1
TARTALOMJEGYZÉK 04 04 07 09 10 10 11 12 15
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.
16 1.9. 18 1.10. 19 21 21 24 27 27 29
1.11. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.
29 30 31 33 35 36 36 38
2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.5.4. 2.5.5. 2.5.6. 2.5.7. 2.5.8.
39
2.5.9.
44 46 46 48 49
2.9. 3. 3.1. 3.2. 3.3.
40 2.6. 42 2.7. 42 2.8.
52 3.4.
2
A HALLGATÓK KÖRÉBEN VÉGZETT ADATFELVÉTELEK AZ ADATFELVÉTELEK MÓDSZERTANA DEMOGRÁFIAI ÉS TÁRSADALMI HÁTTÉR FELSŐFOKÚ TANULMÁNYOK ÉS VÉGZETTSÉGEK NYELVTUDÁS, NEMZETKÖZI TANULMÁNYI MOBILITÁS TOVÁBBTANULÁSI TERVEK TANULMÁNYOK MELLETT VÉGZETT MUNKA AZ ELHELYEZKEDÉSSEL KAPCSOLATOS ELKÉPZELÉSEK AZ ÁLLÁSHOZ JUTÁSHOZ SZÜKSÉGES EGYES TÉNYEZŐK MEGÍTÉLÉSE A VÉGEZNI KÍVÁNT MUNKA ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK AZ ELHELYEZKEDÉS TERÉN NYÚJTOTT FŐISKOLAI TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE A HALLGATÓK JÖVEDELMI VÁRAKOZÁSA 2010 ÁPRILISÁBAN A VÉGZETTEK KÖRÉBEN ELVÉGZETT ADATFELVÉTELEK AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA ÉS AZ ALAPSOKASÁG ELVÉGZETT TANULMÁNYOK TOVÁBBI KÉPZÉSI TERVEK ÁTMENET A FELSŐOKTATÁSBÓL A MUNKA VILÁGÁBA MUNKAERŐ-PIACI HELYZET
MUNKAVÉGZÉS A FŐISKOLA ELVÉGZÉSE ÓTA JELENLEGI MUNKAERŐ-PIACI STÁTUSZ A MUNKAHELY ÉS A MUNKAKÖR JELLEMZŐI LAKÓHELY, MUNKAHELY, MOBILITÁS A MUNKA ÉS A KÉPZÉS KAPCSOLATA VEZETŐI POZÍCIÓT BETÖLTŐK A MUNKAHELYI FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK NYELVTUDÁS, NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ÉS NEMZETKÖZI MUNKATAPASZTALAT A MUNKÁVAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG
A KÉPZÉS ERŐSSÉGEI, GYENGESÉGEI A TANULMÁNYOK HASZNOSÍTHATÓSÁGA A FŐISKOLAI ÁLTAL NYÚJTOTT KARRIER ÉS ALUMNI SZOLGÁLTATÁSOK MEGÍTÉLÉSE JÖVEDELMI HELYZET A MUNKAADÓK KÖRÉBEN VÉGZETT ADATFELVÉTEL A KUTATÁS MÓDSZERTANA, A VÁLASZADÓK KÖRE A PÁLYAKEZDŐKKEL KAPCSOLATOS MUNKÁLTATÓI ELVÁRÁSOK A HALLGATÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉS KOMPETENCIÁINAK ÉRTÉKELÉSE A PÁLYAKEZDŐK KIVÁLASZTÁSA
3
1. A HALLGATÓK KÖRÉBEN VÉGZETT ADATFELVÉTELEK
5.
1.1. AZ ADATFELVÉTELEK MÓDSZERTANA AZ ADATFELVÉTELEK MÓDSZERTANA 1.
2. 3. 4.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 2010-ben és 2011-ben is megkereste aktív hallgatóit. A kérdőívek mindkét alkalommal az Educatio Nonprofit Szolgáltató Kft. által központilag kerültek összeállításra, amelyekhez a főiskola néhány saját kérdését csatolta. A központi kérdések a két egymást követő évben jelentősen megváltoztak, így összehasonlításokra nem, vagy csak korlátozott módon nyílik lehetőség. Éppen ezért alapesetben a 2011. évi adatfelvétel legfontosabb megállapításait ismertetjük, kiegészítve azt a 2010. év azon kérdéseire kapott válaszokkal, amelyek a 2011. évi adatfelvételnek már nem voltak részei. Amennyiben 2010. évi adatok alapján teszünk megállapításokat, azt külön jelezzük. Jelen összefoglalót megalapozó tanulmányok teljes terjedelmükben letölthetők: www.bkf.hu/tudomanyos-elet/1105/valid.html. Az adatfelvételeket online, anonim módon hajtottuk végre, melyet papír alapú kitöltéssel is kiegészítettünk. Az adatfeldolgozások során elemszámtartó súlyozást hajtottunk végre, amellyel a minta összetételét az alapsokaság összetételéhez igazítottuk, úgy, hogy kutatásaink négy szempontra (nem, szakcsoport, végzés éve, tagozat) reprezentatívnak tekinthetők. A hallgatói motivációs vizsgálatban való részvételi aktivitás
Hallgatók 2010.
Hallgatók 2011.
2010. április 12. – 2011. április 14. – május 20. április 23. 3594 3702 3594 3645 441 600
Az adatfelvétel időpontja Alapsokaság (fő) Kézbesített kérdőívek (fő) Válaszadók száma (fő) Válaszadók alapsokasághoz viszonyított aránya (%) Válaszadók elért alapsokasághoz viszonyított aránya (%)
4
12,3%
16,2%
12,3%
16,5%
A hallgatók munkatapasztalatára és munkaerő-piaci elképzelésére vonatkozó válaszok elemzésekor a szakok szerint általunk homogénnek gondolt szakcsoportokba soroltunk egyes szakokat. 2011-ben a csoportok száma az alábbi ábrán látható 4 csoportra szűkült. Az így kialakított csoportok az alábbiak. Szak, szakcsoport elnevezése
Csoportba sorolt szakok
Hallgatók 2010.
Hallgatók 2011.
Művészet szakcsoport (a továbbiakban MŰV)
Elektronikus ábrázolás Fotográfia Kameraman Képi ábrázolás Kézműves Környezetkultúra Média design Mozgóképkultúra és médiaismeret Tervezőgrafika
2010-ben nem volt
39 fő
Kommunikáció szakcsoport (a továbbiakban KOMM)
Kommunikáció főiskolai szak Nemzetközi kommunikáció főiskolai szak Kommunikáció és média-tudomány alapszak (BA) Kommunikáció és média-tudomány mesterszak (MA)
189 fő
188 fő
Gazdálkodási és kereskedelmi szakcsoport (a továbbiakban GAZDKER)
Gazdálkodási főiskolai szak Gazdálkodási és menedzsment alapszak (BA) Nemzetközi gazdálkodás Közszolgálati alapszak (2010ben külön „Közszolgálati szak” csoportban) Vezetés és szervezés (MA) (2010ben nem volt) Kereskedelem és marketing alapszak (BA) (2010-ben külön „Kereskedelem és marketing szak” csoportban)
137 fő
190 fő
Idegenforgalmi és szálloda szakcsoport (a továbbiakban IFORG)
Idegenforgalmi és szálloda főiskolai szak Turizmus-vendéglátás alapszak (BA) Turizmus-menedzsment mesterszak (MA)
115 fő
183 fő
5
A kérdőívet kitöltők megoszlása szakcsoportok szerint 2010-ben 4% 3%
6.
Gazdálkodási és menedzsment szakcsoport
23%
A kérdőívet kitöltők főbb jellemzői
Idegenforgalmi és szálloda szakcsoport
43%
Az alábbi táblázatban összefoglalóan tekintjük át a főiskolán a kérdezés időpontjában végzett tanulmányok legfontosabb jellemzőit.
Kommunikáció szakcsoport
26% Kereskedelem és marketing szak Közszolgálati szak
A szak tagozata
Hallgatók 2010.
Hallgatók 2011.
Nappali
65,8%
70,7%
Részidős
33,7%
29,3%
Nem válaszolt
0,5%
Képzési szint
A kérdőívet kitöltők megoszlása szakcsoportok szerint 2011-ben
31%
Gazdálkodási és kereskedelmi szakcsoport Idegenforgalmi és szálloda szakcsoport
94,2%
Mesterképzés
1,2%
2,2%
Régi főiskolai képzés
12,7%
3,6%
Államilag támogatott
33,8%
30,8%
Költségtérítéses
66,0%
69,2%
Nem válaszolt
0,2%
Évfolyam
Kommunikáció szakcsoport
31%
86,1%
A finanszírozás módja
7% 32%
Alapképzés
Művészet szakcsoport
Első évfolyam
30,3%
Köztes évfolyam
37,5%
Végzős évfolyam
29,6%
Nem válaszolt
2,6%
*
* A kezdés éve került megkérdezésre, ezért nem vethető össze a 2010. évi adatfelvétel évfolyamok szerinti bontásával.
1.2. DEMOGRÁFIAI ÉS TÁRSADALMI HÁTTÉR 7. 8.
6
A felsőoktatás egészéhez hasonlóan a BKF-en is egyértelműen magasabb a nő hallgatók aránya, mint a férfiaké, a válaszadók több mint kétharmada nő. A hallgatók négytizede 14 éves korában is Budapesten élt, s valamivel magasabb ez az arány akkor, ha a főváros agglomerációját is figyelembe vesszük. A 14 éves kori lakóhelye a hallgatók kevesebb mint egyötödének volt községekben.
7
9.
14 éves kori lakóhely
Hallgatók 2010.
Hallgatók 2011.
Főváros
45,6%
39,0%
Megyeszékhely, megyei jogú város
16,7%
13,4%
Más város
21,1%
23,8%
Község
13,6%
15,6%
Külföld
2,7%
3,5%
Nem válaszolt
0,3%
4,7%
Összesen
100%
100%
11.
12.
A nappali tagozatos hallgatók összességében kedvezőbb családi iskolázottsági háttérrel rendelkeznek, mint a részidős képzések hallgatói, akik körében magasabb azoknak az aránya, akik elsőgenerációs értelmiségiek lesznek. A szülői iskolázottság és a középiskola típusa szignifikáns kapcsolatot mutat, ami azt jelzi, hogy az érettségit adó képzési típus megválasztását a szülői háttér igen erősen befolyásolja. A hallgatók túlnyomó többsége olyan szakterületen képzeli el a munkaerőpiacon való boldogulását, amelyik a közvetlen felmenői egyikét sem jellemzi. Míg azonban 2011-ben a nők 91%-a számolt be arról, hogy nincs a közvetlen felmenői között hasonló szakterületen végzett, addig a férfiaknak a 79,3%-a. A diplomás szülők gyermekei az átlagosnál gyakrabban jelezték a szakma átörökítését. A családban van-e hasonló MŰV szakterületen dolgozó
A 2010. évi adatfelvétel alapján regionális adatok is rendelkezésünkre álltak, amelyek alapján elmondható, hogy az intézmény hallgatóinak 61,4%-a a középmagyarországi régióból származik.
KOMM
10.
Hallgatók 2010.
Közép-Magyarország
61,4%
Dél-Alföld
7,8%
Észak-Alföld
3,4%
Észak-Magyarország
6,8%
Dél-Dunántúl
4,2%
Közép-Dunántúl
6,4%
Nyugat-Dunántúl
6,7%
Külföld
2,8%
Válaszhiány
0,5%
Összesen:
100%
Kétharmad azoknak az aránya, akik valamilyen gimnáziumi képzésben vettek részt mielőtt a felsőoktatásba léptek volna, s egyharmad alatti azoké, akik szakközépiskolában szereztek érettségit, a nappali tagozaton egyértelműen még inkább a gimnáziumi háttér a meghatározó.
