Tata Város Polgármesterétıl

Tata Város Polgármesterétıl __________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

H-2890 Tata, Kossuth tér 1.
: (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: [email protected]

Szám: I/3-160/2010. ELİTERJESZTÉS Tata Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2010. június 30-i ülésére

Tárgy: Az önkormányzat 2007-2010. évekre szóló gazdasági programjának teljesülése Elıterjesztı: Michl József polgármester Az elıterjesztést elızetesen véleményezi: a képviselı-testület valamennyi bizottsága Tisztelt Képviselı-testület!

Képviselı-testületünk 44/2007 (III. 28.) számú határozatával fogadta el a 2007-tıl 2010-ig terjedı idıszak gazdasági programját. A program által felölelt idıszak végén az a feladatunk, hogy számba vegyük: mennyiben sikerült végrehajtanunk a négy éve meghatározott teendıket. Tekintettel arra, hogy a gazdasági program elemei a Magyary tervnek is részét képezik, jelen tájékoztató a terv idıközi végrehajtásáról is áttekintést nyújt. A könnyebb áttekinthetıség és kezelhetıség kedvéért elıterjesztésünkben a program tagolását követve és a gazdasági program eredeti szövegét felidézve számolunk be az eltelt közel négy évben történtekrıl. Tata, 2010. június 16.

Michl József

Határozati javaslat: Tata Város Önkormányzati Képviselı-testülete az önkormányzat 2007-2010. évekre szóló gazdasági programjának teljesülésérıl szóló elıterjesztést elfogadja.

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK A 2007 – 2010. ÉVEKRE SZÓLÓ GAZDASÁGI PROGRAMJA TELJESÜLÉSE

2

Tartalomjegyzék

I.

Bevezetés

II.

Életerıs városi gazdálkodás pénzügyi politikája Vagyongazdálkodás Helyi adópolitika Forrásbıvítés lehetıségei

III.

Városfejlesztés Mőemlékvédelem Beruházás-politika

IV.

Gazdaságfejlesztés Városmarketing Turizmus Környezetvédelem

V.

Városüzemeltetés Közlekedés Ivóvízellátás Szennyvízkezelés

VI.

Humánszolgáltatások Egészségügyi ellátás Közoktatás Szociálpolitika Közmővelıdés Közbiztonság Sport

VII.

Önkormányzat Az önkormányzat kapcsolati rendszere Nemzetközi kapcsolatok

3

I.

Bevezetés A helyi önkormányzatokról szóló l990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdése alapján a Képviselıtestület át nem ruházható hatásköre a ciklusidıre szóló gazdasági programjának megalkotása. Ennek az elvárásnak szándékozik a Képviselı-testület e programjával eleget tenni, amelyben 20072010 évekre vonatkozóan rögzíti a városfejlesztés és a közszolgáltatások szervezésének fı irányát és az önkormányzat ezzel kapcsolatos célkitőzéseit. Körvonalazza azokat a helyi közügyeket is, amelyekben az adott feladatokat vállaló helyi önszervezıdı közösségek, vállalkozások közremőködését várjuk. A gazdasági program meghatározza azokat a fı célkitőzéseket, irányelveket, feladatokat, amelyet a költségvetési gazdálkodás során meg kell valósítani. A program keretszabályozás jellegő, megvalósítása nagyban függ az önkormányzat külsı környezetétıl, az önkormányzat finanszírozási rendszerének alakulásától. Nehéz kiszámítani mennyi belsı és külsı bevételi forrást tudunk bevonni a fejlesztésekbe, ennek ellenére kiemelt feladatnak tartjuk, hogy a ciklus elsı felében megteremtsük a stabil önkormányzati gazdálkodás feltételeit és hatékony gazdaságfejlesztés segítségével megfelelı alapot biztosítsunk a ciklus második idıszakának kiegyensúlyozott, nagyobb fejlesztéseket lehetıvé tevı gazdálkodásához. Már idén, de 2008-tól még inkább, megnyílnak lehetıségeink az EU források fogadására. Aktív, térségi szemlélető politikával el kell érnünk, hogy a kistérség más önkormányzataival közösen kialakított projektek alapján eredményesen pályázzunk az elérhetı forrásokra. Minden területen élni kell a meghirdetett pályázati lehetıségekkel. Fontosnak tartjuk, hogy településünk és a kistérség továbbfejlıdjön, Tata maradéktalanul betöltse kistérségi központi szerepét. Annak érdekében, hogy a középtávú céljainkat megvalósítsuk, és Tata a kistérség településeinek gazdasági és szolgáltató központja legyen, már ebben a ciklusban is nagyon sok fejlesztést kell megvalósítanunk az intézményeink hatékony mőködtetése mellett.

II.

Életerıs városi gazdálkodás pénzügyi politikája 1.

Elsıdleges feladatunk az önkormányzat kötelezı feladatainak finanszírozása. Megvizsgáljuk, hogy a város közfeladatait, milyen szervezeti formában lássa el, és a hatékonyabb, költségtakarékosabb formát alkalmazzuk. 2. Hitelpolitikánkat úgy alakítjuk, hogy a mőködési célú hitelt csak rendkívül indokolt esetben vesszük igénybe. Fejlesztési célú hitelt is csak akkor veszünk fel, ha az megalapozott és megtérülése kiszámítható. 3. Gazdálkodó (gondoskodó-fejlesztı) önkormányzat programjához illeszkedı költségvetési politikát dolgozunk ki. 4. A biztonságos és megalapozott fejlıdés érdekében szükségesnek látjuk a költségvetés folyamatos és dinamikus bıvítését.

Kötelezı feladataink körét többek között A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § határozza meg, ennek értelmében gondoskodtunk: - az egészséges ivóvízellátásról - az óvodai nevelésrıl - az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl - az egészségügyi és szociális alapellátásról - a közvilágításról - a helyi közutak és a köztemetı fenntartásáról - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítésérıl. A feladatok végrehajtása érdekében kifizetett kiadások fajtánkénti alakulása a következı volt (E Ft-ban):

4

Megnevezés - Személyi juttatások - Munkaadókat terhelı járulékok - Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások - Pénzeszközátadások - Önkormányzatok által folyósított ellátások - Ellátottak pénzbeli juttatásai - Beruházás - Felújítás - Hiteltörlesztés - Hitelkamat - Kölcsönnyújtás - Egyéb - Hitel lejárat elıtti visszafizetés - Értékpapír vásárlás - Készfizetı kezesség - Tartalékok Összesen:

Tényadatok 2007 2008 2009 1.799.611 1.873.770 1.822.701 573.014 589.388 542.102 1.106.247 1.327.977 1.481.715 222.980 248.463 853.232 117.057 137.018 146.032 7.210 7.540 8.529 256.286 478.751 587.111 498.735 491.044 207.041 125.609 31.317 14.299 40.401 123.984 71.853 44.350 579.624 13.484 -4.769 8.446 131.969 872.136 2.163.189 3.830 4.786.731 8.932.647 5.883.898

Tervadat 2010 1.781.603 474.811 1.322.029 625.333 223.696 9.378 4.313.681 212.168 13.573 131.528 8.500

5.879 182.393 9.304.572

Tata Város Önkormányzata gazdálkodással összefüggı közfeladatait a Polgármesteri Hivatal és két, önállóan mőködı és önállóan gazdálkodó költségvetési szerve útján látja el, ezek az Intézmények Gazdasági Hivatala és az Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelıintézet. A Polgármesteri Hivatal által ellátott kötelezı és önként vállalt feladatokra fordított összeget 2007-tıl és a 2010-es tervadatokkal mellékeljük (Lásd: 1/A., 1/B., 1/C., 1/D. melléklet) Az Intézmények Gazdasági Hivatala az alapfokú oktatás, az Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelıintézet az egészségügy területén lát el kiemelt feladatokat. Ez utóbbi intézmény finanszírozása alapvetıen az egészségbiztosítási alap terhére történik, de önkormányzatunk a feladatellátáshoz szükség szerint hozzájárult. A vizsgált idıszakban elmondható, hogy költségvetési szerveink mőködıképességének megırzésére kiemelt figyelmet fordítottunk. A közfeladat ellátás költségtakarékosabb megoldása érdekében intézményi átszervezések történtek a közoktatás területén: - a Fazekas utcai Általános Iskola megszőnt és a Kıkúti Általános Iskola tagintézményévé vált, - a Jázmin utcai Általános Iskola és a tardosi Fekete Lajos Általános Iskola a Vaszary János Általános Iskola tagintézménye lett, - 2010. szeptember 1-tıl a Bartók Béla utcai óvoda és Kuckó óvoda egy intézményként mőködik tovább. Önkormányzatunk az eltelt idıszakban az önkormányzati feladatokat vállalkozásokat, a kisvállalkozásokat és a civil szférát kiemelten támogatta.

5

végrehajtó

Kiadásaink finanszírozását az alábbi bevételi kör biztosította (E Ft-ban): Tényadatok 2007 2008 2009 - Mőködési bevételek 243.034 509.232 573.378 - Sajátos mőködési bevételek 1.706.437 1.941.206 2.011.257 -- Ebbıl helyi adó 1.051.620 1.220.902 1.246.572 - Felhalmozási és tıkejellegő bevételek 285.476 215.558 215.251 - Támogatás központi költségvetésbıl 1.359.992 1.303.054 1.200.033 - Támogatás értékő bevételek 860.772 1.149.769 1.195.840 - Kölcsön visszatérülések 33.229 81.507 52.034 - Pénzmaradvány 345.680 294.364 181.866 - Hitelfelvétel 220.107 28.254 - Egyéb (kiegyenlítı, függı, átfutó, 4.610 111.415 -78.687 elızı évi visszatérülés, pénz) - Kötvénykibocsátás 3.569.115 - Értékpapír értékesítés 2.307.719 - Kölcsön átminısítés 473.374 Összesen: 5.059.337 9.203.474 8.132.065 Megnevezés

Tervadat 2010 337.088 1.908.453 1.140.400 741.354 1.070.255 3.383.422 14.000 1.850.000

9.304.572

Az elmúlt idıszak legjelentısebb gazdasági-pénzügyi döntése a képviselı-testület 237/2007.(XI.28.) számú határozatával elfogadott kötvénykibocsátás volt. − − − − − − − −

A kibocsátás idıpontja: 2008.február 28. Devizanem: CHF A kibocsátott kötvény névértéke: 22.300.000 CHF (10.000 CHF,2.230 DB) A kamat mértéke, kamatperiódus: 6 hónapos CHF-LIBOR báziskamat + 0,7% kamatfelár Kötvény kamatfizetési idıpont: a futamidı minden naptári évében május 31. és november 30. Futamidı: 2008. február 28.- 2031. november 30. (Kötvények végsı lejárata: 2031. november 30.) A kötvények tıketörlesztési (beváltási) idıpontja: elsı alkalom 2012. május 31., majd minden naptári év május 31. és november 30. A „kötvényvásárló”, forgalmazó pénzintézet: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Budapest

A kibocsátásból származó forrás − elsısorban a kibocsátó bankkal szemben fennálló hitelállomány részbeni kiváltására, − másodsorban, a képviselı-testület határozatai alapján, fejlesztési feladatok finanszírozására kerül felhasználásra. Tata Város Önkormányzata és a Budapest Priv-Invest Kft. között 2008. április 3-án kötött megbízási szerzıdés alapján az Önkormányzat felhatalmazást adott a kötvénykibocsátásból rendelkezésre álló likvid pénzeszköz kezelésére. A befektetésekre a rövid lejáratú futamidı a jellemzı, igazodnak a kötvényforrás terhére történı kifizetések teljesítéséhez. A lekötések között kétdevizás befektetési szerzıdés, bankbetét, államkötvény, illetve diszkontkincstárjegy egyaránt szerepel.

6

A realizált kamatbevétel 2008-ban 181.717 E Ft, 2009-ben 208.022 E Ft volt. A kötvény lekötésébıl (számla, illetve értékpapír) származó hozam (kamat, ill. árfolyamnyereség) meghaladta az 500.000 E Ft-ot. A kötvénykibocsátásból rendelkezésre álló fejlesztési forrás 2008-ban 3.569.115 E Ft volt. A kötvénykibocsátásból realizált bevételeket valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos mőködési és fejlesztési kiadások részletes bemutatását a 4/A. és 4/B. mellékletek tartalmazzák. 2009. december 31-én a maradvány 1.852.014 E Ft volt, amelynek felosztására vonatkozó tervet szintén mellékeljük (4/C. melléklet) Tata Város Önkormányzata a 2006-ban felvett forgóeszköz hitelt 2007-ben visszafizette, azóta nem élt mőködési hitelfelvétellel, a gazdasági ciklus utolsó két évében felhalmozási hitelfelvétel sem történt. A kötvénybıl, az eredeti elképzeléseknek megfelelıen, a kedvezıtlen kamatozású hiteleket visszafizettük. Így hitelállományunk az alábbiaknak megfelelıen alakult (kötvény nélkül): 2006. december 31-én 777.367 E Ft 2007. december 31-én 971.865 E Ft 2008. december 31-én 96.666 E Ft 2009. december 31-én 82.366 E Ft Vagyongazdálkodás 1. Megteremtjük a város vagyonára valódi tulajdonosként vigyázó önkormányzati gazdálkodás alapjait.

2. Koncepciót dolgozunk ki a város vagyongazdálkodásának, az egyes vagyonrészekkel kapcsolatos fejlesztési célok megfogalmazására.

A város vagyongazdálkodásának, illetve az egyes vagyonrészek fejlesztési céljait Tata Középtávú Ingatlanhasznosítási Koncepciójában fogalmaztuk meg, melyet a képviselıtestület a 60/2008. (III. 26.) számú határozatával fogadott el. A koncepcióban foglaltakat a Képviselı-testület 2009. szeptemberében felülvizsgálta. A képviselı-testület által meghatározott vagyongazdálkodási elvek az alábbiak: − A vagyongazdálkodás távlati célja az önkormányzat vagyonából származó jövedelmének növelése, a fejlesztési források megteremtése, gyarapítása. − El kell kerülni a vagyon csökkenését, megakadályozni a vagyonfelélést. − A vagyonhasznosítás hozama nem fordítható a mőködési költségek fedezésére, a hasznosítás bevételeit mérhetı, jövedelmet termelı újabb befektetésekbe kell visszaforgatni („vagyonért vagyont” elv). − A vagyonösszetétel javítása, mely azt jelenti, hogy az egyes vagyonelemek cseréjét úgy kell végrehajtani, hogy: - szolgáltatási vagyon esetében a közszolgáltatás színvonalát javítva, feltételeit jobban biztosítsa, - üzleti hasznosítású vagyon esetében több hozadékot termeljen, lehetıleg tartósan. − Minden vagyonelemnél törekedni kell a rossz hatékonyságú, nagy költségráfordítással üzemeltethetı vagyonelemek hatékonyságának növelésére. Ha ez nem lehetséges, értékesítésére, illetıleg hatékonyabb vagyonelemekre cserélésére.

7

Az önkormányzat vagyoni helyzete, a normatív állami támogatások csökkenése, illetve a helyi adók emelésének korlátai egyre inkább szükségessé teszik az önkormányzati vagyonnal való hatékony gazdálkodást. Hosszú távon eredményesen úgy mőködhet a gazdálkodás, ha az önkormányzatnak olyan vagyonelemei vannak, melyek rendszeres jövedelmet biztosítanak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy érdemes azokat a vagyonelemeket megtartani, melyek ennek az elvnek megfelelnek, amelyek nem, azokat pedig lehetıség szerint ilyen jellegővé átkonvertálni. 3. Az önkormányzati vagyon-kataszter nyilvántartásában szereplı ingatlanok értékeinek felülvizsgálatát, a jelenlegi piaci helyzetnek megfelelı értékek meghatározásával, folyamatos aktualizáljuk.

Az önkormányzati vagyon-kataszter nyilvántartásában szereplı ingatlanok értékeinek felülvizsgálata a vagyonrendelet alapján nem szükséges, mivel elég a könyvszerinti bruttó érték nyilvántartás. A vagyon-kataszter aktualizálása folyamatosan megtörténik a földhivatali ingatlan-nyilvántartási határozatok alapján, illetve a beruházások aktiválásainak megfelelıen. 4. A

jelenleg még hasznosítható ingatlanoknál megvizsgáljuk, hogy milyen önkormányzati funkciót tudnának ellátni, és csak utána döntünk a hasznosításukról.

Az önkormányzat az ingatlanok hasznosítása során elsısorban azt veszi figyelembe, hogy az ott megépítendı létesítmények Tata kulturális és idegenforgalmi ellátottságát növeljék, valamint munkahelyet teremtsenek a város lakói számára. Pl. az önkormányzat ingatlant értékesített áruház létesítése céljából, hogy annak megvalósulása esetén munkahelyek is létesüljenek; a THAC részére ingatlant értékesített sportpálya építésére; a Május 1 út melletti területen rendezvényház építésének lehetıségét vizsgáljuk. Az önkormányzat több olyan lakásingatlannal rendelkezik, amelyek esetében elengedhetetlen a teljes körő felújítás, vagy egyéb célú hasznosítás: ezek az Ady E. u. 19., Rákóczi u. 9., Fürdı u. 2., Sport u. 34., Bercsényi u. 1., Bajcsy Zs. u. 19. és 22. szám alatti ingatlanok. A fenti ingatlanok hasznosítási koncepcióját a Tatai Városfejlesztı Kft. dolgozza ki. 5. Az önkormányzati ingatlanok bérbeadása hosszú távon bevételhez juttatja a várost. Miután a bérbe adott ingatlanok állapota jó, nem tervezzük csökkentésüket.

Az önkormányzat jelenleg 22 db helyiséget (épületet) ad bérbe. Az ebbıl származó éves bevétel 21.832.740 Ft. A polgármesteri hivatal vagyonhasznosítási csoportja 2009. augusztusában bérlemény ellenırzést tartott az önkormányzat tulajdonában lévı üzlethelyiségekben, illetve irodahelyiségekben. Az ellenırzések eredményeként összességében megállapítható volt, hogy a bérlık a bérleményt rendeltetésszerően használják, folyamatosan karbantartják, eleget tesznek a vonatkozó rendeletünkben elıírtaknak. A bérlemények ellenırzésérıl szóló beszámolót Tata Város Önkormányzati Képviselıtestülete 306/2009. (IX.30.) számú határozatával fogadta el. 6. Különös

figyelmet fordítunk a állagmegırzésére, értéknövelésére.

közszolgálati

funkciót

ellátó

ingatlanaink

2008-ban elkészült Tata Város Energiakoncepciójának felülvizsgálata. Ebben a szakértık javaslatot tesznek az önkormányzati intézmények korszerősítésére is. A korszerősítési javaslatok magukban foglalják az épületek szigetelését, nyílászáró cseréit és főtés szabályozók felszerelését. A felülvizsgálat 29 önkormányzati intézményt (telephelyet) érint.

8

Az intézményi épületek energiaracionalizálási célú rekonstrukciójának (épület hıszigetelés, nyílászárók cseréje) megvalósítására pályázatot nyújtottunk be “Komplex energiaracionalizálás Tata általános iskolában és óvodáiban” címmel. A KEOP-5.1.0-2008-0037 jelő pályázatot 2008 év végén támogatásra érdemesnek ítélték. A támogatási szerzıdés aláírására ünnepélyes keretek között került sor 2009. május 27-én a tatai Polgármesteri Hivatal dísztermében. A projekt kezdınapja 2009. július 1-e, zárónapja 2010. december 31-e. A projekt fı tevékenységei: külsı homlokzat hıszigetelése, födémszigetelés, ablakszigetelés, ablakcsere, főtési rendszer korszerősítése. A projekt keretében négy iskola (Kıkúti Általános Iskola, Kıkúti Általános Iskola Fazekas Utcai Tagintézménye, Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet, Talentum Általános Iskola, Gimnázium és Kézmőves Szakiskola) és három óvoda (Fürdı utcai Óvoda, komplett energiatakarékossági beruházása valósul meg az energiaköltségek 55%-os csökkenése mellett, mely 30 millió forintos éves megtakarítást eredményez majd. A projekt finanszírozása Támogatási intenzitás:

48, 21%

Elszámolható költségek: 494.614.350,- Ft. Önerı:

256 138 417,- Ft

Támogatás:

238.475.933,- Ft

A KEOP-5.3.0 kódszámú, Összefogás az energiahatékonyság jegyében a Tatai Kistérségben címő projekt keretében is sor kerül tatai intézményeket érintı korszerősítésre. A projekt fı tevékenységei: optimális épületszerkezeti hıszigetelési és főtéskorszerősítési elemek megvalósítása (nyílászáró-csere, -felújítás, homlokzati- és födémszigetelés, főtéskorszerősítés). Az energiatakarékossági beruházás következtében az üzemeltetési költségekben 61%-os csökkentés várható. Tatán a projekt a következı épületeket érinti: Polgármesteri Hivatal, Tata – 2890 Tata, Kossuth tér 1., Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Jázmin utcai Tagintézménye – 2890 Tata, Jázmin u. 23. és Tatai Kistérségi Idıskorúak Otthona – 2890 Tata, Fényes fasor 2. A projekt finanszírozása Támogatási intenzitás:

76,04%

Elszámolható költségek: 383.985.396,- Ft. Önerı: Támogatás:

92.012.706,- Ft 291.972.690,- Ft

A fentieken kívül intézményi felújításokra 2007-ben 60 millió forintot fordítottunk.

9

Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelıintézet - Helységek és gépek felújítása (szociális helység, krónikus belgyógy konyha, rendelı, központi főtés a rendelıben, vizesblokk a belgyógyászaton) Intézmények Gazdasági Hivatala - Szivárvány Óvoda - vízesblokk - Kuckó Óvoda - tálaló konyha - Geszti Óvoda - központi főtés - Bölcsıde - központi főtés, víz alapvezeték - Fazekas Iskola - új épület vizesblokkjai, kazán felújítás - Vaszary Iskola - vizesblokk, akadálymentes mosdó, konyha felújítás - Szociális Alapell. Int. (Hajléktalan Szálló, Közösségi ellátás - helyiség kialak.) - Fürdı utca - csıtörés miatti helyreállítás, udvari játék felújítás - Kıkúti Ált. Iskola - lépcsı felújítás - Bartók Óvoda - kazán felújítás - Kálvária úti Óvoda udvari sportpálya

27, 927 M Ft 27, 927 M Ft 31, 862 M Ft 3, 467 M Ft 1, 762 M Ft 0, 300 M Ft 5, 751 M Ft 3, 928 M Ft 5, 494 M Ft 8, 265 M Ft 1, 458 M Ft 0, 822 M Ft 0, 280 M Ft 0, 335 M Ft

2008-ban a közszolgálati funkciót ellátó intézményeknél ingatlan felújítási célokra ismét 60 millió forintot irányoztunk elı.

Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelıintézet - Kórházi tetıszerkezet teljes felújítása - Rendelıfelújítás, labor átalakítás, villámhárító felújítás, kazánház felúj., belgyógyászati osztály vizesblokk felúj. Intézmények Gazdasági Hivatala Kálvária Óvoda Felnıtt WC átalakítása, korszerősítése, 1. Sz. csoportszoba aljzatburkolat csere Fürdı U. Óvoda Vizesblokk korszerősítés, átépítés, tetıfelújítás, Kertvárosi Óvoda Csoportszoba felújítása, aljzatburkolat, udvari játékok cseréje, kerítésjavítás Geszti Óvoda 4 db vizesblokk felújítás, központi főtés teljes felújítása, Piros Óvoda Elektromos hálózat csere I. szakasz, vízvezeték nyomócsı csere Új úti Bölcsıde Főtéskorszerősítés befejezı ütem, felnıtt vendég WC-k felújítása Vaszary Iskola, Vaszary Iskola Jázmin utcai tagintézménye Tetıfelújítások Kıkúti Általános Iskola és Fazekas U-i Tagintézmény Tornatermi öltözık, zuhanyzó felújítása, épület átalakítások, mosdók felújítása

17 704 13 443 4 261 43 412 1 511 11 559 791 9 161 3 044 5 133 1 351 10 862

2009-ben a közszolgálati funkciót ellátó intézményeknél ingatlan felújítási célokra több mint 43 millió forintot fordítottunk.

Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelıintézet - Helységek és gépek felújítása (szociális helység, krónikus belgyógy konyha, rendelı, központi főtés a rendelıben, vizesblokk a belgyógyászaton)

110

8,5 M Ft 8,5 M Ft

Intézmények Gazdasági Hivatala Kálvária u. Óvoda - tetıfelújítás Fürdı U. Óvoda - vizesblokk felújítás Kertvárosi Óvoda - villanyhálózat, központi főtés, padozat csere, kerítés és kapu, védıszönyeg udvari játékok alá, főves sportpálya Kincseskert Óvoda - mosdók, szennyvízcsı csere, esıvízelvezetı csı, kerítés Bergengócia Óvoda - tetıfelújítás, homlokzat Új Úti Bölcsıde - fürdı, mosdó blokk felújítás, parketta csere Vaszary J. Általános Iskola - vizesblokk felújítás, tetıfelújítás, oromfal visszabontás Kıkúti Általános Iskola - vizesblokk felújítása Kıkúti - Fazekas U. Tagintézmény - 6 db tanterem armatúra cseréje

35,306 M Ft 5,338 M Ft 1,220 M Ft 5,705 M Ft 1,112 M Ft 5,070 M Ft 5,147 M Ft 7,211 M Ft 4,190 M Ft 0,313 M Ft

Az egyes évekre vonatkozó felújítási kiadások zárszámadásokban szereplı tételes tábláit mellékeljük (2/A., 2/B., 2/C., 2/D. melléklet). 7. Áttekintjük az önkormányzati bérlakások fenntartásának szervezeti formáját és minıségi megújításának lehetıségeit.

Az önkormányzat ingatlanvagyonának egy részét az önkormányzati bérlakások teszik ki. A bérlakások kezelését 2008. január 1-tıl a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. végzi. A lakbérbevételbıl jelentıs mértékő felújítási és karbantartási munkákat végeztek, illetve végeznek el. Az eltelt két év tapasztalata azt mutatja, hogy az ingatlankezelı jó gazda gondosságával látja el feladatát. Az önkormányzat jelenleg 303 bérlakással rendelkezik. A lakások állaga a Mindszenty téri, a Szélkút utcai épületektıl és a többszintes társasházakban lévı lakásoktól eltekintve rossznak ítélhetı. Az ún. udvaros lakásaink állaga nagyon rossz, komfortfokozatuk alacsony, az elkövetkezendı években felújításuk elengedhetetlen, vagy más formában történı hasznosításuk megfontolandó. Zömében azok a bérlakások maradtak önkormányzati tulajdonban, amelyek jelentıs felújításra szorulnak. A szociális bérlakások bérlıi – a bérlemény-ellenırzésen tapasztaltak alapján – határidı megjelöléssel felszólítást kapnak az idıszerő karbantartási feladatok elvégzésére, melyeket a lakástörvény részükre elıír. Azokat az önkormányzati bérlakásokat, amelyek évközben ürülnek meg (szinte mind bírósági ítélet alapján), igyekszünk a felújítási keretbıl – amennyiben a képviselı-testület az aktuális költségvetésében erre fedezetet biztosít – helyreállítva az új bérlıknek kiutalni. A helyreállításra évente kb. 15-20 M Ft-ot igényel. Az épületek kora, állaga miatt további folyamatos felújítások szükségesek, a lakbérbevételen túli költségvetési fedezet biztosításával. Az rossz állapotban lévı lakás-ingatlanok egyéb célú hasznosítását megvizsgáltuk, közülük értékesítésre kijelöltük az Ady E. u. 15., 45., 46., Almási u. 6., Kossuth tér 12. szám alatti ingatlanokat. Az értékesítésbıl befolyó összegbıl társasházi lakás vásárlásával „pótoljuk” a bérlakásokat.

Helyi adópolitika 1.

A korábbi évek tapasztalatai alapján meghatározó szempont, hogy az elkövetkezı négy évben feladataink megoldásához szükséges források egyre nagyobb hányadát a helyi adókból befolyt bevételek teszik ki.

Az önkormányzat költségvetésének egyre nagyobb hányadát teszik ki a helyi adókból befolyt bevételek. 2008-ig folyamatos emelkedést mutatott ez az arányszám (2007-ben 24%, 2008ban 31%), 2009-ben viszont a gazdasági válság hatására kissé csökkent (22 %).

111

2.

A kormányzat megszorító gazdaságpolitikája miatt megnıttek a lakossági és a vállalkozások terhei. Ennek figyelembe vételével alakítjuk ki a vagyonarányosabb teherviselés elvét, annak következetes érvényesítését és bıvítjük a helyi adómentességek és kedvezmények mértékét.

A vagyonarányosabb teherviselés elvét figyelembe véve határozta meg a képviselı-testület a 2007. és 2008. évi helyi adók mértékeit. 2007-ben a helyi adók mértékei emelkedtek, ugyanakkor a magánszemélyek számára kedvezményes adómértéket állapítottunk meg a lakóingatlan (ha az ingatlan-nyilvántartásban lakásként van bejegyezve és azt kizárólag az adóalany használja életvitelszerően lakóhelyként), az egyetlen garázs tulajdon (vagy egyik garázs) és azon üdülı ingatlanok esetén, amelyben állandó lakóhelyként bejelentett lakcímmel rendelkezik a tulajdonos. A lakásadó mentesség jövedelemhatárai emelkedtek. A mentes iparőzési adólap az elızı évivel megegyezı, 1,5 M Ft volt. 2008-ban a magánszemélyeket érintı építmények adómértékei nem emelkedtek, a vállalkozási célú, nem lakás céljára szolgáló építmények adómértéke viszont nıtt. A kisvállalkozások terheinek enyhítésére a mentes iparőzési adóalap 1,5 M Ft-ról 2 M Ft-ra emelkedett. 2009-ben, a vállalkozások mőködıképességének megırzése érdekében, valamint a lakosság teherbíró képességét is figyelembe véve az építményadó és idegenforgalmi adó mértéke nem emelkedett, az iparőzési adó mértéke 2 %-ról 1,9 %-ra csökkent és az adómentes adóalap 2 M Ft-ról a törvényi maximumra (2,5 M Ft-ra) nıtt. A telekadó mértékének változását az egységes jogértelmezés indokolta (egységesen 150 Ft/m2). 2010-ben a képviselı-testület a helyi adók mértékeit nem változtatta, ezáltal biztosítva, hogy a lakosság és a vállalkozások helyi adó terhei ne növekedjenek.

Forrásbıvítés lehetıségei 1. Az Európai Unióhoz történı csatlakozásunkkal a pályázati lehetıségek száma jelentısen emelkedett. Továbbra is célunk ezért a város vagyonának gyarapításához külsı forrásként pályázati támogatásokat is bevonni 2. Az uniós, regionális és központi állami pályázati lehetıségek tudatosabb feltárására és kezelésére stratégiai és fejlesztési feladatokat ellátó irodát hozunk létre.

A pályázat elıkészítési, illetve egyes projekt lebonyolítási feladatokat 2009-ig a Tatai Városkapu Zrt., majd a Tata Város Polgármesteri Hivatala végezte. A jelentısebb nyertes pályázatainkat az alábbi táblázat tartalmazza: Pályázati kiírás neve, tartalma AROP-1.A.2 A tatai PH szervezeti fejlesztése KDOP-5.1.1-2F-2f A tatai Bartók Béla úti óvoda építése KEOP-5.1.0 Komplex Energiaracionalizálás Tata általános iskoláiban és óvodáiban

Megvalósítás

Projektköltség (bruttó)

Igényelt támogatás

21 738 000 Ft

19 998 960 Ft

442 625 000 Ft

142 597 189 Ft

534 614 350 Ft

238 475 933 Ft

folyamatban

folyamatban

folyamatban

112

KDOP-2.1.1/B A tatai Angolpark rehabilitációja KDOP-2009-4.2.2. A tatai Kocsi úti és Dózsa Gy. úti kerékpárút építése KDOP-4.2.1/B. A tatai Fáklya és Diófa utcák közútjainak fejlesztése KDOP-3.1.1/A A tatai Kossuth tér rehabilitációja KDOP-5.2.2/B Új úti bölcsıde férıhely fejlesztése KDOP-5.2.2/A Tatai Kistérségi Szociális és Gyerekjóléti Központ fejlesztése (Deák F. utca) KEOP-5.3.0 Kistérségi energiaracionalizálás TIOP 3.4.2-08/1 Tatai Kistérség Idısek otthona felújítása TEUT/2009 Tata, Rákóczi utca burkolat felújítása TEUT/2008 Kocsi u. burkolat felújítása TEUT/2008 Veres Péter u. burkolat felújítása TEUT/2008 Öveges u. burkolat felújítása TEUT/2007 Bajcsy Zs. u. burkolat felújítása Kocsi és Környei utca csomópontban a gyalogos átkelıhelyek fejlesztése Május 1. úti körforgalom fejlesztése Fıutak átkelési szakaszain közlekedés javítása Összesen

folyamatban 674 000 000 Ft

534 621 542 Ft

85 059 065 Ft

52 355 293 Ft

413 855 894 Ft

150 069 425 Ft

957 239 783 Ft

699 000 000 Ft*

48 954 473 Ft

44 059 026 Ft

149 992 859 Ft

134 993 573 Ft

383 985 396 Ft

291 972 690 Ft

104 440 868 Ft

98 033 415 Ft

69 291 449 Ft

15 661 345 Ft

12 723 854 Ft

8 526 000 Ft

11 707 609 Ft

10 719 000 Ft

16 253 025 Ft

12 980 000 Ft

53 948 565 Ft

4 88 0000 Ft

28 859 756 Ft

14 999 756 Ft

124 126 706 Ft

80 000 000 Ft

23 556 000 Ft 4 156 972 652 Ft

14 309 000 Ft 2 581 815 147 Ft

folyamatban

nyertes

II. fordulóba jutott nyertes

nyertes

nyertes

nyertes

folyamatban

megvalósult megvalósult

megvalósult megvalósult megvalósult

folyamatban megvalósult

* A második forduló teljesítése esetén elnyerhetı összeg. 3. A város lendületes növekedésének fenntartása érdekében egyre jelentısebb mértékő külsı tıke bevonását tervezzük. Saját forrásaink megsokszorozását teszi lehetıvé, és ezért támogatjuk az újonnan letelepedı vállalkozásoknak, cégeknek a mőködését.

A kistérségi tanuszoda PPP (a közszféra és a magánszféra együttmőködésén, angolul publicprivate partnership) program keretében, az állami, önkormányzati és magánszféra összefogásával épül. Az egyes magánerıs fejlesztések esetében városfejlesztési megállapodás keretében valósulnak meg közterületen beruházások. Tipikus példa a TESCO által megépített körforgalom és a feltáró út mintegy 300 méteres szakasza, illetve a Gedia Kft. beruházása kapcsán létesült további 300 méteres út a Kocsi út felıli oldalon, és ilyen a Pálma 113

Rendezvényház kapcsán kialakított díszburkolat az Angol-kert bejáratánál is. Több hasonló megállapodás történt már illetve van az elıkészítés stádiumában. 2009-ben például városfejlesztési megállapodást kötöttünk a Vár dél-nyugati kapujánál, az újonnan nyílt Platán kávézó tulajdonosával a díszburkolat és zöldterület felújítása érdekében. 4. A város fejlıdését biztosító, a szolgáltatások színvonalát emelı beruházások, csak a kötelezıen ellátandó feladatokra koncentráló városvezetési gyakorlat helyett, komplex városfejlesztést hajtunk végre.

2008. júliusában megjelentettük a Magyary Zoltán társadalom- és településfejlesztési, igazgatásszervezési és helyi gazdaságfejlesztési tervet. A terv, amelynek könyv alakban történı kiadását több mint fél évig tartó, igen széleskörő társadalmi vita elızte meg, 5 programban és 26 alprogramban fogalmazza meg városunk fejlesztési céljait, azokat a kereteket, amelyek Tata hosszú távú, több évtizedes fejlıdését meghatározzák. A komplex városfejlesztés egyik alappillére az egyes projektek összehangolását biztosító Integrált Városfejlesztési Stratégia, azaz az IVS. Fontos feladat azonban a dokumentáció naprakészségének biztosítása és az egyes fejezetek kidolgozottságának mélyítése, optimális megvalósíthatóságuk érdekében az aktuális gazdasági helyzethez igazodó közgazdasági elemzésük. 5. A gazdálkodó önkormányzat helyes hitelpolitikával biztosíthatja azokat a hiányzó forrásokat, amelyek segítségével Tata XXI. századi európai várossá válhat.

A pályázatok önrészének biztosítása, valamint az önkormányzati bevételek elısegítését célzó beruházások elısegítése, továbbá a kedvezıtlen hitelek kiváltása céljából kötvényt bocsátottunk ki. A Képviselı-testület 3.569.115 E Ft-nak megfelelı CHF alapú kötvény kibocsátást hagyta jóvá. A kibocsátás egy összegben történt a Magyar Takarékszövetkezeti Bankon keresztül. Futamideje: 23 év 11 hónap, törlesztési türelmi ideje 4 év 5 hónap. A kötvénykibocsátásból származó pénzügyi forrás a fejlesztési célok megvalósításán túl lehetıvé tette a kedvezıtlen kamatozású és törlesztési szerkezető hitelek kiváltását is. A kötvény lekötésébıl (számla, illetve értékpapír) származó hozam (kamat, ill. árfolyamnyereség) meghaladta az 500.000 E Ft-ot.

III.

Városfejlesztés 1.

Városunk fejlesztése során fı alapelvnek tekintjük, hogy meg kell ırizni természeti kincseinket, épített és természeti környezetünk szépségét, levegınk tisztaságát.

Az elmúlt idıszakban nagy hangsúlyt fektettünk a természeti környezet állapotának megırzésére, a természetvédelmi területek megóvására. Az Öreg-tó parti erdırészeken, a tóparti sétányon lezárással és ellenırzéssel sikerült minimalizálni a gépjármőforgalmat. A Képviselı-testület döntése alapján elindult az Öreg-tó környezetének tájhasználati vizsgálata, mely a környezeti kockázatok elemzésével tárja fel a fejlesztési lehetıségeket. Az Angol-kert turisztikai attrakcióinak fejlesztésére benyújtott pályázatunk keretében a Jenı Malom, a Kiskastély, a szabadtéri színpad, illetve a kerti utak és közvilágítás felújítására, valamint a külsı parkolók bıvítésére kerül sor. A támogatási szerzıdést 2009. decemberében írtuk alá, a projekt megvalósítása elkezdıdött. Önkormányzatunk rendkívül fontos feladatnak tekinti a Fényes-fürdı természetvédelmét, illetve az erre vonatkozó intézkedések, beavatkozások megtételét. Az elsı természetvédelmi tájékoztató tábla kihelyezését követıen folyamatban van további 3 tábla elkészítése és kihelyezése. A kipusztult égeres láp helyreállítási munkái is tervezés alatt állnak. A Fényes

114

fürdı fejlesztését az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti, ezért a konkrét beavatkozás elıtt több tanulmányt készítettünk a fejlesztés lehetséges következményeinek felmérése érdekében. A tanulmányok környezet-terhelhetıségi, turisztikai, tájépítészeti és kertészeti szempontból is vizsgálták a Fényes fürdıt és környezetét. 2.

A város szerkezeti és szabályozási tervének komplex felülvizsgálata során szabályozási elemekkel segítjük elı az egyes területek gazdaságos átalakulását (Pl. Környei út – Táncsics Mihály utca – Május 1 út, mely a megnövekedett forgalom miatt az úthoz közeli földszintes épületek lakófunkcióra alkalmatlanok, a Rozgonyi utca térsége, a volt cipıgyári illetve a Dobroszláv utcai gazdasági funkció konfliktusban van a környezı lakóterülettel).

Tata Város Önkormányzata megvásárolta a Tata belterület 460/64 hrsz-ú 5.915 m² nagyságú kivett géppark megnevezéső és a Tata külterület 0250/3 hrsz-ú 25.680 m² nagyságú, kivett ipartelep megnevezéső ingatlanokat (volt bábolnai baromfitelep). Az ingatlanokat az Ipari Park területei közé bevonta és elfogadta 2010. májusában a szabályozási terv módosítását, elıkészítette a terület közmővesítését, ezzel lehetıvé tette „mikro ipari park” kialakítását, mely lehetıséget biztosít kis és közepes vállalkozások városból való kitelepülésére. A városközpont terheltségét pedig a kenyérsütı üzem elköltözése csökkentette. 3.

Lakóterületek további bıvítését szükségesnek tartjuk. A szabályozásban az egyedi beépíthetıségő kertvárosi lakótelkek mellett a város központi részén és a tervezett alközpontok közelében biztosítani kell a kedvezıbb árfekvéső telepszerő többszintes és a kistársasházas telkek kialakíthatóságát, a közösségi terekkel és zöldfelületekkel.

A Kıkúti iskola környezetének szabályozásával lehetıség nyílik a Nagykert utcai kertvégek beépítésére a Kismosó mentén, valamint jelentıs közösségi épületek építésére. A Vécsey utcánál önkormányzati segítséggel, de teljesen magántıkébıl új teljes közmőves lakóterület épült Levendula lakópark néven. Építés alatt van 23 halasztott értékesítéső bérlakás az Újhegyben, a tervezett alközpont szomszédságában, a lakásokat várhatóan 2010. év ıszén használatba vehetik a kijelölt bérlık. Hasonló konstrukcióban a Fazekas utcában is épülnek lakások. 4.

A város játszótereinek további fejlesztése, új, korszerő, biztonságos játszóeszközök kihelyezése és az esésvédelmi szempontok betartása az elkövetkezı idıszakban fontos feladat. A már kialakult játszóhelyek fejlesztését komplex módon, az esetleges pályázati források felhasználásával kívánjuk megvalósítani. Prioritás kap a sérült gyermekek játéklehetıségének biztosítása és az együttjátszás lehetıségének megteremtése.

A város játszótereit kisebb lépésekben újítottuk fel, az összes, szabványnak nem megfelelı eszközt elbontottuk. Helyükre hintákat és kisebb játékokat helyeztünk ki, amelyeket szükség szerint ütéscsillapító felülettel láttunk el. Megkezdıdött a nagyobb játszóterek bekerítése, eddig – a Keszthelyi úti nagy játszótér mellett – négy helyszínen (Gesztenye fasor 35. és 43., Új út, a Bacsó Béla út és Agostyáni út sarka) sikerült így megóvni a gyermekeket és az eszközöket. Emellett nagy elırelépés, hogy az elmúlt évben az Új út 23-25. számú lakótömbök elıtt a régi vaseszközök helyett egy teljesen új játszóteret is építettünk, a kihelyezett multifunkciós „mászókán” a nagyobb gyermekek is tudnak játszani. Keszthelyi utcai játszótéren WC és ivókút létesült. 2010-ben egy új játszóteret építünk a Bacsó Béla úti lakótelepen. 5.

A fiatalok elsı lakáshoz jutásának támogatásánál – az Európában jól bevált módon – a lakásbérlés feltételeinek szélesebb alapokon kialakuló rendszerét fogjuk kezdeményezni.

A fiatalok lakáshoz jutásának segítése érdekében az önkormányzat kezdeményezésére a Fazekas u. 25. szám alatti ingatlant megvásárló kft. 14 db halasztott értékesítéső bérlakást

115

épít, melyekre az önkormányzatnak bérlıkijelölési joga van. Ugyanez a gazdasági társaság, ugyanezen szisztéma szerint az Újhegyben 23 db bérlakást épít. 6.

Erısítjük, és lehetıségeinkhez mérten támogatjuk ipari parkjaink és az Újhegyi iparterület további fejlesztését.

A Déli Ipari Park és az M1 autópálya Környei úti csomópontja között közvetlen kapcsolatot teremtı összekötı út, az Esterházy körút építése 2010 márciusában kezdıdött meg, és várhatóan június végére elkészül. Ez a beruházás nagyban megkönnyíti és gyorsítja a közlekedést, így a jövıbeli befektetık letelepítésére is pozitív hatással lehet. A megvalósításhoz szükséges elıkészítésben részt vett, továbbá a finanszírozás kérdésében feladatot vállalt a Tatai Városfejlesztı Kft. is. Az útépítés európai uniós pályázati támogatással kezdıdhetett meg. 2010 januárjában a Tatai Városfejlesztı Kft. a Tatai Ipari és Logisztikai Park cím kiterjesztését kezdeményezte az illetékes hatóságnál a 460/64 és a 0250/3 helyrajzi számú területekre. A Tatai Városgazda Nonprofit Kft. új telephelyének építése tette szükségessé ezt a lépést, mivel az új telephelyet a 0250/3 hrsz-ú területen tervezik létrehozni. A telephely építés szükségessé teszi a jelzett területeken a teljes infrastruktúra kiépítését a közmővek tekintetében, mely az építkezés megkezdésekor szintén megvalósul. A telephely építésével, a közmővek teljes körő kiépítésével jelentıs értéknövekedés jön létre a területen. Az iparterület ilyen módon való fejlesztése elınyökkel jár a városi kis- és középvállalkozások számára is, hiszen a közmőfejlesztéseken keresztül olyan területek jönnek létre a város határán, amelyek infrastruktúrával ellátottak, így megfelelı helyszínéül szolgálhatnak egy leendı vállalkozói övezetnek. A Déli Ipari Parkban a következı cégek, vállalkozók rendelkeznek telephellyel: (zárójelben a fıtevékenység és a betelepülés éve): Transpoint Kft. (logisztika - 2004), Gabler-Mirelta Kft. (hőtıpanel gyártás - 2003), Danubius Market Kft. (kereskedelem - 2002), Szíjj Vincéné (kereskedelem - 2002), Szíjj Csaba – (kereskedelem - 2002), Speedy Gumi Kft. (gumikereskedés - 2002), FTK-Építı Kft. (építıipar - 2006), Tata-Via Kft. (bérbeadás - 2006), Fogaskerékgyár Kft. (gépgyártás - 2002), Alumechanik Kft. (gépgyártás - 2002), Tatai Mezıgazdasági Zrt. (halászat -2002), Nova Regnum (kereskedelem - 2002), Ecoinox (2004), Hidrofull Kft. (gépjavítás - 2004), Sulikönyv Kft. (könyvkereskedés - 2007), Gedia-Hungária Kft. (autóalkatrész gyártás - 2007), Barina Kft. (ingatlanforgalmazás - 2007), Szint-Tata (fuvarozás - 2007), Tom-Ferr Kft. (fémmegmunkálás - 2008), Varastó Kft. (fuvarszervezés - 2008), Seafood Kft. (hőtıház 2009). Az Ipari parkba betelepült vállalkozásokban a munkavállalók létszáma jelenleg 508 fı, ami a 2009-es létszámadathoz képest kb. 10%-os növekedést mutat. Az Ipari park 2009-es beszámolója alapján a betelepült cégek együttes árbevétele 16 millliárd 36 millió Ft. 7.

