Távközlés informatikus szakképzés Távbeszélő berendezések Dia száma: 1

ATHÉNÉ Idegenforgalmi, Informatikai és Üzletemberképző Szakközépiskola

Távközlési informatikus szakképzés

Távbeszélő berendezések / 5

Tanár: Dr. Papp Sándor

Távközlés informatikus szakképzés

Távbeszélő berendezések

Dia száma:

1


11 Az Integrált Szolgálatú (Szolgáltatású) Digitális Hálózat 11.1 Az ISDN fő jellemzői Az integrált szolgálatú (szolgáltatású) digitális hálózat ( ISDN ) széleskörű szolgáltatásokat és adottságokat kínál, ezért a jelzési funkciók kezelésére igen nagy (a hagyományos távközlési rendszerekben alkalmazottnál nagyobb) kapacitású jelzésrendszer szükséges: - a kapcsolóközpontok között, és - a központok és a végberendezések/távközlési rendszerek között. A nemzetközi ITU-TS (1993 áprilisáig CCITT) a jelzési információk (vezérlő információk) továbbítására az ISDN-ben két rendszert specifikált: - a közös csatornás No.7-es jelzésrendszert (CCS7) a központok közötti használatra; - a No. 1-es digitális előfizetői jelzésrendszert (DSS1, melyet korábban D-csatornás protokollnak neveztek) a központ és a végfelhasználói rendszer (végberendezés, készülék) közötti használatra. Bizonyos többletszolgáltatásokhoz e két jelzésrendszer együttesen lehetővé teszi két előfizetői készülék közti "végponttól végpontig" (end-to-end) jelzésváltást is. Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

2


11.1.1 Az ISDN hozzáférés alapvető elrendezése

DSS1 BRA ISDN2

SS7 / CCS7

DSS1

KAPCSOLÓKÖZPONT

KAPCSOLÓKÖZPONT

PRA

PABX

ISDN30 KAPCSOLÓKÖZPONT

Jelzéscsatorna

ISDN készülék (végberendezés)



Dia száma:

3


11.1.2 ISDN hozzáférés-típusok A CCITT az ISDN hozzáférések két típusát specifikálta: - az alaphozzáférés (Basic Rate Access, BRA) két B-csatornával és egy D-csatornával az egyéni hozzáférési vonalak és kisebb PABX-ek számára; - a primer sebességű hozzáférés (Primary Rate Access, PRA) 30 B-csatornával és egy D-csatornával PABX-ek számára.

B 64kbit/s ⇔ BESZÉD, SZÖVEG, ADATOK, KÉPEK B 64kbit/s ⇔ BESZÉD, SZÖVEG, ADATOK, KÉPEK D 16kbit/s ⇔ JELZÉSEK, ALACSONY SEBESSÉGŰ ADATÁTVITEL

2B + D16

A) ALAP-HOZZÁFÉRÉS B 64kbit/s ⇔ BESZÉD, SZÖVEG, ADATOK, KÉPEK B 64kbit/s ⇔ BESZÉD, SZÖVEG, ADATOK, KÉPEK D 64kbit/s ⇔ JELZÉSEK, ALACSONY SEBESSÉGŰ ADATÁTVITEL B 64kbit/s ⇔ BESZÉD, SZÖVEG, ADATOK, KÉPEK

30B + D64

B 64kbit/s ⇔ BESZÉD, SZÖVEG, ADATOK, KÉPEK

B) PRIMER (SEBESSÉGŰ) HOZZÁFÉRÉS Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

4


11.1.3 Az ISDN D-csatorna A különálló D-csatorna nagy kapacitású, és aktív hozzáférés esetén állandóan hozzáférhető. Nemcsak a jelzési információkat, hanem a kis sebességű (BRA-nál 9600 bit/s adatátvitelt, pl. csomagkapcsolt adatok, telemetriai adatok és felhasználói információk) is le tud bonyolítani, a B-csatornás kapcsolatokkal egyidejűleg, sőt azoktól függetlenül is. A jelzési információnak mindig elsőbbsége van. A D-csatorna a B-csatornák foglalt/szabad állapotától függetlenül mindig jelzési információt és adatokat továbbít. Ez azt jelenti, hogy pl. az előfizető egyidejűleg tud faxot küldeni az egyik, és telefonálni a másik B-csatornán, miközben egy hívó előfizető száma megjelenik a készüléke kijelzőjén. Ez a hívószám a D-csatornán keresztül érkezett be. A D-csatornához való hozzáférés mindenkor, minden ISDN készülékről és a központ felől is biztosítva van.



Dia száma:

5


11.1.4 ISDN hivatkozási modell Az ISDN fő követelménye a rendszerrel szemben, hogy annak a végződtető készülékekig digitálisnak kell lennie. Az előfizetői hozzáférésre a CCITT belső vonatkoztatási pontokkal ellátott funkcionális csoportokat határozott meg. Az egyes felhasználói- és központi funkcionális csoportoknak a különböző központok és készülékek közötti kompatibilitás biztosításához bizonyos követelményeket kell teljesíteniük. Végződtető ISDN készülék VONATKOZTATÁSI PONTOK R

Hálózatvégződés

S

T

Hozzáférési vonal

Kapcsolóközponti berendezés V

U

TE1

VAGY

TE2

NT2

NT1

LT

ET

TA FUNKCIONÁLIS CSOPORTOK



Dia száma:

6


11.1.5 ISDN végkészülékek csatlakoztatása Terminál adapter teszi lehetővé a nem-ISDN készülékek csatlakoztatását. Ha egynél több (normális esetben max. nyolc) felhasználói készüléket csatlakoztatunk, akkor passzív buszt használunk (S/T vonatkoztatási pont).

VONATKOZTATÁSI PONTOK

S,T

U KÖZPONT

ISDN VÉGZŐDŐ KÉSZÜLÉK DIGITÁLIS TELEFON

NT1

2-HUZ. ELŐFIZ. VONAL

LT

ET

TÖBBSZOLGÁLTATÁSÚ TERMINÁL PASSZÍV BUSZ (KÉT 2-HUZALOS VONAL) FAX KÉSZÜLÉK

TELETEX KÉSZÜLÉK

NEM-ISDN KÉSZÜLÉK

R

TERMINÁL ADAPTER

a/b

TA a/b

X.21 bis

TA X.21 bis

X.21

TA X.21

X.25

TA X.25



Dia száma:

7


11.1.6 ISDN alaphozzáférés és primerhozzáférés A 2B+D elrendezésű alaphozzáférést egy vagy több végkészülék központhoz csatlakoztatására használjuk. Egy ISDN berendezés (pl. PABX) csatlakoztatásához pont-pont összeköttetés, míg a több készülék csatlakoztatásához pont-többpont hozzáférési konfiguráció szükséges. A passzív busz 2, 3 vagy 4 érpáras vonalból áll, melyet átviteli irányonként egy pár vezetékkel, és csatlakozókkal látnak el. A végkészülékek ezeken keresztül csatlakoztathatók a buszra ill. választhatók le arról, és többszörös hívószámmal közvetlenül címezhetők. Alaphozzáférésnél az NT1 és a központ összekapcsolására az U vonatkoztatási pontban a hagyományos árnyékolatlan sodrott réz érpáras vezetékek használhatók. A primer sebességű hozzáférést a 30B+D csatorna-elrendezéssel a közepes-nagy PABX-ek és a központ közötti pont-pont összeköttetésre használják. Az U vonatkoztatási ponton keresztüli átvitelnél az interfészt két kiegyenlített kisfrekvenciás vezeték-pár, optikai szál vagy rádiós átjátszó útvonal képezi. A hozzáférés átvitel-technikai megoldása nem tér el a primer PCM-étől. Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

8


11.1.7 ISDN BRA és PRA csatlakozások a központhoz Közvetlen kapcsolat a központhoz:

HÁLÓZATI VÉGZŐDTETŐ EGYSÉG

HOZZÁFÉRÉSI VONALAK

S/T

U

a) pont-pont fizikai konfiguráció

a)

NT1

b) pont-többpont konfiguráció passzív buszon keresztül

b)

NT1

c) kihelyezett koncentrátorokkal (központhoz csatlakozás digitális átviteli szakaszon át)

T

2B + D


d)

. . .

LT

ET

LT

ET V

DIGITÁLIS SZAKASZ . a) és b) . is lehet .

c)

2B + D

2B + D

KIHELY. . . DIGIT. 2B + D KONC. .

S

d) PABX-eken keresztül.

KÖZPONTI BERENDEZÉS

NT1 PABX NT1


2B + D 30B + D

Dia száma:

LT

ET

LT

ET

LT

ET

LT

ET

9


11.1.8 ISDN hozzáférés funkcionális csoportok 1. típusú (TE1) ISDN végberendezés: rendelkezik az S interfésznek megfelelő protokollokkal és közvetlenül csatlakoztatható a passzív buszhoz. 2. típusú (TE2 ) Nem-ISDN végberendezés: a szokásos interfészek valamelyikével ( pl. a/b, X21, X25, V24 ) van ellátva és passzív buszhoz csak megfelelő illesztővel kapcsolható. Végberendezés illesztő (TA): a szokványos nem-ISDN végberendezés-interfészeket illeszti az S vonatkoztatási pontbeli protokollokhoz. Hálózati végződés (Network Termination, NT): két összetevőből (NT1 és NT2) állhat. Az NT1 hálózatvégződés biztosítja a végberendezés fizikai illesztését a központ hozzáférési vonalaihoz. Lehetővé teszi azt is, hogy a hozzáférési vonalat egynél több végberendezés használhassa. Az NT1 támogatja a központosított fenntartást. Az NT2 végződés tartalmaz kapcsoló funkciót, azaz egy PABX gyanánt működik. Ha NT2funkcióra nincs szükség, akkor nem telepítik (üres NT2). Vonal végződtetés (Line Termination, LT): a központ egy hozzáférési vonalát zárja le átvitel-technikai szempontból. Központ végződés (Exchange Termination, ET): Az ISDN hozzáférés 1. rétegű protokollját végződteti, a felhasználói adatok és jelzési információk a központvégződésen keresztül továbbítódnak. Az LT-k és ET-k a gyakorlatban egyetlen egységben kerülnek megvalósításra (a digitális előfizetői kártyán). Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

10


11.1.9 B- és D-csatorna

Jelölés

A központok a vett jelzés szerinti átlátszó 1. rétegű kapcsolási utat biztosítanak a kapcsolómezőkön át. A többi réteg a szolgáltatásnak megfelelő protokollokat alkalmazza, melyek csak mint "végponttól végpontig" (end-to-end) funkciók bírnak jelentőséggel. A D-csatornán keresztüli megbízható ISDN jelzéstovábbítás és kis sebességű adatátvitel számára a CCITT az 1-3. rétegeket határozta meg. Kis sebességű adatátvitelnél az alkalmazás-orientált rétegek közül egynek (a szállítási réteg) end-to-end funkcióval kell rendelkeznie a két végfelhasználói rendszer között. Távközlés informatikus szakképzés