8
Együtt
2,4%
2,6%
1,7%
3,2%
2,5%
Igen, a szülők között
4,8%
6,2%
15,5%
5,9%
8,7%
Nincs ilyen
3,4% 92,8%
Nem tudja, nem válaszolt Összesen 13.
IFORG
Igen, szülő és nagyszülő is Igen, a nagyszülők között
14 éves kori lakóhely
GAZDKER
100%
90,2%
78,8%
1,0%
0,6%
100%
100%
1,0% 90,9%
87,3% 0,5%
100%
100%
A hallgatók többsége átlagosnak vagy az átlagosnál kissé jobbnak ítéli meg családja anyagi helyzetét. Mindössze 14% azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy 14 éves korukban a családjuk az átlagosnál rosszabb körülmények között élt, míg 5,3%-uk szerint az átlagnál sokkal jobban, egyharmaduk szerint pedig valamivel jobban.
1.3. FELSŐFOKÚ TANULMÁNYOK ÉS VÉGZETTSÉGEK 14.
15.
A kérdőívet kitöltő hallgatók 10,8%-a jelezte 2011-ben, hogy van már valamilyen felsőfokú végzettsége. A már megszerzett iskolai végzettségek között szerepel a felsőfokú szakképzés, a főiskolai szintű képzés és a BSc/BA képzés egyaránt, elvégzett mesterképzésről azonban csupán egy hallgató számolt be. A párhuzamos tanulmányokat folytatók aránya 2010-ről 2011-re csökkent, 2011 áprilisában a hallgatók 4,2%-a jelzett ilyet, 2010-ben pedig több mint egytizedük. Ennek részben az lehet a magyarázata, hogy a főiskolán lényegében már kifutottak a régi főiskolai képzések, ahol a kétszakosság bizonyos szakterületen eléggé elterjedt volt.
9
1.4. NYELVTUDÁS, NEMZETKÖZI TANULMÁNYI MOBILITÁS 16.
Tervezi-e, hogy mesterszintű tanulmányokat folytat? 3,2% 0,1%
Bár lényegében minden hallgató ismer valamilyen idegen nyelvet, a jól használható nyelvismerettel rendelkezők aránya jóval alacsonyabb: a hallgatók egynegyede a munkaerő-piacon használható nyelvtudással nem igazán rendelkezik. A részidős képzésben tanulók 46,3%-a tartozik ebbe a csoportba, míg a nappalisok 17,7%-a.
Igen, ehhez a szakomhoz (is) kapcsolódóan
38,7% 54,2%
Nem Jelenleg is MSc/MA képzésben tanulok
3,8%
Az idegen nyelvet ismerők aránya (szinttől függetlenül)
17.
18.
Nem válaszolt
Egy idegen nyelvet ismer
13,5%
Két idegen nyelvet ismer
50,3%
Legalább három idegen nyelvet ismer
35,7%
Nem sorolható be
0,5%
Összesen
100%
A hallgatók közül az angol nyelvet ismerik a legtöbben, szinte csaknem mindenki, ezt a német nyelv követi, míg a többi nagyobb nyelv esetében 20% körüli azoknak az aránya, akik valamilyen szinten ismerik, értik azokat. Jól használható nyelvismerettel angol nyelvből a hallgatók közel kétharmada, németből egynegyedeegyötöde rendelkezik, a többi nyelvet tekintve pedig ennél is alacsonyabbak az arányok. A hallgatók 4,3%-a jelezte, hogy felsőfokú tanulmányai időszakában tanult már külföldön. A tanulmányi célú kiutazások jellemzően egy szemeszter hosszúságúak voltak, többségében egy alkalomra korlátozódtak, s bár a finanszírozásban a Tempus/Erasmus ösztöndíjak meghatározó jelentőségűek, a kiutazók egy része saját, illetve családi megtakarításokat is kénytelen volt igénybe venni az ott tartózkodáshoz. A fogadó országok között szinte kivétel nélkül európai országok szerepelnek.
20.
21.
A hallgatók 58%-a tervez további mesterszintű tanulmányokat, többnyire a jelenlegi szakhoz kapcsolódóan. A BA képzésben részt vevők közül magasabb arányban tervezik tanulmányaik folytatását azok, akik 2009-ben vagy 2010-2011 folyamán kezdték meg tanulmányaikat.
10
Összességében a hallgatók 72,3%-a tervezi, hogy végzés után egy vagy több képzés erejéig még szívesen tanulna a főiskolán. A hallgatók bő egyharmada két vagy több képzési típust is megjelölt, ami a tervek képlékenységére utal. A legtöbben a mesterképzés iránt érdeklődnek, de a szakirányú továbbképzés is igen népszerű. A 2010. évi adatfelvétel alapján elmondható, hogy a hallgatók egynegyede tervezi, hogy legalább egy szemeszter erejéig szívesen tanulna külföldön, ezen belül az első évesek 36,6% a.
1.6. TANULMÁNYOK MELLETT VÉGZETT MUNKA 22.
1.5. TOVÁBBTANULÁSI TERVEK 19.
Igen, a szakomhoz nem kapcsolódóan
23.
2011 áprilisában a főiskola hallgatóinak 56%-a folytatott tanulmányai mellett kereső tevékenységet, amely 10%-kal alacsonyabb a 2010-ben mért értéknél. A munkapiaci aktivitás csökkenése többek között annak is betudható, hogy a főiskola hallgatói körében az elmúlt egy évben 5%-kal magasabb a nappali tagozatosok aránya. A hallgatók különböző csoportjaira eltérő mértékben jellemző a munkaerő-piaci aktivitás. A férfiak, a részidős képzésben résztvevők, a költségtérítéses képzésben résztvevők magasabb arányban nyilatkoztak úgy, hogy az adatfelvétel időszakában dolgoznak. Szintén magasabb az aktivitás azok esetében, akik tanulmányaikat korábban kezdték. Szakcsoportonként vizsgálva a kérdésre adott válaszokat kiderül, hogy a legalacsonyabb arányban a művészeti szakcsoport (38,1%), a legmagasabb arányban pedig a kommunikációs szakcsoport (64,4%) hallgatói végeztek munkát az adatfelvétel időszakában. A 2011. évi adatfelvétel időszakában dolgozó hallgatók 53,4%-a inkább főfoglalkozású diáknak tekinti magát, mint olyan főfoglalkozású dolgozónak, aki tanul is, míg azonban a nappalis hallgatók egynegyede sorolta magát az előbbi a csoportba, a részidős képzésben részt vevők kilenctizede.
11
24.
közeli pályán helyezkednek majd el (34,2%-uk válaszolt ennek megfelelően), a művészeti szakcsoport hallgatói ragaszkodnak leginkább a tanulmányaikkal megegyező szakterületen történő elhelyezkedéshez, 4/5-ük ennek megfelelően képzeli el a munkapiaci kezdeti éveket.
Leggyakrabban állandó jellegű és határozatlan munkaidőben történik a munkavégzés (53,9%), amely munkavégzési forma szinte kizárólagos a részmunkaidős képzésben résztvevőknél, domináns a 2006 előtt beiratkozottak körében, jelentősen gyakoribb a főfoglalkozású dolgozóknál, valamint jellemzőbb a nőknél. Ugyanakkor a férfiak megbízás jellegű munkát lényegesen gyakrabban vállalnak a gyengébbik nem képviselőinél. Népszerű a diákmunka az államilag támogatott (az államilag támogatottak 41,8%-a a munkavégzés ezen formáját gyakorolja), a nappali tagozatos (43,3%), valamint a magukat főfoglalkozású diákoknak vallók (44,6%) körében.
Azon a szakterületen szeretne elhelyezkedni, amin jelenleg tanul? 3% 2% Igen, ezen a szakterületen
24%
A tanulmányok melletti munkavégzés formája, a jelenleg dolgozók körében (N=336)
Nem, de a szakterülethez közeli pályán
71% Állandó jellegű és határozatlan időtartamú
24%
Nem, teljesen más szakterületen Nem tudja, nem válaszolt
Meghatározott Időtartamú
54%
10% 7%
Megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) Alkalmi, időszakos megbízás
5%
Diákmunka, gyakornoki munka
25.
26.
A munkát vállaló hallgatók 88,7%-a valamilyen szaktudást feltételező munkát végez, csupán 11,3%-uk nyilatkozott úgy, hogy az általuk végzett munkát bármilyen szakterületen meglévő tudással el lehet látni. A hallgatók 15,7%-a hosszabb-rövidebb ideig dolgozott külföldön. A külföldi munkavállalás az esetek zömében együtt járt a külföldi tanulmányokkal, míg azon válaszadók fele dolgozott is külföldön, aki külföldi tanulmányokat végzett, a külföldi tanulmányokkal nem rendelkezők esetében csupán a válaszadók 14,1%-a végzett külföldi munkát.
28.
A 2010. évi adatfelvétel alapján elmondható, hogy a hallgatók közel 4/5-e gondolja biztosnak, vagy tartja valószínűnek, hogy – ha a tanult pályát választaná – a diplomaszerzést követő egy-két éven belül ezen a szakterületen az általa megfelelőnek tartott munkakörben el tud(na) majd helyezkedni. Szakcsoportok szerint jelentős eltérések tapasztalhatók: leginkább bizakodóak voltak a kereskedelmi és marketing szak, valamint a gazdálkodási és menedzsment szakcsoport hallgatói, legkevésbé pedig a közszolgálati szak, a kommunikáció valamint az idegenforgalmi és szálloda szakcsoport hallgatói. Figyelemre érdemesnek tartjuk, hogy az elhelyezkedés tekintetében leginkább pesszimisták a végzős évfolyam hallgatói, ugyanis közel 1/4-ük biztos benne, vagy nem tartja valószínűnek, hogy szakterületén egy-két éven belül az általa megfelelőnek tartott munkakörben el tud majd helyezkedni.
1.7. AZ ELHELYEZKEDÉSSEL KAPCSOLATOS ELKÉPZELÉSEK 27.
A diploma megszerzése után a hallgatók 71%-a szeretne azon a szakterületen elhelyezkedni, ahol jelenleg tanulmányokat folytat, és csupán 3%-uk kíván teljesen más szakterületen dolgozni. A válaszok együttes megoszlása szinte megegyezik az egy évvel korábban mért értékkel. A szakcsoportok szerinti vizsgálat esetében különösen a kommunikáció szakcsoport hallgatói tervezik, hogy a szakterülethez
12
13
Egy-két éven belül jelenlegi szakterületén el tud(na) majd elhelyezkedni? (2010. évi adatfelvétel alapján)
17%
2%4%
1.8. AZ ÁLLÁSHOZ JUTÁSHOZ SZÜKSÉGES EGYES TÉNYEZŐK MEGÍTÉLÉSE 31.
15% Igen, biztos Valószínű Nem valószínű Nem, biztos hogy nem Nem tudja, nem válaszolt
63%
29.
30.
A hallgatók 2011-ben kicsivel pesszimistábbak az elhelyezkedés várható idejét tekintve, mint 2010-ben, 27,2%-uk gondolja azt, hogy a végzést követően 2 hónapon belül el fog tudni helyezkedni, 83%-uk pedig biztos abban, hogy fél éven belül elhelyezkedik, ugyanakkor jelentősen megnőtt azoknak az aránya, akik várhatóan 5-6 hónapra teszik az elhelyezkedéshez szükséges idő hosszát. A hallgatók véleménye alapján az elhelyezkedésükhöz szükséges idő várhatóan 4,6 hónap (szórás 3,7 hónap) lesz.
