TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐZMÉNYEK 2. SÜLLYESZTETT ÚTPÁLYA SZERKEZET 3. VASÚTI HÍD 4. KÖZÚTI HÍD 5. TŰZ-, MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

TARTALOMJEGYZÉK

1.

ELŐZMÉNYEK

2.

SÜLLYESZTETT ÚTPÁLYA SZERKEZET

3.

VASÚTI HÍD

4.

KÖZÚTI HÍD

5.

TŰZ-, MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

MELLÉKLET: Tervezői nyilatkozat, kamarai igazolás Emlékeztetők, jegyzőkönyvek

Készítette: UNITEF ’83 Zrt. Megrendelő: MÁV Zrt.

2012.04.

Kecskemét, körúti közúti aluljáró

engedélyezési terv

1. ELŐZMÉNYEK:

1.1. Bevezetés, tervezési feladat: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Közlekedés Kft. – Bokút-Terv Kft. – Transinvest Kft. – Vibrocomp Kft. konzorcium készíti a „441. sz. főút fejlesztése a 445. sz. főút Kecskemét, Nagykörút között” megnevezésű projekt engedélyezési terveit.

Jelen dokumentáció a körúti közúti aluljáró (a vasúti és közúti híddal együtt) engedélyezési tervét tartalmazza.

1.2. Felhasznált szabványok, előírások: - MSZ-07-2306-90T (1990. évi Vasúti Hídszabályzat) - MÁV H1.2 Utasítás (Vasúti hidak méretezésének általános elírásai)

- e-UT 07.01.11 Közúti hidak tervezése (KHT) 1. - e-UT 07.01.12 Erőtani számítás, Közúti hidak tervezése (KHT) 2. - e-UT 07.01.14 Beton, vasbeton és feszített vasbeton hidak tervezése (KHT) 4. - e-UT 04.04.12 Közúti visszatartó rendszerek I. - e-UT 07.05.11 Közúti visszatartó rendszerek II. - e-UT 07.04.13 Közúti hidak korrózióvédelme 2. Kész betonszerkezetek

- MSZ EN 1997-1 Geotechnikai tervezés 1.3. Geotechnika: A geotechnikai szakvéleményt az E-Nerthus Kft. (Hegedűs Tamás) késztette, mely a dokumentáció részét képezi, így itt csak a főbb adatokat, megállapításokat emeljük ki.

Az altalaj rétegződésének és állapotának feltárására 2013. szeptemberében 2db, nagyátmérőjű, összesen 45 fm hosszúságú furat mélyült (K-III. és K-IV. jelű).

2



Talajfeltárás jele:

K-III

Terepszint a fúrásnál:

118,20 m

Feltárás mélysége:

25,00 m

Talajvíz:

116,70 m (2013.09.24.)

Talajfeltárás jele:

K-IV

Terepszint a fúrásnál:

118,70 m

Feltárás mélysége:

20,00 m

Talajvíz:

116,80 m (2013.09.)

K-III

K-IV

rétegmélység

súrl. szög kar.

kohézió kark.

összenyom. mod. karak.

Talaj megnevezése

0,0-3,1 m

29

0º

16 MPa

Homok

3,1-7,2 m

20

12 º

12 MPa

homokos Iszap

7,2 -9,7 m

14

20 º

5 MPa

agyagos Iszap/iszapos Agyag

9,7 - 14,6 m

16

24 º

6.5 MPa


14,6 -18,6 m 18,6 -22,4 m

32 29

0º 0

20 MPa 20 MPa

Homok iszapos Homok

22,4 – 25,0 m

21

17

20 MPa

homokos Iszap

rétegmélység

súrlódási szög kar.

kohézió kark.

összenyomódási modulus karak.

Talaj megnevezése

0,0-2,7 m

32

0º

20 MPa

Homok

2,7-3,8 m

20

12 º

12 MPa

homokos Iszap

3,8-7,0 m

28

0º

16 MPa

Homok

7,0 - 9,7 m

14

20 º

5 MPa


9,7-15,6 m 15,6-20,0 m

16 29

24 º 0

6.5 MPa 20 MPa

agyagos Iszap/iszapos Agyag Homok

A feltárás pontos helyét, a részletes rétegződést, a vizsgálati eredményeket lásd a talajmechanikai szakvéleményben.

A műtárgy környezetében észlelt talajvízszinteket az alábbi táblázat tartalmazza. Fúrás jele

Megütött

Megütött

Nyugalmi

Nyugalmi

Becsült max.

Becsült max.

vízszint

vízszint

vízszint

vízszint

tv.

tv.

(terepszint

(mBf)

(terepszint

(mBf)

(terepszint

(mBf)

3


alatt, m) K-III K-IV

118,2 118,7


alatt, m) 1,5 1,9

116,7 116,8

alatt, m) 1,5 1,9

116,7 116,8

1,2 1,6

A mértékadó talajvízszinteket a becsült maximális talajvízszintek felett 50 cm-rel adjuk meg.

A K-III fúrásból vett vízminta vízkémiai vizsgálati eredményei: -

szulfáttartalom

SO42-= 166 mg/l

-

pH

7,74

-

klorid

Cl-= 92 mg/l

A talajvíz az elvégzett vizsgálatok alapján illetve az MSZ EN 206-1:2002 szabvány szerint és az MI 17215/2-86 szerint nem minősül agresszívnek. Az MI szerinti besorolás a klorid-ion mennyiségének jellemzése céljából került megadásra.

A 100,76 m talpszintű, B=0,85 m széles résfal nyomási ellenállásának tervezési értéke Vd = 1 620 kN/m. Palástellenállás tervezési értéke: 700 kN/m. Talpellenállás tervezési értéke: 920 kN/m.

