Döntéselőkészítés XI. előadás
Döntéselőkészítés
Többszempontú döntési módszerek Mindennapi tapasztalat: döntési helyzetbe kerülve több változat (alternatíva) között kell (lehet) választani, az alternatívákat kölönféle szempontok szerint vizsgáljuk meg a döntéshez. pl. autó vásárlás: ár, üzemeltetési ktg, szerviz Döntési feladatok jellegzetessége: értékelési szempontok általában - lényegesen eltérőek lehetnek (pl. szín, teljesítmény), - egymásnak ellentmondóak lehetnek (pl. a legjobb a legdrágább), - szubjektívek lehetnek. Döntéselőkészítés
1
Probléma kezelése nem egyszerű → nincs egységesen elfogadott megoldó algoritmus a különböző objektív és szubjektív szempontok szerinti értékelésre. Fontos a döntési feladat megoldása során az eredmények szemléletes bemutatása (megjelenítése), és értelmezése. Többszempontú döntések elmélete → MAUT (Multi Attribute Utility Theory ) Utilitás: hasznosság, az emberi döntések egyik alapja. Általában ha egy döntéshozó két lehetőség közül megfontolások alapján az egyiket választja, akkor azért tette ezt, mert ennek a lehetőségnek számára nagyobb volt a utilitása. (Ugyanazon dolog hasznossága különböző személyek vagy csoportok számára más és más lehet.) Döntéselőkészítés
Többszempontú döntési feladatok modellezése: Pl. fagylaltbolt helyének meghatározása. A vezetés üzleti szempontból a legjobb helyet akarja kiválasztani → ez a cél. A vezetők szerint fontos az üzlet láthatósága, a környéken levő fagylaltozók száma, az arra járók (potenciális vásárlók) száma, a helybérleti díj értéke → ezek a szempontok. Előzetes vizsgálat alapján 3 helyszín jöhet szóba: -sétáló utca sok tizenévessel, turistával –bérleti díj itt magas -belvárosi főút sok hivatalnok járókelővel – kisebb bérleti díj -forgalmas külvárosi központ – nagy a konkurencia → ezek az alternatívák. Döntéselőkészítés
2
Vegyük észre: - minden alternatívának lehet jó és rossz oldala, - szempontok között lehetnek mennyiségi és nem számszerüsíthetők egyaránt. Jelölje a továbbiakban A1,A2,…,An az alternatívákat, C1,C2,…,Cm a szempontokat. Feladatunkban 3 alternatíva és 4 szempont adható meg a fagylaltozó helyének meghatározásakor: A1: egy sétáló utca sok (este is ott levő) köztudottan fagylalt kedvelővel A2:kevésbé drága belvárosi főút, ahol este kevesen járnak A3:forgalmas külvárosi központ nagy konkurenciával Döntéselőkészítés
C1: a környéken levő konkurens fagylaltboltok száma. C2: az arra járók (lehetséges vásárlók) száma – a lehetséges forgalom mértéke. C3: a helybérleti díj nagysága. C4: az üzlet láthatósága. C1,C2,C3 szempontok objektívek : hozzájuk tartozó értékek megadhatók (ismertek vagy becsülhető). C4 szempont szubjektív : értéke a döntéshozó szubjektív értékelésétől függ, és minőségi mutató. Szubjektív értékelés lehet pl.: - nagyon jól látható, - közepesen jól látható, - rosszul látható. Döntéselőkészítés
3
A döntéshozó a problémától függően több szubjektív értékelésből is választhat. A döntési feladatokhoz egy döntési táblázat rendelhető, a konkrét esetben: A1
A2
A3
Ahol
C1
a11
a12
a13
C2
a21
a22
a23
C3
a31
a32
a33
-aij i,j=1,2,3 a j-edik alternatívához az i-edik objektív szemponthoz rendelhető számérték, - negyedik sorba a szubjektív értékelések közül valamelyik.
C4
Döntéselőkészítés
Felmerülő kérdések, nehézségek: - hogyan lehet összegezni a szubjektív és objektív értékeléseket, tudva, hogy a szubjektív értékelések nehezen számszerűsíthetők, - a döntési táblázat értékei gyakran különböző skálákhoz tartoznak (névleges- ház ára; rangsor; intervallum értékiskolai osztályzat; arányossági (hányados) érték)) - szempontok között különböző dimenziójú fizikai mennyiségek vannak.
