Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

© 2008 PJ

k é z s TALAJOK AZONOSÍTÁSA an pzés T é i t K e i z k e ö k n r r e é z s m ó k t r a a z T sS s é ció i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta

BME Geotechnikai Tanszék

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e Szemcsés talajok Kötött talajok é z s m ó ak t r a z Azonosítás: S T Azonosítás: s s Konzisztencia ó i Szemeloszlásuk alapján i é határaik alapján c n uk a t r g t á s s on Vizsgálatok:rd Vizsgálatok: k á l t-re i - szitálás - plasztikus határ z S e z E - hidrometrálás - folyási határ e k BM szer ó t r * Szerves Ta talajok osztályozása a szervesanyag-tartalom alapján történik Talajok azonosítása


k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e Szemcsés talajok Kötött talajok é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta Talajok azonosítása


k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é Hidrometrálás z Szitálás s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ha> 10% ó t r 0,063 Ta Szemeloszlási görbe


k é z s s é n a épz Szemcseméret T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta


Szemcseméret

k é z s s é n a épz T i iK t Szemcseméret definíció: e z k e ö k n r r e é z Durva szemcsék (d > 0.063-0.075 mm) esetén: s m ó k t r a Azon legkisebb kör vagy négyzet alakú a z nyílás mérete S T s még éppen átesik. s (átmérő/oldalhossz), amin a szemcse é ó i i c n k a tru t g á s Finom szemcsék (d < 0.063-0.075 mm) esetén: s n d o r k á Annak ailgömbnek az átmérője, ami folyadékban a e r z t S e szemcsével azonos sebességgel ülepedik (feltételzve, hogy z E e k M azonos sűrűségűek) r e B sz ó t r Ta


Kavics

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta


k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta Kavics


k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta Homok


k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r SZEMCSÉS TALAJOK e é z s m tó zakmeghatározása MSZE CEN ISO/TS 17892-4:2004a–rSzemeloszlás T sS s é ció Hidrometrálás Szitálás i n uk a t r g t á s s n d o r k KÖTÖTT TALAJOK á l e i r z t S e MSZE CEN ISO/TS 17892-12:2004 – Atterberg határok meghatározása z E e k M r e B Plasztikus határ Folyási határ z s ó t r Ta TALAJAZONOSÍTÁS


k é z s s é n a épz Lyukbőség, mm T i iK t e z k e 64 ö k n r r e é 32 z s m ó ak t r 16 a z S T 8 s s é ó i i c 4 n k a tru t g 2 á s s n d o r 1 k á l e i r z 0.5 S t e z E e 0.25 k M r e B0.125sz ó t r 0.074 a T(0.063) Szemcsés talajok - szitálás


Szemcsés talajok: SZITÁLÁS

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Szitálás Ta


k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é Hidrometrálás z Szitálás s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ha> 10% ó t r 0,063 Ta Szemeloszlási görbe


k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r SZEMCSÉS TALAJOK e é z s m tó zakmeghatározása MSZE CEN ISO/TS 17892-4:2004a–rSzemeloszlás T sS s é ció Hidrometrálás Szitálás i n uk a t r g t á s s n d o r k KÖTÖTT TALAJOK á l e i r z t S e MSZE CEN ISO/TS 17892-12:2004 – Atterberg határok meghatározása z E e k M r e B Plasztikus határ Folyási határ z s ó t r Ta TALAJAZONOSÍTÁS


Szemcsés talajok: HIDROMETRÁLÁS

k é z s s é n a épz T i iK t e z k Casagrande-féle hidrométeres eljárás: e ö k n r r e é z s m ó ak t r Az eljárás elve: a z S T Különböző méretű szemcsék a folyadékban s s é ó i különböző sebességgel ülepednek. i c n k a tru t g á s s n d Az ülepedés sebessége függ: o r k á l e - szemcseátmérőtől i r z t testsűrűségétől S -z szemcse e E e - folyadék sűrűségétől k M r B sze - folyadék viszkozitásától ó t r Ta


Szemcsés talajok: HIDROMETRÁLÁS

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Vizsgálati eszközök Ta

SZEMELOSZLÁSI GÖRBE JELLEMZŐI dm

d k ( U ) Egyenlőtlenségi mutató: é z d s s d ~d Hatékony szemcseátmérő: é n a épz T i iK t  e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

Mértékadó szemcseátmérő:

Cu 

eff

d10

60

10

10

dm d60

Egyenlőtlenségi mutató

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó (A)ak C < 5 t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t C >5 (B) g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta (A) u

u

Egyenlőtlenségi mutató

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é (A) C < 5 z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n (B) C >5 k a u t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer (B) ó t r Ta u

u


k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k TALAJAZONOSÍTÁS n r r e é z s m ó ak t r a z S T s GÖRBE s SZEMELOSZLÁSI é ó i i c n k a ALAPJÁN u t r g t á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

Szemcsefrakciók

k é z s s Szemcsecsoport Szemcsefrakció Jelölés Szemcseméret é n z a p T Kőtömb Lbo >630 é i t K Bo e z Nagyon durva Görgeteg 200-630ki e ö k n r r Macskakő Co 63-200 e é z s m ó k Durva kavics CGr 20-63 t r a a z Közepes kavics s TMGr s S 6,3-20 é FGrció i Apró kavics 2,0-6,3 n k a Durva u t r g Durva homok CSa 0,63-2,0 t á s s n d o r Közepes homok MSa 0,2-0,63 k á l e i r z Finom homok FSa 0,063-0,2 t S e z E e Durva iszap CSi 0,02-0,063 k M r B sze Közepes iszap MSi 0,0063-0,02 Finomtó r Finom iszap FSi 0,002-0,0063 a T Agyag Cl <0,002

k é z s s é KAVICS = 6% n a épz T i iK t  e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n HOMOK = 80% k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k M = e11% r BISZAP z s ó t r TaAGYAG = 3%


k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e Szemcsés talajok Kötött talajok é z s m ó ak t r a z Azonosítás: S T s s é ó i Konzisztencia határaik alapján i c n uk a t r g t á s s n d Vizsgálatok: o r k á l t-re i - plasztikus határ z S e z E - folyási határ e k BM szer ó t r Ta Talajok azonosítása


AGYAG, ISZAP



AGYAGÁSVÁNYOK



k é z s s é n a épz T i i K→ A kötött talajok állapotát a víztartalmuk befolyásolja t e z k konzisztencia állapotuk változó (puha, gyúrható, merev, e ö k n r r kemény, stb.) e é z s m ó k t r a a z A konzisztencia-határok önkényesen (Atterberg nyomán a S T svíztartalmak, ahol a s talajtanból átvéve) megállapított é ó i i c n különböző talajok egyik konzisztencia-állapotból a másikba k a u t r g t átmennek (telítettség mindig S=1). á s s n d o r k á l t-re használt határok: i A talajmechanikában z S e z folyási határ (w ) E e } talajazonosítás k M r határ (w ) e B s--zplasztikus zsugorodási határ (w ) ó t } térfogatváltozó agyagok r - telítési határ (w ) a T Konzisztencia-határok

L

p

s

t



k é z s s é n z a p T TALAJAZONOSÍTÁS ti é K e i z k e ö k n r r e é z s m ó k t r a a z S T TALAJOK SZEMCSÉS s s é –cSzemeloszlás ó i MSZE CEN ISO/TS 17892-4:2004 meghatározása i n k a u t r Szitálás ság Hidrometrálás t s n d o r k á l e i r z t S e z KÖTÖTT TALAJOK E e k M r e B MSZE z CEN ISO/TS 17892-12:2004 – Atterberg határok meghatározása s ó t r Folyási határ Ta Plasztikus határ


Konzisztencia határok – plasztikus határ (wkp)

é s z s n pzé a T é i t K e i z k e ö k n r r e é z s m ó k t r a a z T sS s é ció i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Vizsgálat eszközei Ta



é s z s n pzé a T é i t K e i z k e ö k n r r e é z s m ó k t r a a z T sS s é ció i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Talajminta Ta



é s z s n pzé a T é i t K e i z k e ö k n r r e é z s m ó k t r a a z T sS s é ció i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z PlasztikusE (sodrási) e határ: k M r e B Az a víztartalom, amikor a talajból z s ó t r sodortaszál a 3 mm átmérő elérésekor T éppen töredezni kezd.


k é z s s é n z a p T TALAJAZONOSÍTÁS ti é K e i z k e ö k n r r e é z s m ó k t r a a z S T TALAJOK SZEMCSÉS s s é –cSzemeloszlás ó i MSZE CEN ISO/TS 17892-4:2004 meghatározása i n k a u t r Szitálás ság Hidrometrálás t s n d o r k á l e i r z t S e z KÖTÖTT TALAJOK E e k M r e B MSZE z CEN ISO/TS 17892-12:2004 – Atterberg határok meghatározása s ó t r Folyási határ Ta Plasztikus határ


