TARTALOMJEGYZÉK. 1. BEVEZETŐ Az intézmény neve, mottója Az intézmény öndefiníciója...3

Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

PEPO

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ..............................................................................................................................................2 1.1 Az intézmény neve, mottója..............................................................................................................3 1.2 Az intézmény öndefiníciója ..............................................................................................................3 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA..................................................................................................5 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai..............................................................................................................5 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...........................................................8 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok/művészetoktatás........12 2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység…………………. .13 2.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................................................18 2.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása.........................................................................19 2.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.......................................................................19 2.8. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok- A szülő a tanuló a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái……………………………………………...19 2.9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje….... 23 2.10. Az iskola egészségnevelési programja.................................................................................…… 23 2.11. Iskolai környezeti nevelési program...............................................................................................24 2.12. Fogyasztóvédelmi program.......................................................................................................... 25 2.13. A pedagógusok helyi intézményi feladatai………………………………………………………...25 2.14. Osztályfőnöki munka tartalma az osztályfőnök feladatai………………………………………….28 2.15. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai……………………………………………………………35 2.16. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei………………………………... 36 2.17. . Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv…………………...37

3. A HELYI TANTERV 38 3.1. 3.2. 3.3. 3.4 3.5.

A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése..........38 Választott kerettanterv ...................................................................................................................38 Az 1-8 évfolyam óraterve..............................................................................................................40 Az alapfokú művészetoktatás tantárgy és óraterve.........................................................................40 Az alapképzést kiegészítő, tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások indításának elvei, feltételei, besorolási rendje............................................................................................................................41 3.6. Projekt oktatás................................................................................................................................42 3.7. A német nemzetiségi nyelvoktatás iskolai tartalma.........................................................................43 3.8. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátásnak fejlesztő programja ................................................................................................................……… …..81 3.9. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei..................................83 3.10..Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei............................................................................84 3.11. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje......................................................................................85 3.12. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelési, minősítési követelményei és formái...............87 3.13. A tanulók fizikai állapotának mérése..............................................................................................90 3.14. A házi feladat kijelölésének elvei és korlátai..................................................................................94 3.15. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja..................................................95 3.16. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések.......................................................................................95 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE ................................................................................97 5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA, JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK........................................................................................................................................99 6.

MELLÉKLETEK........................................................................................................................................ 1. sz. A program elfogadását igazoló jegyzőkönyv kivonatok 2. sz. A tantárgyak tanterve (általános iskola, nemzetiségi német nyelvoktatás és alapfokú művészetoktatás)CD lemezen

1


PEPO

1. BEVEZETŐ A község 9 km-nyire fekszik Soprontól – a Fertő-tó partján. Az idegenforgalmi látványosságokban is bővelkedő helységnek két iskola épülete van, 150 m-re egymástól. A valamikori zárdaépületben foglalkoztatjuk az alsó tagozatosokat. Itt helyeztük el az iskolai könyvtárat is, mely minden nap látogatható. Tornaszobánk mellett nagy udvar és az uniós szabványok szerint épített játszótér elégíti ki a kicsik mozgásvágyát. A másik, a 60-as években elkészült épület a felső tagozatosok napi tanulásának színtere. Itt kapott helyet a művészeti oktatás kiválóan felszerelt szaktanterme. Az informatikai szakteremben található 13 számítógép jó feltételeket biztosít a számítógépes ismeretek elsajátításához. Ugyancsak szaktanteremben tanulják a kémia tudományát a 7.8. osztályosok. Nagy kertje, udvara és sportpályája minden mozgásigény kielégítésére alkalmas. 8 osztállyal működő általános iskolánkban az osztálylétszámok 12-23 fő közöttiek. Tanulólétszámunk - más iskolákéhoz hasonlóan – csökkent az utóbbi években. A soproni iskolák elszívó hatása 4. osztály után – a 8 osztályos gimnázium miatt – van jelen. Büszkék vagyunk, hogy a távozók remekül megállják a helyüket. A maradók „húzó réteg” nélkül átfestik a statisztikát, állandósítják a közepes körüli átlagokat. A külső szemlélő ezt nem egyszer a tanítás színvonalának csökkenésével hozza összefüggésben, jóllehet sokkal ádázabb harcot folytatunk a kisebb eredmény elérése érdekében is. A maradók egyre nagyobb hányada hátrányos helyzetű, több oldalról segítségre szoruló. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését külső, speciális képzettségű (gyógypedagógus, logopédus) szakemberek segítségével oldjuk meg, emellett integrált oktatásban részesülnek. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a 2004/2005-ös tanévtől szülői hozzájárulással valamennyi tanulónk heti 5 órában német nemzetiségi nyelvet tanul, és ismerkedik a német hon- és népismerettel a nyelv mellett. A német nyelv tanulásának mindenkire történő kiterjesztése esély azok számára, akik ebből régen szándékos, vagy kényszerű okokból kimaradtak. Örvendetes, hogy valamennyi szülő él ezzel a lehetőséggel. Az iskola erőssége a nevében is megjelenő alapfokú művészetoktatás, melyet 1999-ben alapítottunk. 2007ben elnyertük a kiváló művészeti iskola minősítést. A képzés képzőművészeti ágon – grafika, festés szakon – zajlik, 6 évfolyamon, átlagosan 50 fővel heti 4 órában. Munkájukat több közös és egyéni siker, eredmény fémjelzi: országos, sőt nemzetközi szintig sorolhatnám. Hagyományaink szerteágazóak. Egy részük beívódott a község életébe, másrészük az iskola falai közt szervezettek, de ugyanúgy nyitottak az érdeklődők előtt, mint előbbiek. Szívesen kapcsolódunk a mások által meghonosított hagyományokhoz is. Tanítványaink egyharmada írja be nevét évente büszkeségeink nyilvántartásába – egy-egy szakterületen nyújtott kimagasló eredményével (versenyek helyezettjei) vagy példaértékű szorgalmával. Jól képzett, több éves tapasztalattal rendelkező pedagógusok alkotják a nevelő-oktató gárdát: sokéves fertőrákosi múlttal, alapos hely- és családismerettel, mely a napi nevelőmunkában kamatozik.

2


PEPO

1.1. Az intézmény neve: Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Mottója: „Gyönyörű, ha az ember célba lát, S el is éri azt tűzön-vízen át.” (Ibsen) 1.2. Az iskola öndefiníciója Iskolánk tantestülete az európai kultúrában 2000 évvel ezelőtt megfogalmazódott örök emberi értékeke szellemében, szeretetteljes légkörben  őszinteségre,  becsületességre,  a másik ember tiszteletére,  toleranciára,  a társadalmi és természeti környezetre nyitottá neveli a gyerekeket. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő lakói, 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget.

3


PEPO

Ennek érdekében - biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - fegyelmezett, kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást - képes a problémák érzékelésére és megoldására, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - viselkedése udvarias, beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Intézményünknek sajátos arculatot ad - a német nemzetiség és a - roma etnikum együttélése a magyar gyerekekkel, - az alapfokú művészetoktatás.

4


PEPO

2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. 2.1.1. Alapelveink - Minden gyermek érték. Elismerjük személyiségét, vállaljuk alakítását. Olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. - Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. - Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének – beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. - Az emberiség előtt álló közös problémákra figyelve hangsúlyt kap munkánkban;  Az egyén helye, szerepe a kisebb-nagyobb közösségekben, a társadalomban,  Az egyén és az állam felelőssége,

5




PEPO

A Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésének igénye.

- a művészetoktatás pedagógiai alapelvei: Intézményünk pedagógiai alapelvei, hogy a minőségközpontúságot és a tehetséggondozást állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük. A ránk bízott gyerekek emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör megteremtésével biztosítsuk. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség-ígéretek individuális fejlesztésére, a gyermekek művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását. 2.1.2. Céljaink A társadalom számára hasznos emberek nevelése, akik tanulmányaik befejezése után képesek lesznek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz. Magas színvonalú és sokrétű ismeret-közvetítéssel fejleszteni képességeiket, készségeiket, kreativitásukat. Célunk, hogy iskolánkból testileg és lelkileg egészséges, a tágabb és szűkebb természeti környezetet értő és féltő gyerekek lépjenek ki. Legyen elég önismeretük, önfegyelmük és kitartásuk a tanulásban, a munkában, az élet minden területén. A tanulást szerető, azt felelősségtudattal végző, képességeik maximumán teljesítő, másokkal együttdolgozni képes emberekké váljanak. A nemzetiségi német nyelvet kedvvel tanuló, a világra nyitott, önmagáért és környezetéért felelősséget vállaló, demokratikusan gondolkodó, az európai humanista hagyományokra, a magyarországi eredményekre épülő erkölcsiségű, szellemiségű polgárok nevelése és oktatása. Az iskolánkba lépő, heterogén neveltségi szinttel, családi háttérrel és német nyelvtudással rendelkező gyermekekből - a 8. osztály végére – a német nyelvet bátran használó, a hozzájuk forduló idegennel készségesen kommunikáló, sokoldalú, harmonikus, jó neveltségi szinttel rendelkező személyiségek formálása. - Oktató-nevelő munkánk kiemelt stratégiai céljai az alapelvekből következően a művészetoktatásban: az oktatás egészét átható minőségközpontú szemlélet elérése, egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságának megőrzése, az iskolahasználók illetve a pedagógusok igényeinek megfelelően az intézmény szolgáltató jellegének további erősítése, nagyobb esélyegyenlőség biztosítása. 2.1.2.1. Az 1-4. évfolyam céljai - Az iskolába lépő gyermekben továbbfejleszteni a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. - Vezesse fokozatosan át őket a játékközpontú tevékenységekből a tanulási tevékenységbe; - Adjon teret a játék és mozgás iránti vágyuknak; - A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességek és készségek kiépítése, fejlesztése. 2.1.2.2. Az 5-8. évfolyam céljai - Az előző szakasz nevelő-oktató munkájának töretlen folytatása, a képességek és készségek továbbfejlesztése; - Építsen a 10-12 évesek érzékelésközpontú tapasztalatszerzésére, gondolkodására, - A 13-14 évesek elvont fogalmi és egyre inkább elemző gondolkodására; - A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek együttes nevelése; - Az érdeklődésnek, képességnek, tehetségnek megfelelő felkészítés a továbbtanulásra, - A jogok és kötelességek törvényes gyakorlására való felkészülés megalapozása.

6


PEPO

2.1.2.3. Az alapfokú művészetoktatás céljai Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célja és feladata a rendelet szerint a világ használatához és alakításához szükséges ismeretek, készségek, képességek olyan fokra való fejlesztése, hogy a tanuló ezen eszköztár birtokában képes legyen saját gondolatainak, érzéseinek kivetítésére, hogy képes legyen igénye és elképzelése szerinti tárgyak tervezésére, alkotására. A fenti célok eléréséhez szükséges: a befogadó, megismerő, alakító képességek fejlesztése, a probléma-felismerés, megoldás készségének kialakítása, a tanulás és önművelés képességeinek kialakítása, megfelelő motivációval sikerélmény biztosítása,  a szociális hátrányok kompenzálása, és az esélyegyenlőség biztosítása,  a gyermek egyéni képességének megfelelő fejlesztéssel a tehetség kibontakoztatása, a személyiség komplex fejlesztése,  az önkifejezés és az alkotás készségének kialakítása a kreativitás fejlesztése,  a gyermek világképének formálása,  a műveltség, a tudás megszerzésére való törekvés kialakítása,  a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek átadása,  a nemzeti és európai kultúrához való kötődés kialakítása,  az értékmegőrzés, a hagyományápolás iránti igény felkeltése,  a tömeg és a művészi kommunikáció formáinak megismerése, alkalmazása,  a köznapi, a művészeti szép felfedeztetése,  az általános emberi értékek megismertetése,  az érzelmi gazdagság kifejlesztése,  a kulturált magatartás szokásainak gyakoroltatása,  a tanulási fegyelem, a munkafegyelem kialakítása,  a testi-lelki egészség, az egészséges életmód iránti igény felkeltése,  a lelkiismeret és felelősségtudat kialakítása,  az esztétikai igényesség kifejlesztésével a kulturált környezetre való igény (rend, tisztaság) kialakítása, a továbbtanulást lehetővé tevő szilárd ismeretek átadása, birtoklása. 2.1.3. Feladataink a minden tanulót érintő német nemzetiségi oktatásból-nevelésből adódóan: - a mássággal szembeni nyitottság, - a közösségen belüli türelem, - az emberi szabadságnak és korlátainak felismerése, - mindezek tudatos vállalásának kifejlesztésén túl a magyarországi német nemzetiség kultúrájának ápolása, - a kölcsönös egymásrautaltságból eredő összetartozás-tudat erősítése. 2.1.3.1. A nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. o.) - Személyre szabott fejlesztés (differenciált bánásmód); - A felelősségtudat, a kitartás képességének, az érzelem gazdagításának motivált légkörben történő fejlesztése; - Minták adása az ismeretszerzéshez és –bővítéshez; - Tanulási szokások megalapozása; - A tanulási nehézségek felismerése, kezelése – a hátrányok csökkentése; - Humánus magatartásminták, szokások erősítése; - Jellemformálással a személyiség érésének szolgálata; 2.1.3.2. A nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. o.) - A környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükséges képességek, készségek fejlesztése; - Önismeret, együttműködési készség, akarat, segítőkészség, szolidaritásérzet, empátia fejlesztése; - Helyzetek teremtése a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség gyakorlására; - A demokratikus működés értékeinek, jellemző szabályainak tudatosítása; - Az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség érdekviszonyainak tisztázása;

7


-

PEPO

A nemzeti, nemzetiségi és etnikai hagyományok éltetése, ápolására késztetés; az egymás mellett élők kultúrája iránti igény felkeltése, fejlesztése

2.1.4. Eszköz- és eljárásrendszer 2.1.4.1. Alkalmazásuk alapfeltétele - Az életkori sajátosságokhoz, - Az értelmi fejlettséghez, képességekhez, - A nevelő személyiségéhez, pedagógiai kultúráltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához, - A mindenkori szituáció tartalmához való igazodás. 2.1.4.2. Eljárások, módszerek Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1.

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2.

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3.

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

Ösztönzők Helyeslés felszólítás Bíztatás Bizalom Elismerés Dicséret

Kényszerítők felügyelet követelés parancs büntetés

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Gátlást kiváltók ellenőrzés figyelmeztetés tilalom elmarasztalás

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés feladatainak az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében, valamennyi tevékenységben meg kell jelenniük, így a tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli nevelésben is. 2.2.1. Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó motívumok

8


-

PEPO

Tanulási módok, A megismerési vágy fejlesztése, A játékszeretet, az alkotásvágy fejlesztése, A tanulási teljesítmény optimalizálása, Kognitív rutinok /műveletek/ fejlesztése, A kommunikáció fejlesztése, A gondolkodva tanulás fejlesztése.

2.2.2. Segítő életmódra nevelés - Szociális kompetencia terén globális és sajátos egyéni értékrendek kialakítása - Feladat: szociális szokások, minták, ismeretek, készségek kialakítása, fejlesztése - Szociális kommunikáció fejlesztése - Feladat: pozitív érzelmi légkör kialakítása az osztályokban, az iskolában. - Szociális érdekegyesítés fejlesztése - Feladat: - a nevelők és a tanulók közti szociális kölcsönhatások optimalizálása, - a tanulók egymás közti optimális szociális kölcsönhatásainak elvárása. - Segítőkészség fejlesztése Feladat: olyan légkör kialakítása, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység. Fontos a segítés mintáival való szembesítés. - Együttműködési készség fejlesztése Feladat: együtt-cselekvési, közös feladat-megoldási formák alakítása, közös kirándulások szervezése… - A versengés képességének fejlesztése. A szabályozottság, az esélyesség és a segítés alapszabályainak megtartására kínál gyakorlóterepet. 2.2.3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 2.2.4. Speciális kompetenciák fejlesztése (alkotóképesség, kreativitás) Feladat: A szabályhasználat képességének fejlesztése, iskolai és azon kívüli fórumok mind hatékonyabb kihasználása. 2.2.5.A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2.2.6.A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 2.2.7.A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 2.2.8.A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 2.2.9.A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 2.2.10.A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

9


PEPO

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 2.2.11. Egyéb tanórán kívüli megvalósítási területek 2.2.11.1.Napköziotthon Az ellátást igénylők zömmel az alsó tagozatból jelentkeznek. Törekszünk a csoportok lehető legteljesebb homogenizálására. A tanulószoba szervezését a felső tagozatosok igénylik. Mindkét szolgáltatáskoordináló funkciót is ellát; a tanórán kívüli tevékenységekbe bekapcsolódó tanulók a foglalkozások idejére – heti rendszerességgel – kiválnak a csoportokból. Céljai, feladatai: - a tanulók tervszerű felkészítése a következő napi tanórákra (tanulási technikák, sorrendiség, segítségátadás módjának egyeztetésével), - az ellenőrzés-önellenőrzés képességének szisztematikus fejlesztése, - adjon teret a játék és mozgás iránti vágynak, - kínáljon szociális technikákat, mintákat, építse ki a gyerekek arra való igényét, - fejlessze a tanulók személyiségét; az értelem művelésével, segítő életmódra neveléssel, egészséges és kulturált életmódra neveléssel (önkiszolgálás, önvédelem, önértékelés-önmegismerés-önfejlesztés képességének fokozása), - átgondolt, jól szervezett napirenddel, játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy e foglalkozási keretek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, - az otthon-jelleg megjelenítése a terem küllemén. Fontos a nevelő rendszeres kapcsolattartása tanítványai tanítóival, a tanítási módszerekben való megfelelő jártasság, a tanulók tanulmányi előmenetelének ismerete. 2.2.11.2.Tanulószoba Céljai, feladatai: - oldottabb légkörben, de szervezett keretek közt készítsék el a tanulók feladataikat, - a feladatok sorrendjéhez – igény esetén – kapjanak segítséget a pedagógustól, - a rendelkezésre álló időkeretet következetes, megfelelő küllemű munkavégzéssel töltsék, - sajátítsák el az eredményes tanuláshoz vezető, célszerű eszközhasználatot, - hiányosságaik pótlásához kapjanak tanári segítséget, illetve megfelelő tankönyvet, taneszközt. 2.2.11.3. Könyvtárhasználat Alapelveit az iskolai könyvtár működési szabályzata tartalmazza (SZMSZ). A könyvtári állomány külön tanteremben, nyitott polcos rendszerben áll a tanulók rendelkezésére, helyben olvasási lehetőséggel. Mindennap látogatható. A könyvtár tagjai lehetnek: iskolánk tanulói, szüleik, volt tanítványaink. Nyitva tartás a jogszabály szerint. Lehetőséget kínál: - könyvtári órák megtartására, - szabadidős tevékenységek osztálykeretben történő megszervezésére (nevelői felügyelet mellett)

10


-

PEPO

rendezvények lebonyolítására (vers- és prózamondó verseny, mesevetélkedő)

2.2.11.4. Számítógép-használat A tanulók szervezett foglalkozásain kívül a kollégák a felelős szaktanár segítségével használhatják adott feladathoz kapcsolódóan. 2.2.11.5. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka nyomatékosítása céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulások napját (egy tanítási nap) az iskola munkatervében rögzítjük, költségkímélő módon: azaz valamennyi osztály egy napon kirándul, így helyettesítési költség nem merül fel. A kijelölt tanítási naptól eltérni nem lehet. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulási terv elkészítésébe be kell vonni az osztályok szülői közösségét. Kísérő nevelő (osztályfőnök mellett) minimum 12 tanuló utazásakor/kirándulásakor biztosítható. Kisebb létszám esetén szülői kíséretről kell gondoskodnia az osztályfőnöknek. A szülői kísérők felmerülő költségeit az iskola nem téríti. Az itthon maradó gyerekek foglalkoztatásáról a kirándulások szervezésébe be nem vont nevelők gondoskodnak. 2.2.11.6. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Iskolánkban római katolikus vallásoktatás iránti igény merült fel eddig. 2.2.11.7. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez, valamint a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (túrák, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények…). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 2.2.11.8. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján – előzetes megbeszélés után – lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, eszközeit (pl. tornaszoba, sportpálya, számítógéppark…) tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan – használják. 2.2.12. A művészetoktatás személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatai „A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” /Bagdy Emőke/ A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, „rácsodálkozó” attitűdre, valódi gyermeki vonások megnyilvánulására. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység: A művészeti oktatást egyéni vagy szülői motiváció alapján választják a gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a gyerekeknek, hisz a maguk választotta közegben, ismert társak közt fesztelenül, motiváltan mozognak. Több, a délelőtti munka során nyugtalan gyerek dolgozik nagy kedvvel és igyekezettel ezeken a foglalkozásokon; mondhatni, szinte terápiaként hat rá a művészetoktatás az én-kifejezés tág lehetőségeivel. Tanulási kudarc tehát a képzés tematikája alapján nem jellemző. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárulhat a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez is. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat,

11


PEPO

hogy feszültségeiket „kivetítsék, kialkossák” magukból és ezáltal eredményesebb tanulásra képesek. Az alapfokú művészetoktatás –a képző- és iparművészeti oktatás segíthet a tanulási kudarcok kezelésében. Probléma, konfliktus esetén először a nevelőtestületben próbálunk megoldásokat találni. Lényeges, hogy a szülőkkel és az általános iskolai osztályfőnökkel is konzultáljunk. Szükség esetén tanácsot kérhetünk intézményünk gyermekvédelmi felelősétől, illetve mód van a Gyermekjóléti Szolgálat, vagy a Gyámhatóság bevonására is. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyagválasztékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk. Szükség esetén tartóstankönyvvel látjuk el a rászorulókat. A romaszármazásúak bevonásával újabb kitörési lehetőséget kínálunk számukra; külön odafigyelést, folyamatos bíztatást, pozitív visszajelzést kapnak – cserébe a rendszeres kitartó munkáért. 2.3.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok „A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi élet, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” (Hankiss Elemér) A közösségi nevelés területei: Család Iskola Iskolán kívüli közösségek 2.3.1. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok Kitartó, állhatatos, türelmes munkával összekovácsolni egy valódi közösséget, mely képes; A közösen kialakított értékrend elfogadására, és az annak megfelelő viselkedésre, munkálkodásra Feladatok: -

kölcsönös segítségnyújtás, közösségi ellenőrzés, a tanulási fegyelem (munkaerkölcs) erősítése, a tanulók kezdeményezéseinek támogatása, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, olyan nevelőkollektíva kialakítása, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival képes a közösségeket vezetni, tevékenységüket koordinálni, A változatos munkaformákkal az együvé-tartozás, az egymásért érzett felelősség erősítése.

2.3.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai Területei: kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások… Feladatok: - Önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére nevelés, - Átgondolt tervvel és pedagógiai irányítással erősíteni a közösséghez való tartozás érzését, - A társas együttélés alapvető szabályainak ismertetése, betartása, - Sokrétű, változatos foglalkoztatás, - A természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzetének mélyítése. 2.3.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai - Közös érdekeken alapuló konkrét célok kijelölése, - A hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, - Új hagyományok teremtése – a régiek továbbéltetése/alakítása, - A közösség iránti felelősségtudat alakítása-fejlesztése, - Cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, - A saját tagjainak sikereire büszke közösség kialakítása. 2.3.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai - Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel… - A csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

12


-

PEPO

A csoportmunka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, Az egyéni képességekre épített aktivitás fejlesztése, Olyan érzelmi-értelmi erővel bíró témák kijelölése, melyek során felfedezhető a másik iránti érdeklődés, megértés, részvét, türelem szándéka és képessége.

2.3.5. Hagyományőrző tevékenységek 2.3.5.1. Szervezeti hagyományok - nyolc évfolyamos képzés – igény szerint napközivel, tanulószobával - általános iskolai és alapfokú művészetoktató tevékenység /képzőművészet/ - munkaközösségek működése (alsós, művészeti-felsős) - német nemzetiségi nyelv oktatása - színes tanórán kívüli tevékenységek (lehetőség és igény szerint) - természetismerethez kapcsolódó erdei iskola (projektoktatás) 2.3.5.2. Tantárgyi hagyományok - Nemzetiségi hagyományok ápolása a németórákon, községi szintű éltetéssel is (Márton-nap) - Műhelymunkák kiállítása (rajz) - Városi/községi könyvtárban szervezett – ún. kihelyezett órák - Színházlátogatás - Szavalóversenyek, mesevetélkedők 2.3.5.3. Rendezvények - Egészségnap - Benedek Elek mese délután - Október 6-i emlékfutás, megemlékezés - Október 23 megünneplése - Játszóházak (karácsonyhoz, húsvéthoz illesztve) - Iskolakarácsony - Farsang - Március 15-e megünneplése - A Föld napja/diákönkormányzati szervezéssel, A és B program előkészítése (jó, ill. rossz idő esetére) - Rákos kupa - Sport- és gyermeknap 2.3.5.4. A településhez kötődő hagyományok - Márton-nap - Búcsúi rendezvények - Szobor- és házavatások - Véradók köszöntése - Idősek köszöntése 2.3.5.5. Nemzetközi és hazai kapcsolatok - EU-projekt(ek)be bekapcsolódás - Sopron környéki községek iskolái (Ágfalva, Nagycenk, Lövő …) 2.3.6. Alapfokú művészetoktatás közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyermekek kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. 2.4.Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a

13


PEPO

differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a sajátos nevelési igényű; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 2.4.1.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 2.4.1.1. Az első osztályba lépők beilleszkedésének segítése - A tanítók látogatása az óvoda nagycsoportjában, - Óvodások fogadása iskolai foglalkozásokon, - Szüleik meghívása a nyílt tanítási napokra, - Az iskola épületének, közösségeinek bemutatása, - Családlátogatások 2.4.1.2. Más iskolából érkezettek fogadása - Szülő, tanuló, iskolavezetés tájékozódó-tájékoztató beszélgetése, - Az adott közösséggel történő elfogadtatásuk az osztályfőnök segítségével, - Osztályprogram szervezése a kölcsönös megismerés segítésére, - Feladatokkal való megbízásuk, - Tanórán kívüli tevékenységekbe történő bevonásuk. Az oktatás terén: - előző tanulmányi munkájuk eredményességének felmérése, esetleges hiányosságaik „türelmes” pótlása, - hátrányaik behozásának megszervezése (felzárkóztató foglalkozás, tanulópárok kialakítása), - a helyi szokásokkal, elvárásokkal való türelmes, következetes szembesítésük. 2.4.1.3. Magatartási nehézségekkel küzdők kezelése Első pedagógusi feladat az ok-keresés, a gyermek alapos megismerése. - Korai káros élmények (verés, mellőzöttség, elhanyagoltság…), - Érzelmi és ösztönfejlődésükben koruktól elmaradott, ún. infantilis állapot – pszichomotoros nyugtalansággal, alkalmazkodási képtelenséggel, - Mindent megengedő nevelési attitűd a családban, - Hirtelen változások a családban (válás, új házasság…) - Veszélyeztető környezeti ártalom (idegbeteg, italozó, brutális szülő, hozzátartozó…) - Csavargás, szökés – mint átmenet a neurotikus és disszociális állapotok között - Mindezek következményeként megjelenő agresszivitás Fontos: - a gyors nevelői reakció, - a pozitív tulajdonságok erősítésével a negatívok tompítása, - érzelmi ráhatás, bizalom a nevelő részéről (pozitív érzelmi kapcsolat) - feladatokkal való megbízás - a kiváltó ok, mint konfliktus feloldása a szülőkkel, szakemberekkel (nevelési tanácsadó, áthelyező bizottság, pszichológus...) karöltve - élményszerű együttlétek - négyszemközti beszélgetések - a szülők bevonása a megoldásba. Iskolaváltást a legvégső esetben szorgalmazunk. Akkor, ha a távozó javulási esélye nő, a maradók védelme pedig ezáltal biztosított. 2.4.1.4. A tanulási nehézségek felismerése, kezelése Háttértényezők, tünetek: - Nagymértékű napi terhelés/iskolához való negatív viszonyulás - Rendszertelen, egészségtelen étkezési és alvási szokások,

14


PEPO

- Helytelen tanulási szokások, módszerek, - Idegesség, fejfájás, kedvtelenség, érzelmi labilitás, motiválatlanság, ingerlékenység, érdektelenség… - A figyelem koncentrációjának gyengesége - Értelmi feldolgozás helyett túlsúlyba kerül a mechanikus bevésése - Érzékszervi betegségek: látás, hallás Kezelési lehetőségek: - Helyes tanítási és tanulási módszerek, eljárások alkalmazása, kialakítása - A tananyag mennyiségének ésszerű csökkentése, ill. differenciálása - Lényegkiemelés, vázlat – gyakorló órák beiktatása - A számonkérés, értékelés eszköz- és eljárásrendszerének pszichés klímája gyerekközpontú legyen (teljesítmény-szorongás oldása) - A tanulás és szabadidő helyes arányainak egyénre szabása – a szülőkkel karöltve - A délutáni elfoglaltságok (különórák) optimalizálása - A helyes napirend kialakításának segítése (napközi, tanszoba) - A szóbeli és írásbeli feladatok helyes arányának, a feladatvégzés logikai sorrendjének kialakítása - Motiváció kialakítása fokozatos terheléssel, sikerélmény biztosításával. - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Célszerű az ellenőrzés módját úgy alakítani, hogy - Az írásbeli feladatok mellett az ennek hiányában előálló tudásbeli hiányosságokat is rendre feltárjuk, - Az iskolai tanulásban az aktív elsajátítást biztosító, felfedező, gondolkodtató, a gyerekek együttműködésére építő munkaformákat részesítsük előnyben, - A tanév elején diagnosztizáló mérést készíteni, melynek alapján a hiányok pótlását meg kell terveznünk. FONTOS! A gyerekek fáradtságból és kudarcélményből fakadó tüneteit ne minősítsük érdektelenségnek, a teljesítményt ne feltétlen azonosítsuk az érdeklődéssel! 2.4.2.Sajátos nevelési igényű tanulók -

