Társulási Megállapodás Módosítása

Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás

Társulási Megállapodás Módosítása

1.) A Társulási megállapodásban résztvevık megállapítják, hogy a MecsekDráva Regionális Szilárdhulladék Kezelı Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás 2004. január 28-án történt megalapítását követıen bekövetkezett jogszabályi változások, valamint a projekt megvalósulási szakasza során felmerült követelmények szerzıdéses rögzítésének igénye miatt a Pécsett, 2004 január 28-án kötött társulási megállapodás teljes körő felülvizsgálatát és ezzel összefüggésben alapvetı – számos kiegészítést tartalmazó – módosítását tette indokolttá. 2.) A Társulási megállapodásban résztvevık az 1.) pontban foglaltakra tekintettel, a bonyolult jogtechnikai megoldások helyett, a hatályos megállapodás egyszerőbb hozzáférhetısége érdekében úgy döntenek, hogy a társulási alap-megállapodást jelen módosításaival a mellékelt egységes szerkezetbe foglalják, mely megállapodás-szöveg valamennyi résztvevı aláírásának napjától hatályos.

Pécs, 2009…………

Társult önkormányzatok képviselıinek aláírása:

-1


ALAPÍTÓ OKIRAT EGYSÉGES SZERKEZETBEN

1)

Az intézmény neve: Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelı Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás

2)

Rövid nevén: Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás

3)

Székhelye: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.

4)

Az intézmény alapítói és az alapítói jogok gyakorlói: az Alapító Okirat 1. számú mellékletében felsorolt önkormányzatok.

5)

Az intézmény alapításának ideje: 2003. december 1.

6)

Az intézmény mőködési köre: társult önkormányzatok közigazgatási területe

7)

Az intézmény irányító szerve: Társulási Tanács Székhelye: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.

8)

Az intézmény jogállása, feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerinti besorolása: önálló jogi személy, önállóan mőködı és gazdálkodó, elıirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezı költségvetési szerv, a társulás gesztor szerepét Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlése látja el.

9)

Az intézmény típusa tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató közüzem

10)

Az intézményvezetı kinevezésének rendje: a vezetıt legfeljebb 5 évi idıtartamra a társulási tanács bízza meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, pályázat útján.

11)

Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: Szilárdhulladék kezelési közszolgáltatás

12)

Az intézmény alaptevékenységének szakági besorolása: 382100 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

-2


13.)

Az intézmény tevékenységei: a.) alaptevékenységei: 90211-3

Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység

70101-5

Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása

74231-1 74991-4

Mőszaki elemzés és tesztelés Máshova nem sorolt gazdasági tevékenységet segítı szolgáltatás A költségvetési szervek által végzett egyéb kiegészítı tevékenységek

75195-8

b.) kiegészítı tevékenységei: 74991-4 Máshova nem sorolt gazdasági tevékenységet segítı szolgáltatás 75195-8 A költségvetési szervek által végzett egyéb kiegészítı tevékenységek 14.)

Vállalkozási tevékenysége: A társulás vállalkozási tevékenységet nem folytat.

15.)

Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint.

Dátum: Pécs, 2009. május 26.

-3


1. SZ. MELLÉKLET A MECSEK-DRÁVA ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS ALAPÍTÓ OKIRATÁHOZ

Sorszám: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. -4

Önkormányzat neve: ABALIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ADORJÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ALSÓMOCSOLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ALSÓSZENTMÁRTON KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ARANYOSGADÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BABARCSZİLİS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BABÓCSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BAKHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BAKÓCA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BAKONYA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BAKSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BÁNFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BARANYAHIDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BARCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA BASAL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BÉLAVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BELEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BELVÁRDGYULA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BEREMEND NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BESENCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BEZEDEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BICSÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BIKAL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BIRJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BISSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BODA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BODOLYABÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BOGÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BOGÁDMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BOGDÁSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BOLDOGASSZONYFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BOLHÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Sorszám: 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. -5

Önkormányzat neve: BOLHÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BÓLY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA BORJÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BOSTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BOTYKAPETERD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BÜKKÖSD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BÜRÜS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CÚN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CSÁKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CSÁNYOSZRÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CSARNÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CSEBÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CSERDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CSERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CSERTİ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CSIKÓSTÖTTÖS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CSOKONYAVISONTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CSONKAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CSÖMEND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CSURGÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA CSURGÓNAGYMARTON KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DALMAND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DARÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DENCSHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DINNYEBERKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DIÓSVISZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DOMBÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA DRÁVACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DRÁVACSEPELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DRÁVAFOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DRÁVAGÁRDONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DRÁVAIVÁNYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DRÁVAKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DRÁVAPALKONYA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DRÁVAPISKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DRÁVASZABOLCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DRÁVASZERDAHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DRÁVASZTÁRA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA DRÁVATAMÁSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA EGERÁG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Sorszám: 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. -6

Önkormányzat neve: EGYHÁZASHARASZTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ELLEND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ENDRİC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA FELSİEGERSZEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA FELSİSZENTMÁRTON KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GADÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GARÉ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GERDE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GILVÁNFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GORDISA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GÖRCSÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GÖRGETEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GYÉKÉNYES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GYÓD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GYÖNGYFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GYÖNGYÖSMELLÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HARKÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HÁROMFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HÁSSÁGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HEGYSZENTMÁRTON KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HELESFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HERESZNYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HETVEHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HIRICS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HOBOL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HOMOKSZENTGYÖRGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HORVÁTHERTELEND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HOSSZÚVIZ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HUSZTÓT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA IBAFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ILLOCSKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA INKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA IPACSFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ISTVÁNDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA IVÁNBATTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA IVÁNDÁRDA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA JÁGÓNAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÁKICS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÁLMÁNCSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Sorszám: 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. -7

Önkormányzat neve: KAPOSSZEKCSİ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÁSÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KASTÉLYOSDOMBÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KASZÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KATÁDFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KELEVÍZ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉMES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KEMSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KESZÜ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉTHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉTÚJFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KIRÁLYEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISASSZONYFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISBESZTERCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISBUDMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISDÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISHAJMÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISHARSÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISHEREND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISJAKABFALVA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISKASSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISLIPPÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISTAMÁSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISTAPOLCA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISTÓTFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISSZENTMÁRTON KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KOMLÓSD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÓRÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KOVÁCSHIDA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KOVÁCSSZÉNÁJA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KOZÁRMISLENY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖLKED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KİVÁGÓSZİLİS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KİVÁGÓTİTTİS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA LÁBOD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA LAKÓCSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA LAPÁNCSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA LIBICKOZMA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA LIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Sorszám: 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. -8

Önkormányzat neve: LIPPÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA LOTHÁRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA LÚZSOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁGOCS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MAGYARBÓLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MAGYARHERTELEND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MAGYARLUKAFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MAGYARMECSKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MAGYARSARLÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MAGYARSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MAGYARTELEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MAJS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁNFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MÁRFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁRIAKÉMÉND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MARKÓC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MARÓCSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MATTY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYATA MEKÉNYES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MESZTEGNYİ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEZİD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MINDSZENTGODISA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MONYORÓD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYATÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA NAGYBUDMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYCSÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYHARSÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYKOZÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYNYÁRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYPETERD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYSZAKÁCSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYTÓTFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYVÁTY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NEMESDÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NEMESKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NEMESKISFALUD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NEMESVID KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NIKLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Sorszám: 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. -9

Önkormányzat neve: NYUGOTSZENTERZSÉBET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÓCSÁRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA OKORÁG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA OKORVÖLGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA OLASZ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA OLD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ORFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA OROSZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÓZDFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA İRTILOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÖTVÖSKÓNYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PALÉ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PALKONYA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PÁPRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PATAPOKLOSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PATOSFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PÉCSBAGOTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PÉCSDEVECSER KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PÉCSUDVARD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PEREKED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PETERD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PÉTERHIDA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PISKÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PÓCSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POGÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PORROG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PORROGSZENTKIRÁLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POTONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PUSZTAKOVÁCSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA RÁDFALVA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA REGENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA RINYABESENYİ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA RINYASZENTKIRÁLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA RINYAÚJLAK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA RINYAÚJNÉP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ROMONYA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA RÓZSAFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Sorszám: 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. -10

Önkormányzat neve: SÁMOD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SÁROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SÁSD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SÁTORHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SEGESD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SELLYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SIKLÓSBODONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SIKLÓSNAGYFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SOMOGYAPÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SOMOGYARACS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SOMOGYBÜKKÖSD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SOMOGYCSICSÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SOMOGYFAJSZ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SOMOGYHÁRSÁGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SOMOGYHATVAN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SOMOGYSÁMSON KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SOMOGYSIMONYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SOMOGYSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SOMOGYSZOB KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SOMOGYUDVARHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SOMOGYVISZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SOMOGYZSITFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SÓSVERTIKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SUMONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZABADSZENTKIRÁLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZALÁNTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZAPORCA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZAVA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZEDERKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZEMELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZENTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZENTBORBÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZENTDÉNES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZENTEGÁT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZENTKATALIN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZENTLİRINC VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZENYÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


Sorszám: 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281. 282. 283. 284. 285. 286. 287. 288. 289. 290. 291. 292. 293. 294. 295. 296. 297. 298. 299. 300. 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312. 313.

