TÁRSADALOMISMERET_11_TÁVOKTATÁS_1_V3

1 Társadalomismeret

Távoktatás_11_1_v3

TÁRSADALOMISMERET_11_TÁVOKTATÁS_1_V3 TÉMAKÖR: EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG 1, Tétel Emberképek Az ember biológiai és társadalmi meghatározottsága Az antropológia tudománya. Különböző kultúrák emberképe Az ember biológiai és társadalmi meghatározottsága Nem: Minden nő és férfi között fennálló biológiai különbség Társadalmi nem / gender /: A nőknek és a férfiaknak társadalmilag kiosztott szerepük van. A nemi identitás alapján szocializálódnak

az

emberek.

A

különböző

kultúrákhoz,

valláshoz,szokásokhoz,

hagyományokhoz tartozó emberiség a fentiek által meghatározó magatartás minták alapján fejlődik. A társadalmi nem fogalma egy adott társadalom által a nőktől és férfiaktól elvárt, egyben

társadalmi

önazonosságukat

meghatározó

tulajdonságok,

készségek

és

viselkedésmódok halmazát jelenti. Önazonosság, identitás kultúránként és koronként eltérő formákat mutathat. Társadalmi nemek kölcsönös függése Nők és férfiak együtt alkotják a társadalmat. A nők helyzetében bekövetkező változások hatással vannak a férfiakra is. Pl. a nők nem dolgoztak a régi társadalmakban, de otthoni munkát végeztek. Több idejük volt a családfőt, az anyagilag eltartót kiszolgálni. A szocializmusban a nők és a férfiak is dolgoztak egyaránt. A szocialista politika egyenlőséget tett nemcsak a társadalmi osztályok között, hanem a nők és a férfiak között is.



Ezért a termelőszövetkezetekben ugyanolyan nehézségű munkákat bíztak a nőkre , mint a férfiakra: traktoros nők, az építkezésekben téglákat cipelő nők. A demokráciákban a nők és a férfiak nemek közötti és társadalmi egyenlőségének főirányú érvényesítésére kell törekedni. A nők és a férfiak egyenlő arányban kell, hogy részesedjenek a társadalmi javakból. A gazdasági, politikai, kulturális döntések a nők és a férfiak egyenjogúságának biztosítását kell, hogy szolgálja.

A nők és a férfiak közötti különbségek soha nem képezhetik a hátrányos megkülönböztetés / diszkrimináció / alapját Új alapokra kell helyezni a munkaerő- piac működését, és annak a nők és a férfiak foglalkoztatására gyakorolt hatását Tartós változásokra van szükség a társadalomban: át kell alakítani a szülői szerepeket, a munka- és időbeosztást,akár az intézmények működését is: nem a nőket kell a társadalom peremére szorítani, olyan együttműködést kell kialakítani, a nők és a férfiak között, amely lehetővé tesz,i hogy mindkét nem részt vehessen a társadalom fejlődésében, és egyaránt részesedhessen a fejlődés eredményeiből.

Az antropológia tudománya Geertz az

egyik

leghíresebb amerikai

antropológus, az értelmező antropológia

megteremtője. A néprajzzal rokon tudomány, közvetlenül vizsgál egy nép kultúráját, terep munkákkal és utána néprajzi leírást készít. Weberrel együtt vallja Geertz , hogy az ember a jelentések maga szőtte hálójában függő állat. A háló a kultúrát jelenti. Az emberi kommunikáció nem csak a szavakon alapszik, hanem jeleken, szimbólumokon is, azaz szövegként felfogott jeleken. A szövegek olvasása alapján lehet leírni a kultúrát.



