Tartalomjegyzék. FuturIT

Tartalomjegyzék FuturIT

III. Informatikai biztonsági minõsítés és

Küldetésnyilatkozat

6

eszközfejlesztés

40

Vezetõi összefoglaló

7

Informatikai megoldások biztonsági minõsítése

41

9

Informatikai biztonsági eszközök fejlesztése

42

Szervezeti felépítés Konzorciumi tagok bemutatása

10

A fejlesztésbe bevont üzleti partnerek

12

IV. Informatikai biztonsági képzési rendszer kiépítése

44

Kutatási programjaink bemutatása

14

Doktori képzés

45

Dinamikus információbiztonsági rendszer fejlesztése

15

Informatikai biztonságtechnikai képzés beindítása

46

Adattárolás és adatmentés technológia és módszertan

Az informatikai biztonság hazai szakmai színvonalának

fejlesztés

17

Biztonsági megoldások optimalizálása

19

Nemzeti és iparági információbiztonsági rendszerek

emelése és társadalmi tudatosítása, kommunikációja

47

Indikátorok

48 49

kidolgozása

21

PhD, posztdoktori, egyetemi kutatói állások

Biztonsági tervezés és minõsítés

23

Hallgatói együttmûködési program és

Algoritmusok kidolgozása üzleti folyamatok

tehetséggondozás

50

biztonság fókuszú tervezéséhez és kialakításához

24

24 órás programozási verseny – 2008

52

Tudásmenedzsment

27

Felnõttképzés

53

Technológia transzfer

54

Eredményeink

28

Konferenciák

55

Eredményeink összefoglalása

29

Üzleti és hasznosítási terv

56

Beszámolási idõszak feladatai

30

Spin-off tevékenységek

57

Szakmai rendezvények

58

I. Projekt elõkészítés

32

Publikációk

59

Infrastruktúra elõkészítése

33

Megjelenések, médiaszereplések

60

Kutatás-fejlesztéshez szükséges eszközök beszerzése

33

Erõforrások idõráfordítása

61

Szervezet kialakítása

34

Finanszírozás, összesített pénzügyi mutatók

64

Pénzügyi rendszer kialakítása

35

Monitoring adatszolgáltatás

65

II. Az informatikai biztonsági megoldások egységes módszertani hátterének megteremtése

36

Biztonsági tervezés módszertan

37

Nemzeti informatikai biztonsági szabályozási rendszer kidolgozása

38

Informatikai fenyegettségek és kockázatok felmérése, elemzése és kezelése

2

39

Tartalomjegyzék ÖKORET

71

Indikátorok

102

Küldetésnyilatkozat

72

Indikátorok

103

Vezetõi összefoglaló

73

Spin-off cég

104

Felépítés és menedzsment

74

Technológiatranszfer

105

Konzorcium bemutatása

75

Konferenciák

107

Ipari partnerek

76

Publikációk

110

Megjelenések, médiaszereplések

113

Szakmai rendezvények

113

Erõforrások idõráfordítása

114

Finanszírozás

116

Tevékenységünk és a beszámolási idõszakban elkészült feladatok és az elért eredmények bemutatása Kutatási programjaink bemutatása

78 84

V. Komponens: Környezeti Információs (Monitoring) Rendszer létrehozása

85

VI. Környezeti szakértõi rendszer kialakítása

93

VII. – Környezettudatos tervezési eljárások meghonosítása. Eco-Design alapú tervezés, automatizált mérés és minõség-ellenõrzés módszerei

97

VIII. Az ÖKORET kutatás-fejlesztési tevékenységet, ipari együttmûködést elõsegítõ szolgáltatásai

99

3

4

Küldetésnyilatkozat A futurIT, mint Informatikai Biz-

A futurIT szoros kapcsolatban áll a fejlesztésekben, illetve a

tonsági Kutató-Fejlesztõ Köz-

kutatási eredmények hasznosításában együttmûködõ régi-

pont célja, hogy szakterületi és

óbeli vállalkozásokkal, valamint a kutatási és felsõfokú kép-

regionális vonzáscentrumként

zési programban nemzetközi partnerként résztvevõ

funkcionáljon, vállalkozásokkal

oktatási intézményekkel.

és más, kutatással, innovációval

A futurIT tevékenysége az alapkutatástól egészen a spin-

foglalkozó

szervezetekkel

off cégekben realizálódó termékértékesítésig terjed. Mind-

együttmûködve, nemzetközi színvonalú, fókuszált kutatás-

ezek mellett az informatikai biztonság nemzetközi

fejlesztési és innovációs tevékenységeket végezzen, és ez-

tudásbázisa és konferenciaközpontja.

által a Közép-Dunántúli Régió, Magyarország, és

A futurIT hozzájárul a régión belüli innováció, kutatás-fej-

Közép-Európa vezetõ informatikai biztonsági kutató- és

lesztési kapacitás növeléséhez, a szakképzésen keresztül

képzési központjává váljon. Fejlesztéseinek végtermékei vi-

helyi tudásintenzív kis- és középvállalatok számára teremt

lágszínvonalú informatikai biztonsági eljárások, módszer-

munkaerõt, illetve a konzorciumi tagok és a bevont üzleti

tanok és eszközök.

partnerek saját K+F tevékenységei révén a képzett munka-

A Pannon Egyetem Mûszaki Informatikai Kara, valamint a

erõ számára megfelelõ munkalehetõségeket.

KÜRT Zrt. és az ALBACOMP Zrt. által közösen létrehozott

A futurIT oktatási és képzési programjai lehetõvé teszik a

futurIT Regionális Tudásközponttá válásával a közép-euró-

Pannon Egyetem Mûszaki Informatika szakos hallgatóinak

pai régióban egyedülálló módon elismert, színvonalában a

a mûszaki informatika tartósan fontos területén élvonalbeli

világ élvonalába tartozó felsõfokú képzést nyújt magyaror-

ismeretek megszerzését, valamint kutatási témát biztosít

szági és külföldi informatikai biztonsági szakemberek szá-

PhD hallgatók számára. Az alap- és alkalmazott kutatások

mára, ugyanakkor a legújabb technikai és társadalmi

eredményeit nemzetközi tudományos szakmai publikációk

változásokat szorosan követve folytat informatikai bizton-

és konferenciák mellett a termékein és a külföldi hallgatók

sági kutatásokat, fejlesztéseket.

képzésén keresztül realizálja.

A futurIT csapata

6

Vezetõi összefoglaló Értékvédõ módszereket, eszkö-

befejezõdése után, képesek legyenek a fenntarthatóság

zöket kutatunk, fejlesztünk, ok-

biztosítására, valamint új finanszírozási források bevoná-

tatunk

infokommunikációs

sára. Ezért a második munkaszakasz során létrehoztuk a

értékeink megóvása érdekében.

Projekt Bizottság felügyelete alá tartozó Hasznosítási Munkacsoportot, amelynek elsõdleges feladata a fejlesztések

A Pannon Egyetem informati-

termékesítésének támogatása, illetve a portfoliószemléletû

kai biztonság témakörben két

hasznosítási tervek részletes, piacelemzésen alapuló kidol-

területen nyert támogatást a Nemzeti Kutatási és Tech-

gozása.

nológiai Hivataltól 2006-ban. A futurIT Informatikai Biztonsági Tudásközpont vezetõje Kürti Tamás, az ÖkoRET

A tudásközpontban a szakmai munka a kutatási témák sze-

Környezetbiztonsági Informatika Tudásközpont alapítója

rinti témalaboratóriumokban történik. A Kutatási Munka-

Prof. Dr. Rédey Ákos, vezetõje Dr. Réti Tamás. A Tudás-

bizottság felügyelete alatt a tudásközpont második

központ igazgatója Prof. Dr. Friedler Ferenc a Pannon

munkaszakaszában az alábbi laboratóriumokon keresztül

Egyetem Mûszaki Informatikai Karának alapítója és dé-

valósultak meg a kutatás-fejlesztési feladatok:

kánja. Jelen beszámoló a futurIT 2. munkaszakaszában – 2007. október 1. és 2008. december 31. között – elvég-

1.) Dinamikus információbiztonsági rendszer fejlesztése

zett tevékenységeket, valamint azok eredményeit mutatja

A dinamikus információbiztonsági rendszer egy olyan spe-

be. A konzorcium tagjai az Albacomp Zrt., a KÜRT Zrt. és

ciális biztonsági szoftvercsomag, amely a más iparági terü-

a Pannon Egyetem.

leteken már jó ideje nagy hatásfokkal mûködõ integrált rendszerek technológiájához és módszertanaihoz hasonló

A konzorcium tagjai közös értékek, célok mentén hozták

elvek alapján szolgálja az információbiztonságot. Szoftver-

létre együttmûködésüket. Céljuk, hogy meghatározóak le-

rendszerünk építõkocka szerûen, egyedi alrendszerekbõl áll

gyenek saját területükön, legyen szó tudományról, üzlet-

össze, de egységes koncepciójú és keretrendszerû, így

rõl vagy innovációról. Mindhárom partner felelõsségteljes,

képes információkat nyújtani egy adott szervezet aktuális

tudatos és szakmailag kiemelkedõ munkatársakat alkalmaz

információbiztonsági állapotáról.

a projekt feladataiban, akik proaktívan képesek a csapatmunkára.

2.) Adattárolás és -mentés technológia és módszertan fejlesztés

A konzorcium az operatív munkát a Kutatási Munkabi-

A KÜRT jelenlegi adatmentése az éppen használatban lévõ

zottság irányításával végzi. Feladata a munkafolyamatok,

adattároló eszközök professzionális mentésére felkészült.

idõközi eredmények egyeztetése, a szakmai tájékoztatás,

Mivel a jelenlegi adattárolási technológiáknak is vannak

illetve a szakszerû és tudományos munka elõsegítése. A tu-

olyan területei, amelyek mentésére a rendelkezésre álló

dásközpont operatív céljainak és stratégiájának teljesülését

technológia még nem alkalmas, ezért nélkülözhetetlen a

a konzorciumi tagok képviselõibõl álló Projekt Bizottság fel-

folyamatos fejlesztés, a továbblépés lehetõségének kuta-

ügyeli, amely jogosult a munkák eredményeinek értékelé-

tása és megteremtése. A tudásközpont keretében ezen

sére és hasznosításáról szóló döntések meghozatalára is. A

speciális területekkel, illetve a meglévõ területek szoftveres

hosszú távú fenntarthatóság szempontjából alapvetõ fon-

támogatásának átalakításával, újradefiniálásával foglalko-

tosságúnak tekintjük, hogy a tudásközpont és a haszno-

zunk, természetesen a legújabb technológiai elvárásokat is

sító

figyelembe véve.

szervezetei,

a

támogatási

idõszak

2009-es

7

3.) Biztonsági megoldások optimalizálása

dellezésére, valamint az optimális üzleti folyamatok algo-

A biztonsági minõsítés egy rendszer adott állapotának koc-

ritmikus megadására. Algoritmusunk alapját egy gráf-rep-

kázatmenedzsmentjét jelenti, miközben figyelembe vesszük,

rezentáció adja, mely a folyamathálózat szintézisre épülõ

hogy egy rendszerben rendelkezésre álló erõforrások fel-

technikát használ fel, így a költség- és megbízhatósági szint

használásával mi az elérhetõ legjobb (optimális és kockázat-

szerinti optimális modellek további szempontok szerint

arányos) állapot. A minõsítésre használt – kvalitatív vagy

részletesebben is elemezhetõk.

kvantitatív – matematikai modelljeink nemcsak az egyedi erõforrások minõségét veszik figyelembe, hanem az erõforrások

7.) Tudásmenedzsment

együttmûködését, egymásra hatását is, a teljes rendszer cél-

A Tudásmenedzsment program a futurIT horizontális tevé-

jának elérése szempontjából. Fejlesztési tevékenységünk

kenysége, amely a laboratóriumok keretében megvalósí-

során a szintézis/tervezés eljárás segítségével a rendelkezésre

tott

álló erõforrások egy halmazából meghatározzuk, hogy me-

összefogását és a létrehozott „best practice" ismeretek

lyeket érdemes felhasználni annak érdekében, hogy az ele-

publikálását végzi. A Tudásmenedzsment program erõsíti a

mekbõl összeállított és optimálisan mûködtetett rendszer

futurIT szakmai megalapozottságát és elismertségét az aka-

biztonsági szempontból is a legjobb legyen.

démiai és üzleti életben, támogatja az informatikai bizton-

kutatási

programok

szakmai

eredményeinek

ság jelentõségének társadalmi tudatosítását, valamint 4.) Nemzeti és iparági információbiztonsági rendsze-

hozzájárul a projekt alapvetõ céljainak eléréséhez.

rek kidolgozása Kutatás-fejlesztési programunk célja, hogy a tudományterület és az iparág legújabb elméleti eredményeinek és gya-

Összességében elmondható, hogy a futurIT tudásközpont

korlati tapasztalatainak felhasználásával a különbözõ

keretein belül folyó fejlesztések eredményeinek jelentõs há-

specifikus szakterületekre, iparágakra vonatkozó, testre

nyada amellett, hogy tudományos értelemben is nemzet-

szabott információbiztonsági eljárásokat, módszertanokat

közi jelentõségû, üzletileg is kiválóan hasznosítható.

és eszközöket dolgozzunk ki, illetve gyakorlati hasznosítá-

Legfõbb erõsségünk, hogy az egyetemi/kutatói és az üzleti

suk megvalósítását támogassuk.

szféra szoros együttmûködésében valósítjuk meg az egész régióra ható ipari-akadémiai kutatás-fejlesztési és innová-

5.) Biztonsági tervezés és minõsítés

ciós-inkubációs tevékenységet.

Az informatikai megoldások biztonsági tervezése és minõsítése kapcsán olyan módszertan kialakítására törekszünk,

Veszprém, 2009. február 20.

amely lehetõséget teremt a legkülönbözõbb infokommunikációs eszközök széles kör által elfogadott, nemzetközi szabványok követelményeire épülõ, egységes és megismételhetõ körülmények között elvégezhetõ biztonsági és megbízhatósági vizsgálatára (sérülékenységek, fenyegetettségek és kockázatok átfogó vizsgálata). 6.) Algoritmusok kidolgozása üzleti folyamatok biztonság fókuszú tervezéséhez és kialakításához Az üzleti folyamatok biztonság fókuszú tervezéséhez és kialakításához olyan megoldásokat fejlesztünk ki, amelyek alkalmas alapot adnak az üzleti folyamatok leírására és mo-

8

Prof. Dr. Friedler Ferenc

Kürti Tamás

igazgató

vezetõ

Pannon Regionális

futurIT Informatikai

Tudásközpont

Biztonsági Tudásközpont

Szervezeti felépítés

9

Konzorciumi tagok bemutatása Pannon Egyetem, Mûszaki Informatikai Kar

nemzetközi projekteket, melyek szükségesek az élenjáró

A Pannon Egyetem Mûszaki Informatikai Kara alapításakor

technológiák oktatásához, a hallgatók számára aktuális

informatikai és a hozzá kapcsolódó korszerû technológiák

témák biztosításához. Az ipari együttmûködések ugyanak-

oktatására, kutatására és fejlesztésére jött létre. A Kar fej-

kor lehetõséget és forrást is teremtenek a legmodernebb

lõdését a kezdetektõl a dinamizmus jellemezte és jellemzi

technológiák beszerzéséhez, alkalmazásához.

napjainkban is, melynek köszönhetõen hazai és nemzetközi

A Kar három alaptevékenysége így képes szoros együtt-

szinten egyaránt ismert és elismert tevékenységet folytat.

mûködésben, egymást támogatva mûködni.

Tíz év fejlesztései eredményeként 2001. január 1-tõl kari

A Kar eredményeinek fenntartásához a kiemelkedõ okta-

jogállású önálló intézetként, 2003. január 1-tõl hivatalosan

tók, kutatók és fejlesztõk mellett kiváló diákokra is szükség

Mûszaki Informatikai Karként mûködik.

van. Ennek érdekében mûködteti a Mûszaki Informatikai

A Kar tevékenységében mind a mûszaki, mind az informa-

Kar az országos lefedettségû, veszprémi és szolnoki köz-

tikai szó hangsúlyos. Mûködése olyan élenjáró technológi-

pontokkal mûködõ Erdõs Pál Matematikai Tehetséggon-

ákhoz kapcsolódik, melyek gyorsan és folyamatosan

dozó Iskolát.

változnak, fejlõdnek. Az ilyen technológiák biztosítják a

A legkiválóbb hallgatók bekapcsolódhatnak az úgyneve-

magas hozzáadott értékû termékeket, melyek a globalizált

zett Fasori Program keretében megvalósuló elitképzésbe is,.

világban jól értékesíthetõk. Ez alapozza meg a Mûszaki In-

Elsõ tanulmányi évüktõl kezdve részt vehetnek a Kar kuta-

formatikai Kar tartós és kiegyensúlyozott mûködését mind-

tási, fejlesztési tevékenységében, tudományos folyóiratok-

három tevékenységében: az oktatásban, a kutatásban és a

ban publikálhatnak, nemzetközi konferencián adhatnak

fejlesztési projektekben.

elõ, illetve bekapcsolódhatnak multinacionális cégek szá-

Színvonalas oktatás a gyorsan fejlõdõ mûszaki informatika

mára végzett K+F projektjekbe.

területén csak nemzetközi szintû kutatások alapján lehetséges, a gyors fejlõdés miatt ugyanis kizárólag a szûk szak-

KÜRT Zrt.

mai körökben tevékenykedõ kutatók férnek hozzá a

A KÜRT 1989-ben alakult, magyar tulajdonban lévõ, de a

legújabb eredményekhez.

nemzetközi piacokon is tevékenykedõ vállalatcsoport. A

A nemzetközi színvonalú kutatás egyúttal megalapozza a

cég üzleti tevékenysége során adatmentésre, információvédelemre és informatikai biztonsági megoldások fejlesztésre és értékesítésére koncentrál. A múlt tapasztalatai, valamint az innovatív szemléletû, kimagasló tudású szakembergárda munkája eredményeként a KÜRT komoly elismertségre tett szert, mint az információbiztonság területének vezetõ szakértõje, az adatvédelem és adatbiztonság teljes palettáját átfogó, a nemzetközi és hazai szabványoknak megfelelõ módszertana és auditorai révén. A KÜRT Európa vezetõ adatmentõ cége világviszonylatban is elismert adatmentési technológiával. A cégnek a különbözõ infokommunikációs káresemények megelõzésére, illetve kezelésére kidolgozott információmenedzsment rendszere ma már több mint 40 önállóan is alkalmazható terméket, szolgáltatást foglal magában.

10

A KÜRT elmúlt 20 éves fejlõdésének meghatározó eleme

pasztalatokkal rendelkezõ tanácsadói üzletággal, országos

volt, hogy aktívan részt vett a hazai és nemzetközi K+F te-

szervizhálózattal, és az informatika számos más területén

vékenységekben, hazai és az Európai Unió által kínált pá-

olyan kompetenciákkal, amelyek révén képes a modern kor

lyázati rendszerekben. A cég profitjának jelentõs része

követelményeinek megfelelõ, összetett informatikai és te-

visszaforgatásra kerül az üzletfejlesztési tevékenységekbe.

lekommunikációs rendszerek tervezésére, fejlesztésére,

A cégben önálló K+F szakembergárda mûködik, amelynek

szállítására, üzembe helyezésére és üzemeltetésére. Az Al-

tagjait erõs operatív kapcsolatrendszer fûzi az informatikai

bacomp nevét több nagy, hálózati és rendszerintegrációs

tudományág majd’ minden hazai szereplõjéhez, alkalma-

projekt is fémjelzi. A társaság aktív résztvevõje több, kor-

zott és alapkutatást végzõ intézményéhez.

mányzati támogatással megvalósult informatikai programnak. A cég hatékony mûködésének hátterében kiváló

Albacomp Zrt.

szakembergárdája áll, amely a szoftverfejlesztés, a terve-

Az Albacomp Zrt. a magyarországi informatikai piac egyik

zés, a gyártás, az implementálás, a tanácsadás és az érté-

legnagyobb múltra visszatekintõ vállalata. Az Albacomp a

kesítés területén egyaránt magas szintû munkájával

hardvergyártó szerepének megtartása mellett a hazai piac

biztosítja a legtöbbször több területre kiterjedõ projektek

meghatározó szereplõje és rendszerintegrátora, nagy ta-

sikerességét. A cég stratégiai üzletágként kezeli az oktatást, melyhez kapcsolódóan az önálló oktatási üzletág 2005-ben jött létre, a SZÜV Zrt. integrálásával, folytatva az ott folyó elismerten színvonalas képzési hagyományokat. A cég jól felszerelt oktatóközpontjai megtalálhatók az ország minden régiójában. Az Albacomp egyik legfõbb célja, hogy mint Magyarország egyik informatikai tudásbázisa, helyt adjon a kreativitásnak, lehetõséget és szakmai támogatást biztosítson tehetséges szakembereknek új termékek kifejlesztésére.

11

A fejlesztésbe bevont üzleti partnerek A biztonsági piac különbözõ területei célirányos egyedi

adózással foglalkozó szakemberek minél jobb kiszolgálását,

szakértelmet és alapos felkészültséget igényelnek, ezért a

idõ-, és pénztakarékos megoldások szállítását tûzte ki cél-

tudásközpont 2. munkaszakaszában – a létrejött informá-

jául. Ez egyre inkább nem puszta tartalom közvetítését je-

cióbiztonsági fejlesztési elképzelések gyakorlati megvalósí-

lenti, hanem a szakemberek munkafolyamatait hatékonyan

tásához, a kifejlesztett eszközök véglegesítéséhez, valamint

támogató integrált megoldások fejlesztését és nyújtását is.

az üzleti hasznosíthatóság megteremtéséhez – szükségessé

A Complex-szel együttmûködve, 2008 szeptemberében elindí-

vált olyan széles körben elismert piaci szereplõk bevonása,

tott, a www.itjog.hu címen elérhetõ, Iparági információbizton-

akik az adott szakterület mélyreható ismeretével és meg-

sági portál segítségével a legkülönbözõbb iparágakban,

határozó piaci potenciállal rendelkeznek. Közremûködé-

szakterületeken mûködõ cégek, szervezetek folyamatosan nyo-

sükkel már a termékfejlesztési folyamat kezdõ lépéseitõl

mon tudják követni az informatikai és információs rendszereikre

figyelembe vehetõk és a fejlesztendõ megoldásokba beé-

vonatkozó hatályos jogszabályi elõírásokat, követelményeket.

píthetõk a szakmai tapasztalataik és a gyakorlati alkalmaz-

Ezáltal áttekintõ képet kaphatnak infokommunikációs rend-

hatóságra vonatkozó észrevételeik.

szereik biztonsági fejlettségérõl, fenyegetettségeirõl és kocká-

A tudásközpont második munkaszakaszában három – spe-

zatairól, valamint az információbiztonsági szintjük növeléséhez

ciális szakterületeken mûködõ – üzleti partnerrel folytat-

javasolt megvalósítandó intézkedésekrõl.

tunk közös kutatás-fejlesztési tevékenységet. Anima & KÜRT Kutatás-fejlesztés Kht. Alacera International

Az Anima & KÜRT Kutatás-fejlesztés Kht. Magyarországon

A futurIT 2007 júniusában a Pannon Egyetem Mûszaki In-

egyedülálló, speciális kutatás-fejlesztési szolgáltatásokat

formatikai Karán, TSEC (Technology Security Experience

nyújt a humán kockázati tényezõk csökkentése és a szer-

Center) Institute – Hungary néven, közös biztonsági fej-

vezeti biztonság területén. A cég alapfeltevése, hogy a szel-

lesztõ központot hozott létre az amerikai biztonságtechni-

lemi és humán tõke védelmére a mikro- kisvállalkozások

kai

Alacera

nem tudnak kellõ idõt és energiát fordítani. Így verseny-

International-lel. Az Alacera International szolgáltatásai és

hátrányuk van még abban az esetben is, ha innovációs ter-

termékei fókusza a „komplex, koherens lakóhely- és tele-

mékük a piacon megállja a helyét. Ezért a cég kutatásainak

pülés védelem”, melynek összetevõi a biztonságstratégia,

fókuszában a mûködési és humán kockázatok felismerése

a településbiztonsági stratégia, az informatikai technoló-

és kezelése áll, kiemelten fókuszálva a humán tényezõk

giák integrálása és a tudástranszfer.

szerepére (kompetenciák, személyiség) a vállalatok mûkö-

Célunk, hogy az együttmûködés eredményeként a tudás-

désében és fejlõdésében.

központ a koherens biztonságvédelem területének rangos

Az Anima & KÜRT bekapcsolódásával a tudásközpont mun-

nemzetközi fejlesztõjévé váljon, és a mindenkori biztonsági

kájába az infokommunikációs rendszerek fenyegetettségei-

kihívásokra reagáló megoldásokat nyújtson az infokom-

nek és kockázatainak felmérése, elemzése és kezelése

munikációs védelmen túl az adminisztratív, a fizikai, a sze-

kapcsán már a humán tényezõk által képviselt fenyegetett-

mélyi és a vagyoni biztonság védelmének területén is.

ségeket és kockázatokat is be tudtuk építeni a kidolgozott

piacon

meghatározó

szerepet

játszó

kockázatelemzési módszertanunkba. Ezáltal idõben megComplex Kiadó Kft.

elõzhetõk a visszaélések, felderíthetõk a titoksértések, a nem

A Wolters Kluwer hollandiai székhelyû nemzetközi kiadó-

kívánatos információk kiszivárgásának forrásai; eredménye-

vállalat tulajdonában álló CompLex Kiadó Kft. Magyarország

sen, gyorsan és költség-hatékony módon feltárhatók, javít-

legnagyobb jogi kiadóvállalata. A cég elsõsorban a joggal és

hatók, alakíthatók és megszûntethetõk a veszteségforrások.

12

Dinamikus információbiztonsági rendszer fejlesztése A dinamikus információbiztonsági rendszer fejlesztése

mûködjenek együtt. Ezen ismereteket felhasználva – a

során célunk – a nemzeti és iparági információbiztonsági

technológia elemzés eredményeként – készítettük el min-

rendszerek kidolgozásához kapcsolódóan – egy speciális

den modulhoz a megfelelõ funkcionális specifikációt és a

biztonsági szoftvercsomag megtervezése és létrehozása. A

logikai tervet.

csomag modulszerûen, egyedi alrendszerekbõl építkezik, de egységes koncepciójú és keretrendszerû, így képes in-

Elõzetes felméréseink alapján a megoldáscsomag üzleti

formációkat nyújtani egy adott szervezet információbiz-

hasznosítása elsõsorban az alábbi területeken számíthat si-

tonsági állapotáról; megmutatja, hogy jelenleg az

kerre:

információbiztonság mely szintjén áll; továbbá segít meg-

• Informatikai, illetve biztonsági projektek megvalósítása

fogalmazni, hova szeretne a szervezet eljutni, és megadja a továbblépéshez szükséges tevékenységek sorozatát és azok ütemezését.

szoftveres támogatással. • Az információbiztonság számszerûsítése, automatizálása és work-flow támogatása.

A tudásközpont elsõ évében – a Pannon Egyetem mûszaki informatika szakos hallgatóinak bevonásával – elvégzett

• Információbiztonsági intézkedések standardizálása, optimalizálása.

részletes piackutatás és technológiai elemzés során kialakult koncepció átfogó képet mutatott arról, milyen infor-

A tudományos eredmények oldaláról a fejlesztésünk lehe-

mációbiztonsági

tõséget teremt:

szoftverfejlesztésre

van

igény

Magyarországon, illetve a nemzetközi piacon. A piackutatás megerõsítette az elõzetes várakozásainkat, eredményül azt a következtetést lehetett levonni, hogy léteznek hasonló – dobozos – megoldások a világban, azonban ezek

• Az információbiztonsági módszertanok matematikai hátterének megalapozására. • Optimalizáló eljárások kidolgozására és gyakorlati alkalmazására.

megmaradnak szigetszerû alkalmazásnak, és nem alkal-

• A tudásközpont biztonsági tervezési és minõsítési mód-

masak arra, hogy egy integrált információbiztonsági rend-

szertanának gyakorlati körülmények között történõ tesz-

szer részeként más információbiztonsági alkalmazásokkal

telésére.

15

A tervezett megoldások kapcsán a 2008-ban ténylegesen

nete bizonyos (infrastrukturális, informatikai, üzleti) szolgál-

elindított szoftverfejlesztési és termékesítési folyamatok fó-

tatások megbízhatósági értéke. Módszertanunk elõnye, hogy

kusza a fenti részletes felmérések eredményeinek ismere-

a minõsítés a különbözõ infokommunikációs rendszerekben

tében került meghatározásra.

folyamatosan, on-line módon is végezhetõ: vagyis miden pil-

A tudásközpont második munkaszakaszának eredményeként

lanatban monitorozhatjuk vele bizonyos infokommunikációs

létrejöttek a különbözõ kvalitatív ill. kvantitatív minõsítõ eljá-

szolgáltatások minõségét.

rások az informatikai rendszerek és üzleti folyamatok meg-

A második munkaszakaszban megvalósítottuk a világ egyik

bízhatóságának értékelésére. A modell felírásához üzleti

vezetõ folyamatábrázoló szoftverének (QPR) beszerzését,

folyamat modellezést használtunk, a felírt matematikai mo-

amely hatékony segítséget nyújt abban, hogy a feltárt ele-

dell a Pannon Egyetem Mûszaki Informatikai karán kidolgo-

mek összefüggésrendszerét ábrázoljuk, és a szükséges pa-

zott P-gráf módszertanban gyökerezik, miközben az alapul

ramétereket (költség, idõ stb.) rögzítsük. Az optimalizáló

vett számítási módszer megfelel a KÜRT által kidolgozott in-

algoritmusok segítségével a QPR-rel (vagy más folyamat-

formációbiztonsági minõsítési eljárásoknak. A közösen ki-

ábrázoló szoftverrel) kialakított gráfon könnyedén megke-

dolgozott eszközrendszer az erõforrások összefüggéseit

reshetõk, megmutathatók és elemezhetõk azok a

(egymásrautaltságát, kiválthatóságát) markánsabban és exp-

megvalósítható, releváns alternatívákat, amelyek közül ér-

liciten jeleníti meg. Kidolgozott minõsítési eljárásaink kime-

demes választani.

16

Adattárolás és adatmentés technológia és módszertan fejlesztés A KÜRT jelenlegi adatmentése az éppen használatban lévõ

A KÜRT-ben az adatmentéshez használt különbözõ szoft-

adattároló eszközök professzionális mentésére felkészült.

verekbõl nagyon sok változat van egyszerre, folyamato-

Ezért – a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából – nél-

san használatban. Ez redundanciához vezet, illetve egyes

külözhetetlen számára a fejlesztés, a továbblépés lehetõ-

problémák esetén egyedi fejlesztéseket tesz szükségessé.

ségének megteremtése. Az adattárolás és adatmentés

Ezt kiküszöbölendõ kutatás-fejlesztési tevékenységünk

technológia kutatás és módszertan fejlesztés során az új

egyik legfontosabb feladatának tekintjük, hogy a tudás-

adattárolási eszközökkel, illetve a meglévõ területek szoft-

központ elsõ munkaszakaszában a KÜRT adatmentõ

veres támogatásával foglalkozunk.

munkatársaival közösen megtervezett moduláris felépítésû adatmentõ szoftvercsomagot segítsünk megvalósí-

Az adatmentéshez kapcsolódóan a tudásközpont kereté-

tani. Ebben az egységes struktúrában már megjelennek a

ben megvalósuló kutatás-fejlesztési tevékenységünk célja,

legújabb technológiai eredményeinkhez kötõdõ megol-

hogy – a szakterület vezetõ hazai kutatóinak irányításával

dások is:

és hallgatói részvétellel – olyan bonyolult matematikai és technológiai problémákat oldjunk meg, mint a JPEG kód

NSS modul: A Novell Netware 4-es NSS nevû fájlrendszere

hibakeresése, vagy saját fejlesztésû, egyedi adatmentõ

ma minden adatmentõ cégnek problémát okoz, mivel a

szoftvereink átalakítása, újradefiniálása a legújabb techno-

Novell nem adja ki a fájlrendszer leírását, így a struktúrája

lógiai elvárásoknak megfelelõen.

gyakorlatilag nem menthetõ.

17

NTFS modul: A Windows Vistából kimaradt a WinFS fájl-

JPEG fájl. Kutatási munkánk során megpróbáljuk a kép-

rendszer, ám az NTFS fájlrendszer új elemeket tartalmaz a

fájlok felépítését utólag rekonstruálni és a sérült fájlo-

Microsoft legújabb operációs rendszerében. Az új lehetõ-

kat javítani, így dolgozva ki az automatizáltan mûködõ

ségek újabb problémákat is felvetnek, így ezek megoldásait

mentõ modul technológiai alapjait.

is szükséges beépítenünk a legfrissebb szoftvereinkbe. A jövõ lehetséges adattárolási technológiának feltérFelületi scan modul: A modul célja, hogy a fizikai mentést

képezése és tanulmányozása: A tudásközpont kereté-

követõen keletkezõ heterogén bitfolyamban – mely nem

ben átfogó képet kívánunk kapni arról, hogy mely

rendelkezik partíciós táblával – megtalálja a különbözõ fáj-

adattárolási technológiák fogják uralni a piacot 2-5-10

lokat, azonosítsa azok típusát és méretét. A modul fontos

éven belül. (Célunk válaszokat találni olyan kérdésekre,

kiegészítõi:

hogy mire készül az IBM, aki eladta a merevlemez üzletágát; és mit tud a Toshiba, aki ellenben folyamatosan bõvíti

• Fájl konzisztencia vizsgáló modul, amely azt vizsgálja,

azt.)

hogy a fájl a struktúrája alapján rendben van-e. A fejlesztés keretében keletkezõ szoftver specifikációk, • Új Office formátumok: A Microsoft nem csak az ope-

programmodulok és módszertanok a KÜRT Adatmentés

rációs rendszerével, hanem a legújabb irodai program-

üzletágának hasznosításába kerülnek. Az Adatmentés üz-

csomagjával is kihívások elé állította az adatmentés

letág ezek felhasználásával 2009-ben teljesen lecseréli a je-

világát. Az Office 2007 új xml alapú fájlformátumával

lenlegi szoftverparkját. A kifejlesztendõ belsõ használatú

készített fájlok (docX, xlsX, pptX…) nem menthetõk il-

adatmentõ szoftverek legfontosabb elõnye a kereskedelmi

letve nem javíthatók az eddig használt szoftverekkel.

forgalomban hozzáférhetõ adatmentõ szoftverekhez képest, hogy ezen szoftverek minden modulját részletesen is-

• A JPEG kódolású képfájlok igen elterjedtek és a kódo-

merjük belülrõl is, így számos olyan finomhangolási

lásukat nagyon sok szoftverbe beleépítették, azonban

lehetõséget tudunk kihasználni, amelyet egy megvásárolt

– ha a fájl struktúrája megsérül – a javítás csak ritkán si-

szoftver esetében nem.

keres. Egy lementett bitfolyamban gyakran nem is lehet

Az elkészülõ egyedi adatmentõ modulokra építve 2009-

megmondani, hogy hol kezdõdik és hol ér véget egy

ben létre kívánunk hozni egy kereskedelmi forgalomba hozható „dobozos” adatmentõ szoftvert, melyhez nem csak az adatmentés elméletét tudjuk felhasználni, hanem a KÜRT adatmentés üzletágának mûködése kapcsán keletkezõ több mint évi 3.000 adatmentés tapasztalatát is. Így ezen szoftverünk segítségével az egyszerûbb (logikai ill. szoftveres meghibásodásra visszavezethetõ) adatvesztési problémák speciális szakképesítés nélkül, egyénileg is orvosolhatóvá válnak.

18

Biztonsági megoldások optimalizálása Az információbiztonsági megoldások és folyamatok opti-

sítésre használt matematikai modelljeink nemcsak az

malizálására irányuló kutatás-fejlesztési tevékenységünk

egyedi erõforrások minõségét veszik figyelembe, hanem az

célja, hogy matematikai módszerekkel támogassuk a szer-

erõforrások együttmûködését, egymásra hatását is, a teljes

vezetek infokommunikációs és üzleti folyamatainak model-

rendszer céljának elérése szempontjából. Így a biztonsági

lezhetõségét, biztonsági minõsítését és elemzését, valamint

optimalizálás egy olyan eljárás, amely meghatározza,

testre szabott szolgáltatás-minõség monitoring szoftvere-

hogy egy rendszerben rendelkezésre álló erõforrások fel-

ket fejlesszünk. Kutatás-fejlesztési tevékenységünk rövid

használásával mi az elérhetõ legjobb (optimális és kocká-

távon matematikai modellek és számítási módszerek kidol-

zatarányos) állapot (a minõsítés szerint). Fejlesztési

gozását foglalja magában; míg hosszabb távon tervezzük

tevékenységünk során a szintézis / tervezés az az eljárás,

megvalósítani az optimalizáló modellekre épülõ szolgálta-

amely során a rendelkezésre álló erõforrások (építõelemek)

tások és szoftverek kifejlesztését a biztonsági rendszerek

egy halmazából meghatározzuk, hogy melyeket érdemes

szintézisére, tervezésére, optimalizálására és minõsítésére.

felhasználni (bérelni vagy megvásárolni), annak érdekében, hogy az elemekbõl összeállított és optimálisan mûködte-

A biztonsági minõsítés egy rendszer adott állapotának

tett rendszer biztonsági szempontból is a legjobb legyen.

kockázati értékelését jelenti, tehát egy adott rendszer adott állapotához egy kockázati (valószínûségi, megbízhatósági,

A kidolgozott optimalizáló eljárás képes újabb erõforrások

rendelkezésre állási) érték hozzárendelését. Ez a kockázati

bevonása nélkül megadni, hogy az infokommunikációs

érték lehet kvantitatív (pl.: „a megbízhatóság 78%-os”)

szolgáltatások optimális minõsége érdekében a rendelke-

vagy kvalitatív (pl.: „a megbízhatóság közepes”). A minõ-

zésre álló erõforrásokat hogyan érdemes elosztani.

19

Az eljárás szintén alkalmas annak meghatározására, hogy

mûködés, amely sok esetben alapos felkészültséget, és spe-

adott költségkeret mellett mely fejlesztéseket célszerû vég-

ciális, a racionalizálás illetve optimalizálás irányába mutató

rehajtani, hogy azzal az infokommunikációs rendszer ma-

szakértelmet igényel. Ezen üzleti igényre építve – 2008

ximális biztonsági szint növekedését lehessen elérni.

õszén – olyan hatékonyságnövelõ termékcsomagot dol-

Eljárásunk újdonsága, hogy az optimalizálás során nem

goztunk ki, amely segítségével a döntéshozók pontos képet

csak egy átfogó szolgáltatás-minõség érték optimalizálá-

kapnak a folyamatokban és támogató rendszerekben meg-

sára törekszünk, hanem emellett több különbözõ szolgál-

valósítható változásokról és azok hatásairól, így kiszûrhetik

tatásra minõségi minimumokat is megkövetelünk. Az

rendszereikbõl azokat az elemeket, amelyek nem kritikus

eljárás kimenete – a megkívánt minimum értékek megtar-

fontosságúak a szervezet mûködése, biztonsága és késõbbi

tásával – a legjobb átfogó minõségû erõforrás elosztás. In-

sikerei szempontjából.

fokommunikációs rendszerek esetében például a minõségi

A kidolgozott termékcsomag alapkoncepciója szerint a ha-

szintek monitorozásával kimutatható, ha az elvárt mini-

tékonyságnövelõ intézkedések – vagy akár összeolvadások

mum érték nem teljesül, így megoldást jelenthet az erõ-

és felvásárlások esetében az új, optimális szervezet és inf-

forrás átcsoportosítása, amely automatikusan számolható..

rastruktúra kialakítása – a folyamatok átgondolásánál kezdõdnek. Elsõ lépésként minden esetben szükséges a

Munkánk során kiemelt hangsúlyt fektetünk a kutatás-fej-

meglévõ folyamatok optimalizálása, és csak ezután követ-

lesztési projektek eredményeinek gyakorlati hasznosítására,

kezhet a folyamatok kiszolgálását támogató informatikai

amelyhez kapcsolódóan a második munkaszakaszban sor

megoldások rendszerének racionalizálása. A módszertan

került a rövid, közép és hosszú távú célok definiálására, va-

segítségével az azt alkalmazó szakemberek gondos üzleti

lamint az erõforrások bekerülési költségének és a tervezett

hatáselemzésre, a szervezet stratégiájára és jövõbeni ter-

megtérülési idõszakok meghatározására.

veire alapozva, az ok-okozati összefüggéseket feltárva, a

A gazdasági válság hatására szinte minden szervezetnek el-

biztonsági szempontokat figyelembe véve segíthetik elõ a

sõdleges céljává vált a hatékonyabb, költségtakarékosabb

megfelelõ, költséghatékony döntések meghozatalát.

