete Projekt kivitelezésének várható befejezése

alá kerülne a megújuló energiaforrások, elsısorban a napelemes rendszer használata, az erre való átállás. A templom tornyának felújításával várhatóan újra megszólalhat annak régi harangja. Az épület továbbra is a sajókazai lelkészi hivatal kezelésében, az Országos Evangélikus egyház fenntartásában marad. A templom, felújítása után továbbra is elsısorban a város evangélikus gyülekezetét szolgálja, de más irányú kulturális hasznosítását is tervezik, folyamatos használat mellett. A templom felújításának kivitelezési munkálatai várhatóan 8 fı idıszakos foglalkoztatását oldja meg. Evangélikus gyülekezet, vallási turizmus iránt érdeklıdık, rendezvények látogatói Felújított belsı falfelület, m2, Célérték: 45 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft., Rudabányai evangélikus gyülekezet Országos Evangélikus Egyház, Emberi Erıforrás Támogatáskezelı 4 000 000 Ft 90 000 000 Ft 1 000 000 Ft 5 000 000 Ft 2016. I. 2017. II.


Rendırırs épületének külsı felújítása


Települési infrastruktúra fejlesztése Intézményi infrastruktúra fejlesztése Közintézmények infrastrukturális fejlesztése A rudabányai rendırırs az Ady Endre u. 6. szám alatti épületben mőködik. Ez eredetileg lakóépületként funkcionált, 1993-tól a rendırırs otthona. Az épület építési korának megfelelı anyagból épült, de mostanra mind gépészetileg, mind szerkezetileg elavult, felújításra szorul. A z építmény külsı felújításával megvalósul annak 8 cm-es hıszigetelése, amely alkalmassá teszi arra, hogy az épület fajlagos hıveszteség tényezıje a mai energetikai elıírásoknak megfelelı legyen. A pala héjalású tetızet esetében elızetes vizsgálat alá kerül 10 kW napkollektoros rendszer telepítésének lehetısége. Az energiatakarékossági intézkedés révén javul az épület hıellátása, hıgazdálkodása, aminek következtében csökken annak fenntartási költsége. Ennek során az elavult, néhol vetemedett nyílászárók cseréjére is sor kerülne. Az épület fenntartása a Rudabányai Közös Önkormányzat Hivatal feladatkörébe tartozik. A megvalósított energiahatékonysági intézkedések biztosítják az önkormányzat általi hosszú távú fenntarthatóságot. A kivitelezés 6 fı munkavállaló idıszakos foglalkoztatásával valósulna meg. A rendszer karbantartására 1*0,25 fı munkavállaló foglalkoztatása szükséges. Az intézmény dolgozói, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevı helyi és térségi lakosok Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése (t/év): 60 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Rendırırs, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft. Kazincbarcikai Rendırkapitányság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 830 000 Ft 15 000 000 Ft 207 500 Ft 900 000 Ft 2017. II.



Fgolalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı partnerek Költségterv

Ütemezés




2018. II.


Ormos-patak mederrendezése


Települési infrastruktúra fejlesztése Környezeti infrastruktúra fejlesztése Csapadékvíz-elvezetés fejlesztése A település fı vízfolyása, az Ormos-patak északnyugat-délkelet irányban szeli át a várost. A patak 2100 m hosszban érinti, mintegy hosszában végigfolyik a városközponton. A patak mederrendezésének kettıs oka van: egyrészt a globális klímaváltozás szélsıségek gyakorisága növekedésének káros hatásait hivatott kivédeni, másrészt a városközpont hasznosítható felületének növelését szolgálja. A patak Arany János utca menti szakasza leromlott állapotú, ráadásul az itt kialakítandó Mini Ipari Park miatt szükséges kb. 400-450 m hosszban a vízfolyás medrének rendezése. Rudabánya városközpontjában, mintegy 110 m hosszúságon nyílt mederben folyik az Ormos-patak. A városi postától a központi térig terjedı medret, kapcsolódva a posta melletti lefedéshez, szintén zárt mederbe kell terelni, és úgy kell kialakítani a felette lévı területet, hogy alkalmas legyen személygépjármővek parkolására. A patakmeder a városközpontban, az Óvoda utca és a posta épülete között, 45 m hosszban lefedésre kerülne. A munkálatok részeként megtörténik a patak mederrendezése, amely a helyi betonelemgyárban készült beton burkolati elemek felhasználásával fog megvalósulni, összesen 440 m2 felületen. A patak lefedése 300 m2-en fog megtörténni. A helyszínen 6-8 db új, felfestett parkoló kerül kialakításra, valamint zöldfelületi rendezés is történik, várhatóan összesen 150 m2en. Az Arany János utca mellett 400 m-en történik meg a patak mederrendezése, a helyi betonelemgyárban készült elemek segítségével. Mivel a terület mellett elhaladó Petıfi Sándor, illetve Óvoda utcák állami fenntartású közutak, ezért fenntartása a közútkezelıvel egyetértésben történhet. Üzemeltetése nem jelent vállalhatatlan költséget a város számára. A beruházás kivitelezése során 10 fı munkavállaló idıszakos foglalkoztatása megoldott. A karbantartás – mivel lefedett patakmederrıl van szó – nem igényel munkaerıt, a kialakított parkolók rendben tartásához 1*0,25 fı foglalkoztatása szükséges. Város és térségének lakói Lefolyási intenzitás változása (%): bázisérték + 10 %. Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, városközpont szolgáltatói Magyar Posta, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Magyar Közút Nonprofit Zrt. 6 000 000 Ft 150 000 000 Ft 1 500 000 Ft 9 000 000 Ft 2016. II.



Foglalkoztatás


Ütemezés


2018. II.



13.2.



Fóliás zöldségtermesztés


Térségi és regionális versenyképesség javítása Gazdaság fejlesztése Mezıgazdaság fejlesztése Rudabánya a bányászat, valamint az ahhoz kapcsolódó feldolgozó-ipari termelés rendszerváltás kori drasztikus leállása óta krónikus munkaerı-piaci agóniában szenved. A korábban az iparban foglalkoztatottak egy része az agráriumban próbált megélhetést keresni. A helyzet súlyosságát jellemzi, hogy ma már a második olyan generáció nı fel, amely nem látta saját szüleit, nagyszüleit dolgozni. A helyi társadalom bizonyos rétegeiben emiatt jelentıs munkaerı-piaci kompetenciahiány jelentkezik. Ezeket a csoportokat az önkormányzat a szociális gazdaság keretein belül kívánja jövedelemhez juttatni, szociális szövetkezet keretein belül. Rudabánya Város Önkormányzata saját tulajdonú belterületi ingatlanon fóliás primer zöldségtermesztést szeretne elindítani, szociális gazdaság keretében. Várhatóan kb. 160 m2-en, 9 fólia sátor alatt valósulna meg idényjellegő zöldségek termesztése, ugyanakkor a fóliázás miatt szinte egész évben használható lesz. A tervek szerint fóliasátor alatt termesztett növények: hónapos retek, vajretek, jégcsapretek, sárgarépa, petrezselyem, zeller, paprika, paradicsom. Az intézkedés hosszú távú fenntartásáért az önkormányzat felel. A megtermelt helyi termékeket a központban kialakítandó értékesítı helyen, valamint az elárusító helyen értékesítenék, az így befolyt összeget a rendszer fenntartásába forgatnák vissza. Az önkormányzat 45 fı foglalkoztatását kívánja hosszú távon megoldani, részben határozott, kisebb részben határozatlan munkaidıben, a Start munkaprogram keretében. Város értékei iránt érdeklıdı turisták, turisztikai szolgáltatók 1 napra jutó összes eladott zöldségmennyiség (kg/nap): 50 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Szociális Szolgáltató Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Kazincbarcikai Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége 6 750 000 Ft 15 000 000 Ft 500 000 Ft 1 000 000 Ft 2015. II.



Foglalkoztatás


Ütemezés


2018. II.


Mini Ipari Park létrehozása


Térségi és regionális versenyképesség javítása Gazdaság fejlesztése Ipar fejlesztése Rudabánya város ormosbányai bevezetı szakaszán, az Ormos-patak mellett, több ingatlan összevonásával, vasúti kapcsolattal, egy mini ipari parkot szeretne létrehozni a város, ahol helyt kapnának a lakosság kiszolgálásához elengedhetetlenül szükséges, és jelenleg hiányzó kisipari szolgáltatásokat végzı vállalkozások. Többek között egy TÜZÉP telep is megvalósításra kerülne. Ugyancsak itt kerülne kialakításra egy üzemanyagtöltı-állomás is, amely jelen dokumentumban külön nevesítve jelenik meg. A bevonható összes terület nagysága 6,8 ha, és az alábbi területeket érinti: 764/1, 764/3, 764/2, 770, 771, 772, 773, 774 helyrajzi számon nyilvántartott területek. Az ipari terület kialakításának elsı lépése a terület a Magyar Államvasutaktól, mint jelenlegi fenntartótól való megszerzése. A Kazincbarcika-Rudabánya vasútvonalon 2007 óta






Belsı Külsı

Költségterv

Ütemezés


nincs forgalom, a város állomásépületét elbontották. A terület azóta gyakorlatilag nincs használatban, ugyanakkor vasúti pályakapcsolata megmaradt, ami jó adottsági feltételt jelent egy gazdasági övezet kialakításához. A Mini Ipari Park kialakítását a következı okok indokolják: Jó elérhetıségi helyzet, a Sajó-völgy felıl érkezı áruszállítás a város lakóterületét alig érintve érheti el a területet Vasúti szállítási kapcsolat megléte Város lakóterületei közel vannak, különösen a déli városrészt bányász társasházai, így ezt kiszolgáló lakossági szolgáltatások betelepülése is esedékes lehet A vasúti szolgáltatás révén mesterségesen kialakított sík terület A terület kialakításához a következı intézkedések elvégzésére van szükség. Terület MÁV Zrt-tıl való megszerzése, önkormányzati tulajdonba vétele. Terület feltáró úthálózatának elkészítése. Az Arany János utcához a vasútállomás volt bejárati útjánál csatlakozna, amirıl északi és déli irányban, a terület keleti oldalán egy-egy győjtıút ágazna le. Terület közmővesítése, vezetékes víz, vezetékes gáz, villamos energia, valamint telefon és internet szolgáltatás kiépítése. Befektetési telkek kijelölése, ami kb. 5-7 építési telek kijelölését jelenti, amelynek révén egy beépíthetı rész 9700-13 600 m2 területő. Fokozott városmarketing tevékenység, új befektetık és vállalkozók vonzására. Az Ipari Park üzemeltetésére az önkormányzat többségi tulajdonú gazdasági társaságot kíván létrehozni, az iparterülettel kapcsolat feladatok ellátását az önkormányzat ezen keresztül oldaná meg. Az ipari park üzemeltetését végzı gazdasági társaság várhatóan 1 + 1*0,5 fı alkalmazását teszi szükségessé. Város és térsége lakói, ipari és gazdasági társaságok, szolgáltatók Mini Ipari Parkból származó, 1 helyi lakosra jutó iparőzési adóbevétel (Ft/fı): elérési dátum 2020, célérték: 1000 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Szociális Szolgáltató Központ, rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Kazincbarcikai Járás Munkaügyi Kirendeltsége, Gazdasági és Iparkamara, Magyar Államvasutak Zrt. 50 000 000 Ft 425 000 000 Ft 2 500 000 Ft 22 500 000 Ft 2016.II. 2020. II.


Benzinkút létesítése


Térségi és regionális versenyképesség javítása Gazdaság fejlesztése Szolgáltató szektor fejlesztése A városhoz legközelebbi benzinkút a Sajó-völgyében, Kazincbarcikán, a várostól majdnem 20 km-re található. Egy üzemanyagtöltı állomás nem csak a város, hanem a környék igényeit is kielégítené, nem utolsó sorban hosszú távú munkalehetıséget biztosítana. Az önkormányzat feladatai a megvalósításban részlegesek, és elsısorban az elıkészítésre, a terület megszerzésére, közmővesítésére, valamint szolgáltató bevonásának elıkészítésére korlátozódnak. Terület megszerzése a Magyar Államvasutak Zrt-tıl: Az állomás az Arany János utca mellett nyerne elhelyezést, amely jó közlekedési kapcsolatot





Ütemezés


jelent. A volt vasútállomás területén az önkormányzat Mini Ipari Parkot kíván elhelyezni, ennek része lenne a benzinkút. Ez jelenleg a Magyar Államvasutak kezelésében van, amelytıl az önkormányzat meg kívánja szerezni a területet. Közlekedési feltételek biztosítása: A Mini Ipari Park létrehozásánál leírt intézkedéshez hasonlóan, itt is a közlekedési pályák építése jelenti a következı lépést. Ez várhatóan 150-200 m-nyi út megépítését fogja jelenteni. Közmővesítés: A telket el kell látni vezetékes vízzel, villamos energiával,, telefon és internet csatlakozással. Szolgáltató bevonása a projektbe: az önkormányzatnak fel kell kutatnia azon potenciális szolgáltatókat, amelyek a beruházás kivitelezése szempontjából szóba jöhetnek. A nyertes szolgáltatóval megkötött együttmőködési megállapodás az önkormányzatot is kötelezi a rá esı feladatok elvégzésére. Az üzemanyagtöltı állomás üzemeltetése vállalkozói jogkör, abban az önkormányzat nem érintett. Az objektum várhatóan napi 12 órában tartana nyitva. A benzinkút építése várhatóan 15 fı alkalmazott ideiglenes foglalkoztatását, a fenntartás 1 fı kútvezetı és 2 fı kiszolgáló 6 órában történı foglalkoztatását igényli. Helyi és térségbeli lakosok, szolgáltatók 1 helyi lakosra vetített iparőzési adó (Ft/fı): 2190 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal Magyar Közút Nonprofit Kft, Gazdasági és Iparkamara, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 5 000 000 Ft (terület elıkészítése) 30 000 000 Ft (elsısorban nem önkormányzati feladat) 500 000 Ft 1 800 000 Ft 2017. I. 2018. II.


Integrált ingatlangazdálkodás a József Attila és Arany János utcai szegregált területen


Település élhetıségének javítása Települési életminıség fejlesztése Szociális városrehabilitáció Az 1900-as évek elején épített többlakásos, kétszintes társasházi épületek, jelenlegi elhanyagolt állapotukban rontják a városképet, és értéküknél fogva szegregációk kialakulásához vezettek. A lakások többsége komfort nélküli, és nem rendelkeznek megfelelı talajvíz elleni védelemmel, megfelelı hıszigeteléssel, valamint többségükben nincsen mellékhelyiség, sem pedig fürdıszoba. A vakolatok málladoznak és a tetıszerkezetek omladoznak, ezért szükséges a teljes felújításuk, vagy az esetleges elbontásuk. Az érintett terület társasházai esetében az alábbi beavatkozások szükségesek: Arany János u. 4, helyi védettségő bányász társasház: külsı állagmegóvás, tetıszerkezet felújítása, belsı gépészeti munkálatok, nyílászárók cseréje. Arany János u. 6, helyi védettségő bányász társasház: külsı állagmegóvás, gépészeti munkálatok, nyílászárók cseréje Arany János u. 8: nyílászárók cseréje, vízrendezési munkálatok Arany János u. 10: nyílászárók cseréje, vízrendezési munkálatok Arany János u. 12: nyílászárók cseréje, vízrendezési munkálatok Arany János u. 14: nyílászárók cseréje, vízrendezési munkálatok Arany János u. 16: nyílászárók cseréje, vízrendezési munkálatok Arany János u. 18: környezetrendezés Arany János u. 20: környezetrendezés



Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) József Attila u. 1: teljes tetıfelújítás, nyílászárók cseréje, gépészeti munkálatok, külsı állagjavítás, hıszigetelés, környezetrendezés József Attila u. 3: teljes tetıfelújítás, nyílászárók cseréje, gépészeti munkálatok, külsı állagjavítás, hıszigetelés, környezetrendezés József Attila u. 5: teljes tetıfelújítás, nyílászárók cseréje, gépészeti munkálatok, külsı állagjavítás, hıszigetelés, környezetrendezés József Attila u. 7: teljes tetıfelújítás, nyílászárók cseréje, gépészeti munkálatok, külsı állagjavítás, hıszigetelés, környezetrendezés A kialakult helyzet fenntartása alapvetıen a helyi lakóközösségek feladata lenne. Ennek elısegítését az önkormányzat különféle lakossági szociális programokkal segítheti. Különösen fontos lenne a társasházi közösségek mőködésének elısegítése. Ezek a közösségek biztosíthatnák az épületek körüli zöldfelületek rendezését, tisztán tartását, esetleges füvesítés, virágosítás akár közfoglalkoztatás keretében is megvalósítható. A beavatkozás megvalósítása várhatóan 15 fı ideiglenes foglalkoztatását oldhatná meg. A kialakult állapot fenntartására várhatóan 2 fı munkavállaló szociális célú foglalkoztatása szükséges. Helyben élık Helyreállított lakóegységek városi területen, db. Célérték: 10 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Szociális Szolgáltató Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Kazincbarcikai Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége 10 000 000 Ft 200 000 000 Ft 2 000 000 Ft 25 000 000 Ft 2016.II. -


Foglalkoztatás


Ütemezés


2018. II.


Integrált ingatlangazdálkodás a Kossuth Lajos utca társasházi területén


Település élhetıségének javítása Települési életminıség fejlesztése Szociális városrehabilitáció Az 1900-as évek elején épített többlakásos, kétszintes társasházi épületek, jelenlegi elhanyagolt állapotukban rontják a városképet, és értéküknél fogva szegregációk kialakulásához vezettek. A lakások többsége komfort nélküli, és nem rendelkeznek megfelelı talajvíz elleni védelemmel, megfelelı hıszigeteléssel, valamint többségükben nincsen mellékhelyiség, sem pedig fürdıszoba. A vakolatok málladoznak és a tetıszerkezetek omladoznak, ezért szükséges a teljes felújításuk, vagy az esetleges elbontásuk. A területen a következı beavatkozások szükségesek: Kossuth Lajos u. 1: külsı állagjavítások, belsı felújítási munkálatok, gépészeti munkák, nyílászárók cseréje, környezetrendezés. Az épület állaga miatt felmerült lehetséges intézkedés gyanánt a bontás és utána következı tereprendezés is. Kossuth Lajos u. 3: külsı állagjavítások, belsı felújítási munkálatok, gépészeti munkák, nyílászárók cseréje, környezetrendezés. Az épület állaga miatt felmerült lehetséges intézkedés gyanánt a bontás és utána következı tereprendezés is. Kossuth Lajos u. 9: külsı állagjavítások, belsı felújítási munkálatok, gépészeti munkák, nyílászárók cseréje, környezetrendezés. Kossuth Lajos u. 11: külsı állagjavítások, belsı felújítási munkálatok, gépészeti munkák, nyílászárók cseréje, környezetrendezés.



Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Kossuth Lajos u. 13: külsı állagjavítások, belsı felújítási munkálatok, gépészeti munkák, nyílászárók cseréje, környezetrendezés. Kossuth Lajos u. 15: külsı állagjavítások, belsı felújítási munkálatok, gépészeti munkák, nyílászárók cseréje, környezetrendezés. Kossuth Lajos u. 17: külsı állagjavítások, belsı felújítási munkálatok, gépészeti munkák, nyílászárók cseréje, környezetrendezés. Kossuth Lajos u. 19: külsı állagjavítások, belsı felújítási munkálatok, gépészeti munkák, nyílászárók cseréje, környezetrendezés. A kialakult helyzet fenntartása alapvetıen a helyi lakóközösségek feladata lenne. Ennek elısegítését az önkormányzat különféle lakossági szociális programokkal segítheti. Különösen fontos lenne a társasházi közösségek mőködésének elısegítése. Ezek a közösségek biztosíthatnák az épületek körüli zöldfelületek rendezését, tisztán tartását, esetleges füvesítés, virágosítás akár közfoglalkoztatás keretében is megvalósítható. A beavatkozás megvalósítása várhatóan 15 fı ideiglenes foglalkoztatását oldhatná meg. A kialakult állapot fenntartására várhatóan 2 fı munkavállaló szociális célú foglalkoztatása szükséges. Helyben élık Helyreállított lakóegységek városi területen, db. Célérték: 5 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Szociális Szolgáltató Központ, Rudabányai Rendırırs, Polgárırség, egyházak Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Kazincbarcikai Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége 10 000 000 Ft 350 000 000 Ft 2 500 000 Ft 21 000 000 Ft 2016. II. -


Foglalkoztatás


Ütemezés


2019. I.


Játszótér fejlesztése a Kossuth Lajos utcában


Település élhetıségének javítása Települési környezet fejlesztése Zöldfelület-kezelés Rudabánya jelenleg egyetlen játszótérrel sem rendelkezik. A város déli területén találhatók a hajdani bányász társasházak, amelyeket jelenleg sem szolgál ki korszerő, kiépített játszótér és közpark. A játszótér a Kossuth Lajos utca társasházi részén, az 530 helyrajzi számú területen létesül. A helyszínen a következı játékelemek lennének: homokozó, libikóka, vegyes hinta csúszdával, valamint 2 db támlás pad, szemetes. A játszótér európai uniós szabvány szerint, ütéscsillapító gumiburkolattal fog elkészülni. A területen parkosítás, fa- és virágültetés is várható. A park és játszótér üzemeltetését az önkormányzat biztosítja, a játékelemek pótlása várhatóan 2-3 évente lesz esedékes. A kivitelezés várhatóan 3 fı ideiglenes alkalmazását, a fenntartás 1*0,25 fı foglalkoztatását oldja meg. Helyben élık, gyermekes családok Játszótér használati intenzitása (fı/óra), 24 órára vetítve: 0,28 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Szociális Szolgáltató Központ, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Rudabányán Élıkért Közhasznú Egyesület


Üzemeltetés, fenntartás Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı partnerek

Belsı


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Költségterv

Ütemezés

Külsı Elıkészítés Megvalósítás Nyilvánosság Egyéb Projekt várható kezdete Projekt kivitelezésének várható befejezése

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 450 000 Ft 10 000 000 Ft 150 000 Ft 600 000 Ft 2016. I. 2016. II.


József Attila utca felújítása


Települési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közúti közlekedés fejlesztése A József Attila utca a város déli, bányász társasházakkal jellemezhetı városrészének győjtıútja. Állapota nem felel meg a mai kor követelményeinek, sok helyen kritikus, töredezett. Az út felújítása közel 600 m hosszban fog megtörténni, új aszfalt kopóréteg felhúzásával, valamint a szegély rendezésével. Ezzel együtt térkıburkolásos módszerrel épülnének meg a kapubejárók is, amelyhez a térkövet a helyi térkıkészítı üzem biztosítaná. Az út 5 m szélességben kerülne kivitelezésre, amely együtt járna az utca csapadékvíz-elvezetı rendszere fejlesztésével is. Az út északi oldalán rendezett, füvesített zöldszegély kivitelezése történik, 0,6-0,8 cm szélességben. A József Attila utca önkormányzati tulajdonú út, amelynek karbantartását szociális munkavégzés keretében képzeli el. A kivitelezésbe várhatóan 6 fı foglalkoztatása szükséges, a fenntartásban 2*0,5 fı alkalmazása jelenthet megoldást. Helyben élık Felújított útfelület nagysága (m2): 2700 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft. Magyar Közút Nonprofit Zrt, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2 500 000 Ft 60 650 000 Ft 350 000 Ft 3 500 000 Ft 2016. II.


