-1-
Társaság Alapszabálya A Magyar Toxikológusok Társasága közgyűlésén, a Polgári Törvénykönyvről szóló többször módosított 2013. évi V. Törvény Harmadik Könyv, Második rész, VII. cím (Egyesület), továbbá az egyesülési jogról szóló, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, alapján az alapszabályát, egységes szerkezetben, a fenti jogszabályok, a 2014. év március 15-i és június 1-i hatályba lépő rendelkezéseire tekintettel a következőkben állapítja meg : ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Az egyesület neve: Magyar Toxikológusok Társasága Az egyesület neve angolul: Society of Hungarian Toxicologists Székhelye: 2120. Dunakeszi, Pálya. u. 2. Az egyesület típusa: A Magyar Toxikológusok Társasága a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, egyesület, amely a 2011. évi CLXXV. tv. 2. § 6. b) pontja szerinti civil szervezet. Az egyesület jogállása: A Társaság a 2011. évi CLXXV. törvény 13. § (1) bekezdés alapján közhasznú szervezetként kéri nyilvántartásba vételét. Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely: a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi. Törvény a 2011. évi CLXXV. tv. 32. § (1) bekezdésétől eltérően megállapíthatja valamely szervezet közhasznú jogállását. A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek. Megfelelő erőforrás áll a 2011. évi CLXXV. tv. 32. § (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a 2011. évi CLXXV. tv. 32. § (1) bekezdés szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
-2-
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 2011. évi CLXXV. tv. 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően. A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a 2011. évi CLXXV. tv. 32. § (1) bekezdés szerinti feltételek teljesülését. Ha a 2011. évi CLXXV. tv. 32. § (1) bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli. A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel). Az egyesület működése: A Társaság a Magyarország területén, önkormányzati elven működő szakmai civil szervezet. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. (Ptk. 3:63 § (2)-(4) bekezdés.) Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. A Társaság éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból, illetőleg egyéb bevételeiből, gazdálkodása eredményéből fedezi. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE: Az egyesület legfőbb döntést hozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. Az egyesület ügyvezető szerve: az elnökség, amely tagjai közül választja a Titkárt, Tudományos Titkárt és a Pénztárost. Az Elnökség munkáját a Társaság Elnöke szervezi. Az egyesület képviselete: a Társaságot a társaság Elnöke, akadályoztatása esetén a társaság Titkára és az előző két személy akadályoztatása esetén a társaság Tudományos Titkára képviseli. Az egyesület működésének ellenőrzése: A Társaság működését ellenőrző szerv a Felügyelő Bizottság, amelynek tagjait a közgyűlés a Ptk.-ban 3:82. § (1) bekezdésében foglalt esetben (ha a tagok több mint a fele nem természetes személy, vagy a tagság a 100 főt meghaladja), vagy a jelen alapszabályban foglalt feltétel bekövetkezése esetén választja meg. (Éves árbevétel meghaladja az 50.000.000,- forintot.) Az erre vonatkozó jelzést a közgyűlés összehívására a társaság elnökének, a társaság pénztárosa teszi meg. A Felügyelő Bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a
-3-
jogszabályok, az Alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának betartásának ellenőrzése. Az egyesület célja: A Toxikológusok szakmai tudományos együttműködésének előmozdítása, valamint a szakmai tevékenységük társadalmi hasznosságának elősegítése, támogatása. Ebben a körben az egyesület célja különösen: 1. A kísérletes és klinikai toxikológusok általános társadalmi érdekeinek érvényre juttatása, szakmai- tudományos együttműködésének előmozdítása, 2. a toxikológusok nemzetközi kapcsolatainak elősegítése, információk ingyenes hozzáférhetővé tétele útján, 3. a toxikológusok szakmai képzésének szervezése, felügyelete és támogatása, 4. tudományos konferenciák szervezése és az azon való részvétel támogatása, 5. szakmai, tudományos tevékenység támogatása, 6. a toxikológiának, mint tudományágnak a társadalom széles rétegeivel való megismertetése, 7. szakmai kérdésekben történő állásfoglalás, szakvélemény nyújtás. E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú társadalmi szervezet formájában végzi. A TÁRSASÁG KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE ÉS A TÁRSASÁG CÉLSZERINTI TEVÉKENYSÉGE 2. A Társaság közhasznú tevékenységet folytat és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A Társaság országgyűlési, valamint önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat. A Társaság a 2011. évi CLXXV. tv. 2. § 19. pontja szerinti jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladatként megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül, vagy közvetve szolgáló közhasznú tevékenységet végez, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. A 2011. év CLXXV. tv. 2. § 19. pontjára tekintettel az alábbi jogszabályokban meghatározott közfeladat teljesítését szolgálják az Egyesület közhasznú tevékenységei: 1. Együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában, (2004. évi CXXXIV. tv. A kutatás-fejlesztésről és a technológia innovációról szóló tv. 5. § (3) bekezdése) 2. Felnőttoktatás (2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről 4. § (1) bekezdés a)-u) pontig) AZ EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE 3. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. (Ptk. 3:67. § (1)-(2)).