Végfelhasználói rendszer

DSS1

ISDN Réteg

Réteg

7

7

6

6

5

5

4

4

3

3

2

CCITT Ajánlások:

Központ

I.430 ( alap-hozzáférés ) vagy I.431( primer sebességű hozzáférés )

1

Réteg

1

1

B csatorna


ISDN Réteg

DSS1

1

B csatorna


Jelölés

2

Központ

Réteg

Réteg

7

7

6

6

5

5

4 CCITT Ajánlások:

Központ

4

Központ

Réteg

Réteg

Q.930/ I.450 és Q.931/ I.451

3

3

3

3

Q.920/ I.440 és Q.921/ I.441

2

2

2

2

1

1

1

1

I.430 ( alap-hozzáférés ) vagy I.431( primer sebességű hozzáférés )


D csatorna


D csatorna

Dia száma:

11


11.1.10 B- és D-csatorna-protokollok alap-hozzáférésen ISDN többsz olgáltatású terminál Jelzés és kis sebességű adatátvitel

1. szolgálat

2. szolgálat

Réteg 7

Magas szintű protokollok a kis sebességű adatátvitelhez

6

Az 1. számú szolgálathoz illő magas szintű protokollok

Az 2. számú szolgálathoz illő magas szintű protokollok

5 4

I.450 és I.451 *)

3

I.440 és I.441 *)

2 1

I.430 *)

Ezt a jelzési alkalm azást az 1. és a 2. kis átviteli sebességű szolgáltatások vezérlik *) CCITT ajánlások az alap-hozzáféréshez A tényleges protokollspecifikációk a Q.920Q.921 és Q.930-Q.931 Ajánlásokban találhatók

B-csatorna B-csatorna D-csatorna

Alap-hozzáférés



Dia száma:

12


11.2 A DSS1 első rétege: a fizikai réteg Használói oldal

Hálózati oldal ISDN központ

NT TE1

NT2

TE2

TA

R

NT1

T

LT

REG

U

U

V1

UP0

S

TE

V1, U, T, S és R : Referencia pontok; ET : Központ végződés (ET); LT: Vonalvégződés (LT); NT1: 1-es hálózatvégződés (NT1); NT2: 2-es hálózatvégződés (NT2); TA: Terminál illesztő (TA); TE1: 1. típusú ISDN terminál (TE type 1); TE2: 2. típusú nem-ISDN terminál (TE 2); REG: Regenerátor; Távközlés informatikus szakképzés

ET

ISPBX

S0 TE

S0

UK0 NT

S 2M NT

U K2M

Nyilvános ISDN központ

TE

U K0

S0 TE

NT

TE


Dia száma:

13


11.2.1 Az NT1 hálózatvégződés tű 1

RJ45

tű 8

tű 3: TE->NT + tű 4: NT->TE + tű 5: NT->TE tű 6: TE->NT – tű 1,2,7,8: tápellátás

INTRACOM NETMOD NT1 hálózatvégződés Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

14


11.2.2 S-busz konfigurációk Pont-pont busznál az S-busz kábel 96 kHz-en mérhető csillapítása nem lehet nagyobb 6 dB-nél, ezért a busz maximális hossza 0,6 mm átmérőjű huzal esetén kb. d1=1000 m lehet.

a, Pont-pont konfiguráció d1

TE

TR

b, Passzív busz konfiguráció d2

Rövid passzív busznál a korlátozott keretkésleltetési idő (round trip delay) miatt a busz hossza d2=100-200 m lehet és maximum 8 terminál ill. terminál-illesztő csatlakozhat rá A kiterjesztett passzív busznál a max. 4 db.TE / TA csatlakozói a busz NT-től távoli végén egymáshoz közel helyezkednek el (a távolság köztük d3=25-50 m), viszont az S busz hossza legalább 500 m lehet, de elérheti az d4=1000 m-t is. Távközlés informatikus szakképzés

NT

TR

TR

NT

TR

Ia

TE1

L

Ib

TEn

c, Kiterjesztett busz konfiguráció d4 d3 TR

NT

TR Ia

TE1

L

Ib

TE n


Dia száma:

15


11.2.3 S-busz konfigurációk késleltetései Pont-pont összeköttetés esetén az NT-nek 10-42 µs keretkésleltetési időt kell elviselnie, ami 0-1000 m hosszúságú S-busznak felel meg. A rövid passzív S-busz hosszát az NT által küldött keret és a rá válaszként érkező keret közti késleltetésre méretezik. A legkisebb értéke 10 µs, mely a keretek 2 bites 2x5,21 µs= 10,42 µs eltolásából és egy -7% fáziselcsúszásból (0,42 µs) származik. Ilyenkor a TE közvetlenül NT mellett helyezkedik el az S buszon. A keretkésleltetési idő max. 14 µs, mely a kétbites eltolásból, a terheletlen (TE nélküli) busz hosszából eredő 2 µs késleltetésből, a terhelésből adódó 0,7 µs-os késleltetésből, valamint az S buszon lévő TE-k adójának körülbelül 0,1 µs/TE kiegészítő késleltetéséből származik. Kiterjesztett passzív busznál a buszhossz-késleltetés (10-42 µs) mellett van egy ún. távolvégi különbségi keretkésleltetési idő (max. 2 µs (d3)). Ez a különbségi késleltetési idő a TE-k max. 22%-os (1,15 µs) fáziseltéréséből, a terminálok egymástól való 25-50 m-es távolságából (0,35 µs) és a max. 4 terminál kiegészítő késleltetéséből (0,35 µs) származik. A különböző TE-k jelei közötti késleltetés különbsége nem lehet több 2 µs-nál, melyből a kábelre jutó késleltetés max. 0,5 µs. Összevetve, az NT-nek 10-42 µs keretkésleltetési időt kell elviselnie. Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

16


11.2.4 S/T interfész vonali kódja Az S/T interfész vonali kódja módosított AMI kód. Az AMI kódnál a bináris "1"-et a vonalon váltakozó polaritású egységnyi amplitúdójú impulzusokkal kódolják a módosított AMI kódnál a bináris "0"-t kódolják váltakozó polaritású vonali impulzusokkal, míg a bináris "1"-nek a jelmentes állapot felel meg. A módosított AMI kódolásra azért van szükség, hogy az S busz keretszinkronizációs eljárásában az F bit polaritása függetlenné váljék a huzalozás bekötésének polaritásától.

Bináris kód

1

0

1

0

0

1

1

0

1

Interfész kód

0

+

0

-

+

0

0

-

0

Jelalak az S/T interfészen

1_ T

A bináris 00110101 jelfolyama: +-00+0-0 Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

17


11.2.5 Keretszervezés az S interfészen Az ISDN 48bites keretet használ, melyet mp-enként 4000-szer (250 µsonként) továbbít. Minden keretben több L (kiegyenlítő) bit is van, melyek szükség esetén egy-egy plusz pozitív impulzust iktatnak be a teljes keret DC szintjének kiejtésére. Hasonló (de nem azonos) keretformátumot használunk a két érpáron, a TE→ →NT jelnek az NT→ →TE jellel való szinkronizálására, közöttük két bitidő időzítési eltérés van. Minden keret kezdetét az F (framing) bit jelzi, amely után L (kiegyenlítő) bit áll, egymáshoz képest invertált polaritással. Az AMI jel polaritás-sértése egyértelmű keretmarkert biztosít, de mivel két bit is invertálva van, ezért a DC-szint kiejtése még mindig teljesül. Mindkét irányú keret kétszer 8 bit B1 és kétszer 8 bit B2 csatornaidőrést tartalmaz, ami 2 x 8 bit x 4000 keret= 64 kbps minden B csatornán. A keretek 4 bit D-csatorna-adatot is tartalmaznak, ami 4 bit x 4000 keret = 16 kbps tiszta D-csatorna adatsebességet jelent. NT→ →TE irányban négy E-bit (Echo=visszhang) ismétli a másik irány D-bitjeit, ezzel ütközés-érzékelést biztosít a D-csatornához való hozzáférésért versengő több eszköz számára. Egy 8 kbps sebességű S csatorna (keretenként 2 bit, jelenleg nem használt) és az A aktivációs bit teszi teljessé a keretstruktúra ismertetését. Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

18


11.2.6 Keretstruktúra az S interfészen Az S interfész bitsebessége: 4000 keret x 48 bit = 192 kbit/s 48 bit, 250 µ s

NT→ →TE

1 2 3 4 5 6

DL F L

10 12 14 11 13

24 26 25

E D A FA N

B1

E DM

B2

36 35 37

46 48 47

E DS

B1

E D L F L

B2

2 bites offset

TE→ →NT

DL F L

1 2 3 45 6

B1

L D L FA L

10 12 14 11 13

F – Keretszinkron-bit; L - Egyenáramú kiegyenlítő bit; D - D csatorna bit; FA - Keretszinkron segédbit;

B2

L DL

B1

24 26 25

L DL

B2

36 35 37

L DL F L

46 48 47

B1, B2 - a B1 és B2 csatorna bitjei; A- Aktiválás bit (INFO2 A=bináris "0"; INFO4 A=bináris "1"); S - szolgálati bit (használaton kívül bináris "0"-t tartalmaz); M - Multikeret szinkronbit; N = FA (NT →TE)



Dia száma:

19


11.2.7 Bit-szinkronizálás A keret kezdetét polaritás-sértéssel jelölik meg, de a keret teljes szinkronizálásához két kódolási szabálysértés szükséges és ezek között nem lehet 13 szimbólumnál nagyobb távolság. DC kiegyenlítés elérése L bittel, mely "0", ha az előző L-bit óta páratlan számú "0" fordult elő, és "1", ha a "0"-k száma páros volt. A keret első hasznos szimbóluma (B1) nulla vagy negatív polaritású. Az L-bitek miatt a keretben páros számú "0" fordul elő, vagyis a keret utolsó szimbóluma vonali nulla vagy pozitív polaritású lesz. Ezért a pozitív polaritású F-bit megsérti a polaritás-váltási szabályt, azaz az előző keret utolsó bináris „0"-ja és az aktuális keret 1. bitje, vagyis az F bit egyaránt pozitív feszültséggel továbbítódik. 13 bit >14 bit A biztosabb szinkronhoz az F-bitet követő L-bit utáni első Fa bináris "0" újra polaritást sért a) A B1 csatorna egy bitje az F-bit utáni L-bittel. Ezt a Az előző keret utolsóként továbbított 13 bit >14 bit bináris nullája polaritás-sértést vagy a B1 csatorna első bináris "0"-ja, b) F a vagy az FA bit okozza. Azért, A B1 csatorna inaktív hogy a polaritás-sértés akkor is megtörténjen, amikor F c) a mindkét B csatorna inaktív, Multikeret (FA=„0” is lehet) 14 bit N = FA Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

