Télálló Agavék
Télálló
agavék
Az agavékat legtöbben csupán a kaktuszok kísérőnövényeiként tartják, néhányunkat azonban teljesen elvarázsolnak. Kevés olyan elszánt vagy inkább megszállott növénygyűjtőt lehet találni, akik a nagytermetű, nagyobb helyet igénylő nemzetségeket részesítik előnyben. Az Agave nemzetség tipikusan ebbe a csoportba sorolható. A gyűjtemények kialakításánál valószínűleg mindenki a minél idősebb növények beszerzésére törekszik, azonban ezzel a hozzáállással az agavéknál igen gyorsan komoly problémákba ütközhetünk. Elsősorban a helyhiány és a nem elhanyagolható fizikai megterhelés - amely a nagyobb termetű fajok ki-be hurcolását jelenti - okozza azt az állandóan visszatérő kérdést, hogy miért éppen ebbe nemzetségbe kellett belehabarodnunk? Ilyenkor vannak akik átállnak más fajok gyűjtésére, vagy a nagytermetű fajokból egy-egy különlegesen szép példányt megtartva, a törpe növekedésű fajok felé orientálódnak, illetve azokat a fajokat részesítik előnyben, melyek nem foglalnak helyet az üvegházból, mivelhogy télállók.
Az agavék általában melegebb éghajlaton, Amerika DNy-i részén, Mexikó, Közép-Amerika és a Karibi térségben fordulnak elő. Inkább mezofiták, mint xerofiták, nem kimondottan a száraz sivatagok növényei. Néhány faj magasabb tengerszint feletti magasságokban is él, ahol gyakran fagypont alatti hőmérsékletek is mérhetők a téli hónapokban. Ezért nem különösen meglepő, hogy néhány faj, károsodás nélkül kibírja a hazai telet.
Általánosságban a természetes élőhely ismerete segítséget nyújt egyes fajok fagy toleranciájával kapcsolatban, de teljes képet végül a tapasztalati értékek adnak. A legtöbb Agave Amerika trópusi, szubtrópusi területein honos, ahol a téli minimum ritkán esik -7 °C alá. Azok a fajok, amelyek magasabb területen, hegyvidéken élnek általánosságban nagyobb hidegtoleranciával bírnak. Az északi területeken, Észak-Arizona hegyein élő fajok jobban elviselik a hideget, mint a Mexikó délkeleti hegyvidékein élő fajok, amik mérsékelten fagytűrők. Ez egy fajon belül is igaz, az Agave parryi egy jó példa erre. A növény Észak-Arizonában kiváló fagytűrő, elviseli a -23 °C-ot is, míg Mexikóban, Zacatecas és Durango határán csak -7 -9 °C-ot visel el. Általános szabály, hogy a lágy, hajlékony levelű agavék kényesebbek a fagyra, mint a merev, kemény levelűek, és a nagyobb termetű fajok érzékenyebbek, mint a kisebbek. Az agavék sikeres kültéri tartásának legnagyobb akadálya nem a hideg, hanem a hideg és a nedves idő kombinációja hosszú időszakon keresztül.
1/7
Télálló Agavék
Több publikáció és internetes kaktuszos oldal foglalkozik télálló növényekkel, akár tudományos alapokra, akár saját tapasztalataikra támaszkodva. Ezen adatok felhasználásával, az alábbi táblázatban megtalálhatóak azok a taxonok, amelyeket -10 °C alatti hőmérsékleten tartottak. Természetesen ezek csak száraz adatok arról, hogy melyik faj meddig bírja, arról azonban nem informál, hogy az adott hőmérsékletet mennyi ideig voltak képesek elviselni, illetve ehhez milyen egyéb kondíciók társultak.
Határozó
A határozót azokról a fajokról készítettük, amelyek a -23 °C-ot elviselték. Az adatok kifejlett, élőhelyi növényekre vonatkoznak. A tartás körülményei erősen befolyásolhatják az egyed tulajdonságait, határozásnál ezt vegyük figyelembe, és csak a különböző adatok összessége alapján döntsünk. A virágok jellemzését - bár jellegzetes és sokat segíthetne a határozásban jelen esetben a hazai "virágtalan" körülmények miatt elhagytuk. A Magyarországon télálló parryi változatok megbízható elkülönítése csak a virág ismeretében lehetséges, ezért ettől jelen esetben eltekintettünk, és csak, mint "parryi"-t jeleztük. 1. 2. 2 3.