-4-
A Társaság tagja lehet minden olyan természetes személy, akit a Társaság két tagja tagként ajánl és felvételét a közgyűlés elhatározza, továbbá aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és a tagdíjat megfizeti. A tagsági viszony írásbeli belépési nyilatkozat útján, a vezetőség döntése alapján (6. Vezetőség feladatai m. pont) jön létre, illetőleg a vezetőség döntése elleni fellebbezés eredményeképpen, a közgyűlés döntése alapján jön létre. (Lásd még 5. pont ötödik bekezdés.) Tiszteletbeli taggá választható az a személy, aki szakmai tevékenységével, vagy a Társaság külföldi kapcsolatainak ápolásában jelentős érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tagság nem jár a választás és választhatóság jogával, az egyesület képviseleti és ügyintéző szervei tekintetében, továbbá a közgyűlésen való részvételt tanácskozási joggal biztosítja, de szavazati jogot nem biztosít. A tiszteletbeli tag vezető tisztségviselőként nem választható (2011. évi CLXXV. tv. 3. § (5) bekezdés.). A tiszteletbeli tagságról – a vezetőség javaslata alapján – a közgyűlés dönt. A társasági tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással. A kilépési szándékot írásban kell közölni a Társaság Elnökével akként, hogy a kilépési szándék közlésének időpontja és jogosult irányában való megtétele a későbbiek során is, okirattal bizonyítható legyen (ajánlott, tértivevényes levél, illetőleg a Társaság elnökével időpont megjelölés mellett átvetetett okirat). Az a tag, aki az előírt tagsági díj kétévi összegénél magasabb összegű hátralékban van, előzetes írásbeli felszólítást követő legkevesebb 8 nap után, a vezetőség határozata alapján, elveszíti tagságát. Továbbá a tagok sorából a vezetőség, bármely tag indítványára kizárhatja azt, aki az alapszabályban meghatározott egyéb kötelezettségét súlyosan megsértette. A tag egyéb kötelezettségének súlyos megsértését jelenti különösen, lakcímváltozása esetén annak 30 napon belül a társaság javára történő bejelentésének elmulasztása. Ez esetben a tag szintén kizárható tagok sorából, mely esetben a kizárásra vonatkozó döntést a postai kézbesítés bármely tagnak felróható okból való eredménytelensége, esetén hirdetményi közlésre vonatkozó szabályok szerint kell közölni, a 8. pont harmadik bekezdésének megfelelően. A vezetőség kizárásra vonatkozó határozatának meghozatala előtt a határozathozatalról, és annak időpontjáról értesíteni kell az érintettet azzal, hogy akár írásban, akár szóban jogosult előadni az üggyel kapcsolatos álláspontját. A kizárásra vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell a kizárásra vonatkozó döntést. A határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségekre való felhívást, továbbá ezen határozatot indokolni kell, mely indokolásban rögzíteni kell a megállapított tényeket, az ezekre vonatkozó bizonyítékokat, közöttük az érintett nyilatkozatát, vagy ezen nyilatkozat hiányát, továbbá a tényekből levont közvetkeztetéseket és a döntés alapjául szolgáló jogszabályokra, alapszabályi rendelkezésekre, egyéb egyesületi határozatokra, döntésekre vonatkozó hivatkozást. A tag kizárásáról hozott döntés ellen, az egyesület közgyűléséhez, a határozat közlésétől számított 15 napon belül írásbeli úton lehet fellebbezni, a fellebbezési határidő betartását kétség esetén a fellebbező fél köteles írásbeli dokumentummal igazolni (postai feladóvevény, átvétel időpontját igazoló tértivevény, stb.). A kizárásra vonatkozó határozat elleni fellebbezést, az egyesület közgyűlése bírálja el, a kizárásra vonatkozó kérelem tárgyában hozott vezetőségi döntés meghozatalára előírt eljárási rendben és határidőn belül (érintett előzetes értesítése, nyilatkozattételi lehetőség biztosítása).
