TARTALOMJEGYZÉK a Bp. IX. Millenniumi Városközpont „HALLER KAPU” építészeti kialakítására kiírt ötletpályázathoz
a.
Írásos anyag: (3 példány) - tervezői nyilatkozat - építészeti műszaki leírás - beépítési, városrendezési javaslatok - építészeti kialakítás és alkalmazott szerkezetek - alkalmazott anyagok - közlekedés, kiszolgáló forgalom, parkolás - környezetalakítás, zöldfelületek, burkolatok, térvilágítás - telepíteni javasolt növények jegyzéke - gépészeti rendszerek általános ismertetése - elektromos rendszerek általános ismertetése - számítások: - bruttó szintterület számítás - parkolás - zöldfelület - tartószerkezeti műszaki leírás és ellenőrző számítások
b.
Tervlapok: 1. Komplex környezetrendezési terv („A” variáció) M=1:200 2. Komplex környezetrendezési terv („B” variáció) M=1:200 3. Beépítési, környezetalakítási és forgalmi tervjavaslat M=1:500 Látványtervek 4. Eltérő szintek alaprajza M=1:500 Látványtervek 5. Homlokzatok, metszetek M=1:500 Látványtervek
c.
Zárt boríték: - tervezők adatai - továbbtervezést vállaló nyilatkozat
TERVEZŐI NYILATKOZAT a Bp. IX./ Millenniumi Városközpont „HALLER KAPU” építészeti kialakítására kiírt ötletpályázathoz
A mellékelt tervdokumentáció kielégíti az egészséges és biztonságos állapotot előíró szakmai és biztonságtechnikai szabványok, műszaki irányelvek és eseti hatósági előírások követelményeit, ideértve a létesítmény telepítésére, tervezésére és üzemeltetésére
vonatkozó
-
tervezői
hatáskörbe
tartozó
-
munkavédelmi,
biztonságtechnikai, közegészségügyi és tűzvédelmi rendeleteket és előírásokat, betartva az alábbi rendeleteket: - 46/1997 (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési
tevékenységekkel
kapcsolatos
építésügyi
hatósági
engedélyezési
eljárásokról; - 45/1997 KTM rendelet az építészeti, műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről; - 1997. Magyar Közlöny 67-es számában megjelent 1997. évi LXXVIII. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről. A tervdokumentáció a 35/1996. /XII.29./ BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, az építmények tűzvédelméről szóló 2/2002 (I.23.) BM rendelet, valamint a 45/1997.XII.29./ KTM rendelet figyelembevételével készült. Budapest, 2003. 11. 17.
ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS a Bp. IX./ Millenniumi Városközpont „HALLER KAPU” építészeti kialakítására kiírt ötletpályázathoz
1. Beépítési, városrendezési javaslatok A kompozíció, különálló „pilonszerű” épületek rendezett halmaza. A Duna vonalára merőleges, illetve a merőlegestől minimálisan elforduló épülettestek, mint egy „kapusor” vezetnek a Duna partra, - ugyanakkor ritmust adnak a Duna parti Millenniumi Városközpont súlypontjának. A 7db épületet 30m magasságban egy szigorú, hosszirányú lemez fogja össze, - egy Dunával párhuzamos épületegyüttessé rendezve a keresztirányú épített pilonsort. A 10 emelet magasságban „lebegő” lemez, - tulajdonképpen egy „függőkert” -, ahol a terepszintből kimetszett felületet „felemeltük a házak fölé” és egy burjánzó zöld parkot hoztunk létre Pest fölött, gyönyörű kilátással Budára. A hosszirányú összefogás a tetőszinten kívül a földszinti kompozíció része is, hiszen a merőleges épületsort átszakítva egy részben díszburkolatos, részben zöld sétány és térsor áramlik át az épületeken, - egy térbeli képzőművészeti – építészeti kompozíció részeivé emelve azokat. Így, - a vizuálisan a Dunára merőleges, ám a város felé felnyíló pontonkénti épületelemek -, mégis egy egységes, nyugodt, áttört paravánként bezárják a Millenniumi Városközpont Duna parti térfalát. A vízparton végigfutó már részben megépített parksor és sétány is bezárulhat és folytonossá válhat a tervezett épületegyüttes előtt, - ugyanakkor hangsúlyozva a Haller utca fontos városrendezési tengelyét -, egy megemelt sétáló utat, „nyelvet” kiengednénk a Duna fölé is – beemelve a vízfelületet is a térrendezésbe, egyúttal e határozott tengellyel elválasztva a déli középületek sorát a Duna part északi lakóépületeitől. Az épületegyüttes parkolását a felszín alatt oldottuk meg, a Soroksári út szerviz útjáról megközelíthetően.
