TATA VÁROS KULTURÁLIS KONCEPCIÓJA

TATA VÁROS KULTURÁLIS KONCEPCIÓJA 2014-2020.

I. Bevezetés: Tata - életében mind a távolabbi, mind a közeli múltat tekintve - fontos színtereként szolgált a kultúrának, a művészetnek. A város természeti és épített környezete tökéletes háttere az alkotómunkának, a lélek és a szellem szabad szárnyalásának. Elődeink már megteremtették az alapját annak, hogy Tata szűkebb régiónk kulturális központja legyen. Ennek feltétele, hogy kulturális koncepciónkban megfogalmazott célok túlmutassanak a várost, a tatai embereket kiszolgáló közművelődési tevékenységen, és olyan tartalommal töltsük azt meg, ami kihasználva egyedi értékeinket, helyszíneink párját ritkító gyönyörűségét, a tatai művészeti élet sokszínűségét, a tataiak művészet iránti elkötelezettségét messze vigyék a város kulturális életének hírét, és minél több idelátogató akarjon részese lenni a tatai eseményeknek. Alapelvek: Az alapvető cél, hogy a közművelődés eseményei ne csak városi, hanem térségi, regionális, sőt országos szinten jelentsenek vonzerőt a kultúra iránt érdeklődők számára, különböző stratégiai területeken tevékeny szakemberek együttműködését igényli. A tatai kulturális események, színterek, abban az esetben képviselik méltó módon, hatékonyan városunkat, amennyiben a gazdasági, turisztikai, oktatási stratégiánk is megfelelő módon, tervezetten tartalmazza azokat a szükséges elemeket, amelyek elősegítik, kiszolgálják a kulturális stratégiában megfogalmazott célokat.

Jogszabályi háttér: Az önkormányzatok kulturális területen ellátandó legfontosabb feladatait a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény határozza meg, következésképpen közgyűjteményi területen Tata városának önálló nyilvános könyvtárat kell fenntartania, a közművelődés területén vállalt feladatait, közművelődési rendeletében kell meghatároznia. Ezt Tata városa 1999-ben alkotta meg, ebben meghatározta, hogy a helyi közművelődési tevékenységek közül melyek támogatásában vállal szerepet. Ezek a következők: 1. ismeretterjesztő előadások, iskolarendszeren kívüli kultúraközvetítő képzési programok 2. mentális kultúrát, önismeretet fejlesztő programok 3. helytörténeti, településtörténeti rendezvények, programok 4. a helyi kulturális élet eseményeiről szóló dokumentumok gyűjtése, közzététele 5. képző-, és iparművészeti kiállítások szervezése 6. zenei rendezvények szervezése 7. színház és táncművészeti rendezvények szervezése 8. irodalmi esték, filmklubok, művészeti baráti körök szervezése 9. népművészeti és hagyományőrző közösségek programjai, rendezvényei 10. amatőr művészeti és kézműves tevékenységi körök, műhelyek programjai,

-1-

11. a népművészeti hagyományos tevékenységeket gyakorló ének, zene, táncegyüttese működésének és programjainak támogatása 12. népi iparművészeti körök, műhelyek programjai 13. kiemelkedő tehetségű helyi alkotók bemutatkozási lehetőségének támogatása 14. ismeret és készségfejlesztő, gyűjtő körök programjai 15. ifjúsági közösségteremtő és kulturális programok 16. a civil közösségek bemutatkozását segítő programok, rendezvények 17. nemzeti és etnikai kisebbségek közművelődési programjai 18. testvérvárosi kulturális kapcsolatok programjai, rendezvényei 19. magyar és nemzetközi kulturális évfordulók, világnapok helyi programjai. A közművelődés területén a városoknak közművelődési intézményi feladatokat is el kell látnia. Ezt a feladatot Tata Város Önkormányzata a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt.-vel látja el. A Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. a közművelődési intézményi feladatokon kívül ellát a megállapodás alapján több olyan közművelődési feladatot, amelyet Tata városa kötelezőként közművelődési feladatának tekint. A Városkapu mellett közművelődési, kulturális tevékenységet végez az önkormányzati fenntartású Kuny Domokos Múzeum és a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár.

Gazdasági háttér: A közművelődési tevékenység, az igényes szintű kultúra jelenleg, és főleg egy-egy projekt első szakaszában nem működtethető üzleti alapon, amellett hogy törekedni kell arra, hogy minél kevesebb adófizetői támogatást kelljen igénybe venni. Azonban a kultúrát azokhoz is „el kell juttatni”, akik ma, vagy a közeli jövőben nem tudják, vagy egyelőre nem szándékoznak erre áldozni. Másik fontos kapcsolódási pont, a közművelődési és kulturális színterek létrehozása, illetve azok a beruházások, amelyek elengedhetetlenek a célok megvalósításához. Mindezek tükrében kell meghatározni a gazdasági stratégiában azokat a prioritásokat, amelyek megvalósulása esetén esély nyílik a kulturális koncepcióban megfogalmazottak végrehajtására, vagy azok elmaradása esetén lemondhatunk azokról. Turisztikai háttér: A turisztikai terület szakmai gondozása a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület fenntartásában működő TDM munkaszervezet, illetve a térségi TDM munkaszervezet feladata. A kulturális koncepcióban meghatározott eseményekhez kapcsolódó marketing- és reklámtevékenység, a megfelelő tájékoztatás, a kiadványok gondozása a szervezet tevékenységi körébe tartozik. Vitathatatlan, hogy a kulturális élet számtalan ponton kapcsolódik a turisztikai szakmai munkához. Így elengedhetetlen, hogy mindenki, közművelődés, kultúra területén érdekelt, egyesületi tagként vegye igénybe ezeket a szolgáltatásokat, ugyanakkor vállaljon kötelezettséget a munkacsoport fenntartásában. A szakmai munkacsoportnak ugyanakkor feladata, hogy együttműködve a közművelődési és kulturális élet szereplőivel az egyes események kapcsolva más szolgáltatásokkal turisztikai termékként is megjelenjenek a piacon.