Hány hónapig tart majd, amíg a végzés után munkát talál?
2010.
2011.
1-2 hónapig
25,4%
27,2%
3-4 hónapig
37,7%
27,8%
5-6 hónapig
17,5%
28,0%
7-9 hónapig
8,1%
3,8%
10-12 hónapig
3,0%
7,7%
több, mint 12 hónapig
3,4%
1,7%
Nem tudja nem válaszolt
4,9%
3,8%
Összesen
100%
100%
2011-ben nem volt erre vonatkozó központi kérdés, a 2010. évi adatfelvétel azonban azt mutatja, hogy a hallgatók túlnyomó többsége – a már végzett hallgatókhoz hasonlóan – Budapesten képzeli el a munkavállalást: kétharmaduk a fővárosban kíván maradni.
14
Az aktív hallgatók négyfokozatú skálán (1 – egyáltalán nem fontos, 2 – inkább nem fontos, 3 – inkább fontos, 4 – nagyon fontos) értékelhették az álláshoz jutáshoz szükséges egyes, általunk megadott tényezőket. A hallgatók szerint ahhoz, hogy egy frissen diplomázott megfelelő álláshoz jusson, – ahogyan 2010-ben, úgy 2011ben is – a jó fellépés, kommunikációs készség a leginkább fontos szempont (átlagos értékelés: 3,83). A tavalyi adatfelvétel során az ismertség, személyes kapcsolatok, valamint a szakmai tapasztalatok, referenciák fontosságát a hallgatók a közepesen fontos szempontok közé sorolták. Ebben az évben ezek a szempontok sorrendben a 2. és a 3. legfontosabb szempontként kerültek megjelölésre. Az álláshoz jutáshoz legkevésbé fontosnak tartott 3 szempont továbbra is a tanulmányi eredmény, a diploma minősítése, a diplomát kiállító intézmény hírneve és az informatikai ismeretek.
2010. évi adatfelvétel
2011. évi adatfelvétel
Ahhoz, hogy egy frissen végzett diplomás megfelelő álláshoz jusson, mennyire fontosak az egyes tényezők
Átlag*
Szórás
Átlag
Szórás
Jó fellépés, kommunikációs készség
3,82
0,40
3,83
0,41
Ismeretség, személyes kapcsolatok
3,64
0,60
3,77
0,51
Szakmai tapasztalatok, referenciák
3,70
0,53
3,76
0,49
Nyelvtudás
3,75
0,49
3,72
0,50
Szakmai tudás
3,70
0,55
3,67
0,57
Jó önéletrajz, pályázati anyag
3,70
0,53
3,66
0,55
Szakirányú végzettség
3,33
0,68
3,26
0,71
Informatikai ismeretek
3,10
0,71
3,14
0,68
A diplomát kiállító intézmény hírneve
3,18
0,67
3,12
0,69
Tanulmányi eredmény, a diploma minősítése
2,44
0,75
2,33
0,79
* 1 – egyáltalán nem fontos, 2 – inkább nem fontos, 3 – inkább fontos, 4 – nagyon fontos)
15
Képességek, készségek
Mennyire fontos ahhoz, amilyen munkát végezni szeretne?*
Milyen mértékben rendelkezik vele?**
Milyen képességei fejlődtek a legjobban, amióta a Főiskolán tanul? (a válaszadók arányában, N=596)
Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
4,68
3,77
32,6%
Kitartás
4,61
4,38
***
Probléma megoldási készség
4,60
4,36
36,7%
Önálló munkavégzés képessége
4,57
4,45
30,0%
Beszédkészség
4,54
4,25
49,0%
Nyelvtudás
4,52
3,79
24,3%
Együttműködés egy csapattal
4,44
4,31
46,6%
Nagy munkabírás
4,35
4,31
18,0%
Szervezési készség
4,33
4,21
23,0%
Emberi konfliktusok kezelése
4,29
4,08
20,6%
Racionális gondolkodás
4,28
4,27
29,2%
Innovatív készség, újító szellem
4,26
4,06
18,3%
Konfliktustűrés
4,25
3,89
21,6%
Tanulási hajlandóság
4,18
4,31
43,1%
Munkaszervezés
4,16
4,04
13,4%
Íráskészség, fogalmazási készség
4,08
4,25
32,4%
Elméleti szaktudás, felkészültség
4,02
3,65
69,3%
Számítógép-ismeret, informatikai tudás
3,98
3,98
41,6%
1.9. A VÉGEZNI KÍVÁNT MUNKA ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK 32.
A hallgatóknak általunk megadott 18 képességet, készséget kellett értékelniük aszerint, hogy a legszívesebben végezni szándékozott munkához mennyire tartják azokat fontosnak, illetve milyen mértékben rendelkeznek jelenleg az adott képességgel, készséggel. Ahogyan a 2010. évi adatfelvétel során, úgy 2011-ben is megállapítható, hogy az egyes kompetenciákra kapott válaszok páronként sok esetben igen magas pozitív korrelációt mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók hasonlóan értékelik azt, hogy szerintük mennyire szükséges egy-egy készség, képesség a munkavállaláshoz, illetve saját maguk mennyire rendelkeznek vele. Néhány kivételt is találunk azonban ez alól az általános szabályszerűség alól: érthető módon a hallgatók az elméleti, de főként a gyakorlati szaktudásukat valamivel gyengébbnek ítélik, mint amennyire azt szerintük a leendő munkahelyük elvárja majd tőlük, s ugyancsak éreznek hiányosságokat a kitartás és a konfliktustűrés területén. Minden bizonnyal azonban a hallgatók nem rendelkeznek pontos ismeretekkel arról, hogy mi fontos ahhoz a munkához, amit végezni szeretnének, erre utalnak az egyes kompetenciákra kapott magas átlagosztályzatok és alacsony relatív szórások.
16
* 5-elengedhetetlenül szükséges, 1-egyáltalán nem fontos ** 5-teljes mértékben rendelkezik vele, 1-egyáltalán nem rendelkezik vele) *** Nem került értékelésre 17
33.
34.
35.
A munkavégzéshez szükséges képességek, készségek között a szaktudás gyakorlati alkalmazásán túlmenően a kitartás és a probléma-megoldási készség a legfontosabbak a hallgatók szerint. A középmezőny élén találhatók az önálló munkavégzés képessége, a beszédkészség, a nyelvtudás. A nyelvtudás 2011-ben is ugyanabban a sajátos helyzetben volt, mint egy évvel korábban, a hallgatók sokkal fontosabbnak értékelték az ötfokú skálán, mint amennyire önértékelésük szerint maguk rendelkeznek ezzel a tudással. A képességeket, készségeket tartalmazó listát alapul véve a legtöbben úgy ítélték meg, hogy a főiskolán elméleti szaktudásuk, felkészültségük (a válaszadók 69,3%-a jelölte meg), beszédkészségük (49,0%) és a csapattal való együttműködés képessége (46,6%) fejlődött leginkább, de a válaszadók 40%-ánál többen jelezték azt, hogy tanulási hajlandóságuk, informatikai tudásuk (is) fejlődött. Ugyanakkor ezen kompetenciák közül a beszédkésség és a csapattal való együttműködés szerepelt csak az elhelyezkedéshez fontosnak tartott kompetenciák között. Amiben ugyanakkor nem sok előrehaladást érzékelnek a hallgatók eddigi főiskolai tanulmányaik során az a munkaszervezés (13,4%), innovációs készség (18,3%), valamint a nagy munkabírás (18%). Az emberi konfliktusok kezelésében (20,6%), a szervezési készségekben (23%), valamint a nyelvtudásban (24,3%) hasonlóan kevesen érzik úgy, hogy fejlődtek volna, pedig utóbbit az elhelyezkedéshez szükséges legfontosabb kompetenciák között említették a hallgatók.
1.10. AZ ELHELYEZKEDÉS TERÉN NYÚJTOTT FŐISKOLAI TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE 36.
A karrierépítést, illetve az elhelyezkedést segítő szolgáltatások fontossága
Mennyire tartja fontosnak?*
Állás- és gyakorlati hely közvetítés
3,60
Felkészítés az állásinterjúra, próbainterjúk
3,36
Segítség az önéletrajz, motivációs levél elkészítéséhez
3,32
Céglátogatások, cégbemutatók
3,26
Tréning(ek)
3,25
Egyéni karriertervezés
3,23
Álláskeresést segítő kiadványok
3,21
Tehetséggondozó program
3,14
Cégek Napja
3,09
* 1 – egyáltalán nem fontos számomra, 4 – nagyon fontos számomra
1.11. A HALLGATÓK JÖVEDELMI VÁRAKOZÁSA 2010 ÁPRILISÁBAN 37.
Jelentős törés van a hallgatók által a tanulmányaikkal megegyező szakterületen elérhetőnek vélt és a számukra megfelelő életszínvonalat biztosító kereset között.
A hallgatóknak lehetőségük volt arra, hogy az intézmény által megadott egyes szolgáltatásokat négyfokozatú skálán értékeljenek aszerint, hogy mennyire tartják fontosnak azokat a karrierépítés, illetve az elhelyezkedés során. Az általunk felsorolt 9 szolgáltatást a hallgatók általánosságban fontosnak tartják, erre utal, hogy csak 3 feletti átlagos értékelések születtek. A legfontosabbnak értékelt szolgáltatás az állás- és gyakorlati hely közvetítése (3,6), ennek ugyanis kézzelfogható eredménye van, eljut a hallgatóhoz egy olyan hirdetés, amelyre jelentkezhet, amelyből világossá válhat számára, hogy milyen konkrét követelményeket támaszt a munkaerőpiac egy, általa szívesen betölteni kívánt pozíció kapcsán. Ezzel szemben a felkészítés az állásinterjúra, próbainterjúk (3,36), valamint az önéletrajz, motivációs levél elkészítéséhez nyújtott segítség (3,32), melyek a 2-3. legfontosabbnak ítélt szolgáltatások, „csak” segítenek az elhelyezkedéshez szükséges általános ismeretek megszerzésében, közvetlen, azonnal értékelhető hozományuk nincsen.
A hallgatók által elérhetőnek és elvártnak gondolt nettó átlagkereset (2010. április-május)
18
19
7,2%
Megfelelő életszínvonalat biztosítana számára a szakterületen egy kezdő diplomás által elérhető nettó átlagkereset.
8,3%
Megfelelő életszínvonalat csak a szakterületen egy kezdő diplomás által elérhető nettó átlagkeresetnél magasabb összeg biztosítana számára. 84,5%
Megfelelő életszínvonalat biztosítana számára a szakterületen egy kezdő diplomás által elérhető nettó átlagkeresetnél alacsonyabb összeg.
2. A VÉGZETTEK KÖRÉBEN ELVÉGZETT ADATFELVÉTELEK
A hallgatók által elérhetőnek és elvártnak gondolt havi nettó átlagkereset megoszlása 35% 30%
28%
27%
25%
30%
23%
24%
2.1. A HALLGATÓK JÖVEDELMI VÁRAKOZÁSA 2010 ÁPRILISÁBAN
20% 14%
15%
11%
11%
41.
10% 5%
4%
5%
5%
6%
3%
0%
2%
0% 1%
2%
0%
0%
2%
40-100 eFt 100-125 eFt 125-150 eFt 150-175 eFt 175-200 eFt 200-250 eFt 250-300 eFt 300-350 eFt 350-400 eFt 400-500 eFt
Elérhető havi nettó átlagkereset
38.