2. Építészeti kialakítás és az alkalmazott szerkezetek A pinceszint vízzáró vasbeton dobozán álló 7db vertikális, pillérvázas épület, amelyen 30m magasságban végigfut egy részben áttört, részben zöldtetős, részben burkolt vasbeton lemez.
a.)
A mélyépítés Egy – kettő, vagy háromszintes mélygarázs. A parkolószintek vízzáró vasbeton dobozának belső teherhordó szerkezete vasbeton pillérváz jellemzően kb. 6,0x5,0 fesztávokkal, vasbeton falas belső magokkal kombinálva. A pinceszinteken is megjelenő vertikális közlekedő terek vasbeton szerkezetű merevítő magok, amelyek előteres füstmentes lépcsőházakat, lifteket, valamint gépészeti tereket foglalnak magukba. A parkolószintek gépkocsi közlekedésére a kétirányú körforgalom a jellemző, kényelmes használatot téve lehetővé.
b.)
A földszinti terek Innen indul a 7db pillérvázas felépítmény. Az épületek keleti vége, - mint tömör pilon emelkedik a földszinttől a 30m magasan futó zárólemez fölé. Vertikális közlekedő magokat, valamint kiszolgáló helyiségcsoportokat foglal magába. Ezen oldal, zárt, tömör felületeivel fordul a Soroksári út zajos forgalma felé -, mintegy védve a humánus Duna-parti oldal nyugodt sétányait ill. az épületek irodai tereit. A tömör épületszakaszhoz könnyed üvegfelületek csatlakoznak, felnyílva a Duna felé. Ezek a – nyugati oldalukon – ritmikusan előre-hátra lépdelő, megdöntött üveghomlokzatok hihetetlenül mozgalmas, dinamikus képet mutatnak Buda felől, - a Pesti sétányon gyaloglók szemszögéből pedig az átlátszó felületek egymás után sorolt síkjai okoznak megdöbbentő „átsejléseket”.
A földszinti sétány kettéosztja az épületegységeket, - a keleti, tömör oldalon az irodaházak bejárataival, előcsarnokaival -, míg a nyugati oldalon egy, vagy kétszintes üvegdoboz üzletekkel ill. kávézókkal, bárokkal. Az épületek közül kettő (a harmadik és az ötödik) felszalad a tetőszinti „függőkertre”, - a nagyközönség számára megközelíthetővé téve annak szolgáltatásait. Ezekben a pilonokban két darab lift csak a tetőszinten és a földszinten nyílik fel (így nem keveredik a közönségforgalom az irodai dolgozókkal). A földszinti sétány tulajdonképpen az épület lábai között kialakított terek sora, - amelyben keményfa-burkolatos, nyersbeton-felületű, zöldtetős ill. vízfelületek különböző magasságokon megjelenő síkjainak tervezett szövete -, amely a Haller utca tengelyében egy határozott gesztussal kifut egészen a Duna vízfelülete fölé. c.) Általános épületszintek A keleti, zárt vasbetonmagokhoz kapcsolódó pillérvázas, üveghomlokzatú irodai terek, amelyek a déli oldalon végigfutó, konzolos szerkezetű, üvegezett oldalfolyosóról nyílnak, nyílhatnak fel. Az üvegszerkezetek mindhárom üveghomlokzaton a pillérváz elé kerülnek, folytonos üvegfelületet adva, - az északi és a déli homlokzaton függőleges -, míg a Duna parti rövid oldalakon kifelé dőlő síkban. A párosan elhelyezett épületek általános szintjeinek oldalfolyosói, - megkomponált térbeli helyeken -, hidakkal kapcsolódnak egymáshoz, - egyrészt menekülési útvonalat jelentve a másik épület füstmentes lépcsőházához -, másrészt alulnézetben mozgalmas képet mutatva a föltekintőknek.