-5-
A közgyűlés ezen határozata tartalmazza a fellebbezés vonatkozásában hozott döntést, a bírósági jogorvoslatra nyitva álló utat, és erre irányadó határidőket, valamint a közgyűlési döntés indokait, melyekre vonatkoznak a vezetőség által hozott határozat indokolásának szabályai. A tiszteletbeli tagságot a Társaság közgyűlése visszavonhatja, ha a tiszteletbeli tag erre méltatlanná vált. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 4. Az egyesület minden tagja: Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni, őket egyenlő jogok illetik és kötelezettségek terhelik, kivéve a tiszteletbeli tagokat (Ptk. 3:65. § (1)-(2) bekezdés.) azonos szavazati joggal rendelkezik a társaság közgyűlésén, részt vehet a Társaság működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag csak személyesen gyakorolhatja. javaslatokat és indítványokat tehet a Társaság bármely szervének, részt vehet a Társaság rendezvényein, tanfolyamain és szakmai pályázatain, a Társaságtól szakmai állásfoglalást kérhet, igénybe veheti a Társaság által nyújtott támogatásokat és kedvezményeket. A társaság minden tagja jogosult megválasztani a társaság képviseleti és ügyintéző szerveit és azokba bármely tag megválasztható. A tag jogait, teljes bizonyító erejű magánokirat útján, meghatalmazott képviselőjén keresztül is gyakorolhatja, az Alapszabály ezt lehetővé teszi. Az egyesület tagja köteles: a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni legkésőbb minden év május 31-ig, tevékenyen közreműködni a társasági célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében, köteles megjelenni a társaság Közgyűlésén, az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét. A EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS 5. A Társaság döntést hozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. (Ptk. 3:72. § (2)). A közgyűlés nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. (Ptk. 3:73. § (1) bekezdés), e nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A közgyűlés a tagok több, mint a felének jelenléte esetében határozatképes. A közgyűlést az Elnök vagy a Titkár, továbbá a Felügyelő Bizottság határozata alapján, a Felügyelő Bizottság Elnöke önállóan jogosult összehívni. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt
-6-
szükségesnek tartja. Ez utóbbi esetben a közgyűlést önállóan összehívni nem jogosult tisztségviselő, ez irányú indítványát írásban terjeszti elő az Elnök, vagy a Titkár részére. A közgyűlési meghívónak tartalmazni kell a Ptk. 3:17. § (1) – (6) bekezdésében írt tartalmi elemeket az alábbiak szerint [A döntéshozó szerv ülésének összehívása]: (1) A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. (2) A meghívónak tartalmaznia kell a) a jogi személy nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. (3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. (4) A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja. (5) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. (6) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. Az érintettnek a tagfelvételi kérelme eredményeképpen hozott vezetőségi döntés elleni fellebbezése elbírálása céljából, a fellebbezés benyújtásától számított 90 napon belül, további 90 napon belüli időpontra össze kell hívni a közgyűlést a fellebbezésről való döntés végett. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető. Ebben az esetben a tagokat az eredeti közgyűlés meghívójában kell tájékoztatni a megismételt közgyűlés időpontjáról, változatlan napirendjéről és a határozatképességre vonatkozó szabályokról. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, szavazati joggal azonban csak a rendes tagok rendelkeznek (tiszteletbeli tagok nem). A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, 2/3-os szótöbbség, vagy egyhangúság szükséges azokban a kérdésekben való határozathozatalhoz, amelyek tekintetében jogszabály, vagy a jelen alapszabály ezt írja elő. A közgyűlés az Elnököt és a vezetőségi tagokat, valamint a Felügyelő Bizottság tagjait titkos szavazással választja meg. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik: az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
-7-
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése. l) A vezetőség által elbírált tagfelvételi kérelmekről szóló döntés elleni fellebbezés során, ezen döntés megváltoztatása, vagy helybenhagyása.
