1
MEZŐGAZDASÁGI GÉPESÍTÉSI TANULMÁNYOK AGRICULTURAL ENGINEERING RESEARCH Kiadó: Dr. Fenyvesi László főigazgató
Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet közleménye Bulletin of the Hungarian Institute of Agricultural Engineering XLIII. évfolyam, 1.sz. / Vol. XLIII. No 1.
Szerkesztő: Dr. Szente Márk tud. főigazgatóhelyettes
tehénistállók tartástechnológiai korszerűsítésének követelményei REQUIREMENTS FOR KEEPING TECHNOLOGICAL UP-TO-DATING OF COW BARNS
Írták: Dr. Bak János Barkóczi Tibor Dr. Fenyvesi László Pazsiczki Imre
Gödöllő, 2007.
2
Összefoglalás A hazai tehénistállók korszerűsítéséhez, a kapcsolódó műszaki követelmények és megoldások kidolgozásához az EU állatvédelemmel-, környezetvédelemmel-, a tejminőséggel kapcsolatos direktíváiból célszerű kiindulni. Ezek alapján, az általunk ajánlott műszaki megoldások és alapelvek a tehénistállók pihenőbokszos korszerűsítéséhez, kialakításához: - a jászolsorok és a pihenőboksz-sorok párhuzamos elrendezésűek legyenek, - a párhuzamos elrendezésből adódik a hosszú-, egyenes etetőtér és közlekedőút, amely kedvező a trágya eltávolításakor, - legalább két átjáró biztosítása (csoportonként) az etetőtér és a pihenőtér között, - sem az etetőtér, sem a közlekedőtér, ill. az átjáró szűkítése nem elfogadható megoldás, - az átjárók, a pihenőbokszok emelkedjenek ki az etetőtérből, ill. a közlekedőútból, - a vízelvezetés és öntisztulás biztosítása miatt az átjáró-padozat 4 %-os lejtésű kialakítása javasolt. A csúszásveszély mérséklése miatt a beton padozat legyen barázdált kivitelű, vagy gumiszőnyeg burkolású. - a szokásos jászol helyett az etetőasztal az ajánlott, amely olcsóbb és géppel is tisztítható, - az ideális etetőasztal kissé magasabban helyezkedik el, mint az etetőtér padozata. Az etetőasztal felülete sima, egyenes kivitelű, ellenáll a szilázs és egyéb takarmány komponensek kémhatásának, - a takarmány legyen könnyen kiosztható az etetőasztalra keverő-kiosztó kocsival, - az etetőasztal és az etetőút együttes kialakítása biztosítsa a kiosztott takarmány átmeneti tárolhatóságát, - az etetőút felületét, az etetőasztaltól kiindulva kissé lejtéssel készítsük, - az oszlop és rúd típusú jászolkorlát a legkevésbé korlátozza a tehenek evés alatti testhelyzetét, ezért előnyös, - az etetőtér-szegély magasságának, a tehenek valós torokmagasságához való megválasztása javasolt, - a vályú vagy kád kialakítású önitatók közül azok, amelyekből a víz könnyen kiengedhető, vagy kifordítható, azok a tisztíthatóság szempontjából a legjobbak, - a fedéllel-, vagy labdával ellátott önitatók, valamint a csészés önitatók kialakításuknál fogva korlátozhatják a tehenek vízfelvételét, - az itató vízutánpótlása haladja meg a tehén ivási-sebességét, - bármely tehéncsoporthoz legalább két itatási hely ajánlott. A tanulmány, a tejelő tehenek termelését lényegesen befolyásoló klíma-, és állatjólléti jellemzők együttes hatásainak összefoglaló elemzésére vállalkozik. Úgy gondoljuk, hogy a viszonylag bonyolult, nehezen áttekinthető témakör számos részlete már jól ismert a szakemberek előtt, az átfogó elemzés azonban szinte mindenkinek mondhat valamely tekintetben új, lényeges ismeretet. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