A
d.) Gépészeti ill. kiszolgáló szintek Általában az összefogó zárófödém alatti utolsó szint, de lehetőség van az épületen belül máshol is elhelyezni. Erre a szintre kerül egyegy épületegység központi gépészete, a kazánház, a szellőzőgépházak, stb. Miután egy-egy épület bruttó szintterülete 1800 és 3200m2 között van (alaprajzi elrendezéstől függően) – tehát nem lépi túl egy kis középület léptékét – ezért a gépészeti terek is meglehetősen visszafogott helyigényűek. két magasabb – a tetőszintet is kiszolgáló épületszárny, tetőkert alatti szintjén, a parkot kiszolgáló vendéglátó-ipari egység(ek) konyhaüzemét helyeznénk el, ételliftekkel összekötve a legfelső szint fogyasztó és kiszolgáló tereivel. (E konyhaüzem alaprajzilag nem fut ki a Duna parti homlokzat síkjáig. Az
üveghomlokzat előtt a 8. szint irodái dupla belmagasságúakká – galériázhatóvá válnak.)
e.)
Tetőszint – „függőkert”
A Soroksári út vonalát követő kb. 140m hosszú és 24m széles zöldtetős vasbeton lemez, amely összefogja a 7db épülettestet. Az épített pilonok tömör mezői a főútvonal felőli oldalon minden esetben a vasbeton lemez fölé emelkednek, míg a Dunai oldal üvegtestei a lemez alatt záródnak. A tetőszinten is funkcionáló, két magasabb épület egyrészt kiszolgálja a 30m magasságban lebegő tetőkertben sétálókat (kávézó, étterem, vizesblokkok, kiállítótermek stb.) – másrészt a függőleges közlekedőket foglalja magába, 30m-ként menekülési útvonalat biztosítva a közönségnek. A parkrendszer hosszirányú, burkolt, zöld, ill. víz- felületek összefüggő rendszere, amelyet meg-megszakít egy-egy födémáttörés, amely izgalmas átlátást enged a „lent” és a „fent” között, - még lebegőbbé téve a pontonként ill. pilonokkal megtámasztott lemezt Az épülettestek fölött visszahúzott kontúrral, vb. dobozok döfik át és támasztják alá pontonként a zárólemezt, - amelyekben mint épített dézsákba, nagy földtakarással előnevelt fákat is ültethetünk. A burkolt felületek hosszanti lemezei szinteltolással, különböző magasságokban futnak egymás mellett és kapcsolódnak a zöld flekkekhez, még mozgalmasabbá, dinamikusabbá téve a tetőszinti séta térélményét. A lemezek és pengefalak köztéri szobrok háttereiként és épített környezeteként is funkcionálhatnak. 4.
Alkalmazott anyagok
- Az épületek Soroksári út felőli tömör pilonjai hőszigetelt nyers vasbeton homlokzatburkolatot kapnak. A homlokzati üvegfalak porszórt fémszerkezetű, vagy fa lamellás betétekkel kombinált felületet alkotnak. - A földszinti sétánysor mozgalmas elhelyezési síkú és dőlésszögű lemezeinek burkolatai különböző fektetési irányú, szálirányú, színű keményfa palló - nyersbeton - zöldtető (különböző jellegű és színvilágú aljnövényzettel) - vízmedence
- A tetőszinti sétány burkolata a földszintivel megegyező, de födémáttörésekkel és fásszárú növényzettel kombinálva. - Az épületek közötti hidak – nyersbeton szerkezetűek 5. Közlekedés, kiszolgáló forgalom, parkolás a.) A terület belseje teljes egészében a gépkocsi forgalomtól elzárt, díszburkolatos sétány rendszer. A tervezési terület gépkocsi forgalma a Soroksári út szervizútjáról történik, - egyrészt színben, megkerülve az építési tömböt -, másrészt térszín alatt, a mélygarázsokban, amely garázsrendszer a szervizútról induló kétirányú gépkocsi-rámpákon keresztül megközelíthető, a tervezési terület két sarkán. b.) Az épületek gazdasági töltése szintén a pinceszintről történik, ahol az első pinceszint még kisteherautókkal is járható. A mélygarázsokból az árú lifteken keresztül jut a felépítmények meghatározott pontjaira. c.) A gépkocsi parkolás, - egy – parkoló igény szerint 1-, 2-, vagy max. 3-szintes, térszint alatti vízzáró vasbeton dobozban megoldható. A pillérvázas parkolószintek közlekedése kétirányú körforgalom, - a szintek közötti átjárást a mélygarázs súlypontjában kialakított íves rámpa szolgálja. 6. Környezetalakítás, növényzet, térburkolás, tereprendezés, térvilágítás
a.)