Az alapszabály módosításához és a Társaság feloszlásának kimondásához a jelen lévő tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (2011. évi CLXXV. tv. 38. § (1)-(2) bekezdés.) A VEZETŐSÉG 6. Az egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. (Ptk. 3:77. §) A közgyűlés választja meg a Társaság Elnökét és a vezetőség további 8 tagját. Az Elnök javaslatára a vezetőség tagjai közül, a vezetőség a Titkárt, Tudományos Titkárt és a Pénztárost választja meg. Vezetőség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. A Vezetőség feladati ezen belül: a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés (Ptk. 3:80. §.), mely ellen az érintett jogorvoslati kérelemmel fordulhat az érintett a közgyűléshez. A vezetőség dönt különösen: 1. szakmai állásfoglalások, szakvélemények kiadása tárgyában, 2. támogatások és díjak odaítélésében, 3. a cél szerinti tevékenységek konkrét megvalósítása tárgyában. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen a Vezetőség köteles beszámolni.
-8-
A Vezetőség jogosult a Társaságot terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról dönteni. E döntéseiről a Felügyelő Bizottságot köteles tájékoztatni. A Vezetőség a megjelent tagok egyszerű szótöbbségével dönt, a hatáskörébe tartozó ügyekben. A Vezetőség minimum öt tag jelenléte esetén határozatképes. A Vezetőség szükséghez képest - de évente legalább négyszer - tart ülést, melyet az Elnök vagy a Titkár hív össze. A Vezetőség ülésére minden vezetőségi tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. A vezetőség ülései nyilvánosak, bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre külön is meg lehet hívni. A Vezetőség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. A Ptk. 3:22. § (1) – (6) bekezdésig terjedő rendelkezései az alábbiak szerint irányadóak az elnökség valamennyi tagjára és elnökére az alábbiak szerint: (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. (3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (2011. évi CLXXV. tv. 38. § (1)-(2) bekezdés.) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (2011. évi CLXXV. tv. 39. § (1)-(2) bekezdés.) A vezetőség jogosult megfelelő képesítéssel rendelkező, erre jogosult természetes, vagy jogi személyt könyvelési teendők ellátásával megbízni. Részére díjazás állapítható meg.
-9-
AZ ELNÖK 7. Az Elnök: képviseli a Társaságot harmadik személy felé, valamint hazai és nemzetközi fórumokon, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról a testületi szervek ülései között, vezeti a közgyűlést és a vezetőség üléseit, biztosítja a dokumentumok nyilvántartását és őrzését. Bármely másik vezetőségi taggal együtt rendelkezik a társaság bankszámlája fölött. A Társaság Titkára: a Társaság operatív munkáját végzi, az Elnök akadályoztatása esetén képviseli a Társaságot harmadik személy felé, valamint hazai és nemzetközi fórumokon, illetve vezeti a közgyűlést és a vezetőség üléseit, gondoskodik a közgyűlések és vezetőségi ülések jegyzőkönyvének felvételéről (kijelöli és elfogadtatja a jegyzőkönyv vezetőt, valamint a két ellenjegyzőt), megszervezi a közgyűléssel kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs ügyeket, A Társaság Titkára az Elnök irányításával szervezi és intézi a Társaság ügyeit, és gondoskodik a vezetőségi ülések rendszeres megtartásáról, a szervezet feladatainak elvégzéséről. A Társaság Tudományos Titkára: az Elnök és a Titkár akadályoztatása esetén képviseli a Társaságot harmadik személy felé, valamint hazai és nemzetközi fórumokon, illetve vezeti a közgyűlést és a vezetőség üléseit, megszervezi a Társaság szakmai és tudományos programjait, biztosítja a tudományos ülések és az előadások anyagának sajtó (internet) alá rendezését. A Pénztáros: kezeli a Társaság rendelkezése alatt álló pénzeszközöket, kezeli a Társaság bevételi és kiadási bizonylatait, elkészíti a Társaság pénzügyi helyzetéről szóló éves beszámolót és a következő évi