Tata turisztikai vonzerejének növelése érdekében régiós és ágazati pályázati forrásokat (kastély-program, városközpont rehabilitáció) tervezünk bevonni. A belváros-revitalizációval komoly lehetıség nyílik a Kossuth tér és a „Várkanyar” Keszthelyi utcától az Alkotmány utcáig terjedı szakaszának átalakulására, mely gerjeszteni fogja a magántulajdonú ingatlanok felújítását, funkcióváltását.

A KDOP-3.1.1/A pályázatban a Kossuth tér városközpont fejlesztése a történelmi mőemlékek megırzésének jegyében történik. A városközpont közlekedésének fejlesztéséhez a tér, az utak, járdák burkolatát ki kell cserélni, esztétikus, a történelmi hangulathoz illı és biztonságot, nyújtó közvilágítást kell kialakítani, köztéri bútorokat beszerezni. A fejlesztés során a

116

zöldfelületek is fejlesztésre, ahol lehet megırzésre kerülnek, valamint új csapadékvíz elvezetı rendszer épül ki. . A téren megjelenik a tatai hagyományokhoz kapcsolódó vízi látványosságként szökıkút, valamint ivókút is. Továbbá új forgalomszervezés kerül kialakításra, a parkolás egy részét az elfogadott parkolási koncepcióval összhangban a tér közelében, de azon kívül létrehozott új parkolókba terelik. Az önkormányzati tulajdonában levı volt Fischer Ház Ifjúsági és Közösségi Házzá alakul. A Kossuth tér 17. szám alatt épület megújulásával szolgáltatóház alakul a kisvállalkozók kiszolgálására, mely késıbbiekben az igények függvényében bıvül. Felújításra kerül a téren található mőemlék, az Immaculata szobor. A tér a projekt fejlesztései révén alkalmassá válik rendezvények, piacok helyszínéül, de új bútorai és vendéglátó funkciói révén pihenésre, kikapcsolódásra is. Az új üzleti szolgáltatások révén a városközpont a helyi üzleti élet egyik meghatározó helyszínévé is válik. A város közigazgatási központja továbbra is a tér marad. A projekt részeként kerül sor a Bercsényi utca, a Fellner Jakab templom melletti Iskola tér rendezésére, valamint a Kocsi út, Komáromi út egy részének felújítására. A pályázat az elsı fordulóban eredményesen szerepelt, jelenleg folyamatban van a II. fordulóban elıírt feladatok (pl.: útvonalterv, kivitelei tervek készítése, , stb…) megvalósítása. A Kossuth tér projekttel párhuzamosan újul meg a Rákóczi utca. A felújítást végzı kivitelezı kiválasztása megtörtént. Önkormányzati együttmőködéssel, jelentıs magánerıbıl mintaszerő közterületrehabiláció történt a vár dél-nyugati kapujánál, az újonnan nyílt Platán kávézó környezetében, mely a tervek szerint hamarosan a Hajdú utcáig kiterjed. 8.

Az önkormányzati tulajdonú volt piarista rendház felújítását, fenntarthatóságát idegenforgalomra alapozott funkcióváltással kell biztosítani.

Tata Város Önkormányzati Képviselı-testülete 2010. június 2-án döntött a Piarista Rendház hasznosítására vonatkozó pályázati felhívás kiírásáról. E szerint a pályázónak a következı négy funkció közül legalább egynek a megvalósítását kell vállalnia: turizmus-vendéglátás, gyógyászat, oktatási cél, kulturális cél. A pályázónak a Piarista Rendház mőemléki szempontú teljes körő felújítását is vállalnia kell. A pályázó pályázhat továbbá az ott mőködı középiskolai kollégium elhelyezésére, illetve az önkormányzat külön pályázatot is kiír egy új, középiskolai kollégium kialakítására . 9.

A belváros átalakulásához a közlekedési és parkolási rendszert felül kell vizsgálni. Meg kell határozni a parkolók, parkolóházak, mélygarázsok lehetséges helyét, azt a szabályozásba be kell emelni, a parkolási rendeletünket –a felsıbb jogszabályok adta felhatalmazás alapján –úgy kell finomítani, hogy elısegítse a mőemléki jelentıségő belváros minıségi átalakulását.

Elkészült Tata Város parkolási koncepciója, melyet a Városfejlesztési és Gazdasági Bizottság javaslatai, kiegészítései után a Bizottság és a Képviselı-testület is elfogadott. Ezzel párhuzamosan a parkolási rendeletet is felülvizsgáltuk. 10. A termékbıvítés és az információs rendszer kialakítása mellett, a turisztikai fejlesztések harmadik pillére a város- és térségmarketing, melynek a jövıben nagyon fontos szerepet kívánunk biztosítani

A Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. 2008. márciusában elkészítette Tata Város marketing stratégiáját, amelyet a Képviselı-testület elfogadott. A stratégia sarokkövei: − a térségi turizmusfejlesztést támogató szervezeti rendszer hiányosságainak pótlása, a fejlesztés érintettjeinek együttmőködésében rejlı lehetıségek kiaknázása − a desztináció menedzsment szervezet támogatása, a tervszerő, összehangolt fejlesztések megvalósítása érdekében.

117

− a régió potenciális és tényleges látogatóinak magas szintő tájékoztatását lehetıvé tevı eszközök és rendszerek kialakítása és továbbfejlesztése, − termékfejlesztési alapokkal bíró települések és térségek arculat- (márka-) építésének támogatása. A 2010. folyamán bejegyzésre kerülı turisztikai desztináció menedzsment (TDM) egyesület feladata lesz a városi és térségi marketing feladatok operatív ellátása.

Mőemlékvédelem 1.

2.

Megkülönböztetett figyelemmel foglalkozunk a jelenlegi nyilvántartás szerinti 85 országos és közel 200 helyi védett épülettel, valamint az ehhez kapcsolódó építészeti értékvédelemben részesülı területekkel A tervezett örökségvédelmi vizsgálat alapján kidolgozunk egy új, szabályozási és – a város lehetıségeit figyelembe vevı – támogatási rendszert

A Mőszaki Egyetem Építészettörténeti és Mőemléki Tanszéke elvégezte a helyi védett épületek felülvizsgálatát, a dokumentációt Tata város fıépítésze észrevételezte. A vélemények beépítését követıen a felülvizsgálati dokumentáció – kiegészítve támogatási rendszerre vonatkozó javaslatokkal tervezetten a szeptemberi testületi ülés napirendje. 3.

Ösztönözzük az üresen álló, romló állagú tatai mőemlékek hasznosítását, megfelelı funkció megtalálásával

Jelentıs európai uniós támogatást nyertünk az Angol kertben található Jenı malom és a Kiskastély közcélú felújítására. A Kossuth téri projektünk pályázati partnerei mőemléki épületeik felújításával, funkció bıvítéssel járulnak hozzá céljaink megvalósításához. A Kossuth tér 14. szám alatti épület (Gutai Galéria) galéria-kávézóként, a Komáromi utca 1. mőemlék épülete kályhamúzeumként, a Kossuth tér 17. és a Bercsényi 1. önkormányzati tulajdonú épületek is felújításra kerülnek. A Kossuth téri, Komáromi úti, Bercsényi utcai és Rákóczi utcai közterületrehabilitáció pedig – hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján – beindítja a magánerıs épületfelújításokat és a minıségi funkcióváltást. Az Önkormányzat tulajdonába került a mőemléki védelem alatt álló Vaszary villa is.

Beruházás-politika 1. 2.

Megalapozott és a város hosszú távú fejlıdést elısegítı beruházásokat indítunk el. A beruházási programok finanszírozása során elınyben részesítjük a már megkezdett munkákat.

Az önkormányzat a vizsgált idıszakban kiemelt figyelmet fordított beruházásaira (új eszközök létesítése, vásárlása, bıvítése) illetve felújításra (a meglévı eszközök állagmegóvása). Az alábbi táblázatban a beruházási-felújítási feladatok teljesülését láthatjuk évenkénti bontásban (E Ft-ban):

Beruházások Felújítások Összesen

2007 256.286 498.735 755.021

2008 478.751 491.044 969.795

2009 Összesen 587.111 1.322.148 207.041 1.196.820 794.152 2.518.968

118

A 2007-2009-es idıszakban ezekre a feladatokra az önkormányzat összesen 2.518.968 E Ft-ot költött, ez átlagosan 839.656 E Ft-ot jelent évente. A beruházási költségek fedezetét egyrészt saját erı, másrészt a támogatások adták. A saját erı elıteremtését 2008-tól kezdıdıen a kötvényforrás igénybevétele is segítette. Az európai uniós források megnyílásával lehetıség nyílt több, nagy költségő fejlesztés megkezdésére is. Az uniós források bevételei elıször a 2009-es évben realizálódtak, összesen 306.101 E Ft értékben. Az egyes évekre vonatkozó beruházási-felújítási kiadások zárszámadásokban szereplı tételes tábláit mellékeljük (2/A., 2/B., 2/C., 2/D. és 3/A., 3/B., 3/C., 3/D. melléklet). A város hosszú távú fejlıdését elısegítı és a megkezdett munkákat elınyben részesítı kettıs szempontrendszert szem elıtt tartva 2007-2008-ban több fontos beruházás és felújítás is megvalósult. Állami támogatással újítottuk fel a Bajcsy Zsilinszky utcát, ahol 46 db új parkolóhely épült. A Panel Program második ütemében 19 lakóépület energiatakarékos felújítása, valamint 16 lakóépület főtéskorszerősítése valósult meg. Megújult az Eötvös József Gimnázium homlokzata is. A 2008-ban kibocsátott önkormányzati kötvénybıl lehetıség nyílt több nagyobb volumenő beruházás beindítására illetve pályázati önerı biztosítására. Így az önkormányzatnak lehetısége nyílt olyan beruházásokat elıkészíteni, megvalósítani, illetve támogatni, amelyek a város lakosságának komfortérzetét jelentısen növelik, például a Déli Ipari Park feltáró útjának megvalósítása (magánberuházásban valósul meg), a Bartók Béla Óvoda átépítése (kötvénybıl illetve pályázati forrásból), a Kossuth tér és környezete rehabilitációja, a Május 1. úti körforgalom direktágainak kivitelezése (a beruházás 2010. október –november hónapokban valósul meg), az Angolkert környezetének fejlesztése (kötvénybıl és támogatásból), komplex energiaracionalizálási program 7 intézményben, valamint további út-, járda- és kerékpárút építések és felújítások. 3.

Legfontosabb feladatok: a.) Európa Uniós támogatással: - Öreg-tó rehabilitáció (Által-ér Szövetség)

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által benyújtott a „Tatai Öregtó és Által-ér vízgyőjtı rehabilitációja” címő projektre vonatkozóan a Közép-dunántúli Operatív Programok között rendelkezésre álló összeg 2007-2013. között 1,5 milliárd Ft volt. Az érdekeltek és az Által-ér Vízgyőjtı Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség meghatározták azokat a vízgazdálkodási feladatokat, amelyek végrehajtása elsısorban szükséges a külsı terhelések megszüntetése érdekében. A részletes projektjavaslatot 2008. szeptember 30-án nyújtottuk be a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.-hez. A projekt keretében az alábbi beavatkozások történnek: 1. Az Által-ér alvízi levezetı rendszer rekonstrukciója 2. Az Öreg-tó zsilipjeinek felújítására, a Vecserei zsilip téliesítése 3. Az Öreg-tó keleti partján a parti föveny helyreállítása 4. Az Öreg-tó, Ramsari terület élıhely-rekonstrukciója A pályázatot a közremőködı hatóság támogatásra érdemesnek ítélte, a támogatási szerzıdést 2009.06.03-án írták alá. A támogatás összege 1 370 240 928,- Ft. A támogatásból több mint 900 millió Ft Tata Város közigazgatási területét illeti meg. -

az Eszterházy kastély és a Tatai vár felújítása (MÁG)

Az Mőemlékek Nemzeti Gondnoksága Tata Esterházy-kastély helyreállítása érdekében Tata Esterházy-kastély Kulturális és Reprezentációs Központ címmel kiemelt projektként 2,5 milliárd Ft támogatás összegre pályázott. A projektet a Gondnokság 2009. július 2-i

119

közmeghallgatáson a Képviselı-testülettel és a város lakosságával ismertetette. A projekt több fordulón továbbjutott, de végül nem kapott támogatást. A Tatai Vár felújítása érdekében elıkészítı vizsgálatok és elımegvalósíthatósági tanulmány és szakmai program készült, de pályázat nem került benyújtásra. -

történelmi városközpont felújítása (önkormányzat)

A TEUT/2009 kódszámú, a Tata, Rákóczi utca burkolat felújítása projekttel kezdıdött meg a történelmi városközpont felújítása, mely a KDOP-3.1.1/A kódszámú, A tatai Kossuth tér rehabilitációja tárgyú már ismertetett pályázat keretei között folytatódik. b.) további önkormányzati feladatok: - a panel-felújítási program elsı ütemeként 20 db iparosított technológiával épült lakóépület utólagos hıszigetelésére, nyílászáró cseréjére kerül sor a 2005-2006 években megítélt állami és önkormányzati támogatással - tervezzük a távfőtéses társasházak, un. szekunder oldali szabályzásának beruházását, a ciklus elsı felében 16 db iparosított technológiával épült lakóépület főtéskorszerősítésének a kivitelezésére kerül sor

Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítására-hıszigetelésére, nyílászáró-cserére, épületgépészeti rendszerek korszerősítésére van lehetıség az ún. Panel Program keretében. 2007-ben 19, 2008-ban 38, 2009-ben 9 társasház pályázatát támogatta az Önkormányzat összesen 470.822.186,- Ft-al. A felújítások nagy részben már megvalósultak, ill. folyamatosan tartanak. Szintén mőködı program városunkban a távhıvel ellátott lakóépületek lakásonkénti hıfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének támogatása, közismertebb nevén az Öko-program – mely segítségével a távfőtött lakások főtési rendszerének felújítása és egyedi szabályozása valósulhat meg. Egy 2007 nyarán elkészített felmérés szerint a városunkban 147 panel és egyedi iparosított technológiával épült lakóépület található, ebbıl kb. 62 épület főtését a Távhı biztosítja. Önkormányzati támogatással főtéskorszerősítés eddig 23 épületnél valósult meg. A 2009-ben és 2010-ben pályázatot nyert társasházak felújítási munkáinak kivitelezése az idei évben várható, ez még további 6 épületet jelent. Eddig összesen 8.563.334,- Ft támogatást ítélt oda az Önkormányzat. Az ÖKO programban biztosított állami és önkormányzati támogatás mellett a Távhıszolgáltató Kft. 2008-ban lakossági önerıs felújítást végzett a Komáromi úton, mely 16 lakást érintett. 2009-ben egy újabb konstrukciót alkalmazva az állami és önkormányzati segítség mellett az önerı biztosítására részletfizetési lehetıség is volt az Új úton 18 lakásnál. Ezt a konstrukciót az idén folytatni fogjuk, eddig 52 lakás jelezte, hogy igénybe kívánja venni ezt a szolgáltatást, de többen érdeklıdési szinten jelezték, hogy 2010-2011-ben szándékoznák indítani a felújítást. -

célkitőzésünk az, hogy a ciklus végéig a legfontosabb csapadékvíz gerinccsatornák kiépítésre kerüljenek, melyekre a késıbbiekben ráköthetık a nagyobb területek bekötıszakaszai

A Magyary- terv Városüzemeltetési és Infrastruktúrafejlesztési, Bláthy Ottó Energetikai Programjában megfogalmazottak alapján 2009. évben elkészítettük a Tata város csapadékvíz elvezetési problémáinak a megoldására vonatkozó koncepciót. A koncepció lépésrıl lépésre haladva a legoptimálisabb helyzeteket és lehetıségeket feltételezve a 2010-2015 közötti idıszakra tervezi a vízrendezési feladatok, beruházások megvalósítását. A szükséges tervezési munkák már 2009-ben megkezdıdtek. A koncepció szerinti vízrendezési, csapadékvízelvezetési feladatok a 2010. évi költségvetésben az útfelújítási beruházások részeként szerepelnek, vagy önálló elıirányzattal rendelkeznek, melyek végrehajtása folyamatosan történik. A koncepció keretében a Malom pataki vízelvezetésnek (Újhegy- Által ér), az Építık

220

parki vízelvezetés felújításának a vízjogi engedélyezése elindult, a tervek elkészültek. A Fáklya utcában nagymérető csatorna épül, elkészült a Deák F. utcai vízelvezetés terve is

-

elsırendő feladat a Tatai Ipari Park feltárását biztosító Környei u. és a Kocsi u. között kialakítandó „Ring” útszakasz megvalósítása befektetıi, illetve önkormányzati forrásból vissza nem térítendı pályázati források igénybe vételével

Tata Város Szabályozási Tervében az Esterházy körút másodrendő fıút besorolást kapott. Ennek megfelelıen készültek el az útépítési tervek. A Gedia Kft. elıtti útszakasz az Ipari Park Kft. kivitelezésében kezdıdött el. A hiányzó szakaszra az önkormányzat építési engedély iránti kérelmet nyújtott be. A pályázati lehetıségek új út építésére igen korlátozottak, ezért az építési engedély jogosultságát a Barina Kft-nek adtuk át. A Barina Kft. pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez „Üzleti infrastruktúra és befektetési környezet fejlesztés – ipari parkok, iparterületek és inkubátor házak támogatása" címmel meghirdetett KDOP-2009.1.1.1/A és B pályázatra. A Kft. beruházását az önkormányzat támogatta. A Barina Kft. pályázatát a pályázat kiírója befogadta és a 2010. április 6-i döntésében összesen 197 251 756 Ft-ot ítélt meg pályázati támogatásként a Kft. részére. Az útépítés megkezdıdött. -

átalakítjuk a távhıszolgáltatás rendszerét annak érdekében, hogy a gazdaságos üzemeltetés biztosítható legyen

A távhıszolgáltatás gazdaságos üzemeltetésének biztosítása érdekében több pénzügyi, mőszaki, gazdasági szakértıi vizsgálatot követıen 2008. júliusában koncessziós pályázati felhívást tettünk közzé. Az ajánlattételi határidı lejártáig négy pályázat érkezett. A pályázatokat a képviselı-testület elbírálta, a nyertessel koncessziós szerzıdést kötött.. Azonban a pályázat nyertesének visszalépése miatt továbbra is az önkormányzati tulajdonú kft. biztosítja a szolgáltatást. Jelenleg folyik a távfőtési rendszer felülvizsgálata, annak megállapítása, hogy milyen megújuló energiával (geotermikus energia, faapríték) lehetne bıvíteni a több helyen elavult és idejét múlt szolgáltatást. Tárgyalásokat folytatunk a korrodált, – több helyen vízben álló – vezetékszakaszok cseréjére is. Vizsgáljuk a Fényes-fürdı 20-23 Co-os elfolyó vizeinek felhasználhatóságát a távfőtés terén. A távhıszolgáltatás biztonságossá tétel érdekében az önkormányzati forrásból több felújítás valósult meg, pl.. a Gesztenyefasori főtımő. -

meghatározzuk a Fényes-fürdı fejlesztésének további ütemeit

A Fényes fürdıt üzemeltetı Vízipark Kft. megvásárlásával az önkormányzat megtette az elsı lépést a fürdı gazdaságos, a környezetre tekintettel lévı mőködése érdekében. A Fényesfürdı jelenlegi üzemeltetıje az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévı Fényes-fürdı Kft. A fürdıre vonatkozó közös koncepció kialakítása folyamatban van. Több magánkézben lévı felépítmény megszerzésével sikerült a tulajdonosi szerkezetet egyszerősíteni, mellyel nagyobb mozgásteret nyertünk. Egyeztetések folynak a legnagyobb felépítmény, a HVDSZ-ingatlan tulajdonjogának rendezésérıl is. Tata Város Önkormányzata a Pannon Consulting Group Kft.-tıl megrendelte a tatai Fényesfürdı területe komplex fejlesztési koncepciójának elkészítését. A fejlesztési koncepció elkészült és a Képviselı-testület ülésén bemutatatásra került. A fejlesztési koncepciót véleményezte több szakértı is többek között környezet-terhelhetıségi, turisztikai, tájépítészeti és kertészeti szempontból, például Tata Város Önkormányzata a koncepció kiegészítéseként rendelte meg a Pannon Egyetemtıl a Fényes-fürdı turisztikai szakvéleményét és az ÖkoDesign Kft.-tıl a fürdı környezet-terhelhetıségi tanulmányát. Ezen dokumentumok

221

birtokában lehetséges egy átfogó, a fürdı hagyományos értékeit, a természet közeliséget elıtérbe helyezı fejlesztési koncepció kialakítása. -

felgyorsítjuk fejlesztéseket

az

önkormányzat

gazdálkodását

segítı

informatikai

A Tatai polgármesteri hivatal szervezetfejlesztése projekt keretében egy integrált gazdásági rendszer szoftver beszerzésére nyílt lehetıség. Az elsı közbeszerzési eljárás eredménytelen volt. A második kiírása iránt intézkedtünk.

IV.

Gazdaságfejlesztés 1. Az önkormányzat alapvetı feladata, hogy a helyi közszolgáltatások mőködtetése mellett felvállalja a helyi gazdaságfejlesztési feladatokat is. Városunk elsısorban a gazdasági növekedéssel biztosíthatja az itt élık életminıségének javítását, az önkormányzat költségvetési forrásainak növelését, valamint a városfejlesztési elképzelések megvalósítását.

A Képviselı-testület 23/2009 (VI.29.) számmal rendeletet fogadott el a vállalkozások foglalkoztatás-növelı támogatására. A rendelet szerint az Önkormányzat pályázatot hirdet meg a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására, a foglalkoztatottság növelésére és elsısorban a tatai álláskeresık munkához jutásának elısegítésére. A rendelet alapján elkészített pályázati felhívást a Képviselı-testület 272/2009. (VIII.12.) számú határozatával fogadta el. A rendelet 6. §-a szerint: „(1) A helyi vállalkozások munkahelyteremtı – vissza nem térítendı – támogatásának összege a létesített új, teljes idejő (napi 8 órás) foglalkoztatást biztosító álláshelyenként egyszeri maximum 500.000,- Ft, részmunkaidıs – legkevesebb napi 6 órás – foglalkoztatás esetén a teljes, napi 8 órás munkaidıhöz és a maximum 500.000,- Ft összegő egyszeri támogatáshoz viszonyítottan arányosan kerül megállapításra. (2) Egy pályázó részére maximum 1.000.000,- Ft összegő támogatás nyújtható.” A képviselı-testület a pályázatok finanszírozására 6.000.000,- Ft-ot biztosított a 2009. évi költségvetésében. A pályázatok benyújtásai határideje 2009. szeptember 30. napja volt. A megadott határidıre 3 pályázat érkezett. A képviselı-testület a 381/2009./X.28./ sz. határozatában a beadott pályázatokat támogatta és egyben döntött a pályázat ismételt kiírásáról 2009-ben, azonban a pályázati határidın belül új pályázat nem érkezett. A képviselı-testület a 2010. évi költségvetésében 6.000.000,- Ft-ot biztosított a vállalkozások foglalkoztatás-növelı támogatására és április 28-i ülésén ismételten kiírta a helyi mikro-, kis és középvállalkozások, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, családi gazdálkodók és családi gazdaságok számára szóló pályázatot. A pályázati határidıre (2010. június 7.) 4 pályázat érkezett, melyekben 3,5 millió Ft támogatást kérelmeztek. A kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok folyamatos támogatását biztosítja az iparőzési adó rendeletben meghatározott adómentesség is, amelynek határa 2007-ben 1,5 M Ft adóalap, 2008-ban 2 M Ft adóalap, 2009-tıl a törvényi maximum, 2,5 M Ft adóalap. Az iparőzési adót fizetı vállalkozások támogatására 2009-tıl az iparőzési adó mértékét 2 %-ról 1,9 %-ra csökkentette a Képviselı-testület. 2. A gazdaság élénkítésében célunk az ipar, a mezıgazdaság, a szolgáltatások és az idegenforgalom területeinek összehangolt fejlesztése.

A turizmus területén a Tatai Városkapu Zrt. koordinálja a feladatokat, együttmőködve az alakuló TDM szervezettel.

222

Az IVS készítéséhez kiadott módszertani útmutató ajánlja - a megyei jogú városok számára kötelezıvé teszi - városfejlesztési társaság létrehozását, vagy ha van erre alkalmas szervezet, a feladat delegálását. Tata Város Önkormányzata a Magyary-tervben, illetve az IVS-ben megfogalmazott stratégiai célok elıkészítése és azok végrehajtása érdekében többségi tulajdont szerzett a Tatai Ipari és Logisztikai Park Kft-ben, azzal a céllal, hogy azt Tata városfejlesztési társaságává alakítsa. A vonzó gazdasági környezet kialakítása, fejlesztése a gazdaságélénkítés egyik meghatározó eleme mind az ipar, mind a mezıgazdaság területén, ebben nagy szerepet szánunk városfejlesztési társaságnak, mely idıközben 100%-os önkormányzati tulajdonba került Tatai Városfejlesztı Kft. néven. 3. Városi telephelymarketing elkészítésével folyamatosan segítjük a mőködı és az ide települni szándékozó vállalkozások gazdasági bázisainak bıvítését.

A Tatai Városfejlesztı Kft. az ipari parki betelepítések megvalósítása érdekében 2009 nyarán a Sődy és Társa Kft. megbízásával a befektetés-ösztönzés és a japán befektetıi kapcsolatok általános erısítése céljából megjelentette Tatát egy angol és japán nyelvő interaktív befektetıi térképen, amelynek jelenlegi nagy látogatottsága mellett a potenciális befektetık figyelmét következetesen irányítja a keresett ipari parkokra. A befektetés-ösztönzésben és a külországi kapcsolatok építésére a kft. legfontosabb partnere az ITD Hungary Zrt., mely a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség. Az ügynökséggel való szoros és szinte napi kapcsolat lehetıséget ad a külföldi közvetlen tıkebefektetések elımozdítására, illetve az elsı befektetıi megkeresések is ide érkeznek be, ha megjelenik egy külföldi beruházó. Az ügynökség a külföldi kapcsolatok kiépítésében és megtartásában is rendelkezésre áll. A Tatai Városfejlesztı Kft. 2009 végén csatlakozott a Joint Venture Szövetséghez, melynek célja, hogy elısegítse egy olyan gazdasági környezet kialakítását, amely hatékonyan képes biztosítani a magyar gazdaság európai, ill. világgazdasági integrációját, a külföldi mőködı tıke nemzetgazdaságba történı további beáramlását, továbbá a Magyarországon hasznosítható külföldi tapasztalatok átvételét. A szövetségen keresztül szintén lehetıség nyílik a külföldi vállalkozásokkal közvetlen kapcsolat felvételére. A kft. kapcsolatban áll a Magyar Logisztikai Szövetséggel, melynek köszönhetıen részese egy gyakorlati logisztikai életnek, közvetlen információkat kap a belsı és nemzetközi piacról is, lehetısége van integrálódni a jelentısebb nemzetközi áramlatokba, közvetlen kapcsolatba kerülhet a kormányzati és intézményi döntéshozó szervezetekkel, szakemberekkel. A Tatai Városfejlesztı Kft. ezen kívül élı kapcsolatban áll a német Bernt Hennig befektetési tanácsadóval, aki a német befektetési helyszínek közül a szászországi és a bajorországi befektetık magyarországi betelepítésével foglalkozik. 2010 nyarán német- magyar szervezésben sor kerül egy találkozóra Tatán, ahol a német és magyar üzletemberek befektetési és egyéb együttmőködési témákban vehetik fel a kapcsolatot egymással. A Széles csapás mentén Mikro ipari park létesítésének elıkészítése folyik a Városgazda Kft telephelyének áthelyezésével együtt. A Városfejlesztı Kft. részt vesz a korábban ismertetet Kossuth téri fejlesztésben is. 4. Hangsúlyosabban kívánjuk megoldani a jelenleg beépítetlen területek hasznosítását. Szabályozási tervvel alátámasztottan (értékét felismerve, azt megnövelve) célszerő hasznosítani a Május 1 út menti (Kıkúti iskola elıtti), a Bláthy utcai (polgármesteri hivatal mögötti), a Környei úti körforgalom melletti területeket.

Elkészült a Kıkúti iskola tömbjének szabályozása, melyre vonatkozóan elkészült a gazdaságossági tanulmány. Folyamatban van a Május 1. úti körforgalom mögötti terület

223

szabályozása, melyre tervpályázatot hirdetett meg az önkormányzat, a tervek elkészültek, a befektetıkkel a tárgyalás folyamatos. A Környei úti körforgalom melletti területen ingatlant értékesítettünk üzleti célokra. 5. Fejlesztési programokkal elısegítjük a lakóterületek közé ékelıdı ipari tevékenységek fokozatos áttelepítését a meglévı ipari parkokba és az ipari területekre.

A tatai ipari parkokban lévı vállalkozások támogatását az iparőzési adó mértékének csökkentésén kívül a vállalkozási célú építmények kedvezményes építményadó mértéke is biztosítja. Azaz az ipari parkban, iparterületen lévı mőhely, illetve a központi városrész területén kívül lévı üzlet, iroda, raktár után 800 Ft/m2 helyett 400 Ft/m2 adómértékkel kell az építményadót megfizetni. A Déli Ipari Parkban történt területszerzéssel és a volt bábolnai baromfitelep megvásárlásával megnyílt a lehetıség a lakóterületek közé ékelıdı ipari területek fokozatos felszámolására. Elsı lépésként a Tatai Városgazda Kft. fog új helyre költözni a lakóterületrıl. Az építési szabályzat módosításával a Faller (Agostyáni) úti iparterület építési tilalma feloldódott, több több beruházó bıvítette tevékenységét, illetve új beruházások is megvalósultak a területen, melyek munkahelyeket teremtettek, (pl.: Jakatics, Helkama, J&Sped, Patányi Kft, Fix Kft, Rottex Kft, Ampron Text Kft, Wellnet Kft., Anmsystem Kft, Kórcsı Kft). 6. Megvizsgáljuk egy inkubátorház regionális támogatással történı kialakításának lehetıségét.

7. Támogatjuk vállalkozói klaszter létrehozását az ipari parkban

A Tatai Városfejlesztı Kft. a Tatai Ipari és Logisztikai Parkban, egy önkormányzati ingatlanon tervezett inkubátorház építése érdekében 2009 nyarán felmérte a helyi vállalkozói igényeket. Ezt követıen párbeszéd indult a városi cégek és a Városfejlesztı Kft., valamint az önkormányzat között. Az egyeztetések és megkeresések során láthatóvá vált, hogy mely tatai vállalkozások lennének az elsı beköltözık között az inkubátorház megépülésekor, ezért ezeknek a cégeknek a képviselıit is bevonták a tervezésbe. A projekt pályázati dokumentációja elkészült, de a szükséges önrész, mely a tervek szerint az önkormányzati költségvetésbıl lett volna biztosítható, nem állt rendelkezésre. Ezért a Tatai Városfejlesztı Kft. banki finanszírozást keresett a probléma megoldására. Sikerült egy áthidaló megoldást találnia, de a tényezık bizonytalansága miatt a leendı beköltözı vállalkozók elálltak szándékuktól, így a befektetés megtérülésének kockázata jelentısen megnıtt és a megtérülési idı kiszámíthatatlanná vált. Tekintettel a történtekre a kft. végül nem nyújtotta be pályázatát. Az Északi ipari parkban adott egy hőtıtechnikai klaszter kialakításának lehetısége, a Déli ipari parkban és az ipari park cégei között jelenleg nem mőködik klaszter, a jövıben vizsgáljuk a kialakítás lehetıségét. 8. Megállapodást készítünk elı a HM-el a honvédségi területek használatáról, a várossal történı szerves településszerkezeti kapcsolatok rendezése, szabályozása ügyében

Az önkormányzat és a lakók több mint húsz éves vágya valósult meg azzal, hogy 2009. december 16-án megállapodás jött létre Tata Város Önkormányzata és a HM Infrastrukturális Ügynöksége között a honvédségi területek (Bacsó Béla lakótelep, Fényes fasori út terület) átvételével kapcsolatban. A megállapodás részletesen tartalmazza az átvétellel összefüggı teendıket. Ennek értelmében az újrazáradékolt változási vázrajzokat megküldtük az Ügynökség részére, aki ezek birtokában elızetes tulajdonosi hozzájárulást kér a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-tıl, és a Tatai Körzeti Földhivatalnál kezdeményezi a telekalakítás lefolytatását. Ezzel egy idıben a polgármesteri hivatal kérelmezte az MNV Zrt.nél a területre vonatkozó vízvezeték szolgalmi jog megváltásáról szóló megállapodás megkötését.

224

9. Tata város a kistérség kereskedelmi és szolgáltató központja is, ezt a szerepét erısíteni szeretnénk. Támogatjuk a hiányzó lakossági szolgáltatások és a gazdasági szféra kiszolgálását végzı szolgáltatások fejlesztését, a szabályozási tervekben biztosított övezetekkel és ezek alapján történı építési telekeladásokkal.

A város, mint a kistérség, sıt az azon túli területek kereskedelmi szolgáltató központja tovább erısödik. A TESCO környezetében további kereskedelmi létesítmények elıkészítése folyik. A Május 1. út – Keszthelyi út – Új út – Oroszlányi út által határolt terület (THAC pálya – piactér) fejlesztésére az önkormányzat az új szabályozással megadta a lehetıséget, azonban az átalakulást nehezíti a bonyolult tulajdonosi szerkezet, valamint a közlekedési infrastruktúra bıvítésének magas költsége. A Május 1 úti fejlesztés kialakuló földszinti üzlethelyiségei is ezen célokat erısítik.

Városmarketing 1. Alapvetı fontosságúnak tartjuk a tudatos arculat-teremtést és tervezést 2. A város erısödése és fejlıdése a jelenleginél hatékonyabb városmarketinget kíván. Ennek megfelelıen kidolgozzuk e tevékenység céljait, feladatait és eszközeit Tata Város Önkormányzati Képviselı-testülete elfogadta a város marketingstratégiáját. Ebben a szükséges és lehetséges lépések felsorolása, a briefek kidolgozása (Tata arculati terve, kiadvány a városról, összehangolt médiakampány, e-marketing, hirdetési felületek kialakítása) is megtalálható. A tatai és környékbeli lakosok, valamint az érdeklıdık részletes és széleskörő tájékoztatása érdekében 2007-ben megújult Tata város internetes honlapja. A www.tata.hu oldalon az önkormányzati, civil, sport, valamint kulturális és mővészeti élet történései egyaránt megjelennek, naprakészen, fotókkal illusztrálva. A városi eseményekrıl elızetesen és utólagosan is megtalálhatók a tudósítások, beszámolók. A képviselı-testületi és a bizottsági meghívók, elıterjesztések, önkormányzati rendeletek, határozatok teljes egészében elérhetık a honlapról. A várost érintı európai uniós pályázatok, folyamatban levı ügyek szintén megtekinthetık. A honlapon ezen kívül elérhetık az alábbi területek: − a polgármesteri hivatal irodáinak elérhetısége, közérdekő információk − turisztikai információk, a város nevezetességei, mőemlékei fotókkal − a város intézményeit érintı álláshirdetések − információ a helyi civil szervezetekrıl − a Gyermekbarát város program eredményei − a Tatán mőködı iskolák, óvodák elérhetıségei − kistérségi települések, információk − információ a városban mőködı kisebbségi önkormányzatokról − háziorvosi ügyelet, gyógyszertári ügyelet A honlapot 2009-ben 213 ezren látogatták, a napi látogatói átlag 703 volt. 2010-ben a napi látogatottság már márciusig is átlagosan 882 látogató. A legtöbben a turizmus rovatra voltak kíváncsiak. 3. Városmarketing tervünk közvetítésével jobban segítjük a városban lévı befektetési lehetıségek megismertetését és eljuttatását a potenciális befektetıkhöz.

225

A városmarketing terv elkészült, a képviselı-testület elfogadta. A tervben elfogadott elemek, illetve az abból eddig megvalósult elemek a következık: Kiadvány: Julianus füzetek (önkormányzati megrendelés), 3 nyelvő leporelló kiadvány Tatáról (3000 példány), térkép, Tatai Tükör különszám (Utazás 2008 kiállításra, Tata és Tóváros egyesítésének jubileumára). E-marketing: a portál felújítása, megújítása megkezdıdött. Egységes arculati kézikönyv kidolgozása: kivitelezése megkezdıdött. A városban lévı befektetési lehetıségek megismertetéséhez a könyv alakban megjelent, és széleskörően terjesztett Magyary-terv is hozzájárul. Turizmus Tata Város Önkormányzati Képviselı-testülete határozottal fogadta el a következı évek hosszú távú célokat megfogalmazó „Turizmus stratégiája” dokumentumot, melyben az alábbiak kerültek megfogalmazásra: 1. Tata és környéke versenyképességének növelése. 2. Együttmőködés kialakítása a városon belül, valamint Tata város turizmusban érintett szereplıi és a környék turisztikai szereplıi között. 3. Korszerő szervezeti rendszer kialakítása. 4. A fenntartható turizmus szempontjainak figyelembe vétele. A ciklusban megkezdjük a hosszú távra szóló célrendszernek stratégiai programjait: 1. A város történelmi emlékeinek rekonstrukciójának megkezdésével, természeti értékeinknek megóvásával, valamint a rendezvények iránt érdeklıdı igényes turisták magas színvonalú kiszolgálásával A történelmi városrész megırzése felújítása érdekében pályázatot nyújtottunk be és támogatást nyertünk a Kossuth tér komplex rehabilitációjára. A pályázati projekt meggyorsítja a városhoz méltó fıtér kialakítását. Az Angolpark rehabilitációjára az önkormányzat – 220 millió forintos önrész mellett – 554 millió forintot nyert, a beruházás 2009-ben megkezdıdött. 2011. év végére a Jenı malom visszanyeri eredeti formáját,,malomtörténeti kiállítóhellyé alakul, látogathatóvá válik a Kiskastéllyal együtt. A Jenı malom, a Kiskastély, és a szabadtéri színpad (valamint a már megújult Pálma Rendezvényház) együttese reményeink szerint jelentıs turisztikai vonzerıvé válik Projekt tervet készítettünk a Szent Iván hegy közvetlen környezetében lévı mőemléki épületek felújítására, funkció bıvítésére, az itt található természeti értékek látogathatóvá tételére, ezek bevonására a térségi turisztikai látványosságok körébe A projekt színhelyei: Tata, Fazekas utca 62. számú Kıfaragó Ház mőemlék épülete, a volt sörétgyár, ma Fellner Jakab kilátó ipartörténeti mőemlék együttes, a Szent Iván hegyi Kálvária kápolna mőemlék épülete, a Szent Iván hegyi Schwaiger - féle szoborcsoport, a Szabadtéri Geológiai Múzeum, az Izraelita temetı mőemlék együttese és a Víztorony ipari emlék. 2.

A több napos, többnyire rekreációs céllal Tatára érkezı vendégeknek több program biztosításával, és ezzel összhangban új turisztikai termékek létrehozásával

A Tatai Városkapu Zrt. a Turizmus stratégiában foglaltaknak megfelelıen részt vesz a hagyományos és új városi rendezvények szervezésében. Az új rendezvények közül kiemelendı − a januári sportprogram, a Jég-Zene-Jégvirág Fesztivál, amelyet az Öreg-tó jegén rendeznek,

226

− a nyár eleji családi program a Fényes Fürdın, azaz a Fényes Családi Nap, − a Tata török kori életét, történelmi eseményeit megidézı, a ZO-FI Rendezvényszervezı Iroda és a Pálffy Kompánia által rendezett júniusi Tatai Patara. 3.

Fejleszteni szükséges a turisztikai infrastruktúrát (szálláshelyek, vendéglátás, rendezvényhelyszínek, úthálózat, parkolás, kerékpár hálózat, információs táblák)

A Tatai Városkapu Közhasznú Zrt., amely a Tourinform Iroda mőködtetése mellett átvette az egyéb turisztikai feladatokat is, mőködteti a 2006-ban létrehozott, érintıképernyıs információs terminált a Tourinform Iroda kirakatában. A város hat helyszínére információs táblákat helyeztek el. Uniós támogatással több szálláshelybıvítı beruházás történt a városban, pl.: a Bacsó B. úti, a magánberuházás, melynek során a szálláshelyek bıvítése mellett a színvonalat is emelték (Hotel Kiss), vagy a mőemléképületben megvalósuló, a Megújuló barokk örökség - a tatai Hotel Kristály rekonstrukciója címő projekt. . 4.

Termékfejlesztés területén (tematikus útvonalak, városi turisztikai termékcsoport, rendezvény turizmus stb.) az aktív turizmus termékcsoport kialakítását megkezdjük

Tata Város Önkormányzata a Tatai Városkapu Zrt. koordinálásával 2010. januárjában pályázatot nyújtott be „Az Öreg-tavi Ökoturisztikai Központ kialakítása” címmel a KDOP 2009.2.1.1 / B konstrukcióban. A projekt célkitőzése, hogy a meglévı csónakház többfunkciós ökoturisztikai központtá alakításával a térségben egyedülálló, egyszerre több, nagyobb turisztikai desztinációt is kiszolgálni képes turisztikai szolgáltatási pont jöjjön létre, melynek funkciói szinergikusan egymásra épülnek. A pályázat nem nyert támogatást. Az ökoturisztikát szolgálja a Természetes Életmód Alapítvány tevékenysége is, mely Agostyánban az Ágoston-ligetben mőködtet erdei iskolát, amit 42 millió Ft pályázati támogatásból fejleszt (pl.: természetfigyelı-, kézmőves táborokat szervez). 5.

A turizmus szervezeti rendszerét továbbfejlesztjük.

A Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. Tata Város Önkormányzatának támogatásával, 2009. szeptember 4-én pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-dunántúli Operatív Program támogatási rendszeréhez „Tata és Környéke Turisztikai Egyesület, mint a helyi szintő turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása” címen. Tata Város Önkormányzata teljes jogú tag Önkormányzatként csatlakozott a helyi TDM szervezet hatékony mőködtetéséért felelıs Tata és Környéke Turisztikai Egyesülethez, az egyesület választmányába a mindenkori polgármestert delegálta. Az egyesület mőködését segítendı az önkormányzat tulajdonában lévı 2890 Tata, Ady Endre út 9. szám (Hrsz.: 3126/A/1) alatt található irodaépületet az elkövetkezendı 7 évre biztosította a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület számára. Az egyesületet a KEM Bíróság 2010. május 7-én jogerısen nyilvántartásba vette, azonban az ügyészség ezt megtámadta, ezért újra létre kell hozni az egyesületet.

Környezetvédelem Tata környezet- és természetvédelmi szempontból az egyik legkedvezıbb megítéléső város a megyében, ennek ellenére számos tennivaló szükséges ahhoz, hogy az európai értékek ırzıjeként európai színvonalú megoldások szülessenek a környezet- és természetvédelmi problémákra. A képviselı-testület által 2005-ben elfogadott és 2010-ig szóló középtávú környezetvédelmi program kijelöli azokat a legfontosabb célokat, amelyek a város adottságaihoz mérten kerültek

227

kijelölésre, másrészt összhangban vannak a különbözı országos, regionális, megyei és kistérségi dokumentumokkal, keretekkel is. 1.

A város környezetvédelmi szempontból kedvezı megítélését továbbra is meg kell ırizni, és el kell mozdulni a „zöld város”-sá válás irányába.

A természet fokozottabb védelme érdekében szigorú behajtási engedélyes rendszert vezettünk be. Vannak olyan természetvédelmi területek az Öreg-tó, illetve a Derítı-tó körül, amelyek sorompóval teljesen el vannak zárva a forgalom elıl. Nagy aggófő töveket telepítettünk át a Fényes lakópark területérıl. A hazánkban oly kevés helyen fellelhetı ritka, fokozottan védett növény megmentése fontos természetvédelmi feladat, mivel a tatai elıfordulási helyein veszélyeztetett helyzetben van. Továbbá 2009-tıl a Debreceni Egyetemmel karöltve kísérleti jelleggel sikereket értünk el e növény mesterséges szaporítása kapcsán. Az Önkormányzat erıfeszítéseinek köszönhetıen számottevıen nıttek a városban a zöldfelületek, és ezzel párhuzamosan a gondozott területek is. 2.

Olyan munkahelyteremtı beruházásokat engedélyezünk, melyek ezt az irányt kedvezıen befolyásolják, valamint tiszteletben tartják Tata természetvédelmi szempontból országos viszonylatban is egyedülálló érték-együttesét.

3.

A forrás munkacsoport létrehozásával folyamatosan figyelemmel kísérjük, és ha szükséges, beavatkozási akciótervet készítünk az egykori karsztforrásaink újrafakadásával öszzefüggı védekezési és megelızési feladatokban.

A karsztvíz további emelkedése következtében a karsztvíz nyomása egyre közelebb ér a felszínhez. Egy korábbi tanulmány 2010-re jósolta az Öreg-tó keleti partján fakadó Ikerforrások visszatérését. Az Ugron-villa elıtt a tómederben észrevehetıvé vált a forrás. A forrás vizén érezni a szabad H2S jelenlétét, a hımérséklete 18-19 Co-os, vízhozama 10-15 l/min körül becsülhetı. Mára – amennyiben az Öreg-tó vízszintje ezt láttatni engedi – az elsı megjelenés környezetében további két helyen látható aktív forrástevékenység. A civilek bevonásával elkezdıdtek az egykori forráskürtık, járatok kitisztításai, a tulajdoni viszonyok rendezése, a védett jelleg bejegyzése. 4.

Annak érdekében, hogy a város polgárai és vendégei a környezeti ügyekrıl kellıen tájékozottak legyenek, környezetinformációs programot indítunk az információáramlás és tájékoztatás minden lehetséges formáját megragadva. (Internetes zöld oldal létrehozása a www.tata.hu honlapon, Zöld Faliújság létrehozása a Hivatalban, környezet- és természetvédelmi vonatkozású kiadványok, rendszeres zöld híranyagok a médiákban, köztéri információs táblák, környezeti nevelés elısegítése).

A Tatai TV rendszeresen tájékoztatja a város lakosságát a környezetvédelmi pályázatainkról. 5.

A város stratégiai jelentıségő feladata az Öreg-tó vízminıségi problémájának megoldása, és a vízgyőjtı egészére kiterjedı komplex programban történı elindítása (ROP pályázatok). A jelentıs pénzügyi önerıt is igénylı kiemelt programok elıkészítését és megoldását az önkormányzat az Által-ér Szövetség és a területi szakhatóság (VIZIG) közösen tervezi végrehajtani.

E célt szolgálja a már korábban ismertetett az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által benyújtott a „Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyőjtı rehabilitációja” címő projekt, melynek keretében 1 370 240 928 .- Ft támogatás fordítható az Öreg-tóra az alábbi területeken 1. Az Által-ér alvízi levezetı rendszer rekonstrukciója 2. Az Öreg-tó zsilipjeinek felújítására, a Vecserei zsilip téliesítése 3. Az Öreg-tó keleti partján a parti föveny helyreállítása

228

4. Az Öreg-tó, Ramsari terület élıhely-rekonstrukciója E célokat szolgálja az önkormányzat által megvásárolt Borostyán ház tervezett fejlesztése is. 6.

