Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék Tartószerkezet rekonstrukciós szakmérnök képzés

Feszített és előregyártott vasbeton szerkezetek ék

z s s é n a épz T i i 2.K előadás t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r avasbeton z Előregyártott szerkezetek S T s s é ció i n uk kapcsolatai a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e Dr. Sipos András Árpád z E e k M r e B sz ó t r Ta 2012. december 8.

Vázlat • Előregyártott szerkezeti rendszerekszék

s é n a épz T i iK t • Kapcsolatok tervezésének alapjai e z k e ö k n r r e é z • Nyomóerőt közvetítőókapcsolatok s m k t r a a z S T s s • Húzóerőt közvetítő kapcsolatok é ó i i c n k a u t r g t á s • Nyíróerőt közvetítő kapcsolatok s n d o r k á l e i r z t S e • Nyomatékot közvetítő kapcsolatok z E e k M r B sze ó t r Ta



Nyomóerőt közvetítő kapcsolatok

k é z s s é n kis nyomott a épz T i iK felülettel az t e z erőátadás helye k e ö k n kevésbé r r e é z bizonytalan, s m ó ak t r a külpontosság a z S T csökkenthető. s s é ó i i c n k a u t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k M r B sze ó t r Ta Tipikus nyomott kapcsolatok


k é z 1. Nagy nyomóerő vízszintes mozgási / elfordulási lehetőség nélkül s s é n Jellemzően acél kötőelemekkel, amelyek helyszíni csavarozással a / épz T i iK hegesztéssel kapcsolnak össze. t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a u t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k M r B sze ó t r Ta A nyomott felület típusának és anyagának kiválasztása


k é 2. Közepes nyomóerő vízszintes mozgási / elfordulási lehetőség nélkül sz s é n Egyszintes épületek oszlopainak / falainak toldására, a kapcsolat a épz T i akárielKis jellemzően habarcsolással készül, az összekötő acél elem t e z maradhat. k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a u t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k M r B sze ó t r Ta A nyomott felület típusának és anyagának kiválasztása


k é z 3. Nagy nyomóerő vízszintes mozgási / elfordulási lehetőséggel s s é n z Teherátadó támaszelemek (elasztomer, acél) beépítésére van a szükség. p T é i t K e i z k e ö k n r r e é z s km ó t r a a z T sS s é ció i n uk a t Miért van szükségáag teherátadótrelemre? s s n d o r k á Az acéllemez esetén az elfordulási képesség korlátozott. l e i r z et- Maximális nyíróerő: H=0.2*N-0.5*N S z E e k Az elasztomer nagy választékban kapható, fel tud venni M r e B sz nagy elfordulásokat is. Maximálisan H=0.05*N-0.2*N ó t r Kemény műanyag esetén a kapcsolat vastagsága a T tervezhető, de az elfordulási képesség korlátozott. A nyomott felület típusának és anyagának kiválasztása

Maximális nyíróerő: H=0.1*N-0.2*N

Nyomóerőt közvetítő kapcsolatok A nyomott felület típusának és anyagának kiválasztása

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a u t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k M r e elhanyagolható elfordulással B 5. Kissznyomóerő óRövid födémek jellemző kapcsolata (q =3-10 kN/m), a támaszelem t r elmarad. Ekkor a feltámaszkodási felület akkora legyen, hogy a Ta gyakran rajta ébredő nyomófeszültség ne haladja meg a 0.2-0.3 MPa-t! 4. Közepes nyomóerő kis elfordulási lehetőséggel Tipikusan körüreges pallók és PI panelek kapcsolata. Ilyen szerkezeteknél ha szükséges, a vízszintes erő továbbítása elkülönítetten történik. A felfekvéshez használnak támasz szalagokat (neoprén, kemény műanyag).