39.
40.
0% 1% 500 eFt felett
Elvárt havi nettó átlagkereset
Azok, akik a szakterületen elérhető nettó átlagkeresetnél magasabb átlagkeresetet tartanak szükségesnek a megfelelő életszínvonal eléréséhez, átlagosan 1,75ször magasabb összeget adtak meg. A hallgatók által megadott, pályakezdőként az adott szakterületen elérhető havi nettó átlagkeresetnél, az általuk pályakezdőként elvárt, megfelelő életszínvonal megteremtéséhez ennél 51%-kal magasabb összegre lenne szükségük. A hallgatók a szakterületükön pályakezdőként elérhető havi nettó átlagkeresetet átlagosan 20%-kal alacsonyabbnak gondolják, mint az összes (tehát nem csak a pályakezdő) szellemi foglalkozású 2010. január-májusi nemzetgazdaságban mért átlagkeresete. A végzős évfolyam hallgatói esetében mérsékeltebb jövedelem-várakozás tapasztalható, amelynek oka minden bizonnyal az, hogy a végzősök álláskeresés során szerzett munkaerő-piaci ismeretei megalapozottabbak, ugyanakkor az elvárt életszínvonalhoz szükséges jövedelem megítélésében nincsen olyan jelentős különbség a különböző évfolyamok válaszadói között.
20
42.
43.
44.
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola az elmúlt két évben összesen három alkalommal végzett pályakövetést volt hallgatói körében: 2010 és 2011 tavaszán online kérdőívvel kereste meg az egy, illetve három évvel korábban végzetteket, 2010 őszén pedig telefonos adatfelvételt végzett a 2007-2009 között végzettek körében. A kérdőívek az Educatio Kft. által központilag kerültek összeállításra, amelyhez a főiskola néhány saját kérdését csatolta. A központi kérdések az egymást követő felmérések során jelentősen megváltoztak, így összehasonlításokra nem, vagy csak korlátozott módon volt lehetőségünk. Éppen ezért alapesetben az aktuális, 2011. évi adatfelvétel legfontosabb megállapításait ismertetjük, kiegészítve azt a 2010. év azon kérdéseire kapott válaszokkal, amelyek a 2011. évi adatfelvételnek már nem voltak részei. Amennyiben a 2010. évi felmérések alapján teszünk megállapításokat, azt külön jelezzük. Az adatfeldolgozások során elemszámtartó súlyozást hajtottunk végre, amellyel a minta összetételét az alapsokaság összetételéhez igazítottuk, úgy, hogy kutatásaink négy szempontra (nem, szakcsoport, végzés éve, tagozat) reprezentatívnak tekinthetők. Jelen összefoglalót megalapozó tanulmányok teljes terjedelmében letölthetők: www.bkf.hu/tudomanyos-elet/1105/valid.html
21
Összefoglaló az adatfelvételről
Adatfelvétel időpontja Válaszadási arány
Reprezentativitás Adatfelvétel módja
A felmérés által érintett szakok a végzés éve szerint
2007., 2009.
2007., 2008., 2009.
2008., 2010.
2010. április 20. – május 17.
2010. november 12. – 2011. január 31.
2011. május 20. – június 30.
24,70%
15%
24,70%
2199 főből 543 fő válaszolt
3408 főből 533 fő válaszolt
1446 főből 351 fő válaszolt
reprezentatív (vagy súlyozással reprezentatívvá tett) minta nem, szakcsoport, tagozat és végzés éve alapján online adatfelvétel
telefonos adatfelvétel
online adatfelvétel
Szak megnevezése
2007. 2008. 2009. 2010.
Európai közszolgálati és üzleti szervező (főiskolai) Gazdálkodási (főiskolai)
+
+
Gazdálkodási és menedzsment (BA)
+
+
+
+
+
+
Idegenforgalmi és szálloda (főiskolai)
+
+
+
+
Kommunikáció (főiskolai)
+
+
+
+
Kommunikáció és médiatudomány (BA)
+
+
Közszolgálati (BA)
+
+
Nemzetközi gazdálkodás (BA) Nemzetközi kommunikáció (főiskolai)
+ +
Turizmus-vendéglátás (BA)
+
+
+
+
+
+
Turizmus-menedzsment (MA) Az alapsokaság, a válaszadók és a minta megoszlása néhány főbb paraméter szerint
2007., 2009.
2007., 2008., 2009.
2008., 2010.
A súlyozott mintában
A 15%-os reprezentatív mintában
A súlyozott mintában
A nők aránya
72,9%
71,3%
72,9%
Nappali tagozatosok aránya
50,3%
53,3%
53,1%
Támogatottak aránya*
13,8%
14,3%
20,9%
Elemszám
543
533
351
Üzleti kommunikáció (főiskolai)
* A finanszírozási mód nem volt mintaválasztási szempont.
45.
46.
A végzettek 72,9%-a nő, jelenlegi átlagéletkoruk 28,6 év (az alapsokaságra vonatkozó érték megegyező, 28,6 év); ezen belül a 3 éve végzetteké átlagosan 31 év, az egy éve végzetteké pedig 27,4 év. A részidős képzések hallgatói átlagosan 5-6 évvel idősebbek a nappali tagozatosoknál, bármelyik végzési évet is nézzük. A többciklusú képzésre való áttérés a főiskola szakstruktúráját is jelentős mértékben átalakította, a 2009-2010. tanévben már egyre többen végeztek az új alapképzés szakjain.
22
23
+ +
+
+
+
Szak, szakcsoport elnevezése
A csoportba sorolt szakok a 2011. tavaszi adatfelvételek során a 2008-ban és 2010-ban végzettek körében
Gazdálkodási és kereskedelmi szakcsoport (a továbbiakban GAZDKER)
Gazdálkodási főiskolai szak Gazdálkodási és menedzsment alapszak (BA) Nemzetközi gazdálkodás (BA) Közszolgálati alapszak (BA) Európai és közszolgálati és üzleti szervező főiskolai szak Vezetés és szervezés (MA) Kereskedelem és marketing alapszak (BA)
Kommunikáció szakcsoport (a továbbiakban KOMM)
Idegenforgalmi és szálloda szakcsoport (a továbbiakban IFORG)
Kommunikáció főiskolai szak Nemzetközi kommunikáció főiskolai szak Kommunikáció és média-tudomány alapszak (BA) Üzleti kommunikáció főiskolai szak Kommunikáció és média-tudomány mesterszak (MA) Idegenforgalmi és szálloda főiskolai szak Turizmus-vendéglátás alapszak (BA) Turizmus-menedzsment mesterszak (MA)
Válaszadók összesített száma
98 fő
177 fő
76 fő
A szak neve
Megoszlás
Gazdálkodási és menedzsment (BA)
17,3%
Kommunikáció és médiatudomány (BA)
22,6%
Közszolgálati (BA)
1,2%
Nemzetközi gazdálkodás (BA)
1,7%
Turizmus-vendéglátás (BA)
11,6%
Kommunikáció (főiskolai)
5,2%
Nemzetközi kommunikáció (főiskolai)
9,3%
Üzleti kommunikáció (főiskolai)
14,5%
Európai közszolgálati és üzleti szervező (főiskolai)
1,3%
Gazdálkodási (főiskolai)
4,3%
Idegenforgalmi és szálloda (főiskolai)
8,3%
Turizmus menedzsment (MA)
2,7%
A képzési szint
Megoszlás
Főiskolai
42,8%
BA
54,5%
MA
2,7%
A szak tagozata
Megoszlás
Nappali
53,1%
Részidős
46,9%
A finanszírozás módja
2.2. ELVÉGZETT TANULMÁNYOK 47.
A főiskolán végzettek egytizede kétszakosként szerzett abszolutóriumot az adott évben az intézményben, leggyakrabban a kommunikáció szakcsoport volt hallgatói. A 2008-ban végzettek között még kizárólag főiskolai végzettségűek vannak, s bár a régi főiskolai szakokon végzettek még 2010-ben is csaknem egyötödét adják a kérdezetteknek, a végzettek többsége már a BA képzésből került ki, sőt megjelennek a mesterképzésben végzettek is.
24
Megoszlás
Államilag finanszírozott
20,9%
Költségtérítéses
75,5%
Mindkét finanszírozási formában tanult
3,6%
A záróvizsga éve
Megoszlás
2008-ban végzett
33,4%
2010-ben végzett
66,6%
25
48.
A továbbképzések motivációja (2010. ősz)
A végzettek valamivel több mint fele az abszolutórium megszerzését követően rögtön a diplomát is megszerezte, 13%-uk később, a válaszadók egyharmada azonban még mindig nem szerzett oklevelet. Különösen magas az így válaszolók aránya a részidős képzésben végzettek körében.
Érdeklődés, ismeretek bővítése, frissítése
31%
Munkahelyi elvárás
16%
Diplomához kellett (nyelv)
14%
Előléptetés, szakmai karrier, jobb piaci pozíció
A végzettség szintje
49.
50.
51.
Megoszlás
Az abszolutórium után közvetlenül megszerzett diploma
56,8%
Később megszerzett diploma
13,0%
Még nem szerzett diplomát
30,0%
Nem derül ki
0,2%
A diplomaszerzés elhúzódásának vagy elmaradásának az oka egyértelműen leginkább a nyelvvizsga hiányára vezethető vissza. Az oklevél hiánya kis mértékben negatívan befolyásolja a munkaerőpiacon való elhelyezkedést. A nappali tagozaton végzettek valamivel jobb átlagos tanulmányi eredményről számoltak be, mint a részidős képzésben részt vettek. Akik jobb átlageredményeket értek el tanulmányaik során, gyakrabban jelezték, hogy az oklevelet is (időben) meg tudták szerezni. A jeles, kiváló tanulóknak mindössze bő egytizede nem szerzett még oklevelet, a közepes eredményeket elérőknek azonban csaknem fele. A 2010 őszi adatfelvétel során a végzettség megszerzése óta végzett továbbképzésekre illetve azok legfőbb motivációjára is rákérdeztük. Ez alapján elmondható, hogy a továbbképzések motivációja leggyakrabban az ismeretek bővítése, frissítése volt, az összes többi szempont ennél jóval kisebb arányban került említésre. Viszonylag gyakori még a munkaerő-piaci pozíció javításának szándéka, s a nyelvtanfolyamok esetében a diplomához való jutás, mint fő szempont. Nagyon kevesen voltak, akik kifejezetten átképzési céllal választották a diploma utáni képzés(eke)t.
Alkalmazásba kerüljön, állást találjon
2%
Egyéb
2%
Nem tudja, nem válaszolt
22% 0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
2.3. TOVÁBBI KÉPZÉSI TERVEK 52.
53.
54.
A végzettek 14,5%-ának a képzés megkezdésekor is volt már felsőfokú végzettsége, s további 6% azoknak az aránya, akik a képzés megkezdése óta szereztek valamilyen más felsőfokú végzettséget. A végzettek egytizede jelezte, hogy jelenleg is részt vesz valamilyen felsőfokú képzésben, ezen belül minden második érintett valamilyen mesterképzést jelölt meg. A nappali tagozaton végzettek valamivel gyakrabban kezdtek el újabb képzést. A végzettek 46%-a tervez (további) MA/MSc tanulmányokat, s konkrétan a főiskola képzései iránt is minden második hallgató érdeklődik. (Megjegyezzük, hogy a hallgatók körében 58% volt a mesterképzések iránt érdeklődők aránya, míg a főiskola további képzései iránt a hallgatók 72%-a érdeklődött.) A 2-3 éven belül a főiskolán megkezdeni szándékozott tanulmányok között a mesterképzés a legnépszerűbb (36,9%), a szakirányú továbbképzést 28,4% választaná, egyéb képzési formákat ennél kevesebben.