-11

Önkormányzat neve: SZIGETVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZILVÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZİKE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZİKÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZİKEDENCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZÖRÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZULIMÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZULOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TAPSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TÁSKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TEKLAFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TENGERI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TÉSENFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TÉSENY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TÓTÚJFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TÖTTÖS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TÚRONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA UDVAR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJPETRE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VAJSZLÓ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VÁRAD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VARÁSZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VARGA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VÁSÁROSBÉC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VÁZSNOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VEJTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VELÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VERSEND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VÉSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VILLÁNYKÖVESD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VÍZVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VÓKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ZÁDOR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ZÁKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ZÁKÁNYFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ZALÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ZÓK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA


TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

PREAMBULUM

ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSÁNAK LÉTREHOZÁSÁRA ÉS MŐKÖDTETÉSÉRE

A Társulásban résztvevık az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben- a továbbiakban Ötv. valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-ban – a továbbiakban Ttv- biztosított jog alapján, valamint a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény- a továbbiakban Tftv.- 10. §-ban rögzített elvek figyelembe vételével a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben ( a továbbiakban Hgt.) foglalt feladataik ellátása érdekében, a felek között létrejött együttmőködési megállapodás végrehajtására, az ott írt célok megvalósítására - megerısítı határozataikkal - megállapodnak közös beruházásban létesülı regionális szilárd hulladékkezelı rendszer megvalósítása és a beruházás keretében létrejövı eszközök üzemeltetése céljából jogi személyiséggel rendelkezı, közös alapítású, önálló költségvetési szerv létrehozásában, melynek mőködése és fenntartása közös. A felek megállapítják, hogy a Tftv. szerinti elıkészítı szakasz lezárult. A jelen Társulási Megállapodással a Társulás céljaival összhangban az önkormányzati jogosítványok gyakorlását –az Ötv-ben meghatározott át nem ruházható hatásköröket kivéve – a társult önkormányzatok a Társulásra ruházzák át .

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.) A Társulás neve: Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelı Rendszer létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás Rövid nevén: Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás

2.) A Társulás székhelye: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. -12


A Társulás levelezési címe: 7632 Pécs, Siklósi út 52.

3.) A Társulás tagjai (név, székhely):

4.) A Társulás ellátási területe: A társult Tagok közigazgatási területe. A Társulás nem zárja ki az ellátási terület kiegészülését a pályázat benyújtását követıen beszállítói (támogatói) vagy csatlakozói nyilatkozatot kiadó önkormányzatok közigazgatási területével történı kibıvülését.

5.) A Társulás létrejötte és idıtartama: A Társulás megállapodás aláírásával jön létre, amelyet a társuló képviselıtestületek mindegyike minısített többséggel hozott határozatával hagy jóvá. A Társulás alapításától, azaz 2003. december 1. napjától kezdıdıen határozatlan idıtartamra, de legalább a MecsekDráva Regionális Hulladékkezelı Rendszert megvalósító pályázatban (támogatási szerzıdésben) meghatározott kötelezı idıtartamig jött létre.

II. A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA 1.) A Társulás a Ttv. 16-18. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelıen önálló jogi személyiséggel rendelkezı, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

2.) A Társulás gazdálkodási, pénzügyi-gazdasági feladatait a Társulás, mint önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv látja el.

3.) A Társulás operatív végrehajtási feladatait a munkaszervezet végzi.

4.) A Társulásban részt vevı képviselıtestületek mindegyikének minısített többséggel hozott határozata szükséges:

a.) a megállapodás jóváhagyásához; b.) a megállapodás módosításához; c.) a megállapodás megszüntetéséhez; -13


d.) a Társuláshoz történı csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz; e.) a Társulási Megállapodás év közbeni felmondásához.

III. A TÁRSULÁS CÉLJA

A Társulás célja, hogy a jelen megállapodásban meghatározott feladatokat, szolgáltatásokat közösen ellássa, valamint hogy– a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 4. § i., pontja alapján valamint a 21. , 22. § rendelkezései alapján - az önkormányzatok hatáskörébe tartozó egyes feladatok, környezetvédelmi és gazdasági mőködési feltételek megvalósítása érdekében közös szervezetet hozzon létre. A Társulásban résztvevı önkormányzatok a programban résztvevı önkormányzatok közigazgatási területén nemzetközi és központi támogatások, valamint önkormányzati források felhasználásával megvalósítandó regionális szilárdhulladék kezelı rendszert hoznak létre közös beruházásban.

IV. A TÁRSULÁSI EGYÜTTMŐKÖDÉS Fİ TERÜLETE 1.) Átruházott feladat-, és hatáskörök: a.) a Tftv. 10. § alapján közös hulladékkezelési regionális program kidolgozása és megvalósítása, b.) a hulladékgazdálkodási regionális programhoz kapcsolódó pályázatban való részvétel, c.) beruházás elıkészítése és megvalósítása, d.) hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása és üzemeltetése illetve arról való gondoskodás, e.) hulladékgazdálkodási létesítmények, regionális hulladéklerakó létrehozása, közös mőködtetése külön megállapodás szerint. f.) a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 22.§-ban foglalt feladatok – a rendeletalkotás kivételével – ellátása, hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása.

-14


2.) A beruházáshoz szükséges saját erı arányát a VI ./1.) pont szabályozza A Tagok kötelezettséget vállalnak a megvalósuló Projekt eredményeinek egységes elvek szerinti üzemeltetésére, fenntartására vagy annak biztosítására.

3.) A Tagok tudomásul veszik, hogy az európai uniós szabályozás, illetve támogatási rendszer elfogadása és a források felhasználása szigorú szabályokhoz kötött.

4.) A Társulási Megállapodást aláíró tagok kijelentik, hogy együttes pályázatuk sikere érdekében kiküszöbölnek minden, a hatáskörükbe tartozó, a megvalósítást akadályozó folyamatot, cselekményt, mely a szerzıdésük, kötelezettségvállalásuk megszegéséhez vezetne. Így különösen nem szeghetik meg az Európai Unió és a magyar jog Kohéziós Alapra vonatkozó elıírásait, a kapott támogatást az arra elıírt sorrendben csak a megjelölt beruházásra fordíthatják, továbbá eleget kell tenniük a támogatási szerzıdésbe foglalt mindennemő, például törlesztési, adatszolgáltatási, tájékoztatási, megırzési kötelezettségeiknek, továbbá a pénzügyi kötelezettségeik területén mőködési stabilitásukat nem veszélyeztethetik. A tagok a saját közvetlen tevékenységük során elıtérbe helyezik jelen megállapodás elveit és az itt megfogalmazott érdekprioritást. Ezen tevékenységeik, mint a saját hatáskörben történı jogszabályalkotás, illetve határozathozatal, továbbá a folyamatos információadás és kapcsolattartás mind olyan feladatok, melyek nélkülözhetetlenek a projekt megvalósításához. Ugyanezen elv vonatkozik a már megkötött, illetve mőködı kapcsolódó szerzıdésekre, valamint az önkormányzati foglalkoztatás- és árszabályozás-politikára (rendeletekre) is.