Ed


k é z A kapcsolat vasalásának tervezésekor tekintettel kell lenni a Poisson hatásra,sa s n húzó-pzé beton bi- vagy triaxiális feszültségállapotára és a lokálisan fellépő a T é i feszültségekre. t K e i z k e ö anyag k Probléma: Egymás fölé helyezett, különböző n n r r e z rugalmassági modulusú éséPoisson tényezőjű betonacél 0.25-0.33 s m óeltérő harántirányú k t anyagokban nyúlás r a a Ha nincs z megcsúszás, ez nyírógumi 0.50 keletkezik. S T s s feszültséget ébreszt: beton 0.15-0.25 é ó i i c n k a u t   n  E r g t á s s n d o r  n  E k á l e i r z t S e n n  z E           e k E E  BM szer ó   E   const  E  t r Ta   E   const  E  Nyomóerő a támaszelemen

y1

1

x

y2

2

x

1

2

1

y1

2

y2

x

1

y1

y2

1

2

2

1

2

x

x


k é z 1. Acél-beton : az acél n/E értéke s s é n kisebb, mint a betoné, ezért a a épz T i iK betonban harántirányú t e z nyomófeszültség keletkezik. Ez a k e ö k n beton teherbírását növeli, r r e é z azonban nem jelentősen, ezért a s m ó ak t r számításban általában a z S T elhanyagoljuk. s s é ó i i c 2. Habarcs-beton: a habarcs általában n k a u t a betonnál gyengébb, nagyobb r g t á s s n n/E értéke a d betonban haránto r k á irányú ihúzófeszültséget l e r z t eredményez. Ez más hatások S e z E mellett annyira kicsi, hogy e k r kívül hagyjuk. e BMfigyelmen z s Azonban a habarcsban ébredő ó t r nyomófeszültség jelentősen a T növeli a habarcs Nyomóerő a támaszelemen

nyomószilárdságát!


k é z 3. Puha (pl.: elasztomer)- beton: ezen s s é n anyagok n/E értéke lényegesen a épz T i iK nagyobb, mint a betoné, hatásuk t e z a habarcséhoz hasonló, de jóval k e ö k n nagyobb feszültségeket r r e é z ébresztenek. A harántirányú s m ó ak nyúlás olyan nagyságú is lehet, art z S T hogy a támaszelem elcsúszik. s s é ó i i c n k A támaszelemben ébredő nyomófeszültség a tervezés fontos paramétere! a u t r g t á s s Ebben az esetben a betonban ébredő húzófeszültséget sem lehet n d o r k á figyelmen kívül hagyni, az a beton vasalására is hatással van. A l e i r z et-erősített kengyelezéssel vehetjük fel. Ha nem áll húzófeszültséget S z rendelkezésre kísérleti eredmény és/vagy VEM számítás, akkor a E e k r rácsostartó modellt lehet használni. e BMhelyettesítő z s ó rt a T Nyomóerő a támaszelemen


k é z központos terhelés esetén a rácsostartó s s é n modellből: a épz T i iK t T  0.5N 1  a a  e z k e ö k n külpontos nyomás esetén közelítő r r e é módszerként először központos nyomást sz m ó ak t feltételezve meghatározzuk T értékét, r a z S T majd T számításához a következő, s s é ó tapasztalati képletet lehet használni: i i c n k T  0.015N g / 1ta  2e t/ rhu á s s n d o A teljes húzóerő: r k á l t-re i z T zeT  T S E e k Ehhez hozzá kell adni a kapcsolódó M r e B anyagok eltérő nyúlásaiból adódó T erőt, z s ótartóvégen: t azaz r Ta T  T T  H Helyi nyomás a betonban

s1

1

2

S1

S2

S2

S

S1

S2

lat

S

lat

ahol H a tengelyre merőleges külső teher.


k é z Koncentrált erő bevezetésénél a helyi nyomást s s é n Leonhardt és a CEB-FIP ajánlása nyomán a a épz T i iK következő módon lehet számítani: t e z k e * ö k n f cd  f cd A2 A1  4.0 f cd r r e é z s m ó ak t ahol A a hatékony terhelési felület, r a z S T A az a felület, amire a feszültségek és ciós szétoszthatóak. A maximálisi növen uk léshez a mellékelt ábra tszerinti a r g t geometriai feltételeknek kell teljeá s s n d o sülnie. Közeliákoncentrált erők esetén: r k l e i r z t  2a b ze A  2a b EA S  e k M r B f szf e  A  A  4.0 f ó t r TaHa b *a akkor Helyi nyomás a betonban