-2-

Oktatási háttér: A városi oktatási stratégia tartalmazza és támogassa a pedagógiai programok azon elemeit, amelyek kapcsolódnak a kulturális koncepció tartalmához. Az iskolákban folyó nevelés, a művészeti oktatás, a kulturális eseményekben való aktív részvétel, legyen hangsúlyos. Minden tatai diák számára legyen evidencia a találkozás zenével, a képzőművészettel, a népművészettel, a színházzal, a filmmel, a fotóval.

Művészeti, kulturális tanácsadó Fontos lenne egy olyan személy/csapat tevékenysége, aki kellő tapasztalattal, elismertséggel, kapcsolati tőkével rendelkezik ahhoz, hogy a kulturális koncepcióban megfogalmazottakat képviselje, elősegítse szakmai ismeretével, a tatai kultúra ügyét gondozza magasabb társadalmi szinteken is.

II. Helyzetelemzés 1. Közgyűjteményi feladatok – Kuny Domokos Múzeum A közgyűjteményi intézmények közül Tatán kiemelten fontos szerepük van a kulturális örökségünk tárgyi emlékeit gyűjtő múzeumoknak. A korábban Komárom-Esztergom Megyei Intézményfenntartó Központ alá tartozó Kuny Domokos Múzeum 2013. január 1-től Tata Város Önkormányzata fenntartásába került. A fenntartóváltással a város hosszú évek után újra a sajátjának tekintheti a múzeumot, és ezzel lehetősége is nyílik a város történelmi, kulturális értékének további gazdagítására. A Kuny Domokos Múzeum, mint megyei hatókörű városi múzeum feladata a kulturális javak helyi védelmének települési szintet meghaladó, jelen esetben Komárom-Esztergom megye közigazgatási területére kiterjedő biztosítása. Közgyűjteményként feladata az, hogy gyűjtőterületén a régészeti, a néprajzi, a történeti, a numizmatikai, a képző- és iparművészeti, valamint a természettudományos emlékeket, mint a kulturális örökség elemeit összegyűjtse, rendszerezze, őrizze és hozzáférhetővé tegye a kutatók és a nagyközönség számára, így megismertesse velük a megye, de különösen Tata város múltját, történelmi értékeit, hagyományait. A múzeum feladata a működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak gyűjteménygondozása, ennek keretében azok gyarapítása, nyilvántartása, állományvédelme, tudományos feldolgozása és publikálása, hozzáférhetővé tétele, ennek keretében állandó és időszaki kiállítások rendezése, közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása, a kulturális javak digitalizálása, a kutatási tevékenység biztosítása. A kulturális javak egységes szaktudományos szempontok szerint, tudományos szaktevékenység keretében kialakított, nyilvántartott és dokumentált együttesét őrzi, gondozza és kiállításon bemutatja, biztosítja a kulturális javakhoz kapcsolódó kutatási tevékenység lehetőségét.

-3-

A Kuny Domokos Múzeum tevékenységét 3 műemléki épületben álló kiállítóhelyen, a tatai várban, a Német Nemzetiségi Kiállítóhelyen (Nepomucenus malom és magtár), a GörögRómai Szobormásolatok Kiállítóhelyen (volt Zsinagóga épülete) valamint egy raktárépületben végzi. A múzeum ellátja a megyei múzeumi feladatokat is. A megyei múzeum tagintézménye a Német Nemzetiségi Múzeum kiállítóhelye és a Görög-Római Szobormásolatok kiállítóhelye. A Kuny Domokos Múzeumban jelentős helytörténeti gyűjtemény és könyvtár van. Tekintettel arra, hogy a Móricz Zsigmond Könyvtárban is található helytörténeti dokumentumgyűjtemény, fontos lenne, hogy az egy helyen legyen a városban. Ez azért is fontos, mert 2010 óta a felső tagozatos általános iskolai tanulók heti egy szakkör-óra keretében tanulják a Tata-tantárgyat. A múzeumok között fontos megemlíteni az országban egyedül álló, a Kálvária domb alatt működő Geológiai Múzeumot, amelyet az ELTE őslénytani tanszéke működtet.

2. Közművelődési feladatok - Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Tata városában a nyilvános közművelődési feladatokat a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár látja el az alábbiak szerint: - hagyományos könyvtári szolgáltatások, kölcsönzés, helyben olvasás - korszerű, pályázatok útján megvalósuló könyvtári informatikai szolgáltatások (24 órás elérés, integrált számítógépes kölcsönzés, Wifi-lehetőség) - kulturális programok, író-olvasó találkozók, helytörténeti és irodalmi vetélkedők, pályázatok lebonyolítója (együttműködve a város egyéb önkormányzati, valamint civil szervezeteivel, a térség könyvtáraival).

A 2008-ban elfogadott Kulturális Koncepció óta eltelt időszakban a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár a következő fejlesztéseket valósította meg: A.) A könyvtárfejlesztési stratégia operatív szintű kidolgozása. B.) A klasszikus könyvtári szolgáltatások magas szintű biztosítása. C.) Elektronikus szolgáltatások kialakítása és bevezetése, a Könyvtár távelérésének 24 órás biztosítása D.) Informatikai rendszerfejlesztés megkezdése pályázati támogatással. E.) Állományrevízió, gyűjtőkör újraszabályozása. F.) A szervezeti kultúra fejlesztése, az alapdokumentumokat érintő jogszabályi változások átvezetése. G.) Rendezvények (A Könyvtár színvonalas közművelődési és könyvtári rendezvényeivel és kiadványaival támogatja Tata város kulturális koncepciójának megvalósítását, munkatársai több esetben nyújtottak segítséget speciális felkészültségükkel –mint zene, színészet, rendezvényszervezés-városi rendezvények bonyolításában). H.) Humánerőforrások optimalizálása (előrehozott öregségi nyugdíjazások, új kollégák beilleszkedésének támogatása, továbbképzési program fejlesztése).

