TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ •
A vezetőségi összefoglaló bemutatja a projekt fő céljait, a tanulmány részeit és eredményeit, továbbá a főbb megállapításokra és következtetésekre helyezi a hangsúlyt.
3.old
2. MEGBÍZÓ BEMUTATÁSA •
A megbízó tevékenységének bemutatása
6.old
•
Hasonló, korábbi fejlesztések bemutatása
14.old
•
A magyarkanizsai önkormányzattal kialakított partnerség bemutatása
14.old
3. TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉNEK HÁTTERE •
Általános bemutatás; a holtág környezetének fejlődéstörténete, a holtág általános jellemzése
•
A
holtág
17.old rehabilitációjának
indokoltsága,
a
fejlesztést
szükségletfelmérés •
megalapozó 17.old
A település korábbi, a fejlesztés tárgyára vonatkozó terveinek felülvizsgálata 20.old
4. GAZDASÁG-ÉS TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA •
Pontos terület meghatározás, a fejlesztés által érintett szakasz helyszínrajza, szelvényezettség ismertetése
23.old
•
A fejlesztési terület átfogó funkció elemzése
25.old
•
A célterület hasznosításának lehetőségei
26.old
•
Problématérkép, célrendszer felállítása, amely tartalmazza a tulajdonviszonyok feltérképezését, valamint az esetlegesen szükséges kisajátításra vonatkozó alternatívákat, lehetőségeket
28.old
•
Fejlesztési stratégia a problématérkép alapján
31.old
•
A holtág rehabilitációjának/fejlesztésének gazdasági hatásai; a helyi gazdaság ösztönzésének
lehetősége;
a
gazdaságfejlesztésben •
fenntarthatósági
elvek
érvényesítése
a
33.old
A lehetséges együttműködési területek feltérképezése a határ mindkét oldalán 34.old
•
A fejlesztések megvalósításához szükséges tervezési és engedélyeztetési folyamatok ismertetése, ütemezése
•
35.old
A közreműködő szakhatóságok megjelölése, bemutatása, valamint a vonatkozó jogszabályi háttér ismertetése
38.old
•
Az önkormányzat rendelkezésére álló eszközrendszer bemutatása a fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan
48.old
5. MEGVALÓSÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK •
Konkrét projektötletek megfogalmazása, amelyek illeszkednek az elkészült gazdaság-és turizmusfejlesztési stratégiához
•
50.old
A projektötletek megvalósításához kapcsolódóan részletes költségvetés tervezet készítése az ütemezett tevékenységeknek megfelelően (pl. előkészítés keretében a tervezési, engedélyezési folyamatok költsége, a megvalósítás során felmerülő
•
építés, eszközbeszerzés költsége)
63.old
A projektekhez kapcsolódó konkrét forrásmegjelölés
73.old
6. KÖRNYEZETI HATÁS •
A rehabilitációval/fejlesztéssel kapcsolatos környezeti hatások bemutatása, elemzése
•
74.old
Környezet-és természetvédelemmel kapcsolatos intézkedések bemutatása a fejlesztésekkel kapcsolódóan
•
76.old
Az esetlegesen felmerülő negatív környezeti hatások ellensúlyozására tervezett intézkedések bemutatása
76.old
7. KOCKÁZATELEMZÉS •
•
A fejlesztési stratégia kidolgozása során felmerült kockázati tényezők ismertetése, azok a projektek megvalósítására gyakorolt hatásának bemutatása
78.old
Intézkedési
tényezők
terv
kidolgozása
a
negatív
hatású
minimalizálására •
kockázati
82.old
A megjelenítendő főbb kockázati tényezők: gazdasági-pénzügyi kockázatok, műszaki kockázatok, intézményi-társadalmi kockázatok, jogi és egyéb kockázati tényezők
83.old
8. HATÁRON ÁTNYÚLÓ HATÁS BEMUTATÁSA •
A röszkei és a magyarkanizsai holtág rehabilitációjára vonatkozó tanulmányok összekapcsolása, közös kapcsolódási pontok meghatározása
86.old
9. ÖSSZEGZÉS •
A megfogalmazott stratégia áttekintése
89.old
•
A megvalósítás lehetőségeinek akcióterv szerű összefoglalása/ismertetése 89.old
10. FELHASZNÁLT IRODALOM
92.old
2
1. VEZETŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ A valaha nemzeteket elválasztó országhatárok Európa-szerte megszűnnek, átjárhatóvá válnak. A határ mentén élők számára új dimenziók nyílnak meg, vállalkozásaikat, szakmai kapcsolataikat már nemcsak országuk belseje felé, de a határon át is szabadon bővíthetik, erősíthetik a nemzetek. A „régió” máig ismert fogalma kiszélesedett, túlterjeszkedett a határokon, szerepét egyre inkább az euro régiók, határ menti együttműködések veszik át. A határon átnyúló együttműködési (CBC) komponens célja a jószomszédi kapcsolatok elősegítése, valamennyi érintett ország közös érdekében a stabilitás, a biztonság és a jólét növelése, valamint az országok harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének támogatása. Ezen tanulmány a HUSRB/0901/213/086 azonosító számú SUTODEVAMOXTI betűszóval jelölt „Fenntartható turizmus fejlesztés a Holt-Tisza mentén” című projekt megvalósítására a Magyarország –Szerbia IPA Határon átnyúló Együttműködési Program keretén belül megvalósuló támogatási szerződésben vállaltak alapján készült. Ezen tanulmány egy átfogó képet szeretne nyújtani a jelenlegi helyzetről és a lehetséges fejlesztési vonalakról. Mivel a jövőbeni pénzügyi, jogi és pályázati lehetőségek egyelőre még nem körvonalozódnak ezért egy általános, sokrétű képet mutat be a tanulmány. Jelen dokumentum egy komplex cselekvési terv része melyet az alábbi módon lehet összefoglalni: A Tisza szegedi, röszkei, martonosi és kanizsai holtágait a legnagyobbként tartják számon a folyó 150 legfontosabb holtága között. Az emberi beavatkozás, a gazdasági tevékenységek dinamikus fejlődése meghatározhatja az ezen a területen lévő holtágak jövőjét is, mivel a vízterület csökkenése, a part menti növényzet elburjánzása valamint a feltöltődés természetes folyamata már elindult. A vízi élőhelyek fokozatos csökkenése a tájváltozások egyik alapvető vonása, és emberi beavatkozás nélkül jelentős természeti értékek tűnhetnek el. A korábbi, „A Tisza-menti holtágak környezeti potenciálnövelése” című projekt eredményeit használva a rehabilitáció alatt álló holtágak megfelelő turisztikai célú felhasználásának elmulasztása súlyos hiba lenne. A helyzet kezelése már megkezdődött, a holtág kitisztításának technikai tervdokumentációja elkészült. A projekt során azon elveket kell meghatározni, melyek elengedhetetlenek a határ menti turizmus fejlesztéséhez. E célból a határ mindkét oldalán kapcsolatba kell lépnünk a turizmus területén tevékenykedő szakemberekkel, szervezetekkel, vállalkozásokkal. Ily módon, a terveket 3
és alkalmazási területeket ismertté kell tenni, és a tervek mindegyikének erősítésével turisztikai szolgáltatást kell kidolgozni. Ennek eredményeképpen hatékonyan léphetünk fel a turisztikai piacon. A projekt során a következő cselekvések kapnak hangsúlyt: a rehabilitációra vonatkozóan önkormányzatok közötti tapasztalatcsere, stratégiai tervek összehangolása és közös végrehajtása. Ebből a célból mindkét országban kerekasztal tárgyalásokat fogunk szervezni, turisztikai és gazdasági megvalósíthatósági tanulmányt fognak készíteni, mely a jövőben hasznos lesz az operatív fejlesztési programok kidolgozásánál. A tanulmány tartalmazni fogja a már meglévő terveket és azokat az igényeket, melyek a megbeszélések során jelennek meg. A tanulmány meg fogja jelölni a turizmus azon területeit, melyek elindulhatnak a rehabilitált holtágak mellett, anélkül, hogy azok létét veszélyeztetnék. Terveink szerint a projekt részeként elkészül egy adatbázis-kapacitás térkép, mely tartalmazni fogja a természeti, építészeti, népművészeti valamint a már meglévő turisztikai kapacitásokat is. Mindkét tanulmány valamint az adatbázisok feltöltésre kerülnek egy honlapra, így munkánk, valamint a turisztikai értékek és a területre vonatkozó fejlesztési tervek is széles ismeretséget kaphatnak. A projekt utolsó lépéseként konferenciát szervezünk, ahol a projekt minden eredményét bemutatják. Célunk egy kész kapacitás térkép bemutatása is, mely a hiányosságokra is rámutat, így elősegítve a fejlesztési tervek és prioritások kidolgozását. A beruházás előkészítésének ugyanakkor az is célja, hogy a ösztönözze a határ két oldalán működő önkormányzatok közötti együttműködések, partnerségek kialakulását, a határon átnyúló fejlesztési projektek megfogalmazása és megvalósítása terén. A határon átnyúló turisztikai fejlesztési projektek esetében, a helyi, alulról jövő kezdeményezések azért is fontosak, mivel sok esetben minimális ráfordítással, akár csupán önerőből is, újra lehet éleszteni korábban működő turisztikai kapcsolatokat. A projekt lebonyolítását a szervezet munkatársai és külső szakemberek közreműködésével kívánjuk megvalósítani. A projektmenedzsment tagjai rendelkeznek a megfelelő szaktudással és a sikeres lebonyolításhoz szükséges tapasztalatokkal. A projekt elmaradása esetén nem realizálódna társadalmi haszon (társadalmi és gazdasági együttműködés elősegítése környezeti hatás pozitív változása, munkahelyek számának növekedése), a jelenlegi helyzet fenntartásához, működtetéshez szükséges források hosszú távon, a pótlási, felújítási költségek figyelembe vételével nem állnak rendelkezésre. A kiadások (költségek) és a társadalmi haszon pénzben kifejezett értékét figyelembe véve a projekt pénzügyi megtérülése 0, a számszerűsíthető társadalmi hasznok (10 év időtávban) 4
kalkulációja alapján a megvalósuló beruházás jelentősen hozzájárul a térség fejlődéséhez. A megvalósuló beruházás nem jövedelemtermelő, a közfeladatok ellátásához kapcsolódik, így pénzügyileg nem térül meg. A projekt keretében a fejlesztés eredményeképp, megvalósul a két ország szoros együttműködése egy régió adottságainak kiaknázásához ezáltal is hozzájárulva egy gazdaságilag erős, önálló térség fejlődéséhez. A projekt megvalósulási ideje alatt és után hatékony marketing kommunikációs tevékenységet folytatunk. Szeretnénk a potenciális turisták és a kistérség lakosainak táborát elérni és érdeklődésüket felkelteni a térség idegenforgalmi attrakciói iránt.
5
2. MEGBÍZÓ BEMUTATÁSA
•
A megbízó tevékenységének bemutatása
Röszke Község Önkormányzata
Röszke község Szegedtől délnyugatra a Tisza gyálai holtága, valamint a Szerb Köztársasággal közös országhatár között helyezkedik el. A község 3600 ha-on terül el, lakóinak száma 3402 fő. Területén található az ország egyik igen fontos és nagy forgalmú határátkelőhelye. Az ország déli kapujának nevezett röszkei határátkelő meghatározza a település fejlődését, így az átlagosnál lényegesen nagyobb a szolgáltatást, ellátást nyújtó vállalkozások száma. Már 1432-ből okleveleken fellelhető a település létezése, akkor még Recke néven. A XVIII. században dohánykertészek lakták, valódi településsé akkor fejlődhetett, amikor 1950-ben önállósult az addig Szeged város kapitányságaként működő falu. Területéhez csatolták a szomszédos feketeszéli és nagyszéksósi tanyák egy részét is. Ma is jellemző a kiterjedt tanyavilága, ahol négyszáz tanyás ingatlan található.
6
Az évszázadok üzenete Röszke címere a község múltjára, elhelyezkedésére utal: a Tisza közelségére, a gazdag földekre, a halászfalu múltra, a paprika és dohánytermesztésre. A jellegzetesen mezőgazdasági településen a község majdnem minden lakója kötődik valamilyen formában a mezőgazdasághoz. A fűszerpaprika termesztése átfogja a falu gazdasági életének szinte teljes vertikumát. Az ipari tevékenységeknek jó része is a paprikához kötődik. Több vállalkozás foglalkozik a fűszerpaprika feldolgozásával és értékesítésével. A hagyományos kézi feldolgozás már a múlté, de a faluban kora ősszel sétáló vendég még mindig láthat a házak falára száradni felaggatott pirosló paprikafüzéreket. Dolgos, vendégszerető emberek Jellemző a hajtatásos és a szabadföldi zöldségtermesztés (retek, sárgarépa, paradicsom, étkezési paprika, vöröshagyma) melyet rendszerint a nagybani piacokon értékesítenek a termelők. A településen a foglalkoztatást így elsősorban a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszerfeldolgozó ipar és a szolgáltató ágazat biztosítja, illetve a nagyváros: Szeged közelsége. Röszkén található az Unilever Magyarország Kft. élelmiszer üzeme, mely a híres KNORR termékek kizárólagos forgalmazója. A gyár több mint száz helyi alkalmazottat foglalkoztat. Ez is szerepet játszik abban, hogy Röszkén a munkanélküliségi ráta az átlagosnál jóval alacsonyabb, jelenleg 8,7 %. A röszkei ember világ életében szorgalmas, dolgos nép volt. Ebben a faluban mindig valamilyen „szezon”, évszakhoz kötött tevékenység köti le az itt élő emberek minden energiáját. Röszkén élni Az itt élők mindennapjait könnyíti meg, hogy a falu infrastrukturális ellátottsága kimondottan jó. Utolsó nagy beruházásként a csatornázást valósította meg az önkormányzat. A község önkormányzata a rendszerváltás óta több nagy volumenű, fejlesztési célú beruházást valósított meg: szennyvíztisztító építése Domaszék önkormányzatával közösen, új rendőrőrs átadása, több mint 80 millió forintos beruházással modern, az EU szabványoknak is megfelelő óvoda építése, teleház létesítése, a művelődési ház külső felújítása és sorolhatnánk még a községben lakók kényelmét és komfortérzetét biztosító kezdeményezéseket. A tizenkét tagú képviselőtestület igyekszik a község fejlődést úgy biztosítani, hogy a nagyváros közelsége mellett egyre több lehetőségük legyen az itt lakóknak a jobb életre.
7
A hagyományok szeretete Pezsgő szellemi és kulturális élet zajlik a faluban, melynek irányítója a művelődési ház, a teleház és a civil szervezetek. Kiveszik részüket a rendező-szervező munkából a község intézményei is. Említésre méltó a Szent Antal napi búcsú, a Falunapok és a Határőrnap rendezvényei. Nagyobb ünnep még a majális, melyet a Községi Sportpályán rendeznek, kulturális programokkal, vetélkedőkkel színesítve. Szent István ünnepe egyházi ünnep a faluban. A röszkei Római Katolikus templom külön érdekessége, hogy berendezéseinek egy része az 1923-ban elbontott szegedi Dömötör templomból származik. Jellegzetes paraszti népszokás volt a településen a „Csutri”-k, (zugbálak) rendezése is, mely egész éjjeles, táncos-dalos szórakozás volt. A népszokást a helyi hagyományőrző csoport újította fel, s szerepelt vele a népszerű „Szomszédoló”
kulturális
rendezvénysorozatokon.
A
műsor
bebizonyította,
hogy
a
hagyományok ápolása, az igazi értékek továbbvitele örömet szerez nézőnek és szereplőnek egyaránt. Röszke, a befogadó település Azok, akik a hamisítatlan alföldi települések hangulatát, csendjét, az emberek kedvességét és közvetlenségét szeretik, bátran ajánlom, hogy töltsenek el egy pár napot nálunk! Sétáik alkalmával megnézhetik a klebelsbergi stílusú művelődési házat, az első és második világháborús emlékművet, a római katolikus templomot, a néhai rác temető fakeresztjét, a faluban még a mai napig fellelhető gyönyörű napsugaras oromzattal díszített házakat. Szállást is kaphat a megfáradt vándor egy-két, a falusi turizmussal foglalkozó tanyán, de minden kényelmet biztosít a Forró Fogadó és Camping a megpihenni vágyónak, melynek konyhája a helyi gasztronómiai különlegességeket is jó szívvel ajánlja. Az itt megpihenőt horgásztó és úszómedence is várja. Hogy településünket mindenki megismerhesse, Röszke Község Önkormányzata harminc perces kisfilmben mutatja be a település értékeit, mindennapjait és az itt élő embereket. A falvak és kistelepülések sajátja, hogy bezárkózik. Ezzel védi, de gyengíti is magát. Röszkét egyre többen ismerhetik meg, hiszen határmenti településként igen sok átutazó és turista érinti. Megújuló falunk a régi és új lakóknak közös alkotása lesz. Látogatók, vendégek és beköltözők! Adjatok neki, amit csak tudtok és amit kap, ezerszeresen fogja visszaadni! Kis községünk szeretettel vár mindenkit, aki nyugodt, kulturált menedéket, otthont és egy ezért fáradozó kis közösséget keres, amiért maga is tenni kész.
8
Röszke és területének bemutatása Az emberi települések első szakaszában a természeti viszonyok meghatározók voltak. A löszös, árhullámok kiöntéseitől védett magaslatok, a Tisza halban és vadban gazdag mocsarai meghatározták a település helyét. A nagy mélységekben található medencealjzat vulkáni eredetű. Rajta több ezer méter magas üledék. A geológiai negyedkortól az alföldi folyók durva kavicsos, homokos hordalékkal töltötték föl az alföldi medence széleit. A Tisza jobb partjának felszíni képződménye jégkorszaki lösz. A földtörténeti jelenkorban a Tisza 20 méter mélységig bevágódott és kanyargásaival széles területeket letarolt. Ezeket a mélyedéseket később hordalékával feltöltötte. A területünkön található, időszakosan vízzel borított szikes laposok az egykori - szintén időszakosan élő - folyóvölgy maradványai. Ezek ma is kapcsolatban vannak a felszín alatti talajvizekkel. A legnagyobb részben a feketeföldi homokvidék váltakozik a löszös síksági területekkel. Ezeket víz és a szél tovább taglalja s egyetlen törvényszerűségük, hogy benne az általános talajföldrajzi törvényszerűségek nem mutathatók ki. Területünk éghajlati adottságának legjellemzőbbje a tartós, forró nyár. Hevessége nem csak a hőmérsékleti átlagokban, hanem az erős fölmelegedések ismétlődő gyakoriságában is megnyilvánul. A legmelegebb hónap a július, a leghidegebb a január. A csapadék szűkös és egyenetlen eloszlású. Évi 500-600 mm csapadékösszeg jellemzi. Gyakori az aszály, a napsütés itt a legbőségesebb, átlag meghaladta az évi 2000 órát. Hóban hazánk legszegényebb vidéke és gyakori a hótakaró nélküli kemény fagy, mely az őszi vetésekben érzékeny károkat okoz. Uralkodó szélirány: ÉNY. Növényföldrajzi tekintetében területünket, a Tisza hajdani és mai árterületeit, magas talajvízszint100 métert. A mai viszonyokat az utóbbi másfél évszázad vízrendezése alakította ki. Ebben a Tisza, gátak közé szorítása volt a legjelentősebb. A mai hullámtéren, a mélyebb területeken bokorfüzesek, a magasabb térszinteken fűz- és nyárligetek a jellemzőek. A lágyszárú növényzet az áradások után rendszerint megújul. Ez a termőhely elsősorban nitrogénkedvelő- és tűrő, legnagyobbrészt gyomnövényekből tevődik össze. A hullámtéren kívüli növényzet legszembetűnőbb maradványai a folyószabályozáskor levágott holtágak (fattyúágak, morotvák, haloványok) növény-együttesei. Ezekben az állóvízi élethelyekben amilyen a Holt-Tisza is - megindult a lassú feltöltődés. Némely szakaszon erős a hínárburjánzás, a parti szegélyben nádasok, magas sásos növénytársulások találhatók. Az 1960-as évek közepén a határ közeli vizeken a holt ágban még tavi rózsát és tündérrózsás foltokat is lehetett találni. Mára ezek már nem lelhetők föl. A tiszántúli flórajárásnak kisebb-nagyobb löszös foltjai ma már jobbára szántóföldek. Feketeföldi talajuk a legjobb termő szántóterületek (pl. a paprikatermesztéshez ). Az eredeti 9
növényvilágra az apró, alig néhány négyzetméteres ősgyep foltokból következtethetünk. Egy-két tő virágzó nőszirom némely évben még fellelhető. A határ túloldalán, a horgosi pusztán száz négyzetmétereken virít a sárga és lila csodaszép nőszirom. A hajdani folyómedrek vonulatában szikes legelők foltjai alakultak ki, a vályogvető gödrökben nádas foltokkal, a változó évszakokban színes virágszőnyegekkel. Röszke és környéke ma már jellegzetesen mezőgazdasági táj, alig néhány termesztéshez közeli élőhely folttal. (Holt-Tisza, kis sömlyék, apró nádasok, ezüstfás rétek stb.) A mezőgazdasági kultúrák ,, óceánjában” kis ,,szigetek” fennmaradást és védelmet jelentenek, semmint ,,érdekeltségi” kapcsolatot. A nyertes projektben vállalt szerep: A teljes projektmenedzsmentért felelős. Koordinálja a pénzügyeket és a beszámolók elkészítését, a menedzsmentben dolgozók és a magyar partnerek munkáját. Adatokat nyújt a tanulmányok őt érintő részéhez. Kapcsolatban van a támogatók képviselőivel. Felelős a közbeszerzési eljárásokért. Megszervezi az önkormányzatok számára rendezett kerekasztal beszélgetést. Felelős a weboldalért.
10
Magyarkanizsa
Magyarkanizsa (szerbül Кањижа / Kanjiža) Szerbia északi részén, alig 15 km-re a Magyar Köztársaságtól a Tisza jobb partján fekszik 29 m tengerszint feletti magasságban. Határának egyharmada
síkság,
kétharmada
pedig
dombos
vidék.
Délről Zentával, nyugatról Szabadkával határos, keletről híd köti össze Törökkanizsával. Mivel a település Szerbia legészakibb kiszögellő része, mint közlekedési, mint pedig áruforgalmi szempontból határ menti községnek, a nemzetközi kapcsolatok egyik legfontosabb gócpontjának, kapujának számít. Folyami átkelőhellyel is rendelkezik, ám a Tisza folyami hajózási lehetőségei csak részben kihasználtak. Magyarkanizsa (korábban Kanizsa) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben. A szerb-magyar határ mellet, a Tisza folyó jobb partján terül el. A mai Magyarkanizsa község 1960. január 1-jén három korábbi község, Magyarkanizsa, Horgos és Martonos egyesítésével jött létre. Ma 13 településből álló község: Adorján, Horgos, Ilonafalu, Kishomok, Kispiac, Magyarkanizsa, Martonos, Orom, Oromhegyes, Tóthfalu, Újfalu, Velebit, Völgyes. A község lakossága 27.510 fő, melyből közel 87% magyar nemzetiségű. 2001-től testvértelepülésünk.
11
A nyertes projektben vállalt szerep: Adatokat nyújt a tanulmányok őt érintő részéhez. Együttműködik a kommunikációs tevékenységek
előkészítésében.