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

15


PEPO

 gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök, Valamennyi – az érintett gyermeket tanító – kolléga köteles az egyéni bánásmód alkalmazására, a fejlesztés egyéni módszereinek tudatos megválasztására. Speciális célok: - A fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítve a minél teljesebb önállóság elérését, a különböző közösségekbe - való minél teljesebb beilleszkedést, - Az iskolai fejlesztési követelményeknek a fejlődés üteméhez történő igazítása, - A fejlesztő terápiák sokféleségének alkalmazása (nevelői továbbképzések, konzultációk szakemberekkel és egymással ennek alárendelten), - Az érintett tanulók tudatos óvása a túlterheléstől. Fentiek érdekében egyénenként határozzuk meg - A tartalmak kijelölésekor egyes területek módosítását, elhagyását, vagy egyszerűsítését, illetve új területek bevonásának lehetőségét, - A sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, - A nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat, - Az integráció és a lehetséges/szükséges egyéni foglalkozások módját. Az integrált oktatás-nevelésből adódó, nevelőkkel szemben támasztott elvárások: - A szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálás, - Speciális eljárások alkalmazása, - Kiegészítő, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások összehangolt alkalmazása. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: - A tanuló optimális helyének megválasztása az osztályteremben, - Egyénhez igazított követelmények kialakítása, - A tanuló viselkedésének megismerése (siker, kudarc) – ez alapján beilleszkedésének segítése - Együttműködés a családdal és más szakemberekkel, - A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosításával. 2.4.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 2.4.3.1. A tehetség, képesség felismerésének folyamata Az átlag feletti képességre, tehetségre jellemző az ismeretgazdagság, a gondolkodás fejlettsége, azaz: ismereteinek mennyisége és minősége, magas intelligenciaszintje. Miben nyilvánulhat meg? Az ilyen tanuló kíváncsi, sokat kérdez, szokatlan válaszokat ad, eredeti problémamegoldásokat produkál, fantáziadús, feladatvégzésében motivált, kitartó, gyors, képes megtervezni saját tanulását, önmaga számára magas követelményeket állít fel, kitartóan törekszik céljai elérésére, felelősségérzettel bír, az átlagosnál nehezebb feladatok megoldására vállalkozik, magasabb analizáló és szintetizáló képességgel bír az adott területen. 2.4.3.2 A foglalkoztatás módja Esetünkben nem az ismeretek feltétlen gyarapítása a cél, hanem a képességek, a kreativitás és a személyiség összehangolt fejlesztése az elsődleges. A tehetségfejlesztést segítik: - A speciális képességfejlesztést szolgáló nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, - A tanórai differenciált foglalkoztatás, - Versenyekre történő benevezés, felkészítés, pályázatokon való megmérettetés, - Tehetséggondozó táborok, - Kutatómunkára ösztönzés, - Megfelelő szakirodalom, kiegészítő anyag kínálása az önképzéshez, - A szorgalom, az érdeklődés, állhatatosság és a becsvágy szinten tartása,

16


PEPO

-

Az emlékezet, képzelet, gondolkodás mozgósítása változatos tevékenykedtetéssel (logikai több megoldású feladatok) - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 2.4.3.3. Alapfokú művészetoktatás tehetség-kibontakozást, önkifejezést segítő tevékenysége: „A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség-együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997./ A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen. A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: az elkülönítés (speciális tanfolyamok, osztályok, csoportok, műhelyek kialakítása), a gyorsítás (a kiemelkedően tehetséges tanulók esetén a tanulási szakaszok lerövidítése), továbbá a dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása). Az alapfokú művészetoktatás keretein belül mindhárom módra lehetőség nyílik. A kreativitás „alkotásra való képesség; az ember teremtő, újat létrehozó, a meglévőt javítani akaró szándéka, képessége; megnyilvánul tevékenységében, annak produktumaiban, valamint a magatartásában és életvitelben egyaránt; igen komplex jelenség.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997./ A kreatív ember főbb jellemzői Cropley nyomán: változásra törekvés, merészség, impulzivitás, hajlam a fegyelmezetlenségre, nyitottság az új elképzelések iránt, nonkonformizmus, rugalmas reagálás az új helyzetekre. A kreativitás kialakulását a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörével és a játékos helyzetek teremtésével segíthetjük elő. Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően tehetséges gyermekek képességfejlesztését vállaltuk, hiszen –felvételi vizsga hiányában- a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük magunk elé. Támogatjuk a szokatlan ötleteket, eredeti gondolatokat. A tanulók kíváncsiságát, érdeklődését a feladatok változatosságával, a különböző technikák megismertetésével tartjuk ébren. Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata tehát a tehetséggondozás. Az alapfokú képző- és iparművészeti nevelés minden tevékenysége a fenti cél megvalósulását kell, hogy segítse. A tantárgyi programokat eleve úgy állítottuk össze, hogy az alapvetően szolgálja, biztosítsa a személyiségfejlődést, a tehetségkibontást, -ápolást. Olyan tantárgyi programokat készítettünk, melyben komoly szellemi megalapozásra épül fel a művészi-manuális képességfejlesztés. A tehetséggondozást teszik lehetővé a törvény által biztosított kiscsoportos műhelyfoglalkozások, az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek. A rajzi, festészeti, mintázási, konstruálási, tárgyalkotási folyamatokat - a tervezéseket, gyakorlatokat - az alkotó munkát segítő képző- és iparművészeti, népművészeti, filmművészeti és környezetesztétikai elméletekkel alapozzuk meg. A kiscsoportos műhelygyakorlatok során az alakítható anyagok, a megmunkálás-formálás széles körét, technikáját ismerheti meg a tanuló. Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kap az évente megrendezésre kerülő, rendszeres városi kiállítás, az évközi alkotó napok, és a sajátos jutalmazási-elismerési rendszer. Tanáraink részt vesznek a tanulók pályázatokra, versenyekre való felkészítésében. A társművészetek értését, alkalmazását rendszeres bábszínházi előadásokkal, hangversenyekkel, színjátszó csoportok előadásaival, táncbemutatókkal tesszük lehetővé. Az alapfokú művészetoktatásban résztvevő növendékek bekapcsolódhatnak az intézményünkben működő művészeti csoportok (énekkar, színjátszó, néptánc), sportcsoport (futball), munkájába.

17


PEPO

A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében, minden érdeklődési igényt ki kívánunk elégíteni. A felsorolásban szereplő jelenleg működő szabadidős tevékenységi formák tovább bővíthetők. Kirívó tehetség láttán lehetőség a tanulmányi idő rövidítése is (osztályugrás), ami azonban alapos körültekintést, több szempont mérlegelését igényli. 2.4.4.A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek -

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

2.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok - A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. - Az iskolában a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok ezirányú munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:  A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,  intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.  Veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.  Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.  A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi.  Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. - Az iskola gyermekvédelmi tevékenységének három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a szülővel, a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  Meg kell keresni a problémák okait,  Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  Jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.  Tanár-diák-szülő viszonyrendszer harmonikus kialakítása. - A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a szülőkön túl a területileg illetékes:  Nevelési tanácsadóval

18


   

PEPO

Gyermekjóléti szolgálattal Családsegítő szolgálattal Gyermekorvossal Továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  Fejlesztő foglalkozások  Tehetséggondozó foglalkozások  Az indulási hátrányok csökkentése  Egészségvédő és mentalhigiénés programok szervezése  Szünidei programok  A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)  Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.  Családi életre nevelés  Drogprevenciós előadás 2.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását elsősorban matematika, valamint magyar nyelv és irodalom tantárgyból szervezzük meg . A rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatását, fejlesztését a törvényi előírásoknak megfelelően tervezzük meg, az alábbi szempontok rögzítésével: - Amennyiben a tanuló egészségi állapota engedi, úgy rendszeresen látogatja az iskolát, részt vesz osztálya tanórai és akár tanórán kívüli tevékenységében is; - A betegsége okán bekövetkező távolmaradásból eredő hátrányait az arra kijelölt tanító/tanár segítségével egyéni fejlesztő órák beiktatásával pótolja (magántanuló), - A pótlás helyszíne lehet az iskola, a család otthona (az egészségi állapot függvényében), - Fejlesztő órakeretét – a törvényi előírások figyelembe vételével – az igény felmerülésekor egyénre szabottan tervezzük, - A sajátos nevelési igényű tanuló integrált foglalkoztatását és fejlesztő ellátását – a Köznevelési törvény. előírásait szem előtt tartva – gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus szakember segítségével szervezzük meg. 2.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben: családi mikrokörnyezet, lakásviszonyok, alacsony jövedelem, a szülők alacsony iskolázottsága, a művelődés lebecsülése, családi hagyományok (erkölcsi, vallási, nevelési…), rendezetlen életmód, közömbösség. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:  Felzárkóztató, illetve fejlesztő foglalkozások,  Pályaorientációs tevékenység,  Kirándulások, országjárások,  Felvilágosító munka (szülői értekezleten, osztályfőnöki órán, családlátogatáson)  Tehetséggondozó programok (diákszínpad, pályázatra történő felkészítések)  Napközi, tanulószoba igénybevételének szorgalmazása a szülők körében,  Kapcsolattartás szolgáltató intézményekkel (nevelési tanácsadó, áthelyező bizottság, családvédelmi központ, logopédiai szolgálat, önkormányzat)  Táborozási, kirándulási hozzájárulások (diák-önkormányzat, alapítvány, Német Önkormányzat)  Tartós-tankönyvvel történő ellátás.( Amennyiben a szülő kéri, és az osztályfőnök is javasolja. )  Alapvető emberi értékek átadása (erkölcsösség, munkaszeretet, hazaszeretet) 2.8. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok- A szülő a tanuló a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

19


PEPO

Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket, elvárásokat. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése. Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett kölcsönös nevelési felelősség. Megvalósulási formái:- a kölcsönös támogatás és a - koordinált pedagógiai tevékenység. Feltételek: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség Eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége (összehangoltság) - a kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formái A szülők részéről (iskolai elvárás)  aktív részvétel az iskola rendezvényein,  őszinte véleménynyilvánítás  együttműködő magatartás,  nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldásra törekvés,  a családi nevelés nehézségeinek közös legyőzése,  az érdeklődő – segítő hozzáállás,  szponzori segítségnyújtás. Iskolánk kínálata  előre tervezett szülői értekezletek, fogadóórák,  nyílt napok, nyílt tanítási órák szervezése,  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,  színes iskolai programok, gyermekközpontú rendezvények,  pályaválasztási tanácsadás,  családlátogatások,  közös kirándulások,  iskolafejlesztési tervekhez véleménykérés. Az együttműködés továbbfejlesztési lehetőségei  közös rendezvények szervezése,  alapítványi támogatás,  szülői munkahelyeken üzemlátogatás,  osztály-család közös túrázás,  szponzori tevékenység,  a tervezett szülői értekezletek témájának közös összeállítása. 2.8.1.A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

20


PEPO

4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 2.8.2. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) Egyéni megbeszélések, Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

21


PEPO

5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával,. 6. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 7. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; 2.8.3.Kapcsolattartás rendje, formái a művészetoktatásban A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen az eredményesség elérésében. A tanulmányi előmenetel során negyedévente tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről. A műhelyválasztékról, aktuális terveinkről, sikereinkről szülői értekezleteken, választmányi üléseken beszámolunk. Szívesen látjuk tanulóink családtagjait a nyílt napokon, a játszóházi programokon (karácsony és húsvét előtt), kirándulások alkalmával, a félévi rendszerességű kiállításokon. A tanulók hiányzását az általános iskolai elvárásoknál megfogalmazottaknak megfelelően regisztráljuk, és arról a szülőket a szokott módon tájékoztatjuk. 2.8.4.Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia: - Az iskola fenntartójával és működtetőjével: KLIK 1055 Budapest Szalay utca 10-14. és területi képviselőjével: Soproni Járási Tankerület 9400 Sopron Ferenczy J. u. 2. - A területileg illetékes önkormányzati Képviselőtestülettel és Polgármesteri Hivatallal: Fertőrákos Község Önkormányzat 9421 Fertőrákos Fő u. 139. - A megyei pedagógiai intézettel: Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet 9021 Győr, Árpád u. 32. - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Központ, Logopédiai Szakszolgálat 9400 Sopron, Mátyás király u. 18. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel - Fertőrákosi Óvodával - Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával. - Fertőrákosi Községi és Iskolai Könyvtárral - A soproni Széchenyi István Könyvtárral - Fertőrákosi Tűzoltó Egyesülettel - A Német Dal és Kultúregyesülettel (Fertőrákos) - A fertőrákosi Német Önkormányzattal - A fertőrákosi Cigány Önkormányzattal A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a fertőrákosi Egészségház illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. ( Gyermekorvos, Védőnő) 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a soproni Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. 9400 Sopron Vasvári P. u. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.

22


PEPO

2.9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 1. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 2. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 3. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; 4. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 5. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 6. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 7. A diákönkormányzatot az iskola igazgatójával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 8. Az iskolában iskolai vezetőség (pedagógiai tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (pedagógiai tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője. 2.10. Iskolai egészségnevelési program 2.10.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  A tanulók rendelkezzenek korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel, jártasságokkal egészségük megőrzése és védelme érdekében;  Bemutatjuk nekik és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  A tanulók életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel, mint  a táplálkozás,  az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás,  a családi és kortárs kapcsolatok,  a környezet védelme,  az aktív életmód, a sport,  a személyes higiénia  a szexuális fejlődés. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 2.10.2. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelési órák, játékos egészségfejlesztő testmozgás az 1-4. évfolyamon, az iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport-foglalkozások, úszásoktatás

23


   



PEPO

Könnyített testnevelés a testnevelés órákban integráltan, differenciált óraszervezés és egyénre szabott feladatok segítségével. A testnevelő tanár tartja, a gyermekorvos javaslatára a I. kategóriába sorolt tanulók részére. Az osztályfőnöki órák (5-8.o.) tanóráin feldolgozott ismeretek, valamint a környezetismeret, biológia, kémia, technika tantárgyak egyes órakeretei; a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés tantárgyak tananyagai Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: túra minden félévben osztályonként egyegy alkalommal (gyalog, vagy kerékpártúra a környékre), játékos akadályverseny a Föld napján az 1-8. osztály részvételével a községet övező erdőben; egészségnap szervezése évente egy alkalommal az alsó és felső tagozatban , Az iskola-egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevétele:  Félévenként egy alkalommal az 5-8. évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartása,  Ugyancsak félévente az 1-4. évfolyam minden csoportjában egy-egy óra megtartása a tanítóval egyeztetett időben és módon,  A tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése.  Kiegyensúlyozott légkör biztosításával a gyerekek lelki egészségének védelme  A környezet higiéniájának tevékeny védelme

2.10.3. Az iskola-egészségügyi szolgálat egészségnevelési éves terve  Orvosi, védőnői szűrővizsgálatok (látás, hallás, RR-mérés, vizeletvizsgálat: 3.5.7. osztályban). Az 1. és 8. osztályban látásvizsgálat, RR-mérés Pályaválasztási tanácsadás 8. osztályosoknak. A szűrővizsgálatok során kiemelt hangsúllyal foglalkozunk a helyes táplálkozással; személyes beszélgetések az elhízott gyerekekkel, a testmozgás jelentőségének hangsúlyozásával.  Hetente egy védőnői fogadóóra az iskolában. Téma: a testsúlymérés és a diéta Serdülőkori kérdésekkel, problémákkal kereshetik fel a gyerekek a védőnőt.  Egészségnevelési előadások az osztályfőnökökkel egyeztetve: 1. osztály: A helyes táplálkozás. A reggeli fontossága 2. osztály: A fogápolás jelentősége 3. osztály: A helyes napirend A rendszeres mozgás 4. osztály: Balesetmegelőzés 5. osztály: A serdülőkor higiénéje A helyes táplálkozás 6. osztály: Menstruáció/Libress-csomag A fiúknál bekövetkezett változások 7. osztály: Felelős szexuális élet Ne gyújts rá! 8. osztály: Nemi betegségek - fogamzásgátlás  Negyedévente tisztasági vizsgálat valamennyi évfolyamon 2.11. Iskolai környezeti nevelési program 2.11.1 Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakítása: a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;  Bemutatjuk és gyakoroltatjuk azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését és együttműködését elősegíthetik (udvar és kerttisztítás, hulladékgyűjtés évente legalább egy alkalommal);  A tanulók életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel, mint  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,

24


PEPO

 a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.  alternatív energiaforrásokkal. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata 2.11.2. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, földrajz tantárgyak tananyagai  A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden félévben osztályonként egyegy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére, a Víz világnapjáról történő megemlékezés külső helyszínen (Fertő part), a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos ismeretszerzés és vetélkedő, akadályversennyel (Föld napja), minden tanévben egy alkalommal „Környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen. (Részletes környezetnevelési program 3.sz.mellékletben) 2.12. Fogyasztóvédelmi program Célja: - a fogyasztói kultúra fejlesztése, - tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. - az élelmiszeripar profitorientáltságából adódó csapdák A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: - a közéletben résztvevő és közreműködő fiatalok képzése, - a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, - az ún. cselekvési kompetenciák alakítása, - a fogyasztói szükségletek mérlegelése, - a fogyasztói problémák kommunikálására késztetés, - a természeti környezet védelme a tudatos fogyasztói magatartással, - a reklám tudatos értelmezése. A kisiskolás korra leginkább jellemző fogyasztói magatartás alakítása: - a kiválasztásra, - az áruismeretre, - a döntésre, tekintettel. - a kockázatvállalásra, - a bizalmi elv érvényesülésére A fogyasztóvédelmi oktatás színterei: technika, fizika, földrajz, magyar, biológia, kémia, informatika, történelem, médiaismeret. Tanórán kívüli tevékenységek: versenyek, rendezvények Fontos: - a kívánság és szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - a természeti értékek védelme, - a tájékozódás képessége, - a döntési helyzet felismerése és - a döntésre való felkészülés. A fogyasztás során legfontosabb elv a gazdaságosság és a takarékosság – ezért elkerülhetetlen a szülők, a családok bevonása e téren is a nevelési folyamatba. 2.13. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok alapvető feladatai

25


PEPO

-

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a neveléstoktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A HH, a HHH, valamint a BTM tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

26


PEPO

-

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken.

27


PEPO

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). 2.14. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnök feladatai -

-

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden második hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

28


-

-

PEPO

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma

29


-

PEPO

Osztályozott tanulók száma és aránya Osztályozatlan tanulók száma és aránya Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői  A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)  Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján  A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  Továbbtanulás iskolatípusok szerint  Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya  Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya  Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya  Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai.

30


PEPO

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Osztálykirándulás előkészítése. c)Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság.

31


PEPO

Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, ismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8.évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga

32


PEPO

hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! d)Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünidő tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdülők biológiai és higiéniai problémái - Fejlesztő játékok tanulása - Tudni illik, hogy mi illik - Illemtan a gyakorlatban - Lakásunk kultúrája - Pályaválasztásra készülünk - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - Igaz barátok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai

33


-

PEPO

Viselkedés ünnepi alkalmakkor Bírálat, önbírálat A család funkciói Konfliktus a családban Fizikai és szellemi munka A pénz szerepe életünkben Ápolt, divatos megjelenés Hogyan rendezném be otthonomat? A vendéglátás illemtana A határainkon túl élő magyarság Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban Az étkezési kultúra Az iskolaválasztás gondja A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallás szerepe életünkben, Sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés az iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága

34


-

PEPO

Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

2.15. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. - különbözeti vizsga nemzetiségi német nyelvből (helyi tanterv 3.7.) 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, magántanuló - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: a. b. c.

2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. d. 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. Amennyiben a tanuló magántanulói státuszban van, a készségtárgyak alól vizsga kötelezettsége alól az igazgató felmentheti. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Német nemzetiségi

írásbeli

szóbeli vizsga

gyakorlati

alsó tagozat írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli

35


Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés magyar nyelv magyar irodalom német nemzetiségi matematika erkölcstan történelem természetismeret fizika kémia biológia földrajz ének-zene hon- és népismeret vizuális kultúra informatika technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport

írásbeli

felső tagozat írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

PEPO

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli

gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli gyakorlati szóbeli gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati

2.16.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,0 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza.

36


PEPO

9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 2.17. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés -

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

37


PEPO

3. HELYI TANTERV 3.1.A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen  

a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

Ezért 2014. szeptember 1-jétől:  

az első-második, az ötödik-hatodik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon az eddig hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezni nevelő-oktató munkát.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban mutatja: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

ÉVFOLYAM 6. 7.

1.

2.

3.

4.

5.

8.

9.

10.

11.

12.

2013

2007

2007

2007

2013

2007

2007

2007

2013

2007

2007

2007

2013

2013

2007

2007

2013

2013

2007

2007

2013

2013

2007

2007

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 

2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.



2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

3.2.Választott kerettanterv 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

38


PEPO

- 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, - 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára” - 10.5.sz. mellékletében szereplő ” a német nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei” - 3/2011(I.26) NEFMI rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. 2. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az

alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: ÉVFOLYAM 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Nemzetiségi német nyelv Nemzetiségi német nyelv Nemzetiségi német nyelv Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi német nyelv Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Nemzetiségi hon és népism. Matematika Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi hon és népism. Matematika Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi hon és népism.

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 2 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

3. Iskolánk a Hon- és népismeret tantárgy esetében a német nemzetiség hon és népismeretét tanítja elsőtől nyolcadik osztályig heti 1 órában. 4. Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”)

kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 7-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Ének-zene A , Technika A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Kémia B ; Fizika B; Biológia A változat

5. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása.( A mellékelt CD lemezen )

39


PEPO

1-8. évfolyam óraterve 2014-15. tanévben (kötelező és szabadon választott órák) TANTÁRGY 1. évf. Magyar nyelv és 7 irodalom Matematika 4 Nemzetiségi német 5 nyelv Német hon és 1 népismeret Környezetismeret 1 Erkölcstan 1 Természetismeret Informatika Történelem -

2. évf. 7

3. évf. 8

4. évf. 8

5. évf. 5

6. évf. 5

7. évf. 4

8. évf 3,5

4 5

4 5

3 5

4 5

4 5

4 5

3,5 5

1

-

-

1

1

-

-

1 1 -

1 -

2 1 -

1 2 1

1

2

2

0,5 1 2

0,5 1 2

2

1

Fizika Biológia és egészségtan Földrajz Kémia Ének

-

-

-

-

-

-

1.5 1,5

1,5 1,5

1

1

1

1

1

1

1,5 1,5 1

1,5 1,5 1

Rajz

2

2

1,5

1

1

1

1

1

Technika

1

1

0,5

1

1

1

0,5

0,5

5 1 30

5 0,5 30,5

3 0,5 1 29

6. évf. 5

7. évf. 4

8. évf 5

Testnevelés 5 5 5 3 5 Osztályfőnöki 1 Média Összesen 28 28 26 2-5 30 3.3.2 1-8 évfolyam óraterve (kötelező és szabadon választott órák) TANTÁRGY 1. évf. Magyar nyelv és 7 irodalom Matematika 4 Nemzetiségi német 5 nyelv Német hon és 1 népismeret Környezetismeret 1 Erkölcstan 1 Természetismeret Informatika Történelem Fizika Biológia és egészségtan Földrajz Kémia Ének 1 Rajz 2 Technika 1 Testnevelés 5 Osztályfőnöki Összesen 28

2. évf. 7

3. évf. 7

4. évf. 8

5. évf. 5

4 5

4 5

4 5

4 5

4 5

4 5

4 5

1

1

1

1

1

1

1

1 1 -

1 1 -

1 1 -

1 2 1 2 -

1 2 1 2 -

1 1 2 1,5 1,5

1 1 2 1,5 1,5

1 2 1 5 28

1 2 1 5 28

1 2 1 5 29

1 1 1 5 1 30

1 1 1 5 1 30

1,5 1,5 1 1 1 5 1 33

1,5 1,5 1 1 5 1 33

40


PEPO

Megjegyzések: - A nemzetiségi nyelvoktatás kötött nyelvi és népismereti óraszámai miatt a művészeti műveltség terület erőteljesebb integrációjára van szükség. A mindennapos művészeti képzés tanórán kívüli foglalkozásokban, az alapfokú művészetoktatásban, és a német hon és népismeret órákon teljesül az alsó tagozatban./17/2013. (III.1.) EMMI r. 10§(7) / - A törvény szerinti kötelező óraszámtól való eltérést a 2011. évi CXC törvény 6. mellékletében foglalt heti foglalkoztatási időkeret teszik lehetővé iskolánkban a nemzetiségi nyelvoktatás miatt. - A 2011. évi CXC. törvény 27.§ (8) bek. alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások speciálisan képzett szakemberrel, a szakértői véleményben meghatározott időkeretben folynak. - A 2011. CXC. törvény 27§. (5) és (6). bekezdésben előírtak szerint a heti kötelező óraszám és az osztályok engedélyezett időkeret különbözet terhére tehetséggondozásra, fejlesztésre, illetve felzárkóztatásra egyéni felkészítő órákat tartunk. - A 202/2007 (VII.31) a NAT kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról szóló kormányrendelet módosítja a 2012. évi CXXIV. Törv.32.§ (4) bekezdése alapján, a mindennapos testnevelést a 3. és 7. évfolyamon beépítettük. - A 202/2007 (VII.31) törvényben megfogalmazott tanterv alapján dolgozunk a 4. és 8. évfolyamon. Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások Foglalkozás Énekkar Angol nyelvi szakkör Iskolai sportkör Fejlesztő és tehetséggondozó foglalkozások

Évfolyam 4. –8. 5. -8. 1.- 8. 1.- 8.

Óra/hét 2 2óra/csoport 2óra/alsó 2óra/felső 1 óra ill. igény szerint

3.4. Az alapfokú művészetoktatás tantárgy és óraterve A képzés ideje: Évfolyamok száma:

6 év 6

alsó tagozat 1 csoport felső tagozat 2 csoport

Képzőművészeti tanszak Főtárgy: Grafika és festészet alapjai (1 – 3. alapfokú évfolyam) Grafika és festészet tanszak – grafika és festészet műhelygyakorlat (4 – 6. alapfokú tanfolyam) Kötelező,( kötelezően választható) tantárgy: Vizuális alkotógyakorlat (1 – 6. alapfokú évfolyam)

Tantárgy Főtárgy Kötelező tárgy Kötelezően választható tantárgy Összes óra

1.évf.

2.évf.

2 2

2 2

4

4

Alapfok 3.évf 4.évf. . 2 2 2 4

5.évf.

6.évf.

2

2

2

2

2

4

4

4

Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján intézményünk sajátosságainknak megfelelő egyedi tantervi programot alakított ki. A vizuális alkotó gyakorlat helyi tanterv témaköre egy-egy téma komplex vizuális feldolgozását teszi lehetővé.

41


PEPO

A vizuális alkotó gyakorlat tantárgy témakörei 1. 2. 3. 4. 5. 6.

