TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

CSEMÕ KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL Képviselõtestület részére 2713 Csemõ, Petõfi S. u. 1.

T ELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI K ONCEPCIÓ

2004. SZEPTEMBER ECORYS Kft. 1052. Budapest, Városház u. 3-5. T: (1) 317-23 -93 F: (1) 266-24 -82 [email protected]

ECORYS Magyarország Kft.

Településfejlesztési Koncepció C S E M Õ

2004. szeptember

M E G B ÍZÓ

Csemõ község Polgármesteri Hivatala

Megbízó

Bartha Alajosné

Polgármester

Felelõs tervezõ

Gauder Péter


Projektmenedzser

S. Bitskey Kata


Struktúra rajzok szerkesztése térképi változatok kidolgozása

Lelkes Nóra


A T ERV

KÉSZÍTÕ I

Éliás Virág Andrási Ágnes

Demográfia és gazdasági elemzések

Tendli Krisztina


Szerkesztés, lektorálás

Tendli Krisztina


S. Bitskey Kata A Településfejlesztési Koncepció és Struktúraterv Készítésénél felhasználtuk Mótyán Krisztián Csemõ Településfejlesztési koncepció címmel 2000-ben írt szakdolgozatát.



2004. szeptember

TARTALOM TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

ÉS AKCIÓ PROGRAM

B EVEZETÉS ÉS ÁLTALÁNOS CÉLMEGHATÁROZÁS CSEMÕ FÕ BB STRUKTURÁLIS PROBLÉMÁI MIKRO - REGIONÁLIS PROBLÉMAKEZELÉS LOKÁLIS PROBLÉMAMEGOLDÁS

A MEGÚJÍTÁS ÉPÍTÕ KÖVEI 1. „TELEPÜLÉS - TERMÉK ” FEJLESZTÉSE 2. HELYSZÍNFEJLESZTÉS / KÖRNYEZETFORMÁLÁS 3. TELEPÜLÉSIRÁNYÍTÁS ÉS MENEDZSMENT FEJLESZTÉSE 4. HUMÁN ERÕ FORRÁS -, ÉS INNOVÁCIÓS KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE 5. KOMMUNIKÁCIÓ , MARKETING

MEGALAPOZÓ

MUNKARÉSZEK

B EVEZETÉS HELYZETELEMZÉ S TERVKÉSZÍTÉS LÉPÉSEI ÉRTÉKEK / LEHETÕ SÉGEK HIÁNYOK / PROBLÉMÁK MEZÕ GAZDASÁGI VÁLLALKOZÓKKAL FOLYTATOTT BESZÉLGETÉSEK

DIAGNÓZIS A TELEPÜLÉS RÖVID TÖRTÉNETE TELEPÜLÉSSZERKEZET TÁRSADALMI - GAZDASÁGI HÁTTÉR CSEMÕ I CIVIL SZERVEZETEK TERMÉSZETI , TÁJI ADOTTSÁGOK

1. 1. 2. 2. 3.

3. 4. 9. 10. 16. 16.

20. 21. 23. 23. 24. 25. 26.

30. 30. 31. 32. 37. 37.


KISTÉRSÉGI , REGIONÁLIS KAPCSOLATOK KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK

REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK , DOKUMENTÁCIÓK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

ECORYS Magyarország Kft. 2004. szeptember

39. 41.

42. 43.

Koncepció

I.) BEVEZETÉS ÉS Á LTALÁNOS CÉLMEGHATÁROZÁS Csemõnek - mint a Ceglédi „agglomeráció” kitüntetett, délkeleti településének – fejlõdését számos körülmény (külsõ és belsõ tényezõ) együttesen határozza meg. A politikai, gazdasági és társadalmi átalakulási folyamatok, az Európai integráció és a globalizáció térnyerése, az urbanizációs és szuburbanizációs folyamatok, illetve az ezek következtében megnövekedett humán mobilitás, vándorlás azok a tényezõk, amelyek immár a másodlagos erõközpontokban, így Cegléd-Nagykõrös térségében is olyan kihívásokat jelentenek, amelyekre a településeknek, így Csemõnek is reagálnia kell. A külsõ, vagy felülrõl érkezõ hatások mellett Csemõ fejlõdését alulról építkezõ, belsõ hajtóerõk, azaz a település életciklusa: mezõgazdasági beállítottsága, valamint az ezzel kapcsolatos átalakulási folyamatok is jelentõsen befolyásolják. A keretekbe illesztés: Regionális kontextus, Versenypozíciók, kihívások EU hatás Gazdasági / politikai kontextus

Mikroagglomerációs környezet (CeglédNagykõrös)

Dél-Pest megyei kistérség (Mikro-régió)

TelepülésFejlõdés A szerepek változása

Ezeknek a befolyásoló tényezõknek, törekvéseknek és kényszereknek az ütköztetésével és összehangolásával határozhatjuk meg a településfejlesztés stratégiai céljait és jövõképeit, amelyek a következõk: ? ? ? ? ? ? ?

Csendes, nyugodt vidékies jelleg megõrzése A tanyák, tanyacsoportok hatékonyabb integrációja a település életébe (szomszédsági egységek, alközpontok) Mezõgazdaság modernizációja és átalakítása, a piaci lehetõségeinek bõvítése, valamint a turizmusban rejlõ lehetõségek fokozottabb kihasználása A települési társadalom összetartásának, kohéziójának megteremtése, az õslakosok és a beköltözõk közötti konfliktusok mérséklése, illetve megszüntetése Tudásbázis, azon belül elsõsorban vállalkozói készségek fejlesztése Aktív település-irányítási eszközrendszer kidolgozása, és alkalmazása A térség többi településével, illetve a térségközponttal (Cegléddel) való együttmûködés erõsítése, fejlesztése

Csemõ Életciklusa

Versenypozíció

STRATÉGIAI CÉLOK


1

Koncepció

II.) CSEMÕ

Mikro-regionális problémakezelés

FÕ BB STRUKTURÁLIS PROBLÉMÁI

Monokulturális mezõgazdasági bázis

technológia

kiszolgáltatottság ? vállalkozási szakértelem hiánya ? vállalkozói személyiségek kis száma ? piaci kapcsolatok, piacismeretek hiánya TERÜLETI KAPCSOLATOK ? ? ?

belsõ munkamegosztás hiánya elégtelen infrastruktúra szétaprózódó településszerkezet

Társadalmi innováció közkultúra / gondolkodásmód „lemarad” ? megújulási energiák (igény) hiánya ? beköltözõk integrálásának hiánya ? önmegvalósításra törekvés nem elégséges ? egyéniségek / képzelõerõ kitermelése nem elégséges

infrastruktúra / szerkezet

humántõke, munkaerõ szorgalom

KULTÚRA KÖZVETÍTÉS ? ? ? ? ?

értékek / identitásszigetek meghatározatlansága önkifejezés elégtelensége hagyomány, kultúra kiaknázatlansága közvetítés, kisugárzás hiánya identitás erõsítése, „Csemõiség” megfogalmazásának, tudatosításának hiánya

KORMÁNYZÁS (VEZETÉS) KORLÁTOZOTT VÁLTOZÁSMENEDZSELÉS ? ? ?

kooperáció / kohézió elégtelensége célkövetés / közmegegyezés hiánya szakmai eszközök hiánya (szabályozás, stb.)


vezetõi szakértelem

A fent felsorolt problémák egy része nem kezelhetõ csupán települési szinten, megoldásukhoz térségi összefogásra, együttmûködésre, az erõk összegzésére van szükség. Csemõnek, illetve a település döntéshozóinak a most megindult integrációs folyamatokat kihasználva célként kell kitûzniük a térségi együttmûködés fejlesztését, erõsítését. (Itt elsõsorban a ceglédi mikro-agglomerációban történõ feladat meghatározásra, kistérségi struktúraterv, és közös fejlesztési programok kidolgozására kell gondolni.) Azoknak a problémáknak a megoldását, amelyek csak a település megfelelõ környezetbe, „kontextusba”illesztésével oldhatók meg, azokat oda kell eljutatni, ott kell a problémákra közösen megoldást keresni. Amennyiben az erõközponttal való együttmûködés rövid határidõn belül nem tud létrejönni, akkor elõfordulhat, hogy a térség többi kistelepülésével való összefogás révén lehet a nyomásgyakorláshoz szükséges erõt, súlyt megteremteni. Egy ilyen alulról jövõ kezdeményezéssel esetleg a térségközpont (Cegléd) is felismeri a mikro-régióban betölthetõ szerepének elõnyeit. Ilyenek lehetnek például: ? a Csemõt érintõ egyik legégetõbb probléma, a beköltözõk számának és összetételének a kontrollja, irányítása. Ehhez azonban térségi koncepcióra, illetve ennél is magasabb szintû (regionális vagy / és állami) eszközökre van szükség. ? A térség településeinek összefogásával közös fellépés megszervezése a magisztrális (országos) közlekedési infrastruktúrák, különös tekintettel az M8 fejlesztésével, nyomvonalvezetésével kapcsolatban. A teret érintõ út a megújulást energizálhatja, és nagymértékben hozzájárulhat a CeglédNagykõrös várospáros fejlõdéséhez.

2

Koncepció Lokális problémamegoldás Egyes problémák kezelése megoldható helyi, települési szinten, viszont nem feltétlenül a fizikai tervezés, terület-felhasználás szabályozás fizikai szintjén. Számos hazai és külföldi tapasztalat mutatja, hogy a változások következtében megjelenõ hatások több területen sokkal nagyobbak, mint az elõre becsülhettük. Pl: ? a regionális irányítás, illetve a városrégiók kialakulása, szerepe és lehetõségei (lásd elõzõekben írtakat, Cegléd és Nagykõrös szervezési, szerepvállalási elégtelenségeit) ? befektetések-fejlesztések összetétele, mely ma lényegében magánpénzekbõl történik ? a települések, városok, mint potenciális befektetési helyszínek közötti rivalizálás ? az életminõséggel szembeni elvárások, amelyek ugrásszerûen, sokszor a „képesség”-et, a saját erõt meghaladóan várnak kielégítésre (boldogsághajszoló vágyak) ? környezetminõség gyors romlása, természet felélése Mindezek együttesen azt igénylik, hogy a települések irányítsák a megújítás folyamatait. A gazdaság, a magánszféra önmagában egyedi, elemi, kisszerû megoldások sorával nem tudja biztosítani a megújulást, a szükséges szerkezeti alkalmazkodás feltételeit. Ehhez határozott, kiszámítható, és „többszereplõs”irányításra van szükség. Egy jól mûködõ „településtermék”, egy társadalmi-gazdasági és környezeti (épített és táji) szempontból megújult Csemõ létrehozása érdekében nem elég, csupán a rendezés, azaz a területhasználat-szabályozás passzív, korlátozó eszközeit bevetni, alkalmazni, kezdeményezõ és komplex településmenedzselési eszközök létrehozására van szükség.


III.) A MEGÚJÍTÁS „ÉPÍTÕ KÖVEI” Ahhoz, hogy a jövõképben meghatározott célok elérhetõk legyenek, meg kell határozni a célhoz vezetõ utat. Eredményes, hatékony és kontrolálható elõrehaladás azonban csak egy olyan stratégia birtokban valósulhat meg, amely a távolabbi célokból kibontva, határozza meg a mindennapi teendõket. Ennek érdekében továbbiakban felvázolunk egy lehetséges Akcióprogramot Csemõ megújításához, regenerálásához, amely „sorvezetõt” ad a település vezetése, irányítása számára. Tekintve, hogy a megújulás átfogó identitásépítéssel összekapcsolt folyamat, ezért egyszerre öt funkcióterületen kell egymással párhuzamosan fejleszteni a települést: ? „Település-termék”fejlesztése ? Helyszín-fejlesztés / környezetformálás / szépítés ? Településirányítás-, és menedzsment-fejlesztés / adók és beruházás ? Humán erõforrás, és innovációs készségfejlesztés ? Kommunikáció / településértékesítés

3

Koncepció

1. „TELEPÜLÉS-TERMÉK”-FEJLESZTÉSE

A.) Agrár program

Ahhoz, hogy Csemõ kívánatos élettérként pozícionálhassa magát a „települések piacán” vonzó, fenntartható falutermékként megjelennie. Elõször egy ilyen identitással bíró környezet megfelelõ kialakítása, megjelenítése és kommunikálása a fõ feladat. Minderre azért van szükség, hogy a település befektetõket (elsõsorban helyi, illetve a térség és a régió más területeirõl származó befektetõket) ezáltal tõkét vonzzon a térbe elõsegítve a gazdaságszerkezet átalakulását.

? Integrálni kell a termelõket. Ez nem a tulajdonviszonyi integrációt kell, hogy jelentse, hanem a termesztés egyéb irányú feltételeit, azaz a minõségi és egységes szaporítóanyaggal való ellátást, termõhelyi adottságoktól függõen közel azonos növénytermesztési technológiai utasításokat, és az ehhez szükséges anyagokat (növényvédõ szerek, technikai berendezések), valamint az egységes feldolgozási technológiát és értékesítést. Ez biztosítja majd a piacokon való megjelenés egységességét és a márkanév mögött álló megbízható minõséget.

Sikeres agrár-klaszter és a turizmusgazdaság fejlesztése: ? A mezõgazdaság jövedelmezõségének javítása, illetve bõvítése az

alternatív gazdálkodási módszerek bevonásával és az agráridegenforgalmi lehetõségek fejlesztésével. Egy integrált, minõségi környezetbe illeszkedõ területhasználat kialakítása. ? Versenyképes speciális termékek elõállítása, települési marketing segítségével. Helyi, hagyományos és egészséges, speciális termékek értékesítése. Hagyományok megõrzése és bevonása Csemõ idegenforgalmi és mezõgazdasági mûködésébe. ? A (vidék) fejlesztés együttmûködésen alapuló térségi megközelítése szükséges. Közös érdekek alakuljanak, közös akarat formálódjon meg. A fejlesztést kezdeményezheti maga a térség és térségi szervezetei. A fejlesztés történjen egy integrált, kooperatív tervezés és programozás, térségi konszenzus alapján. Megfelelõ szervezeti, intézményi struktúra kialakítására, „Mezõgazdasági Koordinációs Bizottság” felállítására van szükség. (Kisbirtokos szerkezet csak összefogással mûködhet). Mellette ki lehet használni a regionális és talán a nemzetközi jellegû együttmûködési lehetõségeket is.


? A termelõi integráció gyors lefolyásának, illetve lefolytatásának számos más meghatározó tényezõ mellett két fontos oka van. Az egyik, hogy a termékszerkezet nehezen változtatható, tehát ha a piacon egyöntetû, jó minõségû termékkel kíván a település és a térség megjelenni, rövid idõn belül ki kell alakítani, és a gazdákkal elismertetni azokat a fajokat, fajtákat, fajtaköröket, amelyeket a késõbbi telepítések során figyelembe kell venni. A másik ezzel összefüggésben az, hogy a termékpálya „beindulása” és a piacon való tartós jelenlét csak egy bizonyos termékmennyiség fölött biztosítható. Hiszen csak a nagyobb gazdasági egységek lesznek képesek megfelelõ mennyiségû, és minõségû termékkel ellátni potenciális piacaikat, és talpon maradni az egyre élesedõ versenyben. Csemõ mezõgazdasága számára tehát kiemelt fejlesztési irány az intenzív kertészet és zöldségtermesztés, az alacsonyabb termõképességû területeken az erdõgazdálkodás, illetve az állattenyésztés magántulajdonú, nagyüzemi, korszerû ültetvényekre alapozott bõvítése. Alapvetõ fontosságú, hogy az értékesítést szervezõ TÉSZ-ek tovább erõsödjenek. 4

Koncepció Piaci lehetõségek, értékesítés ?

?

?

Nagybani piac, cash and carry4 és egyéb nagykereskedelmi formák: A település nagyobb agrárszereplõinek nyújt / nyújthat érvényesülési lehetõséget. Ezen a piacon elsõsorban a kiváló minõségû, viszonylag hosszan eltartható és nagytételû zöldség, gyümölcs áruk, illetve a feldolgozott agrár termékek találhatnak vevõre, elsõsorban kiskereskedõkre. Az igényeket tehát elsõsorban az õ elvárásaikhoz kell igazítani és az õ követelményeiknek kell megfelelni. Ezt a piacra jutási formát azok a termelõk használhatják ki sikeresen, akik képesek az állandó és jó minõségû, nagy tételû termelésre, illetve szállítói infrastruktúrával is rendelkeznek. Ezt a követelményrendszert csak viszonylag biztos anyagi háttérrel rendelkezõ közép- és nagyméretû agrárvállalkozások (szövetkezetek, szövetkezések, TÉSZek, egy-egy termékre szakosodott nagy gazdák stb.) képesek teljesíteni. Helyi piacok, vásárok: A pár hektárokon, illetve konyhakertben termelõk szinte egyetlen értékesítési lehetõsége a helyi piacokon való értékesítés, amely már középtávon sem biztosít megélhetést. Fontos megemlítenünk, hogy a jelenlegi helyi piacok több szempontból sem felelnek meg az európai normáknak, habár ez ügyben történtek már, illetve kilátásban vannak fejlesztések. Feldolgozó üzemek: részére történõ értékesítés ugyancsak a település nagyobb agrártermelõi számára nyújt / nyújthat megélhetési lehetõséget, amely a nagybani piacon történõ értékesítéshez képest biztosabb jövedelemszerzési forrást biztosít.

4

Nagykereskedelmi forma: a vásárlók az áruért készpénzzel fizetnek, és azt saját kockázatukra azonnal el is szállítják.


A mezõgazdasági termékek jellegére alapozottan az értékesítés a következõ módon csoportosítható: ? Nagy termelési értékû és volumenû, jó minõségû ? kisebb gazdaságok által megtermelt, mind minõségi, mind termékszerkezeti szempontból különbözõ termékek csoportjai. A következõkben felsoroljuk a település fejlõdése szempontjából potenciális értékesítési csatornákat „belülrõl kifelé”haladva: ? Térségi „saját” értékesítés, el kell kerülni a helyben termelhetõ mezõgazdasági termékek „importját”: Itt elsõsorban a kisebb gazdaságok által elõállított, háztartásokban jelentkezõ „fölösleg” kerülhet értékesítésre, amely mennyiség nem játszik komoly szerepet a térség. Illetve Csemõ gazdaságában, de szociális és egyéb okok miatt még egy ideig jelen lesz. A térség egyedi, önálló vállalkozásként mûködõ kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari egységei, valamint a helyi piacok lehetnek színterei ezen áruk értékesítésének. Ez az értékesítési forma szoros összefüggésben áll a térségi turizmussal is. A helyi termelõket különbözõ fórumokon és sajtóorgánumokon keresztül tájékoztatni kell, hogy ez az értékesítési forma hosszú távon nem jövedelmezõ és nem életképes. El kell érni, hogy a termelési és tulajdonosi szemlélet a szövetkezés irányába mozduljon el, valamint azt, hogy a termeléshez kapcsolódjon a termelésbiztonság, technológiai fegyelem és a minõség fogalmi köre. Ez szintén szükséges ahhoz, hogy a térség, így Csemõ agrárnépessége körében is megváltoztassuk az elmúlt évtizedek agrártermeléshez való viszonyát. Amennyiben ez a szemléletmódváltás hamarabb zajlik le, mint más jelentõs termelési körzetekben, úgy ez is hozzásegít ahhoz, hogy a helyi termékek elõnyösebb pozícióba kerüljenek.