Különböző kultúrák emberképe A kultúrát többféleképpen lehet értelmezni: pl. két fiú lecsukja jobb szemhéját. Az egyiknél akaratlan rángást jelent, a másiknál titkos jelt a barátjának, a harmadik kultúrában tetszés nyilvánítást. Nézetem szerint ahhoz, hogy egy-egy kulturális jelenség tartalmát ismerjük, kell ismernünk az adott nép hagyományait, szokásait, nyelvét, nem verbális kommunikációit is. Geertz vallja, hogy a néprajzos gyűjtőmunkát végez, amit adatként kezel, az az antropológusnál egy konstrukció egy eseményről. Minden

kulturális

jelenséget

le

lehet

írni

ritka

és

sűrű

leírással.

Élmény közeli és élmény távoli fogalmakat kell keresni egy kulturális jelenség leírásánál. A gyűjtött adatok egyben az antropológus konstrukciója is. Szertartásokat, szokásokat, eszméket, mint háttér információt kell szerezni. Ki kell választani a jelentés teli struktúrákat, és megállapítjuk társadalmi alapjukat. Akkor sűrű egy leírás, ha érthetően írják le. Azokat a fogalmakat kell használni, amit az adott nép is használ. Az antropológusnak bele kell magát élnie a vizsgált közösségbe. Az antropológusnak három világot kell szemügyön tartani : a saját világát, azokét, akiket figyel, és azokét, akik majd olvassák az ő kutatásait. A megfigyeléseket esszé műfajban lehet leírni, mert ez a műfaj alkalmas egyszerre a tudomány és az elbeszélésre egyaránt. Bizonyos jelenségeket nem lehet lezárni, hanem nyitottá kell tenni. A kultúra elemzése Geertz sűrű leírást alkalmaz a bali nép kakasviadalainál is. A kulturális antropológusnak nyitottnak kell lennie. Kiválasztjuk a jelentéseket /pl. kacsintás / és megállapítjuk a társadalmi jelentésüket. Meg kell figyelnie a jelenséget, majd empátiával bele kell magát éreznie ebbe a helyzetbe, meg kell értenie, hogy a kakasviadal mit szimbolizál, vagyis azt , hogy ez egy státusz versengés helyszíne, a férfi társadalom bemutatása, azaz a szegény ember ugyanúgy vágyik arra, hogy erős legyen, mint a gazdag. A kakasviadalban a szegény legyőzheti a gazdagot. Kultúra Társadalmilag teremtett jelentésstruktúra összessége. Egy nép kultúrájának megértése azt jelenti, hogy nem nézzük le a szokásaikat, kultúrájukat, és normálisnak



tartjuk azokat. Egy nép kultúráját úgy kell leírni,ahogy az a nép értelmezi,az ő kifejezéseiket kell használni. Pl. MÉLY JÁTÉK /A BALI KAKASVIADAL / Lakói egy maguk teremtette világban élnek. Kakasviadalt rendeznek, pl. új iskola építésére. Ez egy illegális esemény, mivel az elit nem engedi meg törvényesen, mivel aggódik a szegény népért, hogy minden pénzüket rááldozzák. Ezt a játékot primitívnek, elmaradottnak véli az elit. A bali férfi mély, pszichológiai azonosulása a kakasával félreismerhetetlen. Csak férfiak vesznek részt rajta. Mit szimbolizál a kakas ? Hős, harcos, bajnok, szépfiú, nőfaló,asszonygyilkos férfit A férfiak idejük nagy részét a kakasukkal töltik, etetik,

