SEGÉDLET a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások 2011. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének kincstári felülvizsgálatához
4. rész a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 4. sz. melléklete szerinti támogatások (A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása)
TARTALOMJEGYZÉK Technikai információk ..................................................................................................................................... 2 A Segédletben előforduló jogszabályi rövidítések ......................................................................................... 3 Fogalom meghatározások ................................................................................................................................ 3 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKAT MEGILLETŐ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGOSZTÁSA .......................... 4 I. A 2011. évi Kvtv. 3. számú melléklete jogcímeihez átengedett személyi jövedelemadó ..................... 4 II. A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése ....................................................... 4 Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai .............................................................. 4 Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai ................................................................... 5 A helyszíni vizsgálat dokumentumai és szempontjai ........................................................................... 5 III. A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése ................................... 6 Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai .............................................................. 8 Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai ................................................................... 8
Technikai információk A külön jelölés nélküli, dőlt betűs szövegrészek a 2011. évi Kvtv. 4. sz. melléklete megfelelő pontjának tartalmával azonosak. A jogcímcsoportok, jogcímek, aljogcímek alkalmazott számozása és elnevezése azonos az EBR42 Önkormányzati információs rendszerben találhatóakkal. A további, jelöléssel bíró, dőlt betűs szövegrészek jogszabály, vagy állásfoglalás szó szerinti idézetei.
2
A Segédletben előforduló jogszabályi rövidítések Alkalmazott rövidítések
Jogszabály 2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről
2011. évi Kvtv.
2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről
2010. évi Kvtv.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
Áht.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
Áht.R
A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2011. évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról szóló 4/2011. (I. 31.) NGM rendelet A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
4/2011. (I. 31.) NGM rendelet Szja tv. helyi adó tv.
368/2011. (XII. 23. ) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
Ávr.
Fogalom meghatározások
Jövedelemkülönbség mérséklése Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a 2011. évi Kvtv. 4. sz. melléklet A) pont szerinti személyi jövedelemadó-bevétel és a 2., illetve 3. pont szerinti iparűzési adóerő-képesség - a 2010. január 1jei lakosságszámra - együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 4. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül. Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 4. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg az 5. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül. (A kiegészítés és a csökkentés a továbbiakban együtt: jövedelemkülönbség mérséklése.) [2011. évi Kvtv. 4. sz. mell. B) III.1. pont] Ha az egy főre jutó összeg a 4. pontban szereplő összeg 100-120 %-a közötti, akkor az önkormányzat csökkentésben nem érintett és kiegészítésben sem részesül. Iparűzési adóerő-képesség A költségvetési évben a települési önkormányzat iparűzési adóelőlegét meghatározó, településre jutó adóalap 1,4 %-a. [2010. évi Kvtv. 4. sz. mell. B)III.2. pont]
3
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKAT MEGILLETŐ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGOSZTÁSA 2011. évi Kvtv. 4. számú melléklet A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2009. évre bevallott, az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal1 által településenként kimutatott (a továbbiakban: településre kimutatott) személyi jövedelemadó 40 %-a illeti meg az A) és B) pontban meghatározott szabályok szerint. Az A)-B) pontban foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott NGM rendeletben kell közzétenni.
2011. évi Kvtv. 4. sz. mell. A) A települési önkormányzatot megilleti a településre kimutatott személyi jövedelemadó 8 %-a. Tekintettel arra, hogy a támogatás összege központi számítással kerül meghatározásra, ezért e jogcím tekintetében felülvizsgálatra nincs szükség.
2011. évi Kvtv. 4. sz. mell. B) A helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 32 %-a illeti meg az I-III. pont szerint. I. E törvény (= 2011. évi Kvtv.) 3. számú melléklete jogcímeihez átengedett személyi jövedelemadó Tekintettel arra, hogy a támogatás összege központi számítással kerül meghatározásra, ezért e jogcím tekintetében felülvizsgálatra nincs szükség.
II. A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése 2011. évi Kvtv. 4. sz. mell. B)II. …minden megyei önkormányzatot megillet: a) a megye 2010. január 1-jei lakosságszáma után
140 forint/fő,
Tekintettel arra, hogy a támogatás összege központi számítással kerül meghatározásra, ezért e jogcím tekintetében felülvizsgálatra nincs szükség.
b) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után
23 800 forint/fő.