2.4. ÁTMENET A FELSŐOKTATÁSBÓL A MUNKA VILÁGÁBA 55. 56.
26
11%
A végzettek fele a felsőfokú képzés során jellemzően főfoglalkozású diáknak tekintette magát, míg a másik fele olyan főfoglalkozású dolgozónak, aki tanul is. A végzettek 9/10-e szerzett valamilyen munkatapasztalatot a végzés előtt, 3/4ük kifejezetten a tanulmányokhoz kapcsolódó munkatapasztalattal rendelkezett, amelyet a válaszadók közel felerészben a tanulmányok ideje alatt szereztek.
27
57.
58.
59.
60.
Az abszolutórium megszerzésekor a részidős képzésben végzettek 88%-a, míg a nappali tagozatosok 24%-a rendelkezett főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal), amelybe a végzettek álláshirdetésre történő jelentkezés, majd azt követő sikeres felvételi eljárás során (a válaszadók 30%-a), vagy egyéb személyes ismeretség révén (23%) kerültek. A végzettek válaszaiból kiderült, hogy a főiskola hallgatói a végzés közeledtével jellemzően szakmai jellegű munkakörben helyezkednek el, munkaviszonyuk az esetek zömében állandó jellegű és határozatlan idejű volt. A végzettek 39%-a közvetlenül az abszolutórium megszerzése után elkezdte az álláskeresést, kicsivel több mint fele pedig már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül azon végzettek 13%-a is keresett állást, akik akkor már rendelkeztek főállású munkaviszonnyal. Ők feltehetőleg abban reménykedtek, hogy a főiskola által kibocsátott diplomával a zsebükben jobb álláshoz juthatnak. Az abszolutórium megszerzését követően állást keresők egynegyede 1 hónapon belül talált munkát. Az álláskeresők 36%-a keresés után talált állást, 40%-a pedig még nem talált állást. Azoknak, akik az abszolutórium megszerzése után azonnal elkezdték az álláskeresést átlagosan 3,2 hónap alatt sikerült elhelyezkedniük (szórás 3,5 hónap, N=81). Az első állásba az esetek 40%-ában úgy kerültek, hogy álláshirdetésre jelentkeztek. Ezt az egyéb személyes ismeretség révén történő elhelyezkedés követi (30%).
28
61.
Az abszolutórium megszerzésekor meglévő főállású munkaviszony eléréséhez használt csatornák
Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?
Álláshirdetésre jelentkezett
30,5%
39,4%
Egyéb személyes ismeretség révén
22,7%
30,5%
Korábbi munkakapcsolat révén
17,3%
8,6%
Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát
12,9%
11,1%
Gyakorlati helyén alkalmazták
6,7%
9,1%
Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte
5,2%
–
Egyéb
2,2%
1,3%
Intézményi karrieriroda, állásbörze révén
1,9%
–
Tanári ajánlás révén
0,6%
–
Összesen
100%
100%
Azon álláskeresők, akiknek az adatfelvételig már sikerült elhelyezkedniük, (az alsó és felső 5%-nyi válasz elhagyása mellett) átlagosan 30 alkalommal jelentkeztek állásért (szórás: 29). Az álláskeresőket átlagosan 6 esetben hívták be a munkáltatók (szórás: 5). 21,8% azok aránya, akik több mint 50 helyre jelentkeztek az álláskeresés során, 16,5% pedig azoknak az aránya, akik összesen több mint 10 alkalommal vettek részt állásinterjún.
2.5. MUNKAERŐ-PIACI HELYZETMUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2.5.1. MUNKAVÉGZÉS A FŐISKOLA ELVÉGZÉSE ÓTA 62.
A 2008-ban és a 2010-ben végzettek esetében jelentősen eltér a végzettség megszerzése óta betöltött főállású munkahelyek, munkaviszonyok száma, hiszen amíg a 2008-ban végzettek esetében átlagosan 3, addig a 2010-ben végzettek esetében átlagosan 1 év telt el az abszolutórium megszerzésének időpontja és az adatfelvétel között. A 2008-ban végzettek körében nincs olyan, akinek a végzettség megszerzése óta ne lett volna legalább egy főállású munkaviszonya, amelyek átlagos száma 1,7 (a 2010-ben végzettek esetén 1,3).
29
63.
A végzettek 1/3-a az abszolutórium megszerzése óta volt legalább egyszer munkanélküli, ezen belül a 2010-ben végzettek 35%-a, a nők 36%-a, az idegenforgalmi és szálloda szakcsoportban végzettek 36%-a, az alapszakokon végzettek 37%-a, a nappali tagozaton végzettek 42%-a, valamint az államilag támogatott képzésben résztvevők 38%-a volt már munkanélküli a végzés megszerzése óta. A munkanélküliként eltöltött időszakok összes hossza átlagosan 7,4 hónap (szórás 5,9 hónap).
Dolgozik-e jelenleg? (2011. május) 72,5%
Jelenleg is dolgozik
91,5% 18,0%
Jelenleg munkanélküli
2,6%
2.5.2. JELENLEGI MUNKAERŐ-PIACI STÁTUSZ 64.
A 2008-ban és 2010-ben végzettek munkaerő-piaci státusza jelentős mértékben eltér. A 2008-ban végzettek jelentősen magasabb arányban dolgoznak valamely cégnél, intézménynél alkalmazottként, önfoglalkoztatóként, vagy éppen saját vállalkozásukat irányítva, mint a 2010-ben végzettek (87%, illetve 67,8%). Szintén magasabb a 2008-ban végzettek körében a gyermeknevelési okból inaktívak aránya (7,8%, illetve 3,9%). A munkanélküliek aránya a 2010-ben végzettek körében említésre méltó, 18,0%-uk volt munkanélküli az adatfelvétel időpontjában, ők folyamatos munkakeresés mellett, 1-15 hónapja munkanélküliek (átlagosan 7 hónapja).
A végzettek munkaerő-piaci státusza (2011. május 31.)
65.
2008-ban végzett
2010-ben végzett
Együtt
Alkalmazott
74,1%
61,4%
65,3%
Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó
6,0%
1,7%
3,2%
Vállalkozó
6,9%
4,7%
5,3%
Munkanélküli
2,6%
18,0%
13,0%
Nappali tagozaton tanuló diák
2,6%
7,7%
6,2%
GYES-en, GYED-en (GYET-en) van
7,8%
3,9%
5,1%
Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott)
–
2,6%
1,9%
A végzettek 78,7%-a (a mintában 276 fő) jelenleg is dolgozik. A válaszadók közül 5 fő (1,4%) volt az, aki azt mondta, hogy még sose dolgozott. A jelenleg is dolgozók fő munkaviszonya az esetek többségében állandó jellegű és határozatlan idejű, 14%uk pedig határozott idejű vagy alkalmi jellegű munkát végez.
30
7,3% 6,0%
Most nem dolgozik, de már volt munkahelye
2,1% 0,0%
Sose dolgozott
0%
10%
20%
30%
2010-ben végzett
66.
67.
40%
50%
60%
70%
80%
90% 100%
2008-ban végzett
A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak 28,6%-a dolgozik a közszférában. Miután a végzettek 8,1%-a áll valamilyen közszolgálati jogviszonyban, így elmondható, hogy közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott volt főiskolai hallgatók alulreprezentáltak az országos szinthez képest. A végzettek további 4,8%-a állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottja. Azok közül, akik jelenleg (is) dolgoznak, 13,1%-uknak van mellékállása, másodállása (egy évvel korábban 14,4%-ot mértünk).
2.5.3. A MUNKAHELY ÉS A MUNKAKÖR JELLEMZŐI 68.
69.
Várakozásunknak megfelelően a jelenlegi munkakörben, munkahelyen eltöltött időre adott válaszok erősen függnek attól, hogy ki mikor végzett. Az adott munkakörben a 2008-ban végzettek átlagosan 10 hónappal (1,44-szer) hosszabb ideje (32,1 hónap) dolgoznak, mint a 2010-ben végzettek (22,3 hónap), az adott munkáltatónál eltöltött idő átlagosan szintén 10 hónappal, de csak 1,35-ször hosszabb a 2008-ban végzetteknél, mint a 2010-ben végzettek esetében. A végzettek által betöltött munkakörök közül részarányukat tekintve három munkakörcsoport emelhető ki, amelyek együttes súlya kicsivel több, mint 1/3, ezek az értékesítési, marketing és kommunikációs, valamint ügyfélkapcsolati jellegű feladatok ellátására irányulnak.
31
A végzettek által betöltött munkakörök megoszlása Értékesítés
12,2%
Marketing, kommunikáció
11,9%
Ügyfélkapcsolat
10,0%
Pénzügyi feladatok
6,7%
Tanácsadás
5,9%
2.5.4. LAKÓHELY, MUNKAHELY, MOBILITÁS 70.
A 14 éves kori lakóhely, a jelenlegi lakóhely és a munkavállalás helyszínének együttes vizsgálata azt mutatja, hogy a fővárosba történő migráció mértéke igen jelentős, a fordítottja viszont kevésbé jellemző. A fővárosi gyökerű hallgatók 87,7%-a továbbra is a fővárosban lakik, ugyanakkor a vidékiek 48,8%-a költözött a fővárosba, maradt itt tanulmányai végeztével. Ily módon a most a fővárosban lakók egyharmada más települések lakója volt 14 évesen. A munkavégzés helyszíne a legtöbb végzett esetében szintén Budapest, vagy Pest megye, összhangban a lakóhellyel (az összes végzettre nézve 55,0%, a jelenleg is dolgozó végzettekre vetítve 70,5% a fővárosban dolgozók aránya).
Vendéglátás (egyéb feladatok)
5,6%
Adminisztráció, ügyvitel, irodavezetés
5,2%
Újságírás, szerkesztés
5,2%
Logisztika
4,8%
Asszisztencia
4,4%
Ügyvezetés, cégvezetés
4,4%
14 évesen
Jelenleg
Munkahely
Film, tv, rádió, internet műsorkészítés
3,7%
46,6%
65,0%
55,0%
Vendéglátás (vezetői feladatok)
3,0%
Oktatás, oktatásszervezés
3,0%
Rendezvényszervezés
3,0%
Létesítményüzemeltetés
2,6%
Számviteli feladatok
2,6%
Beszerzés
1,5%
Ellenőrzés, tanúsítás
1,1%
Projektmenedzsment
1,1%
Elemzés
0,7%
Emberi erőforrás menedzsment
0,7%
Kutatás, fejlesztés
0,7%
Fővárosi lakóhely és munkahely
71.
72.
73.
74.
75.