-4-

I.) Kapcsolatépítés (JAMK, a könyvtári ellátórendszer különböző szintjein álló könyvtárak, általános és középiskolák, óvodák, civil szervezetek, Munkaügyi Központ- együttműködés új kereteinek kialakítása). J.) Esélyegyenlőség (az akadálymentesítés forrásigénye csak pályázatok révén biztosítható). K.) Digitalizálás (pályázati támogatással Tata Tóvárosi Híradó elérhetővé vált honlapunkon, a helytörténeti gyűjtemény legfontosabb dokumentumaiból válogatva). L.) Felhasználók képzése (olvasók, kistérségi kollegák). A városi könyvtár jelenlegi épülete a megnövekedett és megváltozott igényeknek már nem felel meg. Az épület állapota rendkívül rossz, beázások, falleomlások, penészesedés és salétrom megjelenése nehezíti a mindennapi feladatellátást. Raktározási gondjaik átmenetileg ugyan megoldódtak (folyóiratok elhelyezése a Bercsényi utcában, Zrt.-vel való megállapodás alapján a garázsraktárak fejében a színpad alatti részen kaptak raktározási lehetőséget), de továbbra sem megoldott a kulturált étkezés, átöltözés a munkatársak részére, az irodák pedig zsúfoltak. Sürgető feladat tehát az Önkormányzat számára a könyvtár elhelyezése, melyre két megoldás kínálkozik: a) Amennyiben a könyvtár a Művelődési Központ épületében maradna, a beadott energiaracionalizálási pályázat eredményében reménykedve már a továbblépésen kell gondolkodni: • A XXI. sz. igényeinek megfelelően szükséges egy pelenkázórész, valamint mozgáskorlátozott mellékhelyiség kialakítása. Megfelelő környezettel indulhatnának a „Bababarát terület” címért, amit a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság szigorú feltételek szerint adományoz ugyan, de könyvtárak is kiérdemelhetik. • A Télikert helyén kialakítandó fedett rész együttműködési megállapodással a könyvtár számára is lehetőséget nyújtana előadások, író-olvasó találkozások lebonyolításához (a bútorzat egy része rendelkezésre áll pályázatból). • Külön könyvtári bejárat létesítése a hátsó fronton, mintegy függetlenedve a Művelődési Ház nyitvatartásától. Előnye a közvetlen megközelítése a könyvtárnak, viszont felveti a plusz humánerőforrás igényt (információs-portaszolgálat), valamint az akadálymentes megközelítés kialakításának szükségességét. • Tömörraktár kialakítása. b) A Tatai Helyőrségi Klubban kaphatna helyet a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár. Emellett az elképzelés mellett pro és kontra a következő érvek sorakoztathatók fel: Pro Központi helyen található (2 iskola, 3 óvoda van a környékén, tömegközlekedési eszközzel is megközelíthető) Az épület elhelyezkedésében, küllemében megfelelően reprezentatív a célnak megfelelően. Eleget tenne a HM-mel kötendő megállapodásban kritériumként megjelenő közművelődési feladatnak. Már működő szervezet, jelenleg is finanszírozott munkáltató kerülne az épületbe.

Kontra Jelen állapotában nem alkalmas a könyvtári funkciók működtetésére (szabdalt terek, csekély természetes megvilágítás, nem akadálymentesített stb.) Jelenleg a könyvtár a művelődési ház közüzemi költségeinek harmadát fizeti. A szétválással plusz humán erőforrás kell azokra a feladatokra, amit eddig az egy épületbeli elhelyezéssel meg tudtak oldani. A szétválással növekedik a kiadás, de ez minden más hasznosítási verzióban ugyanígy van. Jelentős beruházás lehet jogszabályokban

-5-

Pro A művelődési házban jelentős terület (helyiségek) szabadulna fel és erősíthetné a Zrt. vállalkozói tevékenységét.

Kontra előírtaknak való megfelelés (korszerű fűtés, parkolóhelyek száma stb.) A kritériumként szereplő „civil ellátás” és rendezvények bonyolítása nem az épületben, hanem a művelődési házban történne, ami viszont a helyiségek felszabadulásával egyszerűen zajlana.