1.
Szukkulens levelek csúcstövissel 2 Levelek csúcstövis nélkül, virginica bőrszerűek nem szukkulensek, évente visszahúzó Levelek maximum 5 cm szélesek 3 . Levelek minimum 54 cm szélesek Levelek 3 - 5 cm szélesek, parryi és 30 - 50 var. cm parryi hosszúak. levele (ritkán leheta4,5 cm széles) utah
3. Levelek 1,5 - 3 cm szélesek, utahensis és 15 - 30 cm ssp. hosszúak utahensis 4. A levél csipkés, szemölcsös 5 4. Sűrűn sarjad, hosszú rhizómáival nagy elterülő csoportot alkot, a levél nem szemölcsös 6 5. csúcstövis nem fut le a levélszélen, inaequidens levél középen a legszélesebb
2/7
Télálló Agavék
5. Ritkán vagy egyáltalán nem sarjad. A hosszan csúcsosodó, kanalas levél alsó és középső részén havardiana a levélszél mentén a fogak visszahajlók 6. A rozetta nagy, sok levéllel, parryi csúcstövis 1,5 - 3 cm 6. A levelek lándzsásak, csúcsban végződőek, és 20 - 45 cm hosszúak, a csúcstövis kifejezetten neomexicana ár alakú, 3 - 5 cm hosszú
Télálló fajok elterjedése
1-2. parryi változatok 3. utahensis ssp. kaibabensis 4. utahensis ssp. utahensis 5. neomexicana 6. havardiana
Az
Agave virginica elterjedése /ábra az eFloras.org alapján/
Agave virginica Linné 1753. Szin.: Manfreda virginica (Linne) Salisbury ex Rose, Polianthes virginica (Linne) Shinner, Agave lata Shinners (1951), Polianthes lata (Shinners) Shinners (1966), Manfreda virginica ssp. lata (Linne) O'Kennon & al. (1999), Agave pallida Salisbury (1796), Agave virginica var. tigrina Engelmann (1875), Manfreda tigrina (Engelmann) Small ex Rose (1903),
3/7
Télálló Agavék
Manfreda virginica var. tigrina (Engelmann) Rose (1903), Agave virginica fa. tigrina (Engelmann) Palmer & Steyermark (1935), Agave tigrina (Engelmann) Cory (1936), Polianthes virginica fa. tigrina (Engelmann) Shinners (1966), Allibertia intermedia Marion (1882), Agave alibertii Bake (1883). Elterjedése: az USA déli és keleti területein, Missouri és Texas államoktól az Atlanti-óceánig. Az Agave virginica ssp. virginica erdős területeken, sziklás és homokos talajon érzi jól magát. Kifejezetten mérsékelt övi növény. Könnyen felismerhető karcsú zöld, felálló cimpájú virágairól, és a bibeszárról, ami rövidebb, mint a porzószál. (Verhoek-Williams 1975). Július közepétől augusztus közepéig virágzik. Levelei évente visszahúzódnak. A növény közép méretű. A rhizóma 1-2.5(-5) x 1-2.3(-2.6) cm. A rozetta számos, félhúsos levélből áll, melyek félszukkulensek, elterülők, lándzsásak, 12-15(-30) cm hosszúak és 1-4.5 cm szélesek, 7-15-ször hosszabbak, mint szélesek, színük általában zöld, vörös foltokkal az alap közelében, (néha teljesen zöld). A levélszéleken egy keskeny porcos vonal található. A virágzat 0.75-1.9(-2.12) m magas. Egy rövidebb, szélesebb levelű alfaj, a Dél-Oklahoma, Észak- és Közép-Texas, főképpen Backland Prairie-n elterjedt Agave virginica ssp. lata (Shinners) Thiede & Eggli 2001 télállósági adatai nem ismertek.