2. SÜLLYESZTETT ÚTPÁLYA SZERKEZET:

2.1. Szerkezeti kialakítás:

A süllyesztett útpálya szerkezet hosszát az határozta meg, hogy a szerkezetbe ne-, vagy csak minimális mennyiségű talajvíz juthasson. Ez alapján a szerkezet hosszát úgy vettük fel, hogy az építési és a végleges állapotban is csak eltávolítható mennyiségű víz kerülhessen ebbe a résfalakkal körbezárt részbe. A tervezett aluljáró 208,00 m hosszúságúra adódott.

A tervezett különszintű körút átvezetésére egy változó magasságú „H” keresztmetszetű szerkezetet terveztünk. A „H” keret alaplemeze követi az út hossz-szelvényét, az alatt párhuzamosan halad. Az alaplemez a műtárgy hossza mentén végig 1,0 m vastagságú. A felmenő falak (a résfalak) 0,85 m vastagok, amik a műtárgy végeinél, keresztirányban, 65 cm-re csökkennek. A falak magassága a hossz-szelvénynek és a talajmechanikai adottságoknak megfelelően változik. A résfalak alapozási 4



síkjai 97,50 m szinten található, amit a végeken 102,50 és 107,50 m-re lépcsőzünk fel. A falak hidak alatti részein szerkezeti gerendát kell készíteni a felszerkezetekről érkező erők egyenletesebb szétosztásához. A keret nyitott részein a falak tetejét a tervszerinti mértékben vissza kell bontani (a zaggyal keveredett betonrészt), ide 1,20 m össz vastagságú szegélyelem kerül, vízorr kialakítással. Felső, 50cm széles, kilátszó részének felső síkja a külső oldal felé 2 cm-t lejt. A résfal belső oldalára 2 rtg. bitumenmáz szigetelés, szivárgópaplan és vb. bélésfal kerül 20 cm összvastagságban. A monolit vasbeton bélésfalat a résfalhoz korrózióálló acélszerelvények rögzítik. A süllyesztett útpálya szerkezet alaplemezét és a résfalak elé kerülő bélésfalat ~20,00 m-ként munkahézaggal kell megszakítani. A bélésfalak megszakításait tartósan rugalmas kitt anyaggal kell kikenni. Az „H” keret alaplemezére min. 100 cm kitöltő beton kerül. Ez a vastagság már alkalmas a csapadékvíz elvezető rendszer elhelyezésére is.

2.2. Tervezett út kialakítása

Az út keresztmetszeti elrendezése: 1,50 m 2,5% esésű szervizjárda, 7,00 m széles kocsipálya, kétoldali 2,5%-os eséssel, 1,50 m 2,5% esésű szervizjárda. A 1,50 m-es oldalakadály távolságot az e-UT 03.01.11:2008 előírás 1.7.4. pontjának 1.8.d.) ábrája alapján vettük fel. Az út teljes szélessége így 10,00 m. A süllyesztett útpálya-szerkezet határoló falai közötti távolság: 15 cm vb. vízorr + 10,00 m útszélesség + 15 cm vb. vízorr = 10,30 m. A résfalak nyers felületei között 20 cm vb. bélésfal és szivárgó + 10,30 m + 20 cm vb. bélésfal és szivárgó = 10,70 m van.

A süllyesztett útpálya-szerkezet rétegei (útépítési rétegek): - 4cm AC 11 kopó (mF) j. kopóréteg - 7cm AC 22 kötő (F) j. kötőréteg - 4cm MA 11 35/50 védőréteg - 2rtg. mod. bit. lemez szigetelés - 1,00-1,08m kitöltő beton

5



Az útpálya alatti rétegek (műtárgyépítési rétegek): - 1,00m vízzáró vb. alaplemez - 20cm szerelőbeton - 30cm tömörített homokos-kavics ágyazat - geotextília 2.3. Pályacsatlakozás A későbbi szabálytalan burkolatrepedések kialakulásának megelőzésére a süllyesztett útpálya szerkezet végein (a lezáró fal felett) rugalmas anyagú kiöntés készül. A csatlakozó szakaszon a földmunka miatt kiemelt részek helyére jól tömöríthető homokos kavics kerüljön, mely rétegesen tömörítve készüljön. A megkívánt tömörség Trγ ≥ 96%.

2.4. Vízelvezetés A mélyvonalak az útpálya mindkét oldalán az útszegély mellett, attól 40 cm-re futnak. Az útpályára jutó felszíni csapadékvizet a 2,5 %-os keresztesés a mélyvonalhoz vezeti. A mélyvonal az útpálya hosszesése miatt elvezeti a vizet a víznyelőkig. A mélyvonal alatt húzódik a csapadékvíz csatorna, mely a víznyelőknél aknának van kialakítva. A csapadékvíz csatorna a mélypontjáig vezeti a vizet, majd beköt az átemelő aknába.

Mivel a süllyesztett pálya mélypontja a közúti híd alatt található, így ott az átemelő akna (záportározó) nem helyezhető el. A záportározót a szelvényezés irányába eltolva, a közúti híd után helyeztük el. A hosszcsatorna bekötése elleneséssel (az útpálya hosszesésével ellentétesen) megoldható, a csövezés a kitöltő betonban elhelyezhető.

A résfalakon, alaplemezen, munkahézagoknál, egyéb helyeken beszivárgó vizek az út alatti drain csőbe jutva szivároghatnak (geotextiliával körbetekert ∅200 mm-es draincső). A draincsövet az átemelő aknába kell kötni. A függőleges falakra szivárgó paplant kell elhelyezni, hogy a falakon átjutó vizek minél gyorsabban a draincsőbe szivároghassanak.

A süllyesztett útpálya összegyűjtött vizeit az átemelő aknából nyomás alatti csővezetéken keresztül kell a befogadóig vezetni.