A döntés előtt feltétlenül szükséges egy összehasonlító, gazdasági elemzést, kalkulációt elvégezni. 3. Művészeti élet A városunkban jelen van az alkotó művészet és az előadó művészet is. Az előadó művészet területén zenei területen van a legmozgalmasabb kulturális élet. Zenei területen is kiemelkedő a kórusok tevékenysége (Esterházy Énekegyüttes, Egressy kórus, Szent Márton Kórus, Katolikus Egyház Kórusai, Református Egyház Kórusa; Menner Bernát Zeneiskola Kiskórusa). Továbbá a zenei életet gazdagítja a Menner Bernát Zeneiskola Fúvószenekara és a Helyőrségi Dandárzenekar. A színházi élet területén csak amatőr színpadok működnek, a Tatai Református Gimnáziumban és az Eötvös József Gimnáziumban. Szintén jelentős hagyományokkal rendelkezik a néptánc. E területen két kiemelkedő együttes működik a Pötörke és a Kenderke minősített Tata Táncegyüttese. Az alkotó művészet területén a képzőművészet és az iparművészet emelkedik ki városunkban. E területen kiemelkedő a civil szervezetek tevékenysége, így például a Fellner Jakab Kulturális Egyesület két évente megrendezésre kerülő akvarell biennáléja. A városi művészeti életet akadályozza, hogy nincs megfelelő színháztermünk, önálló kiállítótermünk. A Kuny Domokos Múzeum jelenleg egy időszaki kiállítóterében (88m2) tud helyszínt biztosítani a képzőművészek számára, ezen kívül az Eötvös József Gimnázium díszterme és a Művelődési Központ termei szolgálnak időszakos kiállítótérként. Ezeket a lehetőségeket egészíti ki a Református Gimnázium Mindgalériája, ahol jelentős kiállítások kapnak helyet, illetve művészek alkalmat a bemutatkozásra. Értékes új elem lehetne a városi képtár: nemcsak az érintett festők, hanem az életműben és a tatai vonatkozásban fontos művek bemutatását tűzné ki célul. Tata város kulturális életében fontos szerepet játszanak az alapfokú művészeti iskolák. A Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola táncművészeti ágban, ezen belül néptánc tanszakkal működik. Művészeti csoportjaik közreműködésével rendezvényeikkel, előadásaikkal, ünnepi megemlékezéseikkel jelentős részt vállalnak a város kulturális életében. A Menner Bernát Zeneiskola zeneművészeti és képzőművészeti ágban tanítja a 6-18 éves korosztályba tartozó fiatalokat. A Menner Bernát Zeneiskola a 2010/2011-es tanévtől kezdve a Fazekas utca 47. számú épület régi épületszárnyába költözött át. Az épületben 2010-ben színvonalas koncerterem kialakítására került sor. A Liszt Ferenc hangverseny-terem alkalmas nemcsak helyi, de megyei és országos szintű zenei versenyek és koncertek, hangversenyek megrendezésére is. A régi Concerto Zeneiskola 2010-ben beleolvadt a Menner Bernát Zeneiskolába, Fenyő téri épületében azonban továbbra folyik a fiatalok zenei oktatása. Szintén itt zajlik (és a zeneiskola épületében) a Concerto Nonprofit Kft. által minden év

-6-

augusztusában a Barokk fesztivál keretében szervezett zenei mesterkurzus fiatal, tehetséges zenészek számára. 4. Közművelődési színterek: A városban számtalan közművelődési színteret találhatunk (lásd melléklet). Ezek közül a legjelentősebbek: Kuny Domokos Múzeum, Magyary Zoltán Művelődési Központ, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Helyőrségi Klub, Pálma Rendezvényház, Est Mozi, Eötvös József Gimnázium díszterme, Tatai Református Gimnázium előadóterme, Bordóház, Kőkúti Általános Iskola aulája, valamint a tatai csillagvizsgáló épülete. Ezen kívül jelentős színtér a városban működő egyházak templomai, imaházai és közösségi házai, valamint kulturális célra lehet használni az iskolák egyes tantermeit és tornatermeit. A városi közművelődési rendezvények szervezésében jelentős szerepet vállalnak egyesületek és alapítványok is. 5. Kulturális nagy rendezvények: A város kiemelt nyári nagy kulturális tevékenységeire közművelődési megállapodást kötött az azt megrendező szervezetekkel: a Víz, Zene, Virág Egyesülettel a Víz, Zene, Virág Fesztiválra, a Kenderke Néptánc Egyesülettel a Tatai Sokadalomra, Concerto Nonprofit Kftvel a Barokk Fesztiválra. A kulturális rendezvényekre kötött közművelődési megállapodásokat a továbbiakban is fenn kívánjuk tartani. Utóbbi években újabb rendezvényekkel bővült a város fesztiválkínálata, úgy mint a Tatai Patara, Szent György- napi Lovasünnep és Mihály-napi Lovasparádé, Öreg-tavi Nagy Halászat, Vadlúd Sokadalom és az Adventi Zenés Áhítat. A nyári hónapokban a megújuló szabadtéri színpadon is szerveződhetnek kulturális rendezvénysorozatok, fesztiválok. 6. Konferenciák, szakmai képzések, továbbképzések: Városunkban jelentős a konferenciaturizmus. Ezek szervezésében a Kiss Panzió, a Gottwald Hotel, az Edzőtábor, az Old Lake Golf Hotel, valamint a Pálma Rendezvényház vesz részt. A meglévő gyakorlatot további lehetőségekkel lehetne bővíteni a felsőoktatási intézmények tudományos alkalmainak Tatára szervezésével. A jövőbeli kapcsolatok kiépítéséhez szükséges a felsőoktatásban jártas, ismert szakember bevonása. 7. Kulturális emlékévek: Kiemelten tervezzük támogatni a kulturális és történelmi emlékévekhez kapcsolódó fontosabb rendezvényeket. Ezek a következők: 2014. „A Család Európai Éve” 2014. Egressy Béni (zeneszerző, szövegkönyv- színműíró) születésének 200. évfordulója 2014. I. világháború kitörésének 100. évfordulója 2017. A reformáció megindításának 500 évfordulója 2020. A trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója.

-7-

8. Nemzetközi kulturális kapcsolatok: Tatának 9 testvérvárosa és egy 1 partnervárosa van. Az ezekkel történő kulturális cserekapcsolatokról éves terv készül. Külön költségvetési keret áll rendelkezésre a finanszírozásukhoz.

III. Kialakításra kerülő kulturális színterek, központok: A tatai kultúra egyediségét elsősorban az azt körülvevő környezet jelenti. Ezért választották királyok pihenőhelynek, művészek alkotótevékenységük színteréül városunkat. Ezt az egyediséget kihasználva kell a tatai kultúrát meghatározni. Ugyanakkor maguk a helyszínek csak a megfelelő beruházást követően válnak alkalmassá kulturális tevékenység kiszolgálására. A koncepciónak tartalmaznia kell az egyes terek fejlesztését kiemelt szerepüknek, fontosságuknak, céljuknak megfelelő ütemezéssel. Javaslatunk szerint a legfontosabbak:

Tatai Vár Tatai Vár, mint történelmi helyszín: A vár a legjelentősebb, legkiemelkedőbb szimbóluma a városnak, így annak életében fontos szerepet kell betöltenie. Magán viseli a századok változásait, Zsigmond királytól napjainkig. Ugyan az eredeti négy palotaszárnyból csupán egy maradt meg, de historizáló átalakítása után ez is önálló épületként jelenik meg. A tatai vár óriási lehetőség előtt áll, hiszen hosszú évek óta most nyílik újra lehetőség arra, hogy a műemléket egységes szemlélettel kezeljük. A korábbi töredezettség, összetett tulajdonosi és vagyonkezelői háttér nem kedvezett sem az épület-állománynak, sem annak, hogy könnyen bekapcsolódjon a város vérkeringésébe. A vár azon részleteire is fel kell hívni a látogatók figyelmét, mely a korábbi gazdátlanság miatt elsikkadt. A külső falöv értelmező bemutatása nemcsak a várak iránt növekvő számú érdeklődőket vonzaná, hanem az oktatás számára is segítséget nyújthat. Ilyen jó állapotban megmaradt vár(falak)at ebből a korszakból a közelben nem lehet felkeresni, a falak mellett a kazamaták, az épségben megmaradt török-kori átjáró mind komoly értéke az ingatlanállománynak! Az Esterházyak idején épített kis uradalmi börtön felújítás után komoly érdeklődésre tarthat számot. Ebben a miliőben számos mobil-időszakos rendezvényt lehet szervezni, mely elsősorban a vár adottságaira épül, s nemcsak központi fekvésére. Tatai Vár, mint kulturális színtér: Minden szempontból a legfontosabb kulturális színtér a Tatai Vár udvara. Ugyanakkor a jelenleg is zajló fesztiválhelyszínek kivételével kérdéses, hogy milyen kulturális rendezvények megtartására alkalmas. Bármilyen színházi, illetve zenei projekt tervezése esetén felmerül a korszerű színpad és nézőtér kérdése, ami azonban a várudvar jellemzői miatt külön megfontolást igénylő feladat. Ezek olyan beruházást jelentenek, aminek a megtérülése csak hosszútávon képzelhető el. Emellett figyelembe kell venni a további tatai szabadtéri helyszínek jelentőségét, konkurens hatását, szezonalitását, infrastrukturális hiányosságait.

-8-

A Tatai Várudvar a fesztiválhelyszínek mellett színpadi rendezvények helyszíneként, de korszerű technikával egyedi lehetőségeket rejt magában nyári szabadtéri játékok rendezésére. A következő rendezvényeknek adhat megfelelő helyszínt: • nyári szabadtéri játékok • Középkori piac, helyi termékek piaca, középkori vásári látványosságokkal • Porcinkula, vallási hagyományok újraélesztése

Művelődési központ: Az épület jelenleg is elsőszámú színtere az általános közművelődésnek, közösségi tér sok civil szervezet számára. Jelenlegi állapotában a működésképtelenség határát súrolja. Az épület elhelyezkedését tekintve is kiemelt fontosságú, hiszen Tata jelképe és legfontosabb turisztikai vonzerejének, a Tatai Várnak a szomszédságában található. Ugyanakkor felújítása nem jelentheti csupán a jelenlegi funkciók állagmegóvását. További közművelődési és közösségi tereket kell létrehozni a városi könyvtár esetleges elköltöztetésével, a télikert befedésével és új kiállítóterek kialakításával. Legfontosabb beruházások a művelődési központon: • • • •

tetőszigetelés, nyílászárók, külső burkolat, fűtésrendszer színpad, nézőtér télikert, konferencia és kiállítóterek kialakítása

Angolpark, Kiskastély A megnyert Európai Uniós pályázattal a közeljövőben megújul az Angolpark, a Kiskastély és a szabadtéri színpad. A Kiskatélyt restaurálása után kiállítótérként kívánjuk működtetni. A Tatai Angolpark működtetésébe be kell vonni a jelenleg is a helyszínen tevékeny szolgáltatókat, és további partnereket kell keresni egy új arculati megjelenés érdekében. A park legnagyobb rendezvénye a 2000-től minden évben megrendezésre kerülő Tatai Sokadalom, mely hagyományápoló népművészeti fesztivál. A szabadtéri színpad, a tisztások, a sétányok a színpadi előadásoknak, néptánc gáláknak, kézműves vásároknak és gyermekjátszók közkedvelt helyszíne. Tata Városának egyik legismertebb eleme a Víz, Zene, Virág Fesztivál. Ennek a jelképrendszernek a jegyében a kert egész évben bázisa lehetne azoknak a céloknak, amelyek ma csak a fesztivál hétvégéjére korlátozódnak. A botanikai látványosság mellett egész évre kiterjedő képzőművészeti, zenei rendezvényeknek kell helyt adni. Minderre a Pálmaház, a szabadtéri színpad, a vízfelületek számos egyedi lehetőséggel szolgálnak. • Kiállítások, zenei rendezvények a Pálmaházban együttműködési megállapodás keretében • Zenei rendezvények a szabadtéri színpadon • Landart (természetbe, fára, vízfelületre kigondolt műalkotások, szabadtéri művészeti tárlatok,stb.)

-9-

Helyőrségi Klub Működtetéséről, funkciójáról még tárgyalások zajlanak a Honvédelmi Minisztériummal, de ahogy azt a fentiekben is jeleztük – egy összehasonlító, gazdasági elemzést, kalkulációt követően a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár is helyet kaphatna a Helyőrségi Klubban. További helyszínek lehetőségei A továbbiakban olyan kultúrához kapcsolható helyszíneket vetünk fel, amelyek megfelelő partnerek, civil szervezetek bevonásával, vagy akár városi beruházással egyedi háttérként szolgálhatnak tatai rendezvényekhez. • Fényes fürdő – Ismeretterjesztő, oktatással kapcsolatos szabadtéri rendezvények szervezése, a nyertes „Ökoturisztikai tanösvény kialakítása a tatai Fényes fürdő területén” című pályázathoz kapcsolódóan • Kálvária domb – szabadtéri színházi rendezvények • Víztorony – zenei rendezvények • Tatai víziszínpad – Országosan egyedülálló háttér lehetne egy a Kastélytéren épített színvonalas víziszínpad, természetes díszletként a Tatai Várral. • Vaszary villa – művészház, alkotóműhely lakhatással külföldi, neves hazai, testvérvárosi alkotóművészek fogadására.

