TARTALOM. Törvény. A Kormány rendelete. A Kormány tagjainak rendeletei. Intézkedések

BUDAPEST, 2007. MÁJUS–JÚNIUS

5–6. SZÁM T A R T A L O M Oldal

Törvény 2007. évi XXXIII. törvény egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggõ módosításáról (Kivonatos közlés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

50

A Kormány rendelete A Kormány 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelete az egységes digitális rádió-távközlõ rendszerrõl (Kivonatos közlés) . . . . . . . . . . . . . . . . . .

51

A Kormány tagjainak rendeletei Az igazságügyi és rendészeti miniszter 22/2007. (V. 24.) IRM rendelete a Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Központja (Igal) megszüntetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az igazságügyi és rendészeti miniszter 23/2007. (V. 24.) IRM rendelete a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról szóló 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az igazságügyi és rendészeti miniszter 27/2007. (V. 31.) IRM rendelete az idegenrendészeti eljárásban elrendelt õrizet végrehajtásának szabályairól (Kivonatos közlés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az igazságügyi és rendészeti miniszter 32/2007. (VI. 18.) IRM rendelete a szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

52 53 54 55

Intézkedések A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/32/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezet Biztonsági Szabályzatának kiadásáról szóló 0114/1997. (IK Bv. Mell. 2.) OP intézkedés módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/33/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtás õrizetében levõ fogvatartottaknak a kényszerítõ eszközök alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/34/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központjának hallgatói által végrehajtandó lõgyakorlatok módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/35/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya ruházati utánpótlási illetménye, valamint a közalkalmazottak ruhapénze kifizetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/37/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény lõfegyverhasználatra vonatkozó szabályainak alkalmazásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/38/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésérõl szóló 21/1994. (XII. 30.) IM rendelet végrehajtására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/39/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtás számlarendjérõl . . A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/41/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése egyes intézkedések visszavonásáról . . . . . A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/42/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezet keretében nyújtott foglalkozás-egészségügyi speciális ellátásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/46/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése egyes intézkedések visszavonásáról . . . . . A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka általános helyettesének 2-1/1/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OPáh. intézkedése a fogvatartottak intézeten kívül történõ elõállításáról szóló módszertani útmutató módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

56 57 58 58 62 65 68 69 70 71 71

A büntetés-végrehajtási szervezet hírei Értekezletek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

71

Tájékoztató Kollégiumi vélemény (Kivonatos közlés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bírósági határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

72 72

50

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET

5–6. szám

TÖRVÉNY 2007. évi XXXIII. törvény egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggõ módosításáról* (Kivonatos közlés) 1. § A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 193/V. §-ának (5)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a munkaviszony év közben szûnik meg, a tizenharmadik havi munkabér összegét az utolsó munkában töltött napon irányadó személyi alapbér alapján kell meghatározni. (6) A tizenharmadik havi munkabért a tárgyévben havonta, a munkabér kifizetésével egyidejûleg, a kifizetés hónapját megelõzõ hónapra megállapított személyi alapbér egytizenkettedének megfelelõ összegû részletekben kell kifizetni. Nem fizethetõ ki a tizenharmadik havi személyi alapbér esedékes részlete, a) ha a kifizetés esedékességének idõpontjában a munkaviszony még nem áll fenn legalább három hónapja, vagy b) ha a kifizetést megelõzõ hónap teljes tartama alatt a munkaviszony a (3) bekezdés a), c), illetve d) pontjában meghatározott okból, illetõleg fizetés nélküli szabadság miatt szünetelt. (7) Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi munkabér, illetve annak idõarányos része (1)–(5) bekezdés szerint megállapított összegét a) nem éri el, úgy a különbözetet aa) a tárgyévet követõ január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követõ elsõ munkanapon, ab) a munkaviszonynak az aa) pontban foglalt idõpontot megelõzõen történõ megszûnése esetén az utolsó munkában töltött napon a munkavállaló számára ki kell fizetni; b) meghaladja, úgy a különbözetet ba) a munkavállaló tárgyévet követõ januári munkabérének kifizetésétõl kezdõdõen a munkabérébõl, bb) a munkaviszonynak az aa) pontban foglalt idõpontot megelõzõen történõ megszûnése esetén a munkavállaló számára a munkaviszony megszûnésekor kifizetett juttatások összegébõl a 161. § (2)–(3) bekezdésének alkalmazásával le kell vonni.”

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. május 7-i ülésnapján fogadta el.

3. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 68. §-ának (5)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a közalkalmazotti jogviszony év közben szûnik meg, a tizenharmadik havi illetmény összegét az utolsó munkában töltött napon irányadó illetmény alapján kell meghatározni. (6) A tizenharmadik havi illetményt a tárgyévben havonta, az illetmény kifizetésével egyidejûleg, a kifizetés hónapját megelõzõ hónapra megállapított illetmény egytizenkettedének megfelelõ összegû részletekben kell kifizetni. Nem fizethetõ ki a tizenharmadik havi illetmény esedékes részlete, a) ha a kifizetés esedékességének idõpontjában a közalkalmazotti jogviszony még nem áll fenn legalább három hónapja, vagy b) ha a kifizetést megelõzõ hónap teljes tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony a (3) bekezdés a), c), illetve d) pontjában meghatározott okból, illetõleg fizetés nélküli szabadság miatt szünetelt. (7) Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi illetmény, illetve annak idõarányos része (1)–(5) bekezdés szerint megállapított összegét a) nem éri el, úgy a különbözetet aa) a tárgyévet követõ január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követõ elsõ munkanapon, ab) a közalkalmazotti jogviszonynak az aa) pontban foglalt idõpontot megelõzõen történõ megszûnése esetén az utolsó munkában töltött napon a közalkalmazott számára ki kell fizetni; b) meghaladja, úgy a különbözetet ba) a közalkalmazott tárgyévet követõ januári illetményének kifizetésétõl kezdõdõen az illetményébõl, bb) a közalkalmazotti jogviszonynak az aa) pontban foglalt idõpontot megelõzõen történõ megszûnése esetén a közalkalmazott számára a jogviszony megszûnésekor kifizetett juttatások összegébõl a Munka Törvénykönyve 161. § (2)–(3) bekezdésének alkalmazásával le kell vonni.” 5. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 109. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott idõtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság idõtartamát, valamint – ha ezek együttes idõtartama a hat hónapot nem haladja meg – a) a keresõképtelenséget okozó betegség,] „b) a 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadság idõtartamát,”

5–6. szám


[c) minden olyan munkában nem töltött idõt, amely alatt a hivatásos állomány tagja átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült, figyelembe kell venni.] (2) A Hszt. 109. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya év közben szûnik meg, a tizenharmadik havi illetmény összegét az utolsó munkában töltött napon irányadó távolléti díj alapján kell meghatározni. (6) A tizenharmadik havi illetményt a tárgyévben havonta, az illetmény kifizetésével egyidejûleg, a kifizetés hónapját megelõzõ hónapra számított távolléti díj egytizenkettedének megfelelõ összegû részletekben kell kifizetni. Nem fizethetõ ki a tizenharmadik havi illetmény esedékes részlete, a) ha a kifizetés esedékességének idõpontjában a hivatásos szolgálati viszony még nem áll fenn legalább három hónapja, vagy b) ha a kifizetést megelõzõ hónap teljes tartama alatt a hivatásos szolgálati viszony a (3) bekezdés a), illetve c) pontjában meghatározott okból, illetõleg illetmény nélküli szabadság miatt szünetelt.

51

(7) Ha a tárgyév során kifizetett részletek összege a tizenharmadik havi illetmény, illetve annak idõarányos része (1)–(5) bekezdés szerint megállapított összegét a) nem éri el, úgy a különbözetet aa) a tárgyévet követõ január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követõ elsõ munkanapon, ab) a hivatásos szolgálati viszonynak az aa) pontban foglalt idõpontot megelõzõen történõ megszûnése esetén az utolsó munkában töltött napon az állomány tagja számára ki kell fizetni; b) meghaladja, úgy a különbözetet ba) a hivatásos állomány tagja tárgyévet követõ januári illetményének kifizetésétõl kezdõdõen az illetményébõl, bb) a hivatásos szolgálati viszonynak az aa) pontban foglalt idõpontot megelõzõen történõ megszûnése esetén a hivatásos állomány tagja számára a jogviszony megszûnésekor kifizetett juttatások összegébõl a 106. § (2) bekezdésének alkalmazásával le kell vonni.” 9. § (1) E törvény 2007. július 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit elsõ ízben a 2007. június hónapra járó illetmény, illetve munkabér kifizetésekor kell alkalmazni.

A KORMÁNY RENDELETE A Kormány 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelete az egységes digitális rádió-távközlõ rendszerrõl (Kivonatos közlés) A Kormány az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. § (2) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Eht. 1. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

2. Szolgáltató: A Magyar Állammal kötött szerzõdés alapján az EDR szolgáltatást nyújtó szervezet. 3. VPN: Virtuális magánhálózat (Virtual Private Network). Használatával a kapcsolódó felek külön titkosítás nélkül azt megközelítõ biztonsággal kommunikálhatnak, mint a fizikailag elkülönült hálózatokon. A VPN az EDR egységes infrastruktúráján a rendszer által biztosított szolgáltatás hozzáférési lehetõséggel mûködõ, a felhasználó szempontjából önálló, zárt rádióhálózatként viselkedõ virtuális, országos kiterjedésû hálózat, amely a rendszer által biztosított hierarchia legfelsõ szintjérõl szervezõdik. Egy VPN-en belül a technológia által megengedett módon többszintû hierarchia létrehozása biztosított.

1. egységes digitális rádió-távközlõ rendszer (EDR): A Schengeni Megállapodás Schengenben, 1990. június 19-én aláírt Végrehajtási Egyezményének 132., illetve 44. cikkeiben meghatározott követelményeket kielégítõ digitális, nyalábolt (trönkölt), zárt célú rádióhálózat, amely biztosítja az e rendelet szerinti felhasználók rádió távközlési igényeinek kielégítését.

4. VPN Központi Menedzser Szervezet: A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, amely a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatáskörérõl szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KEKKH rendelet) 14. § b) pont-

52


jában megállapított feladat megvalósítása körében eljárva kialakítja és nyilvántartja a VPN gazda szervezeteket. 5. VPN gazda szervezet: Egy vagy több, a felhasználói körbe tartozó szervezet részére virtuális magánhálózat (VPN) menedzselési szolgáltatást nyújtó szervezet. 6. Felhasználó: A rendelet 1. számú mellékletében felsorolt szervezetek.

2. § (1) Az EDR a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter mint hálózatgazda (a továbbiakban: Hálózatgazda) felügyelete alatt áll. (2) A Felhasználók saját alrendszereik önálló irányítása mellett elkülönülten, illetve szükség esetén együttmûködve, a VPN Központi Menedzser Szervezet közremûködésével veszik igénybe az EDR szolgáltatásait.

7. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) A rendelet 4. §-ának (3) bekezdése 2008. július 1-jén lép hatályba. (3) Azon VPN gazdák és Felhasználók esetében, amelyek e rendelet hatálybalépésekor már használják az EDR-t, a rendelet 3. § (3) bekezdése rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Utasítás tervezetét e rendelet hatálybalépésétõl számított 90 napon belül kell a Hálózatgazdának benyújtani.

5–6. szám

1. számú melléklet a 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelethez E rendelet alkalmazásában Felhasználó szervezet 1. a Miniszterelnöki Hivatal, 2. az Információs Hivatal, 3. a Nemzetbiztonsági Hivatal, 4. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, 5. a Honvédelmi Minisztérium, 6. a Magyar Honvédség, 7. a Katonai Felderítõ Hivatal, 8. a Katonai Biztonsági Hivatal, 9. a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatala, 10. a fõvárosi, megyei védelmi bizottságok elnökei és titkárai, 11. a minisztériumok, kormányhivatalok védelemszervezéssel foglalkozó szervezeti egységei, 12. az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, 13. a Rendõrség, 14. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 15. az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, 16. a tûzoltóságok, 17. a Határõrség, 18. az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, 19. az Egészségügyi Minisztérium, 20. az Országos Mentõszolgálat, 21. a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága, 22. a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, 23. a Kormány kizárólagos rádiótávközlõ rendszerei üzemben tartásáért felelõs állami szervek, 24. az EDR kiépítésére, üzemeltetésére, a folyamatos technológiai követésre hivatott szervezetek.

A KORMÁNY TAGJAINAK RENDELETEI Az igazságügyi és rendészeti miniszter 22/2007. (V. 24.) IRM rendelete a Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Központja (Igal) megszüntetésérõl Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában foglalt feladatkörömben, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt felelõs-

ségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. § A Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Központját (Igal) az Áht. 90. §-ának (1) bekezdés c) pontja és 91/A. §-a alapján 2007. június 30-i hatállyal megszüntetem. 2. § A megszûnõ Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Központ (Igal)

5–6. szám


a) székhelye: 7275 Igal, Gábor u. 6. b) felügyeleti szerve: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth tér 4. c) megszüntetõ szerve: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, 1055 Budapest, Kossuth tér 4.

3. § A Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Központja (Igal) általános jogutódja a Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja.