20


11.2.8 D-csatorna hozzáférési eljárás TE 1. rétege a D-csatornában 2. rétegű üzeneteket visz át, melyek flagekkel kezdődnek és végződnek. Ha nincs átvitelre kész üzenet, vagy azt egy másik TE adása miatt várakoztatni kell, a TE a D-csatornában folyamatosan bináris „1” jelet ad. Az S0-buszon a vonali nulla jelnek (bináris "1") nagy impedanciás állapot felel meg. A terminál számlálja a D-csatornában egymás után álló bináris „1”-eket, ha közben jön egy „0”, akkor újrakezdi. Egy TE akkor kezdhet egy második rétegű üzenet adásába, ha az NT felőli E-csatornában (visszafordított D-bitek) legalább 8 (esetenként több) bináris „1”-et vett. Így biztosítva van, hogy bármely TE kezd üzenetadásba, annak sikeres befejezéséig a D-csatornán a többi TE várakozik. Emellett az adásban lévő TE összehasonlítja az általa utolsónak adott D-bit értékét a vett E-bittel, és ha eltérést tapasztal, az adást azonnal beszünteti és vár. Amikor egy terminál éppen befejezte egy keret adását, a következő keret küldhetőségét jelző számláló értéke 1-el nő (1 prioritással hátrább lép), így más termináloknak is lehetőség nyílik a D-csatornához való hozzáférésre. Ha két TE egyszerre próbál a D-csatornához hozzáférni, akkor a terminál prioritásától (beállítható 1-esek számától) függ a hozzáférés joga. Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

21


11.2.9 Lehetséges szimbólum ütközések az S buszon Ha két TE egyidejűleg kezd el adni, akkor a bináris „0” aktuális polaritásától függően két eset fordulhat elő: - azonos polaritású impulzusok esetén NT bináris "0"-t érzékel a bemenetén, - ellentétes polaritású impulzusoknál a vonali jelek összege bináris "1"-et ad. Az ilyen ütközések elkerülésére azon termináloknak, amelyek éppen nem küldenek információt, folyamatos bináris "1"-et kell a vonalra kiadniuk. A term inál B term inál

Jel a buszon

Az NT által vett jel

Az ismertetett eljárás a CSMA-CD (Carrier-Sense Multiple Access - Collision Detection) Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

22


11.2.10 INFO jelek a használó-hálózati interfészen A TE és NT a használó-hálózati interfészen ún. INFO jelekkel kommunikálnak: INFO 0 Nincs jel bináris „0” 6 db bináris „1”

INFO 1 Pozitív bináris „0", negatív bináris „0" és utána 6 bináris „1” bináris „0”

INFO 2 A keret minden bitjébe és az A bitbe bináris "0"-át írunk, miközben az N és L bitet a normál kódolási szabály szerint képezzük. INFO 3 Szinkronizált keret, TE→ →NT, B és D csatornák működnek. INFO 4 Szinkronizált keret, NT→ →TE, B és D csatornák működnek. Az A (aktivációs) bitbe bináris "1"-et írunk. Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

23


11.2.11 Hibamentes aktiválás a TE oldalról TE

Az aktiválás ill.deaktiválás jelzésére használt primitívek

Bekapcsolás PH-AR

Az 1. és a 2. réteg között:

NT

F1

INFO 0

F2

INFO 0

F3

INFO 1

G1 Jel észlelése

F4

PH-ACTIVATE REQUEST (PH-AR) PH-ACTIVATE INDICATION (PH-AI) PH-DEACTIVATE REQUEST (PH-DR) PH-DEACTIVATE INDICATION (PH-DI)

G2

INFO 2 F5

INFO 0 Szinkronizált jelek észlelése

F6 INFO 4 PH-AI

MPH-ACTIVATE INDICATION (MPH-AI ) MPH-DEACTIVATE INDICATOR (MPH-DI ) MPH-DEACTIVATE REQUEST (MPH-DR) MPH-ERROR INDICATION (MPH-EI) MPH-INFORMATION INDICATOR (MPH-II )


PH-AR vonal aktiválása

INFO 3

Az 1. réteg és a menedzselés között:

Aktiválás jelzés

G3

F7

PH-AI

Információ átvitel Deaktiválás MPH-DR

INFO 0 Deaktiválás PH-DI

F8

INFO 0

F3


G4 G1

Dia száma:

PH-DI

24


11.3 Az U interfész Az ISDN előfizetői hozzáférések átviteli közegként a meglévő szimmetrikus előfizetői kábeleket használják. Az átviteli közeghez olyan átviteli módszereket és vonali kódolásokat dolgoztak ki, melyekkel az előfizetők zöme számára egy kétirányú (full duplex), bitsorozat-független átvitelt lehet biztosítani, regenerátor telepítése nélkül. A vonali kódolások közül (4B3T, 2B1Q, Su32, AMI) a 2B1Q, a British Telecom által kifejlesztett vonali kódolás terjedt el. A szimulációs vizsgálatok kimutatták, hogy a 2B1Q hosszú idejű teljesítménysűrűség-spektrumának nincs egyenáramú komponense. A jel energiájának a nagy része, közel 90 %-a a 5-27 kHz-es frekvenciatartományba esik, míg a 40 kHz feletti tartományba már csak néhány százaléka, ami a kábelcsillapítás, torzítás és visszhangok szempontjából nagyon kedvező.



Dia száma:

25


11.3.1 Digitális átviteli rendszer az U interfészen A digitális átviteli rendszer az LT és NT1 közötti maximum 1 regenerátort tartalmazó vonali átviteli rendszert jelenti. A digitális szakasz magába foglalja NT-t és LT-t valamint a teljes átviteli rendszert. A digitális szakasz nem szimmetrikus, a T és V referencia pontok nem cserélhetők fel. Digitális átviteli rendszer

R

S

T

Kapcsolóközponti berendezés V

U

TE1

VAGY

TE2

NT2

TA


NT1

LT

Előfizetői kártya a központban ET

Digitális átviteli szakasz


Dia száma:

26


11.3.2 Keretszervezés az U interfészen Az U interfészen átviendő adatokat 1,5 ms-os keretekbe szervezik. Egy keret 120 vonali szimbólumot tartalmaz, melyből 9 szimbólum a keretszó, 108 a 2B+D adatcsatorna és 3 a CL fenntartási csatorna része. Egy keretben 12 db 2B+D-t tartalmazó időrés található és minden egyes időrés 18 bitből áll. ( 8+8+2=B+B+D ). 1.5 ms

FW/IFW 9 Rendeltetés Negyedek Negyed pozíciók Bitek Bit pozíciók

CL

12 x (2B + D) 108 Keretszó (FW) 2B+D 9 108 1-9 10-117 18 216 1-18 19-234

3 Fejléc 3 118-120 6 235-240

Quat idő: 1,5ms/120= 12,5 µs; bitidő: 6,25 µs, bitsebesség: 160kbit/s Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

27


11.3.3 Multikeret szervezés és vezérlőcsatorna A B, D és CL csatornák kijelölésére egy keretszót alkalmaznak, mely a két átviteli irányban megegyezik: FW=+3+3-3-3-3+3-3+3+3 A CL csatorna átviteléhez a kereteket multikeretekbe szervezve viszik át. Egy multikeret 8 keretből áll és a multikeret kezdetét az első keret invertált keretszava jelzi. NT-nek az LT-ből vett keretekhez kell szinkronizálnia. A küldött kereteket a vett keretekhez képest 60±2 quaternális szimbólumnyival kell eltolni. (0,75 ms) A CL csatorna (Control Channel) a multikeret minden keretének az utolsó három quaternális szimbóluma (6 bit), ez 8 x 6 = 48 bit és M bitként hivatkoznak rájuk. A CL csatorna átviteli sebessége 4 kbit/s.



Dia száma:

28


11.3.4 Beágyazott üzemeltetési csatorna Egy EOC keret 12 bitből áll, ezért multikeretenként két EOC keretet visznek át. ( M1-M2-M3 ). Multikeretenként a 48 bitből 24 bitet EOC-ként használnak (Embedded Operations Channel ~ Beágyazott üzemeltetési csatorna), mely a hálózat és NT1 közti működést támogatja. A maradék 24 bitből multikeretenként 12 bitet (1 kbit/s) a CRC funkciók végrehajtására használnak, míg a fennmaradó további 12 bitet egyéb funkciók ellátására ill. tartalék használatra osztották ki.

EOC Egyéb funkciók

CRC

Az EOC keret 3 részből áll: Bitek

3

1

8

Funkciók

Cím mező

Adat/üzenet jelző Információs mező

A címmező 3 bitből áll, és 8 különböző címzést tesz lehetővé. Ajánlott címzések: NT1-nek a 000, Broadcast-nak az 111. Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

29


11.3.5 Az EOC csatorna működése A többi címzési lehetőséget a közbenső hálózati elemek számára használják. Az adat/üzenet jelző bit bináris 1-es állapota jelzi, hogy az információs mezőben a működéshez szükséges üzenetet küldenek, míg a bináris 0 állapot azt jelenti, hogy az információs mező számadatokat tartalmaz. Az információs mezőben 256 üzenetet lehet elküldeni. Az EOC protokoll műveletek ismétléses parancs/válasz módban működnek. Ez azt jelenti, hogy egy adott művelet végrehajtását 3 egymást követő, helyesen megcímzett azonos tartalmú üzenet vétele előzi meg. NT1-nek minden általa vett üzenetre a legközelebbi EOC keretben kell válaszolnia. A válasz nem más, mint a vett EOC keret megismétlése a hálózat felé. A hálózat mindaddig folyamatosan küldi a megfelelő helyre címzett üzeneteket, míg a megcímzett berendezéstől, az általa adott EOC keretekkel megegyező, 3 egymást követő EOC keretet nem vesz. Amennyiben a hálózat ezen keretek vétele előtt megpróbálja aktiválni az általa kért EOC funkciót, az összeütközésbe fog kerülni az EOC üzenet érvényesítését végző nyugtázó üzenettel. Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

30


11.3.6 Az EOC csatorna használata vezérlésre A digitális szakasz fenntartási feladatai (a központban) Aktiválási és deaktiválási eljárások: • alap aktiválásai feladatok • mérőhurok vezérlő eljárások • konfiguráció vezérlő eljárások • opcionális eljárások Hibaészlelések és követő intézkedések Az ISDN alaphozzáférés a digitális szakasz működés közben folyamatosan figyeli az átvitel minőségét, a tápellátás meglétét ill. a bekövetkező hibaállapotokat. A rendszer aktiválása alatt ill. annak aktivált állapotában lényeges, hogy a hibaállapotok észlelése után a rendszermenedzselés a megfelelő intézkedéseket meghozza.



Dia száma:

31


11.3.7 Rendszermenedzselés az ISDN-ben Az ISDN fizikai rétegű protokolljai támogatják a rendszermenedzselést.

TE

ET

2.réteg

2.réteg

PH primitívek

MPH primitívek

PH primitívek

B csatorna

TE 1. réteg

SIG

NT1

SIG

LT

T

B csatorna

SIG

ET V3 1.réteg

MPH primitívek

Digitális szakasz Rendszer menedzselés


Rendszer menedzselés


Dia száma:

32


11.4 ISDN Adatkapcsolati réteg (a DSS1 2. rétege) Az adatkapcsolati réteg (2. réteg, a CCITT Q.920/I.440 és Q.921/I.441 Ajánlásai) a 3. réteg információinak hibamentes, megbízható továbbítását végzi a D-csatornán keresztül. A 2. réteg a fizikai réteg szolgálatait használja fel. A D-csatorna 2. rétegbeli protokolljának neve "adatkapcsolat hozzáférési eljárás a D csatornán" (Link Access Procedure on the D channel, LAPD). A LAPD a következőket nyújtja: - a D-csatornán egy vagy több 2. rétegű összeköttetés létesítése az alaphozzáféréshez csatlakozó több terminál és több 3. rétegfunkció számára - keret kialakítása, melyben a 3. réteg információi átlátszóan (transzparensen) vihetők át keret-sorrend megőrzés hibafelismerés és automatikus hibajavítás (ismétlés-kéréssel) protokoll-hibák feljegyzése adatfolyam-vezérlés a 2. réteg funkcióinak adminisztrációja Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

33


11.4.1 LAP-D információs keret A kereteket a 2. réteg aktiválására és deaktiválására, a 3. réteg információinak továbbítására és a 2. réteg belső vezérlési és felügyeleti funkcióinak végrehajtására használjuk. A 2. rétegű keretek két kategóriára oszthatók: parancsokra ( Commands, C ) és válaszokra ( Responses, R ). Hogy a parancsokat nyugtázni kell-e ( azaz válaszadást igényelnek-e ) vagy sem, az a végrehajtandó egyes funkcióktól függ. A CCITT az információ átvételére és nyugtázására definiálta a "többszörös keretű üzem" (multiple frame operation) eljárást. Ezen eljárásban egymásután kiküldött bizonyos számú keret, mint csoport nyugtázható, azaz nincs szükség minden keret azonnali nyugtázására. Távközlés informatikus szakképzés

8

7 6 5 4 Zászló ( Flag ) Címmező

3

2

1

Vezérlő mező * Információ mező • • • Keretellenőrző sorozat mező Zászló


Bit számozás 1. oktett 2. oktett 3. oktett 4. oktett

( m-2 ). oktett ( m-1 ). oktett m. oktett

Dia száma:

34


11.4.2 LAP-D vezérlőkeret A címmező két oktettből áll, és 8 egyedi módon azonosít egy 2. rétegű összeköttetést. Két címmező-kiterjesztő bitet (EA), egy parancs/válasz bitet (C/R bit), egy szolgáltatáselérési pont azonosítót (SAPI) és egy terminál végpont azonosítót (TEI) tartalmaz. * A címmező-kiterjesztő (EA) bitekkel a címmező hossza kiterjeszthető két oktettre. A 8 második EA-bit bináris "1" értéke jelzi a címmező utolsó oktettjét. A parancs/válasz (C/R) bit azt jelzi, hogy a keret parancsot vagy választ tartalmaz-e. Távközlés informatikus szakképzés

7 6 5 4 Zászló ( Flag ) Címmező

3

2

1

Vezérlő mező * Keretellenőrző sor mező

Bit számozás 1. oktett 2. oktett 3. oktett 4. oktett ( m-2 ). oktett ( m-1 ). oktett m. oktett

Zászló A vezérlő mező nem-számozott keretek esetében 1, minden egyéb esetben 2 oktett.

7

6

5 SAPI TEI

4

3

2

1 C/R EA ( = 0) EA ( = 1)


bitszámozás 2. oktett 3. oktett

Dia száma:

35


11.4.2.1 Szolgáltatás-elérési pont azonosító (SAPI) A címmezőben a SAPI jelöli meg a továbbítandó információ típusát ( egész pontosan azt, hogy az információt melyik 3. rétegbeli entitás küldi társentitásának ). Ezen információs osztályokat arra használjuk, hogy megkülönböztessük a jelzést, a 2. rétegű fenntartási információt és a csomagkapcsolt adatokat, melyek felhasználó-felhasználó információk. A címmező hat bitjével, 0-tól 63-ig számozva, 64 információs osztály mindegyike azonosítható. A 2. oktett 3. bitje a legalacsonyabb helyi értékű bit (LSB) és a 8. bit a legmagasabb helyi értékű bit (MSB). A definiált SAPI-k jelentését az 7.28 táblázat tartalmazza.

SAPI

Információs osztály

0 1 16 63 2-től 15-ig és 17-tôl 62-ig

Jelzés ( Q.931 jelzési eljárások ) Csomagkapcsolt adatok Csomagkapcsolt adatok ( X.25 3. rétegű eljárások ) 2. rétegű fenntartási funkció ( TEI kiosztás-vezérlés ) Jövőbeni alkalmazásokra fenntartva



Dia száma:

36


11.4.2.2 Terminál-végpont azonosító ( TEI ) A címmezőben a TEI azonosítja a központ számára az üzenetet továbbító terminált. A többszolgáltatású (multiservice) terminál funkcionális csoportjainak ugyanúgy lehetnek saját TEI-jei, mint az egyedi termináloknak. A TEI-k teszik lehetővé az egy információs osztályhoz (azonos SAPI) tartozó 2. rétegű összeköttetés-végpontok (CEP- connection endpoint) megkülönböztetését és egy adott közös TEI-vel az összes végződés egyidejű elérhetőségét (broadcasting= körözvény). A terminál kivitelétől függően a TEI-t a végződéshez akár a felhasználó, akár automatikusan a hálózat hozzárendelheti. A címmező rendelkezésre álló 7 bitje 128 különböző lehetséges TEI értéket ad, 0-tól 127-ig. A 3. oktett 2. bitje a legalacsonyabb helyi értékű bit (LSB) és a 8. bit a legmagasabb helyi értékű bit (MSB). TEI

Alkalmazások

0-tól 63-ig 64-től 126-ig 127

a felhasználó rendeli hozzá (nem automatikus TEI értékek) a központ rendeli hozzá (automatikus TEI értékek) Körözvény (broadcasting)



Dia száma:

37


11.4.3 LAP-D vezérlőmező A vezérlőmező tartalmazza a keret típusát azonosító kódot és a hibajavításhoz szükséges sorszámokat. A vezérlőmezőnek háromféle formátuma lehetséges: - I formátum a sorszámozott, nyugtázott információk átvitelére (I-keret) - S formátum a felügyeleti vezérlő funkciókra (S-keret; nem nyugtázottak) - U formátum a nem-sorszámozott, nyugtázatlan információtovábbítási és vezérlő funkciókra (U-keret). 8

7

6

5 N(S) N(R)

4

3

2

1 O P

8 0

7 0

6 0

5 4 0 S N(R)

3 S

2 0

1 bitszámozás 1 4. oktett P/F 5. oktett

8 M

7 M

6 M

5 4 P/F M

3 M

2 1

a) I-formátum

b) S-formátum

c) U-formátum



1 1


bitszámozás 4. oktett

Dia száma:

38


11.4.4 LAP-D vezérlő formátumok A továbbítandó I-formátumú keretek vezérlőmezői egy adási sorszámot adnak meg. Az I és S keretek vett N(R) sorszámai nyugtázzák az I-keretek hibátlan vételét az N(S)=N(R)-1 sorszámig bezárólag. Az N (S) és N(R) sorszámokat a keretek folyamatos és hibátlan cseréjének ellenőrzésére használjuk . Többkeretes forgóablakos üzemmódban a moduló 128 számlálás miatt az N(R) és N(S) a 0-tól 127-ig terjedő értékeket kaphatja. Ennél az üzemmódnál az N(S) és az N(R) közötti különbség elméletileg legfeljebb 127 lehet. Az aktuális ablakméret jelzi azon I-keretek számát, amelyeket a 2. rétegfunkció kiküldhet nyugtázás vétele nélkül. A CCITT a következő ablakméreteket határozta meg: a) jelzéshez - alaphozzáférés: 1 db I-keret - primersebességű hozzáférés: 7 db I-keret b) csomagkapcsolt adatokhoz: - alaphozzáférés: 3 db I-keret - primersebességű hozzáférés: 7 db I-keret A P-bit (Poll=lekérdezés) és az F-bit (Final=záró) értéke bináris "0" vagy "1" - A P-bit="1"-el rendelkező parancs választ kér a vételi oldal 2. rétegfunkciójától. Az eredményül kapott válaszban az F-bit="1". - A P-bit="0"-val rendelkező parancs nem igényel semmiféle választ. Ilyenkor az F-bit="0". Az S és M-bitek az adott keretek típusát jelentik a formátumon belül. Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

39


11.4.5 Terminálcímzés a 2. rétegben Az előfizető információinak továbbítása a D-csatornában a központ és a terminálok között szimmetrikus. A bemutatott példa csak a központtól a terminálhoz történő információtovábbítás címzési eljárásával foglalkozik. A SAPI értéke attól függ, hogy jelzési (SAPI=0) vagy csomagkapcsolt adat (SAPI=16) továbbítódik-e. A központ a címmezőhöz csatolja az illető terminál végpont azonosítót (TEI) is. Példánkban (a központ által kiosztott) TEI=64 és 71 egy-egy terminálra vonatkozik, a TEI=127 viszont a terminálok egyidejű címzésére szolgál. Minden terminál megvizsgálja a címmezőt (TEI és SAPI) és meggyőződnek arról, hogy a keret nekik szól-e. Ha igen, a 2. rétegű üzenetet kiértékelik és ha az I- vagy UI-keret, a keret információs mezője transzparensen továbbítódik a megfelelő 3. rétegű entitáshoz. Az információs mező tartalmazhat például jelzési, csomagkapcsolt adatot, vagy 2. rétegű fenntartási adatokat. A jelzésüzenetek átvitele a hívásvezérlés (felépítés, bontás) és a többletszolgáltatások igénybe vételét biztosítja. Ha TEI=127, akkor minden olyan végződés veszi az üzeneteket, amely a megfelelő SAPI-val van ellátva. Hogy ekkor mi történik, az az üzenet típusától függ. A SAPI=63 című 2. rétegű fenntartási üzenetek használhatók például a TEI-k összeköttetés-végponthoz rendelésére. Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

40


11.4.6 Terminálok elérése a központból 2. rétegű címzéssel Terminálok

Előfizetői vonal

Központ

1. sz. Többszolgáltatású terminál Jelzés

B csatornák (64 kbit/s)

Jelzés

SAPI=0 jelzési SAPI=16 csomagkapcsolt adat

Beszéd Írott szöveg Adatok Képek SAPI= 0 TEI= 64 TEI= 127

Csomagkapcsolt adat

D csatorna (16 kbit/s)

SAPI=0

TEI= 64 TEI= 71 TEI= 127

SAPI= 16 TEI= 64 TEI= 127

2. sz. Többszolgáltatású terminál

TEI=64 és TEI=71 központ által kiosztott TEI=127: „broadcast”

Jelzés

Csomagkapcsolt adat


Beszéd Írott szöveg Adatok Képek

SAPI= 0 TEI= 71 TEI= 127 SAPI= 16 TEI= 71 TEI= 127


SAPI=16

Jelzés TEI= 64 TEI= 71 TEI= 127

Dia száma:

41


11.4.7 A terminál végpont azonosító (TEI) hozzárendelése Terminálok a végpont azonosító szempontjából: - terminálok nem automatikus TEI-hozzárendeléssel (TEI értékek 0-tól 63-ig) - terminálok automatikus TEI-hozzárendeléssel (TEI-értékek 64-től 126-ig) A nem automatikus TEI-hozzárendelésű termináloknál a felhasználónak kell gondoskodnia a TEI-érték beállításáról. Ha a terminálhoz a TEI hozzárendelése automatikus, akkor a terminál az Sinterfészhez való csatlakoztatáskor egy UI-kereten keresztül egy TEI-t kér a központ TEI kiosztás forráspontjától (ASP). Egy ilyen UI-keret a SAPI=63 és TEI=127 értéket tartalmazó cím-mezőn kívül egy 0 és 65535 közötti véletlen szám Ri referenciaszámot, az "azonosítás-kérés" üzenettípust és egy Ai=127 tevékenység-indikátort tartalmaz. Ha vannak szabad TEI-értékek a 64- 126 tartományban, akkor a központ ASP-je egy szabad TEI-értéket rendel a terminálhoz. Ez a TEI-érték a visszaküldött UI-keret Ai mezőjében érkezik a terminálhoz. A terminál ellenőrzi a referencia-számot, hogy az üzenet neki szól-e, és tárolja ezt a TEI-t, amely érvényben marad a terminál hálózatról való leválasztásáig. Ha nincs szabad TEI-érték, az ASP a TEI-ellenőrzés eljárással megállapítja, hogy valóban minden TEI-érték használatban van-e? Ha igen a terminál "kérés elutasítva" UI-keretet vesz. A bejegyzett, de nem használt TEI értékeket a központ felszabadítja, s ezek újra kioszthatók. Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

42


11.5 Hálózati réteg (a DSS1 3. rétege) A hálózati réteg magában foglalja a kapcsolat létesítését, fenntartását és bontását, valamint a többletszolgáltatások igénybe vételét lehetővé tevő protokollokat (CCITT Q.930/I.450, Q.931/I.451 és Q.932 Ajánlások). Mindezen feladatokhoz a 3. réteg felhasználja a 2. réteg szolgáltatásait, hogy így biztosítsa a szükséges üzenetek megbízható átvitelét. A 3. réteg funkciói a továbbítandó teljes üzeneteket a 2. rétegű primitívek adat-paraméterébe teszik, amit a 2. rétegű entitás egy I-keret információmezőjébe tölt (mezőnként egyet). Az üzenet hossza változhat, de 260 oktettnél sohasem több. A CCITT által szabványosított DSS1-üzenetek egységes felépítésűek, és mindegyik tartalmaz protokoll azonosítót, hívásreferenciát, üzenettípust és az információ-elemek számát. Távközlés informatikus szakképzés

8

7 6 5 4 3 Protokoll azonosító Hívásreferencia Üzenettípus Információ-elemek • • •


2

1

Bit számozás 1. oktett 2. oktett 3. oktett 4. oktett 5. oktett • • •

Dia száma:

43


11.5.1 DSS1 protokoll azonosító Protokoll megkülönböztető oktett Jelentés ( Bit számozás ) 8 7 6 5 4 3 2 1 Protokoll-azonosítók a felhasználó-felhasználó információ0 0 0 0 0 0 0 0 elemekben. to Felhasználó-hálózat hívásvezérlésére nem használhatók. 0 0 0 0 0 1 1 1 0

0

0

0

1

0

0

0

Üzenetek a felhasználó-hálózat hívási protokoll számára (CCITT Q.931 ajánlás) (Csak ez az egy oktett ! )

0

0

0

1

0

0

0

Egyéb hálózati rétegek vagy 3. rétegbeli protokollok (köztük az X.25 protokoll is) számára fenntartva

0 0

0 1

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

0 0

1 1

0 0

0 1

1 0

1 0

1 0

1

1

1

1

0 to 1 0 to 1 0 to 1

1

1

0


Nemzeti alkalmazásokra Egyéb 3. rétegű protokollok számára fenntartva (beleértve az X.25 protokollt is )


Dia száma:

44


11.5.2 Hívásreferencia A hívásreferencia érték sajátos viszonyt valósít meg a terminál - helyi központ szakaszon az üzenet és egy adott hívás vagy alkalmazás között. A különböző hívásreferencia értékek használata teszi lehetővé a 2. rétegbeli kapcsolatok többszörös felhasználását. Egy adott hívásreferencia érték a hívásfelépítéstől a lebontásig tartósan kötődik a híváshoz. A hívásreferencia mező a következőkből áll: • alaphozzáférés esetén két oktett, • primer sebességű hozzáférésnél három (hálózati opcióként kettő) oktett, 8

7

6

5

0

0

0

0

4 3 2 1 Hívásreferencia érték hossza 0 0 0 0

Jelző Hívásreferencia érték bit


Az 1-4. bitek jelzik a hívásreferencia érték hosszát (ti. 1 vagy 2 oktett ). A hívási referenciákhoz a 0-127 (egy oktett), vagy 0-32767 (két oktett) értékek rendelhetők (véletlen-számok). A hívásreferencia értéket a kezdeményező oldal határozza meg, számára mindig a teljes számtartomány elérhető. A jelzőbit jelöli meg a kezdeményezőt (előfizetőt vagy központot ) a hívási referenciában. A kezdeményező oldal a jelzőbitet "0"-ra állítja be. A hívással összefüggő üzenetekben a jelzőbitet a távolvégen mindig negálják (bináris "1"-re állítják). Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

45


11.5.3 Üzenettípuskódok (Q.931) Az üzenettípusok kódjai hívásfelépítésnél, bontásnál és vegyes üzeneteknél a CCITT Q.931 Ajánlása szerint.

Jelentés

8

7

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

-

-

-

-

-

Nemzeti alkalmazás: üzenet definiálása a következő oktettben Hívás-felépítési üzenetek

1

0 0 0 0 0 0 0 -

0 0 0 1 0 0 1 -

0 0 1 1 0 1 1 -

0 1 1 1 1 0 0 -

1 0 1 1 1 1 1 -

Készenlétben Hívás folyamatban Kapcsolás Kapcsolás nyugtázása Folyamatban Hívásfelépítés Hívás-felépítés nyugtázása Üzenetek a hívás aktív fázisában

0

0 0 0 0 0 0 0 -

0 1 0 0 1 0 0 -

1 1 0 1 1 0 0 -

1 1 1 0 0 0 0 -

0 0 0 1 1 1 0 -

Visszavétel Visszavétel nyugtázása Visszavétel visszautasítása Felfüggesztés Felfüggesztés nyugtázása Felfüggesztés visszautasítása Felhasználói információ Hívás bontási üzenetek

0 0 1 0 0

0 1 1 0 1

1 1 0 1 1

0 0 1 1 1

1 1 0 0 0

Leválasztás Bontás Bontás kész Újraindítás Újraindítás nyugtázása

0

0


Üzenettípus oktett ( Bit számozás ) 6 5 4 3 2

0

1

1


Dia száma:

46


11.5.4 Üzenettípus-kódok többletszolgáltatásokra (Q.932) ISDN többletszolgáltatások üzenettípusainak kódjai a CCITT Q.932 Ajánlása szerint

8 0

0

7 0

1

Üzenettípus oktett ( Bit számozás ) 6 5 4 3 2 1 -

1

Jelentés 1 -

Üzenetek a hívás aktív fázisában ( Q.931 )

0 0 1 1 1 1 -

0 1 0 0 0 0 -

1 0 0 0 0 1 -

0 0 0 0 1 1 -

0 0 0 1 1 1 -

Tartás Tartás nyugtázása Tartás visszautasítása Helyreállítás Helyreállítás nyugtázása Helyreállítás visszautasítása Vegyes üzenetek ( Q.931 )

0 0

0 0

0 1

1 0

0 0

Szolgáltatás Regiszter



Dia száma:

47


11.5.5 Információs elemek (1 oktett) Az információs elem hossza: • egy oktett • több oktett Az egy oktett hosszúságú információ-elemek két típusa: 1. típus. Részei: • információs elem azonosító (5-7. bitek), • tartalom (1-4. bitek) különféle paraméterekkel (átváltás-beállítás, túlterhelési szint vagy ismétlés-indikátor kódjai). 2. típus: csak egy információs elem azonosítót továbbít (pl. "Adás kész", vagy "További adat" üzenet). Az 5-7. bitek értéke fixen "010"-ra van beállítva. a) 1. típusú

8 1

7 6 5 Azonosító

4 3 2 Tartalom

b) 2. típusú

8 1

7 0

4 3 2 Azonosító

6 1

5 0


1

1

Bit számozás

Bit számozás


Dia száma:

48


11.5.6 Információs elemek (több oktett) A több oktett hosszúságú információ-elemek hossza három vagy több oktett. Az első oktett tartalmazza az információs elem azonosítót. Ez jelzi, hogy az információs elem tartalmazza-e pl. a hívott fél számát, felhasználók közti információt vagy egy hívási állapotjelzést. A második oktett szabja meg binárisan a hosszúságot 0 és 255 között. Az információs elemben néhány oktett továbbítása szabadon választható, azaz különböző oktettszámú információ-elemeknek lehet egyező azonosítója. Az egy- és több oktettből elemeket az elem első oktettjének 8. bitje különbözteti meg egymástól. 8 0

7

6

5

4

3

2

Azonosító A tartalom hosszúsága Tartalom • • •

Több oktettből álló információ-elemek Távközlés informatikus szakképzés

1

Bit számozás

Példa egy információ-elemre, mely a hívott fél számát tartalmazza (CPN) 8 7 6 5 4 3 2 1 Bit számozás 0 1 1 1 0 0 0 0 A tartalom hosszúsága 1 Hívószám típusa Számozási terv azonosítója 0 1. számjegy ● ● ● 0 n. számjegy


Dia száma:

49


11.5.6.1 Információs elemek kódolása Információs elemek kódolása Bitek 87654321 1: : : - - - 000- - - 001- - - 0 1 00000 0 1 00001 011- - - 101- - - 0: : : - - - 0 0 00000 0 0 00100 0 0 01000 0 0 10000 0 0 10100 0 0 11000 0 0 11110 0 1 00000 0 1 00111 0 1 01000

0 0 0 1 Egy-oktettből álló információs elemek: 1 Foglalt 1 Shift 1 Több adatot 1 Küldés teljes 1 Torlódási szint 1 Ismétlésjelző 1 Több oktettből álló információs elemek: 1 Szegmentált üzenet 1 Hordozóképesség 1 Ok (Cause) 1 Hívás-azonosítás 1 Hívás-állapot 1 Csatorna azonosítás 1 Előrehaladás-jelző (Progress indicator) 1 Hálózatfüggő lehetőségek 1 Figyelmeztetés-jelző (Notification indicator) 1 Kijelzés 1


1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

01001 01100 10100 00000 00010 00011 00100 00101 00110 00111 01010 01100 01101 10000 10001 10100 11000 11001 11100 11101 11110 11111

Dátum/Idő Klaviatúra lehetőségek Jel (Signal) Információ sebesség Vég-vég tranzit késleltetés Tranzit késleltetés választás és kijelzés Csomag réteg bináris paraméterek Csomag réteg ablakméret Csomagméret Zárt használói csoport Fordított számlázás jelzése Hívó fél száma Hívó fél alcíme Hívott fél száma Hívott fél alcíme Újrairányítási szám Tranzithálózat választás Újraindítás-jelző (Restart indicator) Alsó rétegű kompatibilitás Felső rétegű kompatibilitás Használó-használó Vészkijárat bővítéshez (Escape for extension)


Dia száma:

50


11.5.6.2 Csatorna-azonosítás információs elem 8

7

6

5

4

3

2

1

Csatorna azonosítás információs elem azonosító 0 0 0 1 1 0 0 0 A csatorna azonosítás tartalmának hossza Kiterjeszt. Interfész ID Interfész Tartalékbit Preferált/ D-csatorna Inform. csatorna kizárólagos jelző jelen van típusa 0 választás 1

Kiterjeszt. 1

Kódolási szabvány

Szám / térkép

Csatorna típus/Térkép-elem típus

Csatornaszám /Nyílás-térkép

1 2 3 3.1*, stb. (1. Megj.)

