Tejtermelő tehenészeti telepek számítógépes irányítása és ökonómiai vonatkozásai

Debrecen Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék

Tejtermelő tehenészeti telepek számítógépes irányítása és ökonómiai vonatkozásai

Készítette: Kovács Krisztián

IV/6.G

Konzulens: Dr. Herdon Miklós

Debrecen 2004.

Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................................. 2 Célkitűzés ................................................................................................................................................ 4 1. A telepirányító számítógépes rendszerek ............................................................................................ 6 1.1 Telepirányító rendszerek általános ismertetése ............................................................................. 6 1.2 Fejés irányítása és tejhozam regisztrálása ..................................................................................... 8 1.3 Takarmányozás megszervezése telepirányítási rendszer segítségével .......................................... 9 1.4 Takarmányozás kötetlen tartás esetén ......................................................................................... 11 1.5 Takarmányozás kötött tartású istállókban ................................................................................... 11 1.6 Borjúitató .................................................................................................................................... 12 1.7 A telepirányítási rendszerek alkalmazása a termékenyítésben és tenyésztésben ........................ 12 1.8 Az állatállomány egészségi állapotának és a tej minőségnek javítása ........................................ 15 1.9 Az állatokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosító Rendszer(ENAR) ..................... 16 1.9.1 Gazda- és ügyfél-regisztráció .............................................................................................. 16 1.9.2 Bizonylatok .......................................................................................................................... 16 1.9.3 Ügyfélszolgálat .................................................................................................................... 17 1.9.4 ENAR-ba való bejelentkezés ............................................................................................... 17 2. A RISKA telepirányítási rendszer a gyakorlatban ............................................................................ 18 2.1 Több mint 10 év tapasztalata ...................................................................................................... 18 2.2 Építő kapcsolat ............................................................................................................................ 18 2.3 Magas fokú alkalmasság ............................................................................................................. 19 2.4 Széleskörű kommunikáció .......................................................................................................... 19 2.5 Fő modul a tenyésztési program ................................................................................................. 20 2.6 Üsző a jövő nemzedéke............................................................................................................... 20 2.7 Értékes apaállatok ....................................................................................................................... 21 2.8 Gyors genetikai előrehaladás ...................................................................................................... 21 2.9 Pontos elszámolás ....................................................................................................................... 21 2.10 Fontos kiegészítő nyilvántartások ............................................................................................. 21 2.11 Hatékonyság a mindennapokban .............................................................................................. 22 2.12 Intenzív fejlesztés ...................................................................................................................... 23 2.13 RISKA az Interneten ................................................................................................................. 23 3. Az ALPRO rendszer elemei .............................................................................................................. 25 3.1 Pocesszor..................................................................................................................................... 25 3.2 ALPRO Windows ...................................................................................................................... 25 3.3 MPC vezérlőegység ................................................................................................................... 26 3.4 FLOMASTER ™ PRO tejmérő .................................................................................................. 27 3.5 Automatikus azonosító transzponder .......................................................................................... 27 3.6 Etetőállás ..................................................................................................................................... 27 3.7 Borjúetető állás ........................................................................................................................... 28 3.8 Etetőkocsi a kötött tartásban ....................................................................................................... 29 3.9 Válogatókapu .............................................................................................................................. 29 3.10 Aktivitásmérő ............................................................................................................................ 29 3.11 A jövő lehetőségei..................................................................................................................... 30 4. A szarvasmarha-ágazat ökonómiai vonatkozásai .............................................................................. 31 4.1 Az ágazat helyzete ...................................................................................................................... 31 4.2 A szarvasmarha ágazat eszközigénye ......................................................................................... 32 5. Az ALPRO rendszer által biztosított gazdasági előnyök .................................................................. 34 5.1 Minden állat teljeskörű ellenőrzésével lehetővé válik a költségek csökkentése ......................... 36 5.2 A megfelelően etetett állal a gazdaság nyereségességét növeli .................................................. 36 5.3 Az időmegtakarítás pénzt jelent .................................................................................................. 37 5.4 Sikeres termékenyítéssel magasabb jövedelemhez juthat ........................................................... 37 5.5 Az ALPRO rendszer optimalizálja a tejtermelést ....................................................................... 37 Összefoglalás, összegzés ....................................................................................................................... 42 IRODALOM ......................................................................................................................................... 44 TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

UT

TU

TU

UT

UT

-1-

Bevezetés „A menedzsment egy olyan átfogó tevékenység, amely magában foglalja az emberi, fizikai és pénzügyi erőforrások kombinációját és koordinálását, mégpedig úgy, hogy az eredmény egy olyan árucikk vagy szolgáltatás lesz, amelyre szükség van és amit megfizetnek, és közben a munkahelyi környezetet minden résztvevő számára kellemessé és elfogadhatóvá teszik.” (Giles és Stansfield ,1980) A tejtermelő telepek vagy egyéb kisebb vállalkozások üzletvezetése bizonyos tekintetben különbözik a nagyvállalatok megszervezésétől. A nagy cégekkel ellentétben a tejtermelő gazdaság vezetője rendszerint saját célokat tűz ki, ellátja az üzletvezetéssel kapcsolatos feladatokat és a munka nagy részét is ő maga végzi el. Ez a helyzet nehézkessé teszi a munka és a tényleges üzletvezetés elkülönítését. Az előbbi két feladatot egyszerre is el lehet végezni. Például a tehén fejése közben elvégezhető az aznapi tevékenységek megtervezése. Amikor azonban ezt teszik, számolni kell a kockázattal, hogy a munka elvégzésének azonnali szükséglete az üzletvezetést másodlagos szerepkörbe helyezi, és így a vezetési döntéseket elnapolják és késve hozzák meg. Ezért alkalmazható az a módszer, hogy rendszeres időközökben időt szentelnek a „tiszta” üzletvezetési feladatok elvégzésére. Minden üzletvezetési feladat a cég méretétől függetlenül döntéshozatalból és felügyeleti tevékenységből áll. A kiváló vezető jellemzője az, hogy jó döntéseket hoz. Lehetséges, hogy a vezető által hozott döntések közül nem mindegyik kielégítő, viszont minél több szakértői döntést hoznak, annál valószínűbb, hogy a végeredmény pozitív lesz. ( DeLaval 2003.) De hogyan hozhatunk jó döntéseket és hogyan tudhatjuk meg, hogy a hatás az elvárásoknak megfelelő-e? A döntéshozatal folyamatos döntési folyamattal jellemezhető. A folyamat a megfigyeléssel kezdődik. A kulcsfontosságú paraméterek mérésével és azok eredményeinek korábbi nyilvántartásokkal való összehasonlításával a lehetséges probléma megfigyelése könnyebbé tehető. Amikor a problémát megfigyelik és megértik, a probléma megoldásához különböző alternatívákat kell kiértékelni. Ez magában foglalja az egyes alternatívák hatásainak kiértékelését és azok összehasonlítását az egyes célokkal. Ha a cél megvalósítása nem jön létre, akkor a folyamat lépésein újból végig lehet menni egészen addig, amíg a végeredmény kielégítő nem lesz.

-2-

Magyarországon is egyre több gazdaság ismeri fel, hogy a tejtermelés a régi, hagyományos módon nem folytatható tovább a jelenlegi piaci versenykörülmények között. Ennek oka részben az,

hogy a gazdasági feltételek és a minőségi előírások évről évre

szigorodnak. A nyereség és a minőségi tejtermelés érdekében egyre inkább szükség van tehát megbízható, gyorsan és bármikor elérhető naprakész termelési adatokra. Különösen nagy jelentőséggel bír ez napjainkban, amikor hazánk az Európai Unió kapujában áll és ezek a tényezők még inkább felértékelődnek. Ezt érzékelve egyre több telepen vezetik be a számítógépes adatnyilvántartást, tenyésztési és telepirányítási programokat (Boldizsár 2003. április).

-3-

Célkitűzés

A tej mint termék az élelmiszer alapanyag termelésben fontos helyet foglal el. Egyrészt azért

mert tejre mindig szükség lesz, másrészt pedig felhasználási lehetőségeinek egyre újabb területei válnak ismertté. Mivel tejre folyamatosan igény van, a tejtermelés hatékonyságának fokozása egyre növekvő szükségletté vált. A növekvő verseny és a csökkenő tejárak a tejtermelők nyereségcsökkenését eredményezhetik, hacsak a költségeket nem csökkentik. E munka során szeretném bemutatni, az országban legjobbnak tekinthető tehenészeteket, célom, hogy leírjam és értékeljem az általuk alkalmazott technológiai és műszaki megoldásokat azért, hogy a vállalkozók illetve a gazdálkodók ezeket megismerve jobb döntéseket hozhassanak illetve jobb körülmények közé kerülhessenek. Vizsgálatom célja volt tehát a legjobb és előremutató tartástechnológiával rendelkező hazai tehenészeti telepek felkutatása, azok tartástechnológiáinak

és

műszaki

feltétel-

rendszerének megismerése, leírása és értékelése. A telepirányítási rendszerekkel kapcsolatos dolgozatom fő céljai: U

¾ segítse elő az új és hasznos termelési eljárások, műszaki megoldások megismertetését, ¾ mutasson

be

olyan

tejtermelő

telepeket,

melyek

korszerű

tartástechnológiával, jövedelmezően termelik a tejet, ¾ ismertesse meg a gazdálkodókat a számítógépes telepirányítás gazdasági jelentőségével, ¾ segítse a meglévő telepek irányítóit a korszerű üzemeltetési módszerek bevezetésében, ¾ segítse a gazdálkodót a versenyképességének javításában, bevételeinek fokozásában és költségeinek csökkentésében

-4-

A tejtermelő telep irányítása igen összetett feladat, amely magába foglalja a takarmánytermesztést, az állattenyésztést, az alkalmazottak felvételét, az elszámolást stb. Ezen témák mindegyike egy külön dolgozatot érdemelne, de ezen dolgozatban csak azon témákkal foglalkozom, amely a legközvetlenebb módon kapcsolódnak a tehenek fejéséhez és az ezáltal elért nyereség növeléséhez. Célom, hogy feltárjam az olvasó számára a számítógépes telepirányítás előnyeit és bebizonyítsam, hogy a jelenben és a jövőben képtelenség hatékonyan termelni az informatika használata nélkül. Ez tanulságul szolgálhat az elmaradott tehenészetek számára, valamint megszabja számukra a modernizálás irányát is. Választott

témám

első

részében

szeretném

ismertetni

a

legmodernebb

fejéstechnológiai számítógépes rendszereket általánosságban. E fejezet végén röviden áttekintem a legfontosabb hatósági nyilvántartások egyikét az ENAR-t, vagyis az állatokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszert. Munkám következő részében egy hazai fejlesztésű rendszert szeretnék röviden bemutatni a RISKA-programot, valamint az általa nyújtott gazdasági és tenyésztési előnyöket. A következő részben egy svéd cég rendszerét szeretném bemutatni az ALPRO telepirányítási rendszert, amelyet a DeLaval (lásd korábban: Alfa Laval Agri), a világ legnagyobb fejőberendezéseket gyártó vállalata fejlesztett ki. A rendszer elemeinek a bemutatásával szeretném szemléltetni a hasznosságát és a tehenészeti telepek számára elengedhetetlen szükségességét. Az utolsó fejezetekben szeretném ismertetni a tejágazatot röviden, valamint az ALPRO telepirányítási rendszer ökonómiai jelentőségét. A rendszer által nyújtott költségcsökkentő hatásokat és bevételnövelő tényezőket. TU

-5-

1. A telepirányító számítógépes rendszerek UT

Egy tehenészeti telepen használt telepirányító rendszer teljes mértékben integrált rendszer a tejgazdaságok tejtermelésének megfigyelésére és ellenőrzésére. Ez a rendszer az alábbi funkciókkal kell, hogy rendelkezzen: ellenőrzi az etetést, regisztrálja a tejhozamokat, méri a tehenek aktivitását, és azonnali hozzáférést nyújt a nagyon fontos információkhoz, mindenkor, azaz a nap 24 órájában, az év 365 napján (Böök, K.J. 1997.).