évfolyam: A mesék világa évfolyam: Az élő világ évfolyam: Az élettelen világ évfolyam: A táj évfolyam: Az épített világ évfolyam: A közvetlen környezet (lakóhely, iskola)

Mivel intézményünk összetett intézmény, az alapfokú művészetoktatásban támaszkodunk az általános iskolai képzésben meglévő személyi és tárgyi feltételeinkre. 3.5. Az alapképzést kiegészítő, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások indításának elvei, feltételei, besorolási rendje Tanulóink körében keresettek ezek az úgynevezett szakkörök, foglalkozások. Nemcsak az alapképzés szerves kiegészítői, hanem iskolánk arculatának meghatározói is. A foglalkozások egész évre szólnak, a részvételről szóló nyilatkozattétel után (a szülő teszi) a részvétel kötelező. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások besorolási szempontjai: Tanulóink képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően többféle foglalkozás között választhatnak. Ezek a foglalkozások a tanórákhoz csatlakozva, délután szolgálják ki a jelentkezők igényeit. - Egy időben maximum kettő foglalkozás tartható, figyelemmel arra, hogy más-más tanulócsoportot érintsen. - A választást a szülővel is tudomásul vetetjük, ezzel is hangsúlyozva az adott foglalkozáson való immár részvételi kötelezettséget. Ezeken a foglalkozásokon érdemjeggyel történő értékelés nincs, így osztályzat sincs. - Igazolatlan mulasztások esetén írásban figyelmeztetjük a diákot, illetve a szülőt, a részvételi kötelezettségre. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások feladatai általánosságban: - Szellemi, érzelmi, testi képességek fejlesztése, - Az akarat mozgósítása a tanulásban, a vállalt feladatok teljesítésében, - A pályaorientáció szakszerű segítése. - Az egyes tantárgyak követelményrendszerének képességek szerinti teljesítése, 3.5.1. Énekkar Feltételek: személyi feltétel: szaktanár biztosítása tárgyi feltétel: lehetőség szerint: - zongorás szakterem - megfelelő időkeret - állandó tanulói létszám biztosítása Besorolás rendje: tanulói jelentkezés alapján, vagy szaktanári javaslatra történik. Szükséges, hogy más szakkör időpontjaival ne essen egybe az énekkar. Általános tapasztalat, hogy egyazon tanulók járnak valamennyi szakkörre, így a legfontosabb cél: a tanulók éneklési kedvének felkeltése, bizalmuknak elnyerése. Megfelelő motiváltsággal, dícsérettel, jutalmazással terhelhetőségük óriási mértékkel növelhető. Heti 2x1 órában szervezzük. Célja: - énekórákon túl az éneklési kézség továbbfejlesztése, - a többszólamú éneklés megvalósítása - közösségfejlesztés - figyelem és koncentrációs képesség fejlesztése, 3.5.2. Iskolai sportkör Heti 2-2 órában, alsó és felső tagozaton szervezzük, szakos kolléga vezetésével. Céljuk: - a mindennapos testedzés biztosítása a törvényi előírásoknak megfelelően, - erő-összemérési, versenyzési alkalmak teremtése, - a tanulók iskolánkhoz való ragaszkodásának elmélyítése,

42


PEPO

- a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése, ébrentartása, - az egyes sportágakban szerzett jártasság növelése. Valamennyi sportfoglalkozásunk azt a célt szolgálja, hogy a tanulók egyre fokozódó szellemi igénybevételét minél több és változatosabb mozgásformával, szabad levegőn való tartózkodással ellensúlyozza. 3.5.3. Angol nyelvi szakkör Heti két alkalommal 1-1 órában a 7. és 8. osztályban. Célja: szülői elvárásnak megfelelően a második idegen nyelv tanulása Feltételei: angol nyelv tanár szakember-ellátottság, Felvételi rend: Azok jelentkezését fogadjuk el, akik a német nemzetiségi nyelvet legalább közepes szinten tanulja. A taneszközök beszerzése a szülőt terheli. A tanítás évelején elfogadott tanmenet szerint folyik. Osztályzás nincs, a bizonyítványban jól megfelelt, megfelelt, vagy részt vett minősítéssel szerepel. 3.5.4. Fejlesztő foglalkozások Indításuk elve: szülői elvárás az e tárgyakban nehézkesen, vagy sikertelenül teljesítők felkarolása. Feltételei: szakember-ellátottság Besorolási rend: az elégtelen, ill. elégséges év végi osztályzatok alapján javasoljuk a (gyerekeken keresztül) a szülőknek a foglalkozásokon való rendszeres részvétel szorgalmazását. Tehetséggondozó foglalkozásokFeladata:.Elsősorban a versenyekre felkészítéssel, ünnepélyekre való felkészüléssel, a tanórán túli feladatok megoldásával, mint pl: német könyvmolyklub, vagy furulyázás - foglalkozunk ezeken a foglalkozásokon. Minden tanulónkra számítunk, mert elvünk, hogy minden gyerekünk tehetséges valamiben, csak rá kell találnunk. 3.6.1. Projektoktatás – Erdei iskola Helyszín: Szárhalmi erdő, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Soproni hegység Finanszírozás: pályázati pénzből, és/vagy költségvetési forrásból, illetve alapítványi támogatással. Órakerete: évi 24 óra (szerda-péntek 3 x 8 óra = 24 óra) Célzott tanulók köre: Lehetőség szerint minden tanuló – felső tagozatos képzése idején - részt vesz a programban; amelyet a szülő írásban visszaigazol. A programot a 10-13 éves korosztályra építjük. Az erdei iskolába kihelyezett tananyagrészek  magyar irodalom: mesék és mondák a környékről  történelem: - a Fertő táj története, ennek emlékei (írásos, tárgyi és régészeti nyomai), múzeumok, kiállítások megismerése- honismereti feladatok (riport készítése az itt élő emberekkel) táncok, dalok megismerése ősi mesterségek, foglalkozások felkutatása (halászat, nádaratás, - hordókészítés, kötélfonás, kosárkötés stb.)  földrajz: - Magyarország nagy tájai témakörből a Kisalföld és az Alpokalja kiemelése o csillagászati ismeretek szerzése az éjszakai túrák alkalmával  kémia: - vizek vizsgálata, kémhatások kimutatása o a CO2 káros hatásai – üvegházhatás o a műanyagok összetétele, fajtái o szikesedés o savas esők káros hatásai  fizika: - kölcsönhatások a természetben o halmazállapot-változások

43


    

PEPO

o a villamos áram előállításának módjai biológia: - hazánk nemzeti parkjai – témakör o a hazai életközösségek: erdő, rét, víz és vízpart élővilága o egészségtan: korszerű táplálkozás, biotermékek fogyasztása, betegségek megelőzése környezetismeret: - időjárás, éghajlat elemei (szél, hőmérséklet, csapadék, napsugárzás) testnevelés: - kerékpározás – ügyességi játékok technika: - madáretető-készítés rajz: - természetben előforduló formák rajzi megjelenítése

Az értékelés módja - Az erdei iskolai foglalkozásokról naplót vezetünk, melyben a foglalkozásokon résztvevők mellett a tananyagot is beírjuk. - Az iskolai naplóba a projektoktatást bevezetjük. - Az erdei iskolai programot egyénenkénti összefoglaló megírásával zárjuk le, melyre a diákok osztályzatot kapnak. 3.6.2. Projektnap – Egészségnap Órakeret: 4 óra Célzott tanulók köre: az iskola minden tanulója Célja: élmény gazdag módon megmutatni tanulóinknak, hogy az egészséges életmód milyen sokrétű, érdekes, és nem a lemondásról sokkal inkább az új dolgok megismeréséről a változatosságról és az aktivitásról szól. Célunk: - Környezet tudatosság erősítése - Közösségfejlesztése - Táplálkozás, mozgás, higiénia összefüggéseinek feltárása - Viselkedés kultúra megalapozása - Esélyegyenlőség biztosítása A projekt napon megvalósított tananyag részek osztályonként lebontva: 1. osztály – környezetismeret – Mi terem a zöldségkertben? (A testem, érzékszerveim) rajz – zöldség-gyümölcsszobrászat testnevelés – labdás ügyességi gyakoratok technika – egészséges táplálkozás 2. osztály – környezetismeret – egészséges étrend, napirend rajz – emberi test testnevelés – sorversenyek, ügyességi gyakorlatok ének – kedves dalaink, játékaink 3. osztály – környezetismeret – helyes napirend rajz – zöldségfigurák teste (zsírkrétával-mozgás, mozdulat) testnevelés – váltóversenyek magyar – szövegértés fejlesztése 4. osztály – környezetismeret - gyümölcs-, zöldségfélék tartósítása – egészséges életmód testnevelés – mozgás és egészség magyar – szövegértés fejlesztése rajz – a plakát (plakátkészítés) 5. osztály – technika – tápanyagaink összetétele erkölcstan/hit és erkölcstan – egészség rajz – csendélet (gyümölcsökről) történelem – táplálkozás fejlődése osztályfőnöki – egészséges életmód, egészsége táplálkozás testnevelés – akadálypálya 6. osztály – természetismeret – amit az egészséges táplálkozásról tudni kell rajz – elmozdulás, mozgás, emberalak testnevelés – gimnasztikai gyakorlatok, rajzversenyek, játék

44


PEPO

osztályfőnöki – a dohányzásról 7. osztály – kémia – tápanyagaink technika – főzés, párolás, sütés, tápanyagaink, ételkészítő eljárások osztályfőnöki – ápoltság, egészség, étkezés, kultúra biológia – táplálkozási szintek 8. osztály – biológia – kamaszkor változásai, testünk „építőkövei” testnevelés – gimnasztikai gyakorlatok, játék technika – a korszerű táplálkozás rajz – plakát

3.6.3. Projektnap – Föld napja Órakeret: 4 óra Célzott tanulók köre: az iskola minden tanulója Célja: alakítani formálni a tanulók ökológiai szemléletét. Elsajátítani olyan magatartási formákat, viselkedési mintákat, melyek biztosítják a környezetbarát magatartás kialakulását. Érdeklődésüket felkelteni a környéken elhelyezkedő természetvédelmi területek és nemzeti parkok kincsei iránt. A mozgás megszerettetése. Játékos feladatokon keresztül bővíteni a tanulók ismereteit, fejleszteni képességeiket. 1. osztály – környezetismeret – tanulmányi séta (fák, bokrok lakói) testnevelés –szabadtéri játékok technika – közlekedés ének – dalos játékok 2. osztály – környezetismeret – az erdő szintjei (a fák) technika – közlekedés testnevelés – játékos vetélkedő rajz – állatok a valóságban és a mesében 3. osztály – környezetismeret – a Földünk, hazánk lakóhelyünk magyar – közmondások, szólások a természetről testnevelés – akadálypálya rajz – térképrajzolás 4. osztály – környezetismeret – élőhelyünk a Föld (Nemzeti parkjaink) testnevelés – akadályverseny magyar - leírás készítése állatokról, tájak , helyszínek bemutatása technika – közlekedés szárazon és vizen 5. osztály – testnevelés – sor és váltóversenyek természetismeret – a Föld ahol élünk, otthonunk a Föld technika – ember és környezete matematika – grafikonok, diagramok készítése rajz – plakát készítés 6. osztály – természetismeret – mi van a Föld felszínén ? testnevelés – ügyességi feladatok nyelvtan – földrajzi nevek helyesírása technika – közlekedés 7 osztály – kémia – energiaforrások, a víz a környezetünkben biológia - környezetvédelem technika – az energia előállítása és felhasználása, megújuló energiaforrások rajz – természeti erőforrások földrajz – eltérő természeti adottságok a földrészeken 8. osztály – testnevelés - akadálypálya földrajz – hazánk helye Európában és a Kárpátmedencében, természeti erőforrásaink, környezetünk állapota és védelme osztályfőnöki – Föld napi vetélkedő összeállítása, szervése

.

45


PEPO

technika – gépjárművek és a környezet Az értékelés módja: - az iskolai naplóba a projektoktatást bevezetjük - plakátot készítünk, vetélkedőt szervezünk 3.7. A német nemzetiségi nyelvoktatás Fertőrákos község a második világégést követő kitelepítésig németek lakta település volt. Ezt követően a faluközösség felbomlott, a német nyelv és kultúra szinte kizárólag csak az itthon maradt családok keretein belül élt tovább. Intézményünk a hatvanas évektől kezdve kínál német nemzetiségi nyelvoktatást, melyet kezdetben kizárólag a német nemzetiségi családok vettek igénybe. Az itt élő német kisebbség száma egyre csökkent, nyelvállapota nem tette (nem teszi) már lehetővé az anyanyelven történő oktatásukat. Emellett – a nyelvtudás fontosságát felismerve – egyre több németajkú szülő kért német nemzetiségi nyelvoktatást. A 2004/2005-ös tanévtől kezdve szervezeti változtatást vezetünk be: iskolánk minden tanulója német nemzetiségi nyelvoktatásban részesül a nyelvoktató kisebbségi oktatás szervezeti keretein belül. A dominánsan magyar nyelvű tanulóink számára a kisebbségi nyelv élő idegen nyelvként való elsajátítását biztosítjuk. A tannyelv a magyar nyelv, a kisebbségi anyanyelv oktatása első évfolyamtól a német nyelv és irodalom keretében történik heti 5 órában. Heti 1 órában a német hon és népismeret keretében tanulóink megismerkednek a nemzetiségi hagyományokkal, szokásokkal. Intézményünk a népi hagyományokhoz, szokásokhoz való kötődést a családokkal együtt próbálja erősíteni (Márton-napi rendezvény), illetve részt vesz a kisebbségi önazonosság megőrzését és erősítését szolgáló rendezvényeken (búcsú, szüreti felvonulás). Ünnepségeinken a német nyelvi előadás természetesen, magától értetődően jelenik meg. Intézményünk kapcsolatai: Német Önkormányzat Fertőrákos Formái: - Kölcsönös tájékoztatás, megbeszélések - Nemzetiségi rendezvényeken való részvétel - Márton-nap anyagi és erkölcsi támogatása Volkschule Mörbisch Német Nemzetiségi Általános Iskola, Sopron, Fenyő tér 1. Formái: - Konzultáció - Versenyek Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: A nemzetiségi anyanyelv és irodalom tanításához minden tanulónak tankönyve van. Amely tankönyvet a diákok tartós használatra kapják az iskola könyvtárától annak állagát kötelesek megóvni és azt az év végén leadni. Az erősen megrongált tankönyvet a szülők kötelesek megtéríteni. A könyvek kiválasztásának legfontosabb elve, hogy a könyv a tanuló életkorának és nyelvi szintjének megfelelő legyen. Az írásbeli és szóbeli kommunikáció elsajátításához tartalmazzon eredeti és autentikus szövegeket. Kezelje komplexen a nyelvtant és az irodalmat. Adjon lehetőséget különböző feladatokon keresztül a nyelvi jelenségek és fordulatok begyakorlására. Legyen színes, figyelemfelkeltő és motiváló, és feltétlenül legyen hozzá hanganyag. A szóbeli bevezetőszakaszhoz képeskönyvet használunk, amely a tanuló közvetlenkörnyezetéhez tartózó képanyagot tartalmazza. További fontos szempont a pedagógus tapasztalata, véleménye továbbá a tankönyv tartóssága és az ára. Előnybe részesítjük a tankönyv+munkafüzet összeállítású tankönyvcsaládot Sajnos nincs olyan könyv jelenleg forgalomban, amely mindenben megfelelne a nemzetiségi program kívánalmainak. Az alsó- és felső tagozaton a „ Volkskunde ” (népismeret) című könyvet használjuk. Ha más intézményből érkezik tanuló, és nyilatkozik arról, hogy részt kíván venni a nemzetiségi német nyelvoktatásban különbözeti vizsgát tesz, / 64.§ (5) / legkésőbb a javítóvizsgák időszakában. A vizsgára

46


PEPO

felkészülés a pedagógus segítségével, útmutatásai alapján történik az adott évfolyam követelményrendszere alapján. Az első évfolyamon, illetve a második évfolyam első félévében a vizsga csak szóban történik. A vizsgát a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni Általános célok A kisebbségi nevelő és oktatómunka sajátos céljai a kisebbségi önazonosság megőrzését és erősítését szolgálják. Ennek érdekében törekszünk:  A német kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésének, illetve használatának kifejlesztésével az adott anyanyelv művelt köznyelvi szinten történő elsajátításának elősegítésére,  Az anyanyelvi kultúra, a történelmi hagyományok, a hon- és népismeret oktatására,  A szokások, hagyományok, a népköltészet, a zene és a képzőművészet megismertetésére és ápolására,  A különböző kultúrák értékeinek kifejezésére juttatásával toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére,  Az anyaország életének, kultúrájának, történelmének megismertetésére.  A német oktatás a tanulóban: - ébresszen érdeklődést elődei nyelvének megtanulására, erősítse meg kíváncsiságát és igényét a német nyelv magas szintű tudásának birtoklására, hogy gondolatait, véleményét és ötleteit kifejezésre tudja juttatni.  A tanulási folyamat során nyerjen olyan alaptudást a tanuló a német nyelv tekintetében, mely a továbbtanulását biztosítja, és őt a német nyelv használatára alkalmassá teszi.  Alakuljon ki a tanulóban reális kép a Magyarországon élő német kisebbség mai és múltbéli életéről, kultúrájáról, valamint a németnyelvű országok népeiről.  A német nemzetiségi nyelvoktatás tartalmazzon interkulturális témákat is, melyek európai gondolkodásra nevelnek. Alapvető feladatok A nyelv az identitás első és legfontosabb hordozója, ezért a nyelvi nevelés és oktatás a kisebbségi oktatási program alappillére. A kisebbségi nyelvoktatásnak az egyes pedagógiai szakaszoknak és oktatási típusoknak megfelelően lehetővé kell tennie egy olyan nyelvoktatási szakaszt, melyben a kisebbségek nyelvét másodanyanyelvként tanítva elérhető az a tudásszint, melyre a kétnyelvű illetve az anyanyelvű oktatás épülhet. Mindezt állandó intenzív nyelvi program beépítésével valósítjuk meg: nyelvi alapozással, majd később állandó nyelvi tudatosítással és reflektálással. Az első osztályban a beszédértést és a beszéd alapvető jártasságainak kialakítását végezzük. A német nyelvű kommunikációban a természetes nyelvelsajátítási eljárásokat alkalmazzuk, ezen belül az utánzásra alapozunk. A nyelvet metakommunikációs jelzésekkel, kontextualitással közvetítjük. Törekszünk a nyelvet vizuális-akusztikus- és mozgásélménnyel összekötni. Az ismereteket sok ismétléssel rögzítjük. Második osztályban a beszédértés és a beszéd jártasságainak, készségeinek továbbfejlesztését végezzük. Megkezdődik a német olvasás-írás tanítása. Harmadik és negyedik osztályban fő feladat a beszédkészség – különösen az összefüggő beszéd megértésének fejlesztése, a helyes és érthető beszéd kialakítása, a folyamatos olvasás, írás fejlesztése. A nyelvtani tartalmak közvetítése nyelvi szituációkból és cselekményekből történik. A nyelvtan a beszéd elsajátításának szolgálatában áll. 5-8. osztályokban tegyenek szert a szükséges nyelvi ismeretekre, melyek a beszéd és az írásbeli kommunikáció alkalmazásához szükségesek. Más iskolából érkező – nem nemzetiségi német nyelvet tanuló – diák, amennyiben a szaktanár ezt szükségesnek látja, különbözeti vizsgát tehet a továbblépés biztosítása érdekében. Népismeret Az önazonosság megőrzésének és erősítésének másik eszköze a népismeret. Alsó tagozatban és felső tagozatban heti 1 órában, magyar nyelven folyik az oktatása. Alapvető feladatok

47


PEPO

 Járuljon hozzá a gyökerek feltárásával, az elődök sorsának megismerésével, a nagy történelmi sorsfordulók, a kisebbség eltérő kultúrájának, életvitelének, szokásainak, hagyományainak megismertetésével, a népi kultúra bemutatásával az identitástudat kialakításához és erősítéséhez,  Ismertesse meg a magyarországi kisebbségek irodalmi, néprajzi, kisebbségi nyelvhasználati sajátosságait,  Biztosítsa az interkulturális oktatási program, a többséghez és a kisebbséghez tartozó tanulók számára egymás kultúrájának kölcsönös megismerését,  Ismertesse meg a kisebbségek szerepét a nemzetközi kapcsolatokban, valamint a Magyarországon élő kisebbségek intézményrendszerét, a kisebbség jogait szabályozó legfontosabb jogforrásokat.  A tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Legyenek büszkék arra, hogy ehhez a népcsoporthoz tartoznak, de tiszteljék a magyar nép és az országban élő más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat.  A tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek nyelvjárásaival és tudatosuljon bennük az irodalmi nyelvtől való eltérés oka.  A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól a mostani ezredfordulóig vezesse el a tanulókat ahhoz az objektív tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre.  A tanulók ismerjék a kisebbségi szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönözzük őket arra, hogy a tanulmányok befejezésével is foglalkozzanak a magyarországi németek kultúrájával, és képviseljék a népcsoport érdekeit.  Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. 3.7.1. Német nyelv és irodalom tanítás részletes tartalma (Hagyományos nyelvoktató oktatási forma) 3.7.1.1.Fejlesztési feladatok A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Részvétel egyszerű, mindennapi kommunikációban, egyszerű kérdések megválaszolása megadott témákban. Saját élmény, gondolat, vélemény, érzés egyszerű és világos kifejezése, megfogalmazása a beszédszituációnak megfelelően egyszerű és összetett mondatokban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat. A tanuló képes: 1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam adott témát kérdések alapján adott témát kérdések alapján az általános műveltséghez tartozó feldolgozni. feldolgozni és kapcsolatba témában kritikai véleményt kifejteni hozni saját köznapi és állást foglalni. tapasztalatokkal. adott szöveg/olvasmányok tartalmakat/információkat tartalmakat/információkat tartalmát megadott szempontok strukturáltan és tárgyszerűen strukturáltan, tárgyszerűen és alapján összefüggően visszaadni. visszaadni. megfelelő nyelvi formában visszaadni. tárgyakat, ábrázolásokat, tárgyakat, ábrázolásokat, tárgyaknál, ábrázolásoknál, eseményeket előzetesen megadott eseményeket előzetesen eseményeknél vagy szövegeknél a rendszer szerint egyszerű nyelvi megadott rendszer szerint különbségekre rámutatni, követhető eszközökkel leírni. egyszerű nyelvi eszközökkel, szempontok szerint logikusan

48


lírai, elbeszélő és dramatizált szövegeket érthetően, tagoltan előadni.

párbeszédes helyzetben rövid, érthető, tárgyszerű hozzászólással részt venni. egyszerű felvilágosításokat adni, kérdéseket feltenni, megértési nehézségeit kifejezni. megszokott tanórai helyzetekben előre megadott nyelvi eszközöket felhasználni. a hallott szöveg és/vagy az azt kísérő szemléltető anyagok értelmezése alapján a szöveg lényegi információit követhetően megnevezni, képekről mondatokat alkotni, tanítói kérdésekre reagálni. szóban elhangzó gyakori fordulatokat magyarul és németül megnevezni.

lényegében teljesen és követhetően leírni, ill. összehasonlítani. lírai, elbeszélő és dramatizált szövegeket a műfajnak megfelelő előadásmódban közvetíteni.

PEPO

összetartozó csoportokat alkotni.

lírai, elbeszélő és dramatizált szövegeket a műfajnak megfelelő előadásmódban és részleteiben is differenciáltan előadni – esetlegesen nyelvjárásban is. párbeszédes helyzetben mások párbeszédes helyzetben saját, megállapításaihoz kapcsolódni. tárgyszerű és logikailag követhető érveket hozni. feladatokat/utasításokat információhiány esetén célzottan a összefoglalni és esetlegesen dologra rákérdezni. továbbadni. megszokott tanórai a tanórán kívüli iskolai helyzetekben ismert nyelvi élethelyzetekben is tájékozódni és eszközöket önállóan magát megértetni. felhasználni. a szöveg ismeretében a a szöveg információtartalmát vagy szövegfajtát megnevezni, egy bekezdés alapgondolatát megnevezni, a szöveg vagy egy bekezdés lényegi információtartalmát a szövegfajtát, a műfajt és a nem összefoglalni, lineáris szöveg fajtáját megnevezni. a nem lineáris szöveg lényegi elemeit leírni. rövid tartalmakat magyarul és tartalmak lényegi elemeit magyarul és németül összefoglalni. németül összefoglalni.

2. Olvasás, az írott szöveg megértése A mindennapi kifejezések, alapvető fordulatok megértése, amelyek a tanuló mindennapi életére, a családjára, környezetére, nemzetiségére vonatkoznak. Az olvasott szöveg tartalmának tömör reprodukálása, az információk visszakeresése, a szöveg lényegének kiemelése. A közvetített érzelmek, vélemények megértése. A tanuló aktív és passzív szókincsének gazdagítása. A tanuló képes: 1-4. évfolyam ismert nyelvtani szerkezetű és szókincsű szöveget (adott esetben ismétlést követően) célirányos feladatok segítségével egészében megérteni.

5-6. évfolyam

7-8. évfolyam adott szöveg információit (adott esetben ismétlést követően) ismert nyelvtani szerkezetű és szókincsű szöveget (adott esetben megérteni és a nyert információkat a feladatra, illetve a problémára ismétlést követően) az arra vonatkozó feladatok segítségével irányuló módon felhasználni. egészében megérteni. egy feladat megoldása során elért a szövegfeldolgozás eredményeit eredményeket ismertetni. mások számára követhető módon adott tényállást egy vezérelv kifejteni. mentén felvázolni. szövegeket kiegészíteni vagy szövegeket párbeszéddé alakítani. átalakítani. valóságos vagy képzelt tartalmú szövegeket kiegészíteni, továbbfejleszteni vagy átalakítani. gyakori német és magyar nyelvi német és magyar német és magyar szövegek alapján fordulatokat értelemszerűen a megnyilatkozásokat kulcsinformációkat tartalmilag másik nyelven visszaadni. értelemszerűen a másik nyelven helyesen a másik nyelven összefoglalni. összefoglalni.

49


PEPO

3. Írás, szövegalkotás Egyszerű nyomtatvány kitöltése, üdvözlet, üzenet, magán-és hivatalos levél, önéletrajz megírása. Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megírása ismert, hétköznapi témákban. Szöveg alkotása különböző közlésfajták alkalmazásával: élmények, események, jellemzés, párbeszéd. Személyes vélemény és álláspont kifejtése a jelenkor problémáival kapcsolatban. Nem vét alapvető nyelvhelyességi hibákat. Szövegtípusok és műfajok ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejtése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás. A tanuló képes: 1-4. évfolyam képeket és egyéb szemléltető anyagokat egyszerű nyelvi eszközökkel megnevezni. egyszerű szöveget kiegészíteni vagy átalakítani. a szöveg tartalmát más ábrázolásmódban kifejezni, melynek során az egyéni értelmezés felismerhető. megadott szerkezeteket és nyelvi kifejezőeszközöket használni. adott témát kérdések alapján egyszerű nyelvi eszközökkel összefoglalni. gyakori német és magyar nyelvi fordulatokat értelemszerűen lefordítani.

5-6. évfolyam képeket és egyéb szemléltető anyagokat egyszerű nyelvi eszközökkel leírni.

7-8. évfolyam képeket és egyéb szemléltető anyagokat egyszerű nyelvi eszközökkel a szubjektív hatást is tekintetbe véve leírni.

adott szöveget átalakítani, kiegészíteni vagy továbbfejleszteni (pl. megkezdett történetet folytatni és befejezni). egy szövegminta tartalmi és formai jegyeinek ismeretében hasonló szöveget alkotni vagy egy megkezdettet befejezni.

önálló szöveget alkotni a szövegforma jellemzőinek figyelembevételével.

megadott szerkezeti jellemzőkkel és egyszerű nyelvi kifejezőeszközökkel, a helyzetnek megfelelő szöveget alkotni. adott témát egyszerű nyelvi eszközökkel a lényegi elemek említésével, illetve összehasonlításával összefoglalni. rövid német és magyar nyelvi fordulatokat értelemszerűen önállóan és szótár segítségével lefordítani.

a szöveg cselekményét rekonstruálni és alternatív cselekvési vagy megoldási javaslatokat felvázolni.

megadott szerkezeti jellemzőkkel és egyszerű nyelvi kifejezőeszközökkel informális és formalizált szöveget alkotni. a téma, az ábrázolásmód, az események hasonlóságait, különbségeit és összefüggéseit felfedezni és leírni. egyszerűbb német és magyar szövegeket szótár segítségével lefordítani.

4. A tanulási képességek fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához, a hatékony tanuláshoz szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák, a tanulást segítő különböző eljárások megismerése, használatuk gyakorlása. Kulturált és hatékony könyvtár- és internethasználat. A tanuló képes: 1-4. évfolyam szótárfüzetet vezetni és használni.

5-6. évfolyam 7-8. évfolyam szótárfüzetet önállóan vezetni és szókártyákat készíteni és használni, használni, kétnyelvű szótárakat a kétnyelvű szótárakat a nyelvelsajátításban alkalmazni. nyelvelsajátításban önállóan alkalmazni. a szókincset a tanult technikákkal a szavak jelentését a a szókincs egyes szavait a közös (szó- vagy képkártyák, szövegkörnyezet alapján kitalálni. alapszóhoz tartozó szócsaládhoz gyakorlatok, játékok hozzárendelni. használatával stb.) önállóan gyakorolni. a nyomtatott médiát (pl. a nyomtatott médiát (pl. kétnyelvű gyermekszótár/képes szótár) a nyomtatott médiát (pl. kétnyelvű szótár) információszerzésre,

50


információszerzésre használni. szótár) információszerzésre, szókincsbővítésre, egyszerűbb fogalmazások elkészítésére használni. hallott egyszerű szövegből többszöri meghallgatás után tanári segítséggel az alapinformációkat megérteni.

hallott egyszerű szövegből többszöri meghallgatás után az alapinformációkat megérteni.

PEPO

szókincsbővítésre, fogalmazások elkészítésére használni.

hallott egyszerű szövegből az alapinformációkat megérteni.

különböző olvasási technikákat (globális, szelektív és részletes) alkalmazni, a szöveg feldolgozása során jelölési technikákat (pl. optikai jelölés) alkalmazni, a kulcsszavakat megjelölni. információkat egymásra vonatkozó információkat egyszerű nyelvi eszközökkel érthetően kifejezni. információkat egymásra vonatkozó összetett mondatokkal ismertetni. egyszerű mondatokkal ismertetni. ismert prezentációs technikákat a ismert tartalmakat vizualizálni. feladatnak és a célcsoportnak a gyakorolt prezentációs megfelelően alkalmazni. technikákat a feladatnak megfelelően alkalmazni. írott szövegben az alapinformációkat megtalálni, bizonyos információkat megjelölni a feladat elvárásai szerint.

írott szövegben részletre vonatkozó információkat megtalálni, egyszerűbb szöveg lényegi elemeit megjelölni.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről A mai német nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása; a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét. A tanuló képes: 1-4. évfolyam a tanórai gyakorlatban rutinszerűnek számító kommunikációs helyzetekben részt venni és tananyagot feldolgozni. gyakran előforduló alaktani és mondattani szerkezeteket megfelelően használni.

5-6. évfolyam alapvető kommunikációs helyzetekben viszonylagos biztonsággal részt venni és tananyagot feldolgozni.

7-8. évfolyam a tanóra anyagához és a hétköznapi élet egyes területeihez megfelelő nagyságú szókinccsel és nyelvi kifejezőeszközökkel rendelkezni.

a tanórán gyakran használt alaktani és mondattani szerkezeteket jól alkalmazni.

a tanórán gyakran előforduló alaktani és mondattani szerkezeteket következetesen jól használni, azok funkcióját felismerni. jól érthetően és helyes hanglejtéssel beszélni.

a német nyelv tanult szókészletét a német nyelv tanult érezhető akcentus ellenére kevés szókészletét érezhető akcentus hibával és hanglejtéssel kiejteni. ellenére hibátlanul és helyes hanglejtéssel kiejteni. ismert szavakat és rövid ismert szavakat, szerkezeteket kifejezéseket hibátlanul leírni, a biztos helyesírással, kielégítő mondatot lezáró írásjeleket biztonsággal leírni, a felismerni. legfontosabb írásjeleket egyéni szövegalkotásban többnyire helyesen alkalmazni. a helyi német nyelvjárást néhány a helyi német nyelvjárást egyes szó és rövid rímes szövegen gyakran előforduló kifejezésen

a tanult szerkezeteket megközelítően biztos helyesírással leírni, a központozás alapvető formai és tartalmi szabályait megközelítően helyesen alkalmazni. a nyelvjárások és az irodalmi nyelv kölcsönhatását példákon keresztül

51


keresztül megismerni, a témára vonatkozó helyi nyelvjárási kifejezéseket felismerni.