V. Fő célkitűzések: A fő célkitűzéseket Tata jelentős hagyományaira, ugyanakkor korszerű módon, lehetőleg a leghatékonyabb finanszírozási rendszerben kell tervezni. Ebben a struktúrában elengedhetetlen, hogy a koncepció végrehajtói támaszkodjanak a jelenleg aktív tatai civil szervezetek, művészek, önkéntesek kapcsolati és szellemi tőkéjére. Olyan művészeti eseményeket kell a tatai egyedi színtérben megvalósítani, ami iránt az érdeklődés túlnyúlik a térségen, vagy a szűkebb régiókon. Gondoskodni kell arról a turisztikai szakértők bevonásával, hogy ezek az események megfelelő árukapcsolással, turisztikai vonzerőként, termékként is megjelenhessenek.

1. Tata, a képzőművészet, népművészet, kézműves mesterségek centruma 1. Közismert Tata vonzereje, amit a művészekre gyakorolt és gyakorol ma is. Talán csak véletlen, hogy nem alakult ki a XX. század során művésztelepi tevékenység vagy hagyomány. A város művészeti életét egy ilyen jellegű, országos hatókörű programmal lehetne igazán elősegíteni. A művésztelep szervezi a helyi művészeti életet, bekapcsolja az országos művészeti élet vérkeringésébe, újabb színnel gazdagítja a város kulturális palettáját, és híressé teszi a várost. A gyakorlatban pedig programot, látványosságot jelent, és egy kortárs gyűjtemény megszületését a városban. 2. A művészeti centrumot egyedül Vaszary János hagyománya köré is fel lehetne építeni. Ezt az örökséget képviseli a művész otthona, amely egyelőre nem mutatja fel rangjához méltón a festőóriás emlékét, és ráadásul kihasználatlan. Erre a házra lehetne felépíteni egy új arculatot. A műtermes villában emlékkiállítást kellene fenntartani. Mind az emlékház, mind a hasznosítás tervezésében a Kuny Domokos Múzeum hathatós segítséget tud nyújtani.

-10-

3. A művészeti élet harmadik pillére lehetne egy újonnan felállítandó városi képtár. A város életét, arculatát gazdagítaná, erősítené a Tata művészettörténetének kincseit bemutató galéria, amely a város közönségének valós igényeivel is találkozik. A városi képtár a helyi művészeti hagyományokat mutatja be: olyan festői életműveket, amelyek Tatához erősen kötődnek, illetve olyan képeket, amelyek Tata arculatát mutatják. A hely dönti majd el, hogy egyes mesterek önálló kiállításainak füzére, vagy tematikus tárlat (tatai városképek, stb.) lesz-e ez a bemutató. Az állandó kiállítás mellett időszakos kiállítóhelyet is ki kell alakítani, ahol elsősorban az elszármazott, elsővonalbeli mesterek, és a Tatán élő művészek mutatkozhatnak be. Mind a történeti képtár, mind a kortárs galéria tevékenységét a Kuny Domokos Múzeum segíteni tudja, amennyiben pedig muzeális gyűjteménnyé válik a képtár, a kiállítások rendezését is meg tudja oldani. 4. Pötörke Népművészeti Egyesület javaslata alapján Tatai tájház létrehozása. E tájház nemcsak a város és környéke hagyományos tárgyi kultúráját mutathatná be, hanem a város egyik kulturális centruma is lehetne. Állandó vagy időszakos kiállító helyet kaphatnának itt a városban még aktívan tevékenykedő kézműves mesterek, tatai és járási gyermekek számára kialakított interaktív oktatást tenne lehetővé, felkínálva az iskolák és óvodák részére az épület múzeumpedagógiai célú hasznosításának lehetőségét. A tájház közösségi rendezvények helyszíne lehetne (pl. népi kultúrához kapcsolódó hagyományok megünneplése), valamint a Pötörke Népművészeti Egyesület által létrehozott, ún. Népi Remekműhely (népi kézműves és hangszeres műhelyek) helyszínéül szolgálhatna. A tájházon keresztül közösségi tér jöhetne létre, az ott megjelenő hagyományőrző tevékenység életszerűvé tenné a múlt értékeinek bemutatását a fiatal generációk részére is. 5. Nagyobb hangsúlyt érdemes fektetni a szellemi örökség védelmére, különösen a még élő, nagy tradícióval rendelkező fazekasságra. Tata lakosai számára korábban megélhetést biztosító hagyományos kézművességek nagy része már elhalt (csapók, molnárok), így ezeket már csak bemutatni lehet. A múzeum munkatársaival fel kell kutatni a még élő hagyományokat és az egyértelműen azonosítottakat a turizmus számára is könnyen befogadható termékké kell alakítani. (pl.: Öreg-tavi lehalászás, fazekasság.) 6. Tekintettel arra, hogy Tatán nagy számban található régi malom épület, fontos lenne ezek felújítása, esetlegesen egy a malmok működését bemutató kiállítás létrehozása.