Promóciós
anyagokat
készít
és
a
magyar
nyelvű
dokumentumokat szerb nyelvre fordítja. Felelős a projekt rá eső részének menedzsmentjéért. Felelős a közbeszerzési eljárásokért. Megszervezi a civil szervezetek számára rendezett kerekasztal beszélgetést és a záró konferenciát. A partnerek működési kapacitása A közös együttműködés: Mindkét szervezet rendelkezik a projekt irányításához szükséges háttérrel a Szomszédsági Programból és más, az Európai Unió által támogatott programokból. Magyarkanizsa Önkormányzata és partnerei a fent említett projektek során gyűjtöttek tapasztalatot, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben projekteket valósítsanak meg. Mondhatjuk, hogy a projekt irányításához kapcsolódó feladatokat megfelelően tudják ellátni. A feladathoz megfelelő szervezettséggel rendelkeznek, mivel a tendenciának megfelelően csak projektfinanszírozás létezik, így a folyamatos projektmenedzsment biztosítható. Mindkét önkormányzat rendelkezik a projekt sikeres megvalósításához szükséges infrastrukturális háttérrel. Mivel a projekt célja a kommunikáció és a tervezés, kizárólag irodai eszközökre van szükség, melyek teljes mértékben rendelkezésre állnak. Tulajdonjogi helyzetüknek köszönhetően képesek továbbítani a stratégiákra vonatkozó javaslatokat a döntéshozók felé. Mindkét fél rendelkezik a megfelelő technikai
(számítógépek,
irodák,
járművek)
és
emberi
(átmeneti
szakember,
projektmenedzsment) kapacitásokkal. A projekt kiemelt szereppel bír a projektgazda stratégiájában, mivel a turisztikai szolgáltatások fejlesztése lehetőséget teremt a kistérség turisztikai kínálatának bővítésére, amely hozzájárulhat a térség vonzóbbá tételéhez a kül- és belföldi turisták számára, ezáltal a turizmus mint alternatív jövedelemszerző tevékenység megteremtéséhez. A települések egyenként nem rendelkeznek jelentős turisztikai vonzerővel, de egy komplex turisztikai terv kidolgozásával olyan természeti és kulturális értékeket bemutató turisztikai csomagok hozhatóak létre, amelyek ide csalogatják illetve hosszabb tartózkodásra bírják a térségbe érkező turistákat, ezzel biztosítják a térség turisztikai fejlődését.
12
A projektben résztvevő Önkormányzatok és a projekt hosszabb távú célja a turizmus további tudatos fejlesztése, folyamatosan és hatékonyan ajánlva a térség turisztikai vonzerőit és programkínálatát a turisták számára. Az aktív turizmus vonzerejétől a szálláshelyek látogatottságának növekedése, ezzel együtt a szolgáltatások minőségének javulása, illetve a munkanélküliség mértékének csökkenése várható. (Különösen a 45 év feletti, munkába állni nem tudó nők számára jelenthet megoldást a turizmusban való aktív részvétel.) Ugyanakkor fontos egy környezetbarát, sajátos arculatú, fenntartható turizmus megteremtése, amely feltételezi a természeti és kulturális értékek óvását és megőrzését, valamint a Tisza szegedi, röszkei, martonosi és kanizsai holtágának arculatának kialakulását. Az egyesülés céljai között szerepel a térséget bemutató kiadványok megjelentetése, elektronikus portálok kialakítása, információs táblák elhelyezése. Ezen célok megvalósítását az elnyert támogatásból készülő tanulmányok maradéktalanul lehetővé teszik. Mindezzel elérhető az egyre jelentősebb átutazó forgalom helyben marasztalása, a vendégéjszakák számának növelése. A fejlesztés keretei között 1 többnyelvű internetes honlap. A turizmus fejlődése sokirányú hatással jár: a gazdasági hatások mellett jelentkezhetnek a természeti-, társadalmi- és kulturális környezetre, valamint a lakosság életének minőségére gyakorolt pozitív és negatív hatások. A pozitív hatások erősítése és a negatív hatások gyengítése ill. megszüntetése cél. A helyi adottságokra épülő turizmusfejlesztés célja az Európai Uniós elvárásoknak megfelelő, fenntartható turizmus kialakítása, amely magában foglalja az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését. A projekt megvalósítása hozzájárul a térség gazdaságának élénkítéséhez, a turisztikai termékeinek értékesítéséhez, a vendéglátóipar fejlődéséhez és az idegenforgalomból származó bevételek növekedéséhez, valamint a foglalkoztatás növeléséhez. Az idegenforgalmi szolgáltatások szélesítésével egyre több turista látogatja a térséget. Az aktív turizmus lehetőséget teremt arra, hogy ne csak a főidényben legyen turisztikailag attraktív a térség. A madárvonulás őszi-téli és kora tavaszi időszakában is kiszolgálhatók a speciális igényű ökoturizmus kedvelőinek különleges igényei, így a fejlesztés eredményeként a szezon időtartama meghaladja majd a 250 napot. Ezáltal nő a térségben a vendégéjszakák és a turistaköltések nagysága, ami pozitív hatással van a térség gazdaságára.
13
•
Hasonló, korábbi fejlesztések bemutatása
Röszke 2006-ban Magyarkanizsával közösen nyújtott be PHARE INTERREG pályázatot, melyből a határon innen egy teljesen új épület létesült 118 millió forintból, hat millió forint önerővel, melynek nagy részét a BM Önerőalapjából szintén megnyert Röszke. A határon túl egy meglévő épületet kellett csupán megfelelő eszközökkel ellátni, melyre 52 ezer euró állt rendelkezésre. A röszkei intézményben helyet kapott egy konferenciaterem, melyet a legmodernebb informatikai és audiovizuális, valamint szinkrontolmács rendszerrel szereltek fel. A konferenciaterem mellett egy személyi számítógépekkel felszerelt képzőterem is helyet kapott. Magyarkanizsán egy már működő oktatási intézményt szereltek fel korszerű audiovizuális és informatikai eszközökkel. Az épületben inkubátorházat is létrehoztak, amely fiatalok kezdő vállalkozásainak ad otthont Általános projektmenedzsment tapasztalat Magyarkanizsa Önkormányzata már részt vett határon átnyúló projektekben. Az első esetben a partner Röszke Község Önkormányzata volt, a gazdaság fejlesztése érdekében működtek együtt. A projekt címe: „ A magyar szerb vállalkozói és intézményi együttműködés elősegítése Bácska térségben” volt, száma: 04SER02/01/008. Tevékenységek: vállalkozásfejlesztő központok felépítése és felszerelése mindkét országban, ezek intranetes összeköttetése, konferenciák szervezése
vállalkozók
számára.
Magyarkanizsa
Önkormányzata
Szeged
Város
Önkormányzatával közösen hajtott végre a környezetvédelemre vonatkozó projektet a Magyar Szerb Szomszédsági Program keretein belül. A projekt során a felek képviselői találkoztak egy koncepciós terv kidolgozása céljából. További tevékenységek: a projekt eredményeinek weblapon történő bemutatása, közbeszerzési eljárások és projekt tevékenységek lefolytatása, a kommunikáció felvétele és biztosítása, vándorkiállítás formájában, mely bemutatja a Gyálai és Atkai Holt-Tisza és a Holt-Maros rehabilitációját, Magyarkanizsa és Zenta előkészíti a holtágak dokumentációját és ökológiai értékelését magyar együttműködő partnerekkel.
•
A magyarkanizsai önkormányzattal kialakított partnerség bemutatása
Határokon átnyúló hatás A
projektet
Magyarország
és
Szerbia
határzónájában
a
Szeged-Röszke,
Martonos-
Magyarkanizsa vonalon kell megvalósítani. A magyar-szerb határ a projekt által érintett vízfelület közepén húzódik, így a holtág ügyének rendezése nemzetközi érdek. A holtágak 14
rehabilitációja egy korábbi, közös, határon átnyúló projekttel már elindult. Azonban ha a holtágak nem kapnak megfelelő funkciót, elmondhatjuk, hogy nem végeztünk megfelelő munkát, hiszen a természet hamarosan elpusztítja ezeket az élőhelyeket. A turisztikai funkció megfelelő, hiszen nem a tömeges turizmust célozza, hanem az öko- és vízi-turizmust, mely figyelembe veszi a fenntartható fejlődést is. Ez nem veszélyezteti a természetvédelmi területeket. A határ két oldalán élő emberek nem látnak esélyt a jövőbeli gyors fejlődésre. Mivel a multinacionális cégek elkerülik az érintett területeket, az egyetlen kiút – ahogyan az érintett önkormányzatok egyhangúlag hangsúlyozzák – a turizmus, az ökoturizmus fejlesztése. Ezen cél elérése azonban csak a természeti értékek fenntartásának biztosításával lehetséges. A projekt során számos tevékenység és esemény azt célozza, hogy közelebb hozza egymáshoz a határ két oldalán élő embereket, szakembereket, önkormányzatokat. Ezek az események úgy kerülnek megrendezésre, hogy a projekt lezárása után ezek folytatását célzó igény természetes lesz. Két kerekasztal beszélgetést szerveztünk, egy tanulmányt
készítünk, melynek
középpontjában a turizmus fejlesztéséhez szükséges információk állnak. A programokon elemezni fogjuk a résztvevők számát és összetételét, a tanulmányba pedig olyan indikátorokat kell beépíteni, melyek által mérhetővé válik az egyes ajánlatok megvalósítása. A kommunikáció részét képezi a média és a résztvevők által készített weboldal is, melyeknek hatását szintén mérni fogjuk. A partnerség leírása A projektet két partner valósítja meg. A fő kedvezményezett Röszke Község Önkormányzata, a határon túli partner Magyarkanizsa. Mindkét fél megfelelő tapasztalattal bír különböző kulturális programok megrendezése terén, így a projekt közös, szakszerű megvalósítása garantált. Az önkormányzatok között már történt együttműködés, így nem jelent számukra újdonságot. Ez könnyebbé teszi a megvalósítást, hiszen a partnerek ismerik egymást, ezért egyszerűbb lesz számukra csapatként együtt dolgozni. Minden partner részt vesz a programok megszervezésében és a felek a pénzügyi vállalásokat is megosztják. Mindkét partner egy-egy kimenetet, a megfelelő nyilvánossá tételt és az esetleg szükséges munkabéreket finanszírozza. Röszke Község Önkormányzata és Magyarkanizsa Önkormányzata arra törekedett, hogy a projekt egyensúlyi finanszírozását biztosítsa. Az önkormányzatok közötti, fent említett kapcsolatot már létrehozták jelen pályázat első és második fordulójának kapcsán. A partnerek már korábbi közös projektek kapcsán is együttműködtek, melyek folyamatos találkozókat és tárgyalásokat igényeltek, így jól ismerik egymást. Részvételük oka nyilvánvaló: közös érdekük a környezetvédelem és a turizmusfejlesztés megvalósítása. 15
Az együttműködés szintje, indoklás Közös fejlesztés A projekt előkészítéseként a partnerek számos előkészítő találkozót tartottak, ahol a projekttel kapcsolatban tárgyaltak. Régóta együttműködnek ezen a területen, közös projekteket valósítottak meg és kifejezték közös akaratukat a stratégiai tervek elkészítésére vonatkozóan. Közös végrehajtás A projekt irányításának folyamatában szerephez jutnak a közös, határon átnyúló és kommunikációs tevékenységek is. Az egyik legfontosabb cél a környezetvédelem fontosságának tudatosítása és a további tevékenységek tervek szerint előkészítése. A projekt közös, a határ szerb oldalán Magyarkanizsa Önkormányzata, a magyar oldalon Röszke Község Önkormányzata érintett, pontosabban a projekt a két önkormányzat területén lévő tiszai holtágakat érinti. Közös finanszírozás A projekt költségvetése oly módon került kialakításra, hogy az egyensúlyi finanszírozást biztosítsa a felek között, a terhek az egyes partnerek feladatainak megfelelően kerültek elosztásra. Minden tevékenysége közös finanszírozású. Mivel egy magyar és egy szerb projektpartner van, a kiadások egyenlő arányban történtek elosztásra. Megvalósíthatósági tanulmány és a stratégiai terv közös dokumentum kerül kidolgozásra. Közös személyzet A projektmenedzsment 3 emberből áll: a fő kedvezményezett projektmenedzseréből, aki koordinálja a projektet, kapcsolatba lép a támogatókkal, elkészíti a beszámolókat és elszámolásokat; a partner projektmenedzseréből, aki szoros együttműködésben segíti a fő kedvezményezett projektmenedzserét feladatai ellátásában; szervezési szakemberből, aki a projekt tényleges megvalósításáért, a partnerekkel és alvállalkozókkal történő kapcsolattartásért, a közbeszerzési eljárások koordinálásáért és az ezekhez tartozó feladatok ellátásáért felelős.
16
3. A TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉNEK HÁTTERE
•
Általános bemutatás; a holtág környezetének fejlődéstörténete, a holtág általános jellemzése
A tiszai holtág Magyarország második legnagyobb folyójával, a Tiszával áll összeköttetésben, a folyó szabályozásának eredményeképpen jött létre. Mind a Vajdaság, mind Magyarkanizsa fejlesztési tervében a vízi-turizmus fejlesztése kiemelt szereppel bír, mivel az felhasználja a meglévő természeti kincseket, azok állapotát megőrizve és fejlesztve. A holtágak rehabilitációja már jóval korábban felmerült – figyelembe véve a fenntarthatóság szempontját – hiszen a holtágak változatos ökológiája és esztétikai értéke számos módon felhasználható a jövő generációi által. „A Tisza-menti holtágak környezeti potenciálnövelése” című projekt eredményei igen fontosak jelen projekt céljai szempontjából. A program, mely a Szomszédsági Program keretein belül valósult meg, hangsúlyozta a környezetvédelem fontosságát a holtágakkal kapcsolatban. A holtág a belvíz, a tisztított szennyvíz és a csapadékvíz összegyűjtésére szolgál. Ezen kívül halászati célokat szolgál és az öntözéshez vizet biztosít. A turisztikai és rekreációs irányvonalakat meg kell határozni. A teljes holtág technikai tervdokumentációja a vízgazdálkodási engedélyekkel rendelkezésre áll, továbbá egy úgynevezett koncepciós terv is elkészült, mely bemutatja a holtág melletti területek lehetséges felhasználásának módozatait. Jelen pályázat összekötő kapocsként szolgál a fent megnevezett, valamint egy jövőbeli pályázó között, akinek az lesz a feladata, hogy a holtág gazdasági és turisztikai felhasználásának infrastrukturális hátterét fejlessze.
•
A holtág rehabilitációjának indokoltsága, a fejlesztést megalapozó szükségletfelmérés
A Holtág tájképi értékei meglehetősen szegényesek. A hagyományos földhasználati formák, az intenzív szántóföldi művelés túlságosan közel kerül a parti sávhoz, miáltal jelentősen csökken a Holtág ökoturisztikai vonzereje. Röszkétől a magyar oldalon a Lúdvári zsilipig, majd onnan a vajdasági oldalon Röszkéig. Röszke felől a legtisztább vizű Holtág-szakasz mentén indul a földút, majd egyre jobban távolodik tőle. Szántóföldek uralják a kultúrtájat ameddig a szem ellát. Jellemző és fájdalmas a fák teljes hiánya. Innen nézve a vajdasági oldal kicsit barátságosabb, ott legalább maradt pár fa. Horgász-stégek sokasága szabdalja a part menti nádast. A Lúdvári zsilipnél szinte teljesen elkeskenyedik a Holtág és a nádas is szorongatja. 17
A vajdasági oldalon az út többnyire a víz közelében visz, melyet határőr rendőr kísérletében lehet bejárni. Ez egyelőre nem valami bíztató a turizmus szempontjából. Összefoglalás: a holtág több mint 12 km-es szakaszát az intenzív mezőgazdaság uralja, melynek környezetkárosító hatásait az emberi igénytelenség és felelőtlenség nyomai fokozzák. Az egészet a még hosszú távon fennálló határzóna jelleg súlyosbítja. Mégis, az óriási vízfelület és közvetlen környezete, megfelelő intézkedések után jó lehetőséget nyújt ökoturisztikai hasznosításra. A fejlesztések központja Röszke lehet, míg a vajdasági oldalon a volt határőrs, az Alsó-lúdvári szivattyútelepnél, - közvetlen természeti környezetével – szinte kínálja magát. Ennek feltétele a határ megszűnése. A Dél-alföldi Régió nagy változatosságot mutat az idegenforgalmi kínálat területén. A térség legnagyobb erősségét az aktív- és egészségturizmus jelenti, hiszen amellett, hogy gazdag gyógyés termálvízkészletekkel rendelkezik, itt a legmagasabb a napsütéses órák száma is, illetve természeti adottságainak köszönhetően a vízi-, kerékpáros-, vadász- illetve ökoturizmus területén is jók az adottságok. A természeti látnivalókat kiegészíti a különböző kultúrák keveredése és a gazdag nemzetiségi környezet a szerb és a román határ közelségének köszönhetően. Mindemellett a régiót gazdag kulturális örökségek, nevezetes látnivalók és vonzó programok jellemzik. A régióban jelentős növekedési lehetőségek vannak a belföldi turizmusban, miközben az egynapos látogatások terén bővül a térség nemzetközi ismertsége is. A forgalom növekedése érdekében végrehajtandó feladatot jelent a külföldi vendégek fogadási feltételrendszerének kialakítása. Különös figyelmet kell fordítani az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott Romániára, illetve a csatlakozás előtt álló Szerbiára. Mindkét ország nagyfokú gazdasági fejlődés előtt áll, amely a lakosok utazási szokásaiban is tükröződik. Ennek pedig a Dél-alföldi Régió lehet a nagy nyertese. Ehhez azonban mindenekelőtt szükség van az infrastruktúra (utak, szálláshelyek, vendéglátó-helyek, látványosságok) fejlesztésére, a kínálat változatosságának növelésére és a térség ismertségének javítására. Helyzetelemzés a Regionális Turizmusfejlesztési Stratégia alapján A térség turizmusának versenyképessé tételére és fenntartható fejlesztésére hívja fel a figyelmet a Dél-alföldi Régió 2007-2013-as időszakra érvényes Turizmusfejlesztési Stratégiája, amely 2006 márciusában készült el. A dokumentum alapvetően hat területen javasol fejlesztéseket: •
Termékek és vonzerő: a régióra jellemző, a helyi adottságokon alapuló, komplex kínálat kialakítása többféle szolgáltatáson alapuló programcsomagokkal, amely párosul egy új védjegy- és minőségbiztosítási rendszer bevezetésével.
•
Egészségturizmus: néhány nagy fürdő nemzetközi színvonalúvá alakítása, kisebb fürdők fejlesztése és szintre hozása, a fürdőkhöz kapcsolódó szálláskínálat fejlesztése és 18
esetleges bővítése, az egészségügyi szolgáltatók bevonása a turizmusba, illetve egy új balneológiai központ létrehozása. •
Konferenciaturizmus:
Szegeden
1000,
Kecskeméten
és
Gyulán
5-600
fős
konferenciaközpontok építése a szükséges szálláskapacitás-bővítéssel együtt. •
Kulturális és örökségturizmus: nemzeti parkok turisztikai célú hasznosítása, a lovas, a sport- és a gasztronómiai és borturizmus fejlesztése, az épített örökség hasznosítása és védelme, illetve a rendezvények támogatása.
•
Szolgáltatások: a választék bővítése és minőségének javítása, a turisták elégedettségének és a régió ismertségének növelése, a szezon meghosszabbítása, a vendégek turisztikai kiadásainak növelése, a munkahelyteremtés, a közlekedés fejlesztése.
•
Menedzsmentrendszer: Térségi együttműködések megteremtése, a desztinációs menedzsmentrendszer, a tájékoztatórendszer és az eredménymérés egységes kialakítása, szemléletfejlesztés.
A holtágak jelenlegi állapota szörnyű. A hely, ami régebben egy édenkert, a nyugalom szigete és a turisták célpontja volt, most egy mocsárszerű terület, melyet ellep a bozót és a gaz. A szennyvizet tisztítva a holtágba engedik, ennek ellenére csak néhány különösen ellenálló faj képes alkalmazkodni a nehéz életkörülményekhez. A vizet a holtág magyar oldalán „fekete víz”névvel illetik. A víz ugyanis, ha felkavarják, feketévé válik a napi rendszerességgel beleengedett szennyvíz miatt lejátszódó kémiai reakciók hatására. A név maga tökéletesen példázza a helyzetet, mely a szerb oldalon sem jobb. Az emberi beavatkozás, a gazdasági tevékenységek dinamikus fejlődése meghatározhatja az ezen a területen lévő holtágak jövőjét is, mivel a vízterület csökkenése, a part menti növényzet elburjánzása valamint a feltöltődés természetes folyamata már elindult. A vízi élőhelyek fokozatos csökkenése a tájváltozások egyik alapvető vonása, és emberi beavatkozás nélkül jelentős természeti értékek tűnhetnek el. Elérkezett az utolsó pillanat, hogy lépéseket tegyünk a holtág megvédésére. Ezt a folyamatot nem szabad megszakítani. A turizmus fenntartható fejlesztése olyan lehetőség, mely új szerepet adhat a holtágaknak, és így azok rehabilitációja és további fejlesztése gazdaságossá válhat. A gazdasági eredményeken túl, az érintett lakosság egészségének védelme és a környezeti életkörülmények fejlesztése szintén sürgőssé teszi a projekt megvalósítását. A holtágak rehabilitációjának előkészítése nem csak a két önkormányzat területének környezeti körülményeit fejleszti, de az eredményekből a Szeged környéki ökológiai zóna is részesül.
19
•
A település korábbi, a fejlesztés tárgyára vonatkozó terveinek felülvizsgálata
A 2007.ben elfogadott Röszke Község Településszerkezeti Terve már a lehetséges fejlesztési irányok figyelembe vételével készült, melyeket az alábbi ábra foglalja össze.
Fejlesztés prioritási tengelyek
Gazdaság fejlesztés
Turisztikai célú fejlesztések
Közlekedési
infrastruktú ra fejlesztés
Humán infrastruktúra fejlesztés
Településfejlesztési akciók
Prioritási tengely- turisztikai célú fejlesztések - programjai: •
A meglevő természeti, történelmi, építészeti és kulturális örökség megőrzése (Római Katolikus Templom, Petőfi Sándor Művelődési Ház Klebelsbergi iskola, útszéli keresztek, napsugaras házak)
•
A hagyományteremtés ösztönzése, helytörténeti gyűjtemény kialakítása
•
A kulturális örökség és a természet védelme (helyi védettségű területek), adottságaink turisztikai vonzerővé fejlesztése, integrálása. E programban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának támogatásával a Röszkei Beretzk Péter Természetvédelmi Klub a következő területek védetté nyilvánítását kezdeményezte:
•
Röszke 0103/71 hrsz. – gyep művelési ágú terület
•
Röszke 0173/73 hrsz. - gyep művelési ágú terület
•
Röszke 0173/79 hrsz. – „a” alrészletű, gyep művelési ágú terület
•
Röszke 0161/36 hrsz. – gyep művelési ágú terület
•
Röszke 0161/38 hrsz. – gyep művelési ágú terület
•
Röszke 0221/27 hrsz. – gyep művelési ágú terület 20
•
Gyálai Holt Tisza rehabilitáció - a gyálai Holt Tisza turisztikai célú rekreációs hasznosítása, tanösvények kialakítása, csónakázási lehetőség megteremtése, stégek készítése, kerékpárok beszerzése, a horgászat népszerűsítése, lehetőségeinek bővítése
•
Információs és köszöntő táblák kihelyezése
•
A vadászat lehetőségeinek biztosítása a helyi vadásztársaság közreműködésével
•
az ún. Lisztes és Sárgás folyószakaszhoz tartozó átjárók felújítása
Természetesen ez a fejlesztési koncepció komplex és átfogó jellegű és a prioritások egymást szinergikusan erősítik egymást. A fejlesztési koncepciót az adott gazdasági, politikai és társadalmi változásoknak megfelelően felül kell vizsgálni. Célokat kell kitűzni fontossági szempontok alapján és folyamatosan naprakészen kell figyelni a lehetőségeket. A település rendezési terve külön foglalkozik a holtág adta lehetőségekkel. Ezért Röszke Külterületi Szabályozási és Övezeti Tervlapja az átjárótól kezdődően a GYHT mentén mintegy 300 m hosszú és 150 m széles területet jelöl ki hétvégi házas üdülőterületként (Üh-HH), melyen a belterületi szolgáltató tevékenység (Gksz-2) megengedett. Ennek folytatásában a GYHT mentén egész a közigazgatási határig kb. 50 m széles védelmi rendeltetésű erdő telepítése javasolt, melyet a holtággal párhuzamos sávban ugyancsak hétvégi házas üdülőterületet (Üh-HH) mintegy 100 m széles sávja egészít ki. A fenti terv jól harmonizál az általunk felvázolt hasznosítási lehetőségek területigényével. Fontos lenne Szeged MJV kapcsolódó közigazgatási területén a GYHT bodomi partján Szentmihályig és a bal parton hasonló szabályozást előírni a tervezett hosszú távú fejlesztések területének biztosítására.