5.) Együttmőködési kötelezettség terén: A Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a projekt megvalósítása érdekében kölcsönösen együttmőködnek egymással.

6.) A Tagok, illetve képviselıik a tudomásukra jutott információkat csak a projekt megvalósítása érdekében használhatják fel, egyebekben azok bizalmasan kezelendık. Kötelezettséget vállalnak arra, hogy az érintett térség egységes fejlıdését szem elıtt tartva, az itt lefektetett elveket betartják, a késıbbiekben öncélúan nem akadályozzák a rendszer, illetve a Társulás mőködését, a saját hatáskörükben a saját területüket érintı joghatályos döntéseiket idıben meghozzák, be-, illetve megfizetik a vállalt pénzügyi kötelezettségeiket, valamint a támogatási ütemtervben rögzített részfeladataikat határidıre teljesítik -15


7.) Szervezeti és jogi területen: a) Tagok kötelezettséget vállalnak az önrész, a járulékos költségek és a Társulás mőködési költségeinek biztosítására; b) A Mecsek- Dráva Hulladékgazdálkodási projekt kidolgoztatása; c) A mőködtetés szervezeti, gazdasági feltételrendszerének kidolgozása; d) Tájékoztató, informáló lakossági fórumok szervezése, a közösségtájékoztatás dokumentálása.

8.) A Társulás alaptevékenysége: A Társulás tagjai az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény által az önkormányzatokra rótt hulladékgazdálkodási feladataik közül a környezetvédelmi és mőszaki elıírásoknak megfelelı egységes települési szilárdhulladék kezelı rendszer létesítését, valamint az ennek keretében létrejövı hulladékkezelı mőtárgyak és eszközök mőködtetését a Társulásra ruházzák.

9.) A Társulás vállalkozási tevékenységet nem folytat.

10.) Kiegészítı tevékenysége, feladatai: Az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, annak mértékéig végezhet.

V. AZ ANYAGI ESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSA

A Társulás anyagi eszközei több lépésben kerülnek felhasználásra. Az elsı lépésben az európai uniós pályázat elıkészítése, majd lebonyolítása történik meg, a Társulás által már korábban egyeztetett és jóváhagyott befizetésekbıl, mint forrásból. A társulás a pályázat megvalósításához igyekszik egyéb külsı forrásokat is bevonni és felhasználni, fıként pályázati lehetıségek útján. A pénzügyi források felhasználása - Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint gesztor önkormányzat helyébe jelen megállapodás alapján lépı - Társulás útján történik.

-16


A pályázat elnyerését követıen a Társulás és a késıbbiekben a közbeszerzésrıl szóló 2003. évi CXXIX tv. alapján kiválasztásra kerülı kivitelezı cégek között létrejövı vállalkozói szerzıdésben meghatározott gazdasági ütemterv és az állami támogatások kifizetésének ütemezése szerint történik a rendelkezésre álló pénzügyi források felhasználása (önerı finanszírozási ütemterv alapján). A beruházásokhoz szükséges pályáztatások- ideértve a közbeszerzési eljárás kiírását és lefolytatását is- a Társulási Tanács hatáskörébe tartozik. A Társulás minden egyes Tagja felelısséggel tartozik a pályázatban meghatározott projektelem szerzıdésszerő teljesítéséért, és az azzal kapcsolatos kötelezettségekért.

VI. A TÁRSULÁS MŐKÖDÉSÉNEK FINANSZÍROZÁSA, A TÁRSULÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA FORDÍTHATÓ ANYAGI JAVAK KÖRE 1.) A Társulás vagyonával önállóan gazdálkodik, a Társulást megilleti a vagyon szaporulata.

2.) A Társulás mőködését és feladatvállalását az alábbi anyagi erıforrások biztosítják:

a.) a társuló Tagok évi rendszeres hozzájárulása, b.) a Társulásban résztvevık által vállalt feladatok megvalósításához évenként meghatározott külön hozzájárulás, c.) központi támogatások, d.) pályázatok útján elnyert támogatások, e.) az egyes tagok által - külön nyilvántartott - dologi hozzájárulások, tárgyi eszközök és immateriális javak, f.) üzemeltetıi és egyéb jogviszonyban a vagyon hasznosításából származó bevételek g.) hitel.

-17


3.) A Társulásban résztvevı Tagok a Társulás költségeit lakosság-arányosan viselik. A Tagok Társulási Tanács által meghatározott idıpontra vonatkozóan a KSH által közzétett lakossági létszám és a Társulási Tanács által elfogadott - egy fıre vetített – forint összeg szorzatának megfelelı pénzbeli hozzájárulást teljesítenek . A Tagok a pénzbeli hozzájárulás 50-50%-át minden év június 30. és december 31. napjáig a Társulás számlájára befizetik.

4.) Amennyiben a Tag önkormányzat anyagi helyzete indokolja a Társulási Tanács hozzájárulhat az elıírt befizetés több részletben, vagy módosított határidıre történı teljesítéséhez is, amennyiben ez a Társulás mőködését nem veszélyezteti. A tárgyévben esetlegesen fel nem használt, vagy a projekt megvalósításának befejezése után esetlegesen fennmaradó maradványösszegek csak a projekt teljes lezárása után kerülhetnek elszámolásra. A több részletben, illetve módosított határidıre történı teljesítéshez kapcsolódó kérelmeket tárgy év február 28-ig lehet benyújtani a Társuláshoz. A kérelmek elbírálására a Társulási Tanács jogosult. Amennyiben a tag önkormányzat a hozzájárulást a Társulási Tanács által megállapított határidıre sem fizeti meg, úgy köteles a határidı lejártát követı naptól a megfizetés napjáig a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelı összegő késedelmi kamatot is fizetni. Az önkormányzatok által a fejlesztés, beruházás vonatkozásában vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén Társulás a fizetési határidıt követı 15. naptól azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtására jogosult.

5.) A Tagok a mőködéshez szükséges egyes eszközök, berendezési tárgyak, vagyonértékő jogok (pl. bérleti jog) ideiglenes vagy végleges átengedésével is hozzájárulhatnak a Társulás mőködéséhez.

6.) Az átadás-átvételrıl a Társulási Tanács határozatban dönt. Az átengedést az átadó Tag és a Társulás között létrejövı külön megállapodásban kell rögzíteni.

-18


7.) A Megállapodásnak tartalmaznia kell: a.) a vagyontárgy (vagyoni értékő jog) megnevezését, b.) a hozzájárulás pénzben kifejezhetı értékét, c.) az átadás ideiglenes vagy végleges jellegét, d.) az átadott vagyontárgyakról (vagyoni értékő jogról) az átadó nevét és a vagyontárgy pénzben kifejezhetı értékét is tartalmazó nyilvántartást kell vezetni. Az átadott vagyontárgyak aktuális tételes nyilvántartását a Társulási Megállapodás függeléke tartalmazza.

VII. TULAJDONJOG

1.) A megvalósuló regionális szilárdhulladék kezelı rendszer összes közös beruházásban támogatással megvalósuló eszköze a beruházó önkormányzatok osztatlan közös tulajdonát képezi, amely ingatlanok esetében az ingatlan-nyilvántartásban is bejegyzésre kerül. Az egyes önkormányzatok a beruházáshoz nyújtott saját hozzájárulásának arányában szereznek tulajdoni részesedést, melyet tárgyi eszközként aktiválnak.

2.) A Társulás saját vagyonnal is rendelkezhet, melynek szaporulata a Társulást illeti meg. A Társulás által vásárolt, vagy egyéb jogcímen megszerzett vagyontárgyak a Társulás könyveiben kerülnek kimutatásra és a Tagok tulajdonát képezi.

3.) A társult Tagok a Társulási Megállapodás alapján a projekt keretében létrejövı hulladékgazdálkodási eszközrendszert közösen kívánják mőködtetni. A Társulás a program keretében megvalósuló beruházások üzemeltetıjét a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, kijelöléssel választja ki.

4.) A társuló önkormányzatok rögzítik, hogy az önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 19. §. (3) bekezdésére tekintettel - mint központi támogatás igénybevételével keletkezett vagyont – a törvényben megszabott határidın belül nem helyi önkormányzat részére nem idegenítik el.