32
A 2010. évi felmérés alapján megemlítjük, hogy a végzettek közel fele akár külföldre is hajlandó lenne költözni jelenlegi lakóhelyéről, ha munkája vagy cége ezt igényelné, további 15%-uk pedig szívesen költözne Magyarországon belül. A munkahely jellegét tekintve legtöbben a vendéglátásban, illetve turisztikai jellegű munkahelyen dolgoznak (együtt 15,9%), amelyet valamely médium, vagy műsorkészítő cég követ (együtt 11,4%). A kereskedelmi cég (10,6%), mint harmadik típus önmagában túl sokat nem mond, de a mögöttes válaszokban kivétel nélkül megjelölésre került, hogy valamely áru, vagy kiskereskedelmi hálózatok esetén áruk értékesítése a vállalkozás fő tevékenysége. Az adatfelvétel időpontjában dolgozó végzettek munkahelye az esetek több mint 4/5-ében teljes mértékben magántulajdonú, a többi esetben pedig teljes mértékben vagy részben állami/önkormányzati tulajdonú. Átlagon felüli, 20% feletti az aránya a teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetben dolgozóknak az idegenforgalmi és szálloda szakcsoportban végzettek körében. A végzettek az esetek 37%-ában teljes mértékben külföldi tulajdonú vállalatnál dolgoznak. Az esetek kicsivel több, mint 1/4-ében a munkahely 1000 fő feletti nagyvállalat. Az önfoglalkoztatók és a mikrovállalatnál (kisebb mint 10 fő) dolgozók aránya 18%, míg a kis- és középvállalkozásnál a végzettek 40%-a dolgozik. A végzettek munkahelye leggyakrabban az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatokba tartozik.
33
A munkahely jellege a jelenleg dolgozók körében
Megoszlás
2.5.5. A MUNKA ÉS A KÉPZÉS KAPCSOLATA 76.
Szálláshely szolgáltató Étterem, étkeztetés Utazási iroda, ügynökség
15,9%
A munkaerőpiacon aktív végzettek 28%-a teljes- vagy nagymértékben használja munkájában a főiskolán szerzett tudást és a megszerzett képességeket. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket
Fitness, wellness, rekreáció, sport Turisztika Média Televíziós csatorna, műsorkészítő cég Kereskedelmi cég Bank, lízing, pénzügyi szolgáltatás Biztosítás
Egyáltalán nem
10,1% 1,6% 9,7%
11,4%
Kevéssé
18,3%
28,2%
10,6%
Közepes mértékben Nagyon nagy mértékben Teljes mértékben
9,9%
32,1%
Nem tudja, nem válaszol
Állami hivatal, hatóság Önkormányzat, polgármesteri hivatal
7,9%
Kulturális intézmény Ipari termelő cég Szállítmányozás, logisztika Közlekedési vállalat, repülőtér
7,1% 5,6%
Szolgáltató cég
4,4%
Informatikai szolgáltató
4,0%
Távközlés, telekommunikáció
4,0%
Oktatási intézmény
3,2%
Marketing, kommunikáció
2,8%
Tanácsadó cég
2,8%
Energiaszolgáltatás, olajipar
2,0%
* Csak a 2%-nyi részesedés felettieket jelenítettük meg.
34
77.
A jelenleg dolgozó végzettek 68%-a olyan munkát végez, amely csak a saját vagy saját és kapcsolódó tanulmányok szakterületén megszerzett tudással látható el. Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg legjobban ennek a munkának? 8,4%
0,7% 7,2% Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete
22,5%
A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület 61,2%
Bármilyen szakterület Nem tudja, nem válaszol
78.
A 2010-ben végzettek körében 6,4%-kal magasabb arányban (29,0%) találunk olyanokat, akik munkája nem igényel felsőfokú végzettséget, mint a 2008-ban végzettek körében (22,6%)
35
79.
Amíg a 2008-ban végzettek 25%-a, addig a 2010-ben végzettek 18%-a tölt be valamilyen vezetői pozíciót, amelynek minden bizonnyal a hosszabb munkában töltött idő és a több munkatapasztalat az oka. A jelenleg aktív végzettek közel 3/4-ének nincsen alkalmazottja, beosztottja, 18%-uknak kevesebb, mint 10 alkalmazottja, beosztottja van, közel 1/10-ük 10 vagy több ember munkáját koordinálja.
2.5.7. A MUNKAHELYI FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁKVEZETŐI POZÍCIÓT BETÖLTŐK 80.
81.
82.
A válaszadóknak az általunk megadott 18 képességet, készséget kellett osztályoznia ötfokozatú skálán aszerint, hogy mennyire tekinti fontosnak azt munkája során, valamint milyen mértékben rendelkezik az adott képességgel, készséggel. A főiskolán végzettek munkájuk során a legfontosabb kompetenciáknak sorrendben az alábbiakat tapasztalják: önálló munkavégzés képessége, probléma-megoldási készség, leleményesség, beszédkészség, valamint a nagy munkabírás, kitartás. A mások irányítására, vezetése az általunk felsorolt szempontok fontossági sorrendjében az utolsó, ugyanakkor a végzettek sokkal inkább képesnek érzik magukat vezetői feladatok ellátására, mint azt elvárják tőlük. Meglepő, hogy a nyelvtudás fontossága – ahogyan 2010-ben, úgy most is – az utolsók között van, továbbá a válaszadók szintén az utolsó előtti helyre sorolják ezt a képességüket az alapján, hogy milyen mértékben rendelkeznek vele. A nyelvtudást a nemzetközi szakcsoportban végzettek átlagosan jelentősen fontosabbnak ítélték a többi válaszadónál. Sajátos helyzetben van a tanulási hajlandóság megítélése: a végzettek úgy érzik, hogy ez a képesség jelenlegi munkahelyükön kevésbé fontos, mint amennyire saját magukat képesnek érzik a további tanulásra, új ismeretek szerzésére.
36
Mennyire fontos a jelenlegi munkájához?*
Milyen mértékben rendelkezik vele?**
Önálló munkavégzés képessége
4,61
4,57
Probléma megoldási készség, leleményesség
4,60
4,46
Beszédkészség
4,56
4,50
Nagy munkabírás, kitartás
4,56
4,61
Együttműködés egy csapattal
4,43
4,54
Emberi konfliktusok kezelése
4,41
4,15
A munkahelyi feladatok ellátásához szükséges egyes kompetenciák, készségek
2.5.6. VEZETŐI POZÍCIÓT BETÖLTŐK
Konfliktustűrés
4,29
3,86
Racionális gondolkodás
4,28
4,35
Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban
4,26
4,06
Szervezési készség
4,25
4,40
Számítógép-ismeret, informatikai tudás
4,20
4,09
Munkaszervezés
4,16
4,16
Íráskészség, fogalmazási készség
4,07
4,37
Tanulási hajlandóság
4,06
4,52
Innovatív készség, újító szellem
3,95
4,15
Nyelvtudás
3,81
3,69
Elméleti szaktudás, felkészültség
3,75
3,98
Mások irányítása, vezetése
3,42
3,75
* 5=elengedhetetlenül szükséges, 1=egyáltalán nem fontos ** 5=teljes mértékben rendelkezik vele, 1=egyáltalán nem rendelkezik vele
83.
2010 őszén megkérdeztük azt is, hogy milyen képességek fejlesztésére van még szüksége a végzetteknek. A válaszadók kicsivel több mint fele úgy érzi, hogy szükséges nyelvtudását fejlesztenie, közel egyötöde szakmai tudását, egytizede számítógépes ismereteit, 7%-a konfliktuskezelési képességét szeretné fejleszteni. A válaszadók 8%-a számítógépes ismereteit kívánja bővíteni.
37
A végzettek nyelvhasználata a nyelvet ismerők és a felmérés időpontjában aktív dolgozók körében
2.5.8. NYELVTUDÁS, NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ÉS NEMZETKÖZI MUNKATAPASZTALAT 84.
A végzettek közül az angol nyelvet ismerik a legtöbben, szinte csaknem mindenki, amit a német nyelv követ, a végzettek 60%-a jelezte, hogy tud valamilyen szinten németül. A többi nyelv ismertsége 10% körüli vagy annál alacsonyabb. Magasabb szintű nyelvismeretről a kérdezettek háromnegyede számolt be, többségük egy nyelv esetében. A nyelvismeret terén előnyben vannak a fiatalabbak, a gimnáziumban érettségizettek, szakcsoportok szerint pedig az idegenforgalmi és szálloda, valamint a kommunikáció szakcsoport volt hallgatói. Az idegen nyelvet ismerők aránya (szinttől függetlenül) Egy idegen nyelvet ismer
17,7%
Kettő idegen nyelvet ismer
47,4%
Legalább három idegen nyelvet ismer
34,0%
Nem jelölt nyelvismeretet
0,9%
Összesen
100%
A nyelvtudás használata a munkában*
Nem használja vagy nem jelölte meg
Fordítás
Levelezés
Társalgás
Tárgyalás
Egyéb
Angol nyelvet ismerők és jelenleg dolgozók (N=363)
29,2%
52,8%
52,6%
29,9%
7,6%
28,4%
Német nyelvet ismerők és jelenleg dolgozók (N=185)
20,9%
39,0%
35,3%
14,3%
2,8%
47,3%
Más nyelvet ismerők és jelenleg dolgozók (N=148)
18,6%
25,7%
31,8%
13,9%
6,0%
54,9%
* A munkavállalók körében. A százalékok összege nem 100, mert több választ is elfogadtunk.
2.5.9. A MUNKÁVAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG
88.
85.
86.
87.
A végzettek egytizede jelezte, hogy felsőfokú tanulmányai időszakában tanult külföldön, s néhányan olyanok is vannak, akiknek a végzettség megszerzése óta nyílt alkalmuk a külföldi tanulmányokra. A végzettek kicsivel több mint 1/5-e szerzett élete különböző szakaszában külföldi munkatapasztalatot. Az esetek 46%-ában kapcsolódott a külföldi munkavégzés részben vagy teljes mértékben a felsőfokú tanulmányokhoz. 2010-ben a nyelvtudás munkában való használatát feltáró kérdést is feltettünk. A végzettek kicsivel több mint 50-50%-a angol nyelvtudását levelezésre és társal-
38
89.
gásra használja, közel 30-30%-a pedig fordításra vagy tárgyalásra. A főállású munkával való elégedettséget mind 2010-ben, mind 2011-ben hat-hat szempont szerint értékelhették a végzettek annyi különbséggel, hogy míg 2010ben ötfokozatú, addig 2011-ben négyfokozatú skálán történt az értékelés. Mindkettő évben ugyanazon kettő-kettő szempont szerepelt az első kettő és az utolsó kettő helyen. 2011-ben a végzettek sorrendben a leginkább elégedettek a munka személyi (3,28), valamint tárgyi körülményeivel (3,21), és leginkább elégedetlenek a jövedelmeket, juttatásokat (2,78), valamint a szakmai előmenetelt, karrierépítési lehetőségeket (2,81) tekintve. A 2008-ban végzettek, még ha kis mértékben is, de elégedettebbek voltak a 2010ben végzetteknél. Egy évvel korábban hasonló megfigyelést tettünk, a korábban
39
A képzés erősségei
A munkával való átlagos elégedettség 2011-ben (4–teljes mértékben elégedett, 1–egyáltalán nem elégedett)
(az összes megkérdezettek arányában) Gyakorlatorientált képzés
A munka személyi körülményei
3,28
A munka tárgyi körülményei
19,4%
Oktatói gárda
17,1%
Tantárgy(ak) tematikája, tantárgyak aktualitása
3,21
7,4%
Tréning
7,1%
Elméleti oktatás
A munka szakmai, tartalmi része
3,09
Szakmai presztízs
4,0%
Tanulást segítő körülmények
2,99
Szakmai előmenetel, karrierépítés
4,8%
A tanulás során megszerezhető készségek, képességek
3,7%
Nyelvoktatás, nyelvi feladatok
1,4%
Kapcsolatépítési lehetőség
2,81
1,4%
Sokrétű tudást adott
Jövedelem, juttatások
2,78 2,5
2,6
2,7
2,8
2,9
Követelmények, a számonkérés módjai
3
3,1
3,2
3,3
91.
