Társasági adó, Eva, különadók 2010. 2011.-2013. - 1996. évi LXXXI. torvény (Tao. tv.) – 2010. évi XC. törvény (2010. évközi módosítások) – 2010. évi CXXIII. törvény (2011.-2013.) Társasági adó 2010 Naptári év szerint mőködı adózók
Adóalap A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot 2010.01.01. es 2010.06.30., valamint a 2010.07.01. es 2010.12.31. közötti idıszakra az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani. Az adóalapot a mőködés napjainak aranyában akkor is meg kell osztani, ha az adózó adóalapja a jövedelem-(nyereség-) minimum.
Adómértek • a 2010.01.01. es 2010.06.30. közötti idıszakra a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék (választható); • a 2010.07.01. es 2010.12.31. közötti idıszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék (nem választható, megilleti az adózót).
Az I. félévre választható • vagy a sávos (10/19 százalékos) adószámítás, • vagy a 19 százalékos adószámítás. A II. félévre „jár” a 10/19 százalékos adószámítás. A 10%-os adómértek • az I. félévre 50 millió Ft adóalapig alkalmazható 5 feltétel egyidejő fennállása eseten, • a II. félévre 250 millió Ft adóalapig alkalmazható bármely feltétel nélkül.
Az I. félévre a 10%-os adókulcs alkalmazassanak 5 feltétele: • az adózó a 2010.01.01. es 2010.06.30. közötti idıszakra számított adóalapja után adókedvezményt nem vesz igénybe, és • a 2010.01.01. es 2010.06.30. közötti idıszakban az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fel fı (azzal, hogy az átlagos állományi létszámot a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni), vagy – választása szerint – az adóévben legalább egy fı, és • a 2010.01.01. es 2010.06.30. közötti idıszakban es az azt megelızı adóévben (2009ben) az adózó adóalapja vagy az adózás elıtti eredménye legalább a jövedelem(nyereség-)minimum összegével egyezik meg, és • a 2010.01.01. es 2010.06.30. közötti idıszakban es a megelızı adóévben (2009.) az adózó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, és • az adózó a 2010.01.01. es 2010.06.30. közötti idıszakban a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma es legalább az adóév elsı napján érvényes minimálbér kétszerese – ha az adózó székhelye a külön jogszabályban megnevezett leghátrányosabb települések
valamelyikében van, akkor a minimálbér – szorzatának a 2010.01.01. és 2010.06.30. közötti idıszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. • Az adózó az I.félévi adóalaprész után adókedvezményt nem vehet igénybe: Az adózónak – az adóévre – lehetısége van adókedvezmény érvényesítésére, legfeljebb azonban olyan összegben, amelyre a második félévi adóalap utáni adó fedezetet nyújt. Például, ha az adózó 2010. adóévi számított adója 100: az I. félévre 80, a II. félévre 20., akkor az ıt megilletı 40 egység („70%-os”) adókedvezménybıl maximum (20 x 0,7) 14 egységnyit vehet igénybe. Fizetendı adója 86. • A létszám az I. félévben legalább fel fı, vagy – választás szerint – az adóévben legalább 1 fı. Például, ha az adózó havi átlagos létszáma: 01-06. hóban (0,3 + 0,4 +0,4 + 0,5 + 0,4 + 0,3) 2,3 : 6 = 0,38 fı, és a 07-12. hóban: (0,4 + 1,6 + 2 + 2 + 3 + 3), akkor 14,3 : 12 = 1,19 fı, (ez utóbbi választása esetén e feltétel teljesül). A KSH kiadvány szerint a „munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz” kerekítés nélkül – tizedesjeggyel – számolunk. • Az I.félévben és az azt megelızı adóévben az adóalap vagy az adózás elıtti eredmény legalább a j-ny-m összegével egyezik meg, kivéve: - ha az adózó a Tao. tv. 6. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozik (az elıtársasági, vagy az azt követı adóévérıl van szó, vagy elemi kar sújtotta, vagy olyan szervezeti formában mőködik – például alapítvány – amelyre nem vonatkoznak a j-ny-m szabályok), - ha az adózóra a Tao. tv. 2010.06.30-an hatályos 19. §-ának (8) bekezdése vonatkozik (mert 2010.06.30-a elıtt jogelıd nélkül alakult vagy jött létre átalakulással, amely esetben a megelızı – a jogelıd – adóévére nem kell vizsgálni e feltételt). E feltétel I.félévre teljesülésének vizsgálatánál – mivel az I.félévre meghatározott adóalap naptári napok alapján arányosított, ugyanígy – az adózás elıtti eredmény, illetve a j-ny-m esetében is az egész évre meghatározott összegük aranyos részét kell figyelembe venni. • Az I.félévben és a megelızı adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlı bánásmód követelményének ellenırzésére jogosult hatóság jogerıs és végrehajtható hatósági határozata, illetıleg – a határozat bírósági felülvizsgálata eseten – jogerıs bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlı bánásmódról es az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti mulasztási bírságot; • A bevallott járulék-minimum feltétel akkor teljesül – egy, a 2010.év egészében folyamatosan mőködı, nem a leghátrányosabb térségben székhellyel rendelkezı adózónál, ha pl. az általa az I.félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 15 fı –, ha az I. félévre bevallott tb-járulék legalább (73.500 x 2 x 15 x 6 x 0,27) 3 572 ezer forint.
Naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózók • Adóalap A 2010-ben kezdıdı adóév adóalapjának meghatározása – az Art. 6.számú melléklete alapján – az üzleti év elsı napján hatályos szabályok szerint történhet, az üzleti év teljes idıtartamara. A naptári évtıl eltérı üzleti éves adózók adókötelezettségének megállapítása során ezért soha nincs adóalap arányosítás.
• Adómértek Az új szabály – a törvénymódosítás 2010.08.16-i hatályara tekintettel – a 2010.08.16-an, vagy ezt követıen kezdıdı üzleti évre alkalmazható. A 2010.08.16. elıtt kezdıdı üzleti évre a régi, a 2010.08.16-atol kezdıdı üzleti évre az új szabályok az irányadóak. Az új szabály szerint az adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10%, az e feletti részre 19%. A fentiek vonatkoznak a végelszámolás alatt álló adózókra is. 1. Példa „A” cég naptári éves, teljes évben mőködı adózó. A 2010. adóévi adóalapja 400.000 e Ft. Beruházási hitel után fizetett kamat címen 20.000 e Ft adókedvezményre jogosult. I. félévi adóalap: (400.000 : 365 x 181) = 198.356 e Ft II. félévi adóalap: (400.000 : 365 x 184) = 201.644 e Ft A) változat: Ha választja az I. félévre a 10%-os adókulcsot I.félévi adó: (50.000 x 10%) + (148.356 x 19%) = 33.188 e Ft II.félévi adó: 201.644 x 10% = 20.164 e Ft Számított éves adó: (33.188 + 20.164) = 53.352 e Ft Adókedvezmény (korlát 20.164 x 70%) – 14.115 e Ft Fizetendı adó: 39.237 e Ft B) változat: Ha az I. félévre 19%-os adókulcsot alkalmaz I.félévi adó: 198.356 x 19% = 37.688 e Ft II.félévi adó: 201.644 x 10% = 20.164 e Ft Számított éves adó: (37.688 + 20.164) = 57.852 e Ft Adókedvezmény (korlát 57.852 x 70%) – 20.000 e Ft Fizetendı adó: 37.852 e Ft 2. Példa „B” cég naptári évtıl eltérı üzleti éve: 2010.07.01.-2011.06.30. közötti idıszak, üzleti éve egészében folyamatosan mőködött. A 2010. adóévi adóalapja 400.000 e Ft. Beruházási hitel után fizetett kamat címen 20.000 e Ft adókedvezményre jogosult. A) változat: Ha választja a 10%-os adókulcsot Éves adó: (50.000 x 10%) + (350.000 x 19%) = 71.500 e Ft Adókedvezményre a sávos adókulcs miatt nem jogosult – Fizetendı adó: 71.500 e Ft B) változat: Ha 19%-os adókulcsot alkalmaz Számított éves adó: (400.000 x 19%) = 76.000 e Ft Adókedvezmény (korlát: 76.000 x 70%) – 20.000 e Ft Fizetendı adó: 56.000 e Ft
Az adómegtakarítás Ha az adózó a 10%-os adómérték szerinti adószámítást választotta • a 2010. I. félévre(a naptári éves adózó), • a 2010.08.16. elıtt kezdıdı adóévére (a naptári évtıl eltérı üzleti éves adózó es a végelszámolás alatt álló adózó), • a 2008. es/vagy a 2009. adóévére (bármely adózó), akkor az adómegtakarítás (a meg nem fizetett 9, illetve 6%) összegének a felhasználásara vonatkozó feltételekét meg teljesítenie kell. Az adózó az adómegtakarítást az adóév utolsó napján az eredménytartalékból a lekötött tartalékba történı átvezetéssel köteles kimutatni (utoljára 2010. december 31-ével), es azt a lekötése adóévet követı négy adóévben – a vonatkozó közösségi rendelet figyelembevételével is – fel kell használni, a lekötése adóévében hatályos szabályok szerint. Közösségi rendelet: az elsıdleges mezıgazdasági termelést is végzı adózónál az 1857/2006/EK rendelet, más adózónál a 800/2008/EK rendelet, vagy az 1998/2006/EK (de minimis) rendelet.