és szövegen keresztül megismerni.

PEPO

felismerni.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, megértése és értelmezése. A művek és a műfajok hagyományai, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkozási pontja. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. A tanuló képes: 1-4. évfolyam rövid terjedelmű epikai és lírai műveket tanári segédlettel elolvasni és tartalmukat összefoglalni. a hazai német irodalomból vett népköltészeti alkotásokat elolvasni, mondókákat, rigmusokat, rímes verseket megtanulni. a modern műfajokból meséket, képregényeket, comic-okat elolvasni, tartalmukat összefoglalni. a korosztálynak megfelelően hangjátékot, színdarabot, musicalt megtekinteni, esetleg előadni.

5-6. évfolyam rövid terjedelmű epikai és lírai műveket önállóan elolvasni, tartalmukat összefoglalni és műfajukat megnevezni. a hazai német irodalomból vett rövid terjedelmű műköltészeti és népköltészeti alkotásokat elolvasni, tartalmukat megérteni és összefoglalni, rövid történeteket dramatizálni. a modern műfajokból meséket, képregényeket, comic-okat elolvasni, eljátszani, hagyományos mese alapján képregényt készíteni. a korosztálynak megfelelően hangjátékot, színdarabot, musicalt megtekinteni, esetleg előadni.

7-8. évfolyam elbeszéléseket, rövid történeteket, lírai műveket önállóan elolvasni, a művek tartalmát összefoglalni, a szereplőket jellemezni. a hazai német irodalomból vett alkotásokat elolvasni és értelmezni, véleményt alkotni, jellemzést készíteni.

modern műfajú műveket elolvasni és értelmezni, kreatív írást alkalmazni: pl. képregényt készíteni hagyományos mese alapján vagy minta alapján képverset alkotni. az irodalom társművészeteiből filmet és fotókat megtekinteni és megbeszélni, egy színdarabot megtekinteni a hazai német színházban, a látottakat tanórán feldolgozni.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére; annak tudatosítása, hogy a másság elfogadása elsősorban ismereteken alapul. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A tanuló képes: 1-4. évfolyam 5-6. évfolyam a szép és csúnya fogalmát rövid véleményt használni a mindennapi megfogalmazni az élmények és élmények kapcsán. olvasmányok hatásáról. a jót és a rosszat a jót és a rosszat, az igazságot megkülönböztetni mindennapi és az igazságosságot felismerni élmények és irodalmi élmények mindennapi irodalmi és kapcsán. közműveltségi szövegekben. a mindennapi konfliktusokat konfliktuskezelési eljárásokat átélni játékokkal (bábjáték, megismerni. helyzetgyakorlat) levezetni. a kulturális sokszínűséget a a kulturális sokszínűséget

7-8. évfolyam a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáit elsajátítani. az igazságot és a nézőpontot, a személyes és a közösségi igazság konfliktusát különféle szövegekben megérteni. törekedni az egyéni és közösségi konfliktusok kezelésére. más kultúrákat megismerni, megérteni

52


hétköznapi életben érzékelni.

érzékelni, a hétköznapi életből vett egyes jelenségeket bemutatni.

PEPO

és azokat egymással összevetni.

3.7.1.2.Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Beszédértés, hallás utáni értés. Szóbeli szövegek megértése, alkotása. Hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés. Mondatfonetikai eszközök /intonáció. A beszédkészség fejlesztése. Egyszerű kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása. Köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás formai elemeinek pontos ismerete és használata. Egyszerű információadás és kérés szófordulatainak alkalmazása. Adott szituációhoz igazodó helyes szóhasználat, mondatalkotás, szerepjáték. Képek, illusztrációk segítségével rövid történetek, mesék előadása, dramatizálása. Versek, dalok, mondókák memorizálása. Olvasás, az írott szöveg megértése Írott német nyelvű szöveg olvasása, megértése. Tájékozódás a szövegben. Lényegkiemelés, egyszerű állítások, adatok visszakeresése. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Irányítással tartalommondás. Az olvasmányélmény egyszerű nyelvi eszközökkel való ismertetése. Szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése. Írás, szövegalkotás Az írás jelrendszere. Írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg. Szövegalkotás írásban. Mondatok összekapcsolása, szövegminták, témaválasztás, szövegekhez címválasztás, a mondanivaló logikus elrendezése, szövegek kiegészítése. Megadott szempontok alapján egyszerű szövegek fogalmazása. A tanulási képesség fejlesztése Német nyelvű gyermekfolyóiratok olvasása; népmesék hangos könyvei, a hazai német nemzetiségi sajtó (nyomtatott és elektronikus) gyermekeknek szóló anyagainak megismerése. Tanulást támogató eljárások: szótárfüzet, képes szótár használata. Tanulástechnikák elsajátítása (szókártyák, gyakorlatok, játékos módszerek), egyszerű adatkeresés. Hallott és írott szöveg alapján információk értelmezése, rendezése. Szövegből a feladatnak megfelelően információk megtalálása, megjelölése és bemutatása. Mondókák, közmondások szöveghű felidézése. Szöveg feldolgozási és gondolkodási műveletek (kérdések megfogalmazása, információk rendezése). Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvéről Hang, betű, szótag, szó, szóelem. Alapvető kommunikációs helyzetek. Nyelvi mintakövetés. Szavak jelentése, szókincs: állandósult szókapcsolatok, közmondások, szólások. Szófajok: ige (főigék, segédigék, módbeli segédigék) főnév (nemek, egyes szám, többes számú alakok, esetek, alany és tárgyeset) melléknév (állítmányi szerepben) számnév, névelő (határozott, határozatlan, névelő nélküli használat) elöljárószók (helyviszonyt kifejező) névmások (személyes, kérdő, mutató, tagadó névmás) kötőszók (egyenes szórenddel állók) határozószó (helyhatározó) módosító szó (tagadószó, indulatszó)

53


PEPO

Mondatfajták (Modalitás szerint: kijelentő, kérdő, felszólító. Szerkezet alapján: egyszerű és összetett). Leggyakrabban használt nyelvhelyességi és helyesírási szabályok és írásjelek alkalmazása. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Közismereti témák – Életmód, életvezetés Bemutatkozás, család, napirend, egészség, az emberi test, testrészek, testápolás, közérzet, szabadidő, sport. – Közösségi élet Étkezés, ételek, egyszerű receptek, családi ünnepek, születésnap. – Iskola, oktatás Órarend, tantárgyak, osztályterem, olvasás, képregények, játék, nemzetiségi gyermekjátékok. – Kulturális élet és média TV, számítógép, nyomtatott sajtó termékei, magyarországi német táncok, dalok, népi játékok. – Környezet, gazdasági élet, technika Otthon, települések, falvak, a magyarországi németek települései, épületek. Bevásárlás, zöldségek, gyümölcsök. Természet, évszakok, időjárás. – Politika és történelem Együttműködés, szerepek, az együttélés szabályai az osztályon és iskolán belül, munkamegosztás, a német kisebbség mindennapjai. – Német nyelv Az egyes témákkal kapcsolatos néhány helyi nyelvjárási kifejezés. Irodalom Szerzők és művek. – Népköltészet: német és magyarországi német mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, mesék, mesefajták. (pl. Katharina Wild, Regine Metzler: Hoppe, hoppe Reiter, Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen – in Ungarndeutsche Studien 2). – Német szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései (pl. Christian Morgenstern, James Krüss, Josef Guggenmos, Christine Nöstlinger. Gyűjtemények: Edina Rieder-Erdőfy: Kinderstimmen, Hans-Joachim Gelberg: Überall und neben dir – Gedichte für Kinder). – Magyarországi német szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései (pl. Erika Áts, Georg Fath, Josef Michaelis, Valeria Koch. Gyűjtemények: Igele-Bigele, Michaelis: Der Zauberhut). Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak a mesékben, olvasmányokban. 5-8. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása. Beszédhallás, hallás utáni értés. Hallás utáni egyszerű információk értelmezése. Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése. Tartalmak, közlések, információk hallás utáni megértése, reagálás azokra. Olvasott szöveg tartalmának, fő gondolatainak élőszóban való összefoglalása. Szövegek feldolgozása, átalakítása. A beszédkészség fejlesztése. Élmények, benyomások elmesélése egyszerű mondatszerkezetekkel. Párbeszédben adott szituációnak megfelelő reagálás. Problémák megoldása, vitás kérdések tisztázása, önálló véleményformálás. Informálódás, kívánságok kifejezése, felvilágosítás. Tárgyak, dolgok, személyek, állatok jellemezése. Véleményformálás közmondások, néhány vers kapcsán. Beszélgetés, vita, egyszerű, összefüggő fordulatokkal. Szóbeli megnyilatkozások összefoglalása, állásfoglalás. Lírai, epikai és dramatizált szövegek stílusnak megfelelő szóbeli felolvasása. Olvasás, az írott szöveg megértése

54


PEPO

Szövegértés. Értő olvasás. Az olvasás stratégiái (adatok visszakeresése, a szöveg átfutása, részletes olvasás) a nyomtatott és az elektronikus szövegek feldolgozásakor. A megértés egységei – szó, kifejezés, tagmondat, mondat, bekezdés, teljes szöveg. A szövegben fellelhető tények és személyes vélemények közötti különbség észlelése. Szövegtípusok felismerése (pl. szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi és médiaszövegek). Egyszerűbb autentikus szövegek, ifjúsági folyóiratok írásainak megértése. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. Képleírás egyszerű nyelvi eszközökkel. Írás, szövegalkotás Olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt, íráskép, a szövegtípusnak megfelelő formai jegyek használata (bekezdés, tagolás, levélforma). Szövegalkotás: élmények megfogalmazása, kitalált történetek, elbeszélés, leírás, jellemzés megfogalmazása. Szöveg tartalmának, cselekményének, fordulópontjainak, felvetett kérdéseinek, fontos információinak írott formában való összefoglalása, elemezése, értékelése. Rövid, érvelő szöveg alkotása. A mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szövegek írása (meghívó, e-mail, SMS, csetelés). Kreatív szövegalkotás, kitalált történet írása (pl. mese, képregény). Szövegek, ill. illusztráció közötti kapcsolat megfogalmazása. Szövegekkel kapcsolatos kritikai álláspont alapján egyéni vélemény kifejezése. A szövegben fellelhető adatok, megadott szempontok alapján történő rendszerezése. Kommunikációs célok megvalósítása; szerkesztési, stilisztikai, nyelvhelyességi és helyesírási normák. A tanulási képesség fejlesztése Olvasási technikák alkalmazása. Könyvtárhasználat, biztonságos internethasználat. Szövegek információinak, irodalmi művek tartalmának rendezett összegzése mind szóban, mind írásban. Dolgok, jelenségek, történések, események, irodalmi művek témái közötti hasonlóságok és különbségek megállapítása, kritériumok logikus csoportosítása. Szöveg feldolgozási és gondolkodási műveletek (gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések, összefüggések). Tanulást támogató eljárások. Szövegkiemelés, kulcsszavak jelölése. Szótanulás (pl. szókártyák segítségével). Következtetés a szavak jelentésére a szövegösszefüggés alapján szavak szócsaládokba rendezése. Jegyzetelés, adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források, keresőprogramok segítségével; szótárhasználat. Vázlatkészítés különféle eljárásokkal. Jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás. Prezentációs technikák elsajátítása. Anyanyelvi kultúra, ismeretek a német nemzetiség anyanyelvről A kommunikációs helyzetek normái. A kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás szóbeli és írásbeli formái. A kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvváltozatok. Kisebbségi nyelvhasználat. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések. A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, beszédtempó). Szófajok: ige – igeidők (Präsens, Perfekt, Präteritum, Futur I.) a sein, haben, werden segédigék, módbeli segédigék Präteritumban aktív, szenvedő szerkezetek jelen időben

55


PEPO

kijelentő mód, feltételes mód (könnte, sollte, würde + Infinitiv) felszólító mód elváló, nem elváló igekötők, visszaható igék főnév – nemek, egyes és többes szám, névelők ragozása alany, tárgy, részes és birtokos esetben melléknév – ragozás alany, tárgy és részes esetben, fokozás, állítmányi használat számnevek – tőszámnevek, sorszámnevek, keltezés, idő kifejezése névmás – személyes névmások, kérdő, tagadó, határozatlan, visszaható, általános vonatkozó névmások határozószók – hely, idő és módhatározók elöljárószók – időhatározói viszonyok, tárgy és részes esettel álló elöljárószók kötőszók – mellérendelő kötőszók (und, oder, aber), okhatározói (weil) módosítószók Mondattan – kijelentő mondat, kérdő mondat, inderekt kérdő mondat, felszólító, óhajtó mondat. szerkezet alapján: egyszerű és összetett (okhatározói mellékmondatok, vonatkozó értelmű mellékmondatok, időhatározói mellékmondatok, feltételes értelmű mellékmondatok, célhatározói mellékmondatok. Az írott nyelv normái, az írásjelek helyes használata. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Közismereti témák – Életmód, életvezetés Emberi kapcsolatok, barátok, baráti kör, alkalmazkodás, az egyén és közösség, konfliktusok egymás között, a felnőttekkel, mindennapi tevékenységek, napirend, a család mindennapjai. Egészséges életmód, betegségek, orvosnál. Szabadidős tevékenységek, hobby, sport. – Társadalmi környezet Ételek, étkezési szokások, egészséges táplálkozás, főzés, étteremben, gyorséttermek, készételek, a német nyelvterület jellegzetes ételei, a magyarországi németek jellegzetes ételei. Ünnepek, jellegzetes német ünnepek, a magyarországi németek szokásai és ünnepei. Életmód ma és régen, iskola, lakókörnyezet, a magyarországi németek falvai, lakás és életkörülmények. – Tanulás, oktatás, munka Iskolai mindennapok, napirend, órarend, a tanulási folyamat, tanulási módszerek. Iskolában, épület, osztályterem, iskolai struktúra, továbbtanulás, iskolán kívüli tevékenységek, iskolai és iskolán kívüli tanulási módok. Munka világa, hagyományos és mai szakmák. – Kulturális élet, média Zene, mint kulturális hagyomány, a magyarországi németek népzenei öröksége, népdalok, néptánc. A média világa, a magyarországi német média ifjúsági adásai, mellékletei (Unser Bildschirm, Neue Zeitung, Deutscher Kalender), iskolaújság, a német nyelvterület fiataloknak szó TV- és rádióműsorai, az internet szerepe, közösségi oldalak. – Környezet, technika világa Életkörülmények, lakhely, környezet, évszakok, időjárás, környezetvédelem, lokális, regionális problémák, helyi környezetvédelem, utazás, szálláslehetőségek, életmód német nyelvterületen, infrastruktúra, közintézmények, közlekedés, szolgáltatások, vásárlás, orvosi ellátás, állatvédelem, állattartás, kézművesség. Turizmus, nyaralás, utazás, az utazások típusai, közlekedési eszközök, vendéglátás, földrajzi ismeretek a német nyelvű országokról, hazánkban a magyarországi németek által lakott területekről. – Politika és történelem Az együttélés szabályai, magyarországi kisebbségek, a magyarországi német kisebbség, német nemzetiség jogai és kötelességei. Betekintés a kisebbségi politika témakörébe. A magyarországi németek településtörténete. A német nyelvterületű országok közigazgatási tagozódása. – Német nyelv A magyarországi német és német nyelvjárások.

56


PEPO

Irodalom Szerzők és művek. – Népköltészet: német és magyarországi német mondókák, népdalok, népi játékok, népmesék, mondák, közmondások. (Katharina Wild, Regine Metzler: Hoppe, hoppe Reiter, Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen in: Ungarndeutsche Studien 2). – Német szerzők versei, meséi, elbeszélései, egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények részletei (pl. Janosch: Tiger und Bär im Straßenverkehr, Helme Heine: Freunde, Luis Murschetz: Der Maulwurf Grabowski, James Krüss, Hans Manz, Josef Guggelmos). – Magyarországi német szerzők versei, meséi, elbeszélései. Szerzők: pl. Erika Áts, Georg Fath, Josef Michaelis, Engelbert Rittinger, Valeria Koch, Gyűjtemények: Igele-Bigele, Zauberhut, Jahresringe, Teufelsgipfel. Epikus művek jellemzői: idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, szereplők. Lírai alkotások: ritmus, rím, versszak, refrén. Báb- és drámajátékok szövegei. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése .Erkölcsi választások, érzelmi tartalmak (szeretet, együttérzés, segítőkészség). Zenei, képzőművészeti vonatkozások a német kisebbség kultúrájából. Az irodalom társművészete: filmes és színházi feldolgozások.

3.7.2. Népismeret (Valamennyi oktatási forma) 3.7.2.1.Fejlesztési feladatok A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás térben – időben 5. A reflexiót irányító kérdések

1. Ismeretszerzés, tanulás 1-4. évfolyam A tanuló saját személye, család, rokoni viszonyok.

5-6. évfolyam A település lakossága, élete, személyes élmények alapján.

Ismerkedés a hagyományokkal és szokásokkal tapasztalás alapján.

Családi és egyházi ünnepek, illetve a naptári év szokásainak és hagyományainak felelevenítése tapasztalás és olvasmányélmény alapján.

Életmód (munka, étkezés, kert, ruházkodás) régen és ma személyes élmények alapján.

Betekintés nyerése életmódba, szokásokba, konyhaművészetbe, ruházatba. A szerzett ismeretek rendszerezése tanórán és

7-8. évfolyam Ismeretszerzés tanórákon és források segítségével a magyarországi németség történelméről, földrajzáról és kultúrájáról. A naptári évhez és a valláshoz kötődő ünnepek és szokások ismerete és bemutatása. Családi és egyházi ünnepek, szokások felelevenítése, dramatizálása, megjelenítése projektekben. A régi és a mai főzési és étkezési szokások jellegzetességei a német családokban. Projektek készítése, ezek prezentálása.

57


Hagyományos kézműves foglalkozások megismerése a lakóhelyen.

bemutatása. Régi foglalkozások és termékeinek megismerése a lakóhelyen vagy környékén. Projektek készítése a témában.

A helyi népviselet ruhadarabjainak felismerése.

A helyi népviselet hétköznapi és ünnepi ruhadarabjainak megismerése.

Egyszerű dalok, körjátékok, táncok ismerete.

Népdalok és néhány jellemző néptánc megtanulása. Hangszerek megismerése.

A korosztálynak megfelelő média: színdarab megtekintése, szokások dramatizált előadása. A hazai német tv adás gyerekeknek szóló programjai és a Neue Zeitung gyerekrovatának rendszeres figyelemmel kísérése. Együttműködés és felelősségvállalás a mindennapokban: családban és iskolában. Az életkori sajátosságoknak megfelelően tanítói irányítással tárgyi és szellemi értékek gyűjtése. Cselekvésközpontú és tapasztaláson alapuló tanulás.

A korosztálynak megfelelő média: színdarab megtekintése, szokások dramatizált előadása. A hazai német tv adás gyerekeknek szóló programjai és a Neue Zeitung gyerekrovatának rendszeres figyelemmel kísérése.

Szabályok felállítása és betartása a tanulók személyes életterében.

Információk gyűjtése adott témához. A tanultak felhasználása irányított feladathelyzetekben. A gyakorolt prezentációs technikák feladatnak megfelelő alkalmazása.

PEPO

Betekintés nyerése a német paraszti és iparos világ mindennapi életébe tájházak kiállításainak megtekintésével vagy projekteken keresztül gyűjtőmunkával. Hagyományos kézműves mesterségek (pl. mézeskalácssütő, kékfestő) megismerése, műhelyek, kiállítások megtekintése. A népviselet ismerete regionális szinten személyes tapasztalás és fényképek alapján. Jellemző motívumok és színek megnevezése. A német népdal- és néptánckincs jellemző jegyeinek megismerése. Népdalok tanulása, ezek jellemzői. Néhány néptánc megtanulása, gyűjtése a lakóhelyen. A magyarországi német média megjelenési formáinak ismerete: elektronikus és nyomtatott sajtó.

A „kisebbség” fogalmának definiálása, a magyarországi németek területi megoszlása és érdekképviselete. Téma projektalapú feldolgozása és bemutatása csoportosan. Szakirodalom feldolgozása tanári segítséggel, a jegyzetelés, lényegkiemelés technikájának elsajátítása. Ismert prezentációs technikák alkalmazása a feladatnak és célcsoportnak megfelelően.

2. Kritikai gondolkodás 1-4. évfolyam Adott téma kapcsán kérdések megválaszolása. A „régi” és „mai” közti különbségek felismerése. A népek és népcsoportok különbözőségeinek

5-6. évfolyam Kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.

7-8. évfolyam Adott témában összefüggések felismerése tanári irányítással.

A német népcsoport egyéni arculatának jellemzői. Első

A hazai németség történetének ismerete és figyelemmel kísérése.

58


felismerése.

lépések a hovatartozás felismerése felé.

A népcsoport kultúrájának és hagyományainak megismerése játékos formában. A kultúra és a hagyományápolás szépségének és fontosságának felismertetése. A lakóhely néhány gyakran használt nyelvjárási kifejezéseinek megértése és alkalmazása adott témához kapcsolódóan. Felelősségvállalás a mindennapokban: család, iskola, barátok.

A kisebbségek életéből vett jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Hagyományok újjáélesztése.

PEPO

Más népcsoportokkal való együttélés kérdései személyes és olvasmányélmények alapján. Az identitás tudatossá válásának fejlesztése. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása eseményekről, jelenségekről, személyekről, a kisebbség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban.

Nyelvjárási kifejezések és irodalmi nyelvi változataik összevetése.

A hazai német nyelvjárások területi megoszlása és néhány jellemzőjének ismerete.

Szabályok felállítása és betartása, a jogokkal való élés a mindennapokban.

A német anyanemzet és a magyarországi németség kultúrájának és történelmének kapcsolódási pontjai. A különböző népcsoportok egymás mellett élésének formái. Az iskolai partnerkapcsolatok lehetőségeinek kihasználása az anyanemzet és a hazai németség együttműködésében.

1-4. évfolyam Beszélgetés a családban és rokonságban a kisebbséghez tartozó személyekkel életükről.

5-6. évfolyam A településen interjúk készítése, beszélgetés, irányított gyűjtőmunka tanári segítséggel.

Témákhoz kötődő nyelvjárási szavak felismerése és reprodukciója a korosztálynak megfelelően. Párbeszédes kommunikációs helyzetekben egyetértés, kétség/bizonytalanság, elutasítás kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel.

Témákhoz kötődő nyelvjárási szavak felismerése, reprodukciója és gyűjtése a korosztálynak megfelelően. Párbeszédes kommunikációs helyzetekben egyetértés, kétség/bizonytalanság, elutasítás kifejezése változatos nyelvi eszközökkel.

7-8. évfolyam Források (nyomtatott, szóbeli, média) olvasása és értelmezése az adott témában, szóbeli órai prezentáció, beszélgetésben aktív részvétel. A nyelvjárási szókincs irányított bővítése feladatok segítségével.

Lírai, elbeszélő és dramatikus szövegek előadása, szerepjáték alakítása. Osztályprojektek kapcsán szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról. Rajzok, modellek, makettek készítése, azok bemutatása.

Lírai, elbeszélő és dramatikus szövegek előadása a műfaj elvárásainak megfelelő formában és intonációval. Projektmunkák bemutatása írásban és szóban.

3. Kommunikáció

Párbeszédes kommunikációs helyzetekben mások szóbeli megnyilatkozásainak összefoglalása, a lényegi megállapítások kiemelése és azokkal kapcsolatban állásfoglalás. Lírai, elbeszélő és dramatikus szövegek előadása, a szerepek megformálása, a testbeszéd és szöveg összhangba hozása. Projektmunkák bemutatása írásban és szóban, azok kapcsán vélemény megformálása. Az írott és elektronikus média megbeszélése tanórán.

59


A szöveg lényegi információinak megnevezése.

PEPO

Beszélgetés azok kapcsán a korosztálynak megfelelő szinten a kisebbségpolitika témaköreiről. A szöveg, vagy annak egy bekezdése lényegi információtartalmának megnevezése. A megfogalmazott információk egymástól való elkülönítése a feladat elvárásainak megfelelően, illetve a problémafelvetés tükrében való alkalmazása.

A szöveg, vagy annak egy bekezdése lényegi információtartalmának megnevezése. Az egyszerűen megfogalmazott információk egymástól való elkülönítése.

4. Tájékozódás térben – időben 1-4. évfolyam Az idő tagolására és múlására (család régen és ma) vonatkozó kifejezések helyes használata. A helyet meghatározó kifejezések elsajátítása és gyakorlása. Múltbeli események elmesélése rövid mondatokban. A projektek kapcsán meglátogatott falvak, illetve azokon belüli épületek elhelyezkedése.

5-6. évfolyam Az idő tagolására szolgáló kifejezések bővítése: a történelmi időkifejezések (évszázad) alkalmazása. A településre vonatkozó helymeghatározások (templom, iskola, temető). Település keletkezése. Földrajzi tájékozódás a tanult, illetve gyűjtött ismeretekhez kapcsolódóan. Múzeumlátogatás, a falvak elrendezése, alaprajza.

7-8. évfolyam Tájékozódás az időben nyomtatott és elektronikus ismeretforrások segítségével. A németség betelepítésével kapcsolatos helyismeret: térképhasználat. Magyarország németek lakta területeinek ismerete. A hazai németség intézményeinek elhelyezkedése és funkciója.

5. A reflexiót irányító kérdések 1-4. évfolyam A tanulókban alakuljon ki az a felismerés, hogy a népcsoporthoz való tartozás kulturális többletet jelent.

5-6. évfolyam A tanulók keressenek választ olyan kérdésekre, amelyek identitásuk kialakulásához vezetnek: kik tartoznak az egyes népcsoportokhoz, kik a németek, hogyan élnek együtt a többségi nemzettel stb. A tanulókat foglalkoztassák A tanulókat foglalkoztassa az a olyan kérdések, amelyek arra problematika, hogy mit jelent irányulnak, hogy hasonlóak számukra németnek lenni. társaikhoz és mégis kicsit mások. A tanulók érdeklődjenek A tanulók érdeklődjenek családjuk gyökerei iránt: családjuk és a népcsoport múltja családfa készítése. és gyökerei iránt. A család régen és ma, az A tanulók találják meg a együttélés szokásrendszere. korábban élt generációk értékeit, hasonlítsák össze a mai értékrenddel.

7-8. évfolyam A tanulókban alakuljon ki az igény az identitás vállalására: foglalkoztassák olyan kérdések, mint a gyökereik, a népcsoport nyelve, kultúrája, helyzete, kisebbségpolitikai vonatkozásai. Tudatosuljon a tanulókban, hogy többféle identitása is lehet egy embernek, találják meg a számukra legfontosabb értékeket. A tanulók ismerjék fel a nyelvtudás előnyeit és fontosságát a saját maguk és népcsoportjuk számára. Alakuljon ki a másság megértése és elfogadása. .

60


PEPO

3.7.2.2.Közműveltségi tartalmak 1.A tantárgy sajátosságai A népismeret tantárgy sajátos és egyben központi helyet foglal el a nemzetiségi nevelésben. Elsődleges célja a meglevő identitás megőrzése és a hiányzó kialakítása. A tanulók megismerik gyökereiket, a németség életmódját családjuk példáján és a szellemi és tárgyi hagyaték kapcsán. Megismerik a népzenei és néptánc hagyományokat, azokat a gyakorlatban alkalmazni tudják. Megismerkednek a naptári év szokásaival és a családdal kapcsolatos hagyományokkal, tudnak a korosztályuknak megfelelő gyűjtőmunkát végezni és az eredményeket bemutatni. Ismerik a magyarországi német nép- és műköltészet alkotásait, néhányat szöveghűen felidéznek, tudnak dramatizált népszokásokat előadni. Az ismeretszerzéssel párhuzamosan bővül szókincsük és fejlődik nyelvi kompetenciájuk is. Megtanulják a népcsoporttal kapcsolatos történelmi eseményeket értékelni és ezek kihatásait elemezni, amely egyben elengedhetetlen része a kisebbségpolitikai szerepvállalásnak. Fontos ismérve a tantárgynak, hogy kooperatív és nyitott munkaformákat alkalmaz, ezzel is hozzájárulva a tananyag élmény közeli és változatos feldolgozásához. 2. A tantárgy tantervének vázlatos felépítése: 1-4. évfolyam – Család, rokoni viszonyok, generációk együttélése. – Naptári ünnepek, szokások. – Lakóhely (iskola, templom, tájház stb.) és közvetlen környezet (ház berendezése, használati eszközök, háziállatok, növények). – Néhány népi mesterség, termékek (pl. csuhébabák, tojásfestés, mézeskalácssütés, babakészítés). – Népviselet. – Étkezési szokások. – A magyarországi németek nyelve: nyelvjárási szavak, irodalmi nyelv. – Dalok, táncok, gyermekjátékok. – Népköltészet: magyarországi német és német mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, mesék, mesefajták (gyűjtemények pl. Katharina Wild-Regine Metzler: Hoppe, hoppe, Reiter, Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen – in:Ungarndeutsche Studien 2). – Magyarországi német szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései (Szerzők: pl. Erika Áts, Georg Fath, Josef Michaelis, Valentin Pintz, Engelbert Rittinger, Valeria Koch. Gyűjtemények: Igele-Bigele, Zauberhut.). 5-8. évfolyam – Naptári évhez kapcsolódó népszokások, az évszakokhoz kapcsolódó munkálatok. –Lakóhely és lakóház, ezek berendezése, tájházak és berendezéseik. Ház körüli munkálatok. Dűlőnevek. – Tájházak, németek lakta vidékek. – Étkezési szokások, a német konyha sajátosságai, tartósítás. – Az iskola régen és ma. – Szabadidő eltöltése, szórakozás régen és ma. – Népviselet. – Népi gyógymódok. – Népzene és néptánc. – A magyarországi németek hagyományai, nyelve, kultúrája. A nyelvvel kapcsolatos ismeretek: történetek, témákhoz kapcsolódó kifejezések. – A magyarországi német média. Írott és elektronikus sajtó, kiadványok. – A magyarországi németek betelepítése. – Kisebbségek Európában és hazánkban, szimbólumok. – Német nyelvjárási területek. – Népköltészet: mesék és mondák Ede Herger, Karl Vargha, Josef Michaelis gyűjteményeiből és feldolgozásaiból. – A magyarországi német irodalom néhány alkotása (pl. Josef Michaelis, Valeria Koch, Georg Fath, Engelbert Rittinger).