1

2

1

* cd

1 1

cd

1

2

2

1

2 2

cd

1

f cd  f cd 3 A2 A1  2.5 f cd


k é z Egyszerűsített eljárás: s s é n a épz T i iK t N Rd ,kapcsolat    f cd ,elem  a1  l e z k e ö k n r r A habarcs szilárdságnak legalább a beton ze é s m ó   af k szilárdság 50%-át el kell érnie! t r a z f S T s s é ó i i c n k a u t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k M r B sze ó t r Ta Habarccsal, vagy betonnal készülő kapcsolat

cd , habarcs

0

cd ,elem


k é z Sokféle anyagot (papír, ólom, műanyag) takarhat, de a legelterjedtebb a gumi. s s é n Ez lehet természetes gumi, vagy mesterséges (elasztomer). A neoprén a éséapz T koloprén olyan szintetikus gumi, ami sokféle vegyületnektiés a nagy K hőingásnak e i z is ellenáll. Az elasztomereket a használati határállapotban ellenőrizzük (SLS) a k e ö k n teherbírási határállapotban kialakuló túlzott alakváltozások miatt. A gumi r r e é z Poisson tényezője: n=0.5, ezért a harántirányú alakváltozás jelentős nyomás s m ó k t r hatására. A harántirányú alakváltozás gátlásával az elasztomerben ébredő a a z S létezik: T két megoldás nyomófeszültség csökkenthető. s Erre s é ó i i c • súrlódással n k a u t r g t • vulkanizált vasalással á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k M r B sze ó t r Ta Puha támaszelemmel (elasztomer) készülő kapcsolat



Húzóerőt közvetítő kapcsolatok

k é z A húzott kapcsolatban jellemzően a megfelelően lehorgonyzott acél s s é n közvetíti a húzóerőt, a betont berepedtnek tekintjük. A kapcsolathoz a épz T i iK használt normál betonacélt vagy az előregyártott elembethelyezzük e z (túllógatjuk), vagy az acélt helyszíni kibetonozásbaekell lehorgonyozni. k ö k n r r e Példák: é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a u t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k M r B sze ó t r Ta Alapelvek


k é z A lehorgonyzott acélbetét a húzóerő közvetítésének előnyös megoldása, mertsa s n pzé húzóerőt tapadással adjuk át az acélról a betonra, káros feszültségcsúcsok a T i nélkül. A lehorgonyzás nem végtelenül merev! A tapadási feszültségek aé t K e i z lehorgonyzási hossz mentén jellemzően nem egyenletesen megoszlóak, a k e ö k n hatásukra létrejövő megcsúszás is változik a hossz mentén. Azaz az acélbetét r r e é z NEM merev test! A húzóerő növelésével a s tapadás azm acélbetét teljes hosszára ó k t r kiterjed. a a z S T s s é ó i Részleges lehorgonyzódás i Teljes lehorgonyzódás c n k a u t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k M r B sze ó t r Ta Lehorgonyzás


k é z A tönkremenetel kis betonfedés esetén a s s é n beton leválásával (spalling) következik be, a épz T i iK megfelelő betonfedés esetén lokális nyírási t e z (kihúzódási) tönkremenetel jön létre. A k e ö k n megfelelő betonfedés eléréséhez a r r e é betonfedésnek a betonacél átmérőjének 5- sz m ó ak t r szörösét el kell érnie! a z S T s s é ó i A tervezés a helyes betonfedés és a helyes lehorgonyzási hossz megválasztását i c n k a jelenti. A tapadási szilárdság: u t r g t á s s n d o f h h h f r k á l t-re i ahol z S e z E e betét), h =1.40 (rovátkolt betét), h =1.00 (sima betét) h =2.25 (bordázott k M r e („jó” tapadás ), h =0.70 (minden egyéb eset) B h =1.00 z s (Ø≤32 mm) h t=1.00 ó r a T Lehorgonyzás