Folyási határ (wL) – ejtőkúpos vizsgálat



Ejtőkúpos vizsgálat – minta előkészítése k

é s z s n pzé a T é i t K e i z k e ö k n r r e é z s m ó k t r a a z T sS s é ció i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó vízzel – pépszerű, homogén (légbuborékoktól mentes) minta t Mintarkeverése létrehozása Ta


Folyási határ (wL) – ejtőkúpos vizsgálat

k é z Vizsgálat lépései: s s é n a épz T i iK 1. A talajpép elhelyezése a csészébe (légbuborék nélkül); t e z 2. A felesleges talajt egy késsel lehúzni, ezáltal sík vízszintes felület kialakítása; k e ö k n r 3. Kúp csúcsának felszínre helyezése (kis elmozdításnál éppen rkarcolja a felszínt) e é z 4. A kúpot 5 másodpercre elengedni (a kúp a talajpépbe nyomódik) s m ó k t r a 5. Leolvasni a behatolást; a z T sS 6. Meghatározni a víztartalmat; s é ció 7. A vizsgálatot min. 3 mintán megismételni. i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta


k é z s s é n a épz T K Behatolási tartomány 15-25 mmeti 7-15 mm i z k e ö Legnagyobb eltérés két egymást követő 0,5 mm 0,4 mm k n r r e é mérés között z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n wL rd o k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta Kúptípusok

80g / 30˚

60g / 60˚

A folyási határhoz tartozó kúpbehatolás

20 mm

10 mm


Folyási határ (wL) – Casagrande vizsgálatk

é s z s n pzé a T é i t K e i z k e ö k n r r e é z s m ó k t r a a z T sS s é ció i n uk a t r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Vizsgálat eszközei Ta


Folyási határ (wL) – Casagrande vizsgálat

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-arcsészébe e i A talajminta „bekenése” Szabványos árkolókéssel trapéz alakú z S e árkot mélyítünk z E e k M r e B sz ó t r Ta

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c A csészét 10 mm magasságból ejtegetjük n k a amíg u t (másodpercenként 2 ejtés ütemben), az r g t á s s árok 1 cm hosszon össze nem záródik. n d o r k á l e i r z t Folyási határ:S e z E e k Az a víztartalom, amikor a minta 25 ejtés M r e B 1 cm z hatására hosszon záródik össze. s ó t r Ta


Folyási határ (wL) – Casagrande vizsgálat ék

z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak w t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r w k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Vizsgálati jegyzőkönyv Ta L

Drop No.

L

s

Talajazonosítás – Plaszticitási index

k é z s s é n a épz T i iK t e z e w ö -wk = I k n r r e é z s m ó ak t r a z I [%] S T s s é ó i i Plaszticitási index c n k a tru t g á (plasztikus index) s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta L

p

p

p

Kötött talajok azonosítása – MSZ EN ISO 14043-2:2006

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e Plaszticitási ö k Csoportnév n r r e index Megnevezés é z s MSZ EN ISO 14688-2 szerint m ó ak I [%] t r a z S T nem plasztikus 0-10 (szemeloszlás alapján) s s é ó i i c nplasztikus k a kissé 10-15 iszap u t r g t á s s n d o r 15-20 sovány agyag k á l e i r közepesen plasztikus z t S e z 20-30 közepes agyag E e k M r e B 30- sz nagyon plasztikus kövér agyag ó t r a T p

Konzisztencia index

k é z s s é A konzisztencia index a talaj állapotának n z a p T é meghatározására szolgál i t K e i z Konzisztencia index: k e ö k n Iszapok és agyagok Konzisztencia r r e é z w w w w konzisztenciája – index s m  I  ó k t r a w w I a z Nagyon S puha < 0,25 T s s é ó i i Ha c Puha 0,25 – 0,50 n k a u t r g w = w → I = 0,0 t á s s n Gyúrható 0,50 – 0,75 d o r k á l e i r z w=w → I = 1,0 t Merev 0,75 – 1,00 S e z E e k Kemény > 1,00 BM szer ó t r Ta L