61


PEPO

– Dialogikus szövegek, jelenetek előadása (pl. ünnepekhez kapcsolódó jelenetek, feldolgozott mesék), egy német nyelvű színházi előadás megtekintése. 3.7.3 .Deutsche Nationalitätenerziehung- und Bildung Das Erlernen der deutschen Sprache und ihr Gebrauch ist die wichtigste Voraussetzung für den Fortbestand der deutschen Minderheit als Volksgruppe. Deutsche Sprache und Kultur erachten wir als unverzichtbare Grundvoraussetzungen für Erhalt und Stärke ungarndeutscher Identität. Die Kenntnis der deutschen Sprache auf hohem Niveau, die Pflege örtlicher Dialekte und Traditionen, die Kenntnis und die Auseinandersetzung mit ungarndeutscher Geschichte und Gegenwart sind zusammen mit der Kenntnis der moderner kulturellen Landschaften des deutschen Sprachraums unverzichtbare Elemente ungarndeutscher Identität. Situationserklärung Die Gemeinde Kroisbach/Fertőrákos hat 2200 Einwohner, davon gehören nur etwa 10 % Einwohner des Dorfes zur deutschen Minderheit. Mit der Vertreibung im Jahre 1946 wurde die Dorfgemeinschaft zerstört und auch ein Stück Kultur und Tradition ausgewiesen. Man wollte und will jedoch weiterhin die deutsche Kultur und Tradition pflegen. Die deutsche Sprache lebt nicht nur in den hier gebliebenen ungarndeutschen Familien weiter, sie kann im Gemeindehaus, in der Schule , im Kindergarten , in der Kirche , in den Vereinen und in den meisten Geschäften verwendet werden Unsere Schule ist eine achtklassige Grundschule mit deutscher Minderheitenunterricht in traditioneller Form und elementarer Kunsterziehung. Die Form des Minderheitenunterrichts gibt es seit den 60er Jahren. Die 118 Schüler werden in 8 Schulklassen von 15 Pädagogen unterrichtet. Laut Gründungsurkunde wird hier deutscher Minderheitenunterricht erteilt und ab der 2. Klasse fakultativer Kunsterziehung-Unterricht. Auf Grund der Ausbildung mehrerer Kolleginnen wird hier auch für die Förderung von Schülern mit verschiedenen Defiziten gesorgt. Es wurde also vieles unternommen, damit die hiesigen Eltern ihre Kinder in eine Schule schicken können, wo neben dem Unterricht einer westlichen Sprache als Minderheitensprache, auch die Kunsterziehung nicht zu kurz kommt. Die deutsche Arbeitsgemeinschaft der Schule besteht aus zwei Lehrerinnen, die eine ist ungarndeutscher Abstammung, Sie nimmt seit 2000 auch an der traditionspflegenden Kulturtätigkeit des örtlichen Deutscher Gesang-und Kulturvereins teil. Die Schule kann nicht mehr auf die von zu Hause mitgebrachten Sprachkenntnisse bauen. Ganz wenige Kinder sind in der Sprache und Kultur der Ahnen bewandert , nur in wenigen Familien wird das kulturelle Erbe gepflegt. Die Minderheitensprache und Literatur kann also nicht als Muttersprache betrachtet werden. Um den Unterricht erfolgreich gestalten zu können, muss sich diese veränderte Situation in den Kompetenzen und Inhalten widerspiegeln. Die Aufgabe des Fachs Minderheitensprache und Literatur ist u.a. die Wiederherstellung der „verlorenen“ Muttersprache. Im Dorf ist noch vorhandener Dialekt. Die traditionelle Muttersprache wird von immer wenigeren – vor allem von Angehörigen der ältesten Generationen-gesprochen. Auf der anderen Seite entscheiden sich immer mehr Eltern – durch die Wahrnehmung der Möglichkeit, was die Arbeit im Ausland betrifft- für die deutsche Sprache. Auch viele Eltern nehmen an dem von der

62


PEPO

Deutschen Selbstverwaltung organisierten deutschen Sprachkurs teil, damit sie ihren Kindern im Kindergarten , oder in der Schule helfen können. Die Verwirklichung der Richtlinien Die Schule sichert -die Grundlagen für eine gute Beherrschung der deutschen Sprache -die Pflege örtlicher Dialekte und Traditionen - die Kenntnis des geistigen und materiellen Erbes -die Kenntnis und die Auseinandersetzung mit ungarndeutscher Geschichte und Gegenwart -die Kenntnis der Ausübung der Nationalitätenrechte Unsere Schule pflegt auf dem Gebiet des deutschen Nationalitätensprachunterrichts Traditionen und auch heute bildet Traditionspflege einen wichtigen Teil des Nationaltätenunterrichts. Diese erfolgt teilweise durch die Bearbeitung nationalitätenspezifischer Inhalte innerhalb des Volkskundeunterrichts, aber auch außerunterrichtlicher Aktivitäten. Unser Ziel ist, die Traditionen, Bräuche und die Sprache unserer Ahnen zu pflegen und für die Zukunft zu pflegen. Unsere Schüler sollen durch das Liebgewinnen der deutschen Sprache und Pflege der Traditionen sich der deutschen Identität zugehörig fühlen. Diese Aktivitäten erweitern die Kenntnisse der Schüler über Geschichte, Bräuche und Liedkultur der hier lebenden Ungarndeutschen. Unsere außerschulischen Aktivitäten, wie der Martini-Tag und das Adventssingen , die für das ganze Dorf organisiert werden, werden moralisch oder finanziell von der Deutschen SV, der Roma- SV und auch von örtlichen ungarischen Vereinen unterstützt. Das ist ein sehr schönes Beispiel für das freundschaftliche Zusammenleben mit anderen Volksgruppen. Regelmäßige Aktivitäten -

-

-

-

Teilnahme am Winzerfestumzug mit Trachten bekleidet. Am Thementag „Märchen” werden den Kindern auch deutschsprachige Aktivitäten angeboten. Am Thementag „Gesunde Ernährung” wird den Kindern auch eine deutschsprachige Lernwerkstatt angeboten. Martini-Fest: Man verarbeitet die bekannten Legenden, studiert Lieder zum Thema ein. Und als Abschluss folgt der Laternenumzug mit immer mehr Teilnehmern. Das ganze Dorf macht mit, Generationen kommen zusammen und ziehen singend mit unseren Schülern bis zum Denkmal der Vertriebenen, der Kroisbacher Madonna. Ihr Gesang wird jedes Jahr von der Blaskapelle des Deutschen Gesang- und Kulturvereins begleitet. Das Fest wird von der Deutschen SV finanziert. Bastelnachmittag in der Adventszeit, wo die Schüler altes Christbaumschmuck basteln Es wird jedes Jahr ein deutschsprachiges Weihnachts-Festprogramm zusammengestellt und einstudiert, das unsere Kinder nicht nur am gemeinsamen Weihnachtsfest vortragen, sondern auch an den Adventssonntagen im Dorf oder in Ödenburg. Das gemeinsame Singen bringt die Kinder einander näher, sie lernen die schönsten Stücke der deutschen Liedkultur und Trachten der verschiedenen Chören in unserer Umgebung kennen, wissen ähnliche Produktionen zu schätzen. So lassen wir sie ihr Minderheitendasein wahrnehmen. Eine schöne Tradition im Leben der Schule ist der jährlich veranstaltene deutschsprachige Rezitationswettbewerb,, wo unsere Kinder ihre Gedichte nicht nur in Hochdeutsch, sondern auch in Mundart ( Omis helfen beim Einstudieren ) vortragen können . Die besten Rezitatoren kommen dann nach Ödenburg, zum Komitatsrezitationswettbewerb weiter. Auch auf Landesebene hatten unsere Schüler schöne Erfolge. Dieser Wettbewerb soll das Interesse an der deutschen Literatur wecken und die Werte, die noch als Erbe zur Verfügung stehen, entdecken lassen. Spielnachmittag mit den zukünftigen Erstklässlern, denen auch deutschsprachige Spiele angeboten werden. Ostern: versteckte Eier suchen im Schulhof

63


PEPO

- Lernwerkstatt: Alte Bräuche in der Karwoche in Kroisbach - Muttertag mit deutschsprachigem Festprogramm. - Kulturprogramm am Kiritog für die Vertriebenen, die jedes zweite Jahr in ihre alte Heimat zurück-kommen. Diese Begegnungen mit Deutsch hinterlassen einprägsame Spuren. Die Kinder lernen ihre Ahnen kennen, üben die Sprache und Situation.  Im Dorf ist vorhanden eine Heimatstube, ein Chor und eine Musikkapelle. All das bereichert unsere Schüler, sie reifen zu Menschen heran, die durch diese Erlebnisse langsam zur Verantwortung für die Gegenwart oder später in Zukunft ihrer Minderheit empfinden. Die Blasmusikkapelle weckte zum Beispiel das Interesse unserer ehemaligen Schüler und gewann sie für die ungarndeutsche Volksmusik. Das Mitwirken der jungen Generation ist von größter Wichtigkeit, sie gibt unsere Bräuche einmal auch weiter. Das Bewahren der Liedkultur wird in der Schule mit Hilfe der Deutschlehrerin ungarndeutscher Abstammung ermöglicht, die dieser kulturvermittelnden Rolle gerne nachkommt. Das Ziel für die Kinder einer Minderheit ist das Erreichen einer Zweisprachigkeit, deren Wichtigkeit nicht genug betont werden kann, denn wenn sie mit ihren Großeltern, Verwandten sprechen wollen, wenn sie die Traditionen wissen möchten, wenn sie erfahren wollen, wer sie sind, müssen sie die Minderheitensprache erwerben. Während des Spracherwerbs soll das Kind positive Erfahrungen an der deutschen Sprache sammeln , wodurch seine Aufmerksamkeit auf die Bedeutung und Schönheit der Minderheitensprache gelenkt werden kann. Neue Traditionen: Neben der Traditionspflege bekommt auch die der Gegenwart entsprechende Unterhaltung ihren Platz. Der Martini-Tag mobilisiert Menschen unabhängig von ihren ethnischen Zugehörigkeit, führt sie zueinander und verhilft zum Weiterdenken. Die Schüler lernen auf verschiedener Weise die Tätigkeit der Deutschen Selbstverwaltungen kennen und betrachten sie als wichtige Institutionen der Vertretung der Interessen der Minderheitengemeinschaften. Sie machen Interviews mit den Vertretern der örtlichen DSV , und erfahren,dass sie viel für den Erhalt der Muttersprache und die Pflege der Traditionen tut, wie zum Beispiel: Organisierung vom Theater –und Kinobesuch, finanzielle Unterstützung unserer Ausflüge , Besorgung moderner Lehrbücher. Mit Hilfe des interkulturellen Lernens erkennen die Schüler die Vorteile der sprachlichen und kulturellen Vielfarbigkeit und gewinnen ein reales Nationalitätenbild und Nationenbild . Lokale Möglichkeiten dazu: - Partnerschaft mit Mörbisch, Korrespondenz mit den Mörbischer Kindern, Durchführung von interkulturellen Projekten (Cable-Projekt, Comenius-Projekt) -Schulfeste mit ungarischem und deutschsprachigem Program Die Nationalitätenerziehung -und Bildung verhilft den Schülern dazu, ihre Identität zu finden, zu bewahren und zu entwickeln , ihre Andersartigkeit zu akzeptieren, die Werte der Minderheit anzunehmen und zu präsentieren, andere näherzubringen und dadurch die gemeinschaftliche Verbundenheit zu festigen. Die Nationalitäteninhalte werden in die Erziehung so einbezogen, dass es den Schülern Spaß macht und dass es in Wirklichkeitsnähe gedrückt wird. In der Unterstufe sollten keine konkreten Kentnisse vermittelt werden. Es beginnt ein Prozess, während dessen die Kinder die Kultur kennen und lieben lernen und es wird bewusst gemacht, dass die Angehörigen einer Volksgruppe eine andere Sprache und Kultur haben. Im Grundschultalter ist handlungsorientiertes Lernen sehr wichtig, wir organisieren Bastelnachmittage , bevorzugen offene Unterrichtsformen, wie Stationenlernen, Lernwerkstatt und führen Projekte durch. Interkulturelles Lernen ist ein gutes Mittel zur Erziehung zur Toleranz anderen Kulturen gegenüber: Wenn man sich selbst kennt und sich darstellen kann, erst dann lernt man es, Menschen mit einer anderen Sprache und Kultur zu verstehen und zu tolerieren, erst dann wird man auch von anderen respektiert und als Partner akzeptiert.

64


PEPO

Unsere Schule wird von ungarischen, ungarndeutschen,deutschen und Roma Kindern besucht. Da bietet sich die beste Möglichkeit des interkulturellen Lernens. An unseren Programmen, wo Nationalitäteninhalten einbezogen werden, lernen sich die Schüler gegenseitig kennen und schätzen. Sie bauen Vorurteile ab, und wecken Vertrauen und Verständnis. Die Schüler identifizieren sich nicht nur mit der eigenen Herkunft, sondern auch mit der Andersartigkeit der anderen. Die Schüler sollen die Formen der Vorurteile und Diskriminationen erkennen und ihre Hintergründe und Gefahr kennen lernen ; sie sollen die Verletzung der Menschen,,-Staatsbürger –und Minderheitenrechte, sowie die Rechtsmittel des Minderheitenschutzes kennen lernen Kinder nehmen Unterschiede schon früh wahr, mehr noch, sie bemerken, dass bestimmte Merkmale- wie ethnische Zugehörigkeit - von Menschen unterschiedlich bewertet werden. Kinder übernehmen unbewusst Beurteilungen und Wertungen, die in einer Gesellschaft vorhanden sind. Jeder Mensch sollte fähig sein, Empathie für Menschen mit anderen Lebensweisen und anderer kultureller Herkunft zu entwickeln. Unsere Möglichkeiten dazu: >Sozial- und Selbstkompetenzen bei den Schülern entwickeln und fördern: -Wertschätzung für andere, -Verständnis von und Umgang mit Vorurteilen -das Bewusstsein der eigenen Kultur, -die Akzeptanz anderer Kulturen, -Umgang mit Diskriminierung, -die Fähigkeit, sich in andere kulturelle Bräuche oder Verhaltensweisen hineinzuversetzen >sich auf gemeinsame Grundsätze und Regeln einigen und diese zusammenfassen >Rollenspiel, Dramaspiel Die Nationalitätenerziehung –und Bildung bereitet die Kinder auch von sprachlichen, literarischen, volkskundlichen Lehrmaterialien der Minderheit vor. Die Leistungen und Wissen der Schüler werden schriftlich und natürlich auch mündlich kontrolliert. Die Ergebnisse benutzen wir, um unsere Methoden zu ändern, zu verbessern. Wenn ein Thema oder eine grammatische Einheit Problem bedeutet, können wir zum nächsten Schuljahr unseren Unterrichtsgang korrigieren, die Schwerpunkte ändern, um die Ergebnisse zu verbessern. Um die Nationalitätenerziehung zu verwirklichen, haben wir außer der Deutschstunden auch verschiedene Projekte mit Minderheiteninhalten wie zB. -Martinstag (darüber gibt es schon in einem vorigen Punkt Informationen). -Das Leader Projekt, das sich mit den Minderheiten in unserer Umgebung beschäftigt -deutschsprachige Rezitationswettbewerbe -Sprachwettbewerbe -Thematage Das pädagogische Programm der Schule enthält den Unterricht der Minderheitssprache, der Literatur und der Volkskunde in aufsteigender Linie. Alle Schüler lernen die deutsche Sprache als die Sprache der deutschen Minderheit. Sie lernen die Sprache in 5 Stunden pro Woche. Ab dem Schuljahr 2013/2014 wird das Fach Volkskunde nicht mehr integriert, sondern selbstständig in einer Stunde pro Woche unterrichtet.

65


PEPO

In unsere Schule kommen auch Kinder aus anderen Schulen, die nicht unbedingt Minderheitenschulen sind. Diese Schüler müssen eine Differenzprüfung ablegen, damit wir wissen, wie große Deffiziten sie in der deutsche Sprache haben. In den Stunden werden diese Schüler differenziert unterrichtet. Sie bekommen extra Aufgaben und Hilfe (zB.: Nachhilfeunterricht), um die Leistung der anderen zu erreichen. So können sie später mit den anderen Schritt halten. Diese Kinder nehmen von Anfang an an unseren verschiedenen Minderheitenprogrammen teil, damit wir sie für die Bräuche der hiesigen Ungarndeutschen liebgewinnen. In der Nationalitätenerziehung –und Bildung spielt der Unterricht der Minderheitssprache, der Literatur und der Kultur eine wichtige Rolle. Unser Ziel ist es, den Kindern von Anfang an eine authentische, altersgemäße Sprache zu vermitteln. Sie lernen, alltägliche Situationen in sprachlich einfacher Form zu bewältigen. Von Anfang an wird auf eine phonetisch korrekte Aussprache großer Wert gelegt, denn sie ist für das Funktionieren der Kommunikation sehr wichtig. An den Deutschstunden werden verschiedene Strategien angeboten, um die Kommunikationsfähigkeit der Schüler zu verbessern. Es werden Bildergeschichten, Briefe in verschiedenen Themen geschrieben. Wir machen Kommunikationsübungen, und wir spielen Situationen, Dialoge. In unserer Schule ist es sehr beliebt, Theaterspiele aus der deutschen Märchenwelt durchzuführen. In unserer Schulbibliothek gibt es eine deutschsprachige Leseecke. So haben die Kinder die Möglichkeit, deutschsprachige Kinderbücher und Kindergedichte zu lesen. Sie finden in den Minderheitenzeitungen und Jahreskalendern altersgemäße Artikel, die ihre Interesse erwecken. Unsere Jahreseröffnungsfeier und Jahresabschlussfeier haben auch immer einen deutschsprachigen Teil, an denen Gedichte, Lieder aus dem ungarndeutschen Kulturkreis vorgetragen werden. Beim Unterricht der Minderheitensprache strebt man sich an die Ausbildung praktischer Sprachfähigkeit, an die Auffassung der Minderheitensprache schriftlich und mündlich, und an die Benutzung in Hochdeutsch an. Von Anfang an wird die möglichst einsprachige deutsche Stundenführung verwirklicht. Wir geben nicht nur die Anweisungen und Aufgabenerklärungen auf Deutsch, sondern wir sprechen die Schüler in den veschiedenen Sprachsituationen Deutsch an. Neue Redemittel werden meistens durch Dialoge eingeführt und über beigefügte Varianten geübt. Die Schüler lernen, alltägliche Situationen sprachlich zu bewältigen. Sie lesen und schreiben SMS, E-Mails, Comics, Briefe und altersgemäße Geschichten. Sie lernen auch ihre Gefühle und Meinungen auszudrücken. Alle Fähigkeiten werden entwickelt und kontrolliert. Im Dorf ist noch vorhandener Dialekt, der aber nur von den ältesten Generationen gesprochen wird. Wir bemühen uns Kontakte zu dieser Generation zu finden und ihre Lieder, Reime und Spiele weiter im Leben halten. Es werden ihre oft gebrauchte Wortformen, Ausdrucksformen den Schülern beigebracht. In den Deutschstunden wird also das Hochdeutsch verwendet. Es werden Hörübungen durch CDs, Sprachübungen, Kommunikationsübungen angeboten. So können die Schüler auch authentische deutsche Sprache hören und verstehen. Die zentrale Aufgabe der literarischen Erziehung ist, die Literatur des Mutterlandes und der Minderheit kennenlernen zu lassen, die Literatur (Lesen) beliebt zu machen, die Leselust in der Minderheitssprache zu erwecken und befestigen. Wir wählen immer altersgemäße Strategien. Es werden unterschiedliche Textsorten angeboten: Comics, Anzeigen, E-Mails, Artikel aus Kinder-und Jugendzeischriften. Also die kleineren beschäftigen sich zuerst

66


PEPO

nur mit kürzeren Texten. Wenn sie schon größer werden, bekommen sie immer größere Selbstständigkeit im Textverstehen und sie benutzen schon sicherer die verschiedenen Lesestrategien. Die älteren Schüler (7/8. Jahrgang) können im Text auch schon die Zusammenhänge verstehen und ihre Gedanken, Meinungen formulieren. Sie bekommen längere Texte, die sie auf verschiedener und kreativer Weise bearbeiten. Oft bieten wir ihnen dazu offene Unterrichtsformen an. Diese Unterrichtsformen machen ihnen Spaß und so können wir das Lesen beliebt machen. Um Lesen beliebter zu machen, versuchen wir auch einen „Leseratte-Klub” ins Leben zu rufen. Wir haben vor, den Klub zuerst in der 5. Klasse einzuführen, und später kommen auch die weiteren Jahrgänge dazu. So können die Kinder durch Märchen, kurze Geschichten, Anekdoten und später auch durch längere Texte die Minderheitenliteratur besser kennenlernen und gern lesen. In den traditionellen und erweiterten sprachunterrichtenden Schulen muss man den lokalen Lehrplan der Minderheitssprache –und Literatur in der Sprache der Minderheit schreiben. Man muss dabei auch die detaillierten Entwicklungsaufgaben der Minderheit beachten. Die Gründe der Entwicklungsaufgaben sind: der aktive Sprachgebrauch, die Wortschatzerweiterung und die Förderung der Kommunikationsfähigkeiten dem Alter entsprechend. Von Anfang an hören die Kinder in den verschiedenen Sprachsituationen konsequent die deutsche Sprache (Ausdrücke, Anweisungen usw.). So wird ihr passiver Wortschatz erweitert und entwickelt. Wir legen einen großen Wert auch auf die Erweiterung und Entwicklung ihres aktiven Wortschatzes. Wir bieten Lernstrategien mit allen Sinnen an. Die Schüler werden in Situationen versetzt, in denen sie sehr aktiv und in verschiedenen Sozialformen die deutsche Sprache für sich erschließen. Zuerst müssen die Schüler einen stabilen Wortschatz haben. Erst dann werden sie zu Sprachbenutzern. Zuerst äußern sie sich nach Satzmodellen in einfachen Situationen. Später können sie auch selbstständig ihre Meinung sagen, Informationen geben, in verschiedenen Situationen Stellung nehmen, ihre Gefühle ausdrücken. Also sie werden von Schritt zu Schritt fähig, die Sprache selbstständig und sicher zu benutzen. In den traditionellen und erweiterten Sprachausbildung in den Nationalitätenschulen müssen die Schüler bis zum Ende der Schulpflicht selbstständigen Sprachbenutzer werden, ein höheres Niveau erreichen. Am Ende des 6. Schuljahres müssen die Schüler das Sprachniveau A1 erreichen, am Ende des 8. Schuljahres das Sprachniveau A2. Das messen wir mit einem Arbeitsblatt am Ende des 6. und 8. Schuljahres. Die Arbeitsblätter bestehen aus Übungen des erwarteten Sprachniveaus. Die Leistungen werden mit einer Note bewertet, wie es bei den Schularbeiten üblich ist. Diese Note zählt zur Abschlussnote des Schuljahres. Grundsätze und Ziele Für die deutsche Minderheit in Ungarn sind die Sprache und Kultur grundlegende Voraussetzungen für den Erhalt und die Stärkung der Identität. Da seit Jahrzehnten ein fortgeschrittener Assimilationsprozess zu verzeichnen ist, kommt den Erziehungs- und Bildungseinrichtungen bei der Sprach- und Identitätsvermittlung eine Schlüsselposition zu. Bildung geht über die individuelle Verfügbarkeit über praktisches und verwertbares Wissen und Können und die Beherrschung elementarer Kulturtechniken hinaus. Bildung ist auch die Befähigung zu wertgeleitetem Handeln, das sich im individuellen Bereich unter anderem durch Selbstbestimmung, durch Urteils- und Kritikfähigkeit, durch Aufgeschlossenheit für Wissenschaft und Kunst und durch die Bereitschaft zur Erbringung von Leistung im Rahmen der jeweiligen individuellen Disposition kennzeichnet. Dieses Bedingungsgefüge eröffnet den Weg für ein Leben in Selbstverantwortung. Im Sinne der Konzeption des Lebenslangen Lernens sind der Erhalt und der Ausbau eines durchgehenden und erreichbaren Bildungsangebots die wichtigste Zielsetzung der ungarndeutschen Minderheit. Mit dem Angebot der Bildung in den Minderheitensprachen korrespondiert aber auch die Verpflichtung für die Angehörigen der deutschen Minderheit, es in allen Lebensphasen zu nutzen und aktiv zu gestalten. Die Kenntnis der deutschen Sprache auf einem hohen Niveau, die Pflege örtlicher Dialekte und Traditionen, die Kenntnis und die Auseinandersetzung mit ungarndeutscher Geschichte und Gegenwart sind zusammen

67


PEPO

mit der Kenntnis der modernen kulturellen Landschaften des deutschen Sprachraums unverzichtbare Elemente ungarndeutscher Identität. In unserer modernen Welt ist das Lernen durch menschliche Kontakte genauso wichtig, wie das Erschließen von Wissen und Informationen, sowie die Entwicklung von Handlungsstrategien. Zu lernendes Wissen hat sich an seiner Relevanz für die jetzige oder zukünftige Lebenspraxis zu messen. Daher soll die zentrale Aufgabe unseres Bildungswesens die Vermittlung aktuellen und vielfältig verwertbaren sprachlichen, sachlichen und sozialen Wissens und Könnens sein. Über die nationalen und europäischen bildungspolitischen Zielsetzungen hinaus zeugt die immer stärkere Vernetzung aller Lebensbereiche, sei es wirtschaftlich, kulturell oder privat davon, dass Leben in Europa die Kenntnis mehrerer Sprachen erfordert. Für die Minderheiten in Ungarn ist das von ausschlaggebender Bedeutung, da sie im Besitz zweier Muttersprachen sind. Wir müssen jedoch in Betracht ziehen, dass infolge der bereits erwähnten Assimilation die Bildungseinrichtungen nicht auf die von zu Hause mitgebrachten Sprachkenntnisse der Schüler bauen können. Die Minderheitensprache und Literatur kann also nicht als Muttersprache betrachtet werden. Um den Unterricht erfolgreich gestalten zu können, muss sich diese veränderte Situation in den Kompetenzen und Inhalten widerspiegeln. Die Aufgabe des Fachs Minderheitensprache und Literatur ist u.a. die Wiederherstellung der „verlorenen“ Muttersprache. Diese Zielsetzung wirkt sich auf die didaktisch-methodische Herangehensweise aus: der Unterricht im Fach Deutsche Sprache und Literatur muss sich in den Bereichen Methodik und Kompetenzentwicklung der Mittel des Fremdsprachenunterrichts bedienen. Die Inhalte werden durch die ausdrückliche Berücksichtigung spezifischer Minderheitenaspekte bestimmt. Grundlegende Aufgabe der Erziehung in der Muttersprache ist die Entwicklung der sprachlichen Handlungsfähigkeit, damit die Schüler ihrem Alter gemäß über ein Instrumentarium mündlicher und schriftlicher Ausdrucksmittel verfügen und diese anwenden. Ihre Kenntnisse im Leseverstehen und in der Textproduktion ermöglichen ein bewusstes Anwenden der verbalen und nonverbalen Kommunikation, sowie das Verstehen, Interpretieren und Bearbeiten verschiedener (linearer und nichtlinearer) Texte. Im Besitz all dieser Komponenten können sie auch übertragene Bedeutungen verstehen und reflektieren. Die Erziehung in der Muttersprache und Literatur ist als eine untrennbare Einheit zu betrachten. Die Erziehung in der Literatur bedeutet aber nicht nur die Wissens – und Wertevermittlung durch die literarischen Werke, bzw. die Erziehung zum Leser, sondern auch die Konfrontation mit grundlegenden Fragen des Lebens und der Umwelt; wodurch die Kontinuität und ständige Erneuerung der Kultur, das Verstehen und Nachvollziehen gesellschaftlicher Probleme, sowie der Ausdruck und die Akzeptanz von Verschiedenheit gesichert werden. Literarische Werke und Themen des Alltagswissens entwickeln das logische und ethische Denken, die Fähigkeit Erlebnisse aufzuarbeiten und zu bewahren und tragen dazu bei, dass sich in den Schülern das Bedürfnis entwickelt, Traditionen anzunehmen und zu gestalten. Das Fach Deutsche Sprache und Literatur knüpft in seinen Zielsetzungen und Inhalten an folgende Bildungsbereiche an: Ungarische Sprache und Literatur, Fremdsprachen, Künste, Mensch und Gesellschaft und Informatik. Entwicklungsbereiche 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Sprechfertigkeit, Verstehen, Erfassen und Gestalten mündlicher Texte Lesen und Verstehen schriftlicher Texte Gestaltung schriftlicher Texte Förderung der Lernkompetenz Muttersprachliche Kultur, Kenntnisse über die Muttersprache der deutschen Minderheit Literatur, Interpretation literarischer Werke Förderung des Urteilsvermögens und der Akzeptanz unterschiedlicher Sichtweisen auf Grundlage ethischer, ästhetischer, historisch-sozialer und diskursiver Kompetenzen

3.7.4. Deutsche Sprache und Literatur(Traditioneller und erweiterter Sprachunterricht) Förderungsaufgaben Die Struktur der Förderungsaufgaben 1. Sprechfertigkeit, Verstehen, Erfassen und gestalten mündlicher Texte

68


2. 3. 4. 5. 6. 7.