Ezek az

információk segítséget jelentenek bármilyen probléma feltárásában, amely kapcsolatos lehet a fejéssel, takarmányozással, etetéssel, tenyésztéssel vagy az állatok egészségügyi állapotával. A rendszernek felhasználhatónak kell lennie az események követésére és hosszú időre szóló tervek készítésére is. A funkciók mindegyike lényeges részét alkotja annak a törekvésnek, hogy az állatállomány kezelése fejlett és sikeres legyen.

1.1 Telepirányító rendszerek általános ismertetése A modern telepirányító rendszerek a rendszerprocesszor köré épülnek, amely csatlakozik az etetőállásokhoz, a fejőházhoz, az azonosító rendszerhez, a válogatókapukhoz. A felhasználóbarát rendszer segítségével nem kell számítógépes szakértőnek lenni ahhoz, hogy működtessék és megértsék a processzort. A menük felépítése logikus és a naponta elvégezendő munkát könnyebbé teszik. A processzorhoz személyi számítógép is csatlakoztatható, ha az valamilyen Windows alapú szoftvert tartalmaz. A számítógépes adatbázis rendszerrel az állatállomány jól áttekinthető és ellenőrizhető, továbbá, amikor átfogó tevékenység (pl. adatelemzés) elvégzésére van szükség, mindenféleképpen előnyben részesíthető. A Windows platformra épülő számítógépes program tüköradatbázissal rendelkezik, amely lehetővé teszi a személyi számítógép szétkapcsolását és a program más helyen való futtatását. Amikor a személyi számítógépet ismét csatlakoztatjuk, akkor a processzor és a számítógép automatikusan összehangolódik. A takarmányozást illetően a rendszer kezelni tudja a fejőházon belüli és kívüli etetést, a borjúetetést és a sínre függesztett etetőkocsik vezérlését. Maximum nyolc különböző kialakítású fejőház csatlakoztatható a rendszerhez: halszálkás, parallel elredezésű, tandem, trigon vagy poligon alakú vagy rotary típusú.

-6-

A fejésponton minden funkciót (pulzálás, kehelylevétel és tejmennyiség mérés) kezel a rendszer fejéspont-vezérlő egység segítségével. Ezenkívül az fejéspont-vezérlő még információforrásként is szolgál a felhasználó számára. A rendszer nyitott és rugalmas, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszer különböző egységekkel tovább bővíthető. A rendszer tartalmazza a már kidolgozott és a jövőben kifejlesztésre váró opciókat. A hierarhikusan elrendezett konfigurációk az alábbiak: 1. Önálló fejőrendszer 2. Önálló takarmányozó rendszer 3. Integrált fejő és takarmányozó rendszer 4. Külső személyi számítógéphez csatlakoztatott fejő és takarmányozó rendszer A számítógép által vezérelt telepirányítási rendszer által használt fejési jellemzők: U

Tejhozam regisztrálások: U

♣ Tejhozam regisztrálás ♣ Csúcsfolyási sebesség ♣ Átlagos tejfolyási sebesség ♣ Fejési időtartam tehenenként ♣ A fejési művelet időtartama Fejőházi információk és ellenőrzése: U

♣ Programozható tehénstátusz információk ♣ Programozható emlékeztető kódok ♣ Alacsony hozam riasztás ♣ Takarmányfelvétel Tehénmozgások ellenőrzése: U

♣ Válogató kapuk ♣ Fejőházi kapuk ♣ Zsúfoló kapuk Automatikus fejésvezérlés: U

♣ Automatikus fejőkészülék levétel ♣ Fejésvezérlés tejfolyási sebesség alapján ♣ Elektronikus pulzálás

-7-

1.2 Fejés irányítása és tejhozam regisztrálása Mivel a fejés a tejgazdaság egyik nagyon fontos és időigényes művelete, az informatika a gazdaság számára sok olyan lehetőséget kínál, amellyel javítható a termelési eredmény és növelhető a fejőházban végzendő műveletek hatékonysága. Az így rendelkezésre álló funkciók használatával lehetőség van a tejhozam növelésére, a minőség javításra, a tehén egészségügyi állapotának feljavítására és tekintélyes munkaidő mennyiség megtakarítására. A naponként végzett tej-hozam mérés az egyik legfontosabb segítség a tehénállomány pontos

beszabályozásához.

A

számítógépes

rendszerrel ez automatikusan történik minden egyes fejési fázisban és az adatokat a rendszer a processzorban tárolja. Ezek az információk az áramlási sebesség, a fejési időtartam, az alacsony hozam riasztás stb. adatokkal együtt a telep vezetője számára pontos és időszerű adatokat nyújtanak a tehén vagy tehéncsoport naponkénti tejtermeléséről. Az információkat meg lehet tekinteni a processzoron vagy pedig a személyi számítógépen keresztül, így könnyűszerrel összehasonlítható az aktuális és az előző napi tejhozam, valamint az utolsó hét napon lefejt tejmennyiség átlagos értéke. Ha valamelyik tehén a vártnál kevesebb tejet ad (az előre beállított riasztási szinttől függően), akkor azt a fejőházban elhelyezett egység automatikusan kijelzi. Ha a gazdaság vezetője ellenőrizni szeretné, hogy történt-e valami érdekes vagy fontos az adott fejési szakaszban, akkor azt bármikor megteheti, mivel a processzorban mindig rendelkezésére állnak az információk. A fejési információk felhasználási területei az alábbiak (Alfa Laval Agri 1995.): 9 Biztosítható az intézkedések kellő időben való meghozatala. 9 A fejést végző személy teljesítménye kiértékelhető 9 Kiszámítható és kiértékelhető az egyes tehenek vagy tehéncsoportok takarmányadagja, így a tejtermelés maximalizálható és elkerülhető a alul- vagy túltáplálás 9 Azonosítható az ivarzás alatt álló tehén. A kutatási eredmények szerint a reggeli tejleadás csökkenése az ivarzás jele lehet.

-8-

9 Korán azonosíthatók a potenciális egészségügyi problémával küszködő tehenek a tejhozam, a takarmányfelvétel, a csúcsfolyás mérésével. Például a ketózis betegséget a tejtermelés fokozott csökkenése jellemezheti a tényleges diagnózis felállítása előtt. 9 A fejőház áteresztési teljesítménye (tehén/ kezelő személy munkaóra) 25 %-kal növelhető. A fejési időtartam megállapítása lehetővé teszi a tehenek csoportosítását. 9 Az egyes teheneknél kiértékelhető a hosszú távra jellemző tejtermelés, tejhozam, átlagos

tejfolyási

sebesség,

takarmányfogyasztás

alapján.

Ezek

az

adatok

felhasználhatók a gazdaságos szaporítási és selejtezési döntések meghozatalára. A számítógépes telepirányítási rendszer lehetővé teszi a tehénállomány kezelője számára, hogy ellenőrizze a fejési szakaszokat még akkor is, ha a fejőházban egy kisegítő személy vagy új fejő hajtja végre a műveleteket. A fejés alatt végzendő tevékenységek előre való beprogramozásával lehetőség van tetszőleges tehén fejésének blokkolására, kezelési és tejkiöntési

utasítás

kijelzésére

és

az

egyes

tehenek

elkülönítésének

előre

való

beprogramozására. Automatikus zsúfolókapuk, fejőházi kapuk, válogatókapuk használatával jelentősen javítható a tehénforgalom, ami közvetlen befolyással van a fejőház áteresztő képességére. A válogató kapuk alkalmazásával könnyűvé és hatékonnyá tehető a külön figyelmet igénylő tehenek szétválasztása (pl. termékenyítés, patakezelés, állatorvosi kezelés stb.) A rendszer rugalmassága lehetővé teszi a szétválasztást fejés előtt vagy akár közbeni beprogramozását is.

1.3 Takarmányozás megszervezése telepirányítási rendszer segítségével Az ellés előtti és utáni hetekben a takarmányozásnak stratégiai fontossága van, mivel az ebben az időszakban keletkező problémák jelentős hatással lehetnek a laktációs hozamra. A tehén energiaigényének ellés utáni gyors növekedése fokozott takarmányfogyasztást tesz szükségessé a magas csúcsfolyási mennyiség eléréséhez (Farm Management Pocketbook 1996.). Az informatika segítségével a gazdaság vezetője ellés előtti és utáni időszakban, a laktáció fennmaradó részében és a szárazonállás időtartama alatt megfigyelheti és ellenőrizheti az egyes teheneknek adagolt abrak mennyiségét és minőségét. Ilyen módon biztosítani lehet, hogy a tehenek mindig a megfelelő energiát, fehérjét, ásványi anyagot, vitaminokat kaphassák. Ezzel a módszerrel elérhető a takarmány hatékony kihasználása, amely végeredményben pozitív hatással van az összes tejhozamra.

-9-

Az egyes számítógépes rendszerekben található takarmányozási funkciók több módszert kínálnak a takarmány adagok beprogramozására, kiszámítására és szabályozására. A főbb jellemzők az alábbiak: U

9 Minden egyes tehénre rögzített és előre kiszámított adag programozása 9 Csoportok takarmányadagjának beállítása 9 A takarmányadagok félautomatikus kiszámítása és előre definiált takarmányozási táblázatok alapján 9 Takarmányozási riasztások riasztási és figyelmeztető lista alapján 9 Ellésre előkészítő és fokozatos adagnövelés/csökkentés funkciók Ha egy tehén a vártnál kevesebbet eszik, akkor az állományért felelős személy kellő időben tudomást szerez erről a figyelmeztető funkciókon keresztül. Ez az időben rendelkezésére álló információ biztosítja, hogy az egészségügyi problémák korán felfedezhetőek és gyorsan lehet reagálni a termelési veszteség, állatorvosi költség minimalizálása mellett. A figyelmeztető és riasztási listák naponta kinyomtathatók és az abrakfogyasztás könnyen összehasonlítható a tejhozamban mért teljesítménnyel. Ha csak abraketető rendszert használunk, akkor a tejhozamok közvetlenül beírhatók a számítógépen keresztül. A rendszer a tejgazdaságok számára biztosítja még az ellésre előkészítés és fokozatos adagnövelés/ csökkentés funkciókat is így könnyebbé válik a magas tápanyagtartalmú adagok elkészítése és a takarmányozás hozamstratégiájának megfelelő beállítása. A szabályozott takarmányozás az automatikus egyedi tejhozam méréssel együtt a gazdálkodó számára kitűnő gazdálkodást segítő eszközöket biztosít. A rendszer által szolgáltatott információk felhasználhatók diagnózisok elkészítésére és az azt követő ellenőrzésre. A választott takarmányozási stratégia könnyen kiértékelhető a hozamválaszok és a megváltozott adatok összehasonlításával. A gazdasági motiváltság biztosításához a tejhozam növekedése nagyobb értékű vagy minimum azonos lehet a megnövelt mennyiségű abrakra költött összeggel.