Adófizetés, elılegfeltöltés Az adófizetés – változatlanul – a mar bevallott adóelılegek alapján történhet. Függetlenül attól, hogy 2010. év közben - egyrészt nıtt az adókulcs (16-rol 19%-ra), - másrészt azonban szelesedett a 10%-os adókulcs alkalmazási köre (250, illetve 500 millió forint értékhatárig), összességében felmerülhet, hogy kevesebb adót kell fizetni, mint a korábban (a 0829., illetve a 0929. számú bevallásokban) a 2010. adóévre bevallott (befizetett) adóelılegek. Ez esetben az egyébkent feltöltésre kötelezett adózónál a feltöltés összege nulla (azt is be kell vallania). A bevallásra a 1046.szamú bevallás szolgál (ha nullás is). Megfizetni a bevallott adóelılegekét kell, kivéve, ha esedékesség elıtt az adózó el az Art. 42. § szerinti lehetıseggel (mérséklést kér). Számításokat – 10, vagy 19%-kal – mar a feltöltéshez kell végezni (a legalább 90%-os teljesítés érdekében). • Tao. tv. 26. § (10) bekezdésében az 50 millió helyébe 100 millió lép; azaz nem kell az adóelıleget kiegészíteni, ha az adóévet megelızı adóévi árbevétel nem több 100 millió forintnál. • A Tao. tv. elızıek szerint módosított rendelkezéseit a 2010.12.16-at követıen teljesítendı adóelıleg kiegészítésre is alkalmazni kell, ide értve a naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózókat is. Hatály: Fenti módosítások 2010.12.16-an lepnek hatályba. Ez azt jelenti, hogy az e napot követıen teljesítendı adóelıleg kiegészítésre érvényes az új szabály, azaz a 2010.12.17-en, vagy azt követıen történı feltöltés megítélésénél irányadó a 100 millió forintos mentes határ. Így kell eljárni az eltérı üzleti éves adózóknak is, függetlenül attól, hogy az adóévük melyik naptári évben kezdıdik.
Magyar Karmentı Alap részére adott támogatás • A támogatás 50%-a csökkenti az adózás elıtti eredményt, a nyereség összegéig (legfeljebb a pozitív adózás elıtti eredmény összegében), igazolás alapján
• A támogatás az adóalapnál elismert költség (nyilatkozat nélkül, mivel az Alap nem Társasági adóalany, nincs a Tao. tv. 3. sz. melléklet „A” fejezet 13. pontja szerinti növelı tétel) Hatály: A 2010-ben kezdıdı adóévben adott juttatásokra vonatkozik!
NEM VALTOZIK – adott támogatások (nyilatkozattal vagy anélkül) Meg kell növelni az adózás elıtti eredményt: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás elıtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha – a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetıségő részére történik vagy – az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülı nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követıen azzal igazol. Nyilatkozat nélkül csak akkor nem kell növelni, ha a juttatásban részesülı nem Társasági adóalany (pl. költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, magánszemély)!
Adómérték változásai • 2011-tıl ellenırzött külföldi Társaságinak az a külföldi illetıségő nem magánszemély minısül, amelynél – az egyéb feltételek teljesülése mellett – a ténylegesen fizetett adó, illetve veszteséges gazdálkodás és negatív adóalap eseten az adott állam által meghirdetett adó nem éri el a 10%-ot. • 2013-tol megszőnik a 19%-os adómérték – a Társasági adó a pozitív adóalap 10%-a lesz.
Bejelentett részesedés Az adózás elıtti eredmény a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájáruláskent történı kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részével, azaz az apportálassal elért rendkívüli eredménnyel is csökkenthetı, ha a részesedést az adózó legalább 1 évig az eszközei között tartotta nyilván (az adóévi árfolyamnyereség mellett).