-19


5.) Az intézményt befogadó önkormányzat (továbbiakban: Gesztor) : A Tagok a Társulási Megállapodás elızményeként kötött együttmőködési megállapodásukban Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát jelölték ki a Társulás intézményként való befogadására, ennek megfelelıen a Társulás költségvetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata összesített költségvetésébe beépül, annak szerves részét képezi. A Gesztor megbízatása addig az idıpontig terjed, amíg a hatályos jogszabályok a társulás önálló gazdasági és számviteli rendszerét nem teszik lehetıvé, de legkésıbb, a projekt keretében megvalósuló létesítmények eszközök használatba vételét követı pénzügyi elszámolás lezárásáig.

VIII. A TÁRSULÁS SZERVEZETE:

1.) Tagok jelen Társulási Megállapodás aláírásával egyidejőleg az alábbi szervezeti rendszerben állapodnak meg.

A.) Társulás döntéshozó szerve:

Társulási Tanács

B.) Társulás vezetıje, képviselıje:

Társulási Tanács Elnöke

C.) A Társulás operatív végrehajtási szerve:

Munkaszervezet

D.) A Társulás költségvetését felügyelı szerv:

Pénzügyi Bizottság

A.) Társulási Tanács

1.) A Ttv. 10. § alapján a Társulás döntéshozó a szerve a 13 tagú TÁRSULÁSI TANÁCS, amelyben a Társulás Tagjait a Társulási Megállapodás 1.sz. mellékletében meghatározott területfejlesztési elvek szerint választott tagok – költségvetési hozzájárulás arányos szavazati joggal képviselik. A Társulási Tanács egyik tagja mindenkor Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármestere vagy alpolgármestere.

-20


2.) A Társulási Tanács megalakultnak tekintendı, ha a képviselı-testületek mindegyike jóváhagyta a megállapodást, megválasztotta képviselıjét, és a Társulási Tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását.

A Társulási Tanács gyakorolja a tagok által átruházott jogokat és ellátja a feladatokat: 3.) Dönt a Társulási Megállapodásban meghatározott és a Társulás Tagjai által átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörökben, így: a.) a közszolgáltatási díjak kivételével megállapítja a szolgáltatási díjakat ; b.) megállapítja a Tagok idıszakra vagy adott beruházás(ok)ra esı hozzájárulásának mértékét; c.) megállapítja a Tanács éves munkatervét (munkaprogramját), valamint elfogadja a Társulás mőködési rendjét meghatározó szabályzatokat; d.) dönt a Társulás költségvetésérıl, zárszámadásról és a társulás éves munkájáról szóló Ktv. szerinti beszámoló elfogadásáról; e.) megválasztja a társulási tanács elnökét és elnökhelyetteseit, és egyben meghatározza az elnökhelyettesek vonatkozásában a helyettesítési sorrendet; f.) megválasztja a Pénzügyi Bizottság tagjait; g.)dönt a munkaszervezet szervezeti felépítésérıl, annak vezetıje kinevezésérıl h.)jóváhagyja a Pénzügyi Bizottság ügyrendjét; i.) megállapítja a mőködési hozzájárulás és a Tagokat érintı egyéb pénzügyi kötelezettségeket, meghatározza a Tagokat a Társulással szemben terhelı fizetési kötelezettség mértékét; j.) dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, szükség szerint szakértıi vélemények figyelembe vételével; k.) megállapodásban megfogalmazott célok megvalósításának áttekintése, stratégiai célok meghatározása; l.) annak a keretösszegnek, illetve ügyletkörnek a meghatározása, amelyen belül a munkaszervezet vezetıje a Társulási Tanács hozzájárulása nélkül vállalhat kötelezettséget; m.) a projekt megállapodás szerinti megvalósulásának, idıbeli elırehaladásának elemzése és értékelése;

-21


n.) Tagok közötti esetleges vitás kérdések megtárgyalása, állásfoglalás a kompromiszszum érdekében, illetve a végrehajtás során felmerülı egyéb problémák körében; o.) minden olyan kérdés, amelyet a Társulási Tanács ülése a hatáskörébe von.

4.) A települési szilárdhulladék-kezelı rendszer megvalósításával kapcsolatosan a Társulási Tanács - a beruházó önkormányzatok határozata alapján - az alábbi fı feladatokat látja el: a.) beruházás terveztetése, költségvetés összeállítása, a támogatásokra pályázat(ok) benyújtása, b.) mőszaki ellenırök kiválasztása, közbeszerzési eljárások alapján kivitelezık és beszállítók kiválasztása, a megvalósulás és a kivitelezések folyamatos ellenırzése, c.) beruházások finanszírozása, az önkormányzati saját erık és támogatások összehangolt biztosítása, d.) pénzügyi ütemezés szerinti kifizetések a teljesítések leigazolása után, e.) Kincstárral, központi alapokkal, pénzintézetekkel való kapcsolattartás, beszámolási kötelezettség teljesítése, f.) a megvalósult létesítmények, eszközök átvétele g.) döntés létesítmények, eszközök üzemeltetésérıl h.) díjpolitika kialakítása a 2. számú mellékletben foglalt elvek és eljárásrend alapján

5.) Egyéb feladatai: a.) döntés hosszú lejáratú hitel felvételérıl összeghatár nélkül, egy éven belüli, 8 mFtot meghaladó hitel felvételérıl; b.) bármely tárgyi eszköz elidegenítése, ha a szerzıdés tárgyának értéke a 8 mFt-ot meghaladja; c.) a Társulás vagyoni értékő jogának elidegenítése, ha a szerzıdés tárgyának értéke a 8 millió Ft-ot meghaladja; d.) azon ügyek, amelynek eldöntését a Társulási Tanács magához vonta, valamint azok, melyeket a társulás ügyvezetıje, vagy pénzügyi bizottsága a Társulási Tanács elé terjeszt; e.) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a Társulási Megállapodás a legfıbb szervének a kizárólagos hatáskörébe utal.

-22


6.) A Társulási Tanács Tagjai kötelesek az általuk képviselt valamennyi képviselıtestületnek beszámolni a Társulási Tanácsban végzett tevékenységükrıl. A Társulás Tagja az általa választott képviselıt –indoklás nélkül- visszahívhatja.

7.) A Társulási Tanács tagjai sorából 4 évente elnököt és 3 elnökhelyettest választ, amely idıszak igazodik az önkormányzati választások idıszakához. A Társulás elnökhelyetteseit a Társulás földrajzi kiterjedésének megfelelı megyei-területi elv figyelembevételével, Somogy, Tolna, Baranya megyéhez tartozó kistérségek illetve tag önkormányzatok javaslatai alapján választja a Tanács. A helyhatósági választásokat követı elsı Tanácsülést a Gesztor önkormányzat megválasztott polgármestere hívja össze. A Társulási Tanács döntését ülésén, határozattal hozza.

8.) Mőködése: A Társulási Tanács ülését a Társulási Tanács elnöke hívja össze írásban. A Társulási Tanács összehívását kezdeményezheti a Társulási Tanács bármely Tagja, bármely a Társulásban résztvevı Önkormányzat a képviselıjén keresztül, a Társulási Tanács Pénzügyi Bizottsága, a munkaszervezet vezetıje, az ok megjelölésével. Az ülés összehívására vonatkozó meghívót legalább az ülés kitőzött idıpontja elıtt 5 nappal kell megküldeni a Tagoknak postai vagy elektronikus úton. A meghívóban közölni kell az ülés napirendjét, és mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó elıkészítı anyagokat, írásbeli elıterjesztéseket. Az ülést a Társulás székhelyére kell összehívni.

9.) A Társulási Tanácsülést össze kell hívni: a.) szükség szerint, de legalább évente két alkalommal; b.) a Társulás bármely tagjának - napirendet tartalmazó – indítványára, 30 napon belül; c.) ha a Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben kell dönteni;

10.) A Társulási Tanács minden ülésérıl jegyzıkönyvet kell készíteni, melyre a képviselıtestület ülésérıl készített jegyzıkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzıkönyvet az Elnök és a Társulási Tanács által a jegyzıkönyv hitelesítésére az ülésen megválasztott személy írja alá. -23


11.) A Tanácsülés HATÁROZATKÉPES, ha azon a Társulási Tanácsnak legalább a szavazatok több mint felével rendelkezı képviselıje jelen van. A Társulási Tanács ülésén szakértık és egyéb személyek is részt vehetnek, a napirendi pontokhoz hozzászólhatnak, de szavazati joggal nem rendelkeznek. Határozathozatalhoz a jelenlevı képviselık által leadható szavazatok több mint fele szükséges (egyszerő szótöbbség), a XI. 5.) pont kivételével, ahol a határozathozatalhoz minısített többség szükséges.