PEPO

Lesen, Verstehen schriftlicher Texte Gestaltung schriftlicher Texte Förderung der Lernkompetenz Muttersprachliche Kultur, Kenntnisse über die Muttersprache der deutschen Minderheit Literatur, Interpretation literarischer Werke Förderung des Urteilsvermögens und der Akzeptanz unterschiedlicher Sichtweisen auf Grundlage ethischer, ästhetischer, historisch-sozialer und diskursiver Kompetenzen

1. Sprechfertigkeit, Verstehen, Erfassen und Gestalten mündlicher Texte Teilnahme an einfacher, alltäglicher Kommunikation, Beantwortung einfacher Fragen in bestimmten Themen. Einfacher und deutlicher Ausdruck des eigenen Erlebnisses, Gedankens, der eigenen Meinung, des Gefühls; ihre Abfassung in – der Sprechsituation entsprechenden – einfachen und zusammengesetzten Sätzen. Es werden keine grundlegenden Sprachrichtigkeitsfehler begangen. Der/die Schüler/in kann: Jahrgangstufe 1-4 Jahrgangstufe 5-6 Jahrgangstufe 7-8 anhand von Fragen ein anhand von Fragen ein bestimmtes in einem zur Allgemeinbildung bestimmtes Thema bearbeiten. Thema bearbeiten und es an die gehörenden Thema kritisch die eigenen Alltagserfahrungen Meinung äußern und Stellung anknüpfen. nehmen. den Inhalt von Texten/Lektüren Inhalte/Informationen strukturiert und Inhalte/Informationen strukturiert, nach bestimmten sachgerecht wiedergeben. sachgerecht und in adäquater Gesichtspunkten sprachlicher Form wiedergeben. zusammenhängend wiedergeben. Gegenstände, Darstellungen Gegenstände, Darstellungen und bei Gegenständen, Darstellungen, und Ereignisse nach einem Ereignisse nach einem vorgegebenen Ereignissen oder Texten auf die vorgegebenen System mit System mit einfachen sprachlichen Unterschiede hinweisen, nach einfachen sprachlichen Mitteln Mitteln im Wesentlichen ganz und nachvollziehbaren Gesichtspunkten beschreiben. nachvollziehbar beschreiben bzw. logisch zusammengehörende vergleichen. Gruppen bilden. lyrische, erzählende und lyrische, erzählende und dramatisierte lyrische, erzählende und dramatisierte Texte Texte verständlich, deutlich und in dramatisierte Texte verständlich, verständlich und deutlich der Gattung entsprechenden deutlich und in der Gattung vortragen. Vortragsweise vermitteln. entsprechenden Vortragsweise, in ihren Details differenziert – eventuell auch in der Mundart – vortragen. in dialogischen in dialogischen in dialogischen Kommunikationssituationen Kommunikationssituationen Kommunikationssituationen eigene, kurze, verständliche, Feststellungen anderer aufgreifen und sachlich und logisch sachgerechte Beiträge daran anknüpfen. nachvollziehbare Argumente einbringen. einbringen. einfache Auskünfte geben, Aufgaben/Anweisungen bei Informationsmangel abgezielt Fragen stellen, zusammenfassen und eventuell auf den Sachverhalt fragen. die weitergeben. Verständigungsschwierigkeiten zum Ausdruck bringen. sich mit vorgegebenen sich mit bekannten Redemitteln sich auch in schulischen Redemitteln in das selbstständig in das Lebenslagen außerhalb der Unterrichtsgespräch Unterrichtsgespräch einbringen. Unterrichtsstunde orientieren und einbringen. verständigen. aufgrund der Gestaltung von aufgrund der Gestaltung von Texten den Informationsgehalt eines Texten oder der Kombination die Textsorte bestimmen, den einfachen Textes oder den von Texten und Informationsgehalt eines Textes Hauptgedanken eines Textabschnitts

69


PEPO

Visualisierungen den (Textabschnitts) global benennen, den benennen, die Textsorte/ literarische Informationsgehalt eines Textes wesentlichen Inhalt nicht linearer Gattung/ Art nichtlinearer Texte global benennen, zu den Texte beschreiben. benennen. Bildern Sätze bilden, auf Lehrerfragen antworten. mündlich geäußerte, kurze Inhalte auf Ungarisch und auf deutschsprachige Texte in ihren formelhafte Redewendungen in Deutsch zusammenfassen. Schlüsselinformationen auf ihrem Sinngehalt auf Ungarisch Ungarisch und auf Deutsch und auf Deutsch benennen. zusammenfassen. 2. Lesen, Verstehen schriftlicher Texte Verstehen von Ausdrücken im Alltag, von grundlegenden Wendungen, die sich auf das Alltagsleben, auf die Familie, auf die Umgebung und Nationalität der SchülerInnen beziehen. Kompakte Wiedergabe des Inhaltes gelesener Texte, Recherche der Informationen, Hervorhebung der wesentlichen Inhalte des Textes. Verstehen der vermittelten Emotionen, Meinungen. Bereicherung des aktiven und passiven Wortschatzes der SchülerInnen. Der/die Schüler/in kann: Jahrgangstufe 1-4 Jahrgangstufe 5-6 Texte mit vertrauter Struktur und Lexik (u.U. nach Texte mit vertrauter Struktur und Wiederholung) mit Hilfe Lexik (u.U. nach Wiederholung) mit geschlossener Aufgaben Hilfe textbezogener Aufgaben umfassend verstehen. umfassend verstehen. die Ergebnisse der Bearbeitung einer Aufgabe darstellen. einen Sachverhalt unter einem leitenden Gesichtspunkt skizzieren. Texte ergänzen oder umgestalten. Texte (reale oder fiktionale) ergänzen, weiterentwickeln oder umgestalten. häufige deutsche und deutsche und ungarische ungarische Redewendungen in Äußerungen in den Hauptaussagen ihrem Sinngehalt in der sinngemäß in der anderen Sprache anderen Sprache wiedergeben. zusammenfassen.

Jahrgangstufe 7-8 den Informationsgehalt von Texten (u.U. nach Wiederholung) verstehen und die Informationen aufgaben- bzw. problemorientiert anwenden. die Relevanz von Texten für die Bearbeitung von Themen Anderen begründen. Texte dialogisieren.

die Schlüsselinformationen deutscher und ungarischer Texte inhaltlich richtig in der anderen Sprache zusammenfassen.

3. Gestaltung schriftlicher Texte Ausfüllung einfacher Formulare, Abfassung von Grußbotschaften, Nachrichten, privaten und amtlichen Briefen, Selbstbiografie. Abfassung eines einfachen, zusammenhängenden Textes in bekannten Alltagsthemen. Textproduktion mit Anwendung verschiedener Kommunikationsmittel: Erlebnisse, Ereignisse, Charakterisierung, Dialog. Darlegung von persönlicher Meinung und persönlichem Standpunkt über Probleme der Gegenwart. Es werden keine grundlegenden Sprachrichtigkeitsfehler begangen. Korrekte, selbstständige Darlegung des eigenen Standpunktes, Ergänzung, Neuschreibung, kreatives Schreiben. Der/die Schüler/in kann: Jahrgangstufe 1-4 Jahrgangstufe 5-6 Jahrgangstufe 7-8 Bilder und andere Illustrationen Bilder und andere Illustrationen Bilder und andere Illustrationen mit mit sprachlich einfachen Mitteln mit sprachlich einfachen Mitteln sprachlich einfachen Mitteln auch benennen. beschreiben. hinsichtlich der subjektiven Wirkung beschreiben. einfache Texte ergänzen und vorgegebene Texte umgestalten, selbstständig Texte mit Beachtung umgestalten. ergänzen oder weiterentwickeln der Charakteristika der Textsorte (z.B. eine begonnene Geschichte gestalten.

70


fortsetzen und beenden). Inhalte von Texten in eine eine Textvorlage aufgrund der andere Darstellungsform inhaltlichen und formalen bringen, wobei die eigene Struktur angemessen gestalten Deutung deutlich werden kann. oder beenden. vorgegebene Strukturen und sprachliche Ausdrucksmittel anwenden.

mit vorgegebenen Strukturen und einfachen sprachlichen Ausdrucksmitteln situationsgemäße Texte gestalten. ein bestimmtes Thema aufgrund ein bestimmtes Thema aufgrund einfacher sprachlicher Mittel einfacher sprachlicher Mittel zusammenfassen. und mit Erwähnung bzw. Vergleichung der wesentlichen Inhalte zusammenfassen. häufig vorkommende deutsche kurze deutsche und ungarische und ungarische Wendungen Wendungen sinngemäß mit sinngemäß übersetzen. Hilfe des Wörterbuches selbstständig übersetzen.

PEPO

Handlungsverläufe rekonstruieren und Möglichkeiten alternativer Handlungen oder Lösungen entwerfen.

mit vorgegebenen Strukturen und einfachen sprachlichen Ausdrucksmitteln informelle und formalisierte Texte gestalten. Ähnlichkeiten, Unterschiede und Zusammenhänge der Darstellungsweise und der Ereignisse eines Themas erschließen und beschreiben. einfache deutsche und ungarische Texte mit Hilfe des Wörterbuches übersetzen.

4. Förderung der Lernkompetenzen Gruppendynamische und individuelle Techniken zur Aneignung der Grundbildung, sowie Erwerbung und Bearbeitung des Wissens für das effektive Lernen. Kenntnis dieser Techniken und der das Lernen fördernden Verfahren, das Üben ihrer Anwendung. Kultivierte und effektive Nutzung der Bibliothek, Internetnutzung. Der/die Schüler/in kann: Jahrgangstufe 1-4 ein Wörterheft führen und benutzen.

Jahrgangstufe 5-6 selbstständig ein Wörterheft führen und benutzen, zweisprachige Wörterbücher im Spracherwerbsprozess gebrauchen. die Bedeutung von Wörtern aus dem Kontext erschließen.

Wortschatz mit eingeübten Techniken selbstständig trainieren (Wort-/Bildkarten, Übungen, Spiele etc.). Printmedien zur Informationsgewinnung nutzen Printmedien zur (z.B. Kinderwörterbuch/ Informationsgewinnung, zur Bildwörterbuch). Wortschatzerweiterung und zur Abfassung einfacher Aufsätze nutzen (z.B. zweisprachiges Wörterbuch). aus einfachen gehörten Texten nach mehrmaligem Hören aus einfachen gehörten Texten Grundinformationen mit Hilfe nach mehrmaligem Hören des Lehrers verstehen. Grundinformationen verstehen.

Jahrgangstufe 7-8 eine Wortschatzkartei erstellen und damit arbeiten, selbstständig zweisprachige Wörterbücher zur Aneignung der Sprache benutzen. Wortschatz zu Wortfamilien gruppieren.

Printmedien zum Gewinnen von Informationen, zur Wortschatzerweiterung und zur Abfassung von Aufsätzen nutzen (z.B. zweisprachiges Wörterbuch).

aus einfachen gehörten Texten Grundinformationen verstehen.

71


aus geschriebenen Texten Detailinformationen entnehmen, aus geschriebenen Texten die wesentlichen Informationen gezielt Basisinformationen einfacher Texte markieren. entnehmen, ausgewählte Informationen aufgabengemäß markieren. Informationen mit einfachen Redemitteln verständlich ausdrücken. bekannte Inhalte visualisieren.

Informationen mit aufeinander bezogenen Sätzen darstellen.

geübte Präsentationstechniken aufgabengerecht einsetzen.

PEPO

unterschiedliche Lesetechniken (global, selektiv, detailliert) anwenden, Markierungstechniken zur Bearbeitung von Texten anwenden (z.B.: optische Markierung), Schlüsselwörter kennzeichnen. Informationen mit aufeinander bezogenen Sätzen und Nebensatzkonstruktionen darstellen. bekannte Präsentationstechniken situations- und adressatengerecht einsetzen.

5. Muttersprachliche Kultur, Kenntnisse über die Muttersprache der deutschen Minderheit Erwerb der zum subtilen und anspruchsvollen Gebrauch der heutigen deutschen Sprache notwendigen grammatikalischen Kenntnisse; Anwendung der Kenntnisse bezüglich des Textes; dessen Struktur, dessen Funktionalität, Bedeutung und dessen Stils in der Textproduktion und im Verstehen, in der Analyse der Texte. Förderung der sprachlichen Kultur, deren Besitz die erfolgreiche Sozialisation der SchülerInnen begründet, zu ihrem adäquaten Selbstwertgefühl beiträgt, und ihnen die anspruchsvolle Ausdrucksweise ermöglicht. Der/die Schüler/in kann: Jahrgangstufe 1-4 an der routinemäßigen Kommunikation im Unterricht teilnehmen und Unterrichtsgegenstände bearbeiten.

Jahrgangstufe 5-6 an einfachen Kommunikationssituationen relativ sicher teilnehmen und Unterrichtsgegenstände bearbeiten.

Jahrgangstufe 7-8 sich zu Unterrichtsgegenständen und über einige Themen des Alltagslebens mit einem ausreichend großen Wortschatz und sprachlichen Ausdrucksmitteln äußern. häufig gebrauchte morphologische im Unterricht häufig gebrauchte den im Unterricht häufig und syntaktische Strukturen morphologische und gebrauchten morphologischen und anwenden. syntaktische Strukturen adäquat syntaktischen Formbestand anwenden. weitgehend korrekt anwenden, seine Funktion erkennen. das gelernte standardsprachliche das gelernte standardsprachliche gut, verständlich sprechen und Repertoire des Deutschen trotz Repertoire des Deutschen trotz richtig intonieren. merklichen Akzents mit wenigen merklichen Akzents richtig Fehlern aussprechen und aussprechen und intonieren. intonieren. bekannte Wörter und kurze bekannte Wörter, die erworbenen Basisstrukturen Redewendungen fehlerfrei Basisstrukturen orthographisch orthographisch weitgehend richtig abschreiben, die Bedeutungen der hinreichend sicher abschreiben, schreiben, elementare formale und Satzabschlusszeichen erkennen. die wichtigsten Satzzeichen in inhaltliche Zeichensetzungsregeln eigenen Textproduktionen weitgehend korrekt anwenden. ansatzweise korrekt anwenden. den örtlichen Dialekt durch den örtlichen Dialekt durch die Wechselwirkung der Dialekte einzelne Wörter und kurze Reime häufig verwendete Ausdrücke und der Literatursprache durch kennen lernen, themenbezogene und Texte kennen lernen. Beispiele erkennen. Ausdrücke im örtlichen Dialekt erkennen. 6. Literatur, Interpretation literarischer Werke

72


PEPO

Das Lesen als Erfahrung des Kunstgenusses, das positive Verhältnis zum Lesen fördern. Erkenntnis, Verständnis und Interpretation der eigenartigen Ausdrucksformen der Literatur. Die Traditionen der Werke und der Gattungen als ein Bezugspunkt zum Verständnis vom Kunstwerk. Sensibilität für die Erschließung der Werte, Probleme, Fragen und Zweifel in den literarischen Werken. Der/die Schüler/in kann: Jahrgangstufe 1-4 Jahrgangstufe 5-6 kurze epische und lyrische Werke kurze epische und lyrische Werke mit Hilfe des Lehrers lesen und selbstständig lesen, ihre Inhalte ihre Inhalte zusammenfassen. zusammenfassen und ihre Gattung benennen. volkstümliche Werke der ungarndeutschen Literatur lesen, Kindersprüche, -reime erlernen.

Märchen, Bildergeschichten, Comics lesen, ihren Inhalt zusammenfassen.

ein altersgerechtes Hörspiel, Theaterstück, Musical anhören bzw. anschauen, eventuell aufführen.

Jahrgangstufe 7-8 Erzählungen, kurze Geschichten, lyrische Werke selbstständig lesen, den Inhalt der Werke zusammenfassen, die Personen charakterisieren. kurze Gedichte und Werke der ungarndeutschen volkstümliche Werke der Literatur lesen und interpretieren, ungarndeutschen Literatur lesen, zur Problematik Stellung nehmen. ihren Inhalt verstehen und zusammenfassen, kurze Geschichten dramatisieren. Märchen, Bildergeschichten, Werke moderner Gattungen lesen Comics lesen, vorspielen, anhand und interpretieren, kreativ eines traditionellen Märchens schreiben: z.B. Comics schreiben Comics erstellen. anhand traditioneller Märchen oder Bildgedichte nach Muster verfassen. ein altersgerechtes Hörspiel, aus den verwandten Theaterstück, Musical anhören Kunstgattungen Filme und Fotos bzw. anschauen, eventuell anschauen und besprechen, aufführen. ein Theaterstück in der Deutschen Bühne Ungarn anschauen und dieses in der Unterrichtsstunde bearbeiten.

7.Förderung des Urteilsvermögens und der Akzeptanz unterschiedlicher Sichtweisen auf Grundlage ethischer, ästhetischer, historisch-sozialer und diskursiver Kompetenzen Selbstständiges Denken, die Kultiviertheit der Selbstdarstellung, das Erkennen, das Verständnis und der darauf bauende Respekt des kulturellen und historischen Andersseins. Das Erkennen und das Verstehen des Andersseins, aufbauend auf die Kenntnis der eigenen Kultur; die Bewusstmachung dessen, dass sich die Anerkennung des Andersseins in erster Linie auf Kenntnissen basiert. Selbstständige Urteilsbildung in gesellschaftlichen, historischen, moralischen und ästhetischen Fragen. Fähigkeit zum Konfliktmanagement und zum selbstständigen Wissenserwerb. Der/die Schüler/in kann: Jahrgangstufe 1-4 Jahrgangstufe 5-6 Jahrgangstufe 7-8 die Begriffe: das Schöne und das kurze Meinung über die subtilere sprachliche Formen der Hässliche bezüglich der alltäglichen Wirkung der Erlebnisse und der Beifalls-Bezeugung anwenden. Erlebnisse anwenden. Lektüren verfassen. das Gute und das Schlechte anhand das Gute und das Schlechte, das den Konflikt zwischen der Erlebnisse des Alltags und aus Recht und die Gerechtigkeit in Gerechtigkeit und Sichtweise, der Literatur unterscheiden. literarischen und in Sachtexten zwischen persönlicher und erkennen. gemeinschaftlicher Gerechtigkeit in verschiedenen Texten verstehen. Alltagskonflikte mit Spiel Konfliktbehandlungsverfahren die Behandlung der Konflikte des (Puppenspiel, Situationsübung) kennen lernen. Individuums und der ableiten. Gemeinschaft anstreben. die kulturelle Vielfalt im Alltagsleben die kulturelle Vielfalt im andere Kulturen kennen lernen, wahrnehmen. Alltagsleben wahrnehmen, verstehen und diese miteinander

73


PEPO

manche Erscheinungen aus dem vergleichen. Alltagsleben darstellen. Bereiche der Allgemeinbildung Jahrgangsstufe 1-4 1. Sprechfertigkeit, Verstehen, Erfassen und Gestalten mündlicher Texte - Verstehen gesprochener Texte, Hörverstehen. Verstehen, Produktion mündlicher Texte. Lautbildung, Wortklang, richtiger Akzent. - Satzphonetische Mittel/Intonation. - Förderung der Sprechfertigkeit. Einfache Aussagen, Fragen, Glückwünsche, Wünsche formulieren. Formale Elemente der Wendungen zur Begrüßung, zum Abschied, zur Vorstellung genau kennen und benutzen. Wendungen zur Erteilung und Einholung einfacher Auskünfte und Bitten anwenden. Der Situation angepasster richtiger Wortgebrauch, Satzbildung, Rollenspiel. Mit Hilfe von Bildern, Illustrationen kurze Geschichten, Märchen vortragen, dramatisieren. Gedichte, Lieder, Sprüche auswendig lernen. 2. Lesen, Verstehen schriftlicher Texte - Geschriebene deutsche Texte lesen, verstehen. Sich im Text orientieren. - Das Wesentliche hervorheben, nach einfachen Aussagen und nach Angaben suchen. - Wahre und falsche Aussagen unterscheiden. - Den Inhalt gesteuert wiedergeben. - Die Erlebnisse in der Lektüre mit einfachen sprachlichen Mitteln beschreiben. - Textinhalte vorspielen, visualisieren. 3. Gestaltung schriftlicher Texte - Das Zeichensystem der Schrift. Geschriebene Klein- und Großbuchstaben, Buchstabenverbindung, Wort, Wortgefüge, Satz, Text. - Schriftliche Textproduktion. Sätze verbinden, Textformeln, Themenwahl. Zu Texten Überschriften wählen, den Ideengehalt logisch ordnen. Texte ergänzen. Einfache Texte nach vorgegebenen Gesichtspunkten verfassen. 4. Förderung der Lernkompetenz - Deutschsprachige Kinderzeitschriften lesen. Volksmärchen als Hörbücher, kindgerechte Beiträge der ungarndeutschen Presse (in Printform und elektronisch) kennen lernen. - Lerntechniken: Vokabelheft, Bildwörterbuch benutzen. Lerntechniken erwerben (Wortkarten, Übungen, spielerische Methoden), einfache Datenrecherche. - Informationen anhand gesprochener und geschriebener Texte interpretieren und ordnen. - In Texten der Aufgabenstellung entsprechend Informationen auffinden, bezeichnen und darstellen. Sprüche, Sprichwörter textgetreu rekonstruieren. Textbearbeitungstechniken und Denkvorgänge (Fragen stellen, Informationen ordnen). 5. Muttersprachliche Kultur, Kenntnisse über die Muttersprache der deutschen Minderheit - Laut, Buchstabe, Wortsilbe, Morpheme. - Grundlegende Kommunikationssituationen. Nachahmung sprachlicher Muster. Bedeutung der Wörter, Wortschatz: feste Wortverbindungen, Sprichwörter, Sprüche. - Wortarten: Verb (Vollverb, Hilfsverb, Modalverb) Substantiv (Genus und Numerus, Kasus, Nominativ, Akkusativ) Adjektiv (prädikativer Gebrauch)

74


PEPO

Zahlwort, Artikel (Definit-, Indefinit-, Nullartikel, negativer Artikel Präpositionen (Lokale Präpositionen) Pronomen (Personal-, Interrogativ-, Demonstrativ-, Negationspronomen) Konjunktionen (gerade Wortfolge) Adverb (Lokaladverb) Modalwort (Verneinungswort, Ausruf) - Satzarten (nach Modalität: Aussage-, Frage-, Ausrufesatz. Satzgefüge: einfacher Satz und nebengeordnete Hauptsätze). - Anwendung der meist benutzten Sprachrichtigkeitsnormen und Rechtschreibregeln, Anwendung der Schriftzeichen. 6. Literatur, Interpretation literarischer Werke - Alltagsthemen – Lebensweise, Lebensführung Vorstellung, Familie, Tagesordnung, Gesundheit, der menschliche Körper, Glieder, Körperpflege, Allgemeinbefinden, Freizeit, Sport. – Gesellschaftsleben Mahlzeiten, einfache Rezepte, Familienfeiern, Geburtstag. Schule, Bildung Stundenplan, Fächer, Klassenraum, Lesen, Comics, Spiel, Kinderspiele der deutschen Nationalität. – Kulturelles Leben und Medien Fernsehen, Computer, Produkte der Printmedien, ungarndeutsche Tänze, Lieder, volkstümliche Spiele. – Umwelt, Wirtschaft, Technik Heimat, Siedlungen, Dörfer, Siedlungen der Ungarndeutschen, Gebäuden. Einkauf, Gemüse, Obst. Natur, Jahreszeiten, Wetter. – Politik und Geschichte Zusammenarbeit, Rollen, Regeln des Zusammenlebens in und außerhalb der Klasse, Arbeitsteilung, Alltagsleben der Ungarndeutschen. – Deutsche Sprache Einige örtliche Mundartausdrücke zu den einzelnen Themen. - Literatur Autoren und Werke. – Volksdichtung: deutsche und ungarndeutsche Sprüche, Lieder, Auszählreime, Volksspiele, Rätsel, Märchen, Märchenarten (z.B. Katharina Wild-Regine Metzler: Hoppe, hoppe Reiter, Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen in Ungarndeutsche Studien 2). – Kindergedichte, Märchen, Erzählungen deutscher Autoren (z.B. Christian Morgenstern, James Krüss, Josef Guggenmos, Christine Nöstlinger. Sammelbände: Edina Rieder-Erdőfy: Kinderstimmen, HansJoachim Gelberg: Überall und neben dir – Gedichte für Kinder). – Kindergedichte, Märchen, Erzählungen ungarndeutscher Autoren (z.B. Erika Áts, Georg Fath, Josef Michaelis, Valeria Koch. Sammelbände: Igele-Bigele, Zauberhut). 7. Förderung des Urteilsvermögens und der Akzeptanz unterschiedlicher Sichtweisen auf Grundlage ethischer, ästhetischer, historisch-sozialer und diskursiver Kompetenzen - Moralische Entscheidungen, emotionale Inhalte in den Märchen, Lektüren. Jahrgansstufe 5-8 1. Sprechfertigkeit, Verstehen, Erfassen und Gestalten mündlicher Texte - Verstehen, Interpretation und Produktion mündlicher Texte. Hörverstehen, Verstehen nach Hören, Auslegung einfacher Informationen nach Hören. Verstehen einfacher Aussagen, Verstehen von Fragen und Antworten. Verstehen von Inhalten, Mitteilungen, Informationen nach Hören, darauf reflektieren. Mündliche Zusammenfassung des Inhalts und der Hauptgedanken von gelesenen Texten. Textbearbeitung, Textumgestaltung.

75


PEPO

- Förderung der Sprechfertigkeit. Erzählen von Erlebnissen, Impressionen mit einfachen Satzkonstruktionen. Reflexion im Dialog der Situation entsprechend. Problemlösung, Klärung von Streitfällen, selbstständige Meinungsbildung. Informationen einholen, Wünsche artikulieren, Auskunft geben. Gegenstände, Sachen, Personen, Tiere charakterisieren. Meinungsbildung anhand von Sprichwörtern und von einigen Gedichten. Gespräch, Diskussion mit einfachen, zusammenhängenden Wendungen. Zusammenfassung mündlicher Aussagen, Stellungnahme. Lyrische, epische und dramatisierte Texte stilgerecht vorlesen. 2.Lesen, Verstehen schriftlicher Texte Textverstehen. Verstehendes Lesen. Lesestrategien (Daten recherchieren, den Text überfliegen, detailliertes Lesen) bei Bearbeitung gedruckter und elektronischer Texte. Einheiten des Verstehens – Wort, Ausdruck, Gliedsatz, Satz, Abschnitt, ganzer Text. Den Unterschied zwischen Fakten und persönlicher Meinungen im Text erkennen. Textsorten erkennen (z.B.: belletristische, populärwissenschaftliche, Lehrbuch- und Medientexte). Einfachere authentische Texte, Schriften in Jugendzeitschriften verstehen. Zusammenhang zwischen Darstellungen, Bildern, Illustrationen mit dem Text. Bildbeschreibung mit einfachen sprachlichen Mitteln. 3.Gestaltung schriftlicher Texte - Lesbares, überschaubares, den Ideengehalt widerspiegelndes, gegliedertes Schriftbild, Anwendung der entsprechenden formalen Merkmalen (Abschnitt, Gliederung, Briefform). - Textproduktion: Erlebnisse verfassen, erfundene Geschichten, Erzählung, Beschreibung, Charakterisierung verfassen. - Den Inhalt, die Handlung, Wendepunkte und Fragestellungen des Textes schriftlich zusammenfassen, interpretieren, bewerten. - Kurzen, argumentierenden Text verfassen. Schriftliche und elektronische Alltagstexte verfassen (Einladung, Mail, SMS, chatten). - Kreative Textproduktion, erfundene Geschichte verfassen (z.B. Märchen, Comics). Verbindung zwischen Texten bzw. Illustrationen darlegen. Eigene Meinung aufgrund eines kritischen Standpunkts über Texte erörtern. Daten im Text nach vorgegebenen Gesichtspunkten systematisieren. Umsetzung von Kommunikationszielen; Normen der Konstruktion, des Stils, der Sprachrichtigkeit und der Rechtschreibung. 4. Förderung der Lernkompetenz -Anwendung von Lesetechniken. Bibliothekbenutzung, sichere Internetbenutzung. -Informationen von Texten, den Inhalt literarischer Werke sowohl schriftlich als auch mündlich systematisiert zusammenfassen. - Ähnlichkeiten und Unterschiede zwischen Sachen, Erscheinungen, Geschehnissen, Themen literarischer Werke feststellen, Kriterien logisch gruppieren. -Operationen in der Textbearbeitung und im Denken (Gedankengänge, Erklärungen, Schlussfolgerungen, Zusammenhänge). - Das Lernen unterstützende Maßnahmen. Text markieren, Schlüsselwörter hervorheben. Wörter lernen z.B. mit Hilfe von Wortkarten. Auf die Bedeutung der Wörter schließen, anhand des Kontextes Wörter in Wortfamilien ordnen. Notizen machen, nach Daten suchen, Recherchieren mit Hilfe von Print- und elektronischen Quellen, von Suchmaschinen; Wörterbuchgebrauch. Skizzen mit verschiedenen Arbeitsweisen anfertigen. Anhand von Notizen, Skizzen selbstständige (mündliche und schriftliche) Textproduktion.

