TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TISZAÚJVÁROS – TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTŐ HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ – 2015. MÁJUS

TISZAÚJVÁROS

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2015-2030. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ KÉSZÍTETT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTÉSE

FORRÁS: SAJÁT FOTÓ

2015. MÁJUS VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959

1


2

Tartalom Bevezetés ................................................................................................. 3 A település társadalma ................................................................................ 4 Statisztikai adatok vizsgálata .................................................................... 4 Helyi munkaerő-piaci vonzáskörzetek (Local Labour System – LLS) ............... 6 A táji és természeti adottságok vizsgálata ..................................................... 7 Tájhasználat, tájszerkezet ........................................................................ 7 Magas Természeti Értékű Területek.......................................................... 14 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek .................................. 15 Nemzetközi jelentőségű védett természeti területek ................................ 15 Országos jelentőségű védett természeti területek ................................... 18 Ásványi nyersanyag előfordulások ........................................................... 21 Zöldfelületi rendszer vizsgálata .................................................................. 22 Normalizált vegetációs index (NDVI) számítás ........................................... 22 Az épített környezet vizsgálata................................................................... 31 Telekstruktúra vizsgálata ........................................................................ 31 Telekmorfológia és telekméretek vizsgálata ........................................... 31 Beépítettség vizsgálata ........................................................................ 35 Önkormányzati tulajdon kataszter ........................................................... 39 Épületek, építmények vizsgálata .............................................................. 45

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


3

BEVEZETÉS A Belügyminisztérium mint Ajánlatkérő által kiírt Vállalkozási szerződés Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítésére című közbeszerzési eljárás keretében került kiválasztásra az Észak-Magyarország régió területén a járási székhelyek – így Tiszaújváros – Integrált Településfejlesztési Stratégiájának a készítője. A tervezés az Európai Unio finanszírozásában, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az „Észak-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című, ÉMOP-6.2.1 technikai segítségnyújtás forrásból valósul meg. Tiszaújváros Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatáról szóló, a Belügyminisztériummal kötött együttműködési megállapodás aláírásával egyidejűleg döntött Tiszaújváros Településfejlesztési Koncepciójának (továbbiakban: a Koncepció) felülvizsgálatáról. Tiszaújváros Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (továbbiakban: a Stratégia) kidolgozása a Megalapozó vizsgálat elkészítésével indult. Tekintettel arra, hogy ez a dokumentáció a Koncepció készítőinek rendelkezésére állt, számukra már nem egy teljes körű megalapozó vizsgálat kidolgozása volt a feladat, hanem csak azoknak a munkarészeknek a részletesebb kifejtése, amelyeket a Stratégia anyaga nem kellő mélységben tárgyalt. Jelen dokumentáció a Stratégia Megalapozó vizsgálatával együtt alkot egészet, miközben fejezetei önmagukban is értelmezhetők, követhetők. Jelen anyag elkészítésénél törekedtünk a teljességre, az elemzések kiválasztásánál a koncepcionális döntéseket segítő adatok feldolgozására helyeztük a hangsúlyokat. A munka az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm.rendelet (továbbiakban: az Eljr.) eljárásrendjének megfelelően az Eljr. 30.§ (1) bekezdése szerinti előzetes tájékozatók kiküldésével indult. Az Eljr. 30.§ (1) c) pontja szerinti, a Központi Statisztikai Hivatalnak történő adatküldésre nem kellett sort keríteni, mivel a szegregációszűrést, valamint a településrészek helyzetelemzéséhez szükséges adatokat a Stratégia készítői számára a Belügyminisztérium már biztosította. A Koncepció igazodási pontjai biztosítására a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm.rendelet 1. mellékletében szereplő államigazgatási szervektől, továbbá az elektronikus hírközlési szolgáltatóktól, valamint az országos jelentőségű távvezetékek üzemeltetőitől a rendelkezésükre álló adatokat beszereztük. A kapott adatokat, valamint a Város által rendelkezésünkre bocsátott, állami alapadatokat tartalmazó, legfrissebb alaptérképet térinformatikai elemzésnek vetettük alá. Ezek felhasználásával készültek a továbbiakban szereplő térképek.



4

A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA STATISZTIKAI ADATOK VIZSGÁLATA A Stratégia Megalapozó vizsgálatában szereplő statisztikai adatok mellett (melyek a tiszaújvárosi, megyei, regionális és országos állapotokra tértek ki), fontosnak ítéltük a települési adatokat összevetni a Tiszaújvároshoz hasonló méretű és hasonló ipari múlttal rendelkező Ózddal és Kazincbarcikával is. E települések együttes elemzéséből kiderült, hogy Tiszaújváros sok esetben kedvezőbb mutatókkal, jobb értékekkel rendelkezik szomszédjainál.

Lakónépességszám változásának aránya (1990 = 100 %) 100,00% 95,00% 90,00% 85,00% 80,00% 75,00%

Tiszaújváros

Kazincbarcika

Ózd

B.A.Z. Megye

Magyarország

FORRÁS: KSH

Népesség iskolai végzettsége az azonos korú népességen belül (%) 100

95,4

97,8

90 80 70

57,8

%

60

48,7

50 40 30

15,4

20

21,1

10 0 legalább legalább legalább érettségilegalább érettségi egyetem, főiskola egyetem, főiskola általános iskola 8. általános iskola 8. - 2001 - 2011 stb. oklevéllel - stb. oklevéllel évfolyam - 2001 évfolyam - 2011 2001 2011 Tiszaújváros

Kazincbarcika

Ózd

B.A.Z Megye

Magyarország

FORRÁS: KSH VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


5

Munkanélküliségi ráta (százalék) 20 18 16 14

%

12 10

7,8

8 6

4,64

4,11

5,38

5,32

2007

2008

6,48

6,93

7,04

2010

2011

2012

4 2 0 2005

2006

Tiszaújváros

Kazincbarcika

2009 Ózd

B.A.Z. megye

Magyarország

*Munkanélküliségi ráta: Munkanélküliek / Gazdaságilag aktív népesség FORRÁS: KSH

Aktivitási arány (%) 80,00%

69,91%

70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00%

10,83%

0,00% Munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességen belül (%) Tiszaújváros