1. kép Ez a példány 6 évig élt Hódi Tóth József kertjében, drenázs talajba ültetve. Júniusban virágzott, csirázóképes magot érlelt, majd az ezt követő télen elpusztult. Sarjat nem hozott. Fotó: Hódi Tóth József
Agave parryi var. parryi Engelmann 1875 Szin.: Agave parryi ssp. parryi, Agave scabra ssp. scabra, Torrey (1859),
Agave americana var. latifolia
4/7
Télálló Agavék
Agave scabra Salm-Dyck (1859), Agave wislizeni Engelmann (1875), Agave marcusii De Smet (1876), Agave noah Nickels (1894), Agave applanata var. parryi (Engelmann) Mulford (1896), Agave chihuahuana Trelease (1911), Agave patonii Trelease (1911), Agave marcusea hort. ex Trelease (1912), Agave marensii hort. ex Trelease (1912), Agave parayi hort. ex Trelease (1912), Agave parreyi hort. ex Trelease (1912), Agave paryi hort. ex Trelease (1912), Agave payrii hort. ex Trelease (1912).
Elterjedés: USA (Közép- és Délkelet-Arizóna; Délnyugat-Új Mexikó), Mexikó (Chihuahua és Durango nyugati területei); nyílt sziklás lejtőkön, tölgyes vagy fenyő-tölgy erdőkben, 1200-2800 begin_of_the_skype_highlighting 1200-2800 end_of_the_skype_highlighting m magasságban. A rozetta kompakt, gömbölyded, (35-)40-60 x 60-75 cm, sűrűn sarjadó. A rozettánként 100-160 db levél, merev, vastag, röviden csúcsosodó, (18-)25-50 x (4,5-)8-12 cm. Színe kékes szürkétől a világos zöldig. A levélszéli fogak kicsik, egyenesek a szinte sima szegélyen, általában 1-2 cm-ként ülnek, a legnagyobbak (3-7mm) a levéllemez közepe felett helyezkednek el, színük sötétbarnától a szürkésig. A csúcstövis felső oldala majdnem lapos, 1,5-3 cm hosszú, színe sötétbarna, idősebbeknél szürke. A bimbók színe rózsaszínűtől a pirosig változhat, nyíláskor sárgák.
5/7
Télálló Agavék
Agave parryi
var. couesii (Engelmann ex Trelease) Kearney & Peebles 1939
Nyílt, füves lejtőkön, illetve fenyő tölgy erdőkben él, 1100-2100 m magasan. Rozettája 35-55 x 40-65 cm; a levél 25-42(-47) x 6,5-11 cm. Ez a taxon a faj elterjedésének ÉNY-i határán élő, kisebb növésű variációja.. Kisebb levelű formák találhatók máshol is A. parryi fa. integrifolia-ként, ami a populációiban egy fogatlan változatként mutatkozik meg. Ilyen aberrációk széleskörüen elterjedtek a nemzetségben és nem érdemelnek taxonómiai elkülönítést. A taxon az A. chrysantha-val hibridizál.
2. kép Debreczy Zsolt gyűjtéséből, az Elden-csúcsról származó " parryi"-k, melyek már 20 éve Mester Csiki Ferenc gyűjteményében élnek. Fotó: Mohácsi Gábor
Agave neomexicana Wooton & Standley 1913
Szin.: Agave parryi var. neomexicana (Wooton & Standley) McKechnie (1949); parryi ssp. neomexicana (Wooton & Standley) B. Ullrich (1992).
Agave
Elterjedés: USA (Új-Mexikó és Délnyugat-Texas hegyvidékei), Mexico (Coahuila?) A rozetta lapított, kicsi vagy középméretű, sarjadó. A levél lándzsás, merev, általában középen szélesebb, röviden hegyesedő, alul körkörös, felül konkáv, 20-45 x 5-12 cm. Az 1-3cm ként elhelyezkedő levélszéli fogak majdnem egyenesek vagy kissé hajlottak, vékonyak, 5-7 mm hosszúak (középen), színük sötétbarnától a szürkésig. A csúcstövis 2,5-4 cm hosszú, ár alakú, belső felülete lapos, egy enyhe barázdával. A virágzat 3-4 m magas, összetett fürt. A virágok bimbóban vöröstől a narancsszínűig, nyíláskor sárgák, csúcsuk vöröses.