5

Koncepció

? Nagyvárosokban, Budapesten és vonzáskörzetében történõ értékesítés: Ez az elsõdleges kitörési pont, illetve értékesítési célterület a már említett gazdaságföldrajzi adottságokra alapozottan. A minõségi és nagy mennyiségben termelt áruk java részének ezen a piacon kell vevõre találniuk, amelynek két fõ módja a következõ: ? Felmerülhet a Budapesten, saját (vagy kistérségi) kezelésben lévõ márkabolt megvalósításának gondolata, amelynek megvalósítása akkor lehet eredményes, ha erõs, jól bevezetett és széles körben (el)ismert márkával, védjeggyel rendelkezik a település (vagy kistérség). Ez jelenleg még nem áll rendelkezésre. ? A másik fõ értékesítési lehetõség a nagy hipermarket láncokkal (Cora, Tesco, Auchan, Metro, stb.) való szerzõdéses partneri viszonyon alapuló kapcsolat. Természetesen a település, és a kistérség sem képes ezek valamennyiét ellátni mezõgazdasági termékekkel, sõt, még egy kiválasztott lánc teljes magyar hálózatát sem, de a térség vezértermékébõl, vezértermékeibõl törekedni kell a vezetõ beszállítói szerep megszerzésére. Más termékekbõl részteljesítéseket vállalhat a térség (gyökérzöldség, gyümölcs). Egy ilyen értékesítési pozíció egyúttal azt is jelentené, hogy Csemõ és a térség mezõgazdasági termékei megfelelnek az európai követelményeknek. Mivel ezek a hipermarket láncok Európaszerte mûködnek, a vásárlási hajlandóságot mutató egyéb országokban is választékot gazdagítóvá és hírnevet szerzõvé válhat.


Mindezen piacok egyszerre történõ kielégítése nem megoldható, a gazdaságilag hatékonyabb lehetõségek elsõdleges és a helyi adottságaihoz hangolt megvalósítása a kívánatos. Ennek ellenére a település és a térség fejlõdése során a fenti lehetõségekkel számolni kell, adott helyzetben pedig piacra lépni a megfelelõ termékkel.

Márkásítás, védjegy A település és a térség arculatteremtéséhez tartozik egy, esetleg több jól hangzó márkanév kitalálása, melynek bevezetése a potenciális piacokra erõsíti a termék versenyképességét. Mivel a nem csak egyféle terméket szeretne jól eladhatóvá tenni minden termék ugyanazt a védjegyet kell, hogy kapja, és a csomagolás egységessége is fontos az identitás hangsúlyozása érdekében. A márkásítás és a márkanév, termékkör bevezetése után különös hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a minõség változatlan maradjon. A márkanév alá csak szigorúan ellenõrzött, kifogástalan termék kerüljön be, ellenkezõ esetben nemcsak az adott termék, hanem az egész márkanév jó híre elveszhet. Ez természetesen érzékenyen érintheti a piacon kivívott pozíciókat. Ezeket az árukat a lehetõ leghamarabb nagy ismertséget biztosító piacokon kell értékesíteni, azaz áruházláncokban, nagykereskedelmi egységekben. Az elsõ osztályú zöldség és gyümölcs megfelelõen kiszerelve és csomagolva kerülhet a fõ piacokra (áruházláncok).

6

Koncepció Javaslat: Agrárcentrum / Ökotanya létesítésére Fejlesztési alapelvek A fejlesztési elképzelés három egymást kiegészítõ és feltételezõ elembõl szervezõdik: A projekt egyrészrõl ?

mintagazdaság a maga kiegészítõ média lehetõségeivel: katalógusok, könyvek, filmek, videók, stb., másrészt ? egy folyamatos akció, és ismeretterjesztõ kísérlet a földdel, a gazdálkodással, annak szociális, pénzügyi, technikai, jogi és egyéb összetevõivel együtt, harmadrészt ? idegenforgalmi és kereskedelmi központ, szolgáltatások helyszíne. Ezek szoros kapcsolata biztosítja a megfelelõ vonzást a megvalósítás és mûködés érdekében. Egy ilyen Ökotanya fejlesztési koncepció lényege, hogy létrehozzunk egy olyan centrumot, ahol lehetõség nyílik a tradicionális agrárgazdasági technológiák bemutatására, ismertetésére mûködés közben, valamint a modern "fortélyok" átadására is. Az Ökotanya mintagazdaság a térség pilot (elsõ, kisérleti) projektjeként mûködik; megvalósítása elõsegítheti a térség gazdálkodói hálózatának kiépítését, illetve a tájspecifikus termékek elõállítását és megalapozza a térség MÁRKÁJÁNAK kialakítását. A mintagazdaság megvalósításának elõkészítésére szolgáló tanulmány elõsegítheti a térségi termékek hatékony piacra viteli lehetõségeinek bõvítését, illetve az agrárgazdasághoz kapcsolódó térségi operatív programok megalapozását. A tanyán állandó jelenlétet, illetve bemutatási lehetõséget lehet biztosítani az agrárgazdaság, és a kapcsolódó idegenforgalmi szolgáltatások terén újításokkal, újszerû technikákkal rendelkezõ cégeknek, vállalkozóknak. Ezzel is megteremtve a Kistérség Oktatási Központjának alapját, a tapasztalatcsere térségi bázisát. A térség vezetõinek törekvése Csemõ piacképes revitalizációs fejlesztési stratégiájába illeszkedõen a térség agrárgazdaságának és az ehhez kapcsolódó idegenforgalmi attraktivitásának, valamint üzleti dinamizmusának növelése.


Az Ökotanya Koncepció fókuszába helyezett kérdések: ? Speciális Agrárgazdasági kínálat megteremtése, tájspecifikus mezõgazdasági termék(ek) kialakítása a gazdasági hagyományokkal rendelkezõ ágazatának felélesztésén, fejlesztésén keresztül ? Társadalmi (belsõ) marketing keretében a gazdaság, a civil szféra bevonási lehetõségeinek feltárása. Fejlesztõi (külsõ) marketing keretében a gazdasági kockázatok feltárása és a megvalósulás feltételeinek meghatározása, a befektetõk vonzása érdekében. ? Csemõ, illetve a térség promóciójának, a fejlesztési stratégia megvalósulását elõmozdító arculat (imázs), MÁRKA kialakításával összhangban lévõ, az Ökotanya Mintagazdaság általános fejlesztési és üzleti tervének kidolgozása. ? Az agrárgazdaság szereplõi közötti hálózat kialakítása, a szerepek meghatározása és rendszerezése, a menedzsment-feladatok kiosztása, intézményesítése, szervezetépítés. Az „Ökofarm Mintagazdaság” néven kidolgozott ötlet, olyan integrált szemléletfejlesztési, termelési és értékesítési programot szervez egységes keretbe, amely alkalmas arra, hogy mintául szolgáljon a 6,5 millió hektárnyi megmûvelhetõ földterülettel rendelkezõ ország agrárgazdálkodói számára a fenntartható „forrásgazdálkodásban” és egyfajta karakterrel, identitással rendelkezõ termékek elõállítása és piacra jutatása vonatkozásában. A modell hozzájárulhat ahhoz, hogy a mezõgazdasági termelõi szektor a jövõben válaszolni tudjon a piac igényeire és az EU közös agrárpolitika jelzéseire. A modell kiterjesztésével létrejöhet az a szükséges mezõgazdasági termelõi infrastruktúra és mikro-regionális hálózat, amely a kínálat és kereslet változásaira a fenntarthatóság az ökológia és bio-termelés, illetve a térségi identitás figyelembevételével versenyképes válaszokat fog tudni adni, illetve ösztönözni fogja a magánbefektetéseket.

7

Koncepció

Az Ökotanya Mintagazdaság program négy egymással összekapcsolt projektbõl álló „összetett termék”: ? Egyfajta „látvány-mezõgazdaság” mûködtetése, amely a modern tudományos ismereteknek és ökológiai elveknek megfelelõen folyik egy komplex „termelési kör”-ben, környezetbarát technológiákkal és a hagyományos paraszti gazdaságok termelési módszereinek ötvözésével, megõrizve a természet eredeti szépségét, és kihasználva az alternatív, megújuló energiaforrásokat. ? Alapja egy bio- és biodinamikus növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési kultúra, a termények feldolgozása és bio-élelmiszerré vagy más, természetes termékekké való alakítása. ? Õ shonos és veszélyeztetett állatfajták bemutatása, génállományának megõrzése. ? A mintagazdaságnál helyi természetes anyagokat használó ökoépítészetet alkalmazása a megújuló energiaforrások (nap, szél, biomassza), a berendezésben ugyancsak a természetes és egészséges anyagok felhasználásával. ? Egyfajta turisztikai attrakció, megélhetõ látvány, interaktív vidéki miliõ, bekapcsolva a falusi turizmus vérkeringésébe, illetõleg a térségben mûködõ egészségturizmusba (gyógy-, termál-). ? A fenntarthatóság oktatása, képzése, ismeretterjesztés (egyben szórakoztatást is nyújtva): a megélhetõ gazdálkodás - mintegy okulásul - biztosítja az információt az új elvekrõl, módszerekrõl és eljárásokról, az ezzel kapcsolatos hagyományos kultúrák és új ismeretek, viselkedésminták megtartása ill. elterjesztése mellett, ? Hálózat szervezése a fenntarthatósági modellben, a kialakuló öko-

regionális szervezõdésben részvevõk körében, egymást kiegészítõ támogató ill. beszállítói lánc kialakítása, szervezése és mûködtetése a piac igényeire való felkészülés érdekében


B.) Turizmus Program A „Település Termék” fejlesztésének másik pillérét a turizmusban rejlõ lehetõségek fokozottabb kihasználása jelentheti, amelyhez szükség van egyedi, a vidékies, tanyasi adottságokat kihasználó turizmusszerkezeti struktúra létrehozására, valamint az ehhez szükséges háttér-kapacitások (a vállalkozói szakértelem, az infrastrukturális háttér, a szolgáltatások, a vonzó településkép, eredményes településmarketing) megteremtésére. Idegenforgalmi szerkezet bõvítése elsõsorban az alábbi területekre koncentrálódhat: ? Tanyasi turizmus (mintagazdaságok, ökotanyák) feltételeinek megteremtése (lásd. Agrár Programban kifejlettek) ? Kereskedelemi, üzleti (agro-business) és oktatási turizmusnak szolgáltatások ? Vendéglátás és gasztronómiai turizmus lehetõségek fejlesztése, a kialakítandó, táj-specifikus, hagyományos, környezetbarát, egészséges termékekbõl, illetve a borból adódó lehetõségek kihasználásával ? Vadászturizmus fejlesztése: vadászterületek kijelölése, vadászprogramok szervezése, más tevékenységekkel kapcsolatban (pl. tanyán), vadhús termékek elõállítása, vendéglátással történõ integrálása ? A tanyasi turizmushoz a lovas turizmushoz kapcsolódó lehetõségek fejlesztése (pl: lovas táborok szervezése) ? Az egykori híres szõlõkultúra újjáélesztésével, helyzetbe hozásával a borturizmus fejlesztése

8

Koncepció

2. HELYSZÍN-FEJLESZTÉS / KÖRNYEZETFORMÁLÁS A településen kevés korszerû és bevethetõ humán tõke áll rendelkezésre, meglehetõsen szûkösek a pénzügyi lehetõségek is, így alapvetõen csak a föld tõke marad arra, hogy megújítást energetizálni lehessen. Ennek érdekében szükség van a település arculatának fejlesztésére, vonzó, vidéki jellegû, egészséges környezet megteremtésére. Részletezve: ? Az épített környezet, urbanizálódó területek minõségi fejlesztése (zöld területek, szolgáltatások, stb.), amely biztosítja a magasabban kvalifikált szakemberek számára vonzó élettér fejlõdését. ? Településszépítés, közterületek rendezése és csinosítása, utak rendezése és javítása, parasztházak rendezése, hagyományos építészet támogatása (e tekintetben Csemõ már eddig is szép eredményekkel büszkélkedhet) ? A belterület mellett lévõ volt zárkert lakóterületté nyilvánítása, amely ideális lakóterület a kertvárosias környezetbe vágyó új bekötõzõk számára ? A település külterületének rendezése, az elszórtan és egymástól elszigetelten lévõ tanyás beépítés szigorúbb szabályozása, a spontán módon kialakult rendezetlen helyzet feloldása, az elaprózódó telekosztások megállítása. A tanyavilágban élõk számára segítséget nyújtani az alternatív, ökologikus közmûfejlesztésre. ? Az új tanyaközpont, alközpont kialakítása, mely piactérként funkcionálna, a helyben és a környéken termelt termékek elosztási helyeként, központjaként.


? ? ?

?

?

Az új tanyaközpont kevésbé kvalifikált munkaerõnek is munka lehetõséget nyújt, valamint helyi kezdeményezések keretében mezõgazdasághoz kapcsolódó képzések helyszíne. (lásd késõbb) Erdõ területek rendezése, parkerdõ, gyepkialakítás, piknik és pihenõ, létesítmények (elsõsorban lovaglás, vadászat, ökoturizmus céljára) Az Ökológiai Hálózat és a Natura 2000 területek megóvása. Környezetvédelmi program(ok) kidolgozása és megvalósítása; hulladékelszállítási helyzet rendezése (amely a közeljövõben a Ceglédi Regionális Hulladéklerakó megépítésével megoldottá válik), az illegális hulladék lerakók rendberakása, erózió elleni védelem (erdõsítéssel integrálva), infrastruktúra-fejlesztés (gáz, csatornázás) a külterületi részeken, belvíz problémák integrált megoldása (tározás). Kerékpár-, és gyalogút hálózat létrehozása, útmutató táblákkal, más infrastruktúrával kombinálva és különbözõ látnivalókkal összekapcsolva. Ehhez kapcsolódóan gyalogtúrák és kerékpártúrák tervezése és kijelölése. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése; fõ utak és települések közötti összekötõ utak fejlesztése, a 4-es úttal és az M5-ös autópályával való kapcsolatok fejlesztése, valamint a települési - elsõsorban a tanyasi területek feltárását segítõ külterületi - utak állapotának javítása, és ehhez kapcsolódóan speciális tanyabusz járatok beindítása

9

Koncepció

3. TELEPÜLÉSIRÁNYÍTÁS, ÉS MENEDZSMENT-FEJLESZTÉS

A településirányítás feladatairól; eszközeirõl

Ahhoz, hogy a településen a folyamatokat irányíthassuk, kézben tarthassuk, azaz tervezhessünk, aktív település-kormányzásra hatékony koordinációra, együttmûködésre (a lakosság bekapcsolódására, érdekcsoportok bevonására, szerepvállalására van szükség) Az összehangolás (koordináció) és az együttmûködés (kooperáció) ahhoz szükséges, hogy az egyes történések ne egymás hatását gyengítsék, fenntartható, idõtlen struktúrák jöjjenek létre. Ki hozza össze a különbözõ szereplõket? ? A település-kormányzás feladata, hogy mint egy RENDEZÕ , összehozzon lehetõségeket és érdekeket egyfajta stimuláló és nem domináló módon? ? Esetleg csupán a különbözõ közszolgáltatások megszervezésében kellene, hogy szerepe legyen? És ha egyik, vagy másik, akkor, mint egy speciális autoritás5 kellene, hogy eljárjon? És jól szervezetten, jól felszerelten kellene, hogy ezeket a feladatokat ellássa, vagy jól van, ahogy most van? Megannyi kérdés, amelyek egyelõre eldöntetlenek, és nehezítik a válság menedzselését. Milyen érdekes, ha meggondoljuk, katasztrófák, háborúk után mennyire világos, hogy miként kell kormányozni, elhárítani a további károkat és megindítani az újjáépítést és most mennyire bizonytalan mindenki? Éppen ezért nagy kihívás a település-kormányzás hatékony megvalósítása, egy olyan „gyártósor” kialakítása, ahol a problémák megoldása érdekében a település lehetõségei, erõforrásai kihasználásra kerülhetnek. Talán ez a település vezetése elõtt álló legfontosabb feladat!

Széleskörû nyilvánosságmunka, a lakosság bevonása, mozgósítása

5

Amikor a település irányítói a demokratikus kommunikáció eszközeire támaszkodva átfogóan, nagy vonalakban kitûzték a fejlõdés-fejlesztés kívánatos célját meghatározták a település Jövõképét, azaz a „MIT?” kérdését, a településvezetés számára a „HOGYAN?” kérdésére kell nagyon gyakorlati választ adni. Azt kell megválaszolni, hogy: Hogyan lehet végrehajtani a Csemõ megújulása érdekében szükséges (i) gazdasági és (ii) térbeli –, technikai átalakulást és az ehhez a szükséges közösségiirányítói beavatkozásokat, úgy, hogy ezáltal egy kívánatos jövõkép álljon elõ, illetve ahhoz jussunk közelebb? A településvezetés felelõssége, feladata, hogy szûkös és korlátozott erõforrások mellett is megteremtse (de legalább megõrizze a jövõ számára) a fejlõdés lehetõségét és kezdeményezze, szervezze az igényelt struktúrák létrehozását, és ehhez mozgósítsa, stimulálja a lehetséges támogatókat, partnereket, a település lakóit és a régió gazdaságát A következõkben javasolt lépések esélyt kívánnak biztosítani a fejlesztések politikai támogatottságának megszerzéséhez, a programok legitimációjához, a partnerség építéséhez, illetve ezen eszközök felhasználásával a fejlesztési források megsokszorozásához. A településnek mindenekelõtt tisztáznia kell, hogy milyen fajta irányítást kíván bevezetni, gyakorolni, a céljai megvalósítása érdekében. A következõkben elõször a lehetséges irányítási lehetõségeket mutatjuk be, majd ajánlást teszünk egy hatékony és eredményes irányítási eszközrendszerre.

tekintélyes intézmény


10

Koncepció Önkormányzati politikák / Értékválasztás a célok megvalósításához Közösségi kezdeményezés - Közösségi beavatkozás Erõs önkormányzati politika. Az önkormányzati politika eszközeinek kiterjedt alkalmazása az ingatlanpiac ellenõrzése érdekében. (optimális piaci beavatkozás)

A

B

C

D

Magán kezdeményezés - Közösségi beavatkozás Gyenge önkormányzati beavatkozás Az önkormányzat megalkotja a szükséges kereteket, feltételeket. A piacot a magánkezdeményezések irányítják. Az önkormányzati eszközök korlátozott használata. Magán kezdeményezés - Piaci beavatkozás Az önkormányzat megalkotja a szükséges kereteket, feltételeket. A piacot a magánkezdeményezések irányítják. A piaci törvények általános alkalmazása (piaccal való együttmûködés). Közösségi kezdeményezés - Piaci beavatkozás A piaci politika eszközeinek kiterjedt alkalmazása az ingatlanpiac ellenõrzése érdekében A piac dominanciája érvényesül


A Csemõben folyó gazdasági (szolgáltatási és / vagy termelési) és társadalmi átalakulás irányításához, mint azt már jeleztük, a passzív, adminisztratív tervezési eszközök magukban nem elégségesek, szükség van fejlesztési (így adó- és pénzügyi) eszközök segítségével érvényre juttatni a települési politikát.

Tervezési eszközök

Adó és pénzügyi támogatási eszközök

Piaci eszközök

Adminisztratív eszközök

Ennek érdekében az irányításnak ki kell dolgoznia azokat az eszközöket, amelyek lehetõvé teszik a közösségi kezdeményezést, de teret hagynak (sõt teret nyújtanak) a magán kezdeményezéseknek, valamint biztosítják a közösségi beavatkozást, az önkormányzati adminisztratív eszközök korlátozott használatát, lehetõvé teszik a piaccal való együttmûködést, illetve a piaci mechanizmusok általános alkalmazását. Így egy kezdeményezõ, azaz tervezõ önkormányzati politika, illetve egy kormányzó, irányító, kontrollt gyakorló önkormányzati politika ötvözete lesz kialakítható.