Módszerek a szokásos piaci ár megállapítására A szokásos piaci ár az eddigi 3 + 1 módszer mellett a következı két módszerrel is meghatározható (5 + 1 módszer lesz): – ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel Az ügylet nyereségének felosztása megfelelı vetítési alap (például költség, árbevétel) alapján, ahogyan független felek megosztottak volna. – nyereség-megosztásos módszerrel. • Teljes nyereség megosztása (gazdaságilag indokolt alapon). • Maradvány (rezidium) nyereség megosztása (két lépésben: elsı lépésben az üzlet típusra jellemzı alaphozam felosztása, második lépésben a rezidium felosztása független felek általi felosztásnak megfelelıen, figyelemmel a használt erıforrásokra (pl. nagy értékő immateriális dolog birtoklása).
• Reprezentáció, üzleti ajándék az adóalapnál - a 2011. évtıl sem elismert költség a reprezentáció [a vendéglátás (étel, ital) es a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidıprogram stb.)], továbbá - a 2011. évtıl – új szabálykent – nem elismert költség a minimálbér 25%-at meg nem haladó üzleti ajándék [a juttató tevékenységével összefüggı üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termek, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány)]. • Természetbeni juttatások helyett juttatások. • Külföldi szervezettel összefüggésben (kamat, jogdíj, meghatározott szolgáltatások díja) megszőnik 2011-tıl az adókötelezettség • Külföldrıl származó kamatjövedelemmel összefüggésben - megszőnik a mentességi szabály es a bevétel 75%-abol történı jövedelemszámítás.
Látvány-csapatsport támogatása • Az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség lesz, ha azt az adózó Látvány-csapatsport támogatásara adja. Látvány-csapatsport: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong. [Tao. tv. 3. § 41.-43. pont., 3. sz. mell. B/15.] • Kinek adható támogatás? A Látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, a tagjaként mőködı sportszervezet, vagy a Látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére a törvényben meghatározott részletes feltételek mellett. • Az adózó támogatási igazolás alapján adókedvezményt vehet igénybe az adóéve és az azt követı három év adójából, az adó 70%-a erejéig [Tao. tv. 22. § (4)-(5) bek.]. A kedvezményekre vonatkozó rendelkezések az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követı 15. napon lepnek hatályba (az ezt követıen nyújtott támogatásokra érvényes). Például: ha a kedvezményt megalapozó rendelkezések – az elızıek szerint – 2010.12.18-an hatályba lepnek, akkor az e nap es 12.31-e között nyújtott támogatás alapján az adózó adókedvezményre jogosult, amelyet 4 adóév alatt vehet igénybe (a 2010.-2013. évek adójából), a minden évi számított adója 70%-a mértékéig. Ha 2010ben 500 egység támogatást nyújt, es a 2010. évi számított adója 100 egység, akkor adóját 70 egységgel csökkentheti (az egész évre). A fennmaradó 430 egységet a 2011.-2013. években érvényesítheti, figyelemmel a minden évi 70%-os korlátra. A sporttal összefüggı egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII.törvény
Egyszerősített vállalkozói adó 2011. Az Eva szerinti adózás szabályai alapvetıen nem változnak.
Módosítások: • A tevékenységet szüneteltetı, a GYES-en, GYED-en lévı Evás egyéni vállalkozónak pénzforgalmi bankszámlával sem kell rendelkeznie 2011-tıl, de a tevékenység szüneteltetését a bankszámlát vezetı hitelintézetnek is be kell jelentenie. Ennek elmulasztása adókövetkezményeit az egyéni vállalkozó viseli. • Nem szőnik meg 2011-tıl az egyéni vállalkozó adóalanyisága a cselekvıképesség korlátozásakor sem (2010-ig csak annak elvesztésekor nem szőnt meg).
• Az osztalékot kiváltó adót 25% helyett 16%-kal kell számítani. • Pontosítások (az Szja tv. szerinti 16%-os kulcshoz igazítás, pl. az osztalékadót kiváltó adó alapjából levont, magánszemélynek utóbb természetbeni juttatáskent adott juttatás után 44% helyett 16% az adó).
1.) Pénzügyi szervezetek különadója 2010. Új adónem (2010.-2012. évekre) • A 2010. július 1-jen mar lezárt üzleti évi beszámolóval rendelkezı pénzügyi szervezet a 2010. évben különadó megállapítására, bevallásara es fizetésére kötelezett. • A pénzügyi szervezet a különadó fizetési kötelezettséget 2010.szeptember 30-áig állapítja meg es vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatóságnak. (10P90 sz. nyomtatvány) • A különadót a 2010. évben két egyenlı részletben - 2010. szeptember 30-aig es - 2010. december 10-eig fizeti meg. • A megállapított es bevallott különadót a 2010. évben kell az adózás elıtti eredmény terhére elszámolni.