6



A nyomócső műtárgyból való kivezetését magas szintre (a becsült maximális talajvíz szintje fölé) célszerű tenni, hogy csőtörés esetén a környező talajokból ne jusson jelentős mennyiségű talajvíz az aluljáróba. A befogadó árkot a csapadékvíz-bekötésnél burkolni kell.

Egyéb részleteket a Vízépítési terv munkarészek tartalmaznak.

2.5. Tartozékok, szerelvények A falak tetejére 1,0 m magasságú horganyzott kivitelű pálcás acélkorlátot kell elhelyezni. A korlátok acélszerelvényei hegesztett kivitelben készülnek. A korlátokat a helyszínen csavarozással kell rögzíteni.

Az aluljáró 50 m-es körzetében magassági alappontokat kell létesíteni a kezelőkkel egyeztetett helyekre. Az MSZ-07 2307 szerint létesítendő magassági alappont helyét a helyszínen kell kijelölni.

Az aluljárót a biztonságos használat miatt közvilágítással kell ellátni. Ennek részleteit a villamos szakági dokumentáció tartalmazza.

2.6 Beton és acélszerkezetek korrózió elleni védelme Az acél elemek tüzihorganyzott kivitelben készülnek. A tüzihorganyzás bevonat vastagságait az MSZ EN ISO 1461:2009 sz. szabvány útmutatása alapján, a konkrét termék ismeretében, a nyertes Vállalkozó tervezteti meg. A szállítás és szerelés során megsérült felületeket erre a célra alkalmas ún. hideghorgany bevonattal kell kijavítani.

A közvetlen korrózióhatásnak kitett vasbeton felületeket (közvetlen sózás, párafelcsapódás, felverés, csöpögés, lefolyás, egyéb agresszív hatások stb.) a műszaki előírásoknak megfelelő védőbevonattal kell ellátni.

B-4 bevonat: - résfal és közúti híd szegélyének külső felülete a vízorral együtt

7



- bélésfal látszó felülete B-5 bevonat: - szegélyek felső, belső és vég felülete a burkolat szintje alatt 30cm-ről indítva - korlátoszlopok alsó 10cm-es magasságú része 2.7. Anyagminőségek Betonok (e-UT 07.01.14:2011): - szerelőbeton: - résfal, alaplemez: - résfal lezáró fejgerendák: - bélésfal: - kitöltő beton alaplemezen:

C12/15-XN(H)-32/F1 C35/45-XC4-XF2-XV1(H)-16/F2 C35/45-XC4-XF2-XV1(H)-16/F2 C35/45-XC4-XF2-XV1(H)-16/F2 C12/15-XF1-XV1(H)-16/F2

Cement: - alapozáshoz: - egyéb szerkezetek betonjához: - agresszív talajvízzel érintkező szerkezetekhez:

CEM II/A 32.5 CEM I. 42.5 CEM II/A 32.5 S

Acélok: - betonacél (MSZ EN 10080:2005): - szerkezeti acélok (MSZ 10025):

B240B, B500B S 235 JR

A hídátépítési munka során felhasználható anyagok, anyagrendszerek rendelkezzenek a 3/2003. (I.25) sz. BM-GKM-KvVM számú együttes rendelet 3.§ alapján építőipari műszaki engedéllyel, vagy feleljenek meg a honosított harmonizált szabványoknak (CE megfelelőség), vagy rendelkeznek európai műszaki engedéllyel (ETA).

3. VASÚTI HÍD:

3.1. Méretezési teher

A műtárgy teherbírása a H.1.2. utasítás szerinti "U" jelű vonatteher.

8



3.2. Általános adatok (kiinduló geometriai alapadatok)

Átvezetett vasút

Áthidalt akadály

140. sz. Cegléd – Szeged vv.

tervezett út

311+41 hm

0+270,36 km

119,21 m

111,87 m

5,00 m

1,50+7,00+1,50=10,00 m

0 mm

kétoldali 2,5%

Vízszintes vonalvezetés

egyenes

egyenes

Magassági vonalvezetés

vízszintes

Rh = 800 m

Tervezési sebesség

160 km/h

50 km/h

Megnevezés Szelvény Sínkorona / Pályaszint Vágánytengely távolság / Szélesség Túlemelés / Oldalesés

A keresztezési szelvény azonos a vasútvonal meglévő vágánytengelyének és a tervezett út tengelyének metszéspontjával. - keresztezés szöge:

85,30º

- támaszköz:

10,93 m

- szabad nyílás:

10,33 m (merőlegesen: 10,30 m)

- felszerkezet hossza:

11,53 m

- szerkezet alsó él:

117,88 m

- figyelembe vett űrszelvény magasság:

5,50 m

- űrszelvény feletti tartalék: 0,39 m - vágányok száma:

1 db meglévő, 1 db távlati

9



3.3. Felmenő szerkezet (hídfők)

A híd felmenő szerkezetét (hídfőket) az aluljáró falát is alkotó vasbeton résfalak felszerkezet alá eső szakaszai alkotják. A hídfőként szolgáló résfalak vastagsága egységesen 0,85 m. A résfalak belső oldalára a süllyesztett útpálya szerkezettel azonos módon 2 rtg. bitumenmázas szigetelés, szivárgóréteg és vb. bélésfal kerül 20 cm összvastagsággal. A hídfők a résfalas technológia miatt dilatációs szerkezettel nem különíthetőek el az aluljáró résfalaitól, így a hídfőhatárok elméleti határoknak tekinthetők. A résfalak belső oldalára épített bélésfalon azonban ezeket a határokat - melyek egyben a kezelési határok is – jelölni célszerű. A bélésfalakat a hídfőhatárok előtt ezért meg kell szakítani és erre a célra alkalmas tartósan rugalmas ún. kitt anyaggal kell az elhatárolást jelölni. A hídfőket a felszerkezet kitámasztja. A hídfők (résfalak) tetejére a bélésfal síkjához illeszkedő (rejtett) szerkezeti gerendák kerülnek. A szerkezeti gerendák magassága 1,00 m, vastagságuk 1,05 m.