Napjainkban gyakran találkozhatunk olyan tehenészeti vezetőkkel, akik új istállókat szándékoznak építtetni, vagy a meglévőt felújíttatni, ezért természetesen konzultálnak mérnökökkel, szakértőkkel, építési vállalkozókkal, hogy biztosak lehessenek abban, hogy elképzelésük megfelel az építési (az állat és környezetvédelmi) szabályoknak, a
3
hosszú távú korszerűség követelményeinek. Jellemzően előfordul az is, hogy az építés megkezdése előtt elfelejtik a tehenek szemszögéből is megvizsgáltatni a terveket, mi az, amire az állatoknak igazán szükségük lenne, hogyan lehetne egyszerre maximalizálni a szarvasmarhák komfortját, a termelést, a jövedelmezőséget. Alkalmanként akadnak olyan tehenészeti vezetők, akik először "tehén barát" istállót terveztetnek, de miután a hitelező pénzintézet tájékoztatja őket, hogy le kellene faragniuk a pár százezer Ft-t a kalkulált költségekből, sajnos és természetesen az ötlet egy része látja kárát. A költséglefaragás gyakran azon jellegzetességek, elhagyásával jár, amelyek a legnagyobb profitot jelentenék a gazdaságnak (ilyen például a tehenek komfortérzete). Javasoljuk, hogy a tehenészeti vezetők legyenek óvatosak a tehénistállók építésénél, hogy ne csak a mai termelési szintre gondolkodjanak, hanem a jövőre várhatóra is. Az új tehénistálló remélhetőleg legalább 20 évig funkcionál majd, de az istálló még 30 év után is használatban lehet. Itt az a kérdés, hogy 20 – 30 év múlva mennyi tejet fog majd a tehénállományunk termelni? Várhatóan lényegesen többet, mint jelenleg, talán átlagosan 12 - 16 kilógrammal is többet naponta. Tegyük fel magunknak a kérdést, segítheti-e vajon az építendő tehénistállónk a termelést, vagy éppen ez lesz a gyenge láncszem, amely majd visszatartja a termelést, és ezen keresztül a jövedelmezőséget is? Az alábbiakban bemutatunk egy listát, azon területekből, ahol a tehenészeti vezetők, építési vállalkozók, a bankárok alkalmanként megpróbálják a költségmegtakarítást megvalósítani. E területek közül sok, igen fontos a tehenek jelen teljesítménye szempontjából, és még inkább fontossá válnak a termelés fokozatos növekedésével. A szabályozott természetes szellőzésű-, pihenőbokszos tehénistálló kialakítása lehet: 2 soros vagy 3 soros valamint 4 soros és 6 soros. Napjainkban a tehénistállók nagy része, amelyeket hazánkban építenek, 6 soros kivitelűek, mivel az egy férőhelyre jutó beruházási költség itt kevesebb, mint más kialakításoknál. Őszintén aggódhatunk amiatt, hogy a 6 soros kialakítás majd visszafoghatja a termelést néhány év múlva, így a 6 soros kialakítást nem ajánljuk a magas teljesítményű tehenészetek számára. A 6 soros istállókban a tehénsűrűség nagyon magas, összehasonlítva a többi kialakítással, de a legnagyobb probléma az istálló 33 – 35 m-es szélessége. A 6 soros istállóban, a nyár egy részében nagyon nehéz megvalósítani a megfelelő szellőzést. A 4 soros istálló „tehén barátabb”, de a 2 vagy 3 soros istállóval össze sem hasonlítható. Oldalfalak magassága és a tetőgerinc nyitottsága A kötetlen tartástechnológiájú tehénistállókban nagy légtér szükségeltetik, hogy szétoszlathassa a meleget és a páratartalmat, ezért a 4,2 m magasságú oldalfalak egyre gyakoribbak. A 4,2 m magasságú oldalfal sokkal több levegőt enged be oldalról, mint az alacsonyabb oldalfalak, ugyanakkor megemeli a tetőmagasságot, eltávolítja a tetőt a tehenektől.. Az extra tetőmagasság csökkenti a tető hősugárzásából származó plusz hőt, amely kedvezően érintheti az alatta tartózkodó teheneket azzal, hogy nem engedi