76


PEPO

Präsentationstechniken erlernen. 5. Muttersprachliche Kultur, Kenntnisse über die Muttersprache der deutschen Minderheit Normen der Kommunikationssituationen. Mündliche und schriftliche Formen der Kontaktaufnahme und Kontaktpflege. Ziele und Faktoren des Kommunikationsvorganges, mündliche Kommunikationssituationen. - Sprachliche Vielfalt, sprachliche Toleranz. Sprachvarietäten. Sprachgebrauch der Nationalitäten. Einfache, systembedingte Zusammenhänge zwischen den sprachlichen Einheiten. Klang des Gesprächs (Akzent, Intonation, Sprachtempo). Wortarten: Verb – Tempora (Präsens, Perfekt, Präteritum, Futur I.) Die Hilfsverben sein, haben, werden, Modalverben im Präteritum Aktiv Passiv (Präsens) Indikativ, Konjunktiv II (könnte, sollte, würde + Infinitiv) Imperativ Trennbare/nicht-trennbare Verben Reflexive Verben Substantiv – Genus und Numerus, Singular, Plural, Deklination nach bestimmtem und unbestimmtem Artikel: Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv Adjektiv – Deklination (Nom., Akk., Dat.), Komparation, prädikativer Gebrauch Kardinalzahlen – Ordinalzahlen, Zahlwörter – Datum und Uhrzeit Pronomen – Personal- und Reflexivpronomen, Interrogativpronomen, Indefinitpronomen, Possessiv-, Demonstrativ-, Relativpronomen Adverb – Lokal-, Temporal- und Modaladverbien Präpositionen – temporale Präpositionen, Präpositionen mit Akkusativ und Dativ Konjunktionen – nebenordnende Konjunktionen (und, oder, aber) kausale Konjunktionen (weil) Modalwörter Syntax – Satzarten: Aussagesatz, Fragesatz, indirekter Fragesatz, Imperativsatz, Wunschsatz, zusammengesetzte Sätze: Nebenordnung, Unterordnung (darum, deshalb, deswegen, trotzdem), kausale Nebensätze (denn–weil), Relativsätze, temporale Nebensätze, konjunktionale Nebensätze (wenn), Finalsätze (um + zu / damit) Normen der Schriftsprache, richtige Anwendung der Schriftzeichen. 6. Literatur, Interpretation literarischer Werke - Alltagsthemen – Lebensweise, Lebensführung Menschliche Beziehungen, Freunde, Freundeskreis, Anpassung, Individuum und Gemeinschaft, Konflikte untereinander, mit den Erwachsenen, Tätigkeiten im Alltag, Tagesordnung, Familienalltag. Gesunde Lebensweise, Krankheiten, beim Arzt. Aktivitäten in der Freizeit, Hobby, Sport. – Gesellschaftliche Umgebung Speisen, Essgewohnheiten, gesunde Ernährung, Kochen, im Restaurant, Schnellgaststätten, Fertigspeisen, charakteristische Speisen des deutschen Sprachgebiets, charakteristische Speisen der Ungarndeutschen. Feiertage, charakteristische deutsche Feiertage, Sitten und Feier der Ungarndeutschen. Lebensweise heute und einst, die Schule, das Wohnumfeld, Dörfer der Ungarndeutschen, Wohn- und Lebensverhältnisse. – Lernen, Bildung, Arbeit Schulalltage, Tagesordnung, Stundenplan, der Lernprozess, Lernmethoden. In der Schule, das Schulgebäude, der Klassenraum, die Schulstruktur, Weiterlernen, außerschulische Aktivitäten, Lernmethoden in und außer der Schule. Die Arbeitswelt, traditionelle und heutige Berufe. – Kulturelles Leben, Medien

77


7.

PEPO

Musik als kulturelle Tradition, das Erbe der Ungarndeutschen in der Volksmusik, Volkslieder, Volkstanz. Die Welt der Medien, Jugendsendungen und Sondersendungen der ungarndeutschen Medien (Unser Bildschirm, Neue Zeitung, Deutscher Kalender), Schulzeitung, Jugendsendungen im Fernsehen und im Rundfunk auf dem deutschen Sprachgebiet, die Rolle des Internets, Gemeinschaftsportale. – Umwelt, die Welt der Technik Lebensumstände, Wohnort, Umgebung, Jahreszeiten, Wetter, Umweltschutz, lokale, regionale Probleme, örtlicher Umweltschutz, Reisen, Unterkunftsmöglichkeiten, Lebensweise auf deutschem Sprachgebiet, Infrastruktur, öffentliche Institutionen, Verkehr, Dienstleistungen, Einkauf, ärztliche Versorgung, Tierschutz, Tierhaltung, Handwerk. Tourismus, Urlaub, Reisen, Typen der Reisen, Verkehrsmittel, Gastwirtschaft, geographische Kenntnisse von den deutschsprachigen Ländern, von dem Ungarndeutschen bewohnten Siedlungsgebieten in Ungarn. – Politik und Geschichte Regeln des Zusammenlebens, die Nationalitäten in Ungarn, die Ungarndeutschen, ihre Rechte und Pflichten. Einblick in den Themenkreis der Nationalitätenpolitik. Siedlungsgeschichte der Ungarndeutschen. Verwaltung der deutschsprachigen Länder. – Deutsche Sprache Die Ungarndeutschen und die deutschen Mundarten. -Literatur Autoren und Werke. – Volksdichtung: deutsche und ungarndeutsche Sprüche, Volkslieder, volkstümliche Spiele, Volksmärchen, Sagen, Sprichwörter (z.B. Katharina Wild-reine Metzler: Hoppe, hopple Reiter, Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen in: Ungarndeutsche Studien 2). – Gedichte, Märchen, Erzählungen deutscher Autoren, Details aus Märchenromanen, Kinderromanen mit einfacher Struktur (z.B. Janosch: Tiger und Bär im Straßenverkehr, Helme Heine: Freunde, Luis Murschetz: Der Maulwurf Grabowski, James Krüss, Hans Manz, Josef Guggelmos). – Gedichte, Märchen, Erzählungen ungarndeutscher Autoren (z.B. Erika Áts, Georg Fath, Josef Michaelis, Engelbert Rittinger, Valeria Koch. Sammelbände: Igele-Bigele, Zauberhut, Jahresringe, Teufelsgipfel) Merkmale epischer Werke: Zeit, Ort, die Handlung bildende Teile, Protagonisten. Lyrische Werke: Rhythmus, Reim, Strophe, Refrain. Texte von Puppen- und Dramenspiele. Förderung des Urteilsvermögens und der Akzeptanz unterschiedlicher Sichtweisen auf Grundlage ethischer, ästhetischer, historisch-sozialer und diskursiver Kompetenzen

- Moralische Entscheidungen, emotionale Inhalte (Liebe, Mitleid, Hilfsbereitschaft). - Musik, bildende Kunst aus der Kultur der deutschen Nationalität. - Bearbeitungen literarischer Werke im Film und im Theater. 3.7.5.Volkskunde (für alle Unterrichtsformen) Förderungsaufgaben Die Struktur der Förderungsaufgaben 1. Erwerb von Kenntnissen, Lernen 2. Kritisches Denken 3. Kommunikation 4. Orientierung in Raum und Zeit 5. Reflexion: Selbstbild, Selbstkenntnis, Identität 1. Erwerb von Kenntnissen, Lernen Jahrgänge 1-4 Jahrgänge 5-6 Die eigene Person des Die Bewohner, das Leben in der

Jahrgänge 7-8 Erweiterung der Kenntnisse über

78


Schülers, die Familie, verwandtschaftliche Beziehungen.

Siedlung auf Grund von persönlichen Erlebnissen.

Noch lebende Traditionen und Bräuche auf Grund der eigenen Erlebnisse.

Wiederbelebung der Familienfeste und Kirchenfeste, bzw. Feste und Bräuche des Kirchenjahres auf Grund der eigenen und Leseerlebnisse. Einblick in die Lebensweise, Bräuche, in die Essgewohnheiten, Kleidung. Systematisierung und Präsentation der gewonnenen Kenntnisse im Unterricht. Produkte der alten Berufe am Wohnort. Durchführung von Projekten zu dem Thema.

Leben (Arbeit, Mahlzeiten, Garten, Bekleidung) früher und heute auf Grund von persönlichen Erlebnissen. Traditionelle Handwerke am Wohnort.

PEPO

die Geschichte und Geographie der Ungarndeutschen in den Unterrichtsstunden und mit Hilfe der Quellen. Feste des Kalender- und Kirchenjahres. Wiederbeleben und Dramatisieren der Familienfeste und Feste des Kirchenjahres. Darstellung durch Projekte. Frühere und heutige Essgewohnheiten in den deutschen Familien. Durchführung von Projekten, deren Präsentation. Durch Besichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen Einblick in das Leben der Bauern und Handwerker gewinnen. Traditionelle Handwerke (Lebzelter, Blaufärber), Besichtigung von Werkstätten, Ausstellungen. Erscheinungsformen der regionalen Volkstracht. Charakteristische Motive und Farben. Deutsche Volkslieder und Volkstänze, ihre charakteristischen Züge. Tänze des Wohnortes.

Kleidungsstücke der örtlichen Volkstracht.

Kleidungsstücke der Alltags- und Festkleidung der örtlichen Volkstracht.

Einfache Lieder, Kreisspiele, Tänze.

Volkslieder und einige charakteristische Volkstänze. Instrumente.

Der Altersgruppe entsprechende Medien. Besuch einer Theateraufführung, Vorführung und Dramatisieren der Bräuche. Sendungen der Kinderprogramme des ungarndeutschen Fernsehens (Unser Bildschirm) und der Kinderbeilage der Neuen Zeitung. Zusammenarbeit und Verantwortung im Alltag: in den Familien und in der Schule. Sammeln von Gegenständen und geistigen Werten mit Hilfe des Lehrers. Handlungsorientiertes und auf Erfahrung basierendes Lernen (Lernen mit allen Sinnen).

Der Altersgruppe entsprechende Medien. Besuch einer Theateraufführung, Vorführung und Dramatisierung der Bräuche. Sendungen der Kinderprogramme des ungarndeutschen Fernsehens (Unser Bildschirm) und der Kinderbeilage der Neuen Zeitung.

Medien der Ungarndeutschen (elektronische und Printmedien).

Im persönlichen Leben der Schüler Regeln stellen und einhalten.

Der Begriff „Minderheit”, die territoriale Verteilung der Ungarndeutschen und ihre Interessenvertretung. Durchführung von Projekten in Gruppen. Bearbeitung der Fachliteratur mit Hilfe der Fachlehrer, Aneignung der Technik des Notierens und Hervorhebens wichtiger Informationen. Anwendung der geübten Präsentationstechniken der Aufgabe und der Zielgruppe entsprechend.

Sammeln von Informationen zum gegebenen Thema. Anwenden des Gelernten in Situationen mit gelenkten Aufgaben. Entsprechende Anwendung der geübten Präsentationstechniken.

79


PEPO

2. Kritisches Denken Jahrgänge 1-4 Beantworten der Fragen in den gegebenen Themen. Unterschiede zwischen dem „Früheren” und dem „Heutigen”. Unterschiede zwischen den Völkern und Volksgruppen.

Jahrgänge 5-6 Fragen stellen im Zusammenhang mit den behandelten Themen.

Jahrgänge 7-8 Zusammenhänge in den gegebenen Themen unter Anleitung des Lehrers erkennen.

Charakteristika der deutschen Volksgruppe in Ungarn. Die ersten Schritte zum Erkennen der Zugehörigkeit.

Die Kultur und die Traditionen der Volksgruppe durch spielerische Formen kennen lernen. Die Schönheit und die Wichtigkeit der Kultur und der Traditionspflege erkennen.

Szenen aus dem Leben der Minderheiten aus verschiedenen Gesichtspunkten erzählen und vorführen. Die Traditionen wieder beleben.

Die Geschichte des Ungarndeutschtums. Die Fragen des Zusammenlebens mit anderen Volksgruppen aufgrund von persönlichen und Leseerlebnissen. Bewusstwerden der Identität. Fragen stellen und eigene Meinung äußern über Ereignisse, Erscheinungen, Personen hinsichtlich des früheren und heutigen Schicksals und der Schicksalswenden in der Geschichte der Minderheit.

Einige oft gebrauchte Ausdrucksformen der Mundart des Wohnortes verstehen und im Zusammenhang eines Themas anwenden. Verantwortung im Alltag: Familie, Schule, Freunde.

Gegenüberstellung der Mundartausdrücke mit den Varianten der Hochsprache.

Räumliche Verteilung der ungarndeutschen Mundarten und ihre Charakteristika.

Regeln und Rechte im Alltag.

Berührungspunkte in der Geschichte und Kultur der deutschen Volksgruppe und ihres Mutterlandes. Die Formen des Nebeneinanderlebens der verschiedenen Volksgruppen. Schulpartnerschaften.

Jahrgänge 1-4 Gespräche in der Familie und Verwandtschaft mit ungarndeutschen Personen über ihr Leben.

Jahrgänge 5-6 Interviews und Gespräche im Ort, gesteuerte Sammelarbeit mit Hilfe des Lehrers.

Jahrgänge 7-8 Im gegebenen Thema Quellen (gedruckte, mündliche, Medien) lesen und interpretieren. Mündliche Präsentation, Teilnahme an den Gesprächen.

Dialektale Wortformen der Altersklasse entsprechend. Ausdruck von Zustimmung, Zweifel/Unsicherheit, Abweisung in dialogischen Kommunikationssituationen mit einfachen sprachlichen Mitteln.

Dialektale Wortformen der Altersklasse entsprechend. Sammeltätigkeit. Ausdruck von Zustimmung, Zweifel/Unsicherheit, Abweisung in dialogischen Kommunikationssituationen mit differenzierten sprachlichen Mitteln.

Lyrische, epische und dramatische Texte aufführen,

Lyrische, epische und dramatische Texte in geeigneter

Erweiterung des dialektalen Wortschatzes mit Hilfe von Aufgaben. Zusammenfassung der mündlichen Äußerungen anderer, Hervorhebung der wesentlichen Feststellungen sowie Stellungnahme im Zusammenhang mit diesen in dialogischen Kommunikationssituationen. Lyrische, epische und dramatische Texte aufführen, die Rollen bei der

3. Kommunikation

80


Rollenspiele gestalten.

Form und Intonation der Gattung entsprechend aufführen.

Mündlicher Bericht über eigene Erfahrungen bei Klassenprojekten. Präsentation von Zeichnungen und Modellen.

Schriftliche und mündliche Präsentation von Projektarbeiten.

Hervorheben wichtiger Informationen eines Textes.

Wichtige Informationen eines Gesamttextes oder eines Absatzes hervorheben. Die einfach formulierten Informationen voneinander trennen.

PEPO

Gestaltung formen, die Gestik und Mimik dem Inhalt entsprechend anwenden. Schriftliche und mündliche Präsentation von Projektarbeiten, Meinungsbildung. Besprechung der Themen schriftlicher und elektronischer Medien. Gespräche an Hand dieser über die Bereiche der Minderheitenpolitik (dem Alter entsprechend). Wichtige Informationen eines Gesamttextes oder eines Absatzes hervorheben. Die einfach formulierten Informationen der Aufgaben- und Problemstellung entsprechend voneinander trennen und anwenden.

4. Orientierung in Raum und Zeit Jahrgänge 1-4 Adäquater Gebrauch der Zeitbegriffe (Vergehen der Zeit: Familie früher und in der Gegenwart). Begriffe, die sich auf den Raum beziehen. Ereignisse der Vergangenheit in kurzen Sätzen darstellen. Lage und Einrichtung eines Dorfes anhand von Projekten.

Jahrgänge 5-6 Erweiterung der gebräuchlichen Begriffe: Anwendung von historischen Zeitangaben.

Jahrgänge 7-8 Orientierung in Raum und Zeit mit Hilfe der Print- und elektronischen Datenquellen.

Raumbezeichnungen für eine Siedlung (Kirche, Schule, Friedhof). Die Entstehung einer Siedlung. Geographische Orientierung im Zusammenhang mit gelernten bzw. gesammelten Inhalten. Museumsbesuch, Einrichtung und Grundriss eines Dorfes.

Räumliche Orientierung im Zusammenhang mit der Ansiedlung der Deutschen: Gebrauch der Landkarte. Ungarndeutsche Siedlungsgebiete. Lokale Verteilung der Institutionen der Ungarndeutschen und ihre Funktion.

5. Reflexion: Selbstbild, Selbstkenntnis, Identität Jahrgänge 1-4 Die Schüler erkennen, dass die Zugehörigkeit zu einer Volksgruppe einen kulturellen Mehrwert bedeutet.

Jahrgänge 5-6 Die Schüler suchen nach Antworten auf Fragen, die zur Herausbildung der Identität führen: wer gehört zu einer Volksgruppe, wer sind die Deutschen, wie leben sie mit der Mehrheitsnation zusammen usw. Die Schüler beschäftigen sich mit der Problematik, was es bedeutet, Ungarndeutscher zu sein,

Die Schüler beschäftigen Fragen, die sich darauf beziehen, dass sie ihren Mitschülern gleichen, jedoch in gewisser Hinsicht ein bisschen anders sind. Die Schüler haben Interesse an Die Schüler haben Interesse an der den Wurzeln ihrer Familie: Vergangenheit und den Wurzeln

Jahrgänge 7-8 Der Anspruch auf eine bewusste Identität entsteht in den Schülern: Interesse für Wurzeln, Sprache, Kultur, Lage und Politik der Volksgruppe. Es soll den Schülern bewusst werden, dass ein Mensch auch eine mehrfache Identität besitzen kann. Für das Individuum wichtige Werte sollen erkannt werden. Die Schüler entdecken die Vorteile der Sprachkenntnis für sich und für

81


Anfertigen eines Familienstammbaumes. Die Familie früher und heute, das System des Zusammenlebens.

PEPO

der Volksgruppe und an den die Volksgruppe. Werten der früheren Generationen. Die Schüler finden die Werte der Das Verständnis und die Akzeptanz früheren Generationen und der Andersartigkeit. vergleichen sie mit der heutigen Wertordnung.

Bereiche der Allgemeinbildung 1. Eigenheiten des Faches Das Fach Volkskunde nimmt in der Minderheitenerziehung eine singuläre und zugleich zentrale Stellung ein. Ihr primäres Ziel ist die Bewahrung der vorhandenen Identität und die Ausformung der fehlenden. Die Schüler lernen ihre Wurzeln, die Lebensweise des Deutschtums am Beispiel ihrer Familie, sowie des geistigen und materiellen Erbes kennen. Sie lernen die Traditionen der Volksmusik und des Volkstanzes kennen, können diese in der Praxis anwenden. Sie lernen die Bräuche des Kalenderjahres, sowie die Familientraditionen kennen. Sie können eine ihrer Altersklasse entsprechende Sammeltätigkeit durchführen und die Ergebnisse vorstellen. Sie kennen die Werke der ungarndeutschen Volks- und Kunstdichtung, können einige von diesen auswendig rezitieren und Volksbräuche in dramatisierter Form vortragen. Parallel zur Aneignung von Kenntnissen erweitert sich auch ihr Wortschatz und entwickelt sich ihre Sprachkompetenz. Sie lernen, historische Ereignisse zu werten und deren Auswirkungen zu analysieren, was zugleich unerlässlicher Bestandteil der Übernahme einer Rolle in der Minderheitenpolitik ist. Ein wichtiger Charakterzug des Faches ist, dass sowohl kooperative als auch offene methodische Formen angewendet werden, wodurch zur erlebnisnahen und abwechslungsreichen Aufarbeitung des Lehrstoffes beigetragen wird. 2. Skizzenhafter Aufbau des Faches im Lehrplan Jahrgangsstufe 1-4 – Die Familie, verwandtschaftliche Beziehungen, Zusammenleben der Generationen. – Feste und Bräuche des Kalenderjahres. – Heimatort (Schule, Kirche, Heimatmuseum usw.) und direkte Umgebung (Einrichtung des Hauses, Gebrauchsgegenstände, Haustiere, Pflanzen). – Einige Handwerke, Produkte (z.B.: Puppen aus Maiskolben oder Maisschale, Eierfärben, Lebkuchen backen, Puppen basteln). – Volkstracht. – Essgewohnheiten. – Sprache der Ungarndeutschen: Mundartwörter, Hochsprache. – Lieder, Tänze, Kinderspiele. – Volksdichtung: ungarndeutsche und deutsche Sprüche, Volkslieder, Abzählreime, Volksspiele, Rätsel, Märchen, Arten der Märchen (Sammlungen z.B. Katharina Wild-Regine Metzler: Hoppe, hoppe, Reiter, Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen – in: Ungarndeutsche Studien 2). – Kindergedichte, Märchen, Erzählungen ungarndeutscher Autoren (Autoren: z.B. Erika Áts, Georg Fath, Josef Michaelis, Valentin Pintz, Engelbert Rittinger, Valeria Koch. Sammlungen z.B. Igele-Bigele, Zauberhut). Jahrgangsstufe 5-8 – Bräuche des Kalenderjahres, Arbeitvorgänge den Jahreszeiten entsprechend. – Heimatort und Wohnhaus, deren Einrichtungen, Heimatmuseen und deren Einrichtungen. Arbeiten um das Haus. Flurnamen. – Heimatmuseen, von Deutschen bewohnte Ortschaften. – Essgewohnheiten, Eigentümlichkeiten der ungarndeutschen Küche, Konservierung von Lebensmitteln.

82


PEPO

– Schule früher und heute. – Freizeitbeschäftigung, Unterhaltung früher und heute. – Volkstracht. – Heilmethoden. – Volksmusik und Volkstanz. – Bräuche, Sprache und Kultur der Ungarndeutschen. – Kenntnisse im Zusammenhang mit der Sprache: Geschichten, Ausdrücke zu bestimmten Themen. – Ungarndeutsche Medien. Gedruckte und elektronische Medien. Veröffentlichungen. – Ansiedlung der Ungarndeutschen. – Minderheiten in Europa und in Ungarn. Symbole. – Deutsche Mundartgebiete. – Volksdichtung: Märchen und Sagen aus den Sammlungen und Bearbeitungen von Ede Herger, Karl Vargha, Josef Michaelis. – Einige Werke der ungarndeutschen Literatur (z.B. Josef Michaelis, Valeria Koch, Georg Fath, Engelbert Rittinger). – Aufführung dialogischer Texte, Szenen (z.B. mit dem Fest verbundene Bräuche, bearbeitete Märchen), Besuch einer deutschsprachigen Theateraufführung. Josef Michaelis, Claus Klotz, Franz Zeltner, Koloman Brenner, Angela Korb, Nelu Bradean-Ebinger, Georg Fath, Erika Áts, Alfred Manz, Béla Bayer, Christina Arnold).

3.8. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátásának fejlesztő programja. A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően a napi nevelőoktató munkába beágyazottan valósulnak meg, a szakvéleményekben foglalt valós igényekhez igazodóan, gyógypedagógus, logopédus, által elkészített egyéni fejlesztési terv szerint a szakvéleményben előírt óraszámban. 3.8.1. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. b) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A habilitáció fő területei - az észlelés fejlesztése, - a motoros készségek fejlesztése, - a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztése, - a szociális készségek fejlesztése,  a kognitív készségek fejlesztése. 3.8.2. Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, gyermekek, tanulók ellátása A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,

83


PEPO

c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Kiemelt feladatok a diszlexiás, diszgráfiás tanulók fejlesztése során: - a testséma biztonságának kialakítása - a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten - a vizuo-motoros koordináció gyakorlása - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése - az olvasás, írás tanítása hangoztató-elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel - az olvasás, íráskészségek folyamatos gondozása, fejlesztése - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során  az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel 3.8.3. A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar kezelése a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Feladatok a magatartászavarral való társulása esetén: 1. A gyermeket képessé kell tenni, hogy felelősséget érezzen a magatartásáért 2. szabályok felállítása határozottság, következetesség, egyértelműség, kiszámíthatóság - „egyszer mondom szabály" 3. Meg kell jutalmazni a jó magatartást – azonnali pozitív megerősítés - nem általánosított dicséret, hanem az adott cselekvésre vonatkozó - „szerető figyelem” 4. Speciális módon kell büntetni, ha a tanuló rosszul viselkedik - nem a gyermeket bíráljuk, hanem a kifogásolható magatartást 5. Feltételhez kötött szerződés - olyan magatartást szabályozó módszer, amikor a gyermek és a felnőtt megbeszéli, mi az, amit egyértelműen elvárnak egymástól (alkut kötnek) 6. Segítsünk a gyermeknek az érzelmek, a gondolat és a tettek megkülönböztetésében. 3.8.4. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai alapelvei, célja és kiemelt feladatai

fejlesztésének

A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet.

84


PEPO

Nagyon súlyos esetekben - főként az intenzív rehabilitáció érdekében - szükség lehet a beszédfogyatékos tanuló elkülönített - az e célra létesített gyógypedagógiai intézményben, osztályban történő - iskolai nevelésére, oktatására. Ennek időtartama azonban ésszerű időhatárok között átmeneti, a terápia eredményességétől függő, a család helyzetétől, terápiás együttműködésétől befolyásolt gyakorlat. A külön iskolákban törekedni kell arra, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön a többségi oktatásba, és különleges gondozása az intenzív rehabilitáció után, integrált oktatása mellett legyen biztosítva. a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során akinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. 3.9. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei - Iskolánkban a tananyag-feldolgozáshoz csak olyan nyomtatott segédleteket (tankönyv, munkafüzet, térkép …) használunk, melyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. - A tankönyvek megrendeléséről az iskola gondoskodik, a szülői munkaközösség írásbeli egyetértésének figyelembevételével. 3.9.1. A tankönyvek rendelésének szempontjai:  a tankönyv tananyagtartalma feleljen meg a kerettantervek elvárásainak,  előnyben részesítjük a több tanéven keresztül használható tankönyveket,  a tankönyvárak számbavételénél törekszünk a mértékletességre,  lehetőleg már ismert, kipróbált tankönyvet rendelünk,  a választott tankönyv legyen jól strukturált, emelje ki a lényeget,  legyenek benne differenciálásra alkalmas feladatok,  legyenek a tankönyvekhez tanári kézikönyvek,  lehetőleg tartalmazzanak módszertani ötleteket,  a tanulók számára tetszetős, érdeklődésüket felkeltő legyen; sugározzák a gyermeki látásmódot,  nyelvezete legyen könnyen érthető,  szolgálja az önálló tanulást, kínáljon tanulási technikákat,  megfelelő minőségű legyen,  adjon bőséges választékot a gyakorlásra,  legyen tárgyi tévedésektől mentes. 3.9.2. A taneszközök kiválasztásának elvei:  A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a megelőző tanév májusában tájékoztatjuk, azok beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.  Az egyes évfolyamokon a tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.  A nyomtatott taneszközökön túl egyéb felszerelésre a következő tárgyaknál kell számítani: testnevelés/fehérpóló; technika/különböző anyagok; rajz/jellemző eszközök, anyagok – a szaktanár elvárásainak megfelelően.

85


PEPO

3.9.3. A taneszközök kiválasztásakor a szakmai munkaközösségek, illetve szaktanárok az alábbi szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Előnyben kell részesíteni a több tanéven keresztül használható taneszközöket.  Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.  Törekszünk saját költségvetési keretből, illetve más támogatásból (pályázatok, alapítvány) nyomtatott taneszközöket beszerezni az iskolai könyvtár számára, melyeket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatnak. 3.9.4. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei a művészetoktatásban Mivel az alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágára még nem készültek tankönyvek, a kiválasztás elve csak általános lehet. Pl: - Feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének, - feleljen meg az intézmény oktatási céljainak, - segítse a tanulást, motiváljon, - szerkezete legyen világos, egyszerű, - szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen, - adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, - adjon mintát önálló feladatmegoldásokra, - legyen több évig használható, - az ára legyen kedvező. Az a célunk, hogy az egyénileg kifejlesztett programjainkat saját fejlesztésű tankönyvekkel, segédletekkel segítsük. 3.10. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 

2-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.  A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.  Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon, tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a nevelési év utolsó hetében /augusztus vége/ javítóvizsgát tehet, amennyiben tanköteles korú.  A szülő kérésére 1.-4. osztályos tanuló megismételheti az adott évfolyamot. 5.-8. osztályos tanuló esetében az adott évfolyam ismétlése az igazgató döntésétől függ. A kérelmet – írásban kell benyújtani az iskola igazgatójának.  A 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: − egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; − magántanuló volt. A vizsga szervezése: − a tantárgyon belüli tananyag korrekt megjelölése, − a tanuló értesítése a vizsga időpontjáról, legalább 3 héttel a vizsga előtt, − a vizsgán használható eszközök, segédletek közlése, − a vizsgán résztvevők: iskolavezetés, szaktanár és egy másik (a vizsga tárgyával lehetőleg azonos szakú) szaktanár. Az osztályozó vizsgán a tanuló mentesül a készségtárgyak alóli beszámolás alól.  Ha az iskola igazgatója a tanulót felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, vagy engedélyezte, hogy egy vagy két tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál

86


     

PEPO

rövidebb, vagy hosszabb idő alatt teljesítse, az igazgató által meghatározott időben, nevelőtestület által megszabott módon ad számot a tudásáról a tanuló. A betegség miatt tartósan távollévő tanulót – ha hátrányát az augusztusi pót- ill. pótló vizsgára nem tudta behozni – újabb két hónap felkészülési idő illeti meg. Nemzetiségi német nyelvből eredményes különbözeti vizsga feltétele a magasabb évfolyamba lépésnek. Bármilyen sajátos nevelési igényű tanulót a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíthet egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A készségtárgyak értékelésénél figyelembe vehetők a gyerekek adottságai, a témákhoz való viszonyulásuk, érdeklődésük. Elégtelen év végi osztályzatra csak a tanuló szándékos passzivitása esetén kerülhet sor. Az 1. évfolyamos tanulók teljesítményének értékelését szöveges értékelés alapján végezzük. A 16. életévét betöltött tanuló általános iskolai tanulmányait csak felnőttoktatás keretében folytathatja.