L

c

L

p

p

L

c

p

c

Konzisztencia index

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é (A) I = 0,0-0,5 z s m ó ak t r a z S T s s é ó (B) I = 0,5-1,0 i i c n uk a t r g t á s s n d o r k (C) I = 1,0-1,5 á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r (A) a T c

c

c

Konzisztencia index

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é (A) I = 0,0-0,5 z s m ó ak t r a z S T s s é ó (B) I = 0,5-1,0 i i c n uk a t r g t á s s n d o r k (C) I = 1,0-1,5 á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t (B) r a T c

c

c

Konzisztencia index

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é (A) I = 0,0-0,5 z s m ó ak t r a z S T s s é ó (B) I = 0,5-1,0 i i c n uk a t r g t á s s n d o r k (C) I = 1,0-1,5 á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t (C) r a T c

c

c

SZERVES TALAJOK Tőzeg

-

k é z s s é n a épz Növényi eredetű anyagok anaerob T i iK t lebomlásából alakul ki e z k e Jellemzően savas környezet ö k n r r e Sötétbarna, fekete szín é z s m ó ak Magas víztartalom (w>100%) t r a z Alacsony száraz térfogatsűrűség S T s s ( = 0.3-1.3 g/cm ) é ó i i c Kis teherbírás n k a tru Erősen kompresszibilis gt á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta d

-

3

SZERVES TALAJOK Humusz

k é z s s é n a épz T i iK t e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T sjelenlében lebomlott anyagok, s é ó i Oxigén i c n k a tru szervetlen összetevőkkel vegyesen t g á - Ez alkotja a termőtalajt s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

SZERVES TALAJOK k Szerves anyagot tartalmazó ásványi talajok é z

s s é n a épz T i iK t  e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a tőzeghez - aSzervesanyagtartalma z S T hasonlóan s alakult ki. s é ó i i - c Tipikus formái a szerves iszap/agyag n k a tru- A szervesanyagtartalom alapján t g á s osztályozható. s n d o r k á l e i r z t S e z E e k BM szer ó t r Ta

SZERVES TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA

k é z s s é n a épz T i iK t  e z ök Szerves anyag tartalom meghatározása izzítással: ke n r r e é z s m - a talajmintát kályhában 60C fokon kiszárítjuk, ó ak t r a z - lemérjük a száraz tömeget: m , S T s– a szerves tartalmát elégetjük s hevítjük - nyílt láng felett a mintát ~600 C-ra é ó i i c - meghatározzuk a minta száraz tömegét: m, n k a u t -m )/m x 100% - Az izzítási veszteség számítható: (m r g t á s s n d o r k á l e i r z t S e z Izzítási veszteség[%] Besorolás E e k M r e B sz 2-6 % Enyhén szerves ó t 6-20 % Szerves r a T >20 % Nagyon szerves 0

h

0

h

h

© 2008 PJ

VÍZMOZGÁS TALAJOKBAN

k é z s s é n a épz T i iK t  e z k e ö k n r r e Talajokban történő vízmozgás előidézői: é z s m ó ak t r - gravitációs a z S T s s - kapilláris é ó i i c n k a tru t - terhelés g á s s n d o r - hőhatás k á l t-re i z S - elektromos áram e z E e k r folyamatok e BM- skémiai z ó t r Ta

Gravitációs vízmozgás

k é z s s é n a épz T i iK t  e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

k é z (v) és s - Mozgásin energia a épz T i i energia - Feszültség (p) t K  e h z k e ö Potenciál energia (z) k n r r e é z p s m ó k t r a  S = 1,0 a z S T p v s s é ó h   Z A i B C i c  2g n uk a t r g t á s s n L Mivel „v” kicsi: d o r k á l e Z i p r z t h  Z Referencia S szint e z E  e k r h e Hidraulikus (egységnyi BM sgradiens i z Bernoulli egyenlet hosszra jutó nyomásesés): ó  L t r a T Áramló víztömeg tetszőleges „A” pontjában az energia:

A

r

v

A

2 A

A

A

v

A

A

A

A

v

© 2008 PJ

DARCY TÖRVÉNYE:

v

k é z s s é n a épz T i iK t  e q Darcy (1856): z k e ö k n r r e é z s A m ó k t Turbulens áramlás L r a a z T sS s é ó i i c Átmeneti n zóna k Talajokban történő vízáramlás a u t r g t á s esetén érvényes zóna. s n d o r k á l e i r  z t S Lamináris áramlás e z E e k M r e B sz v  k  i ó t r i a T v  i


k é z s s é n a épz v = ki T i iK t e z k e ö v: a szivárgás sebessége [m/s] k n r r e é k k: a talaj áteresztőképességi z s m ó ak t együtthatója [m/s] r a z S i: a hidraulikus gradiens T s s é ó (egységnyi hosszra jutó i i c n k a tru nyomáskülönbség) t g á s s n d o r k á i z=ilh/lt-re S e v z E i e k M h: a szivárgást működtető r e B sz nyomásmagasság-különbség [m] ó t r hossz l: szivárgási a T

© 2008 PJ

VÍZÁTERESZTŐKÉPESSÉGI k é EGYÜTHATÓ: k sz

s é n a épz T i iK t  e z k együttható: Az áramlási egyenlet alapján az elméleti vízáteresztőképességi e ö k n r r e é z s m v ó ak k   Kart z S s T s é ó i i c n k a tru t abszolút áteresztőképességi g á s s k dm / s on együttható r k á l e i r K cm  z t S e „k” függ: - Az áramló z folyadék viszkozitásától (). E e k - Hézagtényező (e). M r e B - sTelítettségi z foktól (S ). ó t - Szemcsék méretétől és eloszlásától. r a T - Pórusok méretétől és eloszlásától. 2

r

- Ásványi részek durvaságától.

© 2008 PJ

DARCY TÖRVÉNYE:

k é z s s é n a épz T i iK t  e z k e ö k n v = ki r r e é z s m ó ak t v: a teljes keresztmetszetre vonatkozó sebesség r a z v =v/n a hézagokban mozgó víz sebessége S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta s

k é z s s é n a épz T i iK t  e z k e ö k Talaj neve Szemcseátmérő k n r r e é (cm/sec) z d(mm) s m ó ak t r a 4-7 Sz közepes kavics 10 -10 T s s é ció2-4 finom kavics 10 -1 i n uk 0,1-0,3 a folyami homok 1-10 t r g t á s 10 -10 Duna homok  0,1 s n d o r k 10 -10 agyagos homok á l e i r z homokliszt t 10 -10 0,1-0,02 S e z E e 10 -10 iszap 0,02-0,002 k M r B sze agyag 10 -10  0,002 ó t r Ta A talajok vízáteresztőképességi együtthatója a tág határok között mozog:

2

1

1

-1

-1

-2

-2

-3

-3

-4

-4

-6

-6

-9

© 2008 PJ

Áteresztőképességi együttható k é meghatározása sz

s é n a épz T i iK t  e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta ‚k’ értékének meghatározás

Laboratóriumi vizsgálat

Állandó víznyomás

Változó víznyomás

Helyszíni vizsgálat

Próbaszivattyúzás

Tapasztalati adatok

Nyeletéses vizsgálat

Tapasztalati értékek

Tapasztalati képletek

© 2008 PJ

Kapilláris vízmozgás

k é z s s é n a épz T i Kis i K t Kis  e z k teherbírás e Jobb teherbírás teherbírás ö k n r r e é z s Száraz m ó ak t r a z S T s s é ó i Kapilláris zóna i c n k a tru t g á s s n d o r Talajvízszint k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

© 2008 PJ


k é z s s é n a épz T i iK t  e z k e ö k n r r e é z s m óHiganyak t r Hab a z T sS s é ció i n uk a t Guinness r g t á s s n d o r k á l e i r Víz Sz t e z E e k r BM szeVíz Higany Sör ó t r Ta

© 2008 PJ


k é s Vízszint süllyedés nsz Vízszint emelkedés é a épz T i iK t  e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta

© 2008 PJ

Kapilláris vízszintemelkedés

k é z s s é n a épz T i iK t  e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á em. Laza Tömör Kapilláris l e i r z e[m] t S z E Durva homok 0,03-0,12 0,04-0,15 e k BM szer Közepes homok 0,12-0,5 0,35-1,1 ó t r Finom homok 0,3-2,0 0,4-3,5 a T Iszap 1,5-8,0 2,5-9,0 Agyag

>9-10

© 2008 PJ

k é z s s é n a épz T i iK t  e z k e ö k n r r e é z s m ó ak t r a z S T s s é ó i i c n k a tru t g á s s n d o r k á l t-re i z S e z E e k BM szer ó t r Ta KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Recommend Documents