költségvetés ajánlott tervezetét. A KÖZGYŰLÉS ÉS A VEZETŐSÉGRE VONATKOZÓ KÖZÖS ÜGYVITELI SZABÁLYOK 8. A vezetőségi ülésekről, valamint a közgyűlésről a Titkár jegyzőkönyvet készíttet, melyet a vezetőségi ülésen, illetőleg a közgyűlésen megválasztott jegyzőkönyv-vezető, valamint két jegyzőkönyv-hitelesítő aláír. A jegyzőkönyvből megállapíthatónak kell lennie a határozati javaslatok, valamint az ezek alapján született döntések tartalmának, időpontjának és hatályának, valamint a döntést támogatók és ellenzők számaránya, valamint ha lehetséges személye is. (2011. évi CLXXV. tv. 37. § (1)-(3) bekezdés.) A Társaság Elnöke köteles a közgyűlés és a vezetőség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra, vagy harmadik személyre vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg – a döntés meghozatalától számított 14 napon belül – írásban, tértivevényes postai küldeményként feladva az érintettel is közölni. (2011. évi CLXXV. tv. 37. § (3) bekezdés b) pont.) A vezetőség és a közgyűlés határozatait a társaság székhelyén elhelyezett hirdetmény útján is közzé teszi. A közgyűlésről, valamint a vezetőségi ülésről készült jegyzőkönyvben személyazonosságának igazolását követően bárki a társaság egy tagjának jelenlétében betekinthet, illetőleg a költségek előzetes megtérítése mellett azokról másolatot kérhet. A betekintés, illetőleg másolatkérés szándékát a Társaság Elnökének írásban kell bejelenteni, aki 14
- 10 -
napon belül köteles a kérésnek eleget tenni. (2011. évi CLXXV. tv. 37. § (3) bekezdés a) és c) pont.) A közhasznú szervezet szolgáltatásai igénybevételének módját, illetőleg beszámolóit a vezetőség a fent írt módon hozza nyilvánosságra, azaz székhelyén írásban bárki által hozzáférhető módon közzéteszi (2011. évi CLXXV. tv. 37. § (3) bekezdés d) pont.) A közhasznú szervezet éves beszámolóját a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá. (2011. évi CLXXV. tv. 37. § (2) bekezdés d) pont.) A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 9. Ha jogszabály a Felügyelő Bizottság kötelezővé teszi (Ptk. 3:82. § (1) bekezdés), vagy a Társaság éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, akkor a felügyelő bizottság létrehozása is kötelező. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. (Ptk. 3:82. § (2) bekezdés). A Társaságnál, a fenti esetben megválasztandó három tagú Felügyelő Bizottságot kell létrehozni. Az első Felügyelő Bizottság megbízatása öt évre szól, tagjait a közgyűlés a tagok sorából választja: A társaság működésének ellenőrzése: A Társaság működését ellenőrző szerv a Felügyelő Bizottság, amelynek tagjait a közgyűlés, a jelen alapszabályban foglalt feltétel bekövetkezése esetén választja meg. (Éves árbevétel meghaladja az 50.000.000,- forintot.) Az erre vonatkozó jelzést a közgyűlés összehívására a társaság elnökének, a társaság pénztárosa teszi meg. A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a szervezeteket, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen: Dönt a közgyűlés legfőbb szervének rendkívüli ülésének összehívásáról, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a vezetőség tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy a tagok érdekeit. Köteles megvizsgálni a közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés részére. Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket. Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást a Társaság munkavállalóitól, megbízottaitól, valamint a javára tevékenykedő egyéb személyektől. Megvizsgálhatja ill. betekinthet a Társaság könyveibe és irataiba. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
- 11 -
A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. (2011. évi CLXXV. tv. 41. § (1)-(5) bekezdés.) A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) a 2011. évi CLXXV. törvény 38. § a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 10. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ.