4
túlmelegedni a tető alatti levegőt, az állatok magasságában. A tetőgerincnek annyira nyitottnak kell lennie, hogy az könnyen ki tudja engedni a meleg-, párás levegőt az istállóból. A leghatékonyabb természetes légcserét, a teljesen nyitott tetőgerinc biztosítja. A tetőgerinc-nyílás (ami a legrövidebb távolság a két felső tetőszél között) minimális mérete 5 cm, 3 méter istálló szélességenként. A teljesen nyitott tetőgerinc viszont gondokat okozhat, ha sokszor fordul elő viharos szél esővel nyaranként, hóvihar, pedig telenként. Az egyik megoldás, hogy építsünk egy „kéményt” (hosszú terelőlapokat) a nyitott tetőgerinc szélére, így a szél és a hideg nem tud majd bejutni az istállóba. Másik hatékony megoldás, egy olyan eltolt tető építése (melynek nyitott fele az uralkodó szélirányba néz), egyfajta függönyözéssel, amelyet télen, alkalmanként be lehet húzni (zárni). Az oldalfüggöny mérete A függönynek az eresztől kellene terjednie közel a talajig, olyan alacsonyan, amennyire csak lehetséges. Néhány kivitelező 1 – 1,2 m magas falat épít a függöny alá, de ezzel sajnos részben meghiúsítja a függöny oldalfal nyitási funkcióját. Az elv az, hogy annyi levegő érje a teheneket (a tehenek fejét), mialatt az istállóban fekszenek, amennyi egyáltalán lehetséges. A függönyt, pedig inkább kötelekkel védjük, mint műanyaggal (műanyag madárhálóval), mivel ez utóbbi 25%-kal csökkenti az oldalfali levegőáramlást. Az oromfalon is lehet függönyöket felszerelni. Külföldön, kísérleti jelleggel, néhány istállót már árnyékoló függönnyel építettek, a deszkázott oromfal helyett, ami úgy tűnik, szintén beválik. Az istállók szélessége, a folyosók szélessége Egy 4 soros istállónak legalább 28 m szélesnek kell lennie, de még ennél is jobb a 2930 m szélesség. A 6 soros istálló 33 m széles, de jobb esetben az istálló 34-35 m széles. Néhány 6 soros istállót 32 - 33m szélességűre építettek, ami elfogadhatatlan. A folyosó szélessége a következő legyen: -külső közlekedő folyosó: minimum 2,7 m ,de inkább 3,0 m széles, -etetőút egyik oldali etetőasztallal minimum 4 m, de inkább 4,3 m szélességű, - etetőút kétoldali etetőasztallal minimum 5,5 m, de inkább 6 m széles. A 4,9 m széles-, kétoldali etetőasztalos etetőút, az használhatatlan. A helyzet ugyanis az, hogy szűkre méretezett folyosón, a tehenek egyre növekvő száraz anyag szükséglete miatt, a keverő-kiosztó kocsi minden alkalommal túltöltené a takarmánytároló területet, megfordulva a keverő-kiosztó kocsi pedig összetaposná, összeszennyezné a folyosóra kiosztott takarmányt, így növelné a veszendőbe menő takarmány mennyiségét. Nyakfogó Szakmai véleményünk szerint, a nyakfogók korlátozzák a tehenek takarmányfelvételét, mégpedig úgy, hogy korlátozzák a jószágok képességeit, hogy akadálytalanul elérjék a takarmányt, és korlátozzák térlátásukat.
5
Másrészről, a nyakfogók nagyon hasznos és kényelmes segítői a tehenészeknek, leginkább akkor, mikor meg kell fogniuk a teheneket, időszakos oltások vagy kezelések elvégzéséhez. Mindezek ellenére határozottan amellett vagyunk, hogy ne használjuk a nyakfogókat az istállókban, inkább építsünk egy elkülönítő területet nyakfogóval, illetve (speciális korláttal) felszerelve. A pihenőbokszok elválasztó korlátjainak kialakítása Az elválasztó korlát kialakítása kifejezetten fontos, és sajnos nem is kap kellő figyelmet. E kiadvány pihenőbokszok fejezetében az ábrák, a leírás, nagyon "tehén barát" elválasztó korlátokat mutat be. Aljzat A tehenek szempontjából a legjobb aljzat a homok, ennek ellenére, sok tehenészetben nem szeretnek a homokkal vesződni, esetleg nincs is meg a megfelelő forrásuk az agyagmentes, olcsó homokra. Talán a legjobb megoldás az, ha úgy terveztetjük trágyakezelési rendszerünket, hogy képes legyen a homokot kezelni, így nem kell a tehenek komfortérzetét sem veszélyeztetni. Amennyiben a homok nem jöhet szóba, akkor a kemény-, sima aljzatot gumival töltött matracokkal is boríthatjuk. Az aljzat, pedig beton, vagy döngölt agyag, vagy kőtörmelék legyen. Némi aggodalommal viseltetünk azon gumival töltött matracok iránt, amelyeket manapság árusítanak. Szerintünk, személygépkocsi használt-, külső gumiköpenyét lehetne Y alakban lefektetni a pihenőboksz szilárd aljzatára, és erre lehetne helyezni a gumival töltött matracot. Ez sokkal kényelmesebb fekhelyet biztosítana, mint a matrac egyedül. Jó látni, ha a puha szügytámaszt is használják, de sajnos az istállókat jellemzően puha szügytámasz nélkül építik. Kedvező, ha a szügytámasz, nem több mint 15 cm magasságú, a matrac felett. Keresztfolyosók A tehenek nem szeretnek hosszú távot megtenni a takarmányért vagy a vízért, főleg, ha több társukat megkerülve kell haladniuk. Ezért keresztfolyosók építését javasoljuk 25 m-enként, és valamennyi keresztfolyosó legalább 3,6 m szélességű legyen, hogy a tehenek számára szabad áthaladást biztosíthassanak az itatók környezetében. Hozzáférhetőség a vízhez Kedvező, ha egy hosszú itatóvályút tudunk telepíteni minden keresztfolyosóba, ugyanúgy, mint minden más helyre, ahol itatót el lehet elhelyezni. További elv az itatók elhelyezéséhez, hogy minden tehéncsoportnak legalább 2 itatója legyen, és minden egyes tehénnek 6,0 - 7,5 cm vályúhosszt biztosítsunk. Egy 100 tehénből álló csoport számára teheneként minimum 6,4 m vályúhosszt tartunk szükségesnek. Ez a minimum, ennél csak több vizet kell, hogy biztosítsunk a magas termelékenységű tehéncsoportoknak, különösen a meleg nyári hónapokban. Kedvező, ha az itatóban a vízmélység 10 cm, az itatóvályú szélessége 30 cm, az önitató könnyen
6
kiüríthető és tisztítható. Hasznos dolog, ha még egy itatót tudunk elhelyezni a fejőházi visszatérő folyosóban is. Kerüljük a nagy befoglaló méretű-, nagy vízmélységű itatókat, mert ezekben nehéz frissen tartani a vizet. Ugyanígy nem tartjuk megfelelőnek a labdás itatót a tejtermelő teheneknek, különösen nyári használatra. A közlekedő utak bordázása A megfelelően barázdált betonpadozat ugyan csúszás-biztos állótalajt jelent a teheneknek, de a követelmény szerint, a bordázat nem dörzsölheti ki a tehenek lábvég körömzetét. Az istálló építésekor előfordul, hogy helytelenül próbálják a vizes betont