Tata igen jelentıs értéke – az épített környezetén kívül – a természetvédelmi területeinek egyedülálló együttese. Folyamatosan gondoskodunk ezen értékek védelmét és bemutatását szolgáló természetvédelmi infrastruktúrák kiépítésérıl (pihenıhelyek, útbaigazító táblák, tanösvények stb.).

Természetvédelmi területeinken folyamatosan új tájékoztató táblákat helyezünk ki, amelyek felhívják a figyelmet a természet értékeire, védelmére. Az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjából biztosított támogatások is hozzájárulnak természeti értékeink védelméhez, a felhasználás pályázati úton történik. 7.

Az éves költségvetésekben lehetıségünk szerint növeljük a város parkfelületeire és zöldfelületeire fordítható források összegét.

Az elmúlt idıszakban – az önkormányzat anyagi lehetıségeihez igazodva – a zöldterületek, parkok fenntartása kapott nagyobb hangsúlyt. Nagyobb közparkjaink közül a Kodály téren tartandó virágbemutató várhatóan emelni fogja a terület esztétikai értékét. A város parkjai közül az Angolpark és a Testvérvárosok parkja is megszépült. Az utcai fák ápolása mellett idén megvalósult a Nagykert utcai fasor rekonstrukciója, a szők utcát kinövı platánfák helyére kisebb koronájú gömbkırisek kerültek. Több faültetés is növelte zöldterületeinket, például a Május 1. úton, a kertvárosban a Fenyı téren. 8.

Ösztönözzük a természet- és környezetvédelmi civil szervezetekkel a környezettudatos magatartásformák elterjesztését, fokozott lakossági ismeretterjesztési programok kidolgozására a fenntartható fejlıdés érdekében (pl. nyári napközis tábor keretében).

Bevált gyakorlattá vált a különbözı civil szervezetek által szervezett, a Fényes Fürdı területén tartott környezetvédelmi programok megrendezése. A fıleg fiataloknak tartott ismertetıknek elsısorban a természetvédelmi területen lévı tanösvény ad teret, de lehetıség van speciális táborok tartására is. 9.

A Helyi Hulladékgazdálkodási Tervben elfogadott célkitőzések szem elıtt tartásával sor kerülhet az évek óta bezárt Pokker-dőlıi hulladéklerakó rekultivációjára, a lerakó területén egy komposztáló üzem és egy átrakó állomás kialakítására. Igen fontos egy hulladékudvar mielıbbi létrehozása, amelyet célszerően vállalkozói közremőködéssel kell kialakítani.

Jelenleg folyik a Pokker-dőlıi hulladéklerakó rekultivációja és egyben hulladékudvarrá alakítása. A volt hulladéklerakó telep közelében 2010-tıl tervezzük a város közterületein és lakosainál keletkezett növényi eredető hulladék komposztálását. Tata Városa tagja a KözépDuna-Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak. A KDV megbízásában az idei évben megkezdıdtek a munkálatok, a kivitelezı – Danubia Konzorcium Mérnöki Iroda – tavasszal jelentette be a települési szilárd hulladéklerakó rekultivációs munkáinak megkezdését. V.

Városüzemeltetés 1.

Alapvetı törekvésünk, hogy a közüzemi szolgáltatások mindenki számára elérhetıek legyenek, és a minıségük javuljon.

Ezek között a szolgáltatások között szerepel a közvilágítás is, melynek fejlesztése, hálózatának bıvítése, energiatakarékos, ugyanakkor jobb megvilágítást nyújtó lámpatestek felszerelése minden évben folyamatosan a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében megtörténik (Agostyáni út, a Tópart sétány, a Nyár utca, a Székely Bertalan utca, a Fazekas

229

utca, a Környei út egy- egy szakasza és a Levendula lakópark). A tervek szerint 2010-ben a Rákóczi utca, a Bercsényi utca és a Bartók Béla utca kerül sorra. A városban a Remondis Zrt. és a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. végzi a hulladékgyőjtést heti rendszerességgel. Az újrahasznosításon alapuló hulladékgazdálkodás szakértıjeként a Remondis átfogó, szakszerő szolgáltatásokat kínál. Tevékenységük kiterjed a települési hulladékokra, az újrahasznosítható anyagokra, ill. a veszélyes anyagokra is melyeket biztonságosan tudnak ártalmatlanítani. A szelektív hulladékgyőjtı-szigetek száma 27-ra nıtt, ezeknek számát a késıbbiekben további szelektív hulladékgyőjtıkkel kívánjuk növelni, az elhasználódott edényzeteket pedig cserélni szükséges. 2009-tıl nyolc helyen PET palack tömörítıket is kihelyeztünk. Zöldhulladék győjtés a városban szintén heti rendszerességgel folyik, lebonyolítója a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. A „zöld járat” szolgáltatás segítségével a lakosok által kihelyezett növényi eredető hulladékot egy komposztáló helyre szállítják. A város két pontján zöldhulladék győjtı pont is található, mindkettıt a Fekete útról lehet megközelíteni. 2010-ben a "Komposztálási kultúra bevezetése Tatán és környékén" címő pályázatunk pozitív elbírálásban részesült, melynek keretén belül komposztáló ládákat helyezhetünk el Tata lakosainál. A program segítségével a városban csökkenhet a zöldhulladék égetése, mérséklıdhet a térség kommunális hulladékmennyisége, a természetbe kerülhet vissza ez a fajta hulladék komposzt formájában.

2.

A városüzemeltetés megléte és színvonala fontos szerepet játszik a város lakosainak életminıségében, az önkormányzattal szembeni elégedettség érzésében. Így célunk, hogy ezeket a feladatokat folyamatosan bıvülı mértékben, önkormányzati tulajdonú szervezet költségtakarékosan, hatékonyan, állandóan megfelelı minıségben végezze el, ezért átszervezzük a jelenlegi városüzemeltetési rendszert.

A Tatai Városgazda Nonprofit Kft. és az önkormányzat közhasznúsági megállapodást kötött a városüzemeltetési feladatok egy részének ellátására, pl.: zöldterület kezelés, zöldhulladékgyőjtés, Öreg-tavi szabadstrand kezelése. 3.

A közüzemő díjak ármegállapításánál törekedni fogunk arra, hogy a lakosság terhei csak indokolt esetben növekedjenek, emellett teremtıdjenek meg a mőszaki fejlesztés lehetıségei is.

A távhıszolgáltatási díjak megállapításánál figyelembe vettük a lakosság teherbíró képességét. Az árpolitikánknak köszönhetıen a tatai távhıdíj országos viszonylatban az átlagnál alacsonyabb kategóriába tartozik. Közlekedés 1.

Fejlesztendı területnek tartjuk a helyi közutak útépítési,- korszerősítési és fenntartási munkáit. Külsı területfejlesztési források segítségével folytatjuk az út és járda felújítási programot. A mőszaki megoldásokat összehangoljuk a közmőtulajdonosok fejlesztési, felújítási igényeivel.

A TEÚT pályázati lehetıségeket kihasználva 2007-ben befejezıdött a Keszthelyi utca – Rákóczi utca – Hısök tere, valamint az Arany János utca burkolat felújítása. 2008-ban a Bajcsy Zsilinszky utca felújítása is befejezıdött. A munkálatok során a közmőkiváltásokat az érintett szolgáltatók elvégezték. A felújításokat komplex módon (út, járda, parkoló felületek, csapadékvíz elvezetés) valósították meg. 2009-ben az újabb nyertes pályázatoknak köszönhetıen három utca, a Veres Péter utca, a Kocsi utca és az Öveges József utca burkolata került felújításra.

330

További pályázatok elıkészítése érdekében engedélyes terveket készíttettünk a Dózsa György utca és József Attila utca, ill. készítünk a Fáklya utca, Komáromi út, Sport utca, Kossuth tér, Bercsényi utca korszerősítésére. Az elkészült és a már rendelkezésre álló tervek alapján a Fáklya utca és a Diófa utca egy szakaszának útkorszerősítésére nyújtottunk be sikeres pályázatot, a kivitelezést 2011 végéig kell megvalósítani. Pályázati lehetıségek hiányában teljes egészében önkormányzati beruházásban kezdtük el a még szilárd burkolattal nem rendelkezı közutak kiépítésének elıkészítését. 2009-ben a Latinka Sándor utca kiépítése fejezıdött be. Engedélyes tervvel rendelkezünk a Nagy Lajos utca burkolatának kiépítésére. A város többi, nem burkolt útja közül az Újvilág utca és a Balogh Ferenc utca építési engedélyes terveit is megrendeltük. Elsısorban az útfenntartási keretbıl, valamint a választókerületi keret terhére járdafelújításokat végeztünk Tata-Agostyánban a Kossuth utcában, a Dornyai utcában, a József Attila utcában. A Vértesszılısi szerviz út egy részét is felújítottuk. 2009-ben a kiépített várakozóhelyekhez kapcsolódóan a Gesztenyefasor 47. szám elıtti részen megújult a járda. Szintén felújítottuk a Bacsó Béla utcai járda egy részét. Új járdát építettünk az Arany János utcában a Fekete út irányában. További járdaberuházás valósult meg az Oroszlányi közben, valamint a Gesztenyefasor páros oldalán a 20-30-as számok közötti részen. Az útépítési, felújítási terveinket a közmőszolgáltatókkal egyeztetjük, ennek köszönhetıen az útfelújítások elıtt a Kocsi utcában illetve a Bajcsy Zsilinszky utcában az ivóvízhálózatot is felújították. A fent említett Fáklya utca és Diófa utca, mint belterületi győjtıutak felújítására a KDOP4.2.1/B projekt keretében kerül sor. A Fáklya utca a Vértesszılısi utat köti össze az Öreg-tó partjával. Az utcában kereskedelmi egységek, idegenforgalmi létesítmények mőködnek, az út számottevı turistaforgalommal is bír. Az elvárt színvonalú fejlesztést forgalom-csillapított út, kerékpárút, járda, parkolók építésével jár. A Diófa utca a Vértesszılısi és a Baji utakat köti össze. Itt az útburkolatot korszerősítik, járdaszakaszok épülnek. Összesen 1250 m útszakasz újul meg, a Fáklya utcában épített kerékpárút hossza 686 m, az összes járda 917 m hosszú lesz.

2.

A kerékpáros közlekedés területén a meglévı kerékpáros nyomvonalak továbbfejlesztésével, összefüggı hálózat kialakítására törekszünk (Tata-Tatabánya, Dob u.-Május 1. út).

A Tata – Vértesszılıs – Tatabánya kerékpárút kiépítésére kétszer nyújtottunk be pályázatot, sajnos eredménytelenül. Az engedélyes tervek érvényessége 2008. december 31-én lejárt, ezért az új mőszaki elıírásoknak megfelelı terv készítettünk és engedélyeztettünk. Ezzel párhuzamosan dolgozunk az igénybe veendı terület megszerzése érdekében, valamint az új KÖZOP pályázati kiírásnak megfelelıen átdolgoztattuk a pályázati anyagunkat. A Kocsi úti kerékpárút II. ütemének (Dob utca – Május 1.) engedélyezési és kiviteli terve elkészült, a jogerıs építési engedélyt megszereztük. A kiépítés 2010-ben megtörténik, az önkormányzat sikeres pályázata alapján. Hozzá kapcsolódóan a Dózsa György utcában is kiépítjük a kerékpárutat. Elkészítettük a Baji út melletti és az Öreg-tó körüli kerékpárutak tanulmánytervét, valamint megrendeltük a Baji úti kerékpárút kiviteli tervét is. A Tóparti kerékpárútra is pályáztunk, de sajnos nem nyert támogatást ezen pályázatunk. E projektek mutatják, hogy méltán nyertük el 2008-ban a „Kerékpárosbarát Település” címet.

331

3.

A tömegközlekedés optimalizálását kistérségi közlekedési koncepció alapozhatja meg. A helyközi közlekedésben erısíteni kell a vasút szerepét intermodális kapcsolat (pl. autóbusz-pályaudvar vasútállomás mellé telepítésével) kiépítésével.

„Intermodális közösségi közlekedési központ létrehozása Tatán” címmel pályázatot nyújtottunk be a KÖZOP-5.5.0-09-2010-0009 számon a komplex vizsgálat és tervezés azaz az elıkészítés támogatására. A pályázatot a pályázat bonyolítója a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. formai szempontból befogadta, de a kiemelt projekt zsőri javaslatára a Közlekedési Operatív Program Irányító Hatóságának vezetıje nemleges döntést hozott. Keressük a további pályázati lehetıségeket a Vértes Volán segítségével, a korszerő megoldás kialakítása érdekében. A tömegközlekedés színvonalának biztosítása érdekében a Vértes Volán Zrt-vel hosszútávú együttmőködési megállapodást kötöttünk. 4.

A közlekedés biztonságának fokozása érdekében megvizsgáljuk a fokozottabban balesetveszélyes közúti csomópontok mőszaki fejlesztésének lehetıségeit. (Környei u. Kocsi u.–Táncsics u. Oroszlányi út – Új út – Fényes fasor illetve a Vértesszılısi út Fáklya utcai csomópontban).

A Tiszti Klub elıtti gyalogátkelıhelyeken – a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel közös finanszírozásban – jelzılámpát szereltettünk fel a gyalogosok védelme érdekében. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlekedésbiztonsági célú beavatkozások társfinanszírozására kiírt pályázatán két alkalommal is sikeresen vett részt önkormányzatunk. A Vértesszılısi út forgalomcsillapítására vonatkozó pályázatunknak köszönhetıen 2008-ban a Vértesszılısi út – Fáklya utca illetve a Vértesszılısi út – Deák Ferenc utca csomópontjában a gyalogátkelıhelyek biztonságosabbá tétele, az Erkel utcánál egy forgalomcsillapító kapuzat kiépítése történt meg. A Kocsi utcai és Környei úti csomópontban jelzılámpás forgalomirányító rendszert alakítottunk ki 2010-ben. A gyalogos közlekedés biztonságának fokozása érdekében – a Gyermekbarát Város program részeként – az Új úton két gyalogos átkelıhelyet alakítottunk ki, valamint a Május 1. út teljes útburkolat felújításához kapcsolódóan egy új gyalogátkelıhelyet létesítettünk, egynek pedig megtörtént a középszigetessé alakítása. További gyalogátkelıhely kerül kialakításra a Bárány utca keresztezıdésében, várhatóan még 2010-ben. Szintén 2010-2011-ben várható a Május 1 úti – Almási úti körforgalom bıvítése. 5.

A komfortosabb közlekedési viszonyok megteremtése mellett, újabb forgalomcsillapított övezetek kialakítására intézkedéseket teszünk.

A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság döntései alapján 2009-ben a Szántó Kovács János utca, a Budai Nagy Antal utca és az Erdei Ferenc utca térségében, 2008-ban pedig a Perényi utcában alakítottunk ki lakó-pihenı övezeteket. Forgalomcsillapított övezetet alakítottunk ki az Egység utca – Erzsébet tér térségében, a Gasztro-Kristály Zrt. építési tevékenységével összefüggésben, a Gazdasági Bizottság korábbi döntésének megfelelıen. Ezt az övezetet 2009-ben kiterjesztettük az Agostyáni utca egy szakaszára is. A Deák Ferenc út felújításánál szempont a forgalomcsillapítás is.

Ivóvízellátás 1.

Tata város ivóvízhálózatának kiépítettsége teljesnek tekinthetı, a jelenlegi vízfogyasztási igényeket kielégíti. Célunk, hogy a város egész területén elérhetıvé tegyük az egészséges, jó minıségő ivóvízvételt.

Az egészséges, jó minıségő ivóvízvételt szinte a város teljes területén tudjuk biztosítani.

332

2.

Befejezzük az Újhegyi városrész korábban megkezdett beruházásait, mely az iparterületen és a IX-es dőlıig biztosítja a megfelelı vízellátást.

Megtörtént az elızetes igényfelmérés az Újhegy IX-X. dőlı vízellátása kapcsán. Ennek alapján vízi-közmő társulás útján tartjuk célszerőnek megoldani a vízellátást.

Szennyvízkezelés 1.

2.

Tata lakóövezetének csatornázottság szempontjából közel 100%-os, a ciklus végére az ellátatlan területek tervezését és – pályázati forrás segítségével – mőszaki kivitelezését tervezzük. Elkészültek a közmőves ivóvízzel 2005-2006. években ellátott utcák (Zrínyi u., Temesvári u., Újhegy IV.-VIII. dőlık, Agostyáni út - Feszty u .- VIII. dőlı közötti szakasz) szennyvízcsatornázásának tervei, a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat pályázat útján és vízi-közmő társulati hozzájárulással tervezzük biztosítani.

A Feszty Árpád utca és a VIII. dőlı közötti szakasz szennyvízcsatornázása kapcsán megvalósíthatósági tanulmány elkészült. Pályázati forrás segítségével tervezzük a beruházást elvégezni. 3.

Az ÉDV Zrt. által üzemeltetett állami tulajdonú szennyvíztisztító telep korszerősítését uniós, vagy ágazati beruházással kezdeményezzük végrehajtani

Az ÉDV Zrt. által üzemeltetett állami tulajdonú szennyvíztisztító telep korszerősítésére az ÉDV Zrt. benyújtott egy pályázatot, mely az elsı fordulóban sikeres elbírálásban részesült.

1. Humánszolgáltatások Egészségügyi ellátás 1.

A tataiak egészségügyi állapotának és életkilátásainak helyzete javulásához a városban fejleszteni kell az alapellátás és szakellátás mőködési feltételeit, hatékonyabb prevenciós munkát kell végezni.

Az alapos szakmai elıkészítésnek köszönhetıen sikerült megtartani a fekvıbeteg ellátás kapacitását. Egy új kórház szakmai alapjainak biztosítása érdekében a Tatai Kistérségi Többcélú Társulással közösen elkészítettük a kistérség és Tata egészségfejlesztési tervét, amely komoly szakmai elemzésen és számításokon alapul, annak érdekében, hogy lerakjuk egy kiszámítható, fenntartható mőködtetéső egészségügyi szolgáltatás tervezésének alapjait. A Tatai kistérség egészségfejlesztési terve alapján kidolgozás alatt áll az orvos szakmai program, amelynek segítségével megkezdıdhet a kórházi ellátás biztosításának tervezése. A megelızést szolgáló feladatok közé tartozik az a két, elsısorban a gyermeklakosságot érintı felmérés, amely során a tatai lakosság védıoltások iránti igényét mértük. Ennek elsı eredménye az, hogy a 2008. évi önkormányzati költségvetésben 3,5 millió forint elıirányozásával biztosítottuk a 2-3 éves korosztály számára a pneumococcus elleni védıoltást. A Humán és Intézményi Bizottság döntése alapján döntöttünk a humán-papilloma (HPV) védıoltás bevezetésérıl. Ez elsısorban a 13-14 éves lányokat érinti, a méhnyakrák ellen biztosít megelızı védettséget. E célra 2010. évben Tata Város Önkormányzati Képviselı-testülete 5 676 000 Ft-ot biztosít. 2.

Egészségmegırzı programot indítunk, hogy a lakosság életesélyei, egészségi állapota, várható élettartama, életminısége javuljon

333

Az egészségmegırzés és megelızés érdekében támogatjuk a civil szervezetek egészségmegırzı programjait. Az egészségügyi alap pályázati forrását is ezzel a céllal emeltük meg. 3.

Megerısítjük és fejlesztjük a járóbeteg ellátást, a rehabilitációs szakkórházunk mőszaki gép beszerzéseit, mind a diagnosztika, mind a gyógyítás terén, a mindenkori költségvetés teherviselı képességének függvényében támogatjuk.

Az alapellátás részét képezı fogászati ellátás biztosítása érdekében a 3. számú fogorvosi körzet számára rendelıhelyiséget alakítottunk ki. Az elmúlt két évben is támogattuk a kórház azon fejlesztési elképzeléseit, amelyek eszközbeszerzésre irányultak. Az intézmény új ultrahangkészüléket, korszerőbb röntgengépet, és olyan további kisebb eszközöket szerzett be, amelyek az ellátás színvonalának emelését szolgálják. 4.

A prevencióban megkülönböztetett szerepet számunk a háziorvosoknak, a védınıknek, az iskolaorvosi szolgálatnak. Külön figyelmet fordítunk e területen a házi gyermekorvosok és a védınık munkakapcsolatának erısítésére.

Az egészségügyi feladatok magasabb szintő ellátása érdekében a tatai háziorvosoknak a lehetıségekhez mérten magasabb összegő támogatást biztosítunk éves szinten. Az egy háziorvosi praxisra esı támogatás 250 E Ft/év. Az alapellátásban megerısödött a házi gyermekorvosokkal és a védınıi szolgálattal az együttmőködés. Fejlesztettük az iskola-egészségügyi szolgáltatást, az eddigieknél eggyel több védını segíti az iskolai egészségvédelmi programok megvalósítását. 5.

2007. évben a Kormány újra szabályozta a kapacitás ellátást. A tatai Városi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelıintézet a jövıben 40 belgyógyászati, 60 rehabilitációs és 44 krónikus ággyal mőködik. Ez azt jelenti, hogy 24 ággyal nı a kórház kapacitása.

A kórházban az engedélyezett ágyszám fenntartásával továbbra is megtartottuk a városban a kórházi ellátáshoz jutás biztonságát. 6.

Támogatjuk az egynapos sebészet tárgyi feltételeinek kialakítását.

Az Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelıintézet feladatainak ellátását többféle módon is támogattuk. A Képviselı-testület 2008. augusztus 28-i döntése alapján az önkormányzat 15 millió forintot biztosított az egynapos sebészet feltételeinek biztosítására, de mivel az OEP ígérete ellenére nem támogatta a minimumfeltételek kialakítását, az önkormányzati támogatás kevésnek bizonyult ehhez és nem került felhasználásra. 7.

Pénzeszköz átadással segítjük a kórház, valamint a rendelıintézet tetıszerkezetének felújítását.

A kórház épületének korszerősítése érdekében támogatjuk az intézményt. A szükséges felújítási munkákra is biztosítottuk a fedezetet. 2008 ıszén megtörtént a kórház tetıszerkezetének felújítása. A beruházás értéke közel 15 millió forint volt. 8.

Ösztönözzük a rehabilitációs foglalkozások bıvítését, a Török fürdı rehabilitációs szolgáltatásának bıvítését.

9.

Pályázati lehetıségek kihasználásával célunk a kórház új épületszárnnyal történı bıvítése.

Az egészségterv alapján készülı orvos szakmai program lesz az új kórházi épületegyüttes tervezésének alapja. A szükséges alapinformációk, a szakmai alapvetés elkészült. A terület kiválasztása és a tervezési feladatok átgondolása folyamatban van. A képviselı-testületi anyag

334

elıkészítés alatt áll. A végleges szakmai tervezési program kidolgozása a pályázati lehetıségek ismeretében történhet meg. Közoktatás 1.

A közoktatási intézmények meghatározzák a jövı nemzedékének értékorientáltságát, a társadalomban való beilleszkedését, a munka világába való bekapcsolódásához szükséges ismereteket, készségeket. Versenyképes gazdaság egyik feltétele a korszerő oktatás, amely megalapozza a képzést, a változásokra rugalmasan reagáló munkaerı kialakulását.