6/7
Télálló Agavék
3.kép Agave neomexicana. Fotó: Mohácsi Gábor Agave havardiana Trelease, 1912. Elterjedés: USA (Texas: Big Bend Mexico (Észak-Chihuahua, Észak-Coahuila). levél levélközép zöldig helyezkednek csúcstövis cm levélszél. tehető. A rozetta hosszú, változhat, Virágzat nyitott, egyenestől alatt, színe el, csúcsosodó, 30-60(-70) az törzs sötétbarnától 2-4 alap a m nélküli, hullámosig, magas, felé xaz vastag, sárgás. redukált 15-27 0,5-0,8 aalapú, összetett szürkésig. merev, alul Arégió), méretűek xmészköves levélszéli (ritkán 1-1,6 körkörös, fürt, az Hosszan nagyobb). alap a és fogak főleg lepel felül ritkábban, fölött lefutó, általában magányos, sárga. szélesen Színe néha Virágzása 1,5-2 a7-10 barázdált, keskenyedő, kékes szórványosan teljesen cm-ként mm-esek, szürkétől nyárra, szarusodott általában állnak. legszélesebb kora és sarjadó. aáltal. sűrűbben A világos őszre 3-5(-10) a A a borókás-fenyvesekben Kedveli amajd sziklás, törmelékes és tölgyerdőkben, lejtőket, 1200 és 2000 sziklakibúvásokat. menyhén közötti magasságban cserjés, él. Az A.tojásdad, havardiana hibridizál A. lechuguilla-val, létrehozva A. xSivatagos, glomeruliflora természetes hibridet. Elkülöníthető acm Parryannae csoporton belül aesetenként nagyon széles csúcsosodó levelei ésaz visszahajlott fogai virágzott, (Kaktusz-Világ Sándor László XXV. az 15 ezt évig évf. követő tartotta 1. szám). télen más elpusztult. agave fajok Am, leghidegebb kíséretében. télen Ez idő -30 alatt °C-ot sarjat is elviselt. nem hozott,
4. kép Agave havardiana. Fotó: Mohácsi Gábor Agave utahensis ssp. utahensis Engelmann 1871 A. Terracciano(1885); Agave utahensis Szin.: Agave haynaldii var. utahensis (Engelmann) var. utahensis; Agave newberryi Engelmann (1875); scaphoidea Greenman &példányait Roush (1929); Agave utahensis var. scaphoidea (Greenman & Roush) M. E. Jones (1930); nevadensis ex Greenman && Roush (1929); nevadensis (Engelmann ex Greenman Roush) (1943); discreta M. E. Jones (1930); eborispina Hester (1943); var. eborispina (Hester) Breitung (1960); Agave utahensis fa. nuda hort. ex E. & B. Lamb (1978). Elterjedés: USA (California, Utah, Nevada, Arizona). felül (törpe tompák, csúcstövis virágzat A kompakt konkáv, formában 2-4 vastagok, hengeres, rozetták m általában magas, szürkéskék). és kis 2-4 világos a 15-30 csoportokat lepel cm hosszú, cm szürkék. A sárga. levélszél hosszú, alkotnak. világos AHester nagyobb fogazott, és 1,5-3 szürke A 70-80 fogak cm a vagy fogak széles, darab általában csontfehér, 1-2,5 lándzsás, világos cm-ként 2-4szürkés 1-3 mm merev helyezkednek cm-en hosszúak. vagy levél lefutó. sárgás alul AA konvex, el, zöld. alá Néhány húzódó helyen több-kevesebb láthatjuk. sikerrel tartják. Általában, csak letörpült vegetáló, szinte a föld
5. kép Agave utahensis ssp. utahensis. Fotó :formák Mohácsi Gábor Agave utahensis ssp. kaibabensis (McKelvey) Gentry 1982. Szin.: Agave kaibabensis McKelvey (1949); Agave utahensis var. kaibabensis Breitung (1960). (McKelvey) Elterjedés: USA (ÉszakArizona) alfajéhoz egyedülálló; hamvaskékek, csúcstövis Eltérések hasonlóak, az erős, utahensis levél a ár levélszéli alakú, 30-50 de alfajtól: nagyobbak. 2-4 xfogak 3-5 cm idős cm, (2-)3-5 hosszú. világos, korban mm Aközött virágzat törzs fényeszöld, hosszúak, formálódik, 3,5-5 2-4 a m fiatalabb cm-ként magas, a rozetta levelek helyezkednek a nagyobb, virágok általában az utahensis el.kiváló A Az A. A nevadensis és az eborispina változatokat, Gentry az A. utahensis ssp. utahensis szinonímájaként pusztán utahensis törpe ssp. forma, kaibabensis fogadta nagy el. megnyúlt az Szerinte agavés tövisekkel, átmeneti élőhelyek alegészakibb hegyi szerepét mészköves területein töltik sziklakibúvásokról. be. él, Mindkét ahol a általában változat hőmérséklet télálló sziklakibúvásokban, közelében -18 °Cnövény alá él, isa 700 süllyedhet. válhat és sivatagi európai 2500 Ezekből m cserjésben, körülmények közötti a populációkból, magasságban. is. fenyvesben némi Mésznedvesség vagy vagy homokköves tűlevelű védelem erdőségek mellett Hazánkban többen is sikerrel tartják, és aborókás legtélállóbb agave fajnak bizonyul.