bd

1 2

3

2

2

1 2 3 ctd

3


k é z Ø16 B500-as, egyenes betonvasat kell lehorgonyozni C50-es betonban, úgy, s s é n élettől, z hogy az duktilis legyen. A lehorgonyzási zóna messze van sarkoktól, a p T é i miatt ezért a beton többirányú feszültségállapotban van. A kivitelezés a t K e i z tapadási feltételek „jók”. k e ö k n r f e  50é1r.2  41.7 MPa f  f   50 1.5  33.3 MPa z s km ó t r a beton a z f  f   2.8 1.5  1.87 MPa S T s s é ó i i c n betonacél k f  f   500 1t.15  435uMPa a r g t á s s n d o tapadási szilárdság r f  2.25 l1á.0 1.0 1e.87  4.20 MPa k i r z t e f S  z435 0.016 lehorgonyzási hossz E e lM   0 . 414 m k r f 4 4.20 4 e B sz ó t lehorgonyzási hossz r la  0.7  0.414 1,0  0.290 m  l  0.16 m T tervezési értéke Példa

cd

ck

cd , acc

c

ctd

ctk

c

yd

yk

s

bd

yd

b

bd

bd

többirányú fesz. áll.

b , min

itt feltesszük, hogy az acélbetét teherbírását is le kell tudnunk horgonyozni


k é z A duktilitáshoz meg kell növelni a fenti lehorgonyzási hosszat. Részletezés s s é n nélkül: a épz T i iK t e z k l  0.138 m duktilitás biztosítása e ö k n r r e élehorgonyzási hossz z l  l  l  0,290  0.138  0.428 m s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a u t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k M r B sze ó t r Ta Példa

b , pl

b ,tot

bd

b , pl



Nyíróerőt közvetítő kapcsolatok

k é z Kis nyíróerőt lehet súrlódással közvetíteni, feltéve, hogy van összenyomó erő.s s é z Jellemzően az ilyen kapcsolatot átlós acél elemekkel alakítjuk a kin. p T é i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a u t g Az acél elemek a csaphatás (azaz ar nyírási deformációjuk) révén is növelik a t á s s n nyírási teherbírást., feltéve,ohogy a nyíróerő valóban az összekapcsolt elemek d r k á l e között ébred: i r z t S e z E e k M r e B sz ó t r Ta Alapelvek


k é z A nyíróerő súrlódásos közvetítése hasonló a berepedt keresztmetszet s s é n z működéséhez, ahol a beton adalékszemcséi is részt vesznek azaerőátadásban. p T é az s i A súrlódás nagyban függ a felületek érdességétől. Az alábbi ábra szerint t K e i z nyírási elmozdulás együtt jár a w harántirányú megnyílással. Természetesen ez k e ö k n utóbbi nagymértékben függ attól, hogy mekkora harántirányú nyomóerő r r e é z működik. s m ó k t r a a z T sS s é ció i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z Empirikus tapasztalatok alapján: t S e z E e sima felületek esetén érdes felületek esetén k M r B sze w  0.05s w  0.6s ó t r TaA nyírási ellenállás: Súrlódás

2/3

FvR  Nc



 R   c


k é z Általában a súrlódási tényező () értéke megszilárdult betonra történő rábetonozás s s é n esetén 0.6 és 0.8 között van (kísérleti eredmények alapján). Speciálisan a épz T i iK érdesített felületeknél felmehet 1.4-re. t e z k e Két, külön betonozott elem esetén () értéke 0.55-0.70. ö k n r r e é z A fenti modellt a kohézió (c) figyelembevételével lehet közelíteni a valósághoz: s m ó k t r a  T a c   Sz s s é ó Átmenő vasalás esetén a kohézió: c=2.8 MPa. i i c n k a fal panelek) u t A fentiek nagy felületg(pl: esetén alkalmazhatóak. Kis felület esetén r t á s s n a szakirodalom d a következő eljárást javasolja: o r k á l e i r Külön időben készült,-sima felületek:   0.4 z t S e z E e   k M r   0 . 4  0 . 4  0.27 B sze  1.5 ó rt a T Súrlódás