ápolják,

bámulják

őket,

lábukat

masszírozzák, fürdetik ,és a helyükbe képzelik magukat. Ennek ellenére az állatiasságot tartják a legfőbb bűnnek. / pl. a serdülés avatásakor a gyerek fogát lereszelik, nehogy az állat agyarához hasonlítson. Viadal Azonos méretű, kondíciójú és harcias kakasokat választanak ki. A kiválasztott kakasokra felszerelik a sarkantyúkat, amelyek igen élesek, és az a hiedelem járja, hogy a nők tekintetétől távol kell tartani azokat. Ingerlik a kakasokat kivéve a ringből, majd visszateszik. A kakasok azonnal egymásnak ugranak, rugdossák egymás lábait, szárnyukat eresztgetik, fejüket egymáshoz csapkodják. Mintha csak a gyűlölet megnyilvánulásai lennének. A viadal féktelen tombolásnak minősíthető. Kakast hozni egy viadalra egy férfinak állampolgári kötelessége. Fogadást tesznek a kakasra, nagy pénzeket tesznek kockára. Nagy tömeg gyűlik össze, kaotikus állapot keletkezik közöttük. A kakasviadal mélysége nem a pénzen van, hanem a viadal képében megjelenő státusz hierarchián: a nárcisztikus férfién , és a társadalomban mindennap megélt feszültségen. Társadalom



Négy nagy leszármazási csoport uralja a falut, és ezek versengenek egymással. Egy ember soha nem fogad olyan kakas ellen, amelynek gazdája a saját klán csoportjához tartozik. Azok az emberek, akik már intézményesült ellenségben állnak egymással, mániákusan fogadnak egymás ellen. A viadalon keresztül az ellenfél férfiasságát nyíltan támadják. A viadal minél magasabb státuszú ellenfelek között zajlik, annál mélyebb. Minél mélyebb a viadal, annál jobban azonosul kakasával a férfi. A bali emberek a harcoló kakasok viadalába vetítik bele magukat, helyzetüket, gyűlölködésüket, férfiasságukat, a kakasokban a démonokat látják. Halál, férfiasság, vereség, nyereség, büszkeség, melynek kifejező eszköze : Toll- vér- tömeg- pénz A bali emberek a társadalomban szégyellik a nyílt konfliktusokat, ezért a kakas viadalokban pótolják ezt. Ezek az érzelmek állati jelmezben mutatkoznak meg



2.Tétel Beilleszkedés a társadalomba Szocializáció és identitás. Társadalmi szerepek. A szocializáció alapvető közegei : család, iskola , kortárscsoportok , média A szocializáció Az

egyénnek a társadalomba való

beilleszkedése. A szocializációval a szociológusok,

és

szociálpszichológusok Kutatási

módszerük

a

foglalkoznak. a

szociometriai

felmérések kérdőív, megfigyelés, vagy elbeszélgetés alapján.

A beilleszkedés problémái: Vannak nehezen beilleszkedő emberek. - a serdülőkorban jelentkezik legfőképpen: különleges

az

ifjúság

problémái

a

depresszió kóros lehangoltság, mely befelé fordulást idéz elő -

a stressz hatás is megnehezíti a közösségbe való beilleszkedést. Az ilyen emberek

nehezen, vagy. nem oldódnak fel társaságban, nem tudnak lazítani, állandó görcsben, feszültségben élnek. A feszültség oldót lehet a dohányzásban, drogban, alkoholban, szerencsejátékokban megkeresni, ami sokszor tragédiába fullad pld.: öngyilkosság. E káros önpusztító viselkedést devianciának nevezzük.



- a feldolgozatlan_pszichikai_ jelenségek sokszor az embereket arra ösztönzik, hogy kórosan ítéljék meg önmagukat: pld.: túlzott önbizalom, önámító hazugságok. A beilleszkedni nem tudó emberek magányosak lesznek, nem tudják megvalósítani önmagukat, céltalanokká válnak. Az identitásukat, önazonosságukat kereső fiatalok sokszor a szélsőségektől sem riadnak vissza. Pl: feltűnő smink - tarajos hajviselet. A hátrányos helyzetűeknek is problémát jelenthet a beilleszkedés: a, származása miatt lenézik, diszkriminációt alkalmaznak vele szemben b, testi fogyatékos c, szellemi fogyatékos d, kirívó, alkalmazkodni nem tudó antiszociális személy e,vannak barátságosak,