A terület gyalogos forgalma kétirányú. Egyrészt: Az épületlábak „kapuzatai” között átvezet a város felől a Dunapartra, - zöldszigeteket és vízmedencéket is érintve. E kelet-nyugati irányt hangsúlyozza egy, - a tervünkön javasolt „nyelv” amely rámpa-szerűen emelkedve a HÉV vonala fölött (vagy annak térszint alá süllyesztése esetén – egyszerűen a levegőbe emelkedve) átvezeti a gyalogos-forgalmat a Dunaparti sétány- és parkrendszerhez, illetve (az előírt hajózási űrszelvény fölött)
konzolosan kifut a Duna vize fölé, - döbbenetes látvánnyal megajándékozva a nézelődőt, - egyúttal maga is térbeli „Jellé” válik a Dunai látképben. Másik iránya a közlekedésnek az É-D-i tengely mentén halad, - az épített pilonok a földszinten és az első emeleten felnyílnak, megszakadnak, hogy a hosszanti sétánysornak maguk is sorolt kapuzatai lehessenek. b.) Növényzet, burkolás, tereprendezés
.
Földszint – tervezési terület A sétányrendszer területrendezése geometrikusan szövetszerű. Az egymás mellé helyezett „platók” más-más burkolatúak, a lemezek enyhe szögben el is mozdulnak egymástól, mozgalmassá téve a sétautat és a terület látványát. A burkolatok különböző fektetési irányú, felületkezelésű és szálméretű keményfa pallók, ill. nyersbeton felületek, - míg a zöld „mezők” különböző árnyalatú, alacsony növésű aljnövényzetet, ill. gyepesítést jelölnek. A területen javasolunk egy geometrikus alaprajzú, alacsony vízmagasságú köztéri vízmedencét is elhelyezni. Földszint – Duna-part A Duna-parti támfal megbontásával beengednénk a Duna vizét a parti sétány területére. A kialakuló pengefalak között lépcsősorok vezetnének a geometrikus vonalú, mesterséges öblök vízfelületeihez. A beforduló támfalak között hidak tennék folytonossá a gyalogos sétányt a beforduló vízfelszín fölött. „..és az egész Duna-parti kompozíciót átmetszi a folyóra merőleges, megemelt gyalogos tengely, amely kilátóként emelkedik a víz fölé..” Tetőszint – park és sétány Anyaghasználata azonos a földszinti sétányéval, - de vonalvezetésére az É-Di irányultság jellemző -, a burkolt flekkek keskeny lemezei különböző magasságokban futnak az egybefüggő zöld felület mellett, - felett, - ill. abba süllyesztve. Az alapvetően alacsony növényzetre, mint „szigetek” metszenek bele egyrészt a födémáttörése „negatív”, - másrészt a leeresztett, szintmagas „dobozok” földrétegébe telepített komoly facsoportok „pozitív” térképző elemei.
c.)
Térvilágítás Jellemzően a sejtelmes fényt adó alsó megvilágítási pontok és világítótestek dominálnak. A sétányfelületeket megvilágító rejtett lámpatesteket az „elmozduló” lemezek között, a támfalak oldalaiba ill. a járdába süllyesztve, vagy a növényzetben helyezzük el.