20

Nemzeti és iparági információbiztonsági rendszerek kidolgozása A különbözõ szervezetek információs rendszerei és háló-

cégek, szervezetek számára, hogy – különbözõ részlete-

zatai egyre inkább szembekerülnek a biztonságukat fenye-

zettségben és mélységben – áttekintõ képet kapjanak in-

getõ veszélyek széles skálájával. A potenciális veszteségek

fokommunikációs rendszereik biztonsági fejlettségérõl,

iparáganként, szervezetenként nagyon eltérõek. Magyar-

fenyegetettségeirõl és kockázatairól, valamint az informá-

országon azonban még napjainkban sem állnak rendelke-

cióbiztonsági szintjük növeléséhez javasolt megvalósítandó

zésre olyan szisztematikus tervezési és szabályozási

intézkedésekrõl.

módszertanok, amelyek egy-egy specifikus szakterület számára – az elérhetõ ajánlások, szabványok felhasználásával

A létrejövõ portál hasznosítója, felhasználója lehet minden

– képesek egyedi, testre szabott, garantált minõségû in-

olyan szakterület vagy iparág, ahol a mûködési és admi-

formációbiztonságot eredményezõ megoldásokat nyújtani.

nisztratív folyamatok jellege, az alkalmazott egyedi informatikai

megoldások

(hardver

illetve

szoftver),

az

A megvalósított kutatás-fejlesztési tevékenységünk ered-

informatika és a telekommunikáció szervezeten belüli sze-

ményeként a gyakorlatban is használható, testre szabott

repe és súlya, illetve a szervezetek nemzetgazdasági és/vagy

biztonsági kritériumrendszerek, módszertanok, eszközök

nemzetbiztonsági jelentõsége szükségessé teszi speciális,

és szabályozások jöttek létre az infokommunikációs rend-

testre szabott információbiztonsági megoldások alkalma-

szerek biztonságával összefüggõ veszélyek, kockázatok fel-

zását.

térképezésére, értékelésére és kezelésére, elsõsorban azokon a területeken, ahol a várható veszteségek nagysága

Fejlesztésünk eredményeként lehetõvé válik az információ-

vagy a veszteségek bekövetkezésének nagy valószínûsége

biztonság kiterjesztése új (eddig nem ismert) területekre.

miatt erre a leginkább szükség van. Kutatásaink egyrészt a

Hosszabb távon a kutatás-fejlesztési tevékenységek kibõ-

hiányos vagy hibás információkezelésbõl és információvé-

víthetõk az infokommunikációs rendszerek minden terüle-

delembõl eredõ veszteségek megelõzését, másrészt azok

tére, és az eredmények gyakorlati hasznosítása a régión,

minimalizálását és kezelését célozzák. A kutatási program

illetve az országhatárokon kívül is lehetõvé válik.

keretében olyan átfogó és homogén módszertanokat dolgoztunk ki, amelyek alapján az infokommunikációs rend-

Napjainkra szinte minden szervezet – legyen akár állami

szerek fenyegetettségeinek és kockázatainak felmérése,

vagy piaci – mûködésében jelentõs szerepet játszik a kü-

elemzése és kezelése hatékonyan és eredményesen távolról, webes felületen keresztül is megvalósítható. A kidolgozott módszertanokra építve, a Complex Kiadó Kft.-vel együttmûködve, 2008 szeptemberében elindítottuk a www.itjog.hu címen elérhetõ Iparági információbiztonsági portál-t, amelynek segítségével a legkülönbözõbb iparágakban, szakterületeken mûködõ cégek, szervezetek folyamatosan nyomon tudják követni az informatikai és információs rendszereikre vonatkozó hatályos jogszabályi elõírásokat, követelményeket. A portál lehetõséget teremt a

21

lönbözõ informatikai eszközök használata, üzemeltetése,

szolgáltatók esetén forgalmi adatok stb.). Az egyre széle-

akár fõtevékenységként, akár a mûködést segítõ eszköz-

sebb körben használt informatikai megoldásoknak kö-

ként. Ennek ellenére az alkalmazott informatikai eszkö-

szönhetõen egyre több adatbázis, információ már csak

zökkel, szoftverekkel, szervezeti megoldásokkal szemben

elektronikus formában létezik. Mivel ezek megõrzése adott

támasztott biztonsági kritériumokkal átfogóan viszonylag

esetben nem csupán az ügyvitelhez elengedhetetlen, de

kevés magyar jogszabály foglalkozik. Uniós irányelv vagy

törvényi kötelezettség is, ezért fontos olyan megoldási ja-

rendelet sem született még ezzel az igénnyel, annak elle-

vaslatok kidolgozása, melyeket követve az érintettek jó

nére, hogy az informatikai biztonsággal kapcsolatos fel-

eséllyel megfelelnek a követelményeknek. Itt is igaz, hogy

használói tudatosság növelését, az ezzel kapcsolatos

a megõrzési kötelezés generális jellegû, azonban informa-

legjobb gyakorlatok, és know-how terjesztését célul kitûzõ

tikai közegben nincs meghatározva annak minimálisan el-

közösségi intézmény, az ENISA1 2004 óta mûködik.

várt biztonsági szintje. Ez a gazdasági szférában – különösen az üzlet szempontjából kiemelten óvandó ada-

Szûkebb területekre vonatkozó részletszabályozást azon-

tok esetén – még nem is mindig jelent problémát, azon-

ban már számos norma tartalmaz. Kutatásunk célja elsõ-

ban állami szervezeteknél az egyébként nem kötelezõ

sorban az volt, hogy errõl a meglehetõsen mostohán kezelt

feladatok elvégzése gyakran háttérbe szorulhat, ami utólag

jogterületrõl készítsünk áttekintést. Feladatunknak tekin-

visszaszerezhetetlen és értékes információk elveszítéséhez

tettük, hogy ismertessük az informatikai biztonság megte-

vezethet.

remtését

célzó,

már

létezõ

jogintézményeket,

és

megteremtsük egy olyan tanácsadó szolgáltatás hátterét, amely a jogi kérdésekben nyújt segítséget az érdeklõdõknek. A kutatás során az összegyûjtött joganyagot több nagyobb részre bontottuk. Az elsõ rész azokat az általános jogszabályi elõírásokat foglalta össze, amelyek minden komolyabb (személyes) adatkezeléssel foglalkozó piaci szereplõre vonatkoznak. A lehetõ legteljesebb kép biztosítása érdekében röviden kitértünk az informatikával kapcsolatos büntetõjogi szabályozásra is. Ezt követõen sorra vettük és röviden elemeztük a gazdasági szférára, illetve a közigazgatási szervezetekre vonatkozó különös szabályozásokat. Ez utóbbiak végül nem kerültek implementálásra, abból a feltételezésbõl kiindulva, hogy ezen szervezetek jellemzõen a mûködésükrõl megalkotott jogszabályi keretek között folyamatos felügyelet mellett mûködnek, és sokkal kevésbé várható, hogy egy piaci alapú szolgáltatást igénybe vennének. Szintén széles körben szabályozott, hogy egyes szervezetek, adatkezelõk bizonyos adatokat milyen idõintervallumban kötelesek megõrizni (számviteli adatok, hírközlési

22

Biztonsági tervezés és minõsítés A számítástechnikai rendszerek fejlesztése, megvalósítása a

kintettük a kialakított szoftver folyamatok érettségét is,

XXI. századra igazi iparággá nõtte ki magát. A szoftver-

amely pontos képet ad arról, hogy egy fejlesztési folyamat

gyártás technológiájának napjainkra jól körülírt elmélete és

milyen termékek kialakítására képes megismételhetõ (va-

gyakorlata alakult ki, amelynek modelljeit számos nemzet-

gyis iparszerû) módon. A lépcsõs, a folytonos és az úgyne-

közi szabvány és ajánlás rögzíti. A meglévõ szoftverfejlesz-

vezett kombinált érettségi modelleket megvizsgálva azt

tési modellek azonban hiányosak a biztonsági problémák

tapasztaltuk, hogy ezek mindegyike kiegészíthetõ a biz-

célzott kezelése tekintetében. Ez a kérdés mára kilépett

tonságos rendszerek kialakítására alkalmas módszertani ré-

abból a korszakból, amikor az információbiztonság pusztán

szekkel, amelyre piaci igény is mutatkozik.

információtechnológiai kérdésként volt kezelendõ. A különbözõ infokommunikációs eszközök alkalmazása ma már

A második munkaszakasz eredményeként létrejött mód-

olyan szervesen illeszkedik az ügyviteli folyamatokba, hogy

szertan – az infokommunikációs eszközök, alkalmazások

emiatt a technológiai védelem mellett az információ-keze-

és rendszerek tervezése során – megfelelõen és mérhetõen

lési folyamatok védelme is elengedhetetlen.

kezelhetõvé teszi a felmerülõ biztonsági problémákat: • A proaktív védekezési módok elõtérbe kerülésének tá-

A fejlesztési módszertanok piacán több különbözõ megközelítési módot is megvizsgáltunk. A hazai piacon megtalálhatók az SSADM-alapú módszertanok, illetve számos

mogatása. • Biztonsági szempontok kiemelt fókuszú alkalmazásának lehetõvé tétele.

helyen alkalmazzák a Microsoft Solution Framework (MSF)

• A fejlesztési folyamatok lefutási idejének, költségeinek,

megoldásokat és a Rational Unified Process (RUP) alapú el-

valamint a kidolgozott eszközök minõségének és bizton-

járásokat is.

ságának tudatos fejlesztése. • Optimumkeresés a sérülékenységek kiküszöbölése és a

Ezekhez azonban lényegében hiányoznak azok az eszkö-

fejlesztési költségek növekedése között.

zök, amelyek hatékonyan támogatnák a biztonságos rendszerek kialakítására indított fejlesztéseket. Fejlesztésünk eredményeként a fenti eszközkészletek kiegészülnek a szükséges biztonsági eljárásokkal (módszertani elemek, mérési eljárások stb.). A problémakörre átfogó megoldást kínál az úgynevezett szoftver folyamatjavítás eljárása, amely a tervezési-fejlesztési technológia folyamatos alakításával, javításával biztosítja azt, hogy a létrehozott termékek minõsége és megbízhatósága elõre meghatározott és mért szempontok alapján javuljon. A folyamatjavítás lehetõvé teszi a rendszerben maradó hibák és biztonsági sérülékenységek arányának visszaszorítását, a fejlesztési projektek átfutási idejének csökkentését, és mindezek által a szoftverkészítés termelékenységének jelentõs növekedését. A rendszerfejlesztési tevékenység kialakításához fontos ismérvnek te-

23

Algoritmusok kidolgozása üzleti folyamatok biztonság fókuszú tervezéséhez és kialakításához Minden gazdasági, civil, nonprofit vagy egyéb szervezet

BPMN-ben definiált üzleti folyamat algoritmikus kon-

életében az üzleti folyamatainak tervezése és mened-

vertálása hálózat szintézis feladattá - módszertan

zsmentje kulcsfontosságú tényezõ a versenyképességük

Az elmúlt évtizedekben több kísérlet is volt egy átfogó, az

növeléséhez, napjaink változékony üzleti környezetében.

üzleti folyamatokat leíró jelölés rendszer elkésztésére. A for-

Fókuszálva az üzleti folyamatok optimalizálására és folya-

dulatot a 2000-es évek eleje hozta, amikor a nagyobb kü-

matos fejlesztésére, a szervezetek egy biztos elõnyre te-

lönálló szervezetek egyesültek és 2006-ra megszültetett az

hetnek szert, csökkentve a költségeket, fejlesztve a

üzleti folyamatokat leíró BPMN (Business Process Modeling

minõséget és hatékonyságot, és képessé válva az elõírások

Notation). Manapság egyre több grafikus alkalmazás lát

változtatására.

napvilágot, melyek a BPMN szabvány szerint képesek ábrázolni az üzleti folyamatokat, de ezeknek az ábrázoláson

Alapvetõ célként olyan módszertan kidolgozását tûztük ki,

túlmutató egyéb képességeik nagyon korlátozottak.

mely alkalmas alapot ad az üzleti folyamatok leírására és

Mivel az elmúlt évtizedekben számos robosztus és meg-

modellezésére, valamint – ami még ennél is hangsúlyosabb

bízható folyamathálózat-optimalizáló algoritmust fejlesz-

lehet – az optimális üzleti folyamatok algoritmikus meg-

tettek ki, ezért célszerû lehet ezek megfelelõ formájú

adására.

adaptálása az üzleti folyamatokra. Ilyen robusztus eljárás például a P-gráf módszertan is, mely könnyen adaptálható

A kifejlesztett módszertan részegységeinek egymásra épü-

a különbözõ típusú folyamat-optimalizálási feladatokra.

lése a látható a következõ ábrán.

Az üzleti folyamatok folyamatszintézis feladattá történõ át-

24

alakítása a modellek strukturális vizsgálata alapján lehetsé-

nélkül nem, vagy meglehetõsen nehézkesen biztosítható a

ges. Munkánk során meghatároztuk az alap struktúrákat,

szervezett és hatékony munka. Az elõbbi felismerés veze-

amelyekbõl minden hagyományos üzleti folyamat felépít-

tett bennünket munkánk elején. Alapvetõ célként olyan

hetõ és definiáltuk ezeknek a struktúráknak a folyamatsz-

módszertan kidolgozását tûztük ki, mely alkalmas alapot

intézis feladatban használatos P-gráf megfelelõjét. Erre

ad az üzleti folyamatok leírására és modellezésére, valamint

azért van szükség, mert matematikailag nincs jól definiált

– ami még ennél is hangsúlyosabb lehet – az optimális üz-

leképezése az üzleti folyamatoknak, és így algoritmikus op-

leti folyamatok algoritmikus megadására. A kidolgozott

timalizációra sincs lehetõség. Mivel a P-gráf módszertan az

módszertan alapját egy gráf-reprezentáció adja, melynek

egyetlen olyan eszköz, amely a probléma felírástól, a mo-

alapötletét Friedler és társai dolgozták ki a 90-es években

dellgeneráláson át elvezet a megoldásig és rendelkezik szá-

(Friedler F., Tarjan K., Huang Y.W., Fan L. T., Graph-Theore-

mos robosztus optimalizációs algoritmussal (MSG, SSG,

tic Approach to Process Synthesis: Axioms and Theorems.

ABB, stb.), ezért szerintünk ez a legmegfelelõbb megoldása

Chem. Engng Sci., 47, 1973-1988, 1992); itt egy P-gráf

kitûzött problémának.

(Process graph, folyamat gráf) leírásra épülõ módszertant adtak meg, mely egy, a folyamathálózat szintézis (Process

Üzleti folyamatok tervezése P-gráf alapú módszertan

Network Synthesis, PNS) leírásra épülõ technikát használ

alkalmazásával

fel. Megadtuk a korábban folyamathálózatok szintézisére

Minden gazdasági, civil, nonprofit vagy egyéb szervezet

kidolgozott eszközök adaptációját üzleti folyamatok mo-

fontos részét képezik annak belsõ folyamatai, így az üzleti

dellezésére, melyet felhasználva már vizsgálhatók mind

folyamatok is, hiszen azok elvárt szinten való definiáltsága

strukturális, mind optimalizálás szempontból a felírt üzleti

25

folyamatok. Adaptáltuk az irodalomból ismert algoritmu-

kai programozási modell egy vegyes egész lineáris progra-

sokat (MSG, SSG, ABB, …) a strukturális alternatívák le-

mozási modell (MILP), amit általános célú megoldó szoft-

számlálására, illetve korlátozás és szétválasztás jellegû

verek segítségével oldunk meg. Az általános célú megoldók

algoritmust javasoltunk az optimális és alternatív rendsze-

korlátai miatt a matematikai programozási modell megol-

rek meghatározására. Az alkalmazott matematikai modell

dására egy feladatspecifikus egyedi megoldó algoritmust

vegyes-egész értékû lineáris programozási feladatként ér-

dolgoztunk ki és implementáltunk. Az algoritmus szétvá-

telmezhetõ, annak megoldását korlátozás és szétválasztás

lasztás és korlátozás elvén mûködik.

alapú algoritmussal tudjuk számítani. Munkánk során kvalitatív és kvantitatív vizsgálatokat végezve górcsõ alá vet-

Erõforrás hozzárendelés és dinamikus terhelhetõség

tük

vizsgálat, üzleti és informatikai erõforrások kockázat

az

alkalmazott

modellezési

és

számítási

módszertanokat is. Eredményeinket konferenciákon be-

optimális ütemezése

mutattuk, ill. munkaanyagokban ismertettük.

Az üzleti folyamatok ütemezéséhez a gyártó rendszerek ütemezésénél már bevált S-gráf módszertant használtuk.

Elosztott erõforrások és feladatok automatikus rend-

Az S-gráf szakaszos mûködésû termelõ rendszerek üteme-

szerbe szervezése biztonsági kockázatok csökkentése

zésére lett kifejlesztve, amelyet úgy alakítottunk át az üzleti

céljából

folyamatok speciális igényeihez, hogy a gyártó rendszer

Elosztott erõforrások és feladatok automatikus rendszerbe

munkafázisait az üzleti folyamatok elemi lépéseinek, a ter-

szervezése biztonsági kockázatok csökkentése céljából

mékeket a folyamatok befejezõdésének, a berendezéseket

során a célunk olyan algoritmikus eszközök kidolgozása,

pedig a humán erõforrásoknak feleltettük meg.

melyekkel a rendszer tervezés folyamatának informatikai

Kidolgozott S-gráf alapalgoritmusunk a szakaszos mûkö-

támogatására, bonyolult, összetett rendszerek optimális

désû rendszereket úgy ütemezi be, hogy a rendszer teljes

struktúrájának meghatározására nyílik lehetõség. Az erõ-

mûködési ideje minimális legyen. Jelen esetünkben a cél a

forrás allokációs feladat során adottak a rendszer elemei

biztonságos mûködés megadása volt adott idõ- és költ-

(objektumok), a köztük létesíthetõ kapcsolatok száma, a

ségkorlátot figyelembe véve. A rendszer költségét a hasz-

rendelkezésre álló erõforrások (funkciók), és a rendszer

nált humán erõforrások száma határozta meg, azaz ha egy

mûködése során kielégítendõ igények listája. A feladat az

alkalmazottat valahol dolgoztatunk, akkor neki a havi fize-

objektumok közötti kapcsolatok és az objektumokhoz ren-

tését ki kell fizetni függetlenül attól, hogy esetleg csak az

delt funkciók meghatározása úgy, hogy az összes igényt

idejének kis százalékát tölti hasznos munkával. A biztonsá-

ki lehessen elégíteni. Egy igényt egy objektum akkor tud

got úgy definiáltuk, hogy egyik alkalmazott se dolgozzon

kielégíteni, ha tartalmazza hozzá a megfelelõ funkciót,

túl sok folyamaton, mivel akkor túl sok információhoz

vagy kapcsolatokon keresztül el tud jutni egy olyan másik

jutna, ami biztonságtechnikailag nem megfelelõ. Az opti-

objektumhoz, mely tartalmazza a szükséges funkciót.

malizálás során megnéztük, melyik alkalmazott dolgozik a

Kidolgoztunk egy matematikai programozási modellt az

legtöbb folyamaton és az õ folyamatai számának minima-

erõforrás elosztási feladat megoldására. A felírt matemati-

lizálására törekedtünk.

26

Tudásmenedzsment A Tudásmenedzsment program a futurIT program keretein

kommunikációs és információbiztonsági szakismeretekkel

belül folyó szakmai tevékenységek támogatását oldja meg,

is. Hiszünk benne, hogy a minõségi oktatás egyrészt profi-

amely részeként a legfontosabb célkitûzéseink és feladata-

tot tud termelni, másrészt jelentõs hiányt tud pótolni, hi-

ink a következõk:

szen megteremti a Magyarországról még hiányzó „elitoktatás” alapjait.

• Az egyes kutatási programokban összegyûjtött információ

Kiemelt figyelmet fordítunk rá, hogy ne csak a tudásbázist,

és szaktudás megosztása az egyes kutatási témák között.

vagyis az oktatási és kutatási körülményeket fejlesszük és

• Az egyes kutatási programokban létrehozott eredmények

erõsítsük, hanem az ehhez nélkülözhetetlen innovációs inf-

központi értékelése és tárolása. • A kutatási programokban alkalmazni kívánt emberi erõforrások felkutatása és rendelkezésre bocsátása.

rastruktúrát is, egy támogató és innováció barát szervezetimûködési

környezet

megteremtésével.

Továbbá

a

vállalkozások és a szakpolitika elvárásainak közvetítésével, il-

• A program keretein belül tevékenykedõ kutatók és szak-

letve a piaci igények és visszajelzések révén hozzájárulunk a

emberek szakmai fejlõdésének gondozása és karrierme-

hazai infokommunikációs és információbiztonsági kutatás-

nedzsmentje.

fejlesztési tevékenységek orientálásához, fókuszálásához.

• A létrehozott eredmények minél hatékonyabb kommunikációja a tudományos és üzleti szektor felé. • Kapcsolattartás más kutatóhelyekkel és szakmai szervezetekkel.

Az elért kutatási eredmények hazai és nemzetközi közönséggel való megismertetése céljából folyamatos szakmai és tudományos publikációs tevékenységet folytatunk, valamint a terület vezetõ elméleti és gyakorlati szakértõinek részvételével konferenciákat, szakmai rendezvényeket szer-

A Tudásmenedzsment program erõsíti a futurIT szakmai

vezünk. Az ilyen kommunikációs felületeken (pl.: weblap,

megalapozottságát és elismertségét az akadémiai és üzleti

ismeretterjesztõ folyóirat) és közös találkozási eseménye-

életben, ezzel járul hozzá a projekt alapvetõ céljainak el-

ken átadott információk és szaktudás lehetõvé teszik, hogy

éréséhez.

az eredményeket hasznosítani kívánó vállalatok, intézmé-

A folyamatos kutatás-fejlesztés és innováció hosszú távú üz-

nyek, szervezetek hatékonyabban használják fel, építsék be

leti sikerekhez való hozzájárulását az egész világon elismerik

saját tevékenységükbe a legújabb információbiztonsági

a vállalati és kormányzati szakemberek. Így a tudásközpont

megoldásokat. Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy ered-

üzleti érdekek által irányított, helyi tudásbázisra támaszkodó

ményeink szélesebb körû megismertetésével és népszerû-

kutatás-fejlesztési tevékenységei nagyban elõsegítik a ver-

sítésével lehetõséget teremtünk a társadalmi tudatosítás

senyképesség hosszú távú fenntarthatóságát és javítását.

elõmozdítására is.

Nagy hangsúlyt helyezünk az egységes és stabil innovációs lánc megteremtésére, már a közoktatástól és a tehetséggondozástól kezdõdõen is. Ennek segítségével biztosítjuk, hogy mind a tudásközpont, mind az általa létrejövõ kutatóhelyek és spin-off vállalkozások kellõ számú versenyképes tudású szakembert tudjanak alkalmazni. Ezért a tudásmenedzsment tevékenységeinkkel szembeni alapvetõ elvárásunk, hogy azok ne csak konformak legyen az egyéb hazai képzésekkel, hanem állják a versenyt a világ legjobb egyetemein és kutató helyein hozzáférhetõ és elsajátítható info-

27

Eredményeink összefoglalása A futurIT, mint Regionális Tudásközpont, elmélyült tudo-

• Biztonsági tervezés és minõsítés

mányos és intenzív szakmai, üzleti együttmûködés kereté-

• Algoritmusok kidolgozása üzleti folyamatok biztonság fó-

ben egyesíti a partnerek szaktudását, kutató, oktató és

kuszú tervezéséhez és kialakításához

fejlesztõ kapacitásait, valamint nemzetközi kapcsolatait és

• Informatikai biztonságtechnikai képzések (BSc, MSc, PhD)

tapasztalatait. A projekt második munkaszakaszában elért

beindítása

eredmények hozzájárulnak az informatikai biztonság té-

• Az informatikai biztonság hazai szakmai színvonalának

makörén belül az innovációs, illetve kutatás-fejlesztési ka-

emelése és társadalmi tudatosítása, kommunikációja

pacitások növeléséhez. Eközben a szakképzésen keresztül helyi tudásintenzív kis- és középvállalkozások számára te-

Beszámoló jelentésünk részletesen tartalmazza az egyes ku-

remtünk munkaerõt illetve – a konzorciumi tagok saját K+F

tatási témákhoz kapcsolódó fejlesztési koncepciókat, vala-

tevékenysége révén – a képzett munkaerõ számára meg-

mint az egyes fejlesztések eredményeként létrejött

felelõ munkalehetõséget. Az alap- illetve alkalmazott ku-

termékek, illetve szolgáltatások hasznosításának tervezett

tatási munkák segítségével az együttmûködõ partnercégek

lehetõségeit és eredményeit. Megjegyezzük azonban, hogy

és a régióban mûködõ vállalkozások értékesíthetõ termé-

tekintettel a folyamatosan változó üzleti és – hosszabb

kekhez, szolgáltatásokhoz és új munkahelyekhez jutnak.

távon változó – szabályozási környezetre, a hasznosítás pontos szervezeti kereteinek eldöntésében igyekszünk ki-

Az elért eredmények nemzetközi bemutatása tudományos

várni azt az ideális pillanatot, amikor a leginkább alkal-

szakmai publikációkon és konferenciákon keresztül törté-

mazkodhatunk a termék és/vagy szolgáltatás végsõ

nik. Disszeminációs tevékenységünk eredményeként –

(hasznosításra alkalmas) jellegzetességeihez és az éppen

neves oktatási intézmények, illetve nemzetközi szakmai

aktuális üzleti/piaci környezethez.

egyesületek, szakhatóságok, vállalkozások részvételével – egy olyan nemzetközi kapcsolati hálót hoztunk létre, amelynek segítségével a futurIT szakmai színvonala, elismertsége és innovációs képessége még tovább növelhetõ, a kutatás-fejlesztési tevékenységek kibõvíthetõk, és az eredmények gyakorlati hasznosítása a régión, illetve az országhatárokon kívül is lehetõvé válik. Az informatikai biztonság, mint állapot elérését és folyamatos fenntartását a futurIT a második munkaszakasz során a következõ feladatok megvalósításával támogatta: • Dinamikus információbiztonsági rendszer fejlesztése • Adattárolás és -mentés technológia és módszertan fejlesztés • Biztonsági megoldások optimalizálása • Nemzeti és iparági információbiztonsági rendszerek kidolgozása

29

Beszámolási idõszak feladatai RET – 2. szakasz Feladatok Feladat

Részfeladat 1. részfeladat: Informatikai megoldások biztonsági tervezési és minõsítési módszertanának kialakítása

2. részfeladat: II. Az informatikai Nemzeti informatikai biztonsági biztonsági szabályozási rendszer kidolgozása megoldások egységes módszertani hátterének megteremtése 3. részfeladat: Informatikai fenyegetettségek és kockázatok felmérése, elemzése és kezelése

1. részfeladat: Informatikai megoldások biztonsági minõsítése

Szakmai tartalom Algoritmikusok kidolgozása informatikai rendszerek számítógéppel támogatott tervezéséhez Egységes és teljes körû információbiztonsági Tudásbázisaktualizálására és folyamatos naprakészségének biztosítása Informatikai ill. információ biztonsági ajánlások összeállítása (iparágakra, eszközökre, fenyegetettségekre) Kockázatelemzési módszertan és szakterület specifikuskockázatmenedzsment módszertanok kidolgozása Algoritmusok és szoftverek kidolgozása az informatikai rendszerek biztonsági értékeléséhez Teszteszközök beszerzése, tesztlaboratórium kialakítása Informatikai eszközök biztonsági minõsítése, információbiztonsági rendszerek tanúsítása Eszköz alapú alkalmazott kutatások elvégzése, a megalapozott informatikai, számítástechnikai és tudományos háttér biztosítása, valamint a hardver és szoftverfejlesztések gyakorlati megvalósítása

III. Informatikai biztonsági minõsítés és eszközfejlesztés 2. részfeladat: Informatikai biztonsági eszközök fejlesztése

Korlátozó eszközök és informatikai rendszerek fejlesztése, bevezetése és üzemeltetése A fejlesztési módszertan, illetve az infrastrukturális, szervezeti és dokumentációs háttér fejlesztése, modernizálása és a technikai változások folyamatos követése

1. részfeladat: Informatikai biztonsági doktori képzés és kutatás

2. részfeladat: Informatikai biztonságtechnikai képzés beindítása IV. Informatikai biztonsági képzési rendszer kiépítése 3. részfeladat: Az informatikai biztonság hazai szakmai színvonalának emelése és társadalmi tudatosítása, kommunikációja

Az informatikai biztonsági doktori képzési és kutatatási program operatív tevékenységeinek folyamatos koordinálása, a tudományos eredmények, publikációk és PhD fokozatok elérésének/megszerzésének biztosítása A BSc képzéshez kapcsolódó informatikai biztonsági tanmenet és tananyag összeállítása, képzések elindítása Az MSc képzés rendszerének kidolgozása, tanmenet és tananyag összeállítása, informatikai biztonsági képzések elindítása

Információbiztonsági internetes portál menedzselése, folyamatos aktualizálása és fejlesztése (3. évfolyam) Hazai és nemzetközi informatikai biztonsági konferenciák szervezése és menedzselése Lektorált tartalmú tudományos ismeretterjesztõ szakfolyóirat menedzselése és promotálása (2. évfolyam) Szakmai tréningek, felnõttképzési programok és társadalmi események szervezése, menedzselése és lebonyolítása

30

beszámoló anyagai Eredménytermékek (tanulmányok / elkészült fejlesztések) Átadandó termék Felelõs

Határidõ

RET - 2. szakasz beszámoló anyagai

–

PE MIK

2008. 12. 31.

Információbiztonsági tudásbázis

–

PE MIK

2008. 12. 31.

Elkészült Itjog honlap, iparági portál fejlesztés dokumentációja

KÜRT

PE MIK

2008. 9. 30.

Dokumentált kockázatelemzési módszertan

KÜRT

–

2008. 9. 30.

Informatikai rendszereket minõsítõ módszertan dokumentációja és az algoritmusok leírása

–

PE MIK

2008. 8. 31.

Tesztlaboratórium és teszteszközök dokumentációi, tesztlaboratóriumra és teszteszközökre vonatkozó összehasonlító tanulmányok, biztonsági minõsítések

–

PE MIK

2008. 12. 31.

Tanulmány a gépkocsi töréstesztek és az informatikai biztonsági töréstesztek összehasonlításáról

KÜRT

–

2008. 9. 30.

–

PE MIK

2008. 12. 31.

–

PE MIK

2008. 12. 31.

KÜRT

–

2008. 12. 31.

–

PE MIK

2008. 12. 31.

BSc képzés informatikai biztonsági tantárgyainak tematikái és vizsgáinak jegyzõkönyvei

KÜRT

PE MIK

2008. 12. 31.

MSc képzés informatikai biztonsági tantárgyainak tematikái és vizsgáinak jegyzõkönyvei

–

PE MIK

2008. 12. 31.

Aktualizált futurIT honlap, a portál szolgáltatások leírása

KÜRT

–

2008. 12. 31.

Konferenciák dokumentációja, elõadások kivonatait tartalmazó konferencia kiadványok

KÜRT

PE MIK

2008. 12. 31.

Az Információ és Biztonság portálon a szakmai folyóirat 2. évfolyamának megjelenése

KÜRT

PE MIK

2008. 12. 31.

Felnõttképzési tananyagok és szakmai továbbképzési anyagok

KÜRT

PE MIK

2008. 12. 31.

Kidolgozott önálló informatikai biztonsági rendszerfejlesztési módszertan, dokumentált minõsítõ eljárások Dokumentált szoftver-fejlesztés: - BPMN-ben definiált üzleti folyamat algoritmikus konvertálása hálózat szintézis feladattá - Üzleti folyamatok tervezése P-gráf alapú optimalizáló keretrendszerrel – Erõforrás hozzárendelés és dinamikus terhelhetõség vizsgálat, üzleti és informatikai erõforrások kockázat optimális ütemezése - Elosztott erõforrások és feladatok automatikus rendszerbe szervezése biztonsági kockázatok csökkentése céljából - Adatmentõ tevékenységet támogató szoftver modulok

PhD hallgatók féléves beszámolóinak kivonata

31

Infrastruktúra elõkészítése A Mûszaki Informatikai Kar tudományos tevékenységének

újítás során kialakítottunk egy hallgatói laboratóriumot is,

és kutatási projekttevékenységének sikeressége és magas

így a tudományos terület iránt fogékony diákok önálló

oktatási színvonala elsõ sorban nemzetközi hírû kutató pro-

munkájukat ideális környezetben végezhetik. Témavezetõ-

fesszorainknak, tapasztalt fejlesztõinknek és kiváló oktató-

ikhez, mentoraikhoz való fizikai közelségük biztosítja szá-

inknak köszönhetõ. A minõségi munkavégzés támogatása

mukra, hogy szükség esetén azonnali iránymutatást

érdekében a Kar, a pályázat által biztosított forrás segítsé-

kapjanak további fejlõdésükhöz.

gével, felújította és korszerûsítette központi épületének egy

A felújítás során kialakított hallgatói laboratórium a tehet-

teljes szintjét.

séggondozás szempontjából is jelentõs eredményekkel szol-

A világ vezetõ kutatóintézeteinek és felsõoktatási intézmé-

gál. A Kar gondozásában mûködõ Erdõs Pál Matematikai

nyeinek mûködési modelljét alapul véve olyan munkaterü-

Tehetséggondozó Iskola diákjai - akik a karon folytatják ta-

leteket alakítottunk ki, amelyek egyaránt alkalmasak mind

nulmányaikat - lehetõséget kapnak, hogy bekapcsolódja-

az egyéni, mind a csoportos munkavégzés támogatására.

nak

A minél hatékonyabb helykihasználás érdekében multifunk-

tudományos projektekben. A legkiválóbbak publikációikat

cionális közösségi tereket alakítottunk ki. A nagy létszámú

nemzetközi tudományos konferenciákon is bemutathatják.

csoportmunkára alkalmas terek egyben lehetõséget biztosí-

További új elemként jelent meg a Kar infrastruktúrájában az

tanak az eredmények bemutatására, tudásmegosztó elõadá-

úgynevezett futurIT projekt-mûhely, amely a fejlesztési te-

sok szervezésére is. A számítógépes kutatólaboratóriumok

vékenységnek ad önálló teret, lehetõvé téve, hogy a pro-

ellenben a kisebb létszámú csoportos megbeszélések és

jekteken dolgozó munkatársak a különbözõ feladatok

közös gondolkodások hatékony megvalósítását támogatják.

során szerzett tapasztalataikat egymással megosszák és se-

Annak érdekében, hogy a tudományos életben résztvevõ

gítsék egymást a kutatási eredmények konstruktív felhasz-

hallgatók bevonása magas szinten megvalósulhasson, a fel-

nálása érdekében.

a

kutatási

tevékenységekbe,

részt

vegyenek

Kutatás-fejlesztéshez szükséges eszközök beszerzése A projekt 2. munkaszakaszában sor került az infrastruktúra

A fókuszált módszertani fejlesztésekhez kapcsolódóan kü-

megteremtésére, szinten tartására, illetve a kutatáshoz

lönbözõ segédszoftvereket szereztünk be, amelyek elsõ-

szükséges eszközök beszerzésére. A tantermek, elõadóter-

sorban kutatás-fejlesztési tevékenységeink matematikai,

mek számára olyan új, multimédiás oktatási eszközöket

illetve elemzõ aspektusainak támogatására szolgálnak.

(projektor, kivetítõ vászon, egyéb oktatási segédeszközök)

Ezen kívül a kutatás egyik alappillérét szolgáltató, folya-

szereztünk be, amelyek segítségével az oktatás színvonalá-

matmodellezést, üzleti folyamatok leírását, elemzését, javí-

ban minõségi váltás következhetett be. A kiscsoportos tan-

tását szolgáló szoftvercsomag (QPR) beszerzése is

termi

megvalósult.

gyakorlatok

tartásához

notebookok,

asztali

számítógépek és lézermutatók beszerzése is megvalósult.

A kutatók napi munkavégzését támogató irodai szoftver-

A projekthez tartozó informatikai infrastruktúra beszerzése

csomagok és az oktatási tevékenységet támogató külön-

keretében a projekt által indukált szerver és belsõ hálózat

bözõ multimédiás illetve egyéb szoftverek beszerzése

fejlesztéshez kapcsolódóan szükségessé vált eszközök, be-

szintén ebben a munkaszakaszban történt meg.

rendezések megvásárlására is sor került.

33

Szervezet kialakítása A futurIT kutatás-fejlesztési szervezetével szemben tá-

A laboratóriumok vezetõi az adott tudományterület elis-

masztott elvárásokat egyrészt a futurIT hosszú távú straté-

mert akadémiai szakemberei, akik laboratóriumonként ál-

giájából levezetett célok, másrészt az egyes kutatási

talában 4-10 fõs – kutatókból és PhD hallgatókból álló –

programok, illetve részfeladatok jellegzetességeinek meg-

szakembergárdát irányítanak, és az egyes alprogramok fel-

felelõen elõálló elvárások határozzák meg. A tudásközpont

adatainak megvalósításához jól meghatározott célokkal és

keretében a szakmai munkavégzés a Karon évek óta siker-

erõforrásokkal rendelkeznek.

rel mûködõ department rendszernek megfelelõen szerve-

Az egyes kutatási programok, és az ezek alapján megha-

zõdik. Az egyes szakterületek szakértõi, illetve a kutatási

tározott projektek végrehajtásában két vagy több labora-

alprogramok végrehajtói úgynevezett „kutató laboratóriu-

tórium is együttmûködhet. Egy laboratórium, amennyiben

mokba” szervezõdve hajtják végre a feladataikat. A kuta-

szükséges, egyszerre több K+F projektben is részt vehet,

tói laboratóriumok egy-egy jól meghatározott szakterület,

hasonlóan a kutatókhoz, illetve a PhD hallgatókhoz. A la-

illetve tudományos kérdéscsoport mentén szervezõdnek.

boratóriumok munkájában az Egyetem, a KÜRT és az Al-

Szakterületükhöz kapcsolódóan alap- és alkalmazott kuta-

bacomp munkatársai mellett külsõ – meghívott –

tásokat egyaránt folytatnak.

szakértõk, egyetemi oktatók, kutatók is részt vesznek.

34

Pénzügyi rendszer kialakítása A futurIT pénzügyi tevékenységeinek (tervezés, elszámolás,

tékben a teljes projekt, a programok illetve az operatív mû-

kontrolling) szabályozásához a Pannon Egyetem aktuális

ködés megváltoztatására, újratervezésére.