Döntéselőkészítés
4
Többszempontú döntési feladat megoldásánál az alternatívák ismeretében a megoldandó probléma lehet: • a legjobb alternatíva kiválasztása, • a néhány legjobb alternatíva kiválasztása,
• az alternatívákhoz rendelhető névleges érték meghatározása, • olyan alternatívahalmaz meghatározása, amely optimális a cél szempontjából, • alternatívák rangsorának meghatározása.
Döntéselőkészítés
Feladat: A döntési feladat színes televízió vásárlása. Az előzetes felmérések után öt féle típus megvétele jöhet szóba, azaz az alternatívák az egyes típusú TV készülékeknl → A1,A2,A3,A4,A5. Az értékelési szempontok legyenek a következők:
C1: színhűség ; C2: TV-hez illő TV állvány vásárlási lehetősége ; C3: ár ; C4: megbízhatósági mutatók ; C5: alkatrészpótlási lehetőség ; C6: esztétikai szempontok. Döntéselőkészítés
5
A döntési feladat megoldása során a rendelkezésre álló adatok segítségével elkészítjük a döntési táblázatot: A1
A2
A3
A4
A5
Színhűség
gyenge
jó
közepes
közepes
kiváló
TV állvány
nincs
nincs
van
van
rendelhető
Ár
32 eFt
38 eFt
42 eFt
48 eFt
52 eFt
Megbízhatóság
közepes
közepes
gyenge
Alkatrészpótlás
bizt.
bizt.
bizt.
bizt.
nem bizt.
jó
közepes
közepes
jó
jó
Esztétika
megbízható megbízható
Döntéselőkészítés
Olvassuk ki a megoldást a döntési táblázatból egyszerű döntési elvek alapján. Egyszerű döntési elvek: POLANO módszer (Szubjektív értékelések számszerűsítése :további módszerek alkalmazásához szükséges lépés)
Dominancia MaxMin és MaxMax szabály Szűrési módszerek (Szempontok súlyozása) Lexikografikus rendezés Döntéselőkészítés
6
POLANO módszer POLicy ANalysis of Oosterschelde A módszert a Rand Corporation dolgozta ki árvízvédelmi beruházások összehasonlítására. A módszer lényege: A döntési mátrix sorai a szempontokat, oszlopai az alternatívákat tartalmazzák → sorok oszlopok metszetében az Aj alternatíva Ci szempont szerinti értéke (értékelése) áll.
Ezen értékeléseket preferenciaazonos csoportokba soroljuk: minden szempontnál külön-külön meghatározzuk, hogy mely értékeket tartunk pl. jónak, közepesnek ill. rossznak. A döntési táblázat ezután az értékelések helyett pl. színekkel jelzi a besorolásokat. Döntéselőkészítés
A döntési táblázat színei: döntéshozó kategóriába sorolása alapján Az alternatíva az adott szempont szerint : jó közepes rossz A1
A2
A3
A4
A5
Színhűség
gyenge
jó
közepes
közepes
kiváló
TV állvány
nincs
nincs
van
van
rendelhető
Ár
32 eFt
38 eFt
42 eFt
48 eFt
52 eFt
Megbízhatóság
közepes
közepes
gyenge
Alkatrészpótlás
bizt.
bizt.
bizt.
bizt.
nem bizt.
jó
közepes
közepes
jó
jó
Esztétika
Döntéselőkészítés
megbízható megbízható
legjobbnak adódó:A4
7
A döntési táblázat színei: döntéshozó kategóriába sorolása alapján Az alternatíva az adott szempont szerint : jó közepes rossz A1
A2
A3
A4
A5
Színhűség TV állvány Ár Megbízhatóság Alkatrészpótlás Esztétika legjobbnak adódó:A4
Döntéselőkészítés
Munkahelyválasztás POLANO – elemzéssel: A1
A2
A3
A4
A5
200 eFT
160 eFt
180 eFt
130 eFt
70 eFt
2
5
4
1
3
Távolság
15 km
4 km
0 km
6 km
2 km
Kötött m. idő
95 %
100 %
75 %
10 %
80 %
Autó használat
nem
nem
nem
nem
igen
Fizetés Érdekesség
jó
közepes
gyenge
Döntéselőkészítés
8
Munkahelyválasztás POLANO – elemzéssel:
Fizetés Érdekesség
A1
A2
A3
A4
200 eFT
160 eFt
180 eFt
130 eFt
2
5
4
A5
3
Távolság
2 km
Kötött m. idő Autó használat jó
igen közepes
gyenge legjobbnak adódó:A3
Döntéselőkészítés
A módszer előnyei: - eljárás egyszerű, könnyen kezelhető, számítástechnikai háttér nem szükséges, - szempontok egymás közötti kapcsolatát nem kell figyelembe venni, - egyszerűsége miatt döntések indoklásában jól használható, - megtartja a többszempontúságot. A módszer hátrányai: - közvetlenül nem alkalmas a legjobb alternatíva kiválasztására, - nem alkalmas az alternatívák sorrendjének felállítására, - nem alkalmas annak feltárására, hogy a döntés mennyire érzékeny az egyes szempontok vagy értékelések változására, - nem képes az egyes szempontok fontosságának (súlyának) figyelembevételére. Döntéselőkészítés
9
Szubjektív értékelések számszerűsítése A módszer lényege: A döntési mátrix sorai a szempontokat, oszlopai az alternatívákat tartalmazzák → sorok oszlopok metszetében az Aj alternatíva Ci szempont szerinti értéke (értékelése) áll. Ha a döntési táblázatok szubjektív értékeléseket is tartalmaznak, akkor ezeket az értékeléseket számszerűsíteni kell.