4. § A Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Központja (Igal) megszûnését követõen valamennyi alapfeladatát jogutódja látja el.

5. § (1) Ez a rendelet 2007. június 30-án lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról szóló 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának d) pontja és a Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Központjának (Igal) alapító okirata, b) az Igazságügyi Minisztérium fejezethez tartozó költségvetési szerv középirányító szervként történõ elismerésérõl, a gazdálkodási jogosítványok megosztási rendjérõl és a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak módosításáról szóló 32/2002. (XII. 21.) IM rendelet 36. számú melléklete.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 23/2007. (V. 24.) IRM rendelete a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról szóló 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt felelõsségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben a következõket rendelem el:

53 1. §

A büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról szóló 20/1997. (VII. 8.) IM rendelettel (a továbbiakban: R.) kiadott, a Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Konferencia Központja (Pilisszentkereszt) Alapító Okirata e rendelet melléklete szerint módosul.

2. § (1) Ez a rendelet 2007. június 30-án lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 1. §-ának e) pontjában a „Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Konferencia Központja (Pilisszentkereszt)” szöveg helyébe a „Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja” szöveg lép. (3) Az Igazságügyi Minisztérium fejezethez tartozó költségvetési szerv középirányító szervként történõ elismerésérõl, a gazdálkodási jogosítványok megosztási rendjérõl és a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak módosításáról szóló 32/2002. (XII. 21.) IM rendelet 37. számú melléklete hatályát veszti.

Melléklet a 23/2007. (V. 24.) IRM rendelethez Alapító Okirat módosítása amelyet a Magyar Köztársaság igazságügyi és rendészeti minisztere a Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Konferencia Központjának (Pilisszentkereszt) a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról szóló 20/1997. (VII. 8.) IM rendelettel kiadott Alapító Okiratát az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 89. §-ának (1) bekezdése és 90. §-ának (2) bekezdése alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõk szerint módosítja: 1. Az Alapító Okirat 1. pontja helyébe a következõ szöveg lép: „1. A költségvetési szerv neve: Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja.” 2. Az Alapító Okirat 2. pontja helyébe a következõ szöveg lép: „2. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja az Áht. 87. §-ának (1) bekezdése szerint költségvetési szerv, jogi személy.”

54


3. Az Alapító Okirat 3. pontja helyébe a következõ szöveg lép: „3. a) Székhelye: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi u. 6. b) Telephelye: 7275 Igal, Gábor u. 6.” 4. Az Alapító Okirat 5. pontja helyébe az alábbi szöveg lép: „5. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése: – a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állománya továbbképzésének, továbbá – a büntetés-végrehajtási feladatok ellátását elõsegítõ továbbképzések, szakmai értekezletek, konferenciák szervezése, a résztvevõknek szállás és étkezés biztosítása, valamint – orvosi rehabilitáció, illetve rekreáció biztosítása a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében.” 5. Az Alapító Okirat 6. pontja helyébe az alábbi szöveg kerül: „6. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja tevékenységi köre: a) a Központi Statisztikai Hivatal szakágazati besorolása alapján 75.23 Igazságügy 80.42 Felnõtt-, egyéb oktatás 85.12 Járóbeteg-ellátás 85.14 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 55.23 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55.51 Munkahelyi étkeztetés b) költségvetési szakágazati rend alapján 752340 Büntetés-végrehajtási tevékenység” 6. Az Alapító Okirat 7. pontja helyébe az alábbi szöveg kerül: „7. a) Felügyeleti szerve: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 1055 Budapest V., Kossuth tér. 4. b) Szakfelügyeletet ellátó szerv: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság 1054 Budapest V., Steindl Imre u. 8.” 7. Az Alapító Okirat 9. pontja helyébe az alábbi szöveg kerül: „9. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központját a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka által kinevezett igazgató vezeti és képviseli.”

5–6. szám

rozza meg. Az SZMSZ-t az igazgató az intézmény nyilvántartásba történõ bejegyzését követõ 30 napon belül készíti el.” 9. Az Alapító Okirat 11. pontja helyébe az alábbi szöveg kerül: „11. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja vállalkozási tevékenységet nem folytat.” 10. Az Alapító Okirat 12. pontja helyébe az alábbi szöveg kerül: „12. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja a részére jóváhagyott költségvetési elõirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezõ, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.” 11. Az Alapító Okirat 13. pontja helyébe az alábbi szöveg lép: „13. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja megszüntetése esetén az alapító jogutódot jelöl ki.”

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 27/2007. (V. 31.) IRM rendelete az idegenrendészeti eljárásban elrendelt õrizet végrehajtásának szabályairól (Kivonatos közlés) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján; az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g)–h) pontjaiban meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendelem el: 1. §

8. Az Alapító Okirat 10. pontja helyébe az alábbi szöveg kerül: „10. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja szervezeti és mûködési rendjét, belsõ és külsõ kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Mûködési Szabályzat (SZMSZ) hatá-

(1) Az EGT-állampolgárral vagy családtagjával, illetve harmadik országbeli állampolgárral szemben (a továbbiakban: õrizetes) idegenrendészeti eljárásban elrendelt õrizet (a továbbiakban: õrizet) végrehajtásának helye – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az elrendelõ idegen-

5–6. szám


rendészeti hatóság székhelye szerint illetékes, a Határõrség által fenntartott õrzött szállás. (2) Ha az õrizetet a kijelölt õrzött szálláson biztonsági vagy egyéb okból nem lehet végrehajtani, az õrizet foganatosítására a Határõrség más objektumot jelöl ki, és errõl az õrizetet elrendelõ idegenrendészeti hatóságot értesíti.

28. § Ez a rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg az idegenrendészeti eljárásban elrendelt õrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2001. (XI. 29.) BM–IM együttes rendelet, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt õrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2001. (XI. 29.) BM–IM együttes rendelet módosításáról szóló 28/2004. (VI. 12.) BM–IM együttes rendelet, valamint az egyes miniszteri rendeleteknek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megjelölésére vonatkozó módosításáról szóló 8/2007. (III. 6.) IRM rendelet 1. § (5) bekezdése hatályát veszti.

55

– külön törvény rendelkezése alapján – a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatai az intézet nyilvántartásában szerepeljenek. (2) A hozzájárulás beszerzése érdekében engedélyezni kell, hogy az elítélt egy alkalommal levelet írjon az érintett részére. (3) A kapcsolattartó adatait az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet a nyilvántartásban feltüntetni. Ha a kapcsolattartó cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes, írásbeli hozzájárulására külön törvény rendelkezései irányadók.”

2. § Az R. 29. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [29. § (1) Az intézet az elítélt befogadásáról – a várható szabadulás idõpontjának közlésével – tíz napon belül értesíti] „b) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát;”

3. §

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 32/2007. (VI. 18.) IRM rendelete a szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet módosításáról A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a legfõbb ügyésszel egyetértésben –, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 19/A. §-sal egészül ki: „19/A. § (1) Az elítéltet a befogadáskor írásban kell tájékoztatni arról, hogy hozzátartozójával, illetõleg – a nemzetközi szervezetek képviselõi és a védõ kivételével – az általa megjelölt más személlyel (a továbbiakban együtt: kapcsolattartó) kizárólag akkor tarthat kapcsolatot, ha

Az R. a következõ 183. §-sal egészül ki: „183. § (1) Ha a bíróság a Be. 574. §-ának (3) bekezdése alapján összbüntetésbe foglalás céljából annak közlése végett keresi meg az elítéltet fogva tartó intézetet, hogy az elítélt az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló szabadságvesztés büntetésekbõl mennyi idõt töltött ki, az intézet soron kívül (rövid úton) teljesíti az adatszolgáltatást. (2) Ha a bíróság a nem jogerõs összbüntetési ítéletben az összbüntetés alapjául szolgáló szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja, az intézet haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadítása iránt. (3) Ha a jogerõs összbüntetés szerinti szabadságvesztés tartama az összbüntetés alapjául szolgáló szabadságvesztések (2) bekezdés szerinti tartamát nem haladja meg, úgy kell eljárni, mintha az elítélt a szabadságvesztés kitöltésével szabadult volna. Az igazolást az elítéltnek postán ajánlva kell megküldeni. (4) Ha a jogerõsen kiszabott összbüntetés meghaladja az összbüntetés alapjául szolgáló szabadságvesztések (2) bekezdés szerinti tartamát, és a) az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, az intézet soron kívül elõterjesztést tesz a bv. bíróhoz, b) az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra, vagy a feltételes szabadságra bocsátása késõbb esedékes, továbbá, ha a feltételes szabadságra bocsátást a bv. bíró nem engedélyezte, az intézet az elítéltet írásban felszólítja, hogy a büntetés hátralévõ részének letöltésére a megjelölt napon jelentkezzék.”

56

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 4. §

(1) Az R. 202. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [202. § (1) A szabadon bocsátásról hetvenkét órán belül értesíteni kell] „c) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát.” (2) Az R. 236. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Az elõzetes letartóztatott befogadásáról az intézet öt napon belül értesíti] „c) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát;”

5–6. szám

csolattartóként megjelölt személy személyes adatainak nyilvántartásba vételéhez a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulása szükséges. (2) Az intézet tájékoztatásának arra is ki kell terjednie, hogy a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulása hiányában az intézet a kapcsolattartó személyes adatait nem tarthatja nyilván.

6. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba és 2007. július 31-én hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 187/A. §-a és az azt megelõzõ alcím hatályát veszti.

5. § (1) E rendelet hatálybalépését követõ harminc napon belül a büntetés-végrehajtási intézet köteles felhívni a rendelet hatálybalépésekor fogvatartott személyt, hogy a kap-

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 29. §-ának (5) bekezdésében a „Belügyminisztérium illetékes szervének” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának” szöveg lép.

INTÉZKEDÉSEK A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/32/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezet Biztonsági Szabályzatának kiadásáról szóló 0114/1997. (IK Bv. Mell. 2.) OP intézkedés módosításáról

2. A szabályzat VIII. fejezetének 108. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „108. Ha a szállító jármû a bv. szerv területére nem tud beállni, a fogvatartottak ki- és beszállításának idõtartamára, a szállítmány esetleges megtámadásának elhárítására fegyveres biztosítást kell szervezni. Errõl a fogadó intézet biztonsági osztályvezetõje gondoskodik.”

A büntetés-végrehajtási szervezet Biztonsági Szabályzatának (a továbbiakban: szabályzat) kiadásáról szóló 0114/1997. (IK Bv. Mell. 2.) OP intézkedés módosítására az alábbiak szerint

3. A szabályzat VIII. fejezetének 122. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „122. A szállításban résztvevõ fogvatartott szökésének megakadályozására, illetve szökés esetén elfogására nem használható lõfegyver. Amennyiben a szökevény elfogása lehetséges, haladéktalanul be kell vezetni az üldözést, amit addig kell folytatni, ameddig az eredménnyel járhat.”

íntézkedem: 1. A szabályzat VIII. fejezetének 105. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Az intézetbõl történõ szállítást megelõzõ munkanapon az ülésrendet minden esetben a szállítmányvezetõ készíti el és a szolgálatban lévõ biztonsági tiszt hagyja jóvá. A központi elosztóhelyrõl történõ szállítás ültetés rendjérõl a szállítmányvezetõ dönt, az ülésrendet annak megfelelõen készíti el.”

4. Az intézkedést 2007. június 1. napjától kell alkalmazni. Ezzel egyidejûleg a szabályzat VIII. fejezetének 106. pontját és XI. fejezetét visszavonom. Csere László s. k., bv. vezérõrnagy országos parancsnok

5–6. szám


57

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/33/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtás õrizetében levõ fogvatartottaknak a kényszerítõ eszközök alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatásáról

A büntetés-végrehajtás törvényes rendjének megsértése esetén, illetve annak fenntartása érdekében a személyi állomány tagjai több intézkedés megtételére jogosultak, illetve kötelezettek, így kényszerítõ eszközöket is alkalmazhatnak. Kényszerítõ eszköz alkalmazása esetén Önt jogorvoslati jog illeti meg.