3.4. Felszerkezet

A műtárgy a két vágány átvezetésére – a megépíthetőség miatt – két felszerkezettel épül. A felszerkezet típusa: ágyazatátvezetéses, tartóbetétes monolit vasbeton lemezhíd

Az áthidaló szerkezet hossza: 11,53 m, szélessége 5,025 m. Lemezvastagság (beton felső sík és a szerkezet

alsó

él

között):

nyílásközépen:

54

cm;

a

felszerkezet

végen:

48

cm.

A felszerkezetbe, vágányonként 11 db HE 400 A acél tartóbetét van bebetonozva. A tartóbetétek egymástól való távolsága: 455 mm. A tartóbetétek alsó övére előregyártott vasbeton lapok lesznek bennmaradó zsaluzatként fektetve.

A szerkezeti magasság: - sín+kavicságy:

77 cm

- szigetelés + védelem:

2 cm

- tartóbetétes lemez vastagság:

54cm (középen)

összesen:

1,33 m

10



A kavicságyat kétoldalt 30 cm vastag vasbeton szegély támasztja meg.

A felszerkezet felső síkja csapadékvíz elleni szigeteléssel és annak védelmével lesz ellátva. A szigetelés rétegrendje:

- Dörken szivárgó - 12 mm SERVIDEK szigetelésvédelem - 3 mm SERVIPAK szigetelés.

Kiegyenlítő lemez építése nem szükséges.

3.5. Vízelvezetés A lemez felső síkjának kialakítása biztosítja a csapadékvíz elvezetését: a hídközéptől a támaszok felé hosszirányban biztosítottunk esést a pályalemez felső síkjának.

A felszerkezet végeinél keresztszivárgók épülnek. A geotextiliával körbetekert szivárgó vize ∅100 mm-es draincsövön át szikkasztó kavicskútba folyik. A keresztszivárgót a pálya teljes szélességében min. 1%-os egyenletes kereszteséssel kell kialakítani.

3.6. Hídtartozékok, szerelvények A szélső szegélybordák külső oldalán üzemi gyalogjáró és korlát épül. A gyalogjáró szélessége jobb és bal oldalon egyaránt 1,20 m; a korlátok távolsága a vágánytengelytől 3,75 m. A gyalogjáró konzolokon lesz elhelyezve az osztott szelvényű kábelcsatorna.

A hídszerkezeten lévő fémrészek fémes kapcsolatát a földelés csatlakozó pontig biztosítani kell. A híd végein egy-egy kőrkeresztmetszetű tüzihorganyzott acél vezetéket kell a híd korlátleerősítő szerelvényéhez hegeszteni, majd olyan gyorskötés közbeiktatásával kell a levezetéshez csatlakoztatni, amely egyben vizsgáló összekötőként is szolgál. A híd végein egy-egy három méter hosszú tüzihorganyzott acél földelőrúdhoz csatlakozik fémesen a korlát. A földelő rudat a talajba le kell verni. A talaj fajlagos ellenállására nincs követelmény. A híd átadásakor

11



érintésvédelmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A földelő hálózat elemei tüzihorganyzott kivitelben készülnek.

A híd alatti világítás részleteit a villamos szakági tervek tartalmazzák.

A szükséges magassági alappont leírását lásd a 4.6. pontban.

A teljes, elkészült hídszerkezetet geodéziai módszerekkel pontosan be kell mérni, valamennyi adatot a Megvalósulási tervben és a Minősítési Dokumentációban szerepeltetni kell.

3.7. Beton és acélszerkezetek korrózió elleni védelme Az acélgerendák betonnal nem takart részeit (alsó öv) korrózióvédelemmel (cinkszórással) kell ellátni. A minimálisan szükséges rétegvastagság: 240 µm.

Az acél hídtartozékok tüzihorganyzott kivitelben készülnek. A tüzihorganyzás bevonat vastagságait az MSZ EN ISO 1461:2009 sz. szabvány útmutatása alapján, a konkrét termék ismeretében, a nyertes Vállalkozó tervezteti meg. A szállítás és szerelés során megsérült felületeket erre a célra alkalmas ún. hideghorgany bevonattal kell kijavítani.

A közvetlen korrózióhatásnak kitett vasbeton felületeket (közvetlen sózás, párafelcsapódás, felverés, csöpögés, lefolyás, egyéb agresszív hatások stb.) a műszaki előírásoknak megfelelő védőbevonattal kell ellátni.

B-4 bevonat: - felszerkezet oldalsó felülete - szegélybordák felső felülete

3.8. Anyagminőségek Betonok: - híd szerkezeti gerendák résfalon:

C35/45-XC4-XF2-XV1(H)-16/F2

12


- monolit vb. szegélybordás felszerkezet: - keresztszivárgó folyóka: Cement: - egyéb szerkezetek betonjához: - agresszív talajvízzel érintkező szerkezetekhez:


C35/45-XC4-XF2-XV1(H)-16/F2 C25/30-XF1-XV1(H)-16/F2

CEM I. 42.5 CEM II/A 32.5 S

Acélok: - betonacél (MSZ EN 10080:2005): B240B, B500B - szerkezeti acélok (MSZ 10025): - korlátok, üzemi járdák vasúti hídon: S 235 JR - tartóbetét: S 235 J2G3 A hídátépítési munka során felhasználható anyagok, anyagrendszerek rendelkezzenek a 3/2003. (I.25) sz. BM-GKM-KvVM számú együttes rendelet 3.§ alapján építőipari műszaki engedéllyel, vagy feleljenek meg a honosított harmonizált szabványoknak (CE megfelelőség), vagy rendelkeznek európai műszaki engedéllyel (ETA).