Kazincbarcika

Aktivitási arány (%) Ózd

B.A.Z. megye

Magyarország

*Aktivitási arány: aktív korú népesség (15-64 éves korú népesség) / Gazdaságilag aktív népesség FORRÁS: KSH



6

HELYI MUNKAERŐ-PIACI VONZÁSKÖRZETEK (LOCAL LABOUR SYSTEM – LLS) A helyi munkaerő-piaci vonzáskörzetek az országban azokat a településeket, településcsoportokat jelölik ki, amelyekbe rendszeres ingázás történik munkavállalás céljából. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legnagyobb Miskolci LLS-központ után Tiszaújvárosban alakult ki a második legnagyobb vonzáskörzet. A város elhelyezkedéséből adódóan a szomszédos Hajdú-Bihar megyéből is fogad ingázókat. Tiszaújváros a következő településekből fogad 100 főnél több munkaerőt: Tiszagyulaháza, Polgár, Görbeháza, Tiszatarján, Mezőcsát, Nemesbükk, Kesznyéten, Nyékládháza, Miskolc. Tiszaújváros a következő településekre küld munkaerőt: Polgár, Miskolc (1001000 fő között); Budapest (50-100 fő között).

(FORRÁS: TEIR, KSH, 2011-ES ADAT)



7

A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET A művelési ágak megoszlásáról 1895. óta áll rendelkezésre statisztikai adat. A számok diagramos ábrázolásával jól kirajzolódnak a településen bekövetkezett változások az elmúlt száz évben. A területarányok mindig az adott év közigazgatási határán belül értendőek.

889

1451

Mzg. Ter. Összesen 4119

2

669

959

3262

113

419

3794

47

3

747

1039

3307

118

263

3688

893

89

33

465

413

1893

125

947

2965

1971

778

97

11

410

413

1709

168

1086

2963

1984

1460

115

3

944

2522

439

24

1623

4608

2015

1253

26

2

208

1893

575

23

2113

4604

Szántó

Év

Kert, gyümölcsös

1895

1749

30

1913

1590

42

1935

1471

1962

Szőlő

Rét

Legelő

404

194

Művelés alól kivett ter. 511

Erdő

Nádas

Összes terület 4824

(FORRÁS: FÖLDTERÜLET KÖZSÉGSOROS ADATOK 1895-1984, KSH, BUDAPEST 1988., TAKARNET 2015.) Szántók Szántók alapvetően az ősi településmagtól délkeletre, az árvízzel már nem érintett területeken alakultak ki. A település (Tiszaszederkény) a 19-20. sz. fordulóján (az iparosítást megelőzően) sem rendelkezett nagy kiterjedésű szántóföldekkel, azok területének mindössze 36%-át tették ki. Az 1950-es években a Tiszai Vegyi Kombinát építése során a szántónak alkalmas területeken építkeztek, így szántók ma is az iparterület körül helyezkednek el. A lakott terültektől északra, a Sajó árterénél szintén vannak szántó művelési ágba sorolt földrészletek, ezek viszont nem túl jó minőségűek a földhivatali alaptérkép minőségi osztály értékei (5-8) alapján. A TEIR adatbázisában elérhetők a települések átlagos aranykorona értékei, Tiszaújvároson a szántókra vonatkozó érték 14,24. Ez az országos átlaghoz képest gyenge minőségűnek számít. Gyepek A gyepek aránya a település területén folyamatosan csökkent az elmúlt évszázadban, jelenleg Tiszaújváros területének 13%-át foglalják el. Legelők elsősorban a Sajótól északra és az iparterülettől délre találhatók, rétek pedig a Sajó és a belterület közötti ártéren. A legelők minőségi osztálya 3-7, a réteké 4-7 között váltakozik. Erdők Tiszaújvárosban az erdők aránya 12,5%, amely messze alulmúlja a megyei és az országos átlagot. Ugyanakkor elmondható, hogy az 1913-ban elért alig 3%-os erdősültségi arányú mélypont után a város erdeinek nagysága folyamatosan VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


8

növekvő tendenciát mutat. A város erdőterületei a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságához, a Dél-Borsodi erdőtervezési körzethez tartoznak. Védelmi rendeltetésű erdőterületek elsősorban a Tisza és a Sajó mentén találhatók, többségében fűz-nyár ligeterdők alkotják. Gazdasági rendeltetésű erdők Szederkénytől északra, a Sajó hullámterén, valamint a Tisza keleti partjánál találhatók. Az erdők tulajdoni megoszlása a következőképp alakul:

(FORRÁS: HTTP://ERDOTERKEP.NEBIH.GOV.HU/ 2014. ÉVI ÉVZÁRÁSI ADATOK ALAPJÁN) VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


9

Szőlő, kert, gyümölcsös Tiszaújvárosban a szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágú területek aránya nagyon alacsony, az 1%-ot sem éri el. E területek elsősorban a Tisza menti zártkertes részen fordulnak elő. Nádas Tiszaújvárosban a nádasok jelenléte nem jelentős. Művelés alól kivett területek A művelés alól kivett területek aránya az elmúlt 50 évben jelentősen megnövekedett Tiszaújvárosban, jelenleg 46%-át teszi ki az összterületnek. A beépített területek a nagyarányú iparfejlesztések és lakóterület bővítések következtében nőttek, utóbbi folyamat mára lelassult, helyette a 35. számú főút menti ipari park fejlesztése igényel jelentős területeket. A növekvő beépítések a statisztikákból jól leszűrhetően a gyepterületek rovására történtek, valamint kisebb arányban a szántókra is befolyással voltak.