A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében a Társaság tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyből ki kell tűnnie a döntés tartalmának, időpontjának, hatályának, a döntést támogatók és ellenzők számarányának és
- 12 -
személyének. (2011. évi CLXXV. tv. 37. § (3) bekezdés a) pont.) A jegyzőkönyvet az ülésen jelenlévő két jegyzőkönyv-hitelesítő tag, valamint a jegyzőkönyv vezető írja alá. A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a közgyűlésen, valamint a vezetőség ülésein. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs az ülésének összehívására jogosult személy, úgy a Társaság Elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a közgyűlést. A VEZETŐSÉGRE ÉS A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 11. A Társaság vezetőségét, és a Felügyelő Bizottságának tagjait közgyűlés választja meg. A vezetőség tagjai kötelesek Társaság vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján ellátni. A vezetőség, illetőleg a Felügyelő Bizottság tagjai a jogszabályok, az alapszabály, illetve a közgyűlés által hozott határozatok vétkes megszegésével a Társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek. Megszűnik a vezetőségi tag és a felügyelő bizottság tagjának megbízatása: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) jogszabályban, illetőleg az alapszabályban szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással. A vezetőségi tag, valamint a Felügyelő Bizottsági tag tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a Társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. A lemondást az Elnök irányában kell megtenni. A vezetőség tagjai, és az Elnök, a Felügyelő Bizottság tagjai és elnöke jogviszonyára ingyenes megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadóak.
a Ptk.
A TÁRSASÁG KÉPVISELETE 12. A Társaság képviseletére az Elnök önállóan jogosult. A közgyűlés által, 2013. év október hó 17. napjától, ismételten 3 évre megválasztott Elnök: Hirka Gábor. A társaság képviseletére az Elnök akadályoztatása esetén a Titkár, illetőleg a Titkár akadályoztatása esetén a Tudományos Titkár jogosult. A közgyűlés által, 2013. év október hó 17. napjától 3 évre megválasztott Titkár: Hermann Ildikó. A közgyűlés által, 2013. év október hó 17. napjától, 3 évre megválasztott Tudományos Titkár: Dr. Lehel József.
- 13 -
A társaság képviseletére a mellékelt aláírási címpéldány, valamint aláírásminta szerint jogosultak a fenti személyek. A GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI 13. A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A civil szervezet ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. A civil szervezet a) alapcél szerinti (közhasznú), és b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. A civil szervezet vagyonát a 2011.évi CLXXV. tv. 17. § (3) bekezdése szerint folytatott gazdaságivállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. A civil szervezet bevételei: a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon; b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
- 14 -
A civil szervezet bevételeit a 2011. évi CLXXV. tv. 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 2011. évi CLXXV. tv. 19. § (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. A civil szervezet 2011. évi CLXXV. tv. 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékról szóló törvény szerint veheti figyelembe. A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak. Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez. Az adománygyűjtés szabályai Civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A civil szervezet részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet. A beszámolási szabályok A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31. A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. Civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, amelyet a 2011. évi CLXXV. tv. 30. § (1) szerint letétbe helyez A civil szervezet könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet. A civil szervezet beszámolója tartalmazza: a) a mérleget (egyszerűsített mérleget), b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott
- 15 -
visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat. A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges a 2011. évi CLXXV. tv. 32. § szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. A civil szervezet az fentiek szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos fentiek szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. (2011. évi CLXXV. tv. 17. § - 26. §-ig.) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő jut tatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a döntéshozó szerv - ha ilyet létrehoztak - a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el. A közhasznú szervezet, valamint közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. (2011. évi CLXXV. tv. 42. § - 46. §-ig.)