Üzemeltetés, fenntartás Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı Belsı partnerek Külsı Költségterv Elıkészítés Megvalósítás Nyilvánosság Egyéb Ütemezés Projekt várható kezdete Projekt kivitelezésének várható befejezése

2017. I.


Arany János utca külsı szakaszának felújítása


Települési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közúti közlekedés fejlesztése Az Arany János utca külsı szakasza jelenleg burkolatlan önkormányzati belterületi út. Felújítására azért is van szükség, mert ez vezet a déli városrészt ellátó II. számú háziorvosi rendelı épületéhez. Az út 300 m hosszban, 5 m-es szélességgel készülne el, zúzottköves alappal, aszfalt kopóréteggel. Ezzel együtt a telkekre vezetı kapubejárók, átereszek is elkészülnének, beleértve a csapadékvíz-elvezetés rendezését. Az út mellett 0,4-0,7 m szélességben



Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Üzemeltetés, fenntartás Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı partnerek Költségterv

Ütemezés


zöldszegély kialakítása történik. A József Attila utca önkormányzati tulajdonú út, amelynek karbantartását szociális munkavégzés keretében képzeli el. A kivitelezésbe várhatóan 6 fı foglalkoztatása szükséges, a fenntartásban 2*0,5 fı alkalmazása jelenthet megoldást. Helyben élık Felújított útfelület nagysága (m2): 1350 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft. Magyar Közút Nonprofit Zrt, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2 000 000 Ft 30 000 000 Ft 350 000 Ft 1 800 000 Ft 2016. II. 2017. I.


Kossuth Lajos utcai autóbusz megállóhely korszerősítése


Települési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közúti közlekedés fejlesztése A Kossuth Lajos utcában lévı autóbusz megállóhely jelenleg lepusztult állapotban van, utasváró létesítmény nincs. Annak ellenére van ez így, hogy a megálló neuralgikus helyen van, a bányász társasházak közelében, a sportpálya mellett, ráadásul nincs messze a Bányászattörténeti Múzeumtól, és a leendı Mini Ipari Park északi végétıl sem. A megállóhelyet a Szuhakálló – Rudabánya – Szendrı útvonalon járó buszok használják, amely a városon átmenı autóbusz-hálózati viszonylatok közül a legforgalmasabb. A megállóhelyen új, a táji adottságokat is tükrözı, fából készült utasváró kihelyezése, valamint az utastájékoztatás javítása a cél. Az utasváró fedett paddal, hulladékgyőjtı edénnyel, reklámfelülettel lesz felszerelve. A megállóhely üzemeltetıje a Borsod Volán Zrt, ugyanakkor az önkormányzat a karbantartást közcélú foglalkoztatottak segítségével biztosítja. A fenntartás várhatóan 1*0,25 fı munkavállaló alkalmazásával lehetséges. Helyben és térségben élık, turisták Megállóhely használati intenzitása (fı/óra) 24 órára vetítve: 5,41 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Rudabányai Rendırırs Magyar Közút Nonprofit Zrt, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Kazincbarcikai Rendırkapitányság, Borsod Volán Zrt. 320 000 Ft 3 500 000 Ft 150 000 Ft 250 000 Ft 2015. II.



Ütemezés


2016. II.


Intézkedés megnevezése Prioritás Tematikus cél Részcél Fejlesztés indoklása



Ütemezés


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Arany János utcai autóbusz megállóhely korszerősítése Települési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közúti közlekedés fejlesztése Az Arany János utca a város déli irányú bevezetı útja, amely egyben a legforgalmasabb is, mivel ez köti össze a várost a Sajó-völgy ipari tengelyével. Az út mellett, a volt vasútállomás területén kívánja kialakítani a város a Mini Ipari Parkot, így a megállóhely annak megközelítését is szolgálja. A megállóhelyen új, a táji adottságokat is tükrözı, fából készült utasváró kihelyezése, valamint az utastájékoztatás javítása a cél. Az utasváró fedett paddal, hulladékgyőjtı edénnyel, reklámfelülettel lesz felszerelve. A megállóhely üzemeltetıje a Borsod Volán Zrt, ugyanakkor az önkormányzat a karbantartást közcélú foglalkoztatottak segítségével biztosítja. A fenntartás várhatóan 1*0,25 fı munkavállaló alkalmazásával lehetséges. Helyben és térségben élık, turisták Megállóhely használati intenzitása (fı/óra) 24 órára vetítve: 3,75 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Rudabányai Rendırırs Magyar Közút Nonprofit Zrt, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Kazincbarcikai Rendırkapitányság, Borsod Volán Zrt. 350 000 Ft 5 500 000 Ft 150 000 Ft 450 000 Ft 2015. II. 2016. II.


Járdaépítés a Kossuth Lajos utcában


Települési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Gyalogos közlekedés fejlesztése A Kossuth Lajos utca a várost Szuhoggyal összekötı út belterületi szakasza. Itt található a sportpálya, valamint egy szegregációs hatás alatt álló társasházi terület. Járdája rossz állapotú, annak ellenére, hogy sokan használják. Az út mellett, teljes hosszában, 850 m-en, kb. 1 m széles, a helyi térkı-készítı üzem által készített elemekbıl térkıburkolattal ellátott járda épülne. A Kossuth Lajos utca állami kezelésben lévı út, amelynek karbantartását az önkormányzat szociális munkavégzés keretében képzeli el. A kivitelezésbe várhatóan 6 fı foglalkoztatása szükséges, a fenntartásban 2*0,5 fı alkalmazása jelenthet megoldást. Helyben élık Kialakított járda összfelülete, (m2): 775 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft Magyar Közút Nonprofit Zrt, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2 600 000 Ft 39 100 000 Ft 1 150 000 Ft 2 500 000 Ft 2015. II.

Részletes mőszaki tartalom Üzemeltetés, fenntartás Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı partnerek Költségterv

Ütemezés




2016. II.


Járdaépítés az Arany János utcában


Települési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Gyalogos közlekedés fejlesztése Az Arany János utca a várost Ormosbányával összekötı út belterületi szakasza. A mellette lévı járda rossz állapotban van, ami azért is kíván beavatkozást, mert a városba érkezık többsége ezt az útvonalat használja, ezzel mintegy szem elıtt van. Az utca mellett a 600 m-nyi járdából 300 m készült el, a többi 300 m megépítése a közeljövıben várható. Az út mellett, teljes hosszában, 600 m-en, kb. 1 m széles, a helyi térkı-készítı üzem által készített elemekbıl térkıburkolattal ellátott járda épülne. . Az Arany János utca állami kezelésben lévı út, amelynek karbantartását az önkormányzat szociális munkavégzés keretében képzeli el. A kivitelezésbe várhatóan 6 fı foglalkoztatása szükséges, a fenntartásban 2*0,5 fı alkalmazása jelenthet megoldást. Helyben élık Kialakított járda összfelülete, (m2): 550 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft Magyar Közút Nonprofit Zrt, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 1 100 000 Ft 15 000 000 Ft 275 000 Ft 900 000 Ft 2015. I.



Ütemezés


2016. II.


Járdaépítés a József Attila utcában


Települési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Gyalogos közlekedés fejlesztése A József Attila utca a déli városrész fontos győjtıútja, amely egyaránt szolgálja a leendı Mini Ipari Park, a II. számú háziorvosi rendelı, valamint a Városi Szabadidıpark megközelítését. Az út melletti járda igen leromlott állapotban van, élvezeti és használati értéke nagyon alacsony. Az út mellett, teljes hosszában, 600 m-en, kb. 1 m széles, a helyi térkı-készítı üzem által készített elemekbıl térkıburkolattal ellátott járda épülne. A József Attila utca önkormányzati fenntartású belterületi út, amelynek karbantartását szociális munkavégzés keretében képzeli el. A kivitelezésbe várhatóan 6 fı foglalkoztatása szükséges, a fenntartásban 2*0,5 fı alkalmazása jelenthet megoldást. Helyben élık Kialakított járda összfelülete, (m2): 540 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft Magyar Közút Nonprofit Zrt, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 1 250 000 Ft 27 625 000 Ft

Részletes mőszaki tartalom Üzemeltetés, fenntartás Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı partnerek Költségterv

Belsı Külsı Elıkészítés Megvalósítás


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Ütemezés

13.3. 13.3.1.

Nyilvánosság Egyéb Projekt várható kezdete Projekt kivitelezésének várható befejezése

812 500 Ft 1 200 000 Ft 2017. I. 2018. II.

Akcióterületen kívül végrehajtott projektek Hálózatos jellegő projektek


Rudapithecus Park bıvítése


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Rudapithecus-ra építı fejlesztések A város területén jelenleg nem található olyan helyszín, amely minden korosztály számára érthetıen, de mégis interaktívan mutatná be a település legismertebb attrakcióját, a rudabányai elıember leletet, és a hozzá hasonló korból származó egyéb maradványokat. Óvoda utcai üresen álló óvoda épületének felújítása és új turisztikai funkcióval való megtöltése, egy látogató-, oktató- és kutatóközpont kialakítása, ahol méltó kiállítási helyet kaphatnak a Rudapithecus-sal kapcsolatos kiállítási tárgyak, leletek. Ide kerülne az a néhány lelet is, amely jelenleg a Bányászattörténeti Múzeum ásványtani kiállítás termében tekinthetı meg. A múzeum, valamint a Földtani Intézet raktárában még számos, a helyszínen kiállítható lelet található. Az épület kertjében egy, a 10 millió évvel ezelıtti állatvilágot megidézı szoborpark kerül kialakításra. A látogatók széles körének élményt nyújtó szoborparkban Hipparion ısló (1,4 m magas), Suidae ısdisznó (60 cm magas), Lartethoterium ısorrszarvú (2 m magas, 4 m hosszú), Rudapithecus ısmajom (120-130 cm magas), gumósfogú ıselefánt (450 cm magas), aceratherium orrszarvú (kb. 2 m magas, 4 m hosszú) kerülne elhelyezésre. Az állatok stabil anyagból készülnek, megfoghatóak, megmászhatóak, így biztosítják az interaktivitást. Továbbá az állatok mellé elhelyezésre kerülnek korosztályonként (1-3, 4-6, 6-12 évesek) 2-3 db szabadtéri játék a Parkban való hasznos idıtöltéshez. A Rudapithecus Parkban egy kutatószobát is kialakítanak. A terület közvetlen közelében, annak megközelítésére 6 db parkolóhelyet alakítanak ki, amely közül 1 db autóbusz parkolóhely, 1 db mozgássérült parkoló lenne. A létesítmény üzemeltetıje Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal. A fenntartásba kérdıíves megkérdezések révén az érkezı vendégeket is tervezik bevonni. Az Önkormányzat az üzemeltetést egy 100 %-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozásával kívánja ellátni. A társaság feladata lesz a Rudapithecus Park és a Majomszigeten létrehozandó látványtár együttes üzemeltetése, illetve a látogatók szervezése Rudabányára és környékére. A társaság portfólióját várhatóan kiegészíti a Ruda-hotel mőködtetése is. A kivitelezés várhatóan 6 fı idıszakos foglalkoztatását oldaná meg. A fenntartás során az alábbi munkaerı-igények merülnek fel: 1 fı recepciós-pénztáros, 1*0,5 fı takarító-karbantartó 1*0,5 fı idegenvezetı Város értékei iránt fogékony turisták, iskolai csoportok, helyi és térségbeli gyermekes családok, kutatók Park használati intenzitása: átlagosan 2,6 fı/óra (24 órára vetítve) Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Gvadányi József Mővelıdési Ház, RudaSuli Alapítvány, Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány Magyar Turizmus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága,



Foglalkoztatás


Belsı Külsı



Ütemezés


Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2 500 000 Ft 45 000 000 Ft 1 500 000 Ft 5 000 000 Ft 2015. I. 2016. I.


Rudapithecus látványtár létrehozása a lelıhelyen


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Rudapithecus-ra építı fejlesztések A fejlesztés szükségességét több tényezı is indokolja. 1. Az ásatás jelenlegi helyszíne gyakorlatilag nincs védve az idıjárás viszontagságai ellen. 2. Nincs olyan bemutató hely, ahol látványosan, interaktívan bemutatható lenne a Rudapithecus leletek, ásatások, és a hozzá kapcsolód feltáró munka. 3. A beruházás megvalósulásával létrejöhetne egy olyan attrakció, amely a hazai és nemzetközi turisztikai piacon ismertté tenné a város nevét. A beruházás keretében megvalósul a Rudabányai İshomonida lelıhely megvédése a változékony idıjárási körülményektıl és annak turisztikai célú hasznosítása. Ez utóbbi célja, hogy a lelıhelyen zajló régészeti tevékenységet kézzel foghatóvá tegye a látogatók számára, miközben bemutatásra kerülnek a lelıhelyen feltárt eredmények. A zárt, fedett épületben kipreparálásra kerülnek azok a dolomit és lignit rétegek, amelyek az evolúció szempontjából fontos leleteket szolgáltattak. A fedett és a tervek szerint belsı közlekedéssel ellátott épületben a látogató azt láthatja, amit a régész megtalál, ehhez társulnak azok az installációs elemek, amelyek a kort és az ısföldrajzi környezetet mutatják be. Az épület masszív, monolitikus tömege éles kontrasztban áll az erısen erodálódott bányafelszínnel, kortárs módon mutat rá a különleges helyre. A tízmillió éves idıtávlat érzékeltetése már a hosszú rámpás érkezésen elkezdıdik, egy kiterített kronológiai ábra kerül betonreliefként kialakításra. Az elıterében lesz kialakítva a büfé fogyasztótere, valamint a pénztár elıtere. Ugyanitt egy kis üzlethelyiségben a helyben és környéken készült kézmőves termékek lennének kaphatóak. A bolt naponkénti nyitva tartással üzemelne, a pénztárral egységben. A termékek értékesítése a látogatói információkat és jegyeladást végzı személyek feladata lenne. Az elıtérbıl kelet felé nyílik az akadálymentes vizesblokkhoz vezetı folyosó. A kiszolgáló épületen áthaladva akadálymentes rámpasor vezet a védıépületbe a kilátószintre, valamint az épület tetejére. A rámpasor mellett 2 db kétkarú lépcsı is található a védıépület keleti végében, melyen keresztül annak két szintje közvetlenül megközelíthetı. Az építmények alapterületei: fogadó épület: 113,03 m2, védıépület-kiállítóhely: 451,88 m2-es beltéri és 1480,90 m2-es kültéri kialakítás, ásatási helyszín lefedése: 305,15 m2. Az épület mőködésének biztosítására kiépítésre kerül az épülethez vezetı ivóvízhálózat, villamosvezeték-hálózat, valamint felújításra kerül a városból az épületegyütteshez vezetı úthálózat. A területen 11 db személygépkocsi és 12 db kerékpár elhelyezésére alkalmas parkoló épül. (A beavatkozás elvégzésére az Önkormányzat forrást szerzett az Észak-Magyarország Operatív Programból.) A létesítmény üzemeltetıje Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal. A fenntartásba kérdıíves megkérdezések révén az érkezı vendégeket is tervezik bevonni. Az Önkormányzat az üzemeltetést egy 100 %-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozásával kívánja ellátni. A kivitelezés várhatóan 18-20 fı idıszakos foglalkoztatását oldaná meg. A fenntartás során az alábbi munkaerı-igények merülnek fel: 1 fı intézményvezetı 1 fı recepciós-pénztáros,



Foglalkoztatás



Belsı

Külsı

Költségterv

Ütemezés


1 fı takarító-karbantartó 1 fı idegenvezetı (6 órában) Város értékei iránt fogékony turisták, iskolai csoportok, helyi és térségbeli gyermekes családok, kutatók Látványtár használati intenzitása: átlagosan 2,6 fı/óra (24 órára vetítve) Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Gvadányi József Mővelıdési Ház, RudaSuli Alapítvány, Bányászattörténeti Múzeum, Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány Magyar Turizmus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Magyar Állami Földtani Intézet 15 000 000 Ft 250 000 000 Ft 1 500 000 Ft 15 000 000 Ft 2015. I.

2016. II.


Tanösvény kiépítése a bányató mentén


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Bányászatra, mint települési örökségre építı fejlesztések A bányató Magyarország legmélyebb tava egyedülálló geológiai környezetben található. Rekreációs és turisztikai hasznosítása évtizedek óta napirenden van. A tó környékén biztonságos sétaút kerül kialakításra. a kiállító helyekre vezetı utakkal. A sétaút részeként kiépítésre kerül egy ásványtani témaút, ami bemutatja az egyes, a tó környékén illetve Rudabánya környezetében bányászott ásványokat. A tanösvény a bányató környékén vezetne végig, alapvetıen ásványgyőjtésre, a különleges panorámára, a víz közelségére, illetve a bányaterület kızetinek bemutatására épít. Az útvonal részeként kilátó pontok, információs táblák, padok, valamint mobil stég kerül elhelyezésre. Az út kiépítését, illetve az útvonal mentén biztonsági korlátok elhelyezését az önkormányzat közfoglalkoztatottak bevonásával kívánja megoldani.



Foglalkoztatás


Költségterv

Elıkészítés Megvalósítás

A létesítmény üzemeltetıje Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal. A fenntartásba kérdıíves megkérdezések révén az érkezı vendégeket is tervezik bevonni. Az Önkormányzat az üzemeltetést egy 100 %-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozásával kívánja ellátni. A tanösvény kiépítésében az önkormányzat számít a helybeli lakosok szociális jellegő foglalkoztatására. Tervei szerint 18-20 fı határozott munkaidejő foglalkoztatását képes megoldani a beavatkozás. A tanösvény állagának fenntartásába, karbantartásába várhatóan 3*0,5 fı szociális munkavégzése várható, határozatlan munkaviszonyban. Város értékei iránt érdeklıdı vendégek, ökoturisták, iskolai csoportok Tanösvény használati intenzitása: átlagosan 1,4 fı/óra (24 órára vetítve) Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Gvadányi József Mővelıdési Ház, Szociális Szolgáltató Központ, Bányászattörténeti Múzeum, Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány Magyar Turizmus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Magyar Állami Földtani Intézet, Miskolci bányakapitányság 3 000 000 Ft 50 000 000 Ft




750 000 Ft 3 000 000 Ft 2015. I. 2017. II.


Libegı építése


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Bányászatra, mint települési örökségre építı fejlesztések Magyarország egyik legjelentısebb természeti emlékhelyét, valamint a külszíni bányászat helyén az ember által kivájt, óriási völgykatlanban - természetes körülmények között létrejött - csodálatos kék színő, mintegy 60 m mélységő bányató, és a környezetében kialakított látványpark területét, egy libegırıl szeretnénk csodálhatóvá tenni, az idelátogató turistáknak. A libegı végállomása a "majomszigeti látványtár, - A Rudapithecus Hungaricus otthona", a természetes körülmények között megcsodálható ásatási színhely, ahol további látványosságok tárulnak az érdeklıdık elé. Rudabányai közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft., Gvadányi József Mővelıdési Ház A létesítmény üzemeltetıje Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal. A fenntartásba kérdıíves megkérdezések révén az érkezı vendégeket is tervezik bevonni. Az Önkormányzat az üzemeltetést egy 100 %-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozásával kívánja ellátni. A kivitelezés során várhatóan 20 fı idıszakos foglalkoztatása lesz megoldva. A rendszer fenntartása, karbantartása 2 fı kezelıszemélyzet, és 1*0,5 fı karbantartó munkáját igényli. Város értékei iránt érdeklıdık, ökoturisták, szervezett csoportok Használati intenzitása: átlagosan 2 fı/óra Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Gvadányi József Mővelıdési Ház, Bányászattörténeti Múzeum Magyar Turizmus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Magyar Állami Földtani Intézet 15 000 000 Ft 350 000 000 Ft 3 000 000 Ft 18 000 000 Ft 2017. I.

Részletes mőszaki tartalom Üzemeltetés, fenntartás

Foglalkoztatás


Költségterv

Ütemezés


2020. II.


Volt trafóház bányászati interaktív kiállításra való hasznosítása


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Bányászatra, mint települési örökségre építı fejlesztések A volt trafóház jelenleg igen leromlott állapotban van a volt bánya területén. Az épület felújítása és új funkcióra való átalakítása tovább erısítheti a várhatóan megnövekvı látogatóforgalmat, és új elemmel színesítheti a város turisztikai kínálatát.


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Részletes mőszaki tartalom


Foglalkoztatás


Belsı

Külsı

Költségterv

Ütemezés


A kivitelezéshez szükséges fizikai beavatkozások: épület felújítása, tetıszerkezet cseréje nyílászárók újjáépítése, cseréje gépészeti beavatkozások belsı felújítási munkálatok odavezetı úthálózat építése, gyalogutak létesítése parkoló, kerékpártároló kiépítése eszközbeszerzés digitális hálózat kiépítése kiállítótér berendezése A létesítmény üzemeltetıje Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal. A fenntartásba kérdıíves megkérdezések révén az érkezı vendégeket is tervezik bevonni. Az Önkormányzat az üzemeltetést egy 100 %-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozásával kívánja ellátni. A beavatkozás megvalósítása várhatóan 15-18 fı idıszakos foglalkoztatását oldja meg. A fenntartás során az alábbi munkaerı-igények jelentkeznek: 1 fı intézményvezetı 1 fı recepciós-pénztáros 1*0,5 fı idegenvezetı 1*0,5 fı takarító-karbantartó Város értékei iránt érdeklıdı turisták, iskolai csoportok, szervezett csoportok Kiállítás használati intenzitása, 24 órára vetítve (fı/óra): 2,28 Rudabányai közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft., Gvadányi József Mővelıdési Ház, Bányászattörténeti Múzeum, Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány Magyar Turizmus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Magyar Állami Földtani Intézet 7 500 000 Ft 150 000 000 Ft 1 500 000 Ft 8 000 000 Ft 2016. I. 2019. II.


Volt bányavágat átalakítása


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Bányászatra, mint települési örökségre építı fejlesztések A bezárt vasércbánya földalatti üzemének altáróját szeretnénk úgy kialakítani, hogy a bányászati termelés ideje alatt, a bányamunkások szállítására és a föld alatt kitermelt vasérc szállítására használt vízszintes folyosót (alagutat) gumikerekes kisvonat közlekedtetésére alkalmassá téve, a látogatók – föld alatt közelíthessék meg a varázslatos szépségő bányatavat, ami az alagút másik végén található. A várost a bányató környezetével épített föld alatti altáró köti össze. A kivitelezéshez szükséges fizikai beavatkozások: bányavágat rekonstrukciója, biztonságossá tétele alépítmény építése – betonos alapozással eszközbeszerzések világítás kiépítése vízelvezetés kiépítése A létesítmény üzemeltetıje Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal. A fenntartásba



gumikerekes

vonat

közlekedtetésére

alkalmas



Foglalkoztatás


Költségterv

Ütemezés


kérdıíves megkérdezések révén az érkezı vendégeket is tervezik bevonni. Az Önkormányzat az üzemeltetést egy 100 %-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozásával kívánja ellátni. A beruházás kivitelezése 20-22 fı munkavállaló idıszakos foglalkoztatásával lehetséges. A fenntartás során az alábbi munkaerı-igények jelentkeznek: 1 fı vezetı beosztásban 1 fı vonatvezetı 1 fı recepciós-pénztáros 1*0,5 fı karbantartó-takarító Város értékei iránt érdeklıdı turisták, szervezett csoportok, iskolai csoportok Látványtár látogatószámának növekedése a beavatkozás elkészülte után 7,5% Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft., Gvadányi József Mővelıdési Ház, Bányászattörténeti Múzeum, Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány Magyar Turizmus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Magyar Állami Földtani Intézet 20 000 000 Ft 400 000 000 Ft 1 500 000 Ft 20 000 000 Ft 2016. I. 2020. II.