Vezessük be a következő skálát: 1: nagyon gyenge; nincs benne; nem biztosított; 3: gyenge; 5: közepes; átlagos; rendelhető; 7: jó; 9: kiváló; beépített; megbízható; biztosított; Döntéselőkészítés
Ezeket az értékeket felhasználva a döntési táblázat: A1
A2
A3
A4
A5
Színhűség
3
7
5
5
9
TV állvány
1
1
9
9
5
32 eFt
38 eFt
42 eFt
48 eFt
52 eFt
Megbízhatóság
5
5
3
9
9
Alkatrészpótlás
9
9
9
9
1
Esztétika
7
5
5
7
7
Ár
A táblázat adatai nem homogének → transzformálás 0 és 1 közé. Döntéselőkészítés
10
Lehetséges transzformáció: táblázat soraiban levő értékek normálása. Arányossági skálára való áttérés, ahol a maximum érték 1 – ezt az adott szempont szerinti legjobb alternatíva(ák) kapja(ják), a többi pedig arányosan kisebb lesz, de 0-nál nem kisebb. Képlettel:
bij = aij / max aij,
ha az i-edik szempont szerint a nagyobb érték a jobb;
bij = min aij / aij,
ha az i-edik szempont szerint a legkisebb érték a jobb, de min aij ≠ 0;
j
j
j
bij = 1 / (aij + 1),
ha az i-edik szempont szerint a legkisebb érték a jobb, de min aij = 0; j
Döntéselőkészítés
Ezeket az értékeket felhasználva a döntési táblázat: A1
A2
A3
A4
A5
Színhűség
3/9
7/9
5/9
5/9
1
→
TV állvány
1/9
1/9
1
1
5/9
→
1
16/19
16/21
16/24
16/26
←
Megbízhatóság
5/9
5/9
3/9
1
1
→
Alkatrészpótlás
1
1
1
1
1/9
→
Esztétika
1
5/7
5/7
1
1
→
Ár
Döntéselőkészítés
11
Dominancia Dominált alternatíva: Végezzük el az alternatívák számszerű értékelését. Ha ezután van olyan alternatíva, aminek az értékelése minden szempont szerint alatta marad egy másiknak, esetleg egyes szempontok szerint az értékelések megegyeznek, akkor a gyengébb értékelést kapott alternatíva dominált. Ha a szempontok függetlennek tekinthetők, akkor nem racionális egy dominált alternatívát választani legjobbnak. A nem dominált alternatívákat efficiens vagy Pareto-optimális megoldásoknak nevezik. A dominált alternatívákat figyelmen kívül lehet hagyni a további vizsgálatok során. Legyen A1 és A2 két alternatíva, amiket C1 és C2 szempontok szerint kell értékelni, és mindkét esetben a nagyobb érték a jobb. Döntéselőkészítés
Tekintsünk öt különböző értékelést: 1. példa
2. példa
3. példa
C1
C1
C2
C1
A1
100 100 100
20
100
A2
30
100
20
C2
20
30
C2 99 100
4. példa
5. példa
C1
C2
C1
C2
100
99
100 100
99
100
99
99
1. példa: A1 egyedül efficiens megoldás, ez a javasolt alternatíva 2. példa: egyik sem jobb minden szempont szerint – további információk nélkül nem lehet a jobbat kiválasztani 3. példa: A1 jobbnak tűnik 4. és 5. példa : két egymáshoz közeli értékelés Döntéselőkészítés
12
MaxMin és MaxMax szabály Pesszimista döntéshozó esete: mindegyik alternatíva esetén a legrosszabb értéket tekinti a „gyenge láncszemnek” → a legjobb döntés érdekében az alternatívák leggyengébb értékei közül a legnagyobb értékkel rendelkező alternatívát választja. A1
A2
A3
A4
A5
Színhűség
3/9
7/9
5/9
5/9
1
→
TV állvány
1/9
1/9
1
1
5/9
→
1
16/19
16/21
16/23
16/26
←
Megbízhatóság
5/9
5/9
3/9
1
1
→
Alkatrészpótlás
1
1
1
1
1/9
→
Esztétika
1
5/7
5/7
1
1
→
Ár
legjobbnak adódó:A4
Döntéselőkészítés