R

c

R

c

c

Rd

c

c

c


k é z Külön időben készült, érdes felületek: s s é n z a p T é   0.5 f    i t K e i z k e ö k     n r     0.5  f 0.5  f e  ér 0.27 f           sz    m        4 3rtó1.5  ak    a  Sz  T s s A fenti képletek alsó becslést adnak a súrlódási erőre, azaz akkor é ó i i c használhatóak, ha a súrlódás kedvező. Kedvezőtlen esetben (pl.: gátolt n k a u t alakváltozásból származó terhek) 50%-al növelve veendők figyelembe. r g t á s s n d o Ciklikus terhelés esetén k (földrengés): r á l  t-re i z Sima felületek: S e  0.7 z E e k M r e B Érdessfelületek: z ó    s  t  r    1  0.2 Ta  f s Súrlódás

2 ck

R

1/ 3

c

1/ 3

2

ck

Rd

ck

c

Rd

1/ 3

2

c

2 ck

c

Rd , n

Rd ,1

1/ 3

1

Rd , n

Rd ,1

cc



cc

n



u ,1



maximális csúszás monoton teherből

1/ 3

c


k é z A w megnyílás hatására a kapcsolaton keresztül haladó (és megfelelően s s é n z lehorgonyzott) vasbetétekben húzó feszültség ébred. Ezt a kapcsolat a felületén p T i ébredő nyomófeszültségek ellensúlyozzák, azaz ilyen esetben akkor isé t K e i z figyelembe vehetjük a súrlódást, ha nincs külső nyomóerő. k e ö k A n r   r e é z A s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a u t r g t á s s n d o r k á l e i Ha az acélbetétek nem-arbetonban horgonyzódnak le: z t S e z E e w w k M r     B lsze l ó rt a A T   E      E Súrlódás – az átmenő vasalás szerepe

s

c

max

s

s , max

a

a

s

s

s

s

cs

Ac

s

s

s


k é z Ha az acélbetétek a betonban horgonyzódnak le: s s é n a épz Ekkor kis acélmennyiséggel szeretnénk a nyomást T i iK t kiváltani, azaz a kis megnyílásnak folyást kell e z k e okoznia az acélban. Ehhez az kell, hogy a ö k n r r e betonacél minél jobban lehorgonyzódjon (bordás é z s m ó ak acél). Ekkor a nyírási ellenállás a csaphatás t r aEz esetben za „aktivizálódása” előtt már jelen van. S T s nyúlás zömében a kapcsolódási felületnélós é i i c következik be. Ehhez az kell, hogy akmaximális n a tru az folyásához t elválás (w ) nagyobb legyen, mint g á s   f n szükséges érték d (ws ). Ekkor a csaphatásból már o r k á nem lesz további ellenállás növekményünk, mivel l e i r z megfolytak t az acélbetétek a képlékeny csuklók S e z E kialakulása előtt. e k M r e B Természetesen az acélbetét mennyiségével egy z s ó belül növelhető az ellenállás. t határon r TaKéplékenységtani alapokon ezt a maximális Súrlódás – az átmenő vasalás szerepe

max

y

értéket meg lehet határozni.

cs . max

y


k é z Ha sima acélbetéteket használunk, akkor a csaphatás s s é n is aktivizálódik, de sem a súrlódás, sem a csapa épz T hatásból adódó ellenállás nem fogja elérni az elméleti ti K e i maximumát. Az, hogy melyik komponens milyen ez k ö k n mértékben vesz részt az erőjátékban, két szempont r r e é z határozza meg: s m ó ak t r a z • a felület érdessége S T s s é ó • az acélok tapadása a betonban. i i c n k a u t r g t á s Példa s n d o r k á l e A következő dián látható kapcsolatot kell ellenőrizni i r z t S e N E =21.5 kN,e Mz =237 kNm k M r e B Beton:szC20/25, acél: B500 ó mm (érdes felület), s=2,0 mm (sima felület) t s =2,5 r Ta Súrlódás + csaphatás