Strand és búvárhelyszín kialakítása a bányatónál


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Bányászatra, mint települési örökségre építı fejlesztések A Rudabánya és Felsıtelekes közigazgatási határán lévı, a vasércbányászatból hátramaradt bányató Magyarország legmélyebb állóvize. Legnagyobb mélysége megközelíti a 60 m-t, vagyis a Balaton legnagyobb mélységénél kb. ötször mélyebb. Partja ezzel ellentétben alacsony lejtésszögő, ezáltal jól megközelíthetı. A lapos part, valamint a nagy belsı mélység indokolttá teszi, hogy a tavat mind a vízparti rekreáció, mind a búvárkodás számára megnyissuk. A parton egymás mellett, de az egymásra ható zavaró tényezık figyelembe vételével megosztott területen kerülne sor a strand és a búvárkodást biztosító merülıhelyszín kialakítására. A strand homokos plázs kialakítást kapna, a vízbe jutást 2 db belépı szolgálná. A merülést egy épített stég segítené, korróziómentesített acél belépıvel. A búvárkodást, és esetleges víz alatti ásványgyőjtést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Búvárszövetség koordinálná. A búvárhelyszínen a Szövetséggel együttmőködésben rendszeresen tervezett búvárversenyek, valamint felkészítı foglalkozások szervezése. Mind a strand, mind a búvárhelyszín fenntartása az önkormányzat feladata lesz, ugyanakkor a bányaterületre érkezı vendégektıl szedett belépıdíj (A Rudapithecus látványtárnál és a kalandparknál) egy része visszaforgatható lesz a terület amortizációs folyamatainak koordinálására. A helyszín kialakításához várhatóan 8 fı foglalkoztatása lesz szükséges. A fenntartás során – mivel szabad strandról van szó – pénztárosi feladatok ellátása nem szükséges, karbantartási munkálatokat 1*0,5 fı foglalkoztatása megoldja. Helyben és térségben élık, térségbe látogató turisták Strand használati intenzitása, fı/óra (24 órára vetítve). Célérték: 0,22 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Bányász Sportegyesület, Rudabányán Élıkért Közhasznú Egyesület



Foglalkoztatás

Célcsoportok Indikátorok Résztvevı Belsı partnerek


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Külsı Költségterv

Ütemezés


Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Búvárszövetség, Miskolci Bányakapitányság 9 000 000 Ft 135 000 000 Ft 1 000 000 Ft 9 000 000 Ft 2016. I. 2018. II.


Mini Kemping kialakítása a bányatónál


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Bányászatra, mint települési örökségre építı fejlesztések Rudabányán és térségében hiányzik a diverzifikált szálláshely-kínálat, ami megakadályozza a turizmus expanzióját. A szálláslehetıségek bıvítésére az önkormányzat kb. 40 férıhelyes kis kemping kialakítását tervezi a tó mellett. A bányató környezete ideális helyszín lenne a kempingturizmusban résztvevık megszólításához. A leendı kemping területén az alábbi mőszaki beavatkozások szükségesek: Tereprendezés: szükséges 5 db kétszemélyes, valamint 5 db három és több személyes stáro elhelyezésére, valamint 5 db lakókocsi és lakóautó elhelyezésére alkalmas, sík felülető térszín kialakítása. Terület bekerítése: az amortizáció csökkentése, valamint a területen tartózkodók biztonsága szempontjából szükséges a kemping területének tájbaillı anyagokból (fa) épített kerítéssel való elkülönítése Parkoló kialakítása: 30 db parkoló kialakítása, az oda vezetı utak rendezésével együtt. Az utak és a parkoló javított dózerút lenne. Az út 3 m szélességben készülne el Közüzemi hálózatok szerelési munkálatai: A kemping területén szükség van vezetékes víz, valamint elektromos energia szolgáltatás kiépítésére. Tisztasági épület kialakítása: a kempingben tartózkodó vendégek részére meg kell oldani a kulturált tisztálkodási, fürdési lehetıségeket. Ehhez egy kb. 50 m2 alapterülető két, férfi és nıi blokkra osztott, fedett épület kialakítása szükséges. Promóciós tevékenységek: a kepming turisztikai piacra való bevezetése, népszerősítése kapcsán marketing tevékenységet kell végezni. Ez lehet: város honlapján való megjelenés, A5 mérető kétoldalas, színes szóróanyag kiadása és terítése, Nemzeti Turisztikai Adatbázisban való megjelenés. A kemping fenntartását a megalakítani tervezett, 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság végezné. A kemping területének rendben tartása várhatóan 2*0,5 fı idény jellegő foglalkoztatását oldaná meg. A kivitelezést várhatóan 5 fı idıszakos foglalkoztatásával lehet megoldani. A fenntartásban 1 fı munkavállaló felvétele szükséges. városba érkezı turisták Kemping férıhely-kihasználtsága %. Célérték: 10 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Proft Kft. Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 6 000 000 Ft 120 000 000 Ft 1 000 000 Ft 6 000 000 Ft




Belsı Külsı

Költségterv

Elıkészítés Megvalósítás Nyilvánosság Egyéb



Projekt várható kezdete Projekt kivitelezésének várható befejezése

2017. II. 2019. I.


Vízi Színpad kialakítása


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Bányászatra, mint települési örökségre építı fejlesztések Rudabányán és környékén kevés a magas színvonalú, a kulturális turistákat a távolabbi környezetbıl is vonzó rendezvényhelyszín, E probléma megoldására született az az elképzelés, hogy az önkormányzat a bányató megkapó környezetét felhasználva, a tóban épített vízi színpadot alakít ki. A színpad kialakítása, üzemeltetése, valamint az ide tervezett kulturális rendezvények tovább diverzifikálják a térség turisztikai kínálatát. A kivitelezés során az alábbi mőszaki tartalmak megvalósítása szükséges: terület megközelítése: 80 férıhelyes parkoló építése, odavezetı utak kialakításával. (az úthálózat és a parkoló javított dózerút formájában kerülne kivitelezésre a táj természeti értékeit védendı. A parkolóhelyek közül legalább kettı autóbusz-parkoló lenne. 225 fı kapacitású lelátótér építése a tó partján: a közönséglelátó 15 sorban kerülne kialakításra, egy-egy sorban 15 férıhellyel. 150 m2 alapterülető színpad kialakítása a tó felszínén: a sínpad korróziómentes acél tartóelemekkel lenne rögzítve az aljzathoz. A színpad 50 db. 300x300 mm-es vastagságú fa gerendából lenne kialakítva, melynek tetején keresztirányú lécek (5000x300x30 mm) alkotnák magát a használati teret. Promóciós tevékenységek:az attrakció piaci bevezetésére marketing tevékenység folytatása is szükséges. Ez lehet: város honlapján való megjelenés, A5 mérető szóróanyagok szerkesztése, terjesztése, térség és a magyar fontosabb kulturális intézményeivel való együttmőködések. A helyszín üzemeltetését az önkormányzat a leendı, tulajdonában álló gazdasági társaság segítségével kívánja megvalósítani. A terület karban tartásához 0,5 fı, a programok szervezéséhez 0,5 fı munkavállaló felvétele szükséges. A hosszú távú fenntarthatóság szempontjából fontos a járási valamint megyei, illetve a testvérvárosi kulturális intézményekkel való együttmőködési kapcsolatok erısítése. A kivitelezés során várhatóan 8 fı idıszakos foglalkoztatása történik. A színpad fenntartása egyrészt a mővelıdési ház alkalmazásában 1*0,5 fı felvétele szükséges, a karbantartást 1*0,25 fı foglalkoztatása oldja meg. Helyben és térségben élık, térségbe érkezı turisták Helyszínen szervezett kulturális programok száma (db/év): 30 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Proft Kft., Gvadányi József Mővelıdési Ház, Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, járás településeinek kulturális intézményei. megyeszékhely és a megye városainak kulturális intézményei, testvérvárosok kulturális intézményei 9 000 000 Ft 150 000 000 Ft 1 500 000 Ft 9 000 000 Ft 2018. I.



Foglalkoztatás


Költségterv

Ütemezés


2019. II.




Tájház kialakítása


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Helyi értékekre és hagyományokra épülı fejlesztések Gvadányi József utcában található, klasszicista stílusú, 207 m2 alapterülető parasztház megóvása az összeomlástól, hagyományırzı tájházként való mőködtetése. Az intézkedés keretében nem csak az épület külsı és belsı felújítása, állagmegóvása történik meg. Ezen kívül megvalósul gépészeti berendezések, közmővek, víz és elektromos vezetékes felújítása, közlekedı terek kialakítása, valamint a kiállítás tervezése és kivitelezése. Az épület udvara is rendezésre kerül, amely alkalmas lesz hagyományırzı rendezvények megtartására is. ilyen pl. helyi termékek kóstolója, népmővészeti programok, népi iparmővészek rendszeres vására, kiállítása. A létesítmény üzemeltetıje Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal. A fenntartásba kérdıíves megkérdezések révén az érkezı vendégeket is tervezik bevonni. Az Önkormányzat az üzemeltetést egy 100 %-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozásával kívánja ellátni. A kivitelezés várhatóan 5 fı idıszakos alkalmazását jelenti. A tájház fenntartása kapcsán jelentkezı munkaerı-igények: 1 fı recepciós-pénztáros-idegenvezetı 1*0,5 fı takarító-karbantartó Város értékei iránt érdeklıdı turisták, iskolai csoportok Használati intenzitás, 24 órára vetítve (fı/óra): 1,14 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft., Gvadányi József Mővelıdési Ház, Gvadányi József Általános Iskola, Ruda-Suli Alapítvány Magyar Turizmus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Forster Gyula Örökségvédelmi Hivatal 5 000 000 Ft 55 000 000 Ft 750 000 Ft 3 500 000 Ft 2015. II.



Foglalkoztatás


Költségterv

Ütemezés


2017. I.


Tematikus útvonal kialakítása a város nevezetességeihez


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Helyi értékekre és hagyományokra épülı fejlesztések Rudabányán a bányászat és az ıslénytani leletek mellett több olyan, helyi, regionális, és országos ismertségő látnivaló van, amelynek turisztikai integrációja eddig nem történt meg. Ezt segíti elı egy olyan települési sétaút kialakítása, amely felfőzné a város egyes ismert és kevésbé ismert látványpontját, a Bányászattörténeti Múzeumtól kezdve a gótikus református templomig. A városban egy 7 állomásból álló tematikus útvonal kerül kijelölésre és kitáblázásra. Az információs táblák fából készülnének, rongálásmentes felülettel ellátva. A megjelenített témák: Rudapithecus hungaricus, emberfejlıdés, bányászat, Rudabánya híres személyiségei, településtörténet. Ennek kapcsán a következı helyszínekre tervezett információs tábla kihelyezése: Bányászattörténeti Múzeum, Rudapithecus Park, Római Katolikus templom, Szabadság tér, református templom, evangélikus



Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Üzemeltetés, fenntartás

Foglalkoztatás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı Belsı partnerek Külsı

Költségterv

Ütemezés


templom. A létesítmény üzemeltetıje Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal. A fenntartásba kérdıíves megkérdezések révén az érkezı vendégeket is tervezik bevonni. Az Önkormányzat az üzemeltetést egy 100 %-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozásával kívánja ellátni. A tematikus útvonal kiépítéséhez 6 fı idıszakos foglalkoztatása szükséges. A karbantartás 1*0,25 fı alkalmazásával lehetséges. Város értékei iránt érdeklıdı turisták, iskolai csoportok Használati intenzitás (fı/óra), 24 órára vetítve: 0,57 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft., Gvadányi József Mővelıdési Ház, Gvadányi József Általános Iskola, Ruda-Suli alapítvány Magyar Turizmus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Forster Gyula Örökségvédelmi Hivatal 2 500 000 Ft 15 000 000 Ft 500 000 Ft 1 500 000 Ft 2015. I. 2016. II.


Rendezvények szervezése


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Helyi értékekre és hagyományokra épülı fejlesztések Rudabánya 2012 óta minden évben megrendezi az immáron nagy sikernek örvendı Ásványgyőjtı Fesztivált, amely a Városnap, valamint a Testvérvárosi Találkozó együttesével országos jelentıségő fesztivállá szervezıdik. A város kiemelt célja e rendezvénysorozat fenntartása, valamint az ezt az év egészében kiszolgáló kulturális és sport célú események szervezése, promóciója. A város a továbbiakban is minden évben megrendezi, egyre bıvülı kínálattal az Ásványgyőjtı Fesztivált. A Fesztivál jelenlegi programjában a következı fı eseménytípusok találhatók: ásványgyőjtés, ásványbörze, gasztronómiai programok, néptáncbemutató, tábortőz, szalonnasütés, kulturális események, show-mősorok, könnyőzenei koncertek, egyházzenei koncert. A további évek fejlesztései révén az alábbi eseményekkel gazdagodik a fesztivál programja: helyi termelık kirakodóvására, sport és ügyességi programok, vetélkedık, elıadás-sorozat Rudabányáról, a bányászati múltról, valamint a régészeti leletmentésekrıl, vezetett túrák a kialakított tematikus útvonalon, valamint a bányató körüli tanösvényen, illetve a Rudapithecus látványtárban. A Fesztivál minden évben kiegészül a Testvérvárosi Találkozó programjaival, amely elsısorban kulturális és egyházmővészeti téren gazdagítja a programkínálatot. A város vezetésének másik kiemelt célja az ún. Gvadányi József Emlékhét további fenntartása és fejlesztése, amelyen elıadások, kulturális programok, zenei rendezvények várnák az érdeklıdıket. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Rudabánya egész évben kedvelt rekreációs és turista célpont lehessen, és az ide érkezık több napos tartózkodására biztosítson lehetıséget. A rendezvények szervezıje a Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, amely az által fenntartott intézményeken keresztül látja el rendezvényszervezıi feladatát. A rendezvények szervezését a Gvadányi József Mővelıdési Ház saját munkaszervezetén belül látja el. A szervezési munkálatok várhatóan 1 fı alkalmazását fogják igényelni. Város értékei iránt érdeklıdı turisták, helyi és térségi lakók Ásványgyőjtı Fesztivál látogatóinak növekedése. Bázisév: 2014. Célérték: Bázis + 25



Célcsoportok Indikátorok


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Résztvevı partnerek

Belsı

Külsı Költségterv

Ütemezés


%. Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft., Gvadányi József Mővelıdési Ház, Gvadányi József Általános Iskola, Ruda-Suli Alapítvány, Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány Magyar Turizmus Zrt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2 000 000 Ft/év 14 000 000 Ft/év 500 000 Ft/év 1 000 000 Ft/év 2015. I. 2020. II.


Gyalogos turizmus fejlesztése


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Aktív turizmus Rudabánya átlagosnál magasabb erdısültségő, dombvidéki jellegő tájon fekszik. Az aggteleki Baradla-barlang bejárata légvonalban 14 km-re, a Vörös-tói bejárat 12 km-re található a város központjától. Mindemellett a város közigazgatási területén több olyan tájképi érték, tájérték is található, amelyek rövid sétával elérhetık. Rudabányáról, a régi térképeke látható módon, P sáv turistajelzés vezetett KánóÉgerszög-Jósvafı irányába. A jelzés az elmúlt években teljesen leromlott, ma gyakorlatilag nem követhetı, a turistautak-hu adatai szerint nem is létezik. Az önkormányzat a természetjáró turizmus fellendítésére az alábbi beavatkozásokat tervezi: Aggteleki Nemzeti Park irányába tartó P sáv turistajelzés felújítása, járhatóvá tétele, a jelzések újrafestése a település közigazgatási területén. Ezzel kapcsolatban településközi együttmőködéseket kíván kialakítani az útvonal mentén érintett önkormányzatokkal, hogy az teljes hosszában megújulhasson. A jelzés mentén a város igazgatási területén pihenıhely létesítése, 2 asztallal és 4 kültéri paddal, tőzrakóhellyel, valamint néhány játszóeszközzel a gyermekes családokra tekintettel. A város körül, a települést övezı táj és az itt található néhány tájképi érték turisztikai feltárására az önkormányzat gyalogos, jelzett sétautak kialakítását tervezi. A sétautak egyedi jelzésekkel lennének ellátva, valamint minden útvonal, valamely egyedi látványosság, kilátópont mellett, útvonalanként legalább 1-1 kiépített pihenıhely kerülne kialakításra. A pihenıhelyeken 2 asztal, 4 kültéri pad, hulladékgyőjtı edény, ismertetı tábla kerülne kihelyezésre. A jelzések felkerülnének a turistautak-hu adatbázisába, valamint az Aggteleki-karsztról készült turistatérképekre. Ezen kívül a településrıl önállóan megjelenı térképes kiadvány is készülne. Az útvonalak karbantartását az önkormányzat közfoglalkoztatás keretében biztosítaná. A sétautak közcélú munkavégzésben lennének kialakítva, valamint karbantartására is helyben élıket vonnának be közcélú (szociális) munkavégzés keretében. Várhatóan összesen 15-18 fı ideiglenes és 4*0,5 fı hosszú távú foglalkoztatását tudják ezzel megoldani. Város és környéke iránt érdeklıdı turisták, helyben élık Kialakított új jelzett turistautak hossza. (m) Célérték: 2000 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Gvadányi József Mővelıdési Ház, Rudabányán Élıkért Közhasznú Alapítvány Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Természetbarát Szövetség, Borsod-Abaúj-Zemplén



Foglalkoztatás




Ütemezés


Megyei Önkormányzat, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 1 000 000 Ft 12 000 000 Ft 500 000 Ft 1 000 000 Ft 2016. I. 2019. II.


Kerékpárkölcsönzı pont létrehozása


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Aktív turizmus Rudabánya dombsági jellegő területen helyezkedik el, ahol a települések a völgyekben helyezkednek el, melyeket a hátakon átvezetı alacsony forgalmú utak kötnek össze. A táj morfológiai jellege, valamint az alacsony közúti forgalom miatt a környék útjai kerékpározásra alkalmasak. Az intézkedés során 10 db országúti kerékpárt kíván beszerezni a város, amelyet a Szabadság téren lévı régi tőzoltószertárban tárolna. Emellett promóciós feladatok ellátása is szükséges lenne a kerékpáros turizmus fellendítésére. Ennek kapcsán a város környékének kerékpárral járható burkolatlan, valamint burkolt útjain kerékpáros túraajánlatok kerülnek kijelölésre. A rendszer fenntartása a megalakítandó, 100 %-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság feladata lenne. A fenntartás biztosításához fontos lenne egy kerékpáros szervizpont beüzemelése is, ami vállalkozói tıke bevonásával lehetséges A kivitelezésben 4 fı foglalkoztatása szükséges. A fenntartás során a karbantartási munkálatokat 1*0,25 fı foglalkoztatása oldja meg. A kerékpár-kölcsönzési feladatokat a turisztikai iroda munkatársai látják el. Város értékei iránt érdeklıdık, aktív turisták, iskolai csoportok 1 napra jutó összes kerékpárkölcsönzés (db/nap), célérték: 0,68 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Gvadányi József Mővelıdési Ház, Bányász Sportegyesület, Rudabányán Élıkért Közhasznú Alapítvány Magyar Kerékpáros Klub, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Magyar Közút Nonprofit Zrt. 250 000 Ft 1 500 000 Ft 250 000 Ft 100 000 Ft 2016. I.



Foglalkoztatás


Belsı Külsı

Költségterv

Ütemezés


2016. II.


Kerékpárút építése a város és a Rudapithecus látványtár között


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Aktív turizmus A Rudapithecus hungaricus lelıhelyén a város látványtár és interaktív kiállítás megnyitását tervezi, amelynek megvalósítására 336 millió Ft-os támogatást is kapott. A helyszín burkolt úton gépjármővel lesz megközelíthetı. A fenntartható közlekedés jegyében merült fel a város hajdani központját a Szabadság teret, egy, gépjármőforgalomtól elzárt, alternatív útvonal segítségével a látványtárral összekötı




Foglalkoztatás


Belsı Külsı

Költségterv

Ütemezés


kerékpáros út megvalósítása. A kerékpáros útvonal kialakítása a következı beavatkozásokat igényli: A város és a látványtár közötti burkolatlan út feljavítása, kızúzalékkal Az útvonal mentén arra alkalmas helyeken pihenıpontok létestése, de legalább egy pihenı, 4 paddal, 2 asztallal, szemetessel Útbaigazító táblák kihelyezése, 5 db A rendszer üzemeltetését az önkormányzat a tulajdonban lévı, megalakítandó gazdasági társaság révén látja el. Az útvonal gondozásába az önkormányzat közcélú vagy szociális foglalkoztatás keretében 2 fıt tudna bevonni, határozott munkaviszony keretében. A kivitelezésben várhatóan 10 fı munkavállaló idıszakos foglalkoztatása válik szükségessé. Az útvonal gondozásába az önkormányzat közcélú vagy szociális foglalkoztatás keretében 2*0,5 fıt tudna bevonni, határozott munkaviszony keretében. Város értékei iránt érdeklıdı turisták, aktív turisták, iskolai csoportok, helyi és térségbeli lakosok Látványtárat kerékpárral elérık aránya (%): célérték: 5,0. Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Gvadányi József Mővelıdési Ház, Szociális Szolgáltató Központ Magyar Kerékpáros Klub, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 3 500 000 Ft 45 000 000 Ft 1 500 000 Ft 2 500 000 Ft 2015. II. 2017. II.


Kaland- és játszópark építése a bányató partján


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Aktív turizmus A turizmus legújabb trendjei között egyre erıteljesebben jelenik meg az egyedi élmény iránti igény. Az utazó ma már nem csak a látvány, hanem annak valós átélése miatt kel útra. Ez a folyamat együtt járt olyan, az extremitást biztonságos keretek között felkínáló attrakciók terjedésével, mint a kalandparkok. A kalandparkban a következı eszközök kerülnének beszerelésre: több elemes drótkötélpálya trambulin mászófal A parkban helyet kapna egy ún. játszópark is, gondolva a kisgyermekkel érkezıkre is. Ebben a következı elemeket terveznénk elhelyezni: csúszdatorony vegyes hinta mérleghinta lengıhíd 2 db támlás pad 2 db fa asztal padokkal 2 db szemetes A park üzemeltetıje a várhatóan 2016-ban megalakuló, önkormányzati tulajdonú cég, amely a város turizmusának irányítását is ellátja. A kivitelezés várhatóan 10 fı idıszakos foglalkoztatását igényli. A fenntartásban 1 fı recepciós-pénztáros, illetve 1*0,5 fı takarító-karbantartó alkalmazása szükséges. Város értékei iránt érdeklıdık, fiatalok, iskolai csoportok, gyermekes családok,


Üzemeltetés, fenntartás Foglalkoztatás Célcsoportok


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Indikátorok Résztvevı partnerek Költségterv

Ütemezés


ökoturisták Park használati intenzitása (fı/óra, 24 órára vetítve): 0,57; Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Gvadányi József Mővelıdési Ház, Rudabányán Élıkért Közhasznú Alapítvány Környezı települések önkormányzatai, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2 500 000 Ft 50 000 000 Ft 2 000 000 Ft 5 000 000 Ft 2016. II. 2018. I.