barázdáltatni, rendszerint házi készítésű hengerrel, amely a barázdáláson túl, a barázdák szélét durva felületté alakítja. Ha ezeket a széleket nem csiszoljuk le, még mielőtt beengedjük a teheneket, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a lábproblémából eredő kiesések hirtelen megsokasodnak, egészen addig, míg ezeket a barázdákat teljesen le nem koptatják a tehenek, hátsó csülkeikkel. Alapvető fontosságú, hogy mielőtt beengedjük a teheneket az újonnan barázdált padozatú istállóba, egy betongerendát vagy blokkot több órán keresztül húzassunk végég a barázdált felületeken, megfelelő koptatóhatás elérése érdekében. Az ideális barázda az, ha tökéletesen szögletes, 900-os sarkokkal. Nem szabad, hogy a bordázatból nagyobb darabok hiányozzanak, vagy egyes pontjai felfelé kiemelkedjenek, kitüremkedjenek. Forgalmi minták az istállóban A teheneknek körbe kell tudni mozogni az istállóban. Ez azért szükséges, mert ha a rangsorban első tehén például az etetőtéren áll, amely átmenetileg akadályozza a tehénforgalmat, a többi tehén a másik irányból (a kerülő úton) juthat el az úti céljához. Előfordul, hogy az istállót például 4 csoport tehénre tervezik, és később, egy frissfejős csoportot vagy egy elsőborjas csoportot is el kell különíteni, amelyet úgy valósítanak meg, hogy kapukat szerelnek fel. Ezzel sajnos rosszat tesznek a tehenek körbe járhatósága szempontjából, ha zsákutcákat építenek ki. A fentiek csökkentik a tehenek körbe mozgási lehetőségét, amely jelentősen csökkentheti a tehenek takarmányfelvételét. A félénkebb tehenek, az üszők ugyanis kerülni fogják a zsákutcákat, mert félnek, hogy a vezér tehén csapdába szoríthatja őket. Összegző gondolatok A fent említett istálló kialakítási követelmények várhatóan növelik a tehénistálló beruházási költségét, de mindemellett, az így megvalósított istálló magasabb tejtermelést és jobb egészséget is biztosít az állatoknak, mivel a követelményeknek megfelelő műszaki megoldások növelik a tehén komfortot. Beruházási többletként 10 millió forint nagy összegnek tűnik egy új építésű tehénistállónál, de ha leosztjuk a 10 millió forintot 400 tehénre és 15 évre, akkor a napi költség csupán 5 Ft tehenenként. Javaslatunk az, hogy olyan istállókat építsünk, amelyek kényelmet és egészséges életet tudnak biztosítani teheneinknek, hogy élvezhessük az ebből származó nyereséget évekig.
7
21. táblázat Különböző kialakítású istállók szellőzési és tehénkomfort adatai Istálló Szellőzés Etetőasztal hossz Tehénkomfort 2 soros
legjobb
legjobb (60 cm/tehén)
legjobb
3 soros
jó
jó (45 cm/tehén)
jó
4 soros
átlagos
legjobb (60 cm/tehén)
átlagos
6 soros
legrosszabb
jó (45 cm/tehén)
szegényes
Az alábbi hőstressz-mérséklési lehetőségeket ajánljuk a szarvasmarha-istállók kialakításához: - az istállóépület megfelelő tájolása és megfelelő elhelyezése, - az istállóépület természetes szellőzéséhez a megfelelő ki- és beáramlási keresztmetszetek, méretek megválasztása, - régi istállóknál, a természetes szellőzés átmeneti kiegészítéseként, kiegészítő ventilátorok alkalmazása, ún. kombinált szellőzés (természetes + mesterséges) megvalósítása, - a hő-stressz időszakban tehénhűtő ventilátorok működtetése, - periodikus tehénnedvesítés és állandó tehénhűtő ventiláció működtetése, - a tehénitatókban a víz temperálása (nyáron 16-18oC-on való tartása).