-10-

1.4 Takarmányozás kötetlen tartás esetén A kötetlen tartású rendszerekben az abrak kiosztása a fejőházban elhelyezett etetőállásokban és/vagy abrakadagoló egységekben történik. Minden egyes tehén saját egyedi adagot kap. A tehenek különböző etetési csoportokba való felosztásával azok fizikailag egy csoportként kezelhetők. Ha a takarmányozás megszervezését tekintjük, az abrakadagolás könnyebben megvalósítható a tehenek egy egész csoportjára. A rendszerek folyamatos minősítő algoritmust használnak, amely a takarmányt egész napra szétosztva adagolja és megakadályozza az etetőállásokban kialakuló „csúcsforgalmi” időszakot. Ezenkívül lehetővé teszi a tehén számára, hogy a saját magatartási rendjét kövesse. Ez a módszer stabilizálja a bendő pH-értékét és így pozitív hatással van a bendő egészségügyi állapotára, a takarmány hasznosítására és a tejhozamra. A takarmánykiosztó berendezés úgy van beállítva, hogy a tehén evési sebességének megfelelő mértékben adagolja az abrakot. Ezt a módszert „csurgató” etetésnek nevezik. Ez a funkció biztosítja, hogy nem marad takarmány az etetővályúban, amikor a tehén elhagyja az állást és így nem ösztönzi a teheneket arra, hogy kiszorítsák egymást az állásból. A rendszerek intelligenciája alkalmas az egyes adag olyan módon való kiosztására, hogy az abrak összetétele ugyanannál a tehénnél végig azonos marad. A túltáplálás elkerülése érdekében a rendszerbe beterveztek bizonyos korlátozásokat, amelyek behatárolják hogy a tehén a saját napi adagjának hány százalékát fogyaszthatja el.

1.5 Takarmányozás kötött tartású istállókban Sínre függesztett etetőkocsik alkalmazhatók az abrak automatikus adagolására maximum napi tíz alkalommal. Ez a módszer javítja a takarmány kihasználási fokát, jó hatással van az állatok egészségügyi állapotára és pozitív hatással van az összes tejhozamra. Az etetőkocsi minden egyes tehén számára a lehető legjobb keveréket tudja készíteni.

-11-

1.6 Borjúitató A borjúitató berendezés automatikusan osztja ki a borjak számára a tejet gumiszopókákon keresztül. Minden egyes borjút transzponder alapján azonosít és ennek következtében egyenként tudja azokat kezelni. Az etetés biológiailag kifogástalan módon történik, mintha saját anyjuk tőgyét szopnák, és az adag fokozatosan növelhető a súlygyarapodásnak megfelelően, illetve csökkenthető, amikor elérkezett az elválasztás ideje. Az automatizálás tejet és munkaidőt is megtakarít és biztosítja, hogy a tej mindig rendelkezésre álljon és mindig friss, megfelelő hőmérsékletű legyen. Tekintet nélkül arra, hogy ki gondozza a borjakat, a rendszer a borjak számára mindig a megfelelő mennyiségű tápanyagot biztosítja. Az itatóautomata a tejpótló vízzel való keverésére, friss és savanyított tej kezelésére is alkalmas.

1.7 A telepirányítási rendszerek alkalmazása a termékenyítésben és tenyésztésben A tejregisztrálás és a takarmányozás rendszerbe való beépítésével lehetőség van a rendszerben szereplő adatok összehasonlítására., pl. az ivarzásfigyelők jelentéseivel. A vizuális érzékeléssel, vagyis amikor a dolgozók figyelik az állatokat, az ivarzó egyedek 50% -át tudja kiválasztani teljes biztonsággal. Ugyanis vannak úgynevezett „csendesen ivarzó” egyedek, amely ivarzását nem lehet vizuálisan észrevenni. Ennél jobb módszer, ha valamiféle naptár rendszerrel számoljuk az egyes egyedek ivarzási ciklusait és ez valamint az érzékszervekkel észlelhető jelek alapján próbáljuk az állományból kiválasztani az ivarzó egyedeket. Azonban ez a módszer, amint azt a 1. ábra is mutatja nem eléggé hatékony, ugyanis még így is 65%-os biztonsággal választhatóak ki az állomány ivarzó egyedei. Ez a manuális naptár rendszer kialakítása és működtetése fáradságos és időigényes módszer, különösen ha nagy az állomány. A leghatékonyabb módja az ivarzó egyedek kiválasztásának, mint ahogyan azt a 1. ábra is mutatja, a transzponderes számítógépes megfigyelés. A modern technika segítségével 80%-os biztonsággal ki tudom választani az ivarzó egyedet. Ez azonban nem jelent a gazda számára, hosszú és fáradságos munkát, ugyanis a számítógép vezeti az ivarzási nyilvántartásokat és a transzponder – válogatókapu kombináció alkalmazásával, még el is különíti azokat. Ezáltal időt és felesleges kiadásokat takarít meg a számítógépes rendszer a gazdálkodók számára.

-12-

A tehén biológiája

+

+

50%

65%

80%

2

1.ábra A telepirányítás hatékonysága, érzékszervekkel és transzponderes rendszerel (forrás: DeLaval)

Az ivarzó tehén a szokásosnál valamivel kevesebb tejet ad és kevesebb takarmányt fogyaszt. Az ilyen adatok könnyen kiértékelhetők a számítógép segítségével, mivel a szükséges információk tárolva vannak a processzor memóriájában. A rendszer ezenkívül egy figyelmeztető listát is előállít, amely tartalmazza az értékes, tenyésztéssel kapcsolatos információkat: 9 Megtermékenyítendő tehenek 9 A várhatóan ivarzás előtt álló tehenek 9 Vemhességre ellenőrzött tehenek 9 A szárazonállás előtt álló tehenek 9 Az ellés előtt előkészítésre váró tehenek 9 Az esedékes ellés előtt álló tehenek Az értékes és költséges munkaidő megtakarítása érdekében és az ivarzásmegfigyelés további fejlesztése érdekében ivarzásmegfigyelők csatlakoztathatók a rendszerhez. A legmodernebb rendszerek rádióhullámú összeköttetést alkalmaznak, hogy az óránként összegyűjtse az aktivitással kapcsolatos információkat. A naponként végzett gyakori leolvasások a beépített programozható szűrővel együtt biztosítják, hogy a gazda megfelelő időben megkapja az információkat a termékenyítés megtervezéséhez és a tehenek fejési

-13-

műszak előtti elkülönítéséhez. Ezek az együttes előnyök jelentős hatással vannak a tehenészeti telepre jellemző ellési időközre és az általános jövedelmezőségre. Az információs rendszer az állatállománnyal foglalkozó gazda számára az alábbi adatokat szolgáltatja: 9 Aktivitás 9 Várható ivarzási dátum 9 Egyéni takarmányfogyasztás 9 Egyéni tejhozam alakulása Az informatika segítségével pontosan kiválasztható az adott egyed optimális termékenyítési időtartama, amely egyéb módszerrel nehézkes és pontatlan eredményre vezetne. A 2 ábra jól szemlélteti a tehenek ivarzási szakaszait és az ivarzási görbe azon szakaszát, amikor a legoptimálisabb a termékenyítés, ebben az időpontban a legnagyobb a valószínűsége, hogy életképes borjat hozzon az anya a világra. Ennek az időpontnak a kiválasztásában segít a számítógépes telepirányító rendszer.

Az ivarzás szakaszai: Előivarzás

Álló ivarzás

Utóivarzás

Ovuláció

Optimális Termékenyítési idő Jó

18

0

1 nap 6 – 12 ó

5

Legjobb

10

15

6

2. ábra A tehén ivarzásának szakaszai (forrás: DeLaval)

-14-

Legfogékonyab szakasz Jó

20

Vérzés

25

30

óra

1.8 Az állatállomány egészségi állapotának és a tej minőségének javítása Az informatikai rendszer a tejhozam regisztrálással, aktivitás méréssel és egyéni abrakadagolással a tejgazdaság számára kiváló eszközt biztosít az állomány egészségügyi állapotának nyomonkövetéséhez. A tejtermelésben és az anyagcserében tapasztalható zavarok, amelyek rendszerint egészségügyi problémát jeleznek, könnyen és korán felfedezhetők a naponta előállított nyilvántartások alapján. A processzor riasztási listát készít azokról az tehenekről, amelyek nem fogyasztották el a napi adagot. A takarmányozási információk összeasonlíthatók a tejhozamokkal és a kézi megfigyelésekkel, így a diagnózis felállítása egyszerűbbé válik. Ezzel a módszerrel csökkenthető az a kockázat, hogy a tejhozam csökkenni fog, ami kevesebb bevételt jelent, valamint az állatorvosi kezelésekre és a gyógyszervásárlásra fordított költségeket is maga után vonja. A tőgy megfelelő egészségügyi állapotának biztosításához, ami egyben csökkenti a tőgygyulladás előfordulási kockázatát is, a modern rendszer tejfolyási sebesség alapján szabályozott fejési módszert alkalmaz elektronikusan vezérelt pulzátorokkal és automatikus fejőkészülék levétellel együtt. A fejés első másodperceiben és a fejés végén a tejfolyás sebessége csökken. A rendszer a fejés elején és végén a tejfolyási sebességet folyamatosan méri a vákuumszint és a pulzálási frekvencia beszabályozásához. Ennek eredménye az alacsony sebességű tejfolyási szakaszban a tőgyek kímélése. Ma már hazánkban is szinte minden tehenészeti telepen ún. Duo-Vac, azaz kétszintű vákuum-berendezést alkalmaznak. Ez azért előnyös, mert a nagy munkateljesítményre való törekvés miatt a fejést előkészítő munkákat nehéz maradéktalanul elvégezni. A fejés kezdetén alkalmazott alacsony vákuumszint mintegy előmasszázst ad a tőgynek, valamint a fejés befejezésekor szinte teljesen kiküszöböli a tőgygyulladások kialakulásának egyik fő tényezőjét, az ún. vakfejést (Simon, 2000.). T

-15-

1.9 Az állatokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosító Rendszer(ENAR) Az ENAR az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerek rövidítése, amely meghatározott állatfajok (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, ló) teljes körű és egységes elvek szerint felépített nyilvántartását jelenti az Európai Uniós és a hazai jogszabályok alapján (Agro Napló 2003/11.).