12.) Személyesen vagy a Társulás Tagjai által írásban meghatalmazott helyettes képviselı útján lehet szavazni. A Tanács tagja akadályoztatása esetén eseti vagy állandó jelleggel közokiratban vagy teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt meghatalmazással helyettes képviselı útján is gyakorolhatja a szavazati jogát. A meghatalmazást legkésıbb a Társulási Tanács ülésének megkezdéséig köteles a meghatalmazott a Társulási Tanács elnökének átadni.

13.) A Társulási Tanács ülését az Elnök, távollétében a soros Elnökhelyettes, vagy a társulási tanács által felhatalmazott képviselı vezeti.

B.) A Társulási Tanács Elnöke

1.) A Társulást az Elnök képviseli. 2.) Az Elnök önálló aláírási joggal rendelkezik. 3.) Az Elnök feladatkörébe tartozik a Társulási Tanács döntései végrehajtásának ellenırzése. 4.) Az Elnök feladat és hatásköre: a.) képviseli a Társulást harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok elıtt; b.) összehívja és vezeti a Társulási Tanács üléseit, összeállítja az ülések napirendjét; c.) a támogatási szerzıdést a Társulás nevében aláírja; d.) aláírja a projekt keretében a közbeszerzési pályázatokon nyertes cégekkel kötendı szerzıdéseket;

-24


e.) gondoskodik a Társulás munkaszervezetének kialakításáról, és a munkaszervezet vezetıje (ügyvezetı) felett gyakorolja a munkáltatói jogokat (kivéve a Társulási Tanács hatáskörébe utalt feladatokat).

5.) A Társulás Elnökhelyettesei az Elnök munkáját segítik, illetve akadályoztatása esetén teljes jogkörrel a meghatározott sorrendben helyettesítik. Az Elnök döntéseirıl, intézkedéseirıl a következı ülésen köteles beszámolni.

6.) Az Elnök tisztsége megszőnik: a.) a határozott idı leteltével; b.) az Elnök lemondásával; c.) az Elnök halálával; d.) az Elnököt biztosító Tag tagsági viszonyának megszőnésével; e.) visszahívással; f.) a polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztség megszőnésével.

7.) Az Elnök a tisztségérıl bármikor, egy hónapos lemondási idıvel lemondhat. Lemondás esetén az Elnök köteles az új elnök személyének megválasztásáig a megbízásával járó feladatokat ellátni, és egyben köteles a lemondásától számított 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új elnök megválasztása céljából.

C.) A Munkaszervezet

1.) A Társulás a Társulási Tanács határozatainak elıkészítésére és végrehajtására munkaszervezetet hoz létre. A munkaszervezet feladata a programhoz kapcsolódó feladatok koordinálása, kapcsolattartás a társult önkormányzatok képviselıivel valamint a Társulási Tanács munkájának elıkészítése, a szükséges adminisztráció biztosítása és a Társulási Tanács döntéseinek operatív végrehajtása. 2.) A munkaszervezet vezetıje az Ügyvezetı, akit intézményvezetıi jogkörrel a Társulási Tanács nevez ki határozott idıtartamra.

-25


D.) PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

1.) A költségvetés felügyeletének ellátására a Társulás 3 fıbıl álló Pénzügyi Bizottságot hoz létre.

2.) A Pénzügyi Bizottság tagjait a Társulási Tanács 4 évre választja, az általános önkormányzati választásokkal megegyezı idıtartamra. A Pénzügyi Bizottság tagjai újraválaszthatók, illetıleg bármikor indoklás nélkül visszahívhatók.

3.) Nem lehet a Pénzügyi Bizottság tisztviselıje a Társulás tagját képviselı települési önkormányzati képviselı és hozzátartozója, a Társulással alkalmazotti vagy egyéb szerzıdéses jogviszonyban álló személy hozzátartozója.

4.) A Pénzügyi Bizottság tagjai sorából elnököt választ.

5.) A Pénzügyi Bizottság feladatának ellátása érdekében betekinthet a Társulás könyvelésébe, nyilvántartásaiba, irataiba, megvizsgálhatja a létrejött szerzıdések jogszerőségét, felvilágosítást kérhet a Társulási Tanács tagjaitól, a végrehajtó szervezet ügyvezetıjétıl és alkalmazottaitól.

6.) A Társulás éves pénzügyi terve, mérlege és éves beszámolója csak a Pénzügyi Bizottság véleményezésével együtt terjeszthetı a társulási tanács elé. A Pénzügyi Bizottság véleményét és az esetleges megállapításairól szóló jelentést megküldi a Társulás tagjainak.

7.) A Pénzügyi Bizottság ügyrendjét és mőködésének részletes szabályait maga állapítja meg, melyet a Társulási Tanács hagy jóvá.

-26


IX. CSATLAKOZÁS A TÁRSULÁSHOZ

1.) A Társuláshoz csatlakozni a település szilárdhulladék kezelı rendszer megvalósulásának befejezéséig az alábbi feltételek szerint lehetséges: a.) A Preambulumban hivatkozott Együttmőködési Megállapodást aláíró felek legkésıbb 2004. február 15.napjáig azonos feltételekkel csatlakozhatnak a társuláshoz.

b.) Ha az együttmőködési megállapodásban nem részes, de csatlakozni kívánó önkormányzat - továbbiakban: új tag – amennyiben közigazgatási területe a pályázatban megjelölt (lefedett) területfejlesztési egységbe esik, vagy ahhoz közvetlenül csatlakozik, a következı feltételek mellett csatlakozhat:

b.a.) Az új tag vállalja a beruházás összköltségébıl lakosságarányosan rá esı saját teljes rész finanszírozását (visszamenılegesen is, az eltelt idıvel és az elvégzett feladatokkal arányosan), amivel a többi tag saját hozzájárulásának mértéke csökken, és ezzel arányosan szerez tulajdoni hányadot a szilárdhulladék kezelı rendszerben, b.b.) Az új tag a Társulási megállapodásban foglaltakat feltétel nélkül elfogadja, b.c.) A Társulás tagjainak mindegyike minısített többségő döntéssel jóváhagyja a csatlakozást.

c.) A Társuláshoz való csatlakozás a Mecsek-Dráva települési szilárdhulladék kezelı rendszer területén belül ún. fehér foltként minısülı települések esetén 2008. március 01. napjáig történhet meg. A csatlakozási szándék elfogadására a jelen okiratban foglalt felhatalmazás alapján a Társulási Tanács minısített többséggel jogosult. A csatlakozás feltételeit a tanács az elfogadó nyilatkozatban határozza meg.

d.) A beruházás teljes befejezése után a Társuláshoz tagként csatlakozni nem lehet, a Társulás által biztosítható szolgáltatások igénybevételére a Társulás és az igénylı külön szerzıdést köt.

-27


X. A TÁRSULÁS TAGJAINAK ÁLTALÁNOS JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1.) A Társulás Tagjának kötelessége, hogy a Társulási Megállapodásban, az Együttmőködési Megállapodásban, illetve a Társulási Tanács határozataiban meghatározott kötelezettségeinek eleget tegyen, a projekttel kapcsolatos feladatait és pénzügyi kötelezettségeit határidıben teljesítse.

2.) A Társulás Tagjának kötelessége, hogy a Társulás munkáját segítse, és a Társulás céljának eléréséhez a tıle elvárható támogatást nyújtsa.

3.) A Társulás Tagjának kötelessége, hogy megadja azokat az információkat, és a Társulás rendelkezésére bocsássa azokat a dokumentumokat, amelyek a Társulás céljának eléréséhez, a Társulás mőködéséhez szükségesek.