Gazdálkodási Szabályzata jelenti az alapot, mivel a futurIT

A tudásközpont keretében a második munkaszakaszban

az egyetem elkülönítetten gazdálkodó, részjogkörrel ren-

fõként módszertan- és szoftverfejlesztésre, illetve eszköz-

delkezõ költségvetési egységeként funkcionál.

beszerzésekre került sor. A módszertan- és szoftverfejlesztések során az egyes kutatási témákhoz kapcsolódó

A futurIT pénzügyi teljesítményének nyomon követése, el-

információbiztonsági módszertanokat illetve azok gyakor-

lenõrzése és értékelése egy egymással összefüggésben álló

lati alkalmazását támogató szoftvereket vásároltuk meg..

mutatókból felépülõ, háromszintû Balanced ScoreCard mu-

A beszerzett eszközök körébe elsõsorban irodai berende-

tatószámrendszer alkalmazásával történik: stratégiai szintû

zések, eszközök, számítástechnikai eszközök, az egyes ku-

mérõszámok az átfogó teljesítmény-értékeléshez a hosszú

tatási témák jellegének megfelelõ oktatási eszközök

távú stratégiai célok elérésének függvényében; projektszintû

tartoztak.

mérõszámok a kutatás-fejlesztési programok megvalósításának értékelésére; valamint egyéni teljesítmény-értékelés a

A mûködési költségek között személyi (bérek és járulékaik),

futurIT tevékenységében résztvevõ személyek teljesítmé-

dologi, alvállalkozói, valamint felhalmozási költségeket kü-

nyének értékelésére.

lönítettünk el. A személyi költségek kapcsán felhívjuk rá a figyelmet, hogy

A kidolgozott pénzügyi rendszer segítségével egységes

kutatóink fizetése minden esetben megfelel a piacon elér-

kontrolling keretbe foglalható a kitûzött stratégiai, mûkö-

hetõ aktuális béreknek, és azok felsõ harmadába tartozik.

dési és irányítási célok elérésének mérése. A rendszer to-

A személyi költségek elszámolása során az egyes kutatási

vábbi elõnye, hogy a mutatószámok aktuális értékei alapján

témák megvalósítása kapcsán elszámolt kutatói emberna-

megítélhetõ, hogy szükség van-e, és ha igen milyen mér-

pokat vettük alapul.

35

Biztonsági tervezési módszertan A biztonsági problémák többsége a szoftverfejlesztés prob-

biztonsági szoftverek fejlesztésével kapcsolatos eljárásokat

lémáira vezethetõ vissza. Jelenleg nem állnak rendelkezésre

is, azonban ezek kiegészítésre szorulnak. Fejlesztésünk

olyan módszertanok és eszközök, amelyek lehetõvé ten-

eredményeként ehhez a szabványcsaládhoz is készítünk ki-

nék, hogy a piac által megkövetelt gyorsaság mellett is

egészítéseket, amelyeket a fejlesztõk sikerrel használhat-

megvalósítható legyen a biztonságos szoftver fejlesztése.

nak majd.

Fontos látni, hogy a megfelelõ funkcionalitással mûködõ szoftver még nem feltétlenül biztonságos. A minõségi szoftver fejlesztés segíti ugyan a biztonsági problémák kiküszöbölését, ugyanakkor biztonságos szoftver elõállítása mindig többletköltséggel jár. Felmérésünk eredményei megmutatták, hogy a ma leginkább elterjedt objektum-orientált megközelítésre épülõ módszertanok (mint például a RUP is), modellezõ eszközként általában az UML-t (Unified Modeling Language) használják. Az UML elõnye, hogy jól olvasható. Azonban nem elég formális nyelv ahhoz, hogy algoritmikus elemzések alapjául szolgáljon. A Pannon Egyetem Mûszaki Informatikai Kara korábban már részletes tapasztalatot szerzett abban, hogy a szabványos UML modellek hogyan egészíthetõek ki olyan információkkal, amelyek alkalmassá teszik a modellek algoritmikus elemzésére, minõsítésére. Ezen minõsítési szempontok egyike lehet a tervezett rendszer információbiztonsága. Erre alapozva dolgoztuk ki a futurIT speciális biztonsági tervezési és minõsítési módszertanát. • A jelenlegi szabványos eljárások közül a legteljesebb bizA fejlesztés során alapul vett szabványok és ajánlások:

tonsági jellemzõket a CMMI +SAFE (Safety Extension to

• Megközelítésünk alapja, hogy a szoftvertechnológiával

CMMI-DEV) tartalmazza, amely a CMMI (Capability Ma-

kapcsolatos szabványok közül az ISO/IEC 9126-1 (Soft-

turity Model Integration) modell kiegészítése. Ehhez a rend-

ware engineering – Product quality) könnyen alkal-

szerhez a nemzetközi tudományos tevékenységünkön

massá tehetõ a biztonságos szoftverek sajátosságainak

keresztül kapcsolódunk.

vizsgálatára. Mivel jelenleg több szabványosító szervezet is foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, így fejlesztési eredménye-

A tudásközpont keretében kidolgozott rendszerfejlesztési

inkkel az õ tevékenységükhöz is kapcsolódni tudunk.

módszertanunk használja a fent felsorolt rendszerfejlesz-

• A másik lényeges szabvány, amely már kifejezetten a

tési módszertanok legfontosabb elemeit, mérõszámait, do-

szoftverfejlesztési technológiákkal foglalkozik, az ISO/IEC

kumentumait, de leginkább a Microsoft által kifejlesztett

12207 (Software Life Cycle Processes). Ez a szabvány

Microsoft Solution Framework (MSF) módszertanra

már tartalmaz olyan részeket, amelyek figyelembe veszik a

épít.

37

Nemzeti informatikai biztonsági szabályozási rendszer kidolgozása A különbözõ szervezetek információs rendszerei és háló-

Olyan szisztematikus tervezési és szabályozási módszerta-

zatai egyre inkább szembekerülnek a biztonságukat fenye-

nok viszont nem állnak rendelkezésre, amelyek egy-egy

getõ veszélyek széles skálájával, beleértve a számítógépes

specifikus szakterület (pl.: egészségügy, közigazgatás, ok-

csalásokat, a kémkedést, a szabotázst, a vandalizmust, a

tatás, kritikus infrastruktúrák, belbiztonság, nemzetbizton-

tûzeseteket, az árvizet, illetve más környezeti fenyegetett-

ság, honvédelem) számára – az elérhetõ ajánlások,

ségeket. A szervezetek mûködését érintõ biztonsági inci-

szabványok felhasználásával – képesek egyedi, testre sza-

densek mintegy 80%-a informatikai jellegû, ezen belül

bott, garantált minõségû információbiztonságot eredmé-

több mint 70% az emberi mulasztásra vezethetõ vissza. A

nyezõ

potenciális veszteségek iparáganként és szervezetenként

kidolgozása minden szakterület alapvetõ igénye. Kutatási

nagyon eltérõek lehetnek (pl.: egy kórház betegeinek elõ-

témánk megvalósításának elsõdleges célja ezért olyan nem-

írt gyógyszeradagolását tartalmazó adatbázis elvesztése,

zeti és iparági információbiztonsági rendszerek kidolgo-

egy nagy könyvelõcég ügyféladatait tároló adathordozó sé-

zása, amelyek révén a szervezetek minden idõszakban

rülése, vagy egy magas szintû kormányzati tisztviselõ bi-

eleget tudnak tenni a kockázatarányos védelem feltételei-

zalmas

nek, valamint elkerülhetik a – széttagolt biztonsági eljárá-

információkat

és

államtitkokat

tartalmazó

megoldásokat

nyújtani.

Ilyen

módszertanok

számítógépének meghibásodása).

sokat alkalmazó rendszerek esetében gyakran elõforduló –

Az információbiztonság mai helyzete úgy jellemezhetõ,

párhuzamos beruházásokat.

hogy az intézmények, vállalkozások és magánszemélyek

A részfeladat keretében a második munkaszakaszban – a

felbecsülhetetlen értékû adatokkal, adatbázisokkal rendel-

tudományterület és az iparág legújabb elméleti eredmé-

keznek, és igen nagy részük használ is különféle eszközö-

nyeinek és gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával – a

ket,

céllal.

különbözõ specifikus szakterületekre, iparágakra vonat-

Lényegesen kevesebb azoknak a száma, akik ezeket rend-

kozó, testre szabott információbiztonsági eljárások, mód-

szerbe foglalva, és annak megfelelõen a mûködést, illetve

szertanok és eszközök rendszerbe foglalását végeztük.

mûködtetést szabályozva alkalmazzák.

Hosszú távú célunknak tekintjük a jelenleg heterogén hazai

megoldásokat

adatvédelmi,

megelõzési

információbiztonsági szabályozási rendszer konszolidálását, és a szabályozók számára olyan ajánlások kidolgozását, amelyek figyelembe veszik az informatikai rendszerek fejlõdését és a legújabb kutatások eredményeit, valamint alkalmasak az információbiztonsági kérdések teljes körû és átfogó kezelésére. Ennek elsõ lépéseként, a Complex Kiadó Kft.-vel együttmûködve,

2008

szeptemberében

elindítottuk

a

www.itjog.hu címen elérhetõ Iparági információbiztonsági portál-t, amelynek segítségével a legkülönbözõbb iparágakban, szakterületeken mûködõ cégek, szervezetek folyamatosan nyomon tudják követni az informatikai és információs rendszereikre vonatkozó hatályos jogszabályi elõírásokat, követelményeket.

38

Informatikai fenyegetettségek és kockázatok felmérése, elemzése és kezelése A tudásközpont elsõ munkaszakaszában kutatásaink meg-

nek, kockázatkezelésének, biztonsági minõsítésének és

állapították, hogy az informatikai rendszerek biztonsága

elemzésének matematikai támogatása.

ellen ható veszélyek mára annyira összetetteké váltak, hogy

A kockázatelemzés és -kezelés megvalósítására kialakított

a kockázatelemzés formális módszerének az informatikai

matematikai modelljeink nemcsak a rendelkezésre álló vagy

kockázatok elemzésére történõ általános alkalmazása több

elérhetõ egyedi erõforrások mennyiségét és minõségét ve-

komoly nehézségbe ütközik. Nem tudja megoldani a biz-

szik figyelembe, hanem a különbözõ erõforrások együttmû-

tonság fokozását, és különösen az új fenyegetettségek el-

ködését, egymásra hatását is, a teljes infokommunikációs

leni védelem problematikáját. Az informatikai kockázatok

rendszer biztonságának fejlesztése szempontjából. Így a koc-

elemzése azonban elvégezhetõ a közvetlenül az informati-

kázat-fókuszú biztonsági optimalizálás egy olyan eljárás,

kai védelmi intézkedésekre fókuszáló direkt módszerrel is,

amely meghatározza, hogy egy rendszerben a rendelkezésre

amelynek segítségével jóval kisebb ráfordítással könnyeb-

álló erõforrások (pénz, humán erõforrások), illetve a rendel-

ben értelmezhetõ eredményt lehet elérni. Mind az üzleti,

kezésre álló idõ mennyiségét figyelembe véve mi az elérhetõ

mind az infokommunikációs rendszerekrõl elmondható,

legjobb (optimális és kockázatarányos) állapot.

hogy átfogó biztonságuk formális (matematikailag is értel-

A második munkaszakasz keretében kidolgozott módszer-

mezhetõ) modellezése a szakirodalomból nem ismert, ezért

tanok segítségével egyszerûen tudjuk modellezni és kiszá-

ezen rendszerek algoritmikus vizsgálatára korábban nem

molni, hogy az infokommunikációs szolgáltatások optimális

volt lehetõség.

megbízhatósága, minõsége érdekében a rendelkezésre álló

A szervezetek általában nem rendelkeznek elég erõforrás-

erõforrásokat, illetve idõt hogyan érdemes elosztani. A mód-

sal minden biztonsági intézkedés megvalósításához. Ilyen-

szertan szintén alkalmas annak meghatározására, hogy

kor a legfontosabb kérdés, hogy mely javaslatokat

adott költség- ill. idõkeret mellett mely fejlesztéseket célszerû

valósítsák meg? Vagyis melyek azok a kockázatkezelési in-

végrehajtani, hogy azáltal az infokommunikációs rendszer

tézkedések, amelyeknek a legnagyobb hatásuk van a biz-

maximális biztonsági szint növekedését lehessen elérni.

tonságra? Kutatási eredményeink alapján kimondható, hogy a szervezeteknél kevés felesleges erõforrás van. Módszertanunk segítségével meg tudjuk mondani, hogy hogyan használják ki a szerveztek jobban a meglévõ eszközeiket, erõforrásaikat, annak érdekében, hogy így minõségi és/vagy biztonsági javulást lehessen elérni. Az információbiztonsági fenyegetettségek és kockázatok elemzésére kidolgozott módszertanunk újdonsága, hogy – optimalizáló algoritmusok felhasználásával – a rendelkezésre álló lehetõségekbõl (erõforrásokból és idõbõl) kihozzuk

a

lehetõ

legmagasabb

biztonsági

szintet.

Módszertanunk segítségével lehetségessé válik az optimális vagy az optimálishoz közeli állapot kiválasztása. Ezért fejlesztési

tevékenységünk

célja

a

szervezetek

infokommunikációs és üzleti folyamatainak modellezésé-

39

Informatikai megoldások biztonsági minõsítése Az informatikai megoldások biztonsági minõsítése kapcsán

tóak azok az eszközök, amelyeket használnak. Így az info-

olyan módszertan kialakítására törekszünk, amely lehetõ-

kommunikációs eszközök biztonsági minõsítését két dolog

séget teremt a legkülönbözõbb infokommunikációs eszkö-

is szükségessé teszi. Egyrészt a vásárlók oldaláról jelentkezõ

zök széles kör által elfogadott, nemzetközi szabványok

egyre nagyobb igény, hogy legyen, egy egységes rendszer

követelményeire épülõ, egységes és megismételhetõ kö-

melyben összehasonlíthatják a hasonló funkcionalitással

rülmények között elvégezhetõ biztonsági és megbízható-

rendelkezõ informatikai és telekommunikációs – hardver és

sági vizsgálatára (sérülékenységek, fenyegetettségek és

szoftver – eszközök biztonságát, másrészt az eszközgyártók

kockázatok átfogó vizsgálata). A fenti elvárások részletes

számára jelentõs fejlesztési és marketing (megkülönbözte-

végiggondolása után egyértelmûen adta magát az analógia

tési) potenciált képvisel. A projekt második munkaszaka-

az infokommunikációs eszközök biztonsági tesztelése és a

szában elvégzett piackutatásunk megmutatta, hogy

személygépkocsik biztonságát mérõ töréstesztek között.

Magyarországon jelenleg még nincs hasonló tevékenységre

Megállapítható, hogy mindkét vizsgálat célkitûzései, fóku-

létrehozott szervezet, így egy jól kidolgozott, elfogadott

sza és megvalósítási módja sok mindenben hasonló egy-

módszertan segítségével a tudásközpont könnyedén piac-

máshoz.

vezetõvé válhat.

Ezért a tudásközpont második munkaszakasza során meg-

A minõsítési rendszernek akkor lehet hosszú távú, ered-

vizsgáltuk a – világszerte leginkább elterjedt és elfogadott

ményes jövõképe, ha mint iparági szabvány képes mû-

– Euro NCAP (New Car Assessment Programme) minõsítési

ködni. A szolgáltatás elterjedéséhez és piaci sikerességéhez

rendszer kialakulásának, mûködésének, módszertanának

egyrészt hozzájárulhat a széles támogatottság, másrészt a

és üzleti modelljének sajátosságait, valamint mindezek al-

töréstesztek által szolgáltatott információk gyakorlati hasz-

kalmazási lehetõségeit informatikai és telekommunikációs

nossága. Segítségével biztonságosabbá válhatnak a nap

eszközök biztonsági minõsítésére.

mint nap használt infokommunikációs eszközeink. A problémák „reflektorfénybe” helyezésével pedig a gyártók rá-

Az Euro NCAP standardként szerepel az autók biztonságá-

kényszeríthetõk

nak értékelésében. A szervezet az autókat több biztonsági

sérülékenységek feltárására és a hibák azonnali javítására.

az

eszközökben

rejlõ

esetleges

teszt alapján értékeli (frontális ütközés, oldalütközés fallal ill. oszloppal, gyalogossal való ütközés és „rénszarvas” tesz). A teszteredmények alapján jelentést készít, ezután pedig minden autóhoz megfelelõ biztonsági pontozást rendel. A teszteredmények teljesen publikusak, a szaklapok, illetve sajtó folyamatosan közli ezeket, elõsegítve megismerésüket a nagyközönség köreiben. Az autók tesztelésével, minõsítésével emberéletek menthetõk meg. De vajon az infokommunikációs rendszerek tesztelése hordozhat-e magában akkora értéket, hogy ezzel érdemes legyen foglalkoznunk? A gépkocsivezetõkhöz hasonlóan a felhasználókat is egyre inkább érdekli, hogy mennyire sebezhetõek és megbízha-

41

Informatikai biztonsági eszközök fejlesztése A dinamikus információbiztonsági rendszer fejlesztése kap-

ábrázoláshoz. A megszerkesztett üzleti folyamatunkat egy

csán 2008-ban ténylegesen elindított szoftverfejlesztési és

XML alapú strukturális szöveges fájlba exportálja, amelyet

termékesítési folyamatok fókusza a második munkasza-

ezután a C++ programozási nyelven íródott konvertáló

kaszban elvégzett részletes felmérések eredményeinek is-

program dolgoz fel egy XML parser segítségével. A prog-

meretében került meghatározásra.

ram kimeneteként az üzleti folyamat egy olyan XML leírása készül el, amely az általunk készített PNS (Process Network

Az informatikai biztonsági eszközök fejlesztése során 2008-

Synthesis – Folyamat hálózat szintézis) megoldó bemene-

ban létrejött eredményeink:

tének megfelelõ formátumú.

• BPMN-ben definiált üzleti folyamat algoritmikus kon-

• Üzleti folyamatok tervezése P-gráf alapú optimali-

vertálása hálózat szintézis feladattá - Megvalósítás

záló keretrendszerrel

Egy olyan univerzális konvertáló alkalmazás fejlesztettünk

Az optimális üzleti folyamatok meghatározásához elen-

ki, mely egy szabványosan leírt üzleti folyamatot képes a

gedhetetlen a szoftveres támogatás, hiszen a felírt mate-

folyamat hálózat szintézisre kidolgozott P-gráf módszer-

matikai modellek bonyolultsága gyakorlati szempontból

tant alkalmazó szoftver bemeneteinek megfelelõ formátu-

lehetetlenné teszik azok „kézzel történõ” kezelését és

mura alakítani, azért hogy az elemezni kívánt üzleti

megoldását. A felépített matematikai modellt a P-gráf ke-

folyamatból a P-gráf által biztosított eszközöket használva,

retrendszer alapján dolgoztuk ki és adaptáltuk azt üzleti fo-

optimális üzleti folyamatot kapjunk.

lyamatok leírására. A módszertan kidolgozása során

Az üzleti folyamatok modellezésére és grafikus ábrázolá-

definiáltuk az algoritmus hátterét biztosító korlátozó és

sukra a BizAgi Process Modeler v1.3-at használtuk, amely

szétválasztó függvényeket, bizonyítottuk azok helyességét,

a BPMN 1.1-es szabványt alkalmazza az üzleti folyamatok

empirikus módszerekkel vizsgáltuk azok tulajdonságait.

42

A probléma megoldására létrehozott szoftver-rendszert

amelyet úgy alakítottunk át az üzleti folyamatok speciális

C++ nyelven implementáltuk, mely két fõ alrendszerre oszt-

igényeihez, hogy a gyártó rendszer munkafázisait az üzleti

ható: a matematikai megoldó komponensre és a felhasz-

folyamatok elemi lépéseinek, a termékeket a folyamatok

nálói

és

befejezõdésének, a berendezéseket pedig a humán erõ-

eredményeket megjelenítõ alrendszerre. A szoftverhez rész-

forrásoknak feleltettük meg. Ezek alapján a fejlesztett

letes dokumentációt készítettünk, amely többek között tar-

szoftver feladata a bevitt üzleti folyamat olyan formájú üte-

talmazza a feladatspecifikáció részleteit, a felhasználói és

mezése, amelyben a biztonság mindenkori szintjének meg-

fejlesztõi dokumentációt és a program-rendszer tesztelé-

tartásával az idõ és költségkorlátokat figyelembe véve, az

sének eredményeit. A szoftver mûködését valós életbeli

alkalmazottak különbözõ üzleti folyamatokon töltött ideje

példákon teszteltük, a kapott eredmények alátámasztották

minimalizálható. A szoftver C++ programozási nyelven ké-

annak létjogosultságát és hasznos alkalmazhatóságát.

szült. Beolvassa az XML-formátumban tárolt üzleti folya-

A keretrendszer alapjait tekintve két típusú feladatosztály

matot, majd elvégzi az ütemezési feladatot és az

vizsgálatát teszi lehetõvé: (i) optimális üzleti folyamatok ter-

eredményeket a definiált XML fájlformátumban adja meg,

vezését/újratervezését az erõforrások ismeretében (un. off-

amely az adatbázisban kerül tárolásra.

interakciókat,

illetve

line tervezés); valamint

az

adatfeldolgozást

(ii) dinamikus szempontú

érzékenységvizsgálatot egy meglévõ üzleti folyamat kom-

• Elosztott erõforrások és feladatok automatikus

ponenseire (on-line tervezés).

rendszerbe szervezése biztonsági kockázatok csök-

A létrehozott – statikus jellemzõket vizsgáló – progra-

kentése céljából – Szoftver kidolgozása

meszközt alkalmassá tettük már meglévõ folyamatok vizs-

Az erõforrás elosztási optimalizálási feladat megoldására

gálatára és javaslatok megfogalmazására is, amely

egy vegyes egész lineáris programozási modellt (MILP) ír-

különbözõ szempontok szerint biztosítja az optimális meg-

tunk fel. A MILP modellt a zimpl fordító segítségével MPS

oldás gyors megtalálását. Felügyelõ és karbantartó szoft-

formátumra alakítjuk, majd CPLEX, vagy COIN CBC általá-

verként is hasznos eszközt kaptunk eredményként, hiszen

nos célú megoldó segítségével megoldjuk.

egy on-line rendszer esetén bekövetkezett váratlan esemé-

Az általános célú megoldók korlátai miatt a matematikai

nyeket (pl. erõforrások kiesését) rövid idõn belül kezelnünk

programozási modell megoldására egy feladatspecifikus

kell. Az elkészített szoftver-rendszert különbözõ dinamikus

egyedi megoldó algoritmust dolgoztunk ki és implemen-

forgatókönyvek szerint teszteltük. Eredményeink bizonyít-

táltunk. Az algoritmus szétválasztás és korlátozás elvén mû-

ják a feladat fontosságát és a megközelítésünk alkalmas-

ködik.

ságát.

részfeladatok sorozatán keresztül határozza meg a feladat

A

szétválasztás

és

korlátozás

algoritmus

egy optimális megoldását. A szétválasztás eljárás egy rész• Erõforrás hozzárendelés és dinamikus terhelhetõ-

feladatból döntéseket hozva részfeladatokat generál, egé-

ség vizsgálat, üzleti és informatikai erõforrások

szen addig míg egy opcionális megoldáshoz nem érünk. A

kockázat optimális ütemezése

korlátozás eljárás a részfeladat megvalósíthatóságát ellen-

Az erõforrások ütemezésének problémája egy üzleti folya-

õrzi és meghatározza a részfeladatból elérhetõ megoldá-

mat esetén – fõleg ha az üzleti folyamat is nagy kiterjedésû

sok alsó korlátját.

– nem egyszerû. Megoldásához mindenképpen szükség

A szoftver C++ programozási nyelven készült. A megol-

van olyan számítógépes alkalmazásra, amelynek segítsé-

dandó feladatot és a megoldást egy sqlite adatbázisban tá-

gével a probléma automatikusan megoldható. Az általunk

roljuk.

készített alkalmazás a gyártó rendszerek ütemezésénél már

segítségével kapcsolódik az sqlite3 adatbázisfájlhoz. Az al-

bevált S-gráf módszertanon alapul. Az S-gráf szakaszos

goritmus a feladat optimális megoldását az adatbázisfájlba

mûködésû termelõ rendszerek ütemezésére lett kifejlesztve,

írja vissza.

A

szoftver

az

libsqlite3

függvénykönyvtár

43

Doktori képzés Nemzetközi szinten a kutatás minõségének biztosításá-

zésre jelentkezõ hallgatóknak egy elõre meghatározott

hoz nagymértékben hozzátartozik a fokozattal rendel-

munkaterven keresztül az informatikai biztonság elméleti

kezõ kutatók, szakemberek kinevelése. Ennek egyik

hátterét adó tárgyak sorát kell teljesíteniük. Ezen kívül min-

alapvetõ lehetõsége a megfelelõ képességekkel rendel-

den félévben számot kell adniuk elõrehaladásukról a kuta-

kezõ hallgatók bevonása a kutatás-fejlesztési felada-

tási témájukban, amelyre egy nyílt, mindenki által

tokba. A kiemelkedõ munkát végzett hallgatók a

látogatható, szervezett PhD beszámoló keretében van le-

tanulmányaik befejezése után a doktori iskolákban foly-

hetõség. A tanév végén úgynevezett kutatási dokumentá-

tathatják tanulmányaikat, és részesei lehetnek a hazai és

cióban kell összefoglalniuk eredményeiket, amelyek közül

nemzetközi tudományos életnek. Mindezek alapján a tu-

a legjobbak egy konferenciakiadványban is megjelennek

dásközpont keretében is nagy hangsúly fektetünk a szín-

(Proceedings of the 6th PhD Mini-Symposium).

vonalas doktori képzés megvalósítására az informatikai

A hallgatók publikációs lehetõségei közé tartozik külön-

biztonság tématerületén.

bözõ nemzetközi, illetve hazai lektorált folyóiratokban tör-

Az Informatikai Tudományok Doktori Iskolában 2 éve rend-

ténõ megjelenés is. Ennek egyik legfontosabb elõnye a

szeresen meghirdetésre kerülnek az informatikai biztonság

projekt eredményeinek nemzetközi szintû kommunikáci-

témaköréhez kapcsolódó kutatási feladatkiírások. A kép-

ója, tudományos elismertetése.

45

Informatikai biztonságtechnikai képzés beindítása Tudásközpontunk a 2. munkaszakasz során, az elõzetes

Szak neve

terveknek megfelelõen, elindította a Pannon Egyetem Mû-

mérnök informatikus BSc mérnök informatikus BSc mérnök informatikus MSc mérnök informatikus MSc

szaki Informatikai Karán a BSc és az MSc szintû informatikai biztonsági oktatást. A Mérnök Informatikus MSc képzés a 2007/08-as tanévben indult útjára a Mûszaki Informatikai Karon. A szak bevezetésével egyidõben sor került az Információs rendszerek

Képzési forma

Hallgatói létszám

nappali

128 fõ

levelezõ

21 fõ

nappali

12 fõ

levelezõ

24 fõ

minõségbiztosítása c. tárgy elindítására is. Ennek keretében a hallgatók gyakorlat közeli szempontból, meghívott

A fenti képzések keretében két kurzus került meghirdetésre

elõadók által tartott elõadásokon ismerkedhetnek meg a

az informatikai biztonság témakörén belül, amelyek tema-

mindennapi életben alkalmazásra kerülõ informatikai biz-

tikáinak kialakításakor felhasználtuk a tudásközpont által

tonsági módszerekkel, ezen belül az informatikai bizton-

alkotott informatikai biztonsági tudásbázist.

ság

rendszerszemléletével,

illetve

az

informatikai

kockázatelemzéssel.

Elindított kurzusok:

A 2004 szeptemberében útjára indított BSc képzés keretében

• Információs rendszerek minõségbiztosítása (A kurzus

a 2008 õszi félévében elõször meghirdetett Informatikai biztonság c. tárgy nyújtott alapot a hallgatók számára a hálózati

kódja: IR5144Q) • Informatikai biztonság (A kurzus kódja: IR3356B)

biztonság, a titkosítási rendszerek, valamint az információs rendszerek védelmi követelményeinek megismerésében.

Informatikusok éjszakája – 2008. október 17.

Az informatikai biztonsági képzéseken számos hallgató ismerkedett meg a tématerület alapjaival:

Az informatikai biztonságtechnikai képzés keretében 2008. október 17-én megtartott „Informatikusok éjszakája” c. rendezvény a Mûszaki Informatikai Kar, kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos Nyílt Napjaként indult útjára a 2008-as évtõl kezdõdõen. A rendezvény célja, hogy minden érdeklõdõ számára betekintést nyújtson az egyes kutató laboratóriumok munkájába, közérthetõ módon ismertetve azok célját és eredményeit. A nyílt napon az érdeklõdõk a Kar munkatársainak vezetésével elõadásokat hallgathattak meg az Informatikai Kar, illetve a Karhoz kapcsolódó laboratóriumok munkájáról, oktatási tevékenységeirõl és az egyetem „I” épületében folyó tudományos tevékenységekrõl. Az épület emeleteit bejárva a megismerkedhettek a tudományos kutatómunka mindennapi szépségeivel. A körséta alatt szerzett tapasztalatok a fiatalok számára hasznos támpontot nyújthattak a továbbtanuláshoz is. A futurIT Informatikai Biztonsági Kutató-Fejlesztõ Központ a Nyílt Nap alkalmával, szervezett turnusok keretein belül 22:00 óráig fogadta a látogatókat.

46

Az informatikai biztonság hazai szakmai színvonalának emelése és társadalmi tudatosítása, kommunikációja A futurIT projekt célja az, hogy a tudományterület és az

Munkánk eredményeként 2008-ban megjelent a tudásköz-

iparág vezetõ elméleti és gyakorlati szakembereinek kie-

pont havi rendszerességû lektorált, tudományos ismeretter-

melkedõ szintû képzésével világszínvonalú informatikai biz-

jesztõ folyóiratának második évfolyama, amely elektronikus

tonsági

eszközök

formában (www.iesb.hu) érhetõ el minden érdeklõdõ szá-

kidolgozásával, illetve gyakorlati hasznosításuk támogatá-

mára. A folyóirat célja hiteles és sémákon túlmutató hátté-

sával a Közép-Dunántúli Régió, Magyarország és Közép-

rinformációk és gyakorlati tapasztalatok megosztása –

Európa vezetõ informatikai biztonsági kutató, fejlesztõ és

magas hozzáadott értékkel, gyártóktól és határoktól füg-

képzési központjává váljon. Tevékenységünk az alapkuta-

getlenül – mindenkivel, akit érdekelnek az infokommuniká-

tástól egészen a spin-off cégekben realizált termékértéke-

ciós

sítésig terjed.

eredményei. A tudományos-közéleti irányvonalú folyóirat

A futurIT hozzájárul a hazai innováció és K+F kapacitás nö-

elindításával célunk online lehetõséget teremteni a tudás-

veléséhez, miközben – a szakképzésen keresztül – tudásin-

központ és a szakterület oktatóinak, kutatóinak, szakértõi-

tenzív kis- és középvállalatok számára teremtünk felkészült

nek és hallgatóinak kutatási eredményeik rövid idõn belüli

munkaerõt. A fejlesztési tevékenységbe bekapcsolódott

közzé tételére az infokommunikációs rendszerek biztonsága

partner cégek (Complex Kiadó Kft.,Anima & KÜRT Kuta-

területén, illetve az ehhez kapcsolódó témákban.

tás-fejlesztés Kht.), a konzorciumi tagok saját K+F tevé-

Célunk, hogy neves hazai és külföldi oktatási intézmények,

kenysége, valamint a létrejövõ spin-off vállalkozások révén

illetve nemzetközi szakmai egyesületek, szakhatóságok,

a képzett munkaerõ számára pedig megfelelõ munkalehe-

vállalkozások részvételével egy olyan nemzetközi kapcso-

tõségeket biztosítunk.

lati hálót alakítsunk ki, amelynek segítségével képzési prog-

Az elindított képzési és oktatási programok szervesen kap-

ramjaink minõsége, elismertsége és hozzáférhetõsége

csolódnak a tudásközpont kutatás-fejlesztési programjai-

tovább növelhetõ, a K+F tevékenységek kibõvíthetõk, és az

hoz. Az oktatás naprakészségét azzal biztosítjuk, hogy a

eredmények gyakorlati hasznosítása a régión illetve az or-

legkorszerûbb oktatási anyagokba beépítjük legfontosabb

szághatárokon kívül is lehetõvé válik.

eljárások,

módszertanok

és

rendszerek

információbiztonságának

legújabb

kutatás-fejlesztési eredményeinket is. Ezzel fokozottan építünk a kutatás-fejlesztési programokkal kapcsolatban keletkezõ szerteágazó információbiztonsági tudásbázisra is. A tudásközpont keretében az elért tudományos eredmények rendszeres publikációjával, bemutatók szervezésével, szakmai workshop-ok tartásával, ismeretterjesztõ publikációk megjelentetésével folyamatosan arra törekszünk, hogy a technikai/technológiai fejlõdéssel együtt növekvõ információbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos ismereteket, védekezési technikákat, javaslatokat a lehetõ legszélesebb körben kommunikáljuk, annak érdekében, hogy a társadalomban rögzüljenek és tudatosuljanak az életünket sokszorosan átszövõ infokommunikációs rendszerek által képviselt lehetséges veszélyek és kockázatok.

47

PhD, posztdoktori, egyetemi kutatói állások A Pannon Egyetem Informatikai Tudományok Doktori Is-

A projekten dolgozó kutató munkatársak állománya a 2.

kolájában a 2006/07-es tanévtõl szerepel a meghirdetett

munkaszakaszban 2 fõvel nõtt. A tudásközpont kutatóinak

PhD témák között az informatikai biztonság. A 2007/08-

fejlõdési potenciálját jelzi, hogy a projekt ideje alatt két kol-

as tanévben két hallgató csatlakozott biztonsági témakör-

légánk – Adonyi Róbert és Tarczali Tünde – az elért ered-

ben a kutatócsoporthoz, Kalauz Károly és Sikos László

ményeik alapján egy-egy meghirdetett egyetemi adjunktusi

PhD hallgatók Integrált biztonsági rendszerek szintézise té-

állást pályáztak meg, amely elfogadásról döntés a munka-

mában. A 2008/09-es tanévben további egy PhD hallgató,

szakasz lezárása után várható.

Vakulya Gergely csatlakozott a kutatásokhoz, Hatékony

A biztonsági rendszerek elméleti hátterének kidolgozásán –

elosztott szenzorhálózatos szolgáltatások témakörben.

részmunkaidõben – több matematikai modellezésben jártas tudományos munkatárs dolgozik, akik tudásukkal szintén a

A tudásközponthoz kapcsolódóan 2008-ban egy Phd hall-

futurIT kutató-fejlesztõi tevékenységének eredményes meg-

gató védte meg a szakdolgozatát:

valósítását támogatják. Az õ feladatuk a különbözõ alapku-

Adonyi Róbert: Szakaszos folyamatok ütemezése az

tatási tevékenységek elvégzése, a magas színvonalú és

s-gráf módszertan kiterjesztéseivel (témavezetõ: Dr.

megalapozott nemzetközi tudományos háttér biztosítása,

Friedler Ferenc), 2008. szeptember 22.

valamint az eszköz alapú alkalmazott kutatások támogatása.

49

Hallgatói együttmûködés program és tehetséggondozás A Pannon Egyetem Mûszaki Informatikai Karán megvalósuló

optimalizálása, Nemzeti és iparági információbiztonsági

Hallgatói Együttmûködési Programunk célja, hogy a kutató-

rendszerek kidolgozása, Algoritmusok kidolgozása üzleti fo-

fejlesztõ tevékenység iránt érdeklõdõ tehetséges hallgató-

lyamatok biztonság fókuszú tervezéséhez és kialakításához

kat – az egyetemi tanulmányokkal összeegyeztethetõ

–, összesen 18 hallgató vett részt. A kutatói munka során a

módon (kutatási munka, mérnöki tervezés, diplomamunka,

hallgatók az egyetemi témavezetõkkel folyamatosan egyez-

fejlesztés jellegû különmunka) – bevonja a tudásközpont vi-

tettek, míg az eredményeket a KÜRT felé rendszeres kétheti

lágszínvonalú kutatás-fejlesztési tevékenységeibe.

megbeszéléseken prezentálták. A hallgatóktól kapott viszszajelzések alapján az együttmûködés keretében elvégzett

Az együttmûködés keretében lehetõséget biztosítunk a

kutatói feladatok – mind szakmailag, mind emberileg – tel-

hallgatók számára, hogy a tanulmányaik mellett megta-

jesen új kihívást jelentettek, mivel eddig még nem dolgoztak

pasztalják, melyek egy kutatás-fejlesztési projekt tevékeny-

hasonló témakörben, hasonló projektkörülmények között.

ségei, hogyan kell más kutatókkal együttmûködni, melyek ezen tevékenységek leghatékonyabb módozatai; valamint

Kiemelten fontos célunk, hogy ezen kiemelkedõ képességû

minden résztvevõ megtapasztalhatja, milyen eredményekre

hallgatók számára olyan munkakörülményeket, szakmai ki-

képes egy számára új szakmai kihívásokat támasztó kuta-

hívásokat és tudományos karrier lehetõségeket teremtsünk,

tási tevékenység keretében.

amely mind rövid, mind hosszú távon versenyképes lehet az üzleti szféra által nyújtott szakmai lehetõségekkel.

Az együttmûködési program lehetõséget nyújt arra, hogy megtaláljuk a kutatás-fejlesztési tevékenységek iránt legin-

Meggyõzõdésünk, hogy a hallgatói együttmûködési és te-

kább elhivatott hallgatókat, és bevonjuk õket a lehetséges

hetséggondozási program továbbfejlesztésével elõbb regi-

kutatási tevékenységekbe. Amelynek keretében aktív ku-

onális, majd országos szintre, nem csak a tudásközpont

tatói/fejlesztõi munkaerõként is számítunk rájuk.

hosszabb távú szakmai eredményeinek teremtjük meg az alapjait, de jelentõs mértékben hozzájárulunk a hazai in-

A második munkaszakasz keretében, négy kutatási prog-

formatikai felsõoktatás és utánpótlás nevelés fejlõdéséhez

ramban – Adatmentés Technológiái, Biztonsági megoldások

is.

50

TDK dolgozatok

3. Bíró József (Témavezetõ: Bertók Botond): „Felhasználói

1. Arthofer Balázs, Tar Péter, Vakulya Gergely (Témaveze-

profil alapú hozzáférés monitorozás és befolyásolás fej-

tõk: Bertók Botond, Simon Gyula): „Ágens alapú integ-

lesztése integrált biztonsági rendszerhez”, Pannon Egye-

rált biztonsági keretrendszer kidolgozása”, ITDK

tem, Veszprém, 2008.

dolgozat, Pannon Egyetem, Veszprém, 2007. 2. Spilák Viktor (Témavezetõ: Dr. Kosztyán Zsolt Tibor): „A biztonsággal szembeni hazai elvárások és a biztonsági rendszerek menedzsment támogató szerepe”, ITDK dolgozat, Pannon Egyetem, Veszprém, 2007. 3. Spilák Viktor (Témavezetõ: Dr. Kosztyán Zsolt Tibor): „Az

4. Arthofer Balázs (Témavezetõ: Simon Gyula): „SMS bázisállomás tervezése és illesztése ágens alapú biztonsági rendszerhez”, Pannon Egyetem, Veszprém, 2008. 5. Pataki Zoltán (Témavezetõ: Simon Gyula): „Vagyonvédelmi biztonsági rendszer tervezése”, Pannon Egyetem, Veszprém, 2008.

információbiztonság, mint a modern társadalom kihí-

6. Vakulya Gergely (Témavezetõ: Simon Gyula): „Zigbee

vása”, ITDK dolgozat, Pannon Egyetem, Veszprém, 2008.

alapú szenzorhálózatos mérõrendszer tervezése”, Pannon Egyetem, Veszprém, 2008.

Diplomadolgozatok 1. Engler Gábor (Témavezetõ: Bertók Botond): „Felhaszná-

7. Szita Ádám (Témavezetõ: Bertók Botond): Fájlrendszerek és adatmentés, Pannon Egyetem, Veszprém, 2008.

lói hozzáférést felügyelõ szoftver szenzor fejlesztése in-

8. Nándori Norbert (Témavezetõ: Bertók Botond): Az NTFS

tegrált biztonsági rendszerhez”, Pannon Egyetem,

- NSS fájlrendszerek és az adatmentés, Pannon Egyetem,

Veszprém, 2007.

Veszprém, 2008.

2. Horváth Gábor (Témavezetõ: Bertók Botond): „Nyomta-

9. Spilák Viktor (Témavezetõ: Dr. Kosztyán Zsolt Tibor): „A

tás hozzáférést felügyelõ szoftverszenzor fejlesztése in-

biztonsággal szembeni hazai elvárások és a biztonsági

tegrált biztonsági rendszerhez”, Pannon Egyetem,

rendszerek menedzsment támogató szerepe”, Pannon

Veszprém, 2007.

Egyetem, Veszprém, 2008.