Interfész azonosító

Kiterjeszt. 0/1

Oktett

3.2*, (2. Megj.) (3.Megj.) 3.3*, (2.Megj.) (4.Megj.) (5.Megj.)

1.Megj. – Ha az „Interfész ID jelen van” mező a 3. oktettben az interfész „implicit módon azonosított”, a 3.1 oktett elhagyandó. Ha 3.1 jelen van, az bővíthető a 8. (kiterjesztési) bit használatával. 2.Megj. – Ha az „interfész-típus” mező a 3. oktettben „alap-interfészt” jelöl, a 3.2 és 3.3 oktetteket az „információ-csatorna választás” mező a 3. oktettben funkcionálisan pótolja, ezért elhagyandók. 3.Megj. - Ha csatornaszámot használunk és egyetlen csatornát jelzünk, a 8. bitet „1”-re kell állítani. Ha csatornaszámot használunk és több csatornát jelzünk, a 8. bitet kell kiterjesztési bitként használni a további csatornákra való kiterjesztés jelzésére és a megfelelő kódolást kell használni. 4.Megj.- Ha csatornaszámot használunk, ezt az oktettet lehet ismételni a több csatorna jelzésére. 5.Megj. – Ezen oktetteket ki kell hagyni, ha a teljes interfészt kell azonosítani.



Dia száma:

51


11.5.6.3 Előrehaladás-jelző információs elem

Előrehaladás-jelző információs elem

8

7

0

0

6

5

4

3

2

1

Oktett

Előrehaladás-jelző információs elem azonosító 0 1 1 1 1 Az előrehaladás-jelző tartalmának hossza

0

1 2 3

Kódolási szabvány (3. oktett) Tartalékbit Hely(szín) (Location) Kódolási szabvány Kiterjeszt. Bitek 0 1 76 Kiterjeszt. 4 Az előrehaladás leírása 0 0 ITU-T szabványos kódolás 1 0 1 ISO/IEC szabvány (1.Megj.) Az előrehaladás leírása (4.oktett) 1 0 Nemzeti szabvány (1.Megj.) Bitek 1 1 Egy bizonyos helytől függő szabvány (1.Megj.) 1.Megj. – Ezek az eltérő kódolási szabványok csak akkor használhatók, 7 6 5 4 3 2 1 No. ha a kívánt előrehaladás-jelző nem jeleníthető meg 0 0 0 0 0 0 1 1. A hívás nem vég-vég ISDN, további sávon az ITU-T szabványosított kódolással. belüli hívás-előrehaladási információ állhat rendelkezésre Hely(szín) (3. oktett) 0 0 0 0 0 1 0 2. A rendeltetési cím nem ISDN Bitek 0 0 0 0 0 1 1 3. A kezdeményezési cím nem ISDN 4321 0 0 0 0 1 0 0 4. A hívás visszajött az ISDN-be 0 0 0 0 Használó 0 0 0 0 1 0 1 5. Hál. együttműködés lépett fel és az a távközlési 0 0 0 1 Helyi használót kiszolgáló magánhálózat szolgáltatás megváltozását eredményezte (5.Megj.) 0 0 1 0 Helyi használót kiszolgáló nyilvános hálózat 0 0 0 1 0 0 0 8. Sávon belüli információ vagy egy megfelelő minta áll 0 0 1 1 Tranzithálózat (2.Megj.) rendelkezésre 0 1 0 0 Távoli használót kiszolgáló nyilvános hálózat Minden más érték foglalt. 0 1 0 1 Távoli használót kiszolgáló magánhálózat 1 0 1 0 Az együttműködési ponton túli hálózat Minden más érték foglalt. 2.Megj. – Ezt az értéket némely hálózatok is előállíthatják. 3.Megj. – A használók tartózkodási helyétől függően a helyi nyilvános hálózat és a távoli hálózat lehet egy és ugyanazon hálózat.


4.Megj. - A különböző előrehaladási leírások használatát a G. függelék tovább magyarázza. 5.Megj. – Ez az előrehaladás-leíró érték csak egy tisztán ISDN környezetben történő hálózati együttműködés esetén használható, pl. ha a hordozóképesség-választás nem támogatott vagy ha a preferált képesség erőforrása vagy útvonala nem elérhető. A nem-ISDN környezetben való együttműködés esetében az 1. számú előrehaladás-leírás használandó. Ha a rendeltetési cím nem-ISDN, akkor a 2. számú előrehaladás-leírás használandó


Dia száma:

52


11.5.6.4 Hordozóképesség (részlet)

Kódolási szabvány (3.oktett) Bitek 76 0 0 TU-T szabványosított kódolás 0 1 ISO/IEC szabvány (1.Megj.) 1 0 Nemzeti szabvány (1.Megj.) 1 1 A hálózat számára definiált szabvány (nyilvános vagy magán), amely az interfész hálózati oldalán van jelen (1.Megj.) 1.Megj. – Ezek az eltérő szabványok csak akkor használhatók, ha a kívánt hordozóképesség nem jeleníthető meg az ITU-T szabványosított kódolással. Információátviteli képesség (3.oktett) Bitek 54321 0 0 0 0 0 Beszéd 0 1 0 0 0 Nemkorlátozott digitális információ 0 1 0 0 1 Korlátozott digitális információ 1 0 0 0 0 3.1 kHz Audio 1 0 0 0 1 Nemkorlátozott digitális információ hangokkal és bemondásokkal 1 1 0 0 0 Videó Minden más érték foglalt.


8

7

0

0

Kiterjeszt. 1 Kiterjeszt. 1

6

5

4

3

2

1

Oktett

Hordozóképesség információs elem azonosító 0 0 0 1 0 A hordozóképesség tartalmának hossza

0

1 2 3

Kódolási szabvány

Információátviteli képesség

Átviteli mód

Információátviteli sebesség

4

…..stb. (Q.931) Átviteli mód (4.oktett) Bitek 76 0 0 Áramkör mód 1 0 Csomag mód Minden más érték foglalt. Információátviteli sebesség (4.oktett) Bitek Csomagmód 5 4 3 2 1 Áramkörmód 00000 (csomagmódú hívásoknál ezt kell alkalmazni) 1 0 0 0 0 64 kbit/s 1 0 0 0 1 2 x 64 kbit/s 1 0 0 1 1 384 kbit/s 1 0 1 0 1 1920 kbit/s 1 1 0 0 0 Többsebességű (alapsebesség 64 kbit/s) Minden más érték foglalt.


Dia száma:

53


11.5.6.5 SETUP üzenet információs elemei Üzenettípus: SETUP Információs elem Protokoll diszkriminátor Hívásreferencia (Call reference) Üzenettípus (Message type) Küldés teljes (Sending complete) Ismétlésjelző (Repeat indicator) Hordozóképesség (Bearer capability) Csatornaazonosítás (Channel identification) Előrehaladás jelző (Progress indicator) Hálózatfüggő lehetőségek (Network-specific facilities) Megjelenítés (Display) Dátum/idő (Date/Time) Billentyű(zési) lehetőség (Keypad facility) Jel (Signal) Hívó fél száma (Calling party number) Hívó fél alcíme (Calling party subaddress) Hívott fél száma (Called party number) Hívott fél alcíme (Called party subaddress) Tranzithálózat választás (Transit network selection) Ismétlésjelző (Repeat indicator) Alsó rétegű kompatibilitás Felső rétegű kompatibilitás


Irány Mindkét Mindkét Mindkét Mindkét Mindkét Mindkét Mindkét Mindkét Mindkét n→ ?? u ?? n u→ → u? ? n → n ?? u Mindkét Mindkét Mindkét Mindkét u→ ?? n Mindkét Mindkét Mindkét

Típus M M M O O M O O O O O O O O O O O O O O O


Hossz 1 2-* 1 1 1 4-12 2-* 2-4 2-* 2-34 (82) 8 2-34 2-3 2-* 2-23 2-* 2-23 2-* 1 2-18 2-5

Dia száma:

54


11.5.7 ISDN hívásfelépítés Hívó fél

Központ ( n )

TE

Hívott fél ET

ET

TE1

TE2

Hívásfelépítés

„Készenlétben”: a terminál kompatíbilis a hívással „Összekapcsolás” a terminál fogadta a hívást

Hívásfelépítés nyt.

Információ

Hálózati jelzés ( CCS 7 )

Hívás. folyam. Információ

Hívásfelépítés

Készenlétben

Készenlétben

Hívásfelépítés

Készenlétben

Összekapcsolás

Összekapcsolás nyt.

Összekapcsolás

Összekapcsolás nyt.