A b) pontban az ellátottak számbavételénél az e törvény 3. mellékletének 11. f)-h), 12., 14. számú jogcíméhez kapcsolódó ellátott, a 13. jogcímhez kapcsolódó férőhely, valamint - a 3. melléklet kiegészítő szabályainak 10.a) pontjában foglaltak figyelembevételével számított 2011. évi - a 15., 16. a), bb), bc), c), d), ea), 17. a) számú jogcímhez kapcsolódó nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló létszámot együttesen kell alapul venni. A B)/I. és a B)/II. b) pont szerinti személyi jövedelemadó összege az e törvény 3. mellékletének idekapcsolódó normatív támogatásait és hozzájárulásait megalapozó mutatószámok alakulását követi. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai A 2011. évi Kvtv. 3. számú mellékletének 1
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénynek megfelelően 2011. január 1-jétől az APEH feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vette át. 4
− 11. f)-h), 12., 14. számú jogcímeihez kapcsolódó ellátottakat, − a 13. jogcímhez kapcsolódó férőhelyeket, valamint − a 15., 16. a), bb), bc), c), d), ea), 17. a) számú jogcímekhez kapcsolódó, 2011. évben nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló létszámokat megalapozó dokumentumok. Lásd: Segédlet 2-3. rész érintett jogcímeinél leírtakat. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1.
A 2011. évi Kvtv. 4. sz. mell. B).II.b) pontban meghatározott támogatás meghatározáskor az ellátottak számbavételénél a 2011. évi Kvtv. 3. számú melléklet − 11. f)-h), 12., 14. számú jogcímekhez kapcsolódó ellátottakat, − a 13. számú jogcímhez kapcsolódó férőhelyeket, valamint − a (Kiegészítő szabályok 10.a) pontjában foglaltak figyelembe vételével számított 2011. évi) 15., 16. a), bb), bc), c), d), ea), 17. a) számú jogcímekhez kapcsolódó 2011. évben nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló létszámokat együttesen vették-e alapul.
2. Figyelembe vették-e azt, hogy az 1. pontban felsorolt egyes közoktatási jogcímek esetében a 2011. költségvetési év első 8 hónapjára a 2010. évi Kvtv.-ben meghatározottak szerint vehető igénybe a hozzájárulás: 2 − azokon a jogcímeken, ahol a hozzájárulás megállapítása átlaglétszám alapján történik a mutatószámként megjelölt átlaglétszám, − azon jogcímen, ahol a hozzájárulás megállapítása a férőhelyek átlagos száma alapján történik, a mutatószámként megjelölt átlagos férőhelyszám, − azokon a jogcímeken, melyeknél a 2010/2011. nevelési, illetve tanév adata alapján 8 hónapra jár a támogatás az összesített létszám egészre kerekített 8/12-e, − azokon a jogcímeken, melyeknél a 2011/2012. nevelési, illetve tanév adata alapján 4 hónapra jár a támogatás az összesített létszám egészre kerekített 4/12-e, került-e figyelembe vételre az összesített adatban. 3. Az önkormányzat a beszámolóban az 1. pont alatt felsorolt jogcímeken elszámolt létszám alapul vételével számította-e ki a mutatószámot. 4. Amennyiben az Igazgatóság a felülvizsgálat során az érintett jogcímeken az elszámoláshoz képest eltérést tárt fel, az eltérés hatása átvezetésre került-e az ellátottak utáni személyi jövedelemadó-részesedés elszámolásánál is.
A helyszíni vizsgálat dokumentumai és szempontjai Helyszíni vizsgálatra e jogcím esetében nincs szükség, azonban ha az Igazgatóság az egyes érintett jogcímeket a helyszínen vizsgálja, és azok tekintetében eltérést tár fel, az eltérés hatását át kell vezetni az ellátottak utáni személyi jövedelemadó-részesedés jogcímen is.
