ÖTÖDIK NEMZEDÉK:
MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós
Kaposvári Egyetem
Mottó: „Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának.” (brit marketing alaptétel)
•Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia? •Értelmezhető-e egyfajta kommunikációs rendszerként? •Milyen a felhasználó (tanuló, tanulás-irányító) és a multimédia viszonya?
A MULTIMÉDIA (1): „SZÓETIOMOLÓGIA MEGKÖZELÍTÉSBEN: MINDEN OLYAN RENDSZER, AMELY EGYNÉL TÖBB MÉDIUMOT TARTALMAZ. *SZÖVEG, ÁBRA *VIZUÁLIS ANYAG (ÁLLÓKÉP, MOZGÓKÉP, ANIMÁCIÓ), *HANGANYAG.” Forrás: Steinmetz R.: Multimédia. Springer. Bp. 1995. Tószegi Zsuzsanna: Multimédia a könyvtárban. Akadémiai Kiadó. Bp. 1997.
MI A MULTIMÉDIA? • EGY ÚJ CSODASZER, • ISMÉT EGY FÉTIS-JELENSÉG, • NÉHÁNY MEGSZÁLLOTT JÁTÉKSZERE, • A VIZUÁLIS KULTÚRA TERJESZTÉSÉNEK ÚJ ESZKÖZE, • CSAK EGY ÚJ INFORMÁCIÓHORDOZÓ (TÖBB MÉDIUM EGYÜTT), • VAGY VALAMI MÁS.
A MULTIMÉDIA (2): olyan információközvetítő, információ-hordozó, amely a hangot, a képet, a szöveget interaktív kezelőfelületek segítségével jeleníti meg. 4Legalább két médiumot tartalmazzon: *egy időfüggőt (hang, mozgókép) és *egy időfüggetlent (szöveg, ábra). 4Biztosítsa a navigálási lehetőséget (a jelentésbeli összefüggések kapcsolatát).
AZ ALKALMAZÁS TECHNIKAI FELTÉTELEI: • „MEGFELELŐ TELJESÍTMÉNYŰ SZÁMÍTÓGÉP, • INTERAKTÍV KEZELŐFELÜLETEK, • KÉT, EGYMÁSTÓL FÜGGETLEN MÉDIUM, • A FOGALMAK KÖZÖTTI NEMLINEÁRIS KAPCSOLATOK RENDSZERE.” Forrás: Tószegi Zsuzsanna: Multimédia a könyvtárban. Akadémiai Kiadó. Bp. 1997.
A VÁLTOZÁST TÁMOGATÓ TÉNYEZŐK: • A MODERNIZÁCIÓ, • A GLOBALIZÁCIÓ, • A FELNŐTTKÉPZÉSBEN MEGJELENŐ TÖMEGOKTATÁSI IGÉNYEK, • AZ ÚJ KÖZVETÍTÉSI TECHNOLÓGIA LEHETŐSÉGE, • A TANULÁS FUNKCIÓJÁNAK ÉS SZEREPÉNEK FELÉRTÉKELŐDÉSE.
MULTIMÉDIA ALKALMAZÁSI TERÜLETEK: • • • • • •
A JÁTÉK, AZ OKTATÁS, A TANULÁS, A MUNKA, A SZÓRAKOZÁS, A SZOLGÁLTATÁS, AZ INFORMÁCIÓTÁROLÁS
A TANESZKÖZÖK ÖT NEMZEDÉKE: • • • •
A NYOMTATÁS ELŐTTI, A NYOMTATÁSSAL ELŐÁLLÍTOTT, A GÉPESÍTETT LÁTÁS, HALLÁS, AZ EMBER ÉS A GÉP KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ ESZKÖZEI, • RENDSZER-ALKALMAZÁSOK.
RENDSZERJELLEMZŐK: • „EGYSÉGES EGÉSZET ALKOT.” • AZ EGÉSZ NEM EGYSZERŰEN A RÉSZEK ÖSSZESSÉGE. • NYITOTTSÁG • STABILIZÁCIÓS TENDENCIA. • METASZABÁLYOZÁS. • EKVIFINALITÁS.” Forrás: Zrinszky László: Kommunikáció I. JPTE. Pécs. 1991.
A SZOFTVER TERMÉKEK MINŐSÉGI JELLEMZŐI: • • • • • •
„FUNKCIONALITÁS, MEGBIZHATÓSÁG, HASZNÁLHATÓSÁG, HATÉKONYSÁG, KARBANTARTHATÓSÁG, HORDOZHATÓSÁG.” Forrás: Izsó Lajos: Vitaindító gondolatok a multimédia oktatási anyagok minőségének vizsgálatáról. BME. 2000.
A SZOFTVER TERMÉKEK HASZNÁLHATÓSÁGA: • • • • •
„TARTALOM ÉRTHETŐSÉG TANULHATÓSÁG ÜZEMELTETHETŐSÉG” KOMPATIBILITÁS Forrás: Izsó Lajos: Vitaindító gondolatok a multimédia oktatási anyagok minőségének vizsgálatáról. BME. 2000. Kárpáti Andrea - Varga Kornél: NETWORKSHOP’99.