A Gyermekbarát Város program keretében az általános iskolákban tanuló diákok számára helytörténeti, helyismereti tantárgy bevezetését céloztuk meg a képviselı-testület 2008. január 30-i határozatával. Ennek elıkészületei 2007. szeptember 1-jétıl – szakkör formájában – már megkezdıdtek. 2010. szeptember 1-jétıl minden általános iskola felsı tagozata valósítja meg a tantárgy oktatását, melyre az órakeretet biztosítottuk. 2010-ben elkészült a tantárgy oktatását segítı tankönyv és a 2010/2011-es tanévre a tantárgyi munkafüzet is a tanulók rendelkezésére áll majd. 2.

Legfontosabb feladatunk a közoktatási intézmények szakmai, tárgyi, személyi feltételeinek javítása.

2007-ben átdolgoztuk Tata Város Közoktatási Intézkedési tervét. Ez a dokumentum tartalmazza az intézmények hatékony mőködését szolgáló intézkedéseket. Ezek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy szükséges több intézmény összevonása, további gazdaságos mőködtetésük érdekében. 2007. szeptember 1-jétıl a Jázmin Utcai Általános Iskola a Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet tagintézményeként mőködött tovább. 2008. szeptember 1-jétıl a Fazekas Utcai Ének - Zenei Általános Iskola a Kıkúti Általános Iskola tagintézménye lett. A Fazekas Utcai Ének - Zenei Általános Iskola képzımővészeti tanszakát a Menner Bernát Zeneiskola vette át 2008. szeptember 1-jétıl. 2008-ban minden óvoda és a bölcsıde számítógépet kapott, és ezek az intézmények rendelkeznek internet eléréssel is. Ezáltal gyorsabban és olcsóbban tarthatnak kapcsolatot a fenntartóval, egyszerőbben küldhetik el jelentéseiket, statisztikáikat felettes szerveikhez. Folytatódott a közoktatási intézményeinkben a tantermi és csoportszobai berendezések cseréje, pályázatok és az önkormányzat támogatásával Általános iskoláink információs és kommunikációs eszközeinek fejlesztésére pályáztunk a Társadalmi Infrastruktúra Programra, az elnyert eszközöket elıreláthatólag a 2010/2011-es tanévben használhatják iskoláink. Közoktatási intézményeinkben támogattuk a posztgraduális képzéseket és a szakvizsgák megszerzését. 2009-ben a két általános iskolánk pályázott ilyen típusú képzésre a TÁMOP keretében. A közoktatás szakmai fejlesztésében az alábbi prioritásokat tartjuk szükségesnek: •

az alapkompetenciák és alapkészségek fejlesztése az óvodai nevelés és általános iskolai oktatás területén,

A közoktatási intézmények szakmai és tárgyi feltételeinek biztosítása érdekében nem csökkentjük az intézményi mőködési támogatásainkat. Az önkormányzat az intézmények számára összességében az intézményi költségvetés 48%-át biztosítja a mőködéshez a normatíván felül. Az intézmények szakmai munkáját segíti az Oktatási Alap is. Az általános iskoláink minden évben értékelik az országos kompetenciamérés eredményeit, és ha szükséges, intézkedési tervet készítenek a készségfejlesztésre. Az általános iskola 4. évfolyamán tartott matematika és olvasás-szövegértés készség felmérést egyénileg értékelték és egyéni fejlesztési terveket dolgoztak ki.

335

2008-tól minden évben a kistérség általános iskoláira kiterjedıen természettudományos kompetenciamérést végeztünk, és a mérés eredményeit felhasználtuk a természettudományos oktatás hatékonyságának növelése érdekében. •

a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges alapértékek kialakítása,

Elkészült a város közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzése, és az ehhez kapcsolódó intézkedési tervek, akciótervek. A szegregáció megszüntetése érdekében anti-szegregációs akciótervvel egészült ki az integrált városfejlesztési stratégia. •

a tehetséggondozás jelenlegi színvonalának megtartása a városban,

A tehetséggondozás az alapfokú oktatásban folyamatos. A „legszorgalmasabb diák” ösztöndíj-rendszer, a tanulmányi versenyek és programok támogatása ösztönzı hatású ezen a téren. A Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. úgy vette át az Eötvös József Gimnázium fenntartói jogát, hogy folytatja az Arany János Tehetséggondozó Programot. A tehetséges tatai gyermekek támogatása abban is megvalósul, hogy tehetséggondozó mővészeti, idegen nyelvi és sporttáborokat támogatunk. Az általános iskoláinkban matematika, testnevelés, ének-zene és idegen nyelvi emelt szintő oktatást folytató évfolyamok vannak. A városban mőködı három alapfokú mővészetoktatási intézmény is sikeres tehetséggondozást végez. Az önkormányzat két általános iskolája a TÁMOP pályázatán egy új tehetséggondozó program kialakítására nyert támogatást. Ezt a programot a 2010/2011-es tanévben kezdik meg. •

az integráltan nevelhetı, sajátos nevelési igényő gyermekek, valamint a részképesség problémával küszködı gyermekek hatékonyabb oktatásának megszervezése, (gyógypedagógus alkalmazása a közoktatási intézményekben)

A közoktatási intézményeinkben rendben folyik a gyógypedagógiai és logopédiai fejlesztés. A gyógypedagógiai, fejlesztési, logopédiai feladatokat a kistérséggel közösen oldjuk meg. 2008-ban a pedagógiai szakszolgálatunk 1 fı gyógypedagógus státuszt kapott az óvodás és általános iskolai alsó tagozatos gyermekek gyógypedagógiai fejlesztésére. A Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézetben is dolgozik egy fejlesztıpedagógus. Támogattuk intézményeinket abban is, hogy fejlesztıpedagógiai posztgraduális diplomát szerezzenek pedagógusaik, ezzel is segítve az intézményi fejlesztıpedagógiai munkát. •

az alapfokú mővészetoktatás területén elért eredmények megtartása,

A mővészetoktatás hagyományaira, az elért sikerek megtartására tekintettel támogattuk a Református Egyház Kenderke Református Alapfokú Mővészetoktatási Intézményt és a Concerto Zeneiskolát. A Menner Bernát Zeneiskola fúvószenekarának „városi fúvószenekarrá” történı minısítésére tekintettel a 2008. évi költségvetésben 1 millió forintot biztosítottunk. Az Oktatási Alapból támogattuk az intézmények megyei versenyeit, 2010ben.is támogattuk ezt a feladatot. A Menner Bernát Zeneiskola új épületbe költözik. A Súlyos normatíva csökkentés ellenére a város fenntartotta a mővészeti iskolákat. •

az idegen nyelvoktatás színvonalának fejlesztése.

Az idegennyelv-oktatás színvonalának biztosítása, fejlesztése érdekében támogattuk az intézmények szakmai és eszközfejlesztését. Nyelvi laborok mőködnek az intézményekben, amelyek az idegennyelv-oktatás magasabb színvonalú biztosítását szolgálják. Az általános iskoláinkban a nyelvoktatást mindenhol a harmadik évfolyamtól kezdik és csoportbontásban tanulják az idegen nyelvet. Mindkét általános iskolánkban lehetıség van német illetve angol nyelv tanulására egyaránt.

336

3.

A Kıkúti Általános Iskolában továbbra is támogatjuk a sportiskolai rendszer kialakítását.

A Kıkúti Általános Iskola sikeresen valósította meg a közoktatási típusú sportiskolai programot. Tata Város Önkormányzata 2008-ban egy kisbuszt vásárlását 50%-ban támogatta, hogy megkönnyítse a sportiskolai versenyekre való eljutást. A sportiskola mőködését minden évben anyagilag is támogattuk. Az Eötvös Gimnázium befogadó középiskolája lett a sportiskolai gyerekeknek.

4.

A határon túli magyar testvértelepülésekkel közösen „tanulói csereprogramot” indítunk a nemzeti identitás növelése céljából.

Szlovákiai testvértelepülésünkkel, Szıgyénnel sokoldalú óvodai és általános iskolai kapcsolataink van. Közoktatási intézményeiket meghívjuk a város nagyobb közoktatási szakmai rendezvényeire. Támogatjuk a Fazekas utcai Általános Iskola és a szıgyéni Csongrády Lajos Magyar Tanítási Nyelvő Alapiskola testvériskolai kapcsolatait. Az elmúlt idıszakban is minden évben megrendeztük a tavaszi anyanyelvi-történelmi versenyt a szıgyéni Csongrády alapiskola felsı-tagozatos diákjai számára, és a nyári tehetséggondozó mővészeti tábort, melyben a tataiak mellett szıgyéni és szovátai (sıt az utóbbi években pusztinai és magyarkanizsai) gyermekek és fiatalok is részt vesznek. Önkormányzatunk 2010ben 25 szıgyéni és kürti elsı osztályba lépı kisdiák családjának nyújt iskolakezdési támogatást a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére és közremőködésével.

5.

Szükségesnek tartanánk viszont egy új óvoda építését, hiszen több óvodánk nem az elıírásoknak megfelelı tárgyi feltételek között mőködik.

A Bartók Béla Óvoda 5 csoportosra történı bıvítésére és ezzel a Kuckó Óvodával történı összevonására a kompetenciaalapú nevelés szakmai feltételeinek biztosítása érdekében a KDOP keretében benyújtott sikeres pályázatunknak köszönhetıen a Bartók Béla óvoda helyén 2010-ben megkezdıdött az új óvoda építése, melyet a 2010/2011-es tanévben használatba vehetnek a gyermekek. Az új óvoda 125 férıhelyes lesz, tornateremmel, gyógytornateremmel és 150 adagos fızıkonyhával, környezettudatos megoldásokkal és kerttel. Itt helyezzük el a városi gyógytestnevelést is.

6.

A közoktatási intézmények tárgyi feltételeinek javításánál az alábbi prioritásokat tartjuk fontosnak: •

energiatakarékos felújítási programok (főtéskorszerősítés, világításkorszerősítés) melyek költségmegtakarítást is jelentenek

2008 végén elkészült a város aktualizált energiakoncepciója, a város energiastratégiája a 2009-2013-as évekre, valamint Tata Város Energiagazdálkodási Operatív Terve 2009-2010. évekre. 2008. május 28-án a képviselı-testület egyhangú szavazata alapján Tata Városa csatlakozott az Energie-Cités Szövetséghez, majd 2009-ben aláírta a Polgármesterek Szövetségét. A két nemzetközi szervezethez való csatlakozásunk komoly feladatok elé állítja a várost. 2008 nyarán több intézményben megtörtént a főtéskorszerősítés (Piros Óvoda, Új Úti Bölcsıde, Geszti Óvoda). A KEOP keretében pályázati támogatást nyertünk közoktatási intézményeink energiatakarékossá tétele érdekében nyílászárók cseréjére, homlokzati- és födémszigetelésre, a főtéshálózatok energetikai korszerősítésére. A projekt keretében 2010-ben megújul a Kıkúti

337

Általános Iskola, a Vaszary János Általános Iskola, a Fazekas utcai Tagintézmény régi épülete, a Geszti Óvoda, a Piros Óvoda, a Fürdı utcai Óvoda, a Jázmin utcai Tagintézmény és a Talentum Általános Iskola önkormányzati tulajdonban lévı épületét is korszerősítjük. Összefogás az energiahatékonyság jegyében a Tatai Kistérségben címő projekt keretében is kerül sor tatai intézményt érintı korszerősítésre. Érintett épületek Tatán: Polgármesteri Hivatal, Tata – 2890 Tata, Kossuth tér 1. Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Jázmin utcai Tagintézménye – 2890 Tata, Jázmin u. 23. Tatai Kistérségi Idıskorúak Otthona – 2890 Tata, Fényes fasor 2. •

az intézményhálózat felújítási feladataira, ciklusra szóló program kidolgozása, itt elıtérbe kerülne egy-egy intézmény teljeskörő felújítása. Ehhez szintén pályázati források szükségesek

Az intézmények felújítási munkáinak ütemezését elvégeztük, jelenleg a rangsorolt felújításokat tervezzük a költségvetés és a pályázatok lehetıségeihez mérten. 2007-ben, 2008ban és 2009-ben önkormányzatunk egyaránt 60-60 millió forintot fordított intézményi felújításokra. Megújítottuk, kicseréltük az intézmények vizesblokkjait, az elhasználódott belsı vezeték rendszereket és épülettetıket. Az Önkormányzat 2009-ben felújította a Vaszary János Általános Iskola és a Kıkúti Általános iskola ebédlıinek berendezéseit. Sikeresen pályáztunk a bılcsıdei férıhelyek növelésére is. A tatai Új úti bölcsıde fejlesztése a jelenleg 60 fıs kapacitás 20 fıvel történı növelését, a bölcsıdei szolgáltatások körének bıvítését (idıszakos gyermekfelügyelet, játszócsoport, szülık klubja, diétás étkezés), a nyújtott szolgáltatások színvonalának emelését célozza. A bıvítés egy gondozási egységet jelent, ami két foglalkoztatót, fürdıt, öltözıt tartalmaz. Az épület középsı részén a fejlesztés következtében lehetıség nyílik a hátrányos helyzető, speciális nevelési igényő gyermekek ellátására, új eszközök beszerzésére is. Rugalmas és a kötelezınél hosszabb nyitvatartási idıvel segítik a szülık munkavégzését. •

az általános iskoláknál tovább kell folytatni a szaktantermek, tantermek eszközfejlesztését, az informatikai hálózatba való bekapcsolásukat

Az eszközfejlesztés során kihasználunk minden pályázati lehetıséget. A TIOP pályázaton a szakmai eszközfejlesztésre nyertek támogatást intézményeink. A szakmai informatikai normatívára szintén minden évben pályáztunk. Ennek keretében szoftver és hardverfejlesztésre nyílik lehetıség az iskolákban. •

az óvodáknál fontosnak tartjuk az óvodai játszóudvarok felújítását, az európai uniós normáknak megfelelıen

Az elmúlt években teljesen felújítottuk a Geszti, a Kertvárosi Óvoda, és a Piros Óvoda játszóudvarát, a többi óvodában pedig a meglévı játékok részleges felújítására került sor. •

a ciklus végére egy általános iskolát, a Vaszary János Általános Iskolát, egy óvodát, a Piros Óvodát akadálymentessé szeretnénk tenni. Az akadálymentes óvoda és iskola összetett tárgyi és szakmai fejlesztést igényel

Az intézmények akadálymentesítési terveit elkészíttettük. 2007-ben pályázatot nyújtottunk be az akadálymentesítésükre, pályázatunk viszont nem részesült támogatásban Ennek ellenére a Piros Óvodában és a Kıkúti Általános Iskolában biztosítottuk az akadálymentes közlekedést. Az új zeneiskola a Fazekas utcai iskola régi épületében is teljesen akadálymentes lesz.

338

•

a Kıkúti Általános Iskola sportiskolai szakmai munkájához szükségesnek tartjuk, hogy felépüljön az iskola melletti tanuszoda, valamint egy, a város minden iskolája által használható mőfüves pálya.

A tanuszoda a szerzıdésnek megfelelı ütemezésben 2008 végére elkészült. A 2009 januárjától már mőködı tanuszodát a tatai és kistérségi általános iskolák 2., 3., 5. és 6. évfolyamos diákjai használják egy félévig, hetente egy órában Szintén igénybe vették a tanuszodát a kistérség nagycsoportos óvodásai. A mőfüves pálya építésére nem volt megfelelı pályázat, így annak megvalósítása a következı idıszakra marad, a megoldás jelenleg formálódik vállalkozói közremőködéssel.

7.

A ciklusra szóló szakmai fejlesztési feladatokhoz a képzési, továbbképzési rendszer átgondolásával a közoktatás személyi feltételeit is hozzá igazítjuk.

A pedagógus továbbképzési rendszerben támogattuk a szakmai feladatok ellátásához szükséges posztgraduális képzéseket. Ezek közül is kiemelten a sajátos nevelési igényő gyermekek oktatását, a mérési-értékelési feladatokat segítı, a készség fejlesztést segítı képzéséket.

8.

A felsıoktatásban tanuló tatai tanulók részére, továbbra is mőködtetjük a szociális és tanulmányi ösztöndíj pályázatokat.

A Mecénás Közalapítvány számára továbbra is biztosított a felsıoktatásban tanuló tehetséges tatai hallgatók tanulmányaihoz az önkormányzati támogatást, évente átlagosan 20 gyermek részesül 7.000,- Ft összegő ösztöndíjban.. Önkormányzatunk minden évben csatlakozott a Bursa Hungarica Felsıoktatási Önkormányzati Ösztöndíjprogramhoz is, 2007-2010 között évente átlagosan 80 tanuló részesült ösztöndíjban. A szükséges önkormányzati ösztöndíjrész fedezetét a költségvetésben biztosítottuk, biztosítjuk. A két ösztöndíjra együttesen évente 5 M Ft-ot fordítottunk.

9. Megalapítjuk a tatai általános iskolában és középiskolában tanuló diákok számára „Tata város legszorgalmasabb diákja” elnevezéső egy tanévre szóló ösztöndíjat.

A képviselı-testület 2007-ben megalkotta a „Tata város legszorgalmasabb diákja” díj alapításáról és adományozásának rendjérıl szóló helyi rendeletet, melynek alapján minden évben kiosztottuk az ösztöndíjat – az iskolaigazgatók javaslatai alapján.

10. Pályázati források bevonásával keressük a lehetıséget a Fazekas úti Általános Iskola épületének teljes felújítására.

2007-tıl, átgondolva az intézmény helyét és szerepét a város közoktatási rendszerében, a képviselı-testület döntése alapján a Fazekas utcai Általános Iskola a 2008/2009-es tanévtıl szervezetileg a Kıkúti Általános Iskola tagintézményeként mőködött tovább. Az iskola régi épületét az önkormányzat 2010-ben felújítja és a 2010/11-es tanévtıl a Menner Bernát Zeneiskola székhelye lesz. A szakmai-mőködési program alapján városi mővészeti oktatási centrum alakul ki itt. Az iskola felújítása érdekében közbeszerzési eljárást folytattunk le, a beruházás a nyári szünetben megvalósul. Az önkormányzat 2009-ben és 2010-ben is támogatta a fúvószenekart. 11. Az Eötvös József Gimnázium épülete Tata Város Önkormányzatának tulajdona, ennek teljes rekonstrukciója évek óta az egyik legfontosabb feladat. A ciklus során európai uniós pályázati támogatás segítségével ezt is szeretnénk megoldani.

A gimnázium 2008. szeptember 1-jével közvetetten a városhoz került. Az Eötvös József Gimnázium és Kollégium fenntartója a Tata Város Önkormányzata által alapított Tatai 339

Városkapu Közhasznú Zrt. lett. Így az ingatlan a Városkapu Zrt.-hez került használatba, a gimnáziumi, kollégiumi oktatási-nevelési feladatellátás céljából. Az épület felújítására – még a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által benyújtott pályázathoz – 50 millió forint önerıt biztosítottunk A pályázatot elutasítoták. Megvalósíthatósági tanulmányt készítettünk a volt piarista rendház kollégiumi funkcióinak kiváltási lehetıségeirıl is, és hasznosítási pályázatot írtunk ki.

12. Tervezzük, hogy a ciklus végére egy hatékony közoktatási minıségirányítási rendszer alakuljon ki a városban.

A közoktatási minıségirányítási programokat átdolgoztuk, a minıségirányítási rendszer az intézményekben megfelelıen mőködik.

Szociálpolitika 1.

A szociális alapszolgáltatások közül Tata Város Önkormányzata több kötelezı feladatot nem önállóan, hanem társulási formában lát el, ezért szakmai, tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása a Tatai Kistérségi Többcélú Társulással együttmőködve, a legfontosabb feladatunk a ciklusban.

2008-ban átdolgoztuk a városi szociális szolgáltatásszervezési koncepciót, ebben meghatároztuk a fejlesztési elképzeléseinket. A kistérségi és a városi feladatellátás biztosítása érdekében az intézményben a szükséges szakmai létszám rendelkezésre áll. A tárgyi feltételek színvonalas biztosítása érdekében az alapszolgáltatások átszervezését, a telephelyek felújítását és bıvítését terveztük. A Kocsi utcai Idısek Napközi Otthonában a belsı felújítás, tisztasági meszelés és a további szükséges munkálatok 2008 ıszén megtörténtek, annak érdekében, hogy a klub az ideiglenes mőködési engedélyt megkapja. Ez meg is történt. A Szélkút utcában kialakított, felújított lakás az ún. settlement ellátást biztosítja. A Deák Ferenc utcai telephelyen kialakítottuk a közösségi ellátások központját. A két támogató szolgálat integrációja után a támogató szolgáltatás székhelye is a Deák Ferenc utcai telephely lett. Az Almási út 43. sz. alatti ingatlanban HEFOP-os pályázatból fejlesztések valósultak meg 2007-ben. A 6 M Ft összegő támogatásból szakképzı termet, szociális helyiségeket, étkezıt alakítottak ki. További pályázati forrásból valósult meg a hajléktalan szálló bıvítése, melynek keretében 5 nıi férıhelyet alakítottak ki. A projekt összköltsége 15,6 M Ft volt, melybıl 9,6 M Ft pályázati forrás (Hajléktalanok Közalapítványa), a fennmaradó 6 M Ft részben intézményi saját, részben önkormányzati forrás. A projekt 2009. december 31-én zárult.

2.

A négy év alatt a Tata, Deák F. u. 1. szám alatt tervezzük kialakítani egy kistérségi szociális szolgáltatás és gyermekjóléti központot. A jelenlegi feladatokon (fogyatékosok nappali ellátása) kívül, az alábbi szociális szolgáltatások kerülnének ide: támogató szolgáltatás, családsegítés egyes feladatai, (adósságkezelés, információszolgáltatás, rendszeres szociális segélyben részesülıkkel együttmőködés) idısek nappali ellátását szolgáló klub, közösségi ellátás,

440

idısek átmeneti otthona

Elkészítettük a Deák Ferenc utcai telephely fejlesztésének szakmai tervezési programját és engedélyezési tervét. A KDOP keretében pályáztunk egy kistérségi szociális és gyermekjóléti központ kialakítására, a fenti tervek alapján. A pályázatunk nyert, így 2010-ben tetıtér beépítéssel megújul a Deák Ferenc utcai telephely. Az idısek nappali ellátása kapcsán megépülı emeleti részben 30 férıhellyel bıvül a klub. Az épület szigetelését és a főtési rendszert korszerősítjük, valamint megújul a homlokzat is. A Szociális Alapellátó Intézmény 2006-tól intézményfenntartó társulás keretében, a tatai kistérséghez tartozó valamennyi településre kiterjedıen látja el a szociális szolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatait (Naszály, Baj, Kocs, Szomód, Dunaszentmiklós, Vértestolna, Tardos, Neszmély, Dunaalmás). Az elmúlt években tapasztalható fokozódó gazdasági, társadalmi, szociális problémák az intézményre is egyre nagyobb terheket róttak, hiszen nem csupán a sokasodó feladatokkal kell szembenézni, hanem a problémák összetettsége, valamint esetleges egyidejő jelentkezése és a folyton változó és egyre bonyolultabbá váló jogszabályi környezethez való alkalmazkodás kényszere is megnehezítette az e területen feladatot ellátók tevékenységét. Az intézmény alkalmazottainak a velük szemben támasztott fokozott elvárások mellett, ugyanakkor változatlan létszámban kellett helytállniuk a mindennapokban. Ezért is nagyon fontos, hogy az átalakítás elıtt álló Deák Ferenc utcai ingatlanban 2010. ıszétıl immáron méltó körülmények között kerülhet minderre sor. 3.

A következı négy év során megoldjuk a jelzırendszeres házigondozás kialakítását.