Művelési ágak arányának változása Tiszaújvárosban 100,00% 90,00%

10,59%

11,04%

4,02%

2,98%

7,13% 0,00% 3,20% 31,94%

80,00%

48,51%

42,91%

0,00% 4,22%

48,43%

0,52% 9,53%

29,61% 0,05% 1,11%

27,78%

0,08% 1,27%

0,62%

1,11% 3,00%

30,00% 20,00%

0,00% 5,67%

0,50%

50,00% 40,00%

35,22% 45,89%

70,00% 60,00%

36,65%

36,26%

41,91%

0,37% 3,27%

20,49% 0,07% 2,50%

12,49%

13,29% 0,04% 0,56%

39,89% 30,12%

10,00%

26,26%

31,68%

27,22%

0,00% 1895 Szántó

1913 Kert, gyümölcsös

1935 Szőlő

1962 Gyep

Erdő

1971 Nádas

1984

2015

Művelés alól kivett ter.

(FÖLDTERÜLET KÖZSÉGSOROS ADATOK 1895-1984, KSH, BUDAPEST 1988., TAKARNET 2015., SAJÁT SZERKESZTÉS) VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


10

(FORRÁS: FÖLDHIVATALI ALAPTÉRKÉP ALAPJÁN, SAJÁT SZERKESZTÉS) VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


11



12



13

(FORRÁS: FÖLDHIVATALI ALAPTÉRKÉP, HTTP://ERDOTERKEP.NEBIH.GOV.HU/) VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


14

MAGAS TERMÉSZETI ÉRTÉKŰ TERÜLETEK Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program zonális természetvédelmi célprogramjai olyan konkrétan lehatárolt, ún. Magas Természeti Értékű Területeken támogatják a gazdákat a természetkímélő gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában, ahol a mezőgazdasági hasznosítás folytatása különösen fontos feltétele az élővilág, a tájkép valamint az épített és történeti értékek hosszú távú megőrzésének. Ennek érdekében olyan gazdálkodási előírásokat, csomagokat fogalmaz meg, amelyek önkéntes vállalásáért és teljesítéséért területalapú, vissza nem térítendő kifizetés illeti meg a gazdálkodót. A kifizetés nagysága arányos a választott előíráscsomag összetettségével, várható környezeti, valamint a termelés gazdasági eredményét befolyásoló hatásával. Magyarországon 25 MTÉT-terület van kijelölve, Tiszaújváros területét a Taktaköz MTÉT érinti. A zónarendszer alapján Tiszaújvárosban a gazdálkodók az alábbi célprogramok igénylésére jogosultak: A zóna: • • •

Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram

B zóna: • • • •

Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram

(HTTP://WWW.TERMESZETVEDELEM.HU/_USER/DOWNLOADS/AGRAR/MTET_KIADVANY%202 009.PDF)

(FORRÁS: HTTP://WWW.TERMESZETVEDELEM.HU/_USER/DOWNLOADS/AGRAR/TAKTAKOZ.PDF)



15

VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI-, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TERÜLETEK Tiszaújváros közigazgatási területén több nemzetközi, országos és helyi jelentőségű védett terület is található. A védett földrészletek többségében a település északi részén, a Sajó torkolatától északra helyezkednek el, több esetben a védettségek egymást fedik. A településen található 1858,93 ha védett terület a közigazgatási terület (4604 ha) 40,27%-át teszi ki. A védett területek egésze külterületen található, a külterület 68,59%-át foglalják el. A védett természeti területekről készült összefoglaló térkép alább található. A területek pontos lehatárolása a Bükki Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján történt. A területnagyságok meghatározása térinformatikai módszerrel történt. NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK Natura 2000 Jogszabályi háttér: Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket - az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhely-védelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési területeket - foglalja magába. (HTTP://WWW.NATURA.2000.HU/HU) Kesznyéteni Sajó-öböl SCI (HUBN20069) Védett terület főbb jellemzői: Védetté nyilvánítás éve: Összterület: Tiszaújvárost érintő terület nagysága:

2004 4729,32 ha 297,52 ha (6,29%)

A területen kiemelt fontosságú cél a következő élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, lehetőség szerinti fejlesztése: • • • •

enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) pannon szikes sztyeppék és mocsarak (*1530) tompa folyamkagyló (Unio crassus) VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


• • • • • • • • • • • •

16

nagy tűzlepke (Lycaena dispar) nagy szikibagoly (Gortyna borelii) homoki küllő (*Gobio kessleri) magyar bucó (Zingel zingel) balin (Aspius aspius) réticsík (Misgurnus fossilis) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) széles durbincs (*Gymnocephalus baloni) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) törpecsík (Sabanejewia aurata) vágócsík (Cobitis taenia) vöröshasú unka (Bombina bombina)

(HTTP://WWW.TERMESZETVEDELEM.HU/_USER/BROWSER/FILE/NATURA2000/SAC_CELKITU ZESEK/BNPI_SAC_CELKITUZESEK/HUBN20069.PDF) Jelenlegi és szomszédos területhasználatok: A Natura 2000 terület Tiszaújvárosra eső része szántó, rét, legelő és erdő művelési ágakra van osztva. Az északi és középső részén egy-egy tanya található, délről és keletről a Tisza nagyvízi medrét elválasztó töltés és fővédvonal határolja. Áthalad rajta az Inérháti főcsatorna. A Vásárhelyi-terv alapján tervezett Inérháti árapasztó tározó (szükségtározó) közel teljes tiszaújvárosi területét lefedi. Látogathatóság, elérhetőség: A terület utakkal nem szabdalt, gyalogosan nehezen megközelíthető. Vízi megközelítése a Tisza vagy a Sajó felől lehetséges. Tiszaújvárosi ártéri erdők SCI (HUBN22096) Védett terület főbb jellemzői: Védetté nyilvánítás éve: Összterület: Tiszaújvárost érintő terület nagysága:

2011 188,48 188,48 (100%)

A területen kiemelt fontosságú cél a következő fajok / élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása / helyreállítása: •

• • •

keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) (91F0) enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) folyóvölgyek Cnidion dubii-hoz tartozó mocsárrétjei (6440) díszes tarkalepke (Euphydryas maturna)

(HTTP://WWW.TERMESZETVEDELEM.HU/_USER/BROWSER/FILE/NATURA2000/SAC_CELKITU ZESEK/BNPI_SAC_CELKITUZESEK/HUBN22096.PDF) VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


17

Jelenlegi és szomszédos területhasználatok: A Natura 2000 terület több részegységből áll, a Tisza-szigeten, valamint annak két oldalán helyezkedik el. Erdő, rét, szántó és legelő művelési ágakra van osztva. A terület délkeleti határa a zagytározót elválasztó töltés, északról a Tisza és árvízi töltés határolja. A terület egésze a Tisza nagyvízi medrén belül található. Látogathatóság, elérhetőség: A Tisza-sziget gyalogosan és gépjárművel is elérhető, hídon keresztül. Az északi erdőfolt felé Tiszaszederkényből út vezet. A terület vízi megközelítése is lehetséges. Natura 2000 Kesznyéten SPA (HUBN10005) Védett terület főbb jellemzői: Védetté nyilvánítás éve: Összterület: Tiszaújvárost érintő terület nagysága:

2004 6352,96 ha 428,73 ha (6,75%)

A területen a védettség célja a kijelölés alapjául szolgáló, ún. jelölőfajok közül az országos és nemzetközi viszonylatban is jelentős állománnyal bíró (A és B kategóriába sorolható) madárfajok kedvező védelmi helyzetének fenntartása, egyes fajok vonatkozásában védelmi helyzetük javítása. Meghatározott prioritás-fajok: • • • • •

Fekete gólya - Ciconia nigra Nagy kócsag - Egretta alba Kis kócsag – Egretta garzetta Bakcsó – Nycticorax nycticorax Piroslábú cankó – Tringa totanus

(HTTP://WWW.TERMESZETVEDELEM.HU/_USER/BROWSER/FILE/NATURA2000/SAC_CELKITU ZESEK/BNPI_SAC_CELKITUZESEK/HUBN10005.PDF) Jelenlegi és szomszédos területhasználatok: A Natura 2000 terület Tiszaújvárosra eső része szántó, rét, legelő és erdő és művelés alól kivett művelési ágakra van osztva. Az északi részén egy tanya található, keletről a Tisza, délről a Sajó tiszaújvárosi szakasza határolja. Területén áthalad az Inérháti főcsatorna. A Vásárhelyi-terv alapján tervezett Inérháti árapasztó tározó (szükségtározó) közel teljes tiszaújvárosi területét lefedi. Látogathatóság, elérhetőség: A terület utakkal nem szabdalt, gyalogosan nehezen megközelíthető. Vízi megközelítése a Tisza vagy a Sajó felől lehetséges.



18

ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet (232/TK/90) Jogszabályi háttér: „Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése.” (1996. ÉVI LIII. TV. A TERMÉSZET VÉDELMÉRŐL) Védett terület főbb jellemzői: Védetté nyilvánítás éve: Összterület: Tiszaújvárost érintő terület nagysága:

1990 5853,45 ha 294,16 ha (5,03 ha)

A tájvédelmi körzet a Tisza, a Sajó, a Takta és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott területen jött létre. Karakterét az elhagyott folyómedrek, morotvák, mocsaras területek határozzák meg. A növényzet mai képére a területen évezredekig kanyargó folyók hatása, majd a középkortól kezdődő erdőirtások és legeltető-kaszáló állattartó tevékenység, valamint a XIX–XX. századi vízrendezési munkálatok hatottak. A legjellemzőbb élőhelyek a régi folyómedermaradványokban kialakult, a mocsarak vizeit borító hínártársulások, a vízparti nádasok, illetve az ezeket övező fűzlápok, fűzcserjések. A löszpuszta-gyepek csak szórványosan fordulnak elő, az övzátonyok tetején, sztyeppesedő réti talajon találjuk a védett dunai szegfüvet és réti iszalagot. A puhafaligetek egyes mocsarak szegélyében, illetve a folyók hullámterében maradtak meg. A magasártéri keményfaligetek a legjobban átalakított élőhelyek, helyükön ma jobbára szántók és idegen fajokból álló faültetvények találhatók. A kubikgödrök partjain, a múlt század második felében épített gátak előterében az eredeti galériaerdőkhöz hasonló állományú telepített tölgyesek találhatók. (HTTP://BNPI.HU/OLDAL/KESZNYETENI-TK-59.HTML) Jelenlegi és szomszédos területhasználatok: A tájvédelmi körzet területe 3 hektár eltéréssel megegyezik a Natura 2000 Kesznyéteni Sajó-öböl SCI területtel Látogathatóság, elérhetőség: A terület utakkal nem szabdalt, gyalogosan nehezen megközelíthető. Vízi megközelítése a Tisza vagy a Sajó felől lehetséges.