A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 4. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a fogvatartottak befogadáskor történõ tájékoztatására az alábbiak szerint

A jogszerû intézkedések során a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény IV. fejezetében felsorolt kényszerítõ eszközök alkalmazhatók, különösen az alábbi esetekben: – a személyi állomány intézkedésének ellenszegülõvel szemben testi kényszer, – támadás, szökés, engedély nélküli eltávozás és önkárosító magatartás megakadá1yozására, továbbá az intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére bilincs, könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, gumibot és szolgálati kutya.

intézkedem: 1. A fogvatartottat közvetlenül a bv. intézetbe való befogadási eljárás során tájékoztatni kell, hogy a büntetés-végrehajtás törvényes rendjének megsértése esetén, illetve annak fenntartása érdekében a személyi állomány tagjai több intézkedés megtételére jogosultak, illetve kötelezettek, így kényszerítõ eszközöket is alkalmazhatnak. A befogadás után át kell adni az intézkedés mellékletében szereplõ tájékoztató formanyomtatványt, egyúttal szóban is fel kell hívni a fogvatartott figyelmét a kényszerítõ eszközök alkalmazásának lehetõségére. 2. Nem magyar állampolgárságú fogvatartottat anyanyelvén, vagy az általa érthetõ más nyelven kell tájékoztatni. 3. A tájékoztatás megtörténtét, a tájékoztató nyomtatvány átvételét, a fogvatartott aláírásával az elismervényen igazolja. Az elismervényt a fogvatartott bv. irataival együtt kell tárolni. 4. Jelen intézkedésben foglaltakat 2007. június l-jétõl kell alkalmazni. Ezzel egyidejûleg a fogvatartottak tájékoztatására, az alkalmazható kényszerítõ eszközökrõl szóló 0268/1996. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedést visszavonom. Csere László s. k.,

Amennyiben más kényszerítõ eszköz alkalmazása nem vezet eredményre, lõfegyver is használható, így különösen: – az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására, – a testi épséget vagy személyi szabadságot súlyosan veszélyeztetõ cselekmény elhárítására, közveszély okozás, terrorcselekmény vagy más bûncselekmény megakadályozására, Önnel szemben az intézeten kívüli szállítás vagy elõállítás során különbözõ bilincset és eszközt alkalmazhatnak. Ebben az esetben az eszközök nem kényszerítõ, hanem mozgáskorlátozó eszközként is alkalmazhatóak. A törvény teljes szövege a bv. intézet könyvtárában olvasható.

ELISMERVÉNY

bv. vezérõrnagy országos parancsnok

Melléklet TÁJÉKOZTATÓ Ön bv. intézetben van, ezzel a szabad élethez képest megváltozott körülmények közé került. Kérjük, olvassa el ezt a tájékoztatót azért, hogy a fogva tartása során tájékozatlanságból ne kerüljön sor Önnel szemben kényszerítõ eszköz alkalmazására.

A kényszerítõ és mozgáskorlátozó eszközök alkalmazásának lehetõségérõl a tájékoztatást szóban megkaptam, a tájékoztató nyomtatvány egy példányát átvettem.

Dátum: ………………………………

…………………………… aláírás

58


A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/34/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központjának hallgatói által végrehajtandó lõgyakorlatok módosításáról A Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központjának hallgatói állománya által végrehajtandó lõgyakorlatok szabályozására kiadott 1-1/30/2002. (IK Bv. Mell. 4.) OP intézkedés módosítására az alábbi intézkedést adom ki:

1. A 4. sz. szolgálati lõgyakorlat sörétes fegyverrel lõgyakorlat fõcím alatt a „Töltények típusa:” meghatározás helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Töltények típusa: – 3 db nagygumigolyós lõszer, – 4 db ólomlövedékes (Brenekke) lõszer.” 2. A 4. sz. „szolgálati lõgyakorlat sörétes fegyverrel” fõcím alatt „A lõgyakorlat végrehajtásának rendje” alcím alatti meghatározásában „A lõgyakorlat-vezetõ és a lövõk feladatai” felsorolás 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „1. A lövõk felvételezik a 7 db lõszert és a megindulási helyen megvizsgálják, majd az alábbi sorrendben (lõszer-kombinációval) betárazzák: – 4 db ólomlövedékes (Brenekke) lõszer, – 3 db nagygumigolyós lõszer.”

5–6. szám

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/35/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya ruházati utánpótlási illetménye, valamint a közalkalmazottak ruhapénze kifizetésérõl A büntetés-végrehajtási szervezet személyi állománya 2007. évi ruházati utánpótlási illetményének, illetve ruhapénzének kifizetésére az alábbiak szerint intézkedem: 1. Az intézkedés hatálya kiterjed a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira és közalkalmazottaira. I. 2. A hivatásos szolgálati jogviszonyban lévõk ruházati utánpótlási illetményét 2007. június 30-ig kell kifizetni. A hivatásos állomány lakossági folyószámlára történõ utalását a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Bv. OP) Gazdasági Fõosztálya központilag hajtja végre. Ehhez az IMI-rendszeren keresztül a hivatásos állomány ruházati utánpótlási illetményét a 45643 jogcímkódon nettó összegként kell rögzíteni és 2007. június 8-ig feladást kell készíteni a Bv. OP Illetményszámfejtési Osztálya felé. 3. A hivatásos szolgálati jogviszonyban lévõket 2007. évben a 92 000 Ft ruházati utánpótlási illetmény teljes, vagy idõarányos része illeti meg, mely illetmény adómentes. 4. Az, akinek hivatásos szolgálati jogviszonya évközben szûnik meg – ide tartozik a nyugállományba helyezés is –, csak idõarányos ruházati utánpótlási illetményre jogosult.

3. A 4. sz. szolgálati lõgyakorlat sörétes fegyverrel fõcím alatt „A lõgyakorlat végrehajtásának rendje” alcím alatti meghatározásában „A lõgyakorlat-vezetõ és a lövõk feladatai” felsorolás 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „3. A lõgyakorlat-vezetõ az egyik lövõnek a „Feladatot kezdd meg!” parancsot adja. A lövõ ezt követõen a fegyvert kibiztosítja, töltõfogást hajt végre és folyamatosan tüzel a célra.”

5. Azokról a hivatásos állományú tagokról, akik jelenleg állományban vannak, de 2001. és 2006. év között gyermekápolási vagy gyermekgondozási segélyen (GYES, GYED) voltak és részükre ezért a ruházati utánpótlási illetmény nem került kifizetésre, az 1. mellékletben meghatározott adatszolgáltatást kell adni.

4. Az intézkedésben foglaltakat 2007. június 1. napjától kell alkalmazni.

II.

Csere László s. k.,

7. A büntetés-végrehajtás közalkalmazottját – kivéve a GYES-en, GYED-en, valamint a szülési szabadságon lévõket – 40 200 Ft ruhapénz teljes, vagy idõarányos része illeti meg, mely adóköteles természetbeni juttatásnak minõsül.


6. Az elmaradt járandóság és az utána járó késedelmi kamat központilag kerül számfejtésre.

5–6. szám


59

13. Ha a jogviszony megszûnésének idõpontja a ruhapénz kifizetésének idején már ismert, a jogviszony megszûnése idejére tekintettel – a nyugállományba helyezettnek is – ruhapénz idõarányosan fizethetõ ki.

8. A ruhapénzt a közalkalmazottak részére 2007. június 30-ig kell kifizetni. A közalkalmazotti állomány lakossági folyószámlára történõ utalását a Bv. OP Gazdasági Fõosztálya központilag hajtja végre. Ehhez az IMI-rendszeren keresztül a közalkalmazotti állomány ruhapénzét a 45573 jogcímkódon nettó összegként kell rögzíteni és 2007. június 8-ig feladást kell készíteni a Bv. OP Illetményszámfejtési Osztálya felé.

14. Ha a jogviszony év közben szûnik meg – a jogviszony megszûnése és december 31-e közötti idõszakra – az idõarányos ruhapénzt az intézetnek/intézménynek kell visszavonni. A jogviszony évközi megszûnése esetén – a hivatásos állományba történõ kinevezés alkalmával is – a közalkalmazott azon ruhapénzét, ami adóköteles jövedelem, azonnal jelenteni kell a Bv. OP Gazdasági Fõosztály Illetményszámfejtési Osztályának.

9. A ruhapénzt az intézet/intézmény elõirányzat-felhasználási keretszámlája terhére a Bv. OP Pénzügyi és Gazdasági Fõosztály „vásárlási elõlegként” számfejti, ezért ha a vásárlási elõleg a 2. mellékletben meghatározott idõn belül nem kerül elszámolásra, akkor az elõleg egyéb jövedelemnek minõsül és adóalapot növel.

15. A ruhapénz elszámolásra vonatkozó eljárást a melléklet tartalmazza.

10. Idõarányos ruhapénzt kell fizetni annak a közalkalmazottnak: a) aki részmunkaidõs; b) akinek jogviszonya év közben keletkezett, vagy év közben szûnik meg.

III. 16. Ezt az intézkedést 2007. június 1. napjától kell alkalmazni. Ezzel egyidejûleg az 1-1/68/2006. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedést visszavonom.

11. Az idõarányos ruhapénz kiszámításánál minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. 12. Próbaidõ alatt ruhapénzt fizetni nem lehet, de a véglegesítést követõen – visszamenõleg, a próbaidõt is figyelembe véve – annak kifizetésére intézkedni kell.

Csere László s. k., bv. vezérõrnagy országos parancsnok

1. számú melléklet az 1-1/35/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedéshez Adatszolgáltatás a 2001. és 2006. év között GYES-en és GYED-en lévõ hivatásos állományúakról Ruházati utánpótlási illetmények összege (Ft) az adott idõszakban: 2001. év 50 000 2002. év 82 500 2003. év 82 500 2004. év 82 500 2005. év 87 500 2006. év 92 000 név

adóazonosító jel

év

ki nem fizetett hónapok száma

ki nem fizetett ruházati utánpótlási illetmény összege (Ft)

2001 2002 2003 2004

3 12 12 3

12 450 82 500 82 500 27 500

példa: Kiss Ilona

83191618

204 950


60 Virág Attiláné

83181716

2004 2005 2006

5–6. szám

8 12 10

55 000 87 500 76 667 219 167

2. számú melléklet az 1-1/35/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedéshez Közalkalmazottak ruhapénzének elszámolására vonatkozó eljárás Az intézetnek a ruházati illetményben részesülõ közalkalmazott részére a 6661297 cikkszámú „Ruházati Elszámolási könyvet” (továbbiakban: REK) kell megnyitni. Ezekrõl a könyvekrõl nyilvántartást a 6661266 cikkszámú „Nyilvántartás a Ruházati Elszámolási könyvekrõl” címû füzetben kell vezetni. A REK 3. oldalának kitöltése után a 11. oldalon fel kell jegyezni: 1. az illetményes ruhapénz összegét; 2. a számfejtési lista intézeti ellenõrzését követõen az átutalt ruhapénz összegét; 3. az elszámolási íven elszámolt összeget. Elszámolás után rögzíteni kell a REK-ben a számlával nem igazolt, adóköteles ruhapénz összegét. A leadott számlákat és az egyéni elszámolási ívet a ruházati okmányok között öt évig õrizni kell. A készpénzfizetési számlának tartalmaznia kell: – a számla sorszámát, – a számlakibocsátó nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát, – a számla kibocsátásának keltét, – a vásárolt termék megnevezését, mennyiségi egységét és egységárát, – a termék adóval együtt számított egységárát, – a felszámított adó százalékos mértékét, – a vevõ nevét, címét: az intézet/intézmény címe. Blokkot, nyugtát elfogadni akkor sem lehet, ha azon az adószám szerepel. A ruhapénz összegével a közalkalmazott köteles elszámolni 2007. szeptember 30-áig – illetve évközi kifizetés esetén az utalást követõ hónap utolsó napjáig – a minta alapján készített nyomtatványon. Amennyiben nem számol el, úgy az elõleg egyéb jövedelemnek minõsül és adóalapot növel. A ruhapénzzel történõ egyéni elszámolást követõ hónap 20-áig az alábbi táblázat szerint kell jelenteni az IO-nak – mindenkirõl –, a vásárolt ruházat, munkaruházat vagy egyéb ruházat összegét, illetve, hogy mennyi vásárlási elõleg növel adóalapot, mert az el nem számolt összeg adóvonzata az illetõ közalkalmazottat terheli. Annak a közalkalmazottnak, akinek idõarányos ruhapénzét november hónapban kell átutalni – el kell számolnia december hónapban és az intézetnek haladéktalanul el kell küldeni az elszámolást az IO részére. Akinek december hónapban jár a ruhapénz – átutalni már nem lehet, csak a következõ év január hónapban.

Név

Adóazonosító jel

Kifizetett vásárlási elõleg

Munkaruházatról szóló számla összeg (Ft)

A határidõk pontos betartása kötelezõ! Az Elszámolási ívet a melléklet függeléke tartalmazza.

Egyéb ruházatról szóló számla

El nem számolt, adóalapot növelõ


5–6. szám

61

Az 1-1/35/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedés 2. számú mellékletének függeléke ELSZÁMOLÁSI ÍV a ruhapénzhez

Név (nyomtatott betûkkel kiírva)

A vásárolt terméket tartalmazó számla kelte

sorszáma

kiállítójának neve

összege

............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................

Összesen:

A ruházatot átvette 2007. ………………………………… ……………………………………… közalkalmazott aláírása

Az elszámolást átvettem 2007. …………………………… ……………………………………… ruházati (fõ)elõadó

62


A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/37/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény lõfegyverhasználatra vonatkozó szabályainak alkalmazásáról A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény (továbbiakban: Sztv.) 4. § (2) bekezdésének c) pontja alapján az Sztv. 22. § (3) bekezdés g) és h) pontjának hatályon kívül helyezésébõl eredõ feladatok egységes értelmezésére és a törvényes végrehajtás megszervezésének elõsegítése érdekében az alábbiak szerint intézkedem: 1. A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények (a továbbiakban: bv. intézet) parancsnokai, igazgatói, fõigazgató fõorvosai, vonatkozó mértékben a fogvatartottak kötelezõ foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervek ügyvezetõ igazgatói az intézkedés mellékleteként kiadott Módszertani Útmutató elõírásai és ajánlásai figyelembevételével értékeljék és elemezzék azokat – a bv. intézet és a fogvatartás biztonságát befolyásoló – körülményeket és helyzeteket, melyekre a lõfegyverhasználat 2007. június 1-jétõl történõ további korlátozása kihatással lehet. Ennek alapján módosítsák a biztonsági rendszert, a biztonsági feladatok végrehajtására helyileg kiadott õr- és szolgálati utasításokat, egyéb rendelkezéseket. 2. A parancsnok a helyi lehetõségek kihasználásával, illetve a központi ellátásként biztosított anyagokból, eszközökbõl alakítson ki olyan biztonsági rendszert, amely folyamatosan biztosítja a fogvatartottak õrzését, felügyeletét, ellenõrzését, a bv. intézet védelmét, a jogszabályban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. 3. Az intézkedésben és a mellékletében foglaltakat az érintett állománnyal, a szükséges mértékig ismertetni kell. 4. Jelen intézkedésben foglaltakat 2007. június 1-jétõl kell alkalmazni. Ezzel egyidejûleg a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény lõfegyverhasználatra vonatkozó szabályainak alkalmazására kiadott 0260/1996. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedést visszavonom.


