Tata város megítélése
Tata város kommunikációs stratégiájának kidolgozását primer és szekunder kutatás előzte meg.
A kutatások elvégzésére a stratégia legfontosabb kiindulási pontjainak meghatározása érdekében volt szükség. A kutatásokat három különböző területen, módszertanilag is eltérő módon végeztük el.
A primer kutatások során kétféle módszer segítségével, két célcsoportot kérdeztünk meg, egymással párhuzamosan, de egymástól elkülönülten. A harmadik kutatás során szekunder adatokat gyűjtöttünk a magyar városok kommunikációs pozíciójáról.
A három kutatási szakasz tehát: •
Kvantitatív kutatás, primer, szóbeli megkérdezés, sztenderdizált kérdőívek alapján
•
Kvalitatív kutatás, primer mélyinterjú sorozat lebonyolítása, az átadott lista szerint
•
Szekunder városi információk gyűjtése
A továbbiakban a két primer kutatás eredményeit foglaljuk össze.
(A kutatásainkhoz használt kérdőívek vezérfonalát mellékletként csatoltuk.)
1
1. Számszerűsíthető információk
A kérdőívek lekérdezésére 2005. márciusában került sor, a folyamat 16 napig tartott. 14 kérdezőbiztos összehangolt munkája révén gyors és alapos kutatási eredményhez jutottunk. Az 550 lekérdezett kérdőívből, a tartalmi és formai ellenőrzést követően 492 darab került feldolgozásra.
A 492 kérdőív feldolgozása, értékelése újabb 2 hetet vett igénybe. A kérdezőbiztosok Tatán a nap minden szakában (reggel, délben, este) dolgoztak.
A véletlenszerű megkérdezés alapján a nők 64%-ban, míg a férfiak 36%-ban válaszoltak a kérdőívekre.
A megkérdezés a főbb életkori csoportok vonatkozásában szerencsésen alakult, a válaszok a tatai populáció véleményét arányosan tükrözik. Kiderült továbbá az is, hogy megkérdezettek 79%-a középfokú végzettséggel rendelkezik. A legtöbben fizikai vagy szellemi beosztottként dolgoznak, de nagy arányban válaszoltak még a diákok és az inaktívak (nyugdíjas, gyes) is. Végül pedig fontos megjegyezni, hogy a válaszadók 77%-a átlagosnak ítélte meg életszínvonalát.
A következőkben részletesen lehet majd látni, hogy az egyes kérdéseket hányan válaszolták meg. A könnyebb áttekinthetőség érdekében, különböző kör,- vonal,oszlop,- és sávdiagramokat alkalmaztunk attól függően, hogy melyik szemlélteti jobban az adott kérdésre kapott válaszokat.
2
A kördiagramon látni lehet, hogy a válaszadók többsége már több mint 10 éve, kevés százaléka (7%) kevesebb, mint 3 éve lakik Tatán. Ez az arány alapvetően a válaszok megalapozottságát, hitelét bizonyítja.
Hány éve lakik Ön Tatán? Kevesebb, mint 3 éve
7% 10%
83%
több mint 3, kevesebb mint 10 éve Több, mint 10 éve
3
Mi az oka annak, hogy Ön tatai polgár? 296
23
34
Tata kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt
Házasodás
11 Megtetszett a város
32 Iskola miatt
Munkahelyem miatt
Tatán születtem
83
Ahogy azt már az előző kérdésből meg lehetett állapítani, nagyon sokan több mint 10 éve laknak Tatán és többségük tatai születésű. Említést érdemel még talán az, hogy sokan a munkahely miatt költöztek el korábbi lakhelyükről, szülővárosukból. Azt a kérdés alapján azonban nem lehet megállapítani, hogy aki a munkahely miatt költözött Tatára, milyen régen él a városban. Érdemes azt is megjegyezni, hogy jelenleg a tataiak mintegy 2/3-a nem Tatán dolgozik.
4
A hármas kérdésben arra kellett válaszolni egy ötfokozatú skálán megjelölve a megítélt fokot, hogy mennyire tartja saját magát tájékozottnak a válaszadó Tata város közéletével kapcsolatban.