Bontás

Bontás kész



Dia száma:

55


Az ISDN hívásfelépítés folyamata 3. rétegű üzenetekkel 1. Hívó fél hívást kezdeményez: a központjának Hívásfelépítés (SETUP) üzenet megy. 2. A központ ezt „Hívásfelépítés nyugta” (SETUP ACK) üzenettel nyugtázza, amely az egyik B csatornát a híváshoz rendeli, és az előfizető tárcsahangot kap 3. Ha a SETUP üzenetben nem volt elég számjegy, akkor a központ további számjegyeket kér. Ezek a termináltól a központhoz egy vagy több Információ (INFORMATION) üzenetben továbbítódnak. 4. A hívó és a hívott fél központja között SS7 jelzések viszik a hívással kapcsolatos adatokat. 5. A hívott fél központja a hívást a hívott fél összes termináljához továbbítja egy SETUP üzenettel, mely információkat ad a kért szolgálatról és tartalmazhat többszörös előfizetői hívószámot (MSN) vagy alácímzést is egy bizonyos terminál elérésére. A SETUP üzenet nyugtázás nélkül továbbítódik. 6. Ha a SETUP üzenetre nincs válasz (pl. Készenlétben vagy Összekapcsolás) egy T időn belül, akkor a hívott központ megismétli a SETUP kiküldését a hívott fél vonalára. 7. A központ a Készenlétben üzenetek vételekor egyénileg címzett jelzéskapcsolatokat épít fel a Dcsatornán keresztül. A hívott oldalról érkező első Készenlétben üzenetről a hívó előfizető terminálja is értesítést kap, szintén egy Készenlétben üzenettel. 8. A hívó fél csengetési visszhangot kap, a hívott pedig csengetést, mindazon termináljaira, amelyek Készenlétben üzenettel jelezték a hívással való kompatibilitást. 9. Ha a hívott válaszol (beemel), terminálja az első beérkező Összekapcsolás üzenet küldésével dönti el, hogy a hívást fogadta és felkapcsolódik a B csatornára, a többi terminál nem vesz részt a hívásban. A részt nem vevő terminálok Bontás üzenetet kapnak, amelyre „Bontás kész” üzenettel válaszolnak és „Idle” (üresjárat) állapotba kerülnek. 10. A hívó fél terminálja „Összekapcsolás” üzenet vételével értesül a hívás fogadásáról, melyre opcionálisan „Összekapcsolás nyugtázása” üzenettel válaszolhat. Ebben a pillanatban a csengetési visszhang megszűnik és a díjszámláló felkapcsolódik. (Az ábra csak a hívás-felépítési folyamatot tartalmazza.)



Dia száma:

56


11.5.8 Példa egy teljes DSS1 üzenetre – 1. rész Van még oktett

Utolsó oktett

Nyitó zászló

Címmező

0

1

1

1

1

1

1

0

1

2

3

4

5

6

7

8

0

0

0

0

0

EA C/R

0

0

0

1

SAPI= 0

0

0

0

0

EA

0

0

1

0

0

0

0

2. réteg

TEI= 64

Bit számozás

Vezérlő mező

0 Sorszámozott, nyugtázott

0

0

0

0

0

0

0

0

Protokoll azonosító

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

I formátum Kezdeményező oldal adta meg! Hívásreferencia

1

0

0

0

Hívásreferenciaérték hossza = 1

0

0

0

0

Üzenettípus:SETUP

0

1

1

0

1

0

Hívásreferencia érték ( itt pl. 22 )

Kötelezően „0”

0

0

1

0

1

0

0

0

Jelző ( marker ) 3. Réteg ( 2. rétegű Információs mező )

Első információ-elem

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

A tartalom hossza ( = 2 oktett )

Hordozóképesség

0

0

0

0

1

0

Nem-korlátozott digitális információ

0

0

1

Szabványos CCITT kódolás

4 oktett, ebből 2 tartalom



Dia száma:

57


Példa egy teljes DSS1 üzenetre – 2. rész Kiterjesztés Második információ-elem

0

0

0

0

1

0

0

1

0

0

0

1

1

0

0

0

Csatorna azonosítás

Átviteli Információátviteli mód sebesség (64 kbit/s) (=áramkör kapcs.)

1

0

0

0

0

0

0

0

A tartalom hosszúsága ( = 1 oktett )

3. réteg ( 2. rétegű információs mező )

Harmadik információ-elem

Csatorna-azonosító A B1 csatorna elsőbbséget élvez átviteli célra, de a B2-csatorna használata nem kizárt

1

6 5432 Bit számozás: 12345678!

0

Csatorna váltás ( B1 )

0

A hívott fél telefonszáma:

0

0

0

0

0

0

Preferált csatorna

0

0

0

1

0

0

0

0

1

0

1

1

1

1

0

0

A hívott fél száma

0

0

1

0

1

1

1

0

0

0

1

1

0

0

1

1

1

0

1

Számjegy5 (#6)

1

1

0

Számjegy3 (#4)

0

1

1

0

1

1

1

0

0

0

0

1

0

Számjegy2 (#3)

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

Számjegy4 (#5)

0

1

1

0

0

Számjegy1 (#2)

Keretellenőrző sorozat

1

0

A tartalom hosszúsága ( = 6 oktett )

(Called Party Number)

Kiterjesztés

Számozási terv Hívószám típusa ( ismeretlen ) azonosító ( ismeretlen )

0

0

Lezáró zászló

1

1

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

0

1

2

3

4

5

6

7

8

2. réteg

Bit számozás



Dia száma:

58


11.5.9 ISDN + SS7 hívásfelépítés I.420

CCITT No 7 kezdeményezési helyi központ

hívó terminál

set up (in complete) ledge set up acknow

information

final information call procee ding

tranzit központ 1

initial address message (IAM) su bseq uent ad dre ss message (SAM)

SAM

I.420 tranzit központ 2

végződtető központ

hívott terminál

IAM

SAM

IAM

SAM

(INR) uest mess age informatio n req

information mess age (INF)

alerting

ACM

connect

ANM

ACM

ANM

set up

address ) comple te (ACM

answ er (ANM)

alerting

elfogadva

connect

válaszolt

connect acknowle dge

connect acknowled ge

Jelmagyarázat: Beszédút felépült


Beszélgetés / adattranszfer


Dia száma:

59


11.5.10 Kódpont képzése Példák kódpont képzésére a „Hordozóképesség” és az „Alacsonyrétegű kompatibilitás” információ-elemekben Definiálhatók kódpontok, ahol a terminálok felelőssége, hogy a hívott terminál képes legyen a hívó terminál funkcióival együttműködni. A kódpont nem hívószám, hanem a hálózat egy belső logikai kódja, amelyhez tartozó elemek kompatíbilisek bizonyos képességekben vagy azok egy csoportjában (pl. áramkörmódú 3,1 kHz Audio, 64 kb/s). Kódpont sokféle szempont szerint képezhető. Távközlés informatikus szakképzés

Információ-hordozó képesség (3. oktett) Bit: 54321 Név 00000 Beszéd 01000 Nem-korlátozott dig. információ 01001 Korlátozott digitális információ 10000 3.1 kHz Audio 10001 7 kHz Audio 11000 Video A kódok felhasználhatók kódpontok létrehozására Információ-átviteli mód (4. oktett) Bitek: 7 6 Név 00 Áramkörmódú 10 Csomagmódú A kódok felhasználhatók kódpontok létrehozására Információátviteli sebesség (áramkörmódú, 4. oktett) Bitek: 54321 Name 00000 - (csomagmódú hívásokhoz) 10000 64 kbit/s 10001 2x64 kbit/s 10011 384 kbit/s 10101 1536 kbit/s 10111 1920 kbit/s A kódok felhasználhatók kódpontok létrehozására


Dia száma:

60


11.5.11 Terminál-azonosítás (ANSI) 3. rétegű üzenetben Használói oldal

8 0

7

6 5 4 3 2 1 Végpont Azonosító (EID) 0 1 1 1 0 1 1 1. oktett Információs elem azonosító Végpont Azonosító hossza tartalma

2. oktett

1 Használói szolgálat azonosító (USID) 3. oktett Kiterj.

Többpontos hozzáférés

Hálózati oldal

„A” szolgáltatás-profil TE1 SPID = JKL (USID = 3) (TID = 6) (TEI = 71)

(TEI = 71 <-> USID = 3, TID = 6)

TE2 SPID = JKL (USID = 3) (TID = 7) (TEI = 82)

(TEI = 82 <-> USID = 3, TID = 7)

A” szolgáltatás-profil SPID = JKL USID = 3

„B” szolgáltatás-profil

1 Inter Kiterj. pret.

8 0

Terminál azonosító (TID) 4. oktett

7 6 5 4 3 2 Szolgáltatásprofil-azonosító 0 1 1 1 0 1 Információs elem azonosító

A szolgáltatásprofil-azonosító hossza tartalma 0

SPID (IA5 karakterek)

1 0 1. oktett

2. oktett

3. oktett

TE3 SPID = MNO (USID = 4) (TID = 11) (TEI = 83)

B” szolgáltatás-profil

TE4 SPID = PQR (USID = 4) (TID = 12) (TEI = 84)

(TEI = 84 <-> USID = 4, TID = 12)

TE5 SPID = PQR (USID = 4) (TID = 7) (TEI = 75)

(TEI = 75 <-> USID = 4, TID = 7)

SPID = MNO és PQR USID = 4

„C” szolgáltatás-profil

„C” szolgáltatás-profil TE6 (TEI = 76)


(TEI = 83 <-> USID = 4, TID = 11)


(TEI = 76 <-> USID = 126, TID = 1)

Default profil Nincs SPID

Dia száma:

61


11.6 ISDN szolgálatok és szolgáltatások 11.6.1 ISDN hívószám Ország-kijelölő Körzet-kijelölő ISDN előfizetői kód (CC) kód (NDC) hívószám

ISDN alcím

Belföldi ISDN hívószám N(S)N Nemzetközi ISDN hívószám ISDN cím

Az ISDN alcím nem része az ISDN hívószámnak!

Az ISDN-en belül az alcím járulékos címzési jelent, amely azonban csak az ISDN határain belül vehető igénybe (a hagyományos jelzésrendszerek nem képesek a járulékos információ továbbítására).



Dia száma:

62


11.6.2 Szolgálatok és hálózati rétegek Többletszolgáltatás képességek

Felsőbb rétegű képességek TS 1 Alsóbb rétegű képességek

BS 1

BS 2

TS 2

BS 3

Hordozószolgálatok

Teleszolgálatok

Alapszolgálatok



Dia száma:

63


11.6.3 Jelzések és hálózati képességek Al sóbb rétegű képességek (BLLF é s ALLF)

Felsőbb rétegű képességek (BHLF és AHLF)

> 64 kbit/s nem kapcsolt képességek > 64 kbit/s kapcsolt képességek 64 kbit/ s nem kapcsolt képességek

TE

Alapszolgálatok és többletszolgáltatások

TE

64 kbit/ s kapcsolt képességek

Használó-hálózat jelzések

csomagkapcsoló képességek (VC és PVC

Használó-hálózat jelzések

Közös csatornás jelzésrendszeri képességek Használó-ha sználó (használó-hálózat) jelzések



Dia száma:

64


11.6.4 Az ISDN szolgáltatás-attribútumai Attribútumok

Domináns

mód sebesség képesség

Információ-továbbítási Másodlagos

Jelzésprotokoll Hozzáférési

Teleszolgálati

Általános


Információtovábbítási protokoll

struktúra kapcsolat-felépítés szimmetrikusság kapcsolat-konfiguráció

1. réteg 2. réteg 3. réteg 1. réteg 2. réteg 3. réteg

A használói információ típusa 4. rétegű protokoll 5. rétegű protokoll 6. rétegű protokoll 7. rétegű protokoll Felkínált többletszolgáltatások Szolgálatminőség Együttműködési képességek üzemeltetési és kereskedelmi aspektusok


Dia száma:

65


11.6.5 Hordozószolgálatok Teleszolgálatok

ISDN

Alapszolgálatok

Hordozószolgálatok További hálózati képességek

Többletszolgáltatások

Á.m. 64 kbit/s nem-korlátozott 8 kHz-strukturált Á.m. 64 kbit/s 8 kHz-strukturált beszéd Á.m. 64 kbit/s 8 kHz-strukturált 3,1 kHz audio Teleszolgálatok

ISDN

Á.m. 64 kbit/s 8 kHz-strukturált átváltható beszéd / nem-korlátozott Á.m. 2 x 64 kbit/s nem-korlátozott 8 kHz-strukturált

Alapszolgálatok

Á.m. 384 kbit/s nem-korlátozott 8 kHz-strukturált Á.m. 1536 kbit/s nem-korlátozott 8 kHz-strukturált Hordozószolgálatok

További hálózati képességek


Á.m. 1920 kbit/s nem-korlátozott 8 kHz-strukturált Á.m. 64 & 384 kbit/s nem-korlátozott 8 kHz-strukturált többcélú Á.m. többsebességű nem-korlátozott 8 kHz-strukturált Virtuális hívás & Permanens Virtuális áramkör (VC, PVC) Összeköttetés-mentes Használói jelzés Hordozószolgálat (USBS) Kerettovábbítás Keretkapcsolás



Dia száma:

66


11.6.6 Teleszolgálatok Teleszolgálatok

ISDN

Telefon

Alapszolgálatok

Teletex (Telex)

Hordozószolgálatok További hálózati képességek

G4 Telefax


Videotelefon Kevert üzemmód Teleszolgálatok

ISDN

Videotex 7 kHz telefon

Alapszolgálatok

15 kHz telefon Videókonferencia Hordozószolgálatok

További hálózati képességek (ANF)

Audiografikus konferencia




Dia száma:

67


11.6.7 Többletszolgáltatások (vázlat)

ISDN További hálózati képességek

ISDN

Alapszolgálatok

Alapszolgálato k

További hálózati képessége k

Többletszolgáltatáso k

Útvonal-csere (ANF- PR) Hívás-megsza kítás (ANF- CINT) Zs inórnél küli Termi nál bejövő hívás (ANF- CTMI)


Név-azonosítás Hívó név kijelzésének engedélyezése (CNIP) Kapcsolt neve kijelzéséne k engedélyezése (CONP) Hívott/ka pcsolt név kijelzésének letiltása (CNIR) Szám-azonosít ás

Zsinórnélküli terminál mobilitás

Közvetlen betárcsázás (DDI) Többs zörös előfizetői szám (MSN) Hívó vonal kijelzésének engedélyezése (CLIP) Hívó vonal kijelzésének letiltása (CLIR) Kapcsolt vonal kijelzéséne k engedélyezése (COLP) Kapcsolt vonal kijelzéséne k letiltása (COLR) Rossz-a karatú hívás a zonos ítása (MCID) Alácímzés (SUB)

Zsinórnélküli Terminál helyzet-Regisztráció (SS-CTLR)

Név-azonosítási

Hívásfelaj ánl ás Hívástovábbítás (CT) Hívásba belépés (CI) Hívásátadás foglaltság esetén (CFB ) Hívásáradás nem vála szol esetén (CFNR) Hívásátadás feltétel nélkül (CFU) Hívás-eltérítés (CD) Vonal keresés (LH) ( "Keyword" ) ( "Call Barring" ) ( „Hívás-átterelés a bemondáso k egy csoportjára" ) „Ne zavarj” (DND) „Ne zavarj” felülírása (DNDO)

Szám-azonosítási Hívás-felajánlási

Hívás-telj esítés

Hívás-teljesítési Több-résztvevős

Hívás-várako ztatás (CW) Hívás-tartás (HOLD) Híváso k teljesítése foglalt előfizetőhöz (CCBS) Híváso k teljesítése „nem válaszol” esetén (CCNR) Terminál hordo zhatóság (TP) ( „Forró drót" ) ( „Rövidített tárcsázás" ) Több-résztvevős Konferencia-hívás (Add-on, CONF) Három résztvevős konferencia (3PTY) Meet Me Conference (MMC)

Érdekcsoportnak szóló Számlázási További információ-átviteli

Érdekcsoportnak szóló Zárt has ználói cso port (CUG) Magán számo zási terv (PNP) Többs zi ntű elsőbbség és elővétel (MLPP) Elsőbbségi szolgálat (PRI) Kimenő híváso k korlátozása (OCB ) Száml ázási Kreditkártyás hívás (CRED) Díjszámítás (AOC) Fordított számlázás (REV) Díjtalan hívás (zöl dszá m) (FPH) ( „Részletes számla-információ" ) ( "Country Direct" ) További információ-átvitel Használó- használó jelzés (UUS)

Egyéb



Egyéb Hívás közbeni módos ítás (IM) ( „Egyszeri ébresztő/figyelmeztető szolgálat" ) ( "Rendszeres ébresztő/figyelmeztető szolgálat”

Dia száma:

68


11.6.8 Többletszolgáltatások (részletes)

ISDN

Alapszolgálato k

További hálózati képessége k

Hívás-teljesítés

Többletszolgáltatáso k

Útvonal-csere (ANF- PR) Hívás-megsza kítás (ANF- CINT) Zs inórnélküli Terminál bejövő hívás (ANF- CTMI)

Név-azonosítás Hívó név kijelzésének engedélyezése (CNIP) Kapcsolt neve kijelzéséne k engedélyezése (CONP) Hívott/ka pcsolt név kijelzésének letiltása (CNIR) Szám-azonosít ás

Zsinórnélküli terminál mobilitás Zsinórnélküli Terminál helyzet-Regisztráció (SS-CTLR)

Közvetlen betárcsázás (DDI) Többs zörös előfizetői szám (MSN) Hívó vonal kijelzésének engedélyezése (CLIP) Hívó vonal kijelzésének letiltása (CLIR) Kapcsolt vonal kijelzéséne k engedélyezése (COLP) Kapcsolt vonal kijelzéséne k letiltása (COLR) Rossz-a karatú hívás a zonos ítása (MCID) Alácímzés (SUB)

Hívás-várako ztatás (CW) Hívás-tartás (HOLD) Híváso k teljesítése foglalt előfizetőhöz (CCBS) Híváso k teljesítése „nem válaszol” esetén (CCNR) Terminál hordo zhatóság (TP) ( „Forró drót" ) ( „Rövidített tárcsázás" ) Több-résztvevős Konferencia-hívás (Add-on, CONF) Három résztvevős konferencia (3PTY) Meet Me Conference (MMC) Érdekcsoportnak szóló Zárt has ználói cso port (CUG ) Magán számo zási terv (PNP) Többs zi ntű elsőbbség és elővétel (MLPP) Elsőbbségi szolgálat (PRI) Kimenő híváso k korlátozása (OCB)

Hívásfelajánlás Hívástovábbítás (CT) Hívásba belépés (CI) Hívásátadás foglaltság esetén (CFB) Hívásáradás nem vála szol esetén (CFNR) Hívásátadás feltétel nélkül (CFU) Hívás-eltérítés (CD) Vonal keresés (LH) ( "Keyword" ) ( "Call Barring" ) ( „Hívás-átterelés a bemondáso k egy csoportjára" ) „Ne zavarj” (DND) „Ne zavarj” felülírása (DNDO)

Számlázási Kreditkártyás hívás (CRED) Díjszámítás (AOC) Fordított számlázás (REV) Díjtalan hívás (zöldszá m) (FPH) ( „Részletes számla-információ" ) ( "Country Direct" ) További információ-átvitel Használó- használó jelzés (UUS) Egyéb Hívás közbeni módos ítás (IM) ( „Egyszeri ébresztő/figyelmeztető szolgálat" ) ( "Rendszeres ébresztő/figyelmeztető szolgálat”



Dia száma:

69


11.7 Magánhálózati ISDN PSS1 (QSIG) jelzésrendszer Nagyobb vállalati magánhálózatokban felmerült az igény olyan ISDN-re, amelyhez nem kell külön SS7 jelzéshálózat, hanem a saját jelzéshálózati képességekkel gazdag ISDN szolgáltatást tesz lehetővé a magánhálózatban. A magán-ISDN hálózat protokollja a PSS1, melyet QSIG-nak is neveznek. A PSS1 magán-ISDN hálózati protokoll kidolgozója az ECMA (Európai Számítógépgyártók Egyesülete), a szabványokat az ETSI is átvette. A PSS1/QSIG ismerete azért fontos, mert a működő ISDN PBX-ek (ISPBX) zöme támogatja a QSIG használatát, és a magánhálózati üzemeltetők élnek is a lehetőséggel. A PSS1/QSIG is definiál 3. rétegű üzeneteket és információs elemeket, melyek egy része magánhálózat-specifikus. Vannak azonban a nyilvános hálózati ISDN-el közös, Q.931-kompatíbilis üzenetek is, ezekkel lehet a QSIG-et alkalmazó ISDN PBX-et a nyilvános hálózattal összekapcsolni. A PSS1/QSIG szolgáltatás-készlete a nyilvános hálózaténál gazdagabb. A QSIG nevet a protokoll a referenciahálózatban definiált Q vonatkoztatási pontról kapta. Távközlés informatikus szakképzés


Dia száma:

70


11.7.1 Magánhálózati ISDN PSS1 (QSIG) konfiguráció PSS1

PSS1 (QSIG)

PSS1

Magán ISDN hálózat

Használói hozzáférés Magán ISDN Központ (PINX)

Használói hozzáférés

Magán ISDN Központ (PINX)

Magán ISDN Központ (PINX)

ISDN Terminál készülék

ISDN Terminál készülék

Magán ISDN összeköttetés TE

TE

TE

S

S

PINX A

PINX B

S/T

TE S/T

S

Nyilvános Nyilvános T ISDN A N ISDN B T

Ref. pont

Ref. pont

Ref. pont

Ref. pont

Q

C

Q

C


TE

Közbeeső hálózat

PINX C

Ref. pont

Ref. pont

C

Q


Dia száma:

71


11.7.2 Az ISDN DSS1 és QSIG protokollok Erőforrás menedzselés

DSS1 nyilvános ISDN hálózatban

Hívás vezérlés

Hívás vezérlés

Erőforrás menedzselés

Primitívek

Eljáráshívás

DSS1

Q931 Protokoll-vezérlés

Adatkapcsolati réteg

Eljáráshívás Q931 Protokoll-vezérlés

Üzenetek a hálózati oldal-tól/hoz

Adatkapcsolati réteg Fizikai réteg

Fizikai réteg ISDN hálózat UNI

NNI

UNI

Hívásvezérlés

Hívás-vezérlés

Hívás-vezérlés

Más funkciók

QSIG magán ISDN hálózat

Szegmentálási és összeállítási funkciók

Protokollvezérlési funkciók

Protokoll szétválogató és szűrő

Protokollvezérlés

Q

Q

QSIG Protokoll

Protokollvezérlés



Fizikai réteg

Fizikai réteg




Dia száma:

72

Távközlés informatikus szakképzés Távbeszélő berendezések Dia száma: 1

Recommend Documents