1.9.1 Gazda- és ügyfél-regisztráció T

T

A gazdák számára az új rendszer a jelenlegi többszörös adat-bejelentési kötelezettségnek és a különböző mezőgazdasági azonosítók alkalmazásának megszűnését jelenti. Biztosítja az „egyablakos” ügyintézést és információszolgáltatást. Az ügyfélregisztráció bevezetését követően nem kell az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) központi adatbázisa felé az állattartással kapcsolatos nyilvántartásokhoz külön adatszolgáltatást teljesíteni a személyi és cégadatokra vonatkozóan. Az OMMI tehát az új rendszerben csak a tenyészetekkel és az állattartással kapcsolatos adatokat tartja nyilván. Az ehhez kötődő bizonylatokon a regisztrációs szám megadásával automatikusan minden bejelentett adat biztosított lesz.

1.9.2 Bizonylatok T

T

A gazdáknak csak az ügyfél-regisztrációs bizonylatokat kell alkalmazni. A vállalkozási és személyi adatok bejelentésére, illetve az adatok módosítására egységes bizonylatok szolgálnak. Minden személy és cég csak egyszer kerül be a nyilvántartásba. Az egységes bizonylatokon azonban minden mezőgazdasági szereplőnek csak a betöltött szerepéhez szükséges adatokat kell kitöltenie. Ez például azt jelenti, hogy egy állattartónak, aki nem kíván támogatást igénybe venni, nem kell megadnia a pénzügyi elszámolásokhoz szükséges adatokat (pl.: adóigazgatási jelet, bankszámlaszámot). Mint a példából is látszik, az egységes bizonylatok alkalmazása nem azt jelenti, hogy a megadandó adatok köre is egységes. Az egységes nyilvántartásban is csak azoknak az adatoknak kell szerepelniük, amelyek a gazda által igényelt szolgáltatásokhoz szükségesek.

-16-

1.9.3 Ügyfélszolgálat T

T

Az ügyintézés gyorsabb lesz az ENAR alkalmazásával, hiszen az egységes bizonylatok feldolgozását követően „azonnal” élő lesz a bejelentés, és így mind a támogatások kezeléséhez, mind az állattartással kapcsolatos további ügyintézés az aktuális adatok ismeretében történik. Ez azt is jelenti, hogy egy címváltozás bejelentését követően automatikusan a megadott címre történik minden további postázás, illetve egy új elérési telefonszám megadásával ezen keresztül lehet kapcsolatot teremteni a gazdával.

1.9.4 ENAR-ba való bejelentkezés T

T

A gazdák bejelentési kötelezettségének egyszerűsítése miatt az OMMI ENAR és Tenyészet Információs Rendszerében már nyilvántartott gazdáknak nem kell bejelentkezési bizonylatokat kitölteniük. A nyilvántartott adatokról hitelesítő bizonylatokat kapnak a gazdák, amelyek alapján lehetőségük lesz az adatokat ellenőrizni, kiegészíteni és az aláírásukkal hitelesíteni. A hitelesített bizonylatok visszaküldését követően automatikusan bejelentett ügyfélnek minősül a gazda, elkészül számára a regisztrációs igazolás. Az igazoláson feltüntetett regisztrációs szám lesz valamennyi bizonylaton az azonosító száma.

U

-17-

2. A RISKA telepirányítási rendszer a gyakorlatban 2.1 Több mint 10 év tapasztalata Magyarország

egyik

legnépszerűbb

telepirányító

rendszere a Riska-program. Elterjedtsége is utal hasznosságára, országszerte mintegy 300-350 helyen használják a szarvasmarhatenyésztésben (Mán 2003.). Az elmúlt 14 év nem csak a szarvasmarha tenyésztésben, hanem a számítástechnikában is nagy változásokat hozott. Ezen időszak összes tapasztalatát testesíti meg az új RISKA számítógépes program. Az első RISKA 1989-ben indult el. Jelenleg jóval több, mint 300 a felhasználó telepek száma és létszámuk jelenleg is nő. A fejlesztését jelentősen segítette, hogy a készítők maguk is gyakorlott állattenyésztési szakemberek (állatorvosok, telepvezetők, törzstenyésztők, teleptulajdonosok), akik maguk is rendszeres tesztelők.

2.2 Építő kapcsolat Jelentős mérföldkő volt 1997 májusában az Állattenyésztési Teljesítmény Vizsgáló Kft. és a SYSTO Kft. között létrejött együttműködési szerződés. Ennek keretében minden ÁT Kft. Központban kitelepített RISKA verzió működik. Több, mint 100 telepnek szolgáltat

szaporodásbiológiai, sejtszám, laktációs

összesítők, ellés, apasztás, termékenyítés, selejtezés, apaállatok témakörben reflektor listákat a havi ellenőrző fejési adatokkal együtt a napi munkák segítéséhez. Az ÁT Kft. és a SYSTO Kft. szakemberei közösen végzik az újonnan induló gazdaságoknál a Területi Központban leválogatott alapadatok telepítését, így csak az utolsó ellenőrző fejésig leválogatott adatbázist kell tovább vezetni a telepi szakembereknek (Riska Telepirányítási Rendszer 2003).

-18-

2.3 Magas fokú alkalmasság A program magas fokú alkalmasságát legjobban az a tény bizonyítja, hogy a üzemeltetők között megtalálható az egy és több telepes, több ezer tehenes óriásgazdaságok, valamint 50-70 egyedszámú családi farmok is. Ez köszönhető a RISKA könnyen kezelhető menü-rendszerének,

egyénre

szabható

felhasználói

felületének,

telepi

igényhez

paraméterezhető beállításainak, öntanuló adatfelviteli rendszerének. A RISKA 32 rendszert WINDOWS (win9x\ME\NT\2000\XP) környezetben használják különálló, vagy hálózatokban üzemelő gépeken ún. text, vagy grafikus menürendszerrel kívánság szerint. Az új program követi a Teljesítményvizsgálati Kódex szabályait, az ÁT Kft., és az OMMI-OSZA feldolgozási rendszeréhez igazítva. Adatot szolgáltat és adatot fogad mágneslemezen, közvetlen modemes kapcsolattal, valamint az Interneten (Pl.: Holstein - Fríz Tenyésztők Egyesülete küllemi bírálat, Holstein Globál Index adatai, OMMI-OSZA szarvasmarha ENAR jelentés, ÁT Kft. havi ellenőrző fejési és tenyésztési adatok kölcsönös forgalma).

2.4 Széleskörű kommunikáció A RISKA-hoz külön kommunikációs program tartozik, amely azon túl, hogy az ÁT Kft. Workabout típusú számítógépéről átveszi a befejési adatokat, a saját Workabouttal, vagy Psion Organiserrel rendelkező üzemeknél a kisgépeknek tenyésztési adatokat ad át a növendék és tehén állományról, így segítve az inszeminátorok, állatorvosok munkáját. Ezenkívül elvégzi a mérlegelési adatok gyűjtését és átadását a központi számítógépnek, ezáltal sokkal könnyebbé válik a telep életében az egyik legfáradságosabb munka elvégzése: a növendékek havi mérlegelése. Így biztosított hogy az adatok a tehenek és a növendékek között kint is azonnal rendelkezésre álljanak. Amely gazdaságban van transzpanderes azonosítás, ott használják a programcsoport processzoros kommunikációt végző részét, az AFIKIM, ALFA LAVAL (ALPRO), BOUMATIC,

CHRISTENSEN,

FULLWOOD

(Crystal),

GASCOIGNE

MELOTTE

(GM3000) rendszerekhez. A RISKA ezeknek a processzoroknak tenyésztési adatokat ad át (pl.: csoportszám, ellés, termékenyítés, születési idő, új felvitel, kikerülés, válogatás stb.) és termelési adatot ad vissza (pl.: napi tejtermelés, vezetőképesség, fejési sebesség, súlymérés, ivarzásjelző rendszer stb.) Ezáltal a legtökéletesebb, legegyszerűbb és legtöbb információt adó rendszert tudnak üzemeltetni, amelynek a feladata a tehén vagy növendék egyed tökéletes -19-

nyomon követése a lehető legnagyobb hatékonysággal. Az eredményes gazdálkodás érdekében így minden egyes egyedből a legkevesebb gyógyszerköltség, leggazdaságosabb takarmányozás mellett a létező maximumot lehet kihozni.

2.5 Fő modul a tenyésztési program A programrendszer fő modulja, a tenyésztési program. Része a tehénállomány nyilvántartó, amely a telepi alapnyilvántartásból gyűjti a származási, termelési, tenyésztési adatokat, tárolja a szaporodásbiológiai tőgy, láb, anyagcsere forgalmi és egyéb kezeléseket. A folyamatosan felvitt adatokból a program eseménynaptárt készít, ahol a tehén összes adata időrendi sorrendben áttekinthető. A szakmai összefüggések és folyamatok mélyen leprogramozottak, ezért a visszakapott információk nagyon jól és biztonságosan használhatók a mindennapi munkában (pl.: szaporodásbiológiai, tőgyegészségügyi munka vezetése, csoportosítás, várható ellés, apasztás, tehénselejtezés, párosítás stb.). Így válik lehetővé a tenyésztési és termelési adatok, gazdaságossági mutatók állandó követése, összegzése, eloszlások,

összefüggések

vizsgálata

(pl.:

termékenyítési

index,

produktivitás,

szervizperiódus, két ellés közti idő, 305 napos laktáció, várható termelés stb.). A program 20 rokonsági szintig keres anyai nagyanyai hátteret követve értékes tehéncsaládok gyűjtése során. Az adatállomány kezelése és áttekinthetősége garancia a kötetlen tehenészetekbe a tehén egyediségének a megőrzésére.

2.6 Üsző a jövő nemzedéke A növendéknyilvántartó rendszer a tenyészüszők életkora, súlya, termékenyítései, kezelései, anyai háttere ismeretében céltudatosan segíti a szelektálást és adatszolgáltatást annak érdekében, hogy a legértékesebb egyedek legoptimálisabb időben, a legkevesebb költséggel kerüljenek a tehénállomány pótlására. A gyűjtött adatokból könnyen elkészíthető a szaporulati napló, a mérlegelési jegyzék, az értékesítések elszámolása, a bikaborjú eladás, a kiadott marhalevelek nyomon követése stb.

-20-

2.7 Értékes apaállatok Az apaállat nyilvántartó a tenyésztésre használt bikák adatait dolgozza fel. Összesíti a lányok számát, értékelést ad a felhasznált spermáról, összegyűjti a született üsző és bikaborjak számát, könnyű, nehéz ellésre ad információt stb. Kigyűjti a lányok eredményeit (első, maximum, átlag, utolsó laktáció adatait). Két ősi soron teljes pedigrét ad. Anyai, nagyanyai hátteret követ, a küllemi bírálatokat feldolgozza, kiértékeli, a tenyészpárosítást segíti rokon elemzéssel, adatszolgáltatást ad az egyedi párosításhoz stb.

2.8 Gyors genetikai előrehaladás Az embrió nyilvántartó elvégzi a mosások és ültetések adminisztrációs munkáit, biztosítja donorok, recipiensek, embriók nyomon követését. Az embriózással kapcsolatos összes adatot tárolja és segíti a kiértékelésüket. A program ezen része teljesen egyedülálló megoldásokat tartalmaz.