4.) Ha a Társulási Tanács döntéséhez a társult Tagok képviselı-testületeinek a határozata szükséges, akkor a döntéshez szükséges elıterjesztést valamennyi tag köteles saját képviselı-testületének soron következı ülésére elıterjeszteni, és a döntésrıl a Társulási Tanács elnökét értesíteni.

XI. A TÁRSULÁSI TAGSÁG MEGSZŐNÉSE

1.) A Társulási tagság megszőnik: a.) a Tag felmondásával; b.) kizárással; c.) a Társulás megszőnésével.

2.) A Társulási Megállapodást felmondani – a Ttv. 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt kivétellel- a naptári év utolsó napjával lehet. A felmondásról szóló döntést a képviselıtestület 120 nappal korábban köteles meghozni és a Társulási Tanácshoz intézett írásbeli nyilatkozattal közölni.

-28


A Társulási Megállapodás felmondása esetén a kiváló tag hozzájárulásának visszatérítésére kizárólag a beruházás megvalósulása után, olyan idıpontban tarthat igényt, amely a Társulás létét illetve mőködését nem veszélyezteti. A kiváló tag a Társulás által biztosítható szolgáltatások igénybevételére csak külön szerzıdéssel lehet jogosult.

3.) A Társulási Tanács jogosult a felmondás elfogadását megtagadni, amennyiben a felmondás és a kiválás alkalmatlan idıre esik. Alkalmatlan a felmondás illetve a kiválás idıpontja, amennyiben a tag vagy tagok kiválása a társulás által kitőzött célok megvalósítását ellehetetlenítené, vagy a célok megvalósítását jelentıs többletkiadással tenné lehetıvé.

4.) A felmondás elfogadásának további feltétele a Társult önkormányzatok nyilatkozata arról, hogy átvállalják a projekt közös megvalósításából kiváló önkormányzat saját forrás részének finanszírozását.

5.) Társulási tag kizárása: A Társulás tagjai több mint a felének minısített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja a társulásból azt a Tagot, aki a megállapodásban foglalt kötelezettségét súlyosan megszegi, illetve kötelezettségének ismételt – legalább 30 napos határidıt is tartalmazó - felhívásra nem tesz eleget.

Súlyos kötelességszegésnek minısül különösen a hozzájárulás befizetési határidejének elmulasztása.

6.) A Társulásból kizárt tag hozzájárulásának visszatérítésére kizárólag a beruházás megvalósulása után, olyan idıpontban tarthat igényt, amely a Társulás létét illetve mőködését nem veszélyezteti.

-29


XII. A TÁRSULÁS MEGSZŐNÉSE

1.) A Társulás megszőnik: a.) ha a megállapodásban meghatározott idıtartam eltelt, vagy más megszőnési feltétel megvalósult b.) ha a Társulás valamennyi tagja elhatározza a Társulás megszüntetését c.) bíróság jogerıs döntése alapján.

2.) A Társulás megszőnése esetén a szilárdhulladék- kezelı rendszer a vagyoni hozzájárulás arányában az önkormányzatok tulajdonába kerül. A Társulás megszőnése esetén a kötelezettségek kiegyenlítése után megmaradó vagyont a tagok a Társulás fennállása alatt teljesített hozzájárulásai arányában a végleges támogatások, juttatások arányos részének betudásával kell felosztani.

3.) A Társulás megszőnése esetén a Társulás tagjai a Társulás közös vagyonát vagyonfelosztási szerzıdésben osztják fel.

4.) A felosztás elvei a következık: a.) Vizsgálni kell a Társulás tagjai saját vagyoni hozzájárulásának mértékét a vagyonszaporulat létrejöttéhez. (Saját vagyon, állami források, egyéb támogatások). b.) Meg kell határozni a teljes értéken belül az összes saját forrást, és azokat egymáshoz arányosítani kell, ez a tulajdon az arányosított részben illeti meg a megszőnéskor az önkormányzatot.

5.) A Társulás megszőnésekor a vagyon felosztása és a közös tulajdon megszüntetése nem történhet oly módon, hogy az a közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását veszélyeztesse. A létrejött vagyon célvagyon.

6.) A közös tulajdon megszüntetése és az ebbıl származó vagyoni igények kielégítése során a Társulás tagjai olyan polgári jogi megoldásokat alkalmaznak (késıbbi, halasztott fizetés, csere stb.), amelyek a közfeladat ellátását nem veszélyeztetik.

-30


7.) A közös tulajdonban történı elszámolásig a közfeladatok ellátása érdekében biztosítják a feladatot ellátó és átvállaló használati jogát. A tulajdonjog rendezése során a folyamatos mőködtetés és feladatellátás biztosítása érdekében a használati jog gyakorlás átengedése feltételeiben állapodnak meg.

XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK A tagok a Társulás mőködéséért, valamint a támogatás szabályszerő és szerzıdésszerő felhasználásáért, továbbá esetleges visszakövetelése esetén egyetemlegesen felelnek a támogató felé.

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.) A jelen Társulási Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi. CXXXV. törvény a Tft. és az Ötv. rendelkezései irányadók.

2.) Aláíró Tagok kijelentik, hogy a hatáskörrel rendelkezı képviselı-testületeik a jelen megállapodást elızetesen (minısített többségő határozattal) jóváhagyták, így a Tagok a megállapodást elolvasás és áttanulmányozás után, mint akaratukkal mindenben megegyezıt jóváhagyólag írták alá. A Társulási Megállapodásban rögzített kötelezettségvállalások elfogadása és aláírása a Tagok részérıl egyben felelısség vállaló elfogadó nyilatkozat is, amely önállóan –hiteles kivonatként is–felhasználható

Kelt: ____________________________

Társult Önkormányzat:

-31


1. számú melléklet:

A Társulási Tanács tagjainak delegálása:

A Társulási Tanács tagjait a Társulási Megállapodás függelékében rögzített területi elvek szerinti egységek, azaz a társulási megállapodás szóhasználata szerint kistérségek (továbbiakban: kistérség) képviseleti elvén delegálják a csatlakozott önkormányzatok. A nem csatlakozott, csak beszállító, támogató önkormányzatok tagot nem delegálhatnak, lakossági létszámuk a kistérség szavazati arányának megállapításánál nem vehetı figyelembe. Csatlakozott kistérségnek tekintendı az a hivatalosan meglévı kistérség, amely lakosság arányában legalább 50%-ot vagy 10.000 lakosság számot elérıen csatlakozott a Regionális Szilárdhulladék Kezelı Rendszerhez (Projekthez). A Társulási Tanácsba a csatlakozott kistérségek egy – egy tag delegálására jogosultak. A pécsi kistérségbe Pécs városa nem értendı bele, Pécs, mint gesztor önállóan, és a pécsi kistérség többi része szintén önállóan delegál egy képviselıt. Az a kistérség, amely nem éri el az önálló delegálási küszöböt, csatlakozhat valamely, vele földrajzilag határos statisztikai kistérséghez, és szavazati súlyuk tekintetében a lakossági létszámukat összesítve együttesen, delegálhatnak egy tagot. A Társulási Tanács fenti elvek szerinti delegált tagjaival kapcsolatos döntési feladatok az önkormányzatok saját testületi hatáskörébe tartoznak a delegált tag megválasztásáról és visszahívásáról a társult önkormányzatok maguk gondoskodnak, döntésükrıl írásban értesítik a Társulási Tanácsot.

-32


2. számú melléklet

EGYSÉGES DÍJPOLITIKA KIALAKÍTÁSÁNAK RENDJE – A DÍJPOLITIKA FİBB ELVEI

I. A díjpolitika kialakításánál figyelembe veendı tételek:

1.) A közfeladat-ellátási jog megszerzésének ellenértékét vagyonértékő jogként a Társulás és a kijelölt Üzemeltetı által megkötött szerzıdésben rögzítésre kerülı egyszeri összegben állapítják meg, mely összeget Üzemeltetı köteles számla, vagy részszámlák ellenében, a végleges üzemeltetési szerzıdésben meghatározott módon és ütemezésben átutalással teljesíteni Társulásnak. A közfeladat ellátási jog ellenértéke, valamint a projekt elıkészítés során felmerült és nem a társulás által megfizetett költségek részei a díjképzésnek.