A pontszerűen megvilágítandó építészeti, szobrászati elemeket irányított fénnyel világítjuk meg, - a növényzetben elhelyezett reflektorokkal. Járdába süllyesztett világítótestek súrolt fényével világítanánk meg, - a földszintről döntött szögben emelkedő falsíkokat is. A parti sétány felületébe metsző beforduló Dunai vízfelszín alulról megvilágított, - így a magas támfalrendszer felületei vibráló, súrolt fényt kapnának. A tetőszinti „függőkert” világítása jellemzően azonos a földszinti sétányéval, a vendéglátó zónák környezetében hagyományos térvilágítással kombinálva. A vízszintes zárófödém oldalfalai a sarkok felől vízszintes, súrolt fénnyel megvilágítottak, - továbberősítve a hosszirányú lemez „lebegő hatását”. d.) Telepíteni javasolt növények jegyzéke 50 cm-nél sekélyebb talajba is ültethető növények Fák és cserjék Cotoneaster dammeri Cotoneaster dammerivar. radicans Daphne cneorum Helianthemum canum Iberis sempervirens Thymus serphyllum Santolina chamaecyparissus Hypericum calycinum Cotoneaster horizontalis Euonymus japonicus ‘Aureovariegatus’ Lavandula angustifolia Parthenocissus tricuspidata Potentilla fruticosa Salvia officinalis Juniperus communisvar. horizontalis Chaenomeles hibridek Berberis thunbergii ‘Atropurpurea Nana’ Caryopteris clandonensis Caryopteris incana Spirea bumalda ‘Anthony Waterer’ Évelők Aster dumosus Dianthus gratianopolitanus Festuca cinerea ssp. pallens Heuchera sanguinea Iris reticulata Primula Polyantha hibridek Veronica incana Galanthus nivalis
Hyacinthus orientalis Narcissus pseudonarcissus Narcissus poeticus Tulipa fosteriana Tulipa greigii Tulipa kaufmanniana Tulipa praestans Alyssum saxatile Arabis caucasica Aubrieta hibridek Campanula carpatica Campanula poscharskyana Cerastium tomentosum Euphorbia myrsinites Hypericum polyphyllum Iberis sempervirens Oenothera missouriensis Phlox subulata Saponaria ocymoides Veronica prostrata Satureja montana Globularia aphyllanthes Gypsophylla repens Iberis saxatile Minuartia laricifolia Onostachys spinosus Rosularia aisoon Prunella Walliana Sesleria sadleriana Veronica arvensis Potentilla arenaria Crocus vernus Dianthus plumarius Achillea millefolium Aster amellus
Chrysanthemum Koreanum hibridek Euphorbia epithymoides
Iris germanica hibridek Verbascum hibridek Centaurea pulcherima
1 m mély talajba ültethető növények Fák és cserjék Acer campestre Berberis thunbergii ‘Atropurpurea’ Betula pendula Cotinus coggygria Cotoneaster salicifoliavar. floccosa Euonymus japonicus Fraxinus ornus Jasminum nudiflorum Laburnum anagyroides Ligustrum ovalifolium Lonicera pileata Pinus mugo Pinus nigra Pinus sylvestris Prunus cerasifera ‘Atropurpurea’ Rhus hirta Thuja orientalis Taxus baccata Berberis julianae Pyracantha coccinea ‘Kasan’ Buddleia alternifolia Cotoneaster dielsienus Cotoneaster divaricatus Cytisus praecox Hibiscus syriacus Kolkwitzia amabilis Ribes sanguineum Spirea arguta Viburnum burkwoodii Viburnum carlcephalum Amelanchier laevis Amelanchier ovalis Corylus avellana Salix caprea Salix matsudana ‘Tortuosa’ Syringa vulgaris Tamarix pentandra Évelők Aquilegia vulgaris Coreopsis grandiflora
Coreopsis verticillata Gaillardia aristata Dahlia pinnata Rudbeckia speciosa
2-3 cm talajba ültethető növények Sedum acre Sedum album Sedum hispanicum Sedum spurium Sedum hybridum Sempervivum heterophyllum Sempervivum tectorum Sempervivum tectorum var. calcareum Sedum anacampseros Sedum kantschaticum Sedum kantschaticum var. variegatum Sedum spectabile Sedum sieboldii
TETŐRE ÜLTETHETŐ FÁK Virágos kőris – Fraxinus ornus Nyír – Betula pendula Kislevelű hárs – Tilia cordata Mezei juhar – Acer campestre Tatárjuhar – Acer tataricum Hegyi juhar – Acer pseudoplatanus Japán juhar – Acer palmatum Júdásfa – Cercis siliquastrum Gyertyán – Carpinus betulus Oszlopos gyertyán - Carpinus betulus ’Fastigiata’ Szivarfa – Catalpa bignonioides Díszcseresznye – Cerasus serrulata Feketefenyő - Pinus nigra Erdei fenyő – Pinus sylvestris Tiszafa – Taxus baccata 7. Épületgépészeti rendszerek általános ismertetése I.