2
Lásd: 2011. évi Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 10. a) A közoktatási célú normatív hozzájárulások igénylési és elszámolási feltételeit - a 16.bb), 16.bc), 16.eb)-ec), a 17.a) és a 17. b) pontokban szereplő jogcímek kivételével - 2011. január 1-jétől augusztus 31-éig, a 2010/2011. nevelési évre, illetve tanévre a 2010. évi Kvtv. határozza meg. 5
III. A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése 2011. évi Kvtv. 4. sz. mell. 1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél az A) pont szerinti személyi jövedelemadó-bevétel és a 2. illetve 3. pont szerinti iparűzési adóerő-képesség - a 2010. január 1-jei lakosságszámra - együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 4. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül. Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 4. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg az 5. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül. (A kiegészítés és a csökkentés a továbbiakban együtt: jövedelemkülönbség mérséklése.) Az önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2010. november 1-jei állapotnak megfelelően a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal adatai alapján kell figyelembe venni. 2. E törvény szempontjából a települési önkormányzatok 2011. évi jövedelemkülönbség mérséklésének alapjául szolgáló iparűzési adóerő-képessége: 2.1. azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2009. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkeztek, megegyezik a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2010. évi Kvtv.) 4. melléklete B) III. 2., 2.1. és 2.2. pontja szerint számított, 6.1. pontja szerint elszámolt 2010. június 30-ai iparűzési adóerő-képességgel. 2010. évi Kvtv. 4. melléklet B) III. 2. E törvény szempontjából iparűzési adóerő-képesség a költségvetési évben a települési önkormányzat iparűzési adóelőlegét meghatározó adóalap 1,4 %-a. 2.1. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2009. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkeznek a 2010. évi iparűzési adóelőleget meghatározó, településre jutó adóalap (a továbbiakban: adóalap): a 2009. teljes évről benyújtott iparűzési adóbevallásokban szereplő - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján megállapított - adóalap, amelyet 2.1.1. növelni kell: a) a 2009. töredék évre szóló adóbevallás adóalapjának évesített összegével. Töredék év: – a 2009. július 1-je előtt, 2009. év közben bevezetett iparűzési adóról szóló rendelet hatálybalépésétől december 31-éig terjedő időszak, – az állandó jellegű vállalkozási tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén 2009. év közben kezdő, és azt 2009-ben meg nem szüntető adózó bevallásában szereplő időszak. (Megszűntnek tekintendő a vállalkozás abban az esetben is, ha az adott önkormányzat illetékességi területén telephelyét felszámolja.) b) a 2009. évről bevallási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók utolsó, teljes évről szóló bevallásában szereplő adóalappal, ennek hiányában az utolsó bevallásban szereplő adóalap évesített összegével. Az utolsó bevallásban szereplő adóalapot figyelmen kívül kell hagyni, ha: – a vállalkozást bírósági végzés alapján a cégjegyzékből 2009. december 31-éig törölték, – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó bevétele 2009. évben nem haladta meg a 600 000 forintot, – az ideiglenes építőipari tevékenységet folytató, illetőleg természeti erőforrást feltáró vagy kutató adóalany 2009. évben, az önkormányzat illetékességi területén végzett tevékenységének időtartama nem érte el a 181 napot, – az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát 2009. december 31-éig - az okmányirodai nyilvántartás szerint - visszaadta vagy visszavonták, c) az előtársaságok 2010. évben a 2009. évről benyújtott záró adóbevallásában szereplő adóalappal, 2.1.2. csökkenteni kell: a 2009. december 31-ével megszűnt vállalkozások adóbevallásában szereplő - a számításban figyelembe vett – adóalappal, 2.1.3. A 2.1.1. és a 2.1.2. alapján számított adóalapot korrigálja a) a 2009-re vonatkozó, 2010. évben benyújtott önellenőrzési adóalap-változás, b) a 2009. évet megelőző évek önellenőrzése miatt 2010. évben – visszatérítésre vagy befizetésre kerülő, továbbá 6
–
az önkormányzatot megillető adóra, illetve fennálló adótartozásra elszámolásra kerülő iparűzési adó adóalapja, c) az önkormányzatok szerződésben rögzített adóbevétel megosztásának arányában az olyan vállalkozás adóalapja, amely az önkormányzatok együttműködése révén telepedett le az egyik, megállapodásban szereplő önkormányzat területén. 2.2. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2009. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkeztek, és azt 2009. július 1-je és 2010. december 31-e között hatályon kívül helyezték, a 6. pontnak megfelelő elszámoláskor az iparűzési adóerő-képességükben érvényesítendő adóalap megegyezik a 2.1. pont szerinti, 2009. teljes évi adóalappal, figyelembe véve a) a 2.1.1. pont szerinti növelő tényezők közül az a) és b) pontot azzal, hogy az a) pont szerinti évesítendő töredék évnek számít az önkormányzat által 2009. július 1-je és 2009. december 31-e között hatályon kívül helyezett iparűzési adóról szóló rendeletnek megfelelően az adóbevallásokban megjelenő időszak, b) a 2.1.2. pont szerinti csökkentő tényezőt, és c) a 2.1.3. pont szerinti adóalap korrigáló tényezőket. 6.1. A települési önkormányzatnak 2010. július 31-éig el kell számolnia a 2010. június 30-ai iparűzési adóerő-képesség jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával.