6. képheterodon Agave utahensis ssp. kaibabensis. Fotó: Mohácsi Gábor Agave inaequidens ssp. inaequidens Koch Szin.: Agave amoena hort. ex Lemaire ex Jacobi (s.a.); incl. Agave mescal Koch (1865); Agave crenata Jacobi (1866); incl. megalacantha Hemsley (1880); incl. reginae (1912); hort. ex A. Berger (1915); incl. Agave Trelease (1920). Elterjedés: lejtőkön, fenyő-tölgy Mexikó (Jalisco, erdőkben, Hidalgo, 1800-2400m Michoacan, magasságban Mexico, D.F., él. (Gentry, Morelos, 1982) Puebla). cm-re Színük ilyen). vagy erős, kinyílva közepes változatosan szélesen, bújnak Abourgaei világos sárgák, levélszélek vagy elő zöldtől mélyen vöröses nagy atartjuk görbültek, fiatalok. hullámosak, arozetta kanalas sárgászöldig, cimpával. színűk levelek nyitott, felül, csipkézettek. gesztenyebarnától változatosan 2,5-5,5 magányos. ritkán finoman cm a1860 fogak sötét Sziklakertünkben lándzsásak, hamvas barna. aa levélszélen sötétbarnáig A (az mereven szirmok általunk jól kétalakúak, sarjad, változhat. vöröses állóak nevelt egymástól vagy növény bordók, egyenesek ASziklás csúcstövis kihajlók. is 30-40 5 Hosszú cm-es sarjak évek óta viszont túlélték sziklakertünkben. ezt a"Frostharte telet is 1999-ben szinte károsodás -23 °C -on nélkül. az anyanövény elfagyott, aincl. 3-18 A német C-os hidegtűréssel. Rüdiger Mattern isAemlíti Agaven" című cikkében (KuaS 48 (10) 1997),
7. kép Agave inaequidens inaequidens. Fotó: Mohácsi Gábor Tapasztalataink jótékonyan Két semmilyen hatással felmelegedés Nem gombák, szemű évvel kavics van baktériumok ezelőtt víz hat. növényeink acserépben, utáni, nyújthat megkötő, felverődő -2006. kísérletképpen visszatérő támadásinak. megfelelő illetve fejlődésére, szennyeződést, fagyok, szerves védelmet. -A egy Ez és illetve ellen olyan anyagot a mert téli Atelelnek. aasziklakertet fekete túlélésére. növény ez hideggel nem kedvező bazalt kevertünk. köré egy Elsődleges építettünk, helyet törmelék szórt időben Úgy szikla nyújt jelentkező gyors melynek veszélyt tűnik az törmelék, alatta ez felmelegedésével igen a "talajába" kora meghúzódó nagyobb tavaszi, jelenti. is óvatosságból kedvez hogy még vannak Gyűjteményünkben aszeretik jövőre zord leginkább biztonsági hidegben az összes növényeinknek. tartalékaink. mindig is télálló sokkal azssp. vannak üvegházban fajt szebbek, -sarjaiból még olyan 2005. a egészségesebbek. ritkábbakat is fajok, december melyek Így is nálunk -egyedei jól kiültetjük, megfigyelhető Persze azzal sziklakertbe a hiszen lehetősség fogadalommal melyik kiültetve, acsapadék szerint sziklakertben tartási ért és véget, mindig mód folyamatosan magrendeléssel, agavé-gyűjtemény. Néhány télálló kint faj és tartott sajnos hosszas, egyedek csak kudarcokkal nehezen beszerezhető. teli érdemes kísérletezéssel beszerezni. Valójában alakítható Ennek csak gyűjtőktől, hiányában ki kint saját télálló akedvező saját Szabó Krisztina és Mohácsi Gábor Kaktusz-Világ augusztus
7/7