Külső épületgépészet
a.)
Vízellátás A Soroksári útról biztosítható mind az ivó, mind a sprinkler, valamint a tüzivíz igény kielégítése. A belső tüzivíz és a sprinkler részére a pinceszintek valamelyikén (legalsón) víztároló létesül. Az ivóvíz hálózatra nyomásfokozó berendezést tervezünk.
b.)
Csatornázás Az épületsor három oldalán lévő egyesített rendszerű közcsatornára a szennyés csapadékvíz beköthető.
c.)
Gázellátás A Soroksári út felőli szervízúton lévő kisnyomású gázvezetékről a létesítmény gázigénye biztosítható.
d.) Hőellátás A Soroksári út felőli szerviz út alatt húzódó távfűtő vezetékről (hőfoklépcső 130/90oC) NA 125 méretű vezeték párokkal a hőellátás biztosítható. e.) Hűtés A Soroksári út felőli szerviz út alatt hűtési vezetékpár húzódik (hőfoklépcső 7-12oC), amelyről NA 250 méretű vezetékpárral a hűtési energia biztosítható. II.
Belső épületgépészet
a.)
Vízellátás - A használati melegvíz csatlakozás betáplálással, NA 100/40 pincei vízmérővel készül. A nyomás biztosításához nyomásfokozó berendezést tervezünk. - A technológiai vízellátás részére pinceszinti csatlakozás készül, központi elzáróval. - A használati melegvíz készítés 1-1 épületszárny részére központi jellegű, - a fűtési energiát a pinceszinti hőközpontba bejövő 130/90oC fűtővíz szolgáltatja. - A lágyvízkészítő készülék az első pinceszinten lesz elhelyezve. - Vegyszeradagolás – tápvíz, - gáztalanítás, - korrozióvédelem, - fűtő-hűtő berendezésekhez.
b.)
Csatornázás - Szennyvíz – a járdaszint feletti vizes berendezésekből a szennyvíz elvezetés gravitációs jellegű. A konyhai szennyvizek zsírfogókon keresztül jutnak az alapcsatornákba. A pinceszinti garázsok összegyűjtött szennyvizét iszap és olajfogón keresztül, átemelő szivattyú segítségével juttatjuk a szennyvíz csatornába. - Esővíz elvezetés – a lapostetőkről összegyűjtve, belső vízelvezetéssel a gépészeti aknákban vezetett ejtőcsöveken keresztül rácsatlakozva a pinceszinti csapadékvíz csatornára.
c.) Tüzivíz Nedves fali tűzcsapok szintenként a lépcsőházi magok mellett. d.) Sprinkler - Kimeríthetetlen vízforrás biztosítása – pinceszinti víztároló. - A tervezendő rendszer, nyomás alatt lévő nedves hálózat. Részei: - tüzivíz tároló - sprinkler központ - sprinkler hálózat e.)
Gázellátás Miután az épületek hőellátása távfűtéssel biztosítható, - gázellátás csak az esetleges főzőkonyhák készülékeihez szükséges. A pinceszinti gázbekötés mellett gázmérők kialakítása szükséges.
f.)
Hőellátás Pinceszinti hőközpontról biztosított. Külön hőcserélője lesz a használati melegvíz hálózatnak, a fan-coil hálózatnak és a radiátoros körnek, valamint a szellőző gépházaknak.
g.)