- 16 -
A JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZÜNÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 14. A Ptk. 3:48. § (1) – (3) bekezdése rendelkezései alapján az egyesület, mint jogi személy, jogutód nélküli megszűnésére az alábbi rendelkezések irányadóak: (1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. (2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. (3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. A Ptk. 3:84. § alapján az egyesület jogutód nélküli megszűnés okai az alábbiak: A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. A 2011. évi CLXXV. törvény 10/A. § (1)-(7) bekezdései alapján az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén az alábbi rendelkezések irányadóak: (1) A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet fennmaradt pénzbeli vagyona, a létesítő okirat eltérő rendelkezése, valamint - alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg, amelyet a 2011. évi CLXXV. törvény 73. § (2) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv kezel. A vagyon felhasználására vonatkozó adatokat a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni. (2) A civil szervezet végelszámolása, illetve felszámolási eljárása befejeztével – a 2011. évi CLXXV. törvény (3) és (4) bekezdésekben meghatározott vagyonelemek kivételével - a jogutód nélkül megszűnt civil szervezet létesítő okirat vagy jogszabály eltérő rendelkezése, illetve alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt nem pénzbeli vagyonáról a végelszámoló, illetve a felszámoló kimutatást készít, amelyet megküld a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa részére. A Tanács a 2011. évi CLXXV. törvény (5) bekezdés szerinti eljárásban gondoskodik a nem pénzben rendelkezésre álló vagyonra vonatkozó pályázati eljárás lefolytatásáról. (3) A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet, létesítő okirat eltérő rendelkezése, továbbá alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt vagyonából a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti földrészletet a bíróság az állam tulajdonába adja és elrendeli a Nemzeti Földalapot kezelő szerv részére történő átadását. (4) A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet, létesítő okirat eltérő rendelkezése, továbbá alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt vagyonából a kulturális javakról szóló törvény szerinti gyűjteményt, művészeti alkotást, műkincset és egyéb műtárgyat a bíróság az állam tulajdonába adja, és e vagyonelemek az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló által kiírt pályázattal, ellenérték nélkül, közgyűjtemény vagyonkezelésébe kerülnek.
- 17 -
(5) A 2011. évi CLXXV. törvény (2) bekezdés szerinti nem pénzbeli vagyont a bíróság - a végelszámolónak, illetve felszámolónak, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsához tett bejelentését követően, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa által kijelölt kollégium döntése alapján meghirdetett és elbírált, nyilvános pályázaton nyertes civil szervezet részére történő tulajdonba adásra vonatkozó javaslata figyelembevételével - civil szervezet tulajdonába adja. (6) Ha a 2011. évi CLXXV. törvény (5) bekezdés szerinti eljárás - a végelszámolónak, illetve a felszámolónak a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsához tett bejelentésétől számított - 6 hónapon belül nem vezet eredményre, a bíróság - a felszámolónak, illetve a végelszámolónak a 2011. évi CLXXV. törvény (5) bekezdés szerinti eljárás sikertelenségéről tett bejelentését követően - a vagyont az állam tulajdonába adja, az állami tulajdonosi joggyakorló számára történő vagyonátadással összefüggő intézkedéseket a végelszámoló, illetve a felszámoló teszi meg. (7) A 2011. évi CLXXV. törvény (1) – (5) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni arra az esetre is, ha a civil szervezet jogutód nélküli megszűnése esetére a létesítő okirat vagy alapítvány esetében - az alapító rendelkezik a fennmaradó vagyon sorsáról, de az e rendelkezésben kijelölt szervezet a) jogutód nélkül megszűnt b) jogutód nélküli megszüntetését eredményező eljárás van ellene folyamatban, vagy c) a vagyont nem veszi át. A Ptk. 3:83. § alapján az egyesület jogutódlással történő megszűnésének oka az alábbi: Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. VEGYES RENDELKEZÉSEK 15. A Magyar Toxikológusok Társasága (közhasznú társaság) a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmokológiai Társaság 1984-ben alakult Toxikológiai Szekcióját szakmai elődjének, az 1992-ben alakult Magyar Toxikológiai Társaságot (Veszprém Megyei Bíróság, PK.60.317/1992/24.) pedig jogelődjének tekinti. Kelt, Harkány, 2015. év október hó 15. napján. ................................................... elnök ................................................... hitelesítő tag
................................................... hitelesítő tag
Kelt, Harkány, 2015. év október hó 15. napján. Szerkesztettem és ellenjegyezem:
