Telephely és létesítmény

Atomerımővek telepítése. A nukleáris és atomerımővi telephelyek jellemzıi

Bérci Károly ETV-ERİTERV Rt 2008. Május 15.

Nukleáris létesítmények telephelye A létesítményhez szükséges terület, a szükséges külsı kapcsolatokkal Atomerımő: telephely és biztonsági övezet, közvetlen környezet (site + exclusion area + low population zone) A telepítés és/vagy a telephely engedélyköteles (nukleáris, föld/ terület-használati ill. környezetvédelmi szabályozás)

Telephely és létesítmény

Alapvetı hatásirányok: Atomerımő → Környezet (természeti és emberi) Telephelyi jellemzık→ Létesítmény (kialakítás, méretezési alapok, veszélyforrások) Emberi tevékenység a környezetben→ Atomerımő (veszélyforrások)

Telephely vs. létesítmény Minden szempontból meghatározó, hogy az adott területen milyen tevékenységeket, milyem keretek között kívánunk végezni. A telephellyel kapcsolatos követelményeket így csak a létesítmény jellemzıi alapján lehet definiálni.

Nukleáris létesítmények telephelye Biztonsági megfontolások alapján különleges követelmények definiálhatók Kielégítésükhöz térben és idıben kiterjedt, költséges vizsgálatok szükségessek Nemzetközi szabványok, ajánlások A megfelelıen jellemzett telephely jelentıs érték

Telephely kiválasztás Mottó 1: A telephely kiválasztás inkább mővészet mint tudomány Szempontok:

Biztonsági Mőszaki Környezetvédelmi Gazdaságossági Társadalmi

Telephely kiválasztás Mottó 2: A telephely kiválasztás mindig értékválasztás/érvényesítés is Cak néhány olyan természeti eredető veszélyforrás van, ami ellen nem tudunk védelmet biztosítani

Felnyíló törés (capable fault) Tsunami Vulkánkitörés

Telephely kiválasztás Egyéb telephelyet érintı természeti eredető veszélyek (szeizmicitás, árvíz, sülyedés, vízhiány) gazdaságimőszaki problémát jelentenek A valóságban az egyik legnagyobb „ellenség” az információ-hiány, az ismereteinkben meglévı bizonytalanságok kezelése

Telepítés – Biztonsági megfontolások Tektonika: aktív töréseket kizárni két oldalról 16 km-es védıtávolsággal Szeizmicitás: potenciálisan MSK 9 intenzitású földrengés generálására képes forrásterületeket 8-10 km-es védıtávolsággal kizárni Földtani felépítés: felszini instabilitást okozó rétegeket (karszt, tızeg, duzzadó agyag, roskadó lösz, stb) kizárni 1 km-es védıtávolsággal

Telepítés – Biztonsági megfontolások Geomorfológia: csuszamlásveszélyes lejtıket 1 km-es védıtávolság-gal Hidrológia: ne legyen a 100 éves árvíz-szint alatti területen, belvíz felhalmozódására képes területen Balesetelhárítás: a baleseti hatásterületen belüli népességszám korlátozása

Telepítés – Biztonsági megfontolások

Emberi eredető veszélyforrások: Repülıterek, légifolyosók Katonai létesítmények, lıterek Veszélyes ipari üzemek Aktív és felhagyott bányák, hulladéklerakók

védıövezeteikkel kizárandók

Telepítés – Mőszaki megfontolások Végleges hıbefogadó rendelkezésre állása (tenger, folyó, tó illetve nedves, vagy száraz hőtıtornyok), korlátozott távolságon belül (10-15 km) Nagyságrendileg 1000 MWe teljesítményhez frissviz-hőtésnél 100 m3/s, nedves hőtıtoronynál 4 m3/s vízigénnyel számolhatunk Hatásfok-romlást fel kell vállalni

Telepítés – Mőszaki megfontolások Az alapkızet mélysége, a fedıüledék teherbírása Hálózati csatlakozás kialakításának lehetısége (2 elkülönülı, eltérı feszültségszintő hálózati vonal preferált)

Telepítés – Környezetvédelmi megfontolások Védett és védelemre tervezett területek kizárása, védızónáikkal együtt (Nemzeti parkok, TT, TVK, Ramsari/Natúra 2000, Ökológiai folyosók) A jelenlegi és potenciális ivóvízbázisok és utánpótlódási területeik Történelmi emlékhelyek/értékek

Telepítés – Társadalmi megfontolások Üdülıterületeket nem vehetünk igénybe (részben biztonsági, a mobil népesség miatt) Lakossági elfogadást biztosítani kell (legalább is a tőrést) Regionális fejlesztési tervekkel összhangot biztosítani Szakképzett munkaerı megléte

Telepítés – Gazdasági megfontolások Földérték Infrastruktúrális fejlettség/ fejlesztési igény Végleges hıbefogadótól való távolság (vizellátás szivattyúzási költsége) Hálózati csatlakozás kiépítésének költsége Telephely jellemzés idı- és költségigénye

Telephely jellemzés (Nukleáris és sugárbiztonság)

Telepítés - Fázisok

Terület kiválasztás (Area selection) Potenciális telephelyek kijelölése (Selection of potential sites) Javasolt telephelyek kijelölése (Selection of proposed sites) Alapvetı telephelyvizsgálatok (Basic site characterization) Részletes telephely jellemzés (site characterization)

Szeizmo-tektonika (felnyíló törés, mértékadó földrengések) Meteorológia (kibocsátás terjedés) Demográfia (lakott helyek, népmozgalom) Hidrológia (árvizek, kisvizek, hıterhelés) Külsı emberi és természeti eredető hatások Geotechnika (sőlyedés, talajfolyósodás) Környezeti radiológia

Mértékadó telephely jellemzık (PAE)

A létesítmény neve:Paksi Atomerımő A létesítmény elhelyezkedése:Magyarország, Tolna megye, Paks város súlyponti koordinátái: 463443,05É;185109,56K Az igénybevett terület:568,7262 ha (az RHK Kft. 13,7861 ha területével (KKÁT) együtt) A telephely természetes tengerszint feletti magassága:93,2–97,6 mBf A tereprendezéssel kialakított 0,00 szint:97,00 mBf, a létesítmények tervezési alapszintje (±0,000 m) 97,15 mBf A telephely közvetlen környezetének topográfiai jellemzıi:síkvidék, folyópart


A telephely demográfiai környezete • – az adatfelvétel idıpontja: a 2001 évi népszámlálás • – népsőrőség: • • •

– országos átlag: 110,0 fı/km2 – a közvetlen (8 km-es) környezetben: 136,2 fı/km2 – a tágabb (30 km-es) környezetben: 71,6 fı/km2

• – a tágabb környezet teljes lélekszáma: 202406 fı • – a legközelebbi lakott helyek • • • •

– Paks-Csámpa, 2 km DNy-i irányban: – Uszód, 4 km K-i irányban: – Dunaszentbenedek, 4,2 km ÉK-i irányban: – Paks, 5 km É-i irányban:

• – a legközelebbi nagyobb település Szekszárd, 26 km DDNy-i irányban • – a legközelebbi nagyváros Budapest, 118 km É-i irányban

A régió és a telephely gazdasági, település-szerkezeti és demográfiai viszonyai és ezek fejlıdése az atomerımő biztonsága és a balesetelhárítási intézkedések végrehajtása szempontjából releváns kockázatot nem jelentenek.



Földhasználat a közvetlen környezetben

– mezıgazdasági: szántó 75%; gyümöl-csös, szılı 2%; rét, legelı 5% – erdı: 16,5 % – egyéb: 1,5 %

Meteorológiai jellemzık: A paksi telephelyen egy 120 m magas meteorológiai mérıtorony és egy WMO standard felszíni fıállomás üzemel.

• – hımérsékleti maximum: 45,6 °C • – hımérsékleti minimum: –38,1 °C


– éves átlagos csapadék: 571 mm – napi csapadék extrémuma (10-4/év): 211,8 mm – maximális hóvastagság (10-4/év): 153 cm, (53 cm az eddig mért max.) – maximális szabadfelszíni hóteher (10-4/év): 1,5 kPa – az uralkodó szélirány: ÉNY, ÉÉNY – széllökés maximum(mért): 31,6 m/s(1985.február3.) – 10 000 éves visszatérési idejő maximális széllökés: 43,2 m/s – a leggyakrabban elıforduló Pasquill-féle stabilitási kategóriák: D: 30,6%, C: 29,6%, B: 16,6% – villámcsapás: 5,1 lecsapó villám/km2/év

– lokális hımérsékleti maximum: 37,5 °C (mért, 1983. júliusban és 1992. augusztusban) – lokális hımérsékleti minimum: –30,3 °C (mért, 1987. januárban) – a Paksi állomás megfigyelési adatai alapján az extrém eloszlásfüggvény maximum-likelihood becslésébıl származtatott 10 000 éves visszatérési idejő


Külsı, emberi eredető veszélyforrások eloszlása • – ipari létesítmény: 0-5 km: 1; 5-10 km: 0; 10-20 km: 2; 20-30 km: 4 • – katonai létesítmény: 0-5 km: 0; 5-10 km: 0; 10-20 km: 1; 20-30 km: 1 • – repülıtér: 0-5 km: 0; 5-10 km: 0; 10-20 km: 1; 20-30 km: 1

A Paksi Atomerımő körül 3 km sugarú kör a 463443É, 0185110K középpont körül 5950 m magasságig tiltott légtér, a repülıgép rázuhanás valószínőségi alapon kiszőrhetı. A katonai, ipari tevékenységbıl eredı veszélyforrások valószínőségi és távolsági alapon kiszőrhetıek, beleértve a közúti és folyami szállítás veszélyeit is.