2.9 Pontos elszámolás Állatállomány változás nyilvántartása a háttérben automatikusan végzi a korcsoportok súly és létszámváltozását a könyvelés szabályainak megfelelően. A tenyésztési adatokat figyelve minden nap rögzíti a napi létszámot, bekorosbítást, vásárlást, kikorosbítást, eladást, kényszervágást, elhullást stb. Tárolja a nyitó-, záró-, átlaglétszámot, a napi-, havi súlygyarapodást, takarmányozási napot stb.

2.10 Fontos kiegészítő nyilvántartások A kiegészítő nyilvántartások modulja gyűjti a dolgozók napi munkáit, elkészíti a munkalapot és az úgynevezett nyers telepi munkabért, havonta vezeti a munkakörökre kifizetett összeget, elvégzi ezeknek a kiértékelését. Egy készletező program üzemeltetésével gyűjti

a

telepen

felhasznált

fogyóeszközöket

(spermát,

takarmányt,

alkatrészeket,

üzemanyagot stb.). A felhasználásról szintén részletes elszámolást ad (pl.: darab, súly, forint,

-21-

cikk, szállító, költségviselő). Gyógyszer, termékenyítő anyag felhasználás, marhalevél nyilvántartás

és krotália elszámolás

külön is ellenőrzést kapott. A tejelszámolás

(tejházszámadás) elvégzi a tejtermelés és az eladás szerinti összegzést, grafikusan mutatja a tendencia változást, összesítést készít a könyvelés számára . Elvégzi a kvóta jelentő készítését és a kvóta felhasználását is figyeli.

2.11 Hatékonyság a mindennapokban A RISKA program nagyon sok táblázatos és grafikonos megoldást tartalmaz, az információk és adatok hatékonyabb kiértékelését segítve pl.: napi tehén, növendék istállók elszámolási táblázata, létszám, szaporodásbiológiai állapot, tejtermelés, sejtszám, életkor, súly, termékenyítések, havi ellés stb. Speciális sejtszám kiértékelő táblázatok, sejtszám kép listák, grafikonok, reflektor listák a várható eseményekre, apasztás, várható ellés napi, havi, éves bontásba, külön üszőkre, tehenekre, vemhességi bírálat, meddőségi vizsgálat, selejtezés. A szaporodásbiológiai adatokat havi, éves bontásba külön tehenekre, növendékekre, apaállatokra, inszeminátorokra, szaporodásbiológiai beavatkozásokra összesíti és kiértékeli. Egyedülállóan figyeli egy speciális "kezelések naptárjában" a szaporodásbiológiai kezeléseket követő termékenyítések eredményességét. Külön modul végzi a tehenek várható termelésének előrejelzését, a laktáció lefutásának nyomon követését (állományra és egyedre lebontva), segítve az elkövetkező hónapok, évek tejmennyiségének megtervezését. A program sok-sok lehetőséget tartalmaz a szarvasmarhatartás munkáiban előforduló feladatok segítésére pl.: csoportosítási-, párosítási program, csoportos súlymérés, vakcinázás, kezelés, TER napló, ENAR bejelentő, HACCP kezelési napló, adatok átadása telepek között, adatok összehasonlítása és korrigálása az ÁT Kft. adataival, gyógyszer-katalógus, digitális képtár, tehén család kigyűjtés, speciális üszőeladási lista, üsző-, tehéntenyésztési napló, takarmányoptimalizáló program stb. Szinte lehetetlen a teljesség igényével leírni, hogy mennyi segítséget tartalmaz és munkát végez el a program a gyakorlati szakemberek számára. A naponta szükséges információk lekérdezését egy átfogó paraméteres listázó program szolgálja ki. Egyéni elképzelés szerint, tetszőleges listákat lehet összeállítani (sorrend, összegzés, eredmények kiszámoltatása, eloszlás készítése). A gyakran használt automatikusan működő listákat el lehet tárolni. A listák segítségével könnyen lehet az állományról információkat gyűjteni különböző kiértékelésekhez (pl.: tetszőleges időszak tőgyegészségügyi, szaporodásbiológiai,

-22-

tejtermelési, sejtszám adatok). Az elkészített listákat, táblázatokat, grafikonokat jól használják a telepi szakemberek. A kigyűjtött adatokból könnyen meghatározhatóak a telep termelési, tenyésztési paraméterei. A programrendszert jellemző információ bőség korlátlan lehetőségeket nyújt a szarvasmarhát az átlagosnál jobban szerető, igényes szakembereknek, az állományuk jobb megismerésében és további fejlesztésében. (Riska Telepirányítási Rendszer 2003.)

2.12 Intenzív fejlesztés A RISKA telepirányítási rendszer nyitott, minden alkalmazási követelménynek megfelel, jelenleg is dinamikusan fejlesztik, adatmegjelenítése látványos, igen szemléletes, logikailag jól felépített, hosszú évek üzemi tapasztalatit tükrözi.

2.13 RISKA az Interneten Internet eléréssel rendelkező partnereknek a SYSTO Kft. ingyenes levelező szerver szolgáltatást nyújt. Minden partnerük saját E-mail címet ([email protected]) kap. Ennek célja, HTU

UTH

hogy telepek adatot tudjanak szolgáltatni és fogadni más szervezetektől (OMMI szarvasmarha ENAR, ÁT Kft., HFTE). A RISKA saját honlapján sok érdekes információ található: pl. keres kínál rovat, társüzemek legérdekesebb, legizgalmasabb szakmai tapasztalatai, tippek-trükkök, megoldások, fotó sorozatok

gazdaságokról stb... Hasznos linkek gyűjteményében

kapcsolódni lehet más internetes információt szolgáltató cégek, intézmények felé (pl.: Tej Terméktanács, kereskedelmi cégek, spermaforgalmazók, fejőgépgyártók, takarmányozási cégek stb.). A Win Riska programba működő ENAR jelentő modul az adatbázisból leválogatja a született borjak adatait és a beépített belső levelező program segítségével közvetlenül a kimenő levelek kiszolgálója SMTP meghívásával küldi az OMMI Országos Szarvasmarha Adatbázisába ([email protected]) a bejelentést. Ez lényegesen leegyszerűsíti, pontossá teszi, és HTU

UTH

nagymértékben felgyorsítja az adatszolgáltatást az üzem és az OSZA között, ezáltal lerövidítve a bejelentési időt és biztosítva a marhalevél gyors üzembe érkezését. Lényeges és fontos az OSZA és a telepi adatbázis folyamatos egyeztetése. Az üzem kérésre E-mail-hez csatolva egyed leltár állományt kap az országos adatbázisból, egyeztetés céljából. A Riska elvégzi a két adatbázis összehasonlítását, és listát készít a különbségekről megjelölve, hogy

-23-

hol van eltérés. Pl. országos adatbázisba él az egyed, telepi nyilvántartás szerint nem. Ez a funkció biztosítja a telepi és az országos adatok naprakész állapotát, ami az Európai Uniós elvárásoknak is megfelel. Nagyon fontos a tehenészetek számára az ÁT Kft. adatfeldolgozása és a saját adatbázisuk közötti internetes kapcsolat. Minden termelés irányítási munka alapja a havi ellenőrző fejés adatai tej kg, zsír %, fehérje %, tej cukor %, karbamid. Ezeknek az adatoknak a segítségével a program kiértékeléseket készít, laktációs adatokat számol, adatot ad csoportosításhoz, selejtezéshez és egyéb nagyon fontos tenyésztési döntésekhez kap információs támogatást a gazdaság vezetése. Tenyésztési munka irányítását a Holstein-Fríz Tenyésztők Egyesülete és a gazdaság közötti internetes kapcsolat segíti ([email protected]). Párosítási munka nélkülözhetetlen HTU

UTH

információja a tehenek küllemi bírálata. A HFTE szakemberei által végzett hivatalos bírálati adatokat visszakapva az adatbázisba bemásolva a nőivarú állomány tenyéssz értékével Holstein Globál Index (HGI) -vel együtt kiértékelések készíthetők kiválaszthatók a tenyésztési szempontból legértékesebb egyedek.

-24-

3. Az ALPRO rendszer elemei U

3.1 Pocesszor A processzor az ALPRO rendszer szíve, egy komputerizált eszköz,

mely minden kiválasztott

tehénről tárolja az információt. Ugyanakkor a digitális naptárként is működik, továbbá a processzor ellenőrzés alatt tartja a takarmányozást, fejést és a tehénforgalmat. Az ALPRO processzor az összes szükséges szoftverrel együtt

kerül

leszállításra.

Kiválaszthatja

azt

a

konfigurációt, amely legjobban illeszkedik igényeihez: fejés, takarmányozás vagy mindkettő, tenyésznaptárral és rendszerellenőrző funkciókkal együtt. Az ALPRO processzort speciálisan arra fejlesztették ki, hogy gyorsan, könnyen megtanulható és használható legyen. Tervezésnél nagy hangsúlyt fektettek az alkalmazási, felhasználási terület jellegzetes körülményeire: éjjel-nappal egész évben bekapcsolt állapotban az istállói környezetben. A rendszer jobb áttekintéséhez a processzor összeköthető az ALPRO Windows számítógépes programmal is.

3.2 ALPRO Windows Az ALPRO Windows a processzor kiegészítőjeként ajánlott, egy speciálisan tervezett ALPRO program PC-re. Az ALPRO Windows grafikus képei megjelennek a számítógép képernyőjén, ezáltal az információk jól áttekinthetővé válnak. Pl. bármikor hozzáférhető minden egyes tehén utóbbi évre vonatkozó termelési adatai, vagy megnézhető, hogy a laktáció mely szakaszában van egy adott tehén és így könnyedén nyomon lehet követni a termékenyítés várható időpontját vagy más tenyésztési tevékenység idejét.

-25-

Alpro Windows

• Választás a listából • Beépített modullisták •Kiterjedt felépítés • Kiemel, áttesz és lerak

17

3. ábra A DeLaval ALPRO Windows program felhasználói felülete

Mint azt a 3. ábra is jól mutatja, az ALPRO Windows felhasználói felülete könnyen áttekinthető és mindenre kiterjedő részletességgel mutatja be az állomány aktuális állapotát. Használata egyszerű és a felhasználó által igényelt adatok az adatbázisból könnyedén lekérhetőek. A gazdálkodó a beépítet listákon kívül igényének megfelelően készíthet saját listát is. A saját listájához igényelt adatokat egyszerűen drag and drop (áttesz és lerak) módon áthúzza a listába és ezáltal alakíthatja a saját igényeinek megfelelően.

3.3 MPC vezérlőegység Az MPC felügyeli a tejfolyás által vezérelt fejést ( DuovacTM ), a pulzációt, a kehelylevételt, a tejmérést, a P

P

tehénforgalmat és a fejőházi abrakolást. Ha van processzorra, akkor információs terminálként is működtetheti az MPC-t lekérheti a tehenek számát, tejhozamot, hogy kell vagy nem kell fejni az adott tehenet, stb. "Riska" például, ha antibiotikumot kap, akkor az MPC blokkolja a rendszert amint a tehén belép a fejőházba, és figyelmeztet arra, hogy az állat tejét elkülönítve kell lefejni. Ha válogató kapu is van, az MPC-vel ellenőrizhetők és könnyen elkülöníthetők azok a tehenek, melyek megkülönbözetett figyelmet érdemelnek. Az MPC szintén gyors és könnyen -26-

megtanulható, használható egység: néhány óra tanulás után az összes funkció kezelésében otthonossá válik.

3.4 FLOMASTER ™ PRO tejmérő A FloMaster Pro tejmérő feladata a tej folyamatos mérése. Ez az egyedülálló technika teszi a FloMaster Pro tejmérőt nagyon pontossá. A tejmérő érzékelten a légbuborékra vagy a habosodásra, továbbá kalibrálása is egyszerű. Ha inkább alapfunkcióval kívánja a rendszer kiépítését kezdeni, van egy egyszerűbb tejfolyás érzékelő egység is. Ez nem méri a tejet, de az MPC-vel együtt biztosítja a fejéskor a tejáramlás ellenőrzését és az automatikus kehelylevételt.

3.5 Automatikus azonosító transzponder A tehenekre vonatkozó igen nagy számú termelési adat gyűjtése, tárolása, feldolgozása csak úgy gépesíthető, ha a teheneket külön-külön is fel lehet ismerni (Simon 2000). A transzponder az állatok elektronikus azonosítója, amely közvetlenül tudatja az ALPRO rendszerrel hogy pl. itt "Bimbó" jön. Az azonosítást követően a rendszer rögzíti mennyi tejet adott le az állat, ellenőrzi a tej mennyiségét valamint azt, hogy a tehén megkapta-e a megfelelő mennyiségű és fajtájú abrakot vagy ásványi kiegészítőt.

3.6 Etetőállás AZ ALPRO rendszer alkalmazásával elkerülheti a helytelen takarmányozást. A rendszer biztosítja azt, hogy minden állat pontosan azt a mennyiséget és takarmányfajtát kapja meg amit minden etetéskor

meg kell kapnia. Az

ALPRO rendszer egyidejűleg nyolc különböző takarmányt képes kezelni. Minden etetőállásnak legfeljebb négy kiosztó motorja lehet a koncentrátum és az ásványi anyagok megfelelő keverékének kiadagolására. Az abrak kiadagolása olyan ütemben történik, amelyen

-27-

sebességgel az állat eszik, így lecsökken annak a veszélye, hogy a kiosztott abrakot egy másik tehén szerezze meg. (DeLaval 2003. Prof.takarmányozás) Ha "Bimbó" nem eszi meg a napi adagját, a maradék átvihető a következő napra. Mindig pontosan tudhatja, hogy az egyes állatok mennyit fogyasztottak, és eltérés esetén a három különböző takarmányozási figyelmeztetés egyike jelez. Ennek alapján megteheti a szükséges lépéseket amilyen gyorsan csak tudja, ellenőrizheti, hogy miért nem ette meg az állat az összes abrakot. Az állatok bármikor hozzáférhetnek az abrakadagjukhoz, ezért viselkedésük nyugodttá, természetessé válik. Átlagosan ez napi 7-15 látogatást jelent az etetőállásnál. Tanulmányok egyértelműen bizonyítják, hogy a tehenek komfortérzete jobb, amikor saját maguk szabhatják meg táplálkozási ritmusukat, elkerülve az etetőállás körüli stresszhatásokat és az állatok tömörülését (Alfa Laval Agri 1999).

3.7 Borjúetető állás Az ALPRO rendszer borjúetető állása mentesíti Önt a nehéz fizikai munka alól és a rugalmatlan munkaidőtől. A rendszer rögzíti a borjú fogyasztását és gondoskodik az etetéshez kapcsolódó funkciókról. Az ALPRO-val történő takarmányozás a borjak teljes körű ellenőrzését jelenti, így minden állat megkapja a szükséges tej vagy koncentrátum mennyiséget, ezáltal a rendszer optimalizálja a borjak növekedését. A borjúitató

automata

mint

egy

"tejbár"

automatikusan összekeveri a tejpótlót vízzel, így az előre beprogramozott tejadatot mindig a megfelelő keverési arányban és hőmérsékleten kapja meg a borjú. Az ALPRO rendszer olyan etetőállással is képes kommunikálni, ami koncentrátumot adagol a borjak részére. Használatával felgyorsítható a borjak kérődzésének kifejlődése és elkerülhetők a visszaesések a testtömeg gyarapodásban az elválasztás körüli időszakban mindez fontos költségmegtakarító tényező.

-28-

3.8 Etetőkocsi a kötött tartásban Az ALPRO rendszer etetőkocsijával való etetés időtakarékos, csökkenti az etetés költségeit és növeli a tejtermelést. A rendszer a tehetnek természetes viselkedési szokásain alapul, pl. napi többszöri, kevés táplálék felvétele. Azok a tehenek, melyek a nap folyamán etetési idejüket elnyújthatják, jobban érzik magukat és több tejet adnak. Az ALPRO rendszerű etetőkocsival megoldható az akár napi tíz alkalommal történő etetés is. Az etetőkocsi teljesen automatizált. Az ALPRO processzor vezérli, a kocsi az etetővályú mentén felfüggesztett sínen fut és minden tehénnél megáll kiadagolva a koncentrátum és ásványi anyagok pontos mennyiségét. A legeltetési időszak alatt is lehet az etetőkocsit használni, ilyenkor transzponder segítségével azonosítják a teheneket.

3.9 Válogatókapu Kötetlen tartású rendszerben időt és munkát takaríthat meg a válogatókapuk alkalmazásával. Automatikusan elkülöníti azokat az állatokat, melyeket termékenyíteni kell vagy bármi más speciális kezelésre szorulnak. Megtakarítható a nyaklefogó alkalmazása és ezzel a kezelésre szoruló állatoknak tisztább környezetet teremthet.

3.10 Aktivitásmérő Az aktivitásmérő segít az ivarzás megállapításában és a termékenyítés pontos időpontjának meghatározásában. Ez az egység a tehén nyakán a transzponder mellé van felerősítve.

Költségtakarékossági

megfontolásból

az

aktivitásmérő szükség szerint áthelyezhető egy másik tehén nyakára, sőt üszőkön is használható, melyek még nem viselnek transzpondert és nem kell azokat áthajtani a fejőházon sem. Az adatgyűjtés, adatelemzés és adattovábbítás különleges technikai megoldásai révén folyamatos és megbízható információkhoz juthat.

-29-

Alpro Windows

Figyelmeztető jel

Aktivitás történeti adatbázis: 19

4.ábra Az ALPRO rendszer aktivitási görbéje A 4.ábrán a 870-es, esetünkben „Bimbó” nevezetű tehén aktivitási ábrája látható az ALPRO

rendszer

megjelenítésének

tükrében.

A

programablakban

jól

látható

az

aktivitástörténeti adatbázis alapján kirajzolódó aktivitási görbe, és a rendszer által generált figyelmeztető jelzés, hogy termékenyíteni kell az állatot. Bal oldalt látható Activity Index által jelzett három kereszt is mutatja, hogy elérkezett az optimális termékenyítési idő, valamint a görbe erőteljes emelkedéséből is látható. A rendszer az állat egyéni aktivitását viszonyítja a csoport átlagának aktivitásához, melyet az aktivitási görbe alatti szürke területe mutatja. Ez azért nagy jelentőségű, mert ha például a teljes csoportot felhajtják a fejéshez, akkor minden egyed aktivitása meg nő és nem jelenti ez azt, hogy a teljes csoport ivarzik. Esetünkben csak a „Bimbó” aktivitása nőtt meg, ezért valószínű, hogy ez az egyed ivarzik, és fel kell készülnünk a termékenyítésére.

3.11 A jövő lehetőségei Bár az ALPRO

rendszer folyamatos fejlesztés alatt áll, a napjainkban vásárolt

rendszer a jövőben is felhasználható marad. A rendszer összes alkotóelemét úgy tervezték, hogy a jövőben is kompatíbilis maradjon. Így egy jelenlegi beruházás - amennyire csak lehet javítható a felmerülő újabb igényeknek megfelelően, amennyiben az új funkciók rendelkezésre állnak. U

-30-

4. A szarvasmarha-ágazat ökonómiai vonatkozásai 4.1 Az ágazat helyzete Szakmaikörökben ismert, hogy az 1980-as évek végén, a rendszerváltást megelőzően a hazai tehenészetek meghatározó részében milyen biológiai kapacitásokkal és milyen műszaki feltételekkel termelték fő terméküket, a tejet. A magyar mezőgazdaságban időközben bekövetkezett főleg tulajdoni és strukturális változások nem hagyták érintetlenül ezeket az üzemeket sem. A rendszerváltozást követő három-négy éves bizonytalanság és az időközben átalakult piac kíméletlensége bár igen sok felesleges veszteséggel, elvégezte a maga szelekcióját. A szakmailag jó kezekben lévő (jól menedzselt) telepek talpon maradtak sőt még javultak is, az ide nem sorolhatók pedig vagy már felszámolásra kerültek, vagy sorsuk még kétséges. Közben elkezdtek szaporodni a kisüzemi tehenészetek (nem számítva ezek közé azokat a nem főfoglalkozású tehéntartókat, akik csak néhány tehenet tartanak és tejfeleslegeiket saját kiméréssel értékesítik) nagyobbrészt a felszámolt nagyüzemi tehenészetek állományainak szétosztásával, vagy áron aluli kényszerértékesítésével. Ezek egyrészt szakmailag és anyagilag megalapozott egyéni illetve családi vállalkozásokként, másrészt pedig ezek nélküli úgynevezett kényszervállalkozásokként jöttek létre. Megfelelő védőháló hiányában a piac kíméletlensége ma még a kisebb magántehenészeteket érthetően jobban szelektálja, mint a nagyobbakat, különösen a tejminőség és az ezzel egyre szorosabban összefüggő rentabilitás tekintetében (Munkácsi 1997). A szarvasmarha tenyésztés hazánk mezőgazdaságának egyik fontos ágazata, termékei mind a belső fogyasztói, mind az exportban értékesíthető árualapok előállításában nélkülözhetetlenek. A szarvasmarha állomány mérete hazánkban 1950-2001. évek adatai alapján: 1. táblázat: Szarvasmarha tenyészállomány változása hazánkban 1986-2001 Évek 1986-1990. 1991-1995. 1996-2000. 2000. 2001.