Egyéb szálláshely-fejlesztés


Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Infrastruktúra-fejlesztés Rudabánya jelenleg csupán egyetlen kereskedelmi szálláshellyel rendelkezik a közösségi szálláshelyként nyilvántartott Ruda-hotellel. Bár jelenleg ez sincs megfelelıen kihasználva, amennyiben elkészülnek a látogatóvonzó attrakciók a város környékén, a jelenlegi 45 férıhely már nem lesz elég. Ha csak a minimálisan tervezett 25 ezer fı látogató 10 %-a szeretne eltölteni legalább 1 éjszakát, az is 2 500 fı elszállásolását jelenti. Az önkormányzat 2016 folyamán írásos megkérdezést kíván eszközölni a település ingatlantulajdonosai között, fizetı-vendéglátás igényének felmérése céljából. A szálláshely-szolgáltatás fejlesztése kizárólag magán- illetve vállalkozói tıke bevonásával lehetséges, nem az önkormányzat kizárólagos feladata. Ennek során piackutatási feladatokat és új szolgáltatók bevonását is meg kell célozza a város. Az intézkedés kivitelezése nem jár foglalkoztatás-bıvítéssel. A fizetı-vendéglátásban résztvevık egyéni vagy társas vállalkozásban fogják végezni az idegenforgalmi szolgáltatásokat. Az ezzel kapcsolatos városmarketing feladatok ellátásáért a városfejlesztési referens felel. Az új szálláshelyek üzemeltetése nem az önkormányzat feladata. Település turisztikai szolgáltatói, város iránt érdeklıdı turisták Kialakított új szállásférıhelyek száma (db): 30; Rudabányai közös Önkormányzati Hivatal, Gvadányi József Mővelıdési ház, Rudahotel, helyi lakosok Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 500 000 Ft 1 000 000 Ft 100 000 Ft 100 000 Ft 2016. II.


Foglalkoztatás

Üzemeltetés, fenntartás Célcsoportok Indikátorok Résztvevı Belsı partnerek Külsı Költségterv

Ütemezés


2018. II.


Intézkedés megnevezése Prioritás Tematikus cél Részcél Fejlesztés indoklása



Foglalkoztatás


Költségterv


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Turisztikai marketingfeladatok ellátása Térségi és regionális versenyképesség javítása Integrált turisztikai termékfejlesztés Aktív turizmus Rudabányáról ezidáig nem jelent meg átfogó, de mégis a település és környékének turisztikai kínálatát komplex módon bemutató turisztikai kiadvány. E mellett a város jelenlegi honlapja sem alkalmas a turisztikai marketing feladatok ellátására, szükséges lenne egy turisztikai portál létrehozása és mőködtetése, amely a Rudapithecus látványtár tervezésekor már felmerült. A város az új turisztikai attrakciók elkészülése után, annak társadalmasítására igényes, nyomtatott kiadvánnyal, valamint új internetes turisztikai portállal kíván megjelenni az idegenforgalmi piacon. A kiadvány várhatóan a 2017. év tavaszán, a regionális és országos idegenforgalmi szakvásárokon való megjelenésre kerül megjelentetésre, és tartalmazni fogja az alábbiakat. Rudabánya látványosságai, nyitva tartásai, megtekinthetısége, elérhetısége, különösen a Rudapithecus-hoz és a bányászathoz kapcsolódó kiállítások, győjtemények A város és környékének aktív turisztikai kínálata, beleértve a gyalogos és kerékpáros térségbeli túraajánlatokat tartalmazó térképet A település idegenforgalmi szolgáltatói, szállás- és vendéglátó helyei. Együttmőködési megállapodás alapján a környékbeli falvak látnivalói, különösen a közös hivatalt alkotó települések A kiadvány tartalmaz továbbá csomagajánlatokat is, amelyek segítségével 2-3 napos idıtöltést tud biztosítani a város az idelátogatóknak. A nyomtatott kiadvány hajtogatott formában, négy színnyomással, legalább 5 000 példányban fog elkészülni. A nyomtatott kiadvány mellett egyre nagyobb szerep hárul az elektronikus marketingre. Ennek fényében a város turisztikai portál fog létrehozni, amely, hasonlóan a a kiadványhoz, nem csak a Rudapithecust és a vasércbányászatot fogja bemutatni, hanem a város és térségének teljes körő kínálatát. A honlap, és az okostelefonra letölthetı alkalmazás a következıket fogja tudni. A város attrakciós kínálatának bemutatása A gyalogos és kerékpáros túraajánlatokat is tartalmazó interaktív térkép Szállásfoglalási lehetıség a település szálláshelyeire Csomagajánlat foglalási lehetısége A város és környékének rendezvényei Kiegészítı látogatói információk helyi és környékbeli attrakciókról A honlap kezelése és fenntartására az önkormányzat 1 fı rendszergazdát kíván alkalmazni heti 20 órában. A nyomtatott kiadvány 2017-ben jelenne meg elıször, a további megjelentetés a visszaérkezı igények függvénye. Az internetes honlap és infó-kommunikációs alkalmazások fenntartása az önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társaság feladata lesz. A marketingfeladatok ellátásért a turizmusért felelıs gazdasági társaság fog felelni. A turisztikai kiadványok szerkesztését és kivitelezését az önkormányzat várhatóan külsı szakértı munkatársak bevonásával oldja meg. A feladatok ellátása 1*0,25 fı alkalmazását igényli. Rudabánya értékei iránt érdeklıdı turisták, idegenforgalmi szolgáltatók Turisztikai honlapot használók számának intenzitása: Célérték: 27,4 (fı/nap). Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Gvadányi József Mővelıdési Ház, Rudahotel, Bányászattörténeti Múzeum, Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, környezı települések önkormányzatai és szolgáltatói 500 000 Ft 4 500 000 Ft 250 000 Ft 400 000 Ft




2016. I. 2020. II.


Szociális felkészítı programok


Település élhetıségének javítása Települési életminıség fejlesztése Szociális városrehabilitáció Rudabánya területén két szegregált, valamint egy szegregációval erısen veszélyeztetett terület van a jelenleg hatályos Integrált Városfejlesztési Stratégia alapján. A városban jelentkezı egzisztenciális, megélhetési, valamint közösségek mőködését negatívan befolyásoló problémák megoldására szükséges a már a korábbi években is elkezdett szociális jellegő programok folytatása. A szociális jellegő programok elsıdlegesen a szegregátumokban élı, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető emberek reintegrációját segítené. Ez alapvetıen a következı irányok kijelölését jelenti: érintett emberek társadalmi, közösségi részvételének erısítése: önkéntes programokban való részvétel, társadalmi kultúrára való igényszint növelése munka világába való visszavezetés: legyenek aktív, hasznos tagjai a társadalomnak, amelyet elsısorban a szociális célú munkavégzés keretében tudnának ellátni Munkaerı-piaci kompetenciák fejlesztése: elsısorban az iskolai oktatásnevelésben való felzárkóztató programok, valamint felnıttek szóló továbbképzések keretében. A programokat a Járási Munkaügyi Hivatal partnerségével az önkormányzat és a helyi civil szervezet végzik. A célkitőzés megvalósítása közvetlenül nem jár munkahelyteremtéssel. A felkészítı programok szervezését a Gvadányi József Mővelıdési Ház, a Szociális Szolgáltató Központ valamint a Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal munkatársai együttmőködésben bonyolítják. A beavatkozás hosszú távú célja viszont, hogy a programokba bevont egyének meghatározott idın belül képesek legyenek visszatérni a munkaerı-piacra. Helyben élık Programokba bevont emberek száma (fı): 120 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Szociális Szolgáltató Központ, egyházak Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Kazincbarcikai Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége 1 500 000 Ft 75 000 000 Ft 750 000 Ft 5 500 000 Ft 2015. I.




Ütemezés


2020. II.


Térfigyelı kamerarendszer fejlesztése


Település élhetıségének javítása Települési környezet fejlesztése Közbiztonság javítása Rudabánya lakói általában alacsony egzisztenciával rendelkeznek, ami maga után




Ütemezés


vonja a deviáns elemek megjelenését. Ennek csökkentésére szükséges egy városi kültéri kamerarendszer telepítése. 2014-ben belügyminisztériumi pályázaton 12 db kültéri kamera telepítésére nyert pályázatot a város. Ezeket a városban a forgalmas csomópontokra, intézmények közelébe, valamint a bőnügyekkel leginkább fertızött területekre telepítenék. Különösen érintett ebbıl a szempontból: Kossuth Lajos u: társasházi környezet, sportpálya, autóbusz megállóhely Arany János u: társasházi környezet, orvosi rendelı, bevezetı út, leendı Mini Ipari Park Petıfi Sándor u: városközpont, intézményekkel Óvoda u: leendı Rudapithecus Park, Európa park- tervezett játszótér, teniszpályák Gvadányi József u: Róma katolikus templom, polgárırség, városháza Zöldfa u: tervezett közpark és játszótér Szabadság tér: autóbusz megállóhely, református templom, tőzoltószertárban tervezett kerékpár-kölcsönzı pont A rendszer üzemeltetése és karbantartása a Kazincbarcikai Rendırkapitányság alá tartozó Rudabányai Rendırırs feladata A rendszer kiépítése várhatóan 2 fı szakképzett munkavállaló idıszakos foglalkoztatását igényli. A rendszer fenntartása nem igényli újabb munkaerı felvételét. Helyben élık, turisták, szolgáltatók, rendırségi dolgozók Feltárt bőncselekmények számának változása (%). Bázisérték: 2014. Célérték: 20 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Rendırırs, Polgárırség, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft Kazincbarcikai Rendırkapitányság, Belügyminisztérium 1 000 000 Ft 10 000 000 Ft 1 000 000 Ft 1 000 000 Ft 2015. I. 2016. I.


Bőnmegelızési és felkészítı programok


Település élhetıségének javítása Települési környezet fejlesztése Közbiztonság javítása Rudabánya lakói általában alacsony egzisztenciával rendelkeznek, ami maga után vonja a deviáns elemek megjelenését. A deviancia fokozatos visszaszorítása érdekében a Rendırırs, a Kazincbarcikai Rendırkapitánysággal együttmőködésben rendszeresen szervezne prevenciós és felkészítı programokat: vagyonvédelmi elıadások biztonságos közlekedés oktatása gyermekeknek és felnıtteknek, kresz oktatás megszervezése az iskolában Kerékpáros közlekedésrıl szóló felkészítı oktatások Drogprevenciós foglalkozások, elsısorban a fiatal korosztálynak A programok a Kazincbarcikai Rendırkapitányság szervezésében valósulnának meg. A programok szervezését a Kazincbarcikai Rendırkapitányság és a Rudabányai rendırırs alkalmazottjai végzik, a Gvadányi József Mővelıdési Házzal, Gvadányi József Általános Iskolával, a Szociális Szolgáltató Központtal és a Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatallal együttmőködésben. A fenntartás nem igényli újabb munkaerı felvételét, a programok megvalósítását a Rendırkapitányság vagy belsı hatáskörben, vagy külsı szakértık bevonásával végzi.





Költségterv

Ütemezés

Belsı


Helyben élık, iskolások, óvodások Programokon résztvevık száma (fı): 80; Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Rendırırs, Polgárırség, Szociális Szolgáltató Központ, Gvadányi József Mővelıdési Ház, Gvadányi József Általános Iskola Kazincbarcikai Rendırkapitányság 750 000 Ft 3 500 000 Ft 500 000 Ft 500 000 Ft 2015. I. 2020. II.


Parkolók létesítése


Települési infrastruktúra fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Közúti közlekedés fejlesztése A parkolás a város neuralgikus problémájaként jelentkezik, kevés a kiépített parkolóhely. A településen elsısorban a városközpontban, valamint a lakosság, az attrakciók és a rekreációs területek elhelyezkedése miatt a déli városrészben van szükség kiépített parkolóhelyekre. Ezek közül tervben van. Rudapithecus Park mellett 6 parkolóhely, ebbıl 1 autóbuszos beálló, 1 mozgássérült parkoló Városi elárusítóhely mögött, az ipari rakodó részleges rekultivációjával 25 parkoló kialakítása Rudagasztró Étteremnél, annak kialakításával egy idıben 12 új parkolóhely kialakítása Bányászattörténeti Múzeummal szemben, jelenleg zöldfelület besorolású területen 10 parkolóhely kialakítása Rózsavölgyi utcában, a teniszpályák mellett 8-10 férıhely kialakítása Petıfi Sándor utca és Óvoda utca keresztezésében, a patakmeder lefedésével, 5-8 parkolóhely kialakítása A parkolók kialakítása lehet aszfaltos, vagy térkıburkolatos, minden esetben kijelölt, vagy felfestett parkolóhelyek. A parkolóhelyek fenntartása az önkormányzat feladata lenne. Az amortizáció várható mértéke 10 évenkénti felújítást tenne szükségessé. A kivitelezésre várhatóan 8 fı idıszakos foglalkoztatása lesz szükséges. Karbantartásukra 2 fı közcélú/szociális foglalkoztatottat határozatlan munkaviszonyban tud foglalkoztatni az önkormányzat. Helyben és térségben élık, város szolgáltatói, turisták Kialakított új parkolóhelyek száma. Célérték: 30 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Magyar Közút Nonprofit Zrt. 5 000 000 Ft 45 000 000 Ft 1 000 000 Ft 2 500 000 Ft 2015. I.



Célcsoportok Indikátorok Résztvevı partnerek Költségterv

Ütemezés




2020.II.


Csapadékvíz-elvezetı árkok rendbetétele


Települési infrastruktúra fejlesztése környezeti infrastruktúra fejlesztése Csapadékvíz-elvezetés fejlesztése A város Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve alapján vízeróziónak kitett területen fekszik. A település 6 völgy találkozásánál épült ki, ráadásul az országos átlagnál több csapadékot kap. Mindez, megtoldva a globális klímaváltozás szélsıségek gyakorisa növelésére irányuló hatásával, a jövıben fokozottan igénybe veszi a város vízelvezetı rendszerét. A vízelvezetı árkok kibélelésében a városban mőködı betonelemkészítı üzem termékei fognak segítséget nyújtani. A következı utcákban várható a csapadékvízelvezetı rendszer megújítása: Kossuth Lajos utca, mindkét oldalon, összesen 1700 m hosszban, füves burkolással, alsó szakaszán termésköves, valamint betonelemes kibéleléssel. Arany János utca, út nyugati oldalán 400 m hosszban, betonelemes kibéleléssel Arany János utca külsı szakaszán, 300 m hosszban, füves kialakítással József Attila utca, mindkét oldalán, részben termésköves, részben burkolat nélküli füves kialakítással, összesen 1200 m hosszban Zöldfa utca, betonelemes, valamint termésköves burkolással, 500 m hosszban Gvadányi József utca, 400 m hosszban, a Városházától a Munkácsy Mihály utcáig, termésköves burkolással Munkácsy Mihály utca, 400 m hosszban burkolat nélküli füves kialakítással Az árokrendszer felújítása folyamatosan, az önkormányzat anyagi lehetıségeitıl függıen, a közcélú vagy szociális foglalkoztatás keretében történne. Várhatóan egy adott évben egy konkrét utca melletti vízelvezetı rendszer teljes rekonstrukciója megtörténhetne, ezáltal nagyjából 2020-ig befejezıdne az említett útszakaszokon az árokrendszer újjáépítése. A vízelvezetı rendszer fenntartása egyrészt közcélú munkavégzés keretében az önkormányzat feladata, másrészt a tisztán tartásba, gondozásba mindenképpen be kell vonni a helyi lakosságot is, elsısorban a köztisztasági rendelet betartatásával, szemléletformáló programokkal. A kivitelezés várhatóan 6 fı szinte folyamatos alkalmazását teszi szükségessé, a kialakult állapotok fenntartásáért utcánként 1*0,5 fı szociális célú alkalmazott felelne. Város és térségének lakói kialakított 1 fıre jutó új árokrendszer (m): célérték: 1,95. Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft. Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2 500 000 Ft 50 000 000 Ft 1 000 000 Ft 3 000 000 Ft 2015. II.




Belsı Külsı

Költségterv

Ütemezés


2020. II.




Központi szennyvízgyőjtı csatorna áthelyezése


Települési infrastruktúra fejlesztése Környezeti infrastruktúra fejlesztése Szennyvíz-elvezetés fejlesztése A Rudabánya és Szuhogy közötti központi szennyvízgyőjtı csatorna a Kossuth Lajos utca mentén húzódik, amelynek következménye az utcában jelentkezı kellemetlen szaghatás, ami rontja nem csak az itt lakók életminıségét, hanem a település idegenforgalmi és gazdasági adottságait is. A hosszú távú tervek szerint a szennyvíz központi győjtıvezetéke az erdı alá kerülne áthelyezésre. Az új nyomvonal a Ruda-gipsz területe mellett haladna, ahol a településen élıket már nem zavarná. A győjtıcsatorna kivitelezése nem az önkormányzat feladata, így a városnak csak az elıkészítés során merülnek fel kötelezettségei. A hálózat üzemeltetıje az Észak-magyarországi Regionális Vízmővek Zrt, amely ellátja a rendszer karbantartását és fenntartását is. A kivitelezés várhatóan 15-20 fı foglalkoztatását igényli, a fenntartás ugyanakkor nem igényel munkaerı-felvételt, a rendszert üzemeltetı szolgáltató saját alkalmazottjai segítségével képes megoldani. Város és térségének lakói Nyomvonal hosszváltozása bázisértékhez képest (%): 5 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft. Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat; Észak-magyarországi Regionális Vízmővek Zrt. 10 500 000 Ft 250 000 000 Ft (nem az önkormányzatnál merül fel, mint költség) 1 000 000 Ft 13 000 000 Ft 2016. I.




Belsı Külsı

Költségterv

Ütemezés


2020. II.


Lakossági szelektív győjtés bevezetése


Települési infrastruktúra fejlesztése Környezeti infrastruktúra fejlesztése Hulladékkezelés fejlesztése Az önkormányzat célja a környezettudatos, fenntarthatóságot szem elıtt tartó életmód elterjesztése. Ma a hulladék legnagyobb részét a lakossági kommunális hulladék, ezen belül is leginkább az újrahasznosítható papír és mőanyag csomagolóanyagok jelentik. Az önkormányzat kiemelt szándéka, hogy 2020-ig teljes körően valósuljon meg a szilárd hulladék lakosságnál történı szelektív válogatása és győjtése. Az intézkedés megvalósítása a következı programelemekkel történne: Elızetes lakossági felmérés, amely megállapítja, hogy mennyire lenne igény a szelektív győjtés bevezetésére. Ennek során rövid A5 mérető kérdıívet küldene ki az önkormányzat minden lakásra. A kitöltött kérdıívek visszagyőjtését az Önkormányzati Hivatal városfejlesztési referense koordinálná. Lakossági szemléletformáló programok biztosítása, amelynek során a lakosságban tudatosul a környezettudatosság fontossága. Ugyanennyire fontos az óvodai és iskolai nevelés szerepe is. A programokon civil szervezetek bevonásával kerülnének megrendezésre a programok, valamint szakértı külsı elıadó is felkérésre kerülne.



Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Nyertes pályázat útján kiosztásra kerülne háztartásonként 1 papír, és 1 mőanyag és fém győjtıedény. A szelektíven győjtött lakossági szilárd hulladék begyőjtése havi rendszerességgel történne, amelyrıl tájékoztatást a város kommunális szoláltatója ad a lakosság felé. A rendszer üzemeltetıje a Sajó és Bódva völgye Hulladékgazdálkodási Társulás lenne. Fontosak a további szemléletformáló programok, amelyek a Gvadányi József Mővelıdési Házban tarthatók. A rendszer fenntartásában évente az amortizáció miatt a hulladékgyőjtı edények 0,5 %-ának pótlásával számol a város, ami 11 győjtıedény pótlását jelentené évente. A rendszer bevezetése 1*0,5 fı adminisztrátori feladatokra történı alkalmazását teszi szükségessé. A fenntartást a település illetékes kommunális szolgáltatója végezné, új munkaerı felvétele nem várható, meglévı alkalmazotti létszámmal a feladat megoldható. Város lakói, turisták, vendégek Lakosságtól szelektíven győjtött települési szilárd hulladék mennyiségének éves átlagos növekedése: (%) 5 Város lakói, Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Gvadányi József Mővelıdési Ház Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft, Sajó és Bódva völgye Hulladékgazdálkodási Társulás, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 500 000 Ft (lakossági kérdıívek szerkesztése, kiértékelése, postai kiküldése, nyomtatása) 46 507 000 Ft (lakásonként 2 db 100 l-es hulladékgyőjtı edény beszerzése) 800 000 Ft (projektnyitó és záró rendezvény, szemléletformáló lakossági program, lakossági fórum) 2 250 000 Ft (engedélyezések, pályázatírás adminisztrációja, projektmenedzsment, adminisztrációs költségek és beszerzések) 2016. I. -


Foglalkoztatás


Belsı Külsı

Költségterv


Ütemezés

13.3.2.


2017. I.

Pontszerő fejlesztések


Gombatermesztés


Térségi és regionális versenyképesség javítása Gazdaság fejlesztése Mezıgazdaság fejlesztése Rudabánya a bányászat, valamint az ahhoz kapcsolódó feldolgozó-ipari termelés rendszerváltás kori drasztikus leállása óta krónikus munkaerı-piaci agóniában szenved. A korábban az iparban foglalkoztatottak egy része az agráriumban próbált megélhetést keresni. A helyzet súlyosságát jellemzi, hogy ma már a második olyan generáció nı fel, amely nem látta saját szüleit, nagyszüleit dolgozni. A helyi társadalom bizonyos rétegeiben emiatt jelentıs munkaerı-piaci kompetenciahiány jelentkezik. Ezeket a csoportokat az önkormányzat a szociális gazdaság keretein belül kívánja jövedelemhez juttatni, szociális szövetkezet keretein belül. A város rendelkezik egy légópincével, amely jelenleg nincs hasznosítva. Az önkormányzat ezt a szociális gazdaság keretében, gombatermesztésre kívánja kihasználni. A pince levegıje, állandóan hővös hımérséklete, nagy nedvességtartalma biztosíthatja a rendszeres jó gombatermést. Az intézkedés keretében kb. 60-80 gombatermı zsákot szerezne be a város. Egy zsák átlagosan 3-4 kg gombamennyiséget hoz, ez a legrosszabb esetben is 180-240 kg gomba elıállítását jelenti egyszerre. Amennyiben a zsákokat 2-3 havonta cseréljük, úgy évente 4 újítással 720-960 kg gomba nyerhetı. A gombák fele mezei csiperke, óriás csiperke, másik fele késıi laska gomba lenne. A csiperkék 600 Ft-os, a laskák 900 Ftos átlagáron kerülhetnének értékesítésre, ami 27 %-os általános forgalmi adó






Ütemezés


levonása után 394 – 526 ezer Ft közötti minimális bevételt jelentene. Évi 4 alkalommal 80 termızsák beszerzése kb. 250-320 ezer Ft kiadást jelentene, vagyis az értékesítésbıl származó bevétel a rendszer fenntartására visszaforgatható. Az önkormányzat a termesztés hosszú távú üzemben tartásával 2 fıt kíván foglalkoztatni szociális gazdaság keretein belül. Az intézkedés hosszú távú fenntartásáért az önkormányzat felel. A megtermelt helyi termékeket a központban kialakítandó értékesítı helyen, valamint az elárusító helyen értékesítenék, az így befolyt összeget a rendszer fenntartásába forgatnák vissza. Az önkormányzat a termesztés hosszú távú üzemben tartásával 2*0,5 fıt kíván foglalkoztatni szociális gazdaság keretein belül. Helyi és térségbeli lakosok 1 napra jutó átlagos értékesítési bevétel (Ft/nap): 1080; Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Szociális Szolgáltató Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Kazincbarcikai Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége, Magyar Mikológiai Társaság 2 000 000 Ft 15 000 000 Ft 250 000 Ft 2 000 000 Ft 2016. II. 2020. II.