21
22
4. GAZDASÁG-ÉS TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA • Pontos terület meghatározás, a fejlesztés által érintett szakasz helyszínrajza, szelvényezettség ismertetése A fejlesztéssel érintett terület Röszke Község déli részén található, a Gyálai Holt-Tisza települést érintő közigazgatási területe. A terület helyrajzi száma: 0266. A terület szakaszhatára a 0265 hrsz.-ú feltáró út és a 0303/3 hrsz.-ú Simon-közi belvízelvezető csatorna közötti Gyálai Holt-Tisza. Helyszínrajz: A holtág a 19. századi folyószabályozás során az 1855-1887 között kivitelezett, illetve kialakult 90. számú átmetszéssel jött létre. A Tisza jobb parti ármentesített területén húzódik, a magyar jugoszláv országhatártól Szegedig. Közigazgatásilag Szeged városhoz és Röszke községhez tartozik. Hossza 18,7 km, átlagos szélessége 86 m, területe 160 ha, átlagos vízmélysége 3 m, víztérfogata 4,8 millió m3. Medre áttöltésekkel és zsilipekkel három bögére osztott. Az alsó a Halászvíz, a középső a Fehérpart, a felső a Feketevíz. Mivel az alsó böge középvonalában húzódik a magyar - jugoszláv országhatár, a holtág nemzetközi érdekeltségű. A holtág a Magyar Állam tulajdonában van, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. A halászati jogot a "Tisza" Halászati Szövetkezet gyakorolja. A holtág medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége csekély. Vízgyűjtőjének kiterjedése 534 km2. A középső böge vízpótlása belvizekből és - háromszoros átemeléssel - az Algyői öntözőrendszeren keresztül a Tiszából lehetséges. Az alsó böge a Tiszából - megfelelő vízállás esetén, szigorú zsilipkezelési előírások mellett - gravitációsan is tölthető. A felső böge csak Szeged város belterületéről kap vízpótlást, vizének minősége a bekerülő szennyvizek és csurgalék termálvizek miatt nagyon rossz. A középső böge vízminősége megfelelő, az alsó böge vize jó minőségű, öntözésre alkalmas. A holtág rendeltetése: belvíztározás, Szeged város záporvizeinek befogadása, öntözővíz-tározás, halászat és horgászat. Nem védett természeti terület, az alsó bögét tájképi és génmegőrzési jelentősége miatt indokolt lenne helyi védettség alá vonni. A holtág középső és felső bögéje mentén falusi jellegű, illetve családi házas beépítésű lakótelep helyezkedik el. Ezen bögék rehabilitációjára terv készül, ami iszapkotrást, mederrendezést, partvédelmet, valamint a szennyvizek és a csurgalék termálvizek kizárását tartalmazza. 2001-ben megvalósul a felső böge mentén lévő lakótelepek teljes körű szennyvízcsatornázása, ezzel megszűnik a felső böge vizének diffúz szennyezése. Ezt követően lehetőség nyílik a víz minőségének további javítására.
23
24
• A fejlesztési terület átfogó funkció elemzése Kiemelt célok: 1. A holtágak rehabilitációjára történő felkészítés befejezése. 2. A
turizmusra
és
gazdaságfejlesztésre
vonatkozó
határon
átnyúló
stratégiák
meghatározása, azok harmonizációja, konkrét, a környezetvédelemre vonatkozó projektek megvalósításának céljából. 3. A már elért eredmények ismertté tétele, felhasználásuk az érintett területek további környezettudatos felhasználása, turizmusba történő bekapcsolása céljából. 4. Az eddigi projektek során nem történt információ átadás és tapasztalatcsere, így a jelen program a meglévő és jövőbeli projektek és pályázatok támogatását is célozza. Általános célok: a. A holtágak ökológiai helyreállítása, b. Annak a lehetőségének a megteremtése, hogy az emberek, közösségek és szakértők találkozzanak és megismerjék egymást. c. Egy a határon átnyúló hosszú távú kapcsolat létrehozása, mely szükséges a célterület fenntartható
fejlesztésének
megkezdéséhez,
külön
hangsúlyt
fektetve
a
környezettudatosságra. d. A vízbázisok és a felszíni vizek közök védelme a Vízkeret irányelvnek megfelelően. e. A vízbázisok és a felszíni vizek szennyezettségének csökkentése a határ menti területeken. f. A hasonló határ menti természeti kincsek fenntartható fejlődésének biztosítása. g. Közös rendszer kidolgozása a határ menti természeti erőforrások fejlesztésére és felhasználására. Specifikus célok: 1. A
turizmusra
meghatározása,
és
gazdaságfejlesztésre
azok
harmonizációja,
vonatkozó konkrét,
határon a
átnyúló
stratégiák
környezetvédelemre
és
gazdaságfejlesztésre vonatkozó projektek kidolgozása céljából. 2. A már elért eredmények ismertté tétele, felhasználásuk az érintett területek további környezettudatos felhasználása, turizmusba történő bekapcsolása céljából.
25
• A célterület hasznosításának lehetőségei A projekt célcsoportját a magyar önkormányzatok és szerb önkormányzatok területén élő illetékes (gazdaság- és turizmusfejlesztéssel, fejlesztési tervekkel, környezetvédelemmel foglalkozó) szakemberek, és olyan civil szervezetek és intézmények adják, melyek a turizmus és a környezetvédelem területén tevékenykednek. Az érintett önkormányzatok területén a turizmussal foglalkozó civil képviselők és vállalkozók a későbbi együttműködést célzó folyamatos kapcsolatot építhetnek, együttműködési szerződéseket írnak alá. A holtágak rehabilitációja a fenntarthatóság szempontjából is szükségesnek látszik, mivel a holtágak változatos ökológiája és esztétikai értéke számos módon felhasználható a jövő generációi által. A rehabilitált holtágaknak új szerepet kell kapniuk. Az öko- és vízi-turizmus tökéletesen alkalmas erre a célra, mivel a környezet szempontjából is hasznos funkciót ad az érintett területeknek, miközben előnyöket biztosít a turizmus területén működő civileknek és vállalkozóknak. A Tisza folyó a turizmus célpontjává válhat. Magyarkanizsa kiemelt célként kezeli ezt, mivel évente több ezer turista érkezik Magyarkanizsára a Tisza folyóhoz, illetve a termálfürdőbe. Ezen turisták számára a városnak biztosítania kell a folyamatos programokat és tevékenységeket, hogy a turisták még több időt töltsenek a városban. A cél az, hogy közös fejlesztési programokat dolgozzunk ki. A partner önkormányzatok, civil szervezetek, helyi lakosok és vállalkozók bevonása a közös fejlesztési tervek kialakításának folyamatába segítheti ezen szereplők felelősségérzetének kialakítását és fenntartását. A tervek megnyithatják az utat az öko- és viziturizmus előtt, amely hosszú távon munkahelyeket teremthet, valamint kiegészítheti a helyben élők és turisták szabadidős tevékenységeit. A Holtágak hasznosításának típusai A holtágak hasznosításának típusait meghatározza az ott végezhető gazdasági, társadalmi tevékenység és a természet védelme érdekében szükséges értékmegőrző és értékfejlesztő beavatkozások sora. A hasznosítás ilyen típusú értelmezése egyértelműen kijelöli a hasznosítható személyét és lehetővé teszi a közgazdasági szempontból fontos beruházási és működési feladatok felelősét. A hasznosítás lehetséges (megengedett) irányai alapvetően határozzák mega szükséges beavatkozások körét. A fenti definíciók alapján az egyes holtág kategóriák beavatkozási hasznosítási arányai a következők: 26
Holtág típus I. Szentély
Hasznosítási irány
Beavatkozások
Hagyományos, természetes állapot
(vízpótlás, leeresztés) –
Szennyvízbevezetés megszüntetése, hatásainak mérséklése –Élőhely rekonstrukció – Hasznosítás korlátozása (a természetvédelem jogi eszközeivel) fenntartásához szükséges természetvédelmi fenntartási tevékenység II. Bölcs hasznosítás Hasznosítási irány Kíméletes használat (pl. kiseszközös halászat, nád-gyékényaratás, rekreáció stb.) Beavatkozások: - Vízszintszabályozás (vízpótlás, leeresztés) - Szennyvízbevezetés megszüntetése,hatásainak mérséklése - Hasznosítás korlátozása, a környezetkímélő hasznosítás elősegítése III. Gazdasági hasznosítás Hasznosítási irány - Halászat, horgászat - víziszárnyas-tenyésztés - Mezőgazdasági vízkivétel (öntözés) - víztározás (belvizek, árvizek, tisztított szennyvizek) - ipari felhasználás (hűtővíz stb.) - jóléti-turisztikai stb. Beavatkozások - Vízszintszabályozás (vízpótlás, leeresztés) - Szennyvízbevezetés hatásainak mérséklése (biológiai utókezelése) - Szennyező tevékenységek korlátozása (a környezetvédelem jogi eszközeivel)
27
Az ATIKÖVIZIG által végzett meghatározás szerint a Gyálai Holt-Tisza és az Atkai Holt-Tisza bölcs hasznosítású. • Problématérkép, célrendszer felállítása, amely tartalmazza a tulajdonviszonyok feltérképezését, valamint az esetlegesen szükséges kisajátításra vonatkozó alternatívákat, lehetőségeket. A Gyálai Holt-Tisza 0266 hrsz-ú területén belül 7.70 - 18.00 m széles nádas és erdő alrészletek találhatóak, ahol a fejlesztés további területbiztosítással elvégezhető.
A geodéziai felmérés alapján a holtág meder korona éle a helyszínrajzi mellékleten ábrázolva a szomszédos magánterületekbe is benyúlik. Problématérkép: a) Gazdaság
•
Az önkormányzat nehéz gazdasági helyzetben van
•
A gazdasági problémák önerőből csak részben oldhatók meg
•
A gazdaság helyzete nagymértékben meghatározza a falu helyzetét
•
A térség gazdasági szerkezete egyoldalú, nagyobb részt a mezőgazdaságra alapozott. 28
•
A tőkevonzó képesség alacsony. A gazdaság nem fejlődik dinamikusan. Hiányosak a vállalkozási ismeretek. Kevés a mobilizálható kvalifikált munkaerő.
•
A
kistérségben
nincs
meghatározó
ipari
tevékenység,
az
egykori
laktanyák
kihasználatlanul állnak, amelyek potenciális ipari területek lehetnek. •
A mezőgazdaság jövedelmezősége alacsony. A primer termékek feldolgozás nélküli értékesítése. Hiányzik az integrált termelés és értékesítés.
•
A kistérség a turisztikai lehetőségeit nem használja ki megfelelően.
•
A mezőgazdaságban a birtokszerkezet elaprózódott, elhasználódott a géppark, idősek a gazdák, nincs hatékony menedzselés.
b) Demográfia
•
A lakosságszám rohamos csökkenése
•
A helyi értelmiség elhagyja a települést
•
A helyi, képzett szakember gárda elöregedése, rekrutációjának hiánya
•
Kevés a dinamikus fejlődéshez szükséges képzett munkaerő, nincs megfelelő szakképzés.
•
Nincsenek magas jövedelmet biztosító munkahelyek, kevés a munkahelykínálat.
•
A térségi összefogás, a térségben való gondolkodás nem eléggé erős.
•
Az idegenforgalom és turisztika menedzselése még nem elég eredményes. A térségi marketing nem elég erős és hatékony.
•
Az iskolahálózat, az esti tagozatú gimnáziumi, szakmunkás és nyelvképzés nem eléggé rugalmas és megoldott.
•
A lakosság korösszetételére jellemző az elöregedés.
•
A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatásának megoldatlansága.
•
Kevés a térségi összefogáson alapuló, a térségi feladatokat jól megoldó pályázat.
•
Sok a szakma nélküli, az alacsonyan iskolázott egyén.
•
Nincsenek megfelelően kiépítve és működtetve az információs pontok, teleházak, tanácsadói és pályázatírói irodák. Veszélyben vannak a helyi posták. Nincs elég ATM elfogadó hely a településeken, üzletekben, szolgáltató helyeken.
•
Nincs elég rendőr, kevés a rendőri jelenlét. Az emberek közbiztonság érzete romlik.
•
A civil szervezetek erőtlenek, gyenge az érdekképviselet.
•
A népi hagyományok ápolásának lanyhulása, a fiatalok érdeklődésének csökkenése.
29
c) Szociálpolitika
•
A „társadalmi átalakulás veszteseinek” a faluba való kiköltözése
•
A második generációs munkanélküli réteg megjelenése
•
A falusi szegénység nem rendelkezik érdekvédő potenciállal
•
Egészségügyi rendszer fejlesztésének hiánya
•
A jelenlegi szociálpolitika célja a rossz szociális helyzet stabilizálása, fenntartása
d) Értékek
•
A hagyományos faluközösség felbomlott
•
A falusi közösséghez való tartozás vonzereje csökkent
•
A régi falut öntevékenyen fejlesztő mentalitás eltűnt (mindent az államtól várunk)
•
A piaci verseny individualizációs folyamatokat indított el (egyénközpontúság erősödése a közösségi gondolkodással szemben)
e) A falu és a környező települések kapcsolata
•
A falu nem rendelkezik hatékony érdekképviselettel
•
A falu és a város kapcsolat szétesett egyoldalúvá vált
•
A rendszerváltást követően a falvak polarizációja felerősödött (a falvak közti verseny az együttműködés teljes elmaradásához vezetett)
•
A települések közti összefogás hiánya, az együtt gondolkodás, a közös tervezés hiánya nem teszi lehetővé a közös érdekképviseletet sem
•
A falu fejlesztési stratégiái nem illeszkedtek semminemű magasabb szintű stratégiákhoz
f) A falu mint élettér
•
Infrastruktúraépítés hiányosságai, hozadékai (rossz minőségű úthálózat stb.)
•
A település és közvetlen környezetének arculata sem a helyi lakosság, sem a faluba vendégként érkező látogatók elvárásainak nem felelt meg
•
A település imázsának kialakítása még nem történt meg
•
A falu kulturális és szabadidős programjai nem kapnak elegendő figyelmet (sem az önkormányzati részről és sokszor a civil lakosság oldaláról sem)
30
•
A település közbiztonsága még nem megfelelő, a rendfenntartás területén tett eddigi lépések nem biztosítják a nyugodt falusi lét feltételeit.
•
A falusi turizmus, mint kiegészítő jövedelemforrás csak kevesek által kihasznált lehetőség.
g) Műszaki infrastrukturális problémák
•
Nem eléggé kiépített és alkalmazott a környezeti infrastruktúra, a települések egy részén nincs kiépítve a szennyvízhálózat, megoldatlan a tisztítás. A vízfolyások szélsőséges vízjárásból adódó árvízi kockázat. Az aszály és belvízkárok terhei ismétlődően sújtják a gazdálkodókat.
•
Sérülékeny felszín alatti vízkészletek.
•
Az információs hálózat, az informatika, a térinformatika alkalmazása még szűk körű. Az informatikai rendszer és korszerű hálózat lassan épül.
•
Az egészségügyi és szociális ellátórendszer hiányos és fejletlen, kevés a szociális otthon férőhely.
•
A települések többségénél nem megoldott a szelektív hulladékgyűjtés és szállítás, az állati hullák kezelése, a szennyvízelhelyezés; illegális, vagy nem megfelelően kialakított hulladéklerakó helyek találhatóak a kistérség területén.
•
Kevés a vendégéjszakák száma – különösen a külföldieké. Nincs kihasználva a vízi, a vadász, a horgász, és a műemlékturizmus. Alacsony a vendégek tartózkodási ideje. Kevés a kerékpárút.
•
A mezőgazdasági utak állapota általánosságban véve nem megfelelő.
• Fejlesztési stratégia a problématérkép alapján Lehetőségek Röszkén A Holtággal kapcsolatos elgondolások megvalósulása mintha felgyorsult volna azóta, hogy a Projekt keretében kiállítás és lakosság fórum is volt. Felavatták a Gyálai Holt-Tiszán a csónakkikötőt. A Röszkei Sporthorgász és Természetvédő Egyesület szervezésében, a GYHT Lisztes nevű szakaszán elkészült a csónakkikötő, melyet 2008. április 24-én avattak fel. A horgászturizmus fellendítése érdekében megvalósított létesítmény az Európai Unió AVOP LEADER+ programja közel 700 ezer forintos támogatásával valósult meg.
31
A település vezetői és a Beretzk Péter Természetvédelmi Klub kiváló együttműködési már eddig is kiemelkedően segítette a Projekt céljainak elérését és további fenntarthatóságát. Már bizonyították, hogy kemény munkával kívánják elősegíteni, hogy a települések is szervesen bekapcsolódhasson a többi érintett településsel együtt a térségi ökoturizmus fejlesztési programba. Ezt igazolja egy közeli esemény: a megvalósításra tervezett öt tanösvény közül most avatják a negyediket 2008. május 16-án a Holt-Tisza partján és a Molnár réten. Röszke község Egészségvédő Egyesülete szintén kiváló partnernek bizonyult eddig, és minden bizonnyal továbbra is az marad a GYHT fejlesztésével kapcsolatban. Röszke havilapjában, a Falusi Suttogóban nyilatkozta 2007. októberében az egyesület elnöke: „Kevés a település belterületén a fás park, liget, mert a zöldségtermelés miatt felépített fóliaházak beborítják a kerteket, (megértjük a megélhetés szempontjából óriási szükség van erre). Nincs továbbá elegendő vonzó hely, ahová családok, a kisgyermekkel otthon levő anyukák kimehetnek játszani.” Remélhetőleg a Holtág hasznosításának további lépései segítenek a gondon és hamarosan elkészül egy vonzó Kirándulóhely. Az időközben elkészült Tanösvény egyik végállomása a GYHT partján már idén biztosít egy kis zöld foltot erre a célra. Lovas fejlesztési lehetőségek Egy híres, röszkei fogathajtó és egy lovastanya tulajdonos jelezte már, hogy érdekelt a lovas turizmus kialakításában a GYHT irányában. Mindketten a mórahalmi tanyavilágban élnek és gyakorlatilag Mórahalmot kapcsolnák ökoturisztikai szolgáltatással a Holtághoz. Meg kell vizsgálni, hogy az alábbi útvonalon milyen feltételekkel lehet lóval illetve fogattal végigmenni: Nagy-Széksóstó – Kis-Széksóstó – Széksóstói csatorna – Paphalmi főcsatorna – GYHT bal parton (magyar oldal) a Lúdvári zsilipig (és majd egyszer végleges határnyitás után vissza a jobb parton, a szerbiai oldalon). Magyarkanizsán amíg az EU külső határát képezi a GYHT, addig, a vajdasági oldalról, még megközelítése is problémás. Természetesen, lehetőség szerint csatlakoznak a magyar oldal tervezett fejlesztéseihez és ők is megpróbálják a parti sávot növényesítéssel szebbé tenni. A lovaglás lehetőségei kialakítását is szorgalmazzák. A Lúdvári zsilipig, aszfaltos út vezet a vajdasági oldalon a határig. Jó lenne, ha ez a potenciális kerékpárút, hasonló minőségben folytatódna Szegedig és elkészülne határnyitásra. A használaton kívüli határőrsön évente lehetne egy pikniket rendezni a fejlesztésben érdekelteknek.
32
• A holtág rehabilitációjának/fejlesztésének gazdasági hatásai; a helyi gazdaság ösztönzésének lehetősége; a fenntarthatósági elvek érvényesítése a gazdaságfejlesztésben A projekt célja a környezettudatos magatartás, szemléletmód elterjesztése. A projekt fő célcsoportja a tanulók, a jövő felnőttei, de rajtuk keresztül alkalmas a felnőttek környezetvédelemről, annak helyzetéről, a környezeti haszon és kockázat felismeréséről alkotott képét befolyásolni. Mivel a környezettudatosságot elsődlegesen a személyes tapasztalás határozza meg, illetve a személyes kapcsolatrendszerben (pl. családban, oktatásban, közszolgáltatásban, ismerősöktől) szerzett információ, a projekt kiemelkedően pozitív hatással van már középtávon is a környezettudatos gondolkodásmód elterjesztésében. A projekt gazdasági hatásai hosszú- és középtávon: - A fenntartható egyéni, valamint családi életmód- és háztartásvezetési szokások elterjedésének támogatása - A szabadidős tevékenységekben a környezettudatosság erősítése, a környezet- és természetbarát szabadidős tevékenységek elterjesztése - Környezetvédelmi vezetési rendszerek és környezetbarát termékek elterjesztése - A munkahelyek, az oktatási és a közművelődési intézmények működésének környezettudatos fejlesztése, a látogatók tájékoztatása - Környezeti minősítési és címkézési rendszerek fejlesztése, a címkék ismertségének javítása és alkalmazási körének bővítése - A megelőzést elősegítő tisztább termelési módszerek és a környezetvédelmi vezetési rendszerek elterjesztése - A társadalmi részvétel erősítése a környezettel és a természettel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban - A társadalmi részvétel erősítése és támogatása a közös környezeti értékek felismerése és megőrzése, valamint a környezeti problémák megoldása terén - A közös környezeti célok megvalósításában való együttműködés erősítése az állami szereplők, a gazdálkodók és a civil szervezetek között - A környezetvédelmi tömegkommunikáció fejlesztése, a közszolgálati média szerepvállalásának formálása
33
• A lehetséges együttműködési területek feltérképezése a határ mindkét oldalán A DKMT Eurorégió: - a Csongrád és Békés megyei, valamint a Szeged – Szabadka és Mórahalom
–
Magyarkanizsa,
és
más
kialakult
térségi
kapcsolatok
és
települési
együttműködések erősítése, konkrét cselekvési programok létrehozását és megvalósítását szorgalmazza. Fontos lenne az észak –alföldi és a Tisza tavi régiók bevonása is a nagyobb programokba (Tisza turisztikai fejlesztése, Alföld Spa–Klaszterek). Magyarkanizsa község: - és a környező további nyolc település turisztikai értékeinek bevonása a folyamatban lévő és a lehetséges projektekbe: Így a DKMT –Termálklaszter határokon átnyúló túraútvonalainak kifejlesztésébe, az Egészségturisztikai Klaszter működésébe. Tiszavirágzás tematikus túra (tanácskozások, hajókörút), folklórútvonal a Tisza-mentén. Elkészült az ipari műemlékek túraút, termálfürdő-körút, a szecesszió útja, valamint a városlátogató utak, a rendezvény, - és falusi turizmus útvonal, de folyamatos működéséről alig van információ. A Tiszavirágzásból jelentős turisztikai attrakció létrehozása: Közös program az a Tiszavidéki VIZIG -ek bekapcsolásával és a magyarországi idegenforgalmi szervezetek (DA és ÉA
RMI,
Tisza
Tavi
RPI,
Idegenforgalmi
Bizottságok,
Szeged
Turisztikai
Kht
közreműködésével. A „Tiszavirágzás” természeti jelenségre alapuló rendezvények az együttműködő régiók szervezésében
országos sőt nemzetközi turisztikai kínálat legyen, és
ekként része legyen a Tisza turisztikai komplex programoknak. Az Alföldet középen átszelő Tisza: - a tiszai régiók számára kiemelt jelentőségű folyó. Ezért célszerű lenne az IPA pályázat és saját országbeli regionális pénzek felhasználásával közösen fejleszteni a tiszai turizmust. Ezért fontos lenne a határátkelés zökkenőmentes szervezése, valamint személyi forgalmi kikötő építése Magyarkanizsán. (Blue Donau) Közvetíteni a potenciális együttműködők (pályázók) között Szabadka, Magyarkanizsa és Zenta községek tervei és a Dél-alföldi regionális fejlesztési programok között. Kerékpár útvonal kiépítése Röszke és Magyarkanizsa között: - uniós eszközök felhasználásával, a tiszai töltés bácskai oldalán 13.929 m hosszúságban, ebből már kiépült 3877 méter (3 m), 6027 méter (7 m), valamint 2850 méter (2 m), hiányzik 4900 méter a körút közepén. A magyar oldal EUROVELO forgalomtechnikai kialakítása folyamatban van. Nemzetközi Horgászfesztiválok együttműködése: - elsősorban Szeged és Magyarkanizsa között
elkezdődött,
de
más
nagy
rendezvények
(Szabadtéri
Színházak)
között
is
szorgalmazhatók. Nemzetközi együttműködés kifejlesztése a magyarországi és szerbiai 34
gasztronómiai fesztiválok között. Példa a Gyulai Pálinkafesztivál és a Vajdasági Pálinkafőzők Magyarkanizsai Egyesülete közötti együttműködés. A Dél -alföldi fesztiválok Szövetsége, valamint a Békés megyei Gasztronómiai Fesztiválok Szövetségével felvenni a kapcsolatot. (Uniós források közös megpályázása is lehetséges) • A fejlesztések megvalósításához szükséges tervezési és engedélyeztetési folyamatok ismertetése, ütemezése A Megvalósíthatósági Tanulmányban rögzítettek alapján Képviselő-Testületi döntés szükséges a további előkészítő munkák elvégzéséről. Amennyiben a Gyálai Holt-Tisza mentén turisztikai, oktatási jellegű (pl. tanösvény) kerékpáros-, és gyalogos forgalmi létesítmények kialakításáról születik döntés, annak megfelelően a kisajátítási munkarész és eljárás az első folyamat. A kisajátítás a nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának – kivételes esetben, közérdekű célra történő – megszerzése az állam vagy a helyi önkormányzat részére azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás mellett. A kisajátítási eljárásban ügyfél: · a kisajátítást kérő · az ingatlanért járó kártalanításra jogosult tulajdonos, illetőleg szövetkezet, továbbá · mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (így különösen a földhasználó, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő, valamint az ingatlan nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult: jelzálogjog jogosult, özvegyi jog jogosult, stb.). A kisajátítási eljárás lefolytatására az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője jogosult. A kisajátítási eljárás megindítható kivételesen az ingatlantulajdonos kérelmére is, aki arra való hivatkozással kérheti az ingatlan kisajátítását, hogy annak rendeltetését a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv, valamely később megvalósítandó, jogszabályban megállapított olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása tőle nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogait korlátozza. A kisajátítás egyik alapfeltétele ezekben az ügyekben annak igazolása, hogy a tulajdonos a közérdekű cél kedvezményezettjétől, illetőleg ennek hiányában a települési önkormányzattól már kérte az ingatlan megvételét, de megállapodás a kérelem benyújtásától számított három éven belül nem jött létre.
35
A kisajátítási eljárás megindítása és lefolytatása A kisajátítási eljárás kérelemre indul, azt a helyi önkormányzat, illetve a Magyar Állam képviselője, vagy a nevében eljáró jogi személy nyújtja be. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. § (4) bekezdésére hivatkozással maga a tulajdonos élhet a kérelem benyújtásának lehetőségével. Ha a kérelmet az önkormányzat vagy a Magyar Állam képviselője nyújtja be, mellékelnie kell a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr-ben felsorolt dokumentumokat (pl. kisajátítási terv, tulajdoni lap-másolat, stb.). A tulajdonosnak – az Étv. alapján induló kisajátítási ügyekben – a kisajátítási eljárás lefolytatására irányuló kérelméhez mellékelni kell: •
a tulajdonjogát igazoló tulajdoni lapot,
•
az ingatlanán fennálló korlátozást bizonyító iratot, valamint
•
azt az iratot, amely igazolja, hogy a vételre felajánlás legalább a kisajátítási eljárás megindítását 3 évvel megelőzően megtörtént.
A tulajdonos kezdeményezésére indult eljárásban, amennyiben az eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetőjének kell a kisajátítási kérelem benyújtására köteleznie a közérdekű cél kedvezményezettjét, ennek hiányában a települési önkormányzatot. Az eljárás illetéke A tulajdonos kezdeményezése alapján megindított kisajátítási eljárásban kérelem benyújtásakor illetéket nem kell leróni. A kérelem elbírálása, ügyintézési határidő és a döntés közlése A kérelem beérkezését követően a közigazgatási hivatal vezetője a kérelmet és mellékleteit megvizsgálja, és annak elutasításáról, vagy pedig kisajátítási tárgyalás kitűzéséről rendelkezik. A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából szakértőt kell kirendelni, valamint tájékoztatni kell az ügyfeleket arról, hogy az ingatlant milyen közérdekű célra kérték kisajátítani, a dokumentáció hol és mikor tekinthető meg. A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a közigazgatási hivatal vezetője az illetékes földhivatalt is megkeresi a kisajátítási eljárás megindításának az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében.
36
A közigazgatási hivatal vezetője a kisajátítás kérdésében határozattal dönt, és azt postai úton közli az ügyfelekkel. A határozatot a kisajátítási tárgyalás napjától (több tárgyalás esetén az utolsó tárgyalási naptól) számított 30 napon belül kell meghozni. Jogorvoslat A határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a fél azonban a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a bíróságtól. A kártalanítási összeg megfizetése, az ingatlan birtokbaadása A kisajátítási határozat kézbesítését követően azonnal jogerőre emelkedik, ezért a kártalanítási összeg e naptól válik esedékessé, és ettől az időponttól jár a kamat is. Az államigazgatási eljárás a birtokbaadással zárul, amikor is a közigazgatási hivatal vezetője a kisajátított ingatlant a kisajátítási határozatban megjelölt időpontban a kisajátítást kérı birtokába adja. A kártalanítási összeg megfizetése, illetve a birtokbaadás előtt a kisajátítási kérelem visszavonható. Az érintett tulajdonok helyrajzi száma és az érintett terület nagysága: Érintett hrsz 0303/30 0303/31 0303/32 0303/33 0303/34 0303/35 0303/36 0303/37 0303/38 0303/39 0303/40 0303/41 0303/42 0303/43 0303/44 0303/45 0303/46 0303/47 0303/48 0303/49 0303/50 Összesen
terület nagysága m2 1048,85 1264,68 871,35 413,78 1390,7 1103,17 1051,13 965,38 1286,23 1457,87 2146,53 954,11 971,16 1082,16 1471,79 1095,25 1424,64 980,09 4759,01 2743,47 1547,32 30028,67
37
Alkalmazandó jogszabályok: •
1976. évi 24. tvr. a kisajátításról;
•
33/1976. (IX. 5.) MT. rendelet a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. végrehajtásáról;
•
1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről;
•
2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól;
Ezt követően a tervezendő létesítmény fajtától függő a tervezési és az engedélyeztetési folyamat és annak ütemezése. • A közreműködő szakhatóságok megjelölése, bemutatása, valamint a vonatkozó jogszabályi háttér ismertetése A Közösség másodlagos jogalkotása mellett a Tagállamoknak közösségi jogként alkalmazniuk kell a Közösség által elfogadott nemzetközi egyezményeket is. Mint az az Európai Bíróságnak a Bizottság kontra Írország (C-459/03) ügyben 2006. május 30-án hozott ítélete9 révén érvényre jutott, “a Közösség által elfogadott nemzetközi egyezmények a Közösségi jog szerves részét képezik, .a hagyományos ítélkezési gyakorlatnak megfelelően”. Ebből adódóan többek között (inter alia) az alábbi egyezményeket kell figyelembe venni: •
A biológiai sokféleségre vonatkozó egyezményt (Rio de Janeiro, 1992)
•
A vándormadarak és a vadonélő állatok védelméről szóló egyezményt (Bonn, 1979)
•
Az országhatárokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezményt (Helsinki 1992)
•
Európai Táj Egyezmény (2000.)
Ezekről részletesebben a következő egyezmények a legfontosabbak: Az országhatárokon átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló, 1992. március 17-én, Helsinkiben aláírt Egyezmény (Convention on the Protection and Use of Transboundary Watercourses and International Lakes), valamint a hozzá tarozó, 1999. június 17én, Londonban aláírt Víz és egészség Jegyzőkönyv (Protocol on Water and Health) előírja, hogy a Felek – az elővigyázatosság és a “szennyező fizet” elv alkalmazásával, és a jövı nemzedékek érdekeinek szem előtt tartásával – minden szükséges intézkedést tegyenek meg azon vízszennyezések megelőzése, megakadályozása és csökkentése érdekében, amelyeknek határokon átterjedő hatása van vagy lehet, és biztosítsák, hogy a határokon átterjedő vizek használata az ökológiai integritás és ésszerű vízgazdálkodás, a vízforrások megőrzése és a környezetvédelem jegyében történjen. A jegyzőkönyv előírja az ivóvíz-forrásként szolgáló vizek és a hozzájuk kapcsolódó vizes ökoszisztémák hatékony védelmét az egyéb szennyező 38
forrásokból – például a mezőgazdaságból, iparból, és más, szennyező anyagokat kibocsátó tevékenységekből – származó szennyezésekkel szemben. A 2000. október 20-án, Firenzében aláírt Európai Táj Egyezmény (European Landscape Convention) intézkedései arra szólítják fel a Feleket, hogy őrizzék meg és tartsák fenn a tájak azon lényeges vagy jellegzetes sajátosságait, amelyeket az adott táj természeti adottságokból és/vagy emberi tevékenységből származó örökségi értéke igazol. Nem kétséges, hogy a projekt által érintett terület több szakasza “tájnak" tekinthetők a Konvenció megfogalmazása szerint Az ökoturisztikai tevékenység szabályozását, s így a fenntarthatóság biztosítását több jogszabály is érinti, ezek közül a legfontosabbakat foglaljuk össze a „A természetvédelem ökoturisztikai koncepciója” című dokumentum alapján. 1. Az 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről A jogszabály 2§ (1) szerint: „E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell … f.) a természet védelmével kapcsolatos kutatási,
bemutatási, oktatási, nevelési, ismeretterjesztési és
tudományos tevékenység szakmai irányítása és támogatása során.” A 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről A rendelet 20§ e) bekezdése szól arról, hogy: „Az NPI állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében … e.) természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint turisztikai
létesítményeket
tart
fenn
és
működtet,
közreműködik
természetvédelmi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységekben.” A 132/2003 (XII. 11.) OGY. határozat a 2003-2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program – II -ről A program 2. fejezetében az alábbiak találhatók a turizmusról: „A turizmus az ország egyik dinamikusan fejlődő ágazata. Az idegenforgalom – jelentős szezonális és területi koncentrációja miatt – gazdasági hatékonyság tekintetében még sok tartalékkal bír, ugyanakkor már most is addicionális környezeti teherrel jár. A turizmus fejlesztésének járulékos előnye, hogy az ágazat növeli a keresletet a helyi szolgáltatások széles köre iránt, az eredményes idegenforgalom természeti és épített környezettel 39
szemben támasztott követelményei pedig ösztönzik a természeti és kulturális értékek védelmét és fenntartható hasznosítását. Olyan turisztikai fejlesztési programokat kell kidolgozni és végrehajtani, amelyek biztosítják a vonzerőt képező környezeti értékek megőrzését, minimalizálják a turizmus lehetséges környezeti kárait, és hozzájárulnak a helyi közösségek és települések fejlődéséhez is. A turizmus céljának számos formája van (városnéző, falusi, ökoturizmus stb.). A fejlesztések során ezen igényeket és a fejlesztéseket a helyi adottságok és a terület terhelhetősége függvényében kell összehangolni. A szemléletformálásban
és
ismeretterjesztésben
nagy jelentőségű
ökoturizmus
elterjesztése érdekében gondoskodni kell olyan bemutató létesítmények, oktató-látogató központok kialakításáról, amelyek – elsősorban a nemzeti parkok területén – a természetvédelem, a tudományos kutatás és ismeretterjesztés, különféle korosztályoknak szóló oktatás, a modern szemléletű agrárgazdálkodás és a vidékfejlesztés szellemi bázisaként mintaszerűen szolgálhatják a fenti célokat. Ökológiai és humánökológiai szempontból jelentős és újszerű együttműködések alakíthatók ki a környezet-, természetvédelmi és kulturális intézmények, szervezetek között összekapcsolva az országos és helyi turisztikai érdekeket a környezeti szempontok figyelembevételével.” A természetvédelem ökoturisztikai koncepciója A program 5. fejezete, a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv –II „a következő hat év legfontosabb feladatai” közt említi az alábbiakat: „… -
a természetvédelem társadalmi elismerésének növelése;
-
kommunikációs stratégia kidolgozása és megvalósítása;
-
az ökoturizmus koncepciójának kidolgozása, a szolgáltatások javítása;
-
a védett természeti területek bemutatása és ismeretterjesztés;
-
a természetvédelmi „jeles napok” megrendezése;
-
a környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás és a társadalmi kapcsolatok fejlesztése;
-
honlapok készítése, folyamatos aktualizálása.
Tekintettel arra, hogy a fentiek között szoros logikai kapcsolat és ok-okozati összefüggés van, nyilvánvaló, hogy egy jól átgondolt ökoturisztikai koncepcióra kell alapozni a szolgáltatások javítását, a bemutatást, az ismeretterjesztést, és a koncepcióval összhangban kidolgozott marketingstratégia megvalósítása során a környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás és a társadalmi kapcsolatok fejlesztése vezet majd el a 40
természetvédelem társadalmi elismerésének növeléséhez, ami egyúttal illeszkedik a tárcánk „Barátságos természetvédelem” kiemelt célkitűzéséhez is. A feladatot részletesen az Alapterv 5.3.14. és 5.4.3. pontja tartalmazza. 75/2005. (XII. 22.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról A határozat 4.2. pontja a különböző természeti és földrajzi adottságú területek fejlesztési prioritásai között említi … „d.) A természetvédelem alatt álló területek térségében a természet megőrzését és a környezet állapotát javító fejlesztések, különösen: •
az ökoturizmus infrastrukturális feltételeinek kialakítása,
•
a természetvédelemmel összhangban lévő mezőgazdasági termelés kialakítása.”
A „Budapesti Nyilatkozat” Az 1996. évi budapesti NATUREXPO keretében a Biológiai erőforrások fenntartható hasznosításáról szervezett nemzetközi konferencián elfogadott nyilatkozat egyebek között a következőket tartalmazza: „Egy egészséges egyensúly megteremtése szükséges a természeti erőforrások hosszú távú felhasználásában, menedzsmentjében, fejlesztésében és megőrzésében, ami akkor válik lehetővé, ha a szakemberek, a helyi közösségek és a döntéshozók együttműködnek a környezetvédelmi politika, a regionális tervezés, a vízgazdálkodás, a megőrzés, a vad-, a hal- és az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és az ökoturizmus területén…” A konferencia Ökoturizmus szekciójának jelentése így fogalmaz: „Az ökoturizmus egyaránt jelent egy gyűjtőfogalmat és egy szemléletet. Mint gyűjtőfogalom a turizmus olyan különböző formáit jelenti, amelyek a természetibiológiai erőforrások fenntartható használatán alapulnak az adott ökoszisztéma teherbíró képességén belül, …Az ökoturizmus egyúttal egy szemléletet is jelent, amely a turizmus valamennyi formájának fenntarthatóvá tételét célozza, hogy a turizmus járuljon hozzá az ökoszisztéma megőrzéséhez vagy helyreállításához, és ne járjon negatív hatásokkal a természeti és kulturális erőforrásokra. Emellett a turizmus valamennyi formájának tiszteletben kell tartania az 1992-es Rio-i csúcsértekezleten
a
Turizmus
Világszervezete
nevezetesen: -
legyen környezettudatos,
-
legyen a környezetbe integrált, 41
által
ajánlott
három
alapelvet,
-
legyen magas minőségű környezetre alapozott.
A konferencián megvitatott különböző esettanulmányok alapján az ökoturizmus fejlesztésére a következő ajánlások fogalmazhatók meg. „Az ökoturizmushoz kapcsolódó tevékenységeknek ki kell elégíteniük a turista igényeit, és ugyanakkor elő kell segíteniük a természeti és kulturális erőforrások védelemmel egybekötött használatát, egyúttal gazdaságilag hozzá kell járulniuk az érintett ökoszisztémák megőrzéséhez és helyreállításához. Az ökoturizmus fejlesztéséhez a következők szükségesek: 1. A turizmuspolitikának elő kell segítenie az ökoturizmus elismerését, és fejlesztéséhez az alapvető feltételek megteremtését. 2. Az ökoturizmus fejlesztésére külön stratégiát célszerű kidolgozni. 3. A turizmus fejlesztését integrált tervezésre kell alapozni, amely az ökológiai, a gazdasági és a társadalmi-kulturális szempontokat egyaránt figyelembe veszi. 4. A tervek megvalósításához a következők szükségesek: -
az erőforrások számbavétele és a megőrzésükhöz szükséges védelem meghatározása,
-
megfelelő jogi szabályozás a föld és a turisztikai erőforrások védelmére,
-
gazdasági ösztönzők,
-
megfelelő kompetenciával, pénzügyi eszközökkel és szakismerettel
rendelkező felelős intézmények, -
ellenőrzés,
-
együttműködés valamennyi érdekelt résztvevő (magán- és közszektor,
érdekvédelmi szervezetek, helyi lakosság) között, -
viselkedési szabályok kidolgozása a turisták és a turisztikai vállalatok
dolgozói számára. 5. Az ökoturizmust fogadó térségekben a helyi lakosságot be kell vonni a tervezésbe, a tervek megvalósításába, a turisztikai tevékenységek ellenőrzésébe, és biztosítani kell, hogy az ökoturizmus bevételeiből megfelelő arányban részesedjen. 6. Ösztönözni kell az ökoturizmus elemzését és értékelését célzó tudományos kutatásokat. Az ökoturizmus nagy lehetőséget nyújt arra, hogy újraértékeljük az ember és a természet közötti viszonyt. Ha az ökoturizmus fejlesztését célzó elképzeléseket sikerül megvalósítani, akkor ez az új viszony világszerte egyre több ember mindennapi gyakorlatában tükröződik majd.”
42
Előterjesztés a Kormány részére az Ökoturizmus fejlesztési programjáról A Gazdasági és a Környezetvédelmi Minisztérium közös tervezete 2002. januárjában készült el. A dokumentumban rögzített alapvető fontosságú megállapítások: „… -
Hazánk természeti értékei lehetővé teszik, hogy az ökoturizmus tudatos
fejlesztésével Magyarország versenyképes kínálatot nyújtson a turizmus e gyorsan növekvő területén, amely nemzetközi előrejelzések szerint a turizmus iparág egyik legjobb növekedési potenciáljával rendelkezik. -
Az ökoturizmus fejlesztésével magas fajlagos költésű turistákat irányíthatunk
Magyarországra… -
A belföldi turizmus további haszna a szemléletformálásban, értékeink jobb
megbecsülésében jelentkezik. - Az ökoturizmus tudatos és integrált fejlesztése lehetővé teszi, hogy a magyarországi turizmus fokozottabban kiaknázza a gazdasági lehetőségeket, újabb vonzerőket kapcsoljon be, valamint növelje a vidék eltartó-képességét, és ezt olyan módon tegye, hogy a természeti erőforrások fenntartásához és védelméhez is hozzájáruljon.…” Az anyag a véleményezés során számos előremutató, pozitív észrevétellel gazdagodott és várhatóan előbb vagy utóbb a kormány elé kerül. Az Ökoturizmus Nemzetközi Évét záró Quebec-i Nyilatkozat Az ökoturizmus jelentőségének a világ turizmusában tapasztalható növekedését és fontosságát felismerve az ENSZ 2002-re meghirdette az Ökoturizmus Nemzetközi Évét. A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organisation, továbbiakban WTO) és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (United Nations Environmental Program, továbbiakban UNEP) fogott össze annak érdekében, hogy kézbe vegye a nemzetközi előkészítést és szervezést. A 2002-ben, Kanadában megtartott záró találkozón 132 ország képviseltette magát, ezzel is igazolva az ökoturizmus nemzetközi fontosságát. Az előkészítésében nemzeti kormányok, önkormányzatok, turisztikai és természetvédelmi szervezetek, vállalkozások és civil szervezetek vettek részt. A rendezvény célja az volt, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az ökoturizmus fenntartható fejlesztésével kapcsolatban (E. melléklet). Ezek szerint, a turizmus, mint a 43
világ vezető gazdasági ágazata, hozzájárulhat a gazdaságilag elmaradott területek felzárkóztatásához, kihangsúlyozva a környezet, természet védelmét. Ennek érdekében olyan irányelvekre van szükség, amelyek megfelelnek a területi, regionális és nemzeti szintű fejlesztési tervek elképzeléseinek. Mindezek együttműködést igényelnek az irányítás, a helyi lakosság, a vállalkozások és a civil szervezetek között. Az 1/2004 OIB állásfoglalás Az Országos Idegenforgalmi Bizottság (továbbiakban OIB) 2004. január 22-én tárgyalta az Ökoturizmus fejlesztésének lehetőségei című előterjesztést, amelyet egyhangú szavazással elfogadott. Állásfoglalásában rögzítette, hogy: „ 1.
A bevezetendő Nemzeti Turisztikai Termék kategóriában szerepeljen a
nemzeti parkokban megvalósuló ökoturizmus. 2. Az ökoturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia szerves része. A stratégiához illeszkedően készüljön ökoturisztikai program a 2005-2013 közötti időtartamra. …” Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Az OIB Stratégiai Munkacsoportjának felkérésére a Turisztikai Hivatal és a Magyar Turizmus Rt. munkatársaiból álló csoport 2004. áprilisában elkészítette a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (továbbiakban NTS) „munkaváltozatát”, amit a bizottság társadalmi vitára alkalmasnak tartott. Az anyagban a természeti értékekre alapozott ökoturizmus témaköre és az ezzel összefüggésbe hozható kérdések (térségfejlesztés, fenntarthatóság, környezettudatosság stb.) elfogadható mértékben és többé-kevésbé megfelelő szakszerűséggel szerepelnek. Fontos, hogy a stratégia kiemelt termékek fejlesztése során szól az ökoturizmusról, kihangsúlyozva, hogy „figyelembe véve … a környezet teherbíró-képességét”. MATUR előterjesztés az OIB részére a nemzeti turisztikai termékek (NTT) kialakításáról A Magyar Turisztikai Egyesület előterjesztése 2004. szeptemberében készült el. Az anyag a javasolt nemzeti turisztikai termékek között említi többek között a magyarországi nemzeti parkok ökoturisztikai kínálatát (kiemelve a Hortobágyot) és a natúrpark-hálózat kialakításának szükségességét. Az indoklásban az szerepel, hogy: „… A közös cél: az Európa szerte felmenő ágban lévő ökoturizmus számára az egyedi 44
értékeket rejtő magyarországi helyszínek felhasználásával turisztikai termék-hálózat kifejlesztése. A hazai nemzeti parkok mindegyike tartogat egyedi értékeket és (a MATUR Ökoturizmus tagozatának tagjaként) ma már valamennyi nemzeti parkunkban dolgozik ökoturisztikai munkatárs. A Hortobágyi Nemzeti Park nemzetközileg a legismertebb, a pusztát is gyakran a Hortobágy nevével azonosítják. A Hortobágyi Nemzeti Park saját turizmusfejlesztési koncepciót dolgozott ki, amelyet az Észak-alföldi turisztikai koncepció és fejlesztési program is befogadott. A naturparkok az ökoturizmus sajátos színhelyét képviselik (különösen Németországban igen népszerűek), … A sokszor elszigetelt egyedi erőfeszítések összehangolásával és közös programba illesztésével egyedi természeti és kulturális értékeken alapuló, hálózat jellegű NTT hozható létre. …” A 27/2004 OIB állásfoglalás Az OIB „… megvitatta és elfogadta a MATUR „Nemzeti turisztikai termékek kialakítása” c. előterjesztést. Egyetért azzal, hogy turizmusunk versenyképességének erősítéséhez nagymértékben hozzájárulhat a nemzeti turisztikai termékek kialakítása. Kívánatosnak tartja, hogy az ehhez szükséges feltételrendszer kialakítására minél előbb, lehetőleg egy éven belül sor kerüljön. Az OIB felkéri a GM Turisztikai Hivatalát, hogy az ehhez szükséges jogi, gazdaságipénzügyi, szervezeti és személyi feltételek kialakítását kezdje el, és a munka előrehaladásáról negyedévenként nyújtson számára tájékoztatást. Javasolja, hogy a nemzeti turisztikai termékek kialakítása a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiába is kerüljön be.” Európai Turizmus Fórum 2004 zárónyilatkozata A 2004. október 15-16-án, az Európai Bizottsággal együttműködve Budapesten tartották a 3. Európai Turizmus Fórumot. A Budapesti Fórum zárónyilatkozata az „Új trendek a turizmusban” témakörben felhívja az Európai Bizottságot, az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet, az Európai Szociális és Gazdasági Bizottságot, a tagországokat és a turizmusban érdekelteket: „…-
az új turisztikai trendek alkalmazásának figyelemmel kísérésére és támogatására,
gazdaságilag, szociálisan, környezetileg fenntartható módon, -
a turizmusnak az életre, a kultúrára, a természetre, a gazdaságra, illetve a
foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatásainak tudatosítására.” 45
Az Új trendek a turizmusban szekció fontos megállapításai továbbá: - „…- A turizmus képes hozzájárulni a környezet védelméhez és a szegénység mérsékléséhez a biodiverzitás kihasználásával. - A turizmus a környezet megbecsülését is erősíteni tudja, és képes tudatosítani a környezeti problémákat, azáltal, hogy közelebbi kapcsolatba hozza az embert a környezettel és a természettel. Törvények: •
1959 évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
•
1978 évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről.
•
1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről.
•
1995 évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról.
•
1995 évi XL. törvény a közbeszerzésről.
•
1995 évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól.
•
1996 évi LIII. törvény a természet védelméről.
•
1996 évi LVIII. törvény a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészetek szakmai kamaráiról.
•
1997 évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről.
•
1998 évi I. törvény a közúti közlekedésről.
•
2004 évi XI. törvény a munkavédelemről.
•
2005 évi LXXXIII. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.
•
2006 évi CXXIX. törvény munkavédelemről.
Kormányrendeletek, MT rendeletek: •
32/1964 (XII. 13.) korm. rendelet a vízügyről szóló 1964 évi IV. törvény végrehajtásáról.
•
12/1983 (V. 12.) MT rendelet a zaj és rezgésvédelemről.
•
30/1988 (IV. 21.) MT rendelet a közúti közlekedési törvény végrehajtásáról.
•
84/1990 (IV. 27.) MT rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről.
•
72/1996 (V. 22.) korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásról.
•
102/1996 (VII. 12.) korm. rendelet a veszélyes hulladékokról.
•
184/1996 (XII. 11.) korm. rendelet a területfejlesztési koncepcióról és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről.
•
112/1997 (VI. 27.) korm. rendelet a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatszolgáltatás rendjéről.
46
•
157/1997 (IX. 26.) korm. rendelet az építési műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól.
•
181/1999 (XII. 13.) korm. rendelet az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról.
•
271/2001 (XII. 21.) korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bíróságról.
•
191/2009 (IX. 15.) és a 182/2010 (V. 14.) korm. rendeletek az építési műszaki ellenőri tevékenységről.
BM rendeletek: •
35/1996 (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról.
•
27/1997 (IV. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról.
•
32/1997 (V. 9.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről.
•
36/1997 (VI. 4.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenységről.
•
31/2001 (XII. 19.) BM rendelet a tűzvédelmi technika alkalmazhatóságának részletes feltételeiről.
FMM rendeletek: •
14/2004 (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről.
•
16/2004 (IV. 19.) FMM rendelet a munkavédelemről szóló 1993 évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993 (XII. 26.) MüM rendelet módosítása.
ÉVM rendeletek:
11/1985 (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet.
12/1998 (XII. 21.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet.
FVM rendelet:
34/2002 (VI. 27.) FVM rendelet az építészeti műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól.
KöViM rendelet:
15/200 (XI. 16.) az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről. 47
Egészségügyi és szociális rendelet:
4/1984 (I. 23.) EüM rendelet a zaj és rezgéskeltő határértékekről.
Környezetvédelmi rendeletek:
2/1983 (V. 25.) OKTH a zaj és rezgés bírságról.
1/1996
(II.
7.)
KTM
a
közbeszerzési
építési
beruházás
ajánlati
felhívás
tervdokumentációk
tartalmi
dokumentációjának műszaki tartalmáról.
45/1997
(XII.
29.)
KTM
építészeti-műszaki
követelményeiről. Közlekedési és vízügyi rendeletek:
1/1975 (II. 5.) KPM-BM a közúti közlekedés szabályairól.
4/1981 (III. 11.) KPM- IpM a nyomvonalas építmények keresztezéséről és megközelítéséről.
20/1984 (XII. 21.) KM az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről.
• Az önkormányzat rendelkezésére álló eszközrendszer bemutatása a fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan A magyar önkormányzatok az 1990/65-ös törvénycikk alapján saját területükön jelentős önállósággal rendelkeznek. A turizmus területén is ez alapján joguk van számos szerepkörben fellépni. Számos formája létezik az önkormányzatok turisztikai szerepvállalásának. Az egyik legklasszikusabb az önkormányzat által alapított turisztikai vagy idegenforgalmi bizottság, ami ilyen vegytiszta formájában csak néhány településen létezik, általában valamilyen más funkcióval (településfejlesztés, környezetvédelem stb.) közösen viselik gondját a település turizmusának. A települési bizottságoknak az önkormányzati törvény alapján a települési önkormányzati képviselőkön kívül a település adott szakterülettel foglalkozó kiemelt jelentőségű szakemberei, szakértői is helyet kaphatnak mint külsős bizottsági tagok. Az állampárti rendszerben működő, megyei szintű idegenforgalmi hivatalok 1992-ben megszűntek. Az átalakulással párhuzamosan született meg a gondolat, hogy a budapesti Sütő utcai információs iroda mellett - a helyi érdekek kiszolgálására - több vidéki Tourinform iroda is létesüljön. Települési önkormányzatok pályázhattak turisztikai információs iroda alapítására, amelyhez az akkori minisztérium másfél millió forint központi forrást biztosított.
48
Az önkormányzati törvény és az 1991. évi XX. ún. hatásköri törvény 66. paragrafusa értelmében a megyei önkormányzatok közszolgáltatási feladatai között megjelenik az érdek-összehangolás az idegenforgalom területén. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB) 1998-as létrejöttével párhuzamosan e törvényt nem módosították, a területi és országos érdek harmonizálása így két szerv felelősségéhez tartozik. A RIB-ek és munkaszervezeteik feladatairól szóló 28/1998. IKIM rendelet alapján - a Tourinform-hálózattal összefüggésben tevékenységükbe tartozik: •
a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének segítése,
•
a nonprofit jellegű termékfejlesztési és információs munka koordinálása,
•
az együttműködés az önkormányzatokkal, a gazdasági kamarákkal, a szakmai szervezetekkel, a területfejlesztési tanácsokkal, a megyei és települési idegenforgalmi hivatalokkal és a Tourinform irodákkal.
49
5.
MEGVALÓSÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
• Konkrét projektötletek megfogalmazása, amelyek illeszkednek az elkészült gazdaság-és turizmusfejlesztési stratégiához A megfelelő alternatíva kiválasztására a több szempontú értékelést választottuk, melynek során az alábbi aspektusokat értékeltük: •
Társadalmi hasznosság, o Környezeti hatások o Munkahelyek számára gyakorolt hatások
•
Gazdasági életképesség, turisztikai haszon: o Kritikus outputok hozzáférhetősége
•
Pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság o Cash flow alakulása o Beruházási költségek finanszírozása é
•
Intézményi és működési kockázatok: o Szervezeti háttér alkalmassága
Jelen fejezet ezen ismérvek végiggondolása mellett vizsgálja a beruházás különböző alternatíváit. A projekt nélküli alternatíva bemutatása A megvalósítani kívánt projekt olyan speciális projekt, mely nem már meglévő és működő szolgáltatásokra épülő fejlesztést céloz, hanem teljesen új infrastruktúra kiépítésével jön létre. A projekt elmaradása esetén a tervezett beruházások teljes műszaki tartalma elvetésre kerül. Jelen projekt támogatástartalom nélkül nem tud megvalósulni, ugyanis a beruházónak nincs elegendő forrása a teljes körű kivitelezésre. A beruházás települési és kistérségi szinten is jelentős fejlesztésnek számít, melynek több gazdaságilag fontos eleme is van: - munkahelyteremtés - turisztikai fejlődés - gazdasági bevételek - versenyhelyzet fokozása - gazdaság fejlődése
50
A felsoroltak elmaradása mindenképpen negatívumként kezelendő, mivel az érintett térség gazdasági helyzetének javítása elősegíthet és fellendíthet olyan folyamatokat, tevékenységeket, melyek ösztönzőleg hatnának a gazdasági élet többi szereplőjére is. Egyéb alternatíva megvalósításra A környezeti és gazdasági sajátosságok alapján a megvalósítás helyszíne nem változtatható meg, csak technológia szempontjából lehet megkülönböztetni más alternatívákat. De ezek az alternatívák jelen szempontból nem relevánsak, mert a tervezés és a közbeszerzés általános szabályai adottak. Mind a közbeszerzés és a tervezéskor a lehető legolcsóbb és ár/érték arányban a legjobb változat kerül kiválasztásra. Egy projekt eredményes végrehajthatóságának feltétele, hogy az indítandó fejlesztés olyan szinten előkészített, hogy a pontos költségbecslést lehetővé tevő műszaki kidolgozottságon túl a jogi, szervezeti, szervezési, bevezethetőségi feltételrendszer is teljes mértékben feltárásra került. Ez az előkészítő munka teszi lehetővé a megalapozott döntés meghozatalát, majd kedvező döntés esetén a projekt indítását. A megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása több cél elérését szolgálja: Megmutatja a projektgazdának, hogy a projekt megvalósítható-e, hogy megéri-e a megvalósítást megkezdeni, valamint megmutatja a lehetséges alternatívákat; Bemutatja a különféle alternatívák alkalmazásával elérhető hatékonyság és eredményesség mértékét; A közfejlesztések használata érdekében hozott döntések alapját képezi; Biztosítja, hogy a projekt megvalósítása illeszkedik a vonatkozó gazdaságfejlesztési programokhoz; Vizsgálja a projekt gazdájának gazdasági teljesítményét; Tájékoztatást ad a finanszírozási lehetőségekről; Információkat szolgáltat a projekt technikai (szakmai) megvalósíthatóságáról. Munkaterv: 0. lépés: Projektötletek kidolgozása 1. lépés: Jelenlegi helyzet vizsgálata 2. lépés: A szükséglet vizsgálata, amelyre a projekt reagál 3. lépés: Alternatív megoldások elemzése 4. lépés: A projekt megvalósításának elemzése 5. lépés: Pénzügyi elemzés 6. lépés: Környezeti, környezetvédelmi hatások elemzése 7. lépés: Gazdasági-társadalmi hatások elemzése 51
8. lépés: A projekt megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának értékelése Az ökoturisztikai kínálat elsősorban a természeti adottságokhoz kell, hogy igazodjon, ezt egészíthetik ki különböző szolgáltatási elemek. Az ökoturizmus kiváló komplementer kínálati elemekkel gazdagodhat ugyanakkor a kulturális- és örökségturizmus, falusi turizmus, aktív- és egészségturizmus elemeiből. Sajnos a csomagok száma mindezidáig még alatta maradt a lehetségesnek, így a lehetőségeket még nem használtuk ki. Ugyancsak jelentős probléma, hogy hiányzik a szervezett marketing ezen a területen. Különösen a külföldiek érdeklődését nem képesek kielégíteni az információforrások, illetve jelenleg még nem vagyunk képesek megfelelni a magasabb igényeknek infrastrukturális szempontból. Esetenként még a többnyelvűség hiánya is súlyosbítja a helyzetet. A magyarországi nemzeti parkok iránti külföldi keresletet is növelni lehetne a nemzetközi vásárokon történő célirányosabb részvétellel, a fapados légitársaságok nyújtotta lehetőségek hatékonyabb kihasználásával, illetve azzal, hogy nemzeti parkjaink közül az Aggteleki, a Hortobágyi és a Fertő-Hansági az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Nemzetközi viszonylatban csak kevés olyan tájunk vagy természeti adottságunk van, ami önállóan is érdeklődésre tarthatna számot. Ugyanakkor természet közeli tájaink egy tőlünk urbanizáltabb környezetben élő ember számára vonzóak lehetnek ún. „expedíció-szerű” látogatások keretében. Fontos jelzői lehetnek még a hazai kínálatnak a „meghódíthatóság”, az „emberléptékű táj” és a „biztonságos medence jelleg”. Magyarországon az ökoturizmus legfontosabb célterületei a védett területeken vannak. Ezek ismertsége és elismertsége a felmérések szerint jónak mondható, de a gyakorlatban még van javítanivaló. A kiépítettség módozata, a beépített interpretációs eszközök és a meglévő szolgáltatások sajnos nem eléggé veszik figyelembe a turisták igényeit. A kínálat fontos jellemzője, hogy számos védett terület mozaikos jellegű, így több önkormányzat területét is érinti. Ebből következően a fenntartás és a fejlesztések feladata csak partnerségben működhet, illetve a területek megközelíthetősége is csak több látogatóközponton keresztül képzelhető el. Az egyes nemzeti parkokon belül a látogatók jelentős részét egy-egy ismert és a látogatók által preferált kiemelt vonzerő vonzza. Természetesen nem csupán a védett területeken jelentkezhet az ökoturizmus. Az ún. natúrparkok vagy másfajta ökoturisztikai civil szerveződések egyre jelentősebbek Magyarországon. Ezek olyan önkéntes szerveződések, melyek egy-egy kisebb térséget jelentenek és a természeti értékek mellett az adott tájegység népi hagyományait is meg kívánják őrizni. A nemzeti parkokon kívül eső kínálati elemek egy jelentős részénél (pld. tanösvények egy része) a bevételi oldal nincs eléggé megalapozva, fenntartásuk külső forrásokból biztosítható.
52
A nemzetipark-igazgatóságok által fenntartott bemutatóhelyek kínálata az alábbi felsorolásban került összegzésre. Jól látható, hogy, a kínálati elemek közül leginkább a tanösvények, barlangok, illetve a fogadó- és látogatóközpontok szerepelnek. Látogatóközpontok: Szolgáltatásaik eltérőek, nincsenek egységes sztenderdek, a mozaikosság miatt egy nemzeti parkban több ilyen is szükséges. Kihasználtságuk általában nem egyenletes, ami a gazdasági fenntarthatóságot nehezíti meg. Bemutatóhelyek: A nemzeti parkok fokozatosan építik ki bemutatóhelyeiket (barlangok, tájházak, múzeumi bemutatóhelyek), a meglévőket pedig igyekeznek szinten tartani, esetleg fejleszteni. A civil szervezetek által működtetett bemutatóhelyek esetében sokszor problémát jelent a kiépítettség, a bemutatási érték, a szolgáltatásokkal való ellátottság sokszínűsége. Problematikusak
az
elavult
kiállítási
rendszerek,
a
vendégek
fogadásához
kellő
alapinfrastruktúra (parkoló, WC, információs rendszer) hiányosságai, a programhelyszínekhez kötődő kereskedelmi termékek hiánya, a helyszínekhez kapcsolt rendszeresen megtartott, turisztikai értékű programok hiánya, illetve a megközelíthetőség sem mindig megfelelő. 2. táblázat: Ökoturisztikai bemutatóhelyek Magyarországon a nemzetipark-igazgatóságok fenntartásában (2007.)
Forrás: Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia, 2008 Tanösvények, túraútvonalak: A tanösvények egy része követi a már létező túraútvonalak lineáris vezetését, vagy részben egyedi útvonalon vezetve, a kiindulási ponthoz visszatérő kiránduló köröket képeznek. A tanösvények változatos formában jelennek meg, legtöbb a „táblás” típusú tanösvény, de emellett találhatunk füzettel bejárható tanösvényt is, vagy a kettő kombinációját. Az iskolások körében (is) népszerűek a foglalkoztató tanösvények, és vannak már természetismereti élményösvények is, amelyek nem csak a bemutatást és az ismeretterjesztést, de a szórakozást is szolgálják – ezek lehetnek a későbbiekben hatékony szemléletformáló és ismeretnövelő eszközök. Tanösvényeket létrehoztak nemzetipark-igazgatóságok, natúrparkok és civil szervezetek, önkormányzatok, erdőgazdaságok is. A tanösvények valamilyen tematika 53
alapján készültek el, így léteznek botanikai-, zoológiai-, geológiai-, erdészeti-erdőgazdálkodási, de egy-egy területet komplexen bemutató tanösvények is. A tanösvények kiépítettsége és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások szintje eltérő az egyes helyszíneken. Nagyon fontos feladat a jövőben a tanösvények forgalmának monitoringja, a kapcsolt szolgáltatások (elérhetőség, parkolás, őrzés stb.) hiánya. A következő években inkább a tanösvények minőségi fejlesztésére kell a hangsúlyt helyezni a mennyiségivel szemben, illetve a fizetős szolgáltatások kiterjesztését kell támogatni a már meglévő helyszíneken. Kilátók, megfigyelők: Ezek az ökoturisztikai desztinációk alapelemei, amelyek jelentős vonzerővel bírnak. Technikai kiépítettségük általában jelentősen különbözik. Az elmúlt években számos ilyen elem került kiépítésre (pld. madármegfigyelő pontok), ezek karbantartása azonban folyamatos gondoskodást és anyagi erőforrásokat igényel. Kerékpáros-és lovastúra-útvonalak, szolgáltatások: A látogatható védett természeti területeken folyó kerékpározás sajnos nem tudja használni általában a kiépített útvonalakat, mivel ezek vagy egy-egy speciális desztinációban vannak csak jelen, vagy pedig településen belüli vagy településközi viszonylatban is a helyi lakosság igényeit elégítik csak ki. Az ökoturisztikai helyszíneken leginkább alsóbbrendű utakon és az árvízvédelmi töltéseken folyik, ami nem felel meg az európai normáknak. Ezek az útvonalak felvetnek biztonsági kérdéseket is, ugyanakkor sokszor kiépítetlen és egyhangú területeken mennek, ahol még a megfelelő beárnyékoltság sem biztosított. Fontos elvégzendő feladat a kerékpárral bejárható térségek kijelölése, az útvonalak meghatározása és ezek megfelelő formában történő kommunikálása. Fontos kérdés a kiépített infrastruktúra fenntartása, ami a terület gazdáinak intenzívebb vállalkozói részvételét igényelheti, illetve a partnerséget kell, hogy jelentse a kezelők és a szolgáltatók között. Túravezetés: Általában valamennyi ökoturisztikai desztináció kínál szakképzett vezető által vezetett túrákat. A túravezetés általában magyar, angol és német nyelven áll rendelkezésre, ugyanakkor az igények egyre inkább gyarapodnak más nyelvű vezetések iránt is. Fontos volna minél több, előzetes igénybejelentés nélküli ún. garantált túravezetést szervezni, ehhez azonban sokkal szervezettebb és kiszámíthatóbb működés, illetve szakképzettebb alkalmazottak szükségeltetnek. Szervezett programok: Az ökoturisztikában érdekelt szolgáltatók gyakran szerveznek kiemelt időpontokhoz kötődő programokat. Ezek látogatói között nagyon sokan a környező területek lakosai közül kerülnek ki. Fontos ezek megszervezésében, hogy lehetőleg többnapos programok is rendelkezésre álljanak, így növelhető a térségben eltöltött vendégéjszakák száma is. Fontos eleme volna az ilyen rendezvényeknek, hogy minél több szervezet vegyen részt benne, így komplex csomagok is kialakíthatók. Erdei iskola: Az ökoturizmus oktatási-nevelési funkciója különösen fontos, ebben az erdei iskolák zászlóshajóként működnek közre. A puszta helyszíneken kívül természetesen esetenként 54
szakember biztosítása, prezentációs eszközök, berendezések stb. is szükségesek. A fejlesztéseknél ugyancsak figyelembe kell venni a gazdasági fenntarthatósági szempontokat. Szálláshelyek: A szektorban érdekelt szolgáltatók esetenként szálláshelyet is igyekeznek biztosítani a turisták részére. Sokszor azonban ezt külső szolgáltatónál veszik igénybe, ami azt jelenti, hogy közvetlenül nincs hatásuk a minőségre és a körülményekre. Kedvelt szállástípusok a vendégházak és ifjúsági szálláshelyek. A bemutatóhelyek többfunkciós hasznosítása egyelőre sok helyen megoldatlan kérdés. A fiatalabb korosztályok magasabb arányú részvétele az ökoturizmusban azt jelenti, hogy az olcsóbb kategóriás szálláshelyek fejlesztésére van nagy szükség. Kereskedelem: Az ökoturizmusban érdekelt szolgáltatók számára plusz bevételi forrásokat jelent bizonyos termékek (pld. ajándéktárgyak) árusítása. Ez a tevékenységi forma sajnos még nem elég kiérlelt, a következő lépés a védjegyes termékek bevezetése lehetne, így járulván hozzá egyegy desztináció komplex fejlesztéséhez. A natúrparkok számára kecsegtető lehetőséget jelent a környező területek öko- és biotermékeinek az értékesítése, ezzel a helyi gazdaság számára is piacot lehet teremteni. Eszközpark: Jelenleg a turizmus céljait szolgáló felszerelések, eszközök (távcső, kerékpár, kenu stb.) sajnos nem elegendőek. Általánosságban elmondható, hogy egyidejűleg egy csoport számára alkalmas felszerelés mennyiség áll csak rendelkezésre. Leginkább kerékpár, barlangi túrafelszerelés és távcső alkotja mindösszesen egy-egy szolgáltató eszközparkját. Az üzemeltetés is sokszor rájuk hárul, azonban más üzemeltető bevonása nehézkes és kevés befektető látja benne az üzleti lehetőséget. Ennek ellenére igyekeznek az ökoturizmus szereplői megtalálni az optimális megoldást, akár más üzemeltető vagy bérbe adás révén. Információszolgáltatás, tájékoztatás és kommunikáció: Bármilyen desztináció számára alapvetően fontos a turisták megfelelő tájékoztatása, különösen igaz ez az ökoturizmusra, ahol sokszor védett természeti területeken mozognak a vendégek. Az információs rendszerek kiépítettsége eltérő a különböző az egyes desztinációkban. Sajnos a feliratok többsége csak magyar nyelvű, ami megnehezíti a külföldi turisták tájékoztatását. A látogatóközpontok egyben információs központot is jelentenek, az egységes arculattal való megjelenés ezeken a pontokon különösen fontos volna, ahogyan a környező partnerek szolgáltatásainak bemutatása is. Szakemberháttér: Valamennyi nemzetipark-igazgatóság rendelkezik valamilyen formában ökoturisztikai munkatárssal. Az ezzel foglalkozók száma 5-64 között változik, de az alkalmazottak általában szakképzett és nyelveket beszélő. Megállapítható, hogy az ökoturisztikai szerepkör összefügg az oktatási feladatokkal. A jövőben a desztináció menedzsment szervezetek kialakítása során erre a szerepkörre nagy hangsúlyt kell fektetni. Monitoring: A jövőbeli fejlesztések megalapozására elengedhetetlen a turisták visszajelzéseinek szervezett gyűjtése, ami általában nem valósul meg jelenleg. 55
Konkrét projekt ötlet megfogalmazása: Holt-Tiszai tanösvény A tervezett tanösvények a meglévő természeti és épített értékek bemutatására létesülnek. A tanösvény jelentős részben az újonnan épített elemekre épít. A tanösvényt kiépített úton lehet elérni és a gépjárműveket parkolóban lehet elhelyezni, természetesen a kerékpárok elhelyezése is megoldott lesz. A tervezett tanösvény célja, hogy a holtág területén fellelhető természeti értékek és néprajzi emlékek bemutatóhelyéül szolgáljon, interaktív módon kapcsolatot teremtsen a múlt értékei, eleink haszonvételi forrásai és a táj jövőbeli fenntarthatósága között, illetve kézzel foghatóan bemutassa, hogy az árterületek hosszú távú hasznosítása nem képzelhető el az évezredes hagyományok felhasználása nélkül. Röszke és környékének adottságai lehetővé teszik, hogy a tervezett tanösvény kialakítása után a terület a környező települések és a távolabbi intézmények iskolai oktatását kiegészítve a környezettudatos oktatás - az iskolai oktatást kiegészítve - szinte minden iskolai tantárgy szabadtéri óráinak színtere legyen, a környezeti nevelés bemutató és oktatóterévé váljon. A tervezett tanösvény célja, hogy bemutassa az árterek kialakulását, az ártéri társulások élővilágát, az árterek hagyományos gazdálkodását, és az árterekben ma folyó tevékenységeket. A tanösvény teljes hossza 1000 m, átlagosan 4-5 óra alatt teljesíthető, 8 állomást tartalmaz. A tanösvény útvonalán megszerezhető ismeretanyag elmélyítését egy kb. 30 oldalas, színes, tantárgyaknak, évfolyamoknak megfelelően bővíthető oktatócsomag segíti, amely a tájra és az élővilágra vonatkozó általános információkon túl játékos feladatokat és teszteket is tartalmaz, ezzel segítve a kirándulást vezető környezeti nevelő munkáját. A kiadvány összeállítását, a feladatlapok kidolgozását, továbbá a tanösvény kialakításának szakmai munkáját környezeti nevelési szakértő felügyeli és segíti. 1. Bemutató állomás: „Holtágak keletkezése” Az állomás eszközei szemléletes, interaktív módon mutatják be a holt ág természetes és mesterséges keletkezését. Egy döngölt agyagból kiépített mederben a látogatók által mechanikusan elfordítható terelőlemez segítségével „vágjuk át” a kanyarokat. Ismeretterjesztő tanösvénytábla ismerteti a holtágak keletkezését, azok kialakítását. A szükséges információkat ismeretterjesztő tanösvénytábláról szerezhetik meg a látogatók.
56
Elhelyezkedése a területen: A bemutató hely kezdetén kikötő is kialakításra kerül, ahonnan a tanösvényt illetve a holtágat egy újabb nézőpontból lehet megtekinteni.
57
2. Bemutató állomás: „Nádkunyhó építmény” Az állomás pihenő helyként funkcionál, paticsfalból nádtetővel, asztalokkal és padokkal. A létesítmény alkalmas lesz szabadtéri órák megtartására, „Égig érő tanterem”
58
3. Bemutató állomás: „Fűzfa labitintus” Nádsíp, nádi hegedű, játékkészítő hely kialakítása.
4. Bemutató állomás: „Madárszárnyak” A holtág madarainak bemutatása, forgatható, kockák, távcső satírozó tábla.
59
5. Bemutató állomás: „Parcellák lakói-mezőgazdasági művelés” Kukorica parcella, környékén termesztett jellegzetes kultúrnövények bemutatóhelye. Csuhé felhasználás, biogazdálkodás, komposztálás, komposzttároló kihelyezése. Az állomás betekintést kíván nyújtani a hajdani ártéri közösség mindennapjaiba, megismertetve a látogatót a természettel harmóniában folytatott gazdálkodás néhány haszonvételi forrásával.
komposzttároló
60
6. Bemutató állomás: „Vadak nyomában” Vadnyomok homokkeretben, gipszminta öntő hely. Vadász les, éjjeli túra hely, ragadozó madarakat bemutató hely.
61
7. Bemutató állomás: „Bioösvény-egészségmegőrző hely” Kavics-farönk-homok-fű váltakozva kiépített pálya (1 m széles és 25 m hosszú pálya). Mezítlábon való járás talpmaszírozzó, egészségmegőrző szerepe kiemelt. Gyógynövényekről információs tábla, gyűjtő hely.
62
8. Bemutató állomás: „Sütés főzés a szabadban” Szabadég konyha, kialakított tűzrakó hely, környék jellegzetes, egyszerűen elkészíthető ételeinek ismertetése.
A gyermekek részére itt játszótér kialakítása javasolt.
•
A projektötletek megvalósításához kapcsolódóan részletes költségvetés tervezet készítése az ütemezett tevékenységeknek megfelelően (pl. előkészítés keretében a tervezési, engedélyezési folyamatok költsége, a megvalósítás során felmerülő építés, eszközbeszerzés költsége)
63
Projekt eredményeinek alkalmazása és fenntarthatósága A projekt mérhetőségét ezek a tevékenységek biztosítják. Amennyiben sikerül a szervezetek képviselőit rábírni, hogy találkozzanak és tárgyaljanak egymással majd, ha sikerül összehangolni a terveket és azokat megfelelő csatornákon keresztül eljuttatni a célcsoporthoz a projektet sikeresként könyvelhetjük el. A projekt pénzügyi fenntarthatósága: - az érintett lakosok bevonásakor,a jövőbeni kötelezettségek tisztázása céljából hangsúlyozni kell a folyamatos és hosszú távú fenntarthatóságot - az elfogadott tervek egy hasonló projektcikluson belül megvalósíthatóak lesznek - a projekt megvalósítása során kialakuló új kapcsolatokat megőrizzük egy az önkormányzatok által aláírt, az esetleges további projektciklusok elősegítéséről és hatékonyságának növeléséről szóló együttműködési megállapodás megkötésével. A tevékenység további folytatásához semmiféle további pénzügyi támogatás nem szükségeltetik. Intézményi szempontból: -
a projekt megvalósítása során kialakuló új kapcsolatokat megőrizzük egy az önkormányzatok által megkötött partnerségi megállapodással.
Az esetleges fejlesztésekhez kapcsolódó elképzelések pénzügyi fenntarthatóságát alapvetően három forrás szolgálja: a helyben képződött anyagi eszközökből, a hazai állami forrásokból és a külföldi forrásokból lehetséges a fejlesztések fenntartása. A térség megyei önkormányzatai – térség elmaradott jellegével szoros összefüggésben - döntő mértékben szegények, önerőből a komolyabb fejlesztésekre képtelenek, sőt az esetek többségében a külső forrásbevonáshoz elengedhetetlen saját rész biztosítását sem tudják vállalni, e nélkül viszont nem lehet részt venni a pályázatokon. A gondon valamelyest segíthet, ha a jövőben a fejlesztésekre fennmaradt pénzek felhasználásánál mindig elsőbbséget adnak a pályázatokon való részvételnek, mert ezáltal pénzüket megsokszorozhatják. A másik út, ha a saját rész fedezésére megkísérelnek vissza nem térítendő támogatásokat megszerezni, illetve ezt a lehetőséget a különböző alapoknál kilobbizni. További segítséget jelenthet a kistérségi együttműködés, amikor egy átmeneti gondokkal küszködő önkormányzatot átmenetileg a társtelepülések segítenek ki. A magánszektor beruházásaihoz is általában gond a saját források elégtelensége. A hitelek igénybevétele mellett közös vállalkozások szervezése jelenthet erre megoldást. Az elsőnek – az utóbbi időben bekövetkezett mérséklődés ellenére – a kamatok még mindig magas volta képezi a 64
fő akadályát. Ezen a különböző kedvezményes hitelakciók igénybevétele, a kormány közép- és kisvállalkozási programja, illetve az ahhoz kapcsolódó ösztönzési rendszer életbe lépése segíthet majd, illetve bővülő lehetőséget jelentenek az EU programokhoz kapcsolódó és más regionális pályázatok is. A szűkösen rendelkezésre álló saját források kiegészítése érdekében tehát a térségben mind az önkormányzatoknak, mind a magánvállalkozásoknak fontos folyamatosan figyelemmel követniük a pályázati és egyéb forrásbevonási lehetőségeket. Ez egyrészt a kamarák kiemelt feladata, másrészt közvetlenül is lehet információt szerezni róluk az illetékes minisztériumok közlönyeiből, emellett az Interneten is egyre inkább hozzáférhetők a forrásokkal kapcsolatos információk A jelenleg rendelkezésre álló hazai külső források a következőképpen csoportosíthatók: •
Állami támogatások, pl.
•
a
Megyei
és
Regionáűlis
Területfejlesztési
Tanácsok
illetékességébe
tartozó
pénzeszközök (Területfejlesztési Célelőirányzat megyei kerete, Területi Kiegyenlítést Szolgáló Fejlesztési Célú Támogatás, Céljellegű Decentralizált Támogatás) •
a Dél-alföldi Regionális fejlesztési Tanács illetékességébe tartozó források.
•
Befektetések és vállalkozások egyéb állami ösztönzése, pl. Magyar Turizmus ZRt., ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., Magyar Fejlesztési Bank, Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány,
A legfontosabb külső forrást az Európai Unió támogatási alapjai jelentik. Jelenleg és a jövőben a frissen csatlakozott közép-európai országok, így hazánk számára is a Strukturális Alapok forrásai jelentik a legfőbb finanszírozási lehetőséget. A program megvalósításához és a térség infrastrukturális problémáinak enyhítéséhez leginkább ezeknek a forrásoknak a megszerzésére célszerű törekedni. Ezen források felhasználását szabályozó regionális operatív programokhoz való minél aktívabb kapcsolódás alapfeltétele a megvalósításnak. Ezek mellett a egyre inkább mód nyílik az Európai Unió egyéb alapjaiból támogatások megszerzésére (pl. EMVA, Interreg stb.). A támogatások mellett nemzetközi hitelek is elérhetők az EBRD és az EIB kezelésében.
65
Intézményi fenntarthatóság A turizmus, így az öko- és falusi turizmus vonatkozásában számos olyan feladat van, amelyet kifejezetten az államnak kell ellátnia, s amely nem bízható kizárólag a piaci mechanizmusokra. Ezért a turizmus állami irányítási rendszerének keretében meg kell határozni a turizmussal kapcsolatos állami és önkormányzati feladatokat, valamint az egyes állami és önkormányzati szervek feladat- és hatáskörét. Állami feladatok a) a kormányzati szervezetben a turizmusért felelős állami szervezet kijelölése, b) a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása, amelyet a Kormány vagy az Országgyűlés fogad el, c) a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia végrehajtását biztosító feltételrendszer kialakítása, különös tekintettel a jogi szabályozásra, az ezzel összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítására és megtartásuk ellenőrzésére, valamint a szükséges állami források biztosítására, d) a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiának megfelelően a turizmus fejlesztésének, illetve az azt megalapozó kutatásoknak tervezése, megvalósítása, a központi fejlesztési források felhasználása,
az
EU-s
források
turizmusfejlesztési
célra
történő
hatékony
felhasználásához szükséges feltételek biztosítása, a szükséges intézményrendszer kialakítása és működési feltételeinek megteremtése, e) a turizmus fejlesztésének nyomon követésére monitoring rendszer kialakítása (fejlesztések koordinációja, előrejelzések, számonkérés), f) a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia érvényesítése az állam más irányú feladatainak ellátása során, g) a turisztikai szolgáltatások minőségének biztosítása a hatékony ellenőrzési rendszer működtetésével, az esélyegyenlőség megteremtése és biztosítása a szolgáltatásokhoz való hozzáférésnél, h) a nemzeti szintű desztinációmenedzsment tevékenység ellátása bel- és külföldön, az ehhez szükséges szervezet működtetése a magánszektor forrásainak lehetőség szerinti bevonásával, i) az államközi turisztikai kapcsolatok kiépítése, ápolása, a turizmus nemzetközi szervezeteiben való részvétel, j) a turizmusban érintett állami, önkormányzati, kamarai, valamint civil szervezetek tevékenységének, együttműködésének koordinálása, k) a non-profit turisztikai tevékenységek végzéséhez szükséges keretek kialakítása.. 66
Regionális feladatok A turizmussal kapcsolatos állami feladatokkal összhangban e törvényben kell meghatározni a térségi (régió, megye, település) feladatokat is. A turisztikai régiókat a közigazgatási struktúrával, illetőleg a területfejlesztési régiókkal, valamint a térségi fejlesztési tanácsok illetékességi területével összhangban kell kialakítani. A régió szintjén ellátandó turisztikai állami és önkormányzati feladatok a következők: a) A nemzeti turizmusfejlesztési stratégiának megfelelő regionális turisztikai szervezet működtetése, amely a turisztikai célterületek fejlesztését átfogó szemlélettel irányítja, és egységes megoldásokkal támogatja. b) a régió turizmusfejlesztési stratégiájának és programjának kialakítása, ennek keretében egyrészt a régióban érintett megyékkel, másrészt a regionális szervezetekkel (pl. a regionális területfejlesztési tanácsokkal, térségi fejlesztési tanácsok, civil szervezetekkel) a szükséges koordináció ellátása, c) regionális szintű marketing tevékenység irányítása, d) a regionális turizmusfejlesztési források felosztása, illetve felhasználása (pályázatok kiírása), e) a helyi turisztikai kezdeményezések ösztönzése és koordinálása, f) közreműködés a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének elősegítésében. Önkormányzati feladatok A megye, illetve a főváros az előzőekben ismertetett feladatokat (turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása, turisztikai infrastruktúra fejlesztése, turizmus marketing, tourinform irodák működtetése, a természeti értékek védelme stb) a saját illetékességi területén (megyei, illetve fővárosi szinten) látja el. Az egyes települések turisztikai feladatai nagymértékben függnek attól, hogy rendelkeznek-e turisztikai vonzerővel, illetőleg kialakítható-e – akár önállóan, akár más településekkel összefogva (pl. kistérségi társulás keretében) – olyan turisztikai kínálat, amely alkalmas lehet a település turizmusának kialakítására, illetve fejlesztésére. Így települési önkormányzati feladat a) az infrastruktúra – beleértve a turisztikai infrastruktúrát is – fejlesztése, b) a turisztikai vállalkozások létrejöttének támogatása és turisztikai befektetések ösztönzése (pl. kedvezményes terület juttatása, adózási könnyítések), a beszedett idegenforgalmi 67
adónak turisztikai fejlesztési célokra történő felhasználása, a helyi turisztikai szerveződések ösztönzése, c) megfelelő turisztikai vonzerő esetén a helyi desztinációmenedzsment szervezet létrehozásának, működtetésének elősegítése. A turisztikai fejlesztések végrehajtásában döntő szerepet tölt be a megyei Önkormányzat Idegenforgalmi Bizottsága, amelynek feladata megye egész turizmusának a figyelemmel követése. Emellett úgy véljük ennek a testületnek igen jelentős lobbi-tevékenységet is kellene folytatnia annak érdekében, hogy elérje a megyébe illetve a régióba decentralizált területfejlesztési célú pénzek minél nagyobb részének idegenforgalmi jellegű hasznosítását. Alapvető feladat ugyanakkor is, hogy megfelelő kapcsolatok alakuljanak ki a turizmus regionális szintű dekoncentrált szervezeteivel, például Magyarországon az Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal (RIB) és az Észak-Alföldi Regionális Marketing Igazgatósággal (RMI). Fontos lenne a polgármesterek szintjén működő turisztikai tanács működtetése, amely fórumot teremtene a turisztikai fejlesztések és az ahhoz kapcsolódó – elsősorban az országhatáron túlra irányuló – marketing tevékenység összehangolásának. A turisztikai tanács mellett működjön egy turisztikai tanácsadó testület, melyben helyet kap minden érdekelt település turisztikai szakmai képviselője, a kamarák, turisztikai egyesületek delegáltjai. A fejlesztések végrehajtása szempontjából igen fontos lenne, hogy az illetékes minisztériumok támogatásával, a térségi önkormányzatok, kormányzati szervek, kamarák és vállalkozások együttműködésével mielőbb megszülessen és működni kezdjen egy „Csendes Turisztikai Programiroda”, amely elősegítené az információáramlást, valamint a projektek figyelemmel követését, menedzselését és a programmal kapcsolatos monitoring tevékenységet is elvégezné. Finanszírozásába fontos lenne valamennyi érdekelt szervezetet bevonni. Az érdekérvényesítés érvényesült már a program kidolgozása során is, hiszen ahhoz figyelembe vettük az önkormányzatok, a kistérségi társulások, a vállalkozások és a turizmusban dolgozó szakemberek véleményét és javaslatait is, amelyeket személyes tárgyalások során ismertünk meg. Emellett úgy véljük, hogy a korábban említett turisztikai tanács az érdekérvényesítésben is fontos szerepet játszana. Multiplikátor-hatás A projektmenedzsment magában foglal közös, határon átnyúló kommunikációs tevékenységeket is. Az egyik legfontosabb cél a környezetvédelem fontosságának tudatosítása valamint a tervekben meghatározott további tevékenységek előkészítése. A közös tanulmány és stratégiai 68
terv befolyásolni fogja a regionális döntéseket, melynek eredményeképpen további együttműködés és a pályázatok benyújtása valósul meg az érintett területeken. A megvalósíthatósági tanulmány és a partnerségi megállapodás újabb projekteket fog generálni. Természetesen a jelen projektet követnie kell a tervek kivitelezésének és ezek után az ökoturizmus fejlesztésének. A tervezett, média útján történő kommunikáció szintén növelhető a multiplikátor-hatás. A projektet több határon átnyúló kommunikációs tevékenység kíséri. A kommunikáció közvetetten hozzájárul a környezeti neveléshez, így szintén növeli a multiplikátor-hatást. A projekt közvetlen célcsoportjának tagjai multiplikátorként működnek, miközben információkat adnak a tanulmányokról. A sikeres üzleti együttműködések szintén multiplikátor-hatásúak, mivel bizonyítják az együttműködés hasznosságát. A projekt célja, hogy segítse a holtágak gazdasági és turisztikai célokra történő felhasználása infrastruktúrájának megalkotását. A következő lépésben kidolgozzuk azokat az eredményeket, melyeket a megvalósíthatósági tanulmány kijelöl. A korábbi „A Tisza-menti holtágak környezeti potenciálnövelése” című projekt több holtágat foglalt magába: a Pánai Holt-Tiszát, a Gyálai Holt-Tiszát, az Atkai Holt-Tiszát. Jelen projekt a felsorolt holtágak közül csak egyet tartalmaz, de a jövőben hasonló projekteket más holtágakkal kapcsolatban is megvalósíthatnak. Jelen projekt a legjobb felkészülés lehet a holtágak jövőbeli rehabilitációjára. A pénzügyi elemzés elvégzéséhez először megvizsgáltuk, hogy a projekt tevékenység jövedelemtermelő-e vagy sem. A tevékenység jövedelemtermelő besorolását a Tanács 1083/2006/EK rendelet 55. cikkében meghatározott feltételek vizsgálatával határoztuk meg: A fentiek szerint tehát a projekt nem tartalmaz jövedelemtermelő tevékenységeket, így ennek figyelembevételével került sor a pénzügyi elemzés elvégzésére.
69
A projekt tervezett részletes költségvetése: A beruházás költségei az Útmutatóban meghatározott módon kerültek meghatározásra. Az előkészítés költségei a piaci viszonyokhoz igazodó, árajánlatok alapján meghatározott költségek. A szolgáltatások a műszakilag és gazdaságilag legjobb ajánlatok alapján lettek figyelembe véve. A beruházás megvalósításának költségei normagyűjteményen alapuló tervezői költségbecslések, melyek a közbeszerzési eljárás határértékét képezik. A beruházás fajlagos költségei a piaci viszonyokat tükrözik.
egységár menny. egys.
Menny.
1. Menedzsment költségek
FT
összesen FT 7 000 000
Projektmenedzser
hó
6
1 200 000
Építőmérnök
hó
6
1 200 000
Környezetmérnök
hó
6
600 000
Pénzügyi menedzser
hó
6
600 000
Közbeszerzési szakértő
hó
6
600 000
Környezeti nevelési vezető
hó
6
1 200 000
Igénybe vett projektmenedzsment szolgáltatás
hó
6
1 600 000
2. Munkabérek
0
3. Szolgáltatások
15 500 000
3.1. Oktatócsomagok kivitelezése Nyomdai előkészítés
1 000 000
Nyomtatás
1 000 000
3.2. Környezeti nevelési szakértők díja Környezeti nevelési szakértők díja
500 000
3.3. Könyvvizsgálat díja Könyvvizsgálat díja
5 000 000
3.4. Műszaki ellenőri díj Műszaki ellenőri díj
3 000 000
3.5. Rendezvények költségei Oktatócsomagok bevezetése tréningek
1 500 000
Környezeti Nevelési Konferencia
500 000
3.6. Közbeszerzési eljárások költségei 3 000 000 4. Eszközök
27650000
4.1. Kerékpárok beszerzése
db
Férfi és női mountain bike
db
40
2 000 000
Kerékpártároló
db
40
2 000 000
Ismeretterjesztő tanösvénytábla (500x700mm)
db
1
750 000
Fák beültetése
db
375
2 000 000
Cserjék beültetése
db
500
1 500 000
Évelők beültetése
db
500
1 200 000
Öntözőrendszer
db
1
1 500 000
Horgászó helyek kialakítása (pallóút)
db
10
5 000 000
Kirándulásvezető-füzet, feladatlap (24 színes, 26 f-f oldal)
db
1000
1 000 000
4.2. Tiszai tanösvény
70
Kézi GPS helymeghatározó eszköz
db
2
150 000
Nikon 10-22x50 Távcső
db
1
50 000
Zeiss Victory 8x56 Távcső
db
1
75 000
Minox 8x58 Távcső
db
1
100 000
Yukon NRB Viking pro 2x24 éjjellátó binokulár
db
1
150 000
Medermakett döngölt agyagból
db
1
250 000
Ladikok
db
2
500 000
Pallóút
db
1
1 500 000
Nádkunyhó építmény (égígérő tanterem)
db
1
1 000 000
Asztal
db
6
300 000
Tardona szék a nyitott tanteremhez
db
40
400 000
db
1
500 000
Madárszárnyak
db
1
250 000
Forgatható kocka
db
1
125 000
Távcső
db
1
250 000
Satírozó tábla
db
1
125 000
Komposztároló
db
1
75 000
Ismeretterjesztő tábla
db
1
250 000
Vadnyomok öntő hely
db
1
150 000
Vadászles
db
1
750 000
Madarakat bemutató ismeretterjesztő tábla
db
1
250 000
I. állomás
II. állomás
III. állomás Játékkészítő hely kialakítás (Fűzfalabirintus) IV. állomás Holtág madarainak bemutató helye
V. állomás Parcellák lakói mezőgazdasági művelés
VI. állomás Vadak nyomában
VII. állomás Bioösvény-egészségmegörző hely Kiépített pálya
db
1
500 000
Gyógynövényeket bemutató ismeretterjesztő tábla
db
1
250 000
db
1
750 000
VIII. állomás Szabadég konyha (40 fő részére) Tűzrakóhely, padokkal, asztalokkal 4.3. Marketingeszközök költsége Marketingeszközök
2 000 000
5. Építési költségek (út-, és sétány)
100 000 000
6. Földvásárlás költségei
5 000 000 Ft
Teljes költségvetés
155 150 000 Ft
Infláció A projekt elemzés során változatlan áron (inflációval kiigazított, a kiinduló évhez rögzített ár) kell számolni. Azonban a pénzügyi áramok elemzése során, ha az elemzés változatlan árakon történik, és az inflációs előrejelzések alapján a relatív árak változása jelentős, akkor a relatív árak korrekciója szükséges. 71
Reálértéken történő tervezés Az elemzéseket reálértéken kell végezni. Ennek során ügyelni kell az egyes tételek egymáshoz viszonyított relatív árváltozásaira. A reálértéken történő számítás esetében reál diszkontrátát kell alkalmazni. Vizsgált időtáv A vizsgált időtáv (referencia időszak) azon évek száma, amelyek tekintetében a költséghaszonelemzés előrejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszon elemzés során alkalmazott időtáv. A komplex vízvédelmi célú projektek esetében a vizsgált időtáv 30 év (amely tartalmazza a beruházási időszakot is, a pályázat benyújtásától). A pénzügyi diszkontráta meghatározása Az EU útmutató kiegészítése, 2006-ban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság 5 %-os pénzügyi diszkontráta alkalmazását javasolja reáláron. Nominálértéken számítva a pénzügyi diszkontráta az infláció értékével (hozzávetőlegesen +3%) magasabb, mint a reálértéken számított pénzügyi diszkontráta. A társadalmi diszkontráta meghatározása Az EU útmutató kiegészítése, 2006-ban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság 5,5 %-os társadalmi diszkontráta alkalmazását javasolja reáláron. ÁFA Meg kell adni, hogy az áfa hogyan jelenik meg az egyes elemzésekben. A közgazdasági elemzés – beleértve a változatelemzés társadalmi hasznosságra vonatkozó részét – a költségeket nettó módon (áfa nélkül) kell szerepeltetni. Pénzügyi bevételek becslése Tekintettel arra, hogy a tervezett fejlesztés közcélokat szolgáló, nem jövedelemtermelő, nem vállalkozási projekt, így a jelen fejezet nem releváns. A projekt közcélú jellegéből adódóan pénzügyi bevételt nem termel. A projekt pénzügyi teljesítménymutatói Tekintettel arra, hogy a tervezett fejlesztés közcélokat szolgáló, nem jövedelemtermelő, nem vállalkozási projekt, így a jelen fejezet nem releváns. A projekt közcélú jellegéből adódóan pénzügyi bevételt nem termel. A projekt pénzügyi fenntarthatósága A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálat célja a projekt hosszú távú pénzügyi egyensúlyának bemutatása. Az elemzés során kapott eredmények, különös tekintettel a saját forrás biztosítására a kedvezményezett szempontjából kötelezettséget jelentenek.
72
•
A projektekhez kapcsolódó konkrét forrás megjelölés A jelenlegi gazdasági helyzet és politikai háttér ismeretében nem valószínű, hogy az érintett települések a saját költségvetésükből önállóan tuják fedezni a költségeket. E okok miatt minden féle képen a források jelentős része pályázati pénzekből lehetséges. A településeknek kiemelt figyelemmel kell keresni a pályázati lehetőségeket. Érdemes elgondolkozni azon, hogy a magán befektetőket kell bevonni a fejlesztések megvalósításában. Ez jelentős kockázatokat jelenthet, mind gazdaságilag mind pedig az egyéb nehézségeket és a profit orientáltságot figyelembe véve.
73
6. KÖRNYEZETI HATÁS
•
A rehabilitációval/fejlesztéssel kapcsolatos környezeti hatások bemutatása, elemzése
A holtágak rehabilitációja már korábban felmerült – figyelembe véve a fenntarthatóság szemponját – hiszen a holtágak változatos ökológiája és esztétikai értéke számos módon felhasználható a jövő generáció által. „A Tisza-menti holtágak környezeti potenciálnövelése” című projekt – mely hangsúlyozta a környezetvédelem fontosságát a holtágakkal kapcsolatban – eredményei igen fontosak jelen projekt céljai szempontjából. A program folytatásaként kitisztított és helyreállított holtágaknak új funkciót kell kapniuk, mely fenntartásukat és fejlesztésüket jövedelmezővé teszi. Ezáltal természeti értékeik egyike sem sérül. Kommunikáció: 2 kerekasztal beszélgetés megszervezése a magyar önkormányzat és a szerb önkormányzat
illetékes
(a
gazdaság-
és
turizmusfejlesztéssel,
fejlesztési
tervekkel,
környezetvédelemmel foglalkozó) képviselői, a turizmus és környezetvédelem területén tevékenykedő civil szervezetek és intézmények részvételével. Egy, a turizmus és gazdaság fejlesztését célzó tanulmány elkészítése: a felhasználás különböző lehetőségeit meg kell határozni. Ezelőtt mindenre kiterjedő funkcionális analízist kell végezni. A felhasználás főbb területein belül,a különböző lehetőségeit meg kell határozni. Ezelőtt mindenre kiterjedő funkcionális analízist kell végezni. A felhasználás főbb területein belül,a különböző funkciók egyes részleteit elméletben és gyakorlatban is meg kell valósítani (ökoturizmus, nyaralás, vízi sportok). A különböző érdekek osztályozása és összehangolása után ezek következetes figyelembe vételét biztosítani kell. Szintén fontos a táj, a természeti, kulturális és népművészeti értékek feltérképezése, adatbázisok készítése, a meglévő turisztikai kapacitások felmérése, azok közös pontjainak azonosítása, weboldal elkészítése, záró konferencia megszervezése. Olyan kis- és középvállalkozásokat is meg kell hívni, melyek a turizmus fejlesztésében és a fenntarthatóság
biztosításában
érdekeltek.
A
konferencia
célja,
hogy bemutassa
az
önkormányzatok és a civil szféra által kialakított fejlesztési ötleteket. A projekt összhangja az EU fenntartható fejlődést célzó horizontális politikájával A projekt nagyban köthető a környezeti károk rendezéséhez és a természeti területek rehabilitációjához. A projekt egyfajta környezetvédelmi tevékenység, mely a terület környezeti életkörülményeit befolyásolja. A holtág jövőbeli rehabilitációjának eredménye – mely megvalósításának 74
felkészülési dokumentumait a jelen projekt keretén belül elkészítjük – a terület környezeti életkörülményeinek javulása. A projekt hozzájárul a holtágat érintő szigorúbb környezetvédelmi követelmények betartásához, csakúgy, mint a tisztább technológiák és rendszerek elterjedéséhez, így teljesen megfelel a fenntartható fejlődés alapelveinek. Ez fokozza a projekt fő célját, így egy, a vízi- és ökoturizmusról szóló megvalósíthatósági tanulmány kidolgozását és az ökoturizmus megfelelő felhasználásának támogatását. Ez a projekt oly módon kerül kivitelezésre, hogy csak az első lépéseit jelentse egy hosszú távú együttműködésnek. Felállítjuk az együttműködés legszükségesebb kereteit, meghatározzuk azokat a lépéseket, melyeket a jövőben meg kell tenni. Ezek után kezdődik minden fejlesztés, melyek szükségesek a folyamat hatékonyságának biztosításának érdekében. Az igények felmérése és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése után, a programok egyes lépései saját források felhasználásával finanszírozhatók. A hosszú távú projektcélok alapján igazolható, hogy az egészséges életmódhoz való hozzájárulás – a turisztikai lehetőségek feltárásával – elsőrendű fontossággal bír. Összhang más politikákkal, programokkal és projektekkel A holtágak rehabilitációja már korábban felmerült – figyelembe véve a fenntarthatóság szempontját – hiszen a holtágak változatos ökológiája és esztétikai értéke számos módon felhasználható a jövő generációi által. „A Tisza-menti holtágak környezeti potenciálnövelése” című projekt eredményei, mely hangsúlyozta a környezetvédelem fontosságát a holtágakkal kapcsolatban, igen fontosak jelen projekt céljai szempontjából. Az előző projekt a környezettanulmány és a technikai tervdokumentáció elkészítését tartalmazta és az EU Interreg III A program támogatását élvezte. Az abban a projektben elkészült tanulmány tartalmazta a Holt-Tisza előzetes kutatási dokumentációját (szerepe a vízgazdálkodásban és a táj képében, kutatás, a halállomány összetétele, botanikai és zoológiai kutatás, vízminőségi mérések) és meghatározta a tervezett rehabilitáció lépéseit. A Tisza menti holtágak (több holtág érintett volt) koncepciós tervét elkészítették, amely tartalmazta a holtágak ökoturisztikai értékelését, a tájkép valamint az ökológiai fejlesztések lehetőségeit, valamint javaslatokat tett a környezeti életkörülmények javítására, és a holtágak fejlesztésére irányuló koncepciókra. A jelen projekt az előzőekben elkészült tanulmányokra épül, és egy gazdasági és turisztikai stratégiai terv elkészítését célozza. Továbbá cél a holtág rehabilitációjával kapcsolatos technikai tervdokumentációk, társadalmi és gazdasági megvalósíthatósági tanulmányok, ár-haszon elemzés terveinek elkészítése. A jelen fejlesztés része mindkét régió fejlesztési tervének (mikro-régiós és települési szinten) gazdasági és környezetvédelmi nézőpontból is. 75
Az aktív turizmus fejlesztése része a Dél- Alföldi Turizmusfejlesztési Stratégiának. Innovatív jelleg A projekt innovatív jellege a közös környezeti és gazdasági problémákból ered, valamint abból, hogy a projekt kimenetei nemcsak egy környezeti problémához, hanem egy turisztikai és gazdasági fejlesztéshez is köthetők. Az elkészülő tanulmány nem csak egy településhez kötődik, egy KÖZÖS REGIONÁLIS tanulmány és stratégiai terv készül el. Ez a tanulmány és stratégia összhangban áll a résztvevő települések meglévő regionális fejlesztési koncepcióival, ezen felül összehangolja a különböző programokat a helyi sajátosságok figyelembe vételével. A projekt során elkészülő tanulmányok mindkét fél döntéshozóinak munkáját segítik,a partnerek vállalták, hogy politikai döntéseiket közös alapokra helyezik. A tanulmányok segíthetik a közös nemzetközi lépések megtételét a fennálló problémák megoldása érdekében. A közös kerekasztal tárgyalások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a különböző együttműködő szervezetek véleményüket megismertessék. Ez erősítheti a különböző együttműködő szervezetek véleményüket megismertessék. Ez erősítheti a különböző szférák közötti nemzetközi együttműködést, amely szintén a projekt eredményének tekinthető. Környezet-és
•
természetvédelemmel
kapcsolatos
intézkedések
bemutatása
a
fejlesztésekkel kapcsolódóan A projekt előkészítése során megtörtént egy környezeti állapotfelmérés, ami magába foglalja a környezeti elemek állapotának rögzítését. A projekt megvalósítása során a környezeti fenntarthatóság célkitűzéseinek és elveinek megvalósulása kiemelt szempont. A projekt illeszkedik az érvényes környezetvédelmi programhoz, stratégiához és a környezetvédelemre vonatkozó szabályokhoz. Az esetlegesen felmerülő negatív környezeti hatások ellensúlyozására tervezett
•
intézkedések bemutatása Alkalmazandó alapelvek (Környezeti Fenntarthatóság) -
környezetvédelemre
vonatkozó
szabályokhoz,
környezetvédelmi
programhoz,
stratégiához, az EU-s környezetvédelmi jogszabályokhoz való illeszkedés megvalósítása
76
-
feltételesen megújuló környezeti elemek (levegő, víz, föld, élővilág) használatának és terhelésének optimális szinten tartása, az ne haladja meg önmegújító képességüket
-
a környezeti elemek és rendszerek állapotának javítására, ahol szükséges helyreállítására kell törekedni
-
a természetbe hulladékként visszakerülő anyagok mennyiségét és veszélyességét minimalizálni kell az építészeti és kulturális értékek fennmaradásának biztosítása
-
a tájképi és tájhasználati, illetve városképi értékek megőrzése
-
a fejlesztés pozitív eredményeinek és hatásainak a helyi közösségen belül is minél több kedvezményezettje legyen
-
erősíteni kell a környezet iránt érzett felelősséget, az ökotudat kialakítását és az ökológiai szemlélet erkölcsi normává válását
77
7. KOCKÁZATELEMZÉS
•
A fejlesztési stratégia kidolgozása során felmerült kockázati tényezők ismertetése, azok a projektek megvalósítására gyakorolt hatásának bemutatása
A kockázatok kezelése magában foglalja a kockázatok felismerését, azonosítását, megnevezését, a bekövetkezésükre tett becsléseket, a csökkentésükre kidolgozott stratégiákat illetve bekövetkezésük esetén az elhárításukra, kezelésükre vonatkozó terveket, intézkedéseket. A projektterv egyik kulcselemét alkotó kockázatelemzés folyamata a projekt egész élettartamát végigkíséri. Számításba kell venni minden projektnél, mi az ami rosszul sikerülhet, mi az ami veszélyezteti a projekt sikerességét, mik a bizonytalansági tényezők Erősségek: Kedvező fekvés (Szeged, mint regionális központ, Tisza öntözési lehetőség, határátkelő) Jó közlekedési és tömegközlekedési kapcsolatok (M5 autópálya, E75-ös főút, sűrű autóbusz-kapcsolat Szeged felé, vasúti szállítás lehetősége) Magas napsütések órák száma (2000 h/év feletti) Kedvező talajok Védett természeti értékek A Gyálai-Holt-Tisza rekreációs potenciálja A helyi szennyező források kis száma Nincs számottevő átmenő forgalom Aktív civil szervezetek Relatív alacsony munkanélküliség Jelentős számú kisvállalkozás Civil potenciál erőssége Már meglévő, jól működő együttműködések, partneri kapcsolatok Kistérségi fejlesztő közhasznú társaságokkal együttműködés Tájékozottság, humán erőforrás aktivitása Lokálpatriotizmus Művészeti és kulturális élet, több, rendszeresen megrendezésre kerülő színvonalas rendezvény Hagyományőrzés és –ápolás, tájjellegű gasztronómia Vendégszeretet
Lehetőségek: Hulladékkezelési program megoldhatósága regionális együttműködésben Szennyvízcsatorna-hálózatra történő rácsatlakozások növelése pályázati források bevonásával az EU-s csatlakozás környezeti kényszere miatt Országosan kiemelt közlekedési infrastruktúra fejlesztések (M5 autópálya, nemzetközi vasúti forgalom) Az EU-s határ jelenléte, mint logisztikai és forgalomszervezési tényező Megújuló energiaforrások (napenergia hasznosítása, napkollektorok) hasznosítása A fűszerpaprika hagyományos feldolgozásának bemutatása A „zöld” turizmus fejlesztése (tanösvény programok, Alföldi Golf Club) Kulturális események rendezvényeinek (nemzetközi néptánc gála, stb.) népszerűsítése Közösségi összetartozás újrateremtése programok, fejlesztések eredményeként Külföldi testvértelepülésekkel közös szakmai és közösségi rendezvények, együttes pályázati lehetőségek A Dél-alföldi hagyományvilág „újraélesztése”, kézműves tevékenység, – régi legendák, történetek, Pl. Rúzsa Sándor legenda A térség turisztikai imázsának javítása A turizmus jelentőségének felismerése, központi és területi irányításának korszerűsítése, a fejlesztési források decentralizálása 78
Gyengeségek: Ár- és belvízveszély a falu keleti, mélyebb területein Az infrastruktúra hiányosságai ( burkolt utak, fedett buszvárók, buszközlekedés) Szélsőséges csapadékeloszlás, öntözési kényszer Az ivóvíz új szabvány szerinti kifogásoltsága A talajvizek szennyezettsége A Gyálai Holt-Tisza rossz vízminősége Erdőterületek alacsony részaránya Magas a levegő por-, pollentartalma, hiányos a gyomirtás, növekvő mértékű allergiás megbetegedések Erős a kötödés a mezőgazdasághoz Falusi turizmus hiánya A hulladéklerakó rendezetlen állapota, illegális hulladéklerakók folyamatos képződése A fiatalok kötődésének hiánya, a helyi identitás és a közösség megkötő erejének csökkenése Belterületen tartott állatállomány szaghatása Belterületi gondozott zöldterületek hiánya Kézműves tevékenységek megszűnése Alkotóház, falumúzeum hiánya Összehangolatlan turisztikai tevékenység, komplex turisztikai termék hiánya, gyenge beutaztatás, gyenge marketingmunka Kevés egyedi, nemzetközi versenyképességgel bíró vonzerő, azok sincsenek a lehetőségekhez képest kihasználva
Az EU-hoz való csatlakozás és az ehhez kapcsolódó kötelező fejlesztések és pályázati lehetőségek segítik a területfejlesztések megvalósulását. Megnövekedett kereslet a speciális termékek (aktívturizmus), az újdonságok és a szép, érintetlen természeti környezet (ökoturizmus) iránt Külföldi kapcsolatok erősítése Szorosabb együttműködés kialakítása a gazdasági szereplőkkel Turisztikai fejlesztések munkahelyteremtő képessége Rendezvények színvonalának emelése Pályázati aktivitás és hatékonyság növelése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Veszélyek: A „Schengeni határ” miatt kialakuló fokozódó határrendészeti tevékenység (pl. a védett területek potenciális búvóhelyként szolgálhatnak az illegális határátlépőknek) A parlagterületek növekedése esetén az allergén gyomok szaporodása A hulladéklerakó fejlesztés elmaradása esetén fellépő környezetszennyezés Gazdasági és területi perifériára történő sodródás (zsáktelepülés) Elöregedő népesség Az autópálya megépülésének negatív hatásai, főleg külterületen Romló gazdasági környezet Turisztikai forgalom stagnálása Konkurens turisztikai desztinációk versenyképességének erősödése Forráshiány a turisztikai szervezeteknél Tőkehiány állandósulása Környezetvédelmi szempontok elhanyagolása Együttműködés nem erősödik a turizmus szereplői között Turisztikai vállalkozások terheinek növekedése Kistérségi együttműködés sikertelensége
79
Tőkehiány, kevés és nehezen elérhető fejlesztési forrás Erőtlen szolgáltatói szektor, egyenetlen színvonalú szolgáltatások, munkaerő képzettségének fejletlensége Hibás vállalkozói szemléletmód: gyors, maximális haszonra való törekvés A kistérség idegenforgalmával, annak fejlesztésével aktívan foglalkozó szakemberek hiánya Turisztikai fejlesztések hiánya Szálláskapacitási hiányosságok, minőségi problémák
A hazai ökoturizmus SWOT analízise (Forrás: Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia, 2008) Erősségek
Gyengeségek
Európában kedvező turizmus-földrajzi helyzet
Az ökoturisztikai infrastruktúrák esetében a
Változatos természeti értékekre alapozott
látogatóbarát szemlélet hiánya (megfelelő
vonzerők
színvonalú és kapacitású látogatóközpont
Az ország méretéből és jellegéből adódóan
hiánya)
könnyű elérhetőség
Elegendő mennyiségű, minőségű és
Természeti értékek mozaikossága
változatosságú programcsomagok hiánya
Biztonságos, extrém földrajzi viszonyokkal
Tematikus programcsomagok hiánya
nem rendelkező természeti környezet
Technikai sportok erősödő mértékű romboló
Természeti és kulturális vonzerők együttes
hatása
jelenléte
Területi egyenlőtlenségek
Természeti attrakciók viszonylag jó
Az ökoturizmus szolgáltatói közötti kellő
kiépítettsége
együttműködés hiánya
Kiegészítő szolgáltatások megléte
Kevés a szakképzett, és nyelveket is
Kulturált társadalmi környezet
beszélő, ökoturizmus szolgálatába állni kész
Mind a nemzetközi, mind a tömegturizmushoz
munkatárs
képest alacsony árak
Egyelőre országos szinten nem hatékony a 80
Kormányzati támogatás ökoturisztikai
környezettudatos oktatás-nevelés
fejlesztések megvalósítására
A társadalom egészének
Önkormányzati szándék az ökoturisztikai
környezettudatossága elmarad a nyugat-
fejlesztések megvalósítására
európai szinttől
Civil szervezetek turizmusban és
Tudatos marketingkommunikáció hiánya
természetvédelemben való aktív jelenléte
Kicsi lobbierő Ökoturisztikai országimázs hiánya A hazai ökoturisztikai programok, szolgáltatások külföldi menedzselése gyenge A költségvetési rendszer és a profitorientált turizmus közötti átjárhatóság nehézségei a nemzetipark-igazgatóságok esetében Jogszabályi háttér bizonytalansága
Lehetőségek
Veszélyek
Természetföldrajzi előnyök kihasználása
Extrém sportok elterjedése a védett
Helyi környezeti erőforrások felhasználása
területeken
Ökológiai- és biogazdálkodás elterjedése
Elszegényedett rétegek megélhetési
Komplex turisztikai termékcsomagok
kártétele a védett területeken
kialakítása, a térség adottságainak
Ipartelepítés, környezetkárosító
bevonásával (vízi, egészség, öko, aktív,
beruházások, építkezések
horgászturizmus összekapcsolása)
A szükséges minőségi és mennyiségi
Termékcsomaggá rendezhető, mozaikos
fejlesztések elmaradása
vonzerőkre alapozva, tematikus utak,
A turisztikai vonzerők nem válnak
programcsomagok kialakítása
turisztikai termékké
Kiegészítő turisztikai fejlesztések
Belföldi turizmus visszaesése gazdasági
Család- és gyermekbarát szolgáltatások és
problémák miatt
infrastruktúra kialakítása
A vendégéjszakák számának hosszú távú
Európai együttműködés - best practice-k
stagnálása, csökkenése
átvétele
A konkurencia megerősödése nemzetközi
Öko-védjegy
szinten
ÖTM és a KVVM által felügyelt
A szükséges térségi összefogás elmaradása
Ökoturizmus Bizottság (tárcaközi bizottság)
a gyakorlatban
létrehozása az ökoturizmus feladatainak
Társadalmi-gazdasági szabályozók
összehangolására
kiszámíthatatlansága
TDM létrejötte és klaszterek kialakulása
Szálláshely-fejlesztés elmaradása 81
Aktív, elhivatott, tenni akaró civil
Tőkehiány a fejlesztésekhez és a
szervezetek
fenntartáshoz
Európai turizmuspiac nyitottá válásával a
Jogkövető magatartás hiánya
potenciális ökoturisták számának növekedése
Jogszabályi környezet kedvezőtlen
Fizetőképes kereslet növekedése
változása
Üdülési csekk rendszer kiterjesztése
Tömegturizmus
Célcsoport-orientált marketing kialakítása Az ország ökoturisztikai arculatának megteremtése Környezettudatos szemléletformálás erősödése
•
Intézkedési terv kidolgozása a negatív hatású kockázati tényezők minimalizálására
A projekt megvalósítása során felmerülő kockázatokat a PÁLYÁZÓK KÖZÖSEN KEZELIK. Lehetséges kockázatok és a probléma megoldására szánt cselekvések: POLITIKAI KOCKÁZAT: A projekt megvalósításának elsősorban politikai kockázatai és akadályai vannak. Szerbia, néhány év elszigetelődés után, a demokratizálódás útjára lépett. Azonban úgy tűnik a rendszer nem elég stabil, mivel eddig az antidemokratikus nézetek is támogatást nyertek. Egy esetleges rendszerváltás után minden Európai Unió által támogatott projektet fel kell függeszteni. Az, hogy a határok nem átjárhatók szintén kockázatot jelent. Erre kilátás is alig van, a projekt résztvevői ezen folyamatokra nincsenek hatással. EMBERI ERŐFORRÁSOK: a projekt megvalósításához rendelkezésre álló emberi erőforrások nem megfelelőek a projekt céljaira. A PRAG eljárások biztosítani fogják a legjobb szolgáltatást nyújtó személyek kiválasztását a megvalósíthatósági tanulmány és a stratégiai terv elkészítésére, így a kockázat csekély. Amennyiben kiderül, hogy ezen személyek nem alkalmasak feladatuk elvégzésére, vagy nem felelnek mega követelményeknek, azonnal helyettesítésre kerülnek. A másik veszély a projektben résztvevő célcsoport, például vállalkozók hiánya. Azonban erre kicsi az esély, mert – figyelembe véve a korábbi felméréseket – turizmus iránt nagy kereslet mutatkozik a térségben. Veszély esetén módosítjuk a projektet, egy információs és meggyőző kampány projektbe történő beépítésével.
