Hőszállítás c. tárgy (BMEGEÉPAGE2)
Távhővezetékek kialakítása, elhelyezése Tartalom A távhővezetékek elhelyezése térszint felett és alatt Közmű jellegű berendezés Elhelyezés más közművek között Az elhelyezés szerkezeti kialakításai A hővédelem kialakítása A vezetékek alátámasztása és megfogása A hőtágulás felvétele
Közmű jellegű berendezések A közmű fogalma Azok a műszaki berendezések tartoznak ide (vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó létesítményekkel és központi berendezésekkel valamint személyzettel együtt), amelyek közvetlenül, vagy közvetve az emberek (a lakosság, az ipar és a szolgáltatások alapvető ellátási igényeit elégítik ki. A közmű fő részei:
A közműszakágak: • • • • • • •
Vízellátás Vízelvezetés (csatornázás) Gázellátás (vezetékes) Távhőellátás Villamosenergia-ellátás Postai távközlés Központi tv-antenna kábelhálózat 1
Közműnyilvántartás •
szakági nyilvántartás a közműszakági vezeték üzemeltetőjénél;
•
központi (hatósági) nyilvántartás az illetékes önkormányzatnál.
A közműnyilvántartás tervanyaga •
szakági részletes helyszínrajz (M 1:500)
•
szakági áttekintő helyszínrajz (M 1:4000)
•
közműtérkép (M 1: 500). Együttesen tünteti fel a területen lévő közműveket.
•
közmű alaptérképek (M 1:500 és M 1:4000) az előző térképek készítéséhez.
Elhelyezés más közművek között Egyedi közműelrendezés
2
Égtáj szerinti elrendezés
Integrált közműelrendezések
3
Védőtávolságok A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság (MSZ 7487/2:1980) A vezeték megnevezése
Víz-
Csator-
Erős-
Távhő vezeték
vezeték
na
áramú
Védő-
kábel
szerk. fektetve védősz.
Vízvezeték
1,5
Táv-
Gáz-
Földbe közlő v. elosztó vez.
0,7
0,5
1,0
0,7
0,7
1,0
0,7
1,0
1,0
1,0
1,0
1,0
0,5
0,5
Csatorna
(1,0)
Erősáramú kábel
(0,7)
(0,7)
védőszerkezetben
(0,5)
(0,7)
(0,7)
0,5
0,5
földbe fektetve
(0,7)
(0,7)
(0,7)
1,0
1,0
Távközlő vezeték
(0,7)
(0,7)
(0,5)
(0,5)
(0,7)
Gázelosztó vezeték
(0,7)
(1,0)
(0,5)
(0,5)
(0,7)
Távhő vezeték
0,5 (0,5)
(A zárójeles méretek közös árkos közműsávra vonatkoznak)
4
A vezetékek legkisebb távolsága épületektől (MSZ 7487/2:1980) A vezeték megnevezése Vízvezeték
Vízelvezetés
Belső méret (átmérő): 300 mm-ig 301-700 mm 701-1200 mm 1200 mm felett zárt gravitációs vez. nyitott szelvény nyomóvezeték
Villamosenergia kábel Távhőellátás védőszerkezetben földbe fektetve Távközlési kábel földbe fektetve védőcsőben Gázvezeték kisnyomású középnyomású nagyközépnyomású
Távolság (m) Védőszerkezet, illetve fokozott biztonság nélkül alkalmazásával 3,0 5,0 7,0 8,0 3,0 7,0 mint a vízvezeték 0,5 nincs megkötés mint a vízvezeték 1,0 0,5
nincs megkötés
2,0 mint a vízvezeték 0,3 mint a vízvezeték nincs megkötés
Az MSZ 7048 szerint
5
Távhővezetékek fektetési módjai A távhővezetékek elhelyezhetők terepszint alatt és terepszint felett.
Vezetés terepszint felett A magasság helyzet szerint megkülönböztetünk: •
oszlopon, konzolon
•
bakon,
•
zsámolyon.
haladó távhővezetéket.
Anyaguk szerint beszélhetünk: •
acél- és
•
vasbeton szerkezetekről.