akiknek

kiváló

szimpatikusak

kapcsolatteremtő

képességük

van,

nyílnak



Identitás: nemhez, nemzethez,etnikumhoz, kultúrához való tartozás, vele való azonosulás. Társadalmi szerepek Fogalma Csepeli hétköznapi megközelítése / megjátszott viselkedés, egymáshoz való viszonyunk, viszonzás, viszonzatlanság, a körülöttünk lévő személyeket elkülönítjük egymástól, én-szerep, másik személy szerepe Színházi szerep / átélés Pszichológiai értelemben vett szerep Szerep : bizonyos státuszt betöltött személlyel szemben elvárt viselkedések összessége Pl. férfi szerep – anya szerep – igazgatói szerep Összetétele Szerepelvárás - /büntető jelleggel kötelező – a közvélemény várja el- illendőségből elvárjuk / Szerep helyzet - szerep pozíció / Szerep típusok: A, Adott szerep B, Kivívott szerep , C, Alkalmi szerep A , Nem kell érte semmit tenni, adva van Pl. nemi szerep, gyerek, kiváltságok B, Amiért teszünk valamit Pl. tanár, igazgató, C, Csak addig tart, ameddig a szerepünk, azaz átmenetileg Pl. turista, vizsgázó, vásárló Pl. a repülőn ül egy professzor, és előkelő helyet követel magának, ez helytelen, mert ott ő is csak egy turista A szerep elvárás erőssége szerinti felosztás A, kötelező jellegű szerep / ha nem tartja be a viselkedés szabályait, büntethetik Pl. elvált férfi köteles gyerektartást fizetni



B, Közepesen erős jellegű szerep Pl. Kifizeti a gyerektartást, de ezen felül még illene ajándékokat venni

C, Enyhe szerep Pl. Az elvált apa a gyerekét elviheti a színházba, de ha nem viszi el, akkor sem vethető meg érte Szerepkonfliktusok és feloldási módok: A, Szerepek közötti konfliktusok Pl. Több szerepet egyszerre betöltő egyén / apa, igazgató, sportelnök egyszerre, és ezeket a szerepeket összekeveri, mert otthon is igazgatóként viselkedik B, Anya és karrier szerep Pl. Nem törődik a családjával, mert a karrierje jobban érdekli, és az ezzel járó anyagi elismerés C, Szerepen belüli szerep Pl. Osztályfőnöki szerep, de azon belül is több szerepnek kell megfelelni : diákok felé, szülők felé, a tantestület felé, munkaközösség felé, igazgató felé, Pl. A tanár gyereke is abba az iskolába jár : a tanár anyaként viselkedik az iskolában a gyerekével, otthon pedig tanárként D, A szerep és a szerepet betöltő személy miatti konfliktus Pl. 12-13 éves lány éretlen az anya szerepre Pl. Előítéletes személy nem felel meg szociális segítőként



3,Tétel A szocializáció alapvető közegei: a média

Média :

a tömegkommunikáció (tk) társadalmi

hatása

A tk. elterjedése óta szakembereket érdekli: befolyásolja-e az emberi viselkedést? – Ha igen, hogyan? Életünk társas vonatkozásának szinte minden területe a média befolyása alatt áll. -

szándékos befolyása van (szavazz az „XY pártra"!)

-

szándéktalan hatása van (pl.: az akciófilmek készítői nem

azért készítik a filmeket, hogy gyilkoljunk, mégis növelik az agressziót). A tömegkommunikáció fogalma: a professzionális kommunikátorok üzeneteket készítenek, melyeket - technológiai

eszközök

(tömegmédiumok)

segítségével

széles

körben terjesztenek

- térben és időben szétszórt, nagyszámú fogyasztó heterogén csoportja számára A tömegmédiumok a tk. olyan csatornái, melyek alkalmasak az üzeneteket nagy távolságra, sok embernek továbbítani. A tömegkommunikáció üzenetei nem személyre szólóak, nagyszámú és földrajzilag, életkorban, értékrendben, felfogásban, ízlésben nagyon különböző közösséget céloznak meg. A médiahatás modelljei: - Direkt hatás modellje: azt feltételezik, hogy a média „mindenható", azaz a tk. szinte közvetlen és azonnali változást tud elérni, (pl.: Orson Welles: Támadás a Marsról) 100 %-os hatás.