A vonaldiagram jól illusztrálja, hogy a 3-as számot jelölték meg a legtöbben, hiszen ennél az értéknél csúcsosodik ki a vonal, tehát azok, akik válaszoltak erre a kérdésre, általában tájékozottnak ítélték meg saját magukat e témában.
Mennyire tartja Önmagát tájékozottnak Tata város közéletével kapcsolatban? 236
112 5 1 (se me nnyire )
65
42 3
5 (nagyon)
5
A következő (4.) kérdésben, szintén egy ötfokozatú skálán kellett a megfelelő számot kiválasztaniuk a megkérdezettnek. A vonaldiagram legmagasabb pontja jól látható: 171-en a 3-as számot jelölték meg, ami arra enged következtetni, hogy a városvezetés által közölt információ mennyiségét általában elegendőnek vélik.
Elegendőnek tartja a városvezetés által a lakosságnak nyújtott információ mennyiségét a várossal kapcsolatban? 171 104
1 (nem)
71
95
31
2
3
4
5 (elegendő)
6
Lényegi eltérést nem lehet érezni a 4-es és az 5-ös kérdés között, ahogyan azt az alábbi diagram is szemlélteti. Akik közepesen ítélték meg az információ mennyiségére utaló kérdést, azok valószínűleg ezen az ötös skálán is hasonlóan jelöltek (a közepesnél azonban valamivel kisebb az átlag).
A két diagram egymáshoz való hasonlítása során az figyelhető meg, hogy amíg az előbbi kérdésnél néhányan 5-öst, 4-est, illetve 3-ast „osztályoztak”, addig az utóbbinál inkább a 4-es, 3-as és 2-es „jegy” dominált.
Elegendőnek tartja a városvezetés által a lakosságnak nyújtott információ gyakoriságát a várossal kapcsolatban?
197 114
79
61
26 1 (nagyon ritk a)
2
3
4
5 (m e gfe le lő)
7
A 6-dik kérdés egy olyan nyitott kérdés volt, amely spontán válaszadásra adott lehetőséget
a
kérdőív
megválaszolójának,
így
ő
a
számára
fontos
tulajdonságokkal ruházhatta fel lakókörnyezetét. A közel 500 kérdőív ezáltal számtalan tulajdonságot jelenített meg, amelyek közül mi kiragadtuk az 5 leggyakoribbat, ezen tulajdonságjegyek szinonimáival együtt. Ennek alapján a válaszolók nagy része kedves és barátságos városnak ítélte Tatát, ezen kívül nagy számban használták még a nyugodt, nyitott, fiatalos és konzervatív jelzőket is.
Egyes válaszadók esetében nagyon extravagáns tulajdonságok is megjelentek, mint például az extrovertált, vagy a cicababa jelző. Akadt olyan válaszadó is, aki egy irodalmi személyiséggel azonosította városát, méghozzá nem mással, mint
Petőfi Sándorral.
8
Az alábbi ábra alapján kimagaslóan megmutatkozik, hogy mely színek jutnak elsőként a megkérdezettek eszébe, amikor Tatáról kérdezik őket. Legtöbben a kékre gondolnak, mikor valamilyen konkrét színre kell asszociálni a város nevének hallatán, de a zöld szín sem marad le a vezető kék mögött olyan sokkal, hogy a különbség érezhető legyen.
Milyen szín jut eszébe a város nevéről?
170 157
szürke
kék
7
11 piros
36
sárga
41
pasztell
zöld
barna
homokszín
31
26
9
A városvezetés munkáját megítélendő kérdésnek köszönhetően látni lehet, hogy azoknak az aránya elhanyagolható, akik valamilyen oknál fogva kicsi, vagy nagyon nagy ellenszenvet éreznek a vezetéssel kapcsolatban. Az alábbi diagramon is a 3as válaszlehetőség közelében adták le voksukat sokan. Ez arra enged következtetni, hogy az emberek úgy gondolják, lehetne mit javítani a városvezetés munkájában. Mivel azonban ez egy teljesen komplex kérdés, ezért a 2-es válasz és a 2-es fölötti értékek arra utalnak, hogy jó irányba indult el a városvezetés ahhoz, hogy jó képet alakítson ki magáról.
Milyennek tartja a városvezetés munkáját összességében? 190 138
16 -5
-4
0
11
14
-3
-2
0 -1
20 0
40
27 1
2
3
11 4
5 (nagyon jó)
10
Jól ábrázolja az alábbi vonaldiagram, hogy a túlnyomó többség jól érzi magát
Tatán, jó a közérzete az embereknek és szeretik jelenlegi lakóhelyüket. Az ábra azt mutatja, hogy a megkérdezettek közül 155 polgár megfelelőnek ítéli meg a közérzetét a várossal kapcsolatban, 233-an pedig kifejezetten örülnek, sőt büszkék hovatartozásukra.
M ilye n az Ön közérze te a v árossal kapcsolatban / a v árosban?
155
142 94
2
-5
3
0 -3
5
2
-1
11
10
1
45
3
5 (nagyon jó)
11
A korábbi kérdésből már kiderült, hogy sokan meg vannak elégedve a város vezetésével, a jelenlegi vezetőkkel. Nem árul el nagy titkot ennek tudatában a következő ábra sem. Több-száz válaszoló bízik a várost irányítók munkájában és remélik, hogy Tata előbb vagy utóbb még jobban felvirágzik - gazdaságilag és erkölcsileg egyaránt.
Milyennek ítéli meg Tata város jövőjét? 187
91
7 -5
9 -4
17
12
-3
-2
16
-1
41
57
11 0
1
2
26
3
4
5 (nagyon jó)
12
A 11-dik kérdés 6-7 olyan tényező megjelölésére sarkallta a válaszadót, amely szerinte
fontos
szerepet
játszhat
a
pozitív
városkép
kialakításában.
Tapasztalataink alapján ez egy olyan nyitott kérdés volt, ahol a válaszadáshoz igénybe vették a kérdezőbiztos segítségét is a megkérdezettek. A kutatás alapján az interjúalanyok a következő szempontokat tartották kiemelkedően fontosnak: a város tisztasága, kulturális programok, szórakozási
lehetőségek,
épületek
megfelelő
karbantartása,
parkok
létesítése
és
gondozása, úthálózat karbantartása, valamint a közlekedés fejlesztése. Ez alapján egyértelmű, hogy a polgárok nagy többsége elengedhetetlenül fontosnak tartja a szép városkép kialakítását, fejlesztését. Mivel ez a kérdés főként a spontaneitásra alapozott, így fényt derülhetett arra is,
hogy
a
helyiek
gondolkodásában
előkelő
helyen
szerepelnek
az
infrastrukturális tényezők és a velük kapcsolatban felmerülő problémák. A fent említett kérdés előrevetítette a 12-dik kérdésben részletesen feltárt témaköröket is, ahol –ellentétben az előzővel- a válaszadást gondosan megfogalmazott irányelvek segítették. A következő sávdiagramok jól szemléltetik, hogy melyek azok a kérdéskörök, melyeket elég fontosnak tartanak a tatai polgárok ahhoz, hogy az illetékesek jobban odafigyeljenek rájuk, ösztönözzék az adott területen a további befektetéseket, felújításokat. A különböző színek a különböző sávokon való áthaladást jelzik. Zölddel azokat a sávokat tüntettük fel, melyek az összesítés során több mint kétezer pontot értek el. A piros színt azok a kérdések kapták, amelyek 1500 és 2000 pont közötti értéket értek el. Végül pedig fekete színnel azokat jelöltük, melyek az összesítésben az 1500 pontot sem érték el (egyes témák közülük még az 1000 pontot sem- ezekre érdemes külön odafigyelni (pl.: külföldiek ingatlanvásárlása, golfpálya) ) .
13
ég e ös s z ö tk zár l ya fel é á p f l ie k Go el y h a k son y is ég e n r tős o e b h á le őt ési Edz t fürd , apa a rtcs pot o a l p l s á t, ak k ul a Tav ége társ z s tős é e n h í le sz ess rul, em fittn , kó r , a s tter rsé nek n es ll o e y e z W ,g os i sa y ek Vár hel ál á ó t á sz n l a g h é i d kk Ven l ete ek épü ény i e zv elm d n n é t e Tör li s r bo r turá őtá Kul Edz os a vá r ek z i V ek s ég tes e z e nev rek lm i e n öke té i gy Tör m l e a tén Tör z ám ks ó z o ord k mh oro kl á e r Táb le ti ü r te s Köz űj té k gy é d la hul ktív s ok le e tatá l Sz á g z ol ki s k Ban adó l yi He us riz n i atu c n fere ő Kon fürd es y n Fé e ítés tes é l t pon kö z dés ó l r á ek e l s z á i kö Bev s ág a v ol á t pot eg, á lla m c l ál Pi a em ás a at n n o n ál v as z IC h i kk at o ai l ás y áz l á sá r p á s v lan EU 0 ga t k in ie d l ö f Kül
500
1000
1500
2000
2500
14
se elé v nö la t e, gu és t n z Ha les sa fej k alá e l t g e l fo g er ü sá tb a ldt a l ö - új u Z V c r T ta sa cím ge Ta ra é s á y g l g po to k ke on ísz ze p d s s ré ta c ió ája Ta ro s nk má Vá r u o Inf g m ma r sé á ő sz nd ek y Re l r ok e lóh - sa o , k e r lk Pa zfü zám as lds n ö a z P ti ... za tor ny a á s a c rm ás l( ko k ít ke a l k Ön ly ie k) kia ás he e ar t t ( a t a ly s ója eze Ku ítá öv áci ő k i n lág n i e u v h i z m Kö -, p rok om kó tk úto a a b L z r y é án ti t tás üle kta orm r o k e zt kú Ön tás Kö po é z ellá i y Kö üg tok ég on s p z t és rne eg ... nte z, I á álla h v r s Kó a) ké rm o ly e f é , m es llat ze en ,á y n ős í t g (sz l in em sa ge ter ek g t rtá m e e a l e t l k l e a g yj r té ti e se ié ma ula , idén íté k c r ely o l h es A t la a t s é a l fia on ga eré áz zó tsá ínv nh l sm o i z í r l á z s n E S bo s b asz dé Tá om ke d kih e l , a ta á ri köz ta po álv eg po lla K a m á l l ö d T ,á pa ma apota zín á s z i ll s 0 tér ká rek e ad t e t b e l ó a ü z p ts Sz sé Já ku i r tó His
500
1000
1500
2000
2500
15
Az alábbi kérdéskörnél 100 pontot kellett elosztaniuk a megkérdezettnek szintén fontossági szempontok szerint, méghozzá úgy, hogy ők személyesen mely terültre szánnának nagyobb figyelmet. A „mezőny” elején a „gazdaság állapota” áll, melyet az „infrastruktúra fejlesztése” és a „kultúra” követ, közel azonos súllyal. A „helyi közösség” majdnem 200 ponttal előzi meg az „önkormányzat munkáját”. (Mivel itt arra voltunk kíváncsiak, hogy min változtatna a válaszadó, a különböző sávok azt is jól prezentálják, hogy legtöbben a gazdaság állapotán változtatnának, míg az önkormányzat munkájával -úgy tűnik- meg vannak elégedve.)
Helyi közösség
7593
12055
Gazdaság állapota
10218
Kultúra
Önkormányzat munkája Infrastruktúra fejlesztése
7404
10770
16
2. Kvalitatív információk (mélyinterjúk alapján)
A primer kutatási szakasz második célcsoportja abból a harminc főből állt, akiket –a helyi önkormányzat bizottságai javaslata alapján- személyesen is megkerestünk, hogy egy külön összeállított kérdéssor keretében ismerhessük meg -Tata kiemelkedő véleményformálóiként- személyes benyomásukat a város jelenlegi helyzetéről, valamint meghallgathassuk a jövőben a város vezetői számára általuk változtatásra javasolt elemeket.
A továbbiakban a mélyinterjúk alkalmával tapasztaltakról számolunk be.