19

Országos Ökológiai Hálózat Jogszabályi háttér: „Országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek.” (2003. ÉVI XXVI. TV. AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL 2.§ (24)) Védett terület főbb jellemzői: Tiszaújvárost érintő magterület nagysága: Tiszaújvárost érintő ökológiai folyosó nagysága: Tiszaújvárost érintő pufferterület nagysága:

297,99 ha 1219,72 ha 337,99 ha

Jelenlegi és szomszédos területhasználatok: Tiszaújvárosban az ökológiai hálózat magterületének elhelyezkedése megegyezik a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetével, azaz a település belterületétől északra, a Sajó és a Tisza által közrefogott helyen található. Ökológiai folyosónak minősül a belterületet szegélyező töltés és a Sajó közötti, jellemzően szántó, rét és erdő művelési ágba sorolt terület, mely keleti oldalán egészen a Tisza-szigetig tart. E terület egyúttal a nagyvízi meder is. A települést érinti még két ökológiai folyosó részlet: az iparterület nyugati és déli részén a közigazgatási határ mellett. Ezek legelő művelési ágba tartoznak. A pufferterület kategória célja a magterületek és ökológiai folyosók védelme. Pufferterületnek a település területén a Tiszától keletre található zagytározó területét, és a mellette elterülő szántó- és erdőterületeket jelölték ki. A zagytározótól délre található szemétlerakó nem része az ökológiai hálózatnak. Látogathatóság, elérhetőség: A magterület a folyók (Sajó, Tisza) felől érhető el. Az ártér (ökológiai folyosó) megközelítése a lakott területek felől a gáton át lehetséges. A terület földutakkal feltárt. A zagytározó területe a Tisza-szigeten keresztül a 35 számú főútról érhető el. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület pontos térképi lehatárolását a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szolgáltatta. A hatályos OTRT 3/5. sz. mellékletéhez képest részletesebb lehatárolás a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet települést érintő területe mellett Sajó torkolatát, a Tisza-szigetet és a Tisza bal partján elhelyezkedő földrészleteket is a tájképvédelmi területek közé sorolja.



20

(FORRÁS: BÜKKI NPI ADATSZOLGÁLTATÁSA ALAPJÁN, SAJÁT SZERKESZTÉS) VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


21

ÁSVÁNYI NYERSANYAG ELŐFORDULÁSOK A Miskolci Bányakapitányság adatszolgáltatása alapján a város területén az alábbi, megkutatott, ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyag előfordulás szerepel az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásban: • • •

05–03–000–01 kódszámon a Tiszaújváros, Tisza 488.1-488.9 fkm megnevezésű folyami betonkavics előfordulás; 05–03–000–02 kódszámon a Tiszaújváros, Tisza 489.1-489.7 fkm megnevezésű folyami betonkavics előfordulás; 05–03–000–03 kódszámon a Tiszaújváros, Tisza 490.3-492.0 fkm fkm megnevezésű folyami betonkavics előfordulás,

A nyersanyag előfordulások a Magyar Állam tulajdonát képezik, nyilvántartásukat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Ásványvagyon gazdálkodási és nyilvántartási Osztálya végzi. Az ásványi nyersanyag előfordulások térképi lehatárolását a Bányakapitányság által szolgáltatott határponti koordináták alapján készítettük el.

(FORRÁS: FÖLDHIVATALI ALAPTÉRKÉP, MISKOLCI BÁNYAKAPITÁNYSÁG, SAJÁT SZERKESZTÉS) VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


22

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA NORMALIZÁLT VEGETÁCIÓS INDEX (NDVI) SZÁMÍTÁS Az NDVI egy dimenziómentes mérőszám, amely egy adott terület vegetációs aktivitását fejezi ki Értékét a növényzet által a közeli infravörös (NIR) és a látható vörös (RED) sugárzási tartományban visszavert intenzitások különbségének és összegének hányadosa szolgáltatja. Az NDVI érték összefüggésben van a növényzet klorofill tartalmával, és közvetve a növények egészségi állapotával, így települések zöldfelületei (növényzettel borított területei) minőségének, a zöldfelület intenzitásának megállapítására is alkalmazható. Az NDVI számítás során -1 és +1 közötti értékek keletkezhetnek. Ezeket az értékeket a további számítások megkönnyítése érdekében 9 kategóriára osztottuk. Térképes megjelenítés már az alábbiak szerint történt: Kategória sorszáma 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Jelmagyarázat felirata Növényzettel nem fedett terület Alacsony zöldfelületintenzitás

Magas zöldfelületintenzitás

NDVI érték -1 - 0 0 - 0,1 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7

– – – – – – –

0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 1

Jellemző felület Vízfelület, hómező, felhő Mesterséges felület, sziklás, köves, csupasz talaj

Növényzet (minél magasabb érték, annál dúsabb, egészségesebb – azaz annál nagyobb a zöldfelület-intenzitás)

Az NDVI számításához Landsat 5 űrfelvételeket használtunk (FORRÁS: U.S. GEOLOGICAL SURVEY, HTTP://EARTHEXPLORER.USGS.GOV/), ahol a 3-as sáv a látható vörös, a 4-es a közeli infravörös tartományt mutatja. Az űrfelvételek felbontása 30x30 méter, azaz pixelenként ekkora területet fednek le. Az összehasonlíthatóság érdekében nyári (amikor a legnagyobb a növényzet) és közel egy időpontban készült (június közepi, júliusi) felvételeket dolgoztunk fel. Tiszaújváros esetében három (1991-es, 2002-es, 2011-es) műholdfelvételt használtunk annak érdekében, hogy a három időpont közötti változásokat és a jelenlegi állapotot kimutassuk. A műholdfelvételek mérési eredményeit táblázat, diagram és térkép formájában is megjelenítettük. Felvétel időpontja 1991.06.17. 2002.06.15. 2011.07.10.