2. Tata, a fotó fővárosa Tata, természeti és épített környezetével, közművelődési és más igényes tereivel, igényes szállodáival, eseményeivel, fesztiváljaival tökéletes bázisa lehet a fotóművészet minden ágának. Az amatőr, hobby- és profi fotósok tábora a digitális technika fejlődésével, elérhetőségével egyre gyarapszik. Könnyen elérhető, fizetőképes közösségek jelentős kulturális és turisztikai célcsoportja lehet a városnak. Hatalmas jelentősége van annak a marketinghatásnak, amit az idelátogató fotósok a tatai fotókkal hazatérve publikációjukkal, tárlataikkal végeznek. • Természetfotó – Öreg tó, Gerecse, Fényes, Vadlúd sokadalom, Angolkert, stb. • Épület, városfotó – Tatai barokk, Vár, stb. • Glamour és divatfotó – Szállodák, Művelődési házban kialakított stúdió, stb. • Riportfotó, streetfotó – fesztiválok, stb. • élet- zsánerképek – tatai hétköznapok, tevékenykedő polgárok, művészek, stb

-11-

Cél, hogy az év minden időszakában termékben megfogalmazott fotós programok várják az érdeklődőket, és minél több eseménnyel tudjunk témát szolgáltatni. • workshopok, divat, glamour, akt, stb. szállodák, igényes hátterekkel rendelkező partnerek bemutatásával • árubemutatók fotótermékeket gyártók, forgalmazók részéről • Szervezett, szakmailag támogatott természetfotó túrák, városi túrák • tárlatok, kiállítások minden lehetséges helyszínen, bevonva éttermek, szállodák, extrém helyeken, szabadtéren, közterületen, stb. • találkozók neves fotósokkal • Szervezett, szakmailag támogatott riport, és eseményfotó túrák, városi túrák, Tatai Sokadalom, Patara, Öreg-tavi Nagy Halászat, stb. • Albumok, kiadványok, pályázatok tegyék lehetővé minden szinten a publikációt, a megjelenést Ezeknek a céloknak az eléréséhez aktivizálni kell e helyi fotósok közösségét, bevonni az iskolákat, szakköröket, klubokat indítani. Elengedhetetlen, hogy folyamatosan működő bázisa, szellemi főhadiszállása legyen a szervezésnek. 3. Tata, a fesztiválváros A jelenleg is működő tatai fesztiválok óriási reklám és marketinghatással bírnak. Cél, hogy a legjelentősebb tatai fesztiválok szellemisége, egyes megjelenési eleme a fesztiválok idején kívül is megjelenjenek, látogathatóak legyenek, mintegy további turisztikai attrakcióként reklámként beharangozóként funkcionálva, illetve fordítva, maga a fesztivál legyen előszobája további turisztikai, a fesztivál tartalmára, szellemiségére épülő attrakcióknak. • Patara – Tatai vár – török kori panoptikum, fegyvermúzeum, stb. • Tatai Sokadalom – Angolkert - Össz-népművészeti, hagyományápoló fesztivál • Víz, Zene,Virág Fesztivál– Vár környéke - kiállítások, zenei rendezvények • Barokk fesztivál - zenei rendezvények különböző helyszíneken stb. 4. Tata, az „Olvasó város” TÁMOP pályázat révén sikeres programja volt a Móricz Zsigmond Városi Könyvtárnak az Olvasta? Olvas Tata! c. sorozat, amely DVD-n is megjelent, s amelynek keretében különböző foglalkozású és életkorú olvasók ajánlották kedvenc olvasnivalóikat. Az „Olvasó város” program keretében két további javaslatot tett a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár: 1. Könyvmegálló A központi könyvtáron kívüli két fiókkönyvtár elhelyezkedése miatt nem fedi le a város egész területét. Megoldási lehetőségként kínálkozik ún. „könyvmegállók” létesítése a város különböző frekventált, valamint idősebbek lakta helyein. Lehet használatlan telefonfülke, szekrény-vagy bármilyen, olvasnivaló tárolására alkalmas szabadtérre kihelyezhető polc, fülke. Igazán stílusos akkor lenne, ha fenntartói támogatást élvezve egységes arculatot tükrözne, egy-egy paddal kiegészítve. Becsületkönyvtárként - „vedd és olvasd” alapon - működne (egy hozott könyvért cserébe lehet egy másikat választani). Probléma, hiányos választék esetén a feltüntetett telefonszámon értesítve a könyvtárat, a megunt, vagy ajándékba kapott könyvekből feltöltenénk a készletet. Helyileg-próbaképpen-célszerűnek látszik a vasútállomás

-12-

(ingázók nagy száma miatt), Újhegy (messze van mind a központi, mind a két fiókkönyvtártól), az Idősek Otthonának környéke, valamint a nagy ügyfélforgalmú igazgatási központok mellett (Kossuth tér, Ady Endre út). Ezeknél a könyvmegállóknál ki lehetne helyezni a városról idegenforgalmi, ingyenesen elvihető prospektusokat is, amelyek segítenék a városba látogató turistákat az azonnali ismeretszerzésben. 2. Bibliobox A könyvtári informatikai szolgáltatások 24 órás elérhetőségének bővítését szolgálja a Bibliobox, amelynek lényege, hogy az olvasó a könyvtár nyitvatartási idején túl is visszahozhatja a könyveket, belehelyezve a speciális bedobónyílással rendelkező Biblioboxba. A TÁMOP 3.2.4 pályázatból finanszírozott retrospektív feldolgozás, valamint számítógépes kölcsönzés megvalósulása lehetővé teszi, hogy másnap a boxot kiürítve a könyvtárosok visszavegyék a dokumentumot - így az olvasónak akkor sem kell késedelmi díjat fizetnie, ha nem tudta nyitvatartási időben felkeresni a könyvtárat. (Csehországban rendkívül jó tapasztalatokkal rendelkeznek az alkalmazó városi könyvtárak, az olvasók is szeretik.) Felülete rendkívüli reklámlehetőséget biztosít, nemcsak könyvtári, hanem egyéb szolgáltatások hirdetésére is.