„Tata gyönyörű város!” - ebben a megkérdezettek döntő többsége egyetértett, ami egyben azt is jelenti, hogy az emberek büszkék Tatára. A „gyönyörű város” képe azonban elsősorban a természeti környezetre vonatkozó megállapítás. Az épített környezet megítélésében ugyanis számos esetben megoszlottak a vélemények. Az épített környezettel kapcsolatban az értékek barátságos, családias megóvását szeretnék elsősorban a megkérdezettek, és nem egy kívülről ugyan vonzó, ám idegen környezet létrehozását támogatnák.
Tatával kapcsolatban - a kutatás alapján szinte egyértelműen- kijelenthetjük, hogy elsősorban a kívülállók számára vonzó, tetszetős és pozitív, s nem a várost belülről szemlélőknek, azaz az itt élőknek. Ezzel pedig a mélyinterjúban résztvevők döntő többsége – természetesen – elégedetlen.
17
A változások irányát (tartalmát) illetően az alábbi tényezőket domborították ki a válaszadók véleményükben:
munkahelyteremtés (szolgáltatás, logisztika, gazdaság fejlesztő
•
szervezet létrehozása),
Tata
•
Ipari Park további fejlesztése
•
Városszerkezeti változtatások
•
Tisztaság megteremtése, az elhanyagoltság felszámolása
•
Tömegeket megmozgató országos hírű események
arculata
szempontjából
–több
egybehangzó
vélemény
alapján-
meghatározóak a természeti és az épített környezet elemei: a Vár, az Öreg-tó, az Olimpiai Edzőtábor, és más, országosan ismert épületek.
Tata a vizek városa- mondják még mindig sokan. A mélyinterjúk során viszont fény derült arra, hogy ez a korábban sokat hangoztatott szlogen -sokak megítélése szerint -mára már nem hordoz igazi valóságtartalmat, hiszen Tata hosszabb ideje nem a vizei nyújtotta rekreációs lehetőségekről híres.
A megkérdezettek általában nagyon „jól élhető” helynek tartják Tatát, a tatai – főleg fiatalabb – lakossággal azonban „elégedetlenek”. A többség szerint a helyi polgárok
nehezen
mozgósíthatóak,
közömbösek,
nem
kellően
aktívak
és
segítőkészek, ha a városról van szó. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tataiak elég zárkózottak. A programokon -az idegeneket leszámítva- főként ugyanazok az emberek vesznek részt, mert az egyébként magánéletében aktív tatai nem jelenik meg a társadalmi közéletben. Ez a tendencia némileg Tata „alvóváros” jellegére enged a vélemények szerint utalni.
18
A változtatáshoz az interjúalanyok javaslata alapján feltétlenül a tataiak interaktivizálására lenne szükség. Elhangzott ugyanis, hogy akár a hagyományos, akár a modern kommunikáció eszközeiről is legyen szó, a tataiak nehezen mozgathatóak meg.
A megkérdezett személyek véleményét figyelembe véve tehát leginkább a mozgósítás
területén
kellene
jelentős
változtatásokat
elérni.
Többen
megjegyezték azonban, hogy bár a kommunikáció ebben sokat segíthet, mégis: az Önkormányzatnak egy tudatosan vezérelt, vezetői szinten pedig egységesen támogatott folyamat beindításáról kell majd döntenie.
A változtatásra szánt területek közt megemlítették még az idegenforgalmi és a kommunikációs beruházások hangsúlyosabbá tételét, Tata kistérségi vezető szerepe megtartásával a környező települések és a város programszerű összekapcsolásának időszerűségét, valamint egy térségi, egységes információs rendszer
kialakítására
vonatkozó
törekvés
megkezdését,
mely
rendszer
bevezetése alapján valamennyi résztvevő számára nyilvánvalóvá válhatna, hogy mi a saját feladata, illetve mely rendszer mindenkinek lehetőséget nyújtana az önkéntes csatlakozáshoz.
A megkérdezettek kiemelték még a heti rendszerességgel bíró kistérségi programsorozatok, komolyzenei koncertek, hagyományőrző rendezvények minden korosztályt megmozgató szervezésének jelentőségét is.
19
A kommunikációs politikában a „kérdőre vont személyek” szerint tehát alapvetően két irányban kellene erősíteni:
•
lakosság (információ + aktivizálás) felé történő kommunikációban
•
helyi vállalkozások felé történő kommunikációban.
„Tata színe megkopott, fakó, személyisége egy megfáradt, öregedő, megtört ember benyomását kelti, akinek ennek ellenére komoly értékei is vannak” -ez a mélyinterjú alanyainak összegzett véleménye. A megkérdezettek többsége a negatív jellemzőkön már rövidtávon változtatni szeretne, amihez véleményünk szerint
a
fő
kialakítására
(nem lenne
politikai) szükség
kérdésekben a
vezetők
egységes részéről.
fellépés, Hosszabb
álláspont távon
a
megkérdezettek a térségi szerep megerősítését nevezték meg mint fő fejlesztési irányvonalat.
Az új (és részben régi) értékrend legfontosabb elemei közé sorolható az interjúk alapján:
•
természeti és épített környezet barátságos, óvó kialakítása,
•
nyitottság
•
változatos kulturális élet
•
fesztiválváros- szerepkör
•
a vizek városa szlogenre alapozott pozíció új tartalommal való megtöltése
•
jól élhető, kellemes környezet,
•
aktív, pezsgő élet.
20
Mindezen
elvárások
megítélésük
szerint
csak
akkor
teljesíthetőek,
ha
rendelkezésre állnak helyi és központi források, és természetesen a vezetés és a tatai polgárok szándékait képviselő célok összhangban állnak egymással. Alapvető elemként fogalmazódott meg az a követelmény is, hogy Tata -saját értékeit megőrizve- ne csak a térségben, hanem a megyében és az országban is egyéni értékek közvetítőjévé váljék.
A vállalkozások élénkítése, a város befektetőket vonzó erejének fokozása többek szerint csak részben jelenthetik a jelenlegi kommunikációs állapot javítására irányuló törekvéseket. Ennek a vonalnak a fejlesztéséhez ugyanis szükség
lenne
egy
gazdaságfejlesztő
szervezet
megnevezésére,
mely
megindítaná a kistérségi vezető szerep kiteljesítését és a térségi szintű mozgósítást is.
21
Összesítés A Kommunikációs Akadémia Kft képviseletében végzett primer kutatások közvélemény-kutatásnak minősülnek, a tatai polgárok véleményformálási jogát célozva meg, az ő személyes meglátásaikra lévén kíváncsi Tata város értékeivel, jelenével és jövőjével kapcsolatosan. A lehetőségeinkhez mérten megpróbáltuk a lehető legtöbb társadalmi szegmenst megkérdezni, így a válaszadók között ugyanúgy megtalálható volt a nyolcvan éves kisnyugdíjas, mint a tizennyolc éves bakfis. Milyennek látják a város jelenlegi helyzetét? Mennyire elégedettek a városvezetéssel? Milyen fejlődési utat látnának célszerűnek, melynek követése hasznos lenne Tata város dinamikus fejlődése és megítéltetése szempontjából? Milyen általában a közérzetük a „Vizek városának” polgáraiként? – ezekre a kérdésekre kerestük kutatóként a választ.
A
helyzetelemző
részben
részletesen,
diagrammok
segítségével
szemléltetett kérdések összesítése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a tatai polgárok nagy részének alapvetően jó a közérzete a városban, sőt büszke lakókörnyezetére. A lakosság többsége megfelelően tájékozottnak érzi magát, elegendőnek tartja a városvezetés által a városról nyújtott információ mennyiségét és gyakoriságát, így véleményünk szerint nem ez az a terület, amely mindenképpen fejlesztésre szorul. Az önkormányzat kommunikációja során felhasznált eszközök közt természetesen erőteljesen, de nem kizárólagosan kell építeni a szokásos helyi médiumokra, nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon azonban az érdektelenség felszámolását, a tömegek mozgósítását elősegítő eszközök számbavétele, bevezetése. Ezen ismeretek tükrében alakítottuk ki álláspontunkat, melyet a stratégiai részben fejtettünk ki.
22