82
PÉNZÜGYI KOCKÁZAT: a projekt megvalósítására nem állnak rendelkezésre a megfelelő pénzügyi források – a projektet a megítélt támogatásból és a pályázók önerejéből valósítjuk meg. A különböző programok már eddig is finanszírozásra kerültek, így a pénzügyi kockázatok minimálisak. TÁRSADALMI KOCKÁZAT: az emberek nem a várt módon érdekeltek a programokban. Ennek az esélye meglehetősen csekély, hiszen a megoldandó problémák korábbi programokhoz és projektekhez kötődnek.
•
A megjelenítendő főbb kockázati tényezők: gazdasági-pénzügyi kockázatok, műszaki kockázatok, intézményi-társadalmi kockázatok, jogi és egyéb kockázati tényezők A kockázatok értékelése alapján fel tudunk állítani egy sorrendet a bekövetkezés valószínűsége alapján. A felállított sorrendet összevetve azzal, hogy van-e ráhatásunk a kockázatra, meg kell találnunk azokat a kockázatokat, amelyek bekövetkezésének valószínűsége csökkenthető, és az ellenőrzésünk alatt állnak, majd meg kell határozni a szükséges lépéseket, és a felelősöket ki kell jelölni. Ezek alapján: Kockázat (fázis) Pályázati
Szükséges lépés (felelős):
források
el
nem
nyerése
(előkészítés)
Magas színvonalú pályázati dokumentáció összeállítása,
lobbyzás
(Beruházó,
Tanácsadó) Az igényeltnél kisebb támogatási összeg
Új pénzügyi terv és analízis készítése
megítélése (előkészítés)
(Beruházó, Tanácsadó)
Nyertes
pályázat(ok)
esetén
a
Hiánypótlás gyors teljesítése, lobbyzás
szerződéskötés elhúzódása (előkészítés)
(Beruházó, Tanácsadó)
A közbeszerzési eljárás csúszása a felhívás
Tapasztalt
megjelenésének csúszása miatt
alkalmazása (Beruházó)
közbeszerzési
szakértő
(előkészítés) Nem
érkeznek
érvényes
ajánlatok
(előkészítés)
A
felhívásnak
megfelelő
cégek
tájékoztatása a felhívás megjelenéséről (Beruházó)
A nyertes visszalép a szerződéskötéstől
Szerződés
végleges
(előkészítés)
részletesen egyeztetni kell a nyertes kivitelezővel (Beruházó) 83
formája
előtt
Kockázat (fázis)
Szükséges lépés (felelős):
A legkedvezőbb ajánlatban szereplő ár is
Nyílt közbeszerzési eljárás, illetve minél
magasabb, mint a rendelkezésre álló forrás
több, jó referenciával rendelkező cég
(kivitelezők összejátszása)
meghívása (Beruházó)
Rendezési Terv nem megfelelő módosítása,
A Rendezési Terv időben és a terveknek
az építkezés elutasítása (előkészítés)
megfelelő történő módosítása, megfelelő kommunikáció (Beruházó)
Tervezési pontatlanságok miatti csúszás
A
(előkészítés)
(Beruházó, Tervező)
A kivitelező késedelmes teljesítése és
A
szerződésszegése (megvalósítás)
szigorú
terveket
többször
kivitelezővel
egyeztetni
kötött
kötbérezési
kell
szerződésben
feltételeket
kell
megszabni (Beruházó) Speciális eszközök beszállítási ideje miatti
A
beszerzéseket
csúszás (megvalósítás)
tervezni. (Beruházó)
Eszközök, berendezések (megvalósítás)
A
beszállítókkal
alaposan kötött
meg
kell
szerződésben
szigorú garanciavállalást kell megszabni (Beruházó) Esetleges
többletmunka
felmerülése,
A kivitelezés során a megvalósulást
minőségi követelmények nem teljesítése
rendszeresen ellenőrizni, az esetleges
miatti csúszás (megvalósítás)
eltéréseket
korrigálni
kell
(Műszaki
ellenőr) A
pályázati
forrás
lehívhatóságának
csúszása (megvalósítás)
Precíz projektmenedzsment, időpontok és a
támogatási
szerződés
feltételeinek
szigorú betartása (Beruházó) Tervezési ill. kivitelezési hibákból adódóan
Speciális
ez
figyelembe vétele, és a kivitelezés során a
elfogadhatónál
magasabb
számú
tervezési
szempontok
minőségi előírások maximális betartása
vendégbaleset (üzemeltetés)
(Tervező, Kivitelező, Műszaki ellenőr) Energiaárak,
rezsiköltségek
növekedése
(üzemeltetés)
Fix kamatozású hitel felvétele, alternatív energiaforrás (pl. geotermikus energia), modern nyílászárók használata (Beruházó)
Rongálásokból,
nem
rendeltetésszerű
használatból adódó kár (üzemeltetés)
A kritikus pontok térfigyelő kamerákkal történő berendezési
felszerelése, tárgyak,
vandálbiztos pl.
csaptelepek
(Beruházó, Kivitelező, Üzemeltető) 84
Összefoglalva a tervezett fejlesztés során felmértük a kockázatokat és azok kezelésének módját. Kijelenthetjük, hogy a projektgazda szempontjából a legnagyobb kockázat a pénzügyi források szűkössége, a támogatások, elmaradás. További kockázatokat jelent, ha a közbeszerzési ajánlatok magasabb lesznek, mint a rendelkezésre álló támogatás, akkor a partnerek plusz forrás hiánya miatt nem tudják majd megvalósítani a projektek és ha nem épül meg az összekötő út, a határ megnyitására nem kerül sor. Ez a kockázat kiküszöbölhető jó államközi egyeztetéssel és a munkáltató szervek összehangolásával. Szerbia mielőbbi EU-s csatlakozása szükségtelenné teszi
85
8. HATÁRON ÁTNYÚLÓ HATÁS BEMUTATÁSA
•
A röszkei és a magyarkanizsai holtág rehabilitációjára vonatkozó tanulmányok összekapcsolása, közös kapcsolódási pontok meghatározása
A projekt Magyarország és Szerbia határzónájában a Szeged-Röszke, Martonos-Magyarkanizsa vonalon kell megvalósítani. A magyar-szerb határ a projekt által érintett vízfelület közepén húzódik, így a holtág ügyének rendezése nemzetközi érdek. A holtágak rehabilitációja egy korábbi, közös, határon átnyúló projekttel már elindult. Azonban ha a holtágak nem kapnak megfelelő funkciót, elmondhatjuk, hogy nem végeztünk megfelelően a munkánkat, hiszen a természet hamarosan elpusztítja ezeket az élőhelyeket. A turisztikai funkció megfelelő, hiszen nem a tömeges turizmust célozza, hanem az öko- és vízi-turizmust, mely figyelembe veszi a fenntartható fejlődést is. Ez nem veszélyezteti a természetvédelmi területeket. A határ két oldalán élő emberek nem látnak esélyt a jövőbeli gyors fejlődésre. Mivel a multinacionális cégek elkerülik az érintett területeket, az egyetlen kiút – ahogyan az érintett önkormányzatok egyhangúlag hangsúlyozzák – a turizmus, az ökoturizmus fejlesztése. Ezen cél elérése azonban csak a természeti értékek fenntartásának biztosításával lehetséges. A projekt során számos tevékenység és esemény azt célozza, hogy közelebb hozza egymáshoz a határ két oldalán élő embereket, szakembereket, önkormányzatokat. Ezek az események úgy kerülnek megrendezésre, hogy a projekt lezárása után az ezek folytatását célzó igény természetes lesz. Egy tanulmányt készítünk, melynek középpontjában a turizmus fejlesztéséhez szükséges információk állnak, az MT elkészítését követően kettő kerekasztal beszélgetést szervezünk. A programokon elemezni fogjuk a résztvevők számát és összetételét, a tanulmányba pedig olyan indikátorokat kell beépíteni, melyek által mérhetővé válik az egyes ajánlatok megvalósítása. A kommunikáció részét képezi a média és a résztvevők által készített weboldal is, melyeknek hatását szintén mérni fogjuk. A projekt általános célja a régiók közötti együttműködés elősegítése, mely a gazdasági együttműködést és összhangot szolgálja. A projekt egyfajta környezetvédelmi tevékenység, mely a terület környezeti életkörülményeit befolyásolja. KÖZÖS PROGRAMOK: ezek a pályázó települések együttműködésén alapulnak. A projekt segítségével az önkormányzatok és szakmai szervezetek közötti együttműködés, a problémák kommunikálása érhető el, amely nagyban hozzájárul a program stratégiájának megvalósításához. A projekt nagy hangsúlyt fektet a horizontális célokra is, a program által meghatározott horizontális cél megvalósulásához járul hozzá.
86
1. KÖZÖS STRUKTÚRÁK: minden projektesemény közös tevékenység, amelyben a mindkét országból érkező emberek és szervezetek fontos szerepet játszanak. A programok oly módon kerültek megtervezésre, hogy magukba foglalják a határ mindkét oldalán jelentkező gazdasági és környezeti problémák megjelenítését és a pályázók célja egy olyan közös tanulmány elkészítése, mely a közös nemzetközi lobby és döntéshozás során nyújt segítséget. 2. MAGYAR-SZERB KÉTNYELVŰSÉG: A program anyagainak nagy része kétnyelvű lesz, mely miatt könnyen eléretővé válnak azok számára, akik egyik vagy másik nyelvet nem beszélik. Nem csak a magyar, hanem a szerb média is bevonásra kerül és magukon az eseményeken is mindkét nyelv használható. A találkozókon magyar-szerb/szerb-magyar fordítás elérhető lesz. 3. ESÉLYEGYENLŐSÉG: az események egyenlő esélyt kínálnak minden résztvevő számára (nők, fogyatékkal élők, kisebbségek), az együttműködés a különböző hagyományok és kultúrák megkülönböztetése nélkül jön létre. Programokat szervezünk minden korosztály számára, a projektből senki sincsen kizárva. 4. FENNTARTHATÓSÁG: a tanulmányok elősegítik a fenntartható fejlődést, és utalnak a környezettudatos tervezésre. Ezen kívül a projekt a kis- és középvállalkozások számára kedvező. A projekt összhangja az EU esélyegyenlőségi horizontális politikájával Az esélyegyenlőség elve a projekt kiegészítő tevékenységei kapcsán fogható meg. Minden társadalmi réteg, pl. kisebbségek is részt vehetnek a projektben, amennyiben a programban való részvételük megfelel az adott tevékenységeknek. Így ők is hatással lehetnek a holtágak jövőbeli felhasználásának lehetőségeire. Az egyik, a projekt során megrendezésre kerülő kerekasztal beszélgetés alkalmat ad ezen csoportok és a civil szféra bevonására is. A projekt olyan kommunikációs tevékenységeket tartalmaz, melyek hozzájárulnak a holtágak és a fejlesztési tervek megismertetéséhez. Nem csak az önkormányzatok, a politikusok és helyi döntéshozók számára válnak ismertté, hanem a társadalom széles rétege számára is (TV riport). A projekt kommunikációja ahhoz is hozzájárul, hogy a természeti kincseket ne csak a horgászok, vagy egyéb szűk csoportok, hanem a szélesebb célcsoport is megismerhesse. Térségünk határ menti kapcsolatainak céljai sok hasonlóságot mutat a nyugati térség euro régióinak elképzeléseivel. A közép-európai határrégiók megfogalmazott további beavatkozásai között az alábbiak találhatók:
87
•
a térség gazdasági potenciáljának közös kihasználása,
•
a határok, mint akadályok felszámolása a munkanélküliség csökkentése területén,
•
a gazdasági vérkeringést megalapozó infrastruktúra fejlesztése,
•
a határok átjárhatóságának fokozása a gazdaság és a lakossági igényei szerint,
•
közös környezeti problémák kezelése,
•
jószomszédi kapcsolatok fejlesztése,
•
az EU csatlakozás előkészítése.
Látható, hogy a gazdasági, ökológiai és kulturális szükségszerűség határozza meg itt is a legfőbb célokat, ami esetleg egy pontban mutat eltérést a nyugati eurorégiók tervihez képest, ez pedig az EU csatlakozásra való felkészülés.
88
9. ÖSSZEGZÉS •
A megfogalmazott stratégia áttekintése A projekt a helyi közösségben már megfogalmazódott általános fejlesztési stratégiából indul ki. Bár a lokális fejlesztési stratégia első lépése – a helyzetfeltárás – már jól kiértékelte és leírta a térségre jellemző gondok, lehetőségek és feladatok rendszerét, a projekt körvonalazásának is hasonló folyamatokkal kellett indulnia. A projektben tervezett fejlesztés ugyanis egy kis, konkrét szeletét érinti mindazon probléma- halmaznak. A határ két oldalán álló felek közti kapcsolatok és fizikai összeköttetések erősítése – főként a mikro-régiók között – csökkentheti a terület elszigeteltségét és segíthet erősíteni a környezeti örökségért és a határ menti utakért vállalt közös felelősséget. A természetes környezet és a környezeti biztonság minősége javulhat a természetvédelem érdekében végzett harmonizált és közös környezet- és vízgazdálkodás, valamint a polgári tevékenységek eredményeképpen, főként azokon a területeken, ahol az emberek átfogó tudással rendelkeznek régiójuk természeti értékeiről és fenntarthatóbb módon szervezi életüket. A határ két oldalán élő gazdasági és társadalmi szereplők közti kölcsönhatások növekvő intenzitása erősíti a versenyképességet, elősegíti a gazdasági növekedést, és állásokat teremthet. A fennálló információáramlásnak köszönhetően a közös tevékenységek során a szerb és magyar cégek, egyetemek és más szervezetek, csak úgy, mint a teljes régió versenyképessége növekedni fog. A jobban teljesítő helyi és regionális gazdaságok jóléte jelentősen növekedni fog.
•
A megvalósítás lehetőségeinek akcióterv szerű összefoglalása/ismertetése
A projekt haszna A holtág rehabilitációjának – melyhez a jelen projekt az előkészítési dokumentumok elkészítésével járul hozzá – köszönhetően a terület környezeti életkörülményei fejlődhetnek. A projekt hozzájárul a holtágat érintő szigorúbb környezetvédelmi követelmények betartásához, csakúgy, mint a tisztább technológiák és rendszerek elterjedéséhez. Hosszútávon a projekt eredményeképpen a környezeti életkörülményei fejlődnek, a vízminőség javul. A kommunikáció közvetetten szolgálja a környezeti nevelést is. A projekt során a két országban tevékenykedő önkormányzatok, egyének, civil szervezetek és vállalkozók új intézményi keretet hozhatnak létre a hosszú távú határon átnyúló együttműködés biztosítására. 89
A találkozók és megbeszélések tárgya turizmus fejlesztése lesz. Ez a kommunikációs folyamat teljessé válhat egy új, közös megvalósíthatósági tanulmány elkészülésével, így az illetékes szakemberek és a helyi lakosok segíthetik a fejlődés további, hosszú távú lépéseinek megtételét. A projekt során weboldalt hozunk létre, amely mindkét országból elérhető lesz. Minden szükséges információt elérhetővé teszünk, mindkét ország nyelvén és angolul is. Így a projekt jobban átlátható és a kívülállók számára is megismerhető lesz. Várható kimenetek, eredmények, eredmények fenntarthatósága a. Kerekasztal tárgyalások megrendezése mindkét országban, a magyar és szerb önkormányzatok
illetékes
(a
turizmus
és
gazdaságfejlesztés,
fejlesztési
programok, környezetvédelem területén tevékenykedő) szakemberei és civil szervezetei, valamint a természet- vagy környezetvédelem és turizmus területén tevékenykedő szervezetek részvételével. b. Egy, a turizmus és gazdaság fejlesztését célzó tanulmány elkészítése: a felhasználás különböző lehetőségeit meg kell határozni. Ezelőtt mindenre kiterjedő funkcionális elemzést kell végezni. A felhasználás főbb területein belül, a különböző funkciók egyes részeit elméletben és gyakorlatban is meg kell valósítani (ökoturizmus, nyaralás, vízi sportok). A különböző érdekek osztályozása és összehangolása után ezek következetes figyelembe vételét biztosítani kell. c. Szintén fontos a táj, a természeti, kulturális és népi értékek feltérképezése, adatbázisok készítése, a meglévő turisztikai kapacitások felmérése, azok közös pontjainak azonosítása. d. Weboldal készítése. e. Konferencia szervezése. Olyan kis- és középvállalkozásokat is meg kell hívni, melyek a turizmus fejlesztésében és a fenntarthatóság biztosításában érdekeltek. A konferencia célja, hogy bemutassa az önkormányzatok és a civil szféra által kialakított fejlesztési ötleteket. Ezek az ötletek később projektekké és pályázatokká formálhatók. Célunk egy kész kapacitástérkép bemutatása is, mely a hiányosságokat is tartalmazza, így bemutathatja a terveket és a fejlesztési prioritásokat is. A megbeszélések folyamán, mindkét országból érkező partnerek megbeszélik a Tisza holtágai mentén rendelkezésre álló, a vizi- és ökoturizmusban rejlő lehetőségeket, melyek a fejlődés lehetséges módjául szolgálhatnak.
Az
eddigi
projektek
információátadás és tapasztalatcsere. 90
során
nem
történt
érdemleges
A megvalósíthatósági tanulmány befejezéseként összegezni szükséges a megadott szempontok alapján elvégzett elemzések eredményét, ezáltal végső következtetés vonható le az adott projekt megvalósíthatóságáról. A megvalósíthatósági tanulmány alapján megállapítható, hogy projekt megvalósítása indokolt, mert a projekt - modellértékű projekt a környezettudatos nevelés fejlesztésére egy meglévő, korszerű oktatóközpont alapjaira helyezve; - valós szükséglet kielégítésére irányul; - hatékonyan járul hozzá a helyi közösség fejlesztéséhez és az esélyegyenlőség megvalósulásához; - kifejezetten a környezeti és társadalmi fenntarthatóság kialakítására irányul. A megvalósíthatósági tanulmány alátámasztja, hogy a projekt a támogatás révén megvalósítható, mert - a tervezett fejlesztés mögött hosszas és alapos előkészítő munka áll; - a projekt részleteiben kidolgozott és alátámasztott; - a projekt költségei alaposan és reálisan tervezettek; - a projekt kockázatai felmérésre kerültek és kezelhetők; - biztosítja a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó követelményeket; - fenntartása biztosított, még ha a beruházás pénzügyileg nem is térül meg.
91
10. FELHASZNÁLT IRODALOM Auguirre, Inaki (1999): Making Sense of Paradiplomacy? An intertextual Enquery about a Concept in Search of Definition. Regional and Federal Studies. Vol.9. Spring. No.1.) Faluvégi Albert (2001): A magyar kistérségek fejlettségi különbségei. In: Magyarország Kistérségei. KSH. Forman Balázs (2001): Az Európai Unió Strukturális és Előcsatlakozási alapjai. Európai Bizottság Magyarországi Delegációja Gazdag Ferenc (2000). Az Európai Unió közös kül-és biztonságpolitikája. Osiris Kiadó, Budapest Golobics Pál - Kőszegfalvi György (1999): Magyarország határmenti térségeinek szerepe a nemzetközi együttműködésben. in A társadalmi minimumtól a jólétig. JPTE University Press, Pécs Beretzk Péter Természetvédő Egyesület Horváth Gyula (szerk.)(2000): A régiók szerepe a bővülő Európai Unióban. RKK, Pécs. Horváth Gyula (2001): Regionális támogatások az Európai Unióban. Osiris Kiadó. Budapest Rechnitzer János (1999): Határ menti együttműködések Európában és Magyarországon. in: Nárai Márta- Rechnitzer János (szerk.): Elválaszt és összeköt - a határ. MTA RKK PécsGyőr Sersli, Stephanie-Kiszel Vilmos (2000): A határon átnyúló együttműködés irányvonalai. Ipoly Unió IPA Környezeti Operatív Program 2007-2013, IPA Közlekedés Operatív Program 2007-2013,ú Dél-Alföldi Operatív Program 2007-2013 Hegedűs Dániel: Új elemzések, új lehetőségek a határokon átnyúló európai együttműködés szabályozásában.
Az
Európai
Területi
Együttműködési
Csoportosulás
a
magyar
nemzetpolitika nézőpontjából. Európai Tükör, XII. évfolyam, 3. szám, 2007. március. Orova Márta: A határon átnyúló együttműködések nemzetközi jogi keretei. In Stratégiai kutatások-Magyarország 2015. Hidak vagy sorompók. Budapest, 2006, Új Mandátum Könyvkiadó.
92