AZ EREDMÉNYES TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK: • SZEMÉLYI • TÁRGYI • SZERVEZÉSI • FINANSZÍROZÁSI • EGYÉB
Alapelv: az eredményes tanuláshoz a tanulót tanulásképes állapotban kell hozni!
PEDAGÓGIAI ELVEK: • MOTIVÁCIÓ • AKTIVIZÁLÁS • DIFFERENCIÁLÁS • SZABÁLYOZÁS • INTERAKTIVITÁS • KOMMUNIKÁCIÓ • TANULÓI TÁMOGATÁS
A TEVÉKENYSÉG FŐBB KÉRDÉSEI: *MIT? *MIÉRT? *KIVEL? *HOGYAN? *HOL? *MIKOR? *MENNYIÉRT? *MILYEN EREDMÉNNYEL?
A TEVÉKENYSÉG-FEJLESZTÉS ALAPELVEI: • KÖLCSÖNÖSSÉG, EGYÜTTMŰKÖDÉS • JÓ KOMMUNIKÁCIÓS KAPCSOLAT • MEGFELELŐ TANULÁSI LÉGKÖR • SZEMÉLYRE SZABOTT TEVÉKENYSÉGEK • FOLYAMATOS VISSZAJELZÉS • VILÁGOS CÉLKITŰZÉSEK • KONKRÉT FELADATOK • TELJESÍTHETŐ ELVÁRÁSOK • A TEHETSÉG ÉS AZ ALKOTÓ MUNKA TISZTELETE
EGYÜTTESEN ALKALMAZHATÓ HATÓTÉNYEZŐK: • MOTIVÁCIÓ • AKTIVITÁS • EGYÜTTMŰKÖDÉS • SOKFÉLESÉG • ELVÁRÁSOK • INTERAKCIÓ • FELELŐSSÉG • SZABÁLYOZÁS
A TANULÁSIRÁNYÍTÁS TÖRTÉNÉSEI: • A TEVÉKENYSÉGFORMÁK SZERVEZÉSE. • A TAPASZTALATSZERZÉS LEHETŐSÉGEINEK BIZTOSÍTÁSA. • BEMUTATÁS - TUDATOSÍTÁS ÉRTELMEZÉS. • ELEMZÉS - ÉRTÉKELÉS - ELLENŐRZÉS. • VISSZACSATOLÁS - SZABÁLYOZÁS.
AZ ÖNÁLLÓ TANULÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK: • VERBÁLIS TANULÁS DOMINANCIÁJA, • EGYKÖNYVBŐL TANULÁS ELVE, • LINEÁRIS GONDOLKODÁS ÉS FELADAT-MEGOLDÁS BEÉPÜLÉSE, • TANÁR SZEMÉLYES JELENLÉTÉNEK TÚLHANGSÚLYOZÁSA, IGÉNYLÉSE, • A TANULÁSI TEVÉKENYSÉG KÖTŐDÉSE VALAKIHEZ, VALAMIHEZ, • A TANULÁS TANULÁSÁNAK HIÁNYA.
AZ ÚJABB KÉRDÉSEK? • HOGYAN VÁLTOZIK, MILYEN LESZ A SZEMÉLYISÉG ÉS A MULTIMÉDIA VISZONYA? EMBER-ORIENTÁLT? MÉDIA-ORIENTÁLT? MÉDIA- ÉS EMBER-ORIENTÁLT? • MILYEN MÓDSZEREKKEL TÁMOGATHATÓ A MULTIMÉDIÁRA ÉPÜLŐ TANULÁSI FOLYAMAT? • MILYEN ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT ÁLLUNK? • HOGYAN KÉSZÍTHETŐ FEL EZEKRE A VÁLTOZÁSOKRA A TANULÓ ÉS A TANULÁSIRÁNYÍTÓ? STB.
„TUDJUK, HOGY MIT CSINÁLUNK, GYAKRAN AZT IS TUDJUK, HOGY MIÉRT CSINÁLJUK AZT, AMIT CSINÁLUNK, DE AMIT NEM TUDUNK AZ AZ, HOGY ANNAK, AMIT CSINÁLUNK, MI LESZ A KÖVETKEZMÉNYE.” MICHEL FOUCAULT
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
A FELHASZNÁLT FORRÁSOK: • Berke József: Eszközök, eszközhasználat. KAA. Keszthely. 1998 • Brückner Huba: Távoktatás - közeli valóság. www.ektf.hu. • Izsó Lajos: Vitaindító gondolatok a multimédia oktatási anyagok minőségének vizsgálatáról. BMGE. Bp. 2000. • Kárpáti Andrea - Varga Kornél: NETWORKSHOP’ 99 • Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt. Bp. 1993. • Sinnett W.: An Analysis of Open Distance Learning and Education. Technical University of Budapest - Distance Education Centre. 1999. • Spanik Ch. - Rügheimer H.: A multimédia alapjai. Kossuth. 1997. • Steinmetz R.: Multimédia. Bevezetés és alapok. Springer. Bp. 1995. • Tószegi Zsuzsanna. Multimédia a könyvtárban. Akadémiai Kiadó. Bp. 1997. • Zrinszky László: Kommunikáció I. JPTE BTK. Pécs. 1991.