51

24 órás programozási verseny – 2008 „Nem elég jónak lenni, legyél a legjobb. Sokan képesek át-

Minden csapat egy-egy virtuális vállalat biztonsági/védelmi

lagos eredmények elérésére, ahhoz, hogy érvényesülj, átlag

intézkedéseit irányíthatta. Befolyásolhatták, hogy mikor

felett kell teljesítened!” Ez az üzenete a 24 órás progra-

mennyit költenek fizikai betörés vagy adatlopás elleni vé-

mozási versenynek, mely 2008. április 2-án zajlott a Pan-

delemre, katasztrófavédelemre stb. Ha a cég nem védte

non Egyetem Mûszaki Informatikai Karának hallgatói

magát megfelelõen, bármelyik versenytárs támadásának ál-

számára.

dozatául eshetett. A komoly döntések meghozatalára a

A nyolc döntõbe jutott csapat a március 26-i elõdöntõn

résztvevõknek mesterséges intelligenciát kellett létrehoz-

részt vevõ tizenhét csapat közül került ki. A kvalifikáción

niuk, melyeknek gondoskodni kellett olyan napi rendszer-

tíz programozási feladványt oldottak meg a hallgatók. A

üzemeltetési feladatokról is, mint a tûzfalak mûködtetése,

háromórás megmérettetés az interneten zajlott, a csapa-

a vírusvédelem, a biztonsági mentések létrehozása, vala-

tok saját számítógépeiken dolgozhattak akár otthon, akár

mint az alkalmazottak informatikai és biztonsági tovább-

a kollégiumokban.

képzése. A versenyre a koronát az intelligenciával vezérelt

A döntõ feladatának összetettsége garanciát jelentett arra,

virtuális vállalatok erejének összemérése tette fel. Az az in-

hogy nem születhetett két egyforma megoldás. A téma

telligencia, amely okosabban döntött, jobban reagált az

„Adatbiztonsági és információ védelemi stratégiák kidol-

elõálló helyzetekre, versenyelõnybe került, s végül gyõze-

gozása nagy kockázati faktorú környezetben” volt.

lemre juttathatta csapatát.

Már a szabályok megismerése sem volt egyszerû feladat. A

Az eredményhirdetésen a szakmai zsûri – melynek elnöke

résztvevõk csak egy CD-t kaptak a kezükbe, rá kellett jön-

Kürti Tamás, a futurIT vezetõje volt – kiemelkedõnek érté-

niük mi található az adathordozón, fel kellett törniük egy

kelte a hallgatók felkészültségét. A rendezvényt szintén tá-

virtuális számítógépet és az ott lévõ adatokból kellett kikö-

mogató IBM Data Storage Systems & Information

vetkeztetniük, hol található a leírás. Egy egyszerûbb kód-

Technology képviselõje, Takács Zoltán is elismerõen szólt a

fejtési ujjgyakorlat után már olvashatták is, hogy mirõl lesz

hallgatók teljesítményérõl.

szó a nap hátralévõ részében.

A versenyen és a díjátadó ünnepségen uralkodó hangulat igazolta, hogy a fiatalok nyitottak a szakmai kihívásokra, és képesek a tanulmányaik során elsajátított tudásanyagot magabiztosan alkalmazni az összetett gyakorlati feladatok megoldásában is. A megmérettetés eredményeképpen a tudásközpont több hallgatóval tudott kölcsönösen elõnyös, gyümölcsözõ kapcsolatot kialakítani. A 2007-es verseny díjazottjai közül késõbb többen is részt vettek a futurIT Hallgatói Együttmûködés programjában, és ez a lehetõség idén is adott volt minden kiemelkedõen teljesítõ résztvevõ számára. A versenyzõk egy része azóta bekapcsolódott a futurIT munkájába, illetve a Kar keretein belül folyó egyéb K+F kutatási tevékenységekbe, ezzel referenciát szerezve nagynevû cégeknél, kamatoztatva és egyben fejlesztve szakmai tudásukat.

52

Felnõttképzés Az információs technika üzleti folyamatokra való hatása a

segítségével felmérjük a felhasználók aktuális ismereteit

XXI. századra radikális változásokat hozott. A szervezetek

(mind funkcionális, mind biztonsági szempontból). Majd

esetében már nem csak az információbiztonsági szakem-

összeállítjuk az elvárásoknak megfelelõ és a megjelölt kép-

berek szaktudása fontos, hanem az általános információ-

zettségi szintet támogató oktatásokat. Az oktatások lebo-

biztonsági szakismereteknek a felhasználók számára

nyolítása után kérdõívekkel mérjük az elért szintet.

történõ tudatosítása is kiemelt cél. Ezen változások követ-

Az üzleti elvárások megértése és teljesítése az informatikai

kezménye, hogy informatikai ismeretek már nem csak a

területek számára alapkövetelmény. A technológiai lehetõ-

szakemberek számára szükségesek. Mivel a felhasználói

ségek hatékony (szolgáltatási) rendszerbe szervezése, üz-

oldal és az informatikai szakemberek informatikához való viszonya jelentõsen eltér, ezért a különbözõ szakterületekre speciális, testre szabott oktatási szolgáltatásokat nyújtunk. Az így összeállított tematikák és oktatási anyagok nagyban építenek a futurIT kutatás-fejlesztési eredményeire, valamint a résztvevõ konzorciumi partnerek felnõttképzési tapasztalataira. A képzések célja, hogy az adott célcsoportok számára átfogó információmenedzsment és információbiztonsági tudást adjanak át: • Üzleti vezetõi képzések • Üzleti végrehajtói kérdések • IT vezetõi képzések • IT végrehajtói képzések Az informatikai erõforrásokat felhasználó üzleti területek

leti igényekhez igazítása jogos elvárás az informatikai

számára fontos, hogy az erõforrásokat az igényeiknek

üzemeltetést végzõ szakemberekkel szemben. Képzéseink

megfelelõen tudják használni. Ezért képzéseink az üzleti te-

a megvalósítás két szintjén (irányítás és végrehajtás) adnak

rületek két szintjén (vezetõk és végrehajtók) egyaránt az

eszközöket a szakemberek kezébe.

erõforrások hatékony felhasználását mutatják be.

Irányítási szinten a képzések elsõdleges feladata, hogy a

Vezetõi szinten az informatika, mint szolgáltatás felhaszná-

vezetõk olyan irányítási eszközöket ismerjenek meg, ame-

lásának, mérésének módszereit ismerhetik meg a hallgatók.

lyek segítségével az üzleti elvárásokat informatikai elvárá-

Ismereteket szerezhetnek a szolgáltatások meghatározása,

sokká tudják leképezni. Végrehajtási szinten az irányítási

paraméterezése, üzleti folyamathoz illesztése területén, va-

szinthez kapcsolódó folyamatközpontú képzések segítenek

lamint megismerhetik az üzleti hatástól függõ (kockázat-

a hatékonyabb erõforrás-felhasználás megteremtésében.

arányos) biztonsági elvárások gyakorlatát. Felhasználói

A képzés során elsõsorban a biztonsági hiányosságok és

szinten a futurIT egyedi módszertana segít a mindennapi

azok megoldását jelentõ technikai ismeretek átadása a cél,

hibák számának csökkentésében. A módszer alapja egy, a

amely keretében a hallgatók nemcsak a különbözõ táma-

felhasznált technológiához és a felhasználói hibákhoz iga-

dási eszközökkel, de a kapcsolódó adatgyûjtési és elemzési

zodó csoportos oktatás. Az oktatás elõtt egy egyedi kérdõív

technikákkal is megismerkedhetnek.

53

Technológia transzfer A futurIT tudásközpont hosszú távú sikerességének fenntartása és továbbvitele érdekében, a jövõ innovációit elõkészítõ alapkutatási tevékenységek mellett, elsõsorban a piac által kikényszerített, keresletvezérelt alkalmazott kutatások és kísérleti fejlesztések megvalósítására helyezzük a hangsúlyt. Tudásközpontunk hosszú távú célja, hogy – a meglevõ kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltatói infrastruktúránk bázisán – olyan koncentrált, üzleti alapon mûködõ kutatási és innovációs szolgáltató központot hozzunk létre, amely egyedi, testre szabott szolgáltatások széles skáláját képes nyújtani. Elsõsorban is a kutatási, innovációs, hídképzõ, klasztermenedzsment, kutatáshasznosítási, szellemi tulaj-

technológiai platform biztosításával, valamint a piacosítás-

donjogokhoz és szabadalmi ügyekhez kapcsolódó, üzleti,

ban jártas innovációs menedzser szakembergárdánk ren-

piacfejlesztési, technology rating, valamint technológiai in-

delkezésre állásával.

kubátor és transzferszolgáltatások területein. Regionális

Ezen a területen elsõsorban adaptációról, külföldön már si-

tudás- és kompetenciaközpontként az infokommunikációs

kerrel alkalmazott innováció-menedzsment megoldások,

ill. az információbiztonsági ágazatban tevékenykedõ kkv-k

módszertanok átvételérõl van szó. Célunk, hogy ezeket a

kutatási tevékenységének segítésére és támogatására tö-

megoldásokat, módszertanok a hazai viszonyok közé illes-

rekszünk, a fejlesztések megvalósításához szükséges kuta-

szük, és segítsünk leküzdeni mind a vállalkozások, mind a

tási és innovációs infrastruktúra, kutatói környezet és

társadalom idegenkedését a „kockázatos” innovációkkal szemben, hiszen jelentõs áttörést eredményezõ és piacképes fejlesztési eredményeket csak ezek révén lehet elérni. A tudásközpont így eredményesen hozzájárul nemcsak a kutatásra specializálódott vagy adott ágazatban tevékenykedõ innovatív vállalkozások fejlõdéséhez, hanem az innovatív ötletek generálásához és megvalósításához; az induló cégek/vállalkozások inkubációjához; a kutatás-fejlesztési és innovációs együttmûködések elmélyüléséhez; valamint

külsõ

kutatói

és

partneri

kapcsolatainak

fejlõdéséhez, kiterjesztéséhez is. A disszemináció irányába mutató technológia transzfer hatékony módjai a szabadalmak bejegyzése és a spin-off vállalkozások alapítása. Mivel módszereink legértékesebb elméleti hátterét olyan optimalizáló algoritmusok és szoftverek adják, amelyeket Európában nem lehet szabadalmaztatni, ezért spin-off vállalkozások formájában kívánjuk értéküket hasznosítani. (Az ezzel kapcsolatos tevékenységeinkrõl, eredményeinkrõl külön fejezetben számolunk be.)

54

Konferenciák MTA Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB) – Operációku-

VOCAL-ozó professzorok négy kontinens húsz orszá-

tatási munkabizottság: Szakmai nap – 2008. október 20.

gából: Harmadik veszprémi nemzetközi optimalizálási konferencia

A futurIT tudásközpont szakemberei által kidolgozott optimalizáló módszerek egyik fontos területe az üzleti folyama-

2008. december 15-17. között a Pannon Egyetem Mûszaki

tok biztonságának és megbízhatóságának informatikával

Informatikai Kara, a futurIT Integrált Biztonsági Kutató-fej-

támogatott növelése. A kidolgozott algoritmusok elméleti

lesztõ Központ és a Magyar Tudományos Akadémia Veszp-

elemzése a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Veszprémi

rémi Területi Bizottsága (MTA-VEAB) támogatásával és

Területi Bizottsága (VEAB) Operációkutatási munkabizottsá-

közös szervezésében harmadik alkalommal került megren-

gának 2008. október 20-án megtartott ülésén kiemelt téma

dezésre a Veszprémi Optimalizálási Konferencia (a VOCAL),

volt, „Biztonságos üzleti folyamatok tervezése” címmel. A

az MTA-VEAB székházában.

munkabizottsági ülésen a tudásközpont kutatói részérõl

A három nap során négy kontinens húsz országából érkezõ

három elõadás hangzott el. Bertók Botond „Biztonság

rangos nemzetközi kutatók mintegy hetven elõadásban is-

szempontjából optimális üzleti folyamatok koncepcionális

mertették legújabb tudományos eredményeiket. A konferen-

tervezése” címû elõadásában olyan eljárásokat mutatott be,

cia központi témája, ugyanúgy mint 2004-ben és 2006-ban,

melyek üzleti folyamatok szabványos leírása (Business Pro-

az optimalizálás elméleti matematikai és gyakorlati feladatai-

cess Modeling Notation / Business Process Diagram) alap-

nak megoldása volt. A gyakorlati feladatok között szerepelt

ján automatikusan generálják folyamathálózat-szintézis

összetett berendezések, ipari és üzleti folyamatok és rendsze-

leírásukat, majd a P-gráf módszertanból ismert eszközök

rek modellezése, elemzése, és legjobb – más szóval optimális

megfelelõ adaptációi segítségével strukturálisan különbözõ

– mûködési módjának meghatározása. A tudásközpont kap-

optimális és alternatív üzleti folyamatokat eredményeznek.

csán a 2008-as konferencia kiemelt témája a biztonsági rend-

Holczinger Tibor „Erõforrások biztonság szempontú opti-

szer tervezés támogatására szolgáló különbözõ matematikai

mális ütemezése” témában ismertetett egy S-gráf mód-

módszerek bemutatása, vizsgálata volt.

szertanra épülõ algoritmust, mely biztonsági szempontok

A konferencia rendezésével célunk egyrészt az volt, hogy

alapján határozza meg ismert struktúrájú üzleti folyamatok

Magyarországra hozzuk az optimalizálás élvonalába tartozó

egyes lépéseihez az erõforrások optimális ütemezését.

külföldi elõadókat, másrészt, hogy lehetõséget biztosítsunk

Adonyi Róbert „Elosztott erõforrások és feladatok auto-

a magyar kutatóknak – köztük a Kar és a tudásközpont

matikus rendszerbe szervezése biztonsági kockázatok csök-

munkatársainak és hallgatóinak –, hogy a nemzetközi szak-

kentése céljából” címmel arról beszélt, hogy a felelõsségek

mai közösség elõtt méressék meg kutatási eredményeiket.

és feladatok elosztásához mind az informatikai, mind az

A konferenciasorozat osztatlan sikere igazolja, hogy a Mû-

üzleti folyamatokban milyen szoftveres támogatás adható.

szaki Informatikai Kar Veszprémben az optimalizálás egyik

Az elõadások utáni vitában a futurIT eddig elért kutatási

nemzetközi tudományos központja.

eredményeivel kapcsolatban pozitív véleményüknek adtak hangot a Széchenyi István Egyetem Matematika Tanszékérõl és a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Optimalizálás Tanszékérõl érkezett kollégák is. A bemutatott eredmények és az ígéretes jövõbeli kezdeményezések miatt ezt a szakmai napot az Operációkutatási munkabizottság a 2008-as év legsikeresebb munkabizottsági ülésének értékelte.

55

Üzleti és hasznosítási terv A futurIT kutatás-fejlesztési tevékenységeinek elsõdleges

jöhetnek létre. Tevékenységünk integráns része a tényleges

célja, hogy ezek eredményeként olyan piacképes termékek

piaci hasznosításra való törekvés, ezért a létrejött kutatás-

és megoldások jöjjenek létre, amelyek hosszú távon is ké-

fejlesztési eredmények értékelésében elsõdlegesek a hasz-

pesek lehetõvé tenni a tudásközpont önálló fenntartható-

nosítás, a hatékonyság és az eredményesség szempontjai.

ságát. Az alkalmazott kutatási tevékenységünk során az

Az elért eredmények üzleti hasznosítási lehetõségei kap-

egyes kutatási témák mögött meghúzódó alapkutatások

csán arra törekszünk, hogy a létrejövõ termékek üzleti be-

eredményeit hasznosítjuk, alakítjuk át piacképes módszer-

vezetését és értékesítését ne a kutató-fejlesztõ helyek

tanok, illetve szolgáltatások formájára. A kísérleti fejleszté-

önmaguk végezzék, hiszen õk a termékek fejlesztéséhez

sek során pedig az alkalmazott kutatások eredményeit

értenek legjobban, abban van komparatív elõnyük. Ezzel

felhasználva hozunk létre szoftver vagy hardver technológi-

kapcsolatban két fõ fejlõdési irányt látunk a támogatási

ákkal támogatott konkrét, specifikus kísérleti termékeket.

idõszak lezárását követõen. Az egyik, hogy a tudásközpont

A második munkaszakaszban az egyes kutatási témák kap-

a késõbbiekben a keretei között létrehozott, fejlesztett ter-

csán elvégzett termék- és technológiakutatásaink, valamint

mékek és/vagy szolgáltatások üzemeltetését és „karban-

piacelemzéseink azt mutatják, hogy a tudásközpont kere-

tartását”, esetleges továbbfejlesztését fogja végezni az

tében kifejlesztett módszertanok, megoldások és szolgál-

azokat hasznosító szervezetek (pl.: spin-off-ok) által ehhez

tatások, valamint szoftver és hardver termékek széles

biztosított forrásokból. A másik fejlõdési út, hogy újabb fi-

körben értékesíthetõk, nem csak a nagy vállalatok és szer-

nanszírozási források (kutatás-fejlesztési partnerségek,

vezetek számára, hanem a KKV-k és a társadalom széle-

nemzetközi pályázati források, angyal befektetõk, kocká-

sebb rétegei számára is. Így eredményeink egyaránt

zati tõke stb.) bevonásával Európa legnagyobb infokom-

piacosításra kerülhetnek Magyarországon, az Európai Uni-

munikációs és információbiztonsági kutatóközpontjává

óban és világszerte is.

fejlesztjük tovább.

Tudásközpontunk legfontosabb innovációs célkitûzése

A tudásközpont hosszú távú fenntarthatósága szempont-

ezért olyan, elsõsorban együttmûködésben végzett kuta-

jából alapvetõ fontosságúnak tekintjük, hogy a tudásköz-

tási/fejlesztési témák támogatása, amelyek eredményeire

pont és a hasznosító szervezetei, a támogatási idõszak

támaszkodva már 1-2 év alatt is korszerû, magas értéket

2009-es befejezõdése után, alkalmasak legyenek külön-

képviselõ, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások

bözõ külsõ források bevonására.

56

Spin-off tevékenységek Minden olyan esetben, ahol ezt a megcélzott piac és a ki-

A spin-off vállalkozások esetében a fejlesztés folyamata ki-

dolgozott üzleti konstrukció lehetõvé teszi, a kifejlesztett

kerül a tudásközpont szûken vett szakmai keretébõl, és az

termékek és szolgáltatások értékesítésére spin-off vállalko-

így létrejövõ vállalkozások önállóan végzik tovább a port-

zásokat hozunk létre, míg az önálló piaci bevezetésre még

foliójukba tartozó termékek és szolgáltatások fejlesztését

nem érett fejlesztési eredmények esetében a tudásközpont

ill. üzleti hasznosítását. A spin-off vállalkozások feladata a

inkubációs szerepet tölt be. Nem tartjuk azonban célszerû-

hozzájuk tartozó termékek ill. szolgáltatások esetében a

nek addig, pusztán formális okok miatt, egy hasznosító

kereskedelmi jogok továbbadása (pl.: licencek), a kapcso-

szervezetet (pl.: spin-off) létrehozni, amíg a termék nem pi-

lódó üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátása, vala-

acképes, illetve amíg a termékre szabott, de a termékport-

mint a szükséges kereskedelmi és marketing támogatás

folióhoz illeszkedõ üzleti és hasznosítási tervek részletesen

biztosítása is.

rendelkezésre nem állnak. A tudásközpont második munkaszakaszában elindítottuk A spin-off vállalkozások a termékek és szolgáltatások érté-

spin-off vállalkozásaink alapításának folyamatát. Kiemelt

kesítéséhez szükséges szakmai kompetenciát a kutató-

eredményeink, melyek önmagukban is piacképessé érettek:

helytõl, míg az üzleti kompetenciát a konzorciumi tagok,

• az iparági informatikai jogi szolgáltatás,

valamint a bekapcsolódott kutatási partnerek innováció-

• az optimalizálással támogatott biztonság szempontú üz-

menedzsmentben és inkubációban jártas szakembereitõl szerzik meg. Ezen tudományos-üzleti kettõsség és kapcsolatrendszer kialakítása teszi alkalmassá a spin-off vállal-

leti folyamat minõsítés és tervezés, valamint • az integrált biztonsági rendszerek tervezése és megvalósítása.

kozásokat, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi infokommunikációs és információbiztonsági piacon hosz-

Mindemellett a 2009. január 1-tõl hatályba lépett felsõok-

szútávon is képesek legyenek a futurIT keretében létrejött

tatási törvény tovább bõvíti azon lehetõségek körét, amilyen

magas technológiájú termékeket és szolgáltatásokat érté-

módon egyetemek gazdasági társaságok résztulajdonosaivá

kesíteni.

válhatnak.

57

Szakmai rendezvények Elõadások nemzetközi tudományos konferenciákon

process-network synthesis”, PRES 2008, Praha, Czech

1. Hegyháti, M., T. Majozi, T. Holczinger, F. Friedler, „Practical

Republic, August 24–28, 2008.

feasibility of mathematical models in scheduling”, VOCAL 2008, Veszprém, Hungary, December 15–17, 2008.

7. Laínez, J. M., M. Hegyhati, F. Friedler, and L. Puigjaner, „Using S-graph to address uncertainty in batch plants”,

2. Süle, Z., B. Bertók, F. Friedler, „Combinatorial Approach

PRES 2008, Praha, Czech Republic, August 24–28, 2008.

to the Optimal Design of Security Systems”, VOCAL

8. Molnár, M., G. Simon, L. Gönczy, „Robustness and Per-

2008, Veszprém, Hungary, December 15–17, 2008.

formance Analysis of a Dynamic Sensor Network Sche-

3. Maros, I., „Computational Study of the Dual Simplex

duling Algorithm”, First International Workshop on

Method”, VOCAL 2008, Veszprém, Hungary, December

Future Trends on Design and Analysis of Dynamic Net-

15–17, 2008.

works (FTDA-DN ), Hong Kong, China, July 31, 2008.

4. Adonyi, R., K. Kalauz, B. Bertók, L.T. Fan, F. Friedler,

9. Maros, I., „Current State of the Art in the Dual Simplex

„Conceptual Design of Business Processes by Process-

Method”, 5th Conference on Computational Manage-

Network Synthesis”, VOCAL 2008, Veszprém, Hungary,

ment Science, Imperial College London. March 26–28.

December 15–17, 2008.

2008.

5. Vakulya, G., G. Simon, „Energy Efficient Percolation-Dri-

10. Bertók, B., F. Friedler, and J. Klemes, „P-graph Frame-

ven Flood Routing for Large-Scale Sensor Networks”,

work: „An Alternative to MILP for Formulating and Sol-

Proceedings of the International Multiconference on

ving Management Decision Support Problems”,

Computer Science and Information Technology (Works-

CMS2008, London, UK, March 26–28, 2008.

hop on Wireless and Unstructured Networking WAHOC'08), Wis³a, Poland, October 20–22, 2008. 6. Friedler, F., P. Tar, and L. T. Fan, „Effective algorithms for

11. Maros, I., „New Opportunities with the New Dual Simplex Method”, invited lecture at International Research Seminar, University of Strathclyde, UK, February 29. 2008. 12. Vakulya, G., G. Simon, "An Efficient Flood Routing Algorithm for Dense Randomly Deployed Sensor Networks”, in Proceedings of the Regional Conference on Embedded and Ambient Systems, Budapest, Hungary, November 22–24, 2007. Nemzetközi szakmai ismeretterjesztés 1. Bartal László, Kertész Zoltán, Kürti Sándor, Szabó László, Szekeres Gábor, „Informatikai és biztonság”, elõadássorozat a University of Texas (Austin, Texas) MBA hallgatói számára (együttmûködve a CEU-val), Budapest, 2008. március 4. 2. Bartal László, Kertész Zoltán, Kürti Sándor, Szabó László, Szekeres Gábor, „Informatikai és biztonság”, elõadássorozat a Bentley College (Waltham, Massachusetts) hallgatói számára (együttmûködve a CEU-val), Budaörs, 2008. május 12.

58

3. Bartal László, Kertész Zoltán, Kürti Sándor, Szabó László,

Hazai szakmai elõadások

Szekeres Gábor, „Informatikai és biztonság”, elõadásso-

1. Papp Attila, „Humán kockázat felértékelõdése – Bizton-

rozat a Miami University (Oxford, Ohio) hallgatói számára

ságtudatosító programok hiánya”, Certified IT Risk Ma-

(együttmûködve a CEU-val), Budaörs, 2008. június 2.

nager Course, IIR Hungary, Budapest, 2008. július 17.

4. Bertók Botond, Papp Attila, részvétel és termékbemu-

2. Márton Miklós, „Biztonsági termékek”, KÜRT IT esték,

tató a Security Research Conference ’08 nemzetközi biztonsági kutatás-fejlesztési konferencián, Párizs, 2008. szeptember 29-30.

Budaörs, 2008. augusztus 6. 3. Márton Miklós, „Identity management megoldások”, KÜRT IT esték, Budaörs, 2008. szeptember 4. 4. Márton Mikós, „Rövidebb út az erdõn át, avagy szabvá-

Hazai szakmai ismeretterjesztés

nyosított compliance”, Csak a fejlõdés állandó – works-

1. 24 órás Programozási Verseny: „Adatbiztonsági és in-

hop a holnap üzleti sikeréért, Piac és Profit kkv

formáció védelemi stratégiák kidolgozása nagy kockázati faktorú környezetben”, Pannon Egyetem, Mûszaki Informatikai Kar, Veszprém, 2008. április 2–3.

konferencia, Budapest, 2008. szeptember 17. 5. Márton Miklós, „Lehallgatás- és adatlopás-védelmi megoldások”, KÜRT IT esték, Budaörs, 2008. november 6.

2. Frész Ferenc, „Sérülékenység-vizsgálat és legális hackelés”, Kutatók Éjszakája 2008, Millenáris Park, Jövõ Háza Központ, Budapest, 2008. szeptember 26. 3. A projekt keretében kifejlesztett mesterséges intelligenciával támogatott multi-fókuszú integrációs és döntéstámogató

platformra

épülõ

„G4View”

Integrált

Felügyeleti Rendszer bemutatása a G4S Securicor éves partnertalálkozóján, Budaörs, 2008. december 4–5.

Publikációk Nemzetközi tudományos publikációk 1. Simon, G., M. Molnár, L. Gönczy, B. Cousin, „Robust k-

2. Papp Attila, „Biztonsági megoldások integrációja”, HVG IT Plusz 2009, 2008. december 1.

coverage algorithms for sensor networks,” IEEE Trans.

3. 1.Fabiányi Gábor, Frész Ferenc, Szabó László, Zsilinszky

on Instrumentation and Measurement, Vol. 57, No. 8,

Sándor, „Logelemzés, avagy megfejthetõ-e emberi köz-

pp.1741 - 1748, Aug. 2008.

remûködés nélkül az informatikai logokba kódolt intelligencia?”, Híradástechnika, LXIII. évfolyam 12. szám,

Hazai szakmai publikációk

2008. december.

1. Dolánszky György, Frész Ferenc, Kmetty József, Mallász Judit, „Intelligens biztonság”, IT Business, VI. évfolyam 12. szám, 2008. március 26.

59

Megjelenések, médiaszereplések 1. Szekeres Gábor, „Toplistás adatvesztések”, aHírek.hu,

2. Dolánszky György, Frész Ferenc, Kmetty József, Zsi-

HVG Online, HVG Online Hírlevél, Info Rádió Online, Info

linszky Sándor, „Világsiker a KÜRT Biztonsági Intelli-

Rádió Hírlevél, Ma.hu, PC World Online, PC World On-

gencia termékcsaládja”, Echo TV Online, Hírextra.hu, IT

line Hírlevél, Portfolió.hu, Prím Online, SG.hu, Terminal,

Café, Metro Online, MTI.Econews, Napi Online, Prim

Tranzit.hu, Biztonságportál, BlueDeath Blog, Kütyü.hu,

Online, Info Rádió, Petõfi Rádió, SG.hu, Stop.hu, Ter-

Piac & Profit Online, SecuriFocus.com, Számítástechnika

minal, Világgazdaság Online, EuroASTRA, Híradó On-

Online, HOC.hu, Petõfi Rádió, Világgazdaság Online, Vi-

line,

lággazdaság Telebit Melléklet, PC World, 2007. október

Gazdaság, Origo – Üzleti Negyed, Országos Metro, Piac

11-31.

& Profit Online, Privátbankár.hu, Számítástechnika Hír-

HWSW,

ITmania.hu,

Magyar

Hírlap,

Napi

levél, Számítástechnika Online, Világgazdaság, Kossuth Rádió, Blikk, BrandTrend Online, IT-Business, Békés Megyei Hírlap, Borsod Online, Hajdú Online, Heves Megyei Hírlap, Magyar Online, Petõfi Népe, Reggel.hu, Szabolcs Online, Tolnai Népújság, Vasárnap Reggel Online, Budapest Business Journal, Budapest Business Journal Online, Pester Lloyd, HVG, Tranzit, 2008. március 19.– április 17. 3. „Elindult a www.biztonsag-blog.hu, a KÜRT információbiztonsági témákkal foglalkozó információs oldala”, BrandTrend Online, Infovilág, IT café, KIT Hírlevél, Prim Online, SG.hu, Terminal, Tranzit Online, Biztonságportál, Számítástechnika Online, ITmánia.hu, EuroASTRA, IT-Business, Minok.hu, 2008. április 22-29. 4. Szekeres Gábor, „Még mindig sok adatot veszítünk”, BrandTrend.hu, Business Online, Index, Infovilág, Prim Online, Techblog, Terminal, Biztonságportál, Számítástechnika Online, Ügyvezetõ.hu, IT-Business, 2008. szeptember 2–9. 5. „www.itjog.hu – Jogszabályi és szabványi megfelelõség a KÜRT polcáról”, Tesztpad.hu, News4business.hu, HR Portál, Oldal.info, aHírek.hu, Biztonságportál, Számítástechnika Adatbiztonsági Hírlevél, Számítástechnika Hírlevél,

Számítástechnika

Online,

Tranzit

Online,

BrandTrend Online, IT-Business Online, IT-Business Government Hírlevél, IT-Business, 2008. szeptember 18. – november 4.

60

Erõforrások idõráfordítása Részfeladat Vezetõ kutató Dr. Remzsõ Tibor Dr. Kovács Zoltán Dakó Balázs Márton Miklós Minárovits Balázs Dr. Nagy Zsolt Dr. Bertók Ákos Botond Lévay László Dr. Friedler Ferenc Dr. Simon Gyula Dr. Holczinger Tibor Kmetty József Dr. Heckl István Dr. Leitold Ferenc Dr. Thokozani Majozi Léstyán Ákos Dr. Jirí Klemes Dr. Bitó János Dr. Kürti Sándor Dr. Maros István Piglerné dr. Lakner Rozália Kutató/ fejlesztõ Cziráki Katalin Virág Herman Tibor Deme János Süle Zoltán Bernáth Viktória Siklódi Krisztina Bagi Katalin Simon Boglárka Fehér László Kupcsik Zoltán Nyilas Csaba Tarczali Tünde Kalauz Károly Nándori Norbert Poczkodi András Szekeres Gábor Osvalth László Adonyi Róbert

II.3, IV.1, IV.2, IV.3 II.3, IV.1, IV.2, IV.3 II.1, II.2, II.3, III.1 II.2, II.3, III.2, IV.3 III.2, IV.3 II.2, IV.1, IV.2, IV.3 II.1, II.2, IV.1, IV.2, IV.3 III.2. II.1, IV.1, IV.2, IV.3 IV.2 II.1 II.2, III.1, III.2, IV.3 II.1 IV.2 II.1, IV.1 IV.3 IV.1 IV.1, IV.3 IV.3 IV.1 IV.1 II.2, III.2 II.3, III.1 II.3, III.1 II.1, II.2, II.3 II.2, IV.3 II.2, IV.3 II.1, II.3 II.2, IV.3 III.2. IV.3. III.2. II.1, II.2, II.3 II.1, II.3, IV.1 III.2 III.1 III.1 III.2 II.1

Ráfordított idõ (nap)

Idõráfordítás aránya

1434 170 165 158 126 105 84 66 63 55 54 53 53 50 46 45 42 27 25 21 17 9 1805 126 126 116 112 105 105 84 84 84 84 84 80 72 63 63 63 63 47

22% 55% 53% 51% 41% 34% 27% 21% 20% 18% 17% 17% 17% 16% 15% 15% 14% 9% 8% 7% 5% 3% 20% 41% 41% 37% 36% 34% 34% 27% 27% 27% 27% 27% 26% 23% 20% 20% 20% 20% 15%

61

Szita Ádám Tribusz Krisztián Fodor Zsófia Mészáros Péter Sikos László Jókuthy András Ujvári Orsolya dr. Vikman László Keresszegi Attila Kiezer Tamás Halász László Adminisztratív Sprok Andrea Szalay Ivett Molnár Gábor Törös Krisztina Söveges Gábor Szalay Júlia Kristóf Orsolya Vidákovics Emese Segédszemélyzet Harami László Csõsz László Szerepi András Kovács Ferenc Kertész Zoltán Mikovinyi Rudolf Szabó László Zsilinszky Sándor Harnos Krisztián Homola Zoltán Kürti Ádám Nyárádi Gabriella Hallgatók Kiczenko Sándor Gábor Pápai Attila Persics Bálint Korondi Márk Hegyháti Máté Kiss Péter Szalai Róbert Szikszai Csaba Arthofer Balázs

62

Részfeladat

Ráfordított idõ (nap)

Idõráfordítás aránya

II.3 III.2 IV.3 IV.2 IV.1 IV.3 IV.2 II.2 IV.2 IV.2 IV.2

42 42 21 21 21 21 20 16 16 16 8 460 105 105 84 63 56 21 16 10 1092 147 126 126 105 84 84 84 84 63 63 63 63 1289 94 94 81 78 74 74 74 74 53

14% 14% 7% 7% 7% 7% 6% 5% 5% 5% 3% 19% 34% 34% 27% 20% 18% 7% 5% 3% 29% 47% 41% 41% 34% 27% 27% 27% 27% 20% 20% 20% 20% 10% 30% 30% 26% 25% 24% 24% 24% 24% 17%

II.2, II.3, III.1 II.1, II.2, II.3 II.1, II.2, II.3, III.1 II.2, II.3 III.2 III.2 II.2, III.3 III.1, IV.3 II.3, III.2 IV.2 III.1 II.2, II.3 IV.2, IV.3 IV.2, IV.3 IV.2, IV.3 IV.2, IV.3 IV.2, IV.3 IV.2, IV.3 IV.2, IV.3 IV.2, IV.3 IV.2, IV.3

Részfeladat Lép Csaba IV.2, IV.3 Csillag Zsolt IV.2, IV.3 Szlama Adrián György IV.2, IV.3 Tar Péter IV.2, IV.3 Varga Virág IV.2, IV.3 Vakulya Gergely IV.2, IV.3 Jakab Róbert IV.2, IV.3 Szabados László IV.2, IV.3 Smidla József IV.2, IV.3 Vass Zoltán IV.2, IV.3 Vermes Márk IV.2, IV.3 Ghidó Frerenc IV.2 Szigetvári János IV.2 Füzi Tibor Lajos IV.2 Szalóky Zsuzsanna IV.2 Havasfalvi Szabolcs IV.2 Tóth László János IV.2 Trenyik Ádám IV.2 Engler Gábor IV.2 Tóth András Gergely IV.2 Király András IV.2 Papp Zoltán IV.2 Bárány Máté József IV.2 Heffter Richárd Tamás IV.2 Montli Gábor IV.2 Horváth Gábor IV.2 Keszi Attila IV.2 Szabó Zoltán IV.2 Tarjányi Zsolt IV.2 Oláh Péter IV.2 Radics Mihály IV.2 Teljes munkaidõre átszámított kutatói létszám:

Ráfordított idõ (nap)

Idõráfordítás aránya

53 52 48 48 48 36 31 31 28 27 24 13 13 12 12 11 11 11 10 10 9 9 8 8 6 5 5 5 5 2 2 19,6 fõ

17% 17% 15% 15% 15% 12% 10% 10% 9% 9% 8% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 2% 2% 2% 2% 2% 1% 1%

63

Finanszírozás, összesített pénzügyi mutatók Támogatás (Ft)

Saját forrás (Ft)

Terv

Tény

Terv

Tény

Pannon Egyetem MIK

158 270 000

106 516 570

0

0

KÜRT Zrt

53 600 000

52 115 467

68 000 000

62 550 027

AlbaComp Zrt

9 350 000

9 350 000

11 500 000

15 278 592

221 220 000

167 982 037

79 500 000

77 828 619

ÖSSZESEN

Költségtípusok

Támogatás (Ft)

Saját forrás (Ft)

Egyéb külsõ forrás (Ft)

Összesen (Ft)

Személyi juttatások

59 675 412

17 832 475

0

77 507 887

Munkaadókat terhelõ járulékok

15 849 496

5 622 896

0

21 472 392

Külsõ megbízás

51 077 220

53 071 780

0

104 149 000

Egyéb dologi kiadás

5 936 453

0

0

5 936 453

81 144

0

0

81 144

felszerelések beszerzése

35 362 312

1 301 468

0

36 663 780

Összesen

167 982 037

77 828 619

0

245 810 656

Immateriális javak beszerzése Gépek, beszerzések,

64

Monitoring adatszolgáltatás Eredmény

Terv

Tény

2

4

0

3

2

8

0

7

0

0

Hazai (db)

2

0

PCT (db)

0

0

Külföldi (db)

0

0

Hazai (db)

2

0

PCT (db)

0

0

Külföldi (db)

0

0

1. A projekt hasznosítható eredménye • Kifejlesztett új Termék(db) 1. Rendszerfejlesztési módszertan a biztonságos informatikai rendszerek algoritmikus tervezésére 2. Információbiztonsági tudásbázis 3. Iparág specifikus információbiztonsági szabályozások 4. Szakterület specifikus információbiztonsági kockázatmenedzsment módszertanok Szolgáltatás (db) 1. Hatékonyságnövelõ termékcsomag a gazdasági válságnak az infokommunikációs rendszerekre gyakorolt negatív hatásainak mérséklésére 2. Informatikai eszközök biztonsági minõsítése és információbiztonsági rendszerek tanúsítása 3. Kockázat-fókuszú biztonsági optimalizálás Technológia (db) 1. Informatikai rendszerek számítógéppel támogatott tervezése 2. Informatikai rendszerek biztonsági értékelése és minõsítése 3. Üzleti folyamat modellezõ eszközök illesztése 4. Erõforrás hozzárendelés és dinamikus terhelhetõség vizsgálat 5. Üzleti és informatikai erõforrások kockázat optimális ütemezése 6. Elosztott erõforrások és feladatok automatikus rendszerbe szervezése biztonsági kockázatok csökkentése céljából 7. Funkciók biztonság szempontú kiosztása üzleti és informatikai rendszerekben 8. Infokommunikációs szolgáltatások optimális megbízhatóságának meghatározása Alkalmazás (db) 1. Iparági információbiztonsági portál (www.itjog.hu) 2. Mérõszoftver az informatikai biztonsági rendszerfejlesztések támogatására 3. Informatikai rendszerek biztonságának kvantitatív értékelését támogató szoftver 4. P-gráf konvertáló szoftver 5. Novell Netware 4 NSS fájlrendszer mentõszoftver 6. Windows Vista NTFS fájlrendszer mentõszoftver 7. Adatmentési tevékenységet támogató felületi scan szoftver Prototípus (db) • Benyújtott szabadalmak száma1

• Megadott szabadalmak száma

1

65

Eredmény

Terv

Tény

0

1

16

56

• Egyéb iparjogvédelmi oltalom.(db) (pl: védjegy, mintaoltalom, stb.) futurIT színes ábrás védjegy Magyarországon (Magyar Szabadalmi Hivatal lajstromszám: 193 173) 2. Tudományos eredmények • Publikációk (elõadásokat is beleértve) Hazai(dbx impact faktor)

0

Nemzetközi (dbximpact faktor)

0,832

• Disszertációk száma (db) PhD

2

1

MTA Doktora

0

0

0

2

0

15

Egyetemi hallgatók száma (fõ)

20

40

PhD hallgatók száma (fõ)

5

6

Fiatal kutatók száma (fõ)

4

6

• A projekt révén tudományos fokozatot szerzett kutatók száma (fõ)

2

1

• A projekt révén létrejött munkahelyek száma (db)

10

8

Vállalkozásokban (db)

7

6

Kutatóhelyeken (db)

3

2

3

2

1

1

• Eredményezett új nemzetközi projektek száma (db) 1. Biztonsági projektek a Perzsa-öböl térségében (2 db) 3. Emberi erõforrás • Oktatásban/képzésben hasznosított projekt eredmények (db) 1. Rendszerfejlesztési módszertan a biztonságos informatikai rendszerek algoritmikus tervezésére 2. Információbiztonsági tudásbázis 3. Iparág specifikus információbiztonsági szabályozások 4. Szakterület specifikus információbiztonsági kockázatmenedzsment módszertanok 5. Informatikai rendszerek számítógéppel támogatott tervezése 6. Informatikai rendszerek biztonsági értékelése és minõsítése 7. Üzleti folyamat modellezõ eszközök illesztése 8. Erõforrás hozzárendelés és dinamikus terhelhetõség vizsgálat 9. Üzleti és informatikai erõforrások kockázat optimális ütemezése 10. Elosztott erõforrások és feladatok automatikus rendszerbe szervezése biztonsági kockázatok csökkentése céljából 11. Funkciók biztonság szempontú kiosztása üzleti és informatikai rendszerekben 12. Infokommunikációs szolgáltatások optimális megbízhatóságának meghatározása 13. Mérõszoftver az informatikai biztonsági rendszerfejlesztések támogatására 14. Informatikai rendszerek biztonságának kvantitatív értékelését támogató szoftver 15. P-gráf konvertáló szoftver • A projektbe bevont

(Megj.: teljes munkaidõ egyenértékben)

Ebbõl kutatói munkahely (db) 4. Gazdasági hasznosítás • A központ tevékenységében résztvevõ Kutatóhelyek száma (db) 1. Pannon Egyetem Mûszaki Informatikai Kar

66

Eredmény

Terv

Tény

2

5

Vállalkozások száma (db) 1. KÜRT Információbiztonsági és Adatmentõ Zrt. 2. Albacomp Zrt. 3. Complex Kiadó Kft. 4. ANIMA & KÜRT Kutatás-fejlesztés Kht. 5. Alacera International • A létrejött új vállalkozások száma (db)2

2

• A létrejött új vállalkozások árbevétele (eFt)2

0 0

• Megtörtént-e a projekt eredményeinek gazdasági hasznosítása?