Gyógynövény-feldolgozó központ létesítése


Térségi és regionális versenyképesség javítása Gazdaság fejlesztése Mezıgazdaság fejlesztése A Rákóczi Ferenc utca 32. szám alatti, 870/9 helyrajzi számú, önkormányzati tulajdonú, volt óvoda épületében a város gyógynövény-feldolgozó helyet szeretne létrehozni. A környék, kiterjedt fátlan vegetációi miatt gyógynövényekben gazdag területnek tekinthetı. A tervezett fejlesztés 4442 m2-en valósulna meg, meglévı épület felhasználásával. Az épület állaga megfelelı, kisebb felújítási, festési, renoválási munkálatok válhatnak szükségessé. Az ingatlanon belül, egymástól elkülönítetten kerülne létrehozásra egy gyógynövénybegyőjtı, egy feldolgozó és egy értékesítı részleg. Az ingatlanon gyógynövények termesztése is megvalósulna, ugyanakkor a térségben, szervezett gyógynövénygyőjtı túrák keretében begyőjtött növények is itt kerülnének feldolgozásra. A beavatkozás szakmai támogatását a gödöllıi Szent István Egyetem, valamint a Debreceni Egyetem vállalta. Az intézkedés hosszú távú fenntartásáért az önkormányzat felel. A feldolgozott gyógynövényeket, részben félkész formában, részben feldolgozott késztermékekként (szappanok, illóolajok, lekvárok, stb.) kerülnének értékesítésre, mely egyrészt a feldolgozás helyén, másrészt a városközpontban kialakítandó értékesítı helyen kerülnének eladásra. Az értékesítésbıl befolyt összeget a rendszer fenntartásába forgatnák vissza. Az önkormányzat a termesztés hosszú távú üzemben tartásával 2*1 fıt kíván foglalkoztatni szociális gazdaság keretein belül. Helyi és térségbeli lakosok 1 napra jutó átlagos nettó árbevétel: (365 napra vetítve, Ft/nap): 7500 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Szociális Szolgáltató Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Kazincbarcikai Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége 1 500 000 Ft 12 000 000 Ft








750 000 Ft 750 000 Ft 2016. I. 2017. II.


Teniszezési lehetıségek fejlesztése


Település élhetıségének javítása Települési életminıség fejlesztése Egészségmegırzés lehetıségeinek fejlesztése A Rózsavölgy utcában jelenleg 7 db salakos teniszpálya található, amely közül 3, a régi futballpályáról származó salakanyaggal fel lett újítva. A város terve a maradék pályák megújítása, az öltözı felújítása, valamint új parkolók kiépítése. A teniszezési lehetıségek bıvítése akár a mindennapos testnevelés helyi átültetése kapcsán is szerepet kaphatnak. Az intézkedés során egyrészt a kiszolgáló infrastrukturális létesítmények (öltözı, vizesblokk, irodahelyiségek) felújítása, másrészt a Bányász Sportegyesület mőködésének támogatása, hosszú távú mőködésének biztosítása, harmadrészt a még fel nem újított pályák rekonstrukciója, negyedrészt új parkolók létesítése a cél. A sportpályák megfelelı kihasználásához 8-10 parkolóhely lenne szükséges, valamint egy korszerő, 6-8 kerékpár fogadására és biztonságos elhelyezésére alkalmas kerékpártároló kihelyezése. A sporttelepet az önkormányzat a Bányász Sportegyesület révén tartja fenn, amely a pályákat térítésmentesen használja. A kivitelezés várhatóan 3 fı idıszakos foglalkoztatását biztosítja. A fenntartást a Bányász Sportegyesület saját hatáskörben végzi, amelyhez várhatóan 1*0,5 fı közcélú alkalmazottat igényel. Helyi és térségi lakosok, turisták, iskolások Használók számának változása, bázisértékhez képest. Célérték:10 %. Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Bányász Sportegyesület, Gvadányi József Általános Iskola Magyar Tenisz Szövetség 750 000 Ft 15 000 000 Ft 187 500 Ft 750 000 Ft 2015. I.



Célcsoportok Indikátorok Résztvevı Belsı partnerek Külsı Költségterv Elıkészítés Megvalósítás Nyilvánosság Egyéb Ütemezés Projekt várható kezdete Projekt kivitelezésének várható befejezése

2016. II.


Integrált ingatlangazdálkodás a Bányász utcában


Település élhetıségének javítása Települési életminıség fejlesztése Szociális városrehabilitáció Az 1900-as évek elején épített többlakásos, kétszintes társasházi épületek, jelenlegi elhanyagolt állapotukban rontják a városképet, és értéküknél fogva szegregációk kialakulásához vezettek. A lakások többsége komfort nélküli, és nem rendelkeznek





Foglalkoztatás


Ütemezés


megfelelı talajvíz elleni védelemmel, megfelelı hıszigeteléssel, valamint többségükben nincsen mellékhelyiség, sem pedig fürdıszoba. A vakolatok málladoznak és a tetıszerkezetek omladoznak, ezért szükséges a teljes felújításuk, vagy az esetleges elbontásuk. A Bányász utca a város talán legleromlottabb területe. A lakások egyikében sincs bevezetve a vezetékes ivóvíz, így értelemszerően a csatornahálózatba sincsenek bekötve. az itt élı aktív korúak teljes egészében segélyezésbıl és/vagy szociális jellegő munkavégzésbıl élnek. Az itt élık társadalomba való visszaintegrálása, a munkaerı-piaci kompetenciáik fejlesztése, munka világába való vissza hozatala a város egyik fontos célkitőzése. A területen szociális bérlakások felújítása, építése, átalakítása, valamint ehhez kapcsolódó környezetrendezés várható. A kialakult helyzet fenntartása alapvetıen a helyi lakóközösségek feladata lenne. Ennek elısegítését az önkormányzat különféle lakossági szociális programokkal segítheti. Különösen fontos lenne a lakóközösségek mőködésének elısegítése. Ezek a közösségek biztosíthatnák az épületek körüli zöldfelületek rendezését, tisztán tartását, esetleges füvesítés, virágosítás akár közfoglalkoztatás keretében is megvalósítható. A beavatkozás megvalósítása várhatóan 10 fı ideiglenes foglalkoztatását oldhatná meg. A kialakult állapot fenntartására várhatóan 2*0,5 fı munkavállaló szociális célú foglalkoztatása szükséges. Helyben élık Helyreállított lakóegységek száma, db. Célérték: 5 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Szociális Szolgáltató Központ, Rudabányai Rendırırs, Polgárırség, egyházak Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Kazincbarcikai Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége 15 000 000 Ft 150 000 000 Ft 2 500 000 Ft 25 000 000 Ft 2017. II. 2020. I.


Játszótér fejlesztése a Zöldfa utcában


Település élhetıségének javítása Települési környezet fejlesztése Zöldfelület-kezelés Rudabánya jelenleg egyetlen játszótérrel sem rendelkezik. A város déli területén találhatók a hajdani bányász társasházak, amelyeket jelenleg sem szolgál ki korszerő, kiépített játszótér és közpark. A játszótér a jelenleg alulhasznosított, a 870/10 helyrajzi számú területen valósulna meg. A terület megközelítése a 863 és 869 helyrajzi számú utakon lehetséges, itt kiépített, felfestett parkolóhelyeket is kialakítana az önkormányzat, valamint 5-8 kerékpár biztonságos elhelyezésére alkalmas tárolót. A kiszemelt helyszínen egyrészt gyermekeknek szóló játékelemek kerülnének kihelyezésre: mászóka, 2 vegyes hinta, csúszdatorony mászófallal, homokozó, mélyhinta, libikóka, ezen kívül padok, asztal, szemetes. Másrészt kialakításra kerülne egy fıleg nagyobbaknak és felnıtteknek szóló fitnesz park is, a következı elemekkel: . Kialakítás után ez lenne a város legnagyobb játszótere, amely fekvése révén az egész déli városrészt ki tudná szolgálni. A munkához parkosítás, füvesítés, fa- és virágültetés, egyéb tereprendezési munkálatok is társulnak. A játszótér európai uniós szabvány szerint, ütéscsillapító gumiburkolattal fog elkészülni. A kivitelezésbe az önkormányzat szociális foglalkoztatás keretében, határozott munkaviszonyban 10-15 fıt tudna foglalkoztatni.



Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Üzemeltetés, fenntartás Foglalkoztatás


Költségterv

Ütemezés


A park és játszótér üzemeltetését az önkormányzat biztosítja, a játékelemek pótlása várhatóan 2-3 évente lesz esedékes. A játszótér építése várhatóan 5 fı idıszakos foglalkoztatását, karbantartása (a játszóteret övezı park gondozásával együtt) 1*0,5 fı hosszú távú foglalkoztatását oldja meg. Helyben élık, gyermekes családok Játszótér használati intenzitása (fı/óra), 24 órára vetítve: 0,22 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Szociális Szolgáltató Központ, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Rudabányán Élıkért Közhasznú Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 1 000 000 Ft 8 000 000 Ft 250 000 Ft 750 000 Ft 2016. I. 2016. II.


Játszótér fejlesztése az Óvoda utcában


Település élhetıségének javítása Települési környezet fejlesztése Zöldfelület-kezelés Rudabánya jelenleg egyetlen játszótérrel sem rendelkezik. A város déli területén találhatók a hajdani bányász társasházak, amelyeket jelenleg sem szolgál ki korszerő, kiépített játszótér és közpark. A tervezett játszótér az ún. Európa-parkban kapna helyet. Egy vegyes hinta, mászóka, homokozó, kisvonat, valamint pad asztallal és egy szemetes lenne a játszótér fizikai eszközparkja. A játszótér európai uniós szabvány szerint, ütéscsillapító gumiburkolattal fog elkészülni. A park és játszótér üzemeltetését az önkormányzat biztosítja, a játékelemek pótlása várhatóan 2-3 évente lesz esedékes. A játszótér építése várhatóan 5 fı idıszakos foglalkoztatását, karbantartása (a játszóteret övezı park gondozásával együtt) 1*0,5 fı hosszú távú foglalkoztatását oldja meg. Helyben élık, gyermekes családok Játszótér használati intenzitása (fı/óra), 24 órára vetítve: 0,11 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Szociális Szolgáltató Központ, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Rudabányán Élıkért Közhasznú Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 400 000 Ft 8 000 000 Ft 250 000 Ft 450 000 Ft 2016. II.




Költségterv

Ütemezés

Belsı


2017. I


Intézkedés megnevezése Prioritás Tematikus cél Részcél Fejlesztés indoklása Részletes mőszaki tartalom



Költségterv

Ütemezés


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Játszótér fejlesztése a Jókai Mór utcában Település élhetıségének javítása Települési környezet fejlesztése Zöldfelület-kezelés Rudabánya jelenleg egyetlen játszótérrel sem rendelkezik. A város északnyugati része kertvárosi jellegő beépítési jegyeket hordoz, ahol több gyermekes család is él. A játszótér a Jókai Mór utca és a Dr. Görgı Tibor utca keresztezıdésében lévı zöldterületként nyilvántartott, 221/34 helyrajzi számú területen fog megvalósulni. A játszótér elemei a következık: libikóka, mélyhinta, vegyes hinta, csúszdatorony, homokozó, valamint egy asztal padokkal, mellette szemetes. A játszótér európai uniós szabvány szerint, ütéscsillapító gumiburkolattal fog elkészülni. A területen parkosítás, fa- és virágültetés is várható. A park és játszótér üzemeltetését az önkormányzat biztosítja, a játékelemek pótlása várhatóan 2-3 évente lesz esedékes. A játszótér építése várhatóan 5 fı idıszakos foglalkoztatását, karbantartása (a játszóteret övezı park gondozásával együtt) 1*0,5 fı hosszú távú foglalkoztatását oldja meg. Helyben élık, gyermekes családok Játszótér használati intenzitása (fı/óra), 24 órára vetítve: 0,22 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Szociális Szolgáltató Központ, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Rudabányán Élıkért Közhasznú Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 400 000 Ft 5 740 000 Ft 100 000 Ft 500 000 Ft 2017. II. 2018. I.


Városi szabadidıpark korszerősítése


Település élhetıségének javítása Települési környezet fejlesztése Zöldfelület-kezelés A József Attila és a Zöldfa utca közötti területen, a bányász társasházak mögötti területen terül el a városi szabadidıpark. A terület jelenleg nincs kiépítve, ugyanakkor évek óta a városnap szabadtéri eseményeinek, könnyőzenei koncertjeinek helyszíne. A területen parkosítás, faültetés, sétautak kialakítása, parkolóhelyek kialakítása, információs tábla kihelyezése, filagória, legalább 3 asztal padokkal, 2 tőzrakóhely kialakítása várható. A szabadidıpark üzemeltetését az önkormányzat biztosítja. A kivitelezésben az önkormányzat 10*1 fı határozott idejő szociális munkavégzését tudja biztosítani. A terület állandó karbantartása várhatóan 2*0,5 fı foglalkoztatását igényli. Helyben és térségben élık, gyermekes családok, turisták Szabadidıpark használati intenzitása (fı/óra), 24 órára vetítve: 1,14 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Szociális Szolgáltató Központ, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Rudabányán Élıkért Közhasznú Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2 000 000 Ft 42 500 000 Ft 1 250 000 Ft




Költségterv

Belsı

Külsı Elıkészítés Megvalósítás Nyilvánosság



Egyéb Projekt várható kezdete Projekt kivitelezésének várható befejezése

2 500 000 Ft 2016. I. 2019. II.


Illegális hulladéklerakó felszámolása


Települési infrastruktúra fejlesztése Környezeti infrastruktúra fejlesztése Hulladékkezelés fejlesztése Rudabánya északkeleti részén szegregációs folyamatok figyelhetıek meg, aminek következménye, hogy az itt élık fokozatosan egyre inkább kivonják magukat a társadalmi életbıl. Ennek következményeként nem csak az ı társadalmi elszigetelıdésük, hanem a terület környezeti terhelése is növekszik, azáltal, hogy a keletkezett hulladékot nem a kommunális hulladékszállítás rendserében ártalmatlanítják, hanem helyben, önkényes módon lerakják. Ez súlyos környezetterhelés, talaj-, víz- és levegıszennyezésnek, nem utolsósorban vizuális terheléshez is vezet, amely állapotot a lehetı leghamarabb fel kell számolni. Az illegális hulladéklerakás felszámolásában az önkormányzatnak hatékony szemléletformáló lépéseket kell tennie. A területen élık esetében leginkább a fiatal korosztály kap az óvodai és iskolai oktató-nevelı munka során a megfelelı, környezettudatos hulladékgazdálkodásról kellıen pontos ismereteket. Ezek elsajátítása, és következetes számonkérése a vizsgált utcák alacsony egzisztenciájú társadalmának hozzáállását hosszú távon megfelelıen képes változtatni. fontos lenne ugyanakkor a családból jövı helyes üzenet közvetítése is. Ennek kapcsán az önkormányzatnak a korábbinál is fokozottabban kell érvényesítenie az általa hozott rendeletek, elsısorban a köztisztasági rendelet betartatását. Ennek kapcsán a szemléletformáló programok gyakoribbá tétele, elterjesztése is fontos lenne. Az intézkedés másik része fizikai jellegő beavatkozás. A terület hulladékmentesítése mellett szükséges lesz annak rekultivációja, esetlegesen talajcsere is szóba jöhet. Mindezt elızetes környezeti hatásvizsgálat kell, hogy megelızze. A hulladéktelep felszámolásában az önkormányzat közcélú foglalkoztatás keretében képes lenne legalább 3 fı munkavállalót határozott (6 hónapos) munkaviszonyban biztosítani. Az intézkedés részletes szakmai tervét a késıbbiekben, a Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal a Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft-vel, valamint a SajóBódva völgye Hulladékgazdálkodási Társulással együttmőködve készíti el. A terület a város közigazgatási területén található, ezért a kialakult állapot fenntartásának felelıse a város önkormányzata. A megfelelı állapot kialakulását követıen, közcélú foglalkoztatás keretében lehetne a kialakult állapot szavatosságát biztosítani. Mindemellett a már említett szemléletformáló programok biztosításával a lakosság folyamatos pozitív irányú befolyásolása is fontos lenne. A hulladéktelep felszámolásában az önkormányzat közcélú foglalkoztatás keretében képes lenne legalább 3 fı munkavállalót határozott (6 hónapos) munkaviszonyban biztosítani. Város és térségének lakói Megtisztított zöldterület nagysága (m2): célérték: 350 Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal, Rudabányai Városüzemeltetı Non Profit Kft, Gvadányi József Mővelıdési Ház, Gvadányi József Általános Iskola Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft, Sajó és Bódva völgye Hulladékgazdálkodási Társulás, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság



Foglalkoztatás


Költségterv


1 800 000 Ft 35 000 000 Ft




13.4.

1 250 000 Ft 1 800 000 Ft 2015. I. 2016. II.

A fejlesztések idıbeli ütemezése

2020. II

2020. I

2019. II

2019. I

2018. II

2018. I

2017. II

2017. I

2016. II

2016. I

Intézkedések

2015. II

2015. I

20. táblázat: A fejlesztések idıbeli ütemezése

1-es számú akcióterület Mőszaki múzeum létesítése a volt Központi Gépjavító Mőhely épületében Bányászattörténeti Múzeum fejlesztése Ruda-hotel fejlesztése Vendéglátás fejlesztése Turisztikai szervezetfejlesztés Információs iroda létesítése Baromfinevelı telep Szolgáltatások minıségének és elérésének fejlesztése Térségi át- és továbbképzı központ létesítése Tanmedence felújítása, úszás oktatás és rehabilitáció megvalósítása Volt ipari rakodó revitalizációja Városközpont új közösségi terének burkolása Petıfi Sándor utcai autóbusz megállóhely korszerősítése Járdaépítés a Petıfi Sándor utcában Járási Kirendeltség létrehozása Kormányablak létesítése Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal épületének energiahatékonysági célú felújítása


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Gvadányi József Mővelıdési Ház épületének energiahatékonysági célú felújítása Evangélikus templom felújítása Rendırırs épületének külsı felújítása Ormos-patak mederrendezése 2-es számú akcióterület Fóliás zöldségtermesztés Mini Ipari Park létrehozása Benzinkút létesítése Integrált ingatlangazdálkodás a József Attila és Arany János utcai szegregált területen Integrált ingatlangazdálkodás a Kossuth Lajos utca társasházi területén Játszótér fejlesztése a Kossuth Lajos utcában József Attila utca felújítása Arany János utca külsı szakaszának felújítása Kossuth Lajos utcai autóbusz megállóhely korszerősítése Arany János utcai autóbusz megállóhely korszerősítése Járdaépítés a Kossuth Lajos utcában Járdaépítés az Arany János utcában Járdaépítés a József Attila utcában Hálózatos jellegű intézkedések Rudapithecus Park bıvítése Rudapithecus látványtár létrehozása a lelıhelyen Tanösvény kiépítése a bányató mentén Libegı építése Volt trafóház bányászati interaktív kiállításra való hasznosítása Volt bányavágat gumikerekes vonat közlekedtetésére alkalmas átalakítása Strand és búvárhelyszín kialakítása a bányatónál Mini Kemping kialakítása a bányatónál Vízi Színpad kialakítása Tájház kialakítása


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Tematikus útvonal kialakítása a város nevezetességeihez Rendezvények szervezése Gyalogos turizmus fejlesztése Kerékpárkölcsönzı pont létrehozása Kerékpárút építése a város és a Rudapithecus látványtár között Kaland- és játszópark építése a bányató partján Egyéb szálláshely-fejlesztés Turisztikai marketingfeladatok ellátása Szociális felkészítı programok Térfigyelı kamerarendszer fejlesztése Bőnmegelızési és felkészítı programok Parkolók létesítése Csapadékvíz-elvezetı árkok rendbetétele Központi szennyvízgyőjtı csatorna áthelyezése Lakossági szelektív győjtés bevezetése Pontszerű beavatkozások Gombatermesztés Gyógynövény-feldolgozó központ létesítése Teniszezési lehetıségek fejlesztése Integrált ingatlangazdálkodás a Bányász utcában Játszótér fejlesztése a Zöldfa utcában Játszótér fejlesztése az Óvoda utcában Játszótér fejlesztése a Jókai Mór utcában Városi szabadidıpark korszerősítése Illegális hulladéklerakó felszámolása Forrás: saját szerkesztés



14. A Fejlesztési Terv belsı és külsı összefüggései

14.1.

A Fejlesztési Terv belsı összefüggései – összhang a helyzetelemzı és értékelı részben felvázoltakkal

Jelen fejezet célja annak bemutatása, hogy a stratégiában meghatározott célok teljesülése hogyan és milyen mértékben segíti elı a helyzetfeltáró fejezetekben meghatározott város problémáinak mérséklıdését, illetve, hogy a célok milyen mértékben építenek a különbözı területi szinteken definiált adottságokra. Az alábbi táblázatokban összefoglalva azonosítottuk a város középtávú tematikus céljai, valamint a problémák és az adottságok közötti összefüggések erısségét. Mindezt egy 0-3 skálán ábrázoltuk, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, míg a „3” érték az erıs kapcsolódást jelöli.