2009-ben kistérségi szinten megindítottuk a jelzırendszeres házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatást, 40 készülékkel. 2010-ben újabb 40 készülékkel bıvítettük a szolgáltatást. 4.

A helyi szociálpolitikában kiemelt fontosságúnak tartjuk a családok támogatását.

A ciklus alatt feszítı gondot jelentett a városban a három év alatti kisgyermekek napközbeni ellátása. Önkormányzatunk a helyzet megoldására fejlesztési programot dolgozott ki. A KDOP keretében sikerrel pályáztunk az Új úti Bölcsıde bıvítésére. 2010-ben megkezdıdik az építkezés, és a bölcsıde kibıvül egy kétcsoportos gondozási egységgel és egy korai fejlesztést, gondozást segítı helyiséggel. Támogattuk a Tatai Református Egyház és a Háztőzırzı Nık és Anyák Egyesületét családi napközik létrehozására. A ciklus alatt biztosítottuk az óvodai és általános iskolai napközbeni ellátásokat és az intézményi gyermekétkeztetéseket. A Gyermekbarát Város program számos intézkedése – ha közvetve is – szintén a családok életének megkönnyítését szolgálja. A felgyülemlett távhı-szolgáltatási díjhátralék rendezését különbözı lehetıségek felkínálásával próbáljuk elısegíteni. Ezen belül megemlítendı a 3-6 hónapra (kivételes esetben 12 hónapra) szóló részletfizetési lehetıség, az adósságkezelés, valamint a szintén segítséget jelentı szociális segély. 5.

A pénzbeli ellátások rendszerében nem támogatunk olyan segélyezési gyakorlatot, amely a munkaerı piactól való távolmaradásra ösztönöz.

A helyi munkaügyi kirendeltséggel jó szakmai kapcsolatunk alakult ki. A segélyezettek – különösen az adósságkezelést, lakásfenntartási támogatást igénybe vevık – együttmőködnek a Családsegítı Szolgálattal. A városban és a kistérségben is – a közhasznú foglalkoztatás keretében – bevonjuk a segélyezetteket a munka világába. A 2009-es és a 2010-es évekre a munkaügyi szervezettel közösen foglalkoztatási tervet készítettünk a tartós munkanélküliek foglalkoztatásának segítésére. Az önkormányzat által folyósított szociális ellátások közül mind az érintettek körét, mind az erre fordított támogatás összegét tekintve kiemelkedı az aktív korúak ellátása körébe tartozó

441

rendelkezésre állási támogatás és a rendszeres szociális segély. Az aktív korúak ellátása szabályainak megváltozása folytán kizárólag az részesülhet rendelkezésre állási támogatásban, aki teljesíti a munkaügyi központtal való együttmőködést a jogszabályban foglaltak szerint és a jogosultság megállapítását követıen kéri az álláskeresıként történı nyilvántartásba vételét, teljesíti az álláskeresési megállapodásban foglaltakat, illetıleg közfoglalkoztatásban vesz részt. A közfoglalkoztatásban való részvétel iránti igény megnıtt az elmúlt idıszakban. 2009-ben 276 fıt foglalkoztattunk közcélú munkavégzés keretében. Aktív korúak ellátására összességében 27.492.000 forintot fordítottunk, ebbıl a rendelkezésre állási támogatások összege 15.066.000 forint, míg rendszeres szociális segély 96 fı részére összesen 12.426.000 forint. (ebbıl 10 fı egészségkárosodott személy 4.348.000 forint összegő támogatással.) A 2008. évi gazdasági világválság hatására a törlesztı részletek emelkedése folytán nehéz helyzetbe került családok hiteltörlesztésének támogatásáról 2009-ben rendeletet alkottunk, melynek alkalmazásával a rendelet 2009. december 1-jei hatályba lépése óta 10 fıt összesen 1.620.000 forint összegő támogatásban részesítettünk. A létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdı 755 személy részére 2009. évben 1324 alkalommal átmeneti segély címén összesen 15.010.000 forint összegő támogatást biztosítottunk. Ezen belül az új szociális rendeletünk 2009. márciusi megalkotásával bevezettük a krízissegélyt, amelynek keretében azon személyeket részesítettünk átmeneti segélyben, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezı többletkiadások - különösen hosszan tartó betegség, elemi kár, munkahely elveszítése, vagy vagyon elleni bőncselekmény áldozatává válás - miatt anyagi segítségre szorulnak. Ezen segélyezési formára az elmúlt idıszakban - részben a gazdasági helyzet, részben a rendkívüli idıjárás miatt - fokozottabb igény jelentkezett. Adósságkezelési szolgáltatás keretében nyújtott adósságcsökkentési támogatásban az önkormányzat 2009-ben 50 fıt részesített 4.519.000 forint összeggel. Ezen támogatást kizárólag azon személyek részére biztosítjuk, akik vállalják az adósságkezelési tanácsadásban való együttmőködést (a Szociális Alapellátó Intézménnyel) és a támogatással nem érintett adósság törlesztését (önerı). A lakásfenntartási támogatást 762 szociálisan rászorultnak biztosítottunk összesen 16.719.000 forint összegben az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez. Ápolási díj címen a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó, 89 fı részére 2009-ben 24.989.000 forint anyagi hozzájárulást biztosítottunk. A szociális támogatási rendszerünk kisebb szeletét teszik ki: az idıskorúak járadéka (5 fı), a temetési segély (114 fı), a közgyógyellátás (97 fı), az életkezdési támogatás (9 fı), a közlekedési kedvezmény (97 fı), a lakáscélú támogatás (18 fı). Ezekre 2009-ben összesen 9.280.000 forint támogatást és lakáscélú támogatásként 2.450.000 forint kamatmentes kölcsönt biztosított az önkormányzat. A gyermekvédelmi ellátások közül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2009-ben 320 család 604 gyermeke részesült, melyhez kapcsolódó támogatások együttes összege 6.399.000 forint, míg idıszakosan létfenntartási gondokkal küzdı, vagy létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került 420 családot 727 esetben 7.486.000 forint összegő rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettünk.

6.

Továbbra is fontosnak tartjuk a városban mőködı szociális célú szervezetek, alapítványok mőködését. Támogatásukat a ciklus alatt is fenn kívánjuk tartani.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével folyamatos az együttmőködésünk. A Szociális, Gyermekjóléti és Egészségvédelmi Alap 442

pályázható keretét megemelve a városi civil szervezetek szélesebb körő támogatását tudtuk biztosítani a szociális és gyermekjóléti feladatellátásban. Így támogattunk olyan bőnmegelızési, drogprevenciós, egészségmegırzı, felvilágosító programokat, amelyeket civil szervezetek szerveztek. Ugyancsak támogatást nyert több szervezet napközis táborra, nyári szabadidıs rendezvényre. A Tatai Városkapu Zrt. 2008-ban és 2009-ben útjára indította az esélyegyenlıségi napok programsorozatot, amelyben a városban lakó fogyatékkal élık hatékonyabb integrációját tőzte ki célul. A rendezvénysorozatra az önkormányzat projektgazdaságával a Zrt. két sikeres pályázatot is benyújtott. 7.

A ciklus ideje alatt mőködtetjük a szociális, gyermekjóléti és egészségvédelmi alapot, ezzel is segíteni szeretnénk a szektor hatékonyabb mőködését.

A Szociális, Gyermekjóléti és Egészségvédelmi Alap segítségével támogattuk a civil szervezeteket az általuk végzett munka hatékonyságának növelése érdekében. 2007-ben 23 db eredményes pályázatra 3 millió forintot, 2008-ban 31 db pályázatra 3 millió forintot, 2009ben 25 pályázatra 3 millió forintot, 2010-ben 17 pályázatra 1,5 millió forintot fizettünk ki támogatásként – egyenlı arányban megosztva az intézmények, valamint a civil és egyéb szervezetek között. 8.

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattól 2007. július 1-tıl a Tatai Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásába kerül az Idıskorúak Otthona. Az Idıskorúak Otthona által használt ingatlanok Tata város tulajdonában vannak. A ciklus elején fejlesztési programot dolgozunk ki a Tatai Kistérségi Többcélú Társulással együttmőködve, a fenti ingatlanok fejlesztésére.

A Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Tanácsa döntött a fenntartásába került Idıskorúak Otthona fejlesztésérıl, a korszerő, gazdaságos, egy telephelyen történı mőködtetésrıl. Ennek érdekében megterveztettük a Fényes fasori épületegyüttes bıvítését. Elsı ütemben a Fényes fasori épület belsı felújításának, a főtéskorszerősítésnek, a világítástechnika és a vizesblokkok felújításának, valamint a tetı szigetelésének tervei készültek el. Ezekre a meglévı épületet érintı felújításokra a TIOP keretében sikeres pályázatot nyújtott be az intézmény. Szintén pályáztunk az épület energiaracionalizálására, amely pályázatunk szintén nyert. Ezek a felújítások 2010-ben elkezdıdnek. 9.

Támogatjuk a munkába állást segítı képzési (átképzési) programok megvalósulását.

A Közép-dunántúli Munkaügyi Központ Tatai Kirendeltségével e téren az együttmőködésünk folyamatos, a kirendeltség-vezetı évente külön elıterjesztést készít a képviselı-testület számára a város munkaügyi helyzetérıl, benne kitér a különbözı képzési formákra is. Közmővelıdés 1.

A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a Magyary Zoltán Városi és Megyei Mővelıdési Központ épületegyüttese teljes rekonstrukcióra szorul. A ciklus alatt végig kell gondolni, az épület részleges felújítását, vagy új épületekkel, szolgáltatási formákkal való kiváltását.

2008-ban elkészítettük Tata város középtávú kulturális stratégiáját, amelyben meghatároztuk a kulturális infrastruktúra fejlesztés lehetséges irányait. A ciklus alatt többször foglalkoztunk a könyvtár és mővelıdési ház épületének sorsával. Felmérettük a mővelıdési ház rekonstrukciójának, felújításának költségeit. Ez olyan nagy összegő, hogy az önkormányzatunk jelentıs támogatás nélkül nem tudja elvégeztetni. 2008ban szakmai tervezési programot készítettünk egy új könyvtár építésére. Reményeink ellenére sajnos nem jelent meg olyan európai uniós pályázat, amely segítségével egy új könyvtárat fel

443

tudtunk volna építeni. Nem jelent rekonstrukciójának támogatására sem.

2.

meg

pályázat

közmővelıdési

intézmények

A mővelıdési központ esetében megvizsgáljuk annak lehetıségét, hogy több kulturális és idegenforgalmi szolgáltatást hogyan tudunk gazdasági társaság keretein belül mőködtetni.

Tata Város Önkormányzati Képviselı-testülete a kulturális, közmővelıdési, turisztikai, városmarketing feladatok ellátására 2007. július 1. napjával megalapította a Tatai Városkapu Közmővelıdési, Turisztikai, Pályázatkoordináló és Kommunikációs Kiemelten Közhasznú Nonprofit Zártkörően Mőködı Részvénytársaságot, amely közmővelıdési és közhasznúsági megállapodás alapján önálló gazdálkodó szervezetként lát el részben önkormányzati feladatokat. E gazdasági társaság látja el a közmővelıdési intézményi feladatokat és a városi rendezvények szervezését.

3.

A Móricz Zsigmond Városi Könyvtárnál a könyvtári munka korszerősítéséhez az alábbi fejlesztési feladatokat tervezzük megoldani: • könyvtári tömörraktár létrehozása, • a könyvtár dokumentum állományának elektronikus feldolgozása, • a könyvtári dokumentumokhoz való elektronikus hozzáférés feltételeinek javítása

A könyvtár áthelyezésének programja tartalmazza ezeknek a szolgáltatásoknak az új székhelyen történı biztosítását. A tömörraktár számára megfelelı helyiség kialakítását terveztük az új helyen. A könyvtári dokumentumok elektronikus feldolgozása 2010-ben elkezdıdik egy elnyert pályázati támogatás segítségével, a feldolgozáshoz szükséges szoftvert a könyvtár már megvette. 4.

Az Angol kertben mőködı Szabadtéri Színpad mőszaki állapota egyre romlik. A Szabadtéri Színpad rekonstrukciójára programot dolgozunk ki és külsı erıforrások bevonásával, felújítjuk.

Az Angolkert rehabilitációjára a KDOP keretében benyújtott pályázatunk sikeres volt. A projekt megvalósítása 2010-ben indul. A szabadtéri színpad új arculatot kap, felújítjuk a technikai felszereléseket és a bútorzatokat, valamint a Jenı malom épületét is. A Kiskastély épülete is megújul, az épületben található freskót restaurálják. A park felújításával egy idıben a Sport utca és a Baji utca egy szakasza új útburkolatot kap, és parkolóhelyek létesülnek. Ezzel az Angolkert új kulturális centrumává válik a városnak.

5.

A ciklus alatt támogatjuk a már meglévı kulturális nagy rendezvényeket és a kulturális alap segítségével esetleg induló új fesztiválokat, kulturális rendezvénysorozatokat

A Kulturális Alap pályázható keretébıl 2007-ben 25 rendezvény támogatására 4 millió forint, 2008-ban 36 szervezetnek 5 millió forint, 2009-ben 23 szervezetnek 5 millió forint, 2010-ben 15 szervezetnek 2 millió forint támogatást adtunk, ezek nagyobbrészt nem önkormányzati intézmények voltak. Ezekkel a pályázati támogatásokkal is hozzájárultunk a civil szervezetek kulturális, közmővelıdési programjainak megvalósításához. Mind a városi nagyrendezvények esetében, mind pedig az évközi jeles napok alkalmával színes programkínálat várta az érdeklıdıket. Ebben a ciklusban indult útjára visszatérı rendezvényként az önkormányzati szervezéső Fényes Családi Nap, és egy rendezvényszervezı iroda jóvoltából a Tatai Patara.

444

6.

Kiemelten kezeljük a városi és nemzeti ünnepek méltó megünneplését, ezzel is erısítve a tatai polgárok összetartozását, nemzettudatát

A nemzeti ünnepekrıl történı megemlékezések körét kibıvítettük. 2006 októbere óta – tatai magánszemélyek és diákok közremőködésével – minden évben külön megemlékezést tartunk az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi eseményeirıl. Az ünnepségek megszervezésében és lebonyolításában fontos szerepet kapnak intézményeink, civil szervezeteink és a tatai fiatalok is. Az önkormányzat által emelt új emlékmővek is segítik a méltó megemlékezést (az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékmőve az Ady Endre utcában, Trianon emlékmő a Nemzeti összetartás terén). Az egyéb városi rendezvények közül kiemelkedik a Magyar Kultúra Napja, a Gyereknap, a Pedagógusnap, a Karácsonyi ajándék koncert, és az Újévi koncertek. 7.

Állandó kapcsolatot kívánunk fenntartani a városban és városkörnyékén élı mővészekkel. Támogatni kívánjuk a jelenleginél szélesebb körben a bemutatkozási lehetıségeiket (városban, kistérségben, testvérvárosainkban és egyéb nemzetközi szinten)

A helyi és kistérségi mővészek, alkotók számára rendszeres bemutatkozási lehetıséget biztosítunk a városban, a városi rendezvényeken. Évrıl évre nı a Magyary Zoltán Mővelıdési Központban rendezett kiállítások rangja, népszerősége. Az intézmény belsı tereit kihasználva évente 20 – 30 kiállítást rendeznek. A Mővelıdési Központban rendezett képzımővészeti kiállítások iparmővészeti kiállítások népmővészeti, vegyes kiállítások fotómővészeti kiállítások Összesen:

2007-ben

2008-ban

2009-ben

18 6 1 4 29

13 3 2 8 26

15 2 4 6 27

A Mővelıdési Központban rendszeresen és tervszerően mutatják be országos hírnevő képzımővészek alkotásait, ugyanakkor menedzselik a fiatal, tehetséges, pályakezdı alkotókat is, különös tekintettel a tataiakra. Állandó kiállítást hoztunk létre Martyn Ferenc Munkácsydíjas képzımővész alkotásaiból. 8.

Méltó módon készülünk megemlékezni 2008-ban Tata és Tóváros egyesítésének 70. évfordulójáról, valamint 2010-ben a Tatán tartott országgyőlés 500. jubileumáról

Ünnepi képviselı-testületi ülésen emlékeztünk meg Tata és Tóváros egyesítésének 70. évfordulójáról. Kulturális, ismeretterjesztı, és sportprogramok egész sora tette színessé a jubileumi megemlékezést. Az évforduló alkalmából emlékérmet adtunk ki és emléktáblát avattunk a Városháza Kossuth téri homlokzatán. Részben az évfordulóhoz kapcsolódva, több hónapos, széles körő társadalmi vitát követıen 2008 júliusában könyv formájában is megjelent a Magyary-terv, amely Tata hosszú távú fejlesztési céljait, a gazdasági-társadalmi fejlesztés irányait foglalja össze. Az 1510-ben Tatán tartott országgyőlésrıl tudományos konferenciával, gyermek és ifjúsági programokkal, történelmi kiállítással, az Annales Tataienses sorozat újabb kötetének kiadásával, ünnepi gálamősorral és emlékmőavatással emlékezünk meg.

9.

A Nemzeti Emlékezet Program keretében, a kiemelkedı hazai kultúrtörténeti emlékünnepeket rendezvénysorozatokkal kívánjuk emlékezetessé tenni (2007. Kodály Zoltán, 2007. Batthyány Lajos, 2008. Hunyadi Mátyás, „magyar reneszánsz”, „modern reneszánsz”, 2009. Kazinczy Ferenc, 2010. Erkel Ferenc)

445

2007-ben az összes jelentısebb tatai kórust felvonultató nagyszabású koncerttel emlékezett meg önkormányzatunk Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójáról. A jubileumról több tatai intézmény külön programokkal is megemlékezett. 2008-ban, kapcsolódva az országos rendezvénysorozathoz kiemelt programjaink, kiállításaink a reneszánsz mővészet elıtt tisztelegtek. 2009-ben és 2010-ben Kazinczy illetve Erkel rendezvénysorozatot szerveztünk a városban.

Közbiztonság 1.

Nagyobb figyelmet fordítunk a tataiak és a Tatára érkezı turisták biztonságának megteremtéséhez. A Tatán szolgálatot teljesítı rendıröket az önkormányzat meghatározott mértékig támogatja lakásproblémájuk megoldásában. Szorgalmazzuk és támogatjuk, hogy a rendırök folyamatosan járırözzenek a városban – elsısorban a turisztikai szezon ideje alatt -, ami szintén a közbiztonság javítását eredményezheti.

Tata Város Önkormányzata szoros együttmőködést alakított ki a városi rendırkapitánysággal a tatai lakosok, valamint az ide érkezı turisták biztonságának megóvására és a turisztikai értékek megvédésére. Ennek érdekében a rendırség a nyári idıszakban fokozottan ellenırizte a turisztikai szempontból fontos intézményeket területeket. Tata Város Önkormányzata 2009ben ezért a többletmunkáért 2,1 M Ft-tal, 2010. 2,5 M Ft-tal támogatta a tatai rendırkapitányságot. A Tatán és környékén szolgálatot teljesítı rendırök lakáshoz jutását oly módon segítjük, hogy a Mindszenty téren lévı költség alapú bérlakásokra bérlıkijelölési jogot biztosítunk a Komárom-Esztergom Megyei Rendır-fıkapitányságnak. 2007-ben a képviselı-testület megalakította Tata Város Közterület-felügyeletét, mint önálló jogi személyiséggel rendelkezı, részben önálló költségvetési intézményt. A szervezet az Agostyáni utca 1-3. szám alatti irodaházban kapott helyet, munkáját számítógépek, fénymásoló, nyomtató, digitális fényképezıgépek, telefonok és egy szolgálati gépjármő segíti. A közterület-felyügyelet éves költségvetési kerete mintegy 20 millió forint, aminek nagy részét a személyi juttatások, járulékok, valamint a rezsi költségek teszik ki. A közterület-felügyelet éves bevételei a következıképpen alakultak: 2008-ban 2009-ben 2010-ben május végéig

2.154.000 Ft 5.025.000 Ft 500.000 Ft

A bevételeknél is fontosabb mutatószám a közterületek rendezettebb képének kialakulása, a vadplakátolások lehetıség szerinti megelızése, megakadályozása, az illegálisan lerakott hulladék csökkenése, illetve a közterületek használatából származó bevételek növekedése. A szervezet fontos feladata még a rendezvények biztosítása, a városi nagy rendezvényeken a jogsértések megelızése. 2.

Intézményeink keretében ösztönözzük- az országban már több településen sikeresen mőködı - drogprevenciós modellprogram beindítását.

2008-ban elkészítettük Tata Város Drogmegelızési Stratégiáját és a drogprevenciós feladatok ellátására újjáalakítottuk a Városi Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumot. 2009-ben európai uniós támogatással testvérvárosi konferenciát tartottunk a kábítószer használat és egyéb káros szenvedélyek megelızésérıl a gyermekek és fiatalok körében. 3.

Támogatjuk a polgárırség munkáját.

446

A bőnmegelızési program keretében is együttmőködünk a polgárırséggel. A mőködésükhöz az önkormányzat minden évben anyagi támogatást nyújt.

Sport 1.

Városunkban 30 sport- és sport jellegő civil szervezet mőködik, ezért a 2004-es Sportkoncepció is fontosnak tartotta, hogy mint az egyetemes kultúra része, a sport legyen támogatott a városban. Legfontosabb szerepe az egészség megırzésében, az ifjúság fizikai és erkölcsi nevelésében mutatkozik meg.

Örvendetes, hogy az utóbbi idıkben új szakosztályok, divatsportágak (pl. amerikai football, street-ball, íjászat, görkorcsolya, fitt-ball, thai-boksz, Shaolin Kung-fu, modern tánc, sárkányhajózás, ugrókötelezés stb.) is gyökeret tudtak ereszteni. Népszerőségük garancia a hosszú távú mőködésre. A Hódy SE, a TTT-HSE és az Aréna SE az új igények alapján növelte szakosztályainak számát. 2.

Az egészséges életmód szervezeti és tárgyi feltételeinek a biztosítása, a sportkoncepcióban foglaltak végrehajtása, a következı évek feladatai között is szerepet kap.

A szervezeti feltételek biztosítottak az egészséges életmód gyakorlásához, képzett testnevelık, tanfolyamvezetık és szakedzık állnak megfelelı számban rendelkezésre. A tárgyi és létesítményi feltételek évrıl évre javulnak. Pályázatok útján céltámogatásokkal sikerült biztosítani a sportfelszereléseket. Fedett létesítmények is rendelkezésre állnak (az Eötvös-csarnok, a Vaszary-csarnok, a Kıkúti csarnok és a kistérségi tanuszoda). Az Edzıtáborral történt megállapodás keretében igen jó feltételekhez jutnak a kézilabdások, atléták, úszók, tekézık, teniszezık, vívók stb.. Szabadtéren, a Gyermekbarát Város program keretében, fiatalok kezdeményezésére megvalósult egy kerékpáros ügyességi pálya. Pályázat útján remény van az Öreg-tó partján egy szabadidısport centrum megépítésére, az erdei tornapálya felújítására, kerékpárutak megépítésére stb. A Tatai Városkapu Zrt. elkészítette a városi kamaszpark – alternatív rekreációs központ vázlatterveit, amely pályázati lehetıség hiányában komplex formában nem valósulhatott meg. Alternatív projektként kidolgozták a Kıkúti Általános Iskolában egy multifunkcionális sportsátor megvalósíthatósági tanulmányát.

3.

A város számára továbbra is kiemelten fontos a hagyományos városi sportrendezvények és sportágak rendszerének folyamatos támogatása. Megvizsgáljuk, hogy a modern és extrém sportok feltételeit szabadidısport keretében milyen lehetıségek között tudjuk biztosítani.