11

Koncepció

Ehhez az önkormányzat döntéshozóinak erõs legitimációra lesz szükségük, ami megteremthetõ a széleskörû nyilvánosság bevonásával elkészített fejlesztési koncepció további társadalmasításával: kis kézikönyv formátumban röviden, gyakorlatisan a célok, illetve a jövõkép közkinccsé tételével, illetve egy Munka-, vagy Akcióprogram közbeszédben való megvitatásával. Ez a füzet, mintegy a település megújításának Napirendje teljes felhatalmazást ad a megvalósítást irányító önkormányzat számára a szükséges lépések megtételére, a HOGYAN ? gyakorlására. A Csemõben zajló átalakulási folyamatnak két fõ tevékenységterületre kell koncentrálódnia: 1. A település emberi erõforrásainak, „tudásbázisának” a fejlesztésére, az új gazdaság igényelte kézségek megszerzésére, azaz a települési „szoftver”megújítására, növelésére és javítására 2. A településnek, mint a befektetések számára alkalmas helyszínnek, azaz a „hardvernek” a fejlesztése, amely magába foglalja az infrastrukturális hiányok pótlását, a lakossági és a turizmus háttér-szolgáltatási színvonalának bõvítését, minõségének javítását, illetve az épített környezet fejlesztését

ÖNKORMÁNYZATI TERÜLETPOLITIKA ESZKÖZEI - ingatlan

Szabadkereskede lem (14)

- Közterületnek Rendelkezésre boc sátása (25) - földeladás (16) - földalap/társulás (38) - földbérletezés (39) - föld-bank (37) - földtulajdon csere (15) - földnyilvántartás (41)

- fejlesztési megállapodás/opció

- földértékelés (42)

- kölcsön akviráláshoz (20) - kölcsönök/ támogatások akvizíciója(19) -

finanszírozás önk.-i alapból (22)

- magán/ közösségi fejlesztési társ aságok (17)

- akvizíciós jogok korlátozása (27)

- fejlesztési terhelés/

- kötelezõ újratelkesítés (32) - ingatlan árral szabályozás

- ingatlan/ tulajdon adó (3) (28)

- éves helyszín- érték adó (4)

- speciális területek szabályozása (36)

- föld-megosztási eszközök (33)

- speciális adó mentességek(10)

- államosítás (30) - kiürítési jog (31)

- nem igénybevett terület vissz aigénylése (26)

- telekár-kondiciók lakáskölcsönhöz

(21)

- föld-bevételi adó (6) - kereskedelmi értékesítési adó (7)

- építés- szabályozás/tilalom

(2)

- építési engedély adó (8) - építési

folyamodvány nem beépített telekre (34)

- föld transzfer kötelesség (11)


díj (12)

- föld érték növekedési adó (5)

- önkormányzati tervezési monopólium (1)

A tudásbázis, emberi tõke fejlesztését, annak ellenére, hogy meghatározó jelentõségû Csemõ megújulása szempontjából nem részletezzük, az külön tanulmány tárgyát kell képezze. Jelen munkaanyagban a „hardver”, azaz a települési környezet fejlesztésével kapcsolatos változások irányításához, az épített környezetbe történõ befektetések meghatározásához és elõmozdításához szükséges eszközök közül mutatunk be néhányat.

(40)

- elõközmûvesített telek (18)

- közmûfejlesztés/ minõségjavítási/

- akvizíciós jog

- üres telkek büntetõadója (9) korlátozása (27)

terhelési díj (13)

12

Koncepció

A település „szolgáltatási kultúrájának”6 kidolgozása feltehetõen az irányítás egyik legelsõ és legfontosabb programja lesz. A szolgáltatási kultúra kialakítása négy fõ tevékenységterületre terjed ki: -

A szolgáltatások és termékek meghatározására, vagyis amit a település, illetve a térség a fejlesztési piacon elõállít, illetve értékesít.

-

A környezet kialakítására, ahol a szolgáltatásokat és termékeket elõállítják. Ez két különbözõ tevékenységi területet jelent: egyrészt a településmenedzsment7 iroda dinamikus, nyitott és szolgáltató jellegû környezete, másrészt pedig maga a település, az a vonzó és összetett környezet, amelybe az egyes szolgáltatások befektetési helyszínek, üzleti egységek beilleszkednek.

-

Az információk meghatározására, illetve bemutatására, amit a településii irányítók tesznek meg.

- Végül de nem utolsó sorban a kommunikáció meghatározására, vagyis miként kell a települési irányítás és az önkormányzati hivatal tagjainak kommunikálni egymással, a kívülállókkal, a potenciális befektetõkkel, településhasználókkal, vagyis mindazokkal, akik velük kapcsolatba kerülnek, igénybe veszik a szolgáltatásokat, termékeket, tehát használják a helyszínt.

A szükséges irányítási-tervezési eszközök nagyrészt már rendelkezésére állnak az önkormányzatoknál, így Csemõ irányításának azok a harmonizálását kell a menedzselnie, valamint a lényeges és még hiányzó eszközöket elõkészítenie, illetve azok alkalmazását szorgalmaznia. (Például a nyilvánosságmunka végzéséhez, a széleskörû kommunikációhoz többféle eszközt is lehet egyidejûleg mûködtetni: falitáblák, hirdetmények illetve települési újság, hírlevél, esti Tanulókör-beszélgetések, fókuszcsoportok mûködtetése) Ugyanakkor az önkormányzatnak, mint üzemeltetõknek a gazdálkodását rövidtávon is biztosítania kell (eddig a földeladások ehhez járultak hozzá, a hiányokat ezzel tudták pótolni). Ezért rövidtávon meg kell indítani az önkormányzat, mint üzemeltetõ stabilizációját, egy önkormányzati gazdálkodásfejlesztési programot, amelynek keretében a hatékonysági követelményeknek, vállalatszervezési elveknek megfelelõen újra kell gondolni, és át kell szervezni Csemõ önkormányzatának tevékenységét, gazdálkodását, illetve meg kell határozni azokat a funkcionális, szervezeti-, és humán struktúrákat, amelyek képesek választ adni a kihívásokra. Jelen tanulmány nem térhet ki az önkormányzati menedzsment szervezetének meghatározására, azonban ahhoz, hogy a jövõképben meghatározott azonban ahhoz, hogy a jövõképben meghatározott „Új Csemõ” létrejöhessen, megkerülhetetlen egy ilyen szervezetépítési program kidolgozása. Ennek érdekében meg kell kezdeni a szükséges új ismeretek bevonását a humán erõforrások és kapacitások fejlesztését (képzés és asszisztencia).

Corporate Identity, vagy vállalati arculat szó szerinti fordítása helyett használjuk ezt az általunk javasol kifejezést 7 települést mûködtetõ

6


13

Koncepció

Az önkormányzati területpolitika lehetséges változatai A következõkben felvázoljuk, hogy milyen lépésekben célszerû a szabályozók, rendeletek kidolgozása és összehangolása annak érdekében, hogy minél elõbb hatékony irányítási eszközök álljanak a döntéshozók és döntés-elõkészítõk (tervezõk) rendelkezésére. Csemõ önkormányzatának két lehetséges és járható területpolitikai utat javaslunk: 1.) Közösségi kezdeményezés – közösségi beavatkozás Az önkormányzati politika eszközeinek kiterjedt alkalmazása az ingatlanpiac ellenõrzése érdekében. Direkt eszközök használata az önkormányzat céljainak elérése érdekében:

2.) Magán kezdeményezés - Közösségi beavatkozás Az önkormányzat megalkotja a szükséges kereteket, feltételeket. A piacot a magánkezdeményezések irányítják. Az önkormányzati eszközök korlátozott használata: ? az üres telkek büntetési díja (telekspekuláció visszatartásának közvetett ? ? ?

? belterületbe vonás feltételrendszerének kidolgozása (hozzájárulás

?

? ? ?

kiszabása a belterületbõl származó önkormányzati plusz kiadások fedezésére) - külterületek kezelése építési szabályozás / tilalom rendszer használata az önkormányzati célok érdekében (terület átminõsítés vagy építési tilalom feloldása csak abban az esetben, ha ott az önkormányzat elképzelései érvényesülnek) közmûfejlesztési terhelési díjak kiszabása új telkek kiosztása esetén kisajátítás, mint rendelet- és szabály betartatási eszköz használata érték alapú ingatlan- és telekadó bevezetése (az adóalap nem az ingatlan alapterülete, hanem a becsült értéke alapján van megállapítva)


?

eszköze) nem beépített telkek visszaigénylése (telekspekuláció visszatartásának közvetlen eszköze) építési engedély díjának értékalapú megállapítása (az egyszeri eljárási díj az építendõ ingatlan becsült értékén alapul) önkormányzat által preferált területeken ingatlan / telek adókedvezmény vagy adómentesség alkalmazása (rehabilitációs vagy megújulásra váró területeken fejlesztés beindítása közvetett eszközökkel) egy ingatlan - bizonyos idõtartamon belül többszöri tulajdonváltásának megadóztatása értéknövekedés alapján (telekspekuláció visszatartásának közvetett eszköze)

14

Koncepció Az irányítás mechanizmusa A fenti célok elérése érdekében egy sor gyakorlati lépést, kezdeményezést kell tenni, hogy az adminisztráció, a közhivatal közösségi menedzsmentté alakuljon. Javasoljuk az egyeztetésen és együttmûködésen (koordináció és kooperáció) alapuló menedzselési rendszernek a bevezetését. A stratégiai menedzsment a folyamatok gerjesztését, a döntések koordinációját, a megállapodások megalapozását és az elhatározott akciók irányítását egyaránt magába foglaló folyamatirányítási tevékenység, mely a vezetés két fõ funkcióját öleli fel: ? a stratégiai tervezést: a döntések elõkészítését, amely megalapozza a tennivalókat ? stratégia menedzsmentet: a megvalósítás, végrehajtás döntéseit. Stratégiai menedzsment, krízis-menedzsment (az irányítás eszköze) Ahhoz, hogy a kijelölt célokat elérhessük, ki kell dolgozni a hozzájuk vezetõ út(ak)at, módszereket, a megvalósítás stratégiáját. A versenyképességhez és a pozíciónyeréshez manapság a „tudni hogyan”elengedhetetlen eleme a munkának, a sikeres megvalósulásnak. A stratégiai menedzsment feladata, hogy a tervezés által a koordináció során létrehozott megállapodásoknak megfelelõen “mozgósítson”. A kialakult megállapodás, a terv megteremti a lehetõségét, hogy kellõ erõforrások birtokában és kellõ akarattal létre lehessen hozni a fejlesztéseket. Ehhez egyrészt szükséges az erõforrások egybeszervezése, a finanszírozási források feltárása, “elbûvölése”, a marketing8 promóció9 és az akvizíció10. piacszervezés, piacbefolyásolás hírverés 10 üzletszerzés

Amint a kellõ erõforrás biztosítható, szükség van akaratra, hogy a megvalósításhoz szükséges összetartó erõt biztosítsa, a szükséges konfliktusokat elhárítsa, az igényelt döntéseket meghozza. Az ehhez szükséges média és PR11 munka, a nyílt kommunikáció, valamint az észrevételek, új és új információk begyûjtése, az információ-,és monitorhálózat kiépítése mind szükséges eszközei ennek a stratégia menedzselési, akciókutatási munkának. Csak egy ilyen komplex rendszer tud a változások közepette folyamatosan megújulni, a szükséges alkalmazkodóképességet és reagáló-képességet, dinamizmust felmutatni. Ezzel szemben a jó, de statikus terv elveszti szerepét, mert résztvevõk elvesztik benne a hitüket, hiszen minden nappal messzebb távolodik a realitásoktól. Rugalmas reagálás és hosszú távú kiszámíthatóság között kell a stratégiai menedzsmentnek mozogni tudnia. Ehhez minden résztvevõ, minden település együttmûködése szükséges. Ehhez kell a mechanizmusokat kiépíteni a program elsõ szakaszában, a “startpozícióba” kerüléshez! A cél az, hogy a csupán mezõgazdasági termények termelése mellé létrejöhessen egy értéknövelõ, hozzáadott értéket, értéktöbbletet produkálni képes termelési fázis, mezõgazdasági feldolgozóipar, és / vagy kisipar, azaz a nyersanyagból, terménybõl termék álljon elõ és az így keletkezõ értéktöbblet a települést, a kistérséget gazdagítsa. Raktározásra alkalmas egykori, illetve új épületek, hûtõházak, valamint új piaci kapcsolatok lehetõvé teszik a logisztikában, kereskedelemben lévõ értéktöbbletek realizálását is. A turizmus, a szórakozás és a szabadidõ számára a még megõrzõdött, emberközpontú struktúrák és az ezzel kapcsolatos társadalmi szervezõdések, a tradicionális kultúra, identitás, specialitás jelentenek vonzerõt.

8 9


Public Relation = a tevékenység beható reklámozása, népszerûsítése a tömegtájékoztatási eszközök felhasználásával 11

15

Koncepció 4.) HUMÁN ERÕ FORRÁS-, ÉS INNOVÁCIÓS KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

5.) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MARKETING

A lehetõségek fényében, a versenyfaktorok kihasználásához mindenek elõtt Csemõ és a térség vállalkozói képességét, a munkaerõ minõségét kell alkalmassá tenni. A képzés, és átképzés nem csupán a településen élõk számára elengedhetetlen, a vállalkozásoknak és az igazgatásnak is be kell fektetniük a munkatársak, alkalmazottak továbbképzésébe, ezáltal versenyképesebb tudásának, szakértelmének megteremtésébe. Ennek egyik lehetséges formáját képezheti egy helyi oktatóközpont (u.n. szemináriumfalu) létrehozása a település külterületi (tanyasi) részén, ahol elsõsorban mezõgazdasági, turisztikai – vendéglátás, szállás helyszolgáltatásban jártas – és marketing szakemberek (akár már most is sikeres helyi vállalkozók) adják át elméleti és gyakorlati tapasztalataikat, tudásukat a helyi lakosok számára. E kellemes, természet-közeli / ökologikus környezetben tulajdonképpen három egymással összehangolt szolgáltatás folyik: ? ellátás ? képzés és ? keretprogramok A szemináriumfalu létrehozása, eredményes és sikeres mûködtetése egyrészt lehetõvé Csemõ megújulásának, sikeres fejlesztésének, és a jövõképben meghatározott jövõképnek az elérését, másrészt mintául szolgálhat a térség, illetve a régió más, hasonló problémákkal küzdõ települései számára is.

Ahhoz, hogy egy hatékony településmegújítási folyamat indulhasson meg, létre kell hoznunk azokat a “Stratégia Szövetségek”-et és partnerkapcsolatokat, amelyek lehetõvé teszik a szinergiák, az együttmûködések kialakulását. Csemõ fejlõdésének sorsa attól függ, hogy a fejlesztések kezdeményezésében, meghatározásában, elõkészítésében és megvalósításában résztvevõ egyes szereplõk (a gondoskodásorientált polgárok és ezek közösségei, a közösség választott irányítói a jövõorientált közhatalom és a gazdaság profitorientált szereplõi) mennyire találnak egymásra. Minthogy az egyeztetések (koordináció) és együttmûködések (kooperáció) terei, ezek a szervezõdések még nem alakultak ki, a megújuláshoz szükséges kapcsolatok kialakulását, megteremtését kell elõsegítenünk. A potenciális partnerek a következõképpen kapcsolhatóak ebbe a folyamatba: ? szerkezetileg kapcsolódva: formatizált együttmûködéssel (pl. szervezetépítéssel, szövetségek, alapítványok kht-k létrehozásával, stb.) ? esetileg kapcsolódva: az integráló programok bizonyos részeiben való részvétellel, együttmûködéssel


A.) Információhálózat Adatbázis A településfejlesztés folyamatainak dinamizmusa, a térségek versenye közepette gyorsan elérhetõ, megbízható információk nélkül lehetetlen. A Koncepció megvalósításának egyik legkritikusabb pontja és a nehézségét is az jelenti, hogy nem állnak rendelkezésre a szükséges mennyiségi, de különösen nem a minõségi adatok.

16

Koncepció

Az Irányítók nem tudják értékelni lehetséges beavatkozásaik eredményességét a tervezés, megvalósítás monitoringja, a „controll” folyamatos, visszacsatolási, „ellenõrzési” rendszer hiányában. Két területen alapfeladatnak tekinthetõ az információk áramlásának biztosítása. Ennek érdekében a belsõ információáramlást kell tudni úgy megszervezni, hogy jobb, teljesebb adatokkal, megalapozottabb értékeléseket, piacelemzéseket lehessen készíteni, és ennek segítségével megfelelõ idõben meg lehessen mondani, hogy mi az, ami sikeres lehet. Létre kell hozni egy Kommunikációs és Információs Központot, melynek feladata elsõsorban a települési integráció és innováció növelése, hiszen éppen egy adatbázis-hálózat kiépítése lehet az egyik legjelentõsebb hálózatépítõ eszköz. A résztvevõktõl begyûjtött adatok, az adatszolgáltatók számára pedig az értékelések, piacelemzések, speciális információk, elõkészítõ anyagok, konferenciák anyagai stb. mind az információszerzés és ezáltal a kapcsolatteremtés elemei. Az információs rendszer egyben egy megfigyelõ (monitoring) rendszer is lesz. Ezen keresztül megfigyelhetõk a döntések eredményeként létrejövõ változások, lehetõvé válik a folyamat nyomon követése, és értékelhetõ lesz az akciók hatása, valamint megismerhetõk lesznek a mennyiségi és minõségi változások, ezáltal a döntések is javíthatóvá válnak.


Telematikai szolgáltatások fejlesztése A telematika képessé teszi a településeket, hogy bekapcsolódjanak a globális piac áramlásaiba. Csemõ termelõinek, termékeinek a piacra juttatásához is óriási lehetõségeket kínál a kommunikációs infrastruktúra, ami nem azt jelenti, hogy minden vállalkozónak, vagy családnak a hálózat részét kell képeznie, de a település fõ központjában teleház, vagy hasonló szolgáltatás meglétét biztosítani kell. Ezen felül szükség van az itt élõk a programban való részvételének elõsegítésére, és célzott képzésére. Ezt kell mielõbb kialakítani, ahhoz, hogy a termékekkel a megfelelõ piacokat meg lehessen találni, a térség kínálatát el lehessen juttatni a potenciális kereslethez.

B.) Identitásfejlesztés Minden település és térség esetében az igazi kérdés az, hogy identitását megkísérli-e irányítani, vagy pedig hagyja magát kialakult identitása által irányítani. Mivel egyre inkább az identitás lesz az, ami a sikeres és a vesztes térségek közti különbséget fogja jelenteni, mind fontosabbá válik az identitás fejlesztése, és annak megfelelõ irányítása. Belsõ marketing A településfejlesztés szereplõinek, a lakosoknak, a vállalkozóknak és a befektetõknek egyaránt ismerniük kell a település, és a térség céljait ahhoz, hogy tevékenységükkel hozzájárulhassanak annak megvalósulásához. Ennek elérése érdekében szükség van a célok megismertetésére, az értékek megosztására, az információk és a célok „terítésére”, egy közös jövõkép felépítésére. A cél elterjesztése érdekében meg kell indítani egy integráló kommunikációs programot: egy „belsõ marketing”akciót.