A csővezetékek, illetve csőhidak tartószerkezeti megoldásukat illetően lehetnek: •
önhordók,
•
függesztettek,
•
külön szerkezettel alátámasztottak.
Statikai megoldásuk szerint lehetnek: •
határozott szerkezetek – kéttámaszúak, valamint csuklós több támaszúak;
•
határozatlan szerkezetek – folytatólagos több támaszúak.
6
Vezetés terepszint alatt Terepszint alatt a távfűtővezeték elhelyezhető •
védőcsatornában
•
védőcsatorna nélkül, közvetlenül a talajban.
Távhővezeték védőszerkezetben A védőszerkezetek kivitele lehet •
járható,
•
kúszható és
•
csak védő célzatú.
Járható védőszerkezet: •
közműalagút
•
„KAF” (közműalagút–közműfolyosó) rendszer.
Kizárólagos védőszerkezet: •
védőcsatorna A védőcsatorna általában betonból készül és mechanikai, valamint nedvesség elleni védelmet nyújt. A különféle alakú beton védőcsatornában hőszigetelt csővezetékeket helyeznek el.
•
előregyártott védőcsöves szerkezet Az előregyártott védőcső anyaga műanyag vagy acél. A védőcső és a haszoncső közötti teret tölti ki a hőszigetelés A gyártó cégek teljes rendszereket gyártanak: íveket, könyököket, szerelvénycsatlakozásokat és kompenzátorokat, valamint komplett csőkapcsolási technológiát.
7
A távfűtővezetéket érő káros hatások
Fektetés vasbeton védőcsatornában Vízszigetelés nélkül
8
Vízszigeteléssel
9
Köpenycsöves fektetés
Az ISOPLUS köpenycsöves vezetékrendszer jellemző elemei: Csővezeték Alkotóelemei: •
haszoncső: acél, horganyzott acél, réz, PE
•
poliuretán hab hőszigetelés
•
köpenycső: PE, spiko fém
•
jelzővezeték
Hajlékonycsöves
Idomok
10
A csővezeték kötése 1. lépés: a haszoncső összekötése hegesztéssel 2. lépés: a jelzővezeték-szálak összekötése 3. lépés: a nyílás lezárása a karmantyúval 4. lépés: az üreg kitöltése szigetelőhabbal
11
A hővédelem megoldása Szálas szigetelőanyag
• csőhéj • paplan • üveggyapot, kőzeggyapot
Szálas hőszigetelés kialakítása és véglezárása (ISOLYTH)
12
A csővezeték alátámasztása Csúszó alátámasztás
Fix megfogások: rögzítve az alátámasztó szerkezethez (pl. hegesztéssel)
13
Görgős alátámasztások
14
A hőtágulásból eredő feszültségek felvétele A hőtágulásból eredő feszültségek felvétele elvileg kétféle módszerrel történhet: •
a csővezeték nyomvonalvezetésével,
•
kompenzátor szerkezetekkel.
A feszültségek felvétele a nyomvonal alakításával A csőszakasz hőtágulásából eredő hosszúságnövekedés mértéke: l = l0 [1+α∆t + β(∆t)2] ahol: l
– a csővezeték hossza a hőtágulás következtében való megnyúlás után, az áramló folyadék tf hőmérsékletén [m],
l0
– a cső hossza a szerelési hőmérsékleten [m],
∆t – a folyadék tf hőmérséklete és a szerelési hőmérséklet közötti különbség [K], α, β – anyagjellemzők [m/m, K, illetve m/m, K2].
L alakú kompenzátor
Az „AB” csőhossz tágulását felvevő „L” szár hossza:
L=
3∆lDE
σ
ahol:
∆l – az AB szakasz megnyúlása, illetve összehúzódása [mm], D – a cső külső átmérője [mm], E – rugalmassági modulus [kPa],
σ – megengedett feszültség [kPa].
15
A fix pontra ható erő:
F=
12 E .I .∆l 106 L3
ahol: F – az erő [kN] I – a tehetetlenségi nyomaték [mm4] Z alakú kompenzátor
A feszültségek felvétele axiális kompenzátorokkal Lemezkompenzátorok
16