5–6. szám

Melléklet az 1-1/37/2007. OP intézkedéshez Módszertani Útmutató a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény lõfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezéseinek egységes értelmezéséhez és törvényes végrehajtásához I. Bevezetõ A 2007. évi XXVII. tv. a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. tv. (a továbbiakban: Sztv.) 22. § (3) bekezdés g) és h) pontjait hatályon kívül helyezte, szûkítve ezzel a lõfegyverhasználat lehetõségét a fogvatartottal szemben. A törvény szerint 2007. június 1-jétõl a büntetés-végrehajtás személyi állományának tagja szökés megakadályozására, illetve megszökött fogvatartott elfogására nem használhat lõfegyvert. Lõfegyver a továbbiakban kizárólag az Sztv. 22. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben használható. A törvény nyilvánossága alapján számolni kell azzal, hogy a fogvatartottak is tudomást szereznek arról, miszerint 2007. június 1-jétõl a személyi állomány tagja a szökés megakadályozására, illetve a megszökött fogvatartott elfogására nem használhat lõfegyvert. E bûncselekmény elkövetõjének csupán a büntetõjogi fenyegetettséggel kell számolnia. Fennállhat annak a veszélye, hogy gyakoribbak lesznek a szökés végrehajtására irányuló cselekmények, melynek reális veszélye fõképpen a bv. intézeten kívüli munkáltatásnál, elõállításnál és egyéb mozgatásoknál következik be. 2007. június 1-jétõl lõfegyver nem lesz alkalmazható szökések esetén, ezért számolni kell azzal, hogy a biztonsági felügyelõ szakszerû szolgálat ellátása mellett annak fizikai állóképessége, testi ereje, továbbá a szolgálati kutya alkalmazása lesz a döntõ, emellett nagy jelentõsége marad a mozgáskorlátozó eszközöknek is. Különösen a ma még ritkán használt lábbilincs alkalmazásának, mely az elfutást akadályozhatja. Gyakrabban kell élni a több mozgáskorlátozó eszköz együttes alkalmazásának elrendelésével is. Ennek szabályozási háttere jelenleg adott. A jogszabály változása miatt a biztonsági felügyelõi létszám (fõleg a kezdeti idõszakban) nem lesz több. Ezért nagyon fontos, hogy a bv. intézetek végezzék el a várható biztonsági körülmények, feltételek és tevékenységek elemzését, és azok eredményétõl függõen készüljenek fel a megváltozott feladatokra történõ zavartalan átállásra.

5–6. szám


II. A biztonság fenntartása érdekében elvégzendõ feladatok 1. A büntetés-végrehatási objektumok külsõ õrzése tekintetében – a fegyveres biztosítás jelentõsége megváltozik, de nem szûnik meg. A szökés megakadályozása továbbra is a büntetés-végrehajtási szervezet feladata lesz, amit más eszközök alkalmazásával, más módszerek bevezetésével kell megoldani. A megváltozott viszonyokat az õr- és szolgálati utasításokban, illetve egyéb rendelkezésekben helyileg kell részletesen szabályozni, kiemelt hangsúllyal az objektumot fenyegetõ támadás elhárítására [Az Sztv. 22. § (3) bekezdés g) és h) pontjait hatályon kívül helyezték, azonban e bekezdés további kilenc pontban sorolja fel azokat az eseteket, eseményeket, amikor a személyi állomány tagja a cselekmény megakadályozása, felszámolása érdekében nem csak jogosult, hanem köteles is lõfegyvert használni. Tehát a fegyver, mint felszerelés továbbra is ott kell, hogy legyen az objektumõrzésnél, az elõállítás és szállítás, az intézet területén kívüli munkáltatás során. Azt azonban célszerû felülvizsgálni, hogy milyen feladatra, milyen lõszertípust adjanak ki. Az objektumõrzésre célszerû az eddigiekben kialakult gyakorlatot folytatni, mert az objektumot bármikor érheti fegyveres támadás, amikor az õrzést az objektumvédelem váltja fel. Ilyen esetekben olyan hatású fegyverrel és lõszerrel kell rendelkeznie a védelmet ellátó személynek, amellyel vissza tudja verni a támadást. Vagyis egyes bv. intézetekben továbbra is alkalmazható az AMD és KGP-9 géppisztoly, a sörétes puska a leghatásosabb ólomlövedékes lõszerrel. Az elõállítás, szállítás alkalmával szükség van a pisztolyra, hiszen a legalapvetõbb esetben, jogos védelemre, a fogvatartottal szemben irányuló cselekmények elhárítására továbbra is helye van a lõfegyverhasználatnak. Más a helyzet a fogvatartottak bv. intézeten kívüli munkáltatása során. Amennyiben a biztosítási feladatot a személyi állomány tagja sörétes fegyverrel látja el, a rendszeresített speciális töltetû (gumigolyós, gumisörétes, mûanyag granulátumos) lõszerek alkalmazását célszerû elrendelni. E lõszerek, ugyan eltérõ távolságból, kivétel nélkül megállító hatással bírnak, ami azt jelenti, hogy alkalmasak a jogos védelemre, illetve más cselekmények megakadályozására, megszüntetésére. A speciális lõszerek lényege az, hogy szakszerû alkalmazásukkal bizonyos célok elérhetõk, de kicsi a valószínûsége, hogy az alkalmazás következtében a személy súlyos vagy életveszélyes sérülést szenvedjen.], – a szökés megelõzésére, megakadályozására az idõlegesen üzemen kívül helyezett õrtornyokba szükségessé válik õr vagy figyelõ õrszem felállítása, így különösen a nagyobb fogvatartotti csoportok udvaron történõ mozgatásakor (pl. szabadlevegõn tartózkodás, munkára, illetve

63

munkáról történõ ki- és bevonulás, látogatófogadás, udvaron, szabad területen folyó munkáltatás stb.) alkalmával, – a bástyafalak megközelíthetõségének megakadályozására – ahol arra lehetõség és anyagi fedezet van – nyomsávot, a bástyafal belsõ oldalán, legalább 3 méteres térközzel 4–5 méter magas védõkerítést és/vagy a földre telepített mûszaki akadályokat lehet kiépíteni. A kerítés és a mûszaki akadály egyrészt nehezíti, lassítja a szökés végrehajtását, a nyomsávban viszont azonosítható a szökés helye és iránya, amely elõsegítheti a nyomkövetõ kutya alkalmazását az elfogásra bevezetett intézkedésben, – az átmászás megakadályozására az alacsonyabb, 3,5–4 méter magasságú bástyafalak, illetve a fogvatartotti körleteket körbevevõ drót vagy expandált-lemez kerítések tetejére pengeéles (NATO) dróthengert kell felszerelni, – az õrzési határok illetéktelen megközelítésének jelzésére a meglévõ elektromos, infrasugaras áthatolásjelzõ, illetve a zártláncú TV hálózat mûködését folyamatos üzemben kell biztosítani, – valamennyi bv. intézetben, körültekintõen meghatározott darabszámban célszerû szolgálati kutyát rendszeresíteni. Hasznos segítõk lehetnek a fogvatartott szökésének megakadályozásában, a megszökött fogvatartott elfogásában, az intézeten kívüli – különösen a mezõgazdasági munkáltatás biztosításánál és az elõállítási feladatok eredményes végrehajtásánál. Amennyiben a fogvatartott a büntetés-végrehajtás õrizetébõl megszökik, az elfogása érdekében – függetlenül az elkövetett cselekmény súlyától – nem használható lõfegyver. Az elfogása érdekében mégis minden lehetséges intézkedést meg kell tenni, mindaddig, amíg erre a rendelkezésre álló erõkkel, eszközökkel lehetõség van, és az eredménnyel járhat. Amennyiben – az idõbeni és térbeni korlátokra figyelemmel – az elfogásra irányuló tevékenység nem vezet eredményre, a további intézkedés megtétele a rendõrség feladatává válik. 2. Az elhelyezési körletek biztonsága tekintetében A körletek biztonsági rendszerének szavatolni kell, hogy onnan fogvatartott illetéktelenül ne tudjon távozni. A körlet mûködtetésénél figyelembe kell venni, hogy a rácsok – kevés kivételtõl eltekintve – lágyvasból készültek, a rácstagok osztása ritkább az elõírtnál. A megváltozó fegyverhasználati szabályokhoz igazodva: – egyedi, intézetenkénti felülvizsgálat alapján fel kell tárni azon tárgyi feltételbeli hiányosságokat, amelyek miatt a megjelölt követelmény maradéktalanul nem szavatolható, – a belsõ rezsimrendszer átalakításával – a biztonságos körülmények tervszerû megteremtéséig – a veszélyesebb fogvatartottakat a biztonsági követelményeknek legmegfelelõbb körletrészeken kell elhelyezni,

64


– a szabadlevegõn tartózkodás – számos e helyszínekrõl történt fogolyszökés vagy annak kísérlete bizonyítja – jelentõs többletkockázat hordozója. Ezért a nem kielégítõ biztonságú helyszínek mûszaki akadályokkal történõ megerõsítését tervszerûen el kell végezni. 3. A munkáltatás biztonsága megteremtése érdekében Zárt, intézeti körülmények között a munkáltatás biztonsága megfelelõen szavatolható, de a tárgyi feltételbeli hiányosságokat meg kell szüntetni. Ez elsõsorban az ablakok rácsozatának, a ki- és átjáró ajtóknak a megerõsítését, valamint a biztonság-technika fejlesztését igényli, mely a KFT-k ügyvezetõ igazgatóinak ugyanúgy feladata, mint a bv. intézet parancsnokának. Különösen növekvõ kockázattal a fegyverhasználat lehetõségének változása után a mezõgazdasági, illetve külsõ és intézeten kívüli munkáltatásnál kell számolni, a kockázat csökkentése érdekében: – a munkára kiválasztásnál még alaposabb, körültekintõbb differenciálás és mérlegelés szükséges a Befogadási és Foglalkoztatási Bizottságok részérõl, – külsõ bérmunkáltatásnál az elsõdleges feltétel a fogvatartottak kiválasztása legyen, – a mezõgazdasági munkáltatásnál a szolgálati kutyák alkalmazását – mint már utaltunk rá – széleskörûen rendszeressé kell tenni, – a munkáltatást lehetõleg kisebb fogvatartotti csoportok foglalkoztatásával kell végezni, – nyílt terepen a dolgozó fogvatartottaktól nagyobb távolságra kell az õrök felállítási helyét meghatározni, hogy több idõ jusson a szökést megkezdõ személy elé kerülni, ezáltal már a zárás vonalában elfogni. 4. Az elõállítások végrehajtása terén A jelenlegi – egy fõ fogvatartottat egy fõ biztonsági felügyelõ állít elõ – gyakorlat – függetlenül attól, hogy különösen nagy kockázattal jár – a jelenlegi létszámviszonyok mellett hosszabb távon marad fenn. Ugyanakkor e feladat teljesítésénél kell a leginkább számolni azzal, hogy a kísért személy szökni akar. Tekintettel arra, hogy a bv. intézetekben nem áll rendelkezésre annyi létszám sem, hogy a súlyos bûncselekmény elkövetéséért elitélt vagy annak elkövetésével gyanúsított (fõképpen a IV-es biztonsági csoportba sorolt) fogvatartottakat két fõ állítson elõ, az elõállítás közbeni õrzés eredményessége más intézkedések megtételével is fokozható, így különösen: – ahol jól kiképzett akciócsoport mûködik, ott a veszélyes fogvatartott elõállítására, kísérésére, kegyeleti jog gyakorlására, súlyos beteg hozzátartozó meglátogatására kísérettel elõállítandó elitélt mozgatására a csoport tagjai kerüljenek bevonásra,