17

Koncepció

Települési és térségi marketing ?

Turizmus-idegenforgalom: A települési célok megismerését követõen kerülhet sor a külsõ, települési és térségmarketing program megindítására, amelynek kertében a környezõ településekkel összefogásban a térség kulturális és örökség értékeire építve a települések együttmûködnek egy esemény-rendezvény struktúra kialakításában, megszervezésében. Ennek során a tájban lévõ emlékhelyek, örökséghelyszínek bemutatkozása mellett kiadványok, a történeteket ismertetõ anyagok elkészítése is megtörténik. A rendezvények összehangolásával a szezon megnyújtása, illetve profilírozása megtörténik, kialakulnak azok a jellegzetes hagyományteremtõ fõ események és rendezvények, amelyek fémjelzik, identifikálják a térséget.

?

Termékmarketing, piacfejlesztés: Az adottságok figyelembevételével egy versenyképes, sikeres termékkínálat kialakítása érdekében a piaci elvárásoknak megfelelõ (minõség, specialitás), és célcsoportspecifikus választékot kell meghatározni. Az identitásfejlesztéssel összhangban, azt erõsítve és alátámasztva kell - a kezdetben szûkebb, majd egyre bõvülõ - termékkínálatot fejleszteni valamennyi szegmensben, a termelésbenés a szolgáltatások terén is. Az identitást közvetíteni képes „kulcsprojektekre” kell fókuszálni. Rövidtávon a koncentráció, a „kevesebb több” logikája a fontos, vagyis közvetítõ projektekre van szükség, mert az egyben a helyszíneladás, pozícióba hozás programját kiegészítõ kommunikáció része. Ezeken a programokon keresztül lehet megérteni azt, amit az identitás jelent, ezek fogják jellemezni, képviselni a helyszín kiépíteni szándékozott jellemzõit.


Itt már fontos a többletérték, a technológiai vagy szellemi pluszt tartalmazó termékek és szolgáltatások elõtérbe állítása. Területileg továbbra is fókuszálva a Cegléd-Nagykõrös, és tágabb értelemben a budapesti agglomerációra, mint célpiacra, meg kell kezdeni a piac befolyásolását, a hely, a korlátozott számú kulcstermékek és szolgáltatások megismertetését a piaccal. Elhelyezési, értékesítési csatornákat, termékbemutatókat kell szervezni, be kell vinni az „új márkát” a meglévõ piacokra. Mindehhez kiadványokat, brosúrákat kell készíteni magáról a szervezetrõl, illetve az új logóról, a célokról, a fejlesztési elképzelésekrõl, stb. Esetünkben eleinte a meglévõ fõvárosi piacokon kell meghonosítani és keresetté tenni a település új, de még inkább a hagyományos, új köntösbe bújtatott, márkásított termékeit. A késõbbiekben haladhatunk tovább, azaz a település jellemzõ, a régi piacokon már bevezetett termékeivel új piacokat meghódítani (környezõ régiók, szomszédos országok és EU).

18

Koncepció

Marketinggel, arculatformálással kapcsolatos jelenlegi problémák ? Nincs települési, és térségi márka, védjegy, arculat ? A térség potenciálja ellenére nem felfedezett a piacon ? Jelenleg nem ismert a köztudatban sem ? A falusi turizmus szálláshelyei még hiányosak ? Elégtelen információ-szolgáltatás, irodák, táblák, kiadványok hiánya, illetve ezek létrehozásához, megvalósításához szükséges kapcsolatok, együttmûködések elégtelensége ? A jelenlegi programok, programlehetõségek csak helyi igényt szolgálhatnak ? Idegenforgalom háttér-infrastruktúrájának hiányosságai (üzletek, vendéglátóhelyek, szálláshelyek stb.) ? A többnapos szabadidõ eltöltés kínálata szegényes


19

Bevezetés

A település jövõbeni fejlõdése szempontjából meghatározó döntéseket a településfejlesztési koncepció készítése során kell meghozni, mely döntésekkel a fejlõdés kockázatai minimalizálhatók. A kockázatok csökkentésére három módszer kínálkozik: (i) az intézmények, szervezetek részérõl: együttmûködni, az erõket összekapcsolni, kombinálni (ii) a szakemberek részérõl: összehasonlítani alternatívákat, változatokban gondolkodni (iii) az egyének részérõl: értékeket terjeszteni, közös kultúrát fejleszteni ?

Az elsõ két szempontra épülõ településfejlesztési koncepció készítésekor arra az értékválasztásra alapoztuk a fejlesztési dinamikát, amelyet a település szereplõivel folytatott megbeszélések során határozhattunk meg: (i) GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG, eredményesség növelése és egyben a helyben-foglalkoztatottság biztosítása, ne egy „halott település” legyen, hanem igazi „otthon” lakóhely, munkahely és szabadidõ lehetõségekkel; (ii) ÖKOLÓGIAI , ÉS TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁG, „élhetõségi” szempontok érvényesítése, kényelmes, vonzó település és környezet; (iii) EGYSÉGES –KÜLÖNBÖZÕ SÉG, az általánosan jó élettér-minõség mellett karakteres-sokszínûség legyen, azaz a település adottságaira alapozott különbözõségekkel legyen változatos kínálat; alakuljon egyfajta „metropolitán park”-rendszerûvé a tér (beleértve az újjászervezett mezõgazdaságot is lásd újra éledõ SAPARD program)


TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS (KOHÉZIÓ), RENDSZERE (politika, tudomány, vallás,

fejlõdjön a térség KULTURÁLIS mûvészet), legyenek valóságos találkozási helyek, fórumok, gondolatcsere-terek, új életstílussal (iv) A GAZDASÁG , A TÁRSADALOM ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT HÁRMASÁNAK SZERVES EGYSÉGE , a háromlábú rendszerben a helyi gazdaság váljon társadalmilag elkötelezetté.

?

Fentiekkel összhangban a település „tõketermelõ képességének”; kihasználatlan, és viszonylag nagy kiterjedésû földterületeinek kiaknázásával kell megteremteni az ELÕ REHALADÁS lehetõségét, a MÛ KÖDTETÉS és MEGÚJÍTÁS mellett. Csemõ lehetõségeinek a lehetõ legteljesebb mértékû „tõkésítése” érdekében „kiszámíthatóvá kell tenni” a teret, azaz egy egységessé formált, és megállapodásokat magába foglaló fejlesztési modellt, szerkezeti és szabályozási tervet kell a térrõl készíteni. Alapvetõ, hogy a települési hivatalok, a kistérségi munkaszervezet, más hivatalok, és a fejlesztés szereplõi között létrejöjjön a harmónia. Ezek megvalósítása egyedülálló lehetõséget és kínálatot teremt a települési önkormányzatnak, a kormányzat ágazatainak és a privát vállalkozásoknak a területfejlesztési politika megvalósítására.

?

A település társadalmát irányítóknak számos kérdésben kell döntést hozniuk a fejlõdés reális - ugyanakkor az adottságokat hosszútávon kiaknázó, dinamikus – irányának, egy a jelen Alapelképzelésben megformáltnál pontosabb, és részletesebb fejlesztéspolitika meghatározásakor és ehhez meg kell szerezniük a társadalom támogatását (legitimációját) a lakossággal folytatott folyamatos párbeszéd során.

21

Bevezetés

A lakossági elfogadása során feltehetõen az alábbi célok megerõsödése várható: erõsíteni Csemõ gazdasági alapját a mezõgazdasági gazdasági elérhetõségi

társadalmi

kényelmi

?

szerepkör megtartásával biztosítani a területrészletek megfelelõ szintû (tömeg)közlekedési feltárásának lehetõségét, a település minden lakója számára megfelelõ komforttal és sebességgel (különös figyelmet fordítva a tanyákkal való kapcsolattartás javítására) biztosítani a település társadalmi-, és kulturális életének folyamatos fejlõdését, a társadalmi széthúzás (dezintegráció) csökkentését, az összetartozás-érzés (szolidaritás) kialakulását kifejleszteni a természet és a település karakterének lehetõségeit, hogy ezáltal egy olyan települési egység jöjjön létre, amely vonzó minden itt élõ, vagy a térségbõl és a fõvárosból származó, minden életkorú lakónak, térséghasználónak, valamint minden gazdasági csoportnak

Csemõ pozícióba kerülésének elengedhetetlen kritériuma a tõkefelszívó képesség a megteremtése. Ez azt jelenti, hogy az általánoson belül meg kell tudni határozni azt a speciálisat, amely a térrészre, körzetre, településre, fejlesztési pontra jellemzõ, és amelyben Csemõ versenyelõnyökkel rendelkezik. Amennyiben sikeresen meghatározásra kerül az a kereslet, amelyet a terület ki tud elégíteni, megteremtõdhetnek a tõke vonzásának, az úgynevezett befektetési „helyszínné válás”-nak a feltételei. (A helyszínné-válás kritériumai hasonlóak a fizika törvényeihez, hatnak anélkül, hogy ismernénk õket, de ha ismerjük – márpedig ismerjük – akkor a mi érdekünkben használhatók fel)


Csemõ általános célkitûzései:(MIKET akarunk elérni?) ? Gazdaság: Megteremteni a helyben foglalkoztatás, a maximális helyi gazdasági haszon elérésének alapjait, hatékony munkaszervezet, és jól kiválasztott fejlesztések által, hosszútávon fenntartható, kedvezõ élet és munkakörülményeket, valamint kereseti lehetõségeket. ? Társadalom: Növelni a társadalmi egységet, erõsíteni és hosszú távon megtartani a kulturális identitást, fejleszteni, megújítani a tudás-bázist. ? Helyszínfejlesztés: Megõrizni és kifejezni a "Hely Szellemét", Csemõ szépségét és karakterét. ? Termékfejlesztés: Élvezetes és kielégítõ élményt biztosítani a látogatók számára. (Speciális terméket elõállítani, megteremteni az egyedi csak ránk jellemzõ kínálatot.) A koncepció meghatározásánál, a célkitûzésnél arra kell törekedni, hogy az adottságok, értékek közül minél többet tudjunk bevonni a fejlesztésbe. A fókuszba olyan CÉL-t kell helyezni, amelynek elérése hosszú távon jelent megoldást a térség irányítói és „használói”, lakói számára, és amelyet a Párbeszéd Körökben, a koncepció készítése során szervezett megbeszéléseken megfogalmazott MIÉRTek támasztanak alá. (Ilyen CÉL lehet pl.: javítani az élet minõségét, megteremteni a gazdasági mûködõképességet.) Ebben a gondolkodásmódban a problémamegoldás „csupán” az ESZKÖZ a végsõ CÉL elérése érdekében

22

Helyzetelemzés

A TERVKÉSZÍTÉS LÉPÉSEI MUNKASZAKASZ 1.) TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2.) STRUKTÚRATERV

3.) TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

4.) SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

TERVEZÕ I LÉPÉSEK

LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL

Helyzetfeltárás; ? Fiókvizsgálat: hatályos tervek, stratégiai programok (települési, térségi) ? Helyszín, adottságok vizsgálata (helyszínelés, épített, környezeti értékek, népességvizsgálat, költségvetés, tulajdonvizsgálat, stb.) ? Lakossági egyeztetések ? Interjúk (fejlesztési tervek, elképzelések, stb.) ? Szakhatóságok megszólítása ? Településfejlesztési potenciál, lehetséges változatok (fejlesztési forgatókönyvek) Koncepció, fejlesztési alapelképzelés A település térszerkezeti vizsgálata – Struktúraterv – településszerkezeti adottságok

Párbeszéd Körök, megbeszélések ? Értékek, lehetõségek, elképzelések feltárása ? Jövõkép meghatározása ? Problémák, akadályozó tényezõ feltárása ? A fejlesztés alapvetõ irányelveinek meghatározása: Fejlesztési Forgatókönyvek, Struktúraterv megtárgyalása

? ? ? ?

Területhasználati egységek meghatározása Övezetek meghatározása lehatárolása Ágazati egyeztetések, ágazati munkarészek Településkép, arculati irányelvek Jóváhagyandó munkarészek ? Szabályozási elemek, mutatók ? Helyi Építési Szabályzat ? Értékvédelem ? Intézkedési Terv Jóváhagyandó, alátámasztó munkarészek


TOVÁBBI LEHETÕ SÉGEK

? ?

kérdõívek, feljegyzések Fókusztémák meghatározása, tovább tárgyalása (visszacsatolás a tervkészítés folyamatába)

?

Terv kifüggesztése, lakossági észrevételezés, véleményezés Lakossági Fórum, módosító javaslatok megfogalmazása

?

észrevételek átvezetése az önkormányzaton keresztül

?

?

észrevételek átvezetése önkormányzaton keresztül

Terv kifüggesztése, lakossági észrevételezés, véleményezés Lakossági Fórum, módosító javaslatok megfogalmazása

az

23

Helyzetelemzés

ÉRTÉKEK / LEHETÕ SÉGEK Amire alapozhatunk

?

Jó közlekedés, jó elérhetõség Fiatalok magas aránya Virágok / Virágos település Mezõgazdasági szakértelem Falunap, Virágvásár, Szüreti felvonulás Köztéri szobrok (helyi szobrász alkotásai) Csemõ(i) tudat (lokálpatriotizmus) 4 különálló területi egység Cegléd ? szõlõ kultúra Nagykõrös ? állattartás, mezõgazdaság Erdõsülés Nagy területen „elterülõ”település Nagy szabad területek? területi rendezettség Gyors fejlõdés Önkormányzat - jó kapcsolat Külterület

?

Oktatás

? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?


?

Helyi társadalom

? ? ? ? ?

Településkép

? ? ? ? ?

Elérhetõség

? ? ? ? ?

Agrárium / mezõgazdaság

? ? ? ?

Közösségi élet, összetartás Nincs átmenõ forgalom Sportpálya, sportélet Sok tehetséges ember helyben Mûködõ civil szervezetek Közmû ellátottság (90-95 %) Község története Tájház, helytörténeti gyûjtemény Elhagyott „hobby”telkek Fogadók Lovas tanya Ceglédi termálfürdõ közelsége Szilárd burkolatú utcák magas aránya Inger-gazdag környezet Emberek igyekezete Tiszta levegõ- tiszta környezet Közösségért „tenni akaró”emberek Igény a közösségi házra Rendezett környezet Futóhomok (nincs sár) ?

24

Helyzetelemzés

HIÁNYOK / PROBLÉMÁK ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?

nagykiterjedésû tanyavilág munkalehetõség hiánya munkanélküliség sportlétesítmények hiánya iskolai ellátás csak alapfokon biztosított nagy terület / kis lakósûrûség kulturális létesítmények hiánya rossz minõségû föld nehéz megélni a földbõl nem az adottságnak megfelelõ a kulturáltsági színvonal dûlõutak rossz minõsége villamos energia ellátás közlekedés (télen) nehéz (földutak) a célzott állami támogatás rossz irányba tereli a helyi gazdálkodást parlagfû (nagy parlagon hagyott területek) hibás privatizáció szakértelem hiánya kivilágítás / közvilágítás hiányosságai


Ami akadályoz Szétaprózódó településszerkezet

Intézmény és infrastruktúra ellátottság hiányosságai

Helyi társadalom heterogén összetétele, alacsony képzettsége

? mûvelõdési ház kis kapacitása ? traktorok / zaj / füst ? égetés /gaz ? fatelepítések nem erdõségek, csak facsoportok ? rossz közbiztonság ? lumpen beköltözõk nagy száma (nem integrálódnak) ? taníttatás nehézkes (gyerekek hazaszállítása) ? szakma nélküliek magas száma ? nem versenyképes mezõgazdaság ? alacsony iskolázottsági színvonal ? szociális problémák ? kulturális rendezvények hiánya ? „gyengülõ gyerekanyag” ? vállalkozói szakértelem ? építkezés / külterület ? ingázás: sok a bejáró, fõként Cegléd irányába

Agrárstruktúra

25

Helyzetelemzés

MEZÕ GAZDASÁGI

VÁLLALKOZÓ KKAL

FOLYTATOTT

BESZÉLGETÉSEK A település jövõbeni fejlõdése, fejlesztése a jelenlegi adottságokat, lehetõségeket figyelembe véve továbbra is a mezõgazdaságban rejlõ lehetõségek kihasználásán alapulhat. Ahhoz, hogy átgondolt fejlesztési irányokat, illetve területeket jelöljünk meg, szükségünk volt a helyi mezõgazdasági vállalkozók szakmai véleményének megismerésére. A személyes interjúk során igyekeztünk az ágazati szempontból lehetõ legszélesebb szakmai kör összeállítására. A megkérdezettek között volt: ? Gyümölcstermesztéssel ? Szántóföldi gabonatermesztéssel ? Haszonállattartással ? Erdõgazdálkodással ? Fóliás kertészettel ? Faiskola üzemeltetésével foglalkozó vállalkozó. Voltak olyanok is, akik a piaci viszontagságok kiküszöbölése érdekében több lábon álló gazdálkodást folytatnak. A település jelenlegi helyzetét egymástól függetlenül közel azonosnak értékelték, a jövõbeni fejlesztési irányok tekintetében azonban meglehetõsen eltérõ válaszokat adtak.


A mezõgazdasági adottságok értékelése Csemõ gazdaságának leghangsúlyosabb ága a mezõgazdaság. A település jelentõs, közel 7700 hektár kiterjedésû mezõgazdasági mûvelésre alkalmas földterülettel rendelkezik, amelyek kevés kivételtõl eltekintve alacsony termõképességû homokos, szikes talajok. A leggyengébb minõségû földek 1,7 AK értékûek. A Gerje-patak mentén az elmúlt évtizedek meliorációs munkájának köszönhetõen ennél lényegesen magasabb, kb. 15-17 AK értékû földekkel találkozhatunk. (Ez nem annyira minõségi javulásnak, sokkal inkább az adminisztrációs átsorolásnak köszönhetõ, ugyanis a szocializmus évtizedeiben a talajjavító munkálatok automatikusan az adott földterület AK értékének növelésével jártak). Csemõben a földek átlagos termõképessége 7 AK körüli. A település északi határában természetvédelem alatt álló tõzeglápos terület található, amelynek jelenlegi képét a bányászat és a vízelvezetés formálta. Mezõgazdasági mûvelésre ezen a területen nincs lehetõség. A földterületekkel kapcsolatban a legnagyobb problémát a tulajdonviszonyok rendezetlensége okozza. A rendszerváltozást követõen a három nagy termelõszövetkezet területeinek jelentõs részét felosztották, amely a birtokszerkezet elaprózódását, sok kis „farmergazdaság” kialakulását hozta magával. Az új tulajdonosok sok esetben nem helyi lakosok, akik családi örökségként jutottak jelentõsebb földterülethez. Õ k mezõgazdasági mûvelést általában nem folytatnak, földterületeik rendezetlenek, elhanyagoltak, a mûvelést, illetve az eladást sok esetben örökösödési viták akadályozzák. Problémát jelent az is, hogy a privatizáció során a kis földterületek jelentõs része osztatlan közös tulajdonba került, ami ugyancsak korlátozza a jövõbeni fejlesztési lehetõségeket.