MaxMin és MaxMax szabály Optimista döntéshozó esete: csak a legjobb értékeket veszi figyelembe → a legjobb döntés érdekében az alternatívák legjobb értékei közül a legnagyobb értékkel rendelkező alternatívát választja. A1
A2
A3
A4
A5
Színhűség
3/9
7/9
5/9
5/9
1
→
TV állvány
1/9
1/9
1
1
5/9
→
1
16/19
16/21
16/23
16/26
←
Megbízhatóság
5/9
5/9
3/9
1
1
→
Alkatrészpótlás
1
1
1
1
1/9
→
Esztétika
1
5/7
5/7
1
1
→
Ár
Döntéselőkészítés
Mindet kiválasztjuk
13
Szűrési módszerek A szűrési módszerek az alternatívák halmazát szűrik, azaz szűkítik. A modellek olyan alternatívákat keresnek, amelyek bizonyos feltételeknek eleget tesznek, kérdésben megfogalmazva: 1. Az alternatíva rendelkezik-e bizonyos tulajdonsággal? 2. Az alternatíva rendelkezik-e egy bizonyos szempont valamilyen adott szintjével? Három változatot vizsgálunk. Mindegyiknél első lépés a döntési táblázat összeállítása.
Döntéselőkészítés
I. változat: Minden értékelési szemponthoz megadunk egy minimum feltételt, majd azokat az alternatívákat fogadjuk el, amelyek minden szempont szerint teljesítik ezeket. Így az alternatívákat két csoportra osztjuk: jó és rossz alternatívákra. (Ezt szokás alkalmazni fontos pozíció betöltésére kiírt pályázatnál, amikor nem lehet hogy a jelölt bármelyik szempont szerint „megbukjon”.) Tekintsük a TV vásárlási feladatot!
Döntéselőkészítés
14
A szükséges (minimum) feltételek: C1: színhűség legalább közepes legyen C2: TV állvány legalább rendelhető legyen C3: ár legfeljebb 50000 Ft legyen C4: megbízhatóság legalább közepes legyen C5 : alkatrészpótlás biztosított legyen C6: esztétika legalább közepes legyen A1
A2
A3
A4
A5
Színhűség
gyenge
jó
közepes
közepes
kiváló
TV állvány
nincs
nincs
van
van
rendelhető
Ár
32 eFt
38 eFt
42 eFt
48 eFt
52 eFt
Megbízhatóság
közepes
közepes
gyenge
megbízható
megbízható
Alkatrészpótlás
bizt.
bizt.
bizt.
bizt.
nem bizt.
jó
közepes
közepes
jó
jó
Esztétika
Hiányzik: A1→ C1,C2 A2 → C2 A3 → C4 A4 A5 → C3,C5 Jó alternatíva:A4
Döntéselőkészítés
II. változat: Ebben az esetben meghatározóan fontos szempontok szerint az egyedi kiválóságot keressük, a valamilyen szempont szerint a kiemelkedő(ke)t. ( Az előbbi I. változat a minden szempont szerint megbízhatókat választotta ki: minden szempont szerint egy adott küszöbértéktől jobb értékelést kapottat kerestük.) A kiválasztott értékelési szemponthoz, vagy minden értékelési szemponthoz megadunk elegendő feltételeket, majd azokat az alternatívákat keressük, fogadjuk el jónak, amelyek legalább egy szempont esetén teljesítik az elégséges feltételt. Így osztjuk az alternatívákat jó és rossz alternatívákra. Tekintsük a TV vásárlási feladatot! Döntéselőkészítés
15
Az elégséges feltételek: C1: színhűség kiváló legyen C2: TV állvány vásárolható legyen C3: ár 30000 Ft alatt legyen C4: megbízhatóság megbízható legyen C5 : alkatrészpótlás - ( nem tekintjük szűrési szempontnak) C6: esztétika kiváló legyen A1
A2
A3
A4
A5
Színhűség
gyenge
jó
közepes
közepes
kiváló
TV állvány
nincs
nincs
van
van
rendelhető
Ár
32 eFt
38 eFt
42 eFt
48 eFt
52 eFt
Megbízhatóság
közepes
közepes
gyenge
megbízható
megbízható
Alkatrészpótlás
bizt.