NDVI minimum érték -0,533981 -0,321429 -0,301205

NDVI maximum érték 0,712418 0,754190 0,723404



23

Külön említést érdemelnek a szántóterületek. Ezek növénnyel való borítottsága időszakos jellegű, évente azonos időpontban mérve is eltérő értéket mutathatnak. A szántók időszakosságából adódó eltérés, pontatlanság miatt a térképeken a szántóterületeket a földhivatali alaptérkép szerinti kiterjedésükkel, fehér színnel ábrázoltuk, zöldfelületi intenzitásukat nem vizsgáltuk. A térképek elemzésénél figyelembe kell venni, hogy a szántóként használt, más művelési ágba sorolt területek az eredményeket pozitív vagy negatív irányba módosíthatják. A zöldfelület-intenzitás jelenlegi állapotának vizsgálata A jelenlegi állapot vizsgálatához az elérhető legfrissebb, az elemzés szempontjából legmegfelelőbb 2011. július 10-i Landsat műholdfelvételt vettük alapul, melyet összevetettünk Tiszaújváros földhivatali alaptérképével. Az elkészült térképeken piros szín jelzi a növényzettel nem fedett területeket, a zöld árnyalatai (a sötétebb szín felé haladva) a növényzettel fedett területek zöldfelület-intenzitását jelölik. Leválogatásra kerültek a három leggyakoribb (legnagyobb területű) művelési ág (erdő, rét, legelő) és a művelés alól kivett területek NDVI értékei. Az eredmények pontosságát a földhivatal szerinti művelési ágak és a valós területhasználati forma közötti eltérés mértéke határozza meg.

456,64

491,79

600

-0

0 - 0,1

0,1 - 0,2

0,2 - 0,3

0,3 - 0,4

325,86

0,4 - 0,5

3,02 0,15 2,82 0,06 0,00

67,23 55,72

64,87 60,37

83,05

125,59 30,79 22,96

10,49 16,43

3,71 4,32 3,72

0,82 0,00 0,23

0

0,46 0,00 0,59

100

5,46 36,78 15,60

136,86

155,74 152,08

164,26 159,62

200

232,16 218,91

300

241,23 207,86

ha

400

364,09

396,41

500

537,75

567,04

700

594,56

662,89

Az egyes művelési ágba sorolt területek NDVI szerinti megoszlása

0,5 - 0,6

0,6 - 0,7

0,7 - 0,8

NDVI 2011.07.10. összesen (szántó nélkül)

műv. alól kivett

erdő

rét

legelő



24

Külterületen a legmagasabb intenzitású zöldfelületek a Tisza nagyvízi medrénél, belterületen a 35 számú főút és a TVK-MOL iparterület közötti részen találhatók. Ezek többsége erdő- vagy gyepterület. A legnagyobb összefüggő növényzet nélküli felületek az iparterület északi részén és a korábbi zagytározó déli részén találhatók. A Város erdőterületeiről megállapítható, hogy jó állapotúak. A legjobb értékeket a Tisza mentén (a zártkertek mellett és a zagytározótól nyugatra lévő erdőterületeken mértük. A gyep művelési ágba sorolt területekről megállapítható, hogy a rétek a legelőknél jobb minőségűek, zöldfelületi intenzitásuk magasabb. Értelemszerűen a művelés alól kivett területek rendelkeznek a legkevesebb zöldfelülettel, ugyanakkor magas zöldfelület intenzitású részei is nagy arányban vannak. Fontos megjegyezni, hogy az alacsony zöldfelületi intenzitású területek már megvalósult, illetve tervezett fejlesztési célterületek, így a város gazdasági és társadalmi viszonyaira gyakorolnak pozitív hatást. Az elmúlt 20 év zöldfelületi változásai az NDVI alapján A vizsgált időállapotok zöldfelületi intenzitás mértékének különbségét kiszámoltuk, így láthatóvá válik, hogy mely területeken növekedett, illetve csökkent az intenzitás mértéke. A különbség számítása során -8 és 8 érték közötti skálát kaptunk, ahol a magasabb értékek a zöldfelületi intenzitás növekedését, az alacsony értékek pedig az intenzitás csökkenését jelzik. Az elkészült színárnyalatos térképek alább láthatók. Változás iránya Csökkenő zöldfelületintenzitás (szántó nélkül) Változatlan zöldfelületintenzitás (szántó nélkül) Növekvő zöldfelületintenzitás (szántó nélkül)

1991-2002 Összterület Terület(ha) arány

2002-2011 Összterület Terület(ha) arány

766,91

22,7%

1517,46

45,0%

1035,88

30,7%

1157,87

34,3%

1571,27

46,6%

698,73

20,7%

Az 1991-es, 2002-es és 2011-es műholdfelvételek alapján a zöldfelület-intenzitást tekintve az alábbi következtetések vonhatók le (figyelembe véve az időszakos növényborítottságú területekből adódó torzítást): A védett területek nagy részén (északkeleti területek) csökkent a zöldfelületek intenzitása, azaz a gyepek minősége és/vagy mennyisége csökkent. A Tisza-sziget területén szintén csökkenés mutatkozik. A városközpontban és a Szederkényi városrészben javult a növényzet minősége. A városi klíma és az életminőség szempontjából ez mindenképp pozitív folyamat. Ugyanakkor az iparterületen látható intenzitás növekedése már nem ilyen egyértelmű. Az üzemi épületek között megjelenő növények általában invazív



25

tulajdonságú gyomfajok, amelyek elterjedése a természetvédelem és olykor az emberi egészség szempontjából is káros. A változás-térképekről jól nyomon követhető a zagytározó minőségének változása. 2002 és 2011 között a terület zöldfelület-intenzitása jelentős mértékben növekedett. Önmagában ez még nem jelent kedvező állapotot, de a térképek alkalmasak a jövőbeni hasznosítás szempontjából a legkedvezőbb területrészeket kijelölésére és a tározó minőségi változására vonatkozó tendenciák megállapítására.

Zöldfelület-intenzitás változás 1991 - 2002 (ha)

csökkenő zöldfelület-intenzitás

változatlan zöldfelület-intenzitás

növekvő zöldfelület-intenzitás

Zöldfelület-intenzitás változás 2002 - 2011 (ha)

csökkenő zöldfelület-intenzitás

változatlan zöldfelület-intenzitás

növekvő zöldfelület-intenzitás



26

(FORRÁS: LANDSAT 5 1991.06.17. ŰRFELVÉTEL, FÖLDHIVATALI ALAPTÉRKÉP, SAJÁT SZERK.) VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


27



28



29

(FORRÁS: LANDSAT 5 1991.07.17. ÉS 2002.06.15. ŰRFELVÉTEL, FÖLDHIVATALI ALAPTÉRKÉP, SAJÁT SZERK.)