26

Helyzetelemzés

A település mezõgazdaságára eredetileg a szõlõ- és gyümölcstermesztés, valamint a szántóföldi mûvelés volt jellemzõ. Ma a mezõgazdasági területek jelentõs részén erdõgazdálkodást folytatnak. Az egykor nagy kiterjedésû szõlõterületeket az állomány kiöregedése miatt az 1970-es évektõl kezdték felszámolni, az így kapott üres területeken több száz hektár akác, illetve nyárfaerdõt telepítettek. Ezzel az egykor híres homoki szõlõkultúra szinte teljesen eltûnt. (A csemõi gazdák már csak a „berceli dombokon” lévõ ültetvényekben rendelkeznek részesedéssel.) Mindennek köszönhetõen az erdõsültség mértéke 10%-kal meghaladja az országos átlagot, jelenleg 30% (kb. 2600 ha) körül van. A legértékesebb állományt a pusztai tölgyesek alkotják, amelyek a teljes erdõterületnek mindössze 3,5%-ra terjednek ki. A privatizációt követõen az erdõtelepítéseket magas állami támogatások is ösztönözték (ösztönzik), amelyek a telepítést követõ elsõ öt évben illetik meg a terület tulajdonosát, de azt követõen is igényelhetõk források a tisztítási és gyérítési munkákra. Emellett a helyi vállalkozók számára különösen vonzó, hogy a mezõgazdaság többi ágazatához képest az erdõgazdálkodásban a telepítést követõ évek kivételével lényegesen kisebb munkabefektetésre van szükség, miközben a jövedelmezõsége alig marad el a szántóföldi mûveléstõl. A nagyobb erdõterülettel és tõkével rendelkezõ, életképesebb gazdák a 90es évek közepén szövetkezetbe (2) tömörültek, s bizonyos területeken (pl: a lajosmizsei határban, ahol már az 1950-es években megindultak a telepítési munkálatok) megmaradt az állami tulajdon is. A helyi erdõterületek vadászati célra nem igazán alkalmasak, hiszen többnyire mesterséges, u.n. ültetvényszerû telepítésekrõl van szó, ahol a gyep-, és cserjeszint egyaránt fejletlen. A kevés búvóhely következtében a vadállomány többnyire váltóvadakra korlátozódik (kis számú vaddisznó, õz, apróvadak).


A település Nagykõrös felé esõ részén (pl: Hantháza) nagy hagyománya van az állattenyésztésnek. Jelenleg a Dél-Pest Megyei Mezõgazdasági Rt. mûködtet itt egy nagyobb kapacitású sertéshizlaló üzemet. A nagyüzemi állattenyésztés mellett kisebb farmgazdaságok, családi vállalkozások foglalkoznak szarvasmarha-, sertés-, és baromfitenyésztéssel, valamint tojás és tejtermeléssel. A kedvezõ természeti adottságok ellenére zöldségtermesztés sem kisüzemi, sem nagyüzemi formában nincs a településen. A helyi lakosok sajnálatos módon a környezõ városok piacairól szerzik be a szükséges zöldségeket. (A jövõben az ilyen irányú fejlesztéseket érdemes elõtérbe helyezni. Jó példát jelenthet a szomszédos Nyársapát, ahol a zöldségtermesztés évek óta sikerágazatnak számít.) Ismét a Szövetkezeteké a jövõ? A rendszerváltozást követõen alakult kisüzemi gazdaságok számára a legnagyobb problémát a piaci kiszolgáltatottság, az alacsony felvásárlási árak jelentik, amellyel szemben csak összefogással tudnak eredményesen fellépni. Ezt felismerve a térségben számos új típusú (termelési és értékesítési szövetkezet, továbbiakban TÉSZ, illetve Beszerzési és értékesítési Szövetkezet, továbbiakban BÉSZ) szövetkezet alakult. Elsõk között került sor a tejtermelõk szövetkezetbe tömörülésébe, amely jó példája a lehetséges megoldásoknak még akkor is, ha az egyesülés mûködése nem tekinthetõ zökkenõmentesnek (állandó tagviták, magas takarmányárak stb.). Az egyesülés részeként önkormányzati tulajdonban lévõ tejház is mûködik, amely azt jelenti, hogy a gazdák nincsenek kiszolgáltatva a feldolgozó tulajdonában lévõ hûtõnek, így nagyon rossz ár esetén más feldolgozóhoz is vihetik a tejet. Jelenleg 11 gazda tagja a szövetségnek. 27

Helyzetelemzés

Számukra a hûtõkapacitások további fejlesztése, a bakteriológiai tisztítású tej elõállításához szükséges ismeretek mielõbbi elsajátítása tekinthetõ a legfontosabb feladatnak, annak érdekében, hogy az Európai Unió ne diszkvalifikálja termékeiket. Az évrõl érve szigorodó minõségbiztosítási elõírások (egységes, állandóan jó minõségû áru biztosítása, palettázás, felcímkézett áru) teljesítése érdekében Termelési és Értékesítési Szövetkezetbe tömörültek a gabonatermesztéssel, erdõgazdálkodással, gyümölcstermesztéssel, és állattartással foglalkozó gazdák is. A TÉSZ-ek általában a környezõ települések hasonló irányultságú mezõgazdasági vállalkozóival közösen kerültek kialakításra, amelynek irányító testületét a tagok saját maguk közül választják. A TÉSZ-ekbe való tömörülést az állam különféle kedvezményekkel, támogatásokkal próbálja ösztönözni, hiszen az EU-s csatlakozás után csak a TÉSZ-en keresztül nyerhetõk el a különféle támogatások, melyeknek aránya a helyi gazdák becslése szerint akár a teljes bevétel 20%-át is elérheti.

A mezõgazdaság jövõbeni fejlesztési lehetõségei A helyi gazdák többsége intenzív kultúrák telepítésében, a homokos területeken rozstermesztésben, illetve az erdõtelepítésben látja a mezõgazdaság lehetséges fejlesztési irányait. Voltak olyanok, akik a baromfi ágazat és a nyúltenyésztés intenzívebbé tételét a méhészeti lehetõségek nagyobb arányú kihasználását javasolták. A ceglédi minta alapján lehetséges alternatívaként merült fel a gombatermesztés felfejlesztése is.


Az állattenyésztésen belül a jövõt illetõen a gazdák legfontosabb szempontja, hogy olyan ágazatok fejlesztése kerüljön elõtérbe, amelyek a lehetõ legkevesebb takarmányszükséglettel járnak, ugyanis a térségben ennek termelési lehetõségei meglehetõsen kedvezõtlenek, az ország más területeirõl való beszerzés pedig jelentõs költségnövelõ tényezõként lépne fel. Az erdõtelepítéssel kapcsolatban az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelentõsen megoszlanak a vélemények. A szántóföldi növénytermesztéssel, illetve gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdák növény-egészségügyi okok (az állati kártevõk terjedése) miatt nem támogatják a velük szomszédos homoki területeken újabb erdõk telepítését. Számukra a legfõbb problémát az jelenti, hogy a fiatal telepítésû erdõk mentén a dûlõutak teljesen járhatatlanná válnak a szél általi homok kifúvások következtében. Kiszámíthatatlan továbbá, hogy az új telepítésû erdõk a növekedés során mennyiben járulnak hozzá a talajvízszint csökkenéséhez, a vízhiány további fokozódásához. A magas beruházási költségek mellett a másik fontos ellenérvük, hogy helyi feldolgozóipar hiányosságai miatt az itt kitermelt fa jelentõs részét más településeken dolgozzák fel. (Ez azonban fordítva is igaz. A településen mûködõ két kisebb fûrészüzem a jobb minõségû faanyagot az ország más területeirõl szerzi be, és csak kismértékben hasznosítja a helyi fát) Az erdõgazdálkodással foglalkozók viszont ebben látják a település mezõgazdaságának lehetséges fejlesztési irányát, hivatkozva az alacsony termõképességû, nehezen mûvelhetõ homokos földekre, az elnyerhetõ állami illetve EU-s támogatásokra, valamint arra, hogy a mezõgazdaság többi ágazatához képest a telepítési éveket követõen az erdõgazdálkodásban lényegesen kisebb munkabefektetésre van szükség.

28

Helyzetelemzés

A gazdák egyetértenek abban a tekintetben, hogy a jövõben nemcsak az erdõgazdálkodás, hanem a mezõgazdaság összes jelenlévõ ágazatában szükség lenne a termények feldolgozottsági szintjének növelésére, helyi vállalkozók összefogásával kisebb feldolgozó üzemek, korszerû hûtõházak létesítésére, valamint a kisüzemi termelésben honos növény és állatfajok genetikai állományának megújítására. Törekedniük kell továbbá a településre jellemzõ, speciális termékek, „MÁRKÁK” (mint például a vecsési káposzta, szegedi paprika, makói hagyma stb.) kialakítására, az egykor híres csemõi termékek újjáélesztésére, amelyek ismertté teszik ezt a viszonylag fiatal, kis lélekszámú települést az ország más területein élõk számára. Az agárgazdálkodók számára világosan látható az is, hogy a mezõgazdaság fejlesztése csak abban az esetben lehet eredményes és sikeres, ha kellõ figyelmet fordítanak a lakosság felkészítésére, továbbképzésére, a korszerû termelési eljárások elsajátításának elõsegítésére. Az elmúlt években ugyanis valamelyest kicserélõdött Csemõ népessége. Az egykori szorgos, megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ földmûvesek kiöregedtek, sok esetben beköltöztek a városba, vagy az alacsony jövedelmezõség, a bizonytalanság, és a munka szezonalitása miatt egyszerûen felhagytak a termeléssel, és a közeli gyárakban, üzemekben vállaltak munkát. Az újonnan beköltözõk ezzel szemben többnyire elszegényedett, városi lakosok, akik nem rendelkeznek megfelelõ mezõgazdasági ismerettel, és hozzáállásukban is számos probléma mutatkozik.


29

Diagnózis

A TELEPÜLÉS RÖVID TÖRTÉNETE A község 1952-ben közigazgatási átszervezéssel jött létre. Területének nagyobb részét Nagykõrös, kisebb részét pedig Cegléd területébõl hasították ki. Korábban önálló településként nem létezett, bár egyes feltételezések szerint területén Árpád-kori templom és település maradványa található. Nevének eredete vitatható, a legelfogadhatóbb feltételezés szerint besenyõ eredetû személynévrõl van szó. Legkorábbi említése 1368-ból ismeretes. Ekkor iktatták be a Clarissa apácarendet ceglédi birtokába, s azzal egyidejûleg határjárást tartottak Cegléd, Nagykõrös és Kecskemét területén. Oklevél említi a Nagykõrös határán húzódó „Hoziuhomok” hegyet, amely késõbb a Csemõ nevet viselte. A XVII. századtól ismeretes történeti adatok ezt a területet Csemõhomokja, Csemõ-török, Hosszú-, Öreg-, Szõke-Csemõ néven említik. A XVII. században a népesség és az állatállomány növekedésével a korábban jelentéktelen homoki legelõk felértékelõdtek. Ennek köszönhetõen a jelenlegi Csemõ térsége is létfontosságú területté vált a mezõvárosi gazdálkodás számára, így Cegléd – amely a török hódoltság korában pusztákkal nem rendelkezett – igyekezett magának megszerezni azt, s ennek érdekében évszázadokig tartó pereskedést indított Nagykõrös ellen. A ceglédiek „vérrel szerzett föld jogán” tartottak igényt Csemõre. A hagyomány szerint ugyanis a kõrösi határ ezen részén öltek meg egy törököt, akiért a kõrösiek nem akartak vérdíjat fizetni a Portának, a ceglédiek azonban hajlandóságot mutattak erre. Az 1651-ben tartott tanúkihallgatás eredménye szerint a terület Nagykõrös elidegeníthetetlen része. Ennek ellenére tovább tartott a pereskedés.


A vitát 1881-ben a feljebbviteli hatóság úgy zárta le, hogy a kérdéses területet bölcsen kettéosztotta Cegléd és Nagykõrös városok között. A határt a mai Sas-Halom és Hosszúhomok vonalában húzták meg. Csemõ fejlõdésében a XIX. század második felében, a közlegelõk felosztásával alapvetõ változás következett be. Az egykori jobbágyok a dûlõkre osztott, városhoz közeli határrészekben szántóföldi mûvelésbe kezdtek. Ekkor indult meg a település tanyás szerkezetének kialakulása. Az újonnan felparcellázott területen kezdetben csak gazdasági épületek jelentek meg, amelyeket késõbb egész éves tartózkodásra alkalmas lakóépületek váltottak fel. A Nagykõrös felõli részen külterjes mezõgazdaság volt jellemzõ, a ceglédi részen szõlõtermesztéssel foglalkoztak, amelynek telepítése Végh Sándor, dr. Neumann Izidor és Ungvári László nevéhez fûzõdik. A mezõgazdasági prosperációt növelte az 1909-ben megépített széles nyomtávú vasút, amely az õszi termény szállítása mellett, nagymértékben hozzájárult a település további fejlõdéséhez. (A vonalat a gazdaságtalan üzemeltetés következtében 1978-ban felszámolták. Mára csupán a 4 vasútállomás helye maradt meg.) Az 1930-as években a Klebersberg Kunó féle oktatási reformnak köszönhetõen Alsó-, Felsõ-Csemõben tanyasi iskola épült. Az 1952. január 1-jével magalakult község eredetileg szórvány-tanyás település volt, amelynek központja hatóságilag került kialakításra, és a mai központtól kb. 1,5 kilométerre, a Sas-halom mögötti területen helyezkedett el. Benépesülése az átgondolatlan kijelölés következtében vontatottan haladt, ezért 1958-ban új belterületi rész kialakítására volt szükség.

30

Diagnózis

TELEPÜLÉSSZERKEZET: A zárt belsõ településközpont csak az 1970-es évekre alakult ki. (Ekkor 164 fõ élt a belterületi, és 3939 fõ s külterületi részen) A település szórvány jellegébõl adódóan a határ különbözõ részein is épültek középületek. Ilyen például az egészségház és a kultúrház Zöld-halomban. Orvosi rendelõ 1964-tõl, takarékszövetkezet pedig 1961-tõl mûködik Csemõben. A római katolikus templom csak a rendszerváltozást követõen 1994-ben épült fel. A település központjában álló Soós-féle kastélyban néhány éve helytörténeti gyûjteményt hoztak létre. A helyi hírességek közül érdemes megemlíteni Ladányi Mihály költõ nevét, aki élete során sokat tartózkodott Zöld-halomban lévõ tanyáján. 1986-ban bekövetkezett halála után helyben temették el. Csemõ lakossága az elmúlt években aktívan részt vesz környezete csinosításában, a rendezett településkép kialakításában, amelynek elismeréséül számos díjat kapott. 1995-ben, 1997-ben és 2003-ban Pest Megye Önkormányzata „Kultúrált települési környezet” díjban részesítette. 1997-ben a „Virágos Magyarországért” verseny falu kategóriájában I. helyezést ért el. 1998-ban a Nemzetközi Virágos Települések versenyében Csemõ képviselhette hazánkat, ahol III. helyezést szerzett.


Csemõ teljes közigazgatási területe 7943 ha, ebbõl csupán 178 ha belterület. (2,2 %) A település fõ tengelyét a Ceglédet Lajosmizsével összekötõ út jelenti, amelynek vonalvezetése meglehetõsen szabálytalan, és valószínûleg az egykori birtokszerkezethez igazodva került kialakításra. A külterületi részt 135 dûlõbõl álló hálózat tárja fel, melybõl csupán 4 rendelkezik szilárd burkolattal. A dûlõk többsége történetileg alakult ki, nevüket a hozzájuk tartozó mezõgazdasági földterület birtokosairól kapták. (pl: Bölcsek dûlõ, Silye dûlõ, Gombai dûlõ) A külterület legsûrûbben lakott, a tanyasi átlagnál intenzívebb beépítésû része a ceglédi oldalon fekvõ Zöldhalom. A dûlõk hálózatának egy része természetes úton nõtt, más részét nagyobb területek felosztásakor alakították ki szabályos rendszerben. Legritkábban lakott területnek az egykor Nagykõröshöz tartozó Ereklyés és Hantháza számítanak, ahol a külterjes állattartáshoz igazodóan nagyobb földterületek voltak. Ez magyarázza a ritkább dûlõhálózatot is. Csemõ belterületi része teljes egészében tervezett, utcahálózata ennek megfelelõen sakktábla alaprajzú, tengelyét a Petõfi utca jelenti. A település rövid történetének köszönhetõen az utcák csak a település központi részén vannak teljesen beépítve. Itt épültek fel az elsõ, többnyire kis alapterületû, sátortetõs házak a tangazdaságban dolgozók számára. A község szélei felé haladva a 80-as, 90-es évek építészeti szellemének köszönhetõen a házak többsége tetõtér kialakítással rendelkezik, a beépítés egyre foghíjasabbá válik, gyakori a befejezetlen ház, a rendezetlen utcakép. 31

Diagnózis

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HÁTTÉR Csemõ azon pest megyei települések közé tartozik, amelyek népessége jelentõsen növekedett az elmúlt évtized során. 1990-ben 3367, 2002-ben pedig már 4273 ember él itt. A népességnövekedés üteme különösen a 90es évtized második felében gyorsult fel. 1990-1995 között 5%-kal, 1995 és 2002 között pedig 17%-kal gyarapodott az itt élõk száma. A vizsgált idõszak alatt összességében 23,5%-os növekedés volt tapasztalható. Csemõ népességszámának alakulása 1990-2002 között

A település tanyás szerkezetének köszönhetõen a lakosság 2/3 része még ma is külterületi lakosnak minõsül. (Ez az arány az elmúlt 13 évben kismértékben emelkedett.) Év 2000 1999 1990 1980 1970

Összesen 4140 4054 3366 3667 4103

Belterületen 1409 1383 1002 529 164

Külterületen 2731 2671 2364 3077 3939

FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL

A népesség számának alakulásában meghatározó szerepe van a természetes szaporodásnak / fogyásnak, valamint a vándorlási egyenlegnek.

4500

4000

3500

Az élveszületések és halálozások számának alakulása Csemõn

3000 80

2500 70

2000

60

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002 50

FORRÁS: KSH

40

30

A szomszédos települések közül Mikebuda (22,3%) és Lajosmizse (17,6%) esetében tapasztalhatunk hasonlóan magas növekedési ütemet. Pusztavacs népessége 1%-kal, Ceglédé 2,8%-kal, Nyársapáté 12,3%-kal nõtt 1990 és 2002 között. Nagykõrösön a kedvezõtlen demográfiai folyamatoknak köszönhetõen 4,8%-kal csökkent a lakosság.

20

10

0 1990

1991

1992

1993

1994

1995

Élveszületések száma

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Halálozások száma

FORRÁS: KSH


32

Diagnózis

Csemõ esetében a születések és halálozások egyenlege az elmúlt 13 év vonatkozásában pozitívnak mondható. 1990 és 2002 között az élveszületések száma 61 fõvel haladta meg a halálozások számát, az egyes évek vonatkozásában azonban hullámzó tendencia mutatható ki.

A vándorlási egyenleg - a térségben egyedülállóan - évek óta pozitív elõjellel bír, nagyságrendjében azonban lényeges eltérések tapasztalhatók. Az elmúlt 5 évben évente átlagosan 61 fõvel többen költöztek a településre, mint amennyien elvándoroltak. Voltak olyan évek, amikor ennél lényegesen több (max. 2001-ben 92 fõ), illetve kevesebb (2002-ben 10 fõ) volt a vándorlásból származó nyereség. Az 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet értéke az elmúlt 7 évben átlagosan 15 ezrelék körül alakult, amely lényegesen magasabb a kistérségi átlagnál (4,6 ezrelék). A mutató értéke 2001-ben volt a legmagasabb: 21,6 ezrelék. A kiköltözõk összetételét vizsgálva már korántsem ilyen kedvezõ a kép. A budapesti agglomeráció településeitõl eltérõen itt nem beszélhetünk jóléti szuburbanizációról, vagyis nem a magasabb társadalmi státuszú, kedvezõ jövedelmi viszonyokkal rendelkezõ, hanem sokkal inkább a rendszerváltozás veszteseinek nevezett, munkájukat, egzisztenciájukat elvesztõ, elszegényedett és eladósodott rétegek bevándorlásáról van szó. Legnagyobb számban a közeli Ceglédrõl és Nagykõrösrõl érkeztek, de jelentõs tömeget képviselnek a budapesti beköltözõk is, akik a rendkívül alacsony telekárak, az üres, használaton kívüli tanyák, és az önálló gazdálkodás nyújtotta alacsony megélhetési költségek reményében választották Csemõt. Az elesett társadalmi rétegek fokozódó jelenléte azonban óriási passzivitást és félelmet váltott ki az itt lakókban. Ezeknek a feszültségeknek a kezelése, az újonnan beköltözõk társadalmi integrálódásának elõsegítése tehát mihamarabb megoldásra váró feladat.

FORRÁS: Proregio Ügynökség Kht.


33

Diagnózis

A fõbb demográfiai mutatók alakulása

Élveszületés Halálozás Vándorlási különbözet

1996 41 61

1997 67 49

71

73

1998 1999 2000 53 56 47 37 39 53 73

38

75

2001 61 54

2002 62 60

92

10

A népességszám növekedéséhez hasonlóan a háztartások száma is emelkedett a vizsgált idõszakban (1990-ben 1279, 2002-ben 1465) Szerkezetében lényegi változások nem történtek: a legnagyobb arányt továbbra is az 1-3 fõs háztartások képviselik, bár a környezõ településekhez képest Csemõben magasabb a többgyermekes, illetve a több generációs háztartások aránya. A háztartások nagyság szerinti összetétele Csemõn (2001)

9%

6%

23%

18%

24% 20%

1 fõs 2 fõs 3 fõs 4 fõs 5 fõs 6-x fõs

FORRÁS: KSH

FORRÁS: Proregio Ügynökség Kht.


A népesség korszerkezete mind a szomszédos, mind a pest megyei települések átlagához képest kedvezõbbnek mondható, ami a fiatalok (0-14 évesek) magasabb és az idõsek (60 év felettiek) alacsonyabb arányában mutatkozik meg. Ez elsõsorban a nagyszámú beköltözõnek köszönhetõ, akik leginkább a fiatalabb, gyermekvállalási korban lévõ korosztályokból kerülnek ki.

34

Diagnózis

Az öregedési index - amely e két korcsoport arányát viszonyítja egymáshoz - Csemõ esetében mindössze 64%, a ceglédi kistérségben 114%, Pest megyében pedig 101%. A népesség kor szerinti megoszlása 2001-ben

Megnevezés Csemõ Ceglédi kistérség Pest megye Magyarország

0-14 év 22,7% 17,8% 17,8% 16,8%

15-39 36,0% 34,6% 35,8% 35,0%

40-59 26,7% 27,2% 28,3% 28,0%

60 év felett 14,6% 20,4% 18,0% 20,2%

FORRÁS: KSH

Nemzetiségi szempontból Csemõ lakossága teljesen homogénnek tekinthetõ. 1990-es évek közepéig a településen gyakorlatilag semmilyen kisebbség nem képviseltette magát. Az elmúlt években beköltözõ szegényebb rétegek között azonban folyamatosan nõ a roma származású családok aránya, amely társadalmi feszültségeket szít, és tovább mélyíti a szociális problémákat.

Foglalkoztatás A településen élõk foglalkozási szerkezetében a rendszerváltozást követõ társadalmi-gazdasági változások ellenére továbbra is fontos szerepet tölt be a mezõgazdaság. (Jelenleg az összes foglalkoztatott közel egynegyedével rendelkezik.) Az ipar részesedési aránya országos átlag körüli, és leginkább a szomszédos városok (Cegléd és Nagykõrös) feldolgozóipari üzemeiben dolgozókat jelenti. Legtöbben a szolgáltatási szektorban tevékenykednek, arányuk azonban messze elmarad az országos és a pest megyei értékhez képest. ECORYS Magyarország Kft.

A népesség foglalkoztatási ágazatok szerinti megoszlása 2001-ben

Csemõ Ceglédi kistérség Pest megye Magyarország

Mezõgazdaság 22,7% 7,7% 3,3% 5,5%

Ipar 33,2% 34,5% 32,8% 32,9%

Szolgáltatás 44,1% 57,8% 64,0% 61,6%

FORRÁS: KSH

A foglalkoztatottak körében rendkívül magas az alacsony: 8 általánossal, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezõ, többnyire fizikai munkát végzõk aránya. Ezzel szemben a diplomások az elmúlt évek beköltözései ellenére is páratlanul alacsony arányt képviselnek. Ez egyrészt a társadalmi motiváció hiányával, másrészt a felsõfokú végzettséget igénylõ munkahelyek szûkös kínálatával magyarázható. A foglalkoztatottak képzettség szerinti megoszlása 2001-ben

Megnevezés

8 általánosnál kevesebb

8 általános

Csemõ Ceglédi kistérség Pest megye Magyarország

2,3% 0,8% 0,7% 5,2%

35,9% 25,1% 21,4% 33,4%

Középiskola Érettségi nélkül 40,0% 34,2% 28,5% 24,4%

Érettségivel 16,0% 28,3% 32,8% 24,8%

Fõiskola, egyetem 5,8% 11,7% 16,1% 12,3%

FORRÁS: KSH

35

Diagnózis

A helyi munkalehetõségek hiánya, valamint az egysíkú – többnyire mezõgazdasági - kínálat következtében az itt élõk jelentõs része napi ingázó. A lakossági beszélgetések alapján egyértelmûen kiderült, hogy foglalkoztatási szempontból továbbra is Cegléd rendelkezik a legnagyobb vonzerõvel, bár a rendszerváltozást követõ gazdasági átalakulásoknak, köszönhetõen értelemszerûen kevesebb bejárót tud foglalkoztatni az átalakulási zavarokkal küzdõ helyi gazdaság. (Legtöbben a TESCO-ba, a húsüzembe, illetve a fürdõbe járnak dolgozni. Jelentõs foglalkoztatónak számított a helyi ruhagyár is, amely 2003 év végén került bezárásra.) A kedvezõtlen tömegközlekedési feltételeknek (alacsony járatsûrûség, a két, vagy három mûszakos munkarendhez nem alkalmazkodó autóbuszok) köszönhetõen Nagykõrös vonzása valamelyest gyengébb, de még mindig jelentõsnek mondható. Az itteni üzemekbe való bejárást vállalati buszok teszik lehetõvé. Foglalkoztatási szempontból e két domináns város mellett Lajosmizse érdemel említést, olasz érdekeltségû nyúlüzeme révén. A település foglalkoztatási szerkezetének egyik sajátossága, hogy mind a mezõgazdaságban, mind a szomszédos városok feldolgozóipari (konzervgyár, csokoládégyár) üzemeiben rendkívül erõs szezonalitás érezhetõ, így rendkívül magas azok száma, akik csak az év meghatározott részében (általában a nyári félévben) rendelkeznek munkaviszonnyal.

Oktatás Az elmúlt évek beköltözései, és a magas születésszám ellenére továbbra sincs bölcsõdei ellátás Csemõben. Az óvodát ennek köszönhetõen állandó túlzsúfoltság jellemzi, (itt mûködik egy bölcsõdei ellátást nyújtó kiscsoport átlagosan 20-25 fõvel) A környezõ városokban dolgozó szülõk sokszor a munkahelyükhöz legközelebbi városi óvodába íratják be gyermekeiket, így õk már 6 éves koruk elõtt napi ingázókká válnak.


Az általános iskolában nyolc osztályos képzés folyik. Speciális oktatás (nyelvtagozat, számítástechnika tagozat, sporttagozat, zeneiskola) csak a szomszédos városokban vehetõ igénybe, ezért évrõl-évre nõ a Cegléden és Nagykõrösön beíratott gyermekek száma. Iskolabusz hiányában nagy gondot jelent a tanyasi részeken élõk bejárása. Körükben nagyon magas a veszélyeztetett és a kulturális hátránnyal érkezõ gyermekek száma, így az iskolában nagy szükség lenne felzárkóztató programok, illetve osztályok indítására. A kedvezõtlen képzettségi struktúra és az elszegényedés felveti helyi vagy regionális szintû alapítványok létrehozásának szükségességét, amelyek a szegény, rászoruló családokon segítenek tanszerekkel, ruhákkal, másrészt támogatják a tehetséges gyermekek továbbtanulását. A szomszédos városok vonzása a közép-, és felsõoktatási intézmények terén fokozottan jelentkezik. Cegléden öt középiskola mûködik (egy gimnázium, egy közgazdasági szakközépiskola, egy egészségügyi szakközépiskola és egy vendéglátóipari szak-, és szakközépiskola), közülük a gimnázium igen elõkelõ helyen áll a megye középiskoláinak továbbtanulási rangsorában. Nagykõrösön egy gimnáziumi osztállyal is rendelkezõ élelmiszeripari szakközépiskola, egy vállalkozási ismereteket is oktató szakmunkásképzõ, valamint egy gimnázium található, amely 1993 óta visszakerült a református egyház birtokába. A Károli Gáspár Református Egyetem kihelyezett tagozataként Nagykõrösön tanítóképzõ fõiskola mûködik, Cegléden pedig 1997 óta testõrképzõ fõiskola kezdhette meg mûködését. E tekintetben, sõt bizonyos mértékben már a középiskolák esetén is erõteljesen érvényesül a távolabbi alföldi városok (Kecskemét, Szeged, Debrecen), valamint a fõváros vonzása.

36

Diagnózis

CSEMÕ I CIVIL SZERVEZETEK / CIVIL TÁRSADALOM

TERMÉSZETI, TÁJI ADOTTSÁGOK

A településen több civil szervezet mûködik: ? Nyugdíjas Klub – Nyugdíjas Népdalkör (1978) ? Nagycsaládosok Csemõi Egyesülete (1993) ? Polgárõrség (1993) ? Gazdakör (1994) ? Faluvédõ és Szépítõ Egyesület (1996) ? Vadásztársaság (1997)

Csemõ a Pilis— Alpári-homokhát kistáján terül el. A homokhát a Duna— Tisza közi síkvidék részeként az Alföld nagytájához tartozik. (A település természeti viszonyainak feldolgozása A Magyarország kistájainak katasztere címû könyv alapján történt. )

Alapítványok ?

? ? ? ?

Közmûvelõdési Alapítvány (1991) Az alapítványt 1991-ben hozta létre a községi önkormányzat a helyi ifjúság nevelésének, oktatásának elõsegítésére, a tehetséges és rászoruló fiatalok továbbtanulásának támogatására. Az alapítványhoz pályázatot nyújthat be az óvoda, az iskola és a könyvtár fejlesztési céllal, a helyi lakosok pedig ösztöndíj elnyerése céljából. Csemõi Község Mûvelõdéséért Alapítvány (1995) Gyermekünkért Alapítvány (1996) Célja: A Csemõi Napközi-otthonos Óvoda sikeres nevelõtevékenységének elõsegítése a tárgyi feltételek javításával. Csemõi Iskoláért Alapítvány (1997) Az általános iskolai oktatás anyagi és tárgyi feltételeinek javítása érdekében alakult a Szülõi Munkaközösség kezdeményezésére. Csemõért Alapítvány (1998) A csemõi vállalkozók kezdeményezésére alakult. Célja: az önkormányzat tulajdonában lévõ közösségi épületek, ingatlanok karbantartásának, felújításának, fejlesztésének támogatása, tárgyi és anyagi feltételeinek javítása.


Domborzati adatok. A település szélhordta homokkal fedett enyhén hullámos síkságon fekszik. Legmagasabb pontja a 139,5 méter Gyurkadomb. A felszínét borító félig kötött homokformák igen változatosak. Horizontálisan gyengén szabdalt, a hosszanti vízlevezetõ laposok nyugat– északnyugat— kelet- délkeleti irányúak. Földtani adatok. Csemõ felszínét pleisztocén futóhomok fedi, melyen nyers homok és kötött homoktalajok jöttek létre. Éghajlat. A település a mérsékelten meleg, száraz és a meleg, száraz éghajlat határán fekszik. Csemõ éghajlati viszonyai Napsütéses órák száma Évi / tenyészidõszak középhõmérséklete Fagymentes idõszak hossza Abszolút hõmérsékleti maximumok/minimumok sokévi átlaga Évi / vegetációs idõszak csapadékösszeg Ariditási (szárazsági) index Uralkodó/másodlagos szélirány átlagos szélsebesség

2050 10,3/17,3 oC 192 nap 34/16 oC 535/320 mm 1,3 Ény-i/K-i, DK-i 2,5 m/s

Forrás: Magyarország kistájainak katasztere (MTA, 1990)

37

Diagnózis

Vízrajz. Csemõ területét nyugat–északnyugat— kelet- délkeleti irányban több Tiszába torkolló vízfolyás és csatorna keresztezi. Északról délre a KisGerje, a Gógány-ér, a Kígyós-csatorna és a Körös-ér, a Kürtilaposi csatorna követik egymást. A ritkán elõforduló árvizek nyár elején jelentkeznek. Csemõ két kisebb állóvize a Körös- illetve a Gógány-érhez kapcsolódik. A talajvíz mélysége nem éri el a 2 métert. Sok a rétegvízbõl táplálkozó artézi kút. Növényzet. A település területe növényföldrajzilag a Duna–Tiszaközi flórajárásba tartozik. Potenciális erdõtársulásai a pusztai tölgyesek (FestucaQuercetum-roboris), a gyöngyvirágos tölgyesek Cinvallario- Quercetum-roboris), a sziki tölgyesek (Festuca Pseudovinae- Quercetum-roboris), valamint a tatárjuharos tölgyesek (Aceri tataricoQuercetum pubescenti roboris). Jellemzõbb bennszülött lágyszárú fajok a homoki kikerics (Colhicum automnale), a medvetalp (Heracleum sphondilium), a homoki vértõ (Onosma arenaria), a kései szegfû (Dianthus serotinus), az õszirózsa (Aster punctata) és az árvalányhaj (Stipa pennata). A település erdei jelenleg elsõsorban telepített akácosok és nyárasok. Homoki Kikerics


Kései szegfû

Tölgyesek egyedül a Nagyerdõ térségében fordulnak elõ. A mezõgazdaságilag hasznosított területeken elsõsorban gyümölcsösök és szõlõk fordulnak elõ. A szántóföldek jellemzõ kultúrája az õszi árpa, a kukorica, a silókukorica, a lucerna és a takarmányrépa.

Talajok. Csemõ területén gyenge termõképességû, homokon képzõdött kötött talajok fordulnak elõ. A legnagyobb területet humuszos homok fedi. A vízfolyások mentét réti, lápos réti és réti öntés talajok kísérik. Tájhasználat. A település közel fele erdõvel borított. A nyár és akác ültetvények mozaikosan váltakoznak homokpusztarétekkel, nyáras-borókás erdõkkel, gyümölcsösökkel, szõlõkkel és szántókkal. Ezen utóbbiak aránya elenyészõ. A vízfolyások mentén gyakori a rét, legelõ jellegû hasznosítás. Természetvédelem. A Gerje-patak mentén található lecsapolt síkláptõzeg változatos élõvilággal rendelkezik. A területen 50 éven át folytatott tõzegbányászat a növényzetben jelentõs károkat okozott. A láp területén fás (fûzláp) és fátlan (zsombéksásos, kékperjés láprét, nádas) társulások egyaránt elõfordulnak. Értékes védett növényei a különbözõ tõzegmoha fajok mellett a hússzínû ujjas kosbor, a mocsári nõszõfû, a buglyos szegfû és a kornis tárnics. Állatvilágát tekintve kétéltû és hüllõfajokban gazdag, számos vízimadárnak biztosít fészkelõ helyet.

38

Diagnózis

KISTÉRSÉGI, REGIONÁLIS KAPCSOLATOK A 15 települést, köztük Csemõt is magában foglaló Dél-Pest megyei kistérség a Duna-Tisza közötti síkvidéken fekszik, Pest megye területének 20%-át, népességének 12%-át foglalja magában. Olyan térségrõl van szó, amely nem egyetlen centrum köré szervezõdik, hanem legalább három, de inkább négy mikro-térségre (Abony, Cegléd, Nagykõrös, Albertirsa) tagolódik. Történetileg egy sajátos, extenzív mezõgazdálkodást folytató, mezõvárosi terület, amely a déli részen: Cegléd, Nagykõrös térségében az 1950-es évekig, sõt bizonyos vonatkozásban napjainkig fennmaradt. Az északi övezetben, Albertirsa környékén egy egészen más szerkezet jellemzõ. Itt 4000-7000 fõs nagyközségek jelentik a településhálózat uralkodó elemeit. A térség Pest megye más településeitõl elsõsorban tanyás szerkezetével különül el, ami ma már csak halvány nyomaiban õrzi az eredeti tanya és város összetartozásán alapuló kapcsolatot. Ugyancsak jellegzetes sajátossága a térségnek, hogy megtartotta mezõvárosi karakterét abban az értelemben, hogy városaiban a hasonló lélekszámú településekhez képest még mindig jelentõs agrártermelés folyik. Az adottságokhoz igazodva Cegléd környékén elsõsorban a szõlõ-, és gyümölcstermesztés, valamint a szemtermelésen alapuló sertéshízlalás fejlõdött, Nagykõrös zöldség-, és gyümölcs kertészetével tûnik ki. A mezõvárosi karakternek köszönhetõen a feldolgozóipari (élelmiszeripari) cégeknek kulcsszerepük van a helyi székhelyû iparvállalatok között, bár a rendszerváltozást követõen a gépipari és könnyûipari kapacitások bõvülésével valamelyest oldódott a korábbi egyoldalú iparszerkezet. Az átalakulás azonban korántsem volt zökkenõmentes. Az üzemek privatizációja, technológiai szerkezetváltása befektetõi tõke (különösen külföldi tõke) hiányában rendkívül lassan és vontatottan halad(t) Ez nem annyira a kedvezõtlen földrajzi fekvéssel, sokkal inkább a mezõgazdasági / élelmiszeripari orientációval és szakképzett rétegek hiányával magyarázható. Tehát összességében gyenge gazdasági potenciállal, alacsony vállalkozói aktivitással rendelkezõ területe ú.n. belsõ perifériája ez az országnak, ahol a lakossági jövedelmek is lényegesen alacsonyabbak Pest megye agglomerációs településeihez, valamint a nyugati országrészekhez képest.