1.) Pénzügyi szervezetek különadója 2010. A különadó mértéke: a) hitelintézet eseten az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15%, az e feletti összegre 0,5%, b) biztosító eseten 6,2%, c) egyéb pénzügyi szervezet eseten: ca) pénzügyi vállalkozásnál 6,5%, cb) befektetési vállalkozásnál 5,6%, cc) tızsdénél 5,6%, cd) árutızsdei szolgáltatónál, kockázati tıkealap- kezelınél 5,6%, ce) befektetési alapkezelınél 0,028%.
1.) Pénzügyi szervezetek különadója 2011. A pénzügyi szervezet 2011-ben különadó megállapítására, bevallásara és fizetésére kötelezett. Bevallás, adófizetés: az adót 2011.03.10-eig kell megállapítani, az esedékességének megfelelı részletezésben (negyedévenként) bevallani, s negyedévenként, 4 egyenlı részletben, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig kell megfizetni, kivéve – a 2010-ben jogelıd nélkül létrejött adózót, vagy – az adófizetésre es bevallásra – a 2010.12.31-en hatályos szabályok szerint – 2010.09.30-aig nem kötelezett, naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózót, amelynél az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján 2011.09.10-eig kell megállapítani, bevallani az adót es 2 egyenlı részletben 2011.09.10eig es 2011.12.10-eig kell megfizetni. A 2011. adóévre bevallott különadót a 2011. adóév adózás elıtti eredménye terhére kell elszámolni. Adóalap: azonos a 2010. adóévre elıírtakkal, figyelemmel – hitelintézeteknél – a 7. § 14. pontja szerinti fogalmi meghatározásra, amely szerint a módosított mérlegfıösszeg megállapítása 2011-tıl módosításra kerül. A különadó mértéke [Kjtv. 4/A. § (6)]:
• Hitelintézet: az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15%, a e feletti összegre 0,53%. • Biztosító: az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5%, 8 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%, az e feletti összegre 6,4%. • Egyéb pénzügyi szervezetek eseten azonos a 2010. évi mértékekkel. A hitelintézet által az adóévre fizetendı különadó (0,15%, ill. 0,53%) összeget – legfeljebb annak mértékéig – csökkenti az általa az adóévre hitelintézetek különadója címen [ld: 2.) adónem] fizetett (fizetendı) összeg [Kjtv. 4/A. § (7)].
2.) Hitelintézetek különadója 2011. A hitelintézet a 2011-ben kezdıdı adóévére vonatkozóan különadó megállapítására, bevallásara es fizetésére kötelezett. Adóalap: ± adóévi adózás elıtti eredmény + az adózás elıtti eredmény terhére a pénzügyi szervezetek különadója [1.) adónem] címen fizetett (fizetendı) összegnek megfelelıen ráfordításként elszámolt összege. Adóalap Adómérték: 30%, de annak összege nem haladja meg a hitelintézetet pénzügyi szervezetek különadója címen az adóévet terhelı, a 4/A. § (7) bekezdésében foglaltak figyelmen kívül hagyásával kiszámított összeget. Adóalap x 30% [2.) adónem] <= pénzügyi szervezetek különadója [1.) adónem]
3.) Ágazati különadó 2010. Új adónem (2010.-2012. évekre) – hatályba lep 2010.12.04-en • Adóalany 2010-ben az, aki 2010.10.01-jen vagy azt követıen a 2010. évben a 2.§ szerinti tevékenységet végzı jogi személy, Art. szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, továbbá külföldi illetıségő szervezet, magánszemély, ha belföldön fióktelepen végez ilyen tevékenységet. • Adóköteles (2. §) - a bolti kiskereskedelmi tevékenység, - a távközlési tevékenység, - az energiaellátó vállalkozási tevékenysége (nem csak az energiaellátási tev.) • Adóalap az adóévben a 2. § szerinti tevékenységbıl származó nettó árbevétel (a 2010. adóév tekintetében is a teljes adóévi nettó árbevétel). • Átmeneti szabálykent a 2010. évi adóelıleget 2010. december 20-aig kell megállapítani, bevallani, megfizetni, a 2009. évi, 2. § szerinti tevékenységbıl származó nettó árbevétel alapján es a vonatkozó adómértékkel számítva. • A 2010. évi adó alapja a 2010. évi, 2. § szerinti tevékenységbıl származó nettó árbevétel, amely szerinti adókötelezettséget az adóévet követı év 150. napjáig kell megállapítani, bevallani. Ennek alapján két egyenlı részletben adóelıleg fizetési kötelezettség is van az adóév 7. es 10. hónapjának 20. napjáig. Az egyes ágazatokat terhelı különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (Aktv.)
Fogalmi meghatározások • Bolti kiskereskedelmi tevékenység: a 2009.01.01-jen hatályos TEAOR’08 szerinti alábbi tevékenységek: - 45.1 ágazat (gépjármő-kereskedelem, ide nem értve a gépjármő, pótkocsi nagykereskedelmet) - 45.32 ágazat (gépjármőalkatrész-kiskereskedelem), - 45.40 ágazat (motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása, ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmet), - 47.1-47.9 ágazatok (kiskereskedelem, azon belül például nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem, gépjármő üzemanyag-kiskereskedelem, egyéb háztartási cikk kereskedelem, piaci kiskereskedelem, nem bolti, piac kiskereskedelem). Nem az adózó, nem a bolt TEAOR száma számit, hanem az, hogy az adózó végez-e ilyen TEAOR alá tartozó tevékenységet (ennek nettó árbevétele után kell adózni). Kiskereskedelmi tevékenység: a fogyasztónak történı „kis kiszereléső” értékesítés; nem tartozik ide a nagykereskedelmi értékesítés (a viszonteladónak, más nagykereskedınek történı eladás). • Távközlési tevékenység: az elektronikus hírközlésrıl szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása. • Energiaellátó: a távhıszolgáltatás versenyképesebbé tételérıl szóló 2008. évi LXVII. törvény (Távhı tv.) 10. §-ának 1. pontja szerinti energiaellátó (ideértve a villamosenergiáról szóló törvény vagy a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatót is), ha a Távhı tv. szerinti energiaellátói minıségében végzett tevékenységébıl származó, számviteli törvény szerinti nettó árbevétele az adóévet megelızı évben – a tevékenységet adóévben kezdı energiaellátó eseten az adóévben – eléri az összes, számviteli törvény szerinti nettó árbevétel legalább 5%-at. (Ez utóbbival lesz szőkebb az Aktv. szerinti energiaellátók köre a Robin Hood adó szerinti energiaellátóktól.) • Nettó árbevétel: - a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany eseten a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, - a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó Evás adóalany esetében az Eva tv. szerinti, áfa nélküli bevétel, - az Szja tv. hatálya alá tartozó adóalany esetében az Szja tv. szerinti, áfa nélküli bevétel.
Adómértek: • Bolti kiskereskedelmi tevékenység eseten, az adóalap: - 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 0%, - 500 millió Ft-ot meghaladó, de 30 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 0,1%. - 30 milliárd Ft-ot meghaladó, de 100 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 0,4%, - 100 milliárd Ft-ot meghaladó része után 2,5%. • Távközlési tevékenység eseten, az adóalap: - 100 millió Ft-ot meg nem haladó része után 0%, - 100 millió Ft-ot meghaladó, de 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 2,5%, - 500 millió Ft-ot meghaladó, de 5 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 4,5%, - 5 milliárd Ft-ot meghaladó része után 6,5%. • Energiaellátó vállalkozási tevékenység végzése eseten az adóalap 1,05%-a.
Ágazati különadó törvények 2013-ig Különadó törvények hatálya • Robin Hood adó A távhıszolgáltatás versenyképesebbe tételérıl szóló 2008. évi LXVII.törvény (Távhı tv., energiaellátók jövedelemadója) - Hatályba lepett: 2009.01.01-jen - Hatályát veszti: 2013.01.01-jen, azzal, hogy az adóalany a 2012. adóévre vonatkozó adómegállapítási, -bevallási, -fizetési kötelezettségeit a 2012.12.31-en hatályos szabályok szerint teljesíti. • Ágazati különadó (Aktv.) Az egyes ágazatokat terhelı különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény - Hatályba lep: 2010.12.04-en - Hatályát veszti: 2013.01.01-jen, azzal, hogy az adóalanynak a 2012.adóévre vonatkozó adómegállapítási, -bevallási, adó- es adóelılegfizetési kötelezettségeit a 2012.12.31-en hatályos szabályok alapján kell teljesíteni.
Budapest, 2010. december 8.
Forrás: Adozona.hu Ácsné Molnár Judit