30

(FORRÁS: LANDSAT 5 2002.06.15. ÉS 2011.07.10. ŰRFELVÉTEL, FÖLDHIVATALI ALAPTÉRKÉP, SAJÁT SZERK.)



31

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA TELEKSTRUKTÚRA VIZSGÁLATA A telkek vizsgálatának alapja a 2015. márciusi állapotot tükröző földhivatali alaptérkép adatállománya. TELEKMORFOLÓGIA ÉS TELEKMÉRETEK VIZSGÁLATA Tiszaújváros közigazgatási területét 2015-ben – az állami alapadatok alapján – 4927 db telek alkotja. A legkisebb telek 5,39 m2, a legnagyobb 122,6 ha.

Teleknagyság vizsgálat (1 ha alatt) 1500

1384

1310

db

1000

700

539

404

500

240

350

0 0 - 400

400 - 720

720 - 1500

1500 - 3000

3000 - 5000

5000 - 10000

10000 -

m2

db

Teleknagyság vizsgálat (1 ha fölött) 700 600 500 400 300 200 100 0

607

86 1 - 10

10 - 50

6

1

50 - 100

100 -

ha

A telkek nagyság szerinti megoszlása igen változatos képet mutat. A megvizsgált intervallumok közül a 400 m2 alatti telekméret a városközpont lakótelepeinek úszótelkeire jellemző leginkább, de minden lakóterületen előfordulnak ekkora földrészletek. A 400–720 m2-es és a 720–1500 m2-es telkek szintén a lakóterületekhez kötődnek. Utóbbi intervallum a leggyakoribb 28,09%-os arányával. Az 1500 m2-nél nagyobb méret inkább az ipari és mezőgazdasági használatú telkekre jellemző, ugyanakkor Szederkény középső és délkeleti részén is megfigyelhető e telekméretben sűrűsödés. A 3000 m2-nél nagyobb kategóriák telekszám-értékei emelkedő tendenciát mutatnak. Az 1 ha feletti telekméret tekintetében az 1-10 ha közötti telkek képviselik a többséget. A legnagyobb méretű telek a település északi részén található védett gyepterület. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


32



33



34



35

BEÉPÍTETTSÉG VIZSGÁLATA A beépítettség vizsgálatát a földhivatali alaptérkép felhasználásával végeztük el. A településen található 4927 db földrészletből 2642 db beépített, ez az összterület közel egynegyedét teszi ki (23,7%-ot). Tiszaújváros belterületének 6,5%-án található épület. A belterületi beépített telkek aránya az összes belterülethez képest 55%. Külterületen 31 db, zártkertes részen 68 db beépített földrészlet található. A zártkertek 81%-a, a külterület 96%-a beépítés nélküli. A szederkényi városrészen az 5-20%-os, a kertvárosi településrészen a 10-30%os mértékű beépítés a domináns. A 30-50%-os beépítés a kis telekméretekkel van összefüggésben, elsősorban a 400 m2-nél kisebb ingatlanokra jellemző. Megfigyelhető ilyen sűrűsödés a kertvárosi részen az Örösi út és a Lévay József utca mentén, valamint az Erőmű lakótelepen. Tiszaszederkény központi részén (Posta, Református templom környékén) szintén megfigyelhető a sűrűbb beépítés, azonban a településrészen a telekméret-beépítettség közötti kapcsolat kevésbé érvényesül. A legmagasabb beépítési százalék (50% felett) a városközpont úszótelkes lakótelepi ingatlanaira jellemző. Belterületen 1 ha-nál kisebb beépítetlen telkek a Kertvárostól északra helyezkednek el. A beépítettség vizsgálatot összefoglaló diagramok és térképek alább találhatók.

Telkek beépítettség szerinti eloszlása (belterület) 1400 1200

1188

1000 717

800 600

588 372

400 200

72

29

3% alatt

3-5%

458

169

138

0 Beépítetlen

5-10%

10-20%

20-30%

30-40%

40-50%

50% felett

Telkek beépítettség szerinti eloszlása (külterület, zártkert) 1000 800

809

600 400

288

200 0 Beépítetlen

19 51

2 11

2 5

3 1

3 0

0 0

0 0

2 0

3% alatt

3-5%

5-10%

10-20%

20-30%

30-40%

40-50%

50% felett

Külterület db

Zártkert db



36



37



38



39

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON KATASZTER Tiszaújváros tulajdonában álló ingatlanok vizsgálatára a 2014. december 31-ei állapotot tükröző Ingatlanvagyon-kataszter alapján került sor. A nyilvántartás tartalmazza az ingatlanok elhelyezkedését, helyrajzi számát, illetve területét. A kataszter adatainak térképi megjelenítése mutatja az önkormányzati vagyon városon belüli eloszlását. Eltérő szín jelöli a 100%-os, illetve a résztulajdonú ingatlanokat. Külön megjelölésre kerültek a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő TiszaSzolg 2004. Kft. ingatlanjai is.

db

Önkormányzati tulajdonvizsgálat (db) 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

4144

642 27 100%-os önkormányzati tulajdon

Részben önkormányzati tulajdon

111

4

100%-os TiszaSzolg Részben TiszaSzolg Nem önkormányzati Kft. tulajdon Kft. tulajdon tulajdon

ha

Önkormányzati tulajdonvizsgálat (ha) 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

4 003,98

434,81 100%-os önkormányzati tulajdon

1,93 Részben önkormányzati tulajdon

163,44

0,55

100%-os TiszaSzolg Részben TiszaSzolg Nem önkormányzati Kft. tulajdon Kft. tulajdon tulajdon