Hűtés Külső hűtővíz vezeték hálózatról mérés után hűtőközpont osztó-gyűjtőjére jut. Innen ágaznak le az egyes hűtési körök. Hűtendő terek: - irodák - közösségi terek - szellőzőgépházak - konyhaüzem - számítógép helyiségek stb.
h.)
Légtechnika Szellőzőgépházak létesülnek az I.-es pinceszinten és a kialakított gépészeti szinten. Szellőztetendők az irodai szintek és vizesblokkok, közösségi és kiállító terek, kávézók és éttermek, az előcsarnok, üzletek, konyhák, pinceszinti raktárak és gépészeti terek, valamint megoldandó a gépkocsi tároló és a füstmentes lépcsőházak hő- és füstelvezetése. i.) Épület felügyeleti rendszer – szükség szerint minden épületben kialakítható. 8. Épületvillamossági rendszerek általános ismertetése I. Erősáramú rendszerek A maximális villamosenergia igény várhatóan transzformátor állomás telepítésével elégíthető ki. Az épületek két irányból táplált 10kV-os csatlakozást kaphatnak. A normál hálózat kimaradása esetére tartalék hálózat szükséges (biztonsági világítás, irányfény, gyengeáramú biztonsági központok, sprinkler, garázsok hőés füstmentesítése stb.) Ezt egy további trafó, vagy diesel generátor szolgáltathatja.
a.)
Belső energia elosztás Mind a közép, - mind a kisfeszültségű hálózatok közötti átkapcsolás automatikusan történik a 10kV ill. 0,4kV kapcsoló berendezésekben. Az épület 0,4kV-os kapcsolótere a -1-es szinten a transzformátor közelében található. Valamennyi általános szinten két szintelosztót helyezünk el. b.) Világítási rendszerek - Kültéri – igény szerint - üzemi világítás – döntően álmennyezetbe süllyesztett kompakt fénycsöves lámpákkal. a garage világítása első fokozatban állandó üzemű, a második fokozat mozgás érzékelős. - biztonsági világítás (pl. lépcsőházak, közlekedők). - Biztonsági irányfény világítási rendszer – intelligens elektronikai előtétekkel szerelt 8W-os fénycsöves lámpákkal, központi akkumulátor egységgel. c.) Épületgépészeti villamos berendezések - Fűtés – külső energia forrásról - Mesterséges szellőzés - Felvonók és motoros kapuk – szállított
kapcsoló berendezésekkel. - Füst- és hőelvezető rendszerek – a főelosztó alap és tartalék betáplálású mezőjéből kapnak energiát. A rendszert a tűzjelző automatikusan elindítja. - Kettős biztosítású rendszerek – a sprinkler és a biztonsági felvonók. d.) Érintésvédelem TN-S rendszer. Nullázás a főelosztóban történik. Minden gépészeti térben EPH rendszert alakítunk ki. Az épület EPH központja a 0,4kV-os kapcsoló berendezésben lesz. e.) Villámvédelem Felfogói mestersége fémszerkezetek a tetőszinteken. A levezető és földelő rendszer kialakításakor az épület vertikális fémszerkezeteit használjuk fel. II. Gyengeáramú rendszerek - Tűzjelző rendszer – automatikus - Pánik riasztás - Behatolás jelző rendszer - Hangosítási rendszer - Videó – megfigyelő rendszer - Személyhívó rendszer - Beléptető rendszer - Parkoló rendszer - CO érzékelő rendszer - Strukturált hálózat - telefon
9. Számítások a.)
Pinceszintek területe szintenként: Három pinceszint összesen:
~ 4350m2 ~ 13050m2
b.)
Felépítményi szintek bruttó területei: Földszint 1913m2 I. emelet 1913m2 II. emelet 1913m2 III. emelet 1913m2 IV. emelet 1913m2 V. emelet 1913m2 VI. emelet 1913m2 VII. emelet 1913m2 VIII. emelet 1686m2 Tetőszint 257m2 Felépítményi szintek bruttó szintterülete: ~17252m2 (+ a tetőszinti zöld park területe) c.)
Zöldfelület: Földszint Tetőkert Mindösszesen:
d.)
Parkolószám: Szintenként: Három szinten összesen:
~ 500m2 ~2000m2 ~2500m2 112db 336db