92.
végzettek átlagosan elégedettebbek voltak. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola kiemelt célja többek között, hogy a gyakorlatban jól alkalmazható szaktudást nyújtson. A végzettek 76%-a részt vett szakmai gyakorlaton, ami sok esetben közvetlen munkaerő-piaci hozadékkal is járt. A képzés erősségei között a képzés gyakorlati jellegének hangsúlyozása jelent meg a leggyakrabban (19,4%), melyet a tanárokra, oktatókra, külső előadókra vonatkozó pozitív megjegyzések követtek (17,1%). Sokan dicsérték szaktudásukat, szakmai hozzáértésüket, gyakorlati ismereteiket, emberségüket, esetenként konkrét neveket is kiemelve. A képzés erősségei között gyakran kerültek említésre konkrét tantárgyak, szaktárgyak is (7,4%), továbbá sokan nyilatkoztak elismerően a főiskolai tréningekről
0,9%
Szemléletmód
3,4
2.6. A KÉPZÉS ERŐSSÉGEI, GYENGESÉGEI 90.
1,1%
0,6% 0%
93.
5%
15%
20%
25%
is. A képzés gyengeségeként legtöbben a kellő mértékű gyakorlatorientáltságot említik (25,4%), számos esetben kijelentve azt is, hogy magas az elméleti oktatás aránya, méghozzá a gyakorlati képzés rovására. A végzettek csupán 3,1%-a fogalmazott meg kritikát az egyes tantárgyak tantervben betöltött szerepével, tematikájával kapcsolatban, ugyanakkor a nyelvoktatás nem megfelelősségét a végzettek 9,1%-a, az informatikai oktatással való elégedetlenséget pedig 2,0%-a jelzett. 7,7%-os arányt képviselnek az intézményi szervezettségre, adminisztrációra, bel-
A képzés gyengeségei (az összes megkérdezettek arányában) Kevés a gyakorlat
19,7%
Intézményi szervezettség, adminisztráció
9,4%
Nyelvoktatás
9,1%
Alacsony követelmények
7,7%
Elméleti ismeretek és a gyakorlati ismeretek aránya
5,7%
Tantárgyak (miért azt? / miért olyan tematikával?)
3,1%
Tanárok
3,1%
Informatikai oktatás
2,0%
Gyakorlati hely és állásközvetítésben gyenge
1,7%
Intézmény marketing
1,4%
Magas költségek, részletfizetés hiánya
0,9%
Követelmények, a számonkérés módjai
0,6% 0%
40
10%
5%
41
10%
15%
20%
25%
2.7. A TANULMÁNYOK HASZNOSÍTHATÓSÁGA 94.
A főiskolai weboldal által nyújtott szolgáltatásokat fontosnak ítélők aránya
A tanulmányok és a szakmai gyakorlat hasznosíthatósága (Csak a releváns tapasztalattal rendelkezők körében)
A főiskolán tanultak
A szakmai gyakorlaton tanultak
Egyáltalán nem használható (1)
4,9%
11,9%
Alig használható (2)
15,6%
12,5%
Részben használható (3)
38,2%
20,2%
Jól használható (4)
31,9%
23,2%
Elengedhetetlen (5)
9,4%
32,2%
Összesen
100%
100%
Az ötfokú skála átlagértéke
3,25
3,51
Szórás
0,99
1,36
2.8. A FŐISKOLAI ÁLTAL NYÚJTOTT KARRIER ÉS ALUMNI SZOLGÁLTATÁSOK MEGÍTÉLÉSE 95.
Álláslehetőségek, álláshirdetések közvetítése
ső kommunikációra vonatkozó megjegyzések. A végzettek 9,2%-a nem rendelkezik releváns tapasztalattal a főiskolán tanultak munkában való hasznosíthatóságával kapcsolatban, a szakmai gyakorlaton tanultak hasznosíthatóságára vonatkozó kérdésre pedig a végzettek 19,6%-a nem tudott (esetleg nem akart) válaszolni. Az alábbi megállapítások a releváns tapasztalattal rendelkezőkre vonatkoznak: a válaszadók 41%-a a főiskolán tanultakat jól használhatónak vagy elengedhetetlennek tartja, 55%-uk a szakmai gyakorlaton
tanultakról vélekedett így. A főiskola új web-felületet fejlesztett a hallgatók és a végzettek számára. Az elérhető szolgáltatások közül az álláskereséshez kapcsolódók a legfontosabbak a végzettek szerint, ezt a további képzésekről való tájékoztatás és a rövid idejű kép-
42
80,5%
Képzésekről szóló tájékoztatás
56,6%
Online karrier tanácsadás
51,0%
Rövid (1-2 napos) szakmai képzés
49,8%
Kapcsolatfelvételi lehetőség a főiskolával
39,3%
Online jogi tanácsadás
28,1%
Online vállalkozási tanácsadás
25,3%
Tájékoztató főiskolai programokról
25,1%
Online életviteli tanácsadás
16,1% 0%
96.
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
zések követik, a különféle online tanácsadások megítélése eltérő. A végzettek túlnyomó többsége szerint a főiskola az elhelyezkedéshez, karrierépítéshez leginkább a konkrét álláshely-közvetítés révén tud segítséget nyújtani (a végzettek 55%-a nagyon fontosnak ítélte meg ezt a szolgáltatást), s hasonlóan sokan jelölték meg az egyéni karrier-tanácsadást is. A főiskola által kínált azon lehetőségeket, amelyek az álláskeresési technikák javítását, az álláskeresés hatékonyabbá tételét hivatottak szolgálni valamivel kevesebben tartják nagyon fonAz elhelyezkedéshez, karrierépítéshez nyújtott szolgáltatások fontossága
Nagyon fontos*
Inkább fontos
Állásközvetítés
55,4%
24,7%
Egyéni karrier-tanácsadás
47,7%
23,9%
Felkészítés az állásinterjúra, próbainterjúk
41,7%
29,1%
Segítség az önéletrajz, motivációs levél elkészítéséhez
37,5%
25,3%
Tréningek (pl. énmárka, jogi, pénzügyi stb.)
35,6%
30,4%
Álláskeresést segítő kiadványok
35,2%
32,4%
* A válaszadók ötfokozatú skálán értékelték az egyes szolgáltatásokat (5-nagyon fontos, 1-egyáltalán nem fontos). A válaszaik közül csak kettő kategória részarányát közöljük.
43
97.
tosnak. A főiskolai öregdiák szervezet (Alumni Klub) ismertsége az egy évvel korábbi adatfelvétel eredményeivel megegyező, a végzettek 44%-a hallott már a szerve-
tet mértünk, mint a másik kettő szakcsoportban végzettek esetében. • A teljes mértékben magyar tulajdonú cégek munkavállalói mindkettő végzett évfolyam esetében alacsonyabb átlagkeresetről számoltak be, mint a külföldi tulajdonossal (is) rendelkező cégeknél foglalkoztatottak.
2.9. JÖVEDELMI HELYZET zetről, s a végzettek 5%-a tagja a klubnak. A végzettek jövedelmi helyzetére vonatkozó központi kérdések a 2010. és a 2011. évi tavaszi adatfelvételekben eltértek, míg tavaly az átlagos havi nettó összjövedelemre, addig idén a főállásból származó nettó keresetre vonatkozott a kérdés, így összehasonlító jellegű elemzésre nem nyílt módunk. A 2010. évi telefonos adatfelvétel során nem tettünk fel a jövedelemre vonatkozó kérdést. 99. A végzettek által a legutolsó szokásos hónapban ledolgozott munkaórák száma átlagosan 143 volt. Ugyanakkor a szórás jelentős, az adatfelvétel időpontjában dolgozók 1/5-e havi 174 óránál is többet dolgozik főállású munkahelyén. 100. Annak érdekében, hogy a végzettek átlagos jövedelmi helyzetéről a valóságnak leginkább megfelelő képet kaphassunk a jövedelmi adatok vizsgálatánál csak azok válaszait elemeztük, akik jelenleg is dolgoznak, továbbá a legalacsonyabb és legmagasabb 5-5%-nyi értéket eltávolítottuk. A munkahellyel rendelkező, de jelenleg inaktívak, továbbá a munkanélküliek és a hallgatók válaszait nem elemeztük, mivel a jövedelemmel nem, vagy csak részben rendelkezők torzították volna megállapításainkat. A végzettek jövedelmi helyzetéről elmondható, hogy: • A 2008-ban végzettek átlagosan 24%-kal (39900 Ft-tal) magasabb havi nettó keresetről adtak számot, mint a 2010-ben végzettek. • A BKF-n szerzett diploma már a munkaerőpiacon töltött rövid idő után átlagon felüli keresetet garantál, ugyanis a 2008-ban végzettek esetében 12%-kal magasabb átlagkereseti adatokat mértünk a KSH által közzétett, a nemzetgazdaságban foglalkoztatottakra vonatkozó nettó átlagkereseti adatoknál. • A nőket hátrányosan érintő üvegplafon jelenség a főiskola végzettjei esetében is kimutatható, összehasonlítva a férfiak és a nők nettó átlagkeresetét, megállapítható, hogy a 2008-ban végzettek körében egy nő, férfi kollégája jövedelmének átlagosan mindössze 73%-át keresi, a 2010-ben végzettek körében ez az arány 71%. • A szakcsoportok szerinti kereseti adatok elemzésekor a 2008-ben végzettek körében a legmagasabb átlagkeresetről a kommunikáció szakcsoportban végzettek számoltak be, átlagkeresetük 8, illetve 10%-kal volt magasabb, mint a gazdálkodási és kereskedelmi, illetve az idegenforgalmi és szálloda szakcsoportban végzetteké. A 2010-ben végzettek esetén a gazdálkodási és kereskedelmi szakcsoport volt hallgatói körében 9%-kal magasabb nettó átlagkerese98.
44
A végzettek havi nettó átlagkeresete
Ft-ban
Nemzetgazdaság szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete 2011. január-június
182 586
2008-ban végzettek főállásból származó havi nettó átlagkeresete 2011. május-június
204 530
2010-ben végzettek főállásból származó havi nettó átlagkeresete 2011. május-június
164 630
A végzettek főállásból származó átlagos havi nettó keresetének megoszlása (2011. május-június) 28%
30% 25%
21%
20%
22% 20% 16%
15% 10%
26%
12% 7%
16%
12% 7%
9%
5%
4%
2%
0% 100 ezer Ft alatt
100-149 ezer 150-199 ezer 200-249 ezer 250-299 ezer 300-399 ezer Ft Ft Ft Ft Ft 2008-ban végzett
45
2010-ben végzett
400 ezer Ft fölött
3. A MUNKAADÓK KÖRÉBEN VÉGZETT ADATFELVÉTEL 3.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANA, A VÁLASZADÓK KÖRE 101. A kérdőívet azok a hallgatókat gyakorlat keretében foglalkoztató munkáltatók töltötték ki, ahol a hallgatók a 2010/11-es tanév őszi félévében teljesítettek szakmai gyakorlatot. Az adatfelvétel időpontja 2010. október-november. 102. A kérdések egy része nem konkrétan a hallgatóra, annak gyakorlaton nyújtott teljesítményének értékelésére vonatkozott, hanem általában a pályakezdőkkel kapcsolatos elvárásokra, a felsőoktatási képzés és a munkaerőpiac elvárásainak összehangolására, illetve a főiskolával kapcsolatos ismeretekre. A kérdezettek válaszai azonban nyilvánvalóan nem teljesen függetlenek attól, amilyen képet a hallgató a főiskoláról vagy a felsőfokú képzés egészéről kialakított bennük. 103. A feldolgozott értékelőlapok száma 293 db. Az érintett hallgatók 88%-a nappali tagozatos képzésben vesz részt, s 86%-uk a gazdálkodás és menedzsment, vagy a turizmus-vendéglátás szakon tanul.