5–6. szám

– a mozgáskorlátozó eszköz alkalmazására körültekintõen rendelkeznek, indokolt esetben több eszköz együttes alkalmazására történik intézkedés, – súlyos bûnelkövetõ elõállítása során elrendelik az elektromos sokkoló öv alkalmazását, – szélesebb körben alkalmazzák a szolgálati kutyát a biztosítási feladatra, – az elõállító gépjármûvekkel a bíróságon, az ügyészségen és az egészségügyi intézményekben – ha ennek építészeti akadálya nincs – az elõállítás szempontjából legbiztonságosabb helyre kell hajtani, a fogvatartottat ott kell kiszállítani, – az elõállítás biztonságának fokozása érdekében a végrehajtandó feladatokat az õrutasításban, illetve az elõállítási rendelvényben részletesen meghatározzák, – az elõállító biztonsági felügyelõ és a bv. intézet közötti hírösszeköttetést megbízható eszközökkel biztosítják. 5 . Szállítás végrehajtása során – a szállításra kerülõ fogvatartottat alaposan meg kell motozni annak érdekében, hogy ne maradjon nála olyan tárgy vagy eszköz, amellyel az alkalmazott bilincset, lakatot kinyithatja, – fogvatartott elõállítása esetén élni kell a mozgáskorlátozó eszközök (bilincs, bilincsrögzítõ öv, lábbilincs stb.) együttes alkalmazásával, – a szállítást végrehajtó állomány legyen felkészült a szállítást akadályozó körülmények (mûszaki hiba, tûz keletkezése, fogvatartott rosszulléte, jármû elleni támadás) szakszerû kezelésére, ehhez kellõ mennyiségû mozgáskorlátozó eszköz álljon rendelkezésre. 6. Rendkívüli helyzetek kezelése Elõfordulhat, hogy olyan rendkívüli eset (tûzeset, esetleg katasztrófahelyzet) miatt egy nagyobb fogvatartotti csoportot vagy a teljes fogvatartotti állományt az elhelyezési körletekrõl vagy a bv. intézetbõl ki kell telepíteni, akár úgy is, hogy gyalogmenetben kell a mentést és a kijelölt helyre kísérést végrehajtani. Az ilyen helyzetek úgy kezelhetõk megnyugtatóan, ha az intézetekben, megfelelõ mennyiségben áll rendelkezésre mozgáskorlátozó eszköz. 7. A fogvatartás biztonsága érdekében teendõ más intézkedések A lõfegyverhasználat kizárása megnöveli a készenlétes erõ, a járõr és a figyelõszolgálat fontosságát. Amennyiben a váltások létszáma azt lehetõvé teszi, elsõsorban nappal, olyan kis létszámú, 2-3 fõs csoportot lehet szolgálatba beosztani, akik folyamatosan készen állnak rendbontás, szökési kísérlet vagy más jelentõs rendkívüli esemény megakadályozására, az ott szolgálatot teljesítõk megerõsítésére, azonnal a helyszínre irányíthatók.

5–6. szám


Megnövekszik a járõrözés és a figyelõszolgálat szerepe is mind a bástyafallal, drótkerítéssel körbezárt területeken belül, mind azon kívül. Ennek fõleg a nagy kiterjedésû bv. intézetekben lesz jelentõsége, ahol a nap különbözõ szakaiban szervezhetõ járõr- és figyelõszolgálat a területek bejárására, átvizsgálására, illetve a szökésre leginkább alkalmas irányok figyelésére. A mezõgazdaságban történõ munkáltatás biztonsága érdekében lehetõség szerint gépkocsizó járõr, és/vagy motorkerékpáros járõrszolgálat is szervezhetõ, akik meghatározott idõnként a külsõ munkaterületen, meghatározott útvonalon (terepszakaszon) teljesítenek járõri feladatot.

III. Egyéb folyamatosan végrehajtandó feladatok 1. Folyamatossá kell tenni az objektumõrzést, munkáltatást, elõállítást és szállítást végrehajtó személyi állomány szervezett képzését, melynek során legyenek tekintettel a már kiadott szabályzatok, módszertani útmutatók elõírásaira, ajánlásaira. Különös hangsúlyt helyezzenek az állomány gyakorlati felkészítésére is, a motozások, illetve bilincselések végrehajtása tekintetében. Ezen felül szükséges az is, hogy az elõállítást végrehajtó állomány ismerje az õrzésre kijelölt helyeket, elõre ismerje meg az elõállítási helyszíneket, a helyi adottságok feltérképezése érdekében tartsanak helyszínbejárásokat. 2. A fegyveres biztosítási feladatokat ellátó állományt arra kell kioktatni, hogy lõfegyverhasználatra a lehetséges esetekben is, csak legvégsõként kerüljön sor. A hangsúlyt a megelõzésre, a szolgálati feladatok maradéktalan ellátására, más kényszerítõ eszközök alkalmazására kell helyezni. 3. Ha mégis lõfegyvert kell használni, törekedni kell arra, hogy a támadás lehetõleg egy, legfeljebb két lövés leadásával elháruljon, és a leadott lövés ne okozzon életveszélyes sérülést. Lõfegyverrel történõ támadás elhárítása során el kell kerülni az ártatlan személyeket is veszélyeztetõ tûzharcot. 4. A büntetés-végrehajtási feladatok tekintetében felértékelõdik a személyi állomány felkészültségének tapasztalata. Elengedhetetlen lesz a felügyelõk konfliktuskezelõ, megoldóképességének fejlesztése. A felvétel során feltételként kell szabni az eredményes fizikai erõnlétet, ösztönözni kell a meglévõ állományt az aktív sportolásra.

Budapest, 2007. május 31.

65

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/38/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésérõl szóló 21/1994. (XII. 30.) IM rendelet végrehajtására A büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésérõl szóló 21/1994. (XII. 30.) IM rendelet 12. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az elõzetesen letartóztatottak és a szabadságvesztésre ítéltek elhelyezésének szabályait az alábbiak szerint határozom meg:

I. Az elõzetesen letartóztatottak elhelyezése 1. Az elõzetesen letartóztatottakat a büntetõ eljárás szakaszától függõen a büntetõ ügyben eljáró ügyészség, illetve a bíróság [a 6/1996. (VII.12.) IM rendelet 237. § (1) bek. szerinti rendelkezési jogkör gyakorlója] székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) büntetés-végrehajtási intézetben kell elhelyezni. A Csongrád, illetve Nógrád megyékben eljáró ügyészségek vonatkozásában, valamint e bíróságok által elrendelt (meghosszabbított és fenntartott) elõzetes letartóztatást a Szegedi Fegyház és Börtönben, illetve a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben kell foganatosítani. A fiatalkorúak regionális büntetés-végrehajtási intézeteiben a fiatalkorúak elõzetes letartóztatása a következõk szerint hajtható végre: Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Bv. Intézet illetékességi körébe, Pécsett a Baranya Megyei Bv. Intézet illetékességi körébe, Szirmabesenyõn a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bv. Intézet illetékességi körébe, míg a Fiatalkorúak Bv. Intézetében (Tököl) a Fõvárosi Bv. Intézet illetékességi körébe tartozó fiatalkorú elõzetesen letartóztatottak helyezhetõk el. 2. Az 1. pont rendelkezésétõl eltérõen az elõzetesen letartóztatottak közül: a) a Dunakeszi, Gödöllõi és Váci Városi Bíróság rendelkezése alapján fogva tartott felnõttkorú férfiakat a Váci Fegyház és Börtönben, b) a Ceglédi és a Nagykátai Városi Bíróság rendelkezése alapján fogvatartottakat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, c) a Nagykõrösi Városi Bíróság rendelkezése alapján fogvatartottakat a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, d) a Bajai Városi Bíróság rendelkezése alapján fogvatartottakat a Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, e) a Kalocsai Városi Bíróság rendelkezése alapján fogvatartottakat a Kalocsai Fegyház és Börtönben, f) a Dunaújvárosi Városi Bíróság rendelkezése alapján fogvatartottakat a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben,

66


g) a Soproni Városi Bíróság rendelkezése alapján fogva tartott felnõttkorú férfiakat a Sopronkõhidai Fegyház és Börtönben, h) a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság rendelkezése alapján fogva tartott felnõttkorú férfiakat a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben, i) a Mezõkövesdi Városi Bíróság rendelkezése alapján fogvatartottakat a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, j) a Komáromi Városi Bíróság rendelkezése alapján fogvatartottakat a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Bv. Intézetben, k) a Tatabányai Városi Bíróság, a Tatai Városi Bíróság rendelkezése alapján fogvatartottakat (nyomozati szakban) a Fejér Megyei Bv. Intézetben, l) az Esztergomi Városi Bíróság rendelkezése alapján fogvatartottakat, valamint a Tatabányai Városi Bíróság, a Tatai Városi Bíróság rendelkezése alapján fogvatartottakat (bírói szakban) a Fõvárosi Bv. Intézetben kell elhelyezni. II. A szabadságvesztésre ítéltek elhelyezése 3. A Balassagyarmati, a Budapesti, a Márianosztrai, a Sátoraljaújhelyi, a Sopronkõhidai, valamint a Váci Fegyház és Börtönben fegyház és börtön fokozatú férfiakat kell elhelyezni. 4. A Kalocsai Fegyház és Börtönben a) fegyház és börtön fokozatú nõket, b) életfogytig és tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt nõket, c) a büntetés-végrehajtási intézet fenntartási munkáira börtön fokozatú férfiakat kell elhelyezni. 5. A Szegedi Fegyház és Börtönben kell elhelyezni a) a fegyház és börtön fokozatú férfiakat, b) az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt férfiakat. A feltételes szabadságra bocsátás esedékességének idõpontját megelõzõ 10 évvel a fokozatnak megfelelõ más bv. intézetben az elítélt elhelyezhetõ. c) A tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt férfiakat. 6. Az Állampusztai, a Nagyfai és a Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben a) börtön és fogház fokozatú férfiakat kell, b) a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló többször módosított 1979. évi 11. törvényerejû rendelet (továbbiakban: Bv. tvr.) 26. § (3) bekezdésében meghatározott fegyház fokozatú férfiakat lehet elhelyezni. 7. A Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben a) börtön és fogház fokozatú férfiakat,

5–6. szám

b) börtön és fogház fokozatú nõket kell elhelyezni, c) a Bv. tvr. 26. § (3) bekezdésében meghatározott fegyház fokozatú férfiakat lehet elhelyezni. 8. A fiatalkorúak regionális büntetés-végrehajtási intézeteiben a fiatalkorú férfi elítélteket az alábbiak szerint kell elhelyezni: a) a Fiatalkorúak Regionális Büntetetés-végrehajtási Intézetében (Pécs) a Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyei lakóhellyel rendelkezõ, b) a Fiatalkorúak Regionális Bv. Intézetében (Kecskemét) a Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megye területén lakóhellyel rendelkezõ, c) a Fiatalkorúak Regionális Bv. Intézetében (Szirmabesenyõ) a Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-SzatmárBereg, Hajdú-Bihar és Heves megyei lakóhellyel rendelkezõ elítélteket. 9. A fiatalkorú börtön és fogház fokozatú nõket a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében (Kecskemét) kell elhelyezni. 10. A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében (Tököl) a) fiatalkorú férfi elítélteket, b) a bv. intézeti, illetve a gazdasági társasági munkáltatás (foglalkoztatás) biztosítására börtön és fogház fokozatú elítélt férfiakat kell elhelyezni. 11. A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben börtön fokozatú nõket kell elhelyezni. 12. A megyei (fõvárosi) büntetés-végrehajtási intézetekben a) a büntetés-végrehajtási intézet fenntartási munkáira börtön fokozatú elítélt férfiakat kell elhelyezni, b) akiknek befogadásától vagy az ítélet jogerõre emelkedésétõl a szabadságvesztés utolsó napja, illetve a feltételes szabadságra bocsátás napja hat hónapon belül esedékes végrehajtási fokozattól függetlenül lehet elhelyezni. 13. A megváltozott munkaképességû elítélteket a végrehajtási fokozatnak megfelelõen, az intézkedés 3–7. pontjában felsorolt büntetés-végrehajtási intézetekben kell elhelyezni, kivéve az intézkedés 27. pontjában megjelölteket.

III. Az elõzetesen letartóztatottakra és a szabadságvesztésre ítéltekre vonatkozó közös szabályok 14. Az 1–2. pontban meghatározott büntetés-végrehajtási intézetek biztosítják a fogvatartott büntetõ ügyekben

5–6. szám


67

ügyészségre, bíróságra; egyéb bírósági ügyekben vagy közjegyzõi eljárásban, valamint egyéb orvosszakértõi és nyugdíjfolyósító intézetbe történõ elõállítását.

V. Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának hatálya alá tartozó elítéltek elhelyezése

15. A fogvatartott súlyos beteg hozzátartozója meglátogatása, valamint a hozzátartozó temetésén való részvétel miatt történõ elõállítását az elõállítás helye szerinti megyei (fõvárosi) bv. intézet végzi. Ha ebbe az intézetbe történõ átszállítás körszállítás keretében nem lehetséges, az elõállítást a fogva tartó bv. intézet célszállítással hajtja végre.

22. Figyelembe véve az elítélt, illetve kapcsolattartójának lakóhelyét, az enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alá tartozó elítéltet a végrehajtási fokozatának megfelelõ büntetés-végrehajtási intézetben kell elhelyezni. Kivételes esetben a lakóhelyéhez legközelebbi megyei büntetés-végrehajtási intézetben is elhelyezhetõ az elítélt.

16. A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében elhelyezett fogvatartott elõállítását a Ráckevei Városi Bíróságra az intézet biztosítja.