2.) Társulás az ellátandó közfeladat végzéséhez szükséges, a Társulás tulajdonát képezı, annak könyveiben analitikusan nyilvántartott vagyontárgyakat ellenérték fejében - szerzıdésben rögzített korlátozásokkal és feltételekkel – a kijelölt Üzemeltetınek adja bérbe.

Az Üzemeltetı, a használatába vett önkormányzati vagyon használatért köteles a Társulásnak bérleti díjat fizetni. Az Üzemeltetı által fizetendı évenkénti bérleti díj összegét minden tárgyévet megelızı év október 31. napjáig, közösen állapítják meg úgy, hogy annak mértéke elérje, legalább a használatba vett eszközökre Társulásnál a tárgyévben várható, elszámolt értékcsökkenés, mindenkori inflációs rátával (a KSH által közzétett, elızı évi fogyasztói-árindex) növelt összegét. A bérleti díjat az Üzemeltetı a tárgyév során a végleges üzemeltetési szerzıdésben meghatározott gyakorisággal számla ellenében, átutalással köteles a Társulásnak megfizetni. A Bérleti díj elemei részei a díjképzésnek.

-33


Az Társulás az Üzemeltetı által fizetett bérleti díjat a használatba adott önkormányzati vagyon felújítására, pótlására, esetleges fejlesztésére fordítja, illetve abból tartalékot képez az e célra létrehozott Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Alap – továbbiakban Alap - néven, elkülönített bankszámlán.

Társulás kötelezettséget vállal arra, hogy az Alapot kizárólag az Üzemeltetı által használatba vett vagyon rekonstrukciójára, felújítására, pótlására, fejlesztésére, az azokkal kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek teljesítésére - ideértve a vagyonon értéknövelı beruházás céljából igénybe vett, fejlesztési célú hitellel kapcsolatos adósságszolgálat teljesítését is -, illetve az Alapban képzıdött pénzeszközök kezelésével összefüggı kiadásokra fordítja.

Társulás köteles biztosítani, hogy az elszámolt értékcsökkenés alapján képzett, az Alap céljaira fel nem használt tartalék és kamatai, pénzeszköz, vagy rövid lejáratú értékpapír formájában, mindenkor rendelkezésre álljon.

A Társulás vállalja, hogy az Üzemeltetı által használatba vett vagyontárgyak káresemény következtében történı megsemmisülése esetén, a biztosítóintézet által Társulásnak fizetett kártérítés az Alapot illeti. A káreseménnyel érintett eszköz pótlásának biztosítással nem fedezett része (önerı) az Alapból pótolandó.

3.) A Társulás tagjai felhatalmazzák a Társulási Tanácsot a „Gördülı Beruházási Terv” és a „Fejlesztési Terv”-vel kapcsolatos esedékes tárgyalások lebonyolítására és azok elfogadására. A társulási tagok a döntésbıl eredı díjkövetkezményeket tudomásul veszik. A beruházási feladatokból és a fejlesztésekbıl eredı többletköltségek részei a díjképzésnek

4.) A közszolgáltatás ellátásából eredı költségek részei a díjképzésnek.

II. A díjpolitika kialakításának rendje

1. A Társulás kötelezettséget vállal a projekt keretében létrejövı eszközrendszer üzemeltetésére, valamint az egységes elvek szerinti, körzetenkénti egységes közszolgáltatási díj kidolgozására és alkalmazásának betartatására. -34


A Társulás kötelezettséget vállal arra, hogy a díjpolitika meghatározása során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hgt.), valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló, 64/2008.(III.28.) számú Korm. Rendelet elıírásait a betartja és alkalmazza,

2. A vonatkozó jogszabályok értelmében, az a közszolgáltatási díj részeként járó Üzemeltetési díj a tag-önkormányzatok által elismerendı kötelezı mértékő egységárát a Társulási Tanács díjmeghatározó feladatkörében eljárva köteles megállapítani, és azt az egyes tagönkormányzatok a helyi rendeletében ártényezıként kötelesek alkalmazni.

3. Üzemeltetı, minden év október 31. napjáig köteles a következı évi Üzemeltetési díjra vonatkozó javaslatát, a Társulás döntéshozó testülete elé terjeszteni. A Társulás kötelezettséget vállal arra, hogy az egységes díjpolitika alapján a döntéshozó testület által elfogadott díjat közli a tag-önkormányzatokkal, amelyek a saját önkormányzati rendeletükkel a díjat megállapítják. Abban az esetben, ha az adott települési (tag) önkormányzat a Társulás döntéshozó testülete által elfogadott díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg a közszolgáltatási díjat, úgy a különbözetre az Üzemeltetı jogosult, amelyért a Társulás készfizetı kezességet vállal.

4. Az Üzemeltetési Díj megállapítására irányuló díjjavaslat készítésekor Üzemeltetı az alábbi elvek figyelembe vételével köteles eljárni:

4.1. Az egységnyi, általános forgalmi adó nélkül számított Üzemeltetési Díjnak fedezetet kell nyújtania:

a) A közszolgáltatás sajátosságainak megfelelı, tartós mőködés valamennyi közvetlen és közvetett költségének ráfordításának megtérülésére, figyelemmel a közszolgáltatással összefüggı egyéb bevételekre, az elvonásokra, a kötelezı tartalékokra, felhalmozásokra és a támogatásokra is, b) az Üzemeltetı kezelésében/használatában és a tulajdonában lévı, a közszolgáltatás ellátásához szükséges vagyon fenntartására, rekonstrukciójára, felújítására, pótlására, esetleges fejlesztésére, legalább az adott vagyontárgyak elszámolt – mindenkori inflációs rátával (a KSH által közzétett, elızı évi fogyasztói árindex) növelt értékcsökkenésének erejéig, -35


c) a finanszírozási költségekre, d) az Üzemeltetı méltányos hasznára, e) valamint a közszolgáltatás sajátosságainak megfelelı, a vonatkozó jogszabályokban elıírt egyéb indokolt költségekre és ráfordításokra, így különösen az egyes ágazati jogszabályokban elıírt speciális költségekre és ráfordításokra, valamint a hulladékbegyőjtés, -szállítás és az ártalmatlanítás körében mőködtetett létesítmények mőködtetési biztosítékainak, az utógondozásának és a monitorozásának a díjfizetési idıszakra vetített költségeire.

4.2. Az üzemeltetési díjjavaslat készítése és az Üzemeltetési Díj megállapítása során feleknek figyelembe kell venniük:

a) jogszabályok, rendeletek, hatósági elıírások, adók, vámok, járulékok változását, b) a közszolgáltatás lényeges minıségi vagy mennyiségi változását, c) Üzemeltetı közszolgáltatási feladatainak lényeges bıvülését, d) az infláció terven felüli változását.

4.2.1. Az Üzemeltetési Díjat úgy kell megállapítani, hogy ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és az elvárt szolgáltatási színvonalhoz kapcsolódó legkisebb költségő ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a környezetvédelmi követelmények érvényre juttatására a 64/2008.(III.28.)számú Kormányrendelet szerint. Az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételt a közszolgáltatás, 4.1.-4.2.- 4.2.1. pont szerinti, a támogatásokkal, egyéb bevételekkel korrigált indokolt költségek, ráfordítások, felhalmozási összetevık és a nyereség összege, és a naturáliákban kifejezhetı várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani. A várható szolgáltatási mennyiség meghatározása a díjkalkuláció része, amelyet az elızı évi tényleges szolgáltatási mennyiség alapján kell számítani, a közszolgáltatásra vonatkozó, ágazati jogszabályokban elıírt módon. Amennyiben Üzemeltetı a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell.

-36


4.2.2. A Társulás tagjai elfogadják, hogy az üzemeltetés-közszolgáltatás díjának megállapítása során a Társulás és az Üzemeltetı közötti egyeztetés eredménytelensége esetén az Üzemeltetı jogosult az (KvVM FI) írásbeli véleményét kérni. a Társulás kötelezi magát arra, hogy az irányító hatóság véleményét a közszolgáltatási díj megállapításánál figyelembe veszi.