104. A hallgatókat szakmai gyakorlat keretében foglalkoztató cégek, szervezetek 55,3%-a kis- és középvállalkozás, 30,0%-uk multinacionális cég, 7,5%-uk a nonprofit szférát képviseli, míg 2,7%-uk az államigazgatást. Összhangban a hallgatók szakok szerinti összetételével a legmagasabb körükben a vendéglátóipar, valamint az idegenforgalom területén tevékenykedők aránya, s jelentős még a kereskedelemé, valamint a pénzügy és biztosítás profilé. Összességében az ipar területén tevékenykedő cégek aránya a mintában messze elmarad a valamilyen szolgáltatási tevékenységet megjelölők arányától. A hallgatókat fogadó cégek kérdőívet kitöltő munkatársai az esetek túlnyomó többségében valamilyen vezető pozíciót töltenek be.
A gyakorlati helyet biztosító cégek cégforma szerint
3%
5% 30%
Multinacionális Non-profit
Az adatfelvételben érintett hallgatók összetétele*
8%
55%
Kis- és középvállalkozás Államigazgatás
Közszolgálati
1 0
Nemzetközi gazdálkodás
0
Nem derül ki 18 5
Kommunikáció és médiatudomány
15 35
Gazdálkodás és menedzsment 20
Turizmus-vendéglátás
0
20
105. A gyakorlati helyszín kiválasztásában a hallgatók szerepe a legnagyobb: a cégek 77,1%-a jelezte, hogy a megkeresés közvetlenül a hallgatótól érkezett, s mindössze 3,1%-uk számolt be arról, hogy a főiskola kereste őt közvetlenül.
78
121
40 Férfi
46
60
80
100
120
140
Nő
47
3.2. A PÁLYAKEZDŐKKEL KAPCSOLATOS MUNKÁLTATÓI ELVÁRÁSOK 106. A végzettek körében készült felmérések eredményei azt mutatják, hogy a végzettek meglátása szerint a munkahelyükön rendkívül fontos a probléma-megoldási készség, a nagy munkabírás, a kapcsolattartás, kapcsolatépítés képessége, a csapatban való együttműködés, az önállóság, valamint a számítógép-ismeret, informatikai tudás, illetve a kommunikációs készség és a konfliktuskezelési képesség (lásd 2.5.7. fejezet). A cégek meglátása hasonló: a kommunikációs készséget és a problémamegoldó készséget tartják a legfontosabbnak, de a csapatmunkára való képesség, az önállóság és a nyelvismeret is igen előkelő helyen szerepeltek a sorban. A cégek sokkal fontosabbnak érzik a nyelvtudást, mint amennyire a végzettek, hiszen 56%-uk beválasztotta a legfontosabb 5 készség közé. A munkáltatók válaszaiból az is kiderül ugyanakkor, hogy a szakmai ismereteknél fontosabbak azok az általánosabb ismeretek, készségek, amelyek közvetlenül nem feltétlenül kapcsolódnak a tanult szakhoz, s a szakmai ismereteket fontosnak tartók aránya megegyezik azokéval, akik a tanulási képességet az első öt legfontosabb képesség közé sorolták. A multinacionális cégek válaszai között magasabb arányban szerepel a nyelvismeret, a csapatmunkára való alkalmasság, a tanulási készség és a kezdeményezőkészség, míg a kis- és középvállalkozások jobban építenek a pályakezdők önállóságára, kreativitására.
3.3. A HALLGATÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉS KOMPETENCIÁINAK ÉRTÉKELÉSE 107. A gyakorlaton lévő hallgatók által ellátott feladatkör a hallgatók egy jelentős részénél igen sokrétű, s bár vannak cégek, akik inkább egyszerű ügyintézői feladatot, vagy különösebb szakértelmet nem jelentő adminisztratív munkát bíznak a gyakornokokra, sokan több oldalról is igyekeznek megismerni a hozzájuk gyakorlatra kerülőket, a gyakorlat során történő szakmai munkavégzés kapcsán tehát több szempontból is meg tudják ítélni a végzős hallgatók felkészültségét.
A pályakezdőkkel szemben támasztott elvárások (az adott elvárást az 5 legfontosabb között megjelölők aránya) Kommunikációs készség
69,3%
Problémamegoldó képesség
64,5%
Nyelvismeret
56,0%
Csapatmunkára való alkalmasság
52,9%
Önállóság
48,1%
Szakmai ismeretek
32,1%
Tanulási képesség
31,7%
Kreativitás
27,6%
Jó fellépés
27,6%
Rugalmasság
23,9%
Alkalmazkodóképesség
16,7%
Kezdeményezőkészség
16,0%
Ambíció
14,3%
Munkatapasztalat
7,2%
Mobilitás
5,8%
Kiemelkedő tanulmányi eredmény
1,4%
Egyéb
1,0% 0%
10%
20%
48
30%
40%
50%
60%
70%
80%
49
A hallgató beosztása a szakmai gyakorlat alatt
A beosztást megjelölők aránya (%)
Logisztikai asszisztens
7,9%
Banki/pénzügyi/számviteli asszisztens
6,2%
Marketing asszisztens
5,5%
Recepciós
5,5%
Rendezvényszervező asszisztens
5,2%
Utazásszervező asszisztens
4,4%
Ügyviteli/általános asszisztens
4,4%
Éttermi gyakornok
3,8%
Kereskedelmi asszisztens
3,1%
Manager asszisztens
2,7%
Pályázatíró gyakornok
2,0%
Ügyfélszolgálati asszisztens
2,0%
Államigazgatási gyakornok
1,4%
Gyakornok wellness részlegen
1,4%
Housekeeper
1,0%
HR asszisztens
1,0%
Kommunikációs asszisztens cégnél
1,0%
PR asszisztens cégnél
1,0%
Rádiós szerkesztő-riporter gyakornok
0,7%
Animátor
0,3%
Kreatív asszisztens
0,3%
Nemzetközi kapcsolatok asszisztens
0,3%
Nonprofit szférában, alapítványnál asszisztens
0,3%
Reklámügynökségnél asszisztens
0,3%
TV-s szerkesztő-riporter gyakornok
0,3%
Újságíró gyakornok – nyomtatott sajtó
0,3%
Egyéb
16,8%
Nem adta meg
20,9%
Összesen
100%
50
108. Az értékelést adó szervezetek többsége maximálisan elégedett a hallgatók hozzáállásával, az emberi kapcsolatok kezelésének képességével, s többnyire úgy ítélik meg, hogy a hallgató jó minőségű munkát végzett, s megértette a cég törekvéseit, céljait. Javítandó terület lehet a hallgatók szervezőkészsége, önállósága, a szakmai felkészültség esetében pedig – a kiegészítő megjegyzések szerint – valószínűleg egyszerűen csak azért nem adtak többen maximális osztályzatot, mert valamilyen módon érzékeltetni akarták, hogy még nem „piacképes” munkaerőről van szó, akinek további szakmai tapasztalatszerzésre lesz még szüksége. Amennyiben szakonként vizsgáljuk meg az értékeléseket, összességében nem tapasztalunk kiugróan nagy eltérést, azt mondhatjuk tehát, hogy valamennyi szak esetében a hallgatókat foglalkoztatók pozitív összbenyomást szereztek.
A hallgatók gyakorlati munkájának értékelése (maximálisan elégedettek aránya ) Hozzáállás
77,8%
Emberi kapcsolatok
72,0%
A szervezet működésének, céljainak megértése
69,6%
A hallgató által végzett munka minősége
65,9%
Információkezelési készség
58,7%
Kommunikációs készség (szóban, írásban)
57,7%
Szervezőkészség
49,5%
Szakmai felkészültség
44,7%
Önállóság, kezdeményezőkészség
43,3% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
109. A további értékelésekből az is kitűnik, hogy a problémamegoldó képesség és a nyelvtudás is azok közé tartozik, amelyekkel a cégek képviselői nem minden esetben voltak maximálisan elégedettek a hallgatóval való együttműködés során.
51
111.
A hallgatók értékelése (a hallgatót kiválónak értékelők aránya ) Munkához való hozzáállása
72,4%
Együttműködési készsége
69,6%
Tanulási hajlandósága
112.
67,9%
Kommunikációs készsége szóban
Miután a vállalatok, vállalkozások elsősorban a pályakezdők adott pozícióhoz szükséges képességeit, készségeit nézik, nem meglepő, hogy a pályakezdőket kibocsátó intézmények megítélésekor is a gyakorlatorientáltságra helyezik a hangsúlyt, azokat az intézményeket részesítik előnyben, ahol a képzés során a gyakorlat nagy hangsúlyt kap. A cégek, intézmények képviselőinek bő egyharmada (36,5%) tud arról, hogy a Bu-
56,7%
Kommunikációs készsége írásban
Tapasztalatai alapján miképp ítéli meg a pályakezdőket kibocsájtó intézményeket?
51,5%
Azokat az intézményeket részesítem előnyben, ahol a képzés gyakorlatorientált
Problémamegoldó képessége
69%
41,0% A jó hírű intézmények általában jobb képzést nyújtanak
Munkaszervezési készsége
40,3%
Nyelvtudása
27%
A legtöbb új alapítású intézmény oktatási rendszerét nem ismerem
17%
Egyes esetekben nem tudom, mit takar a diplomában megjelölt végzettség
35,2%
15%
Van olyan felsőoktatási intézmény, ahonnan nem vennék fel jelentkezőt
Szakmai megalapozottsága
8%
32,4% A régi alapítású felsőoktatási intézmények gyakran túlságosan elméleti képzést nyújtanak
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
0%
3.4. A PÁLYAKEZDŐK KIVÁLASZTÁSA 110.
A pályakezdők kiválasztásakor az érintett szervezetek egyötöde-egynegyede számára a kibocsátó felsőoktatási intézmény is fontos, csaknem kétharmaduk azonban legfőképpen az adott pozíció betöltéséhez szükséges készségek, képességek meglétét vizsgálja.
5%
113.
9,5%
8,2% 14,0%
Mindig figyelembe vesszük, hogy hol és milyen átlaggal végzett a jelölt 0,0%
Fontos, hogy a jelölt melyik oktatási intézményben szerezte a diplomáját Nem, csak a tanulmányi átlagot vesszük figyelembe Nem, csak az adott pozícióhoz szükséges készségek megléte számít Nem, csak az számít, hogy van felsőfokú végzettsége
63,5%
Nem tudja, nem válaszolt
52
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
dapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán működik a Karrier Centrum, s 32%uk arról is tud, hogy a Karrier Centrumon keresztül lehetőség van díjmentesen álláshirdetések, szakmai gyakorlatos hirdetések közzétételére. A kérdőívre adott válaszokból azt is megtudtuk, hogy a vállalkozások kisebbik részében (36,9%) működik folyamatos gyakornoki program, s bár csaknem egyharmadnyian gondolkodnak annak kiépítésén, egynegyednyien azonban nem kívánnak ilyen rendszert létrehozni.
A kiválasztás során fontos, hogy mely felsőoktatási intézményben végzett a jelölt?
4,8%
10%
53
54
55
56