IGEN

• Az eredményt hasznosító cég(ek) száma (db), elérhetõsége 1. KÜRT Információbiztonsági és Adatmentõ Zrt. 2. Albacomp Zrt. 3. Complex Kiadó Kft. 4. ANIMA & KÜRT Kutatás-fejlesztés Kht. 5. Alacera International

1

10

6. Bakonyi Erõmû Zrt. 7. SecurIT Informatikai Biztonsági Kft. 8. KÜRT Information Security LLC 9. KÜRT Security LLC 10. KÜRT Dattenrettung Deutschland GmbH • A projekt eredményeként létrejött Többlet árbevétel (eFt)

20.000

35.000

ebbõl export árbevétel (eFt)

11.000

Költségek csökkenése (eFt)

12.000

5. Társadalmi hasznosítás • A projekt hozzájárult-e 

– a fenntartható fejlõdéshez és a környezetvédelemhez? (hatékonyság növelés, integráció, optimalizáció)



– az esélyegyenlõség megvalósításához? (nõi kutatók bevonása és támogatása)



– a biztonsághoz? (ez a projekt célja és elsõdleges fõ fókusza!)



– a regionális egyenlõtlenségek mérsékléséhez? (a projekt Veszprémben valósul meg) – egyéb (I/N), mégpedig?



– Magyarország nemzetközi informatikai elismertségének javítása



– Informatikai biztonsági kockázatok társadalmi tudatosítása



• A projekt eredményeinek nyilvános bemutatása Szakmai körökben (db) 1. Konferenciák szervezése: 2 db 2. Konferencia elõadások: 16 db

33

22

3. Szakmai rendezvények szervezése: 3 db 4. Security Research Conference ’08 termékbemutató

67

Eredmény

Terv

Tény

0

263

0

3

Nagyközönség körében (db) 1. Sajtótájékoztatók: 1 db 2. Konferencia elõadások: 7 db 3. Ismeretterjesztõ cikkek: 8 db 4. Média megjelenések: 109 db 5. www.itjog.hu portál létrehozása 6. www.futurit.hu honlap létrehozása 7. Információ és biztonság online ismeretterjesztõ folyóirat létrehozása (www.iesb.hu) (107 db) 8. KÜRT Blog létrehozása (www.kurt-blog.hu) (28 db) 9. Kutatók Éjszakája 2008 6. Egyéb, a projekt jellegébõl adódó, speciális monitoring mutatók • TDK dolgozatok száma (db) • Diplomadolgozatok száma (db)

9

• Felnõttképzésben résztvettek száma (fõ)

60

300

0

3

• A projektbe bevont további kutató partnerek száma (db) 1. Complex Kiadó Kft. 2. ANIMA Polygraph Pszichológiai Tanácsadó Kft. 3. Alacera International 1

Hiányzó szabadalmak indoklása

Tudásbázisunk alapjai teljes terjedelmükben kizárólag az üzleti titkainkat védõ szerzõdést és a hozzá kapcsolódó kö-

Az Európai Unió gyakorlata (EU Software Patent Directive),

telezettségeket elfogadók (aláírók) számára férhetõek

szemben az Egyesült Államok vonatkozó szabályozásaival,

hozzá Mindezektõl függetlenül szakmai eredményeink le-

nem teszi lehetõvé az informatikai szellemi termékek sza-

hetõ legteljesebb körû tudományos disszeminációjára tö-

badalmaztatását. Ennek fényében nem lehetséges a pro-

rekedtünk:

jektünk keretében született kutatás-fejlesztési eredmények

konferenciák szervezése, tudományos elõadások tartása,

(termékek/szolgáltatások, technológiák) hazai szabadalmi

tudományos és ismeretterjesztõ publikációk megjelente-

bejelentése sem.

tése, honlap és online folyóirat létrehozása (részletesen lásd

kutató

partnerek

bevonása,

szakmai

a fenti monitoring mutatók táblázatban). A témában folytatott jogi egyeztetéseink azt mutatják, hogy az általunk fejlesztett szellemi termékeket a szerzõi jog, a védjegy és az üzleti titok hármasa tudja csak megfe-

2

Hiányzó új vállalkozások indoklása

lelõ módon védeni. A szerzõi jogok automatikusan megilletik alkotóinkat és munkáltatóikat a munkavállalói

Az önálló piaci bevezetésre még nem érett fejlesztési ered-

szerzõdéseik és a vonatkozó jogszabályok szerint. Továbbá

mények esetében a tudásközpont inkubációs szerepet tölt

lehetõség van – 10 éves idõtartamra – ún. használati min-

be, azaz az Egyetem és a konzorciumban résztvevõ vállal-

taoltalom kérésére a létrejött fejlesztési eredmények mû-

kozások közösen tesztelik a termékek értékesíthetõségét.

szaki tartalmára.

Nem tartjuk célszerûnek addig, pusztán formális okok miatt, egy hasznosító szervezetet (pl.: spin-off) létrehozni,

2008. március 6-án a Magyar Szabadalmi Hivatal elfogadta

amíg a termékek, szolgáltatások piacképességérõl nincs

a futurIT színes ábrás védjegy magyarországi használatára

meg a szükséges és elégséges piaci visszajelzés, illetve amíg

vonatkozó, 2007. április 18-án kelt védjegybejelentést.

ezen visszajelzések alapján a pontosított üzleti és haszno-

(MSzH lajstromszám: 193 173)

sítási tervek részletesen rendelkezésre nem állnak.

68

Küldetésnyilatkozat Az Egyetem alapvetõ küldetésének azt tekintjük, hogy az

tenzíven együttmûködik a környezõ gazdasági szférával, ez-

ún. „Tudásháromszög” (Oktatás- Kutatás- Üzleti innová-

által tevékenysége ösztönzõleg hat a régió technológiai és

ció) egyes területei közötti összehangolt együttmûködés-

gazdasági fejlõdésére, azaz megvalósul a Tudásalapú gaz-

sel járuljon hozzá a XXI. század elvárásaihoz, a fenntartható

daságfejlesztésre alapuló regionális húzóerõ kifejtése.

fejlõdés feltételrendszerének a kialakításához, mindenekelõtt a régió és az ország felemelkedéséhez. Alapvetõ célkitûzésünk olyan, a környezetvédelem és az élhetõ környezet területére fókuszált egyetemi tudásközpont kialakítása, amely a tradíciókra építve, a szükséges anyagi feltételrendszer birtokában, annak optimális hasznosításával, nemzetközileg versenyképes színvonalon tud választ adni a kor új kihívásaira. A Pannon Egyetem ÖKORET Tudásközpont átfogó célja egy olyan nemzetközileg is elismert egyetemi tudományos és technológiai innovációs mûhely kialakítása, mely szakterü-

A Központ létrehozásával tehát az a célkitûzés vezérli a

leti és regionális vonzáscentrumként kiemelkedõ kutatás-

Pannon Egyetemet, hogy meghatározza a Közép-Dunán-

fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységet

túli Régió gazdasági, mûszaki, tudományos, társadalmi, po-

folytat. A Veszprém-Székesfehérvár Fejlesztési Pólusnak,

litikai fejlõdésének irányait, lehetõségeit, sõt hatása a

más vetületben a Közép-Dunántúlnak, mint az innováció ré-

határokon túl is érvényesüljön a környezetvédelem terüle-

giójának egyetlen egyetemeként az ezen adottság jelentette

tén. A régióban az erõs vezetõ szerepet egy modern, az

lehetõség és egyben felelõsség tudatában munkájában in-

Európai Unió követelményrendszeréhez igazodó regionális tudáscentrum létrehozásával lehet megteremteni. A Tudásközpont sikerének kulcsa egyrészt a hagyományokra építõ, a klasszikus egyetemi imázzsal operáló, de már a korszerû jövõt jelentõ fókuszált hasznosíthatóságorientált K+F programok megvalósítása, másrészt az innovációs és üzleti szemlélet felsõoktatásban történõ erõsítése, mely elemek együttesen alapvetõen meg tudják változtatni az egyetemi struktúrát és fenntartható fejlõdési pályát jelölnek ki az egyetemnek. Közvetlen és közvetett hatásként a kutatás mellett a képzésben is megjelenik a versenyszférából begyûrûzõ hatékonyság, mint kényszerítõ és ösztönzõ ismérv és kísérõ jelenségként az ipari szakemberek képzésbe bevonása, illetve az ipari partnerek felé történõ nyitás, mely során a képzésben érintettek közvetlenül tapasztalatokat szerezhetnek a gyakorlat oldaláról. Az ÖKORET csapata

72

Vezetõi összefoglaló AZ ÖKORET Környezetbiztonsági Tu-

Infrastruktúrális hátterét a TIOP pályázatunkban megvaló-

dásközpont célja az ökológiai szem-

suló Tudásház és laborok adják, melyhez a HR erõforrást a

pontokat a legmesszebbmenõkig

fenntartható mûködtetésben alapvetõ szerepet játszó, a

figyelembe vevõ környezettechnoló-

közeljövõben ütemezetten létrehozandó, az egyetemi K+F

giai megoldások és szolgáltatások ki-

csoportokkal szervesen együttmûködõ spin-off cégek biz-

fejlesztése, ezek alkalmazásának

tosítanák, akik jellemzõen GOP-os forrásokkal egészítenék

elõkészítése, gyakorlati bevezetése.

ki az egyetemi kompetenciákra és tudásra épülõ piacori-

A konzorcium tagjai a Tudásközpont által lefedett terület

entált K+F és vállalkozói tevékenységüket. Mindezt átfogná

meghatározó tényezõi, akik a közös értékek és normák fel-

a regionális kiterjedésû (így a Dunaújvárossal közös)

vállalásával és a szükséges erõforrások és kompetenciák

TÁMOP-421 pályázatunkban elképzelt innovációs mened-

biztosításával garantálják a kitûzött célok elérését.

zsment rendszer, amely a RIÜ-vel koordinált módon támo-

Ehhez kapcsolódik a Tudásközpont hátterét jelentõ szerve-

gatja majd a gyakorlati igény vezérelt K+F területek és

zet, korszerû infrastruktúra és nemzetközi kapcsolatrend-

teljesítményorientált értékelési és ösztönzési rendszer tér-

szer fokozatos felépítése, a projektekben kialakításra kerülõ

nyerését. Ezáltal és a partnercégek segítségével biztosítható

innovációs szolgáltatások és szakértõi tevékenységek pia-

a kiemelkedõ képességû fiatalok egyetem közeli spin-off

corientált megnyitása, a vállalkozásokkal való hatékony

cégekben való megtartása (versenyképes fizetés, kihívást

együttmûködéssel az eredmények gyakorlati hasznosítá-

jelentõ, gyakorlat centrikus, de mégis K+F jellegû felada-

sára koncentráló innovatív szemlélet és K+F tevékenység.

tok), s egyben az oktatás, illetve az alapkutatás irányába

A Tudásközpontban négy párhuzamosan futó, de össze-

elmozduló fiatal és kevésbé fiatal értékes egyetemi HR erõ-

függõ projektet indítottunk el:

forrás kihasználása és anyagi érdekeltsége. Mindehhez plusz lökést adhat pár elem. Így a hálózatos

5. komponens: Környezeti információs rendszer (monitoring) létrehozása 6. komponens: Környezeti (szennyvíz) szakértõi rendszer kialakítása 7. komponens: Környezettudatos tervezési eljárások meghonosítása (Öko-design) 8. komponens: A K+F tevékenységet, ipari együttmûkö-

együttmûködés, melynek keretében regionális szinten, de azt meghaladóan is célorientálttá, mérhetõvé tesszük az együttmûködéseinket más tudásközpontokkal, valamint a profilunkba vágó ipari klaszterekkel. Sokkal intenzívebb, sõt munkatervekre alapozott kapcsolatrendszert honosítunk meg a kulcsjellegû ipari partnereinkkel, mintegy hátországot építve az õ igényeikre

dést elõsegítõ szolgáltatások (Tudásme-

alapozott K+F területeken.

nedzsment)

Fokozatos lépéseket teszünk az európai vérkeringésbe történõ bekapcsolódáshoz. Kiemelt távlati célunk, hogy a stra-

Elgondolásunk szerint a tudásközpont mindenképpen az

tégiailag alátámasztott területeken megfelelõ brand/image

egyetemi központosított innovációs tevékenység csúcsa,

építéssel és kitartó munkával felkerüljünk az európai tu-

projektjei pedig az egyetemi K+F tevékenység zászlóshajó-

dástérképre, s mindezt az oktató, kutató és vállalkozó

iként kell, hogy funkcionáljanak. A Tudásközpont integ-

egyetemi struktúra fenntartható, sõt töretlenül fejlõdõ mo-

rálná a jelenleg párhuzamosan futó KKK-k, RET-k

delljének kialakításával.

jelentõsebb hatású kutatócsoportjait és az innovációs stratégiában meghatározott fókuszok mentén prioritást biztosítana a kulcsterületeknek.

Balogh Sándor operatív vezetõ, ÖKORET

73

Felépítés és menedzsment A Tudásközpont igazgatója Prof. Dr. Friedler Ferenc, mint a

kon keresztül felügyeli, koordinálja és támogatja a PE RET

FuturIT és az ÖKORET programok közös Konzorciumi ko-

mind a két szakmai területét.

ordinátora tartja a kapcsolatot az Irányító Hatósággal.

Az ÖKORET tekintetében munkájában támaszkodik a Stratégiai igazgatóságra. Az adminisztratív és pénzügyi folyamatok egységes kezelése érdekében, valamint azért, hogy a kutatók elsõsorban a szakmai területükre koncentrálhassanak, az ÖKORET témavezetõk ilyen irányú tevékenységét az ÖKORET operatív vezetõ fogja össze, aki egyben koordinálja és támogatja is a hozzá tartozó terület témavezetõinek munkáit. Szélesebb vetületbõl kiindulva biztosítja az egyetem stratégiai céljainak érvényre jutását és más típusú pályázati forrásai felhasználásának a RET-tel koordinált összhangját. Õt egy RET iroda segíti, mely funkcionálisan a Stratégiai igazgatósághoz tartozik.

A Pannon Egyetemi ÖKORET tudásközpont szervezeti felépítése 3 szintre tagolható. 1. Operatív szint Operatív szinten a témavezetõk felelõsek a saját témájukban indított projektek menedzseléséért mind a szakmai célok megvalósulása, mind a témához rendelt erõforrások, így a pénzügyi oldal tekintetében is. Tartják a kapcsolatot az ipari partnereikkel, illetve irányítják és felügyelik azok szakmai teljesítéseit. A közös célok elérése, valamint az egyenletes elõrehaladás érdekében a két, egymással párhuzamosan dolgozó RET szakmai területet egy-egy szakmai programigazgató fogja össze.

3. Irányító testületek Az irányító testületek felsõ vezetõi szintrõl közelítve fel-

2. Központi menedzsment

ügyelik a Tudásközpont tevékenységét. Egy kitûzött vízió-

A PE RET munkájának az Irányító Hatóság felõli egyszemé-

ból kiindulva kijelölik a szükséges stratégiai irányokat és

lyes reprezentánsa, egyben kapcsolattartója és felelõse egy

alapvetõen a szükséges mûködési és szabályozási környe-

nagy tapasztalatokkal rendelkezõ, menedzser szemléletû

zet kialakításával támogatják az operatív jellegû szerveze-

szakember, a RET Manager igazgatója.

tek munkáját, valamint kontrollálják a folyamatok

Felelõs a támogató felõl érkezõ elvárások, az elvárt beszá-

megfelelõ elõrehaladását.

molók sikeres teljesítéséért és közvetíti az információkat a

A projektek elõrehaladásáért felelõs Konzorciumi Taná-

hatóság és a RET szervezete között. A programigazgató-

csot (KT) egyrészt a PE kijelölt képviselõi, másrészt az ÖKO-

74

RET egyes ipari konzorciumi tagjainak egy-egy képviselõje

leti eredmények gyakorlatorientált megközelítését, vala-

alkotja. A PE képviselõje az ÖKORET Operatív vezetõje és

mint a gyakorlati szakemberek bevonását a felsõfokú ok-

Programigazgatója, valamint a Stratégiai igazgatóság ve-

tatásba és szakképzésbe.

zetõje, aki egyben a KT elnöke is.

A Tudásközpont, mint szervezet bizonyos jogi, pénzügyi

A Tudásközpont hosszú távú szakmai céljainak teljesülésére

szabályok között behatárolta térben mûködik. Ezen hatá-

hozta létre a Tudományos Tanácsot (TT). A kutatás-fej-

rok és normatívák betartásának ellenõrzésére, támogatá-

lesztési terület mellett felügyeli az oktatási, képzési (hall-

sára jelenleg tanulmányozzuk más Tudásközpontok

gatói tudományos diákköri munka és doktori iskolai,

idevágó szervezeti tapasztalatait.

tudományos utánpótlás nevelési) irányokat, az elért elmé-

Konzorcium bemutatása A Pannon Egyetem mellett még az ÖKORET konzorcium

A K+F Kft. szintén az Eco-Design projektben felel az ipari

tagja az Albacomp Zrt., a K+F Tanácsadó Központ Kft., a

adatbázisoknak a külföldi adattárak mintájára történõ kiala-

VIDEOTON Precíziós Kft.

kításáért, valamint a tervezési eljárás egyetemi oktatásban

A Tudásközpont mûködése során szoros kapcsolatot tart

és a szakember képzésben való alkalmazásáért, a széleskörû

fent ipari partnereivel. Az együttmûködés kiterjed mind ku-

ipari elterjesztés szakszerûségének biztosításáért.

tatás-fejlesztési, mind oktatási tevékenységre is. Az alapító

Az Albacomp Zrt. mind a FuturIT, mind az ÖKORET prog-

tagok aktívan részt vesznek a Tudásközpont összes jelenleg

ramban számos projektben együttmûködik a Konzorcium-

futó programjában.

vezetõvel (Informatikai Biztonság, Környezeti Monitoring,

A Videoton Zrt. az ÖKORET-beli Környezettudatos tervezési

Szennyvíz Szakértõi Rendszer), és jelentõs szerepet vállal a

eljárások meghonosítása, azaz Eco-Design alapú tervezés

szoftverfejlesztési feladatokban.

területén a laboratóriumi minta kiterjesztésével, vagyis a kí-

A Tudásközpont intenzív tevékenységet fejt ki újabb kap-

sérleti mérõlabor és teszt-környezet felállításával és bizto-

csolatok kiépítésére, egyrészt az Egyetemen feltárt innova-

sításával, valamint az eredmények más iparvállalatoknál

tív ötletek ipari megvalósítására, másrészt az ipar által

történõ reménybeli elterjesztésével meghatározó partnere

felvetett problémáknak a kutatás-fejlesztési programba il-

az egyetemnek.

lesztésére.

75

Ipari partnerek Albacomp Számítástechnikai Zrt.

K+F Kutatás-Fejlesztési, Termékfej-

Az Albacomp Számítástechnikai Zrt. füg-

lesztési és Informatikai Tanácsadó

getlen, innovatív, magyar tulajdonban álló

Központ Kft.

nagyvállalkozás. Megalakulása óta töretlenül fejlõdik, több

A „K+F” Kutatás-fejlesztési, Termékfejlesztési és Informati-

mint 400 fõs alkalmazotti létszámával és közel 20 mrd. fo-

kai Tanácsadó Központ Kft. több mint tíz évvel ezelõtt ala-

rintos árbevételével a hazai IT ipar meghatározó szereplõje.

kult, és megalakulása óta széleskörû szolgáltatásaival áll

Közel másfél évtized alatt folyamatosan növelte a hozzáa-

ügyfelei rendelkezésére. A cég árbevétele dinamikusan nö-

dott értéket és fejlesztette eredeti érték teremtõ képessé-

vekedett az elmúlt években mára meghaladta az 500 mFt-

gét.

ot.

Ennek

eszköze

a

kutatás-fejlesztés,

melynek

kiteljesedését jelentette 2006-ban a Kutatás-fejlesztési köz-

A kutatás-fejlesztési üzletág tevékenységi körébe tartoznak

pont létrehozása. Az új, kihívásokkal teli vonzó környeze-

az ipari termékek kifejlesztéséhez, illetve versenyképessé-

tet és lehetõségeket felismerve ide csatlakozott számos

gének növeléséhez nyújtott szakértõi szolgáltatások, mely-

kolléga, köztük teljes létszámmal a K+F területén már nagy

nek keretében összehasonlító elemzéseket végeznek

gyakorlattal bíró komplett alkotómûhelyek is, akik a ko-

amerikai szakértõi szoftverek és adattárak felhasználásá-

rábbi IKTA, GVOP-3.1.1., Jedlik, KKK, RET programokban

ban, mind a konkurens termékekkel, mind pedig a szóba

szerzett projekttapasztalataikat szervesen beintegrálták,

jöhetõ új megoldások kiértékelése céljából. Megbízóiknál a

ezzel nagy lökést adtak az új központ beindulásához. Ter-

korszerû tervezési módszerek alkalmazása, szakirodalom

mészetesen a hagyományos elektronikai fejlesztésekre ala-

kutatás, valamint különféle innovációs célú dokumentációs

pozó K+F területek is megmaradtak, sõt az új és

munkák elvégzése a cég feladata. A Központ emellett ku-

hagyományos területek szinergiája új távlatokat nyitott.

tatás-fejlesztési projekt menedzsment-szolgáltatást is biz-

K+F tevékenységük során a felsõoktatás és kutatóintéze-

tosít ügyfelei számára. A Kft. egyik fõ tevékenysége a

tek kutatóival együttmûködve jelentõs, technikai-techno-

Design for Manufacture and Assembly termék – és tech-

lógia „áttörés” ígéretét hordozó témákra koncentrál(t).

nológiai költség-optimalizációs módszertan és adatbázisok

Ezek ugyan témájuk szerint különböznek (élettudomány,

meghonosítása és az ezzel kapcsolatos mérnökképzések le-

anyagtudomány, környezetvédelem), azonban alapvetõen

bonyolítása.

a molekulák specifikus „képességein”, viselkedésén alapul.

A tanácsadási üzletág keretében elsõsorban a pályázati do-

Mérnökeik sok éves elektronikai fejlesztõi gyakorlattal ren-

kumentációk kidolgozása és ezzel kapcsolatos adminiszt-

delkeznek adatkommunikációs és átviteltechnika, ipari au-

rációs ügyintézés folyik. Mostanáig ügyfeleiknek több száz

tomatizálás,

folyamatirányítás,

nyertes fejlesztési pályázatot dolgoztak ki. Napjainkra sike-

mérés-automatizálás, egészségügyi diagnosztika, jármûdi-

rült piacvezetõ szerepet elérni a százmillió forintot megha-

agnosztika és biztonságtechnika területén. Fejlesztõik ne-

ladó beruházások, valamint a csúcstechnológiai központok

véhez több bejegyzett szabadalom is kötõdik a fenti

és a regionális európai központok állami támogatásával

területekhez kapcsolódóan.

kapcsolatos tanácsadás terén. A cég sokoldalú együttmû-

Szoftverfejlesztõik magasan képzett, felsõfokú végzettség-

ködésre törekszik a hazai és külföldi felsõoktatási intézmé-

gel és idegennyelv-ismerettel rendelkezõ szakemberek; fej-

nyekkel és kutatóintézetekkel, elõsegíti a gazdasági szféra

lesztõk többsége OCP, JCP, MCP nemzetközi minõsítéssel

és a felsõoktatás kapcsolatainak elmélyítését.

rendelkezik. Egyedi, eredeti értéket képviselõ szoftvereket

A K+F Kft. a RET keretében kiemelten foglalkozik a DFMA

alkottak a bioinformatika, a környezetvédelem, hírközlés,

termék- és technológiai költség optimalizációs módszerek

és gazdaságirányítás területén.

és adatbázisok kapcsolódási vetületeivel, a kutatómunka

76

mikroszámítógépes

célját képezõ optimálási eljárásaival, emellett kutatás-fej-

akár 1600×1000 mm-ig terjedõ megmunkálást, valamint

lesztési projekt menedzsment-szolgáltatást biztosít.

egy adott szerszám összeszerelését egészen 8 tonna összsúlyig. A termelés túlnyomó része uniós külföldi partnerek megrendelésére készül.

Videoton Precíziós Szerszám-

Az elmúlt 5 évben, a szerszámkészítésben a technológiai

gyártó és kereskedelmi Kft.

újítások révén a szerszámok átfutási ideje – a Simultane-

A cég az 1992-ben létrejött Videoton vállalatcsoport tagja,

ous Engineering elvek alkalmazásával – 20–30 %-kal tu-

mely jelenleg 85 fõvel mûködik, és az ország egyik legna-

dott csökkeni az egyre fejlettebb és gyorsabb számítógépes

gyobb szerszámkészítõ üzeme. A szerszámkészítés terüle-

szoftvereknek és a hozzá tartozó, az ebben az iparágban

tén szerzett több mint 60 éves tapasztalat jól szolgálja a

használatos tervezõ szoftvereknek köszönhetõen. A Precí-

tervezési és gyártási folyamatokat. A cég maximális mér-

ziós Kft.-nél a szerszámtervezés a vevõ által adott CAD ada-

tékben igazodik a megrendelõ igényeihez, szolgáltatásaik a

tok és egyedi mûszaki specifikációk alapján történik, jól

mûanyag fröccsöntõ, kivágó-, lyukasztó-, hajlító-, hidegala-

képzett, tapasztalt szakemberek tervezik meg az egyes

kító és nyomásos alumínium öntõ szerszámok tervezésétõl,

szerszámokhoz megfelelõ egyedi, optimális konstrukciót.

illetve gyártásától az általunk elõállított szerszámokkal tör-

Az adatátvitel .iges, .vda, catia V4 vagy V5-ös illetve Pro/E

ténõ alkatrészgyártásig, valamint különbözõ részegységek,

formátumban történhet, tetszõleges adathordozón (CD-

illetve készülékek gyártásáig terjednek.

ROM) vagy elektronikus úton (e-mail). Szükséges a piac mi-

A tervezés és a programozás korszerû eszközökkel (Euclid,

nõségi szintjének tartása, a költségtényezõ állandó javítása,

Pro/ENGINEER, AutoCad) 3D-ben történik. A Videoton Pre-

a megbízhatóság, melyek a Videoton Precíziós Kft-t hosz-

cíziós Kft. technológiai és technikai háttere lehetõvé teszi az

szabb távon is versenyképessé teszik.

77

Tevékenységünk és a beszámolási idõszakban elkészült feladatok és az elért eredmények bemutatása A Pannon Egyetem számítógépes EIDOS modellen vizsgálva, tudományos módszerekkel elemezve a lehetõségeit az intézményfejlesztési tervében innováció vezérelt egyetemként

– Szakmai szervezetek (kamarák, MISZ Felsõoktatási Tagozat, Magyar Spin-off Egyesület = MSE) – Civil szervezetek

határozta meg magát. Egy olyan, nemzetközileg is elismert egyetemi tudományos és technológiai innovációs mûhely ki-

Bõvítések

alakítása a célunk, amely a Veszprém – Székesfehérvár Fej-

– Horizontális funkcionális bõvítés (radiológia, biológiai víz-

lesztési Pólusnak, illetve a Közép-Dunántúlnak, mint az

minõsítés, légimonitoring)

innováció régiójának egyetlen egyetemeként intenzíven

– Szakmai kör tágítása (hulladék újrafeldolgozás)

együttmûködik a környezõ gazdasági szférával, így tudás-

– Nemzetközi irányba nyitás (Interreg, Svájci-Magyar

transzfer tevékenysége ösztönzõleg hat a régió technológiai

Együttmûködési Program, Balatoni Integrációs Kht.)

és gazdasági fejlõdésére. Hasznosítás és PR A célok eléréséhez vezetõ úton a Tudásközpont meg-

– Spin-off cég alapítása (ÖKORET Spin-off Zrt.)

erõsítésének eszközrendszere:

– Regionális kihatás (PE és DUF) és kiterjesztett portfólió – Vállalkozási támogatási, pályázati források megnyílása

Együttmûködések kialakítása – Ipari kapcsolatok intenzifikálása

(ROP, GOP) – Szakmai konferenciák (Várpalota - VárEXPO, ÖkoRet Kon-

– Klaszter irányba elmozdulás (Zöld Klaszter, Ökopolisz)

ferencia - PE, MSE - I. European Spin-off and Start-up Me-

– Tudásközpont hálózati együttmûködés (DUF)

eting & Conference, EcoDesign Seminarium)

– Intézményi összefogások (Környezetvédelmi Felügyelõség, Katasztrófavédelem, Vízügyi Igazgatóság, Balaton-

Technológia Transzfer

felvidéki Nemzeti Park)

– Tudáshasznosulást, tudástranszfert segítõ eszköz, és fel-

– Közigazgatási együttmûködések (MJV önkormányzatok,

tételrendszer kialakítása, fejlesztése (TÁMOP-421, RIÜ)

kistérségek, regionális szervek, pl. RIÜ) A célok eléréséhez a Pannon Egyetemnek vállalkozó, szolgáltató egyetemmé is kell válnia. A kulcs a minél szorosabb kapcsolat az egyetem és a gazdaság szereplõi között, mert az egyetem nemcsak oktatási intézmény, hanem az innováció és a kutatás-fejlesztés bázisa is. Az egyetem akkor tudja hatékonyan átadni a tudást a jövõ nemzedéknek, ha képes végigkísérni azt a felfedezéstõl a hasznosításig, ehhez pedig még intenzívebben be kell kapcsolódnia a gazdaság vérkeringésébe is, együttmûködni a vállalatokkal, keresve és alkalmazva a gyakorlatorientált megoldásokat, egyfajta tudásgyár jelleggel, ugyanakkor alkalmazkodva a mindenkori szabályozáshoz, így például a klaszter szervezõdési folyamatokhoz.

78

Hosszas elõkészítést követõen

rém-Somogy-Zala érintettséggel a Balatoni Integrációs Kht.

elsõ regionális egyetemi Spin-

vezetésével és számos érintett partnerrel Svájci Alap pályá-

off cégként 2008. augusztusá-

zatot nyújtottunk be. A BalaTIN (a Balaton Térségi Integrált

ban megalakult az ÖKORET

Monitoring Rendszer) címû projektünket Magyarország be-

Spin-Off Zrt., mely átvette a Regionális Zöld Klaszter me-

válogatta abba a 12 projektbõl álló csoportba, amibõl a

nedzsment szervezetének szerepét.

svájci fél ki fogja választani azokat a projektterveket, ame-

Az anyaintézmény résztulajdonában maradó gazdasági tár-

lyek a második fordulóban teljes kidolgozásra kerülhetnek.

saság az alábbi három célt együttesen teljesíti:

Ugyanakkor a konkrét projektjeinkben is igyekszünk a nem-

1. a vállalati szektor számára magas színvonalú kutatási

zetközi vonalhoz igazodni. Így a monitoring témánk kiértéke-

szolgáltatásokat nyújt,

lési és megjelenítési szegmense tekintetében is sorvezetõnek

2. közremûködik nemzetközi értelemben is innovatív, üz-

tekintettük az European Environment Agency elemzési struk-

letileg hasznosítható termékek, szolgáltatások és tech-

túráját (pl. http://www.eea.europa.eu/themes/air/maps-and-

nológiák kifejlesztésében,

graphs ), illetve az adatszegmensben érintett mûszerfejlesztési

3. az oktatást segíti (elsõsorban a PhD képzés területén).

fronton elõkészítés alatt áll egyik kollégánknak a tapasztalataira épülõ hamburgi egyeztetése a TRIOS cégnél.

A Közép-dunántúli Regionális Zöld Klaszter 2001 nyarán

A Spin-off cégalapításával több olyan új lehetõség is meg-

alakult meg, mely elõsegíti a környezetvédelemben és az

nyílt elõttünk, amelyek a fenntarthatóság fontos kritéri-

azt szolgáló informatikában tevékenykedõ szervezetek

mát képezhetik. Egyrészrõl a MSE-en (Magyar Spin-off

együttmûködését. Ösztönzi olyan projektek indítását to-

Egyesület) keresztül egy európai hálózati együttmûködés

vábbi partnerek bevonásával, amelyek elõmozdítják a ré-

keretébe léphetünk be, másrészrõl olyan pályázati, támo-

gión belül a környezetvédelmi programok megvalósítását.

gatási csatornák is megnyílnak, melyek csak vállalkozási

A Klaszter tevékenységének hatóköre elsõsorban a Közép-

formák számára elérhetõk. Ennek keretében mind a Pan-

Dunántúli Régió területe, de a Pannon Egyetem hátterével

non Egyetem, mind a Dunaújvárosi Fõiskola környezet-

természetesen régiókon átnyúló együttmûködést is terve-

technológiai területérõl több kutatási projekt csíra (pl.

zünk. A Klaszter szervezet a letéteményese a megnyíló EU

légimonitoring, mûanyag, gumi, mész hulladék újrahasz-

források stratégiai irányoknak megfelelõ folyamatos és cél-

nosítás) is bekerült az Ökoret Spin-off Zrt. portfóliójába és

zott bevonásáért, ezáltal horizontálisan is kiterjesztve a Tu-

ezzel együtt természetesen jelentõsen kibõvült az ipari

dásközpont szakmai kompetenciáit, egyben magába

partneri, potenciális megrendelõi kör is.

ötvözve a gyakorlati visszacsatolásokat.

A Tudásközpont fontos elemét képezheti a Technológia- és

A siker kulcsa a hagyományokra építõ, de jövõt jelentõ fó-

Tudástranszfer Központ létrehozása, ahol a szolgáltatásai-

kuszált K+F, valamint a hátterét jelentõ korszerû infrast-

nak megszervezésével olyan egycsatornás hatékony me-

ruktúra és nemzetközi kapcsolatrendszer fokozatos

chanizmust alakítunk ki az innovációs eredmények

felépítése, a kialakításra kerülõ innovációs szolgáltatások

felismerése, regisztrálása, valamint az interdiszciplináris

és szakértõi tevékenységek piacorientált megnyitása, a vál-

megközelítésbõl fakadó többcélú felhasználhatósági lehe-

lalkozásokkal való hatékony együttmûködéssel az eredmé-

tõségeinek vizsgálata céljából, amely biztosítja a keletke-

nyek hasznosítására koncentráló K+F tevékenység, illetve

zett szellemi javak hatékony hasznosulását.

az innovációs és üzleti szemlélet felsõoktatásban történõ

A kiépülõ technológia- és tudástranszfer szolgáltatások a

erõsítése, egyben az ipari szakemberek képzésbe bevonása.

tudás „termelését” biztosító felsõoktatás piacérzékenységé-

A nemzetközi fronton is próbálunk megjelenni. A fokoza-

nek, hasznosítási jártasságának és a kapcsolódó szolgáltatá-

tos alapépítés jegyében a konferenciák, PhD csere mellett

sok körének fejlesztéséhez, továbbá a felsõoktatás K+F

olasz vezetéssel Interreg, illetve a Balatont jellemzõ Veszp-

kapacitásainak bõvítéséhez szükséges humán és szervezeti

79

feltételek megteremtéséhez, valamint a vállalkozásokkal való

mobil rendszer üzembe helyezése a tavasz folyamán várható.

intézményi együttmûködés erõsítéséhez járulnak hozzá.

Az akkreditált mérési adatok szolgáltatásához a RET-en kí-

A Tudásközpontban létrejövõ technológia-transzfer köz-

vüli más pénzügyi forrásból szereztük be a szén-monoxid,

pont minimálisan regionális, de akár több régióra is kiter-

a nitrogén-oxidok, az ózon és a kén-dioxid monitorozására

jedõ szolgáltatást biztosíthat.

szolgáló berendezéseket, továbbá a környezeti levegõ fizi-

Ennek jegyében a Dunaújvárosi Fõiskolával egyeztetve,

kai állapotát monitorozó (meteorológia) egységet.

velük összefogva együtt adtunk be egy TÁMOP pályázatot a tudáshasznosulást segítõ eszköz- és feltételrendszer ki-

Akkreditációs elõkészületek

alakítása, fejlesztése céljából.

A mobil mérõbusz akkreditációjára (MSZ EN ISO/IEC

Az ÖKORET tevékenységérõl 2008. szeptember 25–én meg-

17025:2005 szabvány) való felkészülést elindítottuk. Meg-

tartott konferencián szakmai napot tartottunk. Ezen bemu-

tettük a minõségirányítási kézikönyv fejezeteinek a részle-

tatkoztak az ÖKORET Tudásközpont aktuális projektjei.

tes kidolgozásához szükséges elõkészületeket is. A szabvány mûveleti eljárások véglegesítésére a mérõkocsi

Környezeti monitoring

három hónapos mûködése során kerülhet sor. A mûszerek

Beruházások

kalibrációját a Levegõtisztaság védelmi Referencia Központ

A mérési szegmensnél nagy lépéseket tettünk a mûszere-

(VITUKI) végzi, feléjük a jelentkezés megtörtént. Tervezzük

zettség és a mobil mérõlabor kiépítése területén. A kör-

a környezeti és munkahelyi zajmérés akkreditációját is. A

nyezeti levegõ (immisszió) minõségének mérésére szolgáló

mérõrendszer tervezése során felkészültünk a vizes méré-

akkreditált mobil mérõrendszer esetében döntés született,

sekkel kapcsolatos kérdéskörre is, de ennek akkreditációját

hogy a Tudásközpont biztosítja a szükséges mûszerezett-

egyelõre nem tervezzük.

séget és felszerelést, a létrehozott ÖKORET Spin-off Zrt. finanszírozza a mérõbuszt és a rá felszerelendõ konténer

Scope kiterjesztés

vázat, valamint vállalja az eszköz mûködtetését.