Magasabb évfolyamba lépés a művészetoktatásban  Belépés a művészetoktatás első évfolyamára Iskolánk minden, a képzőművészet iránt érdeklődő tanulója számára lehetőséget kívánunk biztosítani a program keretében folyó vizuális nevelés során arra, hogy képességeiket fejlesszék, és jártasságot szerezzenek a különböző művészeti szakterületeken, majd azt gyakorolhassák. Az intézménybe lépést az érdeklődő tanulók szülei kérhetik. Igény szerint lehetőség van előkészítő osztály indítására. Iskolánk csökkenő tanulólétszámára tekintettel alkalmassági vizsgát kizárólag abban az esetben szervezünk, ha helyhiány miatt nem lenne biztosítható valamennyi felvételét kérő számára a művészeti képzés. Ez esetben az alkalmassági vizsga részei: a vizuális műveltség értékelése iskolai és hozott rajzok alapján, a vizuális kultúra iránti fogékonyság felderítése elbeszélgetés alapján. Törekszünk a kellemes, feszültségmentes légkör biztosítására, a vizsgahelyzet-okozta negatív hatások kiszűrésére.  Beiratkozás: a szülő által aláírt nyilatkozattal, melyen tudomásul veszi, hogy a képzés felmenő rendszerű, 6 éves folyamat.  A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény más területről is fogad tanulókat. Olyan esetben, amikor a tanuló a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az iskolába belépni, a tanulót alapfokú művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján soroljuk be a meghatározott évfolyamra, ill. csoportba.  Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimumkövetelményeknek való megfelelés.  Évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet. 3.11. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái az általános iskolában  Törekszünk a szóbeliség és az írásbeliség helyes arányára, melyet a tantárgy jellege szab meg.  Személyre szólóan értékelünk, figyelembe véve, hogy a tanuló szóban vagy írásban számol-e be könnyebben. 3.11.1. Szóbeli beszámoltatás:  A szóbeli felelés légköre legyen bíztató.  A kérdéseket jól átgondoltan, szabatosan fogalmazzuk meg.  Törekszünk a tárgyilagosságra.  Megköveteljük a szép beszédet, a helyes nyelvhasználatot.

87


PEPO

3.11.2. Írásbeli beszámoltatás:  Szóbeli felelés helyett, rövid, 5-10 perces , a szóbeli felelet tananyagát felölelő, azzal egyenértékű írásbeli felelet is lehet a számonkérés módja.  Több óra ( egy témakör) tananyagát témazáró dolgozattal kérünk számon. Csak jól begyakorolt tananyagot érintsen – lehetőleg a témakör végén.  Az elégtelen témazárót írt tanuló írásban, de szóban is pótolhatja hiányosságait.  Törekszünk a differenciálásra; tervezünk személyre szabott felméréseket is.  Az írásbeli felmérő anyagát a nevelőnek feladatlapon, vagy más technikai megoldással gondosan elő kell készítenie.  A kitöltött feladatlapokat egy évig meg kell őrizni.  A javításoknak a tartalom mellett a helyesírásra is ki kell terjednie.  Minden témazáró dolgozatra adunk külalak-értékelő jegyet.  A tárgyilagos értékelésre lehetőséget adnak a tesztek, feladatlapok, pontozott röpdolgozatok és témazárók.  A dolgozatírást a nevelőnek előzetesen, legkésőbb az előző órán, be kell jelentenie. Megírásához igyekszünk megtalálni az órarendileg legkedvezőbb órát.  Egy tanítási napon maximum két témazáró íratható.  A szülőnek a témazáró dolgozatba betekintési joga van. A témazáró pótlására, illetve érdemjegyének javítására lehetőséget kell biztosítani annak, aki hiányzott, vagy elégtelen minősítést kapott rá, és a tanulóban javítási szándék mutatkozik.

3.11.3. A tanulói teljesítmények értékelése: Diagnosztikus mérés és témazáró esetén felső tagozatban alsó tagozatban jeles 100 – 91% 100-91% jó 90 – 76% 90-81% közepes 75 – 56% 80- 61% elégséges 55 – 36% 60- 41% elégtelen 35 - 0% 40 - 0 % A témazáró dolgozatoknak tartalmazniuk kell minimum és optimum szintű feladatokat is. A minimum feladatok pontszámainak értéke az összes pontszám 35%-át kell, hogy kitegye. 2. évfolyam, második félévétől - 8. év végéig ötfokozatú skálán értékelünk minden teljesítményt. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A félévi és tanév végi osztályzatok az adott időszakban megszerzett érdemjegyekből alakulnak ki. témazáró jegyek súlyozottan számítanak, a fejlődő tendencia pozitív irányba befolyásolja az osztályzatot.

A

Az érdemjeggyel történő értékelés rendszeressége: tantárgyanként legalább egy havi jegy. Kis óraszámú tantárgyak esetében félévenként legalább három érdemjegy – időarányosan! – képezheti az osztályzat alapját. Az érdemjegyek szóbeli, írásbeli feleletek alapján, valamint külön feladatok elvégzése, megoldása, az órai munka, illetve dolgozatok értékelése alapján alakulhatnak ki. Az év végi osztályzatba az egész év során szerzett érdemjegyek beszámítanak. A naplóba beírt jegyek tükrözhetik az ellenőrzés változatosságát. Például: a karikás jegy jelentheti a szorgalmi feladatból vagy órai teljesítmény alapján született érdemjegyet. Pirossal írjuk be a témazárók, dolgozatok eredményét. Nem kerülhet a naplóba ceruzával és törtszámmal írt érdemjegy. 3.11.4. Az értékelés formái Az általános iskola első évfolyamán, és a második évfolyam első félévében szöveges értékelést alkalmazunk.

88


PEPO

Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készített értékelő lapok segítségével értékeljük. ( Félévkor a naplóban, illetve az ellenőrzőben található értékelőlapot; évvégén a Minisztérium által készített szoftvert használjuk.) Az erkölcstan minősítése szöveges, a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  Kiválóan megfelelt  Jól megfelelt  Megfelelt A 2. évfolyamon év végén, valamint a 3-8. évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A 3-8. évfolyamon a félévi osztályzatot az adott félév során, 2-8. évfolyamon az év végi osztályzatot a tanév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Változatos módszerek alkalmazására törekszünk, melyeknél alapvető kritérium az életkori sajátosságoknak való megfeleltetés. Az ellenőrzésnek és értékelésnek a tantárgy jellegét kell tükröznie. Tantárgytól függetlenül fontos – pedagógusra, tanulóra egyaránt – a szép, helyes magyar beszéd, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztése, gyakoroltatása. 3.11.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és a tanuló teljesítménye értékelésének formái a művészetoktatásban A tanuló elméleti tudását és gyakorlati tevékenységét rendszeresen értékeljük. Az ismeretek számonkérésének tartalmát az általunk kidolgozott tantárgyi programok évfolyamokra lebontott követelményei határozzák meg. Az elégségeshez szükséges ismeretek szintjét az évfolyamokra lebontott tantervi programok minimumszintjei jelzik. A tanuló ismereteinek, készségeinek, képességeinek szintjét, a tanuló teljesítményét, előmenetelét év közben érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Félévkor azt értékeljük, hogy a tanuló az időarányos követelményeket milyen szinten sajátította el. Év végén az adott évfolyam követelményei alapján összeállított feladat megoldására kerül sor. A megoldás érdemjegye valamint a második félévi teljesítmény alapján történik az év végi osztályzattal való minősítés. A félévi és az év végi vizsgamunkák reprezentatív kiállítás által kerülnek bemutatásra. A tanulók értékelésénél figyelembe vesszük a művészeti tanszak sajátosságait. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplést is értékeljük, illetve figyelembe vesszük. A számonkérésnél teljesíthető követelményeket állítunk a tanulók elé. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló fejlődését. A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kísérjük. Biztosítjuk a minél sokoldalúbb megnyilatkozást. A számonkérés formái: A tudásmérés széles skáláját alkalmazzuk (pl.: szóbeli megnyilvánulások, önálló gyűjtőmunka, rajzi, festési, mintázási, tervezési, tárgyalkotási produktumok). Az értékelés általunk meghatározott kritériumai: A szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak, konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat figyelembe vevőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges munkakedvet fenntartónak kell lennie. Az értékelés fokozatai: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Az értékelés általunk meghatározott rendszeressége: - Minden tantárgyból félévente legalább három érdemjegyet kell adni a tanulónak.

89


PEPO

- Negyed- és háromnegyedévkor áttekintjük a tanulmányi helyzetet, a gyengén teljesítők figyelmeztetésben részesülnek. A szülőket tájékoztatjuk a helyzetről. - Az értékelés alapja a folyamatos teljesítmény, melyet befolyásol a fejlődési ütem. - Az értékelés közlésére felhasznált dokumentumok: ellenőrző vagy tájékoztató füzet, napló, bizonyítvány. Az évközi érdemjegyekről, a félévi osztályzatról az ellenőrzőn keresztül, az év végi osztályzatról a bizonyítványon keresztül tájékoztatjuk a szülőket. 3.12. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelési és minősítési követelményei és formái 3.12.1. A magatartás követelményei az általános iskolában és a művészetoktatásban Példás (5) az a tanuló, aki: A házirendet betartja és másokkal is igyekszik betartatni; A iskolai és iskolán kívüli feladatát felelősséggel teljesíti; kötelességtudó; A közösségi munkában példamutatóan vesz részt, jó kezdeményező; Nevelőivel, a felnőttekkel, társaival szemben nyílt, tisztelettudó,segítőkész; Az iskolai munkában aktív, segíti társait és az óra eredményességét; Ismeri hibáit, azokat igyekszik kijavítani; Védi és óvja az iskola felszerelését, környezetét; Nincs írásbeli fegyelmi fokozata és igazolatlan mulasztása. Kifogástalanul teljesíti hetesi feladatait. Jó (4) az a tanuló, aki: A közösségi munkában becsülettel részt vesz; Őszinte, tisztelettudó; Elfogadja a bírálatot, hibáit igyekszik kijavítani; Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; Iskolai és iskolán kívüli viselkedése általában kifogástalan; Maximum három szaktanári figyelmeztetése, vagy 1 osztályfőnöki fokozata van; Nincs igazolatlan hiányzása. Változó (3) az a tanuló, aki:  Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;  A közösségi munkában csak felkérésre, irányítással, vonakodva vesz részt, de a rábízott feladatokat teljesíti;  Hetesi teendőit csak ismételt figyelmeztetésre látja el;  Iskolai és iskolán kívüli magatartása kifogásolható;  Osztályfőnöki fokozata van;  Maximum 10 órát mulasztott igazolatlanul. Rossz (2) az a tanuló, aki:        

A házirend előírásait sorozatosan megsérti; Feladatait nem, vagy csak ritkán teljesíti; Kivonja magát a közösségi munkából; Iskolai és iskolán kívüli magatartása romboló hatású; Az óra eredményességét gátolja; A felnőttekkel és társaival tiszteletlen, durva; Igazgatói fokozata van; 10 óránál több igazolatlan mulasztása van.

3.12.2. A szorgalom követelményei az általános iskolában Példás (5) az a tanuló, aki:     

Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; A tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat el is végzi; Munkavégzése pontos, megbízható; Taneszközei tiszták, rendesek, és azokat a tanítási órákra mindig elhozza;

90


PEPO

 Képességeinek megfelelően sportol, szakkörökben dolgozik, tanulmányi versenyeken indul, pályázatokon vesz részt; Jó (4) az a tanuló, aki:  A képességeinek, körülményeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;  A tanórákon többnyire aktív;  Többletfeladatot ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;  Tanórán kívüli foglalkozásokon, vagy versenyeken felkérésre vesz részt;  Taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, aki:  Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;  Tanulmányi munkája ingadozó; a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;  Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, vagy hiányos;  Érdemjegyeit több tárgyból is lerontja;  Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelet mellett dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki:  Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi eredménye fejlődése érdekében,  Az előírt követelményeknek csak minimális szinten fele meg;  Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;  Feladatait többnyire nem végzi el;  Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;  A tanuláshoz nyújtott nevelői, vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül. 3.12.3. A szorgalom értékelésének követelményei a művészetoktatásban A szorgalom példás, ha a tanuló: - felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, - óra alatt érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, - a feladatok végzésében önálló, rendszeres, - tehetségéhez mérten vesz részt a munkában, - önművelése rendszeres és többirányú, - szorgalmával példát mutat, serkent. Jó a tanuló szorgalma, ha: - tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos, - óra alatt spontán aktivitással vesz részt, - a tananyag iránt érdeklődik csupán, - a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni. Változó a tanuló szorgalma, ha: - óra alatt figyelme hullámzó aktivitást mutat, - tanórákra való felkészülése rendszertelen, - feladatait érdektelenül végzi, - érdeklődése nem aktív, - önművelése rendszertelen. Hanyag a tanuló szorgalma, ha: - a szorgalom teljes hiánya jellemzi, - feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi, - az órai munkában passzív, - a tanultakat nem akarja alkalmazni. 3.12.4.. A magatartás értékelésének, minősítésének formája az általános iskolában

91


− − − − − −

PEPO

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A magatartást az első évfolyamon félévkor és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. Második-nyolcadik évfolyamokon az osztályfőnök a tanuló magatartását minden második hónap végén értékeli érdemjeggyel, amit az osztálynaplóba köteles bejegyezni. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe, illetve a bizonyítványba kell bejegyezni. A magatartás jegyben kell tükröződnie a hetesi munka teljesítésének is.

3.12.5. A szorgalom értékelésének, minősítésének formája az általános iskolában − A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket használjuk. − A tanulók szorgalmát az első évfolyamon félévkor és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. − Második-nyolcadik évfolyamokon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden második hónap végén érdemjeggyel értékeli. − A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. − A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni.

3.12.6.A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelési formái a művészetoktatásban − −

− − −

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-6. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket használjuk. A szorgalom minősítése az egyéni képességek alapján történik. A szorgalomra adott érdemjegy, osztályzat a követelmények figyelembevételével fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-6. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. Az osztályfőnök a tanuló magatartását és szorgalmát minden második hónap végén értékeli érdemjeggyel, amit az osztálynaplóba köteles bejegyezni.

3.13. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

92


PEPO

1.feladat: Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

1.0 0 1.0 3 1.0 6 1.0 9 1.1 2 1.1 5 1.1 8 1.2 1 1.2 4 1.2 7 1.3 0 1.3 3 1.3 6 1.3 9 1.4 2 1.4 5 1.4 8 1.5 1 1.5 4 1.5 7 1.6 1

1.1 0 1.1 3 1.1 6 1.1 9 1.2 2 1.2 5 1.2 8 1.3 1 1.3 4 1.3 7 1.4 0 1.4 3 1.4 5 1.4 8 1.5 2 1.5 6 1.5 8 1.6 2 1.6 6 1.7 0 1.7 4

1.2 3 1.2 6 1.2 9 1.3 0 1.3 4 1.3 7 1.4 0 1.4 4 1.4 7 1.5 0 1.5 3 1.5 6 1.5 9 1.6 2 1.6 5 1.6 8 1.7 2 1.7 6 1.8 0 1.8 4 1.8 7

4. 5. évfolyam 1.3 1.4 4 5 1.3 1.4 7 8 1.4 1.5 0 1 1.4 1.5 3 4 1.4 1.5 6 7 1.4 1.6 9 0 1.5 1.6 2 3 1.5 1.6 5 6 1.5 1.6 8 9 1.6 1.7 1 2 1.6 1.7 4 5 1.6 1.7 7 8 1.7 1.8 0 1 1.7 1.8 3 4 1.7 1.8 6 7 1.7 1.9 9 0 1.8 1.9 2 3 1.8 1.9 5 7 1.8 2.0 9 1 1.9 2.0 4 5 1.9 2.0 8 9

6.

7.

8.

1.5 5 1.5 8 1.6 1 1.6 4 1.6 7 1.7 0 1.7 3 1.7 6 1.7 9 1.8 2 1.8 5 1.8 8 1.9 1 1.9 4 1.9 7 2.0 0 2.0 3 2.0 7 2.11

1.6 4 1.6 7 1.7 0 1.7 3 1.7 6 1.7 9 1.8 2 1.8 5 1.8 8 1.9 1 1.9 4 1.9 7 2.0 0 2.0 3 2.0 6 2.0 9 2.1 2 2.1 6 2.2 0 2.2 4 2.2 8

1.72

2.1 5 2.1 9

1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

93


PEPO

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

0.9 7 1.0 0 1.0 3 1.0 6 1.0 9 1.1 2 1.1 5 1.1 9 1.2 2 1.2 5 1.2 9 1.3 2 1.3 5 1.3 9 1.4 1 1.4 4 1.4 7 1.5 0 1.5 4 1.5 7 1.6 1

1.0 8 1.11

1.1 7 1.2 0 1.2 3 1.2 6 1.2 9 1.3 2 1.3 5 1.3 8 1.4 1 1.4 4 1.4 8 1.5 0 1.5 3 1.5 7 1.6 0 1.6 4 1.6 7 1.7 0 1.7 4 1.7 8 1.8 1

1.1 4 1.1 7 1.2 0 1.2 3 1.2 6 1.2 9 1.3 2 1.3 5 1.3 8 1.4 1 1.4 4 1.4 8 1.5 0 1.5 3 1.5 7 1.6 0 1.6 4 1.6 8 1.7 2

4. 5. évfolyam 1.2 1.3 4 1 1.2 1.3 7 4 1.3 1.3 0 7 1.3 1.4 4 0 1.3 1.4 8 3 1.4 1.4 1 5 1.4 1.4 4 8 1.4 1.5 7 1 1.5 1.5 0 4 1.5 1.5 3 7 1.5 1.6 6 0 1.5 1.6 9 3 1.6 1.6 2 6 1.6 1.6 5 9 1.6 1.7 8 2 1.7 1.7 1 6 1.7 1.8 4 0 1.7 1.8 7 4 1.8 1.8 0 8 1.8 1.9 4 2 1.8 1.9 8 6

6.

7.

8.

1.3 8 1.4 1 1.4 4 1.4 7 1.5 0 1.5 3 1.5 6 1.5 9 1.6 2 1.6 5 1.6 8 1.7 1 1.7 4 1.7 7 1.8 0 1.8 4 1.8 7 1.9 0 1.9 4 1.9 8 2.0 2

1.4 3 1.4 5 1.4 8 1.5 1 1.5 4 1.5 7 1.6 0 1.6 3 1.6 6 1.6 9 1.7 2 1.7 4 1.7 7 1.8 0 1.8 3 1.8 7 1.9 1 1.9 5 1.9 9 2.0 3 2.0 7

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (a hátizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,

94


PEPO

2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁ M évfolyam 2 2 2 2 2 3 3 1 0 2 4 6 8 0 2 2 2 2 3 3 3 3 2 4 6 8 0 2 4 6 2 3 3 3 3 3 4 3 8 0 2 4 6 8 0 3 3 3 3 4 4 4 4 2 4 6 8 0 2 4 3 3 4 4 4 4 4 5 6 8 0 2 4 6 8 4 4 4 4 4 5 5 6 0 2 4 6 8 0 2 4 4 4 5 5 5 5 7 4 6 8 0 2 4 6 4 5 5 5 5 5 6 8 8 0 2 4 6 8 0 5 5 5 5 6 6 6 9 2 4 6 8 0 2 4 5 5 6 6 6 6 6 10 6 8 0 2 4 6 8 6 6 6 6 6 7 7 11 0 2 4 6 8 0 2 6 6 6 7 7 7 7 12 4 6 8 0 2 4 6 6 7 7 7 7 7 8 13 8 0 2 4 6 8 0 7 7 7 7 8 8 8 14 2 4 6 8 0 2 4

8. 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7

1.

2.

3.

1 6 2 0 2 4 2 8 3 2 3 6 4 0

1 9 2 3 2 7 3 1 3 5 3 9 4 3

2 2 2 4 2 8 3 2 3 6 4 0 4 4

4. 5. évfolyam 2 2 5 8 2 3 9 2 3 3 3 6 3 4 7 0 4 4 1 4 4 4 5 8 4 5 9 2

6.

7.

2 9 3 3 3 7 4 1 4 5 4 9 5 3

3 0 3 4 3 8 4 2 4 6 5 0 5 4

8. 32 36 40 44 48 52 56

95


8 9 10 11 12 13 14

4 4 4 8 5 2 5 6 6 0 6 4 6 8

4 7 5 1 5 5 5 9 6 3 6 7 7 1

PEPO

4 8 5 1 5 6 6 0 6 4 6 8 7 4

5 3 5 7 6 1 6 5 6 9 7 3 7 7

5 6 6 0 6 4 6 8 7 2 7 6 8 0

5 7 6 1 6 5 6 9 7 3 7 7 8 2

5 8 6 2 6 6 7 0 7 4 7 8 8 3

60 64 68 72 76 80 84

3. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁ M évfolyam 2 2 3 3 1 36 38 40 5 8 1 4 3 3 3 3 2 41 43 45 0 3 6 9 3 3 4 4 3 46 48 50 5 8 1 4 4 4 4 4 4 51 53 55 0 3 6 9 4 4 5 5 5 56 58 60 5 8 1 4 5 5 5 5 6 61 63 65 0 3 6 9 5 5 6 6 7 66 68 70 5 8 1 4 6 6 6 6 8 71 73 75 0 3 6 9 6 6 7 7 9 76 78 80 5 8 1 4 7 7 7 7 10 81 83 85 0 3 6 9 7 7 8 8 11 86 88 90 5 8 1 4 8 8 8 8 12 91 93 95 0 3 6 9 8 8 9 9 10 13 96 98 5 8 1 4 0 14 9 9 9 9 10 10 10

8. 42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

96


0

3

PEPO

6

8

0

2

4

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

2 0 2 5 3 0 3 5 4 0 4 5 5 0 5 5 6 0 6 5 7 0 7 5 8 0 8 5

2 3 2 8 3 3 3 8 4 3 4 8 5 3 5 8 6 3 6 8 7 3 7 8 8 3 8 8

2 6 3 1 3 6 4 1 4 6 5 1 5 6 6 1 6 6 7 1 7 6 8 1 8 6 9 1

4. 5. 6. évfolyam 2 3 3 9 2 4 3 3 3 4 6 8 3 4 4 9 1 3 4 4 4 4 6 8 4 5 5 9 1 3 5 5 5 4 6 8 5 6 6 9 1 3 6 6 6 4 6 8 6 7 7 9 1 3 7 7 7 4 6 8 7 8 8 9 1 3 8 8 8 4 6 8 8 9 9 9 1 3 9 9 9 4 6 8

7.

8.

36

38

40

42

45

47

50

52

55

57

60

62

65

67

70

72

75

77

80

82

85

87

90

92

95

97

10 0

102

4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁ M évfolyam 1 1 1 1 5 7 9 11 3 5 7 1 1 1 1 2 7 9 11 3 5 7 9 1 1 1 1 2 3 9 11 3 5 7 9 1 4 11 1 1 1 1 2 2

8. 19 21 23 25

97


5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1 3 1 5 1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 6 2 7 2 8

3 1 5 1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 7 2 8 2 9 3 0

PEPO

5 1 7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 7 2 9 3 0 3 1 3 2

7 1 9 2 1 2 3 2 5 2 7 2 9 3 1 3 2 3 3 3 4

9 2 1 2 3 2 5 2 7 2 9 3 1 3 3 3 4 3 5 3 6

1 2 3 2 5 2 7 2 9 3 1 3 3 3 5 3 6 3 7 3 8

3 2 5 2 7 2 9 3 1 3 3 3 5 3 7 3 8 3 9 4 0

27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M 1 2 3 4 5

1.

2.

3.

1 1 2 2 3

1 2 2 3 4

2 2 3 4 5

6

4

5

6

7

8

9

7

5

6

7

8

9

1 0

8

6

7

8

9

1 0

11

9

7

8

9

1 0

11

10

8

9

1 0

11

11

9

1 0

11

12

1 0

11

13

11

14

1 2

1 2 1 3

1 2 1 3 1 4

4. 5. évfolyam 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7

1 2 1 3 1 4 1 5

1 2 1 3 1 4 1 5 1 6

6.

7.

8.

4 5 6 7 8

5 6 7 8 9 1 0

6 7 8 9 10

11

12

1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7

1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 1 8

11

13 14 15 16 17 18 19

4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11

Minősítés igen gyenge

98


12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

PEPO

gyenge elfogadható közepes jó kiváló

3.14. A házi feladatok kijelölésének elvei és korlátai -

A házi feladat mindig az órai tananyag rögzítését, gyakorlását szolgálja. Ne találkozzanak a tanulók számukra ismeretlen problémákkal. Legyen világos, hogyan kérjük a feladat megoldását, tehát készítsük elő. Beszéljük meg, hogy mit kell elolvasni, megtanulni, minek kérjük a tartalmát. Átlagos képességű tanulóra méretezzünk. Vegyük figyelembe a délutáni elfoglaltságokat. Arra is figyeljünk, hogy a tanulóknak hány tantárgyból kell másnapra felkészülniük.

-

Mindennap legyen házi feladat, lehetőleg egyenletes megterhelést jelentsen! Annyit adjunk fel, amennyit le is tudunk ellenőrizni, számon tudunk kérni. A szóbeli és írásbeli házi feladat ne vegyen többet igénybe: 1-2. osztályban naponta 45-50 perc 3-4. osztályban 1 óra 5-6. osztályban 1,5-2 óra 7-8. osztályban 2 óra

-

Az írásbeli házi feladat kimondottan az önálló gyakorlást szolgálja, ne kelljen hozzá szülői, tanítói, vagy szaktanári segítség. A tartalmi munkán kívül a minőséget is kérjük számon.

-

A szóbeli házi feladat mennyisége évfolyamonként fokozatosan változzon. Versekre, memoriterekre adjunk több napot. Nyelvből maximum 10 szó begyakorlása legyen a feladat egyik napról a másikra alsóban, felsőben 12-15 szó.

-

Szorgalmi feladatot adhatunk hétvégére is, és a hét bármely napján, de az érdekes, motiváló legyen. Ellenőrizzük le, és csak az igényes, gondos munkákat jutalmazzuk. A szorgalmi feladat önkéntes legyen!

(Mellékelve a „Házi feladat adásának, ellenőrzésének, értékelésének szempontjai” kivonat) 3.15. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,  iskolai sportkörben való sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. 3.16. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladataink vannak:

99


PEPO

-

az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, - a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, - az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, - a szülők azon jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, - a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, - a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, - a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása. Az iskolai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok: - az oktatásba történő bekapcsolódás, - a követelmények teljesítése, - a mulasztások, - a csoport vagy személy jogellenes elkülönítése, - a továbbtanulásra való felkészítés, valamint - az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, és az oktatással kapcsolatos jutalmazások témaköréhez csoportosíthatóak. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében: - a beiratkozás időpontját ki kell függeszteni az iskola bejáratánál jól látható helyen, - tájékoztatót kell készíteni a beiratkozással, tanulói felvétellel, átvétellel kapcsolatos szülői kötelezettségekről, valamint az eljárás alapvető szabályairól, a tájékoztató ki kell függeszteni az intézmény bejáratánál, - a beiratkozáskor tájékoztatni kell az érintetteket a tankönyvtámogatás rendszeréről, beiratkozáskor át kell adni az intézmény házirend egy példányát, - a beiratkozások időtartama alatt ellenőrizni kell, hogy tanulók felvételének megtagadása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e, - tanuló átvételre vonatkozó kérelem esetén ellenőrizni kell, hogy az átvétel elutasítása történt-e,ha igen, az jogszerű volt-e, Az intézményben ügyelni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérüljön valamely személy, vagy csoport intézménybe való felvétele, átvétele során, elkülönítése során az intézményen belül, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, intézmény által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényen való részvételének lehetőségében, a követelmények tejesítésének értékelésekor, a mulasztások kezelésénél (igazolt, vagy igazolatlan, illetve a mulasztások miatti lemaradások pótlása. mulasztásokat követő számonkérések), a tanultak számonkérésekor és értékeléskor, a tanulók balesetet követő ellátásakor, illetve a tanulóbalesetek kivizsgálásakor, méltóságát sértő bánásmód során, olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása során. Azaz ne legyen olyan elkülönítés, melynek során az oktatás valamely vonatkozásában meghatározott színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti

100


PEPO

- a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, - a közvetett hátrányos megkülönböztetés, - a zaklatás, - a jogellenes elkülönítés, - a megtorlás, valamint - az ezekre adott utasítás.

101


PEPO

4. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a szülői munkaközösség, és a Német Önkormányzat véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.

102


2. A

házirend

elolvasható

az

iskola

PEPO

honlapján.

Az

iskolai

honlap

internet

címe:

www.iskola.fertorakos.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

103


PEPO

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a fertőrákosi Német Önkormányzat a 2013. év 03. hó 18. napján tartott ülésén megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetért, a pedagógiai programot elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat)

A Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a Szülői munkaközösség a 2013. év 03 hó 18. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat)

A Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.)

A Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat, )

A Fertőrákosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: ................................................. igazgató

104


PEPO

105

TARTALOMJEGYZÉK. 1. BEVEZETŐ Az intézmény neve, mottója Az intézmény öndefiníciója...3

Recommend Documents