Összes szarvasmarha (ezer egyed)

Tehén (ezer egyed)

1690 658 1083 468 878 405 805 380 783 368 Forrás: KSH kiadványok, 1950-2001

-31-

Az adatok a szarvasmarha- ezen belül a tehénállomány rendkívül erőteljes csökkenését mutatják, amely a kilencvenes évek után aggasztónak tekinthető. A hazai tejtermelés tömegének és fajlagos hozamainak változásáról 19712000.években a 2.táblázat nyújt áttekintést. Az 1970-es években megkezdődött tenyésztési program eredményeként az 1971-1975-ös évek fajlagos hozama az 1986-1990-es évekre csaknem megduplázódott, és a 2,7 milliárd liter tejet megközelítően 300 ezerrel kevesebb tehénnel állítottuk elő. A tehénállomány megváltozott genotípusa megfelelő biológiai alapokat jelentett a tejtermelés növelésére (Magda 2003). 2. táblázat: Tejtermelés változása 1970-2001 Évek 1971-1975 1976-1980 1981-1985 1986-1990 1991-1995 1996-2000 2001

Fajlagos hozam Tej összesen (millió (l/tehén/év) liter) 1974 2492 2344 3346 2631 4710 2748 4851 2094 4716 1947 4720 2100 5108 Forrás: KSH kiadványok, 1950-2001

4.2 A szarvasmarha ágazat eszközigénye A szarvasmarha tenyésztés, különösen a tejhasznosítási iránya valamennyi állattenyésztése ágazat közül a leginkább eszközigényes. Nemzetgazdasági szinten elvégzett számítások szerint a tej- és vágómarha előállításban lekötött eszközállomány összetétele a következőkkel jellemezhető (Magda 2003.): ¾ Állatállomány értéke

33-35 %

¾ Építmény jellegű eszközállomány

32-33%

¾ Termelést közvetlenül szolgáló gépek

18-20 %

¾ Takarmányalap

15-20 %

A 3.táblázat jól reprezentálja egy társas vállalkozás jövedelemviszonyait, melyben képet kaphatunk a hozam nagyságáról, egy egyedre vetítve. (5 902). Továbbá az árbevétel, termelési érték, jövedelem nagyságát is megtudhatjuk 1999-re vetítve. Ezekből az adatokból

-32-

kiszámítható az egy liter tejre jutó jövedelem, ami 9,31 Ft/liter. Valamint a 100 Ft termelési költségre jutó jövedelem, ami 17,83 Ft. Ezek az adatok azért fontosak, mert a gazdálkodó ezek alapján ítéli meg egy technológia hasznosságát és ezek alapján lehet mérni a hatékonyságát is. Ha például az új technika által javul a takarmány felhasználás és csökken a pazarlás, akkor a 100 Ft termelési költségre jutó jövedelem is javulni fog, ugyanis kevesebb a költségem, ezáltal az árbevételem fog emelkedni. Összefoglalva, ha a számítógépes telepirányító rendszer csökkenteni tudja csak néhány százalékkal a költségeimet, akkor a beruházás értéke néhány éven belül megtérülhet és a profitom is emelkedhet. 3. táblázat: A tejtermelés jövedelemviszonyai 1999-ben a társas vállalkozásokban Megnevezés

Mértékegység

1999

Hozam

l/egyed

5 902

Árbevétel

Ft/tehén

332 025

Termelési érték

Ft/tehén

363 160

Jövedelem

Ft/tehén

54 874

Főbb mutatók Egy l tejre jutó jövedelem 100 Ft term. ktg-re jutó jövedelem

Ft/liter

9,31

Ft

17,83

Forrás: KSH kiadványok, 1999.

-33-

5. Az ALPRO rendszer által biztosított gazdasági előnyök U

Az

ALPRO

processzorban

tárolt

adatok

értékes,

gazdasági

események

megfigyeléséhez felhasználható információkat nyújtanak. Lehetőséget adnak a folyamatos fejlesztésekre és a jövedelmezőség növelésére. Az ALPRO Windows telepirányítási programmal állománya többféle szempont szerint tetszőlegesen kiválasztott időpontokban is folyamatosan értékelhetővé válik (Boldizsár 2003. október). Több tanulmány megállapította, hogy az ALPRO rendszerrel működő telepeken jelentős mértékű pozitív hatást tapasztaltak a tehenészet üzemeltetése során. A főbb előnyök az alábbi pontokban összegezhetők (DeLaval 2003): 9 Tejhozamok jelentős növekedése 9 Az abrakok hatékonyabb gazdaságosabb felhasználása 9 Megtakarított munkaidő 9 Az állatállomány egészségi állapotának és a tej minőségének javulása 9 Tökéletesebb szaporodás

A tehén biológiája és ALPRO

Aktivitás kezdete

10

5.ábra Az aktivitási görbe és az ivarzás érzékelése az ALPRO rendszerrel.

-34-

ALPRO kezdés idő

A legnagyobb gazdasági előnyt hozó funkciója a programnak az ivarzásmegfigyelő rendszer, amit az 5.ábra szemléltet. A rendszer ezen adatok alapján készíti előrejelzéseit és elemzéseit. A felhasználónak a teljes ivarzási görbe kirajzolásán túl jelzi, ha valami jelentős változás történt az állat életében. Az ALPRO rendszer által biztosított előnyök többnyire a műveletek nagy számának automatizálásából, a tökéletesebb ellenőrzésből és a jobb döntéstámogatásból erednek. A rendszer segít a vezetőnek az esetleges problémák korai felismerésében, a döntések végrehajtásában és a végrehajtott intézkedések adásainak megfigyelésében. A végső döntéshozatal azonban még mindig a vezetőtől függ.

6.ábra A tehén egyedi ivarzásfigyelő rendszere

A rendszer egyszerű és áttekinthető kezelőfelülete biztosítja, hogy a döntéshozó az állatról minden lényeges információt egy ablakban lásson. A grafikus megjelenítés segíti az adatok szemléltetését, mint ahogyan azt a 6. ábra is jól mutatja. Ezáltal a gazdálkodó első ránézésre is felismeri, hogy ez a tehén ivarzik, ugyanis az aktivitása eltér a csoportja áltag aktivitásától. (melyet a szürke terület reprezentál a 6. ábrán)

-35-

5.1 Minden állat teljeskörű ellenőrzésével lehetővé válik a költségek csökkentése ¾ Csökkentett költségek és a tehenek képességeinek jobb kihasználása eredményezik ¾ Egyedi fejés és takarmányozás által növekvő hozamok elérése, az állat komfort érzetének javulásával. Az állat egyedi étrendjének kialakítását segíti az „Etetés menü” felhasználóbarát felülete, ahol előre definiált takarmányokból állíthatjuk össze az egyed számára legmegfelelőbbet. (7.ábra)

7. ábra: Az állat egyedi értendje

¾ Rövidebb munkaidő és megnövekedett tejtermelés jelentős befolyással bír a nyereség növelésénél azáltal, hogy csökkenti költségeinket és növeli a bevételt.

5.2 A megfelelően etetett állat a gazdaság nyereségességét növeli ¾ Fajlagos (1 liter tejre vonatkoztatott) abrakköltség csökken, azáltal, hogy a rendszer az állat számára optimális adagot juttatja ki a felesleges abrakkiadagolás mellőzésével. ¾ Megnövekedett laktációs termelés növeli az egyedenként leadott tej mennyiségét, miközben nem kell plusz ráfordítást alkalmaznunk. ¾ A tehenek jobb kondíciója és stresszmentes környezete elősegíti a magasabb hozamokat.

-36-

5.3 Az időmegtakarítás pénzt jelent ¾ A rendszer lehetővé teszi az állatok teljeskörű ellenőrzését, így sokkal gyorsabban juthat a gazdálkodó helyes döntésekhez, amelyek minimálisra csökkenthetik a termelési veszteségeket. ¾ Csökkentett bérköltségek: az ALPRO rendszer használatával lecsökken a fejésre, etetésre, termékenyítésre és csoportosításra fordított munkaidő. ¾ Egy ösztönző, modern rendszer, amellyel azonnali visszajelzést lehet kapni az elvégzett munkaóráról, ezáltal inspirálja a dolgozókat a még jobb munkateljesítmény elérésére.

5.4 Sikeres termékenyítéssel magasabb jövedelemhez juthat ¾ Költségmegtakarítás lehetőségét kínálja a rendszer, a sikeres termékenyítések nagyobb számával, ezáltal több utód születhet és bevételek is emelkedhetnek. ¾ Minden egyed tenyésztésének teljeskörű ellenőrzésével lehetővé válik a jobb tenyésztési eredmények elérése. ¾ Minden tehén termelőképességének teljes kihasználását hordozza magában a technológia alkalmazása.

5.5 Az ALPRO rendszer optimalizálja a tejtermelést ¾ A szokásosnál kevesebb tejet termelő tehenek problémái gyorsan megoldhatók, azáltal, hogy a rendszerbe épített riasztó a probléma észlelésekor azonnal megszólal. A „figyelmeztető listából” a gondozó rögtön láthatja, hogy melyik egyed a problémás és miért. A 8.ábrán látható, hogy probléma lehet, ha kicsi a hozam, vagy ha először ivarzó egyedről van szó. A termékenyítés figyelmeztető jelzése, főleg az inszeminátori munkákra figyelmezteti a rendszer kezelőjét.

-37-

8.ábra: Az állomány egészére vonatkozó figyelmeztető lista

¾ Az

optimális

takarmányozás

kialakítása

érdekében

új

módszerekkel

kisérletezhet a telep szakmai vezetője, aminek eredménye a több tej terelése. A lehetőségek kiprópálásában óriási előny, az azonnali visszajelzés lehetősége. ¾ Munkaidő megtakarítás, főleg az adminisztrációs munkák terén és a megfigyeléskor jelentkezik.

A rendszer által nyújtott gazdasági előnyök talán legfontosabbja az aktivitásmérés, mely 85% -os ivarzásbiztonságot nyújt. Jelentősége abban nyilvánul meg, hogy minél előbb történik a termékenyítés, annál valószínűbb a vehem elérése. Ennek az eredménye gazdasági szempontból: 9 csökken a spermafelhasználás, ami a költségeket csökkenti 9 csökkenő két ellés közti idő, ami a bevételeket növelő tényező Az aktivitási szint csökkenése állategészségügyi szempontból is jelentős, ugyanis U

U

betegséget jelezhet előre. Az időben kezelt állat gyógyszerköltsége jelentős mértékben kevesebb, mint a klinikai kezelések tekintetében. Továbbá a termeléskiesés is jelentős mértékben elhúzódhat a klinikai esetekben, ami a tej által nyújtott gazdasági haszontól fosztja meg a gazdaságot. Ezért lehet mondani, hogy a hosszan elhúzódó betegségek sokszoros költséget jelentenek és bevételkiesést. Ugyanis az állatot takarmányozni kell, miközben a tejtermelése visszaesik, gyógyszerrel kell kezelni, és a termelt tejet sem lehet értékesíteni, ezáltal a megsemmisítés költsége is jelentkezik. Vagyis a betegségmegelőzés szempontjából -38-

ismételten a költségeket csökkenti a számítógépes irányítás és érzékelés. A

9.ábra egy

egészséges egyet potenciális tejtermelését hasonlítja össze egy olyan egyedével, ahol valamilyen tejtermelés csökkenésére ható betegség történt. Az első esetben a betegséget a számítógépes megfigyeléssel korán észlelhettük, melynek hatására a tejtermelés időlegesen lecsökken a betegség miatt, de pár napos kezelés után a tejhozam visszatér a potenciális szintre a laktáció során. Az utóbbi esetben, amikor nem vesszük észre a betegséget időben és ezáltal elhúzódik a tejhozam csökkenése hetekre, esetleg hónapokra is beletelik, mire visszaáll az állat termelése a normális szintre. Ez utóbbi esetben a klinikai kezelés már jelentős

900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

Potenciális teljes tejtermelés

December

November

Október

Tejtermeléscsökkenés korai korrekció nélkül

Szeptember

Augusztus

Július

Június

Május

Április

Március

Február

Tejtermeléscsökkenés korai korrekcióval

Január

Tejhozam

költségekkel jár és a termeléskiesés is meghatározó lehet.