bizt.
bizt.
bizt.
nem bizt.
jó
közepes
közepes
jó
jó
Esztétika
Teljesíti: A1→ egyet se A2 → egyet se A3 → C2 A4 → C2,C4 A5 → C1,C4 Jó alternatíva: A3,A4,A5
Döntéselőkészítés
III. változat: Minden értékelési szemponthoz megadunk egy feltételt, majd összeszámoljuk, hogy az egyes alternatívák hány szempont esetén felelnek meg. Így az alternatívákat legfeljebb m+1 osztályba soroljuk. (m az értékelési szempontok száma) A feltételek teljesülését ill. nem teljesülését egy mátrixban lehet megadni : a Ci i=1,…,m sorok és az Aj j=1,…,n oszlopok metszéspontjában 1 áll, ha az Aj alternatíva teljesíti a Ci értékelési szempontnál adott feltételt, egyébként 0. Tekintsük a TV vásárlási feladatot!
Döntéselőkészítés
16
A feltételek: C1: színhűség C2: TV állvány C3: ár C4: megbízhatóság C5 : alkatrészpótlás C6: esztétika
legalább jó legyen legalább rendelhető legyen legfeljebb 40000 Ft legyen legalább közepesen megbízható legyen biztosított legyen legalább jó legyen
A1
A2
A3
A4
A5
Színhűség
0
1
0
0
1
TV állvány
0
0
1
1
1
Ár
1
1
0
0
0
Megbízhatóság
1
1
0
1
1
Alkatrészpótlás
1
1
1
1
0
Esztétika
1
0
0
1
1
Jósági mutató: A1→ 4 A2 → 4 A3 → 2 A4 → 4 A5 → 4 Legkevésbé az A3 jó
Döntéselőkészítés
A módszer előnyei: - mindhárom változat egyszerű, könnyen kezelhető, számítástechnikai háttér nem szükséges, - tetszőleges skálán értelmezett adatokra alkalmazható,
- nagyszámú alternatíva kiértékelésére is használható, - az eljárások gyorsak, I. és II. esetén még gyorsítható, mert nem kell minden alternatívát az összes szempont szerint kiértékelni. (ha találunk egy olyan értékelési szempontot pl. I.-ben, amelyet a vizsgált alternatíva nem teljesít, akkor azt a továbbiakban már nem kell vizsgálni.)
Döntéselőkészítés
17
A módszer hátrányai: - a szempontokat nem kezeli együtt, ezért nem veszi figyelembe , hogy az egyes szempontok szerinti hátrányokat más szempontok szerinti előnyök kiegyenlíthetik,
- nem adja meg az alternatívák sorrendjét, - a rendelkezésre álló információk nagy részét nem használja fel, mert minden értékelési szempontnál csak az adott feltétel teljesülését vizsgálja, a teljesítés minőségét és mértékét nem, - a szubjektív feltételeknek nagyon nagy jelentősége lehet.
Döntéselőkészítés
Szempontok súlyozása A feladatoknál a szempontok fontossága között nagy különbség lehet. Pl. a fagylaltozó helyének meghatározásánál a bérleti díj nagysága lényegesen fontosabb lehet, mint az üzlet láthatósága, vagy a TV vásárlásakor az ár valószínűleg sokkal fontosabb, mint a teletext megléte. A több szempontú döntési feladatok megoldásánál lényeges elem az értékelési szempontok fontosság szerinti sorbarendezése vagy fontosság szerinti súlyozása. Ez nem könnyű feladat. A súlyozás előnye, hogy segítségével meghatározható a legjobb alternatíva, és az alternatívák rangsora is.