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) 21. táblázat: a városi szintő problémák és a középtávú célok kapcsolódása

Városi szintő középtávú tematikus célok

Városi szintő problémák

T1. Integrált T2. turisztikai Gazdaság termékfejlesz fejlesztése tés

T3. Települési életminıség fejlesztése

T4. Települési környezet fejlesztése

A T5. Közlekedési T6. Intézményi T7. Környezeti kapcsolódáso infrastruktúra infrastruktúra infrastruktúra k összesített fejlesztése fejlesztése fejlesztése erıssége

Inaktívak aránya kiugróan magas

2

3

0

0

1

2

0

8

Magas a nemzetiségi népesség aránya

0

1

1

1

0

1

0

4

Jelentıs elvándorlás

2

3

2

1

2

2

1

13

Degradált táj jelenléte Mezıgazdasági termelésre alkalmatlan táj Éghajlati adottságai nem kedveznek a megújuló energiahordozók használatának Intézmények kapacitás-kihasználtsági problémái Alacsony társadalmi részvétel

2

0

1

2

0

0

1

6

0

2

0

1

0

0

1

4

0

1

0

1

0

0

2

4

1

1

0

1

0

3

2

8

2

1

2

3

1

3

0

12

Civil szervezetek forráshiánya

2

2

1

1

0

2

0

8

Leromlott állapotú utak

3

3

1

2

3

0

1

13

Burkolatlan belterületi utak

2

2

2

2

3

0

1

12

Elmaradott szintő közmővesítettség Nagy sávszélességő hálózat alacsony szintő kiépítettsége Alacsony volumenő gazdasági tevékenység Leépült ipari tevékenység

1

2

2

1

0

1

3

10

3

3

1

2

1

2

2

14

3

3

2

1

2

3

1

15

1

3

0

0

1

1

0

6

Jelentıs vizuális környezetterhelés

3

2

1

3

1

0

2

12


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Városi szintő középtávú tematikus célok

Városi szintő problémák

A kapcsolódások összesített erıssége

T1. Integrált T2. turisztikai Gazdaság termékfejlesz fejlesztése tés 27


32


16

22

A T5. Közlekedési T6. Intézményi T7. Környezeti kapcsolódáso infrastruktúra infrastruktúra infrastruktúra k összesített fejlesztése fejlesztése fejlesztése erıssége 15

20

17


A városban realizált problémák megoldását leginkább a helyi gazdaság konzekvens fejlesztése oldhatná meg, de hasonlóan jó lehetıség mutatkozik a hálózatos jellegő turizmusfejlesztésben is. A legkevésbé a közlekedési viszonyok javítása van hatással a felmerült problémás területekre, legfıképpen azért, mert ez legtöbbször nem városi szinten megoldható kérdés. középtávú célok megvalósulását leginkább a gazdasági tevékenység alacsony volumene, ezen kívül a nagy sávszélességő hálózat kiépítetlensége, az úthálózat minısége, a jelentıs elvándorlás, a várost jellemzı vizuális környezetterhelés, valamint a alacsony társadalmi aktivitás gátolja. Legkisebb hatásúak közé sorolható a nemzetiségi népesség növekvı részesedése, valamint a természeti környezet állapotjelzıi. 22. táblázat: a városi szintő adottságok és a középtávú célok kapcsolata

Városi szintő középtávú tematikus célok Városi szintő adottságok Vonzáskörzetéhez képest jobb demográfiai adottságok Kedvezı tendenciák a természetes népességváltozásban Értékes természeti környezet

T1. Integrált turisztikai termékfejles ztés

T2. Gazdaság fejlesztése




2

2

1

0

0

1

0

6

1

2

1

0

0

2

0

6

3

1

2

3

0

0

2

11

Magas erdısültség

3

1

1

1

0

0

1

7

Kedvezı vízrajzi adottságok

1

1

0

1

0

1

1

5

Központi jellegő intézmények

2

2

1

1

2

3

1

12


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Városi szintő középtávú tematikus célok Városi szintő adottságok

T1. Integrált turisztikai termékfejles ztés

T2. Gazdaság fejlesztése




Bányászatra épülı települési identitás

3

1

0

1

0

2

0

7

Erıs civil szervezeti háttér

2

2

2

3

0

3

0

12

Kulturális programok és hagyományok

3

1

2

2

0

1

0

9

Közlekedési csomóponti helyzet

2

3

0

0

3

1

1

10

Jó elérési lehetıségek

3

3

0

0

3

1

1

11

Folyamatosan záródó közmőolló

1

2

2

2

0

1

3

11

Nagy sávszélességő hálózat megléte

1

2

1

2

1

3

2

12

Megfelelı mélységő szolgáltatáskínálat

3

2

1

1

0

1

0

8

Turizmus jelenléte Intézmények energiagazdálkodása megújul Alacsony városi szintő károsanyagkibocsátás A kapcsolódások összesített erıssége

3

2

1

1

0

1

0

8

0

1

1

2

0

3

3

10

2

1

1

2

1

3

3

13

35

29

17

22

10

27

18


Legjobban az integrált turisztikai termékfejlesztés épít a város meglévı adottságaira. Magas még a gazdaság fejlesztése tematikus cél helyi adottságokra való épülésének mértéke is, ugyanakkor a közlekedési infrastruktúra fejlesztése alapvetıen nem a helyi erısségekre épül. Ennek oka a problémáknál már tárgyalt eset, miszerint a közlekedés fejlesztése településinél magasabb szinten oldható meg, az önkormányzati belterületi utak fejlesztésének csak korlátozott a hatása. Leginkább a kedvezı emissziós értékek és az ezzel járó alacsony környezetterhelés az, ami leginkább segítheti a település fejlıdését, mivel erre az adottságra építve körvonalazódhat akár a környezetvédelmi ipar megtelepülése, akár a turizmus fejlıdése, s hozzájárul a települési életminıség és települési környezet javításához is. Hasonlóan jó adottságnak tekinthetı még az erıs civil szervezeti háttér, a nagy sávszélességő digitális hálózat, a központi jellegő intézmények, a természeti környezeti adottságok, illetve a közlekedési feltételek is. Legkevésbé a vízrajzi, valamint a demográfiai adottságok vannak a középtávú városi célok megvalósulására. 133 BORSOD-TENDER Kft


14.2.

A Fejlesztési Terv külsı összefüggései

14.2.1.

Megyei Fejlesztési Tervvel való összhang

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Fejlesztési Programjának célkitőzéseivel való összhangot a 22. táblázat mutatja be. Ez alapján látható, hogy a város stratégiai fejlesztési terve erısen épít a megye hatályos fejlesztési programjára. 23. táblázat: A megyei fejlesztési programmal való összefüggés

Megyei Fejlesztési Program stratégiai célkitőzései Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése A helyi társadalom munkaerı-piaci igényekhez történı alkalmazkodó-képességének javítása A munkaerı-piaci központok elérhetıségének javítása Az egyedi természeti és kulturális erıforrások fenntartható hasznosítása Az energia megújuló forrásokból történı elıállításának és helyi felhasználásának ösztönzése Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása

Stratégiai Terv célkitőzései Integrált turisztikai termékfejlesztés Gazdaság fejlesztése Gazdaság fejlesztése Települési életminıség fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Integrált turisztikai termékfejlesztés Települési környezet fejlesztése Környezeti infrastruktúra fejlesztése Intézményi infrastruktúra fejlesztése Környezeti infrastruktúra fejlesztése Település környezet fejlesztése Környezeti infrastruktúra fejlesztése

Forrás: megyei program alapján saját szerkesztés

14.2.2.

Operatív programokhoz való kapcsolódás

A 23. táblázat az európai uniós források lehívását megalapozó Operatív Programokhoz való kapcsolódást mutatja be. A legtöbb intézkedés esetében több program több prioritásához érzékelhetı valamilyen szintő kapcsolódás. Az is igaz ugyanakkor, hogy a város nem csupán az Operatív Programokból szerezhet forrást a tervezett fejlesztések kivitelezésére, hanem e mellett még állami, minisztériumok által kiírt, valamint egyéb (Pl. Norvég Alap, svájci együttmőködés, stb.) forrásallokációk is szóba jöhetnek.

24. táblázat: A 2014-2020-as Operatív Programokhoz való kapcsolódás

Intézkedés

Operatív Program 1-es számú akcióterület

Mőszaki múzeum létesítése a volt Központi Gépjavító Mőhely épületében Bányászattörténeti Múzeum fejlesztése Ruda-hotel fejlesztése Vendéglátás fejlesztése Turisztikai szervezetfejlesztés Információs iroda létesítése Baromfinevelı telep Szolgáltatások minıségének és elérésének fejlesztése Térségi át- és továbbképzı központ létesítése Tanmedence felújítása, úszás oktatás és rehabilitáció megvalósítása Volt ipari rakodó revitalizációja Városközpont új közösségi terének burkolása Petıfi Sándor utcai autóbusz-megállóhely korszerősítése

TOP 1.2, GINOP 7 TOP 1.2, GINOP 7 TOP 1.2 TOP 1.2, VP 7.4.1 GINOP 1.3, VP 16.3.1 GINOP 1.3 EFOP 1.11, TOP 5.1, GINOP 1, VP 4.1.5, VP 16.9.1 GINOP 1.2 EFOP 3.7, EFOP 1.1, VP 19.2.1 TOP 2.1, EFOP 1.8 TOP 2.1, KEHOP 3.3 TOP 2.1 TOP 3.1


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Járdaépítés a Petıfi Sándor utcában Járási kirendeltség létrehozása Kormányablak létesítése Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal épületének energiahatékonysági célú felújítása Gvadányi József Mővelıdési Ház épületének energiahatékonysági célú felújítása Evangélikus templom felújítása Rendırırs épületének külsı felújítása Ormos-patak mederrendezése

TOP 3.1, saját erı Minisztériumi pályázatok Minisztériumi pályázatok TOP 3.2 TOP 3.2 TOP 3.2, minisztériumi pályázat TOP 3.2 KEHOP 1.1

2-es számú akcióterület Fóliás zöldségtermesztés Mini Ipari Park létrehozása Benzinkút létesítése Integrált ingatlangazdálkodás a József Attila és Arany János utcai szegregált területen Integrált ingatlangazdálkodás a Kossuth Lajos utca társasházi területén Játszótér fejlesztése a Kossuth Lajos utcában József Attila utca felújítása Arany János utca külsı szakaszának felújítása Kossuth Lajos utcai autóbusz megállóhely korszerősítése Arany János utcai autóbusz megállóhely korszerősítése Járdaépítés a Kossuth Lajos utcában Járdaépítés az Arany János utcában Járdaépítés a József Attila utcában

TOP 5.1, EFOP 1.11, VP 16.9.1, VP 19.2.2 TOP 1.1 GINOP 1.2, TOP 5.1 TOP 4.3, EFOP 2.3, EFOP 2.4, EFOP 1.5, EFOP 1.6 TOP 4.3. EFOP 2.3, EFOP 2.4, EFOP 1.5, EFOP 1.6 TOP 2.1, VP 7.2.1 TOP 1.3 TOP 1.3 TOP 3.1 TOP 3.1 TOP 3.1, saját erı TOP 3.1, saját erı TOP 3.1, saját erı

Hálózatos jellegő intézkedések Rudapithecus Park bıvítése Rudapithecus látványtár létrehozása a lelıhelyen Tanösvény kiépítése a bányató mentén Libegı építése Volt trafóház bányászati interaktív kiállításra való hasznosítása Volt bányavágat gumikerekes vonat közlekedtetésére alkalmas átalakítása Strand és búvárhelyszín kialakítása a bányatónál Mini Kemping kialakítása a bányatónál Vízi Színpad kialakítása Tájház kialakítása Tematikus útvonal kialakítása a város nevezetességeihez Rendezvények szervezése Gyalogos turizmus fejlesztése Kerékpárkölcsönzı pont létrehozása Kerékpárút építése a város és a Rudapithecus látványtár között Kaland- és játszópark építése a bányató partján Egyéb szálláshely-fejlesztés Turisztikai marketingfeladatok ellátása Szociális felkészítı programok Térfigyelı kamerarendszer fejlesztése Bőnmegelızési és felkészítı programok Parkolók létesítése Csapadékvíz-elvezetı árkok rendbetétele Központi szennyvízgyőjtı csatorna áthelyezése Lakossági szelektív győjtés bevezetése

TOP 1.2, GINOP 7 TOP 1.2, GINOP 7 TOP 1.2, GINOP 7, VP 19.2.2 TOP 1.2, GINOP 7 TOP 1.2, GINOP 7 TOP 1.2, GINOP 7 TOP 2.1, VP 7.2.1, VP 19.2.2 GINOP 1, GINOP 7 TOP 2.1 TOP 1.2 TOP 1.2, GINOP 7; VP 19.2.2 TOP 1.2, EFOP 1.3 TOP 1.2, VP 8.5.2 TOP 1.2 TOP 1.2 TOP 1.2, TOP 2.1, VP 7.2.1 TOP 1.2, GINOP 1.2 GINOP 1.3, VP 19.2.2 TOP 5.3, EFOP 1.3, EFOP 1.5, EFOP 1.3, EFOP 1.6, VP 19.2.1 Minisztériumi pályázat EFOP 1.3 TOP 1.3 TOP 2.1 KEHOP 2.2 KEHOP 3.1, VP 19.2.3


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Pontszerő beavatkozások Gombatermesztés Gyógynövény-feldolgozó Központ létesítése Teniszezési lehetıségek fejlesztése Integrált ingatlangazdálkodás a Bányász utcában Játszótér fejlesztése a Zöldfa utcában Játszótér fejlesztése az Óvoda utcában Játszótér fejlesztése a Jókai Mór utcában Város szabadidıpark korszerősítése Illegális hulladéklerakó felszámolása

TOP 5.1, EFOP 1.11, VP 16.9.1 GINOP 1.2, VP 16.9.1, EFOP 1.11 TOP 2.1 TOP 4.3. EFOP 2.3, EFOP 2.4, EFOP 1.5, EFOP 1.6 TOP 2.1, VP 7.2.1 TOP 2.1, VP 7.2.1 TOP 2.1, VP 7.2.1 TOP 2.1, VP 7.2.1 KEHOP 3.1, VP 19.2.3

Forrás: operatív programok alapján saját szerkesztés

14.2.3.

Helyi alapdokumentumokkal való összhang

Településrendezési Terv Rudabánya Város jelenleg hatályos Településszerkezeti Tervét a város képviselı-testülete a 63/2013 (VII.26) számú határozatával hagyta jóvá. A Stratégiai Terv alapvetıen a szerkezeti terv alapvetéseire és elıírásaira épült. Az intézkedések tényleges kivitelezése során, bizonyos esetekben mégis szükség lehet a szerkezeti terv módosítására. A következı beavatkozásoknál képzelhetı el a szerkezeti terv módosítása: 25. táblázat: A Településszerkezeti Tervvel való kapcsolat

Intézkedés Mőszaki Múzeum létesítése a volt Központi Gépjavító Mőhely épületében Volt ipari rakodó revitalizációja

Jelenlegi hasznosítási cél Zöldfelület-közpark

Tervezett hasznosítási cél Központi vegyes

Közlekedés-kötöttpályás

Játszótér fejlesztése a Zöldfa utcában Játszótér fejlesztése a Kossuth Lajos utcában Rudapithecus Park bıvítése Tájház kialakítása

Kisvárosi lakóterület

Településközponti vegyes, Zöldfelület-közpark, KözlekedésParkoló Zöldfelület-közpark

Kisvárosi lakóterület

Zöldfelület-közpark

Kertvárosi lakóterület Falusias lakóterület

Településközponti vegyes Településközponti vegyes

Forrás: Településszerkezeti Terv alapján saját szerkesztés


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Önkormányzat gazdasági programja Az önkormányzat jelenleg hatályos 2015-2019 között érvényes gazdasági programját a képviselı-testület határozatával fogadta el. A program és a stratégiai terv közötti összefüggéseket mutatja be a 26. táblázat.

26. táblázat: A Gazdasági Programmal való kapcsolat

Gazdasági Program célkitőzései Térségi kapcsolatok erısítése

Munkahely-teremtés Turizmus fejlesztése Népességmegtartó erı növelése

Stratégiai Terv középtávú célkitőzései Gazdaság fejlesztése Intézményi infrastruktúra fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Integrált turisztikai termékfejlesztés, Gazdaság fejlesztése Integrált turisztikai termékfejlesztés, Települési környezet fejlesztése Települési életminıség fejlesztése, Gazdaság fejlesztése Települési környezet fejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Forrás: Önkormányzat Gazdasági Programja



15. A tervezett fejlesztések hatásai Az alábbi, 26. számú táblázat intézkedésenként bemutatja, hogy a tervezett fejlesztéseknek milyen érdemi hatásai lesznek az épített és természeti környezetre, a helyi társadalomra, valamint a gazdaságra. Ezek legtöbb esetben pozitív eredményeket jelentenek, ugyanakkor néhány esetben fokozott figyelmet kell szentelni az esetleges negatív hatásoknak is. 27. táblázat: A tervezett beavatkozások hatásai Környezetre

Társadalomra

Intézkedések

Gazdaságra

gyakorolt hatások 1-es számú akcióterület

Mőszaki múzeum létesítése a volt Központi Gépjavító Mőhely épületében

Épített környezet megırzése





Vendéglátás fejlesztése

Épített környezet megırzése Természeti környezet javítása

Turisztikai szervezetfejlesztés

Környezettudatos turisztikai magatartás erısödése

Információs iroda létesítése



Települési identitás erısödése Helyi társadalmi élet erısödése Települési identitás erısödése Helyi társadalmi élet erısödése

Környezettudatos turisztikai magatartás erısödése Rövid ellátási láncok alkalmazásával környezetterhelés csökkentése Negatív: épített környezet összképét rontja Szolgáltatások rövidebb elérési útvonalával környezetterhelés csökkentése Épített környezet megırzése

Települési identitás erısödése Helyi társadalmi élet erısödése Képzett munkaerı foglalkoztatási helyzetének javítása Települési identitás erısödése Képzett munkaerı foglalkoztatási helyzetének javítása Települési identitás erısödése Képzett munkaerı foglalkoztatási helyzetének javítása Képzetlen munkaerı foglalkoztatásának javítása Képzett munkaerı foglalkoztatásának javítása Települési identitás javítása

Turizmusból származó bevétel növekedése Város tıkevonzó képességének javítása Turizmusból származó bevétel növekedése Turizmusból származó bevétel növekedése Város tıkevonzó képességének javítása Turizmusból származó bevétel növekedése Város tıkevonzó képességének javítása Turizmusból származó bevétel növekedése Város tıkevonzó képességének javítása Turizmusból származó bevétel növekedése Város tıkevonzó képességének javítása Értékesítésbıl és iparőzési adóból származó bevétel növekedése Gazdaság diverzifikálásának elımozdítása Iparőzési adóból származó bevétel növekedése Térségközponti szerepkör erısödése


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Térségi át- és továbbképzı központ létesítése

Tanmedence felújítása, úszás oktatás és rehabilitáció megvalósítása

Szolgáltatások rövidebb elérési Foglalkoztatási helyzet javítása útvonalával környezetterhelés csökkentése Lakossági elégedettség növelése

Egészségtudatos magatartás erısítése Helyi társadalmi élet erısítése


Épített környezet megırzése Települési miliı javítása Természeti környezet értékének növekedése




Környezettudatos közlekedési magatartás erısödése Környezettudatos közlekedési magatartás erısödése Szolgáltatások rövidebb elérési útvonalával környezetterhelés csökkentése Szolgáltatások rövidebb elérési útvonalával környezetterhelés csökkentése Érintett népesség környezettudatosságának javítása Épített környezet megırzése Érintett népesség környezettudatosságának javítása Épített környezet megırzése Érintett népesség környezettudatosságának javítása Épített környezet megırzése Érintett népesség környezettudatosságának javítása Épített környezet megırzése Települési miliı javítása Klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése

Járdaépítés a Petıfi Sándor utcában Járási Kirendeltség létrehozása Kormányablak létesítése Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal épületének energiahatékonysági célú felújítása Gvadányi József Mővelıdési Ház épületének energiahatékonysági célú felújítása

Evangélikus templom felújítása


Ormos-patak mederrendezése

Lakossági elégedettség növekedése Helyi társadalmi élet erısödése Lakossági elégedettség növekedése Települési identitás erısödése Lakossági elégedettség növekedése Helyi társadalmi élet erısödése Lakossági elégedettség növekedése Lakossági elégedettség növekedése Helyi társadalmi élet erısödése Lakossági elégedettség növekedése Helyi társadalmi élet erısödése

Helyi adottságokra építı gazdaság erısödése Értékesítésbıl származó bevétel növekedése Térségközponti szerep erısödése Negatív: önkormányzat likviditásának romlása

Város tıkevonzó képességének javítása

Város tıkevonzó képességének javítása Város tıkevonzó képességének javítása Város tıkevonzó képességének javítása Térségközponti szerepkör erısödése Térségközponti szerepkör erısödése

Helyi társadalmi élet erısödése

Település költségvetési egyensúlyának javítása



Helyi társadalmi élet erısödése Települési identitás erısödése




Lakossági elégedettség növekedése



Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) 2-es számú akcióterület Fóliás zöldségtermesztés

Rövid ellátási láncok alkalmazásával környezetterhelés csökkentése

Képzetlen munkaerı foglalkoztatásának javítása


Települési miliı javítása Természeti környezet állapotának Foglalkoztatási helyzet javítása megırzése Lakossági elégedettség növekedése Szolgáltatások rövidebb elérési útvonalával környezetterhelés csökkentése Negatív: közlekedésbıl eredı környezetterhelés növekedése Foglalkoztatási helyzet javítása


Épített környezet megırzése Települési miliı javítása

Lakosság elégedettségének növekedése Foglalkoztatási helyzet javítása






Települési miliı javítása Helyi társadalmi élet erısödése Szolgáltatások rövidebb elérési útvonalával környezetterhelés csökkentése Negatív: közlekedésbıl eredı környezetterhelés növekedése Lakosság elégedettségének növekedése Szolgáltatások rövidebb elérési útvonalával környezetterhelés csökkentése Negatív: közlekedésbıl eredı környezetterhelés növekedése Lakosság elégedettségének növekedése

Kossuth Lajos utcai autóbusz megállóhely korszerősítése

Környezettudatos közlekedési magatartás erısödése



Lakossági elégedettség növekedése Helyi társadalmi élet erısödése

Értékesítésbıl és iparőzési adóból származó bevétel növekedése Város tıkevonzó képességének javítása Város tıkevonzó képességének javítása Iparőzési adóból származó bevétel növekedése Térségközponti szerepkör erısödése Gazdaság diverzifikálásának elımozdítása Város tıkevonzó képességének javítása Térségközponti szerepkör erısödése Iparőzési adóból származó bevétel növekedése Város tıkevonzó képességének javítása Település költségvetési egyensúlyának javítása Városrész ingatlan-piaci helyzetének javítása Város tıkevonzó képességének javítása Település költségvetési egyensúlyának javítása Városrész ingatlan-piaci helyzetének javítása Városrész ingatlan-piaci helyzetének javítása


Város tıkevonzó képességének javítása Város tıkevonzó képességének javítása


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Környezettudatos közlekedési magatartás Arany János utcai autóbusz megállóhely korszerősítése erısödése Környezettudatos közlekedési magatartás Járdaépítés a Kossuth Lajos utcában erısödése Környezettudatos közlekedési magatartás Járdaépítés az Arany János utcában erısödése Környezettudatos közlekedési magatartás Járdaépítés a József Attila utcában erısödése

Lakossági elégedettség növekedése Helyi társadalmi élet erısödése Lakossági elégedettség növekedése Helyi társadalmi élet erısödése Lakossági elégedettség növekedése Helyi társadalmi élet erısödése Lakossági elégedettség növekedése Helyi társadalmi élet erısödése