Ed

u

Ed

Nyíróerőt közvetítő kapcsolatok • érdes felület

k é z s s é n z p 404000 Ta é   i 7,48 MPa t K e 183  300 i z k e ö k n r r a kapcsolat megnyílása: e é z s km ó t w r  0.6s za 0.6  2.5  1.1mm a T s Smegközelítéssel, tegyük fel, egyszerűsített s é hogycazióacél folyik, ekkor i n uk a t r g 603 t á s      f  435  4,77MPa s n d o r 183  300 k á l e i r z t       4,77  7,48  12,25MPa S e z E e k M ebből a nyírási ellenállás: r e B sz ó t r   0.2720 12,25  4,58MPa Ta átlagos nyomófeszültség a hatásokból: cn

2/3

cs

cs . max

c

cs

2/3

y

cn

2

Rd

1/ 3

Nyíróerőt közvetítő kapcsolatok • sima felület

k é z s s é n z p 404000 Ta é   i 7,48 MPa t K e 183  300 i z k e ö k n r r a kapcsolat megnyílása: e é z s m ó k t rw  0.05zsa 0.05  2.0  0.1mm a T s Sel az acélban ébredő hanyagoljuk s é húzófeszültséget: ó i i c n k a u t r g t á s s n d o       0,0  7,48  7,48MPa r k á l e i r z t S e z E e k M ebből a nyírási ellenállás: r B sze ó t r   0.27  7,48  2,02MPa Ta átlagos nyomófeszültség a hatásokból: cn

c

cs

Rd

cn


k é z A leginkább elterjedt megoldás a fogazott kialakítás: a fogazott, előregyártott s s é n z elemek közét helyszíni betonnal öntik ki. Ezen kapcsolatok kisaerőkre mereven p T éadhéziós i viselkednek. A repedés megnyílása előtt az erő közvetítése elsősorban t K e i z jellegű, a repedés megnyílása után beszélhetünk a súrlódás és vasalás esetén a k e ö k n csaphatás miatt jelentkező teherbírásról. r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a u t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k M r B sze ó t r Ta Nyírási teherbírás biztosítása megfelelő geometriával.


k é z A mellékelt ábra mutatja az erőjátékot: az előregyártott s s é n elemek fogai közötti F nyomóerő adódik át (C), nyírási a épz T deformáció hatására a súrlódás (F) és a csaphatás (D) ti K e i biztosít nyírási ellenállást. Az F ferde nyomóerő ez k ö k vízszintes komponensét az acélbetétben ébredő húzóerő rn r e é z egyensúlyozza. Az acélbetétek kiosztása lehet s m ó helyezik k t r egyenletes, de gyakran csak az elemek végén a z S Ta hatás el azokat. A nyírási ellenállás a 3semlített s é ó megfelelően csökkentett értékének összegeként i i c n k számítható: a u t r g t á s s d   C o Fn D r k á l e i r z t S e z E A tönkremenetel első fázisában a helyszíni betonban e k r alakulnak ki nyírási repedések. Ennek végén a fogazás e BM z s hatása teljesen megszűnik, de a súrlódás és a csaphatás ó t r mindig biztosít valamekkora ellenállást. még a T Nyírási teherbírás biztosítása megfelelő geometriával. c

c

Rd


k é z A fogazott kapcsolat viselkedése nagyrészt a fogazat geometriájánsmúlik, s é n z elsősorban az élek meredekségén (). Növekvő meredekség egyre a inkább p T éjellegű i duktilis viselkedéshez vezet, kis szög esetén sokkal inkább ridegtörés t K e i z a tönkremenetel. Ennek ellenére az EC szerint a meredekség nem lehet k e ö k n nagyobb, mint 30 fok. Az EC2 6.2.5 fejezete részletesen is tárgyalja a r r e é z különböző korú betonok közötti felület nyírási ellenállását. s m ó k t r a a z T sS s é ció i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k M r B sze ó t r Ta Nyírási teherbírás biztosítása megfelelő geometriával.