A városi kiemelt, hagyományos sportrendezvényeit (a Nemzetközi Minimarathont, a Tófutásokat, a Kihívás Napját, a Gyalogló Világnapot, a Bécs-Budapest Szupermarathont, az Októberi Tata-Agostyán emlékfutást, a Szilveszteri Tó-futást, a diákolimpiákat, a vívó, kézilabda, kajak-kenu, sakk és egyéb versenyeket) együttmőködési megállapodások keretében támogatjuk. A Tatai Városkapu Zrt. több új, innovatív sportrendezvényt is életre hívott (utcai görkorcsolyaverseny, Jég – Zene – Jégvirág Fesztivál, Esélyegyenlıségi Sportnap, kajakfesztivál). A rendezvények részben pályázati forrásból valósultak meg, évente átlagosan 1 M Ft pályázati összeget az önkormányzat pénzbeli támogatással egészítette ki. A rendezvények látogatottsága jó, átlag 300-400 fı, kiemelkedik a Jég – Zene – Jégvirág Fesztivál, melyen átlagosan 1500-2000 fı vett részt.

447

4.

Fontosnak tartjuk külön elismerésben részesíteni a nemzetközi és országos szinten kiemelkedı eredményt elért sportolókat.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a nemzetközi és országos szinten kiemelkedı eredményeket elért tatai sportolók száma. Minden év elején több mint 200 fı vehetett át elismerésként külön az erre az alkalomra készítetett tatai emlékérmet az elmúlt évi sporteredményéért. 5.

A ciklus elején megalkotjuk a városi sportrendeletet.

A tervezett városi sportrendelet, sportkoncepció megalkotása elıkészítés alatt áll. Érdemes megvárni a várható sporttörvény és önkormányzati törvény esetleges változását, hiszen igen lényeges lenne ezekkel összhangban megalkotni a dokumentumot. 6.

Megalapítjuk a tatai sportolók fair play díját.

A díj megalapítására nem érkezett szakmai javaslat, így az nem készült el.

VII.

Önkormányzat A szolgáltató önkormányzati projekt megvalósítása Az önkormányzati közigazgatás szakmai teljesítıképességének erısítése meghatározó jelentıségő kérdés. Az emberi, személyi erıforrások bıvítésének egyre inkább súlyos költségvetési, illetve szervezési korlátai vannak. Az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal mőködése tekintetében legfıképpen a szolgáltató jellegnek kell megmutatkoznia. Ezen alapkövetelménynek azonban csak anyagi és szellemi ráfordításokkal, fejlesztésekkel, az innovációs képességek és készségek felerısítésével tudunk megfelelni. A Polgármesteri Hivatalban meglévı irodai elhelyezési adottságok javítása érdekében olyan irodai, ügyfélfogadási tereket kell kialakítani, amelyek a színvonalas és kultúrált ügyfélfogadás feltételeit teremtik meg. Az új helyen kialakítandó okmányirodához csatlakozóan a lakossági ügyfélfogadás olyan centrumát kell kialakítani, amely a legszélesebb területeken tudja segíteni az ügyek intézését, a különféle eljárások kezdeményezését a lakosság számára. Az ehhez szükséges infrastruktúrát saját vagyoni, költségvetési, illetve pályázati erıforrások bevonásával lehet és kell elıteremteni.

A képviselı-testület döntését követıen 2009. március 1-jétıl az Okmányiroda kikerült a polgármesteri hivatal épületébıl és az Ady E. u. 24. alatt mőködik és igényes körülmények között fogadja az ügyfeleket. Az ingatlan ügyfélbarát kialakítása érdekében festést, villanyszerelést, teljes bútorzat beszerzést, számítástechnikai eszközök cseréjét, hálózatszerelést, közvetlen informatikai és telefon összeköttetést valósítottunk meg. Az okmányirodai munkaállomásokat, berendezéseket a KEKK Hivatal biztosítja, önkormányzatunk azonban az ügyintézés gyorsítása, a várakozási idı csökkentése érdekében még egy munkaállomást és egy okmány-nyomtatót bérelt a hivataltól, amelyek finanszírozása saját költségvetésébıl történik. Ügyfeleinknek lehetısége van telefonon és interneten is idıpontfoglalásra, így a várakozási idı minimálisra csökkenthetı. Egyéb esetekben sorszám kihúzását követıen kerül sor az ügyintézésre, ez esetben az elkerülhetetlen kisebb várakozást az erre a célra kialakított kényelmes ügyfélváró helyiségben tölthetik el az ügyfelek. A polgármesteri hivatalban a volt okmányirodai részen szinte teljes felújítás történt. Így az adócsoportunk egy helyen fogadhatja az ügyfeleket és végezheti munkáját – többek között a kiépített informatikai hálózatnak és az új számítógépes gépparkjuknak köszönhetıen. A pénztár a nagy ügyfélforgalmára tekintettel a földszintre került. A hivatali épület más részeit is részben vagy egészben felújítottuk. Ezek közül külön említésre méltó a két földszinti

448

tárgyaló teljes felújítása. Ezek közül a nagyobbik a „Martyn-terem” elnevezést kapta, mert itt állandó kiállítást rendeztünk be Martyn Ferenc Munkácsy-díjas képzımővész hagyatékából. Elıttünk álló feladat a KEOP keretében elnyert pályázati támogatásból a nyílászáró csere elvégzése. Az épület akadálymentesítésének megoldása továbbra is gondot jelent – ehhez újabb pályázati lehetıséget várunk. 2005. november 1-én lépett hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (KET). A törvény X. fejezete foglalkozik az elektronikus ügyintézéssel és hatósági szolgáltatással. Az Európai Unió eEurope akcióterve a közigazgatásra vonatkozóan célként jelöli meg többek között az alapvetı közszolgáltatások elektronikus úton történı elérését, az új információs technológiák elérését a közigazgatás minden szintjén. A célok elérése, de legalább azokat megközelíthetı teljesítése érdekében jelentıs erıfeszítésre lesz szükség a meglévı hátrányunk csökkentése érdekében. Nélkülözhetetlenek a hivatalnál rendszeresített informatikai hálózatok, szoftverek, a különbözı információs adatbázisok fejlesztése, rendszeresítése és alkalmazása. Szükséges mind a belsı hivatali ügyvitel, a képviselıkkel való kapcsolattartás (testületi elıterjesztések továbbítása), mind pedig az ügyfelekkel való interaktív e-ügyintézési kapcsolatok erıteljes kiépítése. A hivatal WEB-honlapjának továbbfejlesztésére alapítva az ügyfeleknek szóló tájékoztatók mellett, elérhetıvé kell tenni a különbözı formanyomtatványok letöltését, illetve késıbbi fázisban a konkrét e-alapú ügyintézést is. A helyi közigazgatás érzékelhetı hatékonyságnövekedése várható, ha a rendelkezésre álló pályázati és saját forrásokat ésszerően és célzottan a legkorszerőbb információtechnológiai fejlesztésekre fordítjuk. Megkerülhetetlen feladat az ügyintézés háttér- feltételeinek javítása terén az is, hogy egy korszerő és megfelelı tárolókapacitással ellátott irattár kerüljön a hivatalnál kialakításra. Az ügyintézés feltételeinek tárgyi, információs technológiai korszerősítése pozitív hatást fejt ki a hivatali szervezeti kultúra fejlıdésére is, aminek az ügyfelek számára is majd érzékelhetıvé kell válnia.

A képviselı-testület programjában célként tőzte ki, hogy a képviselıkkel való kapcsolattartásban – elsısorban a testületi elıterjesztések továbbításában – ki kell építeni az elıterjesztések elektronikus úton történı továbbítását. E cél érdekében valamennyi képviselı részére használatra átadtunk megfelelı programmal felszerelt személyi számítógépet. Az elektronikus postázás követelménye a Szervezeti és Mőködési Szabályzatába is bekerült. 2008. elejétıl szinte valamennyi képviselınek, s néhány bizottsági tagtól eltekintve a bizottsági tagoknak is, elektronikus úton küldjük a bizottsági és képviselı-testületi ülések meghívóit, elıterjesztéseit. A képviselıkkel való kapcsolattartás egyéb eseteiben alkalmazzuk az elektronikus módszert. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény figyelembevételével 2008 júliusától az önkormányzat honlapjára is felkerülnek a képviselı-testület ülésére készült anyagok, ezzel is lehetıséget biztosítunk a testületi munka állampolgárok általi minél szélesebb megismertetésére, nyilvánosságára. Az ügyintézés háttér-feltételeinek javítása érdekében egy korszerő, megfelelıen berendezett irattárat alakítottunk ki 2008. év tavaszán a polgármesteri hivatalban. Kiemelt figyelmet fordítunk az ügyfelek tájékoztatására az adóbevallási és adófizetési kötelezettségre vonatkozóan, valamint az adómentesség/adókedvezmény igénybe vételével kapcsolatban. A szakszerő és pontos tájékoztatás érdekében a jogszabály által elıírt határozaton és értesítésen kívül a fizetési határidıkrıl, egyéb fontos információkról az önkormányzat honlapján, a tatai televízióban, illetve a 24 óra címő újságokon keresztül is

449

értesítjük az adózókat. A telefonos és személyes megkeresés során az Adócsoport köztisztviselıi naprakész tájékoztatást nyújtanak az ügyfeleknek. A képviselı-testület 2008 májusában döntött arról, hogy az önkormányzat pályázatot nyújt be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program keretében, a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése címő pályázatra. Pályázatunk kedvezı elbírálásban részesült, közel 20 M Ft-os támogatásban részesült. A pályázat projekt célként tőzte ki a döntési mechanizmus korszerősítését, a költségvetési gazdálkodás eredményességének javítását, valamint a partnerség erısítését a lakossággal, a civil és vállalkozói szférával, A fenti pályázati célok tejlesülésével, a hivatal szervezetfejlesztésével a Gazdasági Programban foglaltak szellemi alapjai teremtıdnek meg. A projekt megvalósítása 2009. március 1-én kezdıdött meg, várható befejezése 2010. augusztus 31.

Az önkormányzat kapcsolati rendszere 1.

Fontosnak tartjuk a mőködı fórumrendszer fenntartását, elemeinek bıvítését, számítunk a civil szervezetek véleményre, szerepvállalásukra az önkormányzati feladatok megoldásában.

A fent említett ÁROP projekt részeként törekszünk a partnerség erısítésére, különösen a szervezeti megoldások bevezetése terén a lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítására és a döntések nyilvánossá tételére, a civil és a vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusában, valamint a partnerek intézményesített bevonásával a döntéshozatalba.

2.

Az önkormányzati törvényben elıírt közmeghallgatások számát megduplázzuk és e mellett, minden olyan döntés elıkészítésekor, amely a lakosság jelentıs részét érinti, lakossági fórumot, városrészi győlést tartunk.

A képviselı-testület ebben a választási ciklusban ez ideig hat alkalommal tartott közmeghallgatást. A közmeghallgatás során a tataiak véleményt nyilváníthattak az önkormányzat feladatainak ellátásáról, illetve az éves költségvetési koncepció ismertetése során felhívhatták figyelmünket az általuk fontosnak ítélt feladatok megoldására is. A közmeghallgatásokon több alkalommal tájékoztatást kaptak az érdeklıdık az önkormányzat által benyújtott, illetve elnyert pályázatokról, a Fényes-fürdıre, valamint a tatai fürdıkre vonatkozó középtávú fejlesztési stratégia elıkészítésérıl, illetve egy képviselı-testületi ülés keretében mutatták be a „Mi kis városunk” címő televíziós vetélkedı alkalmából készült, a Magyary Zoltán Mővelıdési Központ környékére vonatkozó „civil” ötleteket is. A ciklus alatt mintegy 44 alkalommal tartottunk lakossági fórumot. 3.

Biztosítjuk a vezetı tisztségviselık, bizottsági elnökök folyamatos, rendszeres elérhetıségét, fogadónapját.

A tisztségviselık, bizottsági elnökök és a képviselık megkeresés esetén fogadják a hozzájuk forduló állampolgárokat és minden hónapban, elıre meghirdetett idıpontban az önkormányzati vezetık fogadóórát is tartanak, a polgármster heti rendszerességgel tart fogadóórát. A képviselık részére a városházán egy erre a célra kialakított irodahelyiséget biztosítottunk, ahol fogadhatják a hozzájuk fordulókat, abban az esetben, ha nem a választókerületükben tartják fogadóóráikat. A képviselı-testület személyi összetételében a ciklus alatt két alkalommal volt változás. 2009. március 25-én az ismert okok miatt lemondott képviselıi mandátumáról Orbán István, aki 550

kompenzációs listáról került be a 2006. évi általános önkormányzati választásokon a testületbe. A helyére bekerült Boda Balázs 2009. december 16-án mondott le képviselıi mandátumáról. Az ı helyét végül Sárközi József vette át. E változások következtében a bizottságokban is volt személycsere. Tata Város Önkormányzati Képviselı-testülete 2006. október 11-e és 2010. június 2-a közötti mőködésének fıbb adatait az alábbi táblázat tartalmazza. ülések

év

közmeghallgatás

rendes

rendkívüli

4

-

2007.

10

3

2008.

10

2009. 2010. jan. 1

2006.

határozatok

összesen 4

önkormányzati rendeletek új

módosított

összesen 8

1

66

2

6

13

2

284

9

27

36

7

17

1

373

5

35

40

10

8

18

2

499

10

34

44

5

2

7

-

209

4

14

18

59

6

1431

30

116

146

október 11-tıl december 31ig

- június 2. ÖSSZESEN

39

20

4.

Fejlesztjük kapcsolatainkat a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal, annak bizottságaival és hivatalával. Fontosnak tartjuk tevékenységünk összehangolását a térségi feladatok megoldásában. Szorgalmazzuk a városképi szempontból is kívánatos megyei fenntartású intézmények épületeinek fokozatos rendbetételét.

5.

Városunkban a történelmi egyházak fontos és meghatározó közösségteremtı és formáló szerepet töltenek be. A szociális ellátórendszer mőködtetése területén kívül, keressük a további lehetıségeket az együttmőködésre.

6.

Elismerjük és támogatjuk a városban élı cigány, lengyel és német kisebbségek kulturális és közösségszervezı tevékenységét.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelıen minden eszközzel támogatjuk a kisebbségi önkormányzatok tevékenységét, és biztosítjuk számukra a mőködésükhöz szükséges feltételeket. Az együttmőködés módját 2009. január 1-jei hatállyal az önkormányzat SZMSZ-ének mellékleteként szabályoztuk. A német kisebbségi önkormányzat kérésére – kisebbségi iroda funkcióval – 2012. december 1-ig ingyenes használatba adtunk a Rákóczi Ferenc utca 9. számú ingatlanban egy önkormányzati tulajdonban álló I. emeleti helyiséget. A fenti segítségnyújtáson kívül lehetıségeinkhez mérten minden esztendıben anyagi eszközökkel is támogatjuk a kisebbségi önkormányzatok kulturális, hagyományırzı, közösségteremtı tevékenységét. 2009-ben a kisebbségek hagyományos rendezvénye, a Tatai Kisebbségek Napja költségeihez a polgármesteri keret terhére kisebbségenként 150.000 Ft támogatást biztosított önkormányzatunk.

551

7.

A város lakosságának hiteles tájékoztatását Tata Város Önkormányzata és a Tatai Televízió Közalapítvány között létrejött Kommunikációs Megállapodás, ezen kívül a Harangláb címő tatai havi magazinnal és mindkét megyei napilappal önkormányzati oldalak megjelentetésére kötött szerzıdés biztosítja.

A Tatai Televíziónál történt közel 30 millió forintos beruházás eredményeképpen megtörtént a TV stúdió digitális átállása. A költségek kétharmadát az ORTT-tıl nyert pályázati támogatás, egyharmadát pedig az önkormányzattól kapott önrész és a TTV saját bevétele biztosította. A digitális átállás tette lehetıvé a TV honlapjának megújítását és adásainak internetes nézhetıségét is, továbbá a TTV bekerült a kábelhálózat digitális csomagjába. A teljes arculatváltás részekén új stúdió díszletet építettek, új fıcímekkel és formai átalakításokkal láthatóak a mősoraik. Bıvült a mősorstruktúra a FilMúlttal és a Repetával. Az elızı mősor az archívum anyagaiból válogat, az utóbbi az adott hét mősorait ismétli. A Tatai Televízió az egyetlen helyi televízió a megyében, amely napi hírmősort készít, és ez a Híradó egyben a TTV legnézettebb mősorszáma is. Megújult a képújság mőszaki háttere is. A 20 éves TTV által készített mősorok, ill. produkciók digitalizációja folyamatosan zajlik, ami az archívum létrehozásának köszönhetı. A TTV megteremtette a kistérségi televíziózás alapjait is, csupán a kistérségi települések döntésén múlik, hogy kihasználják-e ezt a lehetıséget. Megnıtt TTV vételkörzete is: Tata és Agostyán mellett Szomód, Baj, Naszály lakói is láthatják a Tatai Televízió képújságát és adásait. Jelenleg a földfelszíni digitális sugárzás és egy kis-régiós televíziózás megteremtésén dolgoznak. Az önkormányzat tulajdonát képezı Tatai Tükör címő lapot a képviselı-testület 2007-ben alapította, az elsı szám 2007. novemberében jelent meg. 2007-ben összesen 4 szám került az utcára, alkalmanként 10.000 példányban és legalább 8 oldal terjedelemben, ingyenesen. 2008ban folytatódott a lap kéthetenkénti megjelenése, de 2009-ben már csak 3 számmal találkozhattunk, havi gyakorisággal. Ezt követıen a Tatai Tükör szerepét a szintén ingyenes Helyi Téma címő lap vette át, hetente történı megjelenéssel. Tatának 4 oldala van a lapban.

Nemzetközi kapcsolatok Tata városa a gazdasági program elkészítésének idején 8 hivatalos testvérvárosi kapcsolattal rendelkezik: a hollandiai Alkmaar 1985 óta, a németországi Gerlingen 1987 óta, a franciaországi Dammarie-lès-Lys 1993 óta, az olaszországi Arenzano 1994 és Montebelluna 2000 óta, a szlovákiai Szıgyén 1997 óta, a romániai Szováta 2002 óta és a lengyelországi Pińczów 2004 óta testvérvárosunk. A „Visegrádi országok” együttmőködése keretében a szlovákiai és lengyelországi testvértelepülések mellett, kapcsolatokat ápolunk a csehországi Bystřicével is. 1.

Az elıttünk álló idıszak prioritása az igazi társadalmi bázissal rendelkezı „nyugati” kapcsolataink (Gerlingen és Alkmaar) fokozott támogatása mellett, a közép-kelet európai kapcsolataink erısítése és kiterjesztése lehet. Célként tőzhetjük ki, hogy a ciklus végére valamennyi hazánkkal határos magyarlakta területen rendelkezzünk testvértelepüléssel.

2007. májusában nagyszabású rendezvénysorozattal köszöntöttük a Tata – Gerlingen testvérvárosi együttmőködés létrehozásának 20., és a Tata – Szıgyén testvértelepülési kapcsolat megkötésének 10. évfordulóját. A „Gyermekbarát város” kezdeményezés 2008. évi intézkedési terve keretében májusban kétnapos nemzetközi konferenciát szerveztünk a gyermekek jogairól és jóllétérıl. A rendezvényen – testvérvárosi kapcsolataink történetében elıször – valamennyi testvér- és partnervárosunk képviseltette magát. Ugyancsak a „Gyermekbarát város” program keretében, 2009. októberében „A kábítószer használat és egyéb káros szenvedélyek megelızése a gyermekek és fiatalok körében” címmel szerveztünk testvérvárosi konferenciát. Az Európai Bizottság „Európa a polgárokért” programja

552

valamennyi fenti rendezvényünket pályázati támogatásban részesítette, összességében 33.710 euró társfinanszírozást nyújtva. E program anyagi támogatásának köszönhetıen alkothattuk meg Tata és testvérvárosai közös internetes honlapját is (www.decem.eu). Az 1510-ben tartott tatai országgyőlés 500. évfordulója alkalmából 2010. júniusában testvérvárosi ifjúsági találkozót szervezünk „Parlamentek egy kor és most” címmel, szintén az „Európa a polgárokért” program támogatásával. 2007. júniusában, a Tatai Lengyel Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére négyoldalú munkamegbeszélésen állapodtunk meg Szıgyén, Pińczów és Bystřice önkormányzatainak jelen lévı illetékeseivel a Visegrádi Négyek együttmőködése keretében az elkövetkezı három évben végrehajtandó közös programjainkról. Ennek a megállapodásnak elsı hozadéka az volt, hogy önkormányzatunk 5000 euró pénzügyi támogatást nyert a Nemzetközi Visegrádi Alap pályázatán egy közös (Tata – Szıgyén – Pińczów – Bystřice) fotóalbum megjelentetésére. A „Gyermekvilág a Visegrádi országokban” címet viselı könyv, és az ennek anyagából készült vándorkiállítás 2008. májusára készült el. 2010. novemberében szintén a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával rendezünk konferenciát „Agresszió az iskolában” címmel, a „Gyermekbarát város” program keretében. A Tatai Városkapu Zrt. pályázatának köszönhetıen 2009-ben egy 5 magyarországi (tatai és tardosi) és 6 szıgyéni kulturális és sport rendezvénysorozatot valósítottunk meg az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja és a nemzeti társfinanszírozások összességében mintegy 66.000 eurós támogatásával, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Program keretében. 2010-ben ugyanennek a programnak a keretében – immár polgármesteri hivatalban készült pályázat alapján – egy 4 magyarországi (tatai és tardosi) és 4 szıgyéni eseménybıl álló rendezvénysorozat megvalósítására kerül sor, melyre a várakozások szerint összességében 62.065 euró támogatást fordíthatunk. 2007. augusztusában személyes kapcsolatfelvételre került sor városunk és egy kárpátaljai város vezetése között. A konkrét testvérvárosi kapcsolat kialakítása azonban még további tájékozódást igényel, amely napjainkban is folyik. 2008. novemberének végén Magyarkanizsa, egy szerbiai magyarlakta”község”, illetve város vezetıit fogadtuk városunkban, testvérvárosi kapcsolat kialakítása lehetıségének megbeszélésére. Együttmőködésünkben egyelıre a képzımővészet terén történt elırelépés, alkotótáborokban való kölcsönös részvételekkel, illetve egy kiállítással. 2.

A testvérvárosi együttmőködések tartalmi kérdéseit illetıen – a testvérvárosi mozgalom szellemiségének megfelelıen – az interperszonális kapcsolatok megteremtésének támogatását (azaz az emberek egymással való találkozásának, megismerkedésének elısegítését) kezelhetjük továbbra is abszolút prioritásként.

Az elmúlt években az alábbiak szerint alakult a testvérvárosi kapcsolatainkban részt vevı tataiak és külföldiek létszáma: A Tatára érkezı vendégek létszáma: 2005 2006 2007 2008 2009 476 228 498 380 343

2005 332

A kiutazó tataiak létszáma: 2006 2007 2008 2009 245 336 305 317

Ezekben az adatokban várakozásaink szerint ugrásszerő változás következik be a 2010-re tervezett, fent már említett, éppen a lakossági kapcsolatok kiszélesítését elısegíteni hivatott Tata-Szıgyén rendezvénysorozat megvalósításának köszönhetıen, hiszen ennek keretében 350 szıgyéni vendéget hívunk Tatára és 270 tatai hivatalos Szıgyénbe. Tata, 2010. június 16.

553