A kistérség három, jellegében és regionális kapcsolataiban eltérõ karakterû mezo-térség érintkezési pontjában, kapujában helyezkedik el. Azok központjaihoz éppen mikro-körzetei közvetítésével, szoros vonzáskörzeti kapcsolatok fûzik. Az abszolút központhoz: Budapesthez, és a relatív központokhoz: Szolnokhoz, illetve Kecskeméthez való viszonya határozza meg a kistérség regionális szerepkörét, és az ebbõl következõ lehetséges célkitûzéseket. Ez pedig egy stabil közvetítõi, illetve háttér funkció a déli és keleti regionális kapcsolatokkal rendelkezõ Kecskemét és Szolnok, valamint Monor közvetítésével Budapest irányába. A régió gazdaságföldrajzi helyzete, jelenlegi és lehetséges térkapcsolatai kedvezõek, mert akár Budapest koncentrált fejlõdésének forgatókönyve valósul meg, akár egy fõvárost övezõ városgyûrû erõsödik (benne Kecskemét és Szolnok) egy decentralizáltabb fejlõdési forgatókönyv esetén, ezeknek a fejlõdési gócpontoknak a kisugárzó ereje pozitívan érintheti a kistérséget, ezáltal Csemõt is. Pozícióit tovább erõsítheti az elkövetkezõ 1015 év távlatában megépülõ M8-as út. Ahhoz, hogy ezekkel a lehetõséggel a kistérség élni tudjon mindenképpen szükség van a „megyehatármentiségbõl” adódó hátrányok csökkentésére; a helyi gazdaság megerõsítésére, mind a befelé irányuló (tanyák és falvak / városok), mind pedig a kifelé irányuló kapcsolatok erõsítésére, illetve a hiányzó szálak kiépítésére. A belsõ összetartozás növelése érdekében szükség van a térségi tudat erõsítésére, a térségi szervezetek létrejöttének támogatására, átfogó – egész térségre, vagy annak jelentõs részére kiterjedõ – programok kidolgozására. Erre a célra alkalmas egy Térségi Iroda létrehozása, amely Cegléd központtal mûködne egyfajta információs bázisként, mind a vállalkozók, mind a potenciális befektetõk számára tájékoztatást, szakszerû tanácsadást biztosítva.

39

Diagnózis

A Dél-Pest megye kistérség a régiók közötti „HÍD” szerepet akkor tudja hatékonyan betölteni, ha felismeri, milyen funkció képezhet versenyelõnyt a térség jelenleg még árnyék helyzetben lévõ középvárosaiban. (Nagykõrösön, Cegléden, Abonyban) Ugyanilyen fontos, hogy a térség vállalkozói felismerjék és kihasználják a még, vagy a már szabadon maradó piaci lehetõségeket. Ceglédnek és Nagykõrösnek nyilvánvalóan jó pozíciói vannak az ingatlanok kiajánlási árainak versenyében Kecskeméthez és Szolnokhoz képest. A nyugati középvállalkozók, multinacionális cégek helyett inkább a hazai befektetõk eredményes odavonzására lehet számítani, bár ennek megvalósulásához az eddigieknél tudatosabb kis-, és középvállalkozásfejlesztési politikát érdemes folytatni. Törekedni kell továbbá a meglévõ vállalkozások megerõsítésére, és arra, hogy serkentsék a már meglévõkhöz kapcsolódó új vállalkozások létrejöttét, illetve letelepedését. A kistérség elfogadott területfejlesztési koncepciója célként fogalmazta meg vállalkozói klubok létrehozását, melynek tagjai egymás tevékenységének megismerésével, a közös fellépés lehetõségével hozzájárulhatnának a térség belsõ kapcsolatrendszerének bõvüléséhez. A térség mezõgazdasági beállítottságának köszönhetõen a jövõben nagy hangsúlyt kell fektetni a „fenntartható táj és fenntartható mezõgazdaság” programjának kidolgozására, hiszen nem csak a falusi / tanyás térségekben, hanem a környezõ városokban a mai napig jelentõs szerepet tölt be a mezõgazdaság. Indokolt lehet a mezõgazdasági termeléshez kapcsolódó, a termények magasabb feldolgozási szintjét, eladhatóságát javító, s egyben munkahelyteremtõ beruházások létrehozása (mindenekelõtt hûtõházak, feldolgozóüzemek telepítése) – illetve ezeknek a beruházásoknak a területfejlesztés eszközeivel történõ támogatása.


Annak ellenére, hogy a felvevõ piac közelsége kedvez a friss zöldség, gyümölcstermesztésnek a jövõben stratégiai célként kell megfogalmazni a termék feldolgozottsági szintjének növelését. Kiemelt jelentõségû a mezõgazdasági termelés – felvásárlás – értékesítés ma hiányzó integrációjának megszervezése a termelõk érdekeltségének figyelembevételével és részvételükkel. Az éghajlati változások következtében fellépõ talajvízszint csökkenés, valamint a vízpótlás kérdése ugyancsak megoldásra váró feladat, amely csak összefogással oldható meg belátható idõn belül. Az említett alternatívákra való áttérés nagyarányú tõkét igényel, illetve nagymértékben függ a mindenkori mezõgazdasági támogatási rendszertõl. Ez szintén a helyi termelõk összefogásával valósítható meg.

40

Diagnózis

KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK Csemõ közlekedés-földrajzi helyzete, megközelíthetõsége a térség többi településéhez hasonlóan kedvezõnek mondható. A település Budapesttõl megközelítõleg 70 km-re, az M5-ös autópályától és a 4-es számú fõútvonaltól egyenlõ távolságban (körülbelül 15 kilométerre) helyezkedik el. A szomszédos városok az alsóbbrendû utakhoz kapcsolódó, és egyben a kistérség É-D irányú közlekedési tengelyét jelentõ 441-es számú fõútvonalon érhetõk el. Az alsóbbrendû utak minõsége sok esetben nem felel meg a kor követelményeinek, (a kis szélesség következtében a kétirányú közlekedés nehézkes, s az aszfaltburkolat is minõségi felújításra szorul) így fejlesztésük a belsõ kapcsolatrendszer erõsítése céljából elengedhetetlen. A térség fõúthálózatában belátható idõtávlaton belül lényeges fejlesztések nem várhatók, forgalom növekedéséhez igazodva csupán a városok elkerülését biztosító szakaszok megépítésére van szükség. Az országos területfejlesztési koncepció értelmében megfogalmazódott a térség gyorsfogalmi úthálózatának fejlesztése, amely egyrészt az M8-as megépítését, másrészt a 4. számú fõút tehermentesítésére szolgáló M4-es megépítését jelenti. A legújabb elképzelések szerint ez utóbbi távolabb, a Tápió völgyében vezetett nyomvonallal éri el a fõvárost, amely csökkenti a térség, és egyben Csemõ kapcsolati lehetõségeit. Ezzel ellentétben lényegesen kedvezõbb pozíciókat biztosít, az ország középsõ területeit feltáró M8-as út, amely elõzetes tervek szerint Dunaújvárosnál keresztezi a Dunát, majd Kecskemét után valószínûleg Nagykõröstõl és Kõröstetétlentõl délre, Csemõtõl néhány kilométerre, Abony és Szolnok között halad tovább. Az autópálya megépítésével a kistérség sokkal színvonalasabban kapcsolódhat az ország többi területéhez. ECORYS Magyarország Kft.

A tervezett út közvetlen szomszédságában lévõ – amúgy nem túl magas termõképességû – földterületek felértékelõdnek majd, a környezõ településeken pedig a kedvezõ közlekedési lehetõségeket kihasználva raktározási, logisztikai cégek, ipari és szolgáltató vállalkozások megtelepedése várható. Csemõ esetén a tanyás településszerkezetnek, valamint a mezõgazdasági termelõk által támasztott igénynek köszönhetõen szükség van a télennyáron biztonságosan járható külterületi utak fejlesztésére is. (Ezeknél elegendõ az egynyomú, egyszerûbb burkolatszerkezeti kialakítás) A kerékpáros közlekedés jelenleg a település belterületi részén, illetve a tanyasi térséggel való kapcsolattartásban játszik szerepet (munkába járás, ügyintézés, vásárlás), a kedvezõ domborzati adottságoknak köszönhetõen a jövõben jelentõs fejlesztésekre, esetleg turisztikai célú hasznosításra is számos lehetõség nyílik. A térség vasútvonalai (Budapest-Szolnok-Nyíregyháza-Debrecen-Záhony, illetve a Budapest-Cegléd-Kecskemét-Szeged) a fõútvonalakhoz hasonlóan elkerülik Csemõt, a település így vasúti összeköttetéssel nem rendelkezik. A legközelebbi vasútállomás Ceglédbercelen, illetve Nyársapáton található. A gyorsabb és kényelmesebb közlekedést biztosító Intercity járatok azonban csak a szomszédos városokban rendelkeznek megállóval. A tömegközlekedésben súlyos problémát jelent a menetrend szerint közlekedõ autóbuszok alacsony járatsûrûsége (különösen Nagykõrös irányába), amelyen csupán önkormányzati vagy lakossági támogatással beszerezhetõ, az utasforgalmi igényekhez jobban alkalmazkodó, kisebb befogadóképességû kisbuszok beszerzésével és üzemeltetésével lehetséges segíteni.

41

Diagnózis

Szükség lenne továbbá speciális „tanyabuszok” alkalmazására is, amely javítaná faluközpontban, illetve a szomszédos városokban koncentrálódó intézmények elérhetõségét fõleg a gyerekek és az idõs emberek számára. Ezt azért is érdemes szem elõtt tartani, mert a színvonalas tömegközlekedés jobb életkörülményeket, nagyobb vonzerõt, ezáltal magasabb státuszú, kedvezõbb jövedelmi helyzetû rétegek letelepedését is eredményezheti.


REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK, DOKUMENTÁCIÓ

K

A tervezés során figyelembe vett magasabb szintû tervek listája 1.

PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Megbízó: Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Munka kezdési ideje: 1996. február Leszállítás: 1997. november; elfogadás: 1997. november Tervezõ: A Quo Vadis (ECORYS Kft.) vezette Comitatus Tervezõi Csoport

2.

PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAM Megbízó: Pest Megye Területfejlesztési Tanács Munka kezdési ideje: 1997. december Leszállítás: 1999. november 30.; Elfogadás: 1999. február 15. Tervezõ: Quo Vadis Consulting Kft. (ECORYS Kft.)

3.

KÖZÉP MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ STRUKTÚRATERVE Megbízó: Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Leszállítás: 2001. (a Tanács 2001. december 11-én fogadta el) Tervezõ: Pestterv, Terra Stúdió, Quo Vadis (ECORYS Kft.), Közlekedés, Városkutatás

4.

KÖZÉP MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ STRATÉGIAI TERVE 2001-2006 Megbízó: Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Leszállítás: 2001. november Tervezõ: Pestterv, Terra Stúdió, Quo Vadis (ECORYS Kft.), Közlekedés, Városkutatás

42

Diagnózis Korstruktúra változása

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Ahhoz, hogy a település összetett problémáit és felhasználható erõforrásait figyelembe véve a jövõre vonatkozó fejlõdési irányokat kijelölhessük, szükséges a várható fejlõdési irányok elõrejelzése. Egy-egy adottság aszerint erõforrás vagy korlát, hogy a kereslethez hogyan viszonyul. Ehhez viszont helyesen kell látnunk a jövõbeni keresletet, amihez csupán feltételezések, prognózisok, illetve jövõkutatás útján juthatunk. A jelen munka keretei nem teszik lehetõvé, és nem is lenne célszerû az állandóan változó, izgõ-mozgó környezet közepette egy nagy mélységû kutatómunka elvégzése a településre, mégis, hogy megítélhessük a terület erõs és gyenge pontjait, szükséges egy rövid pillantást vetünk az általános trendekre. Természetesen nem tudjuk az élet minden területére vonatkozó folyamatokat áttekinteni, ezért csupán azokat emeljük ki, amelyek a település és térsége fejlõdése, fejlesztése szempontjából meghatározók lehetnek. 1985

2000

8075-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4

2025

férfiak

n õk

15 Mio

15 Mio 0

A népesség korstruktúrája eltolódik. Európában a korfa1 karcsúsodik, ami annyit jelent, hogy a „Nagy Generáció” öregedésével a baby boom (Ratkó gyerekek 2000-ben 45-50 évesek voltak) idején születettek száma feltolódik a korfán és nem követik ezt hasonló ill. nagyobb számban a fiatalok. Miközben a népességszám alig változik, meghatározó lesz a „karcsúsodás” következménye: a fiatalok, a „tornacipõs generáció” beállítottsága, életstílusa, a változások idején 5-10 évesek életelvárásai meghatározóak lesznek. Mivel kevesebben lesznek, „értékesebbé” válnak. A fiatalok kultúrája, divatjai, viselkedésmódja a középkorúak, sõt a nagyvárosi térségekben az érett korúak életformálására is kihatással vannak. Az alkalmazkodás, az átalakulás és a fejlõdés által keltett feszültségek (a korábbi kultúrájú idõsek és az új kultúrájú fiatalok között) fennmaradnak. Összefolynak a határok a gyerekkor és az ifjúkor között, éppúgy, mint az ifjúkor és a fiatal felnõttkor között. A fiatalok, mint az új társadalom és technika „szakértõi”, mint a döntésekben részt vállalók a felnõtt társadalom arculatát fiatalossá alakítják. Az „érett generáció” aránynövekedése meghatározóvá válik, a szabadidõ értelmes felhasználásában fontos célcsoportot jelentenek. Belõlük kerül ki a népesség minden harmadik tagja. Szokásaik, beállítottságuk meghatározó lesz és a mindennapokat masszívan befolyásolni fogja. Meg kell szabadulnunk az eddigi „NagyapóNagyanyó” képzetektõl. A 60 év felettiek aránynövekedése 44% lesz, aminek következtében az összlakosság 26%-át teszik ki (1985-ben 19% volt!) Ez csak Európában várhatóan több mint 100 millió nyugdíjas turistát jelent!

15 Mio 0

15 Mió

0 15 Mió

15Mió

Demográfiai (népességvizsgálat) szakkifejezés a nõk és férfiak korcsoportok szerinti ábrázolására (lásd 24 oldal ábráit) 1


43

Diagnózis

Végül de nem utoljára az életstílus változásról:

?

Minden tendencia arra utal, hogy a fogyasztás a továbbiakban is fontos szerepet fog betölteni, sõt a változás bizonytalanságaival, a kiszámíthatatlanná vált jövõvel összefüggésben az élet értelmét az élvezetekben keresõ életérzés következtében a fogyasztás még tovább növekszik.

?

Az „Életérzés” viselkedés válik jellemzõvé Nem egyszerûbben egy új kiadású, egyszervolt „Szép Kor” nosztalgikus megismétlése, hanem egy, a High-Tech-Korszak minden lehetõségével megvalósítható életigenlõ és élvezõ „életstílus” korszak elõtt! Az ember és a technika együttmûködése, összjátéka teszi olyan sokszínûvé, virágzóvá ezt a fejlõdést, amellyel összefüggésben az utolsó 5-10 évben új és egyre újabb (néha csak rövidéletû) áramlatok, szociális csoportosulások, új struktúrák alakultak ki.

?

2

Hogy ennyi társadalmi csoportosulás létezik jelzi, hogy mennyire változatos, változó és meghatározhatatlan a környezet. Az igénycsoportokat már le sem lehet írni a klasszikus szakkifejezésekkel. Még hozzá sem szoktunk a yuppik-hoz (young urban professional people2) az öltönyös, csíkosinges-nyakkendõs, jól keresõ karrierista típushoz, „bankárfiókákhoz” már új, más fajta célcsoportok jelennek meg.

Munka / Szabadidõ / Tanulás-képzés

?

Egyre több vállalkozás helyezi a középpontba az embert. Ez több szabadságot, de egyben több felelõsséget is nyújt a munkavállalónak. Az elkötelezett munkatárs kreatívabb és teljesítõképesebb, ezáltal a vállalkozás eredményesebb. A kreativitás és teljesítmény képzésen alapul. A holnapi képességek: képzettség, kreativitás és kommunikáció.

?

A szociológusok szerint az önrendelkezés, a kezdeményezõkészség jelentõsége, az alkotó személyiség egyre hangsúlyozottabbá válik

?

Már nem csak emberi erõforrásokról, hanem emberi tõkérõl is beszélünk. A humán erõforrás az egyetlen termelõ tényezõ, amelynek az utánpótlása nem korlátozott, mint a nyersanyagoké vagy akár a tõkéé.

?

A munka másmilyen lesz: magasabb értékû, termelékenyebb, rugalmasabb és gyorsabb. A szellemi munka jelentõsége a jövõben megnõ. Éppen ezért egyre fontosabbá válik, hogy fiatalok képessé váljanak arra, hogy eleget tudjanak tenni a mindig nagyobb követelményeknek, kihívásoknak

?

A munka kevésbé lesz azonosítható a munkahellyel, a képzés / oktatás az iskolával és a szabadidõ kevésbé a szórakozással. A határok elmosódnak. A szabadidõben élmény és információgyûjtés, múzeumlátogatás, kulturális fejlõdés, továbbképzés, stb. folyik, a munka otthon vagy „útközben”esetleg teleházakban történik.

fiatal városi hivatalnokok


44

Diagnózis

?

?

Kívánt és Nem kívánt szabadidõ A környezet mint natúra, mint „vadon” egyre ritkábbá, és így egyre. értékesebbé válik A természet és a természeti környezetbe való beágyazottság pozitív érték lett. A természet bár „árnélküli”, azaz nem lehet kitenni rá árcímkét, nem lehet az értékét meghatározni (legfeljebb - mint a védett madaraknak - eszmei értéket) mégis gazdasági értékké is vált. A környezetminõség, a természet-közeliség pozitív gazdasági érték. Tehát nem is lehet ingyen (A környezet fenntartása is pénzbe kerül!) A kérdés az, hogy miként lehet olyan környezeti szolgáltatásokat teremteni, amelyek megfizethetõk és rajtuk keresztül a természet értéke is ökonómiai értékké transzformálható? Itt vannak élvezeti értékek, és vannak információt jelentõ értékek. Ezekbõl kell tudni olyan termékeket kifejleszteni, amelyekre a megfelelõ mennyiségû kereslet megteremthetõ. A dilemma éppen az, hogy a táj mekkora mennyiségû használót bír el anélkül, hogy elveszítené attraktivitását. (A Káli- medencének a Balaton-felvidéken ugyanezzel a dilemmával kellett, és kell szembenéznie, amikor a Mûvészetek Völgye esemény-sorozatot megszervezte, vagy amikor a vonzó kiadványokat elõállította, illetõleg a barangolások kézikönyvet kidolgozta) A norvégok, franciák vagy japánok kialakítottak már erre megfelelõ technikákat, így ma már tervezhetõ, kezelhetõ a probléma.


? Akarva,

akaratlanul az embereknek egyre több szabadideje lesz. (Ma már a VW konszernnél 28,8 óra egy héten a munkaidõ) Az egyre nagyobb termelékenység-igény következtében a Chaplin „Modern Idõk” c. filmjében látott munkás-imázs tovatûnõben van, és helyette egyre inkább keresik a munkaadók, vállalkozók az alkalmazottban az „Emberi Tõkét”. Ehhez egyre képzettebb, önmagát, képességeit ismerõ egészséges és lelkileg kiegyensúlyozott munkavállalókra van szükség.

? Gondoljuk végig, hogy átlag napi 90 millió óra szabadidõvel kell tudnia

az országnak értelmesen gazdálkodnia, a Dél-Pest megyei kistérségnek kb. egy millióval, de a két közeli városnak Ceglédnek és Nagykõrösnek is 250-350 ezer órával. Ez naponta 40 ezer napnyi értelmesen eltöltendõ szabadidõ-keresletet jelent csak a közvetlen környéken! Ezek nagyrészt ma máshol kerülnek kielégítésre.

? Ehhez

szükséges a megnövekedett szabadidõ hasznos, eredményes felhasználása, tehát elõtérbe kerül a szabadidõvel való bánás, gazdálkodás. Létrejön egyfajta szabadidõ munkaetika, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló szabadidejében fejleszti magát, növeli humán energiáját, tõkéjét.