A vagyonkataszter azon túl, hogy a térbeli összefüggéseket megmutatva tájékoztat az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokról, a fejlesztési területek és környezetük önkormányzati részvételét is előrevetíti. Tiszaváros önkormányzata a település közigazgatási határain belül viszonylag jelentős számú, 100%-os tulajdoni hányadú telekkel rendelkezik (összesen 642 db telek (13,03%) és további 111 db (2,25%) a TiszaSzolg Kft. tulajdonában). Területre vetítve az arányok változnak, hiszen így már csak 9,44%-os (+3,55% TiszaSzolg) a részesedése (434,81 ha +163,44 ha). A részbeni önkormányzati tulajdon nem túl magas, összesen 27 db telket érint (0,55%), amely 1,93 ha összterületű telekállományt jelent, ez a teljes település 0,04%-a. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


40

Az önkormányzati tulajdon elhelyezkedésének vizsgálata A település úthálózata legnagyobb részt az önkormányzat tulajdonában áll. A központi belterületen, tulajdoni szempontból, gócponti területek találhatók: Önkormányzati tulajdonban: • • • •

Városközpont nagy része Tisza-sziget Szederkényi út és Huszár Andor út közötti terület (Sport Park, Gyógy- és Strandfürdő) Tisza menti zártkertes terület

TiszaSzolg Kft. tulajdonában: • •

Vasvári Pál utcától délre eső terület 35 sz. főúttól délre eső terület

A felsoroltak alapján is látható, hogy az önkormányzat a belterületen jelentős tulajdoni hányaddal bír az útterületeken túlmenően. Ez a magas arány kedvező fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása szempontjából is. Külterületen viszonylag Önkormányzat.

alacsony

tulajdoni

hányaddal

rendelkezik

az

Az Önkormányzat résztulajdonnal bíró területei elsősorban a Városközpontban található lakóépületeiből állnak. A TiszaSzolg Kft. szintén rendelkezik lakóépületi résztulajdonnal. Az önkormányzati és TiszaSzolg Kft. tulajdonú területek térképi ábrázolása helyrajzi számos megjelöléssel alább található.



41

(FORRÁS: FÖLDHIVATALI ALAPTÉRKÉP, ÖNK. VAGYONKATASZTER ALAPJÁN, SAJÁT SZERK.) VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


42



43

FORRÁS: FÖLDHIVATALI ALAPTÉRKÉP, ÖNK. VAGYONKATASZTER ALAPJÁN, SAJÁT SZERKESZTÉS VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


44



45

ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA Az épületfunkció vizsgálat a földhivatali alaptérkép épület állományának adatai alapján készült el városrészek szerinti lebontásban. Az alábbi típusok kerültek leválogatásra (a földhivatali adatszolgáltatásnak megfelelően): lakóépület; középület, közintézmény; üdülőépület; gazdasági és melléképület; üzemi épület és építmény; vegyes funkciójú épület, rendezetlen funkciójú épület. A Városban a legnagyobb mennyiségben gazdasági és melléképületek találhatók, viszont területarányuk és átlagos alapterületük alacsony. Ennek oka, hogy e funkciótípusba kerültek besorolásra a garázstelepek, melyeknél minden garázs külön épületnek minősül. Gazdasági és melléképületek a Szederkényi városrészben is nagy mennyiségben fordulnak elő, minden negyedik telken található egy. A második legnagyobb darabszámban a lakóépületek vannak jelen. A legkisebb alapterülettel a szederkényi lakóépületek rendelkeznek (átl. 100 m2), míg a legnagyobb alapterületű lakóépületek a városközpontban vannak, melyek közül 8 épület 1000 m2-nél nagyobb alapterületű. Üdülőépületből egyetlen darab van nyilvántartva a településen, ez a Tisza-szigeten található. Tiszaújvárosban 295 db középület, közintézmény található. Ezek nagy része a Városközpontban és az Összekötő városrészben helyezkedik el. A középületek rendelkeznek a második legnagyobb átlagos alapterülettel a településen fellelhető épülettípusok közül. Üzemi épületek és építmények értelemszerűen legnagyobb számban a TVK-MOL iparterületen és az összekötő városrészben helyezkednek el, összesen 74 hektárnyi területet foglalnak el (az összes épület által elfoglalt terület 2/3-adát). Városrészek épületeinek mennyiségi eloszlása: Városrész

Üzemi épület és építmény

Vegyes funkciójú épület

Rendezetlen funkciójú épület

10

Gazdasági és melléképület 76

4

1

6

81

837

232

587

23

191

2

41

12

157

177

3

9

37

894

3

144

159

586

33

Külterület

1

1

86

1

Összesen

1365

295

1970

1343

Kertváros Összekötő városrész Szederkényi városrész Tiszaparti városrész TVK-MOL Iparterület Városközpont

Lakóépület

Középület, közintézmény

589 3

Üdülőépület

1

1

1 1

504

1

1

3

518

(FORRÁS: FÖLDHIVATALI ALAPTÉRKÉPRŐL SZÁMOLT ADAT, SAJÁT SZERKESZTÉS)



46

Épületek funkció szerinti megoszlása (db)

1

db

1365

295

1970

1343

3

518

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

Lakóépület


Üdülőépület

Gazdasági és melléképület



2000


Épületek funkció szerinti megoszlása (ha)

0,00

ha

24,33

10,75 6,74

74,31

0,07 1,34 0

10

20

30

40

50

60

70

Lakóépület


Üdülőépület




80


Épülettípusok átlagos alapterülete (m2) 178,26

364,24

34,26 34,21

m2

25,85 0

553,28

221,74

100

200

300

400

500

Lakóépület


Üdülőépület




600


FORRÁS: FÖLDHIVATALI ALAPTÉRKÉP, SAJÁT SZERKESZTÉS VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. • WWW.VATIKFT.HU • TEL.: 06-1/413-0959


47



48



49


TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Recommend Documents