2.2. azon települési önkormányzatok esetén, amelyek 2009. július 1-jén nem rendelkeztek hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel, megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 2.1. pont szerinti adóerő-képességének - a legalacsonyabb és legmagasabb adóerőképességű önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával - számított átlagával. 3. Amennyiben a települési önkormányzat a 2010. évi költségvetési tv. 4. melléklete B) III. 6.5. pontja szerinti elszámolás során növeli 2010. június 30-ai iparűzési adóerő-képességét, akkor ezen adat válik a 2011. évi jövedelemkülönbség mérséklésének alapjává, a települési önkormányzat pedig az Áht. 64. § (5) bekezdése aa) pontja szerinti határidőben lemond a 2011. évi jövedelemkülönbség mérséklés - iparűzési adóerőképességnövekedés miatt - jogtalanul igénybevett részéről. A lemondást az Áht. 64/A. § (4) bekezdés a) pontja szerinti igénybevételi kamat terheli. A normatív hozzájárulások alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatása csak az év végi elszámolás során érvényesül. 4. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél településnagyság szerint figyelembe veendő lakosonkénti értékhatár forintban: a) község 500 főig 35 000 b) község 501-2000 főig
36 600
c) község 2000 fő felett
37 090
d) város 10 000 főig
39 910
e) város 10 000 fő felett
41 480
f) megyei jogú város
45 520
g) főváros (kerületekkel együtt)
54 998
Az a)-f) pontban szereplő, térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár 40 ezer forint és e törvény 3. melléklet 12., 13. pont szerinti ellátott, a 15. c)-f), 16.a) pont szerinti tanulók, a 16.c), d), ea) és 17.a) pontokból a középiskolában, szakiskolában és a szakképző évfolyamon tanulók, illetve kollégiumban elhelyezettek – a 3. melléklet kiegészítő szabályainak 10.a) pontjában foglaltak figyelembevételével számított 2011. évi – együttes száma szorzatának a település 2010. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével tovább nő.
7
5. A 4. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása: A 4. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként %-ban 1. 100-120 120-140 140-160 160-180 180-200 200 felett Levonandó összesen:
Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg
forint/fő
%-ban
forint/fő
2.
3. 0 25 35 50 80 90 -
4.
-
A normatív hozzájárulásból levonásra kerülő összeg 4. oszlop összesen x a település 2010. január 1-jei lakosságszáma forintban 5. -
A levonandó összeg nem lehet több, mint a települési önkormányzatot - beleértve a települési és területi kisebbségi önkormányzatokat is - a kötelezően ellátandó feladatai után e törvény 3. melléklet 1., 5., 7., 8., 10., 11., 14., 15. a), b), g) pontok, valamint a 16.ba), c), d), ea), ec),17.a) pontokból az óvodás és 1-8 évfolyamon tanulók alapján 2011-ben megillető normatív hozzájárulás összegének 90%-a. A közoktatási célú normatív hozzájárulások számítása a 3. melléklet kiegészítő szabályainak 10. a) pontjában foglaltak figyelembevételével történik. 6.1. A települési önkormányzatoknak az Áht. 64. §-a (7) bekezdésének megfelelően év végén csak a normatív hozzájárulások év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával kell elszámolniuk. 6.2. A normatív hozzájárulások év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával való elszámolást igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli. 6.3. A jövedelemkülönbség mérséklés év végi elszámolásának az Áht. 64/D. §-a szerinti felülvizsgálata során az Igazgatóság betekinthet az önkormányzatoknál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba valamint az iparűzési adóbevallással kapcsolatos iratokba. Az e mellékletben szabályozott települési önkormányzatok jövedelemkülönbség mérséklési támogatására és beszámítására nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait.
Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai − az önkormányzati éves elemi költségvetési beszámoló 50. űrlap, − az önkormányzati éves elemi költségvetési beszámoló 31. űrlap (térségi feladatot ellátó önkormányzatoknál), − ONKADO programból előállított adóerő-képesség összesítő elszámolás lista, − kimutatás azon önkormányzatokról, akik 2009. július 01-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkeztek, illetve nem rendelkeztek, − kimutatás azon önkormányzatokról, akik 2009. július 01-jén rendelkeztek hatályos, iparűzési adóról szóló rendelettel, de azt 2009. július 1. és 2010. december 31. között hatályon kívül helyezték, − kimutatás azon önkormányzatokról, akik 2009. július 01-jén nem rendelkeztek hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel, de 2009. július 01. után bevezették, − a pótlólagos adatkérés csatolt dokumentumai.
Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálat szempontjai 1. Az önkormányzat a költségvetési beszámoló 50. űrlapján számolt-e el jövedelemkülönbség mérséklést. 8
2. A települési önkormányzat 2010. július 31-éig elszámolt-e a 2010. június 30-ai iparűzési adóerő-képesség jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával. 3. Az önkormányzat a 2010. évi beszámoló 50. űrlap 8. során adóerő-képesség növekedést jelzett-e. 4. Az önkormányzat rendelkezett-e 2009. július 1-jén helyi iparűzési adórendelettel. 5. Amennyiben az önkormányzat: − 2009. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkezett, a 2010. évi Kvtv. 4. számú melléklet B) III.2.1. pontnak megfelelően számolt-e el, vagyis a 2010. évi iparűzési adóelőleget meghatározó, településre jutó adóalap megállapításakor figyelembe vette-e a 2010. évi Kvtv. 4. sz. melléklet B) III.2.1.1. pont szerinti növelő, a 2.1.2. pont szerinti csökkentő, valamint a 2.1.3. pont szerinti adóalapot korrigáló tényezőket, és az elszámolása megfelelt-e a 2011. évi Kvtv. 4. számú melléklet B) III. 2., 3. pontokban foglaltaknak, − 2009. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkezett, és azt 2009. július 1-je és 2010. december 31-e között hatályon kívül helyezte, a 2010. évi Kvtv. 4. számú melléklet B) III.2.2. pontnak megfelelően számolt-e el. 6. Amennyiben az önkormányzat 2009. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkezett, vizsgálandó, hogy − a féléves és éves költségvetési beszámoló során közölt-e adatot a 2010. évi adóerőképesség elszámolására vonatkozóan az 50. űrlapon az „iparűzési adóalap” soron, Megjegyzés: A 2011. éves beszámoló adata az önkormányzat 2011. évi jövedelemkülönbség mérséklés alapjául szolgáló iparűzési adóerőképessége, amely megegyezik a 2010. féléves beszámoló adata korrigálva a 2011. áprilisi lemondás (adóerőképesség növekedés) összegével, a 2011. féléves beszámoló adata már a 2012. évi jövedelemkülönbség mérséklés alapjául szolgáló iparűzési adóerőképességre vonatkozik. − a közölt adatot helyesen adta-e meg (a vizsgálat a 8. pont szerint folytatódhat, és a növelő, csökkentő, korrigáló tényezők helyességének vizsgálata a helyszínen az iparűzési adóbevallások alapján történhet). 7. Amennyiben az önkormányzat 2009. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel nem rendelkezett, az iparűzési adóerő-képessége megegyezett-e az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 2010. évi Kvtv. 4. sz. mell. B)III.2.1. pont szerinti adóerő-képességének - a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű önkormányzatok egyegy tizede figyelmen kívül hagyásával - számított átlagával. 8. Amennyiben az önkormányzat 2009. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel nem rendelkezett, vizsgálandó, hogy − a féléves és éves költségvetési beszámoló során az 50. űrlap „iparűzési adóalap” soron nullát szerepeltetett-e.3 − ha 2009. július 1-je után (2009. július 2. és 2010. június 30. között) bevezette az iparűzési adót, akkor a féléves és éves költségvetési beszámoló során az 50. űrlap „iparűzési adóalap” soron nullát szerepeltetett-e.4 9. Vizsgálandó, hogy az 50. űrlap „iparűzési adóalap” sora megegyezik-e az ONKADO program által előállított 2010. évi adóerőképesség lista iparűzési adóalap adatával. Amennyiben a két adat között eltérés van, tovább vizsgálandó, hogy az eltérés indokolt-e. (Csak részletes indoklás leadásával fogadható el eltérés az űrlap és ONKADO lista adata között.) Megjegyzés: Az ONKADO program a 2010. évben rögzített összes önrevíziót figyelembe veszi az adóerőképesség generálásakor. Az adóerőképesség alapját azonban, csak 3
Ebben az esetben az adóerőképességét a rá vonatkozó településkategória átlag alapján központilag állapítják meg.
4
2010. évi adóerőképesség listája hozhat adóalap adatot – pl: ebben az időszakban az önkormányzathoz a vállalkozók által benyújtott és önkormányzat által feldolgozott bejelentett adóból számított adóalap – viszont a költségvetési beszámolójában nulla adóalappal kell elszámolnia. Az adóerőképesség listában szereplő adóalap a 2012. féléves költségvetési beszámoló során vehető majd figyelembe. 9
− a 2009. évre vonatkozó, a 2010. évben benyújtott önellenőrzési adóalap-változás, és − a 2010. évet érintő – a 2009. évet megelőző évek önellenőrzései miatti – iparűzési adó visszatérítésre, vagy befizetésre kerülő, − továbbá az önkormányzatot megillető adóra, illetve − fennálló adótartozásra elszámolásra kerülő iparűzési adó adóalapja korrigálja. 10. A 2011. évi Kvtv. 4. sz. mell. B)III. 4. a)-f) pontjai szerinti, térségi feladatot is ellátó önkormányzatok 2011. évi végleges normatív hozzájárulásai év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatásával a települési önkormányzat a 2011. évi Kvtv-ben meghatározottak szerint számolt-e el. 5 6 11. A tényleges normatív hozzájárulások hatása érvényesítésre került-e a 2011. évi Kvtv. 4. sz. melléklet B)III. 5. pont szerinti beszámítás maximális összegének megállapításánál. Eltérés esetén a tényleges mutatószámok hatásának jövedelemkülönbség mérséklésben való érvényesülése átvezetésre került-e.7 12. Igénybevételi kamatot csak a 2011. évi Kvtv. 4. sz. mell. B)III. 3. pontjában meghatározott esetekben számítottak-e fel. Igénybevételi kamatfizetési kötelezettség keletkezik, ha: − az önkormányzat az év végi elszámolás során módosítja (növeli) az 50. űrlapon a 2010. június 30ai iparűzési adóerő-képességét és a 2011. év közben - az iparűzési adóerő-képességnövekedés miatt - a jövedelemkülönbség mérséklés jogtalanul igénybevett részéről lemond, − az Igazgatóság a felülvizsgálat során visszafizetési kötelezettséget állapít meg8.
A helyszíni vizsgálat dokumentumai − az önkormányzat iparűzési adóról szóló rendelete, − ONKADO programból előállított adóerő-képesség tételes és összesítő elszámolás lista, − iparűzési adó szűrt könyvelési napló (nem bevallás alapján rögzített hanem „kézzel” felvitt könyvelési tételeket szűri le), könyvelési tételek naplója (a felrögzített összes könyvelési tételt listázza), − iparűzési adó bevallások, önellenőrzések, − 2010. évi Kvtv. 4. sz. mell. 2.1.3 c) pontja szerinti önkormányzati szerződés − vállalkozások cégbírósági jegyzékből történő törléséről szóló cégbírósági végzések, − okmányiroda által kiadott dokumentum az egyéni vállalkozás megszűntetéséről, − mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata arról, hogy e tevékenységből származó bevétele a 2009. évben nem haladta meg a 600 000 Ft-ot, − adózói nyilatkozatok.
5
6
7
8
Lásd: 2011. évi Kvtv. 3. sz. melléklet kiegészítő szabályok 10.a. pontja (A közoktatási jogcímeknél a költségvetési év első 8 hónapjára 2010. évi Kvtv. szerint vehető igénybe hozzájárulás, így az ellátottak együttes számánál a felsorolt 2011. évi Kvtv. szerinti jogcímek 2010. évi Kvtv. szerinti megfelelőjén elszámolt adatokat kell figyelembe venni 8 hónapra.) A térségi feladatot is ellátó önkormányzatok normatív hozzájárulása év végi alakulásának jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatását a K11 programba beépített ellenőrzés vizsgálja, így a beszámolóban a 31. űrlappal való egyezőség biztosított. A jövedelemkülönbség mérséklése jogcím felülvizsgálatát a térségi normatív állami hozzájárulások teljes körű felülvizsgálatát követően átszámítással meg kell ismételni. A normatív hozzájárulások hatását a beszámítás maximális összegének megállapításánál a K11 programba beépített ellenőrzés vizsgálja, így a beszámolóban a 31. űrlappal való egyezőség biztosított. A jövedelemkülönbség mérséklés jogcím felülvizsgálatát a térségi normatív állami hozzájárulások teljes körű felülvizsgálatát követően átszámítással meg kell ismételni. Ha az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálati eljárása keretében visszafizetési kötelezettség kerül megállapításra, azt a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő igénybevételi kamat terheli. 10
A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Megegyezik-e a 2010. évben az önkormányzathoz beérkezett (iktatott) iparűzési adóbevallások darabszáma az ONKADO programban rögzítettel. 2. Véletlenszerűen kiválasztott iparűzési adóbevallások esetében vizsgálandó, hogy a helyes kód alkalmazásával rögzítették-e, és a bevallás adattartalma egyezik-e a programban szereplő adatokkal, illetve a tételes adóerőképesség lista adóalap adatával.9 3. A 2009. évről bevallási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások utolsó, teljes évről szóló bevallásában szereplő adóalapot csak abban az esetben hagyták-e figyelmen kívül, ha − a vállalkozást bírósági végzés alapján a cégjegyzékből 2009. december 31-ig törölték (cégbírósági végzés megléte), − a mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó bevétele a 2009. évben nem haladta meg a 600 000 Ft-ot (ekkor az őstermelőnek nem kell bevallást benyújtania, de nyilatkoznia kell, hogy a bevétele nem éri el a 600 000 Ft-ot, tehát az őstermelői nyilatkozat megléte vizsgálandó), − az ideiglenes építőipari tevékenységet folytató, illetve természetes erőforrást feltáró vagy kutató adóalany a 2009. évben, az önkormányzat illetőségi területén végzett tevékenységének időtartama nem érte el a 181 napot (amennyiben a 180 napot meghaladta, akkor e tevékenységek végzésének helye telephelynek minősül, a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelenteni és bevallást beadni, így az adóalapját bele kell számítani az iparűzési adóalapba, nem hagyható figyelmen kívül), − az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát 2009. december 31-éig visszaadta vagy visszavonták (vizsgálandó, hogy az okmányiroda küldött-e a vállalkozás megszűnéséről az önkormányzatnak dokumentumot). 4. Adóalapot csökkentő tételként csak azon vállalkozások bevallásának adóalapját vették-e figyelembe, amelyek 2009. december 31-ével ténylegesen megszűntek, és beadták záró bevallásukat az önkormányzathoz. 5. A 2010. évi Kvtv. 4. sz. mell. B)III.2.1.3. pontjának önrevízióra vonatkozó rendelkezéseit helyesen alkalmazta-e az önkormányzat, azaz: − valamennyi önrevíziós bevallás feldolgozásra került-e, − a fel nem dolgozott bevallás adóerőképességre gyakorolt hatása érvényesítésre került-e, − amennyiben a 2009. évet megelőző évre nyújtottak be önellenőrzést, vizsgálandó, hogy az adó ténylegesen visszafizetésre10, vagy befizetésre került-e (számlakivonat vagy adózó kérelme), illetve az önkormányzatot megillető adóra, vagy fennálló adótartozásra elszámolásra került-e (ONKADO program). Ha igen, akkor ezen adóösszegek iparűzési adóalapját korrekciós tényezőként figyelembe vették-e az iparűzési adóelőleget meghatározó adóalap számításakor, − a 2010. 06. 