Döntéselőkészítés
18
Lexikografikus rendezési módszer A módszer használja a szempontok fontosság szerinti sorrendjét és az alternatívákat is sorba rendezi. Ennél a módszernél nem szükséges a döntési táblázat teljes kitöltése és bármilyen skálán értelmezett adatok esetén is használható. A módszer lépései: 1. Először meghatározzuk az összes értékelési szempontot. 2. Majd fontossági sorrendbe rendezzük őket. 3. A legfontosabbnak tartott értékelési szempont szerint sorba rendezzük az alternatívákat → ha egyértelmű a rendezés, ismert a sorrend.
Döntéselőkészítés
Lexikografikus rendezési módszer 4. Ha a legfontosabbnak tartott szempont szerint két vagy több alternatíva ugyanazt az értékelést kapta, akkor a fontossági sorrendben következő értékelési szempont szerinti értékelést kell figyelembe venni sorberendezésnél. 5. Ha ez sem dönt, akkor annak a szempontnak a figyelembevételéig kell folytatni az eljárást, ahol a „holtverseny” már eldől. Tekintsük a TV vásárlási feladatot!
Döntéselőkészítés
19
Legfontosabb szempont legyen a színhűség → ez alapján kell sorba rendezni az alternatívákat. Színhűség C1
A1
A2
A3
A4
A5
gyenge
jó
közepes
közepes
kiváló
Az adódik, hogy a legjobb az A5, az A2 a második,az A3 és az A4 egyforma jó, az A1 az utolsó. A3 és A4 között a második legfontosabb szempont szerint kell dönteni. Legyen a további fontossági sorrend C5,C4,C3 . A1
A2
A3
A4
A5
32 eFt
38 eFt
42 eFt
48 eFt
52 eFt
Megbízhatóság C4
közepes
közepes
gyenge
megbízható
megbízható
Alkatrészpótlás C5
bizt.
bizt.
bizt.
bizt.
nem bizt.
Ár C3
C5 nem dönt C4 igen A sorrend:
Döntéselőkészítés
A5,A2,A4,A3,A1
A módszer előnyei: - a módszer egyszerű, könnyen kezelhető, számítástechnikai háttér nem szükséges, - tetszőleges skálán értelmezett adatokra alkalmazható, - nem kell a teljes döntési táblát meghatározni, csak fontosság szerint sorba rakni a szempontokat, - egyszerűsége ellenére is sorba rendezi az alternatívákat. A módszer hátrányai: -a szempontokat külön kezeli és ezért nem veszi figyelembe, hogy a hátrányok más szempontoknál jelentkező előnyökkel kiegyenlíthetők, - az információk nagy részét nem használja fel, - a módszer nem alkalmas annak feltárására, hogy a döntés mennyire érzékeny az egyes szempontok vagy értékelések megváltozására. Döntéselőkészítés
20
Lexikografikus rendezési módszer Egy hölgy azon gondolkozik, hogyan válasszon hódolói közül. Négy szempontja van, melyek fontossági sorrendben a következők: műveltség, egészség, anyagi helyzet és külső megjelenés. A szempontokra a következő kategóriákat állítja fel: műveltség: 3-nagyon jó, 2-jó, 1-rossz egészség: 3-nagyon jó, 2-jó, 1-rossz anyagi helyzet: 5-nagyon gazdag, 4-gazdag, 3 jómódú, 2-szegény, 1-nagyon szegény külső megjelenés:4-nagyon csinos, 3-csinos, 2-nem vonzó, 1- csúnya A hölgy ezek alapján „értékeli” az udvarlóit (A1,A2): A1-(2,2,4,1) és A2-(2,2,3,3) Kit választ LRM szerint? Döntéselőkészítés
Összefoglalva: A többszempontú döntési feladatok megoldásának lépései: 1. A döntési feladat felépítése: a) a cél megfogalmazása, b) az alternatívák kiválasztása, c) a szempontok meghatározása. 2. A döntési feladat megoldása: a) minden alternatíva kiértékelése minden szempont szerint (döntési táblázat megadása), b) a szempontok súlyainak meghatározása, c) az értékelések és a súlyozás összegzése.
Döntéselőkészítés
21
Összefoglalva: A többszempontú döntési eljárás kiválasztására egyértelmű szabály nem adható meg ( ez is egy többszempontú döntési probléma) → csak a konkrét döntési probléma ismeretében lehet a legjobb eljárást kiválasztani.
Döntéselőkészítés
Döntéselőkészítés
22