Idő Forrás: Aranykalász MG.Szövetkezet, Mezőkeresztes 2004.

9.ábra : A tejtermelés optimalizálása az ALPRO rendszer segítségével A tehénnaptár-rendszernél a számítógép számolja a tehén termékenyítési ciklusait és ezáltal állapítja meg az ivarzás időpontját, de ez nem pontos és megbízható, ezért ezt összeveti az ivarzásmegfigyelő rendszerrel és ha a két időpont pontosan fedi egymást, akkor 100% -os biztonsággal ivarzik az egyed. A 10 ábrán az ALPRO tenyésztési naptára látható. A naptárból leolvasható, hogy adott (78-as) egyed termelési ciklusának mely fázisában van jelenleg. (Jelen példánkban ez elapasztás fázisában)

-39-

10.ábra: Az ALPRO tenyésztési naptára

A rendszer a lefejt

tej minőségét és mennyiségét egyedileg minden tehénnél

folyamatosan nyilvántartja. Méri a szomatikus sejtszámot, ezáltal a tehén kondícióváltozását már akkor észre lehet venni, mikor ennek még vizuálisan megfigyelhető jelei még nem mutatkoznak. A magas szomatikus sejtszám következménye a tőgygyulladás lehet, amely 5070% -os tejcsökkenést eredményezhet, valamint gyógyszeres kezelést von maga után. A lefejt tej regisztrációját szemlélhetjük meg a következő 11. ábrán. Látható, hogy az adott 55-ös egyed a mai nap folyamán mennyi tejet adott. Továbbá nyomonkövethető az ezen a héten leadott tej mennyisége, valamint az eben az évben leadott tejnek a mennyisége havi bontásban. Az adatbázisban nemcsak a tej mennyiségét, hanem a legfontosabb minőségi paramétereket is rögzíthetjük.

11.ábra: Az egyed tejtermelésre vonatkozó ablak

-40-

Közvetlen gazdasági előnyként jelentkezik az előzőek összegződése, vagyis a tejhozamok mennyiségének a növekedése, valamint az állatok kondíciójának a javulása és az elhullások csökkenése, ami szintén bevételnövelő tényezője a gazdaságnak. Munkaszervezés tekintetében a rendszer a fejési időket regisztrálja és ezáltal pontos információkat nyújt, hogy az egyes tehenek hány perc alatt adták le a tejet. Ha egy lassan tejelő tehén van a csoportba, akkor az a fejőházban az egész csoport tejleadási sebességét meghatározza. Ha minden csoportból kivesszük az ilyen egyedeket és külön csoportba tesszük őket, akkor a fejés összes időtartama akár egy órával is lerövidülhet, ami a fejős és a felhajtók munkaóráinak számát csökkenti, valamint az energiaköltségeket is csökkenti.

Tehénlétszám

Fejési idő egy csoportban 9 7 5 3 1 0

2

4

6

8

10

12

Fejési idő (perc)

Forrás: Aranykalász Mg. Szövetkezet Mezőkereszes (1995)

12.ábra Fejési idő egy csoportban. További gazdasági előny, hogy az adminisztrációs idő is jelentősen lecsökken. A gyors számítógépes irányítás könnyebb és gyorsabb

kereshetőséget, ellenőrizhetőséget

biztosít, az áttekinthető keretprogram és a részletes adatbázis segítségével .

-41-

Összefoglalás, összegzés A hatékony gazdálkodás és a költségcsökkentés hatékony megvalósításához a legmegfelelőbb eszköz a számítógépes telepirányító rendszerek lehetnek. A számítógép rögzíti a tehenek adatait, melyek kézi adatbevitele nehézkes és időigényes munka lenne. Az új irányítás hatására az állat komfortérzete kerül a középpontba, és ez lehetővé teszi az állatok természetes viselkedését anélkül, hogy a felhasználó veszítene az ellenőrzés és hatékonyság folytonosságából. Megszűnik például a megadott időpontokban történő etetések miatti „csúcsidő”, melyek mozgalmassága stresszeli az állatokat. A rendszer nyomonköveti a problémákat és tájékoztatja a gazdát arról illetve a folyamatos tejtermeléshez elengedhetetlen időszerű tevékenységekről. A rendszer rögzíti , hogy a tehén leadta-e az elvárt tejmennyiséget vagy szükség van további beavatkozásra. Az informatika használatával elérhető előnyök a munkaidő és költség megtakarítás, tejtermelés lehetőségeinek jobb kihasználása, mindezek olyan pozitív hatások, melyek segítenek a nyereség növelésében. Dolgozatom első részében megismertük a fejéstechnológiai számítógépes rendszereket általánosságban. Az általuk használt és mért adatokat, továbbá ismertetni fontosságukat és gazdaságosságukat a tejelő szarvasmarhatelepeken. A funkciók felsorolásán túl az állattenyésztési jelentőségük bemutatása is jelentős szerepet kapott. A rendszerek által egyedileg nyilvántartott adatok továbbítását a hatósági rendszereknek. A fejezet végén röviden áttekintettük a legfontosabb hatósági nyilvántartások egyikét az ENAR-t, vagyis az állatokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszert. A következő részben a hazai fejlesztésű rendszer előnyeit és hasznosságát ismerhettük meg, a RISKA-programot, melyet a hazai telepek igényeihez igazítottak és nélkülözhetetlen segítséget nyújt a telepvezetőknek a hatékony telepirányításhoz, az adminisztrációhoz valamint a kötelező adatszolgáltatáshoz, pédául az ENAR felé. Továbbá a fordítóprogramok segítségével egyedülálló módon kommunikál a fejőházi rendszerek többségével. Ezáltal integrálódik a teljes telep irányítási rendszerébe és egy jobb döntéshozatal felé irányítja a gazdálkodókat. A következő részben egy svéd cég rendszerét ismerhettük meg az ALPRO telepirányítási rendszert, amelyet a DeLaval, a világ legnagyobb fejőberendezéseket gyártó vállalata fejlesztett ki. A rendszer elemeinek a bemutatásával szemléltettem a hasznosságát és a tehenészeti telepek számára elengedhetetlen szükségességét. Az ALPRO integrált telepirányítási rendszer alkalmazásával teljes mértékben ellenőrizhető a fejés, etetés és

-42-

tenyésztés folyamata, s a rendszer széles körben alkalmazható minden típusú fejőházban. Az újfajta azonosítórendszer segítségével pontos statisztika jeleníthető meg a fejőházi aknában történő fejés hatékonyságáról. A processzorral lehetővé válik egyfajta válogatókapu rendszer alkalmazása is, mellyel többféle feltétel szerint több területre lehet a kijelölt teheneket elkülöníteni. Az ALPRO Windows telepirányítási programmal az állomány többféle szempont szerint tetszőlegesen kiválasztott időpontokban is folyamatosan értékelhetővé válik. A teljes fejési, etetési, tenyésztési és állatorvosi adattár segít a legjobb döntések meghozatalában. Minden egyes tehénhez hozzárendelhető egy történeti adatbázis, így részletes adatokat lehet visszakeresni minden tehénről. A Windows –os felület segítségével az állatok termelési mutatóit különböző görbékkel lehet bemutatni, az igényeknek megfelelően bármilyen lista és görbe előállítható az adatbázis és a rendszer használatával. Az ALPRO rendszer felhasználójaként szisztematikusan nyomon lehet követni az állomány egészségügyi állapotát. Egyedi, történeti adatállomány ad információt a betegségekről, kezelésekről és selejtezésekről. A fejésenként mért pontos tejhozam adatok rögzítésével a program alkalmazásával akár 30 napra visszamenőleg is elemezni lehet a fejési adatokat. Az adatok elemzésében és szemléltetésében segít a grafikus felület, továbbá a bevitt tejzsír és tejfehérje adatok szintén megjeleníthetőek grafikusan. A bikaleltár a telepen termékenyítésre használt bikák nyilvántartására szolgál. A leltár mutatja az aktuális spermaadag készletet, az elhasznált készletet és a költséget bikára vetítve. A fejlett tehénnaptár segítségével a termékenyítések pontosan elvégezhetők. A tehénnaptár és az aktivitásmérő integrációjával az ivarzásmegfigyelés hatékonyabbá és megbízhatóbbá válik, továbbá a termékenyítések pontos időpontjait könnyen, gyorsan lehet meghatározni. A program további jelentős gyakorlati haszna a számos beépített automatikus riasztásban és a nagykapacitású kimutatáskészítő menüben rejlik. A rendszer automatikusan riaszt a kis tejhozamú teheneknél, valamint az aktuális kezelések, ivarzások, termékenyítések esetén. Munkám során bemutattam a mezőkeresztesi Aranykalász Mg. Szövetkezet által érzékelt legfontosabb gazdasági előnyöket a telepirányítási rendszerrel kapcsolatban. A rendszer által nyújtott költségcsökkentő hatásokat és bevételnövelő tényezőket, mely által a régióban szinte egyedülálló tudott hatékonyan termelni és fejlődni. A telepen jelenleg is folynak beruházások és fejlesztések. S talán az informatika rohamos fejlődésével együtt a tejtermelés gazdaságossága is jelentősen javulni fog. -43-

IRODALOM

Agro Napló 2003/11: Az állatokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosító Rendszer (ENAR), http://agronaplo.hu HTU

UTH

Alfa Laval Agri 1995. : Efficient Milking Alfa Laval Agri 1999.: ALPRO Rendszer, A tejtermelés ellenőrzés jövedelmezőbb módja, Boldizsár Péter 2003 április.: Holstein Fríz Magazin XI évf. 2. szám: Egy folyamatosan megújuló telepirányítási rendszer: az ALPRO Boldizsár Péter 2003. október: Holstein Fríz XI évf. 5.szám: Még hatékonyabb telepirányítás az új ALPRO 6.4 rendszerrel Böök, K.J. 1997. : Economic Consequences of Using the ALPRO System A case Study of a Computer-based Production and Control System, Swedish University of africultural Sciences DeLaval 2003. Professzionális takarmányozás, Budaörs DeLaval 2003.: Professzionális telepirányítás, Budaörs Dr Magda Sándor 2003.: Az állattenyésztés szervezése és ökonómiája, Szaktudás Kiadó Ház Budapest, Farm Management Pocketbook 1996. : 27th Edition. Nix,J., Wye Collage Press Giles and Stansfield 1980.: Farmer as Manager, Harper Collins Publishers UK magyarországi tejtermelő telepről (Tanulmány) Mán Orsolya 2003. : Magyar fejlesztésű telepirányító rendszerek, Agrárgazdasági Magazin 2003, II. évf. 2. szám Munkácsi László-Patkós István 1997.: Szakmai megállapítások néhány Riska Telepirányítási rendszer (http://www.riska.hu) HTU

UTH

Simon Ferenc- Szita Géza-Merényi Imre 2000.:Tőgyegészség és tehéntejminőség Mezőgazda Kiadó, Budapest

-44-