k é s   cf    f  sin   cos    0.5nnf sz é a épz T i iK t e z k e ö k n r r e ahol é z s m ó ak t A /A r a z S T s s A : az átmenő vasalás keresztmetszeti területe é ó i i c n k A : a kapcsolat keresztmetszete a u t r g t á s s n  : a kapcsolaton ébredő feszültség (nyomás: +!) d o r k á l e i r A többi jelölés megegyezik a vb.-ban megszokottal. z t S e z E e c Felület jellege  k M r B sze ó t r Ta Nyírási teherbírás biztosítása megfelelő geometriával. Rdj

s

ctd

n

yd

cd

j

s j

n

monolit

0.62

1.0

fogazott felület

0.50

0.9

érdes felület

0.45

0.7

sima

0.35

0.6

nagyon sima

0.25

0.5



Nyomatékot közvetítő kapcsolatok

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a u t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k M r B sze ó t r Ta Elsősorban pillérvázas csarnokoknál a pillérek keresztmetszetének csökkentésére és/vagy az egyéb merevítő-rendszer elhagyása miatt merül fel a nyomatékbíró kapcsolatok igénye. A földrengéssel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen kapcsolatokat mindenképpen duktilisan kell kialakítani. Ilyen jellegű kapcsolatoknál zömében az a megközelítés dominál, hogy milyen módon lehet alkalmazni a monolit vasbetonnál bevált megoldásokat. Például a következő szerkezetben az egy. gerendát kéttámaszú tartóként önsúlyra méretezik, a helyszíni betonban vezetett utófeszítő pászmákkal biztosítják a többtámaszusítást és a többlet teherbírást a hasznos terhek számára.

Nyomatékot közvetítő kapcsolatok Injektált kapcsolat

k é z • 50-100 kNm-nél kisebb tervezési s s é n z nyomaték esetén érdemesebb a csuklós p T éérték i kialakítást választani. (Maximális t K e i z jellemzően 400 kNm körülkvan) e ö k n r r200mm-nél kisebb. e • Az erőkar ne legyen é z s km ó t •a Arhelyszínizhabarcs / beton kitöltés kis a S T szemcsenagysággal készüljön s s é • lehetőleg ó i i c csak egyfajta kapcsolattípust n k a u t használjunk a teljes épületben r g t á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k M r B sze ó t r Ta pillértoldás csavarozott kapcsolat

menetes szárral készülő kapcsolat

hegesztett kapcsolat

Tervezői tapasztalatok:


k é z s • Helyszíni betonnal a és n z a gerenda monolitikus p T é ) 85%i t K teherbírásának (M e i z k át el lehetö érni. e k n r r e é z • A helyszíni betont az s m ó akelőregyártott elemek közé t r a z hézagmentesen be kell S T s s dolgozni! é ó i i c n k a u t r g t á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k M r B sze ó t r Ta gerendatoldás

Tervezői tapasztalatok:

Rd


k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a u t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k M r B sze ó t r Ta pilléralap (kehely nélkül)

fal és födémelemek tipikus kapcsolata


k é z és s 1. A gerendátncsavaróz a is méretezzük. nyomatékra p T é i t K Ekkor a feltámaszkodó e i z k elem elméleti e ö k n r r fesztávolsága rövidebb. e é z s 2.kAmkapcsolatot úgy ó t r a a z T s S tervezzük, hogy a támasz s és a támaszkodó elem ó i 1. 2. i é c n együttdolgozó legyen. k a u t r g t Ekkor az elméleti á s s n fesztávolság hosszabb! d o r példa k á l e Ilyen megoldásnál az L i r z t S keresztmetszetű gerendát e z E e a kivitelezés idején meg k M r B sze kell támasztani ó elcsavarodással szemben! t r Ta csavarónyomaték

Két lehetőség:

Irodalom

k é z s s é n z a p T • EC2: MSZ EN 1992-1-1:2010 é i t K e i z k e ö k n r r e é z s km ó t r a a z T sS s é ció i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k M r B sze ó t r Ta • fib Bulletin 43: Structural connections for precast concrete buildings, 2008 február

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Recommend Documents