5. Tata, a kistérségi színházi központ Meg kell találni a színielőadásoknak azt a célközönségét, akik általában látogatnák a színvonalas konkurencia (Tatabánya, Győr, Budapest, Észak-Komárom) helyett/mellett a tatai rendezvényeket. Ehhez is szükséges a jelenleg működő színházi előadótér és fogadótér igényes átalakítása, hiszen a színházi esték egész estés élményként, elegáns környezetben, megfelelő kiegészítő tevékenységgel, kávézóval, stb. képzelhető el. Ez elsősorban a tatai, kistérségi igényeket tudná kielégíteni. Emellett a tatai exkluzív szabadtéri helyszínei további lehetőségeket rejtenek nagyobb színpadi rendezvények helyszíneként. Ebben az esetben legalább regionális, vagy még nagyobb vonzerőként tudna működni. Ez csak neves, népszerű program kínálatával érhető el, aminek azonban sokkal jelentősebb a költsége, mind az előadást, mind a reklámokat tekintve, így jelentősebb a finanszírozás kockázata is. További lehetőség van egyfajta alternatív színházi műfaj működtetésében, akár amatőr színtársulatra támaszkodva. Számtalan példát látunk egyes városok színházi mozgalmainak közösségépítő, kultúrát közvetítő pozitív hatásaira. Egyrészt nagyon sok lehetőség van Tatán a megjelenésre akár a helyszínt, akár az alkalmat tekintve, másrészt mint a fiatalok körében népszerű előadó-művészet nevelési, oktatási és ismeretterjesztő célokat is szolgálhat. 6. Film Tata minden adottsága megvan ahhoz, hogy hátteret biztosítson az éppen egyre élénkülő magyar filmgyártáshoz. Érdekünk, hogy minél több alkotó fedezze fel ezt a lehetőséget. Ezért érdemes olyan eseményeket rendezni Tatán, amely felkelti a szakma érdeklődését. Ezen a területen is nagy a jelentősége mind az egyre több filmes amatőr és professzionális szinten alkotó művészek megszólításának. • Filmfesztivál, filmszemle • Helyi készítésű filmek, - dokumentumfilm, helyi történetek megfilmesítése

-13-

• reklámfilmek, • könnyűzenei videoklipek Nagy a jelentősége, hogy ezen a területen megfelelő szakember vezetésével az iskolák, érdeklődő amatőrök bevonásával helyi műhelyek jöjjenek létre, és az ehhez szükséges technikai hátteret, a megjelenés lehetőségét biztosítani tudjuk. 7. Kiadvány, könyv, zenei anyag Fontos, hogy a tatai kultúra ne csak eseményekben, hanem konkrét termékekben is megjelenjen. Ennek érdekében kell olyan tudományos, vagy népszerű nyomtatott kiadványt, könyvet, zenei anyagot létrehozni, ami méltó módon tükrözi az élénk tatai kulturális életet. Meg kell vizsgálni a célszerűségét az alábbiaknak: • Tatai ihletésű szépirodalom, regény, verseskötet • Tatai legendák gyűjteménye • Fotóalbum különböző, még nem feldolgozott témákban művészi szinten (hétköznapok, divatfotók tatai háttérrel, életképek, természetfotó) • Zenei DVD, tatai kórusok, népzenei együttesek, tatai könnyűzene, film és zene kombinációja 8. Települési értéktár Az Országgyűlés 2012. április 2-i ülésén elfogadta a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumról szóló 2012. évi XXX. törvényt (továbbiakban: Htv.), melynek végrehajtására vonatkozó szabályokat a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet tartalmazza. A Htv. 3.§.-a alapján a helyi önkormányzat települési értéktárat, és Települési Értéktár Bizottságot hozhat létre. A bizottság szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba. Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 297/2013. (V.30.) Tata Kt. határozatában döntött a települési értéktár létrehozásáról és a Települési Értéktár Bizottság létrehozásáról. A Bizottság működéséhez és feladatainak ellátásához 500 000 Ft-ot biztosított. A Képviselőtestület a 2013. június 26-i ülésén 354/2013. (VI.28.) Tata Kt. határozatával döntött a Települési Értéktár Bizottság tagjairól, valamint elfogadta a Települési Értéktár Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatát. A fenti döntéssel biztosíthatjuk Tata Város Önkormányzata számára kiemelten fontos közös értékeink, kulturális, építészeti örökségünk megóvását. E cél érdekében már megkezdődött a tatai temetők egyes síremlékeinek Tata Települési Értéktárba történő felvételi folyamata.

VI. Összegzés A tatai kultúra hosszútávú stratégiai tervezése, tartalommal való megtöltése szerencsés esetben nem függvénye a mindenkori gazdasági helyzetnek, ahogy az oktatás, nevelés sem lehet az. A kultúra az, ami egy társadalom fejlettségét fémjelzi a történelem számára, és

-14-

mutatója a jelen emberének is. Tata mindig is joggal volt büszke a történelmére, ahogy ma is az, és a jövő tatai polgára számára meg kell adnunk a lehetőséget, hogy az lehessen!

Tata, 2013. október 1.

-15-

1. sz. melléklet

Közművelődési, kulturális színterek a városban Kuny Domokos Múzeum Eszterházy Kastély Magyary Zoltán Művelődési Központ Móricz Zsigmond Városi Könyvtár Eötvös József Gimnázium és Kollégium - sportcsarnok Vaszary János Általános Iskola

- könyvtár - sportcsarnok

Est Mozi Helyőrségi Klub – működtetéséről tárgyalások folynak Tatai Református Gimnázium Pálma Rendezvényház Edzőtábor Kis Hotel Kőkúti Általános Iskola

- aula - tornaterem

Vaszary Villa Bordó Ház Menner Bernát Zeneiskola

- Liszt Ferenc hangverseny-terem - Fenyő téri telephelye

Agostyáni Klubkönyvtár Polgármesteri Hivatal

- díszterem

Tatai Járásbíróság

- előadóterem

-16-

Szent Kereszt templom

- templom - közösségi ház

Kapucinus templom Református templom

- gyülekezeti terem

Berta Malom Evangélikus imaház Szabadtéri Színpad

-17-