3.9. Építés:

A kezelő MÁV Zrt.-vel egyeztetve, az alábbi építési fázisokat javasoljuk:

1. fázis: jelenlegi állapot - vasúti forgalom a meglévő jobb oldali vágányon 2. fázis: résfalak építése bal oldalon - vasúti forgalom a meglévő jobb oldali vágányon 3. fázis: távlati bal vágány alatti híd építése - vasúti forgalom a meglévő jobb oldali vágányon 4. fázis: résfalak építése jobb oldalon - vasúti forgalom a megépített bal (távlati) vágányra terelve 5. fázis: jobb vágány alatti híd építése - vasúti forgalom a megépített bal (távlati) vágányon 6. fázis: vasúti forgalom újra a jobb vágányon - épülhet a tovább résfal és alaplemez

13



4. KÖZÚTI HÍD:

4.1. Méretezési teher

A műtárgy teherbírása az e-UT 07.01.12:2011 előírás szerinti "A" osztályú.

4.2. Általános adatok (kiinduló geometriai alapadatok)

Átvezetett út

Áthidalt akadály

Kecskemét, Márvány utca

tervezett út

Szelvény

0+087,34 km

0+283,60 km

Pályaszint

118,81 m

111,79 m

Szélesség

1,00+6,00+1,00=8,00 m

1,50+7,00+1,50=10,00 m

Oldalesés

kétoldali 2,5%

kétoldali 2,5%

Vízszintes vonalvezetés

egyenes

egyenes

Magassági vonalvezetés

emelkedik 0,5%

Rh = 800 m

Megnevezés

A keresztezési szelvény azonos a Márvány utca tengelyének és a tervezett út tengelyének metszéspontjával.

- keresztezés szöge:

58,59º

- támaszköz:

10,93 m

- szabad nyílás:

10,33 m (merőlegesen: 10,30 m)

- felszerkezet hossza:

11,53 m

- szerkezet alsó él:

117,89 m (a mértékadó helyen)

- figyelembe vett űrszelvény magasság:

14

4,70 m



- űrszelvény feletti tartalék: 1,40 m - hídszélesség:

0,50+0,065+7,00+0,065+0,50 = 8,13 m

A hídon átvezetjük a teljes útkorona szélességet, két oldali 50cm széles kiemelt szegélyekkel. A korlátok ütközési síkja 6,5cm-rel beljebb van a kiemelt szegély síkjától, így a hídszélesség 13cmrel nagyobbra adódik az útkorona szélességénél. 4.3. Felmenő szerkezet (hídfők)

A híd felmenő szerkezetét (hídfőket) az aluljáró falát is alkotó vasbeton résfalak felszerkezet alá eső szakaszai alkotják. A hídfőként szolgáló résfalak vastagsága egységesen 0,85 m. A résfalak belső oldalára a süllyesztett útpálya szerkezettel azonos módon 2 rtg. bitumenmázas szigetelés, szivárgóréteg és vb. bélésfal kerül 20 cm összvastagsággal. A hídfők a résfalas technológia miatt dilatációs szerkezettel nem különíthetőek el az aluljáró résfalaitól, így a hídfőhatárok elméleti határoknak tekinthetők. A résfalak belső oldalára épített bélésfalon azonban ezeket a határokat - melyek egyben a kezelési határok is – jelölni célszerű. A bélésfalakat a hídfőhatárok előtt ezért meg kell szakítani és erre a célra alkalmas tartósan rugalmas ún. kitt anyaggal kell az elhatárolást jelölni. A hídfőket a felszerkezet kitámasztja, erre a célra a hídfő szerkezeti gerendájából csuklóvasalást kell a felszerkezetbe vezetni. A hídfők (résfalak) tetejére a bélésfal síkjához illeszkedő (rejtett) szerkezeti gerendák kerülnek. A szerkezeti gerendák magassága 0,91 - 1,00 m, vastagságuk 1,05 m. A szükséges helyekre (szerkezeti gerenda - vb. felszerkezet) a háttöltés felőli oldalon körbevezetett műanyag hézagzáró szalag helyezendő el a víz bejutásának megakadályozására. A hézagzáró szalagokat a betonozás megkezdése előtt kell a zsaluzatban elhelyezni. A vízszintes és függőleges szalagok csatlakozásait a helyszínen össze kell hegeszteni.

4.4. Felszerkezet

A felszerkezet FP-37 jelű, 37cm magas, 10,93m hosszú előregyártott, előfeszített hídgerendákból és velük együttdolgozó 20-22cm vastag monolit vasbeton pályalemezből áll. A beépítendő tartóknak rendelkezniük kell érvényes ÉME engedélyekkel.

15



A híd felszerkezetéhez 15db FP-37 j. előregyártott tartó szükséges.

A résfalak által meghatározott nyílás miatt a tartók 10,93m-es egyedi hosszal kerülnek legyártásra, de huzalképük az 11,60m-es tartóéval egyezik meg.

A tartók tengelyének távolsága ~52,1cm. A tartók min. 30cm-en támaszkodnak fel a szerkezeti gerendákra. A tartókat a szerkezeti gerendáira ragasztott 10cm széles, 1cm vastag műszaki gumilemez csíkra kell helyezni. A gumilemezek előtti 1cm vastag polisztirol hab lemezt kell elhelyezni, majd a kereszttartók betonjának megszilárdulása után el kell távolítani.

A beemelés előtt, a tartók függőleges és vízszintes irányú kardosságát mérni kell és a tartókat olyan sorrendben kell elhelyezni, hogy a szomszédos tartók között a legkisebb legyen a mért élgörbeségek különbsége. A tartókat beemelés után azonnal rögzítni kell. A tartók szállításánál, tárolásánál, elhelyezésénél az Építőipari Műszaki Engedélyben foglaltakat be kell tartani.

A pályalemez vastagsága nyílásközépen 20cm, a támaszok felett (a tartók felhajlása miatt) 22cm. A szegélyektől 40cm távolságra van a mélyvonal, ezért a pályalemez szélső sávját itt elleneséssel alakítottuk ki.

A pályalemez zsaluzata a tartók között 4cm vastag cementkötésű faforgácslap lemez, amelyeket a tartó hornyaiba felhordott friss cementhabarcsba kell elhelyezni. A zsaluelemek hézagait a betonozás előtt cementhabarccsal vagy hézag-kitöltő masszával le kell zárni.

A felszerkezet a támaszoknál csuklóvasalással le van kötve.

A híd tervezett pályalemez-szigetelése: 1cm (2rtg.) modifikált bitumenes vastaglemez szigetelés. A szigetelő rétegeket a teljes pályalemez szélességben kell megépíteni. A szegélyek B-5 (BV1) bevonatát a szigetelésig le kell futtatni, majd a csatlakozó lezárást és a tartósan rugalmas tömítést,

16



a szegély mentén az öntött aszfalt sáv rétegeinél betéttel képzett hézagba készülő modifikált bitumenes kiöntés biztosítja.

A szigetelés rétegeit a pályalemez végein levezetve, a kiegyenlítő lemezen 1,00m-es hosszon kell vezetni. A pályalemez végeinek él-lekerekítését R = 10 cm sugárral kell képezni csiszolással, illetve PCC - habarccsal kiegyenlítve. A pályalemezen a szigetelésre védőaszfalt készül, amit a végeken elvékonyítani nem szabad – a megtámasztásra sablonvasakat kell alkalmazni. A szigetelés függőleges levezetésének védelmére szigetelést védő beton fal szolgál.

A híd két szélén 0,50m széles, 25cm magas fellépőjű, monolit vasbeton kiemelt szegély épül. A kiemelt szegélyek végeit a kocsipálya felől, R=20cm-es sugárral le kell kerekíteni a burkolat feletti részen.

A szegélyeket az Általános terven megjelölt felületükön só-korrózió elleni védelemmel kell ellátni.

A kiemelt szegélyekben a támaszok fölött és nyílásközépen magassági mérőpontokat kell létesíteni.

Burkolati rétegek: Kopóréteg

4cm AC 11 kopó

Kötőréteg

6cm AC 16 alap

Védőréteg

4cm AC 11

Pályaszigetelés

1cm (2rtg.) modifikált bitumenes vastaglemez szigetel

A szegélyek mellett MA 11 35/50 jelű öntött aszfalt sávot építünk 40cm szélességben. A szegély mellett, valamint az öntött aszfalt és hengerelt aszfalt között tartósan rugalmas modifikált bitumenes kiöntés készül. A hézagkitöltő anyag minősége: nagy nyúlású, üzemanyagálló F1 (eUT 05.02.42.).

17



4.5. Vízelvezetés A mélyvonal a felszerkezet mindkét oldalán, a kiemelt szegélyek mellett, attól 40 cm-re van. A hídpályára jutó felszíni csapadékvizet a 2,5 %-os keresztesés a mélyvonalhoz vezeti. A mélyvonal a híd hosszesése (0,5%) miatt elvezeti a hídra kerülő vizet. A kocsipálya vizét a csatlakozó út vízelvezető rendszerébe kell bekötni.

A pályaburkolaton átjutó és a szigetelésen szivárgó csapadékvíz összegyűjtésére és elvezetésére a mélyvonal teljes hosszán burkolatszivárgót kell építeni. A burkolatszivárgó egyszemcséjű (8-15 mm) mosott gyöngykavics és műgyanta 24:1 térfogatarányú keverékéből készüljön úgy, hogy hézagtérfogata 25-30% legyen. A szivárgótestben egy 20x20x2 mm-es perforált aluprofil húzódik végig. A perforált alumínium szelvényt a burkolatszivárgó teljes hosszában végig kell futtatni. A burkolati szivárgó vizét a perforált alumínium szelvényre illesztett ∅1”-os csővel a kiegyenlítő lemez végeihez vezetjük.

A kiegyenlítő lemezek végeinél keresztszivárgók épülnek. A geotextiliával körbetekert szivárgó vize ∅100 mm-es draincsövön át szikkasztó kavicskútba folyik. A keresztszivárgót a pálya teljes szélességében min. 1%-os egyenletes kereszteséssel kell kialakítani. 4.6. Hídtartozékok, szerelvények A kiemelt szegélyeken H2 feltartóztatási fokozatú korlát épül.

H2 feltartóztatási fokozatú korlátként csak ütközési kísérlettel igazolt, minősítéssel rendelkező H2 feltartóztatási fokozatú biztonsági hídkorlát építhető be, amelynek hatástartomány: W3; dinamikus behajlása: D <= 30cm; ütközéshevességi fokozata: „B”.

Az alkalmazandó biztonsági korlátoknak rendelkeznie kell a feltartóztatási fokozatot igazoló alkalmazási engedéllyel és bizonylatokkal.

18



A korlátokat híd előtt ill. után szabványos hosszakon előregyártott beton lefutó elemekbe kell levezetni. A szelvényezés szerinti jobb oldalon a lefuttatás követi az útcsatlakozás íves vonalvezetését.

A híd bal oldali korlátján, a vasúti híd közelsége miatt fényvédőhálót kell felszerelni.

A hídkorlátok talplemezeit 12 mm átmérőjű betonacéllal kell hegesztés útján fémesen összekötni, hogy a potenciálbemérési eredménytől függően a villámvédelem szükség szerint kialakítható legyen.

A hídszerkezeten lévő fémrészek fémes kapcsolatát a földelés csatlakozó pontig biztosítani kell. A híd végein egy-egy kőrkeresztmetszetű tüzihorganyzott acél vezetéket kell a híd korlátleerősítő szerelvényéhez hegeszteni, majd olyan gyorskötés közbeiktatásával kell a levezetéshez csatlakoztatni, amely egyben vizsgáló összekötőként is szolgál. A híd végein egy-egy három méter hosszú tüzihorganyzott acél földelőrúdhoz csatlakozik fémesen a korlát. A földelő rudat a talajba le kell verni. A talaj fajlagos ellenállására nincs követelmény. A híd átadásakor érintésvédelmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A földelő hálózat elemei tüzihorganyzott kivitelben készülnek.

A híd alatti világítás részleteit a villamos szakági tervek tartalmazzák.

A hídépítés befejezése után - a híd fenntartásához, üzemeltetéséhez - a híd 50 m-es körzetében magassági alappontot kell létesíteni az MSZ-07-2307 előírásai szerint, Kezelővel egyeztetett helyen, fehérre meszelve, az elkészített alappont pontosan bemért geodéziai adatait mérési jegyzőkönyvben dokumentálni kell. A híd alappont bemérését a konszolidáció kivárása után célszerű végezni, ezért a hídépítés kezdetekor célszerű azonnal kivitelezni.

Támaszok felett és nyílásközépen magassági mérőcsapokat kell elhelyezni a szegélyekben. A korróziómentes anyagú mérőcsapokat a kivitelezés legvégén, a védőbevonatok elkészülte után kell furatba műgyantaragasztással elhelyezni, majd az új alapponttal együtt beméretni. Bemérési adataikat jegyzőkönyvben kell dokumentálni.

19



A teljes, elkészült hídszerkezetet geodéziai módszerekkel pontosan be kell mérni, valamennyi adatot a Megvalósulási tervben és a Minősítési Dokumentációban szerepeltetni kell.”

4.7. Beton és acélszerkezetek korrózió elleni védelme Az acél hídtartozékok tüzihorganyzott kivitelben készülnek. A tüzihorganyzás bevonat vastagságait az MSZ EN ISO 1461:2009 sz. szabvány útmutatása alapján, a konkrét termék ismeretében, a nyertes Vállalkozó tervezteti meg. A szállítás és szerelés során megsérült felületeket erre a célra alkalmas ún. hideghorgany bevonattal kell kijavítani.

A közvetlen korrózióhatásnak kitett vasbeton felületeket (közvetlen sózás, párafelcsapódás, felverés, csöpögés, lefolyás, egyéb agresszív hatások stb.) a műszaki előírásoknak megfelelő védőbevonattal kell ellátni. B-3 bevonat: - szélső közúti hídgerendák alsó felülete B-4 bevonat: - híd szegélyének külső felülete a vízorral együtt B-5 bevonat: - szegélyek felső, belső és vég felülete a burkolat szintje alatt 30cm-ről indítva - korlátoszlopok alsó 10cm-es magasságú része 4.8. Anyagminőségek Betonok (e-UT 07.01.14:2011): - szerelőbeton: - híd szerkezeti gerendák résfalon: - előregyártott feszített hídgerenda: - monolit pályalemez: - mon. vb. szegélyek: - kiegyenlítő lemez: - keresztszivárgó folyóka: Cement: - egyéb szerkezetek betonjához: - agresszív talajvízzel érintkező szerkezetekhez:

C12/15-XN(H)-32/F1 C35/45-XC4-XF2-XV1(H)-16/F2 C40/50 (ÉME szerint) C35/45-XC4-XF2-XV1(H)-16/F2 C35/45-XC4-XF2-XV1(H)-16/F2 C25/30-XF1-XV1(H)-24/F2 C25/30-XF1-XV1(H)-16/F2

CEM I. 42.5 CEM II/A 32.5 S

20



Acélok: - betonacél (MSZ EN 10080:2005): - szerkezeti acélok (MSZ 10025):

B240B, B500B S 235 JR

A hídátépítési munka során felhasználható anyagok, anyagrendszerek rendelkezzenek a 3/2003. (I.25) sz. BM-GKM-KvVM számú együttes rendelet 3.§ alapján építőipari műszaki engedéllyel, vagy feleljenek meg a honosított harmonizált szabványoknak (CE megfelelőség), vagy rendelkeznek európai műszaki engedéllyel (ETA).

5. TŰZ-, MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 5.1. Tűzvédelem: A híd, mint vasbeton építmény a "nem tűzveszélyes" E osztályba sorolható.

A kivitelezési munkák során azonban a „B”, „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal (műgyantákkal illetve festékekkel) végzendő munkák robbanás- és tűzveszélyesek, ezért az ilyen munka során a dohányzást és szikrával, nyílt láng használatával járó egyéb egyidejű munkavégzést meg kell tiltani.

A műgyantával ill. festékkel végzett munkák tűzveszélyesek, ezért ezek használatakor a dohányzás és nyílt láng használatát meg kell tiltani. Az anyagokra vonatkozó tűzvédelmi előírásokat szigorúan be kell tartani!

A tervezés során a 9/2008 (II.22.) BM sz. rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait betartottuk.

Kivitelezés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben foglaltakat be kell tartani.

A tűzvédelmi és egyéb előírásokat a legszigorúbban be kell tartani. Az építés során a területre szállított, raktározott, felhasználásra kerülő tűzveszélyes anyagokkal az előírásoknak megfelelő

21



óvóintézkedések szerint kell bánni. A szükséges tűzoltó berendezések és eszközök készenlétéről gondoskodni kell, s megfelelő tűzjelzést is biztosítani kell.

A tervezés során a vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásra kerültek.

A megépült létesítmény üzemelése során illetve a kivitelező részéről a munkavégzés során a vonatkozó érvényben lévő tűzvédelmi előírásokat be kell tartani. 5.2. Munkavédelmi nyilatkozat: A terv a hatályos munkavédelmi előírásoknak és szabványoknak megfelel. A tervezés során figyelemmel voltunk a MVSZ 9. sz. mellékletben felsorolt munkavédelmi jogszabályokra és utasításokra, valamint az ”Országos Közforgalmú Vasutak Pályatervezési Szabályzatának” előírásaira. Gépi berendezéseket csak szakképzett gépkezelő üzemeltethet. Az elektromos berendezéseket előírás szerint földelni és szigetelni kell. A munkavédelemről szóló rendeletek, előírások alapján a tervező kijelenti, hogy a tárgyi tervdokumentáció műszaki megoldásai megfelelnek az általános érvényű kötelező és az eseti hatósági előírásoknak. A terv a kivitelezési előírásokra való tekintettel, az érvényben lévő óvórendszabályok, munkavédelmi-, és tűzvédelmi előírások és szabványok figyelembevételével készült.

Az építés során az érvényben lévő munkavédelmi és balesetelhárítási óvórendszabályokat a legszigorúbban be kell tartani. Ez a tervdokumentáció:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és az azt módosító 1997. évi CII. törvény A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet és az azt módosító 20/1997 (XII. 19.) MüM számú rendelet

22



Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet szerint készült, figyelembe véve az érvényes egészségügyi és munkavégzés biztonságát szolgáló szabályokat, szociális előírásokat és különleges kivitelezési technológiákat. Így többek között: az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet A villamosmű biztonsági övezetéről szóló 11/1984. (VIII. 22.) IpM rendelet A víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 8/1998. (III. 31.) MüM rendelet A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet Ismét felhívjuk a figyelmet az „ÚT 2-1.119:2007 Közutakon folyó munkák elkorlátozásának és ideiglenes

forgalomszabályozása”

című

Útügyi

Műszaki

Előírás

utasításainak

figyelembevételére, illetve betartására.

A tervezés a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) szóló - a 28/2001. (II. 15.) Korm. rendelettel, a 104/1997. (VI. 18.) Korm. rendelettel, a 151/1995. (XII. 12.) Korm. rendelettel, a 72/1994. (V. 10.) Korm. rendelettel, a 148/1992. (XI. 12.) Korm. rendelettel, a 4/1988. (VI. 30.)

23



KM-BM együttes rendelettel, a 5/1987. (V. 31.) KM-BM együttes rendelettel, a 2/1984. (I. 29.) KM-BM együttes rendelettel módosított - 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, továbbá az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló - a 16/2002. (II. 28.) KöViM rendelettel módosított - 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet, az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló - a 2/1999. (I. 18.) KHVM rendelettel, a 26/1994. (IX. 23.) KHVM rendelettel módosított - 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet figyelembevételével készült, ezek betartásáról a kivitelező köteles gondoskodni. 5.3. Környezetvédelem: A híd építésekor az anyagszállítás lehetőség szerint lakott területen kívül történjen, a környezet legkisebb zavarásával. A környezetvédelmi engedély levegőtisztaság védelmi előírásai szerint munkavégzésre csak a reggel 6 és este 22 h közti időszakot lehet igénybe venni.

Amennyiben depóniák kialakítására kerül sor, úgy azok kiporzás elleni védelméről rendszeres időközönkénti locsolással gondoskodni kell. A munkaterületet az építkezést követően eredeti állapotának megfelelően helyre kell állítani.

A

munkálatok

során

keletkező

hulladékokat

a

kivitelezők

kötelesek

összegyűjteni

veszélyességének megfelelően ideiglenesen tárolni, majd a hulladék típusa szerinti, engedéllyel rendelkező átvevőnek átadni.

A

kivitelezésnél

különböző

típusú

hulladékok

keletkeznek,

melyek

gyűjtéséről

és

ártalmatlanításáról az alábbi jogszabályokkal szabályozottan kell gondoskodni:

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 98/2001. (VI.15.) kormányrendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről

24



45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építés és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 2000. évi XLIII. törvény 13.§ értelmében az építési területen keletkező hulladékok termelője és birtokosa a kivitelező. Ennek megfelelően az építő feladata az építés során keletkező hulladékoknak a vonatkozó jogszabályok szerinti minősítése, kezelése és ártalmatlanítása.

25



Szaktervezői munkaszám: 2078

TERVEZŐI NYILATKOZAT A 191/2009.(IX.15) számú Korm. rendelet 9. paragrafusban foglaltak alapján. Felelős tervező: Tervezési jogosultság száma:

Tóth László Ákos (Th-T-Tell/01-9834)

Dokumentáció: „441. számú főút fejlesztése a 445. számú főút - Kecskemét, Nagykörút között ENGEDÉLYEZÉSI TERV” Építtető:

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata

Dokumentáció tartalma:

B2. HIDAK, MŰTÁRGYAK TERVE - körúti közúti aluljáró 140. sz. Cegléd - Szeged MÁV vv (311+41 hm) és Márvány utca alatt

Környezet:

Belterület

Az elkészített tervdokumentáció felelős tervezője a STATIC-PLAN Kft. nevében nyilatkozik, hogy a.) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31.§ (1), (2) és (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint az eseti hatósági előírásoknak, b.) a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldást nem alkalmazott, c.) az építmény műemléki védelem alatt nem áll, d.) a dokumentáció készítése során az alábbi felsorolt egyeztetések történtek. Egyeztető partnerek:

MÁV Zrt. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata út-, vasút-, víz- és közműépítési szakági tervezők

Budapest, 2014. január

Benedekné Győri Enikő ellenőr Th-T-Tell/01-9992

Tóth László Ákos felelős tervező Th-T-Tell/01-9834

26



27

TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐZMÉNYEK 2. SÜLLYESZTETT ÚTPÁLYA SZERKEZET 3. VASÚTI HÍD 4. KÖZÚTI HÍD 5. TŰZ-, MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

Recommend Documents