Mértékadó telephely jellemzık (PAE) • – a felszíni vizekbıl megvalósuló vízhasználatok:

Hidrológiai jellemzık • – a lefolyás jellege: 3 kis patak és vízfolyás vízgyőjtı területe (Sió, a Duna jobb- és balparti vízgyőjtıje) • – a vízgyőjtı terület nagysága: kb. 500 km2 • – a Duna közepes vízszintje: 88,0 mBf • – vízszintingadozás: –3 ÷ +6 m • – a legközelebbi jelentısebb vízkivétel: Paks-Faddi fıcsatorna, 18 km-re délre

öntözés, ipari vízfelhasz-nálás (Paksi Atomerımő), ivóvízellátás (Kalocsa-Baráka vízbázis, Baja Városi Vízmő vízbázisa, Pécs-Mohács regionális vízbázis)


Geológiai, tektonikai és szeizmicitási jellemzık – Az alaphegység 1600–1700 m mélységben valószínősített. Ezt részben törmelékes üledékekbıl, részben vulkanitokból álló, kb. 1000 m vastagság miocén képzıdmények fedik. A miocén felett pannóniai képzıdmények települnek 600–650 m vastagságban, aminek a tetején kb. 30 m folyóvízi üledék helyezkedik el. – A telephelyen felszínre kifutó elvetıdést okozó törésvonal nincs.

– a 10 000 éves gyakoriságú számított LNV: 96,36 mBf – mértékadó árvízszint (MÁSZ): 95,30 mBf – az eddig észlelt legmagasabb vízállás: 94,95 mBf – az árvízvédelmi gátak koronaszintje: 96,60 mBf; száraz telephely – a 10 000 éves gyakoriságú számított LKV: 84,06 mBf – az eddig mért legalacsonyabb vízállás: 84,42 mBf (2003. augusztus 30.)


– A mértékadó földrengésszintek: • A 10 000 éves maximális méretezési földrengésre a telephely szeizmicitásának és a felszínközeli talajrétegek módosító hatásának figyelembevételével 0,25 g horizontális és 0,2 g vertikális gyorsu-lásértékek lettek megállapítva és rögzítve • – A hatóságilag jóváhagyott szeizmikus kockázatértékelés tartalmazza a telephelyspecifikus válaszspektrumokat.

– A talajfolyósodással a 10 000 éves visszatérési idı (10-4/év szőrési szint) bázisán nem kell számolni.

Engedélyezés A jelenlegi magyar jog és EUs jog szerint a környezeti hatásvizsgálat az elsı lépés Az atomtörvény alapján elvi parlameni döntés kell a telepítéshez A telephely engedélyt ezt követıen lehet kérni az OAH-tól, a létesítményt minimum mőszaki terv szinten ismerni kell

Környezeti hatásvizsgálatok

Környezeti monitoring program

Környezeti hatásvizsgálatok

Jogszabályi háttér létrejötte, többszöri módosítása Nagyerımőves kapacitásbıvítési tender (CANDU, AP600, VVER640) A nemzetközi elıírásoknak megfelelı tartalmi követelmények (környezeti elemenkénti, hatás-viselıkkénti értélelés) EKT – a rendelkezésre álló adatok alapján? Hatósági, szakhatósági ismeretességi igények

A 80-as évek második felében megjelenik a környezetvédelmi tervfejezet igénye. Elsı KHV Paksra az 1000 MW-os bıvítés terveiben. „Ab esse, ad posse” alapon a hatásfolyamatok elméleti felvázolása (ember központú) A vizsgálati igények beépültek az üzemi és hatósági monitoringba, a felülvizsgálati követelményekbe.

Az Atomerımő üzemeltetését részben folyamatosan, részben idıszakos környezeti, radiológiai mérések kísérték. Az EKT-k alapján megfogalmazott hatósági igényeket önálló programmá szerveztük 1998-tól egyes mérések rendszeressé váltak, 1999-tıl megindult a telephely környezeti jellemzését célzó monitorozási program.

Alprogramok

• Felszíni vizek állapota és változása • Felszín alatti vizek állapota (vízbázis védelem) • Hidrometriai mérések (medervizsgálatok) • Lokális klíma (klimatikus hatások) • A környezetének területhasználati – területszerkezeti jellemzése

Alprogramok

• Minta értékő biomonitoring vizsgálatok • Környezetegészségügyi állapotfelvétel • A környezeti sugárzás jelenlegi szintjének meghatározása • Az élıvilág sugárterhelésének meghatáro-zása • Vizek trícium tartalmának meghatározása • Mikroszeizmikus monitoring

Telephely és létesítmény

Recommend Documents