Ebben a munkaszakaszban megtörtént az elsõ horizontá-

A RET beruházási keretbõl közbeszerzési eljárás lebonyolítá-

lis szakmai kiterjesztés: beintegráltuk a környezeti monito-

sával valósult meg a szállópor monitor, kalibrátor, adatgyûjtõ

ring téma alá a radiokémia, radioökológia területét is.

rendszer, mintavevõ, meteorológiai árboc együtt történõ beszerzése. Jelenleg is folyamatban van a konténer építõkkel

Együttmûködések

történõ folyamatos egyeztetés, a specifikáció véglegesítése. A

Az ÖKORET Tudásközpont a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõséggel, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal kölcsönösen együttmûködve bõvíti a Tudásközpont által fejlesztett térinformatikai megoldásokkal kiegészített internet alapú Környezeti Információs Rendszert. Közös célunk a környezet minõségének javítása, különös figyelmet fordítva a térség felszíni vizeinek jó ökológiai és kémiai állapotának elérésére, amely harmonizál a Víz Keretirányelv feladataival. Mindehhez együttes cselekvés és gondolkodás szükséges. Ennek eredményeként a térségben egy kiemelkedõ adatbázis és információs portál jön létre a szakemberek, kuta-

80

tók, önkormányzatok, döntéshozók, közigazgatás, versenyszféra, vagy a téma iránt érdeklõdõk számára. Az együttmûködés három pilléren alapszik: – az együttmûködõ intézmények adott feltételek mellett kutatási, publikálási célra megosztják adatbázisaikat a Tudásközponttal, – a Tudásközpont adaptálja a részükrõl elvárt feldolgozási metódusokat, eljárásokat és hozzáférést biztosít a robusztus portál, adatbázis, adattárház és GIS alapú információs rendszerhez, – az együttmûködõ partnerek az eszközállományokat bizonyos korlátokkal egymás számára elérhetõvé teszik, közös méréseket hajtanak végre.

gõtisztaság-védelem alapjai laboratóriumi gyakorlat, Zaj és rezgésvédelem (elméleti és gyakorlati oktatás), Környezet-

Az együttmûködéssel lehetõség nyílik a szolgáltatások bõ-

modellezés laborgyakorlat (elõadás és laborgyakorlat)], ez-

vítésére, mint például a biológiai vízminõsítésre, akkreditált

által a hallgatóink is új ismeretekhez juthatnak.

mérési eredmények beépítésére a Környezeti Információs

A hallgatók új mérési módszereket, illetve terepi mérési ta-

Rendszerbe. Tervezzük a civil szervezetekkel történõ for-

pasztalatokat sajátíthatnak el. A rendelkezésükre álló adat-

malizált kapcsolatok kiépítését is.

bázis és szoftver alkalmazás segítségükre lehet a különbözõ adatkiértékelési módszerek elsajátításában is.

IT rendszer

A Monitoring téma keretében elkészült tervezési feladatok:

A Tudásközpont szakmai felkészültsége az objektív mérési

Bauer Attila, Kovács Gábor, Lovas József, Megyeri István,

adatokon és azok megjelenítésén túl biztosítja a komplex

Varga Krisztián (2007): A Séd Veszprém környéki szaka-

feldolgozást is, azaz egy vizsgált terület környezeti levegõ-

szának vízminõségi és vízhozam tulajdonságainak felmé-

minõségének, felszíni- és felszín alatti vízkészlet-minõsé-

rése,

gének, zaj- és rezgésterhelésének egyedi meghatározása

Témavezetõ: Magyar Imre

mellett a felszíni, domborzati viszonyok, ökológiai és ra-

Illés Dorottya, Kovács Ildikó, Rubus Béla, Tóth Pétre (2008):

dioökológiai tényezõk együttesét, mint együttes hatást (IM-

Elvi környezeti monitoring központ létrehozása, Környe-

PACT térkép) értékeljük és jelenítjük meg. Jelenleg a SW

zetmérnöki Intézet, Pannon Egyetem, Témavezetõ: Dr. Ko-

modulok funkcionális és integrációs tesztje zajlik, illetve

vács József

hosszabb idõt vesz igénybe az együttmûködõ partnerek

Futó Petra, Merczel Nikolett, Szabó Anita (2008.): Séd

adattömegének integrációja is. Ezeket tevékenységeket kö-

patak vízminõségének vizsgálata, Környezetmérnöki Inté-

vethetik a terhelési tesztek. A valós mérési eredményekkel

zet, Pannon Egyetem, Témavezetõ: Magyar Imre

operáló szoftver rendszert a nyár folyamán tervezzük meg-

A Monitoring téma keretében elkészült diplomadolgozatok:

nyitni a külvilág felé. Idõközben lefoglaltuk az okoret.hu

Károlyi Zoltán (2007): Veszprémi város zajtérképének elké-

domain nevet.

szítése térinformatikai és zajtérképezõ szoftver eszközök-

Környezetmérnöki

Intézet,

Pannon

Egyetem,

kel, Környezetmérnöki Intézet, Pannon Egyetem, [1. Oktatási tevékenység

helyezés: HUNGIS Alapítvány diplomadolgozat pályázat, 2.

A projekt során a kutatásokból származó információkat és

helyezés Ipar a Mérnökképzésért Alapítvány diplomadol-

tapasztalatokat beépítjük az oktatási rendszerünkbe [Leve-

gozat pályázat]

81

Kovács Gábor Ferenc (2008): Veszprémi Séd vízhozam és vízminõségi tulajdonságainak vizsgálata, Környezetmérnöki Intézet, Pannon Egyetem Bauer Attila (2008): Cuha-patak felsõ szakaszának vízhozam és vízminõségi tulajdonságainak vizsgálata, Környezetmérnöki Intézet, Pannon Egyetem Csom Veronika (2008): A PM2,5 szemcsefrakció arányának meghatározása a környezeti levegõ PM10 szállópor koncentrációjában, Környezetmérnöki Intézet, Pannon Egyetem SZSZR – Szennyvíztisztító Szakértõi Rendszer A szakértõi rendszer szimulációs egységének prototípusa elkészült, tesztelése sikeresen lezajlott. A szeptemberi kon-

nak bemutattuk. Célunk volt, hogy megismerkedjenek egy,

ferencián valós adatokkal végzett vizsgálatok eredményei

az iparban széles körben használt megoldás, a folyamat-

bemutatásra kerültek. 2009-ben további, különbözõ mé-

megjelenítõ rendszer megszokott és újszerû alkalmazási le-

retû és technológiájú tisztítók valós adatait kívánjuk ele-

hetõségeivel egyaránt. A visszajelzések pozitívak voltak.

mezni, melyeket a késõbbiekben referenciaként kívánunk

A modelltisztító sikeres üzembe helyezése során több kü-

felhasználni.

lönbözõ konfigurációt teszteltünk a minél nagyobb tisztítási

A 2008-as év során több meghatározó kommunális és ipari

hatásfok elérése érdekében. A minõségi és mennyiségi ada-

szennyvíztisztítóban illetve vízmû-központban látogatást tet-

tokat folyamatosan rögzítettük az idén beszerzett mérõ-

tünk (pl. Bakonykarszt), ahol bemutatkozó és termékismer-

berendezéssel.

tetõ találkozókat tartottunk, aminek eredményeként több szándéknyilatkozat is megszületett. A következõ év feladata,

eco-design - DFMA

hogy ezek közül legalább egyet a gyakorlatba ültessünk át.

Az eco-design komponens esetében megkezdõdtek a kör-

A folyamatmegjelenítõ rendszerek kulcsfontosságúak a

nyezethelyességi elemzések, ehhez kapcsolódóan több

szennyvíztelepek távfelügyeleti rendszereinek kialakításá-

esettanulmány készült. A fellelhetõ szakirodalom átvizsgá-

ban. Ezt felismerve a VISION X folyamatmegjelenítõ szoft-

lása alapján 2008-ban elindult a külföldi adattárak hazai

ver fejlesztõivel együttmûködve (Provicon Kft) vizsgáltuk a

környezetre való adaptálása. Az iparvállalati alkalmazások

távvezérlõ alkalmazás és egy, a dinamikus szimulációra al-

elterjesztése érdekében a kialakítás alatt lévõ adatbázisok

kalmas program együttes, szinkronizált mûködtetésének

felhasználásával mintafeladatokon tesztelik a módszerek

lehetõségeit. Mivel az eredmények kielégítõek, célunk,

alkalmazhatóságát.

hogy az általunk fejlesztett szimulációs egységet kiegészítsük úgy, hogy a folyamatmegjelenítõ rendszerrel, mint ke-

A módszerek elterjesztésére irányuló tevékenység

zelõfelülettel egy olyan szimulátort hozzunk létre, amellyel

Az eco-design tervezési módszerek és eljárások alkalmazá-

különbözõ szabályozási stratégiák tesztelhetõk a valós

sára már több vállalkozásnál találunk példákat, pl.: ALBA-

rendszerbe történõ beavatkozás nélkül. Ezzel további piaci

COMP Rt, ELECTROLUX Lehel Kft, Knorr Bremse Kft.

lehetõségek nyílnak meg.

A Tudásközpont egyetemi és vállalati munkatársai közös

A kialakított tesztrendszert (VISION X – OPC – szimulátor)

szoftver ismertetéseket tartottak különbözõ iparvállalatok-

a Szennyvíztisztítás alapjai laborgyakorlat, a Szennyvíztisz-

nál, valamint módszertani segédletet állítottak össze az

títási technológiák laborgyakorlat és a Vízgazdálkodás,

FMEA és a QFD eljárások alkalmazására és ismertetésére.

szennyvíztisztítás laborgyakorlat keretén belül a hallgatók-

Közös munkában minta esettanulmány készült (a golyóstoll

82

konstrukciók összehasonlító elemzését elvégezve) az FMEA

hazai cégeinél kerültek még csak alkalmazásra, az esettanul-

eljárás ismertetésére és került bemutatásra az iparvállala-

mányoknak nagy szerepe van a módszerek eredeti céloknak

toknál a különbözõ tervezési módszerekrõl tartott ismer-

megfelelõ felhasználásában, és kellõ szakmai feltételek mel-

tetõ elõadások alkalmával.

lett a konkrét helyzetekre való adaptálásában. Az esettanul-

Alaptevékenységének folytatása során az általunk kidolgo-

mányokat azért is szükséges végezni, mert a módszerek

zott fejlesztési projektekben az adott vállalkozással folyta-

elõírásait mindig az adott helyzetre, körülményekre szükséges

tott

gyártástechnológiai

értelmezni, így a nemzetközi alkalmazások alapján hozzáfér-

feltételek felülvizsgálata, hatékonyságjavítási intézkedési

hetõ, rendelkezésre álló adatok nem minden esetben alkal-

tervek kidolgozása és bevezetése. Ezeket a vizsgálatokat, il-

mazhatók. Pl. a költség elemzésekben az egyes beszállító

letve a szükséges hatékonyságjavító intézkedések megtéte-

vállalkozások a költség tényezõiket nem adják meg az elem-

lét, a gyártási és termelésszervezési eljárások és folyamatok

zések elvégzéséhez, titkosan kezelik azokat.

állandó korszerûsítését az erõs versenyhelyzetben mûködõ

A RET projektben résztvevõ Videoton Precíziós Szerszám-

nagyvállalatok a beszállítóik számára feltételként írják elõ.

gyártó és Kereskedelmi Kft. esetében hibaelemzést az al-

Ilyen esetekben javasoljuk a beszállító vállalkozások fejlesz-

kalmazott technológiákra, meglévõ berendezésekre lehet

tési szakembereinek az FMEA eljárás szerinti vizsgálatok

készíteni. A cég által elõállított szerszámok esetében azok

folytatását. Ezzel összefüggésben történt meg 2008. évben

felhasználói számára lenne értékes a konstrukciós FMEA el-

több helyen (pl. a RÁBA Zrt-nek beszállító Hidraflex Kft-nél,

végzése. Az esettanulmányhoz elõzetesen kérdõíveket ad-

a Claas Hungária Mezõgazdasági Gépgyártó Kft-nek szállító

tunk ki. A Videotonnál hibaelemzést nem az elõállított

Hantech Zrt-nél) az eljárás alkalmazásának elõkészítése.

termékekre (szerszámok, prototípusok) vonatkozóan ké-

A különbözõ fórumokon tartott elõadásokban szintén a

szítettünk, hiszen nem lehet olyan gyakorisági mutatókat

hallgatók figyelmébe ajánlottuk a Magyarországon még

rendelni az egyes termékekhez, amelyek alapján elegendõ

csak szûk körben alkalmazott, de a kiélezett versenypozíci-

adatot lehetne nyerni egy elemzéshez, majd annak ered-

ókban lévõ vállalkozásoknál feltétlenül szükséges mód-

ményeképpen megvalósuló módosítások ellenõrzéséhez,

szerek megismerését és a vállalati döntés elõkészítésben,

visszaigazolásához. Itt tehát egy esettanulmány egy adott

valamint a cégmenedzsment számára döntési alternatívá-

gyártó berendezésrõl készült, azaz az FMEA elemzés egy

kat kínáló felhasználásukat.

folyamatelemzésre koncentrált (szikraforgácsolás), még-

Az eco-design tervezési eljárások megismertetésére, pro-

hozzá egy bizonyos gépen végzett munkálatok során elõ-

pagálására, az eljárások környezettudatos elveinek érvé-

forduló

nyesítéseire szakmai szervezetekkel (pl. MTESZ) közös

kiküszöbölésére.

egyeztetéseken

felmerül

a

hibák

és

hibalehetõségek

azonosítására,

workshop–ot rendeztünk. A korszerû tervezési módszerek megismertetésének keretében a Dramstadti Mûszaki Egyetem oktatói és kutatói többnapos eco-design szemináriumot tartottak az érdeklõdõ egyetemi hallgatóik számára. A környezettudatos tervezési eljárások megismertetése céljából hazai és külföldi konferenciákon tartottunk szakmai elõadásokat. Esettanulmányok készítése Tekintettel arra, hogy az eco-design tervezési módszerek elnevezéssel illetett eljárások külföldrõl származnak és Magyarországon egyelõre alapvetõen a nemzetközi vállalatok

83

V. komponens: Környezeti Információs (Monitoring) Rendszer létrehozása környezetünknek. Az Európai Unió által hozott 49/2002 EK irányelv, elõírja a stratégiai zajtérképek (terhelési térkép, konfliktus térkép, érintettségi térkép) és ezeken alapuló zajvédelmi intézkedési tervek készítését. Ennek megfelelõen megszülettek a hazai jogszabályok [284/2007 (X.29) Korm. Projektvezetõ:

rendelet, 25/2004 KvVM rendelet] a zajtérképezések terü-

Dr. Kovács József

leteirõl és határidejérõl.

Célok Az Európai Unió és Magyarország környezetpolitikájában egyre nagyobb szerepet kap a társadalom, mivel növekszik az emberek környezettudatossága és a környezeti információk iránti igényük. Ezen igények figyelembevételével az alprogram küldetése egy komplex környezeti információkat szolgáltató rendszer elemeinek és komponenseinek kifejlesztése, amely a mérésszolgáltatáson túl, a különbözõ környezeti elemek (levegõ, víz, zaj, talaj, ökoszisztéma) idõhöz és helyhez kötött szennyezõanyag tartalom mérésének eredményeit eljuttatja egy adattárházba, bizonyos kritériu-

5.1. ábra: Közlekedési zajtérkép Balatonfüred

mok szerint feldolgozza, az adott célnak megfelelõen kiértékeli, majd ábrázolja, és térinformatikai eszközökkel

Az élõvizeinkre ható, egyre nagyobb mértékû terhelés

megjeleníti azokat.

miatt a vizek minõsége folyamatosan romlik, miközben az

A kifejlesztendõ környezeti információs rendszer eredmé-

emberiség vízigénye, a jó minõségû vízre, folyamatosan nö-

nyeire igényt tartanak a gazdasági élet szereplõi, a lakosság,

vekszik. Ez az igény csak úgy érhetõ el, ha a minõségi és

civil szervezetek, önkormányzatok, sõt az intézmények és

mennyiségi romlást megelõzzük, a vízkészletekkel való gaz-

hatóságok, mivel az élhetõbb környezet iránti igény magá-

dálkodást fenntarthatóvá tesszük. Ennek eszköze az Euró-

val hozza a döntéshozók, beruházók környezeti érzékeny-

pai Unió hosszú távú programja a Víz Keretirányelv (VKI). A

ségét.

VKI célja, hogy legkésõbb 2015-re a felszíni vizek jó ökológiai és kémiai állapotúak legyenek.

Áttekintés

A lakosságot, dolgozókat otthon és a munkahelyen állan-

A kutató csapat alaptevékenysége a fõbb környezeti elemek

dóan éri ionizáló sugárzás. Ennek egyik legfontosabb ösz-

(levegõ, zaj, víz, sugárzás) állapotának nyomon követése.

szetevõje a természetes eredetû radioizotópoktól, illetve

A levegõszennyezettség monitorozása mellett kiemelt fi-

sugárzásoktól származó rész, ami a világban átlagosan 2,4

gyelmet fordítunk a légszennyezésért leginkább felelõs

mSv/év terhelést eredményez. Ezek mellett a mesterséges

szálló por (PM10, PM2,5) koncentráció meghatározására és

radionuklidoktól származó sugárterhelés kb. 1 mSv/év, és

kémiai összetételének felmérésére.

annak is nagy része az orvosi, egészségügyi kezelések során

A környezeti zaj egyre inkább meghatározó szennyezése

éri a lakosságot. A WHO és az EU is irányelveket ad meg a

85

fogyasztásra szánt vizek (ivó-, ásvány- és forrásvizek) maxi-

Mérési szegmens

mális radionuklid koncentrációjára vonatkozólag. Az EU

Mérések

több országában mind a lakóépületek, mind az ipari létesítmények felépítése elõtt vizsgálják a talajgáz radon-kon-

A levegõminõség mérésére jelenleg a kialakítás fázisában

centrációját, a radon kiáramlását, a talaj radioaktivitását,

lévõ akkreditált mobil mérõbusz mellett rendelkezésünkre

illetve a talaj gázáteresztõ képességét. Ezek ismeretében

áll egy kompakt levegõminõség monitorozó rendszer (ETL

lehet olyan építkezési megoldásokat, építési technológiát

2000 - Ferrarai Egyetem technológiai fejlesztése). Ez a mód-

kialakítani, ami megakadályozza az épületekben a magas

szer új lehetõségeket nyújt a légszennyezõanyagok kon-

radonkoncentráció kialakulását. Természetesen nem lehet

centrációjának mérésében. A készüléket meteorológiai

elhanyagolni az esetleges hanyag kezelés, illetve balesetek

[szélsebesség-, irány, hõmérséklet, páratartalom, légnyo-

során környezetbe kerülõ mesterséges eredetû radionukli-

más és sugárzás] és aeroszol monitor porkoncentráció

doktól származó sugárterhelést sem.

[valós idõben méri a PM10 / PM2,5 / PM1,0 frakciójú szem-

A létrehozott tudásközpont három fõ területet foglal ma-

cséket] mérõ berendezéssel egészítettük ki (5.2-5.3 ábra).

gába: mérési-, kiértékelési-, és megjelenítési szegmenst. Környezetünk állapotáról jelenleg kevés megbízható adat áll rendelkezésre, illetve a meglévõ adatok is szétszórtan találhatók, így a mérési szegmens esetében a munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a mérési módszertan kidolgozására és eszközháttér fejlesztésére, mind a terepi, mind a laboratóriumi mérések esetében, továbbá együttmûködésre törekszünk azokkal a szervekkel, melyek hivatalból gyûjtik a környezeti adatokat. A kiértékelési szegmensen belül alkalmazunk szabvá-

5.2. kép: Levegõminõség monitorozó rendszer (ETL 2000; DustT-

nyokat, különbözõ térinformatikai modellezõ szoftvereket.

rack aeroszol monitor)

Az elvégzett mérésekhez szorosan, kapcsolódik a szakértõi munka, amely során a mért vagy kapott információk alap-

5.3. kép: Meteorológiai oszlop

ján következtetéseket, elemzéseket, folyamatok modelle-

A monitorozó rendszer segítségével

zését, elõrejelzéseket tudunk elvégezni. A megjelenítési

statikus, illetve dinamikus mérése-

szegmensen belül a fejlesztés alatt álló környezeti infor-

ket végeztünk. A statikus mérések

mációs rendszerben a kapott eredményeket minél szemlé-

során a berendezés az adott hely-

letesebb módon diagramok, térbeli eloszlás- és IMPACT

színen a mérés idõtartama alatt

térképek segítségével mutatjuk be.

méri a légszennyezõ komponensek idõbeli változását. Az általunk fej-

Elvégzett feladatok

lesztetett dinamikus mérések során

A környezeti monitorozásban szerzett sokéves tapaszta-

az adott idõtartamra vonatkozóan

latra alapozva komplex megközelítésre törekedtünk,

térbeli szennyezés eloszlás térképek

mind a 3 szegmensben igyekeztünk elõrehaladást elérni,

szerkeszthetõk, melyek a statikus pontok kijelölésében és a

és a szervezetünket e cél elérése érdekében átszerveztük,

terhelés térbeliségének vizsgálatában nyújtanak segítséget.

így külön csoportok foglalkoznak a környezeti elemek

A környezeti zajmérések és zajtérképek készítése, vagyis a stra-

mérési eredményeinek magas színvonalú szakmai érté-

tégiai zajtérképek a környezeti zaj elleni védelem új eszközei.

kelésével.

A zajszennyezés felméréséhez elengedhetetlenül szükséges a

86

kitettség-, az érintett lakosság felmérése, ismerete. A zajtérkép

általunk vizsgált vízfolyások vízgyûjtõ területét. (Veszprémi

a környezeti zajadatok megadásának, kezelésének és ábrá-

Séd az 1-4-1 Észak-Mezõföld és Kelet Bakony, Cuha-patak

zolásának legpraktikusabb formája. Ennek megfelelõen grafi-

az 1-2-1 Bakony-ér és Concó). A VKI bevezetésének alapja a

kus eszközökkel, közvetlenül a helyszínrajzon, illetve a

víztest tipológia megléte (22 típus) ezt alkalmaztuk a vizsgált

település digitális alaptérképén (mely a település földhivatali

szakaszokra. A Cuha-patak, Veszprémi Séd a 3. típusba

rajzaira, illetve aktuális szabályozási tervére épülõ, háromdi-

(Hegyvidéki meszes durva mederanyagú patak) sorolható.

menziós, nagy felbontású alaptérkép) ábrázolhatók az üzemi, szolgáltató és egyéb létesítmények, illetve közlekedési zajfor-

Radioökológiai vizsgálatok

rások mérési és számítási eredményei, valamint a bemeneti

– Ivó,- ásvány,- és forrásvizek radiológiai minõsítése: Mun-

paraméterek változtatásával látványosan elemezhetõvé válik

kánk során az ajánlott vizsgálati módszereket adaptálva

egy tervezett, jövõbeni modellezett környezeti zajállapot.

mértük a Balaton-felvidéki, Dél-magyarországi vezetékes vi-

Kisvízfolyások vizsgálata. A Víz Keretirányelvet (VKI) alkalmaz-

zeket, palackozott ásványvizeket, illetve a népszerû Balaton-

zuk a vizsgált kisvízfolyásokra, szennyezések feltérképezésére,

felvidéki és román kutatókkal együttmûködve az Erdélyi for-

azonosítására. Új technológiákat (UV-abszorbancia, UV-flou-

rásvizeket. Kutatásaink során vizsgáljuk a radionuklid kon-

reszcencia) alkalmazunk (online többparaméteres vízminõség

centrációt befolyásoló paramétereket (hõmérséklet, egyéb

monitorozó rendszer) a vízminõsítési eljárások során a kémiai

só-koncentráció, évszak, napszak stb.) Az év folyamán rész-

paraméterek terepi meghatározására. Az online szondák (5.4.

vettünk az ivóvizek rádium és uránkoncentrációjának az EU

ábra) lehetõvé teszik a gyors, olcsó vegyszermentes mérések el-

Institute for Reference Materials and Measurements által

végzését, melyeket laboratóriumi mérésekkel kontrollálunk.

szervezett nemzetközi összemérésében. – Építési, lakó területek, illetve TENORM anyagok (salak, meddõ, vörösiszap stb.) elhelyezése miatt nagyobb radioaktivitást mutató területek radiológiai felmérése, összefüggések meghatározása, területek minõsítési lehetõségeinek vizsgálata: Az elmúlt idõszakban részben kialakítottuk és teszteltük a mérõrendszert. Jelenleg is folynak a mentesítéssel kapcsolatos kísérletek. – Zárt terek radonkoncentrációjának mérése, magas radonkoncentráció esetén beavatkozások kidolgozása: Az elmúlt évben folytattuk, illetve pontosítottuk a lakóépületek, közintézetek, radon veszélyeztetettség szempontjából kitüntetett munkahelyek (bányák, barlangok, fürdõk, stb.) légtéri radon-koncentrációjának, a radon-koncentrációt befolyásoló paramétereknek a meghatározását. Vizsgáltuk a magas rádiumkoncentrációjú építõanyagot tartalmazó lakóépületekben az évszakos változást.

5.4. kép: Online szondák

– Építõanyagok radionuklid koncentrációjának, radonemanációjának és radonexhaláló képességének vizsgálata: To-

A vízfolyások vízhozamát és a vízminõsítéshez szükséges fizi-

vábbvizsgáltuk az építõanyagok minõsítésére alkalmas

kai-kémiai paramétereket vizsgáltuk. A VKI elõírja a vízgyûjtõ

módszereket. Jelenleg vizsgáljuk az emanációt befolyásoló

gazdálkodási terv készítését (2009. dec. 22-ig), mely alapján

paramétereket, valamint az emanáló képesség csökkentési

vízgyûjtõ tervezési alegységekbe soroltuk és jellemeztük az

lehetõségeit. Vizsgáltuk egyes TENORM anyagok (vörösi-

87

szap, mangános agyag, szénsalak) építõipari újrahasznosí-

dítottuk a szükséges közbeszerzési eljárást és lépéseket tet-

tásának lehetõségeit radiológiai szempontból.

tünk a késõbbi akkreditációs folyamat elõkészítésére. A mé-

– Növényminták radionuklid felvételének vizsgálata. A ra-

rõbusz felszerelésének levegõs mûszereit beszereztük.

dionuklidoktól származó dózisok becslése: Az elmúlt idõ-

A vizek minõségének meghatározásához használt terepi szon-

szakban vizsgáltuk egyes növényi (gombák, dohány, illetve

dák tesztelési periódusát követõen felvettük a kapcsolatot a

cigaretta) minták sugárterhelés szempontjából meghatá-

mûszerek német szállítójával és magyarországi képviselõjével

rozó természetes eredetû radionuklid koncentrációját.

a felhasználói szoftver további alkalmazásával kapcsolatban.

– Légterek toronkoncentrációjának mérése: A toron a radon

Az építõanyagok emanálóképességének meghatározására

egyik izotópja rövid felezési ideje és nehéz méréstechnikája

módszert dolgoztunk ki, és vizsgáltuk az emanációt befolyá-

miatt kikerült a kutatások és a felmérések fókuszából, azon-

soló paramétereket. Kidolgozásra került a növényi minták Pb-

ban a legutóbbi epidemiológiai felmérések rámutattak, hogy

210 és Po-210 koncentrációjának mérési módszere. Több

a hatása nem elhanyagolható. Jelenleg Japánból kölcsönzött

ország kutatóival (Szlovénia, Románia, Írország, Lengyelor-

mûszerekkel vizsgáljuk a különbözõ anyagok toron exhalá-

szág, Japán) együttmûködve dolgozzuk ki a légterek toron-

cióját, illetve az exhalációt befolyásoló paramétereket.

mérési protokollját, ami nemzetközi szempontból is nagy érdeklõdést keltett. Tavalyi publikációnkban jelentettük meg a magyarországi lakóterek toronkoncentrációjának felmérését, amely az elsõ volt ezzel a méréstechnikával kivitelezve. A japán mintára kialakított toron kalibrációs kamra továbbfejlesztését tervezzük közös kutatás keretében, ami a nemzetközi összemérések szempontjából meghatározó lenne. Adattartalom Részben önkormányzati, intézményi összefogással méréseket végeztünk a meglévõ adatbázis bõvítése céljából, melyek jól szolgálták a PhD- és hallgatói képzéseink gyakorlati oldalát is.

5.5. kép: PYLON víz radonkoncentráció mérõ

A saját méréseink mellett kiterjedt együttmûködési struktúrát alapoztunk meg, mely alapvetõen 3 kölcsönösen elõ-

– Szállítmányok radionuklid szennyezettségének ellenõrzése:

nyös lépésre épül: 1/ átvesszük az adott partner archív és

Gondatlan kezelés során a radioaktív források a hulladékba (el-

aktuális adatait 2/ elérhetõvé tesszük számára is a környe-

sõsorban a fémhulladékba) kerülhetnek, ami jelentõs sugárter-

zeti IT rendszer szolgáltatásait 3/ közös méréseket végzünk.

helést eredményezhet, mint arra a nemzetközi gyakorlatban sok példa rámutatott. A jelenlegi mûszerezettségünkkel már

2. Kiértékelési szegmens

nagyon kismértékû dózisteljesítmény növekedést is ki tudunk

– Levegõszennyezettségre és zajmérésre szolgáló mérõeszkö-

mutatni, a szennyezõ radionuklid azonosítására szolgáló hor-

zökbõl származó adatok adatgyûjtõben kerülnek tárolásra,

dozható mûszerekkel sajnos nem rendelkezünk, ez további fej-

majd e-mail csomagok formájában óránként továbbításra ke-

lesztéseket igényel. Szakkönyvben összefoglaltuk az elmúlt

rülnek a központi szerverre, ahol a kiértékelést követõen, azon-

évszázad radioizotópokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseteit.

nali internetes megjelenítésük lehetséges. Jogszabályi elõírásban meghatározott számítási módszereket alkalmaztuk.

Módszer és eszközfejlesztés

– Felszíni víz vizsgálat esetében a vízminõsítést az MSZ

Megterveztünk és specifikáltunk egy akkreditált mobil le-

12749 szabvány szerint végeztük. Az adatok feldolgozása

vegõ és zaj mérõbusz állomás fõbb elemeit, valamint elin-

különbözõ szempontok szerint történhet (évszakos válto-

88

zás, egy pontban történt mérés, folyamatos mérés). Az

böngészését. A rendszer által tárolt egyéb informatív réte-

adatok kiértékeléséhez cluster-analízist használtunk.

geken, a rendszer képes megjeleníteni a mérési pontokat,

Mindkét esetben (levegõ, víz) térinformatikai és modellezõ

ahol gyors információként az utolsó mérés eredményeit lát-

szoftvereket is használtunk. Digitális adatbázist hoztunk

hatjuk. Amennyiben további információra lenne szükség,

létre ArcView-ban.

a mérési pontra vonatkozóan a pont kiválasztásával az ösz-

– IMPACT-térkép

szes vonatkozó mérés megjeleníthetõ, az adatok exportál-

A környezet állapotának bemutatására a térinformatika e te-

hatóak, illetve grafikonon ábrázolhatóak.

rületén ’97-ben kezdõdtek kutatások. Jelenleg az IMPACT

A hazai gyakorlatban általánosan használt statikus mérések

térképes megjelenítés továbbfejlesztésén dolgozunk, amely

helyett, a nemzetközileg már alkalmazott dinamikus mé-

segítségével minõsíthetõ és számszerûsíthetõ a vizsgált te-

réstechnikát alkalmazzuk (5.6. ábra) és ebben az esetben a

rület környezeti állapota. IMPACT módszer egy térkép alapú,

mérõberendezés a nyomvonal mentén folyamatosan re-

térbeli és idõbeli összefüggések, matematikai algoritmusa.

gisztrálja a mérés helyszínét és a légszennyezõk koncentrációját. A 5.7. ábra együttesen mutatja nyomvonal és a

A mozaik szó jelentése:

benzol koncentrációját. Ez a dinamikus módszer pontosabb

I – Légszennyezõ források által kibocsátott szennyezõ-

eloszlástérképek készítésére alkalmas (nagyobb területrõl

anyagok eloszlása, immissziója.

szerzünk információt) és lényegesen költséghatékonyabb.

M – Felszíni vizek szennyezõanyag koncentrációjának eloszlása. P – Közlekedõ jármûvek által okozott zajterhelés. A – Felszín alatti vizek szennyezõanyag koncentrációjának eloszlása. C – Talajszennyezõ anyagok térbeli koncentrációja. T – Egyéb tényezõk pl. élõvilág károsodás, radon kiáramlás a talajból. A különféle környezeti hatások térképi rétegeinek, veszélyességtõl, koncentrációtól függõ súlyozott majd normált értékeinek összege az IMPACT - index, mely alapján a környezet állapotára és terheltségére következtethetünk. IMPACT – index = INorm+ MNorm+ PNorm+ANorm+CNorm+TNorm

5.6. ábra: Balatonfüred dinamikus mérési nyomvonala 5.7. ábra: Együttes nyomvonal és eloszlástérkép (Veszprém)

3. Megjelenési szegmens – Környezeti tájékoztató portál Költséghatékony, új mérési módszereket és eszközöket használó, több környezeti mérõszámot, jellemzõt figyelembe vevõ információs portál kiépítését végezzük. A vizsgált területre vonatkozó általános környezeti információkat, mérési adatokat összefoglaló menürendszer segíti a felhasználót a szolgáltatott adatok közötti eligazodásban. A portál adattartalmához különbözõ hozzáférési lehetõségeket biztosítunk mind az érdeklõdõk mind a szakemberek, kutatók számára. A menürendszerbõl az érdekes adatok kiválasztásával egy dinamikus térképen folytathatja a felhasználó az adatok

A színezett eloszlástérképek (5.8–5.9. ábra) a laikusok szá-

89

mára is közérthetõ információt hordoznak, a színek erõs-

aktuális zajhelyzetének áttekintését és elemzését, mivel

sége jelzi a koncentráció nagyságát.

egyértelmûen ábrázolható a hatályos jogszabályokban rögzített terhelési határértékeknek való megfelelõség, illetve nem megfelelõség (5.10. ábra). A további elõnye a szoftvernek, hogy rövid idõ alatt nagyszámú vizsgálati pontban megbízható eredményt szolgáltat, modellezhetõ a tervezett beavatkozás utáni állapot, illetve jól alkalmazható forgalomszervezés, hatósági eljárások, hatásvizsgálatok esetében is. A vízminõségi vizsgálatok eredményei alapján megállapítottuk, hogy leginkább a mesterséges szennyezõ források befolyásolják a felszíni vizek minõségét (szennyvíztisztító te-

5.8. ábra: Ózon eloszlás térkép (Balatonfüred)

lepek, mezõgazdasági területek, kiskertek). Szennyezõ anyagok forrásai lehetnek még az utak, ahonnan szerves vegyületek, vagy kiporzással akár nehézfémek is a vízbe mosódhatnak. A Veszprémi Sédet mintavételi pontok alapján szakaszokra osztottuk és a szabvány szerint minõsítettük. A 5.11. ábrán látható öt vonal az öt vízminõsítési osztályt, a színek pedig a határértékek szerinti vízminõsítést mutatják.

5.9. ábra: Porkoncentráció (PM10) eloszlás térkép (Balatonfüred)

5.11. ábra: Veszprémi Séd szakaszonkénti vízminõsítése

A Tudásközpont szakmai felkészültsége az objektív mérési adaton és annak megjelenítésén túl biztosítja a komplex feldolgozást is, azaz egy vizsgált terület környezeti levegõminõségének, felszíni- és felszín alatti vízkészlet-minõségének, zaj- és rezgésterhelésének egyedi meghatározása mellett a felszíni, domborzati viszonyok, ökológiai és ra5.10. ábra: Közúti zajtérkép (Veszprém)

dioökológiai tényezõk együttesét, mint együttes hatást (IMPACT térkép) értékeljük és jelenítjük meg (5.12. ábra).

A zajtérképezõ szoftver elõnye, hogy a színezett grafikus

Az eloszlástérképek-, zajtérképek-, IMPACT térképek ké-

ábrázolás lehetõvé teszi a lakosság számára is a település

szítésének lehetõségével egy új eszköz kerül a terve-

90

zõk/döntéshozók kezébe, amely segíti a fenntartható kör-

– Települési önkormányzatok számára környezetvédelmi

nyezeti tervezést.

programok – Beruházók civil szervezetek, önkormányzatok részére környezetterhelés felmérése – Beruházások környezetre való hatásainak vizsgálata – Térinformatikai rendszer segítségével készítünk szennyezõanyag-, zaj eloszlás térképeket ezek segítségével javaslatok, újítások megfogalmazására van lehetõség – A vízminták radonkoncentrációjának, összes alfa és béta aktivitás koncentrációjának, illetve Ra-226, U-238, Po-210 koncentrációjának meghatározását. – Az építési területek komplett radiológiai (talajgáz radonkoncentráció, radon-exhaláció, in situ talaj permeabilitás, talaj radionuklid koncentráció) felmérését, a terület radon-

5.12. ábra: IMPACT térkép (elõforduló értékek alapján)

potenciáljának meghatározását, a radon beáramlás meg-

Balatonfüred

akadályozását biztosító építészeti megoldások, építészeti technológiák kidolgozását.

Eredmények

– A lakó és középületek, munkahelyek, földalatti terek (bá-

– Környezeti tájékoztató portál tesztelése

nyák, barlangok) átlagos radonkoncentrációjának meghatá-

– A projekt keretében elkészült a környezeti információs

rozását,

weboldal (http://okoret.uni-pannon.hu)

szükség

esetén

a

beavatkozási

módszerek

kidolgozását, hatásosságuk ellenõrzését.

– Városok levegõminõségének megjelenítése térinformatikai

– A lakó és középületek, munkahelyek, földalatti terek (bá-

és modellezõ szoftverek segítségével (eloszlás-térképek)

nyák, barlangok) átlagos radonkoncentrációjának megha-

– Városok környezeti zajtérképének elkészítése

tározását, szükség esetén a beavatkozási módszerek

– Kisvízfolyások VKI és az MSZ 12749 szabvány szerinti víz-

kidolgozását, hatásosságuk ellenõrzését.

minõsítése

– Az építõanyagok, építõipari alapanyagok és adalékanya-

– Mobil útvonalkövetés

gok radiológiai bevizsgálását, EU direktívák alapján történõ

– Térbeli eloszlás-térképek és környezeti minõsítõ térkép-

minõsítését.

sorozatok IMPACT módszerrel történõ elõállítása

– A növényi minták elsõsorban a gamma és alfasugárzó, illetve az Pb-210 radionuklid koncentrációjának megha-

Eddigi eredményeinkkel megalapoztunk egy Tudásközpon-

tározását, a fogyasztásból származó sugárterhelés számí-

tot, mely a konzorciumi tagokon keresztül, azok szakember

tását

gárdájának tudásbázisán a primer környezetbiztonsági mo-

– A fémhulladékok, vagonok, teherautók rakományai su-

nitoring adatbázisának egy gyakorlatorientált, eredmény-

gárszennyezettségének bevizsgálását, szennyezettség men-

hasznosító tevékenységét végzi. A kidolgozott adatgyûjtési,

tességének ellenõrzés.

értékelési technológia, módszer, megalapozza – létrejött ÖKORET Spin-off Zrt. vállalkozáson keresztül – a szolgáltató

Együttmûködések

tevékenységet is.

Adattartalmi szempontú együttmûködéseink [Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht.; Közép-dunántúli

Szolgáltatások

Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; Közép-dunántúli

– Környezeti hatástanulmányok készítése

Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõ-

91

ség; Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság; Közép-Dunántúli

– A világban és Magyarországon is egyre inkább terjednek

Katasztrófavédelem].

a különbözõ minõségirányítási rendszerek. Követelmény-

A klaszter jellegû együttmûködések is fontos szerepet ját-

ként jelentkezik a tevékenység és az elõállított produktum

szanak a Tudásközpont életében, így a Zöld Klaszter tagjai

értékesítésekor, hogy az elõállító rendelkezzen ilyen minõ-

is bár különbözõ aspektusból (szállítói vagy felhasználói

ségirányítási rendszerrel. A kialakítás folyamatában lévõ

oldal), de mind érdekeltek a környezetminõség javításában.

mérõrendszert – a mintavételezéstõl a környezetbiztonsági monitoring adatfeldolgozás és megjelenítés folyamatával

További lépések

bezáróan- akkreditáltatjuk.

– Folytatjuk az együttmûködések kialakítását mind földrajzilag

– Felszíni vízfolyások vízanalitikai eredményeinek minél in-

(Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Víz-

formatívabb módon történõ bemutatása.

ügyi Felügyelõség, Katasztrófavédelem), mind újabb partner-

– A környezeti zaj mérése mellett bõvítjük tevékenységi kö-

csoportok (pl. civil szervezetek, erdei iskolák) bevonásával.

rünket épületek és üzemek zajterhelésének környezeti ér-

– Az adatok kiértékelése során figyelembe vesszük az Eu-

tékelésével.

ropean Environmental Agency által alkalmazott metódu-

– Környezeti Monitoring portál jövõbeni terve egy orszá-

sokat.

gos jelentõségû, Környezeti információs „Meta” gyûjtõ-

– Újabb állapotjellemzõ: horizontális kiterjesztés = talaj/bio

portál kialakítása. Már elindítottuk azokat a folyamatokat,

– Talajinformációs rendszer adatbázisának importálása, ér-

melyek során különbözõ adatgyûjtõ adatgazda szerveze-

zékeny területeken ökomonitoring alkalmazása

tekkel kölcsönösen elõnyös megállapodást kötöttünk, il-

– Új módszer: légimonitoring

letve kötnénk az adatok egységes felületen, egységes

– Klaszter: cégek, önkormányzatok

rendszerben történõ megjelenítésére, publikálására.

Elkészült feladatok

Elért eredmények

A laborkörülmények között már mûködõképes mé- EU-szabványban rögzített módszerek alkalmazása rési módszer terepi mérésre való alkalmassá tétele, az objektív mérésen alapuló környezetállapot mémajd az eljárás gyakorlati kipróbálása rõszámra

Státusz elkészült

PE A Pannon Egyetem már meglévõ mûszerparkjára Mobil mérõlaboratórium alapozva, azt kiegészítve mobil labor létrehozása

megvalósítás alatt

Az Albacomp és a PE szakemberei által fejlesztett Portál teszt változat portál megvalósulása

elkészült

AC

Környezeti monitoring portál design és portlet lista

Különbözõ felhasználói profilokhoz igazított portálfelület

Környezeti monitoring portál funkcionalitás

A portál motor illesztése az adattár funkcionali- megvalósítás táshoz alatt

elkészült

Az adattárház és az informatikai felület további Részben feltöltött, portálon mûködõ térinforma- megvalósítás funkcióinak fejlesztése tikai felületen lekérdezhetõ adattárház alatt Mérési adatok feltöltése

92

Adatátvétel a mérésekbõl és az együttmûködõ megvalósítás partnerektõl alatt

VI. Környezeti szakértõi rendszer kialakítása Szakértõi rendszer fejlesztése Szakértõi rendszer fejlesztõ al-csoportunk a jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható szimulációs és modellezõ rendszerek elõnyeit egyesítve és új tulajdonságokkal megerõsítve kialakított egy teljesen hazai fejlesztésû szoftverrendszert. Projektvezetõ:

A rendszer kiemelkedõ képessége az önprogramozás, ami

Dr. Domokos Endre

során minden szennyvíztisztító telep és konfiguráció esetén egyedi, az igényekhez legjobban illeszkedõ programot ala-

Célok

kít ki a szoftver. A szennyvíz-tisztítási számítások elvégzésé-

Célunk egy olyan szakértõi rendszer és a hozzá kapcso-

hez egyedi, nemzetközi szinten is érdeklõdésre számot tartó

lódó szolgáltatási struktúra, infrastruktúra kialakítása,

differenciálegyenlet-megoldó rendszert alkottunk, ami el-

mely lehetõvé teszi számunkra, hogy az uniós elõírásokkal

sõsorban mûvelet-végrehajtási sebességben hoz javulást.

szinkronban, azoknak megfelelve egy merõben új szolgál-

A program érdekessége az egyenletrendszerek teljes és sza-

tatással jelenjünk meg a piacon.

bad átalakításának lehetõsége, amit a Peterson mátrix beviteli felület egészít ki, amely így együttesen kiváló lehetõséget

Áttekintés

nyújt a rendszertervezõknek és üzemeltetõknek.

Hazánkban a csatornázott települések számának növe-

A fejlesztõi csoport fõ munkája az optimalizáló modul fej-

kedésével különösen fontos feladat a szennyvíztisztítás

lesztése, amely segítségével a vizsgált szennyvíztisztító rend-

kérdése. Számos területen a tisztítók nyílt karsztos terü-

szer többszempontú optimumkeresési feladata elvégezhetõ,

leten fekszenek, ahol az esetleg kikerülõ szennyezések

beleértve a szabályozók megfelelõ beállítását és a költség-

gyors ütemben terjednek, veszélyeztetve ezzel a felszín

hatékonysági szempontok érvényesítését egyaránt. Két

alatti vízbázisok minõségét. Különösen idõszerû lehet a

alapvetõ optimalizációs (gradiens és genetikus) algoritmus

rendszer használata az Európai Unió 91/271/EEC direktí-

összehasonlító és alkalmazhatósági vizsgálata megtörtént, a

vájának megjelenése óta, mely elsõsorban a kommunális

következõ évben tervezzük újabb algoritmusok bevonását a

szennyvizek tisztítását szabályozza, s így a magyar

kutatásba, a lehetõ legjobb megoldás elérése érdekében.

szennyvíztisztítással foglalkozó iparágaknak komoly kihí-

A rendszerbe beépítésre került PID szabályzó egyik lehet-

vásokkal kell szembenézniük mind a teljesítendõ határ-

séges felépítését a következõ ábra szemlélteti.

értékeket, mind az üzemeltetési költségeket illetõen. A kutatás fontos feladata többek között a szennyvíztisztító telepek optimalizálása jelentõs költségcsökkenés elérésével. Elvégzett feladatok A munkacsoport három fõ területen végez nemzetközi szintû kutatás-fejlesztési tevékenységet: – Szakértõi rendszer fejlesztése – Modell-tisztító és mérõrendszer – Folyamatvezérlés és optimalizálás 6.1. ábra: A vizsgált PID szabályozó (részlet a modellbõl)

93

A Szakértõi rendszer kialakítása során kiépítésre került egy la-

rében, amely további mintegy 15-50%-os levegõztetett

boratóriumi (rövidesen fél-üzemi) méretû szennyvíztisztító be-

térfogat-megtakarítást eredményez. Az igazi újdonsága a

rendezés, amely a mai legkorszerûbb módszereket alkalmazza.

megoldásnak pedig az, hogy a hagyományos nitrifikációs-

A modell szennyvíztisztító rendszer beüzemelése a terv sze-

denitrifikációs folyamatok mellett a szennyvízben lévõ am-

rint halad. A mikroorganizmusok szaporodása és életkö-

mónium egy részének átalakítását nem nitráton, hanem

rülményeinek biztosítása megfelelõ.

nitriten keresztül valósítja meg, így további levegõztetési és

A tisztítási elv megalkotását mintegy 5-10 év szakmai cso-

szerves C forrás igény takarítható meg. Mindezen átalakí-

portmunka eredményezte. A hagyományos eleveniszapos

tások a hagyományos rendszerekhez képest beruházási és

megoldásokkal ellentétben itt az iszappelyhek mellett a

üzemeltetési költségmegtakarítást eredményeznek.

mûanyag hordozó felületén kialakuló biofilm is nagyban

A modell tisztítóból kikerülõ különleges iszap alkalmas tel-

hozzájárul a szennyezõanyagok eltávolításához. Egy ilyen

jes méretû szennyvíztisztító telepek beoltására, így jelentõs

elvû tisztítóban az eleveniszapos megoldásokhoz képest

lehetõségeket és bevételi forrást jelent.

mintegy 2-4 szeres térfogati teljesítmény érhetõ el. Mindez azt eredményezi, hogy a tisztítás fele-negyede levegõzte-

Mérõrendszer

tett reaktortérfogat építése mellett megoldható. Tovább

A modell tisztító rendszer minõségi és mennyiségi értékeit

javít a helyzeten az általunk alkalmazott 2 iszapkörös meg-

korszerû, a Tudásközpont igényei szerint kialakított mérõ-

oldás is. Így a lassabban szaporodó autotróf biomassza is

rendszerek szolgálják, amelyek 24 órás, folyamatos, akár

kellõ koncentrációban tartható a tisztító második iszapkö-

10 percenkénti mérési eredményekkel szolgálnak a legfontosabb összetevõrõl. E rendszerek mindegyike mobil felépítésû, így egy-egy havária vagy rendellenes mûködés vizsgálatakor olyan információkhoz juthatunk, amelyek más szolgáltatók – sõt sokszor maguk az üzemeltetõk – sem rendelkezhetnek. Ezáltal sokkal hatékonyabb és megbízhatóbb szolgáltatást tudunk nyújtani. A mérõmûszerek és modell rendszer számítógépes vezérlése egy rendszerirányító szoftver fejlesztésével valósult meg, melynek motorja megegyezik a hazai tisztítók jelentõs részében alkalmazottal, ami erõsíti az ipari oldallal történõ kapcsolatot. Folyamatvezérlõ rendszer-kapcsolat kiépítése Az OPC (OLE for Process Control) Data Access (adatelérési) specifikáció egyik alkalmazási lehetõségét vizsgáltuk a projekt során a VISION X9 folyamatmegjelenítõ szoftver fejlesztõivel együttmûködve. A folyamatmegjelenítõ szoftvereket az ipar sok területén alkalmazzák monitoring és szabályozó rendszerek mûködtetésére, többek között víz- és szennyvíztisztítási létesítményekben is. A VISION X9-ben elõállított irányító rendszert az OPC szerveren keresztül összekötöttük egy dinamikus szimulációra képes programmal, mely az eredeti rendszer modelljét tartalmazza.

6.2. kép: Modell tisztító (mûszerkarbantartás közben)

94

Ez a megoldás új lehetõségeket teremt az ipari hasznosításra.

A vizsgálathoz három szoftvert vettünk igénybe, a VISION

Üzleti terv megvalósítása

X9-et, a modellezéshez a Matlab R2007b Simulink modul-

A 2008-as évben megvalósítottuk az elsõ bevételt a

ját, az OPC szerver szoftveres megvalósításához a Matrikon

Szennyvíztisztító Szakértõi rendszer kapcsán. A 2009-es

ingyenesen letölthetõ OPC Simulation Server programját

évben várható további bevételek biztosítása érdekében

alkalmaztuk. A várakozásoknak megfelelõen a kliensek az

több szennyvíztisztító telep üzemeltetõvel felvettük az üz-

OPC szerveren keresztül jól és – ami az ipari alkalmazás

leti kapcsolatot és elõkészítettük a termék értékesítését.

szempontjából kulcsfontosságú – stabilan kommunikáltak.

Az idei évben folytatott kapcsolatépítõ tevékenységünknek

Az eredmények azt mutatják, hogy a rendszer egyaránt al-

köszönhetõen elõkészítésre került egy különleges tovább-

kalmas valósidejû és sokszoros gyorsítású szimuláció el-

fejlesztése a Szakértõi Rendszernek. A Bakonykarszt ZRt-vel

végzésére, a folyamatot alapvetõen a VISION határozza

együttmûködve vizsgálatot folytatunk kis szennyvíztisztítók

meg. Az így kapott rendszer az oktatási feladatok támo-

távfelügyeleti rendszerének kialakítására, amelynek sikeres

gatásán felül lehetõvé teszi a jelenlegi irányítási rendszer

megvalósítása esetén további széles körû hazai és nemzet-

tesztelését és új szabályozási stratégiák kipróbálását is a va-

közi kereskedelmi lehetõségek nyílnak meg.

lódi rendszerbe való beavatkozás nélkül. Hangsúlyozandó, hogy a szimulációt bármilyen, a végbemenõ folyamatokat leírni képes modellezõ szoftver végre tudja hajtani, mely OPC kliensként képes üzemelni, ez pedig széles tárházát nyitja meg a kereskedelmi lehetõségeknek. Jelentõs újdonság a kifejlesztés alatt álló modul, amely a szakértõi rendszer modellezõ rendszerébõl kiindulva képes OPC szerverhez kapcsolódni. Ezáltal, a VISION X9 alkotóival együttmûködve, egy olyan szimulátort fogunk kínálni, mely segítséget nyújthat a kezelõ személyzet oktatásában és minimális új ismeret elsajátítása mellett lehetõvé teszi különbözõ szabályozási stratégiák tesztelését. Ennek köszönhetõen a rendszer értékesíthetõsége még jobb lesz.

6.3. ábra: A mûszerek online mérési adatai a központi kijelzõn

A folyamatirányítási rendszer alapján módosított szimulátor ismerõs felületet és nagyobb biztonságot nyújthat az üze-

Eredmények

meltetõknek a beavatkozások hatásának elõrejelzésével, így

– Szoftvermag és fordítóprogram

nem csak a döntéshozóknak tudunk kínálni szolgáltatást,

– Optimalizáló eljárások logikai vizsgálatai

hanem a folyamatirányító szoftvereket alkalmazó üzemel-

– Stabilizált mûködésû modell (fél-üzemi tisztító rendszer)

tetõk számára értékesíthetõ egy, a mindennapi feladatok

– Piacfelmérés az üzleti terv céljainak megvalósítása érdekében

megoldását segítõ termék. További lépések Kapcsolatok

– Optimalizáló rutinok programozása

A termékeink megismertetése érdekében látogatást tet-

– Kezelõfelület véglegesítése

tünk számos meghatározó kommunális és ipari szennyvíz-

– Mérõrendszer finomhangolása

tisztítóban illetve vízmû-központban, ahol a bemutatkozó

– Az üzleti tervben lefektetett kereskedelmi tevékenység megva-

és termékismertetõ találkozókat tartottunk, aminek ered-

lósítása (webshop, internetes szolgáltatáscsomagok beindítása)

ményeként több szándéknyilatkozat is megszületett, ami

– Kis szennyvíztisztítók távfelügyeleti rendszerének kialakí-

jól bizonyítja a rendszer gazdasági életképességét.

tása a Bakonykarszt Zrt-vel együttmûködve.

95

6.4. ábra: A vizsgált rendszer folyamatmegjelenítõ felülete Elkészült feladatok

Elért eredmények

%

Matematikai megoldó-rendszer fejlesztése

Szoftvermag

100%

Optimalizációs rendszer kialakítása

Logikai rendszerfelépítés és próba-számítások

40%

Elsõ mérõrendszer üzembeállítása

Leszállított, tesztelés alatt álló mûszer

100%

Stabilizált modell tisztító rendszer

Kísérletek végzésére alkalmas rendszer

100%

Második mérõrendszer üzembeállítása

Közbeszerzési eljárás folyamatban

100%

Folyamatirányító rendszer kapcsolat

Szimulációs és megjelenítõ rendszer

80%

PE

Adatmodell és perzisztencia réteg kialakítása Modellkomponensek kezelése AC

Végleges és rugalmas tárolási struktúrák kialkul100% tak Biokinetikai modellek karbantartó felülete 90% (Peterson-féle mátrix)

Szimulációs folyamatkezelõ kialakítása

Idõsorok kezelése a rendszerben

40%

Végleges portál design kialakítása

Végleges megjelenítõ felületek

90%

96

VII. – Környezettudatos tervezési eljárások meghonosítása. Eco-Design alapú tervezés, automatizált mérés és minõség-ellenõrzés módszerei Az Inventor 3D-s tervezõ szoftverrel elvégezhetõ a konstrukciós tervezés, az ANSYS végeselemes program moduljainak segítségével megvalósítható az adott konstrukció szilárdságtani, illetve szükség esetén áramlástani és hõtani vizsgálata. Ezt követõen a DFMA módszer segítségével elvégezhetõk a termékkoncepció ellenõrzõ- és konstrukciós Projektvezetõ: Dr. Timár Imre

költségbecslõ vizsgálatok (értékelni lehet a gépipari termékek és alkatrészek szerelhetõségét, gyárthatóságát, be-

Áttekintés

csülni lehet a várható gyártási, szerelési, szervízelési és

A projekt célja a csúcstechnológiai gyártóberendezések, al-

újrafeldolgozási idõráfordításokat és költségeket, emellett

katrészgyártási, szerelési és szerszámgyártási eljárások ter-

a funkcionális termékszolgáltatások javítása és az önköltség

melési folyamatainak környezetszempontú optimálása, a

csökkentése érdekében összehasonlító elemzéseket lehet

konstrukciós és technológiai tervezés fázisában. A legkisebb

végezni a versenytársak termékeivel), majd gyors prototí-

önköltségû, gazdaságosan gyártható, a környezetvédelmi

pusként elkészíthetõ a konstrukció modellje. A végsõ cél,

és környezetgazdálkodási szempontból legmegfelelõbb ter-

vagyis a DFMA eljárás és a gyors prototípus gyártás össze-

mékek kifejlesztését eredményezõ új tervezési módszerek

kapcsolódása, a laborban elérhetõvé vált, ennek minden

meghonosítása, saját adatbázisok kialakítása és a korszerû

elõfeltétele rendelkezésre áll. A laboratóriumot a hazai

eljárások elterjesztése a régió vállalkozásainál. A versenyké-

szakirányú intézmények képviselõi és az egyetemre láto-

pes és környezethelyes termékek fejlesztése az integrált szá-

gató külföldi vendégek már megtekintették.

mítógépes tervezés eszköztárában a tervezési és elemzési

A projektben résztvevõk közösen tartottak szoftver ismer-

módszertan alkalmazását és tervezési adatbázison alapuló

tetéseket iparvállalatoknál. Módszertani segédletet is össze-

szoftverek használatát jelenti.

állítottak az FMEA és a QFD eljárások alkalmazására. Közös munkában minta esettanulmányt készítettek az FMEA eljá-

Elvégzett feladatok

rás ismertetésére és mutattak be az iparvállalatoknál a kü-

A Pannon Egyetem Gépészmérnöki Intézetében kialakításra

lönbözõ tervezési módszerekrõl tartott ismertetõ elõadások

került az a laboratórium, melyben a tervezéstõl a gyártásig

alkalmával. A Videoton Precíziós Szerszámgyártó és Keres-

terjedõ folyamat megvalósítható.

kedelmi Kft-nél folytatódott a tervezési adattárak létrehozása és a mintafeladatokat jelentõ mérések lefolytatása. A K+F Kft-nél környezethelyességi elemzések esettanulmányok készültek. A fellelhetõ szakirodalom átvizsgálása alap-

7.1. ábra: A tervezéstõl a gyártásig terjedõ folyamat

ján megkezdõdött a külföldi adattárak hazai környezetre való adaptálása. Az iparvállalati alkalmazások elterjesztése

A DFMA laboratóriumban a szoftvereket adaptálták, a la-

érdekében a kialakítás alatt lévõ adatbázisok felhasználásá-

boratóriumot üzembe helyezték. Megkezdõdött a progra-

val mintafeladatokon tesztelték a módszerek alkalmazható-

mok alkalmazása és a különbözõ segédletek összeállítása.

ságát. A K+F Kft. a hazai beszállítói teljesítmény fokozására

97

folyamatban lévõ, állami támogatással megvalósuló projek-

rek (FMEA, DFMA) konkrét alkalmazása, az ipari mintafel-

tek esetében a beszállítókkal egyeztetve végez hasonló elem-

adatokon való tesztelések bemutatása, a módszerek iránti

zéseket, illetve az FMEA és DMFA eljárások további

vállalati igények elsõdleges felmérése.

alkalmazásához az adattárak feltöltését folytatja.

A Pannon Egyetem Géptan Tanszéke és a Videoton Precíziós Kft. egy konkrét gyártmány DFMA analízisét is elvégezte. A

Eredmények

Pannon Egyetem a Darmstadti Egyetemmel közösen ren-

Teljesen elkészült és üzembe helyezték a DFMA laboratóri-

dezte meg szeptemberben Veszprémben azt a konferenciát,

umot, amelyben egy korszerû világszínvonalú végeselemes

amelynek egyik fontos témája az eco-design tervezési mód-

szoftvert (ANSYS) és egy gyors prototípusgyártó berende-

szerek voltak. A 2008 szeptember 25-én rendezett ÖKORET

zést is telepítettek. A Videotonnál a kísérleti tesztkörnye-

konferencián ez a terület kiemelt figyelmet kapott.

zetben végzett mérések, valamint (a szikraforgácsolásra, orvosi mûszerre) elkészített esettanulmányok alapján meg-

További lépések

tett minõségjavító intézkedések hoztak eredményeket.

A Pannon Egyetemen a következõ idõszakban a tervezési

A K+F Kft-nél jelentkezõ eredmény az eljárások vállalati

módszerek megismertetésére irányuló tevékenységet kell

belsõ adaptálását szolgáló esettanulmányokban a módsze-

folytatni. A Videoton Precíziós Szerszámgyártó Kft-nél a forgácsolástechnikai tesztek elvégzésére kerül sor, továbbá az egyetemi hallgatók számára tesztfeladatok elvégzéséhez a vállalkozásnál lehetõséget biztosítanak. A K+F Kft. az iparvállalati alkalmazások elterjesztésével kapcsolatos tevékenységét fokozza, hogy a program üzleti terve megvalósulhasson.

Többek

között

a

Pannon

Egyetem

lehetõségeinek bemutatásával és az eco-design módszerek általános megismertetésével, szükség szerint az érdeklõdõ vállalatoknál tanfolyamok megtartásával, tervezési segédletek elkészítésével és átadásával kívánja a K+F Kft. a felhasználók számát bõvíteni. A módszerek alkalmazását, a hatékonyságjavító intézkedések megtételét, a gyártási és termelésszervezési eljárások és folyamatok folyamatos korszerûsítését az erõs versenyhelyzetben mûködõ nagyválla7.2. kép: A DFMA laboratórium

Elkészült feladatok

latok a beszállítóik számára ma már feltételként írják elõ. Elért eredmények

Statusz

PE

DFMA labor üzembe helyezése, hazai és külföldi ta- Mûködõképes labor létrehozása, az alkalmazás Elkészült pasztalatok alapján segédletek összeállítása és a segédletek összeállításának megkezdése

VT

Tervezési adattárak létrehozása, mérési mintafel- A mérések alapján ipari adatbázis összeállítása, Elkészült adatok elvégzése, forgácsolástechnikai tesztek az esettanulmányok elkészítése

KF

Ipari adatbázisok létrehozása a kísérleti tesztA DFMA labor próbaüzemének segítése, betanítákörnyezetben végzett mérések alapján, külföldi Elkészült sok folytatása, adatbázisok létrehozása adattárak adaptált változatai, esettanulmányok

98

VIII. Az ÖKORET kutatás-fejlesztési tevékenységet, ipari együttmûködést elõsegítõ szolgáltatásai Elvégzett feladatok A második munkaszakaszban a közös kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények elérése érdekében az V-VII kutatási alprogramok folyamatos nyomon kísérése, elért eredmények megjelentetése, konferenciákon való publikálása, vaProjektvezetõ:

lamint nemzetközi ipari szakvásáron való megjelenése a

Dr. Marton Gyula

mellékelt indikátorok értelmében megvalósult. A Tudásközpont ÖKORET szervezeti egysége szakmai té-

Áttekintés

máinak ismertetésére, hazai konferenciát szervezett a Mû-

A Pannon Egyetem Tudásközpontjában az ÖKORET me-

szaki és Természettudományi Egyesület Szövetségével.

nedzsment alapvetõ célja, hogy felgyorsítsa a környezet-

A konferencia meghívottjainak célcsoportja az önkor-

minõség javításával kapcsolatosan az innováció folyamatát.

mányzatok, a kistérségek, a kis- és középvállalkozások kör-

Stratégiai cél a tudásbázis minõségi fejlesztésén túlme-

nyezetvédelmi szakemberei, valamint a szennyvízkezelés

nõen az itt megszületõ tudományos eredmények gazdasági

területén dolgozó szakemberek.

hasznosítása a konzorciumi tagok, Albacomp Zrt., Videoton Precíziós Kft. szoros együttmûködésével, mint a gazdasági szféra szereplõivel. A tervezett projektnek a környezet állapotára vonatkozóan közvetlen elõnyei és közvetett eredményei lesznek. E mellett a környezetvédelemhez kötõdõ kutatás-fejlesztés egyszerûbb és gyorsabb beépülése a termelõi szférába feltétlen a fenntarthatóság irányába hat. Lehetõvé válik az egyetemi kutatás eszközeinek, infrastrukturális hátterének korszerûsítése. A rész-projekt célja egy, az egyetemi tudományos eredmények piaci hasznosítását aktívan elõsegítõ, háttérintézmény megalakítása, mely magában foglalja a gazdasági operatív ügyek intézését is, és a K+F tevékenység növelését, ipari együttmûködésben. Fontos cél: rendezvények, tanfolyamok, tréningek szervezése, kiadványok készítése. Marketing célok: – Potenciális célcsoportoknak komplex szakértõi szolgáltatás értékesítése. – A Szolgáltatás folyamatos továbbfejlesztése a termék piaci értékének megõrzése érdekében. 8.1. és 8.2. kép: Fotók a konferenciáról

99

Eredmények

ségét. Ugyanakkor ezen a területen jellemzõen viszonylag

Ez évben megalakult az ÖKORET Spin-off Zrt., a Regioná-

kisméretû, kis és mikro vállalkozások mûködnek. Így elsõd-

lis Zöld Klaszter menedzsment szervezete, mely önálló jogi

leges cél az egyetemi Spin-off céggel, mint a más szakmák-

személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság és egyben a

ban (pl. építõipar, informatika, stb.) elterjedt piramisszerû

Pannon Egyetem elsõ veszprémi alapítású spin-off cége,

üzleti modell meghonosítása, azaz a klaszter tagok által kép-

azaz az elsõ Közép-Dunántúli Egyetemi Spin-off cég!

viselt elemek egységes arculat (és minõség!) alá rendezése és

Az ÖKORET Spin-off Zrt. célja és küldetése, hogy a Pannon

így egy közös portfolió kialakítása, amit a Spin-off cég – fõ-

Egyetem Regionális Egyetemi Tudásközpontjára támaszkodva

vállalkozó jelleggel - képviselhet. Ez a gazdaságfejlesztés fon-

erõsítse és ösztönözze a kutatási-fejlesztési és oktatási intéz-

tos eszköze, hiszen olyan nagyságrendû megrendelések is

ményrendszer, valamint a gazdasági élet szereplõi közötti szo-

elérhetõk lehetnek, olyan ajtók nyílhatnak meg együttesen,

rosabb együttmûködéseket, valamint további projektek

amikre külön nem volna esély. Így a tudásközpont és a gya-

pályázati lehetõségek megvalósítását. Elõsegíti a kutatási

korlat szakma szinergikus ötvözete képzõdik.

eredmények piacra vitelét, a vállalkozói elképzelések kutatóhelyeken, kutatóhelyekkel közösen történõ kidolgozását.

További lépések Amennyiben a Pannon Egyetem 2009-ban létrehozza a

A ÖKORET Spin-off Zrt.alapját a 2001 nyarán a Veszprémi

Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség kereté-

Egyetem és a Veszprém Megyei Önkormányzat által alapí-

ben annak kihelyezett irodáját, az ÖKORET aktivitása ezen

tott Közép-Dunántúli Zöld Klasztert képezi. A klaszternek

keresztül egy szélesebb felhasználói kör felé fog megnyílni.

jelenleg 3 tudományos mûhely, 3 közigazgatási szervezet

Bõvülnek lehetõségeink az alapszolgáltatás mellett a tech-

és 19 szakmai kis- és középvállalat tagja van.

nológia-transzfer területén is elsõsorban eredményesebb

A klaszter célja, hogy tevékenységével hozzájárul a Közép-

környezet-, zöld-, illetve bioenergetikai technológiák

Dunántúli Régió Intelligens régióvá válásához, közremûködik

transzferálása révén. Növelni fogjuk aktivitásunkat a klasz-

abban, hogy a Régióban, mint az innováció régiójában a

terek munkájában. A MTESZ-szel történõ további együtt-

megújulás mind teljesebbé váljon. Elõsegíti a környezetvéde-

mûködés lehetõséget nyújt az ÖKORET Spin-off Zrt.

lemben és az azt szolgáló informatikában tevékenykedõ szer-

eredményeinek hasznosítására, illetve új piaci lehetõségek

vezetek együttmûködését. Ösztönzi olyan projektek indítását

megteremtésére.

további partnerek bevonásával, amelyek elõmozdítják a ré-

Fontos lépésnek tartanánk a hatóságokkal való kapcso-

gión belül a környezetvédelmi programok megvalósítását.

latteremtést együttmûködést (Önkormányzatokkal, Kör-

A klaszter tagjainak többsége olyan szakmai KKV, amely

nyezetvédelmi

több éves eredményes mûködéssel bizonyítja a környezet-

Minisztériummal), mely során a jogkényszer, üzleti lehe-

tel, kapcsolatos tevékenységekkel kapcsolatos elkötelezett-

tõségeket indukál.

100

Felügyelõségekkel,

Környezetvédelmi

Elkészült feladatok

Elért eredmények

Statusz

Szórólapon történõ reklám

Elkészült

Sajtótájékoztató

Elkészült

VIII. IFAT, Nemzetközi környezetvédelmi ipari PE

szakvásáron való részvétel, 2008. május 6. VIII. Várpalota Város Önkormányzat és a

PE

PE ÖKORET szervezésében,VÁR EXPO rendezése, 2008. június 6.

Regionális Zöld Klaszter menedzsment szervezete PE

VIII. megalakult az ÖKORET Spin-off Zrt.,

mely önálló jogi személyiséggel rendelkezõ

2008. augusztus 29-ei bejegyzéssel

gazdasági társaság. Elsõ Közép-Dunántúli

Elkészült

Egyetemi Spin-off cég

PE

VIII. Pannon Egyetemmel Regionális Egyetemi

ÖKORET eredményeinek bemutatása workshop

tudásközpont ÖKORET szervezeti egysége a

jellegû találkozóvá alakult.

Mûszaki és Természettudományi Egyesület

Sajtótájékoztatás megtörtént.

Szövetség (MTESZ) közremûködésével

A konferenciáról CD készült.

Elkészült

konferenciát szervezett, 2008. szeptember 25-én.

101

Indikátorok A Tudásközpont oktatási és képzési programjának indikátorai Indikátor sorszáma

Indikátor megnevezése

A projekt kezdetén mérhetõ indikátor

2008. 10. 1-jén pályázat szerint tervezett indikátor

2008. 12. 31-én mérhetõ tényleges indikátor

1.

Hazai publikációk

0 db

12

32

2.

Nemzetközi publikációk

I0 db

4

23

3.

PhD kutatói állás

0 fõ

3

3

4.

Posztdoktori állás

0 fõ

3

0

5.

Egyetemi kutatói állás

0 fõ

4

4

6.

PhD doktori disszertáció

0 db

1

0

7.

BSc és MSc képzésben részt vevõk száma

0 fõ

20

300

8.

Felnõttképzésben résztvettek száma

0 fõ

20

0

9.

Konferencia elõadások száma

0 db

25

55

10.

Konferenciák száma

0 db

3

4

A tervezett feladatok és részfeladatok eredmény és hatás indikátorai – ÖKORET

Indikátor sorszáma 1. 2.

Indikátor megnevezése Hasznosításra érett K+F eredmények (termék, prototípus) száma (db) Szabadalmi bejelentések és bejegyzett szabadalmak száma (db)

A projekt kezdetén mérhetõ indikátor

2008. 10. 1-jén pályázat szerint tervezett indikátor

2008. 12. 31-én mérhetõ tényleges indikátor

0

3

2

0

2

0

3.

A létrehozott munkahelyek száma (db)

0

3

2

4.

Az új munkahelyekbõl azármazó árbevétel (Ft)

0

0

0

5.

A tudományos fokozattal rendelkezõ azt megszerzõ kutatók számának alakulása (db)

3

6

6

6.

A régióban létrejött új vállalkozások száma (db)

0

1

1

2

5

3

0

3

5

0

49 825 000

59 245 156

Specifikus indikátorok 7. 8. 9.

A projektbe bevont, K+F munkakörben alkalmazott fiatal pályakezdõk száma (db) Oktatásban/képzésben hasznosított eredmények száma (db) K+F-be bevont vállalkozói ráfordítások (saját forrás) növekedése (Ft)

Megjegyzés: A táblázat a benyújtott dokumentumok adatainak összesítését tartalmazza

103

Spin-off cég A fejlett államokban az egyetemeken keletkezett tudások, ta-

Fõtevékenység:

71.12’08 Mérnöki tevékenység,

lálmányok, szabadalmak hasznosításának egy jól elfogadott módja a spin-off vállalkozások létrehozása. Ezekben a vállalko-

mûszaki tanácsadás A társaság alaptõkéje

9.040.000,- Ft

zásokban érdekeltek az egyetemi alkalmazottak és a kapcsolódó, létrehozásukban együttmûködõ külsõ vállakozások is.

A társaság alapítói:

2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 6/b pontja alapján a spin-

– Pannon Egyetem 4.610.000,- Ft, nem pénzbeli hozzájá-

off (hasznosító vállalkozás) definíciója a következõ: „költ-

rulás, az alaptõke 51 százaléka;

ségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások üzleti

– Apertech Kft. 3.980.000,- Ft és

hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely által alapított vagy

– Magánszemélyek

részesedésével mûködõ gazdasági vállalkozás.”

(RET-ben

érintett

PE

dolgozók)

450.000,- Ft készpénz.

A Pannon Egyetem ÖKORET Tudásközpontjában létrejött értékek (tudás, tapasztalat, szolgáltatási portfólió, eszköz-

A spin-off vállalkozás olyan szolgáltató tevékenység vég-

park) üzleti hasznosítására létrehozta a Közép-Dunántúli

zését valósítja meg, mely mérési eredményeken alapuló in-

Régió elsõ egyetemi spin-off cégét.

formációkat szolgáltat a környezeti elemek állapotáról, szennyezõanyagok koncentrációjáról. Mérési eredménye-

A spin-off cég megalapítására felkérésre kerültek a Pannon

ket terepi, és laboratóriumi munkával egyaránt szolgáltat.

Egyetem ÖKORET partnerei. Ezek közül az Albacomp jelezte érdeklõdését és döntése alapján az idén önállósult Ku-

A forprofit Zrt. formában mûködõ gazdasági társaság a

tatás-Fejlesztési Központja (Apertech Informatikai Kft.)

munkájával közhasznú szerepet is betölt, mivel az eredmé-

lépett be a cégbe. Tulajdonossá váltak továbbá az ÖKORET-

nyek elõsegítik a környezet védelmét, az emberi egészség

ben érintett dolgozók is.

megõrzését. A vállalkozás nagy szellemi tõkeigényû munkák elvégését végzi, és tudományos, kutatási eredménye-

Alapadatok A társaság cégneve: A társaság székhelye:

ket is szolgáltat a monitoring mérések segítségével. ÖKORET Spin-off Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság

A megrendelõk állami-önkormányzati, ipari, szolgáltatói

8200 Veszprém, Egyetem u. 10.

körbõl egyaránt lehetnek. Különbözõ jogszabályi kötelezettségnek kell eleget tenniük, melynek egyik lényeges eleme a mérési eredmények megléte. A megrendelõk nem feltétlenül a mérések menetével, a készülékparkkal, a mérés kivitelezésében érintettek, hanem a kapott eredmény, vagy a szakértõi munka számukra a cél. A Tudásközpontból kipörgött spin-off cég ugyanakkor új lehetõséget is biztosít az alapítója számára. Adott esetben gyors piaci reakcióra képes, továbbá megnyílnak elõtte a vállalkozások részére elérhetõ pályázati források. Ezt kihasználva 2008-ban klaszter menedzsment pályázatot adtunk be, illetve folyamatban van egy, a spin-off cégre építõ GOP-os pályázat összeállítása.

104

Technológiatranszfer A Pázmány Péter program fõ célja a Regionális Egyetemi

A Stratégiai Igazgatóság látja el a technológiatranszferhez

Tudásközpontok (RET) létrehozásával, hogy erõsítse az

kapcsolódó feladatokat is, sõt üzletfejlesztési, marketing és

egyetem-ipar együttmûködést.

PR feladatokat is végez. A pályázati tervben szerepel a Tech-

A Pannon Egyetemen 2007-ben törzskari szervezeti egy-

nológia Transzfer iroda felállítása, valamint az érintett te-

ségként létrejött a Stratégiai Igazgatóság, amely hatéko-

rületek felmérése, integráció alapú összehangolt tervezése,

nyan tudja elõsegíteni az egyetemen keletkezett tudás és

folyamatok szabályozása.

technológia piacra vitelét, a kutatási eredmények üzleti

Arra törekszünk, hogy az egyetemi tudásbázison olyan szel-

hasznosítását, illetve az azok elõtt álló akadályok feltárását.

lemi központ alakuljon meg, amely a kutatási erõforrások

2008-ban a Pannon Egyetem a Dunaújvárosi Fõiskolával kö-

koncentrálásával, gazdasági partnerek bevonásával elõsegíti

zösen pályázott a TÁMOP 4.2.1/08/1-es „Tudáshasznosulást,

az egyetemi kutatási tevékenységek bõvülését, a kutatási

tudástranszfert segítõ eszköz, és feltételrendszer kialakítása,

eredmények, szellemi termékek gazdasági hasznosulását,

fejlesztése” címû pályázatra. A megvalósítani kívánt projekt

ezen keresztül az Egyetem gazdasági stabilitását.

címe: Egységes Tudás és Technológia Transzfer platform a ki-

A TÁMOP pályázat keretében elvégezzük az ÖKORET pro-

terjesztett Közép-Dunántúli tengelyen.

jektek innovációs átvilágítását pilot projektek formájában.

A pályázat alapvetõ célja, hogy a felsõoktatás és a gazda-

Ennek során felmérjük, hogy az egyes kutatási projektek

ság kapcsolatának erõsítése érdekében a felsõoktatási in-

végtermékei milyen formában hasznosíthatóak (termék,

tézményekben folyó innovációs és kutatás-fejlesztési

szolgáltatás, szabadalom). A hasonló Tudásközpontok ta-

tevékenység ösztönzésére, támogatására és hasznosítására

pasztalatai alapján fontos elem az egyes, szolgáltatásként

képes technológia- és tudástranszfer szolgáltatások kié-

hasznosítható kutatási eredmények tényleges piaci poten-

püljenek, illetve fejlõdjenek.

ciáljának felmérése, amely eredményeképpen konkrét üzleti

A remélhetõen sikeres pályázat során a Pannon Egyetemen

modellek készülhetnek a hasznosításra, amelyeket nem-

a tapasztalatcsere folytán szerzett információnkra támasz-

csak a résztvevõ ÖKORET, hanem más, újabb ipari partne-

kodva a közeljövõben egy valamennyi szervezeti egységet

rek is eredményesen használhatnak.

magába foglalóan összehangolt helyzetelemzés készül,

A többi egyetemi szervezettel való kommunikációra építve

amely átvilágítja a belsõ egyetemi rendszert, feltárja a je-

kialakításra kerülnek azok a – projektek hasznosításában

lenleg elérhetõ külsõ vállalati környezetet. Ennek folyomá-

legfontosabb szerepet játszó szellemi tulajdonok mened-

nyaként kialakításra kerül egy átfogó innováció- és

zseléséhez – nélkülözhetetlen formanyomtatványok, ame-

tudásmenedzsment koncepció.

lyek eddig az egyetemi köztudatban nem voltak jelen, pl. a

A hatékony tervezésnek köszönhetõen a kutatók, oktatók

titoktartási megállapodások (NDA), szabadalmi bejelentõ

és a gazdasági háttéregységek számára az innováció sze-

ûrlapok (Disclosure), szabadalom és know-how átruházási

repének növelése és a technológiatranszfer tevékenység

megállapodások, amelyek elterjesztése egyrészt az ÖKO-

ösztönzése nagyobb szerepet kap és hangsúlyozottabban

RET, másrészt az egész egyetem innovációs kapacitását ja-

jelenik meg az egyetemi közéletben is.

vítja.

Az ÖKORET stratégiai szerepet tölt be az egyetemi, illetve

A Regionális Egyetemi Tudásközpont marketingkommuni-

a mérnöki kari technológiatranszfer tevékenységben, mivel

kációs tevékenységének célja az, hogy megismertessük a

a központban folyó hasznosíthatóság-orientált kutatások

Tudásközpont mûködését, céljait és eredményeit a lehet-

új szemlélet és ezzel járó fogalmak („mérföldkõ”, „ter-

séges partnerekkel, valamint a szakmai publikummal és a

mék”, „hatékonyság”) megismertetésével átalakítják a ha-

széles értelemben vett nyilvánossággal mind hazai, mind

gyományos egyetemi struktúrát.

nemzetközi értelemben.

105

Az eredményeink és terveink bemutatására az éves üteme-

Intézkedéseink:

zett projekt munkatervekre építve éves PR munkatervet ál-

– Egyes felsõoktatási intézményben jelen lévõ új tudomá-

lítunk össze. Figyelembe vesszük az éves hazai és külföldi

nyos eredmények és tevékenységek népszerûsítése

szakmai konferencia naptárt és ezekhez, valamint a rendel-

• tudomány és társadalom párbeszédét, a kutatók társa-

kezésre álló forrásainkhoz igazodva tervezzük a megmutat-

dalmi szerepvállalását elõmozdító rendezvények szer-

kozásunkat. Saját szervezésben a projekt mérföldkövekbõl kiindulva, a felmutatható eredményeinkhez illeszkedve sajtótájékoztatót és szakmai konferenciát tervezünk. Egyrészt a Tudásközpont munkáiról szóló információkat, a RET célkitûzéseit, a különbözõ kutatási területeket és a várható eredményeket foglaljuk össze; másrészt egy háttéranyagban pedig a futó kutatási projekteket mutatatjuk be.

vezése • tud. eredmények és tevékenységek népszerûsítése a gazdasági és a munkaerõ-piaci szereplõk körében • képzések, K+F tevékenységek és eredmények hazai és külföldön történõ népszerûsítése – A felsõoktatási szektorban jelen lévõ új tudományos eredmények népszerûsítése. • elektronikus szakfolyóirat indítása, fejlesztése (csatla-

A tudás disszeminációja tervezetünk kapcsán (TAMOP-

kozás ma RIÜ hírlevélhez)

4.2.3 pályázat) a helyi ipari cégekkel való szorosabb együtt-

• tud., technológiai és innovációs ismeretterjesztõ ren-

mûködést elõsegítendõ az üzletemberek részére ún.

dezvények, kiállítások, szervezése, e programok felté-

Business club-ot szervezünk, továbbá a Tudásmûhelyek, ku-

telrendszerének fejlesztése

tatócsoportok eredményeinek reprezentálása, valamint a

• K+F és innovációs eredmények, társadalmi gazdasági

lezárt és folyamatban levõ K+F és innovációs projektek

hasznát bemutató kiadványok, TV és rádiómûsorok ké-

megoldásainak referenciális bemutatása érdekében a fel-

szítése és terjesztése

halmozott tudáselemeket, innovációs potenciált, kiemelt

• tudományos portálok, honlapok fejlesztése

labor, eszköz és mûszerállományt struktúrált K+F alportálon

• nemzetközi konferenciák, fórumok szervezése Ma-

mutatjuk be.

106

gyarországon.

Konferenciák • Cserny A., Rédey Á., Domokos E.: The software Parmenides EIDOS in environmental education, 18th International Congress of Chemical and Process Engineering, CHISA 2008, Prága, 2008 aug. 24-28 • Cserny A., Utasi A., Domokos E.: Using a decision sup-

protection and human resource development, Hungary – Singapore, NKTH, Budapest, 2008. május 23. • Handa L.: A DFMA módszer kapcsolódása az intelligens CAD rendszerekhez. ÖKORET konferencia, Veszprém, 2008. szeptember 25.

port software in the course of the planning of a waste

• Horák P., Timár I., Horváth P., Lisztes I.: Environment friendly

management system in Hungary, Exposure and Risk As-

DFMA/QFD/FMEA laboratory on the University of Panno-

sessment of Chemical Pollution-Contemporary Metho-

nia. „IMT Oradea 2008”, Nagyvárad, 29-30 May 2008.

dology (NATO-Advanced Study Institute) Sofia-Borovetz,

• Horváth E., Szeiler G., Máté B., Jobbágy V., Somlai J., Ko-

Bulgaria, 1-10 July 2008

vács T.: Balaton-felvidéki forrásvizek összes alfa-béta és

• Cserny A., Utasi A., Domokos E.: Using a decision sup-

Ra-226 koncentrációja, és a fogyasztásból származó su-

port software in planning a waste management system in

gárterhelés becslése, Földkérgi Radioizotópok a környe-

Hungary, 1st WSEAS International Conference on Envi-

zetünkben, Veszprém, 2008.05.14.

ronmental and Geological Science and Engineering, Málta, 2008. szept. 11-13.

• Kiss I.: The use of biomarkers in the toxicological risk assessment. Exposure and Risk Assessment of Chemical Pol-

• Cserny A., Utasi A., Rédey Á., Domokos E.: Computer-

lution Contemporary Methodology (NATO-Advanced

aided visualization of the environmental impacts of mo-

Study Institute) Sofia-Borovetz, Bulgaria, 1-10 July 2008

torways, Tudomány Hete a Dunaújvárosi Fõiskolán 2007.

• Kovács T., Kávási N., Németh Cs., Somlai J., Vigh T., Sze-

november 12-16.

iler G., Tokonami S., Takahashi H.: Dose contributions due

• Cserny A., Utasi A., Rédey Á., Domokos E.: Környezeti

to Radon and Thoron at Underground Workplaces, Nrc7

állapotértékelés eredményeinek számítógépes megjele-

- Seventh International Conference On Nuclear And Ra-

nítése, I. Országos Környezetgazdaságtani Ph.D. konfe-

diochemistry Budapest, Hungary 24-29 August 2008

rencia, 2007. november 27., Budapest

• Kovács Zs., Magyar I., Kohlrusz G., Domokos E., Rédey

• Domokos E., Somogyi V., Utasi A., Rédey Á.: Optimizing

Á.: Evaluating surface water according to physico-che-

calculation of modelling wastewater treatment systems,

mical parameters in environmental information system

2nd International Conference on Waste Management,

for residents, 18th International Congress of Chemical

Water Pollution, Air Pollution, Indoor Climate (WWAI’08),

and Process Engineering, Prague, 24th-28th August 2008

Korfu, Görögország, 2008. október 26-28.

• Kovács Zs., Magyar I., Kohlrusz G., Kovács J., Rédey Á.:

• Fazekas B., Pitás V., Kneifel F., Virányi I.: Két iszapkörös

Examination of condition of small streams and results

szennyvíztisztító üzemeltetési tapasztalatai Gyulán, So-

displaying in environmental information system, Exposure

proni Nemzetközi Konferencia, 2008. június 4-5, Sopron

and Risk Assessment of Chemical Pollution Contempo-

• Fazekas B., Szentgyörgyi E., Thury P., Pásztor I., Kárpáti

rary Methodology (NATO-Advanced Study Institute) 1-10

Á.: The future possibilities in the nitrogen removal from wastewater streams, 2nd EUCHEMS Chemistry Congress, 2008. szept. 16-20., Torino • Golubeva I., Horváth E., Somogyi V.: Introducing the University of Pannonia and its research program on environ-

July 2008, Sofia-Borovetz, Bulgaria • Kovács Zs., Magyar I., Kohlrusz G., Kovács J., Rédey Á.: Kisvízfolyások vizsgálata és az eredmények megjelenítése környezeti információs rendszerben, ÖKORET Konferencia, Veszprém, 2008. szeptember 25.

mental protection - Research in Wastewater Treatment at

• Kovács Zs., Magyar I., Kohlrusz G., Kovács J., Rédey Á.:

the University of Pannonia; Seminar on environmental

Using an Environmental Information System to present

107

the states of the streamlets for the residents, Environ-

mációs rendszerekben történõ megjelenítése, értékelése,

mental and Geological Science and Engineering, Malta,

ÖKORET konferencia, Veszprém, 2008. szeptember 25.

11th-13th September 2008

• Magyar I., Speiser F., Bui P., Magyar L.: Role of environ-

• Kovács Zs., Magyar I., Kohlrusz G., Speiser F., Jamniczky

mental monitoring, modelling and GIS in the assessment

R., Domokos E. és Rédey Á.: Evaluating surface water by

information, Environmental and Geological Science and

physico-chemical parameters in environmental information system, Tudomány Hete a Dunaújvárosi Fõiskolán, 2007. november 12-16, Dunaújváros, • Kovács Zs., Magyar I., Kohlrusz G., Speiser F., Jamniczky R., Domokos E. és Rédey Á.: Kistérségek felszíni vízfolyásainak környezeti információs rendszer alapú feldolgozása,

I.

Országos

Környezetgazdaságtani

Ph.D-konferencia, 2007. november 27, Budapest • Kovács Zs.: Felszíni vízfolyások fizikai-kémiai paramétereinek feldolgozása környezeti információs rendszerben, elõadás, VárExpo környezetvédelmi tudományos konferencia, 2008. június 6., Várpalota • Kovács Zs.: Trios szondák felépítése, alkalmazása helyszíni

Engineering, Malta, 11th-13th September 2008 • Magyar I., Speiser F., Lázár J., Bui P.: A környezeti monitoring, modellezés és térinformatika szerepe a környezet állapotának felmérésében, Mûszaki Kémiai Napok’08, Veszprém 2008. április 22-24, • Máté B., Kávási N., Mesterházy D., Somlai J., Kovács T., Constantin C., Horváth Z.: Romániai forrás- és bányavizek rádium- és radonkoncentrációjának vizsgálata. XVII. Környezeti ártalmak és a légzõrendszer. Hévíz, 2007.10. 1718. • Pásztor I., Thury P., Pula J.: COD fractions of municipal wastewater, Soproni Nemzetközi Konferencia 2008. június 4-5, Sopron

mérések, Aqua-Terra szakmai nap [Szabványos módsze-

• Pásztor I., Thury P., Pulai J.: Unique n-removal in the was-

rek alkalmazása on-line vízminõség-ellenõrzésben. Legú-

tewater treatment, Soproni Nemzetközi Konferencia

jabb laboratóriumi és on-line, in-line mûszerek az ivóvíz

2008. június 4-5, Sopron

valamint a kommunális és ipari szennyvíztisztítási tech-

• Pitás V., Fazekas B., Kárpáti Á.: Természetes eredetû ada-

nológia ellenõrzéshez] Balatonalmádi, 2008. május 14-

lékanyagok alkalmazási lehetõségei a szennyvíztisztításban,

15.

Soproni Nemzetközi Konferencia 2008. június 4–5, Sopron

• Lõrincz, S., Timár, I.: DFMA/GFD/FMEA alapú Eco-Design

• Pitás V., Fazekas B., Thury P.: Examination of the use of

Laboratórium létrehozása a Pannon Egyetemen. Gépter-

support materials of natural origin, Exposure and Risk As-

vezõk és Termékfejlesztõk, XXIII. Országos Szemináriuma

sessment of Chemical Pollution-Contemporary Metho-

Miskolc, 2007. november 15-16.

dology (NATO-Advanced Study Institute) Sofia-Borovetz,

• Lõrincz, S.: Az Eco-Design tervezési módszerek alkalma-

Bulgaria, 1-10 July 2008

zásának lehetõségei az iparvállalatoknál (esettanulmány

• Pitás V., Fazekas B.: Zeolit és alginit alkalmazási lehetõsé-

ismertetése). ÖKORET konferencia, Veszprém, 2008.

gei a szennyvíztisztításban, XIV. Nemzetközi Környezet-

szeptember 25.

védelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia, Mezõtúr,

• Magyar I., Speiser F., Biu P., Jamniczky R., Kovács J., Ko-

2008. július 2-4.,

vács Zs.: Korszerû környezeti monitoring és mérõrend-

• Pitás V., Thury P., Fazekas B.: Koncentrált lakossági

szerek eredményeinek, a lakosság tájékoztatását szolgáló

szennyvizek denitrifikációs problémái a kibocsátási ha-

információs rendszerekben történõ megjelenítése, érté-

tárértékek teljesítésében, Soproni Nemzetközi Konferen-

kelése, VárExpo környezetvédelmi tudományos konfe-

cia, 2008. június 4-5, Sopron

rencia, 2008. június 6., Várpalota

• Rédey Á., Kovács Zs., Cserny A.: Novel analysis of the

• Magyar I., Speiser F., Bui P., Jamniczky R., Kovács J., Kovács

physico-chemical parameters of the Hungarian Stream-

Zs.: Korszerû környezeti monitoring- és mérõrendszerek

lets, 2nd EUChems Chemistry Congress, Torino, 16–20

eredményeinek a lakosság tájékoztatását szolgáló infor-

September 2008.

108

• Sas Z., Dombovári P., Jobbágy V., Somlai J., Kovács T.: Ba-

• Szabó P., Jobbágy V., Somlai J., Szeiler G., Vigh T., Kovács

laton-felvidéki forrásvizek U-238, Po-210 és Pb-210 kon-

T.: Mangános agyag, vörösiszap építõipari felhasználha-

centrációja, és a fogyasztásból származó sugárterhelés

tósága radiológiai szempontból, Földkérgi Radioizotópok

becslése, Földkérgi Radioizotópok a környezetünkben,

a környezetünkben, Veszprém, 2008.05.14.

Veszprém, 2008.05.14.

• Szabó T., Somlai J., Kovács T.: Nikotin, kátrány, szénmo-

• Sas Z., Jobbágy V., Somlai J., Kovács T.: Az Almásfüzitõi

noxid, radioaktivitás eltérõ szinten a cigarettákban. XVII.

Timföldgyár vörösiszap tározóinak radiológiai vizsgálata,

Környezeti ártalmak és a légzõrendszer. Hévíz, 2007.10.

vörösiszap építõipari felhasználásának kockázata. XVII.

17-18.

Környezeti ártalmak és a légzõrendszer. Hévíz, 2007.10. 17-18.

és révfülöpi szennyvíztelepen, Soproni Nemzetközi Kon-

• Somlai J., Kovács T., Várhegyi A.: Földkérgi radioizotópok, mint egészséget, szépséget fokozó anyagok?, Földkérgi Radioizotópok

• Szentgyörgyi E., Thury P.: Téli nitrifikáció a balatonfüredi

a

környezetünkben,

Veszprém,

2008.05.14

ferencia 2008. június 4-5, Sopron • Timar A., Cosma C., Vasile B., Begy R., Jobbágy V., Szeiler G., Barbos D., Fulea D.: Estimation of radionuclide concentration, a comparison of three methods for the

• Somlai J., Kovács T., Várhegyi A.: Természetes eredetû io-

annual dose determination in luminescence dating, Föld-

nizáló sugárzások a környezetünkben. XVII. Környezeti

kérgi Radioizotópok a környezetünkben, Veszprém,

ártalmak és a légzõrendszer. Hévíz, 2007.10. 17-18.

2008.05.14.

• Somlai J., Kovács T.: Radioaktivitás, sugárzások, dózis fogalmak, egészségügyi hatások áttekintése a könnyebb tájékozódás érdekében. XVII. Környezeti ártalmak és a légzõrendszer. Hévíz, 2007. október. 17-18.

• Tímár I.: A DFMA módszer ipari alkalmazása. ÖKORET konferencia, Veszprém 2008. szeptember 25. • Tokonami S., Kovacs T., Sugino M., Kavasi N., Takahashi H., Kobayashi Y., Sorimachi A., Ishikawa T., Yoshinaga S.:

• Somogyi V., Domokos E., Rédey Á.: Szakértõi rendszer al-

Influence of environmental thoron on radon measure-

kalmazása a szennyvíztisztításban; Országos Környezet-

ments and related issues 8th International Symposium on

védelmi Konferencia, Siófok, 2008. szeptember 16-18.

the Natural Radiation Environment (NRE VIII), Buzios, Rio

• Somogyi V., Domokos E., Rédey Á.: Szennyvíztisztítók le-

de Janeiro, Brazil, 7-12 October, 2007

vegõztetés alapú szabályozás optimalizációs algoritmu-

• Tóth A., Kovács T., Szeiler G., Szeglet P.: Nyugat-Dunán-

sai. Mûszaki Kémiai Napok ’08, Veszprém, 2008. április

túli kalapos gombák Po-210 koncentrációja, Földkérgi Ra-

22-24.

dioizotópok a környezetünkben, Veszprém, 2008.05.14.

• Somogyi V., Domokos E.: Kistérségi szennyvíztisztító rend-

• Várhegyi A., Gorjánácz Z., Somlai J., Kovács T.: A radio-

szerek összehasonlító elemzése VárExpo környezetvédelmi

aktív környezetszennyezõ hatás elemzése az uránzagy tá-

tudományos konferencia, 2008. június 6. Várpalota

rozók rekultivációs munkáinak végéhez közeledve. XVII.

• Somogyi V., Fazekas B., Domokos E., Rédey Á.: Model development for determining processes of reject water

Környezeti ártalmak és a légzõrendszer. Hévíz, 2007.10. 17-18.

treatment in moving bed bioreactor; 2nd International

• Várhegyi A., Gorjánácz Z., Somlai J.: Dozimetriai mérések

Conference on Waste Management, Water Pollution, Air

tapasztalatai a mecseki uránbánya rekultivációja során,

Pollution, Indoor Climate (WWAI’08), Korfu, Görögor-

Földkérgi Radioizotópok a környezetünkben, Veszprém,

szág, 2008. október 26-28.

2008.05.14.

• Somogyi V., Gurka T., Domokos E., Rédey Á.: Developing a Wastewater Treatment Plant Simulator Using OPC. A Magyar Tudomány Hete 2008, Dunaújváros, 2008. november 10–14.

109

Publikációk • Cserny A., Kovács Zs., Domokos E. Rédey Á.: Environmental information system for visualizing environmental

tisztításának fejlesztése, újabb módszerei, problémái, 2008, Vízmû Panoráma 1 pp. 2-6

impact assessment information; Environmental Science &

• Horák P., Timár I., Horváth P., Lisztes I.: Enviroment fri-

Pollution Research Volume 16 Number 1 2009 pp. 36-41

endly DFMA/QFD/FMEA laboratory on the University of

• Cserny A., Rédey Á., Domokos E.: The software Parme-

Pannonia. Annals of the University of Oradea. Fascicle of

nides EIDOS in environmental education, 2008, 18th In-

Management and Technological Engineering. CD-ROM

ternational

Edition, Volume VII (XVII), 2008, pp. 1474-1479. ISSN

Congress

of

Chemical

and

Process

Engineering, CHISA 2008:CD kiadvány pp. 1113-1114

1583-0691.

• Cserny A., Utasi A., Domokos E.: Using a decision sup-

• Horváth E., Szeiler G., Máté B., Jobbágy V., Somlai J., Ko-

port software in planning a waste management system in

vács T.: Balaton-felvidéki forrásvizek összes alfa-béta és

Hungary, 2008, Proceedings of the 1st WSEAS Internati-

Ra-226 koncentrációja, és a fogyasztásból származó su-

onal Conference on Environmental and Geological Sci-

gárterhelés becslése, Földkérgi Radioizotópok a környe-

ence and Engineering pp. 207-211

zetünkben, Veszprém, 2008. ISBN 978-963-9696-48-8

• Cserny A., Utasi A., Domokos E.: Using a decision sup-

• Kárpáti Á,: A szennyvíztisztítás fejlesztése, újabb mód-

port software in the course of the planning of a waste

szerei és problémái, 2008, Mérnök Újság XV(1) pp. 14-18

management system in Hungary, Exposure and Risk As-

• Kávási N., Németh Cs., Kovács T., Tokonami S., Jobbágy

sessment of Chemical Pollution-Contemporary Metho-

V., Várhegyi A., Gorjánácz Z., Vígh T., Somlai J.: Radon

dology (NATO-Advanced Study Institute) Sofia-Borovetz,

and thoron parallel measurements in Hungary Radiation

Bulgaria, (megjelenés folyamatban)

Protection Dosimetry, 2007. Volume 123, pp.250–253

• Cserny A., Utasi A., Rédey Á., Domokos E.: Computer-

• Kiss I.: The use of biomarkers in the toxicological risk as-

aided visualization of the environmental impacts of mo-

sessment. Exposure and Risk Assessment of Chemical Pol-

torways, Tudomány Hete a Dunaújvárosi Fõiskolán 2007,

lution Contemporary Methodology (NATO-Advanced

pp. 169-176

Study Institute) 1-10 July 2008, Sofia-Borovetz, Bulgaria,

• Cserny A., Utasi A., Rédey Á., Domokos E.: Környezeti

(megjelenés folyamatban)

állapotértékelés eredményeinek számítógépes megjele-

• Kovács T., Nagy K., Somlai J. Szeiler G.: 210Po and 210Pb

nítése, I. Országos Környezetgazdaságtani Ph.D. konfe-

concentration of cigarettes traded in hungary and their

rencia, 2007, Budapest CD kiadvány

estimated dose contribution due to smoking Radiation

• Domokos E., Somogyi V., Utasi A., Rédey Á.: Optimizing calculation of modelling wastewater treatment systems, Proceedings of 2nd International Conference on Waste Management, Water Pollution, Air Pollution, Indoor Climate (WWAI’08), pp. 15-18

Measurements, 2007. 42, 1737–1741 • Kovács T., Somlai J. (szerk.): Földkérgi Radioizotópok a környezetünkben, 2008. ISBN 978-963-9696-48-8 • Kovács Zs., Magyar I., Kohlrusz G., Domokos E., Rédey Á.: Evaluating surface water according to physico-che-

• Fazekas B., Pitás V., Kneifel F., Virányi I.: Két iszapkörös

mical parameters in environmental information system

szennyvíztisztító üzemeltetési tapasztalatai Gyulán, So-

for residents, 18th International Congress of Chemical

proni Nemzetközi Konferencia Kiadvány pp. 58-64

and Process Engineering, Prague, CD kiadvány pp. 1109-

• Fazekas B., Thury P., Kárpáti Á.: A vízbõl történõ ammónium eltávolítás múltja, jelene és távlatai, 2008, MASZESZ hírcsatorna január-február pp. 3-9 • Fazekas B., Thury P., Kárpáti Á.: Lakossági szennyvizek

110

1110 • Kovács Zs., Magyar I., Kohlrusz G., Kovács J., Rédey Á.: Examination of condition of small streams and results displaying in environmental information system, Exposure

and Risk Assessment of Chemical Pollution Contemporary Methodology (NATO-Advanced Study Institute), Sofia-Borovetz, Bulgaria (megjelenés folyamatban)

• Magyar I., Speiser F.: Városi monitoring a Pannon Egyetemrõl, Térinformatika 2007/1 pp. 19-20 • Máté B., Kávási N., Mesterházy D., Somlai J., Kovács T.,

• Kovács Zs., Magyar I., Kohlrusz G., Kovács J., Rédey Á.:

Cosma C., Horváth Z.: Romániai forrás- és bányavizek rá-

Using an Environmental Information System to present

dium- és radonkoncentrációjának vizsgálata. XVII. Kör-

the states of the streamlets for the residents, Proceedings

nyezeti ártalmak és a légzõrendszer kiadványa, Hévíz,

of the 1st WSEAS International Conference on Environ-

2007. december, ISBN: 978-963-87327-1-2

mental and Geological Science and Engineering, 2008, pp. 98-103

• Nagy S.: Gépészek birodalma. Egyetemünk, LII. évfolyam, 2008. 5. szám, pp. 13.

• Kovács Zs., Magyar I., Kohlrusz G., Speiser F., Jamniczky

• Pásztor I., Thury P., Pula J.: COD fractions of municipal

R., Domokos E. és Rédey Á.: Evaluating surface water by

wastewater, Soproni Nemzetközi Konferencia Kiadvány

physico-chemical parameters in environmental informa-

pp. 108-116

tion system, Tudomány Hete a Dunaújvárosi Fõiskolán, 2007, pp. 209-216 • Kovács Zs., Magyar I., Kohlrusz G., Speiser F., Jamniczky

• Pásztor I., Thury P., Pulai J.: Unique n-removal in the wastewater treatment, Soproni Nemzetközi Konferencia Kiadvány pp. 100-108

R., Domokos E. és Rédey Á.: Kistérségek felszíni vízfolyá-

• Pitás V., Fazekas B., Kárpáti Á.: Természetes eredetû ada-

sainak környezeti információs rendszer alapú feldolgozása,

lékanyagok alkalmazási lehetõségei a szennyvíztisztítás-

I. Országos Környezetgazdaságtani Ph.D-konferencia,

ban, Soproni Nemzetközi Konferencia Kiadvány pp.

2007., Budapest, CD kiadvány

86-91

• Lisztes I.: L-profilú bordákkal merevített bunker optimális

• Pitás V., Thury P., Fazekas B.: Koncentrált lakossági

méretezése genetikus algoritmussal. Mûszaki Szemle,

szennyvizek denitrifikációs problémái a kibocsátási ha-

43(2008), pp. 242-245. ISSN 1454-0746, Kolozsvár.

tárértékek teljesítésében, Soproni Nemzetközi Konferen-

• Lisztes I.: Optimization of a wedge-shaped hopper stiffe-

cia Kiadvány pp. 13-20

ned with L-section ribs using genetic algorithms. Annals

• Sas Z., Dombovári P., Jobbágy V., Somlai J., Kovács T.: Ba-

of the University of Oradea. Fascicle of Management and

laton-felvidéki forrásvizek U-238, Po-210 és Pb-210 kon-

Technological Engineering. CD-ROM Edition, Volume VII

centrációja, és a fogyasztásból származó sugárterhelés

(XVII), 2008, pp. 384-389. ISSN 1583-0691.

becslése, Földkérgi Radioizotópok a környezetünkben,

• Lõrincz S., Timár I., Horváth P., Lisztes I.: DFMA/QFD/FMEA

Veszprém, 2008. ISBN 978-963-9696-48-8

alapú környezetközpontú tervezõ laboratórium a Pannon

• Sas Z., Jobbágy V., Somlai J., Kovács T: Az Almásfüzitõi

Egyetemen. Mûszaki Szemle, 43(2008), pp. 246-249.

Timföldgyár vörösiszap tározóinak radiológiai vizsgálata,

ISSN 1454-0746, Kolozsvár.

vörösiszap építõipari felhasználásának kockázata. XVII.

• Magyar I., Speiser F. Bui P. Magyar L.: Role of environmental monitoring, modelling and GIS in the assessment

Környezeti ártalmak és a légzõrendszer kiadványa, Hévíz, 2007. december, ISBN: 978-963-87327-1-2

information, Proceedings of the 1st WSEAS International

• Somlai J., Jobbágy V., Kanyár B., Kovács J., Egyházy T.,

Conference on Environmental and Geological Science

Tarján S., Kovács T.: Radiological aspects of the usability

and Engineering, Malta, 11th-13th September 2008, pp

of red mud as building material additive Journal of Ha-

212-216

zardous Materials, 2008. 150, 541 – 545

• Magyar I., Speiser F., Lázár J., Bui P.: A környezeti moni-

• Somlai J., Kovács T., Várhegyi A.: Földkérgi radioizotópok,

toring, modellezés és térinformatika szerepe a környezet

mint egészséget, szépséget fokozó anyagok? , Földkérgi

állapotának felmérésében, Mûszaki Kémiai Napok, ’08,

Radioizotópok a környezetünkben, Veszprém, 2008. ISBN

Veszprém 2008. április 22-24, pp. 340-341

978-963-9696-48-8

111

• Somlai J., Kovács T., Várhegyi A.: Természetes eredetû io-

• Szabó T., Somlai J., Kovács T.: Nikotin, kátrány, szénmo-

nizáló sugárzások a környezetünkben. XVII. Környezeti

noxid, radioaktivitás eltérõ szinten a cigarettákban. XVII.

ártalmak és a légzõrendszer kiadványa, Hévíz, 2007. dec-

Környezeti ártalmak és a légzõrendszer kiadványa, Hévíz,

ember, ISBN: 978-963-87327-1-2

2007. december, ISBN: 978-963-87327-1-2

• Somlai J., Kovács T.: Radioaktivitás, sugárzások, dózis fo-

• Szentgyörgyi E., Thury P.: Téli nitrifikáció a balatonfüredi

galmak, egészségügyi hatások áttekintése a könnyebb

és révfülöpi szennyvíztelepen, 2008, Soproni Nemzetközi

tájékozódás érdekében. XVII. Környezeti ártalmak és a

Konferencia Kiadvány pp. 21-29

légzõrendszer kiadványa, Hévíz, 2007.december, ISBN: 978-963-87327-1-2

• Timar A., Cosma C., Vasile B., Begy R., Jobbágy V., Szeiler G., Barbos D., Fulea D.: Estimation of radionuclide

• Somlai J., Somlai K., Jobbágy V., Kovács J., Németh Cs.,

concentration, a comparison of three methods for the

Kovács T.: Connection between radon emanation and

annual dose determination in luminescence dating, Föld-

some structural properties of coal-slag as building mate-

kérgi Radioizotópok a környezetünkben, Veszprém,

rial Radiation Measurements, 2008.43, 72-76

2008. ISBN 978-963-9696-48-8

• Somlai J.: Esetek, sugárbalesetek, 2008. ISBN 978-96306-4366-5 • Somogyi V., Domokos E., Rédey Á.: Optimizaton Algorithms for Aeration Based Control of Wastewater Treatment Plants, Hungarian Journal of Industrial Chemistry (megjelenés alatt) • Somogyi V., Domokos E., Rédey Á.: Szakértõi rendszer alkalmazása a szennyvíztisztításban, 2008, Országos Környezetvédelmi Konferencia – Siófok pp. 7-13

• Tóth A., Kovács T., Szeiler G., Szeglet P.: Nyugat-Dunántúli kalapos gombák Po-210 koncentrációja, Földkérgi Radioizotópok a környezetünkben, Veszprém, 2008. ISBN 978-963-9696-48-8 • Varga B., Timár I., Horváth P.: Az üvegampullák nyakának kikönnyítése lézersugaras jelöléssel. Mûszaki Szemle, 43(2008), pp. 388-39., ISSN 1454-0746, Kolozsvár. • Várhegyi A., Gorjánácz Z., Somlai J., Kovács T.: A radioaktív környezetszennyezõ hatás elemzése az uránzagy tá-

• Somogyi V., Fazekas B., Domokos E., Rédey Á.: Mathe-

rozók rekultivációs munkáinak végéhez közeledve. XVII.

matical modelling of processes of reject water treatment

Környezeti ártalmak és a légzõrendszer kiadványa, Hévíz,

in moving bed bioreactor, 2008, WSEAS TRANSACTIONS

2007. december, ISBN: 978-963-87327-1-2

on SYSTEMS:7(11) pp. 1248-1257

• Várhegyi A., Gorjánácz Z., Somlai J.: Dozimetriai mérések

• Somogyi V., Fazekas B., Domokos E., Rédey Á.: Modell

tapasztalatai a mecseki uránbánya rekultivációja során,

development for determining processes of reject water

Földkérgi Radioizotópok a környezetünkben, Veszprém,

treatment in moving bed bioreactor, 2008, Proceedings

2008. ISBN 978-963-9696-48-8

of 2nd International Conference on Waste Management,

• Verdes S.: Energetika és részecsketechnológia. Mûszaki

Water Pollution, Air Pollution, Indoor Climate (WWAI’08)

Szemle, 43(2008), pp. 399-402. ISSN 1454-0746, Ko-

pp. 19-24

lozsvár.

• Somogyi V., Fazekas B., Domokos E., Rédey Á.: Szennyvíztisztítók levegõztetés alapú szabályozás optimalizációs algoritmusai, 2008:, Mûszaki Kémiai Napok ’08 (ISBN978-963-9696-36-5) pp. 342-349 • Szabó P., Jobbágy V., Somlai J., Szeiler G., Vigh T., Kovács T.: Mangános agyag, vörösiszap építõipari felhasználhatósága radiológiai szempontból, Földkérgi Radioizotópok a környezetünkben, Veszprém, 2008. ISBN 978-9639696-48-8

112

Megjelenések, médiaszereplések •http://www.presztízs.com/index.php?cont=cikk&cikk=283

•http://www.naplo-online.hu/gazdasag/20080930_oko-

•http://www.eduline.hu/hirek/20080926_okoret_szak-

ret_az_egyetemen

mai_munka.aspx

•http://www.hirkereso.hu/archivum/2008/09/26/egyeb.html

•http://www.eduport.hu/cikk.php?id=&PHPSESSID=e

•http://www.digitalcity.hu/digitalcity/news/allNews.jsp?do

2054767970cf77d97b1a3bb610a11eb

m=AAAABIVV&prt=AAAALJJW&fmn=AAAALOFE&m

•http://www.hirtv.hu/kultura/oktatas/?article_hid=236376

en=AAAALOES&hir=AAABEPIL

•http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=66&hir_id=9793

•http://www.veszprem.hu/HA rekaktualitA!sok/HA -

•http://www.mtesz.hu/07menu/075veszprem2809-

rhA!ttACrarchAvum/GazdasA!gihA-

/kved_konf280916-18_program..pdf

rek20080709hA3/tabid/1019/Default.aspx

•www.innoreg.hu/ptPortal/simple.php?mod=Reposi-

•http://nyugatdunantuli-regio.helyilapok.hu/digitalcity/en-

tory&action=downloadFile&nodeID=79680

tity/entityNews.jsp?dom=AAAALZHH&prt=AA-

•http://www.indexveszprem.hu/index.php?option=com_co

AAWYQV&egd=AAAALZTR&efm=AAAAOBUC&hir=AAAB

ntent&view=article&id=150:oekoret-a-pannon-egyetemen

EPIL

&catid=91:kornyezetvedelem&Itemid=553

•http://ahirek.hu/archivum/2004-11-15/2008-10-

•http://www.helyilapok.hu/digitalcity/news/domain-

24/1/10220/62.html

News.jsp?dom=AAAAMSCV&prt=AAAAWYQV&fmn=AA-

•http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egy-

AAWYVU&men=AAAALZKF&hir=AAABEPIL

cikk&HirID=17133

•http://www.eduport.hu/cikk.php?id=19778&PHPSES-

•www.europeanspinoff.com/2008oktober/presenters.html

SID=2d3a60d027897c1a09

•http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egy-

•http://www.papainapilap.hu/?id=10666

cikk&HirID=19482

•http://www.indexfejer.hu/index.php?option=com_con-

•http://vehir.hu/helyi_hirek/2008-07-

tent&view=article&id=150:oekoret-a-pannon-

07/sikeres+tanevet+zart+a+pannon+egyetem.html

egyetemen&catid=91:kornyezetvedelem&Itemid=553

•http://www.doksi.hu/news.php?order=DisplayPrin-

•http://etv.vein.hu/news.php?item.335

table&id=565

•http://www.eduport.hu/cikk.php?id=19778

•http://www.erikanet.hu/moduls/onallo/cikk_nyomtat-

•http://kerekasztal.blogspot.com/2008/06/krnyezetvde-

hato.php?cikk_id=16975

lemrl-vrpalotn.html

•http://www.educafe.hu/index.php?cikk=9693

•http://etv.uni-pannon.hu/news.php?extend.335

•http://www.hirfal.hu/f.php?cmd=go&msgid=1797939

Szakmai rendezvények – „I. Földkérgi radioizotópok a környezetünkben” 2008. május 14., Veszprém – „EcoDesign Seminar“ 2008. Szeptember 22-23, Veszprém – „ÖKORET konferencia“ 2008. szeptember 25. Pannon Egyetem, Veszprém – 13. VárExpo, 2008. június 6-8, Várpalota

113

Erõforrások idõráfordítása Menedzsment Név

Beosztás

Szervezet

Dr. Rédey Ákos

rektor

PE

Dr. Friedler Ferenc

igazgató

Koordinátor

Dr. Marton Gyula

programigazgató

KT, TT

Dr. Réti Tamás

stratégiai igazgató

KT

Hencz László

Albacomp

KT, TT

Dr. Lõrincz Sándor

K+F Központ

KT, TT

Regõs István

Videoton

KT, TT

Balogh Sándor

operatív vezetõ

KT, TT

Dr. Kurdi Róbert

RET irodavezetõ

RET iroda

Meghatározó Kutatók

Név

Beosztás

Munka terv

Munkaidõ ráfordítás (nap)

Dr. Kovács József

projektvezetõ

V/PV

82

Dr. Kiss István

egyetemi docens

V/K

24

Dr. Somlai János

egyetemi docens

V/K

82

Kovács Zsófia

PhD hallgató

V/PhD

260

Magyar Imre

tudományos segédmunkatárs

V/K

110

Nasser Heider

PhD hallgató

V/PhD

20

Vágvölgyi Veronika

PhD hallgató

V/PhD

20

Bui Pál

technikus

V/T

200

Dr. Domokos Endre

projektvezetõ

VI/PV

190

Fejes Lászlóné Utasi Anett

egyetemi tanársegéd

VI/K

40

Dr. Yuzhakova Tatiana

egyetemi tanársegéd

VI/K

110

Fazekas Bence

PhD hallgató

VI/PhD

30

Cserny Angelika

PhD hallgató

VI/PhD

210

Somogyi Viola

PhD hallgató

VI/PhD

260

Szentgyörgyi Eszter

PhD hallgató

VI/PhD

30

Thury Péter

PhD hallgató

VI/PhD

55

Hegedûs Miklós

hallgató

VI/T

20

Szõcs Gyula

tanszéki technikus

VI/T

50

114

Név

Beosztás

Munka terv

Munkaidõ ráfordítás (nap)

Dr. Tímár Imre

projektvezetõ

VII/PV

101

Lisztes István

egyetemi adjunktus

VII/K

59

Borbély Tibor

egyetemi adjunktus

VII/K

55

Dr. Horváth Pál

egyetemi docens

VII/K

55

Handa László

egyetemi tanársegéd

VII/K

65

Dr. Horák Péter

egyetemi docens

VII/K

24

Dr. Verdes Sándor

egyetemi docens

VII/K

25

Stumpfhauser Józsefné

mûszaki ügyintézõ

VII/A

112

Dr. Marton Gyula

projektvezetõ

VIII/PV

170

Tyukodiné Mikó Györgyi

pénzügyi koordinátor

VIII/A

210

Dr. Zsilák Zoltán

egyetemi adjunktus

VIII/K

42

Név

Cég

Munka terv

Munkaidõ ráfordítás (nap)

Kulcsár Sándor

Albacomp

V/K, VI/K

160

Daróczi Lõrinc

Albacomp

V/FP, VI/FP

110

Ipari partnerek vezetõ szakértõi

Molnár Tibor

Albacomp

V/K, VI/K

10

Radics Balázs

Albacomp

V/V, VI/V

160

Simon László

Albacomp

V/V, VI/V

52

Tóth András

Albacomp

V/V, VI/V

68

Tóth Gábor

Albacomp

V/V, VI/V

160

Kovács Tibor

Albacomp

V/V, VI/V

10

Dr. Dolgos Olga

Albacomp

V/V, VI/V

24

Dr. Lõrincz Sándor

K+F

VII/K

110

Szõke Ferenc

K+F

VII/K

100

Tomka Péter

K+F

VII/K

120

Cser Lajos

K+F

VII/K

140

Szûcs László

K+F

VII/K

185

László Balázs

K+F

VII/K

125

Regõs István

Videoton

VII/K

105

Kucsera Ferenc

Videoton

VII/K

250

Ulrich Józsefné

Videoton

VII/K

250

Bognár Attila

Videoton

VII/K

160

Szakmunkások

Videoton

VII/K

901

1 év = 264 nap. A rövidítések magyarázata a RÖVIDITÉSEK fejezetben található

115

Finanszírozás Költségtípus

Terv

Tény

Támogatás

Saját forrás

Összesen

Mûködési költségek

101 717

34 848

136 565

129 541

Személyi költségek

58 577

23 667

82 244

96 193

személyi juttatások

45 398

17 993

63 391

74 353

munkaadót terh.járulék

13 179

5 674

18 853

21 840

43 140

11 181

54 321

33 348

34 118

5 924

40 042

15 807

Dologi kiadások külsõ megbízások

9 022

5 257

14 279

17 541

Felhalmozási kiadások

74 913

14 977

89 890

85 067

K+F tárgyi eszköz besz.

65 213

14 977

80 190

76 862

K+F immateriális javak besz.

9 300

0

9 300

8 205

400

0

400

0

0

0

0

1 768

176 630

49 825

226 455

214 608

egyéb dologi kiadások

Beruházás, felújítás Mûködésibõl általános költség Összesen

adatok eFt-ban

116

117

Jegyzetek

118

Jegyzetek

119