VI. Anya és gyermeke együttes elhelyezése

17. Tatabánya, Tata területén a fogvatartottakat a Fejér Megyei Bv. Intézet állítja elõ, azok kivételével, akik a 2. pont l) alpontja szerint a Fõvárosi Bv. Intézetben kerültek elhelyezésre. 18. Az elõzetesen letartóztatottat a nem jogerõs ítéletet hozó bíróság engedélyével, a Központi Szállítási és Nyilvántartási Osztály (továbbiakban: KSZNYO) által kijelölt, az ítéletben meghatározott végrehajtási fokozatnak megfelelõ intézetben lehet elhelyezni.

IV. Az átmeneti és gyógyító-nevelõ csoportba utalt elítéltek elhelyezése 19. Az átmeneti csoportba helyezett férfiakat a behelyezõ büntetés-végrehajtási intézetben kell elhelyezni. Ha az átmeneti csoport mûködési feltételei nem állnak fenn, akkor az intézet kezdeményezésére olyan büntetés-végrehajtási intézetbe kell átszállítani, ahol mûködik átmeneti csoport. 20. Gyógyító-nevelõ csoport mûködik a: a) Budapesti Fegyház és Börtönben, b) Kalocsai Fegyház és Börtönben, c) Sopronkõhidai Fegyház és Börtönben, d) Szegedi Fegyház és Börtönben, e) Váci Fegyház és Börtönben, f) Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, g) Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, h) Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében (Tököl). 21. A gyógyító-nevelõ csoportba helyezett fogház fokozatú nõket a csoportban tartás idejére a Kalocsai Fegyház és Börtönben kell elhelyezni.

23. Az anya és a gyermek együttes elhelyezését a BácsKiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet területén az erre kijelölt részlegen (a továbbiakban: anya-gyermek részleg) kell biztosítani. Az anya-gyermek részlegen az anyákon kívül más fogvatartott nem helyezhetõ el. A fogvatartottak elhelyezésének eljárási szabályait külön intézkedés tartalmazza.

VII. A biztonságra fokozott veszélyt jelentõ fogvatartottak elhelyezése 24. A biztonságra fokozott veszélyt jelentõ fogvatartottakat különleges biztonságú körletrészen kell elhelyezni. A fogvatartottak elhelyezésének és õrzésének szabályait külön intézkedés határozza meg.

VIII. Katonai fogda 25. A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetének (Tököl) e célra elkülönített részén kell elhelyezni a katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt elítélteket.

IX. Egyéb rendelkezések 26. Az elítélt elhelyezésére – munkaerõigény és a rendelkezésre álló férõhelyek figyelembevételével – a végrehajtási fokozatának megfelelõ, lehetõleg a lakóhelyéhez legközelebbi büntetés-végrehajtási intézetet kell kijelölni. Az idegen állampolgárságú elítéltet kapcsolattartásának figyelembe vételével kell elhelyezni. 27. A kizárólag férfiak elhelyezésére kijelölt büntetésvégrehajtási intézetekben elítélt nõk nem helyezhetõk el.

68


28. a) A Bv. tvr. 26. § (3) bekezdés alapján fegyház fokozatú férfi elítéltek az Állampusztai Országos Büntetésvégrehajtási Intézetbe, a Baracskai Országos Büntetésvégrehajtási Intézetbe, a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetbe, a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetbe – a fogva tartó intézet parancsnokának elõterjesztése alapján – a büntetés-végrehajtás országos parancsnok általános helyettesének engedélyével szállíthatók át. b) Nem helyezhetõ át az a) pont szerinti intézetekbe a fegyház fokozatú elítélt, ha szabadságvesztésébõl a várható szabadulásig (feltételes szabadságra bocsátás esedékességéig) két évnél hosszabb tartam van hátra. 29. Nem helyezhetõk el a fogolyszökés, fogolyzendülés, terrorcselekmény bûntette miatt kiszabott szabadságvesztést töltõ elítéltek az a) Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, b) Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, c) Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, d) Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben. 30. Az Állampusztai, a Nagyfai, a Baracskai, valamint a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben elhelyezett börtön illetve fegyház fokozatú elítéltet, amennyiben veszélyt jelent az intézet biztonságára, az intézkedés 3–5. pontjában meghatározott büntetés-végrehajtási intézetbe kell áthelyezni. Az átszállítást az intézetparancsnok kérésére – a BVOP Biztonsági és Fogvatartási Ügyek Fõosztály vezetõjének véleményét figyelembe véve – a KSZNYO vezetõje engedélyezi. 31. A megváltozott munkaképességû és állandó orvosi felügyeletet igénylõ munkaképtelen elítélteket a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet krónikus utókezelõ részlegében kell elhelyezni. Az elítélt átszállítása a BVOP Egészségügyi Fõosztály vezetõje javaslatára, a KSZNYO vezetõjének engedélyével történik. 32. A megyei (fõvárosi) büntetés-végrehajtási intézetekben foglalkoztatás céljából az intézkedés 12. a) pontjában meghatározott elítéltet az intézet parancsnoka saját hatáskörben visszatarthatja. A parancsnoki hatáskörben visszatartott elítélt büntetés-végrehajtási érdekbõl, központi irányítás alá vonható. 33. Az elítélt végrehajtási fokozatától, valamint a jelen intézkedésben meghatározott büntetés-végrehajtási intézettõl eltérõ helyen (fontos büntetés-végrehajtási érdekbõl) az országos parancsnok engedélyével helyezhetõ el. Az elítélt parancsnoki hatáskörben visszatartható, ha a végrehajtási fokozat enyhébb fokozatba helyezés folytán

5–6. szám

változott meg, és a szabadulás (feltételes szabadságra bocsátás) idõpontjáig hat hónapnál kevesebb van hátra. 34. Parancsnoki hatáskört meghaladó, munkáltatás céljából történõ visszatartás engedélyezésére irányuló kérelmet az elítélt befogadásától, illetve a szabadságvesztés foganatba vételétõl számított tizenöt napon belül a KSZNYO-hoz kell felterjeszteni. A kérelem az elítélt nevét és büntetés-végrehajtási adatait (fokozat, ítélet, bûncselekmény, elõélet, szabadulás ideje), szakképzettségét, iskolai végzettségét, munkakörét és a visszatartás rövid indoklását tartalmazza. Ha a visszatartást nem engedélyezték, az elítéltet az errõl szóló értesítés megérkezésétõl számított tizenöt napon belül a KSZNYO által megjelölt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani. 35. A visszatartott elítélt csak az engedélyben meghatározott munkakörben foglalkoztatható. 36. Ha a meghatározott idõre engedélyezett visszatartás lejárt, vagy az elítélt foglalkoztatására már nincs szükség, ezt a körülményt 8 napon belül jelenteni kell a KSZNYOnak. A visszatartási engedély hatályát veszti, ha az elítélt ügyében újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítés, vagy végrehajtási fokozata szigorúbbra változik. 37. Jelen intézkedést 2007. június 1-jétõl kell alkalmazni, ezzel egyidejûleg az 1-1/75/2005. (IK Bv. Mell. 9.) OP intézkedést visszavonom. Csere László s. k., bv. vezérõrnagy országos parancsnok

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/39/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtás számlarendjérõl A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 4. § (2) bekezdés c) pontja alapján – figyelemmel az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet elõírásaira – az alábbiak szerint intézkedem: 1. Az intézkedés hatálya a Bv. Országos Parancsnokságára és a büntetés-végrehajtási intézetekre és intézményekre (a továbbiakban: intézetek/intézmények) terjed ki.

5–6. szám


2. Az intézkedés mellékleteként* kiadom a büntetésvégrehajtás számlarendjét és számlatükrét. 3. A kiadott számlarendet az intézetek/intézmények saját kiegészítésükkel alkalmazzák, melynek összeállításáért, folyamatos karbantartásáért és a naprakész könyvvezetés helyességéért az intézet/intézmény vezetõje a felelõs. 4. Az intézet/intézmény saját számlarendjéhez köteles bizonylati szabályzatot készíteni, melynek célja a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódó bizonylatok kiállításának, ellenõrzésnek, továbbításának, felhasználásának, kezelésének és megõrzésének rendje. 5. Az intézetek/intézmények gazdálkodásukról éves és féléves beszámolót, valamint eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a fõkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított mérlegjelentést készítenek. A jelentéseket az Országos Parancsnokságra kell megküldeni a külön meghatározott idõpontokra. 6. Az intézkedés 2007. június 1-jén lép hatályba azzal, hogy az abban foglaltakat 2007. január 1-tõl kell alkalmazni. Ezzel egyidejûleg a büntetés-végrehajtás számlarendjérõl szóló 1-1/93/2006. (IK Bv. Mell. 8.) OP intézkedést visszavonom. Csere László s. k., bv. vezérõrnagy országos parancsnok

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/41/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése egyes intézkedések visszavonásáról 1. A mobil vegyimentesítõ berendezések – FMG-68 – tárolásáról és használatáról szóló 0107/1985. OP intézkedést, az egészségügyi anyagellátás és gazdálkodás szabályairól szóló 0101/1986. (külön füzet) OP intézkedést és az azt módosító 0117/1997. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedést,

a fogvatartottak szakáll- és hajviseletérõl szóló 0268/1990. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedést, a titokvédelmi felügyelõ kijelölésérõl és a minõsített iratok felülvizsgálatáról szóló 0137/1996. (IK Bv. Mell. 3.) OP intézkedést, az elektronikus adatforgalmazás szabályairól szóló 0286/1996. (IK Bv. Mell. 10.) OP intézkedést, az orvosok, gyógyszerészek és egyéb egészségügyi képesítésû dolgozók képzésérõl és továbbképzésérõl szóló 0136/1997. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedést, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, valamint a bv. intézetek, intézmények rendjérõl szóló 0164/1997. (IK Bv. Mell. 11.) OP intézkedést, az egészségügyi dolgozók ügyeleti és készenléti szolgálatairól szóló 0172/1997. (IK Bv. Mell. 1998. évi 1.) OP intézkedést, a Fõvárosi Bv. Intézet illetékességi körébe tartozó fogvatartottak elhelyezésérõl szóló 0133/1998. (IK Bv. Mell. 4.) OP intézkedést, a büntetés-végrehajtási felügyelõ és a büntetés-végrehajtási fõfelügyelõ képzés szakmai gyakorlatának végrehajtásáról szóló 1-1/12/1999. (IK Bv. Mell. 2.) OP intézkedést, a 0140/1994. (IK Bv. Mell. 3.) OP intézkedés módosításáról szóló 1-1/29/2002. (IK Bv. Mell. 3.) OP intézkedést, az internet alkalmazásának szabályairól szóló 1-1/5/2003. (IK BV. Mell. 2.) OP intézkedést, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán mûködõ bizottságokról szóló 1-1/46/2003. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedést és az azt módosító 1-1/66/2004. (IK Bv. Mell. 9.) OP intézkedést, a büntetés-végrehajtás állományában szolgálatot teljesítõ vezetõk egészségügyi ellátásával kapcsolatos eljárási rendrõl szóló 1-1/12/2006. (IK Bv. Mell. 3.) OP intézkedést, és az azt módosító 1-1/9/2007. (IK Bv. Mell. 2.) OP intézkedést, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának leltározási és leltárkészítési szabályairól szóló 1-1/12/2007. (IK Bv. Mell. 2.) OP intézkedést, visszavonom.

2. Jelen intézkedés 1. pontjában megjelölt rendelkezések 2007. június 15-étõl nem alkalmazhatóak.

Csere László s. k., * A mellékletet az érdekeltek közvetlenül megkapták.

69


70


A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/42/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezet keretében nyújtott foglalkozás-egészségügyi speciális ellátásról

5–6. szám

ban álló dolgozóját keresõképtelen állományba vételre a háziorvoshoz kell irányítani. 9. A kezelés szakigazgatási felügyelete a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság Egészségügyi Fõosztály feladata.