30. után benyújtott, pénzügyileg rendezett önrevíziók jogszerűen módosítják-e az önkormányzatok iparűzési adóerő-képességének adóalapját, mivel az elszámolás időpontja (2010. június 30.) alapján a fenti adóbevallások nem módosíthatnák az adóalapot, − amennyiben az ONKADO által előállított, végleges 2010. június 30. adóerő-képesség listában az önkormányzat adóerő-képességének adóalapja (K1)=0 Ft, vizsgálandó, hogy nem a késedelmesen benyújtott bevallások okozták-e az önkormányzat adóerő-képességének adóalap változását. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2010. július 07-én kelt tájékoztató levele és a 2010. július 08-án kelt kiegészítő levele alapján, a legkésőbb június 30-ai dátummal beérkezett iparűzési adóbevallások (a postára adás, személyes leadás, vagy elektronikus elküldés napja legkésőbb június 30.) vehetők figyelembe az önkormányzatok iparűzési adó alapjába, a 2010. június 30-át követően,
9
10
Javasolt a tört éves bevallások, nem folyó évről szóló bevallások, előtársasági záró bevallások, önrevíziós bevallások kiválasztása valamint megszűnt vállalkozások bevallásainak fenti szempontok szerinti (helyes kód alkalmazása…stb) vizsgálata. Az adózó rendelkezhet úgy is, hogy más adóelőírásra számolják el az így keletkezett túlfizetését, ekkor tényleges visszafizetés nincs. 11
késedelmesen benyújtott bevallások már nem kerülhetnek bele az önkormányzat adóerőképességének adóalapjába, NGM levél (2010.07.07.) „A költségvetési törvény szerint az önkormányzatoknak a jövedelemkülönbség mérséklés alapjául szolgáló 2010. évi adóerő-képességükkel július 31-éig el kell számolniuk. Ennek alapját a legkésőbb június 30-ai dátummal beérkezett 2009. évi iparűzési adóbevallások jelentik. A költségvetési törvény alapján ezt követően a 2010. évi adóerő-képesség további korrigálására nincs szükség.” NGM kiegészítő levél (2010.07.08.) „… a legkésőbb június 30-ai dátummal beérkezett iparűzési adóbevallásoknak – az eddigi gyakorlattal megegyezően – azokat a bevallásokat kell tekinteni, ahol a postára adás, a személyes leadás vagy az elektronikus elküldés napja legkésőbb június 30.” − az önkormányzat adóerőképességét meghatározó adóalapjában a szerződésben rögzített adóbevétel megosztásának arányában szerepel-e az olyan vállalkozás adóalapja, amely több önkormányzat területén rendelkezik telephellyel, és az önkormányzatok együttműködése révén telepedett le az egyik megállapodásban szereplő önkormányzat területén. 6. Az adózáráskor bekért, a 2010. évre vonatkozó szűrt könyvelési naplóknál – a jegyző indoklását és azt megalapozó kapcsolódó adózási dokumentumokat alapul véve – szúrópróbaszerűen meg kell vizsgálni, hogy mely tételek azok, melyeket nem bevallás alapján, illetve bevallásként rögzítettek, és hogy annak indoka elfogadható-e. Ha az adott tétel bevallásnak minősül, annak iparűzési adóerőképességre gyakorolt hatását érvényesítették-e. [Szűrt könyvelési naplóban szereplő tétel lehet pl: adótúlfizetés rendezése, illetve más adónemben fennálló adótartozásra való elszámolása. Mindkét példa az adózó kérelme alapján valósulhat meg. Így vizsgálható, hogy a szűrt könyvelési naplóban szereplő tételhez kapcsolódó dokumentumok az önkormányzatnál megvannak-e (ebben az esetben az adózó kérelme).] 7. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2009. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkeztek, és azt 2009. július 1-je és 2010. december 31-e között hatályon kívül helyezték, azok a 2010. évi Kvtv. 4. sz. mell. B)III.2.2. pontnak megfelelően számoltak-e el, vagyis a 2010. évi iparűzési adóelőleget meghatározó, településre jutó adóalap megállapításakor figyelembe vették-e az ott meghatározott növelő, csökkentő, illetve korrigáló tényezőket. (A helyszínen vizsgálható, hogy az adóalapot növelő, csökkentő, korrigáló tényezők valóban adóbevalláson alapulnak-e.) 8. Azon települési önkormányzatok esetében, amelyek 2009. július 1-jén hatályos iparűzési adóról szóló rendelettel rendelkeztek, azok a 2010. évi Kvtv. 4. sz. mell. B)III.2.1. pontnak megfelelően számoltak-e el, vagyis a 2010. évi iparűzési adóelőleget meghatározó, településre jutó adóalap megállapításakor figyelembe vették-e a 2010. évi Kvtv. 4. sz. mell. B)III.2.1.1. pont szerinti növelő, a 2.1.2. pont szerinti csökkentő, valamint a 2.1.3. pont szerinti adóalapot korrigáló tényezőket. (A helyszínen vizsgálható, hogy az adóalapot növelő, csökkentő, korrigáló tényezők valóban adóbevalláson alapulnak-e.)
12