Város tıkevonzó képességének javítása Nincs érdemi hatása Nincs érdemi hatása Nincs érdemi hatása

Hálózatos jellegő intézkedések


Helyi társadalmi élet erısödése Települési identitás erısödése Helyi társadalmi élet erısödése Települési identitás erısödése

Turizmusból származó bevétel növekedése Város tıkevonzó képességének javítása Turizmusból származó bevétel növekedése Város tıkevonzó képességének javítása Turizmusból származó bevétel növekedése Turizmusból származó bevétel növekedése Negatív: település likviditásának romlása Turizmusból származó bevétel növekedése Turizmusból származó bevétel növekedése Turizmusból származó bevétel növekedése Turizmusból származó bevétel növekedése Turizmusból származó bevétel növekedése Város tıkevonzó képességének javítása Turizmusból származó bevétel növekedése

Épített környezet megırzése Környezettudatos turisztikai magatartás


Turizmusból származó bevétel növelése




Rudapithecus látványtár létrehozása a lelıhelyen

Természeti környezet rekonstrukciója Települési miliı javítása


Tanösvény kiépítése a bányató mentén

Természeti környezet rekonstrukciója


Települési miliı javítása Negatív: településkép romlása

Libegı építése Volt trafóház bányászati interaktív kiállításra való hasznosítása Volt bányavágat gumikerekes vonat közlekedtetésére alkalmas átalakítása


Helyi társadalmi élet erısödése Helyi társadalmi élet erısödése Települési identitás erısödése Települési identitás erısödése Helyi társadalmi élet erısödése

Strand és búvárhelyszín kialakítása a bányatónál



Mini Kemping kialakítása a bányatónál



Vízi Színpad kialakítása


Tájház kialakítása Tematikus útvonal kialakítása a város nevezetességeihez



Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) erısítése


Épített környezet megırzése Negatív: tájhasználatból eredı degradáció fokozódása Környezettudatos turisztikai magatartás erısítése Közlekedésbıl eredı környezetterhelés csökkentése Negatív: tájhasználatból eredı degradáció fokozódása Környezettudatos turisztikai magatartás erısítése Közlekedésbıl eredı környezetterhelés csökkentése Környezettudatos turisztikai magatartás erısítése Közlekedésbıl eredı környezetterhelés csökkentése Természeti környezet rekonstrukciója Környezettudatos turisztikai magatartás erısítése

Egyéb szálláshely-fejlesztés


Turisztikai marketingfeladatok ellátása

Környezettudatos turisztikai magatartás erısítése

Rendezvények szervezése

Gyalogos turizmus fejlesztése

Kerékpárkölcsönzı pont létrehozása

Kerékpárút építése a város és a Rudapithecus látványtár között

Szociális felkészítı programok Térfigyelı kamerarendszer fejlesztése Bőnmegelızési és felkészítı programok Parkolók létesítése


Turizmusból származó bevétel növekedése Térségközponti szerep erısödése


Turizmusból származó bevétel növekedése





Egészségtudatos magatartás erısödése Helyi társadalmi élet erısödése

Turizmusból származó bevétel növekedése Város tıkevonzó képességének javítása Turizmusból származó bevétel növekedése Város tıkevonzó képességének javítása Turizmusból származó bevétel növekedése

Települési identitás erısödése

Épített környezet megırzése Települési miliı javítása Épített környezet megırzése

Települési identitás erısödése Helyi társadalmi élet erısödése Települési identitás erısödése Foglalkoztatási helyzet javítása


Települési identitás erısödése


Települési miliı javítása Települési miliı javítása Negatív: közlekedésbıl eredı

Helyi társadalmi élet erısítése Települési identitás erısödése Lakosság elégedettségének növelése

Város tıkevonzó képességének javítása Város tıkevonzó képességének javítása


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) környezetterhelés növekedése

Központi szennyvízgyőjtı csatorna áthelyezése

Épített környezet megırzése Klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése Negatív: lefolyási intenzitás növelése rontja az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodóképességet Kommunális környezetterhelés csökkentése


Kommunális környezetterhelés csökkentése


Lakosság elégedettségének növelése

Nincs érdemi hatása

Lakosság elégedettségének növelése Lakosság elégedettségének növelése Képzetlen munkaerı foglalkoztatásának növelése


Gazdaság diverzifikációjának elısegítése

Pontszerő beavatkozások Értékesítésbıl és iparőzési adóból származó bevétel növekedése Gazdaság diverzifikálásának elımozdítása Értékesítésbıl és iparőzési adóból származó bevétel növekedése Gazdaság diverzifikálásának elımozdítása

Gombatermesztés


Képzetlen munkaerı foglalkoztatásának javítása

Gyógynövény-feldolgozó központ létesítése


Teniszezési lehetıségek fejlesztése

Környezettudatos magatartás erısítése

Képzetlen munkaerı foglalkoztatásának javítása Egészségtudatos magatartás elımozdítása Helyi társadalmi élet erısítése




Turizmusból származó bevételek növekedése Település költségvetési egyensúlyának javítása Terület ingatlan-piaci helyzetének javítása


Települési miliı javítása




Települési miliı javítása



Játszótér fejlesztése a Jókai Mór utcában

Települési miliı javítása Természeti környezet rekonstrukciója Környezettudatos turisztikai magatartás erısödése Természeti környezet rekonstrukciója Települési miliı javítása



Egészségtudatos magatartás erısödése Helyi társadalmi élet erısödése Települési identitás erısödése Lakosság elégedettségének növelése


Városi szabadidıpark korszerősítése Illegális hulladéklerakó felszámolása





16. Kockázatelemzés A Stratégiában foglalt középtávú tematikus és városrészi célok, valamint az ezek elérését szolgáló konkrét projektek és intézkedések megvalósítását több kockázati tényezı is gátolja. Ezeket a következı csoportosítás révén lehet összefoglalni: •

Pénzügyi-gazdasági: a legnagyobb kockázatot a világgazdaság válsághelyzete miatt a vállalkozási környezet szinte folyamatos, néha hektikus, elıre nem mindig kiszámítható változása jelenti. Ezeknek a változásoknak a mozgatórugója a világgazdasági és geopolitikai folyamatok drasztikus változása, amely akár komoly, állami jelentıségő nagyberuházások elmaradásával is fenyegethet. Rudabánya közelében nincs tervben olyan állami nagyberuházás, amelynek megvalósítását a geopolitikai tényezık esetleges változása gátolná, így ez a város szempontjából alacsony szintő kockázatként jelentkezik. Emellett a válságos évek alapvetıen forráshiányossá, a túlélésre játszóvá tette a hazai kis- és középvállalkozói szektort, ami szintén gátolja a termelés esetleges bıvítését, a munkahely-teremtı beruházások megvalósítását. A város hazai gazdasági térben való kritikus szintő elhelyezkedése szintén nem segíti a célok megvalósulását.

•

Jogi-intézményi kockázatok: Mivel az önkormányzati ciklus immáron 5 évig tart, ami majdnem teljesen le is fedi a 2020-ig terjedı idıszakot (2014-ben 2019-ig választottunk polgármestert és képviselıtestületet), ezért a települési jogszabályi környezet megváltozása a korábbi évekkel ellentétben ma már csak alacsony kockázatot jelent. Az állami szintő jogszabályi környezetben történı változásokat elsısorban külsı hatások indukálják, a hazai tervezési folyamatokat ugyanis minden esetben az európai uniós, valamint a világgazdasági folyamatokhoz kell igazítani.

•

Mőszaki kockázatok: ezek a kockázatok elsısorban a régi, történelmi, de az örökségturizmusban hasznosítható épületek hasznosításánál jöhetnek elı. A nem megfelelı állagú épületek esetében az állagmegóvás és -javítás akár komoly költségnövelı kockázattal is járhat. A bányászat, valamint a tömegmozgásokra való hajlam miatt jelentısnek mondható a természeti adottságokból eredı kockázatok. Az ezekbıl fakadó költségnövekedés akár a beruházás teljes elmaradásával is járhat.

•

Társadalmi kockázatok: jelentıs társadalmi kockázatnak tekinthetı a városban is jelenlévı marginalizált, nem egy esetben devianciára is hajlamos társadalmi csoportok jelenléte, valamint az ebbıl fakadó amortizáció. Ez különösen a város közösségi kohézióját erısítı intézkedések és projektek megvalósulására és fenntartására lehet jelentısebb hatással: így a zöldfelületek és rekreációs terek állapotának fennmaradására, a közösségi intézmények mőködési feltételeinek biztosítására. A társadalmi szerepvállalás növelése fontos kockázatkerülı tényezı, az elégtelen szintő társadalmi partnerség jelentıs projektek megvalósítását hiúsíthatja meg. Ugyancsak itt említhetı meg a centrumtérségektıl távol fekvı település révén a sok tekintetben jelentkezı szakemberhiány is.

28. táblázat: A beavatkozások kockázatai

Sorszám

Kockázat megnevezése

Valószínőség (magas; közepes; alacsony)

Hatás mértéke (jelentıs; közepes; alacsony)

1.

Gazdasági környezet változása

magas

jelentıs

2.

Geopolitikai tényezık változása

alacsony

közepes

Kockázatkezelés módja

Változásokra való alternatív felkészülés Változásokra való alternatív felkészülés


Sorszám

Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Hatás Valószínőség mértéke (magas; Kockázat megnevezése (jelentıs; közepes; közepes; alacsony) alacsony)

3.

Városban mőködı vállalatok forráshiánya

magas

jelentıs

4.

Hazai illetve Európai Uniós fejlesztési források elmaradása

közepes

jelentıs

5.

Helyi politikai környezet változása

alacsony

alacsony

6.

Nemzeti szintő politikai környezet változása

alacsony

közepes

7.

Közbeszerzési eljárások idıbeli elhúzódása

alacsony

közepes

8.

Elıre nem látható mőszaki problémák

közepes

jelentıs

9.

Természeti adottságokból eredı mőszaki kockázatok

magas

jelentıs

10.

A megvalósításhoz szükséges szakemberek hiánya

alacsony

közepes

11.

A tervezett projektek megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket

közepes

közepes

12.

Többletmunka felmerülése

közepes

közepes

13.

Az indikátorok teljesítése nem lehetséges A fejlesztési programokhoz szükséges befektetık, partnerek hiánya

alacsony

jelentıs

magas

jelentıs

14.

15.

Marginalizált, deviáns társadalmi csoportok jelenléte, ebbıl fakadó amortizáció

magas

közepes

16.

Alacsony társadalmi szerepvállalás

magas

közepes


Alternatív forráslehetıségek felkutatása A forrás lehívás késedelmére való felkészülés Együttmőködési mechanizmusok fejlesztése A jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése Rugalmas, gyors reagálás a megváltozó jogszabályi körülményekhez Az eljárásrend szigorú betartása minden érintett részérıl A közbeszerzési dokumentumok megfelelı szakmai elıkészítettségének biztosítása Részletes tanulmánytervek készítése, alapos helyzetfelmérés Részletes tanulmánytervek készítése, alapos helyzetfelmérés Az Önkormányzat feladata, hogy megfelelı szakmai hátteret biztosítson Részletes projekttervek, átgondolt mőszaki tervek, költségvetések készítése Tartalékkeret meghatározása Esetleges többletmunkára felkészülés már az elıkészítés során Teljesíthetı és mérhetı indikátorok meghatározása Megfelelı marketing és promóciós tevékenységek, a befektetési lehetıségek kapcsán Magas szintő partnerség biztosítása Folyamatos kommunikáció a lakossággal, helyi fórumok szervezése Magas szintő partnerség biztosítása


Sorszám

Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Hatás Valószínőség mértéke (magas; Kockázat megnevezése (jelentıs; közepes; közepes; alacsony) alacsony)


Folyamatos kommunikáció a lakossággal, helyi fórumok szervezése Forrás: saját szerkesztés

A tervezett intézkedések közül számos olyan van, amely a szegregáció erısödésének veszélyét hordozza. Ezeket összefoglalóan mutatja be a 29. táblázat. 29. táblázat: az intézkedések szegregációs hatásai

Intézkedés Baromfinevelı telep

Szolgáltatások minıségének és elérésének fejlesztése Térségi át- és továbbképzı központ létesítése Tanmedence felújítása, úszás oktatás és rehabilitáció megvalósítása Volt ipari rakodó revitalizációja

Szegregációs hatás 1-es számú akcióterület

Lehetséges megoldás

Mivel termelı beruházás a lakókörnyezeten belül valósul meg, mérsékelt szegregációs hatása van Bizonyos társadalmi csoportok esetében a szolgáltatások igénybevételére alacsonyabb igényszint mérhetı, ami részben fokozza a szegregációt Képzésben résztvevık szegregációra hajlamos társadalmi csoportokból kerülnek ki Belépı árának helytelen megválasztásával az alacsony egzisztenciájúak kiszorulnak

Az üzemben a közeli szegregált terület lakói dolgoznának; telephely létesítésében erısebb társadalmi részvétel Szegregációra hajlamos társadalmi csoportok részére fejlesztı és közösségi programok

Közelben szegregációval veszélyeztetett terület található

Társadalmi partnerség erısítése

Képzések minden társadalmi csoport felé való megnyitása Társadalmi partnerség erısítése

2-es számú akcióterület Fóliás zöldségtermesztés Mini Ipari Park létrehozása


Integrált ingatlangazdálkodás a József Attila és Arany János utcai szegregált területen Integrált ingatlangazdálkodás a Kossuth Lajos utca társasházi területén Játszótér fejlesztése a Kossuth Lajos utcában

Szociális munkavégzés keretében valósul meg, ami erısítheti a szegregációt Növekvı gépjármőforgalom miatti zaj- és rezgésártalom rontja az élık életminıségét, mérsékelt szegregációs hatása van Növekvı gépjármőforgalom miatti zaj- és rezgésártalom rontja az élık életminıségét, mérsékelt szegregációs hatása van Az intézkedés szegregált területen valósul meg

Szociális felkészítı és közösségépítı programok Társadalom aktív bevonása már a tervezéstıl kezdve

Az intézkedés szegregációval veszélyeztetett területen valósul meg

Szociális felkészítı és közösségépítı programok

Elhelyezkedése miatt fennáll a veszély, hogy csak a helyben élık fogják használni

Közösségépítı programok

Társadalom aktív bevonása már a tervezéstıl kezdve


Hálózatos jellegő intézkedések Tájház kialakítása

Szegregált terület közelében van

Tájház a város északi szegregátuma


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Tematikus útvonal kialakítása a város nevezetességeihez Rendezvények szervezése Szociális felkészítı programok

Bőnmegelızési és felkészítı programok

Tematikus út vonalvezetése szükségképpen elkerüli a város kritikus pontjait, ami ugyanakkor szegregációt erısítı hatással bír Roma identitás kevésbé jelenik meg, szegregációs hatás jelentkezik Elsısorban szegregált területen élık számára biztosított felkészítı programok, a szegregáció oldása a cél, de erısítheti is azt Deviáns elemek térbeli koncentrálódása miatt részben erısítheti is a szegregációt

közelében, esetleges mőködtetésébe, karbantartásába a helyieket be lehetne vonni Tájház a város északi szegregátuma közelében, esetleges mőködtetésébe, karbantartásába a helyieket be lehetne vonni Roma programok szervezése Társadalmi partnerség kiemelt szerepe

Település társadalmi kohéziójának erısítése

Pontszerő beavatkozások Gombatermesztés Gyógynövény-feldolgozó központ létesítése Integrált ingatlangazdálkodás a Bányász utcában Illegális hulladéklerakó felszámolása

Szociális munkavégzés keretében valósul meg, ami erısítheti a szegregációt Szociális munkavégzés keretében valósul meg, ami erısítheti a szegregációt Az intézkedés szegregált területen valósul meg

Szociális felkészítı és közösségépítı programok Szociális felkészítı és közösségépítı programok Szociális felkészítı és közösségépítı programok

Az intézkedés szegregált területen valósul meg



17. Partnerség 17.1.

A Fejlesztési Terv megvalósulásának szervezeti keretei

A célkitőzések megvalósítására kialakítandó szervezeti háttérnek illeszkednie kell a 2014-2020-as idıszakra kiépítendı országos és megyei szervezetrendszerhez. Az önkormányzat jelenlegi településfejlesztési intézményrendszere alkalmas a kitőzött célok megvalósítására, a 2014-2020 közötti fejlesztések szervezeti rendszerének biztosítására. A város jelenlegi vezetése az elmúlt idıszakban több sikeres projektet valósított meg. A fentiek alapján az önkormányzat a szervezeti rendszerben nem tervez változtatásokat, a jelenleg elérhetı humán-erıforrás biztosítja a hatékony mőködést és megvalósítást. Az esetleges kapacitásbeli hiányosságokat külsı szakértı munkatársak bevonásával tudták pótolni. az esetleges kompetencia vagy kapacitás hiányokat pótolni.

17.2.

A Fejlesztési Tervben foglalt célkitőzések partneri keretei

30. táblázat: a célkitőzések partnerségi keretei

Középtávú célkitőzés Integrált turisztikai termékfejlesztés

Közvetlen partnerek Ruda-hotel, város területén mőködı egyházak, Bányászattörténeti Múzeum, város területén mőködı vendéglátó egységek, Gvadányi József Mővelıdési Ház, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, MT Zrt. Északmagyarországi Regionális

Közvetett partnerek Város területén mőködı civil szervezetek, környékbeli települések önkormányzatai, Gvadányi József Általános Iskola, Bóbita Óvoda, Járási Munkaügyi Hivatal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkormányzat, Szociális Szolgáltató Központ


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Marketing Igazgatósága, Országos TDM Szövetség Gazdaság fejlesztése Szociális Szolgáltató Központ, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei város területén mőködı civil Kereskedelmi és Iparkamara, szervezetek, Magyar Államvasutak Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zrt., Járási Munkaügyi Hivatal, Önkormányzat, környékbeli települések önkormányzatai, város területén mőködı egyházak Települési életminıség fejlesztése Város területén mőködı civil Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetek, város területén Önkormányzat, környékbeli mőködı egyházak, Szociális települések önkormányzatai, Szolgáltató Központ, Gvadányi Egyenlı Bánásmód Hatóság József Általános Iskola, Bányász Sportegyesület Települési környezet fejlesztése Város területén mőködı civil Aggteleki Nemzeti Park szervezetek, Szociális Szolgáltató Igazgatóság, Környezeti Központ, Kazincbarcikai Tanácsadó Iroda, Járási Rendırkapitányság, Gvadányi Munkaügyi Hivatal, Egyenlı József Általános Iskola, város Bánásmód Hatóság, Borsod-Abaújterületén mőködı egyházak, Bóbita Zemplén megyei Önkormányzat Óvoda Közlekedési infrastruktúra Szociális Szolgáltató Központ, Nemzeti Infrastruktúrafejlesztı Zrt., fejlesztése Magyar Közút Nonprofit Zrt, városban mőködı civil szervezetek, Magyar Kerékpáros Klub, Borsod Magyar Közlekedési Klub, ÉszakVolán Zrt. magyarországi Közlekedési Központ, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkormányzat Intézményi infrastruktúra Szociális Szolgáltató Központ, Kazincbarcikai Járási Hivatal, fejlesztése Gvadányi József Mővelıdési Ház, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gvadányi József Általános Iskola, Önkormányzat Kazincbarcikai Rendırkapitányság, város területén mőködı civil szervezetek, város területén mőködı egyházak Környezeti infrastruktúra Szociális Szolgáltató Központ, Város területén mőködı egyházak, fejlesztése város területén mőködı civil Aggteleki Nemzeti Park szervezetek, Katasztrófavédelmi Igazgatóság Felügyelıség, Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Forrás: saját szerkesztés



18. Monitoring 31. táblázat: Az 1-es számú akcióterületen tervezett beavatkozások monitoringja Intézkedés

Mőszaki múzeum létesítése a volt Központi Gépjavító Mőhely épületében


Vállalt indikátor

Típus

Külföldi és belföldi turisták költése Támogatott helyszíneken tett látogatások számának növekedése

Eredmény

Mértékegység Mérés módja

Célérték

Mérés gyakorisága

Jegyeladásból származó adózás elıtti éves bevétel

2,25 Évente

Kimeneti

Operatív Program által elıírt millió Ft Operatív Program által elıírt fı/év

Jegyeladások száma

5000 Évente

Eredmény

Önkormányzat által vállalt

Múzeumi jegyeladások nyilvántartása

0,85 Évente

Külföldi és belföldi turisták költése

Eredmény

Operatív Program által elıírt millió Ft

Jegyeladásból származó adózás elıtti éves bevétel

2,25 Évente

Támogatott helyszíneken tett látogatások számának növekedése

Kimeneti

Operatív Program által elıírt fı/év

Jegyeladások száma

5000 Évente

24 órára vetített átlagos használati intenzitás

Eredmény


Múzeumi jegyeladások nyilvántartása

0,85 Évente

Szálláshely nyilvántartása az éves átlagos költésrıl


fı/h

fı/h

Eredmény


Támogatott helyszíneken tett látogatások számának növekedése

Kimeneti

Operatív Program által elıírt fı

Szálláshely nyilvántartása

5000 Évente

Szállásférıhelyek kapacitáskihasználtsága

Eredmény


Szálláshely nyilvántartása

30 Évente

Eredmény


Vendéglátó egység nyilvántartása az éves átlagos költésrıl (a közétkeztetésen kívül)

10 Évente

Kimeneti


Vendéglátó egység nyilvántartása

5000 Évente



Vállalás

Külföldi és belföldi turisták költése Támogatott helyszíneken tett Vendéglátás fejlesztése látogatások számának növekedése

%

10 Évente


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) 24 órára vetített átlagos használati intenzitás

Turisztikai szervezetfejlesztés

Eredmény


KKV-k nettó árbevétele

Eredmény

Operatív Program által elıírt Ft

Szolgáltatók belsı nyilvántartása

Támogatásban részesülı vállalkozások száma

Kimeneti

Operatív Program által elıírt db

Önkormányzat belsı nyilvántartása

1 helyi lakosra jutó, TDM-nek átengedett helyi adó

Eredmény


Önkormányzat idegenforgalmi adó nyilvántartása

150 Évente

információs iroda nyilvántartása

2500 Évente

információs iroda nyilvántartása

0,28 Évente

Támogatott helyszíneken tett látogatások számának növekedése Információs iroda létesítése



Térségi át- és továbbképzı központ létesítése

fı/h

Ft

Vendéglátó egység nyilvántartása

0,57 Évente nem meghatározott Évente 1 Évente

Kimeneti

Operatív Program által elıírt db


Eredmény



Eredmény



nem meghatározott Évente

Foglalkoztatási paktumok keretében munkaerı-piaci programokban résztvevık száma

Kimeneti


Képzı szervezet nyilvántartása

x>30

1 napra jutó megtermelt átlagos tojásmennyiség

Eredmény


Belsı nyilvántartás


Eredmény




A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál

Kimeneti



5 Évente

Eredmény



1 Évente

Eredmény



Inaktívak száma, akik nem vesznek részt képzésben

Kimeneti

Operatív Program által elıírt

Központi Statisztikai Hivatal és a képzı szervezet nyilvántartása

Képzéseken résztvevık minimális létszáma

Eredmény


Betelepült új szolgáltatók száma A program elhagyásának idıpontjában képesítést szerzı személyek száma

fı/h

db/nap

db/nap

fı


Évente 50 Évente

10 Évente x<40

Évente 15 Évente


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Elégedettség a települési környezet minıségével Városi területeken épített vagy Tanmedence felújítása, renovált köz- vagy kereskedelmi épületek úszás oktatás és rehabilitáció Felnıtt jegyet váltók 1 napra jutó megvalósítása száma