A büntetés-végrehajtási szervezet személyi állománya egészségi és fizikai alkalmasságának szinten tartása, mozgásszervi rehabilitációja érdekében – figyelemmel a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 4. § (2) bek. c) pontjára – a következõ

10. Ezen intézkedésben foglaltakat 2007. július 1-jétõl kell alkalmazni. Az intézkedés hatálybalépésével egyidejûleg az 1-1/2/2007. (IK Bv. Mell. 1.) OP intézkedést visszavonom.

intézkedést


adom ki: 1. Az intézkedés hatálya kiterjed a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények hivatásos állományú tagjaira, köztisztviselõire, közalkalmazottaira, a fogvatartottak kötelezõ foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek munkaviszonyban álló dolgozóira és nyugállományú tagjaira. 2. A mozgásszervi rehabilitációs kezelés (a továbbiakban: kezelés) a Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központjában, annak igali telephelyén 12 napos turnusokban történik, melyek keddi napon kezdõdnek és szombaton záródnak. 3. A szolgáltatás az e célra rendszeresített, jelen intézkedés melléklete szerinti adattartalommal kiállított beutalóval, orvosi javaslat alapján vehetõ igénybe. 4. Az 1. pontban felsoroltakat a szolgáltatás térítésmentesen illeti meg. 5. Az 1. pontban felsoroltakat a kezelés idõtartamára – a szabad férõhely értékesítés terhére – családtag is elkísérheti. Amennyiben a családtag orvosi beutalóval rendelkezik, a kezelés térítésmentes. Az egyéb ellátásért a vonatkozó OP intézkedésben meghatározott térítési díjat kell fizetnie. Ezt a térítési díjat kell fizetnie a kezelésre nem szoruló családtagnak is. 6. Az 1. és 5. pontokban megjelöltek kivételével, a szabadférõhely értékesítés keretében a szolgáltatást igénybe vevõ a kezelésekért a vonatkozó OP intézkedésben meghatározott térítési díjat köteles fizetni. 7. Az utazási költségtérítésre vonatkozóan a külön jogszabályokban foglaltak irányadók. 8. A hivatásos állomány tagját a beutalás idejére egészségügyi szabadság illeti meg. A köztisztviselõt, közalkalmazottat, illetve a gazdálkodó szervezetek munkaviszony-

Melléklet az 1-1/42/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedéshez Beutaló szerv ORVOSI BEUTALÓ AZ IGALI REHABILITÁCIÓS PROGRAMHOZ (Kérjük írógéppel vagy nyomtatott nagybetûkkel kitölteni) Név (leánykori név is): Anyja neve: Születési helye, ideje: Lakcíme (irányítószámmal): TAJ: Munkahelye és címe: Foglalkozása (munkaköre): Beutalás jogosultsága: hivatásos, közalkalmazott, nyugdíjas, egyéb (jogosultság aláhúzandó!) Beutalásának javasolt ideje: Beutalás módja (aláhúzandó): térítésmentes, részleges térítési díj, teljes térítési díj Utolsó mozgásszervi rehabilitációs kezelés idõpontja: Elõzõ betegségek: Jelen panaszok: Belgyógyász szakorvosi vélemény (leletek mellékelve): Reumatológiai szakvélemény: Mozgásszervi diagnózis:

P. H. Beutaló orvos aláírása

5–6. szám


A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/46/2007. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedése egyes intézkedések visszavonásáról 1. A büntetés-végrehajtási intézetekben 1945 után elhunyt és eltemetett fogvatartottakkal, más személyekkel kapcsolatos kegyeleti jogok gyakorlásáról és az azzal összefüggõ eljárásról szóló 1-1/23/1999. (IK Bv. Mell. 4.) OP intézkedést, az egészségügyi dolgozók ügyeleti és készenléti szolgálatáról szóló 0172/1997. (IK Bv. Mell. 1998. évi 1.) OP intézkedés módosításáról szóló 1-1/21/2000. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedést, a 0136/1997. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedés módosításáról szóló 1-1/9/2002. (IK Bv. Mell. 1.) OP intézkedést, az idegenrendészeti õrizet foganatosításával összefüggésben a büntetés-végrehajtási szervezetre háruló feladatokról szóló 1-1/39/2002. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedést visszavonom. 2. Jelen intézkedés 1. pontjában megjelölt rendelkezések 2007. július 1-jétõl nem alkalmazhatóak.


71

A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka általános helyettesének 2-1/1/2007. (IK Bv. Mell. 5.) OPáh. intézkedése a fogvatartottak intézeten kívül történõ elõállításáról szóló módszertani útmutató módosításáról A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 22. § (3) bekezdés g) és h) pontjainak hatályon kívül helyezésére tekintettel a 2-1/1/2004. (IK Bv. Mell. 12.) Opáh. intézkedéssel kiadott, a fogvatartottak intézeten kívül történõ elõállítására kiadott módszertani útmutató módosítására kiadom az alábbi intézkedést: 1. A módszertani útmutató V. fejezetében található NYILATKOZAT minta utáni fogvatartotti eligazítás következõ mondata az alábbiak szerint módosul: „A törvényben meghatározottak alapján támadása elhárítására, erõszakos kiszabadításának megakadályozására Önnel, illetve a támadókkal szemben is fegyverhasználati jogom van.” 2. Az intézkedésben foglaltakat 2007. június 1. napjától kell alkalmazni. Dömény Sándor s. k., bv. ezredes országos parancsnok mb. általános helyettese

A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET HÍREI Értekezletek Csere László bv. vezérõrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az alábbi értekezleteket tartotta: 1. A 2007. május 24-én megtartott bv. parancsnokok, vezetõk országos értekezletének napirendje volt: Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter úr elköszönése a büntetés-végrehajtási szervezettõl. 2. A 2007. május 30-án megtartott havi vezetõi értekezlet napirendje volt: – Beszámoló a nem jogerõsen elítélt fogvatartottak elhelyezésérõl. – Az aktuális honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi, polgári válságkezeléssel kapcsolatos feladatokról. – Különfélék. 3. A 2007. június 12-én megtartott bv. parancsnokok, vezetõk országos értekezletének napirendje volt:

– Tájékoztató az Egységes Digitális Rádiórendszer (EDR) bevezetésével kapcsolatos feladatokról. – Tájékoztató az aktuális honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi, polgári válságkezeléssel kapcsolatos feladatokról. – Tájékoztató a PPP-módszerrel épülõ új bv. intézetekbe felvett személyi állomány szakmai felkészítésének helyzetérõl. – Tájékoztató a bv.-t érintõ jogszabályi változásokról. – Tájékoztató a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 2007. évi fõbb változásairól. – Tájékoztató a fogvatartottakkal kapcsolatos bánásmód törvényességi vizsgálatának megállapításairól. – Különfélék. – Konzultációval egybekötött tájékoztató az új Európai Börtönszabályokról a fogvatartottak vonatkozásában. – Konzultációval egybekötött tájékoztató az új Európai Börtönszabályokról a fogvatartottak egészségügyi ellátásával, továbbá a személyi állománnyal kapcsolatban.

72


5–6. szám

TÁJÉKOZTATÓ Kollégiumi vélemény A Legfelsõbb Bíróság Büntetõ Kollégiumának 1/2007. BK véleménye az 1998. évi XIX. törvény (Be.) egyes rendelkezései értelmezésérõl (A Bírósági Határozatok 2007/5. számából) (Kivonatos közlés) A Legfelsõbb Bíróság Büntetõ Kollégiuma a 2006. év november hó 27. és 2007. február 8. napján tartott ülésén megvitatta a Be. (2006. évi XIX. és LI. törvénnyel módosított) egyes rendelkezései alkalmazásával kapcsolatos jogértelmezési kérdéseket és a következõ véleményt nyilvánítja. Be. 574. § 1. a) A Be. 574. §-ának (3) bekezdése elõírja, hogy a bíróság az összbüntetési ítélet meghozatala elõtt a büntetésvégrehajtási intézet megkeresése útján tisztázza, mennyi idõt töltött ki az elítélt a büntetésébõl; s ha indokolt, függessze fel az alapítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását. A rendelkezés az összbüntetésbe foglalás büntetõ anyagi jogi feltételeit nem módosítja. Célja, hogy ne érje hátrány az olyan elítéltet, aki a nem jogerõs összbüntetési ítélettel kiszabott szabadságvesztést az ítélet jogerõre emelkedése elõtt elõreláthatóan kitöltené. b) A büntetés-végrehajtási adatokat minden összbüntetési ügyben tisztázni kell. A Be. 574. §-ának (3) bekezdése alapján csak akkor kell megkeresni a büntetés-végrehajtási intézetet, ha a rendelkezésre álló adatok hiányosak vagy nem egyértelmûek. 2. a) A bíróság általában az összbüntetési ítéletben, vagy pedig az ítélet jogerõre emelkedése elõtt hozott végzésben, akkor függesztheti fel az alapítéletek szerinti – a büntetés-végrehajtási adatok szerint még nem teljesen kitöltött – szabadságvesztések végrehajtását, ha az elítélt a kiszabott összbüntetésnek megfelelõ tartamú szabadságvesztést már kitöltötte, vagy az összbüntetési ítélet jogerõre emelkedése elõtt elõreláthatóan kitölti. b) A végrehajtás akkor is felfüggeszthetõ, ha az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának lehetõsége (Btk. 47. §) már megnyílt, vagy az összbüntetési ítélet jogerõre emelkedése elõtt megnyílik. c) Ha az összbüntetési ítélet ellen fellebbezést jelentenek be, és az elsõfokú bíróság nem függesztette fel az alap-

ítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását, erre a fellebbezés elbírálása elõtt a másodfokú bíróság is jogosult.

D. 1. A Legfelsõbb Bíróság Büntetõ Kollégiuma véleménye kialakításánál figyelembe vette az ítélõtáblák, valamint a megyei bíróságok (illetve a Fõvárosi Bíróság) büntetõ kollégiuma vezetõinek országos tanácskozásán elfogadott (a Bírósági Határozatok 2006. évi 7. számának Fórum rovatában Összefoglaló címmel közzétett) álláspontokat. A kollégiumi véleményben kifejtettek részben (tartalmi) változtatás nélkül megismétlik a BH 2006/7. számának Fórum rovatában közzétett álláspontokat, részben azonban attól eltérnek. Erre tekintettel a Legfelsõbb Bíróság Büntetõ Kollégiuma véleményének közzétételét követõen a BH 2006/7. számának Fórum rovatában közzétett Összefoglaló már nem tekintendõ iránymutatónak. 2. A Legfelsõbb Bíróság az 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésérõl 2003. december 1. napján a BH 2004/6., 2004. június 30. napján a BH 2004/8. és 2005. április 11. napján a BH 2005/7. számában közzétett véleményeket nyilvánította. Ezen korábbi vélemények szerinti – esetlegesen ellentétes – jogértelmezések a jelen kollégiumi vélemény közzétételét követõen már nem tekintendõk irányadónak. Budapest, 2007. február 8.

Bírósági határozat 147 Felfüggesztett szabadságvesztés végrehajthatóságának elévülése kizárja, hogy a bíróság a felfüggesztés próbaideje alatt elkövetett cselekmény miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelje – A próbaidõ alatt elkövetett cselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása azonban nem függeszthetõ fel [Btk. 67. § (1) bek. d) pont, 68. § (1) bek., 90. § a) pont, 91. § (1) bek. b) pont, 100. § (3) bek.]. A F.-i Bíróság a 2003. május 5. napján kihirdetett ítéletével a felülvizsgálati indítvánnyal érintett M. I. VII. r. terheltet üzletszerûen, bûnszövetségben, jelentõs értékû vámárura elkövetett csempészet bûntettében, 3 rendbeli

5–6. szám


folytatólagosan, különösen nagy mértékû adó behajtásának megakadályozásával elkövetett adócsalás bûntettében és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében – mindegyik cselekményben, mint bûnsegédet – mondta ki bûnösnek. Ezért õt – halmazati büntetésül – 1 év 4 hónapi – végrehajtásában 2 évi próbaidõre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 300 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 3000 forintonként rendelte egynapi szabadságvesztésre átváltoztatni. Az ítélet ellen az ügyész a VII. r. terhelt terhére börtönbüntetésének, és a próbaidõ tartamának súlyosítása érdekében fellebbezett. A terhelt és védõje felmentés érdekében ugyancsak perorvoslatot jelentettek be. A kétirányú fellebbezés alapján eljárva a F.-i Ítélõtábla a 2005. március 1. napján meghozott ítéletével az elsõfokú határozatot megváltoztatta. A VII. r. terheltnek a csempészet és adócsalás bûntetteként értékelt cselekményeit egységesen bûnsegédként, folytatólagosan elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás bûntettének minõsítette. A magánokirat-hamisítás vétségében bûnösséget megállapító rendelkezést hatályon kívül helyezte, és a vétség miatti büntetõeljárást megszüntette. A fentebb megjelölt bûncselekmény miatt a terheltet 2 évi, végrehajtásában 4 évi próbaidõre felfüggesztett börtönbüntetésre és 300 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte; ennek átváltoztatási kulcsát nem érintette. A VII. r. terhelt személyi körülményeire irányadó tények körében az elsõfokú bíróság – egyebek mellett – rögzítette, hogy büntetett elõéletû, mert a bíróság az 1994. június 1-jén jogerõre emelkedett ítéletével orgazdaság bûntette miatt 6 hónapi, 1 évi próbaidõre felfüggesztett börtönbüntetésre és 5000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Az ítélõtábla ezt kiegészítette azzal, hogy ugyanezen bíróság 2000. július 13-án jogerõsen az 1990 novemberében elkövetett orgazdaság és csempészet miatt 130 500 forint pénzbüntetést szabott ki vele szemben. A történeti tényállásnak a felülvizsgálati indítvány szempontjából releváns adatai szerint a VII. r. terhelt 1994. július 13-ától 1994. szeptember 8-áig terjedõ idõben vett részt az elkövetésben a tettesi magatartást megvalósító III. r. terhelttel szándékegységben. Az ügyben érintett valamennyi terhelt esetében az alapügyben eljárt másodfokú bíróság is – a Btk. 2. §-ára figyelemmel – az elkövetéskor irányadó anyagi jogi szabályokat alkalmazta. Minthogy a minõsítés-változtatás a cselekménysorozatban részt vevõ többi terheltet is érintette, a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket az ítélõtábla átértékelte, és a belsõ arányosítás követelményének megfelelõen szabta ki az új büntetéseket. A VII. r. terhelt esetében – tekintettel a 10 éves idõmúlásra is – lehetõséget látott a szabadságvesztés felfüggesztésére. Ennek indokolása során külön kitért arra, hogy bár a VII. r. terhelt a korábbi, az 1994. június 1-én jogerõs íté-