4.3.A Társulás tagjai tudomásul veszik, hogy amennyiben a Társulás, az Üzemeltetı által készített – a díjképzés jelen díjpolitikában - rögzített elveinek megfelelı - díjjavaslatnál a Társulás döntéshozó testülete a közszolgáltatás díját:

a) alacsonyabb mértékben állapítja meg, vagy b) nem állapítja meg, vagy c) nem az üzleti év január hónapjának elsı napjától kezdıdıen állapítja meg és ezért azt a tag-önkormányzatok rendeletükben nem alkalmazzák, úgy a számított különbséget díjkompenzáció formájában köteles Üzemeltetınek megtéríteni. A díjkompenzációt negyedévente egy összegben – számla ellenében – a Társulás mindaddig köteles az Üzemeltetınek megfizetni, amíg az a)-c) pontok valamelyikében meghatározott mulasztása fennáll. A Társulás késedelmes teljesítés esetén a Ptk. 301/A.§. alapján megállapított késedelmi kamatot is köteles Üzemeltetınek megfizetni.

III. Az üzemeltetési díjképzés alapelvei

1.) A Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a program keretében létrejövı eszközrendszert és a megépülı létesítményeket a közszolgáltatás keretében igénybe veszik. A társult tagok tudomásul veszik, hogy az, aki az igénybevételt mellızi, a létesítmény állandó költségeinek megfizetésére ugyanúgy köteles és nem hivatkozhat arra, hogy közszolgáltatásának tartalmát a kiépített rendszer által biztosítottnál szőkebb tartalommal rendelte el.

-37


2.) A társult önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a helyi rendelet megalkotása, a közszolgáltatási díj megállapítása során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hgt.), valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló, 64/2008.(III.28.)számú Kormányrendelet elıírásait betartják és alkalmazzák, a Társulás által elfogadott egységes elvek szerinti, körzetenkénti egységes közszolgáltatási díj alkalmazzák.

3.) Amennyiben a helyi rendelet megalkotása során bármelyik társult önkormányzat figyelmen kívül hagyja a Társulási Tanács által elfogadott elveket, s a díjat ettıl eltérıen, alacsonyabb mértékben állapítja meg, úgy köteles a különbözetet díjkompenzáció formájában a közszolgáltatónak megtéríteni.

4.) Az eszközrendszer üzemeltetı(i)t az általa az átvett és/vagy a feladatok ellátása során alkalmazott eszközök üzemeltetésével végzett közszolgáltatásért díjazás – továbbiakban Üzemeltetési Díj - illeti meg, melyet a közszolgáltatást igénybe vevı, vagy igénybevételére kötelezett felhasználóktól / fogyasztóktól / alvállalkozóktól / vállalkozóktól jogosult beszedni.

5.) A Társulás tagjai elfogadják, hogy amennyiben a Társulás bármely tag-önkormányzata - rendeletében szabályozott módon - a közszolgáltatás igénybe vevı, vagy igénybevételre kötelezett felhasználó/fogyasztó részére olyan díjkedvezményt, engedményt, vagy mentességet állapít meg, amely az Üzemeltetési Díjat is érinti, úgy az ennek következtében az Üzemeltetınél jelentkezı üzemeltetési díjbevétel kiesést az üzleti év március 15. illetve szeptember 15. napjáig, egy összegben a Társulás részére befizeti. A Társulás azt az Üzemeltetı részére az Üzemeltetési Szerzıdés alapján megtéríti. Késedelmes teljesítés esetén a kamat mértéke a Ptk. 2/A. § alapján megállapított késedelmi kamat.

6.) Az üzemeltetı a közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos számlák kibocsátására a felhasználók / fogyasztók felé havonta, vagy negyedévente utólag, az alvállalkozók felé az egyedi megállapodások alapján a számviteli és az Áfa törvény elıírásainak figyelembevételével jogosult A közszolgáltatáshoz kapcsolódó, esetleges egyéb szedendı díjakra, hozzájárulásokra a külön jogszabályok, megállapodások alapján jogosult. -38


IV. A közszolgáltatók végfelhasználókkal/fogyasztókkal szembeni díjköveteléseinek érvényesíthetıségi feltételei.

1.) A közszolgáltatási tevékenysége során, a kiszámlázott szolgáltatási díjak beszedésérıl teljes körően az Üzemeltetı köteles gondoskodni. Az Üzemeltetı a késedelmes díjfizetések esetén– a Ptk.-ban és a közüzemi/közszolgáltatási szerzıdésben foglaltaknak megfelelıen – jogosult a 2000. évi XLIII. Hgt 26.§ alapján eljárni és a törvény valamint a Ptk. 301/A.§ szerinti késedelmi kamatot és az eljárással kapcsolatos egyéb költségeket érvényesíteni..

2.) A közszolgáltatás igénybevételére, jogszabály alapján kötelezett felhasználók/fogyasztók díjhátralékának egyéb érvényesítési kötelezettségei:

A jogkövetkezményekre történı figyelmeztetéssel a közszolgáltatási díjjal késedelembe esett fogyasztót - levél útján – az Üzemeltetı köteles írásban felszólítani az ágazati jogszabályban foglaltak alapján. A felszólítás eredménytelensége esetén, a felszólítás megtörténtét követı 30. napot követıen a közszolgáltató – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett a díjhátralékot a Társulás tag-önkormányzatától írásban igényelheti. A szabályosan benyújtott igénylés alapján (felszólítás igazolása, aktuális díjhátralékról szóló kimutatás) a Társulás tag-önkormányzata - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - haladéktalanul intézkedik a díjhátralék és a felmerült költségeknek adók módjára történı behajtása érdekében. A behajtott hátralékot a Társulás tag-önkormányzata 8 napon belül átutalja Üzemeltetınek.

Ha a köztartozás a díjfizetésre elsıdleges kötelezettıl behajthatatlan, a Társulás tagönkormányzata köteles az ágazati jogszabályban foglaltak szerint eljárni, elıször a mögöttes kötelezettség vizsgálata ügyében. Ennek eredménytelensége esetén a Társulás tag-önkormányzata az Üzemeltetı felé a behajthatatlanság tényének megállapítását az azt követı 8 napon belül írásban köteles jelezni. A Társulás tag-önkormányzata az Üzemeltetı kérésére köteles hivatalos nyilatkozatban éves összesítıt adni a két díjmó-39


dosítás között eltelt idıszak behajthatatlan díjtartozásairól, és azt a Társulás köteles az Üzemeltetési díj megállapításnál növelı, és/vagy a bérleti díj megállapításánál csökkentı tényezıként figyelembe venni.

Üzemeltetı a köztartozás behajtása érdekében köteles a Társulással és a tagönkormányzatokkal mindenben együttmőködni. Az egyes tag-önkormányzatok kötelesek a szerzıdések megkötéséhez és/vagy a tartozások behajtásához szükséges adatokat –eltérı jogszabályi rendelkezés hiányában-térítés nélkül az Üzemeltetı rendelkezésére bocsátani, az Üzemeltetı pedig köteles a Társulás és az egyes tag-önkormányzatok részére tartozás behajtásához szükséges adatszolgáltatást a megfelelı formában teljesíteni.

V. Fogalom-meghatározás:

Közszolgáltató: a közérdek védelme érdekében, környezetvédelmi, közegészségügyi okokból, helyi önkormányzati rendelet alapján az ingatlantulajdonosok által kötelezıen igénybe veendı, a település közellátását szolgáló, nyilvános és komplex szolgáltatást (szervezett hulladékszállítás és -kezelés) végzı, a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezı szervezet.

Üzemeltetı: Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények és eszközök (pl: hulladékudvar, válogatómő, gépjármő ) környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelı, folyamatos mőködéséért, fenntartásáért, karbantartásáért felelıs olyan engedéllyel rendelkezı szervezet, mely hulladékszállítási szolgáltatást – erre irányuló külön szerzıdés hiányában - nem végez.

Üzemeltetési díj: Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények és eszközök (pl: hulladékudvar, válogatómő, gépjármő, stb. ) környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelı, folyamatos mőködtetéséért, fenntartásáért, karbantartásáért, állagmegóvásáért és pótlásáért az üzemeltetı által beterjesztett és a Társulási Tanács által megállapított díj, amely, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok által elıírtak szerint és a társulási megállapodásban rögzített eljárási rend szerint a közszolgáltatási díj részévé válik.

-40

Társulási Megállapodás Módosítása

Recommend Documents