Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK.....................................................................................................................................1 EMBER ÉS SZÁMÍTÓGÉP..............................................................................................................................4 A SZÁMÍTÓGÉP NEM ELLENSÉG!...............................................................................................................................4 A SZÁMÍTÓGÉP IS CSAK ESZKÖZ, MINT EGY KALAPÁCS VAGY EGY FOGÓ.........................................................................4 KOMMUNIKÁCIÓ A SZÁMÍTÓGÉPPEL..........................................................................................................................4 A SZÁMÍTÓGÉP MINT ESZKÖZ...................................................................................................................5 MIRE KÉPES A SZÁMÍTÓGÉP?...................................................................................................................................5 A SZÁMÍTÓGÉP SOHASEM FOGJA PÓTOLNI AZ EMBERT!................................................................................................5 MITŐL JÓ A SZÁMÍTÓGÉP?.......................................................................................................................................6 A FELHASZNÁLÓ SZEMPONTJÁBÓL............................................................................................................................6 AZ ADATFELDOLGOZÁS..........................................................................................................................................6 KÉT BŰVÖS DOLOG: A HARDVER ÉS A SZOFTVER.........................................................................................................6 ADAT ÉS INFORMÁCIÓ..................................................................................................................................8 MI AZ INFORMÁCIÓ?..............................................................................................................................................8 MI AZ ADAT?.......................................................................................................................................................8 MIK AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK?........................................................................................................................8 MIK AZ INFORMÁCIÓS FOLYAMATOK?.......................................................................................................................8 INFORMÁCIÓK TÁROLÁSA........................................................................................................................................9 A SZÁMÍTÓGÉP „EMLÉKEZŐKÉPESSÉGE”....................................................................................................................9 MI AZ „ÁLLOMÁNY” ÉS A „FILE”?...........................................................................................................................9 Az állományok neve...................................................................................................................................10 A FILE-OK TARTALOMJEGYZÉKE.............................................................................................................................10 ÁLLOMÁNYFAJTÁK..............................................................................................................................................10 Programok.................................................................................................................................................11 Adatfile-ok..................................................................................................................................................11 ADATFILE-OK SÉRÜLÉSE...........................................................................................................................12 MI A „FIZIKAI ADATSÉRÜLÉS”?.............................................................................................................................12 MI A „LOGIKAI ADATSÉRÜLÉS”?............................................................................................................................12 ÓVAKODJUNK A VÍRUSOKTÓL!...............................................................................................................................13 A SZÁMÍTÓGÉP „ANATÓMIÁJA”.............................................................................................................14 A SZÁMÍTÓGÉP „AGYA” (A KÖZPONTI EGYSÉG) ÉS A „TESTRÉSZEI” (A PERIFÉRIÁK)......................................................14 A BILLENTYŰZET RÉSZEI.......................................................................................................................................14 A kurzorblokk.............................................................................................................................................14 Vezérlőbillentyűk.......................................................................................................................................15 Különálló kurzorblokk...............................................................................................................................16 Funkcióbillentyűzet...................................................................................................................................16 Jelzőlámpák...............................................................................................................................................16 A MONITOR........................................................................................................................................................16 Működési elv..............................................................................................................................................17 Csoportosítás.............................................................................................................................................17 Kezelés.......................................................................................................................................................18 Különleges monitorok................................................................................................................................18 Az LCD monitor.........................................................................................................................................18 A NYOMTATÓK...................................................................................................................................................19 Csoportosítás.............................................................................................................................................19 Kezelés.......................................................................................................................................................19 Kijelzők......................................................................................................................................................20 A HÁTTÉRTÁRAK FAJTÁI.......................................................................................................................................20 A merevlemez (winchester, hard disk).......................................................................................................20 A hajlékonylemez (floppy disk)..................................................................................................................21 EGYÉB (OPCIONÁLIS) ESZKÖZÖK............................................................................................................................21

1

A SZÁMÍTÓGÉP BEKAPCSOLÁSA............................................................................................................23 A SZÁMÍTÓGÉP KIKAPCSOLÁSA.............................................................................................................24 SZÁMÍTÓGÉPEK EGYMÁS KÖZÖTT.......................................................................................................25 MIK A SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK?..........................................................................................................................25 HÁLÓZATÉPÍTÉS..................................................................................................................................................26 JOGOK, BELÉPÉS, KILÉPÉS.....................................................................................................................................26 A NOVELL NETWARE..........................................................................................................................................26 NYOMTATÓK MEGOSZTÁSA...................................................................................................................................27 A HÁLÓZATOK HÁLÓZATA - AZ INTERNET..............................................................................................................27 Az Internet lehetőségei..............................................................................................................................28 AZ OPERÁCIÓS RENDSZEREK..................................................................................................................31 A WINDOWS 95................................................................................................................................................32 MI A WINDOWS?................................................................................................................................................32 A WINDOWS ELŐNYEI..........................................................................................................................................32 AZ EGÉR............................................................................................................................................................33 Kezelés.......................................................................................................................................................33 AZ „ABLAKOK”..................................................................................................................................................33 Alkalmazás (program) ablak.....................................................................................................................33 Másodlagos (Dokumentum) ablak.............................................................................................................34 A WORD FOR WINDOWS.............................................................................................................................36 ÚJ DOKUMENTUM................................................................................................................................................36 DOKUMENTUM ELTÁROLÁSA.................................................................................................................................36 MÁR MEGLÉVŐ DOKUMENTUM BETÖLTÉSE...............................................................................................................36 KIVÁGÁS/BEMÁSOLÁS..........................................................................................................................................36 BETŰMÉRET ÉS BETŰTÍPUS.....................................................................................................................................36 NYOMTATÁS.......................................................................................................................................................37 RIS, PACS. FILMNÉLKÜLI RADIOLÓGIA.......................................................................................................................38 DIGITÁLIS KONTRA ANALÓG..................................................................................................................................38 Előnyök:.....................................................................................................................................................38 Hátrányok: ................................................................................................................................................39 RIS, PACS......................................................................................................................................................40 Képméret....................................................................................................................................................41 RIS, PACS LEHETSÉGES FELÉPÍTÉSE....................................................................................................................42 Régebbi képek visszakeresési igénye.........................................................................................................42 Átlagos hozzáférési idő..............................................................................................................................43 Hibrid PACS a gyakorlatban.....................................................................................................................43 DICOM-3...................................................................................................................................................44 Tervezés.....................................................................................................................................................45 Jövőkép......................................................................................................................................................46 Hagyományos képfeldolgozás költségei. ..................................................................................................46 Jukebox......................................................................................................................................................47 Adatvesztést okozó események...................................................................................................................47 Élettartam, garantált adatmegőrzés időtartama......................................................................................48 Adatolvasási hiba gyakorisága, hibaelhárítás átlagos ideje....................................................................48 ADATTÖMÖRÍTŐ ELJÁRÁSOK..................................................................................................................................49 A MEDVISION 2.0 PROGRAM KEZELÉSE...............................................................................................50 ALAPFOGALMAK.................................................................................................................................................50 Kiválasztás.................................................................................................................................................50 Aktiválás.....................................................................................................................................................50 Előforduló nyomógombok.........................................................................................................................50 A MEDVISION 2.0 PROGRAM FELÉPÍTÉSE..........................................................................................................51

2

RÖNTGEN INFORMÁCIÓS RENDSZER.......................................................................................................................51 A Röntgen információs rendszer menüpontjai..........................................................................................52 A Röntgen információs rendszer feladatai................................................................................................52 A Röntgen információs rendszer ablak.....................................................................................................53 A vizsgálatra vonatkozó adatok bevitele...................................................................................................56 Felhasználói jelszók beállítása..................................................................................................................64 Statisztikák készítése..................................................................................................................................64 A Röntgen Információs Rendszer konfigurálása (Setup menü).................................................................65 A KÉPFELDOLGOZÓ MODUL..................................................................................................................................66 A képfeldolgozó modul feladatai...............................................................................................................66 A képfeldolgozó modul menüpontjai.........................................................................................................67 Fájl.............................................................................................................................................................68 Szerkeszt.....................................................................................................................................................70 Nézet...........................................................................................................................................................71 Beállítások.................................................................................................................................................73 Műveletek...................................................................................................................................................74 Szűrések.....................................................................................................................................................76 Kijelölések..................................................................................................................................................77 Képtároló kezelése.....................................................................................................................................79 DSA............................................................................................................................................................79 Segítség......................................................................................................................................................84

3

Ember és számítógép A számítógép nem ellenség! Sok felhasználó ül le félve a számítógéphez. Alig mernek hozzányúlni: Mi lesz, ha elromlik? Mi lesz, ha rosszul csinálnak valamit? Szeretnénk mindenkit megnyugtatni: hacsak nem daraboljuk fel, vagy nem rakunk rajta tüzet, a számítógépet elég nehéz elrontani. Pusztán egy program működtetésével pedig majdnem lehetetlen. Természetesen nem árt egykét kezelési fogást megtanulni, de jó, ha tudjuk: a gépet - és a programok nagy részét felkészítették arra, hogy rosszul kezelik őket. A legjobban talán a gép háttértárain tárolt adatokat kell félteni. Megfelelő biztonsági mechanizmusok beiktatásával azonban ezeket is meglehetősen jó kezekben tudhatjuk. Félelemre tehát nincsen ok: a gép nem bánt minket, és mi nem tudjuk bántani őt, semmi akadálya egy kölcsönösen kellemes munkakapcsolat kialakításának.

A számítógép is csak eszköz, mint egy kalapács vagy egy fogó Rögzítsük le: a számítógép nagy találmány, nagyon sok mindenre rávehető, de nem okosabb az embernél. Sőt: ha nem írtak volna rá programot - természetesen emberek -, és nem lennének, akik működtetik - megint csak emberek - már vihetnénk is ócskavasnak. A számítógép tehát: okosan használható eszköz, és nem több. Ezt soha ne felejtsük el!

Kommunikáció a számítógéppel A számítógépet egy kicsit másként kell kezelni, mint a többi gépet. Nem elég megtanulni néhány gomb elcsavarását és lenyomását, mint például az automata mosógépnél vagy a videónál: a számítógéppel való munka szinte állandóan új helyzeteket teremt, amiket a géppel együttműködve kell megoldanunk. A számítógéppel dolgozni tulajdonképpen azt jelenti, hogy a géppel folyamatosan beszélgetünk, kommunikálunk. Persze nem élőszóban (bár létezik olyan gép, amelyik megérti az emberi beszédet és válaszol rá), hanem a gép perifériáit igénybe véve. Amit mi szeretnénk a gépnek mondani, azt begépeljük a billentyűzeten; amit pedig a gép válaszol vagy közöl, azt megjeleníti a képernyőjén. A gépnek adott utasításokat parancsoknak nevezik, a gép válaszait pedig üzeneteknek. Az üzenetek jellegzetes típusa a hibaüzenet, amivel a gép valamilyen hibás kezelési műveletre vagy rendellenes működésre figyelmezteti a kezelőjét. A legtöbb felhasználói szoftver ügyesen kihasználja a gép kommunikációs felületét. A képernyőnek rendszerint van egy üzenetsora, ahová mindig oda lehet pillantani, ha elakadunk; az egyes fő funkciókat (visszalépés, javítás, befejezés stb.) mindig ugyanazzal a billentyűvel lehet kiváltani; a figyelmeztető üzeneteket hangjelzés kíséri stb. Ha megtanulunk "beszélgetni" a géppel, hamarosan megbarátkozunk vele.

4

A számítógép mint eszköz Mire képes a számítógép? Az Olvasó talán már elgondolkodott azon: mitől olyan "divatos" manapság a számítástechnika? Miért van az, hogy az élet minden területén találkozunk kisebb vagy nagyobb, egyszerűbb vagy bonyolultabb számítógéppel? Betolakodtak munkahelyünkre, otthonunkba, az üzletekbe, bankokba és kórházakba; mindenhová, ahol eddig nagyon jól megvoltunk nélkülük. De miért? Mit tudnak a számítógépek, amivel röpke húsz év alatt nélkülözhetetlenné tették magukat? Próbáljunk meg először erre a kérdésre válaszolni. Arról, hogy mire is képes valójában a számítógép, sokféle elképzelés, tévhit él a köztudatban. Van, aki azt képzeli, hogy a számítógép "gondolkodik", sőt: okosabb, mint megalkotója, az ember. Mások szerint a számítógépek legfeljebb gyorsaságukban különböznek távoli rokonaiktól, a számológépektől. Az igazság, mint olyan sokszor, most is valahol félúton van. A számítógép nem képes önállóan gondolkodni. Képes viszont jó néhány műveletet elvégezni, és felkészítették arra is, hogy ezeknek a műveleteknek a sorozatát - a programot önállóan végrehajtsa. A programot emberek számítástechnikával foglalkozó szakemberek írják, és ha a program jó, a számítógép valóban csodákra képes. Ráadásul a számítógép programja cserélhető, azaz egy és ugyanazon a számítógépen végtelen számú program futtatható. Programokat a legkülönfélébb feladatok megoldására dolgoztak ki: ügyviteli folyamatoktól bonyolult matematikai problémákig, autótervezéstől az EKG kiértékeléséig, és még sorolhatnánk.

A számítógép sohasem fogja pótolni az embert! Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezeknek a programoknak a megírása nem a felhasználók feladata. Szakemberek egész hada dolgozik azon, hogy a szakterületén felmerülő problémára megoldási módszert találjon ki, és azt - általában egy programozó segítségével - a számítógép nyelvére "átültesse". Ha ez sikerült, a program kész, és - akár egy újfajta tévékészülék - az üzletekbe kerülhet. A felhasználónak most már csak annyi a feladata, hogy kiválassza és megvásárolja azt a terméket, amire szüksége van, hazavigye, és megtanulja kezelni. Példaként nézzük meg, milyen lépésekből áll ez a folyamat pl. egy orvosi tárgyú program esetében! 1. A probléma megfogalmazása, a feladat pontos definiálása 2. Megoldási módszer kitalálása (ez az ún. algoritmus) 3. A megoldási módszer "lefordítása" a számítógép nyelvére (ez a programozás) 4. A program bevitele a gépbe. 5. A program (és a gép) működtetése. Az adott szakterületet jól ismerő, a problémában jártas szakember (orvos) feladata Számítástechnikai szakemberek (szervező, programtervező, programozó) feladata. A 2. fázisban az orvos is részt vesz. Egyedül ez a felhasználó feladata.

5

Mitől jó a számítógép? Számítógépünkhöz persze nemcsak egy, hanem nagyon sok programot vásárolhatunk, és így igazán hasznos segítőtársat faraghatunk belőle. A számítógép nem felejt, nem ideges, és a viselkedése kiszámítható. Működése megbízható és pontos. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a számítógép gyorsasága - műveletvégző sebessége - az emberének sokszorosa, lassan érthetővé válik, miért szeretünk olyan sok mindent a gépekre bízni. Valóban, miért is? Foglaljuk össze az eddigieket: -

Mert a számítógép a megoldási mód, vagyis a program ismeretében nagyon gyorsan megoldja a feladatot (sebessége az emberi agynak sokszorosa).

-

Mert a megoldási módszert tetszőlegesen változó, és tetszőleges mennyiségű adatra tudja alkalmazni; vagyis, ha egy adott feladattípust egyszer megoldottunk, akkor minden hasonló jellegű feladatot megoldathatunk számítógéppel.

-

Mert a számítógép biztosan jól és megbízhatóan dolgozik.

-

Mert ha a feladatot akár csak egyetlen ember is megoldotta, akkor a megoldást megtestesítő program működtetésével bárki képes lesz hasonló feladatok megoldására (pontosabban megoldatására).

A felhasználó szempontjából Most már megfogalmazhatjuk, mi is a számítógép - vagy legalábbis mennyit kell róla tudni annak, aki "csak" használni szeretné. A számítógép olyan gép, amely meg tud oldani egy problémát, ha a megoldás módját közöljük vele. Ezt viszont minden esetben az embernek kell kitalálnia!

Az adatfeldolgozás Mint az előzőekben már láttuk, a számítógéppel nagyon sokféle feladatot meg tudunk oldani. Ezeknek a feladatoknak azonban van egy közös jellemzőjük: a számítógépbe saját, kiindulási adatainkat (bemenő adatok) visszük be, ezeket a számítógép a program segítségével feldolgozza, és az eredményeket - a kimenő adatokat - közli velünk. Az olyan feladatokat, ahol adatokat (információkat) dolgozunk fel, adatfeldolgozásnak nevezzük. A számítógépek éppen a gyors és hatékony adatfeldolgozásban használhatók fel a legeredményesebben.

Két bűvös dolog: a hardver és a szoftver A fentiek ismeretében már megpróbálkozhatunk két olyan alapvető fogalom tisztázásával, mint a hardware (hardver) és a software (szoftver). Számítógépekkel foglalkozni e két szó jelentésének ismerete nélkül aligha lehet. A számítógépet alkotó mechanikus és elektronikus eszközök összefoglaló neve hardware, a gépet működtető programrendszer pedig a software. Vagyis a megoldás módját a software (program) segítségével közöljük. A számítógép éppen azért különbözik minden más, az ember által kitalált géptől, mert esetében ez a két fogalom elválasztható. Ettől válik a számítógép sokcélúvá, rugalmasan

6

felhasználhatóvá: a hardware ugyanis állandó (mint minden gépnél), de a software cserélhető. Egy egyszerűbb magyarázat a videó. Maga a készülék és a videokazetta a hardware, a kazettán lévő film pedig a software.

7

Adat és információ Az információ napjaink "divatszava". Nem csoda: századunkban példátlan méretű "informatikai robbanás" tanúi lehettünk. A médiák - a televízió, a rádió, a sajtó - valósággal elárasztanak bennünket az új és még újabb hírekkel, adatokkal; az információ terjedése hihetetlenül felgyorsult (gondoljunk a telefonra, telefaxra vagy a műholdakra). Ugyanakkor az információ jelentősége és értéke is megnőtt. Az adatfeldolgozásban részt vevő számítógépek, mint láttuk, éppen a hatékony információszolgáltatásban lehetnek segítőtársaink. A következőkben az adat és az információ meghatározását fogjuk megadni. Ezek a fogalmak meglehetősen közismertek, de talán nem árt, ha kissé pontosítjuk őket. Megjegyezzük, hogy nem teljes körű és általános érvényű definíciót kívánunk adni; csupán e könyv céljainak megfelelő szempontból fogjuk leírni ezt a két, részünkre kulcsfontosságú fogalmat.

Mi az információ? Információnak tekinthetünk minden olyan tényt, közlést, hírt, amely számunkra új, és amely valamilyen szempontból jelentőséggel, fontossággal bír. Megállapíthatjuk tehát, hogy az információ életünknek, környezetünknek állandóan jelenlévő alkotóeleme. Puszta létünk fenntartása is azon múlik, hogy a megfelelő információk eljutnak-e hozzánk: például halljuk-e a közeledő autó zúgását, vagy látjuk-e a lábunk előtt tátongó szakadékot. Ezekből a példákból is látható, hogy az információ megjelenési formái igen változatosak: lehet bármilyen, érzékszervünkkel felfogható inger, szóbeli vagy írásbeli közlés stb.

Mi az adat? Az adat az információ megjelenési formája. A számítástechnikában sokszor csak a valamilyen formában rögzített információt nevezik adatnak. Az információt nagyon sokféle módon lehet rögzíteni; erről e fejezet későbbi részeiben még részletesen fogunk beszélni. Megjegyezzük még, hogy az adat és az információ fogalma csak nehézkesen választható el egymástól. A gyakorlatban - és különösen a számítástechnikai gyakorlatban - a két fogalom sokszor összemosódik. A továbbiakban mi sem fogunk a két fogalom erőszakos szétválasztására törekedni, mert ez sok esetben az általános szóhasználattól való elszakadást jelentené, és az érthetőség rovására mehetne.

Mik az Információs rendszerek? Mint látjuk, az információk életünkben felbecsülhetetlen szerephez jutnak. Ezért meglehetősen régen megfogalmazódott az az igény, hogy a rendelkezésre álló adatokat és információkat valamilyen áttekinthető rendszerbe kell foglalni, amely viszonylag könnyen bővíthető, és amelyből az éppen szükséges információ egyszerűen kinyerhető. Az ilyen rendszereket nevezzük információs rendszereknek.

Mik az információs folyamatok? Az anyagi folyamatok során a rájuk jellemző adatok és információk folyamatosan változnak. Az adatok változásából pedig sokféle hasznos következtetést le lehet vonni: éppen

8

erre szolgálnak az információs rendszerek. Ezek azonban nem jönnek létre "maguktól". Az ember régóta felismerte, mi mindent kell tennie ahhoz, hogy "anyagi" jellegű tevékenységeinek jellemző adataiból létrehozhassa információs rendszerét. Ezek a tevékenységek nagy vonalakban a következők: -

Az adatok mérési lehetőségeinek kidolgozása,

-

Az adatok rendszeres mérése, figyelése, gyűjtése,

-

Az összegyűjtött adatok rendszeres, időszakonkénti feldolgozása,

-

Az eredmények értékelése.

Ezeket a folyamatokat információs folyamatoknak nevezzük. A legtöbb anyagi jellegű folyamatot kísér valamilyen információs folyamat. A legszélesebb körben ismert információs folyamat az ügyvitel, amely valamilyen gazdasági szervezet anyagi folyamatait kísérő információs folyamatok összessége.

Információk tárolása Ahhoz, hogy egy valamennyire is működőképes információs rendszert létrehozhassunk, feltétlenül meg kell oldanunk az adatok és információk tárolását, rögzítését. Ez a probléma sem új keletű: már az emberiség hajnalán tettek kísérleteket arra, hogy a megszerzett ismereteket valamilyen módon megmentsék a feledéstől. Így alakult ki az írásbeliség, amely a legősibb és ma is kulcsfontosságú adatrögzítési technika. Valószínűleg az adatok mérési eredményeinek megfogalmazása vezetett el a számfogalom kialakulásához, amelyet hamarosan követett az írott számjegyek megjelenése. Ez a lépés nagyon nagy jelentőségű volt, mert a leírt számjegyek a mennyiségeket - mérési eredményeket - nemcsak kifejezik, hanem rögzítik (tárolják) is.

A számítógép „emlékezőképessége” A számítógépek megjelenése új kihívást jelentett. Szinte azonnal nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a számítógép a maga lehetőségeivel és korlátaival elsősorban éppen az adatfeldolgozási folyamatokban tud majd jelentős szerepet vállalni. Ehhez azonban ki kellett dolgozni néhány olyan adattárolási technológiát, amelyet a számítógép is fel tud használni. Így születtek meg a mágneses adattárak, amelyek a számítógépek fontos alkotórészei. A mágneses adattárakról még lesz szó, annyit azonban máris érdemes megjegyezni róluk, hogy segítségükkel tudja a számítógép a feldolgozandó adatokat és a feldolgozás során született eredményeket tárolni úgy, hogy azok a gép kikapcsolt állapotában is megmaradjanak. A mágneses adattárolókra a számítógép írni tud, vagyis rá adatokat rögzít; és amikor szükséges, a korábban rögzített adatokat el is tudja olvasni. A számítógép tehát úgy használja a mágneses adattárakat, mint az ember a noteszfüzetet: felírja mindazt, amire a későbbiekben szüksége lehet, és ha eljön az ideje, a kívánt információt leolvassa. Természetesen el tudja olvasni a más gép által felírt adatokat is, ha hozzáfér és a felírási mód az övével egyező; mint ahogy mi is el tudunk olvasni egy könyvet annak ellenére, hogy nem mi írtuk - feltéve, hogy megkapjuk, és olyan nyelven írták, amit mi is ismerünk.

Mi az „állomány” és a „file”? Az adatoknak logikailag összefüggő halmazát állománynak, vagy file-nak (fájl) nevezzük.

9

Az állományok neve Az állományokat - akár adat-, akár programállományról van szó - a háttértárakon tároljuk. A háttértárakon természetesen nemcsak egy, hanem nagyon nagyszámú állomány lehet. Ezek között a gép csak úgy tud eligazodni - rólunk nem is beszélve - hogy egyedi azonosítóval, névvel látja el őket. Az állományok elnevezésében a felhasználónak van bizonyos szabadsága; ahhoz azonban a gép ragaszkodik, hogy azonos helyen két azonos nevű állomány ne szerepelhessen, hiszen nem tudná őket megkülönböztetni. Mivel az állományokra általában nevükkel hivatkozunk, a későbbiekben - az operációs rendszerekkel foglalkozó fejezetben - azt is meg fogjuk tanulni, milyen file-neveket ismer el a PC-nk. Ha a háttértárat a számítógép által használt könyvnek képzeljük - ez a hasonlat jól közelíti a valóságot és a későbbiekben is jól fogjuk tudni használni -, akkor az egyes állományok megfeleltethetők a könyv fejezeteinek. Természetes, hogy a fejezetek mindegyikének külön címet adunk. Ugyanígy látja el PC-nk is az állományait nevekkel, egyedi azonosítókkal.

A file-ok tartalomjegyzéke Ha egy könyvet a kezűnkbe veszünk, először általában a tartalomjegyzékét nézzük meg. A tartalomjegyzék több célt szolgál: 1. Felsorolásszerűen tartalmazza a könyvben lévő fejezetek neveit, így a könyv fejezeteiről gyors áttekintést kapunk, könnyen tudunk tájékozódni; 2. Megnézhetjük, melyik fejezet milyen hosszú; 3. Azt is megtudhatjuk, hogy a könyvben hol található az a fejezet, amit keresünk. Ezeket az adatokat a számítógépnek is tudnia kell, ha el akar igazodni a könyvében lévő fejezetek, azaz a háttértáron lévő állományok között. Sőt: mivel a gép a háttértárról nem csak olvas, hanem ír is rá, egyéb információkra is szüksége van. Nyilván kell tartania azt is, hogy a lemeznek melyik területe foglalt, és hol van még rajta szabad hely. Ezért a háttértáron, akárcsak egy könyvben, a tényleges adatokon kívül helyet kapnak olyan feljegyzések is, amelyek a számítógép eligazodását segítik. A szabad helyeket és az állományok elhelyezését az ún. állomány-elhelyezési tábla (angol nevének rövidítéséből: FAT (File Allocation Table), az állományok nevét és hosszát még néhány jól használható adattal együtt pedig a tartalomjegyzék (directory) tartalmazza. A FAT-et nyugodtan tekinthetjük a gép "belügyének", hiszen bennünket nem nagyon érdekel, hogyan is osztja be a rendelkezésére álló tárolási területet. Ráadásul, ha egy állományt keresünk - ellentétben azzal, ha a könyvünkben keresünk egy fejezetet -, nem is kell tudnunk, hol van a helye. Elég, ha a nevét ismerjük: a megfelelő parancs hatására a gép megkeresi nekünk. A tartalomjegyzék ismerete azonban a felhasználó számára is fontos. Szerencsére, mint látni fogjuk, a tartalomjegyzék megtekintésére egyszerű módszer áll rendelkezésünkre.

Állományfajták Minden állomány, mint azt már láttuk, adatokat tartalmaz. A háttértárakon adatként rögzítve jelenik meg a számítógépet működtető program és a feldolgozásra váró adat egyaránt. Ezért, bár elvi különbség nincsen köztük, a használat eltérő módja miatt mégis célszerű az adatállományokat és a programállományokat megkülönböztetni.

10

Programok A programállományok tartalmazzák azokat a programokat, amelyek a számítógépet működtetik. Ezek rendszerint valamelyik mágneses háttértáron találhatók meg; hogy hogyan kerültek oda, az a felhasználó szempontjából nem lényeges. A programállományok legfőbb jellemzői a következők: -

A számítógép csak olvasásra használja őket, így tartalmuk általában állandó

-

Megfelelő kezelői utasítással "elindíthatók", "futtathatók"; ez azt jelenti, hogy a számítógép elolvassa a programállomány tartalmát, és a benne lévő utasításoknak megfelelően kezd működni.

-

A programállományban az információk olyanformán vannak tárolva, hogy a számítógép megérthesse őket. Az ember számára a programállományok általában olvashatatlanok, így a programállományba "belenézegetni" az esetek többségében felesleges próbálkozás. Adatfile-ok

Az adatfile általában rekordokból áll. A már említett példánál maradva, a személyi nyilvántartás rekordjait egy file-ban tárolhatjuk. A file ebben az esetben annyi rekordból áll, ahány személy adatait az állományban tároljuk. Az adatállományok legfontosabb jellemzői a következők: -

A számítógép olvasásra és írásra is használja őket, így tartalmuk állandóan változik

- Az adatállományok nem indíthatók el, hiába adjuk ki az erre szolgáló parancsot. Ez a tény sok kezdő számítógép-felhasználót gondolkodtatott már el.

11

Adatfile-ok sérülése Mi a „fizikai adatsérülés”? A fizikai adatsérülés akkor következik be, ha maga az adathordozó (elsősorban annak mágneses felülete) sérül meg. A floppy lemezek különösen hajlamosak erre, tekintve, hogy mechanikus hatásokra, hőre, porra stb. nagyon érzékenyek. Ezeknek a sérüléseknek egy részét helyes kezeléssel és tárolással meg lehet előzni, de ne feledjük el, hogy a hajlékonylemez a leggondosabb használat mellett is kopik; így bizonyos időnként nem árt floppy-készletünket felfrissíteni. A merevlemez, ha nem lökdössük, és gondosan bánunk vele, nemigen sérül. Sosem szabad elfelejteni, hogy a háttértárainkon tárolt adatok mágneses úton lettek felírva, tehát változó mágneses térrel letörölhető!

Mi a „logikai adatsérülés”? A logikai adatsérülés létezését sok felhasználó nehezen fogadja el. Ilyenkor ugyanis az állományaink a lemezen vannak és látszólag sértetlenek; a feldolgozó program azonban mégsem tud hozzájuk férni vagy "eltéved" közöttük. A jelenség az oka, hogy a feldolgozó programok - amelyek az adatállományokba az új adatokat beírják - az adatállományok tényleges feltöltése mellett még több más "adminisztrációs állományt" is kezelnek, amelyek rendszerint a programfutás végén töltődnek fel. Ha ezeknek az állományoknak az aktualizálása elmarad, a program nem fogja magát kiismerni az adatok között: úgy jár, mint a mesebeli leány, aki gondosan elszórta a kölest, hogy hazataláljon; a magokat azonban a madarak felcsipegették. Az is gyakori, hogy a felvitt adatokat vagy azok egy részét a program a memóriában gyűjti, és csak bizonyos időközönként írja ki őket a háttértárra. Így, bár a felhasználó úgy érzi, hogy ő az adatot felvitte, egy esetleges áramkimaradás után azt kell tapasztalnia, hogy bizonyos adatai megvannak, mások pedig nincsenek. Anélkül, hogy a jelenség magyarázatába részletesebben belemennénk, szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a logikai adatsérülés a fentiek szerint felhasználói program futtatásakor következik be, mégpedig a leggyakrabban akkor, ha a programból "szabálytalanul" lépünk ki. A szabálytalan kilépés azt jelenti, hogy a program futását megszakítjuk, vagy az valamilyen módon megszakad (a logikai hiba fellépése független attól, hogy a hibában vétkesek vagyunk-e vagy sem). Ilyenkor ugyanis nem kerül sor a záró - lemezre író, vagy adminisztráló - műveletekre, és a következő programfuttatáskor kínos meglepetés érhet bennünket.

12

Óvakodjunk a vírusoktól! A legegyszerűbb, de nagyon hatékony védelem: ne tegyünk be idegen lemezt a gépbe! A vírusok egyetlen pozitív hatásának azt tekinthetjük, hogy a sorozatos vírusfertőzések hatására a szoftverlopási kedv kissé lelohadt. Sose feledjük el, hogy a vírusgyártók és terjesztők szívesen ragasztják teremtményeiket olyan programokhoz, amelyek népszerűek, és várhatóan sok felhasználóhoz eljutnak. A "feketén" másolt játékok például már nagyon sok keserves percet okoztak.

13

A számítógép „anatómiája” A számítógép „agya” (a központi egység) és a „testrészei” (a perifériák) Minden számítógép két alapvető funkcionális egységre osztható: az ún. központi egységre vagy angol nevének (Central Processor Unit) rövidítéséből CPU-ra és a perifériákra. A központi egység a gép "agya", amely összes tevékenységét irányítja. A perifériák a számítógépnek azon részei, amelyek a CPU számára lehetővé teszik, hogy a környezettel kapcsolatot tartson. Ha a számítógépet az emberrel hasonlítjuk össze, akkor a CPU-nak az ember agya, a perifériáknak pedig a szem, a fül, a beszédkor a száj, vagy íráskor a kéz felelne meg. Ahogy ember létezhet fél szemmel vagy fél karral, de nem létezhet agy nélkül, ugyanúgy a számítógép is működhet több vagy kevesebb perifériával, de működésképtelen központi egység nélkül. A központi egység kívülről nem látható, az ún. alapgép tartalmazza, biztonságosan elrejtve. A PC alapkonfiguráció a következő részekből áll: 1.

Alapgép, amely tartalmazza a CPU-t, a csatolókártyákat, a tápegységet stb.

2.

Hajlékonylemezes egység, amely az alapgépbe van beépítve

3.

Monitor (képernyő)

4.

Billentyűzet.

A fentieken kívül a PC tartalmaz merevlemezes egységet (winchester), és nyomtatót is. Sok korszerű szoftver könnyebben kezelhető egérrel (mouse).

A billentyűzet részei

A PC billentyűzete a következő részekből áll: 1. alfanumerikus billentyűzet, 2. kurzorblokkal kombinált numerikus billentyűzet, 3. vezérlőbillentyűk, 4. különálló kurzorblokk (101 gombos billentyűzetnél), 5. funkcióbillentyűzet. A kurzorblokk Ezeket a billentyűket elsősorban szövegszerkesztés közben használjuk. Megjegyezzük, hogy nem minden program támogatja minden kurzormozgató billentyű használatát. A legfontosabb billentyűk funkciója: Page Up

felfelé lapozás a képernyőn

Page Down

lefelé lapozás a képernyőn

Home

általában valamilyen szövegegység szövegszerkesztő típusától függ)

14

elejére

ugrás

(alkalmazása

a

End

általában valamilyen szövegegység szövegszerkesztő típusától függ),

végére

Delete

annak a karakternek a törlése, amelyen a kurzor áll

Insert

beszúró üzemmód be- és kikapcsolása

ugrás

(alkalmazása

a

Vezérlőbillentyűk Azokat a billentyűket nevezzük vezérlőbillentyűnek, amelynek leütése nem ír ki látható karaktert, hanem valamilyen egyéb, a gép vagy a billentyűzet működését befolyásoló hatást fejt ki. Vezérlőbillentyűk az írógépen is vannak: gondoljunk a tabulátor, a kocsiemelő, a visszaléptető stb. gombokra. A PC billentyűzetén található legfontosabb vezérlőbillentyűk a következők: (Vigyázzunk! Ahol arról van szó, hogy bizonyos gombokat különféle irányú nyilak jelöl(het)nek, azokat ne keverjük össze a „verzérlőbillentyűk”-ben és a „kurzorblokkal kombinált numerikus billentyűzet”-ben lévő nyilakkal!) Enter vagy Return (jele gyakran egy balra mutató nyíl, kis „talppal”) Lezáró billentyű. Ezt használjuk a DOS parancsok, vagy a beadott adatmezők lezárására. Programfuttatáskor pl. a program nevét az Enter billentyű leütésével zárjuk le. Shift (jele gyakran egy felfelé mutató nyíl) Felső állást kiváltó billentyű, az írógép kocsiemelő billentyűjéhez hasonlít. A betűk alsó-felső állása a kisbetű-nagybetű üzemmód. A többi billentyűn a felsőállásban kiváltható jelek jelölve vannak. A Shift billentyű használata: a Shift-et lenyomva tartjuk, miközben megnyomjuk a kívánt billentyűt. CapsLock Ez a billentyű a nagybetűállás rögzítésére szolgál. Ha a CapsLock be van kapcsolva, a betűk a Shift nélkül nagybetűt, a Shift-tel együtt pedig kisbetűt adnak. Ennek a billentyűnek a működése az írógépnek ahhoz a billentyűjéhez hasonlítható, ami a kocsit emelt állapotában rögzíti. A működésükben azonban van egy fontos különbség: míg az írógép megfelelő billentyűjének használatával a nagybetűálláson kívül a kétállapotú billentyűk felső állásban rögzülnek (s ez bizony sok bosszúság forrása), addig a CapsLock csak a nagybetűállapotot rögzíti, s a kétállapotú billentyűk alaphelyzete továbbra is az alul jelölt karakter. A CapsLock hasznáiata: a billentyűt lenyomva a CapsLock állapotát váltogatni lehet. A bekapcsolt állapotot jelzőlámpa mutatja. Ha a CapsLock be van kapcsolva, a kisbetűs üzemmódot a Shift billentyű alkalmazásával lehet kiváltani. Tab (jele gyakran két, egymás felett lévő nyíl, az egyik balra, a másik jobbra) Az írógépen megszokott tabulátorfunkciónak megfelelően működik. A bekezdés, a tabulált szakasz hossza a legtöbb szövegszerkesztőben beállítható. A tabulátor billentyű leütése a kurzort a tabulátor beállításnak megfelelő helyre mozgatja.

15

Ctrl és Alt Ez a két billentyű tulajdonképpen "megháromszorozza" a billentyűzet lehetőségeit. Ennek az az oka, hogy minden billentyű mást csinál "önmagában", és mást az Alt, vagy a Ctrl billentyűvel együtt nyomva (a Shift-el együtt nyomva is, amint azt már láttuk). Ezeknek a kombinációknak a pontos funkciója az éppen használt programtól függ.

ESC Ez a billentyű (neve az angol escape, menekülni szóból származik) általában programmegszakításra szolgál. Mivel ez, mint látni fogjuk, eléggé veszélyes művelet, sok programban "letiltják" a használatát; vagyis gondoskodnak arról, hogy lenyomása hatástalan legyen. Backspace (jele gyakran egy balra mutató nyíl) A kurzortól balra lévő karakter törlésére szolgál. NumLock Erről a billentyűről már volt szó: felső állásba merevíti, azaz numerikus állásban rögzíti a számbillentyűzetet. Megjegyezzük, hogy ennek a billentyűzetnek a két állapota között is válthatunk a Shift billentyűvel. Különálló kurzorblokk A 101 gombos billentyűzeteknél különálló kurzorblokkot is találunk, amelyen a kurzormozgató billentyűket, a Home, End, Delete, Insert, PgDn, PgUp billentyűket találjuk meg. Így nem kell bajlódnunk a NumLock billentyűvel, a számbillentyűzet numerikus állapotában rögzíthető. Funkcióbillentyűzet Az F1-F12 billentyűk szabadon programozható funkcióbillentyűk. Ezeket minden esetben úgy kell használnunk, ahogy azt a felhasználói programunk kezelői utasítása előírja. Jelzőlámpák A billentyűzet állapotáról a billentyűzeten elhelyezett jelzőlámpák tudósítanak. A CapsLock és a NumLock lámpa akkor ég, ha a hozzájuk tartozó billentyű be van kapcsolva. Külön lámpa jelezheti a billentyűzet üzemkészségét, ez nem minden klaviatúrán található meg.

A monitor A monitor felépítésében a hagyományos tévé készülékekhez hasonló, de általában jobb minőségű megjelenítést tesz lehetővé. A monitorhoz mindig megfelelő vezérlőkártya szükséges, amely a számítógéppel a kapcsolatot megteremti. A monitor szerepét a következőkben foglalhatjuk össze: 1. az általunk beírt adatok "visszajelzése", 2. a gép üzeneteinek kiírása,

16

3. az olyan eredmények megjelenítése, amiknek megőrzése írott formában nem szükséges (lekérdezések). Mivel a számítógép-felhasználó gyakran egész napját a monitor előtt tölti, nagyon fontos a megfelelő minőségű, és a feladatnak leginkább megfelelő monitortípus kiválasztása. A következőkben áttekintjük azokat az egyszerű ismereteket, amiket a monitorok működéséről, típusairól tudni érdemes. Működési elv A monitorok a karaktereket, rajzokat pontokból állítják össze. A monitorok fontos tulajdonsága a felbontóképesség, ami a képpontok számától függ. Minél több a képpont, annál jobb a monitor felbontóképessége, annál élesebb a kép. Csoportosítás A képmegjelenítés elve szerint: -

katódsugárcsöves

-

folyadékkristályos

-

gázplazmás A megjelenített kép típusa szerint:

-

alfanumerikus (csak karakterek)

-

grafikus (rajzok is) A színkezelés szerint:

-

monochrom (egyszínű, pl. papírfehér, zöld vagy narancssárga)

-

színes Felbontóképesség szerint

A felbontóképesség azt jelenti, hogy hány pontot képes kirajzolni egy sorban, és hány pontot képes kirajzolni a képernyőre egymás alá. Ez a két szám együtt adja a felbontást. -

Hercules 750x348

-

CGA (kis felbontású)

-

EGA (nagyobb felbontású)

-

VGA (nagyon nagy felbontású)

-

SVGA (jelenleg a legnagyobb felbontású)

A legtöbb feladat igényeit a monochrom, grafikus képernyő kielégíti. Ennek a felbontása elég jó, a szemet kevéssé veszi igénybe; ára nagyon kedvező. Ez a képernyő színeket kezelni nem tud, de a szükséges kiemeléseket az aláhúzott, inverz, valamint erős fényű karakterekkel biztosítani lehet. Színes képernyőt csak speciális alkalmazások igényelnek, mégis sokan választották a CGA képernyőket, mert "szépek". A CGA képernyő felbontása azonban rossz, hosszabb időn át kellemetlen dolgozni vele. Újabban már nem is nagyon kapható. A CGA 320x200

17

felbontásban a 16 szín közül egyszerre csak 4 színt képes kezelni grafikusan. A CGA monitoron a 640x200as felbontás esetén csak a feketét és a fehéret használhatjuk. Az EGA monitor 640x350 felbontásban 64 színnel rendelkezik, ebből 16 színt tud egyszerre megjeleníteni. Ha színes képernyőt szeretnénk, és a feladat ezt megkívánja vagy meg tudjuk venni, válasszuk a drágább, de most már elérhető VGA 800x600-as felbontású és minimum 256 színnel rendelkező monitort vagy SVGA monitorokat. Ezek felbontása nagyon jó, ami azt jelenti, hogy 1024x768 felbontásban 256 szint használnak. A méret a képcső átlójának méretét jelenti és inch-ben adják meg. Egy inch = 2,54 cm. A leggyakoribb a 14"-es (36 cm) képcső, de léteznek monitorok 10, 12, 15, 17, 19, 21 inch méretben is. A monitor minőségét a megjelenített kép torzításmentessége, színhűsége, felbontása, stb. határozza meg. A torzításmentesség azt jelenti, hogy menynyire éles egy képpont, mennyire mosódik szét a képernyőn. A színhűség pedig arra jellemző, hogy a monitoron megjelent piros mennyire hasonlít az igazi piroshoz. Kezelés A monitorok kezelése nagyon egyszerű: szükség szerint be, vagy ki kell őket kapcsolni. Sok esetben, ha a monitor az alapgéppel közös tápfeszültségen van, még erre sincs szükség: a monitort egyszer bekapcsoljuk, s ettől kezdve az alapgéppel együtt kapcsolódik ki és be. A megjelenő kép erősségét, fényerejét az erre a célra szolgáló gombokkal szabályozhatjuk. A képernyő élettartamát azonban megnövelhetjük, ha helyesen bánunk vele. Sokan nem tudják, de a képernyőn sokáig változatlanul maradó állókép erősen igénybe veszi a képcsövet: a karakterek valósággal "beleégnek”. Ezért, ha hosszabb ideig nem dolgozunk a gépen, de mégis bekapcsolva hagyjuk, ajánlatos a fényerőt levenni, vagy a képernyőt kikapcsolni. A monitorok, ha különböző mértékben is, de rongálják a szemet. Ez ellen védekezhetünk az ún. monix szemüveggel, monitorszűrővel, jobb minőségű monitorral, de legfőképp azzal, ha nem ülünk közel hozzá. Jó, ha szemünk és a monitor között legalább fél méter távolságot tartunk. Az igazi az, ha a monitor képernyőjét 20 fokos szögben látjuk és a szemünk a képernyő tetejével van egy vonalban. Nagy szolgálatot tesz a megfelelő számítógépes asztal, nemcsak annak, aki hosszú időt tölt a gép mellett. Különleges monitorok Tervezői, kiadványszerkesztői munkákhoz nagyon nagy felbontású monitorokat használnak. Ezekkel a monitorokkal szembeni követelmény az, hogy egy A4-es esetleg A3as lapot egyszerre lehessen látni a képernyőn. Erre a célra ún. A4-es vagy A3-as formájú monitort használnak. Az A4-es monitor úgy néz ki, mintha egy hagyományos monitort az élére állítanánk. Az utóbbi monitorokkal szemben támasztott követelmény a legalább 19"-es képcsőméret. Az LCD monitor A hagyományos felépítésű monitorokon folyadékkristályos, ún. LCD monitorok is.

18

kívül

a

közelmúltban

megjelentek

a

Az LCD képernyő ugyanúgy működik, mint egy kvarcóra kijelzője, csak a pontok kisebbek és sokkal több van belőlük. Ilyen LCD kijelzőkből már színes képernyőt is készítenek. Főleg a hordozható gépekben használják kis súlya, helyigénye és fogyasztása miatt. A kép minősége azonban még nemigen közelíti meg a hagyományos monitorokét, ráadásul az LCD képernyők csupán egy meghatározott szögből nézve adják a megfelelő képet. Lehetőség van arra is, hogy speciális LCD képernyőt írásvetítőre helyezve kivetítsük a képet.

A nyomtatók A nyomtatók a maradandónak szánt eredmények kiírására szolgálnak. Többféle típus kapható, köztük működési elvben, sebességben, zajosságban, a nyomtatási kép szépségében és természetesen árban is jelentős különbségek vannak. A következőkben áttekintjük a leggyakoribb nyomtatótípusokat. A nyomtató is csak a vezérlő kártyáján keresztül tud kapcsolódni a számítógéphez. A leggyakrabban használt nyomtató vezérlő kártya az ún. párhuzamos nyomtató csatoló (parallel printer port). Ebből egyszerre többet is tud kezelni a számítógép. Csoportosítás Működési elvük szerint: Mechanikus nyomtatók Nem mechanikus nyomtatók: lézer tintasugaras termikus Munkamenetenként papírra nyomtatott karakterszám szerint: -

mátrixnyomtató, tintasugaras nyomtató: egyszerre egy pontot nyomtat, a karaktert pontokból állítja össze

-

karakternyomtató - egyszerre egy karaktert nyomtat gömbfejes

-

betűkerekes sornyomtató - egyszerre egy sort nyomtat betűhengeres

-

betűláncos lapnyomtató - egyszerre egy lapot nyomtat a lézernyomtató is ilyen Továbbított papír szélessége szerint:

A legtöbb nyomtató vagy 80, vagy 132 karakter széles papírt tud kezelni. Szövegszerkesztéshez, levélíráshoz általában elegendő a 80 karakter szélesség, ügyviteli feladatok sokszor igénylik a 132 karakter széles tablókat. Kezelés A nyomtatóval egy kicsit több a gond, mint a monitorral. A papírt be kell fűzni, megfelelő helyzetbe kell állítani, stb. Tekintsük át, hogyan is történik mindez. A papír befűzésének módja attól függ, hogy a nyomtató gumihengerrel, vagy traktorral továbbítja-e a papírt. Az előbbiek az egyszerű író- géppapírt is tudják kezelni, míg az utóbbiak kizárólag a leporellót. A papír befűzését az adott nyomtató típusától függően egyszer be kell gyakorolni, ezután már nem lesz vele sok gondunk. Ha leporellót használunk, ügyeljünk a következőkre: 1. A leporellócsomagot úgy helyezzük el, hogy a nyomtató akadálytalanul továbbíthassa. A leporellókötegre ne tegyünk rá semmit, és figyeljünk arra, hogy a teleírt lapok elkülönített helyre kerüljenek. A nyomtatóasztalokat úgy képezték ki, hogy megfelelő

19

kosarakkal biztosítsák az akadálytalan papírtovábbítást; ezért használatukkal sok bajtól, gyűréstől, papírszakadástól kímélhetjük meg magunkat. 2. Bekapcsoláskor a nyomtató mindig "laptetőn" legyen, azaz a nyomtatófej éppen egy perforáció alatt álljon. Innentől kezdve egészen a kikapcsolásig a nyomtató "tudni" fogja, hol a következő lap teteje. Kijelzők A nyomtatón is találhatunk néhány kijelzőt, amiknek segítségével könnyebben tájékozódhatunk. Ezek a következők: Ready (kész) A nyomtató üzemkész állapotát jelzi. On line Azt mutatja, hogy a nyomtató on-line-ban van-e. Ha a felhasználói programunk azt jelzi, hogy a nyomtató nem üzemkész, először mindig ezt a két kijelzőt ellenőrizzük. Ha szükséges, a nyomtató üzemmódja az ON-LINE gombbal átállítható. Ne feledjük el, hogy a lapdobás vagy soremelés csak akkor fog sikerülni, ha az ON LINE lámpa nem világít. Paper Out Ez a piros színű kijelző akkor világít, ha a nyomtatóból kifogyott a papír. Ezt általában sípoló hang is jelzi, ilyenkor papírt kell betöltenünk.

A háttértárak fajtái A PC-ken általában kétféle háttértárral találkozunk: - a merevlemezes tárolóval (elterjedt nevei még: fixlemez vagy winchester), és - a hajlékonylemezes tárolóval (floppy-disk vagy egyszerűen floppy). A merevlemez (winchester, hard disk) A winchester kifejezetten a mikroszámítógépekhez kifejlesztett, nagyon megbízható, nagy kapacitású háttértár. Adathordozója mágneses felületű lemez, amelyet a meghajtóval egybeépítve, légmentes tokozással szerelnek a gépbe. Előnyei: -

nagy kapacitású

-

nagyon megbízható

-

kevéssé sérülékeny Hátránya:

-

nem cserélhető (bár már kapható, de még nem elterjedt a cserélhető winchester is).

20

A hajlékonylemez (floppy disk) Míg a winchestereknél a meghajtó és az adathordozó egyetlen, kompakt egységet alkotott, addig a hajlékonylemezes tár esetében csupán a meghajtó van a gépbe építve, az adathordozó pedig (a floppy diszk) cserélhető. A floppy diszk hajlékony, kör alakú lemez, amely mindkét oldalán mágnesezhető réteggel van bevonva. A lemezt plasztik burok védi, amelyet a be -, ill. kiviteli egységbe - a hajlékonylemezes meghajtóba - történő behelyezéskor nem távolítunk el. A mágneses réteg hordozóanyaga hajlékony, rugalmas műanyag, amely a lemezegységbe helyezve egy bizonyos fordulat elérésekor a centrifugális erő hatására merevvé válik. Előnye -

olcsó ár

-

cserélhetőség Hátrányai:

-

kis kapacitású

-

sérülékeny

-

kevéssé megbízható

A floppy diszket a számítógép sávokra és szektorokra osztva tudja használni. A sáv-szektor szerkezet létrehozása és a sávok használhatóságának ellenőrzése a formattálás során történik. A formattálást általában egy erre a célra szolgáló segédprogrammal (tehát szoftver segítségével) végzik.

Egyéb (opcionális) eszközök A PC-knek az előbb leírtakon kívül még sokféle perifériája lehet. Ezek közül néhány a jövőben egyre jobban elterjed majd; másokat továbbra is csak bizonyos speciális felhasználási területeken fognak alkalmazni. Be- és kiviteli eszközként a PC-hez kapcsolható például: -

Mikrofon

-

Képdigitalizáló (scanner)

-

CD (CD író is)

-

DVD (Digital Video Disk)

-

Vonalkódolvasó

-

Hangszóró

-

Rajzgép (plotter)

-

Mágneskazettás egység (streamer)

-

Cserélhető winchester

-

Videó, kábeltévé, kamera

-

Analóg monitor

21

A számítógép bekapcsolása Ez igazán könnyű feladat: egyszerűen meg kell keresni az alapgépen a kapcsolót, és "be" állapotba kell billenteni. Ezzel bekapcsolódik a gép, üzemkész a billentyűzet, és ha szerencsénk van, a monitor is. A monitor feszültségellátása ugyanis kétféle Iehet: 1. Önálló tápról, 2. Az alapgéppel közös tápról. Az első esetben a monitor kapcsolóját minden egyes bekapcsoláskor be kell kapcsolni. A második esetben egyszer, beüzemeléskor bekapcsoljuk a kapcsolót, s ezután a monitorunk mindig az alapgéppel együtt kapcsolódik ki-be. A nyomtatót - ha van - mindig külön kell bekapcsolni. Ez alkalommal érdemes ellenőrizni a papírkészletet is, még mielőtt dolgozni kezdenénk. Ügyeljünk arra, hogy a papírt még a nyomtató bekapcsolása előtt a megfelelő helyzetbe, laptetőre állítsuk. A javasolt bekapcsolási sorrend a következő: 1. Nyomtató, 2. Monitor (ha külön kapcsolódik), 3. Alapgép. Sajnos, ha a meghajtóban van lemez, de azon nincs rendszer, akkor a gép nem kezd el a winchesteren keresni, hanem a következő üzenetet küldi: Non-system disk or disk error Replace and strike any key when ready (Nem rendszerlemez vagy lemezhiba) (Cserélj és nyomj le egy billentyűt, ha kész) Ez a hibaüzenet már sokakat megijesztett, egyszerűen azért, mert a gép látszólag "nem indul el". Pedig nagyon könnyen előfordulhat, pl. úgy, hogy egy adatlemezt a meghajtóban felejtettünk. A probléma rendkívül egyszerűen elhárítható: ki kell venni a "bűnös" lemezt a meghajtóból - sőt az is elég, ha a meghajtó zárját kinyitjuk - és meg kell nyomni egy billentyűt. A gép most már üresnek találja a meghajtót, átmegy a winchesterre, és ott megtalálja a rendszert. Ha ugyanezt a hibaüzenetet garantáltan üres meghajtó mellett kapjuk, már nagyobb a baj. Ilyenkor célszerű szakember segítségét kérni. A rendszertöltés közben a különböző jelzőlámpák - a floppy egységen, a billentyűzeten stb. - sorban kigyulladnak, a nyomtató pedig alapállapotba áll. Ez normál működést jelent.

22

A számítógép kikapcsolása Ajánlott kikapcsolási sorrend: 1. Alapgép, 2. Monitor (ha külön kapcsolódik), 3. Nyomtató. Kikapcsolás után a billentyűzetet takarjuk le, mert porosodásra nagyon érzékeny. A legtöbb billentyűzethez ma már szállítanak átlátszó műanyag billentyűzetvédőt.

23

Számítógépek egymás között Peter Norton (a korai PC-s korszak egyik úttörője) már a 80-as évek elején némi túlzással a számítógép legfontosabb részének tartotta a soros (RS 232) interfészt, mivel ennek segítségével a számítógépek egymással kommunikálhatnak. Akkor azonban még csak a legmerészebb tervezők álmodhattak a napjainkra megvalósult személyi számítógéphálózatokról.

Mik a számítógép-hálózatok? A számítógépek összekötése iránti igény először akkor merült fel, amikor egyes csoportok némely erőforrást, azaz háttértárolót, nyomtatót, adatbázist vagy programot közösen szerettek volna használni. Ehhez szükség volt a számítógépek fizikai összekapcsolására, valamint néhány olyan gépre, amely mind hardver, mind szoftver tekintetében egy meghatározott szolgáltatás szempontjai szerint specializálódott. A MUNKAÁLLOMÁSoktól megkülönböztetve, azokat a gépeket, amelyek elsősorban, vagy kizárólag a többi gép számára szolgáltatásokat nyújtanak, SZERVER-eknek nevezzük. Az elvégzendő feladattól függően: az egyik legfontosabb szerver típus a FILE szerver, mely lemezterületét, illetve az azon található programokat, adatokat kínálja a munkaállomásoknak felhasználásra. Hasonlóan, a PRINTER szerverek nyomtatóikat ajánlják föl. A sokak által használt programokat célszerű file szerveren tárolni, mivel így a program csak egyszer foglalja a szűkös és drága lemezterületet. Az, hogy egy közösen használt program a hálózaton csak egyetlen példányban van jelen, további előnyökkel jár. A program vagy adat a hálózat bármely munkaállomásáról elérhető, így a felhasználók nincsenek egy géphez láncolva, sőt, ugyanaz az adatbázis egy időben több munkaállomásról is fejleszthető, aki azt olvasni kívánja, biztos lehet benne, hogy mindig a legújabb változatot látja. A programok újabb változatra való cseréje is lényegesen egyszerűbb, mivel a verzióváltást is csak egy gépen kell elvégezni. A hálózat megoldotta az egyik legfontosabb erőforrás, a nyomtató közös használatát is. Gyakran előfordul, hogy több gépről szeretnénk elérni ugyanazt a nyomtatót, vagy egy gépről többféle nyomtatóra kell dolgoznunk. A feladat hálózat nélkül nehezen és szoros korlátokkal végezhető el, a hálózati nyomtatás alkalmazása elegáns megoldást kínál. A fenti céllal létrehozott hálózatokat kis kiterjedésük miatt lokális hálózatoknak (LANLocal Area Network) nevezzük. A LAN tipikus és elterjedt példája a NOVELL cég NetWare operációs rendszere. A számítógép-hálózatok kialakítását követelő másik kihívás a lokális hálózatok egymással történő összekapcsolása annak érdekében, hogy lehetővé váljon üzenetek, elektronikus levelek, valamint nagy adattömegek gyors, megbízható továbbítása akár kontinensek között is. Ugyancsak célszerűnek látszott lehetővé tenni, hogy egy-egy szuperszámítógép processzor kapacitását ne csak a gép köré telepített terminálokról, hanem - természetesen megfelelő jogosultság esetén - a világ távoli pontjairól is ki lehessen használni. Az eredetileg szigorúan katonai célú, nagy távolságú hálózatok csírájából jött létre a manapság már az egész világot behálózó, több millió gépet összekapcsoló hálózat, az Internet. A lokális hálózatokkal ellentétben az ilyen hálózatokat nagy kiterjedésű hálózatoknak nevezzük (WAN - Wide Area Network).

24

A régebbi csoportosítások még emlegették a LAN és a WAN között az úgynevezett városi hálózatot (MAN - Metropolitan Area Network), azonban a világméretű hálózatok gyors elterjedésével ez jelentőségét vesztette. A számítógép-hálózatok tehát alapvetően a következő feladatok megoldását teszik lehetővé: -

Erőforrások (nyomtatók, file-ok) közös használata.

-

Levelek, üzenetek küldése.

-

Számítógépek távoli elérése.

-

Adatállományok, programok nagy távolságú átvitele.

Hálózatépítés A számítógép-hálózatok kialakításánál biztosítani kell, hogy a rendszer bármely két gépe akár közvetítőkön keresztül, akár közvetlenül - egymással kapcsolatban legyen. Az átvivő közeg lehet a hagyományos koaxiális kábel különböző típusai vagy sodort érpár (100-500 méter, 10 Mbit/mp) nagyobb sebességek és távolságok esetén üvegszál (2-10 km, 100 Mbit/mp). Ma már léteznek rádiós, illetve műholdas kapcsolattal működő hálózatok is.

Jogok, belépés, kilépés Ha egy szerver lemezkapacitását többen használják, akkor biztosítani kell azt, hogy az egyes felhasználók csak azokhoz a területekhez férjenek hozzá, amelyeket számukra a rendszer üzemeltetője biztosít. Nem lenne szerencsés, például, ha bármelyik felhasználó módosíthatná az operációs rendszert magát, lehetősége lenne - akár véletlenül, akár szándékosan - a többiek munkájában kárt tenni, és senki sem örülne annak, ha leveleit bárki nézegethetné. Ezért a hálózati operációs rendszerek lényegesen magasabb szintű védelemmel vannak ellátva, mint egy személyi számítógép. Megadható, hogy egy adott felhasználó melyik könyvtárak, alkönyvtárak tartalomjegyzékét nézheti meg (scan), hova írhat (write), honnan olvashat (read), mit törölhet (erase), mely könyvtárak hozzáférési jogait változtathatja meg (access control). A felhasználók azonosítását, jogainak, jogosultságainak ellenőrzését a belépési folyamat során végzi a rendszer.

A Novell Netware Az egyik legelterjedtebb hálózati rendszer a Novell Netware (NetWare). A NetWare rendszer védelme alapvetően kétszintű, minden felhasználónak van neve és a nevéhez tartozó jelszava. A felhasználók, USER-ek azok, akik a rendszer szolgáltatásait igénybe kívánják venni. Az azonos vagy hasonló jogokkal rendelkező userek csoportokba, USER GROUP-okba szervezhetők. A csoportok kialakítását és adminisztrálását az egyszerű usernél kissé több joggal rendelkező csoport menedzserek, WORKGROUP MANAGER-ek végzik. Korlátlan jogokkal rendelkezik a SUPERVISOR, a rendszer felépítéséért, karbantartásáért és működtetéséért felelős személy. Ugyancsak ő hozza létre a többi felhasználói azonosítót, illetve állítja be a hozzájuk tartozó jogosultságokat. A belépés módja a következő (a hálózathoz kapcsolódás után):

25

login szervernévlfelhasználó <enter> vagy attach szervernévlfelhasználó < enter > Ekkor a gép megkérdezi a felhasználótól a jelszavát. A jelszó beírása biztonsági, védelmi okokból a képernyőn nem látszik. Sikeres azonosítás után a felhasználó élhet az adott szerveren lévő jogaival. A két fenti parancs között a különbség mindössze annyi, hogy login esetén a munkaállomás lekapcsolódik az összes szerverről, mielőtt az újonnan megadott szerverhez kötődne, továbbá végrehajtódik az úgynevezett LOGIN SCRIPT, amely a DOS autoexec.bat jához hasonlóan az adott szerverre jellemző alapbeállításokat végezheti el. A NetWare lehetővé teszi némely tevékenység (lemezhasználat belépési idő, nyomtatás) nyilvántartását esetleg, számlázását is. A munka befejeztét szintén tudatni kell a rendszerrel. A kilépés módja: logout szervernév <enter>

Nyomtatók megosztása A hálózati nyomtatás az erőforrások megosztásának az a formája, melyben több, hálózatra kötött számítógép közösen használ egy vagy több nyomtatót, Ez a megoldás akkor indokolt, ha: -

sok, viszonylag kis nyomtatási igényű gépünk van, és indokolatlan mindegyikhez külön nyomtatót kapcsolni,

-

az első pont egy speciális esetének tekinthető, ha hálózatunk egyik gépében, pl. faxmodem van, és ezt szeretnénk közösen használni, ### ha egy vagy több gépről többféle nyomtatót kívánunk használni (például mátrixnyomtatót a vázlatokhoz, lézernyomtatót a kész munkákhoz, színes tintasugaras nyomtatót előadáshoz, fóliához),

-

ha a nyomtatási költségeket a felhasználók között kell megosztani, és a nyomtatott oldalak számát automatikusan kívánjuk nyilvántartani .

A hálózati nyomtatás folyamatát a NetWare-ban alkalmazott módszeren keresztül mutatjuk be, de hasonlóan működik a többi megoldás is.

A hálózatok hálózata - Az Internet Az Internet története, filozófiája Az Internet egy világméretű hálózat, amely összekapcsolja a világszerte létező helyi hálózatokat. Története a 60-as évekig nyúlik vissza. Abban az időben merült fel ugyanis az Amerikai Egyesült Államokban egy kevéssé sebezhető számítógép-hálózat szükségessége. A kutatást a Defense Advanced Research Project Agency (DARPA) finanszírozta. Kidolgoztak egy több központú, csomagkapcsolt hálózati kommunikációs rendszert (protokollt), mely a mai TCP/IP szabvány ősének tekinthető. Ezen az elven kezdett működni 1969-ben az ARPANET, és a katonai felhasználáson kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatására szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, file-ok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között. 1983-ban az ARPANET-et két hálózatra bontották, egy része megmaradt ARPANET-nek, további kutatás és kísérletezés céljára, és a katonai felhasználású MILNET-re. A két hálózat között összeköttetést engedélyeztek, mely szükség esetén megszakítható. Az egyik legismertebb eset mikor a két hálózat kapcsolatát megszakították, 1988-ban történt, amikor az Internet Worm-nak (féreg) elnevezett - a komputer vírusokhoz hasonlóan szaporodó és kártékony - program megtámadta a hálózatot.

26

A National Sience Foundation felismerte, hogy a kommunikáció döntő fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen jelentős szerepet vállalt az Internet bővítésében. 1985-86 között az NSF összekapcsolta 6 szuperszámítógép központját, és az így kialakult hálózatot (mely az NSFNET nevet kapta) összekapcsolták az ARPANET-tel. Az NSFNET több bővítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre stb., melynek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56 kbit/s-ról 45 Mbit/s-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata. Az azóta eltelt években több száz különálló hálózaton több tízezer számítógépet kapcsoltak a folyamatosan növekvő Internethez, és a növekedés napjainkban is tovább tart. Az Internet adatforgalma manapság óriási. Az NSFNET gerinchálózatán az adatok továbbítása kisebb csomagokban történik

Az Internet lehetőségei Elektronikus levelezés Az egyik legismertebb hálózati alkalmazás az elektronikus levelezés (E-mail), általában ezzel a hálózati alkalmazással találkozik először a felhasználó. Az E-mail igen közkedvelt, mert gyors üzenetközvetítést nyújt az Interneten keresztül. Ahhoz, hogy egy levél eljusson a címzetthez, megfelelő címzéssel kell ellátni. Így van ez az E-mail-lel is. Az elektronikus levél címe általában a következőképp néz ki: felhasználói név@számítógép.neve ahol a számítógép.neve az a host, amelyiken a címzett a felhasználói_név témaszámmal rendelkezik. Például egy felhasználó E-mail címe lehet: [email protected] Ez a Borland cég serverén a „webmaster” nevű felhasználót jelenti. Sokféle levelező program létezik (Pmail, Zmail, pine, elm stb.) a különféle számítógép platformokon (Novell, Unix, Windows stb.). Közös mindhármukban, hogy az üzenetküldés során először meg kell adni a címzett E-mail címét (To: mező), majd a Subject: mezőbe beírható a levél tárgya, majd ezután az üzenet szövege. A szerkesztés befejezése után a levelet a programra jellemző billentyű kombinációval (Ctrl-Enter, Ctrl-x, Ctrl-d, stb.), vagy egérkattintással lehet elküldeni. A kapott levelek elolvasásuk után megválaszolhatók (Reply), továbbíthatók egy másik címre (Forward), tárolhatók (Save) vagy törölhetők (Delete). A World Wide Web (WWW) Az Internet számítógép-hálózatában könnyű eltévedni. A valóban hasznos információ megtalálása nagyon hosszú, sokszor túl hosszú ideig tarthat. A szerverek leállhatnak, a kapcsolat váratlanul megszakadhat. Alapos tudás is szükséges, hogy melyik cég melyik szoftvere hogyan működik, hol mi található és hogyan lehet lekérdezni. A kérdéseket ügyesen kell megfogalmazni, nehogy elvesszünk a válaszözönben, ami sokszor rendezetlenül ömlik a képernyőre, teljesen megbénítva a további munkát. Sokszor kerül az ember vakvágányra, ahonnan nehéz az eredeti célhoz visszatalálni. Mindennek ellenére az Internet lehetőséget teremt arra, hogy egy világméretű információforráshoz és szolgáltatáshoz hozzáférhessünk. Azonban a kezdők számára alig felfoghatóan működik, és még a tapasztaltabbakat is érhetik meglepetések. A World Wide Web (WWW) egy olyan rendszer, amelyet Genfben a CERN-ben kezdtek fejleszteni elosztott hipertext karbantartására. Eredetileg azért fejlesztették ki, hogy a 27

tudományos kutatók közötti információ cserét javítsák. A WWW időközben a legszélesebb körben használatos publikációs lehetőséggé vált. Ahhoz, hogy ezt a WWW-ben tárolt információt elérhessük, valamilyen programra van szükség. A WWW a „hipermédia” alapötletét hasznosítja, amelyben a megformázott, képpel és hanggal gazdagon illusztrált dokumentumban mutatók találhatók. Egy ilyen dokumentum a felhasználó számára úgy jelenik meg, mint egy könyv, amely lapozható, sőt interaktív. Az interaktivitás itt azt jelenti, hogy a beágyazott mutatókra rákattintva különböző beprogramozott események következnek be. Ennek egyszerűsített formája az, ahogy egyes programok (pl. Windows) segítő (help) szövegei működnek (hipertext). A hipermédia alkalmazása jóvoltából könnyen mozoghatunk a dokumentumon belül, nem kell mindent szekvenciálisan végigolvasni, hanem azonnal átkapcsolhatunk a bennünket érdeklő részre. A WWW népszerűsége az, ami arra vezet egyre több céget, hogy a cégre vonatkozó információt WWW szerverre tegye. Egy képzeletbeli példa Hogy egy kicsit világosabb legyen, miről is van szó, tegyük fel, hogy egy képzeletbeli hipertext történelemkönyvben valahol a következőt olvassuk: „Ekkor még I. István, Magyarország első királya uralkodott”. Ekkor, ha rábökünk az „I. István” szóra, eltűnik amit eddig láttunk, és helyette megjelenik I. István életrajza. A „Magyarország” szóra bökve egy korabeli térképet, a „király” szóra pedig a királyság intézményének a pontos definícióját kaphatnánk. És így tovább, például a térképen az egyes városnevekre bökve az adott város történelméről kaphatnánk információt… A Netscape Navigator A WWW-en való böngészéshez egy speciális programra van szükség. Ezek közül a programok közül máig az úttörő Netscape Navigator (Netscape) a legnépszerűbb. Mára komoly ellenfelévé nőtte ki magát a Microsoft cég Internet Explorer-je, amit a Windows 95 operációs rendszerhez is mellékelnek, de annak sok szempontból hiányosnak tartott biztonsági rendszere miatt a szakértők gyakran mégis inkább a Netscape-et ajánlják. Ezeket a programokat arra tervezték, hogy egységesen megjeleníthessék az Internet hálózatban található különböző rendszereket. A Netscape képes arra, hogy a legkülönbözőbb részeket egy egységes képpé integrálja, amit jól követhetően, értelmes alakban meg is jelenít. Amint valaki megtalálja egy egyetem vagy egy könyv- és folyóirat-kiadó saját információs lapját (angolul home page), egy gazdagon illusztrált ún. hipermédia alapú szövegkörnyezetbe jut. Itt néhány kattintással a kívánt információ megtalálható, vagy kedvünk szerint böngészhetjük az adott intézményre vonatkozó adatokat (pl. kereshetünk a telefonkönyvben). A Netscape megoldotta a szöveg, hang, kép és animáció összekapcsolását. Ha egy számítóközpontba kerülünk, akkor áttekinthető a számítógéppark, a főbb kutatási irányok és az ott dolgozó személyek munkaterülete. Mindez a hipermédia segítségével az érdeklődő (és a bevitt anyag) által meghatározott mélységig folytatható. Megismerkedhetünk egyes kutatók publikációs listájával és néha maguk a cikkek, poszterek is közvetlenül olvashatók. Sokszor kaphatunk személyes információt is az illető kutatóról, néha a családi fotóalbum néhány kedves képe is elérhető. De ez még nem minden, mert gyakran található egy ilyen hipermédia oldalon olyan mutató (angolul link), amely az intézmény falain, esetleg az országhatáron kívülre mutat. Így dokumentumról dokumentumra lehet vándorolni a világméretű hálózaton keresztül. A „kibertér” (ez az Internet gyakran használt neve, eredete a sci-fi irodalomban gyökerezik)

28

ilyen vándorait hívják „szörfözők”-nek. (Bár az igazat megvallva, manapság a rendszer túlterheltsége miatt ez gyakran inkább hasonlít egy bedugult autópályán araszoláshoz.) A vándorlás során végig ugyanazt az interfészt használjuk az irányításhoz, a dokumentumok megjelenítéséhez, Gopher szervereken lévő információk eléréséhez (amely egy sokoldalú, menüvezérelt rendszer), az ún. WAIS (Wide Area Information Service) eléréséhez, vagy az anonymous FTP (egy file távmásoló rendszer, amelyben heterogén környezetben a bináris programok is sérülés nélkül továbbíthatók) szerverekhez. A Netscape lehetővé teszi, hogy az egyébként meglehetősen nehezen használható Internet eszközöket ugyanazon a grafikus felületen keresztül működtessük.

29

Az Operációs rendszerek A számítógép hardware-e önmagában még nem sok mindenre jó. Kell rá egy “alapszoftver”, amivel kommunikálhatunk, aminek megmondhatjuk, hogy melyik felhasználói programmal akarunk dolgozni. Ezt az “alapszoftver”-t operációs rendszernek hívjuk. Tipikusan az operációs rendszer feladata többek között a már megismert perifériák (floppy, nyomtató, hálózat, stb) kezelése, a felhasználóval való komunikáció, az alkalmazói programok betöltése és futtatása, a programok számára bizonyos rendszerfunkciók biztosítása, a rendszer erőforrásainak a menedzselése. Nagyon sok operációs rendszernek van grafikus felhasználói felülete (GUI), ami nagyban elősegíti a számítógép kényelmes kezelését. Ezen kívül a legtöbb operációs rendszer képes arra, hogy egyszerre több programot futtasson (multitasking). Ezáltal a rendszer jobban kihasználttá válhat. A PC-kre, mint majdnem minden számítógépre, többfajta operációs rendszer létezik. A legelterjedtebbek a DOS és a Windows 95. A Windows 95 valójában a DOS grafikus továbbfejlesztése, és mivel lassan teljesen kiszorítja elődjét, ezért csak vele foglalkozunk majd részletesebben. További ismert rendszerek a UNIX többféle fajtája (Linux, Solaris, SCO, stb.), az OS/2 és a Windows NT. A nem PC-s világban a legelterjedtebb operációs rendszer a UNIX, és annak alváltozatai, de a gépekhez a gyártók általában saját operációs rendszereket is feljesztenek (például az AS/400-hoz az OS/400, a VAX-hoz a VMS). Valamilyen operációs rendszere minden számítógépnek van, még az olyan célgépeknek is, mint a játékkonzolok vagy a modern autók fedélzeti számítógépei.

30

A WINDOWS 95 A számítástechnika rohamosabb elterjedéséhez sokban hozzájárult a számítógépek árának nagymértékű csökkenése és annak a felismerése, hogy az emberek többségét nem kell megtanítani a számítógép programozására, hanem a számítógépet kell olyan felhasználói programokkal ellátni, amely a kommunikációt egyszerűsíti. Ezért kerültek előtérbe azok a felhasználói programok, amelyeket menürendszerekkel láttak el, így a kezelésükhöz a szükséges tanulási idő lerövidült. A legtöbb cég igyekezett a felhasználói programjához menüvel és grafikával ellátott kezelői felületet kialakítani, ezek azonban csak hasonlóak voltak, kezelésük nem volt egységes.

Mi a Windows? A Xerox cég Palo Alto-i kutatóközpontjában kitalált grafikus felhasználói interfész (GUI) mára forradalmasította a személyi számítógépek világát. Már nagyon sok számítógépnek volt grafikus operációs rendszere (Amiga, Mac), amikor a Microsoft cég készített egy, az IBMkompatíbilis személyi számítógépek a DOS operációs rendszerére épülő grafikus környezetet. Ennek sikere a többi PC-s grafikus operációs rendszerrel szemben a DOS nagyfokú elterjedtségének volt köszönhető. A program neve, a Windows, ablakokat jelent, mivel a futtatandó programjai, valamint a programok által létrehozott dokumentumok jellegükben és kezelésükben hasonló felépítésű ablakokban jelennek meg. A Windows olyan népszerű lett, hogy a fejlesztő cégek a programjaikból készítettek Windows alatt futó verziókat is. A Windows a 95-ös verzióig valójában nem is volt operációs rendszer (nem volt parancsprocesszora), működéséhez egy másik operációs rendszerre volt szüksége, az állományok kezelését a DOS rendszerrel végeztette el. A Windows 95 már olyan szorosan „hozzánőtt” a DOS-hoz, hogy egy egységnek kell tekintenünk őket, és így már az operációs rendszerek közé számítjuk.

A Windows előnyei A Windows legnagyobb előnye, hogy egyszerűbbé tette azoknak a felhasználóknak a helyzetét, akik sokat használják munkaidejük alatt a számítógépet. Az ablakok egységes kezelése, a menüpontok kiválasztása, valamint a program egyszerű indítása a szimbólumával, az ún. ikonnal, azt hiszem, sokunknak megnyerte a tetszését. Megszűnik a DOS rendszerben szükséges hosszú üzenetek fáradságos begépelése, helyette kényelmesen dolgozhatunk a könnyen kezelhető eszközzel, az egérrel. A Windows alatt futó programok igyekeznek a Windows előnyös tulajdonságait utánozni, így ha valaki a Windows legfontosabb kezelési műveleteit elsajátítja, akkor az újonnan kezelendő programnál már lényegesen kevesebb energiát kell befektetni annak megtanulására. A Windows jellemzői: -

Maga a Windows is tartalmaz sokféle felhasználói programot. Olyan korszerű környezetet nyújt, amellyel könnyű és élvezetes dolgozni, mert sok segítő eszköze van.

-

Kezeli a programok párhuzamos futását. Könnyen tudunk egyik alkalmazásról a másikra átváltani. Sok időt lehet megtakarítani, hogy nem kell minden alkalommal tárolni az eddig végzett munkát, majd kilépni a programból és elindítani egy másikat. (multitasking)

31

-

Lehetővé teszi olyan programok futtatását, amelyek kilépnek a 640 Kbyte-ból és képesek a számítógép bővített memóriáját is használni.

-

DOS alatt futó programokat is futtathatunk Windows alatt, amelyhez választhatunk ikont vagy akár saját ikont is tervezhetünk.

Az egér A Windows is vezérelhető billentyűzettel, azonban a kényelmes munkához nélkülözhetetlen az egér. Az egér rendelkezhet két vagy három gombbal. Megjegyzés az egértípusokhoz: Igen sokfajta egér van forgalomban, érdemes azonban olyat választani, amelynél a jobb hüvelykujj kicsit alányúlik az egér bal oldali gombja alá, és az egér tetején lévő gombok lefelé íveltek. Azoknak, akik a napi munkájuk során sokat használják az egeret, nagyon lényeges, hogy az ujjaik kényelmes pozícióban feküdjenek a gombokon. Általában a jobb mutatóujjal kattintunk az egér bal gombján. Az sem utolsó szempont, hogy az egéren való kattintás minimális erővel történjen, valamint az egér elmozdulási érzékenysége is megfelelő legyen. Ha az egeret az egérpadon mozgatjuk, egy ún. egérkurzor mozog a képernyőn az egér mozgásirányát követve. Az egérkurzor általában egy kis ferde nyíl, de az alakja célszerűen változhat, például a homokóra esetén jelzi a Windows, hogy éppen dolgozik az előzőleg kiadott parancson, és a még nem tudja fogadni a következő parancsot. Szövegszerkesztők használatánál a kurzor „I” alakja lehetővé teszi a karakterek közé való beszúrást. Kezelés Az egér bal gombjának egyszeri lenyomását kattintásnak nevezzük. Például egy ikonon kattintva aktívvá tehetjük, lekérhetjük a tulajdonságait. Ha a képernyő adott pontjánál az egérgombot lenyomjuk, és az egeret a bal gomb nyomva tartása mellett elmozgatjuk, ezt a folyamatot húzásnak (drag) vagy vonszolásnak nevezzük. Ha az egérkurzor által kijelölt objektum a kívánt helyre került a képernyőn, akkor az egér bal gombját felengedjük. Ezzel a módszerrel mozgathatjuk el az ikonokat, ablakokat, rajzolhatunk vonalat, stb. Az egér bal oldali gombját egymás után kétszer röviden lenyomjuk, ezt nevezzük kettős vagy dupla kattintásnak. Ezzel a módszerrel a parancsot gyorsítva hajthatjuk végre. Programindító ikonon a dupla kattintás a programot azonnal elindítja.

Az „ablakok” Minden Windows alkalmazáshoz tartozik egy ablak a képernyő területén vagy egy ablakban elhelyezkedő ikon. A Windows maga egy háttér vagy asztallap (desktop). Az ablakoknak kétféle típusa van: Alkalmazás (program) ablak Futó programhoz tartozik az alkalmazásablak. Az ablak címmezejében látható a program neve és megtaláljuk rajta a különböző kezelési pontokat. Az alatta lévő sor pedig legördülő menüket tartalmaz. Az ilyen ablakok áthelyezhetők a képernyő bármely részére, és keretrészük legtöbbször hasonló. A címmező (az ablak „fejléce”) helyén az egér húzási módját alkalmazva az ablak tetszőleges irányban mozgatható, és ahol az egérgombot elengedjük, az lesz az ablak új pozíciója. 32

A bezárógombon (kicsi „X” ikon a jobb felső sarokban) kattintva az ablakot bezárhatjuk. Az ablak ikonján egyszeri kattintás hatására a legördülő menüből választhatunk, ahol szintén ikonra kicsinyíthetjük vagy teljes képnagyságúra változtathatjuk a program ablakát. A minimumgombon (kicsi aláhúzás ikon a jobb felső sarokban) kattintva ikonra kicsinyíthetjük az ablakot: A maximumgombon (kicsi négyzet ikon a jobb felső sarokban) kattintva az ablak a teljes képernyő nagyságát veszi fel és a vezérlőgombja átalakul két ablakot szimbolizáló ikonná, amelyen újból való kattintás az ablak méretét visszaalakítja a nagyítás előtti méretére. A gördítősáv a kép jobb oldalán és az alján arra szolgál, hogy olyan információt is meg tudjunk nézni, amely nem fért el az ablakban. A sávok végén lévő gördítőnyilak, illetve a sávon lévő csúszka segítségével mozgathatjuk a képernyőtartalmat. A csúszka mozgatása: rápozícionálunk az egérkurzorral, majd az egér bal gombját nyomva tartva mozgatjuk a csúszkát a megfelelő irányba. A gördítőnyíl mozgatása: ha az egérkurzorral való rápozícionálás után nyomva tartjuk az egér bal gombját, akkor az ablak tartalma a megfelelő irányban folyamatosan mozog, ha viszont az egérrel kattintgatunk, minden kattintás után a mozgás szakaszos. Az ablakok méretének változtatása: Az ablak széléhez finoman közelítjük az egérkurzor nyílhegyét addig, míg át nem változik különböző irányú kettős nyíllá. Amikor a kurzor alakja kettős nyíl lesz, megnyomjuk az egér bal gombját és a megfelelő irányban mozgatva az egeret, az ablak mérete változni fog. Ha felengedjük az egérgombot, az ablak a megváltoztatott méretben marad. Az ablak sarokpontjánál a méretváltoztatást mindkét irányban végrehajthatjuk. Másodlagos (Dokumentum) ablak Ha olyan alkalmazást futtatunk, amely a főablakon belül további ablakokat nyit meg - ez történik a szövegszerkesztők esetében, amikor a különféle szövegekhez külön ablakok tartoznak - ezeket az ablakokat nevezzük dokumentumablakoknak. Ezek az ablakok eltérőek egymástól, nem olyan egységesek. Ha bármilyen információra van szüksége az alkalmazásnak, akkor ezt a párbeszédpanelen keresztül kérdezi meg. A párbeszédpanelek különféle szabványos elemeket tartalmaznak abból a célból, hogy a felhasználó minél kevesebb munkával válaszolhasson és segítse lehetőleg a jó válaszadásban. Egérkurzor Az egér használata nélkülözhetetlen a szerkesztésnél, mozgását az egérkurzor mutatja, amely a szövegterületen I alakú, a beszúrás helyét mutatja. Egyébként átalakul ferde nyíllá, például rámutathatunk menüre, ikonra, azután kattintással ki is választhatjuk. Képen való kattintás a képet kijelöli, ekkor az egérkurzor alakja szintén megváltozik, majd a kép keretén kettős nyíllá válik, ilyenkor a kép kerete változtatható. Szövegkurzor A szövegkurzor álladóan villog, amely a beszúrás helyét mutatja. Az egérrel a szövegkurzort áthelyezhetjük az egérrel a beszúrás helyén kattintva. Menüsor

33

A menüsor menüi további legördülő menüket tartalmaznak. A fontosabb almenük ikonok formájában is megtalálhatók az eszközsorban.

34

A Word for Windows A Word for Windows (WinWord) a legelterjedtebb szövegszerkesztő program a Windows 95 rendszerhez. Segítségével szerkeszthetünk leveleket, hivatalos iratokat, feljegyzéseket, egyszerűbb meghívókat, feliratokat, vagy akár teljes könyveket is. Nagyon sok funkciója van, az automata lapszámozástól kezdve a táblázatok készítésén át egészen az iniciálékig. Ezekkel egy egész könyvet meg lehetne tölteni, vannak is nagyon jó könyvek a témában (lásd: ajánlott irodalom), ezért mi itt csak a legeslegfontosabb, legalapvetőbb, azonnal használható pár képességére térünk ki. Általában jó taktika először a szöveget csak simán begépelni, és utána kezdeni azt szépítgetni.

Új dokumentum A File/New (Fájl/Új) menü kiválasztásakor jelenik meg a New párbeszédpanel a Template (Sablon) listával. Alapértelmezésként a Normál sablont ajánlja fel a WinWord, melynek elfogadására nyomjunk OK-t. A program indításkor szintén üres lappal (új dokumentummal) kezdünk.

Dokumentum eltárolása A File/Save As... (Fájl/Mentés másként) menüpont kiválasztásával történik a tárolás. Kiválasztjuk a dokumentum helyét (a könyvtárat) és nevet adunk neki.

Már meglévő dokumentum betöltése File/Open... (Fájl/Megnyitás…) menüpont kiválasztásával töltjük be a kívánt dokumentumot. Ugyanúgy, mint a kimentésnél, itt is ki kell választanunk a könyvtárat és a kivánt file nevét.

Kivágás/bemásolás Az egérrel kijelölt szövegrészt módosíthatjuk vastag betűre, ha a „Bold” ikonon (B vagy F), dőlt betűre, ha az „Italic” ikonon (I vagy D) és aláhúzott betűre, ha az „Underline” (U vagy A) ikonon kattintunk. Az Edit/Cut menü kiválasztásával vagy a Ctrl-X megnyomásával a kijelölt dokumentum megszűnik, de a Clipboard-ra kerül, és onnan másolható tovább az Edit/Paste segítségével. Az Edit/Copy menü kiválasztásával vagy a Ctrl-C megnyomásával kattintva a kijelölt dokumentum a Clipboard-ra kerül másolás céljából. ' Az Edit/Paste menü kiválasztása vagy Ctrl-P megnyomása, vagy az ikonon való kattintás a Clipboard tartalmát a kurzor pozíciójához másolja. A Ctrl-Z (visszavonás) parancs hasznos lehet a szerkesztési műveleteknél.

Betűméret és betűtípus A kijelölt szövegrész tulajdonságait az eszköztáron a megfelelő legördülő menükkel változtathatjuk. Ezek megtalálásában nagy segítségünkre lehetnek a “tooltip”-ek, a kis sárga hátterű feliratok, amik az egér által éppen mutatott kezelőszerv rövid leírását adják.

35

Nyomtatás A Fájl/Nyomtatás menüponttal küldhetjük a már megszerkesztett dokumentumunkat a nyomtatóra.

36

RIS, PACS. Filmnélküli radiológia Digitális kontra analóg Adatokat, ezen belül képeket, alapvetően két formában tárolhatunk: analóg és digitális formában. A röntgen diagnosztikában keletkező képek, ritka kivétellel (pl. átvilágító videó jele) digitálisak. A rtg-filmen ugyanis a kép molekuláris szinten digitális, hiszen az emulzió molekulái két állapotban létezhetnek: vagy fénygerjesztetten, vagy érintetlenül. Ennek megfelelően hívás után vagy feketék lesznek, vagy nem. Az ultrahang, DSA, CT, MRI, szcintigráfia képalkotása köztudottan digitális. Konvenció csupán, hogy ezen adatokat rtg vagy Polaroid filmen, video szalagon, hőpapíron tároljuk, számítógépes feldolgozás számára hozzáférhetetlen formában. A rtg-filmen való tárolás fizikailag digitális ugyan, de a számítógép szempontjából - analóg, tehát gyakorlatilag ide sorolandó. A kép lehet álló vagy mozgó, lehet fekete-fehér vagy színes, lehet kétdimenziós és háromdimenziós (CT, MR, holográfia), különböző felbontású, színmélységű, képváltási frekvenciájú (sebességű), néma vagy hangos (szívhangok, Doppler jel, stb.), tömörített vagy nem. Az anyaggal ellentétben, mely nem vész el csak átalakul, a kép információ tartalma bizony elvész nem megfelelő felvétel, tömörítés, rögzítés, tárolás, olvasás, hibajavítás vagy továbbítás technika esetén. Az irodalom feldolgozása során szembetűnő volt, hogy az 1986 és 1992 között megjelent cikkek döntően szkeptikusan tekintenek a digitális radiológia eszköztárára, jobbik esetben egyenértékűnek találták a digitális és hagyományos képek diagnosztikus értékét. Az 1992 után megjelent anyagok szinte kivétel nélkül jobbnak értékelik a digitális képalkotást a hagyományoshoz képest. Ez magyarázható részben egy szemléletváltással is, elsősorban azonban a digitális képakvizíció, tárolás és megjelenítés eszköztárának rendkívül gyors fejlődésével. Néhány év alatt több generációnyi váltás történt a technikában, ami drasztikus képminőség javulást eredményezett. Gondoljuk végig, mi indokolja a digitális képalkotás és kezelés alkalmazását a radiológiában és mi szól ellene. Előnyök: 1. A digitálisan tárolt kép manipulálható a monitoron, ezzel a diagnosztikus folyamat eredményesebbé tehető (elsősorban az ablakozási technika segítségével). Közvetlenül végezhetők mérések a monitor képernyőjén (szívnagyság - gondoljunk csak a hagyományos rtg felvételek bizonytalan nagyítására, kerület, terület, sugárabszorpció, átlagszámítás. Alkalmazhatók különböző filterek, matematikai eljárások, élesítés, simítás, subsztrahálás, kontraszt változtatás, stb.). 2. Az információ módosulás és veszteség nélkül tárolható évtizedekig. 3. A képi információt szöveges megjegyzésekkel (lelet), adatokkal tehetjük teljessé (labor). 4. A kép a felvételt követően azonnal megtekinthető, nincs szükség előhívásra. 5. A digitalizálók nagyságrendekkel nagyobb expozíciós tartományokban dolgoznak a film emulziójához képest. Ez azt jelenti, hogy nincs felül vagy alul exponált felvétel, nincs felvétel ismétlés, legfeljebb jobb vagy gyengébb jel/zaj viszony a kiolvasott képen. 6. A kép és a lelet mindig azonnal visszakereshető.

37

7. A digitálisan tárolt kép helyigénye minimális, fizikailag alig mérhető. 8. A képek más számítógépnek elküldhetők (pl. modem segítségével akár egyszerű telefon vonalon is). Így konzultációkra is lehetőség nyílik (pl. ügyeletben a supervisorral), ha az orvosok otthonukban és munka helyen is rendelkeznek számítógéppel. 9. A képkészítés és a képtárolás költségei a hagyományos film készítés és tárolás költségeinek csupán töredéke. Ez mozgó képre is érvényes, de kisebb költség megtakarítást jelent. 10. Az osztályokon a kiszolgáló személyzet létszáma csökkenthető. 11. Csökken az emberi tévedésekből származó hibák lehetősége és száma (pl. rosszul exponált film, szakszerűtlen archiválás miatt visszakereshetetlen filmek). 12. Minőségromlás nélkül korlátlan számú másolat készíthető. Egy adott felvétel egyidőben párhuzamosan több helyen is nézhető (rtg, műtő, diák oktató labor, osztály, stb.). 13. Tudományos feldolgozásra kiválóan alkalmas a digitális képbázis és a hozzátartozó szöveges adatbázis. A ritka korképek felvételei országosan kigyűjthetők és elemezhetőek. Egyedülálló oktató képanyag válogatható össze. 14. Ígéretesnek tűnik a jelenleg fejlesztés alatt álló alakfelismerő diagnosztikus programok alkalmazása, melyek levehetik a jövőben a rutin munka terhét a radiológusok válláról. 15. Különböző eljárásokkal nyert eltérő felbontású és gradációjú képek egységes platform alá vonhatók, a speciálisan erre a célra elfogadott DICOM-3 radiológiai képi kommunikációs szabvány által. Így egységesen tárolhatók és feldolgozhatók a képek. 16. A korszerű digitális gépeknek és az elmaradó felvétel ismétléseknek köszönhetően csökkenthető a populáció sugárterhelése. 17. A PACS (Picture Archiving and Communicating System) rendszerek bevezetését követően a radiológiai munka felgyorsul, ezáltal a betegek bennfekvésének ideje jelentősen (20-30%) lerövidül. 18. Minden beteg akár zsebében is hordhatja a saját vizsgálati anyagait, képeit floppy-n vagy kazettán. 19. A havi, negyedévi, évi statisztikák könnyűszerrel elkészíthetők egy alkalmas program segítségével. 20. Kevésbé terheli a környezetet mint a hagyományos technika a vegyszereivel, kiselejtezett filmjeivel és óriási energia igényével. 21. Utólagos hardcopy (film) készítés esetében képkiegyenlítés segítségével, egyszerre ábrázolhatók a magas és alacsony denzitású képletek (pl. lágyrészek és csontok) egy felvételen, továbbá a laser kamera beállításai optimalizálhatók a képtartalomnak megfelelően. Hátrányok: 1. Magas beruházási költségek, melyek csak évek múlva térülnek meg. 2. A képnyerés szükségszerűen digitális kell hogy legyen, különben a rtg-filmes munka költségeihez hozzáadódik a képdigitalizálás és képtárolás járulékos költsége, ahelyett, hogy helyettesítené azt.

38

3. Az összes érintett munkahelyen, osztályon monitorokat kell elhelyezni, hálózatot kiépíteni, a személyzetet felkészíteni. 4. A képmegjelenítő új hibaforrásként lép be (rosszul beállított monitor). 5. Igen nagy átképzési kényszert jelent. Az orvostársadalom, ezen belül a radiológusok, ellenállásával is számolni kell. 6. Helytelen képmanipulálás patológiát szimulálhat (pl. erőteljes élkiemelés, túl szűk ablak), ami diagnosztikus tévedésekhez vezethet. 7. Túl alacsony expozíciós sugárdózis hatására (ALARA elv szem előtt tartása = As Low As Reasonable Achievable) romlik a kép jel/zaj viszonya és a képtartalomban zavaróvá válhat a zaj, mely csökkenti a kép diagnosztikus értékét, ezzel ismétlést indukál, azaz a sugár „spórolás” végeredményben nagyobb összdózist produkálhat vagy diagnosztikus tévedéshez vezethet. 8. Feleslegessé válnak munkahelyek - munkanélküliség indukáló hatás. 9. A rendszer meghibásodása esetén semmilyen adat hozzá nem férhető, tehát megbénul az osztályos munka. Nagyfokú hardver függőség. 10. Az esetleges áramkimaradások, hálózat túlterhelésekkel szemben, vírusfertőzések ellen védeni kell a hálózatot.

RIS, PACS Ha a képünk már digitális kézenfekvő, hogy azt digitális formában szeretnénk továbbítani a leletezés vagy konzultációk színhelyére, a sebészeti műtőbe és digitálisan szeretnénk tárolni. Ennek a feladatnak a lebonyolításához hálózat, megfelelő eszközök és programok kellenek. Röviden ismertetjük a hálózatok hardver (eszköz) és szoftver (program) oldalait. Topológia: Topológián a számítógépek összekötésének módszerét értjük. A legelterjedtebbek: Sín (busz)

Fa

Gyűrű

Csillag

Teljes háló

Fizikai adatátviteli közegek: • Koaxiális (antenna) kábelek • Sodrott érpár (telefon vonal) • Üvegszálas kábel • Elektromágneses hullámok (műholdas, GSM összeköttetés) • 220 Voltos hálózat • agyhullámok (csak viccelek) Protokollok sebessége: A protokoll az a „nyelv” amivel a számítógépek egymással közlik a továbbított adatok felépítését (pl. a képsor kezdete és vége, hibajavító kód használata) és saját állapotukat (foglalt, szabad, nyomtat, stb.) jelzik a többi számítógép felé. A hálózatba kötött

39

számítógépek különböző operációs rendszerek alatt működhetnek (UNIX, Macintosh, DOS, Windows klónok). A hálózati protokollnak ezért futnia kell az összes rendszerben. Az elterjedtebb protokollok sebessége és az egy lokális hálózaton belül összeköthető számítógépek száma változó. Az egyszerűbb protokollok 2.5 MB/s adatátviteli sebességgel rendelkeznek és 255 számítógépet tudnak kiszolgálni (pl. Arcnet), a modernebbek sebessége a 100 MB/s-ot is meghaladja korlátlan számítógép kiszolgálási lehetőséggel (pl. FDDI), jelenleg már fejlesztés alatt vannak az 1500 MB/s-os hálózatok. A különböző hálózati topológiáknak, adatátviteli közegeknek és protokolloknak más-más előnyük és hátrányuk van (hibatűrő képesség, sebesség, elektromágneses zaj elleni rezisztencia és zajkeltés, összeköthető számítógépek száma, költség, felhasználó barát kiképzés, szerviz igény, stb.) Ezek részletes tárgyalása ezen a helyen nem lehetséges, azonban annyit érdemes megjegyezni, hogy a gyakorlatban a legrugalmasabban kihasználható elrendezés a csillag topológia, érdemes törekedni a minél gyorsabb, képtovábbításra is alkalmas hálózat építésére (min. 100 MB/s), az adott környezethez igazodó (pl. távoli telephelyek esetében a mikrohullámos összeköttetés olcsóbb lehet egy kábel lefektetésénél) kivitelezésben. A hálózati elemek cseréje lényegesen többe kerül, mint eleve megfelelő sebességű hálózat telepítése. Ne forduljon elő az a helyzet, amikor az orvosnak negyedórákat várnia kell a képekre a hálózat leterheltsége miatt, mert esküdt ellenségévé válik a filmnélküli radiológiai osztály gondolatának. Egyáltalán nem mindegy hogy milyen céllal archiválunk. Hiszen ha öt év múlva szeretnénk idegensíkú rekonstrukciót végezni a CT vizsgálatból, akkor a nyers mérési adatokra lesz szükségünk, melyek kb. 20-szor annyi tárkapacitást igényelnek, mint a belőlük rekonstruált képek. Ha csak a képeket archiváljuk, tegyük-e el a negatív képeket is vagy csak a pozitívakat? Ha csak a pozitívakat, akkor esetleg csak az elváltozást kinagyítva? Selejtezzünk-e, mit és milyen időn túl. Talán ne is tároljunk, hanem adjuk oda a betegnek (vissza hozza-e?). Sok kérdés, melyekre a választ a gyakorlat tudná szolgáltatni. Képméret Néhány példán szemléltetjük a kezelendő információ mennyiséget: egy A4-es oldalon lévő szöveg kb. 0.002 MB (Megabájt, azaz egymillió bájt; 1 bájt = 8 bit; 1 bit, azaz bináris digit, egyesnek vagy nullának felel meg), egy 1280x1024 mátrixú fekete-fehér kép 1.3 MB, egy ugyan ekkora 24 bit színmélységű, azaz 17 millió színű színes kép 4 MB, 1 perc hifi minőségű stereo zene kb. 10 MB, 1 perc tömörített VHS minőségű film kb. 10 MB, egy másodperc tömörítetlen S-VHS minőségű film (25kép/sec, 768x576 képpont, 24 bit szín) 30 MB!!! és így tovább. A képi diagnosztika szempontjából alapvető kérdés, hogy hány biten tároljuk a képeket, ugyanis ez határozza meg, hogy a szürke skálánk hány lépcsővel rendelkezik. Ha 12 bitről (212=4.096 lépcső) korlátozzuk a mélységi felbontást 8 bitre (28=256 lépcső), akkor a kép csak közel fele annyi tárkapacitást fog igényelni, elvileg azonban ezzel értékes információt veszíthetünk. Különböző vizsgálatokból kiderült hogy a 8 bit mélységű digitális kép azonos vagy jobb a teljes mélységű analóg filmnél, hiszen a film 4096 lépcsőjéből az emberi szem úgyis csak 32 lépcsőt láthatott a nézőszekrényen, miközben a digitális képet egy szűk ablakkal végigpásztázhatta. Kiderült továbbá az is hogy a 7 bites képek minősége még nem befolyásolja hátrányosan a diagnosztika pontosságát. 6 bites mélységnél azonban hirtelen leromlott a találati pontosság. Tehát leszögezhetjük, hogy a napi gyakorlatban többnyire elegendő a 8 bit képmélység.

40

Képméret

8

Képméret

4 bit

8 pixel

16

16

2 bit 8 pixel 8 x 8 x 2 = 128 bit

4 bit

2 bit 8 pixel

16 pixel 16 x 16 x 2 = 512 bit

8 x 8 x 4 = 256 bit

16 pixel 16 x 16 x 4 = 1024 bit

A kockák mélysége az adott bit mélységgel kifejezhető szürke fokozatok számát mutatja, pl. 4 bit = 24 = 16 lépcső.

A 256 szürkeségi fokozat bőven elegendő, amennyiben a CT-ben használatos ablakozási technikát alkalmazzuk. Az emberi szem, fiziológiájánál fogva, 32 szürke fokozatnál többet nem képes megkülönböztetni (eddig ennyi lépcsőt láttunk minden röntgen felvételen). Tehát a 256 lépcsőnek egyszerre 16-32 fokozatát érdemes a monitoron megjeleníteni. Így egy szűk ablakkal végig lehet pásztázni a rendelkezésre álló tartomány egészét az rtg-filmekénél jóval nagyobb kontrasztosság mellett. Ez fokozottan igaz a lágyrészek alacsony kontraszt különbségeire. Durva becslés alapján egy nagy forgalmú radiológiai osztály napi tárigénye adatkompresszió nélkül kb. 2 GB. Ez évi 754 GB (1Gigabájt = 1024 MB = 1.073.741.824 bájt). (Bécsben több mint 2 éve működik a Danube Hospital-SMZO-ban egy komplett PACS rendszer. Náluk az 560 akut ellátású ágyhoz kötötten évente 300-400.000 felvétel születik 0.7-1 Tbyte háttértár igénnyel. A napi képmennyiség 5-6 GB, a hálózat napi forgalma 15-20 GB! A Tokyo Hitachi Hospital-ban hasonló adatforgalmat bonyolítanak le naponta. Londonban a Hammersmith kórházban a két egyenként 2 TB kapacitású egyszerírható optikai jukebox 20 éves képmennyiség tárolására lesz képes).

RIS, PACS lehetséges felépítése Régebbi képek visszakeresési igénye A radiológiai intézetek jövőbeli képarchiváló (PACS = Picture Archiving and Communicating System) és információs (RIS = Radiological Information System) rendszeréről szeretnék néhány gondolatot kifejteni. A PACS döntően a digitális képek kezeléséről, tárolásáról gondoskodik, miközben a RIS bonyolítja a beteg felvétellel, leletezéssel, számlázással, anyagbeszerzéssel, osztály üzemeltetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat. A két rendszer közötti határ lassan összemosódni látszik, mivel a piaci kínálatban egyre több kombinált rendszer található. A fentiekből következik, hogy a PACS lényegesen hardver igényesebb, mint a RIS, azaz az osztály hálózati forgalmát nem a RIS betű és számadatai határozzák meg, hanem a PACSban keringő hatalmas méretű (akár 20-50 MB-os!) képek. Amint azt a kiterjedt felmérések bizonyítják a radiológiában keletkezett és learchivált képek (nem leletek!) visszakeresési igénye gyors ütemben csökken az idő múlásával és például 1 év múlva 5% alá esik. A betegek döntő többsége egy adott betegség kapcsán időben viszonylag szűk tartományban jelentkezik a gyógyintézetekben, amit esetleg több éves szünet is követhet. Természetesen a PACS bevezetésével a visszakeresési igény növekedni fog. Hiszen ma a radiológus sokszor eleve meg sem próbálja visszakerestetni a szükséges régebbi felvételeket - „Kár az időért és fáradságért" - hisz úgy sem lesz meg. A tudományos

41

feldolgozás igénye pedig a technikai lehetőségek birtokában fog igazán kivirágozni. Mindezt azért tartom fontosnak részletezni, mivel a PACS gyártók egy része azzal igyekszik elkápráztatni a radiológusokat, hogy az ő rendszerében bármely kép 1020 másodperc alatt kikereshető. Ez technikailag könnyedén megvalósítható, de szakmailag szükségtelen és hatalmas költségnövekedést eredményez. Átlagos hozzáférési idő

100 80 60 40 20 0 0 év

1 év

2 év

3 év

képek visszakeresésének igénye Az adatok eléréséhez szükséges időt nevezik a Ábra .... A learchivált az idő függvényében. számítástechnikában hozzáférési időnek. Ez merevlemezek esetében a legrövidebb: 10-20 ezred másodperc, mivel lemezes adathordozókon az adatok koncentrikus körpályákon vannak cirkulárisan elhelyezve, ezért elérésükhöz az író-olvasó fej a megfelelő sávba való pozícionálása szükséges csupán, ami ezred másodpercek alatt kivitelezhető. A szalagos egységeken az adatok egymás után vannak rögzítve. Ebből kifolyólag legrosszabb esetben az egész szalagot át kell csévélni, amennyiben az adatok éppen a szalag másik végén találhatók, ami akár 1-2 percig is eltart, de még mindig gyorsabb, mint egy archívumból "kibányászni" egy régi felvételt. A szalagos egységek átlagos hozzáférési ideje fél perc.

Hibrid PACS a gyakorlatban A számítógépes rendszer tökéletesen el tudná látni a feladatát például a következő képen: amint a beteg megfordul a radiológiai osztályon, azaz összefut a RIS-el (Radiologic Information System), felveszik az adatait és kinyomtatják a névre szóló, vonalkódot tartalmazó, öntapadós matricáit - a rendszer automatikusan leellenőrzi az adatbázisában, hogy vajon korábban megfordult-e az adott helyen a beteg. Ha igen akkor letölti az előző kórlapjait, képeit, labor eredményeit a különböző adathordozókról egy központi gépre. Mindez időben véget ér mielőtt a beteget egyáltalán megvizsgálnánk (a hasonlóan felépitett rendszerek esetében ez az idő kb. három perc). A vizsgálatot követően a radiológus egy gombnyomásra elővarázsolhatja az előkészített információkat. A friss képek és leletek a soron következő hordozóra lennének elmentve. A képarchívumnak mindenképpen automata szerkezetnek kell lennie, mely a lokális hálózatba (LAN = Local Area Network) kapcsolt gépek mindegyike számára hozzáférhető. Az automatában több meghajtónak kell lennie, egyrészt az aktuális kazetta kezelésére, másrészt terminálok különböző igényeinek kielégítésére. Itt a teljes archiváltság és az olcsóság a fő szempontok. Tehát alapvetően mágnes szalagokra épülhet. Ezek egységenkénti kapacitása elegendően nagy: (10 GB 8mm-es helical scan, 50 GB DV szalag, 330 GB Ampex szalag), ezért egy nagyobb osztály 10 éves adatkompresszió nélküli tárigényét kb. 40500 db kazetta kielégítheti. Átmenetileg (1-2 évig) a képek a gyors hozzáférést biztosító, újrahasznosítható, de relatíve drága MOD lemezeken tárolhatók. Ezek után automatikusan át lennének másolva 8mm-es kazettákra és a felszabaduló MO lemezek ismét vissza kerülnének a körforgásba. Ampex szalag esetében az átmeneti tárnak nincs különösebb jelentősége, mivel a keresés sebessége elegendően nagy (60 MB/sec). A tároló eszközök gyors fejlődése előrevetíti, hogy 2-3 év múlva a jelenleg legkorszerűbb médiumok is teljesen elavulttá válnak, azaz visszaforgatásukra nem fog sor kerülni. Ebből egyenesen következik, hogy erre nem kell törekednünk minden áron, inkább már ma is olcsó megoldásokat preferáljunk.

42

A napi munkához, leletezéshez gyors hozzáférésű, központi gépre telepített, 4-10 Gigabájtos merevlemezre van szükség, vagy winchester tömbre. (Londonban a Hammersmith kórházban erre a célra 40 GB array-t használnak, ahol a teljes képanyag a leletezésig megtalálható 1:2 reverzibilisen (lásd később) komprimálva). A termináloknak rendelkezniük kell 100-500 Mbájtos merevlemezzel, hogy a szerverről és központi automata-váltóról lekért képeket le tudják a leletezés idejére tárolni. A monitorról megleletezett képek a lelet szövegével együtt automatikusan rákerülnének a soron következő Ábra … . Képarchivum lehetséges felépitése kazettára, lemezre. A munkanap végeztével a (Tim Chunn: Electronic archiving of radiology images. szerver merevlemeze letörölhető. Az átmeneti Imaging World. 1996) tárolást azért érdemes központi, minden munkaállomás számára hozzáférhető, gépen megoldani, mert így a leletezés bármely ponton kezdeményezhető és nem csak az adott vizsgálatra kijelölt munkahelyen, pontosabban nem igényel felesleges képtovábbítást. A CD-ROM fejlesztések azonban megkérdőjelezhetik néhány éven belül a MOD vagy helical scan kazetták létjogosultságát. Figyelembe kell vennünk, hogy az eszközök kapacitása ugrásszerűen növekszik, a képeket elégséges szelektíve tárolni, a kötelező képmegőrzés csupán öt év, a tudományos archívum nem igényel külön tároló kapacitást és léteznek már valós idejű adatkompressziós eljárások, melyek teljesen észrevétlenül a háttérben működnek. Ekkor egyértelművé válik, hogy egy automata váltó, mely 100 adathordozót képes kezelni, 5 évre ki tudja elégíti egy nagy forgalmú radiológiai osztály tárigényét! Öt év elteltével pedig egészen más perspektívából fogunk beruházni a következő öt évre! DICOM-3 A képi adatbázis kezelése magas követelményeket állit a számítógépes hálózattal szemben is. Nagyon fontos megkövetelnünk a hálózatba kötött diagnosztikus készülékeknél szabvány adatcserélő felület (interface) jelenlétét. Ezt ma a nemzetközileg elfogadott DICOM-3 protokoll testesíti meg és biztosítja azt, hogy a diagnosztikus berendezéseink kommunikálni tudjanak egymással, azaz kompatibilisek legyenek. Így elkerülhetővé válnak az inkompatibilitási problémák a különböző gyártók termékei között és szükségtelenné válnak a nagyon költséges megoldások, amikor különböző illesztő programok segítségével kényszerülünk a diagnosztikus eszközeinket hálózatba integrálni. A megfelelő technikai eszközök alkalmazásával megegyező fontosságú a munkafolyamatot szabályozó program felépítése, felhasználó barátsága, ezen áll vagy bukik egy tökéletes rendszer használhatósága (beteg adat, kép, lelet, hangfelvétel, automatikus mentések, vírusellenőrzés, jogosultságok menedzselése, felhasználó barát környezet, stb.) A tapasztalatok azt mutatják, hogy megváltozik a PACS rendszerekkel felszerelt osztályok munkamenete: nincsenek elfekvő vizsgálatok, a leletezés gyakorlatilag azonnal követi a vizsgálatot, a klinikusok kb. 10-15%-kal ritkábban igénylik a radiológus konzultációját és ennek ellenére gyorsabban döntenek, így a betegek átlagos bennfekvési ideje jelentősen lerövidül, akár 20-30%-kal is! A PACS bevezetése tehát gazdaságilag is megtérül a filmes

43

munka költségeinek eliminálásával és a betegek bennfekvési idejének jelentős lerövidülése által. Érdekes módon a vizsgálatok bizonyítják, hogy a monitorról történő képelemzés, a digitális postprocessing, ZOOM, stb. igénybevétele miatt több időt igényel a nézőszekrényes filmkiértékelésnél. A leletezés kb. 1 perccel több időt igényel a digitális felvételek kiértékelésénél a róluk készült hardcopy filmek kiértékeléséhez képest, vagy egy másik felmérés szerint a monitorról történő leletezés majdnem négyszer annyi időt vesz igénybe, mint a nézőszekrényes. Ezt is érdemes figyelembe venni egy rendszer kihasználtságának megítélésénél. Előre definiált szűrők és ablak beállítások használata a különböző testrészek esetében jelentősen csökkentheti a leletezés időigényét. Még meglepőbb az, hogy a postprocessing több vizsgálat alapján nem befolyásolja döntően a digitális képek diagnosztikus értékét. A kontrasztosság növelése, az élkiemelés növelik a képen a zaj jelenlétét is, talán ezzel magyarázható a kissé váratlan eredmény. Az ablakozási technika azonban egyértelműen hasznosnak bizonyult. Fontos szempont az adatbiztonság. A beteg adataihoz csak jogosult személyek férhetnek hozzá és ez vonatkozik a képekre is. A leletező orvos felé az információt egy új eszköz közvetíti: a képcső. A rosszul beállított (kontraszt, fényerő, felbontás, képfrissítés) monitor nem csak fárasztja a szemet, de elfedheti az értékes diagnosztikus információt és tévedéshez vezethet. Bizonyos hogy a 2048x2048 mátrixú monitor minden esetben a hagyományos filmmel megegyező értékű képet ábrázol, de a mindennapi gyakorlatban többnyire elegendő ennek a felbontásnak a fele is. Az alkalmazott monitorok száma 2 és 6 között, méretük 14” és 21” között szokott lenni, ami inkább a radiológusok szokásaihoz igazodik (egyszerre egy teljes képsorozat megjelenítési igénye nagy felületen) és nem a fizikailag megkívánt és elegendő monitor számhoz. Például Londonban a Hammersmith kórházban 4 db 1536x2048 felbontású 275 cd/m2 fényerejű monitorból álló monitor mezőt és egyszerűbb 1152x882 200 cd/m2 fényerejű szimpla monitorból álló megjelenítőket használnak évek óta jó eredménnyel a digitális képek kiértékeléséhez. A radiológiai osztályokon bevált képviziteket is szükséges egy PACS rendszer keretein belül megoldani ahhoz, hogy a megszokott munkamenetet ne borítsuk fel feleslegesen. A leválogatott képeket a konferencia szobában lévő terminálra érdemes kiküldeni a vizitet megelőzően. A rolloszkópok gyors képváltását egy alkalmas szoftverrel tudjuk utánozni, mely a következő képet egy köztes memóriába előre beolvassa és gombnyomásra azonnal meg tudja jeleníteni. Tervezés A digitális radiológia megvalósításának legkomolyabb akadálya az egészségügy szűkös anyagi háttere. Hiszen ma már pontosan tudni lehet, hogy adott helyen az adott feladat ellátására milyen típusú eszközökre lenne szükség. A teljesen digitális PACS rendszer beruházási költsége tízmillió forint nagyságrendű és ehhez hozzáadódik a digitális képeket készítő rtg készülékek ára. Számomra is világos, hogy a jelen gazdasági helyzetben ez nem járható út hazánk összes diagnosztikus intézménye számára, de a jövő mindenképpen ez. A számítástechnika fejlődési üteme 2-3 évente elavulttá teszi a beruházásainkat. Ez persze nem azt jelenti, hogy meg kell várnunk ameddig ez a folyamat lelassul (úgy tűnik az elkövetkező 20 év be van biztosítva), hanem azt, hogy ma a tervezés során a három év múlva szokványos adatforgalomra, a holnapi kivitelezésnél a közeljövő kihívásaira kell felkészülnünk. Különben eleve elavult rendszer bevezetésén fogunk fáradozni.

44

Jövőkép A hardver fejlődés kényszeríttette a szoftver fejlesztőket először a grafikus felületű programok fejlesztésére, majd mind több funkció (levelezés, fax, számvitel, zene és videó rögzítés, karakter felismerés, kérdőív feldolgozás, stb) integrálására. Párhuzamosan több cég fejlesztései irányulnak a beszélt nyelv felismerésére. Rövidesen szóban fogjuk irányítani a számítógépeket és a radiológus a leletét nem tollba, hanem számítógépbe mondja majd. A tagolt beszédet megkövetelő kissé lassú IBM-féle rendszertől, a gyakorlatban is jól hasznosítható folyamatos beszéd felismerésére képes Philips rendszertől, amely találati pontossága egy kezdeti 3-4 órás betanítási időszak után eléri a 95-97%. Elhangzanak ugyan aggodalmak azzal kapcsolatosan, hogy mi van a maradék 5%-al, hiszen a hibás felismerés a beteg életébe is kerülhet. A helyzet ennél jobb: a lelet szövegét mielőtt az az orvos kezébe visszajutna, gépírónők összevetik a hangfelvétellel és manuálisan javítják. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag 99.9% pontosság érhető el. Természetesen továbbra is az orvos felelőssége és kötelessége marad, hogy aláírás előtt elolvassa a leletet. A jogi vitákat megelőzendő még az sem tűnik abszurdnak, hogy a hangfelvételt magát, felbontásában korlátozva és tömörítve, a képpel együtt tároljunk. A hatalmas számításigényű feladat a kézírás felismerése is kezdeti formában, de megoldódni látszik. A következő lépést talán a globális kommunikáció és a természetes programozási nyelvek jelenthetik. Az abszolút idealizált jövő talán az, hogy majd otthon, vagy autóban, vagy a tóparton ülve fognak dolgozni a radiológusok és a magasan kvalifikált szakasszisztensek által készített standardizált felvételek, a betegre vonatkozó minden egyéb információval együtt, GSM vagy műholdas rádió telefonon keresztül fognak megérkezni a számítógépek képernyőjére a különböző kórházakból. A kész leletek pedig visszakerülnek a kiértékelést kezdeményező kollégákhoz. A háromdimenziós vizsgálati technikák bevezetésével (pl. 3D ultrahang, CT, MR) átalakulhat az ügyeleti rendszer is, hiszen az ultrahangot elvégezheti a szakképzett szonográfus és az adatokat továbbíthatja az ügyeletes orvos otthonába, ahol az a számítógépe monitorán tetszőleges idegensíkú rekonstrukciót készíthet az adattömbből, mintegy újból „megvizsgálva” a beteget. A lelet ugyancsak digitális formában kerül vissza a kórházba. Így akár egyszerre több kórházban is ügyelhet az adott szakorvos vagy egy speciális problémával meg lehet keresni egy tengeren túli specialistát és kikérni véleményét percek alatt. Hagyományos képfeldolgozás költségei. Egy korszerű radiológiai osztály manapság rendkívül változatos vizsgálatok végzésére van felkészülve. A hagyományos röntgen vizsgálatokon túl, melyek a modern módszerek birtokában is a képek kb. 70%-át szolgáltatják, ultrahang, CT, MR, izotóp stb. vizsgálatokból származó képek tömege születik nap mint nap. Vegyük alaposabban szemügyre a költségek oldalát. Hasonlítsuk össze a hagyományos filmes munkavégzés költségeit és a digitális radiológia becsült költségeit. Az 1994-1997 időszakban bekövetkezett gazdasági változásoknak köszönhetően (infláció, adó kulcsok változása, vámtarifák emelése, sorozatos forint leértékelések, stb.) a film négyzetméterének ára kb. háromszorosára növekedett meg! És akkor még nem számoltuk a hívó automaták amortizációját, szervizigényét, villany és víz számlát, rtg-kazetta, fólia költségeit; nem vettük figyelembe a megszűnő kép és lelet archívumok fenntartásának költségeit, a fölöslegessé váló asszisztensek bérét.

45

Jelenthet valamit hogy éppen a hőpapír, Polaroid, röntgen filmek gyártásában érdekelt cégek járnak élen a digitális képakvizícióban és képtárolás technikai fejlesztésében. Ők már felismerték ennek elkerülhetetlenségét és igyekeznek nem elveszíteni vezető pozíciójukat e területen. De elég kitekinteni a világba, ahol roham léptékkel terjednek a digitális fényképezőgépek (minden tizedik eladott fényképező gép 1997-ben digitális volt Japánban és Amerikában) és DV videó kamerák és egyértelművé válik, hogy a fejlődés ebbe az irányba mutat. A digitális képtárolás nagyságrendekkel (kb. 100-szor) olcsóbb a hagyományos filmes munkához képest. A szalagos adathordozók jelenleg a legolcsóbbak, utánuk következnek az optikai adattárolók, ezeket követik a magneto-optikai eszközök és a winchesterek. A radiológiai osztály költségei azonban nem csak a filmkidolgozás költségeiből állnak, hanem pl. a diagnosztikus berendezések szerviz kiadásaiból és az épület fenntartásához szükséges pénzből. Ez utóbbiak nem csökkennek a „filmnélküli” osztályon sem. Ezért a gyakorlatban jó esetben 23-szor kisebb költséggel lehet üzemeltetni a radiológiát digitálisan (egy kezdeti hatalmas beruházást követően!) Ez hatalmas mennyiségű információ, melyet nem csak biztonságosan kell tárolni, de melynek naprakészen hozzáférhetőnek kell lennie. Arra, hogy ennek a követelmény rendszernek hogyan lehet eleget tenni, a továbbiakban derül fény. Jukebox A kezelési komfort szemszögéből fontos, hogy az adathordozók automatában való tárolása és automata cseréje megoldott legyen. A megbízhatóság szempontjából azokban az eszközökben, melyek emberi beavatkozást igényelnek használatuk során, az adathordozók nagyobb sérülésveszélynek vannak kitéve, mint az automata lemez-kazetta cserélő berendezések (jukebox-ok) esetében. A mai automaták a cserét 6-8 másodperc alatt végzik el, és száznál több adathordozó tárolására alkalmasak ezzel 10-20 Terrabájtnyi (egy Terrabyte = 1024 Gigabájt) tárolókapacitást biztosítva a felhasználóknak. A meghibásodások közti idők az automaták esetében kb. 25-30.000 óra, vagy 250.000 hordozó csere, folyamatos "nyúzó próba" szerű üzem esetén! Újabban, mivel a szalagos egységekre és az optikai adathordozókra történő rögzítés lassúbb a merevlemezekénél, a jukeboxokban harddisk-et használnak átmeneti (cache) tárolónak, tehát kifelé a jukebox winchesternek megfelelő sebességgel viselkedik írásnál. A jukeboxokba egyszerre több meghajtót is építenek (akár 40 is) és 1-8 liftet, mely cseréli a meghajtókban a kazettákat illetve a lemezeket. Így egyszerre sok felhasználó szerteágazó igényét ki lehet elégíteni fennakadás nélkül. Adatvesztést okozó események A statisztikai adatok szerint a pótolhatatlan adatok elvesztésével járó hibákat 85%-ban emberi tévedés vagy szándékos cselekmény okozza és csupán 15%-ban hardver hiba (ezen belül 75% a tápegységben keletkezet zavarok)18. Az American Power Conversion cég

46

felmérése szerint az energia ellátás zavara (nem derül ki vajon a szándékkal okozott zavart is ide sorolták) okozója 45.3%-ban az adatvesztésnek. Tehát minél inkább csökkenthető az adatforgalom során az emberi beavatkozás Energia 45% Hardver lehetősége, annál biztonságosabb és 15% Ember olcsóbb lesz az. A fontos adatok védelme 85% Egyéb érdekében célszerű szünetmentes 55% áramforrásokat használni, melyek tölthető elemek segítségével segítik áthidalni az áramkimaradások idejét, védik a számítógépeket a feszültség és frekvencia ingadozásokkal szemben, hosszabb áramkimaradás esetében pedig lehetővé teszik a rendszer biztonságos leállítását. Élettartam, garantált adatmegőrzés időtartama Az élettartam egyes "fiatal" adathordozóknál csupán becsült adat, más típusok esetében viszont a gyakorlat által igazolt érték. Az élettartam egyrészt az írási-olvasási ciklusok maximális számát jelenti, másrészt a hordozó gyártás időpontjától számított korát, anyagának elöregedését és a hordozó használhatatlanná válását. A MOD legalább 1.000.000.000100.000.000 írás-olvasás-törlés ciklust viselnek el, harddisk-ek 50.000.000 írási-olvasási ciklust biztosan elviselnek, a CD-R (l. később) lemezek 1.000.000 olvasási ciklust garantálnak, ez floppy-nál és szalagos egységeknél már csak 5.000 ciklus a kopás miatt. Természetesen az érintkezés nélküli optikai írás-olvasás korlátlan számban végezhető. Egyes adatok szerint a hajlékony lemezek (floppy-k) kb. 5-10 év alatt elöregednek és megbízhatatlanná válnak. A tárolás körülményinek függvényében természetesen a CD-k is tönkremehetnek: a tükröző alumínium réteg oxidálódhat, a hordozó réteg mattul, így a lemez reflexivitása csökken, amit ugyan a meghajtó kompenzál a lézersugár energiájának növelésével (a LED, egyébként 100 éves, élettartamának rovására), de csak bizonyos mértékig. A MO lemezek minimum 40 évig megbízhatóan használhatók. Az adatmegőrzés terén fölényesen győznek az optikai tárolók, melyek elméleti élettartama min. 50-100 éves biztonságos adatmegőrzést garantál. A mágneses adathordozók jelerőssége az idő múlásával folyamatosan csökken (a „felezési idő” 5-7 év közötti43, ennyi idő alatt csökken a mágneses jelerősség a felére), ezért 5 évenként ajánlatos az adatokat felfrissíteni (egyes szakértők harddisk esetében a félévenkénti formázást és újratöltést javasolják). Adatolvasási hiba gyakorisága, hibaelhárítás átlagos ideje. Az adatrögzítés, megőrzés és olvasás biztonsága a helyrehozhatatlan adathibák közti idővel fejezhető ki. Ez az elméleti szám évtizedekben mérhető a modern back-up szerkezetek esetében. Az adatok hibamentes írása, tárolása és olvasást követő hibajavítása többféle képen biztosítható. A fizikai védelem egyik módszere az, hogy az egymást követő összetartozó adatokat szétszórtan más-más helyre kerülnek, így egy felületi sérülés esetében rendkívül kicsi az esélye egy kijavíthatatlan hibának. Egy folyamatosan működő berendezés életében elég hamar eltelik az az idő, amely után statisztikai valószínűséggel be fog következni egy hiba. Tehát a hiba várható, megszüntetni nem tudjuk, csak a hatását tudjuk kiküszöbölni hibatűrő hibakorrigáló rendszerekkel. Az adatolvasási hiba gyakorisága a modern eszközöknél nagyon hasonló kevesebb mint 10(ez 1 db 1 cm rövidebb karcolásnak felelne meg minden 10.000-ik felvételen). A meghibásodás gyakorisága (MTBF = Mean Time Between Failure) 30-150.000 óra (azaz 417 évente egyszer). A hibaelhárítás átlagos ideje (MTTR = Mean Time To Repair) a szerviz 13-10-15

47

megérkezésétől 10-30 perc, mivel ezen eszközök öndiagnosztizáló szoftvereket és könnyen kicserélhető paneleket tartalmaznak. Gondoljuk csak el mennyi időt igényel a hívóautomata vegyszerrel való feltöltése, vagy fénycsőcsere a nézőszekrényben, vagy az asszisztensnő lábtörésének begyógyulása. A hálózatban történő adattovábbítás során hasonló adatbiztonságot érnek el.

Adattömörítő eljárások. Az adattömörítő eljárások egy bizonyos határon túl már adatvesztést eredményeznek. Kritikusan kell tehát viszonyulnunk azokhoz a termékekhez, amelyek tizedére vagy még jobban tömörítik a képeket és mindezt teszik a garantált adatbiztonság ígéretével. A válogatás nélküli képanyag komprimálása adatvesztés nélkül maximum egy harmadára - egy negyedére lehetséges. Ennél nagyobb mértékű tömörítés csak adatredukció mellett képzelhető el jelenleg. Ez fokozottan igaz a mozgó kép rögzítésére! Folynak vizsgálatok annak meghatározására, hogy a képtömörítés hogyan befolyásolj a diagnosztikus folyamatot és milyen típusú algoritmusokkal érdemes tömöríteni a képeket. Mint az sejthető volt a magas arányú kompresszió (1:20, 1:25), jelentős képminőségromlást eredményez a kicsomagolt képen. Ez első sorban az egyedül álló finom vonalas struktúrák elmosásában és a retikuláris rajzolat eltűnésében nyilvánul meg. A kisebb arányú tömörítés (1:10, 1:15) csak nem szignifikáns diagnosztikus érték csökkenést okoz, mely belül van a radiológusok egyéni szórásán.

48

A Medvision 2.0 program kezelése Alapfogalmak A MEDVISION 2.0 program kezelésénél általánosan használt fogalmak, illetve billentyű kombinációk. Kiválasztás Ha a megfelelő menüpontot vagy listaelemet megkeressük és elfogadjuk, a háttere kékre vált. Ugyanez gomb esetében bekereteződik. A kiválasztást végezhetem a menüből: - Egérrel: a kurzort rápozícionálom a kiválasztott menüpontra és az egér bal oldali billentyűjét egyszer megnyomom (az egérrel rákattintok) a menüpont háttere kékre vált. - Billentyűzettel: ALT+ a kiválasztott menü aláhúzott betűjének együttes megnyomására a kiválasztott menüpont háttere kékre vált. - Billentyűzettel: ALT megnyomására az első menüpont (pl. Fájl) háttere kékre vált és a nyilakkal tudok továbblépni a szükséges menüpont kiválasztásáig. A kiválasztást végezhetem az ablakban lévő elemekből (mező, lista, nyomógomb) - Egérrel: a kurzort rápozícionálom a kiválasztott elemre és az egér bal oldali billentyűjét egyszer megnyomom. A kiválasztott mező vagy lista elem háttere kékre vált, a nyomógomb bekereteződik. - Billentyűzettel: a TABulátor billentyű megnyomásával az ablakban lévő első elem kiválasztódik, háttere kékre vált, vagy a nyomógomb bekereteződik. A tabulátor újbóli megnyomásával a következő elem vagy nyomógomb kiválasztása történik. SHIFT és TAB billentyűk együttes megnyomásával az elemek, nyomógombok körbejárós kiválasztása visszafelé történik. Aktiválás Az előzőek szerint kiválasztott menüpontot, listaelemet, nyomógombot el kell fogadni, aktiválni kell: - Nyomógomb esetében: az ENTER billentyű lenyomása, vagy az egér bal oldali billentyűjének lenyomása. - Listaelem esetében: a kiválasztást és aktiválást egyszerre is elvégezhetem, ha az egérrel dolgozom. A kurzort rápozícionálom a kiválasztott elemre, és a bal oldali nyomógombot gyors egymásutánban kétszer megnyomom. Az elem háttere kékre vált és aktiválódik is. Előforduló nyomógombok - RÖGZÍT az adott feladat elfogadása - BEZÁR az aktív ablakban (aminek a fejléce kék) a kapott parancsot végrehajtja és bezárja, majd visszalép az előző ablakba. - ELVET az aktív ablakot bezárja anélkül, hogy végrehajtaná az előzőekben beirt utasításokat. - TÖRÖL az aktivizált adatot töröljük vele.

49

-

jel esetén a számítógép dolgozik, várjunk amíg befejezi, és a jel eltűnik.

-

jel az ablak jobb felső sarkában az ablak bezárását eredményezi

-

ez a jel az adatok és listák közti gördítés lehetőségét adja: ha a nyílra lépek, egyet léptet a nyíl irányába ha a csúszkát egérrel megfogom, tetszés szerint állítható, mintegy potenciométer csúszkája ha a nyíl és a csúszka közé lépek nagyobb lépésekben lehet a listaelemek közt gördíteni ha a csúszka villog, akkor a klaviatúrán lévő fel - le gombbal egyesével, a Page Up - Down gombjaival nagyobb lépésben lehet gördíteni az adatok, illetve listák között. A Home billentyű az elejére, az End pedig a végére pozícionál. Ezt a jelet vízszintes elhelyezésben is használjuk.

A MEDVISION 2.0 program felépítése A MEDVISION 2.0 program két részből áll a Medvision képkezelőből és a RIS Röntgen információs rendszerből. A két rész közötti váltás több féleképp történhet: - A Windows 95/NT Tálcán a program nevére kattintva az egérrel. - Az ALT és a TAB billentyű egyidejű lenyomásával. -

A Medvision 2.0-böl az Adatbázis kezelő gombra kattintva. A RIS-böl a háttérben lévő Medvision 2.0 ablakra kattintva vagy a Képek menüpontot választva.

Röntgen Információs Rendszer A program indítása után a Bejelentkezés ablak látható. Ennek felső sorába kell beírni a felhasználói nevet, az alsóba pedig a hozzá tartozó jelszót. Ha a programot nem most indítottam, és más néven szeretnék bejelentkezni (pl. javítanom kell valamit) akkor az a Röntgen információs rendszer ablak Beállítás – Bejelentkezés menüpontjával tehetem meg.

50

1. Ábra A Röntgen információs rendszer menüpontjai Fájl

Statisztika Adatbázis mentés

Ambuláns napló

Lelet megnézés

Teljesítmény beküldő szerint

Lelet nyomtatás

Osztály teljesítmény

Vége

Anyagfelhasználás

beküldők

szerint Osztály anyagfelhasználás TB floppy Keresés Beállítás

BNO kód keresés

Bejelentkezés

WHO kód keresés

Paraméter beállítás Felhasználói jelszók Képek A Röntgen információs rendszer feladatai A Röntgen információs rendszer menüpontjai az alábbi feladatokat látják el: - A beteggel kapcsolatos személyes adatok kezelése. - A vizsgálatra utaló kérések, kérdések. - A vizsgálatot kérő intézet, orvos adatai. - A leletezéssel kapcsolatos teendők. - Statisztikák készítése.

51

A Röntgen információs rendszer ablak

2. Ábra A Röntgen információs rendszer ablakban az alábbi feladatok végezhetők el: - Beteg keresés Név szerint, TAJ szerint vagy ID szerint - Új beteg felvétele - Beteg adatok beírása - Vizsgálatok felvétele - Vizsgálatok keresése - Leletezés - Statisztikák készítése A beteg listában a gördítősávval, vagy ha a lista aktív a PGUP, PGDOWN billentyűk segítségével lehet mozogni. A fekete nyíllal jelölt beteg az aktív. Az Előző vizsgálatok dátumai az ablak bal alsó részén található. A fekete nyíllal jelölt dátum az aktív, az ehhez tartozó beavatkozások láthatók. Vizsgálat vagy Új vizsgálat nyomógombbal választható, hogy a régi vizsgálat eredményeit akarom megnézni (pl. utólagos leletezés) vagy új vizsgálatot akarok végezni. Bezár nyomógomb aktiválásával kiléphetek a programból.

52

A beteg keresése

3.

Ábra

Történhet a Név szerint, TAJ szerint vagy az ID szerint a nyomógomb aktiválásával, vagy a Beteg keresése felirat alatti mező segítségével. Ez utóbbi úgy történik, hogy a mezőbe beírom a keresett beteg nevét. Az első karakter beírása után már csak az adott betűvel kezdődő neveket látom a listában, majd ahogy folytatom a beírást a program rááll a keresett betegre (ha van ilyen az adatbázisban). Ha a keresés után újra a teljes beteglistát szeretném látni, akkor a Beteg keresése mezőt üresen kell hagynom.

4.

Ábra

Ide kell a beteg nevét (kódját) beírni. A név beírására 64 karakter áll rendelkezésre. A beírás után az OK gombbal elfogadjuk, a Keresés ablak becsukódik, visszaléptünk a Röntgen információs rendszer ablakba. A kiválasztott beteg pedig a keresett beteg lesz.

5. Ábra

Ellenőrizzük le a születési dátum, kódszám és anyja neve alapján, hogy a beteglistán szereplő személy a keresett személyünk. Amennyiben több azonos nevű személy is van, a beteglistán tudok a gördítősáv segítségével lépni, míg a keresett személyt megtalálom.

53

Új beteg felvétele Az Új beteg nyomógomb aktiválásával vagy kétszer a beteg nevére kattintva kinyílik a Beteg adatok ablak.

6. Ábra

A beteg adatainak felvétele Ha a Betegadatok nyomógombot vagy az Új beteg nyomógombot aktiváljuk, kinyílik a Beteg adatok ablak. Ide az alábbi adatok kerülnek beírásra: - Neve (64 karakternek van hely) - ID sorszám, melyet a berendezés automatikusan ad. Ha egy beteget többször is felviszünk, mindig új sorszámot kap. Eszméletlen beteg azonosítására is felhasználható. - TAJ a kód szerinti keresésnél ez alapján keresünk. Ha az „Azonosító Típusa” = TAJ szám a program automatikusan ellenőrzi a TAJ valódiságát. - Azon. Típusa a TAJ mezőben szereplő azonosító típusát lehet megadni. - Születési dátum a magyar formátumot használja (év. hónap. nap) - Állampolgárság listából választható. - Neme férfi - Nő gombok közül az van aktiválva, amelyik közepén megjelenik egy pont - Anyja neve (64 karakternek van hely) - Leánykori neve (64 karakternek van hely) - Születési hely (64 karakternek van hely)

54

-

Lakhely a helységet listából lehet kiválasztani a címet pedig be kell írni Foglalkozás listából választható Allergia (64 karakternek van hely) Felvétel Dátuma a magyar formátumot használja (év. hónap. nap)

Nincs kötöttség a beírás sorrendjére. Nem szükséges az összes mező kitöltése, a program azok nélkül is tovább léptethető. Az adatok utólagosan csak megfelelő a jelszó ismeretében módosíthatók, törölhetők. A mezők kitöltése után Bezár-juk a Beteg adatok ablakot. A képernyőn ismét a Röntgen információs rendszer ablak látható. Az aktuális beteg most már az előzőekben felvett lesz. A régebbi vizsgálatok Úgy tudom megnézni, hogy az Előző vizsgálatok listán a vizsgálati dátumok alapján kiválasztom a szükségeset, majd a Vizsgálat gomb aktiválásával a Vizsgálat ablak automatikusan kinyílik minden korábban kitöltött adattal. Ugyanezt eredményezi ha a vizsgálat sorszámán állva kétszer lenyomom az egér bal gombját (Ez az eljárás az utólagos leletezésnél használható.) A vizsgálatra vonatkozó adatok bevitele

7. Ábra

A Vizsgálat vagy az Új vizsgálat nyomógomb aktiválásával tudom a Vizsgálat ablakot kinyitni. Ha az Új vizsgálat gombbal nyitottuk ki az ablakot, csak a beteg Vizsgálat dátuma és a Naplósorszám látható. Ha a Vizsgálat gombbal nyitottuk ki az ablakot az összes korábban beirt adattal jelentkezik be.

55

A Vizsgálat ablakból kijelölhető (aktiválható) funkciók: - A vizsgálatot kérő intézet és orvos kijelölése - Balesettel való összefüggés megjelölése - Továbbküldésre vonatkozó információk felvitele - A beküldő diagnózis kijelölése - Új diagnózis bevitele vagy régi diagnózis törlése - Új beavatkozás bevitele vagy régi beavatkozás törlése - A vizsgálatot végző orvos és intézet felvitele - Leletírás kötetlenül vagy előre megfogalmazott negatív leletminta alapján - A Térítési kategória és a Ellátás típusának meghatározása - Lezárás A vizsgálatot kérő intézet kijelölése Ha a Vizsgálat ablakban a Beküldő Intézet melletti gombot aktiváljuk, kinyílik a Beküldő intézet választás ablak.

8. Ábra

Ha az ablak listájában előfordul a vizsgálatot kérő intézet neve, akkor aktiváljuk. A Rögzít gombbal való elfogadás után a Beküldő intézet választás ablak becsukódik és a kiválasztott intézet neve automatikusan megjelenik a Vizsgálat ablakban. Ha a Vizsgálatkérő intézet listában nem szerepel a vizsgálatot kérő intézet neve, először be kell írni. Ezt úgy tehettem meg hogy valamelyik intézetet aktiválva megnyomom az Insert (INS) billentyűt. Ez után a Megnevezés alatti sorba a kérő intézet nevét, a kódja melletti mezőbe pedig a kódját kell beírni és a

gombra kattintani. Ha mégsem szeretném

bevinni, a gombbal elvethetem. Ahhoz, hogy a Vizsgálat ablakba bekerüljön az új intézet neve, a fentebb leirt módon kiválasztani és Rögzít gombbal kell elfogadni, mint a többi listán lévő elem esetében. A beküldő orvos kijelölése Ha a Vizsgálat ablakban a Beküldő Orvos melletti gombot aktiváljuk, kinyílik a Beküldő orvos választás ablak.

56

9. Ábra

Ha az ablak listájában előfordul a vizsgálatot kérő orvos neve, akkor aktiváljuk. A Rögzít gombbal való elfogadás után becsukódik a Beküldő orvos választás ablak. A kiválasztott orvos neve pedig automatikusan megjelenik a Vizsgálat ablakban. Ha a Vizsgálatkérő orvos listában nem szerepel a vizsgálatot kérő orvos neve, először be kell írni. Ezt úgy tehetem meg, hogy valamelyik orvost aktiválva megnyomom az Insert (INS) billentyűt. Ezután a Megnevezés alatti sorba a nevét, a kódja alatti mezőbe pedig a kódját kell beírni és a gombra kattintani. Ha mégsem szeretném bevinni a gombbal elvethetem. Ahhoz, hogy a Vizsgálat ablakba bekerüljön az új orvos neve, a fentebb leirt módon kiválasztani és a Rögzít gombbal kell elfogadni, mint a többi listán lévő elem esetében. A beküldő diagnózis kijelölése Ha a Vizsgálat ablakban a Beküldő diagnózis melletti gombot aktiváljuk, kinyílik a Beküldő diagnózis választás ablak.

10. Ábra

Ha az ablak listájában előfordul a beküldő diagnózis, akkor aktiváljuk. A Rögzít gombbal való elfogadás után a Beküldő diagnózis választás ablak becsukódik és a kiválasztott diagnózis automatikusan megjelenik a Vizsgálat ablakban.

57

Diagnózis felvétele A Vizsgálat ablakban az Diagnózis felvétele nyomógomb aktiválásakor kinyílik a Diagnózis választás ablak.

11. Ábra

Aktiváljuk a Diagnózis választás ablak listájából a kívánt diagnózist. Az Felvesz gombbal való elfogadás után a kiválasztott diagnózis átkerül a Vizsgálat ablak Diagnózisok mezőjébe. Ilyen módon több diagnózist is átvihetek. Ha az összes szükséges diagnózist felvettük, akkor az Diagnózis választás ablakot a Bezár gomb aktiválásával bezárjuk és visszalépünk a Vizsgálat ablakba. Itt olvashatjuk a kiválasztott új diagnózisokat. Ha a Diagnózisok mezőben szereplő valamelyik diagnózist törölni szeretnénk, a Vizsgálat ablakban kiválasztjuk majd a Diagnózis törlése gombot aktiváljuk. Beavatkozások felvétele A Vizsgálat ablakban a Beavatkozások felvétele nyomógomb aktiválásakor kinyílik az Elvégzett beavatkozások ablak.

12. Ábra

58

Aktiváljuk a Elvégzett beavatkozások ablak listájából a kívánt beavatkozást. A beavatkozás darabszámát a Beavatkozás száma mezőbe kell beírnom, vagy a mező melletti nyilak segítségével állíthatom be. A Felvesz gombbal való elfogadás után a kiválasztott beavatkozás átkerül a Vizsgálat ablak Elvégzett beavatkozások mezőjébe. Ilyen módon több beavatkozást is átvihetek. Ha az összes szükséges beavatkozást felvettük, akkor az Beavatkozások felvétele ablakot a Bezár gomb aktiválásával bezárjuk és visszalépünk a Vizsgálat ablakba. Ha az Elvégzett beavatkozások mezőben szereplő valamelyik beavatkozást törölni szeretnénk, a Vizsgálat ablakban kiválasztjuk majd a Beavatkozás törlése gombot aktiváljuk. A Felhasznált anyagok felvétele A Vizsgálat ablakban a Felhasznált anyag felvétel nyomógomb aktiválásakor kinyílik a Felhasznált anyagok ablak.

13. Ábra

Aktiváljuk a Felhasznált anyagok ablak listájából a kívánt anyagot. A felhasznált anyag mennyiségét a Felhasznált mennyiség mezőbe kell beírnom, vagy a mező melletti nyilak segítségével állíthatom be. Az Felvesz gombbal való elfogadás után a kiválasztott anyag átkerül a Vizsgálat ablak Felhasznált anyagok mezőjébe. Ilyen módon több anyagot is átvihetek. Ha az összes szükséges anyagot felvettük, akkor a Felhasznált anyagok ablakot a Bezár gomb aktiválásával bezárjuk és visszalépünk a Vizsgálat ablakba. Ha a Felhasznált anyagok mezőben szereplő valamelyik anyagot törölni szeretnénk, a Vizsgálat ablakban kiválasztjuk majd a Felhasznált anyag törlés gombot aktiváljuk. Ha a Felhasznált anyagok ablak listájában nem szerepel a felhasznált anyag neve, először be kell írni. Ezt úgy tehettem meg hogy valamelyik anyagot aktiválva megnyomom az Insert (INS) billentyűt. Beírom az adatait majd a

gombra kattintok. Ha mégsem szeretném

bevinni a gombbal elvethetem. Ahhoz, hogy a Vizsgálat ablakba bekerüljön az új orvos neve, a fentebb leirt módon kiválasztani és a Rögzít gombbal kell elfogadni, mint a többi listán lévő elem esetében.

59

Vizsgálat A vizsgálatot végző orvos a Monfreeze képtároló család valamely típusával eltárolt képet, vagy képeket a vizsgálószerkezeten található REC nyomógombbal tudja a számítógép átmeneti tárolójába átküldeni. A képek mindig az aktuális beteg aktuális vizsgálatához kerülnek.

Leletezés Ebbe a programrészbe több úton is eljuthatok: - A Vizsgálat ablakban aktiválom a Lelet gombot - A Röntgen információs rendszer ablakban aktiválom a Lelet gombot

14. Ábra

A fehér mezőbe lehet a leletet írni. Ehhez 4000 karakterhely biztosított. A leletíráshoz kiemelés, javítást és a WINDOWS 95/NT szövegszerkesztő programja adta lehetőségeket használhatjuk. A lelet végignézéséhez a gördítősávok adnak segítséget. A lelet megírása után az Bezár gomb aktiválásával tudjuk a leletet eltárolni, a Lelet ablakot bezárni. A leletet a Bezár gomb melletti nyomtatót formázó gombbal lehet kinyomtatni. A Preview gomb aktiválása után a lelet nyomtatási képe jelenik meg. Ebből az ablakból a Print gombot aktiválva nyomtathatunk.

60

A vizsgálatot végző intézet felvitele Ha a Vizsgálat ablakban a Vizsgálatot végző Intézet melletti gombot aktiváljuk, kinyílik a Vizsgálatot végző intézet választás ablak.

15. Ábra

Ha az ablak listájában előfordul a vizsgálatot végző intézet neve, akkor aktiváljuk. A Rögzít gombbal való elfogadás után a Vizsgálatot végző intézet választás ablak becsukódik és a kiválasztott intézet neve automatikusan megjelenik a Vizsgálat ablakban. Ha a Vizsgálatot végző intézet listában nem szerepel a vizsgálatot végző intézet neve, először be kell írni. Ez úgy lehetséges, hogy valamelyik intézetet aktiválva megnyomom az Insert (INS) billentyűt. Ez után a Megnevezés alatti sorba az intézet nevét, a kódja melletti mezőbe pedig a kódját kell beírni, és a

gombra kattintani. Ha mégsem szeretném

bevinni a gombbal elvethetem. Ahhoz, hogy a Vizsgálat ablakba bekerüljön az új intézet neve, a fentebb leirt módon kiválasztani és a Rögzít gombbal kell elfogadni, mint a többi listán lévő elem esetében. A vizsgálatot végző orvos megnevezése Ha a Vizsgálat ablakban a Vizsgálatot végző Orvos melletti gombot aktiváljuk, kinyílik a Vizsgálatot végző orvos választás ablak.

16. Ábra

61

Ha az ablak listájában előfordul a vizsgálatot végző orvos neve, akkor aktiváljuk. A Rögzít gombbal való elfogadás után a Vizsgálatot végző orvos választás ablak becsukódik és a kiválasztott orvos neve automatikusan megjelenik a Vizsgálat ablakban. Ha a Vizsgálatot végző orvos listában nem szerepel az orvos neve, először be kell írni. Ezt úgy tehettem meg, hogy valamelyik orvost aktiválva megnyomom az Insert (INS) billentyűt. Ez után Megnevezés alatti sorba a nevét, a kódja alatti mezőbe pedig a kódját kell beírni és a gombra kattintani. Ha mégsem szeretném bevinni a gombbal elvethetem. Ahhoz, hogy a Vizsgálat ablakba bekerüljön az új orvos neve, a fentebb leirt módon kiválasztani és a Rögzít gombbal kell elfogadni, mint a többi listán lévő elem esetében. Térítési kategória megnevezése Ha a Vizsgálat ablakban a Térítési kategória mező melletti gombot aktiváljuk, kinyílik a térítési kategóriákat tartalmazó lista. Innen a megfelelő elem aktiválásával választhatom ki a kívánt kategóriát. Az ellátás típusának megnevezése Ha a Vizsgálat ablakban az Ellátás típusa mező melletti gombot aktiváljuk, kinyílik az ellátás típusait tartalmazó lista. Innen a megfelelő elemet aktiválva választhatom ki a kívánt kategóriát. Balesetre vonatkozó bejegyzések Ha a Vizsgálat ablakban a Baleset mező melletti gombot aktiváljuk, kinyílik a balesettel kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazó lista. Innen a megfelelő elem aktiválásával választhatom ki a kívánt bejegyzést. Továbbküldés Ha a Vizsgálat ablakban a Továbbküldés mező melletti gombot aktiváljuk, kinyílik a továbbküldésre vonatkozó bejegyzéseket tartalmazó lista. Innen a megfelelő elem aktiválásával választhatom ki a kívánt bejegyzést.

Az ellátás ideje és a vizsgálat dátuma Az Ellátás idejét a mező melletti gomb aktiválásával tölthetem ki. Ilyenkor a számítógép az aktuális időt másolja be. A Vizsgálat dátumát a mező melletti gomb aktiválása után megjelenő naptár segítségével lehet felvenni. Lezárás A Vizsgálat ablakban a Lezárás felirat melletti mezőre kattintva a vizsgálat lezárható. Ezután a vizsgálat ablak tartalma csak a megfelelő jelszó ismeretében módosítható. A jelszót a RIS ablak Beállítások – Bejelentkezés almenüjének aktiválása után lehet megadni. Ez addig marad érvényben, amíg nem jelentkezem be újra.

62

Felhasználói jelszók beállítása

17. Ábra Statisztikák készítése A statisztikákat a Röntgen információs rendszer főmenüjében található Statisztika menüpont alatt találom. Használatuk nagyjából hasonlóan történik kivételt csak a TB floppy képez (Lásd 19. o.). Miután kiválasztottam a kívánt statisztikát megjelenik egy ablak. Itt lehet beállítani a feldolgozásra kerülő időszakot. Az Időszak választás felirat alatti kapcsolókkal egyszerűen beállíthatom a, hogy napi vagy havi statisztikát szeretnék készíteni. Ha ettől eltérő időszakra van szükségem a két dátum melletti fülre kattintva, beállíthatom azt a megjelenő naptár segítségével. Miután beállítottam a kívánt időszakot a nyomtatás gombra kattintva léphetek tovább.

18. Ábra

Az ezután megjelenő ablakban megtekinthetem a nyomtatásra váró anyagot. A gombra kattintva oldalanként a

gombbal eredeti méretbe vagy a

gombbal

oldalszélességben. A nézetek melletti nyilakkal lapozhatok. A gombra kattintva beállíthatom a nyomtató paramétereit, a nyomtatót formáló gombbal pedig kinyomtathatom.

63

19. Ábra

Ezen kívül a szükséges a gombbal elmenthetem az anyagot amit később a gombra kattintva olvashatok vissza. Ha végeztem a Close feliratú gomb segítségével léphetek vissza a Röntgen információs rendszer ablakba. TB floppy készítése: az időszak kijelölése a többi statisztikánál leírtakkal megegyező módon történik, majd a Start gomb megnyomása után a program a elkészíti a szükséges fájlokat a „C:\TBFLOPPY” könyvtárba másolja.

20. Ábra

A Röntgen Információs Rendszer konfigurálása (Setup menü) A Röntgen információs rendszer ablak menüjében a Beállítás – Setup parancs aktiválása után kinyílik a Setup ablak. Itt lehet a lelethez és a statisztikához szükséges paramétereket beállítani. További információt a Medimon kft. (Bp.1087. Könyves K. krt. 76.) 333-33-49, 333-47-45 telefonon kérhet.

64

A Képfeldolgozó modul

21. Ábra

A képfeldolgozó modul feladatai A Képfeldolgozó modul menüpontjai az alábbi feladatokat látják el: - A beteg képeinek rögzítése átmeneti tárban - Az átmeneti képek archiválása - A képek visszakeresése az archívumból - Képek importálása és exportálása - Küldés, fogadás DICOM 3.0 formátumban - Utólagos képmanipulációk (fényerő, zajszűrés, mérés stb.) - Képek nyomtatása

65

A képfeldolgozó modul menüpontjai FFT…

Fájl Átmeneti képbetöltés

Nézet Előző

Kijelölések

Import…

Gyors hátra

Pozíció

Aktív kép bezárása

Következő

Távolság

Mindet bezár

Gyors előre

Távolság hitelesítés

Helyreállítá

Első

Szög

Archiválás

Utolsó

Terület

Export...

Kijelölt

Felirat

Képsorozat export...

Összes

Megszüntetés

DICOM kép küldés DICOM beteg lekérdezés

Fényerő, kontraszt... Ablak...

Képtároló kezelése

Normalizálás

Kép visszatöltés

DICOM vizsgálat lekérdezés

Inverz

Képsorozat áttöltés

Adatbázis kezelő

Nagyítás

Nyomtatás megnézése...

Eredeti méret

Kép aritmetika

Lupe

Útvonal térképezés

Avi lejátszó

Idő hitelesítés

Wav lejátszó

Áramlási sebesség kijelölés

Nyomtatás... Nyomtató Beállítás Kilép Szerkeszt Másol Mindent kiválaszt Páros kiválaszt Páratlan kiválaszt Kiválasztás megszüntetése

Eredeti fényerő DSA

Áramlási sebesség mérés

Beállítások Megjelenítés... Egyebek…

Sztenózis referencia Sztenózis mérés Automatikus sztenózis

Műveletek

Hígulási sebesség

Denzitás Hisztogram Szűrések

Segítség Névjegy

Konvolúciós… Medián…

66

Fájl Átmeneti képbetöltés Az orvos által rögzített átmeneti képek betöltése. Ha több átmeneti kép készült megadható a betöltendő tartomány.

22. Ábra

Import... Más helyről származó képek betöltése a programba. A menüpont aktiválása után megjelenő ablakban meg kell adni a fájl nevét és formátumát (rtg, bmp, dcm, stb.).

23. Ábra

Aktív kép bezárása A kiválasztott képet bezárja. Mindet bezár Az összes képet bezárja.

67

Helyreállítás Visszaállítja a képet az eredeti állapotába a háttértárról. Archiválás A kijelölt átmeneti képek az archívumba kerülnek. A képeket a CTRL billentyűt lenyomva tartva az egér bal gombjával jelölhetem ki. A kijelölt képek kék színű keretet kapnak. Csak az átmeneti képeket lehetséges archiválni, az importált képeket nem. Ha az ablakban található „AVI-ként” kapcsolót aktiváljuk a program mozgóképként tárolja a kijelölt képeket.

24.

Ábra

A képeket az Archiválás nyomógombbal tárolhatom el. Ezután az Átmeneti képek törlése gomb aktiválásával törlöm a felesleges átmeneti képeket. Export... Ha a kiválasztott képet más programba szeretném átvinni, azt ezzel a menüponttal tehetem meg. Ehhez meg kell adni egy a másik program által is ismert fájlformátumot és fájlnevet. Képsorozat export... Hasonló az export menüponthoz de ezt akkor kell használni ha több kiválasztott képem van. DICOM kép küldés A kiválasztott képet egy a Beállítások - Egyebek menüpontban beállított DICOM szerverre küldi. DICOM beteg lekérdezés Megkeresi a beteg adatait egy a Beállítások - Egyebek menüpontban beállított DICOM szerveren.

68

DICOM vizsgálat lekérdezés Megkeresi a vizsgálat adatait egy a Beállítások - Egyebek menüpontban beállított DICOM szerveren. Adatbázis kezelő Átvált a Röntgen információs rendszer ablakra. Itt lehet a betegre és a vizsgálatra vonatkozó adatokat rögzíteni. (lásd. 2.2 pont) Nyomtatás megnézése... A aktuális kép nyomtatási képét mutatja meg. Innen a kinyomtatni

gomb aktiválásával lehet a képet

Nyomtatás... Az aktuális kép kinyomtatása. Nyomtató Beállítás A nyomtató konfigurálását végezhetjük el. Bővebb információ a Windows 95/NT kezelési utasításában található. Kilép Kilép a programból. Szerkeszt Másol Az aktuális képet a Windows 95/NT vágólapjára másolja. Mindent kiválaszt A beteghez tartozó összes képet kiválasztja (Ugyanazt eredményezi mintha a CTRL billentyűt és a egeret használtam volna az összes képen.) Páros kiválaszt Csak a páros számú képeket választja ki. Páratlan kiválaszt Csak a páratlan számú képeket választja ki. Kiválasztás megszüntetése Eltávolítja a kiválasztást az összes képről.

69

Nézet Előző Az előző képre lép. Gyors hátra A Beállítások – Megjelenítés ablakban beállított értéknek megfelelő számú képet hátra lép. Következő A következő képre lép. Gyors előre A Beállítások – Megjelenítés ablakban beállított értéknek megfelelő számú képet előre lép. Első A beteg legelső képére lép. Utolsó A beteg legutolsó képére áll. Kijelölt/Összes

/

Az aktuális kép és a több kép mód közt vált. Fényerő, kontraszt... A kép fényerejét és kontrasztját lehet módosítani a megjelenő gördítősávok segítségével. Ablak... Szintén a kép fényerejét és kontrasztját módosíthatjuk egy beállított szürke éksor tologatásával a rendelkezésre álló tartományban. Az éksor elejét és végét a grafikon mellett és alatt található négy rövidebb gördítősávval állíthatom be. A helyzetét pedig a grafikon melletti és feletti hosszabbak segítségével.

70

25. Ábra

Normalizálás Automatikus fényerő és kontraszt beállítása. Inverz Invertálja az aktuális képet. Eredeti fényerő Visszaállítja a kép eredeti fényerejét és kontrasztját. Nagyítás A menüpont kiválasztása után kijelölt terület kinagyítva jelenik meg a képernyőn. A kijelölt területet a kép szélein megjelenő gördítősáv segítségével mozgatható. Eredeti méret A képet az eredeti méretére állítja vissza. Lupe Az egérmutató helyén megjelenik egy nagyító. Ha ilyenkor az egeret mozgatjuk miközben a ball gombját lenyomva tartjuk a nagyító környéke kinagyítva jelenik meg. Avi lejátszó A beteghez készített mozgóképek visszajátszását teszi lehetővé, de abban az esetben is ez az ablak jelenik meg ha Avi kiterjesztésű fájlt importálunk a programba.

71

A lejátszás A nyilakkal

gombbal lehet elindítani a lejátszást, a stop

tudok képenként előre vagy hátra lépni. A lejátszás sebességét a nyilak

feletti tolókával lehet állítani. A A

gombbal pedig leállítani.

gombot aktiválva felére csökkenthetem a kép méretét.

gombokkal pedig beállíthatom a lejátszani kívánt szakasz elejét és a végét.

26. Ábra

Wav lejátszó Az aktuális vizsgálathoz tartozó hangfájlt játssza le. Beállítások Megjelenítés... A képek megjelenítésére vonatkozó beállítások (képek száma, Lupe nagyítása stb.).

72

27. Ábra

Egyebek... A program működési paramétereinek beállítása. Service funkció. Műveletek Denzitás A denzitás a monitoron betöltött képen egy tetszőleges hosszúságú és tetszőleges dőlésszögű egyenes vonal menti denzitás görbét rajzolja ki. A monitoron lévő kép bármely két pontja között kijelölhető az egyenes. Az egyik pontra egér segítségével pozícionálunk és rákattintunk, ezután az egér gombját nyomva tartva az egyenest meghatározó másik végpontra pozícionáljuk. Az gomb felengedése után megjelenik a denzitás görbét tartalmazó ablak.

28.

Ábra

Egy képen csak egy denzitás profil ábrázolható.

73

A denzitás parancsból való kilépés bármely képpel kapcsolatos művelettel történik. Hisztogram A képpontok fényerő szerinti eloszlását jeleníti meg.

29. Ábra

Ha a kép színes a Színek alatt beállíthatom, hogy melyik színnel szeretnék dolgozni.

74

Szűrések Konvolúciós…

30. Ábra

Aluláteresztő: A szűrt képpontot az őt körülvevő képpontokból számolja a program. Zajszűrő hatása van. Enhancement: A kép kontúrjait (élességét) javítja. Edge, Laplace: A szűrések a képen élkeresést végeznek. Az Edge a legkisebb, a Laplace a legerőteljesebb élkiemelést eredményezi. Zajnövelő hatása van. Medián…

31. Ábra

75

A szűrt képpont a környezet képpontjainak nagyság szerinti sorából a középső elem értékét veszi fel. Zajszűrő hatása van. FFT…

32. Ábra

A képen élkiemelést és zajszűrést végezhetünk Fourier transzformáció felhasználásával. Az aluláteresztő szűrőnek zajszűrő hatása van a felüláteresztő pedig élkiemelést végez. A szűrők beállítását az Y és az X tengely mentén található négy csuszkával végezhetjük el. A Teszt felirat melletti mezőt aktiválva a jobb oldalon található képrészen megnézhetjük a szűrés hatását. Kijelölések Pozíció Az egér alatti képpont koordinátáit és fényerejét jeleníti meg a képernyő alján. Színes kép esetén a fényerő helyett a képpont RGB értéke látható. Távolság Az etalon méret felvétele után térhetek át a mérés menübe. A mérni kívánt távolságot egérrel jelöljük ki. A kijelölt hossz cm-ben és képpontban is megjelenik a képernyőn. Távolság hitelesítés Ennek a parancsnak az a célja, hogy a mérés parancshoz etalonként hitelesítsünk egy szakaszt. A tényleges etalont átvilágítás alatt úgy kell elhelyezni, hogy a vizsgálat szempontjából kevésbé fontos területet takarja csak ki, és a parallaxis hiba csökkentése miatt lehetőleg a paciensen legyen (természetesen röntgen árnyékot adó anyagból kell készíteni). A referencia-hossz kiválasztásával egy párbeszédablak jelenik meg. Adjuk meg az etalon hosszát. Az etalon hossz elfogadása után a referencia szakasz helyzetét és méretét állítsuk rá az etalon méretre. Az egérrel a kurzort az etalon egyik végéhez pozícionáljuk és megnyomjuk

76

a bal gombot. Ezután a gombot folyamatosan nyomva tartva pozícionáljuk a kurzort az etalon másik végére. Szög A menüpont aktiválása után az egeret a csúcspontra pozícionálom, majd az egér bal gombját lenyomva tartva kijelölöm az egyik csúcspontot. Ezután a másik csúcspontra állok és rákattintok. Terület Kiválasztása után a többi kijelöléshez hasonló módon egy téglalap alakú területet jelölhetek ki. Ezután a Hisztogram menüpont Kiegyenlítés funkciója csak erre a területre vonatkozik. Ezen felül egy új nyomógomb is megjelenik az ablakban a Részkiegyenlítés, ha erre kattintok a kiegyenlítés a kijelölt területet alapul véve a teljes képre végrehajtódik.

33. Ábra

Felirat A menü aktiválása után megjelenő ablakban kell kiválasztani a kívánt feliratot, majd a Hozzáad gomb megnyomása után az egeret használva elhelyezni a képen.

77

34. Ábra

A felhelyezett feliratokat a Töröl gomb aktiválásával távolíthatom el a képről. Ha olyan feliratot szeretnék felhelyezni a képre ami nem szerepel a listában akkor azt a Új mezőbe kell beírnom. Megszüntetés Képen megjelenített kijelölések megszüntetése. Képtároló kezelése Kép visszatöltése Az aktuális képet visszatölti a Monfreeze képtárolóba, így lehetőségem van a képről hardcopy-t készíteni. Képsorozat áttöltés E menüpont segítségével a Monfreeze képtároló berendezésből egyszerre több képet is a számítógépre tölthetek. A képek számát a megjelenő párbeszédpanelbe kell beírni majd az OK gombra kattintani.

35. Ábra

DSA A DSA műveletekhez a maszkot úgy jelölhetem ki, hogy a Ctrl gombot nyomva tartva az egérrel rákattintok. Ha több kiválasztott kép van a maszk ezek átlaga.

78

Kép aritmetika Ebben az ablakban a következő műveleteket lehet végrehajtani: - Az aktuális kép kivonása a maszkból. - A maszk kivonása az aktuális képből. - A maszk és az aktuális kép összeadása. Ezek közül a Művelet felirat alatt lehet kiválasztani a megfelelőt. Ezután a Korrekciók alatt látható a tényleges képlet. Az itt található Skála1, Skála2 és Eltolás értékek beállításával javíthatjuk a végeredményt. A 0 átfordulás aktiválása pedig azt eredményezi, hogy ha valamely képpont értéke átlépi a maximális feketét vagy fehéret, átfordul az ellenkező színbe. A X és Y eltolás beállításával korrigálhatjuk az esetleges bemozdulásokat.

36. Ábra

Útvonal térképezés A kontrasztanyag útját rajzolja meg a kiválasztott maszk és a többi kép alapján. Az ablak kezelése megegyezik a 2.3.7.2 részben leírtakkal.

79

37. Ábra

Idő hitelesítés Az áramlási sebesség mérésénél ez alapján számol a gép. A menüpont aktiválása után megjelenő ablakba kell beírni, hogy a vizsgálat során mekkora sebességgel készültek a képek (kép/másodperc).

38. Ábra

Áramlási sebesség kijelölés A menüpont aktiválása után az egér segítségével ki kell jelölnöm a kontrasztanyag frontvonalát minden egyes képen (a program a kijelölés után automatikusa a következő képre lép). Az áramlási sebesség mérésénél a Medvision 2.0 e pontok alapján számolja a megtett utat. Áramlási sebesség mérés A program felrajzolja a kontrasztanyag áramlási sebességét leíró grafikont. A mértékegység alapértelmezésben képpont/s. Ahhoz, hogy ezt megváltoztassam a 2.3.2.6.3 részben leírtak szerint fel kell vennem a képen ez referencia távolságot.

80

39. Ábra

Sztenózis referencia A menüpont kiválasztása után az egeret használva ki kell jelölnöm egy szakaszt a képen. A program a sztenózis mérés folyamán ehhez a szakaszhoz viszonyít. Sztenózis mérés A menüpont kiválasztása után az egeret használva ki kell jelölnöm egy szakaszt a képen. Ezután megjelenik a Sztenózis mérés ablak. Itt egymás mellett látható a referencia szakaszra és a mért szakaszra jellemző denzitásgörbe, alatta pedig a hosszuk képpontban (vagy ha végeztem távolság hitelesítést a képen akkor a megadott mértékegységben is). A program ezen felül feltünteti a két szakasz közti geometriai és denzitometriai eltérést százalékban kifejezve.

40. Ábra

81

Automatikus sztenózis Ha a menüpont aktív (ez onnan látszik, hogy a menüben egy pipa található mellette) a Medvision 2.0 a sztenózis mérés folyamán automatikusan megkeresi az érfalat. Ezt úgy teszi, hogy a felvett szakasz denzitásgörbéjén megkeresi azt a két pontot ahol a denzitásérték 80%. Az automatikus mérést kikapcsolni úgy lehet, hogy a menüben újra rákattintok.

41. Ábra

Hígulási sebesség Egy kijelölt pont denzitás értékét méri meg a vizsgálathoz tartozó minden képen. Ez a kontrasztanyag koncentráció változását jelenti az idő függvényében. A pont kijelölését úgy kell végezni, hogy minden képen a vizsgálni kívánt éren belülre essen. A megjelenő grafikonról a képekhez tartozó denzitás értékeket a grafikon alatt jeleníti meg. Az értékek között a Leolvasás felirat melletti gördítősáv segítségével mozoghatok.

42. Ábra

82

Segítség Névjegy A használt program verziószámát írja ki.

83