73

lettel kiszabott felfüggesztett szabadságvesztésének a próbaideje alatt követte el a jelen ügyben elbírált cselekményeit, de ennek a büntetésének a végrehajthatósága a Btk. 67. § (1) bekezdés d) pontja és a 68. § (1) bekezdése értelmében 2000. június 1-jén elévült. ,,Az elévülés és a törvényi mentesítés bekövetkezte miatt a vádlottal szemben a próbaidõre történõ felfüggesztés alkalmazása nem kizárt.” A másodfokú ítélet büntetést kiszabó rendelkezése ellen – a törvényes határidõn belül – a VII. rendû terhelt terhére, a Be. 405. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt okból a fellebbviteli fõügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyet a Legfõbb Ügyészség is fenntartott. Az indítvány jogi érvei szerint a szabadságvesztés próbaidõre történõ felfüggesztése sérti a Btk. 90. § a) pontjának rendelkezését. A VII. rendû terhelt 1994. június 1-jén jogerõre emelkedett 6 hónapi, 1 évi próbaidõre felfüggesztett szabadságvesztés-büntetésének az elévülése ugyanis csak azt zárja ki, hogy a bíróság a felfüggesztett büntetés végrehajtását a Btk. 91. § (1) bekezdésének b) pontja alapján elrendelje. A törvényi mentesítés pedig a büntetõjogon kívüli következmények alóli mentesülést eredményezi, ám nem szünteti meg a korábbi elítélés tényét. Ekként az újabb felfüggesztett büntetés alkalmazására a fentebb megjelölt anyagi jogi szabály sérelmével került sor. A Be. 422. §-ának (1) bekezdése alapján tartott nyilvános ülésen a legfõbb ügyész képviselõje az indítványban foglaltakat fenntartotta; a védõ a megtámadott határozat hatályban tartását kérte. A felülvizsgálati indítvány indokainál fogva alapos. A másodfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy a terhelt korábbi felfüggesztett szabadságvesztés-büntetésének végrehajthatósága – az ítéletében megjelölt törvényi rendelkezésekre figyelemmel – elévült, s ekként annak végrehajtása már nem rendelhetõ el. Ugyanekkor elkerülte a figyelmét a Btk. 100. §-a (3) bekezdésének azon szabálya, miszerint a mentesítés hatálya újabb bûncselekmény elkövetése esetén a büntetõjogi hátrányos következményekre nem terjed ki. A jelen esetben ilyen hátrányos következményt tartalmaz a Btk. 90. §-ának a) pontja, ami kizárja a felfüggesztés kedvezményének alkalmazását akkor is, ha a szándékos bûncselekményt szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követték el. A VII. r. terhelt esetében ez a kizáró ok fennáll, hiszen újabb bûncselekménye szándékos, és azt 1994. június 1. napján kezdõdõ egyéves próbaidejének a tartama alatt, 1994 júliusa és szeptembere között követte el. Mindezek miatt az ítélõtábla a fentebb már megjelölt anyagi jogi szabály megsértésével függesztette fel a büntetés végrehajtását. A Be. 426. §-ának (2) bekezdése értelmében ilyen esetben – s az ügyészi indítvány erre irányult, – a Legfelsõbb Bíróság maga is hozhat a törvénynek megfelelõ határozatot.

74


Mindemellett a Be. 425. §-a (1) bekezdésének a) pontja lehetõséget ad a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére is, ha azt a bíróság a Be. 405. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott anyagi jogi szabálysértéssel hozta. A Legfelsõbb Bíróság ez utóbbi lehetõséggel élve a megtámadott ítéletnek a VII. r. terheltre vonatkozó részét

5–6. szám

hatályon kívül helyezte, mert a felülvizsgálat szabályainak megfelelõen csak a felfüggesztést mellõzhette volna; ugyanekkor úgy látta, hogy a belsõ arányosítás megtartása érdekében a büntetés felülvizsgálata is indokolt.

(Legf. Bír. Bfv. I. 646/2005.)

5–6. szám


A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként

A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1952. évi III. TÖRVÉNY MAGYARÁZATA I–III. címû könyvet. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) e magyarázata elkészítésének fontos szempontja volt, hogy ne csak a jogászi szakma gyakorlói, de a laikus jogkeresõ közönség számára is megfelelõen forgatható kiadvány készüljön el. Elegendõ arra gondolni, hogy a polgári igazságszolgáltatásban az elmúlt másfél évtizedben – a rendszerváltást követõen a bírósághoz fordulás emberi és alkotmányos jogával élõ polgároknak köszönhetõen – jelentõsen megnövekedett mind a peres, mind a nemperes ügyek száma, és új pertípusok (mint a közigazgatási perek vagy a társasági perek) keletkeztek. A kommentár – amelynek szerzõi nemcsak oktatják, de a gyakorlatban is jól ismerik a polgári eljárás szabályait – célja, hogy a folyamatosan módosuló, és egyre gazdagodó bírósági gyakorlattal értelmezett, illetve egyre több európai uniós szabályt felvonultató Pp. szabályait közérthetõ formában mutassa be. A Polgári perrendtartás magyarázata – a törvény fejezeteit követve – három kötetre tagolódik. A kiadvány egyenlõ súlyt helyez az egyes rendelkezések értelmezésére és magyarázatára, az elméleti alapokra, valamint a bírósági gyakorlat bemutatására, hogy e három pillérre helyezve a lehetõ legteljesebb képet mutassa be az élõ polgári eljárásjogról. Az 1544 oldal terjedelmû, háromkötetes kiadvány ára 4893 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1952. évi III. TÖRVÉNY MAGYARÁZATA I–III. címû, 1544 oldal terjedelmû háromkötetes kiadványt. (ára: 4893 Ft áfával) ........... példányban, és kérem juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

75

76


5–6. szám

A MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ megjelentette a

LEX-ICON § 5.0 kiadványát, amely a

Népszavazás és Népi Kezdeményezés Jogszabályainak Gyûjteményét tartalmazza. A „Népszavazás és Népi Kezdeményezés Jogszabályainak Gyûjteménye” a – LEX-ICON 1.0 (Önkormányzati Jogszabályok Gyûjteménye), a LEX-ICON 2.0 (Közigazgatási Eljárások Jogszabályainak Gyûjteménye), valamint a LEX-ICON 3.0 és 4.0 (Választójogi Jogszabályok Gyûjteménye I–II.) korábbi kiadványok nyomdokain haladva és a felsõoktatási képzéshez segítséget nyújtva – a módosításokkal egységes szerkezetben tartalmazza az országos és helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó hatályos jogszabályokat. A kötet négy részbõl és függelékbõl áll. Az elsõ részben az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló törvény téma szerinti rendelkezéseit, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésérõl szóló törvényt, a választási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, a területszervezési eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, a választójogi törvénynek az adott témában történõ végrehajtására kiadott 34/2002. (XII. 23.) BM rendeletét és a 29/2000. (X. 27.) BM rendeletét közöljük. A második rész az Országos Választási Bizottságnak a témakörrel összefüggésben a Magyar Közlönyben 1998–2006 között közzétett állásfoglalásait, a harmadik rész az Alkotmánybíróság által 1990–2006 között hozott és a témával összefüggõ, a Magyar Közlönyben közzétett elvi jelentõségû határozatait adja közre, az országos, illetve helyi népszavazás, népi kezdeményezés szerinti bontásban. A negyedik rész a Legfelsõbb Bíróság eseti döntéseit tartalmazza. A függelékben az 1989–2006 között tartott országos népszavazások adatait tartalmazó összeállítás szerepel. A kiadvány nem csak a tanulmányaikat folytató egyetemi és fõiskolai hallgatók, hanem a választási bizottságok tagjai (szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság), és a választási irodák munkatársainak igényeit is kielégíti. A tematikusan rendezett jogszabálygyûjtemény segítséget nyújthat a választópolgárok és a társadalmi szervezetek népszavazásban, népi kezdeményezésben történõ részvételéhez, a bírósági jogalkalmazáshoz, a közvetlen demokráciát megtestesítõ intézményrendszer kutatását és oktatását végzõ szakemberek munkájához és a téma iránt érdeklõdõk ismereteinek elmélyítéséhez. A kiadvány 584 oldal terjedelmû. Ára: 4221 Ft áfával. A kötet megrendelhetõ, illetve személyesen is megvásárolható a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Közlönycentrumában [1072 Budapest, Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán; telefon: 321-5971, fax: 321-5275], valamint a kiadó Jogi Könyvesboltjában is (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.)

MEGRENDELÉS Megrendelem a LEX-ICON § 5.0 „Népszavazás és Népi Kezdeményezés Jogszabályainak Gyûjteménye” címû kiadványt (ára: 4221 Ft áfával) ...................... példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .............................................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

5–6. szám


A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként a

HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû könyvet. A könyv összefoglalja a határainkon túl élõ magyarok támogatásának módozatait és intézményeit szabályozó rendelkezéseket, valamint rövid áttekintést ad azokról a kedvezményes banki eszközökrõl, amelyek elõsegítik az adott térségek gazdasági fejlõdését. A támogatási rendszer alapelve: jobb feltételeket teremteni a magyar honfitársainknak a szülõföldön maradáshoz. Ajánljuk a kiadványt magánszemélyeknek és intézményeknek, akik/amelyek – részletesebb ismereteket akarnak szerezni a támogatási rendszerrõl, – a határainkon túli térségek regionális fejlesztésében kívánnak részt venni és ehhez kívánnak információt szerezni a támogatási rendszerrõl, – a határainkon túl élnek, mûködnek és támogatást remélnek szerezni fontos céljaik megoldásához, – egyetemi tanulmányokat folytatnak vagy egyetemeken a támogatási rendszer oktatásával is foglalkoznak. A 336 oldal terjedelmû kiadvány ára 3465 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû, 336 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3465 Ft áfával) ........... példányban, és kérem juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

77

78


5–6. szám


A BÜNTETÕ TÖRVÉNYKÖNYV MAGYARÁZATA I–III. KÖTET címû kiadványt. A Büntetõ Törvénykönyv magyarázata – tekintettel a büntetõjog kialakult felosztására, továbbá a kommentár könnyebb használatának szempontjaira is – három kötetben jelenik meg. Az elsõ kötet a Btk. Általános részének, a második és harmadik kötet pedig a Különös részének magyarázatát tartalmazza. A magyarázat nagymértékben támaszkodik a bírói ítéletek értelmezõ rendelkezéseire, az Alkotmánybíróság határozataira, valamint az ET, az EU és más nemzetközi fórumok releváns dokumentumaira; ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a fogalmak tudományos definiálására és rendszerezésére is. Tekintettel arra, hogy a jogtudomány és a jogalkalmazás által kialakított értelmezési tartomány ismerete nélkül nem lehet eligazodni a büntetõjog alapkérdéseiben, a kommentár nemcsak a szakmai felhasználók és a joghallgatók, jogi továbbképzésben részt vevõk számára jelenthet támpontot, hanem a büntetõjog iránt érdeklõdõk is segítségül hívhatják a kiadványt. A magyarázat a Hivatalos CD Jogszabálytárban megjelent Btk. kommentár szerkesztett változata. Az 1400 oldal terjedelmû kiadvány ára: 9597 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a A Büntetõ Törvénykönyv magyarázata I–III. kötet címû kiadványt (az 1400 oldal terjedelmû kiadvány ára: 9597 Ft + postaköltség) ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

5–6. szám


79

80


5–6. szám


A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MAGYARÁZATA címû kiadványt. A 2006. július 1-jétõl hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (az új Gt.) megalkotása során az Európai Unió társasági jogával való harmonizáció és az egyes tagállamok társasági joga fejlõdésének közös sajátosságai mellett a magyar jogalkalmazók több mint másfél évtizedes tapasztalatait is felhasználták. A magyar jogalkalmazók számára ma már nem számít újdonságnak a társasági jog. Az ellenérzések rég megszûntek, az elsõ társasági törvény, az 1988. évi VI. törvény hatálybalépése óta a gazdasági élet szereplõi a társasági jog intézményeit megismerték és elfogadták. Kialakult az a cégbírósági gyakorlat és jelentõs szakirodalom, megerõsödött az a társasági jogi kultúra, amelyre a jogalkotó támaszkodhatott. Az új Gt. egyes kérdéseket a korábbival azonosan szabályoz, így az 1997. évi CXLIV. törvényen alapuló, a Legfelsõbb Bíróság és az ítélõtáblák közzétett döntéseibõl megismerhetõ bírói gyakorlat részben továbbra is irányadó. Ára: 3024 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. ...........................................................................................................................................................................................................

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a A gazdasági társaságokról szóló törvény magyarázata címû kiadványt (ára: 3024 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................................................ Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ………………………………………

……………………………………… cégszerû aláírás

Szerkesztésért felelõs: dr. Németh Anita, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága jogi és titkársági fõosztályának mb. vezetõje. Kiadja: a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Terjeszti a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

HU ISSN 0231–0198 Formakészítés: SPRINT KFT. 07.2296 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

TARTALOM. Törvény. A Kormány rendelete. A Kormány tagjainak rendeletei. Intézkedések

Recommend Documents