45

Diagnózis

SZABADIDÕ

ELTÖLTÉS MEGOSZLÁSA A KÜLÖNBÖZÕ ORSZÁGOKBAN Magyarország

0

10

20 30

40 50 60

Kommunikáció és szállítás

? Az

70 80

90 100

áruk szállításának jelentõsége gyorsan csökken. A szállítási technológia fejlõdésének hatása még szinte be sem látható távlatokat nyit a személyek szállításában. Az intelligens autók fejlesztése még csak éppen elkezdõdött, a nagysebességû földi szállítás, a gyors, és kis követési távolságban közlekedõ elõvárosi rendszerek, az automatizált tömegközlekedés mind elérhetõ közelségben lévõ, már bevált technológiák. A decentralizáció tovább növeli a közlekedés igényét mind centrálisan (sugár irányban), mind orbitálisan (érintõ, harántoló irányban).

?A

kommunikációs igény növekedése elõtérbe hozza az immateriális (ötlet és információ) szállítások elektronikus módjának kiteljesedését (telematikai rendszerek, videó-konferenciák, egy új virtuális világ, világháló jön létre önálló „törvényekkel”).

Japán

Technológia függõség

?A 0

10

20 30

40 50 60 70 80 90 100

Ausztria

0 10 20 30 ECORYS Magyarország Kft.

40

50

60

70

80

90 100

tudáshoz, információhoz, ötlethez jutásnak, a világ és az ember fenntartásának növekszik a technika-függõsége. Apáink még a villanykapcsolóval ismerkedtek, ma már mindenki kis elektromérnök hozzájuk képest. Gondoljuk csak el, hogy kommunikációs kapacitásunk, vagy háztartásmenedzselési potenciálunk milyen elképesztõ mértékben megnõtt az alkalmazott technikák következtében. Minden embernek meg kell tanulnia ezekkel a technikákkal értelmesen bánni, ezeket használni, kihasználni.

46

Diagnózis

Tudás - és Információ- Gazdaság kialakulása

? A gazdaság súlypontja a primer forrásoktól (mezõgazdaság) vándorol az ipari termelésbe, majd a szolgáltatásokhoz és ma már tart a Tudásiparba: tanácsadás, kutatás, ki- és továbbképzés és kommunikáció. Az „életfogytig tanulás” a jövõben meghatározó lesz, a változások felgyorsultak és ezt csak állandó továbbképzéssel lehet kompenzálni. Aki megáll, lemarad! Mindez a negyedik szektor gyors megerõsödését hozza, az információszolgáltatás egyre nagyobb teret nyer. A „tudni, hogyan” eladható termékké válik. Az innováció a túlélést fogja jelenteni. A gazdaságnak innoválódnia kell!

?

A kétfajta változás együttesen befolyásolja a világhoz való hozzáállásunkat, (fenntartható világ szemben a korábbi funkcionáló világgal), alakítja gondolkodásmódunkat és kultúránkat. (A térségben folyó polémia a bevásárlóközpontok, hipermarketek helyességérõl, kívánatosságáról már ennek a jelentés és értékváltozásnak a terméke. A fogyasztás, az életigenlés hívõi a változást akarók és a hagyományost megõrizni kívánók, a tradíciókban megállapodottak közötti örök értékvita mai kivetülése. Ahogy Machiavelli mondta volt idestova 500 éve: „Aki megújítani akarna, mindazokat ellenségének tudhatja, akiknek a régi körülmények között jól ment”)

Hatalom a tudás és kommunikációképesség által

?

A hatalom a jövõben nem a telektulajdonon (feudalizmus) és a pénzen (kapitalizmus), hanem inkább a pszichikai tudáson, a karizmatikus képességen, a döntõ mentális képességeken, a dialógusképességen, a kommunikálni tudáson fog alapulni.

Érték és jelentésrendszerek

?

Mindezzel párhuzamosan megváltoznak az értékek. A tradicionális alapokkal, mint pl. a vallás, a tudomány, ellentétbe kerül annak megítélése, hogy mi a kívánatos és jó a jövõ szempontjából (ezt hívjuk értékváltozásnak), illetve megváltozik lassan annak belátása, hogy mi az igaz (ezt hívjuk jelentésváltozásnak).


47

Diagnózis

Az értékváltozás folyamatáról - Változások 3 fázisban elbeszélve 1. fázis 18. századig

2. fázis 1970/75ig

3. fázis 1975-tõl

Gazdaság meghatározó Ember meghatározó

Mezõgazdaság

Ipar

Információ

Erõ az Értelem elõtt

Értelem az Intuíció elõtt

Tudat Gondolkozás

Növekvõ

Szélesedõ

Alkotás és Fejlesztés az Intuíciónak és Énnek köszönhetõ Kiépülõ

Irracionális és racionális Múltba

Túl racionális

Teljes

Jelenbe

Jövõbe

Sok idõ

Semmi idõ

Idõtõl független

Nyitott

Izolált

Spontán

Csoportosodás

Tömeg

Szelektív hálózat

Idõjáráskatasztrófák Természet

Vízszennyezés Gép

Globális környezetszennyezés Informatika / robotok stb.

Földmûves

Munkás

Alkalmazott / szabadfogl.

Irányultság Kapcsolat az Idõvel Kapcsolat az Emberrel Kapcsolat a Társadalomhoz Környezetproblémák Foglalkozás meghatározó Munkavállaló Munka értelme (primer) Munka kifejezõdése Foglalkozás tartam Eredményesség alapja Szervezet Irányítás Hatalom Információáramlás Info-áramlási problémák Változások idõigénye

Élelem

Pénz

Értelem / kielégülés

Munka szabadidõ nélkül Generációkon keresztül azonos Hódítás / öröklés

Munka szabadidõ ellen Életen keresztül azonos foglalkozás Pénz

Szabadidõ a munkának köszönhetõ Sok foglalkozás Párbeszéd-kommunikátor

Autark (önellátó)

Központi

Decentralizált

Hõsök

Hatalom / Autoritás

Karizma / Tudás

Kisebbség

Kevesen

Sokan

Strukturálatlan

Fentrõl lefelé

Alulról felfelé

Nincs képzés

Cenzúra

Túlcsordul

Évszázadok

Több mint száz év

10-15 év


?

Mindezen a 6-10 jelentõs (i) gazdasági, (ii) technológiai, (iii) demográfiai és (iv) politikai változáson túl - ami felöleli még a nemzetközi migráció3, a kelet-európai átalakulás, illetve a szállítási és információtechnológiák és információgazdaság fejlõdésén túl az ideológia fejlõdését, a fenntartható környezet és város, a szociális struktúrák körét - van egy kakukktojásnak tûnõ elem, amelyet mindezidáig nem hoztunk elõtérbe, pedig nagyon jelentõs szerepe van a jövõben éppen az információs társadalom kialakulása okán: és pedig ez a reklám és promóció következtében történõ fellendülés, azaz az ú.n. BOOSTERISM.

?

Ennek a marketing munkának a lehetõségei, felhasználása és a hatása Csemõ fellendítésében már inkább a megvalósítás tervezésének területére esnek, de alapvetõen fontos a búszterizmus (boosterism) lehetõségeinek fel- és elismerése, hiszen nagyrészt ezen alapul magának a stratégiai tervezésnek, a jövõképalkotásnak is a filozófiája.

3

népességvándorlás

48

Mellékletek

ÖNKORMÁNYZATI SZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérõl / A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

17. § A településrendezési feladatok megvalósítását a következõ sajátos jogintézmények biztosítják: a) építésjogi követelmények, b) tilalmak, c) telekalakítás, d) elõvásárlási jog, e) kisajátítás, f) helyi közút céljára történõ lejegyzés, g) útépítési és közmûvesítési hozzájárulás, h) településrendezési kötelezések, i) kártalanítási szabályok.

Építésjogi követelmények 18. § (1) Építési munkát végezni az e törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv elõírásainak megfelelõen szabad. (2) Ha egy adott területen nincs építési szabályzat, illetõleg szabályozási terv, vagy azok a korábbi elõírások szerint készültek, és nem szabályoznak - a 13. § (2) bekezdésében elõírtak, illetõleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek megfelelõen - teljeskörûen, építési munkát végezni csak e törvény, valamint az egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke és módja illeszkedik a meglévõ környezethez. 19. § (1) Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhetõ el. (2) Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévõ építményt átalakítani, bõvíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha az a) a terület rendeltetésszerû használatát szolgálja, b) közérdeket nem sért, különösen ba) nem érinti károsan a környezet természeti, táji és építészeti értékei védelmének érdekeit,


bb) nem veszélyezteti a talaj- és a vízgazdálkodást, bc) nem befolyásolja hátrányosan a terület rendeltetésszerû felhasználását, bd) a megfelelõ megközelítés biztosított, illetõleg biztosítható, továbbá c) építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetõk el, illetve d) a korábbi gazdálkodó ottlakását biztosító második lakóépület céljára szolgál, és amennyiben biztosított a gazdálkodás folytatása, valamint azt a gazdaság meglévõ építményeinek közvetlen közelében építik fel, e) helyhez kötött, továbbá a környezetével szemben támasztott különleges védelmi igény miatt, illetõleg a környezetére kifejtett hatása miatt beépítésre szánt területen nem helyezhetõ el, f) közösségi építmény vagy köztárgy.

Tilalmak 20. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelõzése érdekében az érintett területre változtatási, telekalakítási, illetõleg építési tilalom (a továbbiakban együtt: tilalom) rendelhetõ el. (2) A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és idõtartamra kell korlátozni, s azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A tilalmak felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási tervek felülvizsgálatával együtt el kell végezni. (3) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel elrendelt tilalmat vagy annak megszüntetését - a változtatási tilalom kivételével - az elsõ fokú építésügyi hatóság az érintettekkel határozattal közli. (4) A természeti, környezeti veszélyeztetettség megelõzése érdekében törvényben meghatározott esetekben az arra illetékes államigazgatási szerv megkeresésére, az építésügyi hatóságnak határozattal el kell rendelnie a telekalakítási, illetõleg építési tilalmat.

50

Mellékletek

(5) A határozatban meg kell jelölni azt az érdeket, amelynek érvényre juttatását a tilalom szolgálja, továbbá azt, akinek az érdekében a tilalmat elrendelik. (6) A tilalmat az azt elrendelõ megkeresésére - a változtatási tilalom kivételével - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (7) A tilalom az építési engedély érvényességi ideje alatt nem terjed ki az elrendelése elõtt engedélyezett építési, javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra, továbbá a korábban gyakorolt használat folytatására, valamint az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ kármegelõzési, kárelhárítási tevékenységekre. 21. § (1) A helyi építési szabályzat, illetõleg a szabályozási terv készítésének idõszakára, azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elõ. (2) A változtatási tilalom - ha az azt elrendelõ önkormányzati rendelet rövidebb idõrõl nem rendelkezik - három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszûnik. 22. § (1) A változtatási tilalom alá esõ területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévõ építményt átalakítani, bõvíteni, továbbá elbontani, illetõleg más értéknövelõ változtatást az életveszély elhárításán kívül végrehajtani nem szabad. (2) Az építési tilalom alá esõ területen a) a jövõbeni rendeltetésnek megfelelõ terület-elõkészítõ építési munkák, b) a bontási munkák, c) az építészeti örökség védelme, a régészet, illetõleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkák, d) a meglévõ építménynek állagmegóvási, valamint a terület jövõbeni rendeltetésének megfelelõ átalakításával, korszerûsítésével, bõvítésével kapcsolatos építési munkák, továbbá e) a meglévõ lakóépület új, önálló lakást nem eredményezõ átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25 m2-rel történõ bõvítése és felújítása kivételével más építési munkát végezni nem szabad.


Telekalakítás 23. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelõ használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetõsége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen. (2) Telekalakítás csak jogerõs telekalakítási engedély alapján végezhetõ. (3) A telekalakítási engedélykérelemhez a külön jogszabályban foglaltak szerint telekalakítási tervet kell készíteni. (4) A telekalakítással kapcsolatos telekalakítási terv készíttetése, továbbá a felmerülõ költségek a telekalakítás kezdeményezõjét terhelik. 24. § (1) A telekalakítás lehet: a) telekcsoport újraosztása (2. § 21. pont), b) telekfelosztás (2. § 23. pont), c) telekegyesítés (2. § 22. pont), és d) telekhatárrendezés (2. § 24. pont). (2) Új beépítésre szánt, vagy jelentõs mértékben átépítésre kerülõ (pl. rehabilitációs) területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetõség feltételeként a telkeket az elõírásoknak megfelelõ építési telekké, telekké kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történõ - újraosztásával. (3) Az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezõjét - a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek megfelelõen, a telekalakítás miatt szükséges mértékig - utak és közmûvek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezheti. (4) A telekalakítás során érintett tulajdoni jogviszonyokban a polgári jog szabályai szerint kell eljárni.

Elõvásárlási jog 25. § (1) A települési önkormányzatot elõvásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósítához szükséges ingatlanok esetében. (2) A települési önkormányzat rendeletben elõvásárlási jogot állapíthat meg a településszerkezeti tervben rögzített közérdekû célok megvalósítása érdekében a beépítetlen telkekre, illetõleg az olyan területekre, ahol településrendezési intézkedéseket tervez, és a rendezett településfejlõdés biztosítása azt megkívánja. A rendeletben meg kell jelölni azt a célt, amelyre a telket, területet az önkormányzat fel kívánja használni.

51

Mellékletek

(3) A fõvárosban a fõvárosi vagy azt a kerületi önkormányzatot illeti meg az elõvásárlás joga, amely a megosztott feladatkör alapján az adott településrendezési cél megvalósítója. (4) Az (1)-(3) bekezdések szerinti elõvásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az elõvásárlási jog fenntartásának indokai megszûnnek, az önkormányzatnak haladéktalanul kérni kell az ingatlan-nyilvántartásból való törlést. (5) Az önkormányzat (1)-(4) bekezdésekben szabályozott elõvásárlási joga - az országos jelentõségû védett természeti területen lévõ és a mûemléki ingatlanra vonatkozó elõvásárlási jogot kivéve - a más jogszabályokon, illetve szerzõdésen alapuló elõvásárlási jogot megelõzi. (6) Ha az önkormányzat az elõvásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstõl számított hatvan napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthetõ. A bejegyzett elõvásárlási jogot az elidegenítés nem érinti. KISAJÁTÍTÁS 26. § A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekbõl szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki. KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓÚT CÉLJÁRA TÖRTÉNÕ LEJEGYZÉS 27. § (1) Ha a helyi építési szabályzat, illetõleg szabályozási terv szerint a település egyes területrészeit érintõ kiszolgáló és lakóút (e törvény alkalmazásában, a továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bõvítése vagy szabályozása szükséges, az 52. § (2) bekezdésében meghatározott építésügyi hatóság a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét - kisajátítási eljárás nélkül - a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti. A lejegyzéshez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges. (2) A lejegyzés védett, védelemre tervezett, valamint védõ területek esetében csak az érdekelt szakhatóságok elõzetes egyetértésével végezhetõ. (3) A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért, a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegérõl az (1) bekezdésben meghatározott építésügyi hatóság külön határozatban dönt. A kártalanítás összegét a kiszolgáló út megépítésébõl, illetõleg az ezzel összefüggõ közmûvesítésbõl eredõ telekérték-növekedés figyelembevételével kell megállapítani. Telekérték-növekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg. (4) Ha a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részén építésügyi hatósági (létesítési) engedéllyel rendelkezõ, vagy 10 évnél régebbi építmény, vagy építményrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni, kivéve, ha a kártalanításról az érintettek megállapodnak.


(5) Ha a lejegyzéssel érintett telek visszamaradó része a rendeltetésének megfelelõ használatra alkalmatlanná válik, a tulajdonos kérelmére a lejegyzéssel egyidejûleg, az egész telket igénybe kell venni. Ilyen esetben a telek teljes területéért kártalanítás jár. (6) Ha a kiszolgáló út létesítését, bõvítését vagy szabályozását szolgáló lejegyzés mûszaki vagy egyéb indok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor a kiszolgáló út másik oldalán lévõ teleksor tulajdonosait a települési önkormányzat, a kiszolgáló út változásából eredõ telekérték-növekedés arányában - rendeletben - egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezheti. (7) A (6) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésére kötelezés esetén a hozzájárulás teljes mértéke nem haladhatja meg az igénybe vett telekterületek értékének fele részét. Az így megállapított összeget a lejegyzéssel nem érintett telektulajdonosok között a tulajdonukban álló telek nagyságának arányában kell megosztani. (8) A kiszolgáló út létesítése, bõvítése során feleslegessé vált közterületet az érintett tulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet korábban kártalanítás nélkül jegyezték le, azt az érintett tulajdonosnak térítés nélkül kell visszaadni. (9) Az (1)-(8) bekezdés elõírásait kell alkalmazni a hasonló rendeltetésû és szerepkörû külterületi helyi közutak esetében is.

Útépítési és közmûvesítési hozzájárulás 28. § (1) A helyi építési szabályzatban, illetõleg a szabályozási tervben a területre elõírt kiszolgáló utakat és a közmûveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésõbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési - a fõvárosban megosztott feladatkörüknek megfelelõen a fõvárosi, illetve a fõvárosi kerületi - önkormányzat feladata. (2) Ha a helyi közutat, illetõleg közmûvet a települési önkormányzat létesíti, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az érintett ingatlanok tekintetében a települési önkormányzat rendelettel szabályozza. (3) A fõvárosban a (2) bekezdésben említett szabályozásra - megosztott hatáskörüknek megfelelõen - a fõvárosi, illetve a fõvárosi kerületi önkormányzat rendelkezik hatáskörrel. A hozzájárulás olyan arányban illeti meg a fõvárosi és a kerületi önkormányzatot, amilyen arányban a helyi közút kialakításával kapcsolatos költségeket viselték.

52

Mellékletek

Településrendezési kötelezések

Kártalanítási szabályok

29. § (1) Településrendezési kötelezettség körében a) beépítési kötelezettség, b) helyrehozatali kötelezettség és c) beültetési kötelezettség rendelhetõ el. (2) A helyi építési szabályzat a tervszerû telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép elõnyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telkekre meghatározott idõn belüli beépítési kötelezettséget állapíthat meg. Ha a tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani. (3) A helyi építési szabályzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott idõn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elõ. Az önkormányzat e kötelezettség teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat. (4) A helyi építési szabályzat a közérdekû környezetalakítás céljából az ingatlan növényzettel történõ meghatározott módon és idõn belüli beültetési kötelezettségét (gyepesítés, fásítás, növényzetpótlás stb.) írhatja elõ. Ha e kötelezettség teljesítése az ingatlan rendeltetésszerû használatához szükséges mértéket meghaladó ráfordítást igényel, az önkormányzatnak a tulajdonos költségeit rendeletben meghatározott mértékben kell megtérítenie. (5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettség határozattal történõ elrendelésérõl a helyi építési szabályzat alapján az építésügyi hatóság intézkedik. (6) Az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (5) bekezdés szerint elrendelt kötelezettséget be kell jegyezni.

30. § (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetõleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti elõírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebbõl a tulajdonosnak, haszonélvezõnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezõt kártalanítás illeti meg. (2) A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése szerint megállapítható értéke és a rendeltetésmódosítás eredményeként az ingatlan új forgalmi értéke közötti különbözet. (3) Ha az ingatlanhoz fûzõdõ korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétõl számított hét éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. Hét év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért, és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti, vagy ellehetetleníti. (4) Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat, illetõleg a szabályozási terv valamely késõbb megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekû célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos a közérdekû cél kedvezményezettjétõl, illetõleg ennek hiányában a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha a megvételre vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtõl számított három éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani. (5) Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségbõl eredõ kár megelõzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá a 21. § szerinti változtatási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók. (6) A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, akkor a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. (7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal vezetõje folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.


53

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Recommend Documents