Eredmény

Operatív Program által elıírt pontérték

Önkormányzat által végrehajtott lakossági kérdıíves felmérés

Kimeneti

Operatív Program által elıírt m2


100 Évente

Eredmény


Szolgáltató nyilvántartása

2,73 Évente

Elégedettség a települési környezet minıségével

Eredmény



Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

Kimeneti



1000 Évente

Kialakított parkolóhelyek száma

Eredmény



20 Évente


Eredmény




Kimeneti



50 Évente

Eredmény



1,25 Évente


fı

db/nap

fı/h

Napi utazások esetén fı közlekedési eszközként közösségi közlekedési módot választók aránya

Eredmény

Operatív Program által elıírt %

Közlekedési szolgáltató által a megállóhelyen és a megállóhelyre eladott összes jegy aránya a város teljes közösségi közlekedési viszonylataiból

Felújítással érintett terület

Kimeneti


Közlekedési szolgáltató belsı nyilvántartása


A megállóhelyen és a megállóhelyre jegyet váltók közlekedési szolgáltató általi nyilvántartása


Eredmény

fı/h

x>6,5

x>6,5

x>6,5

Évente

Évente

Évente

25 Évente 10 Évente

7,08 Évente



Eredmény

Operatív Program által elıírt %

Közút fenntartójának belsı nyilvántartása forgalomszámlálásból a gyalogosok aránya


Kimeneti



540 Évente

Kialakított járda összefelülete

Eredmény


m2


540 Évente

Intézett ügyek 24 órára vetített átlagos száma

Eredmény


db/h

Járási Hivatal belsı nyilvántartása

0,23 Évente

Eredmény


db/h


0,23 Évente

A megújuló energiaforrásból elıállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül

Eredmény

Operatív Program által elıírt PJ/év

Beszerelésre kerülı rendszer gyártójának nyilvántartása


A középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenése

Kimeneti




Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökknése

Eredmény



89,46 Évente


Kimeneti




Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése

Eredmény



89,46 Évente

Eredmény




Kimeneti


Országos Evangélikus Egyház nyilvántartása

100 Évente

Eredmény


Országos Evangélikus Egyház nyilvántartása

45 Évente

Napi utazások esetén fı közlekedési eszközként gyalogos közlekedési módot választók aránya

Járdaépítés a Petıfi Sándor utcában Járási Kirendeltség létrehozása

Intézett ügyek 24 órára vetített Kormányablak létesítése átlagos száma

Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal épületének energiahatékonysági célú felújításe Gvadányi József Mővelıdési Ház energiahatékonysági célú felújítása

A megújuló energiaforrásból elıállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek Evangélikus templom felújítása

Felújított belsı falfelület

t/év

t/év

m2

5 Évente




A megújuló energiaforrásból elıállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül

Eredmény





Kimeneti




Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökknése

Eredmény



60 Évente

Árvíz ellen az elıírásoknak megfelelıen védett lakosok száma

Eredmény


Település lakosságszáma, KSH nyilvántartás alapján

Kimeneti

Operatív Program által elıírt m

Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mérése

45 Évente

Eredmény


Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mérése

10 Évente

Bel- és csapadékvíz védelmi létesítmények hossza Ormos-patak mederrendezése

Lefolyási intenzitás változása

t/év

%

2500 Évente


32. táblázat: A 2-es számú akcióterületen vállalt indikátorok Intézkedés

Vállalt indikátor

fı

fı

Munkaerı-piaci integrációs program lebonyolítójának belsı nyilvántartása

10 Évente

Önkormányzat által vállalt kg/nap

Gazdasági szervezet belsı pénztári nyilvántartása

50 Évente

Eredmény


%

Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása

40 Évente

A fejlesztett vagy újonnan létesített ipari parkok területe

Kimeneti


m2


5000 Évente

Területrıl származó, 1 helyi lakosra jutó iparőzési adó bevétel

Eredmény

Önkormányzat által vállalt Ft/fı


1000 Évente

Foglalkoztatási paktumok keretében munkaerı-piaci programokban résztvevık száma 1 napra jutó összes eladott Fóliás zöldségtermesztés zöldségmennyiség Településre vonatkoztatott foglalkoztatási ráta növekedése


Vállalás

Eredmény


Kimeneti


Eredmény

Mértékegység

Célérték


Mérés módja Munkaerı-piaci integrációs program lebonyolítójának belsı nyilvántartása

A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma

Típus

5 Évente










Eredmény

Támogatott vállalkozások száma

Kimeneti

Operatív Program által elıírt Operatív Program által elıírt

Ft

Vállalkozás belsı nyilvántartása


db


1 Évente

Helyben keletkezett, 1 helyi lakosra vetített iparőzési adó

Eredmény

Önkormányzat által vállalt Ft/fı


2190 Évente

Nem megfelelı lakhatási körülmények között élık száma

Eredmény


fı


x<10 Évente

Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élı lakosság száma

Kimeneti

Helyreállított lakóegységek száma

Önkormányzat belsı nyilvántartása Önkormányzat belsı nyilvántartása

10 Évente

fı


x<10 Évente

Önkormányzat belsı nyilvántartása Önkormányzat belsı nyilvántartása Önkormányzat által biztosított kérdıíves felmérés

Eredmény

Operatív Program által elıírt fı Önkormányzat által vállalt db


Eredmény


Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élı lakosság száma

Kimeneti


Eredmény

Operatív Program által elıírt fı Önkormányzat által vállalt db


Eredmény



Kimeneti

24 órára vetített használati intenzitás Eredmény A felújított vagy korszerősített utak teljes hossza

Kimeneti

Felújított útfelület

Eredmény

A felújított vagy korszerősített utak teljes hossza

Kimeneti

Felújított útfelület

Eredmény

pontérték

Operatív Program által elıírt m2 Önkormányzat által vállalt fı/óra


Operatív Program által elıírt m2 Önkormányzat által vállalt m2


Operatív Program által elıírt m Önkormányzat által vállalt m2


70 Évente

50 Évente 5 Évente x>6,5 Évente 50 Évente 0,28 Évente 540 Évente 2700 Évente 450 Évente 1350 Évente



Napi utazások esetén a közösségi közlekedési módot választók aránya Felújítással érintett terület Kossuth Lajos utcai autóbusz-megállóhely korszerősítése

Arany János utcai autóbusz-megállóhely korszerősítése


Kimeneti


%

25 Évente

m2


10 Évente

24 órára vetített használati intenzitás Eredmény

Önkormányzat által vállalt fı/óra

Napi utazások esetén a közösségi közlekedési módot választók aránya

Eredmény


Felújítással érintett terület

Kimeneti


Közlekedési szolgáltató által a célállomásra, ill. onnan eladott jegyek nyilvántartása Közlekedési szolgáltató nyilvántartása által az összes rudabányai viszonylatra eladott menetjegyekbıl a célterületre érkezı és onnan induló utazások száma

5,41 Évente

20 Évente


10 Évente



Közlekedési szolgáltató által a célállomásra, ill. onnan eladott jegyek nyilvántartása

3,75 Évente

Napi utazások esetén gyalogos közlekedési módot választók aránya

Eredmény


Közút fenntartója által biztosított forgalomszámlálási adatokból gyalogosok aránya


Kimeneti

m2

%

Eredmény




Eredmény


%



Kimeneti


m2


Járda építése a Kossuth Kialakított járda összfelülete Lajos utcában

Járdaépítés az Arany János utcában

Eredmény

Közlekedési szolgáltató nyilvántartása által az összes rudabányai viszonylatra eladott menetjegyekbıl a célterületre érkezı és onnan induló utazások száma

5 Évente 775 Évente 775 Évente



Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Eredmény

Önkormányzat által vállalt m2



Eredmény




Kimeneti

Kialakított járda összfelülete

Eredmény

Kialakított járda összfelülete

Járdaépítés a József Attila utcában

%



550 Évente

5 Évente 540 Évente 540 Évente


33. táblázat: Hálózatos jellegő beavatkozások indikátorai Intézkedés


Vállalt indikátor

Típus

Mértékegység

Mérés módja

Célérték



Eredmény


millió Ft

Attrakció pénztári nyilvántartása

Helyszínen tett látogatások számának növekedése

Kimeneti


látogatás/év

Attrakció belsı látogatói nyilvántartása

1000 Évente




2,6 Évente


Eredmény


millió Ft


7,5 Évente


Kimeneti


látogatás/év


1500 Évente



2,6 Évente


Turizmus szervezéséért felelıs gazdasági társaság belsı nyilvántartása

500 Évente

Rudapithecus látványtár létrehozása a lelıhelyen 24 órára vetített használati intenzitás Eredmény Tanösvény kiépítése a bányató mentén

Vállalás


Kimeneti

látogatás/év

5 Évente



Libegı építése

Volt trafóház interaktív kiállítása való hasznosítása Volt bányavágat gumikerekes vonat közlekedtetésére alkalmas átalakítása



Vezetıfüzetet igénylık és letöltık 1 órára vetített éves aránya

1,4 Évente


Eredmény


millió Ft


7,5 Évente


Kimeneti


látogatás/év


750 Évente




2 Évente


Eredmény


millió Ft


5 Évente

Kimeneti


látogatás/év


750 Évente





2,28 Évente


Kimeneti



350 Évente

Látványtár látogatószámának növekedése a beavatkozás elkészülte után

Eredmény

Önkormányzat által vállalt %

Látványtár látogatói nyilvántartása

7,5 Évente


Eredmény


pontérték

Önkormányzat által végzett kérdıíves felmérés


Kimeneti


látogatás/év


100 Évente



0,22 Évente

Ft



látogatás/év


50 Évente


10 Évente

Strand és búvárhelyszín kialakítása a bányatónál 24 órára vetített használati intenzitás Eredmény

látogatás/év


Eredmény



Kimeneti


Eredmény


Mini Kemping kialakítása a bányatónál Kemping férıhely-kihasználtsága

x>6,5 Évente


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) pontérték


látogatás/év


100 Évente

Eredmény

Önkormányzat által vállalt db/év


30 Évente

Eredmény


millió Ft


2,5 Évente

Kimeneti


látogatás/év


200 Évente




1,17 Évente




100 Évente

0,57 Évente

Elégedettség a települési környezet minıségével Helyszínen tett látogatások számának növekedése Helyszínen szervezett kulturális Vízi Színpad kialakítása programok száma Külföldi és belföldi turisták költése Helyszínen tett látogatások számának növekedése Tájház kialakítása

Tematikus útvonal kialakítása a város nevezetességeihez

Rendezvények szervezése Gyalogos turizmus fejlesztése

Eredmény


Kimeneti


Kimeneti

látogatás/év



Turizmus szervezéséért felelıs gazdasági társaság belsı nyilvántartása az útonal vezetıfüzetét igénylık és letöltık számáról


Eredmény


millió Ft



Kimeneti


látogatás/év


Ásványgyőjtı Fesztivál látogatószámának növekedése

Eredmény






Kimeneti

látogatás/év

x>6,5 Évente

5 Évente


200 Évente


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Kialakított új jelzett turistautak hossza

Eredmény

Önkormányzat által vállalt m

Turistautak.hu nyilvántartása


Eredmény


millió Ft


0,5 Évente


Kimeneti


látogatás/év


250 Évente

Eredmény

Önkormányzat által vállalt db/nap

Szolgáltató belsı látogatói nyilvántartása

0,68 Évente

Kimeneti



250 Évente

Eredmény


Látványtár látogatói nyilvántartása


Eredmény


millió Ft


2,5


Kimeneti


látogatás/év


500 Évente




0,57 Évente


Eredmény


millió Ft

Szálláshelyek pénztári nyilvántartása


Kimeneti


látogatás/év


Kialakított új szállásférıhelyek száma

Eredmény

Önkormányzat által vállalt db

Központi Statistikai Hivatal nyilvántartása

Kimeneti



500 Évente

Eredmény

Önkormányzat által vállalt fı/nap


27,4 Évente

Kerékpár-kölcsönzı pont 1 napra jutó összes kerékpárlétrehozása kölcsönzés Helyszínen tett látogatások számának növekedése

Kerékpárút építése a város és a Rudapithecus Rudapithecus látványtárat látványtár között kerékpárral elérık aránya


Egyéb szálláshelyfejlesztés

Helyszínen tett látogatások számának növekedése Turisztikai marketingfeladatok ellátása

Turisztikai honlapot használók számának intenzitása

látogatás/év

látogatás/év

2000 Évente

5 Évente

2 Évente



Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Program elhagyását követıen a munkaerı-piacra belépık száma

Eredmény


fı

Programot lebonyolító szervezet belsı nyilvántartása

Helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzető személyek száma

Kimeneti


fı


Programokba bevont emberek száma

Eredmény

Önkormányzat által vállalt fı

Programot lebonyolító szervezet belsı nyilvántartása

Kimeneti


db

Kazincbarcikai Rendırkapitányság belsı nyilvántartása

10 Évente

Eredmény



20 Évente

Eredmény


fı


x>2 Évente

Kimeneti


fı


50 Évente

Programokban résztvevık száma

Eredmény

Önkormányzat által vállalt fı


80 Évente

Kialakított parkolók száma

Kimeneti


db


30 Évente

Parkolók létesítése

Kialakított új parkolóhelyek száma

Eredmény



30 Évente



Eredmény



Szociális felkészítı programok

Telepített kamerák száma Térfigyelı kamerarendszer fejlesztése

Feltárt bőncselekmények számának változása

Közvetített önkéntesek száma Önkéntes programokban résztvevık száma Bőnmegelızési és felkészítı programok

pontérték

x>15 Évente

30 Évente

120 Évente

x>6,5 Évente


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) Bel- és csapadékvízvédelmi létesítmények hossza

Kimeneti


m


4800 Évente

Eredmény

Önkormányzat által vállalt m


1,95 Évente

Kimeneti


m

Észak-magyarországi Regionális Vízmővek Zrt belsı nyilvántartása

150 Évente

Nyomvonal hosszváltozása a bázisértékhez képest

Eredmény


Észak-magyarországi Regionális Vízmővek Zrt belsı nyilvántartása

5 Évente

Elkülönítetten győjtött települési hulladék aránya a teljes települési hulladék mennyiségéhez képest

Eredmény


Kommunális szolgáltató nyilvántartása

20 Évente

Az elkülönített győjtési rendszerrel elért lakosság száma

Kimeneti



x>1800 Évente

Lakosságtól szelektíven győjtött települési szilárd hulladék mennyiségének éves átlagos növekedése

Eredmény



5 Évente

Kialakított, 1 helyi lakosra jutó új árokrendszer

Létesített új hálózati elemek hossza Központi szennyvízgyőjtı csatorna áthelyezése


%


34. táblázat: A pontszerő beavatkozások indikátorai Intézkedés

Vállalt indikátor A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma

Gombatermesztés

Foglalkoztatási paktumok keretében munkaerı-piaci programokban résztvevık száma

Típus

Vállalás

Eredmény

Operatív program által elıírt

Kimeneti


Mértékegység

Mérés módja

Célérték


fı


3 Évente

fı


15 Évente


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) 1 napra jutó átlagos értékesítési bevétel

Eredmény

Önkormányzat által vállalt Ft/nap

Eredmény


fı

Kimeneti


fı

1 napra jutó átlagos értékesítési bevétel

Eredmény

Önkormányzat által vállalt Ft/nap

Gazdasági szervezet belsı pénztári nyilvántartása

7500 Évente


Eredmény


pontérték

Önkormányzat által végzett lakossági kérdıíves felmérés

x>6,5 Évente

Kimeneti


m2

Bányász Sportegyesület nyilvántartása

100 Évente

Teniszezési lehetıségek fejlesztése Használók számának változása

Eredmény


Bányász Sportegyesület nyilvántartása

10 Évente


Eredmény


fı


x<10 Évente

Helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hátrányos helyzető személyek száma

Kimeneti


fı/óra


20 Évente


Eredmény



5 Évente


Eredmény


pontérték



Kimeneti


m2


250 Évente


Eredmény



0,22 Évente


Eredmény


pontérték



Kimeneti


m2


A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma Gyógynövény-feldolgozó Foglalkoztatási paktumok keretében munkaerı-piaci programokban központ létesítése résztvevık száma





Gazdasági szervezet belsı pénztári nyilvántartása Munkaerı-piaci integrációs program lebonyolítójának belsı nyilvántartása Munkaerı-piaci integrációs program lebonyolítójának belsı nyilvántartása

1080 Évente

2 Évente

15 Évente

x>6,5 Évente

x>6,5 Évente 150 Évente


Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) 24 órára vetített átlagos használati intenzitás

Játszótér fejlesztése a Jókai Mór utcában

Eredmény




Eredmény


pontérték



Kimeneti


m2


200 Évente


Eredmény



0,22 Évente


x>6,5 Évente


Városi szabadidıpark korszerősítése

Illegális hulladéklerakó felszámolása

0,11 Évente x>6,5 Évente

Eredmény



Kimeneti



1500 Évente


Eredmény



1,14 Évente

Kármentesített terület nagysága

Kimeneti


m2

Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság belsı nyilvántartása

400 Évente

Megtisztított zöldterület nagysága

Eredmény

Önkormányzat által vállalt m2

Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság belsı nyilvántartása

350 Évente

pontérték



Településfejlesztési Stratégia (2015-2020) 35. táblázat: 2007-2013 közötti idıszak fejlesztései

Beruházás megnevezése

Forrás

Beruházás költsége

Megvalósítás ideje

Hozzáférhetı és hatékony alapellátás biztosítása az Arany János utcai orvosi rendelıben Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése a rudabányai Gvadányi József Mővelıdési Ház, Könyvtár és Teleház intézményében Rudabánya Nagyközség Önkormányzata által képviselt közoktatási intézményfenntartó társulás intézményi infrastruktúra fejlesztése, korszerősítése a helyi oktatás színvonalának emelése, a térségi különbségek csökkentése érdekében Szociális alapszolgáltatás és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése Rudabánya városban A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum múzeumpedagógiai fejlesztése Rudabánya település lakosságának egészségprogramja A tudás és tehetség alapú érvényesülés-testvériskolai kapcsolat létrehozása A tudás alapú érvényesülés Európában-nemzetközi testvériskolai kapcsolat létrehozása

ÉMOP-4.1.1/A-09

36 756 805 Ft

2010

Megvalósítás helyszíne (városrész) Déli városrész

TIOP-1.2.3-11/1

7 998 000 Ft

2012

Városközpont

ÉMOP-4.3.1/2/2F-2f

456 402 938 Ft

2009

Városközpont

ÉMOP-4.2.1/A-11

104 698 382 Ft

2012

Városközpont

TIOP-1.2.2-09/1

10 075 183 Ft

2010

Városközpont

TÁMOP-6.1.2-11/1 TÁMOP-3.3.14.A-12/1

9 997 900 Ft 16 932 838 Ft

2013 2013

Városközpont Városközpont

TÁMOP-3.3.14.B-12/1

16 999 980 Ft

2013

Városközpont



19. Melléklet

1. kép: a leendı Tájház épülete a Gvadányi József utcában

2. kép: leromlott lakóterület a Bányász utcában 165 BORSOD-TENDER Kft


3. kép: a Tanmedence épülete a Városközpontban

4. kép: a Gvadányi József Mővelıdési Ház épülete



5. kép: a Bányászattörténeti Múzeum épülete

6. kép: a volt ipari rakodó területe



7. kép: rossz állapotú autóbusz-megállóhely a Kossuth Lajos utcában

8. kép: leromlott ingatlanok a József Attila utcában



9. kép: felújítandó játszótér a Jókai Mór utcában

10. kép: a bányató és környezete



11. kép: leendı játszótér helyszíne a Zöldfa utcában

12. kép: a tervezett Rudagasztró Étterem udvara



13. kép: a Városháza épülete

14. kép: a volt trafóház épülete és környezete



15. kép: leromlott állapotú társasházak a Kossuth Lajos utcában

16. kép: A Városi Szabadidıpark területe



Felhasznált irodalom Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Térségi Szerkezeti Terve. Elérhetı: http://www.baz.hu/terrend/rendelet%20tervlapok/tersegi%20szerkezeti%20terv.pdf [Utolsó letöltés: 2015. 06.25] Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve. http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_4a1a6bf574bfd0.82242802 [Utolsó letöltés: 2015.06.25]

Elérhetı:

http://www.jaras.info.hu/lap/kazincbarcikai-jaras [Utolsó letöltés: 2015.06.25] Magyarország Kistájainak Katasztere 2010 (szerk: Dövényi Z.), MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 p. Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Adatbázisa. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp?query=kshquery&lang=hu [Utolsó letöltés: 2015.04.15]

Elérhetı:

Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálásának http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_05 [Utolsó letöltés: 2015.06.25]

Elérhetı:

adatbázisai.

Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció. Elérhetı: https://www.nth.gov.hu/hu/tevekenysegek/eu-2014-2020/orszagos-fejlesztesi-es-teruletfejlesztesi-koncepcio [Utolsó letöltés: 2015.06.25] Operatív Programok 2014-2020. Elérhetı: http://palyazat.gov.hu/2014_2020_as_operativ_programok_tarsadalmi_egyeztetese [Utolsó letöltés: 2015.06.25] Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat. Elérhetı: http://www.levegominoseg.hu/manualis-merohalozat [Utolsó letöltés: 2015.06.25] Országos Közúti Adatbank forgalomszámlálási adatbázisa, 2013. Elérhetı: http://internet.kozut.hu/Documents/orszagos_kozutak_2013_evre_vonatkozo_keresztmetszeti_forgalma.pdf [Utolsó letöltés: 2015.06.25] Országos Területrendezési Terv. Elérhetı: tervek/magyarorszag [Utolsó letöltés: 2015.06.25]

http://www.terport.hu/teruletrendezes/teruletrendezesi-

Rudabánya Város Helyi Építési Szabályzata. Elérhetı: http://www.rudabanya.hu/doc/HESZ_2014_jan_1.pdf [Utolsó letöltés: 2015.06.25] Rudabánya Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Elérhetı: http://www.rudabanya.hu/doc/IVS_Rudab%C3%A1nya_v%C3%A9gleges.pdf [Utolsó letöltés: 2015.06.25] Rudabánya Város Településszerkezeti Terve. http://www.rudabanya.hu/doc/PDF/2013/02_T_1.1_TELEPULESSZERKEZETI_TERV.pdf 2015.06.25]

[Utolsó

Elérhetı: letöltés:

Területfejlesztési Információs Rendszer adatbázisa. Elérhetı:[Utolsó letöltés: 2015] Volán menetrend 2015. Elérhetı: http://ujmenetrend.cdata7.info/uj_menetrend/volan/index.php [Utolsó letöltés: 2015.06.25]


TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS

Recommend Documents