- A korlátozott hatás modellje: szerintük a tk. nem rendelkezik olyan hatóerővel, hogy alapvető befolyást gyakoroljon a befogadóra, csak a már meglévő véleményeket erősíti. 20-30%-os hatás. - Újabb meglátás: a média meghatározott feltételek esetén rendelkezik erőteljes befolyásoló erővel. 20-25%-os hatás. A

média

hatásmechanizmusára

vonatkozó

pszichológiai elméletek

Szociális tanuláselmélet Életünk során gyakran kerülünk új helyzetekbe, amikor korábban tanult viselkedéselemeinket az új követelményekhez kell igazítanunk. ilyen helyzetben gyakran folyamodunk olyan viselkedéses megoldáshoz, melyhez valamely média szolgáltatott modellt. Príming-hatás A médiaüzenettel való találkozás után egy ideig az egyén gondolati tartalmai között nagyobb valószínűséggel jelennek meg a médiatartalommal kapcsolatos és az általa előhívott emlékek és gondolatok. Kultivációs hatás - vizsgálatok eredménye szerint a nézők bizonyos csoportjaiban (pl.: gyerekek, aluliskolázottak) a televízió nagymérvű „fogyasztása" azt eredményezi, hogy ők a tévé torzított valóságképét tekintik reálisnak. — az is valószínű, hogy az egyébként heterogén befogadók nézetei egyre hasonlóbbakká válnak. A ..szükséglet és kielégülés" hatás modellje Ez a megközelítés azt hangsúlyozza, hogy a befogadók közötti egyéni különbségek következtében minden egyén másként és más okból, más szükséglettől indíttatva használja a médiát, másféle kielégülést vár tőle, és így az üzenetekre is másképp reagál.



A média napirend-kijelölő és kapuőr funkciója Tágabb környezetünkben és a világban történő eseményekről szinte kizárólag a média révén értesülünk. Napirend-kijelölő funkció A média hatalma, amivel kijelöl, hogy mi a hír és mi nem; a média mondja meg számunkra, hogy „mi van", megmondja, hogy „miről gondolkodjunk". Kapuőr funkció Ez a jelenség jelentős hatalmat ad azok kezébe, akik eldöntik, mi kerüljön a médiumokba. Az információ feletti kontroll a kapuőr-funkció. A meggyőzés hatása A tk. legjellemzőbb szándékolt hatása a meggyőzés. A meggyőzés centrális útja: az erős érvek hatására a meggyőzés sikeres lehet, és viselkedésváltozást is eredményezhet. A meggyőzés perifériális útja: nem értelmi, logikai úton alakítjuk a véleményünket, hanem egyéb dolgok (pl.: jó külsejű kommunikátor) hatnak ránk. A média fejlődésre gyakorolt hatása Gyerekkor A szakértők a tévé elterjedéséhez kötik a gyermekkor védettségének megszűnését. A tévé mindent megmutat, gyakran dúsítva hozza a gyerekek elé a felnőtt világot, annak „csúnya" arcát, rendellenességeit. Mivel a média üzenetei „könnyen elérhetők", veszélyeztetik a szülök információs monopóliumát. Nagy gond, hogy sok gyerek már egészen kicsi kortól kezdve válogatás nélkül néz bármilyen műsort. A gyerek gyakran egészen másként értelmezi a tévében látottakat, mint a felnőttek. -

a gyerekek 7-8 éves korukig nem képesek helyesen értelmezni a beállítások, jelenetek

közti bonyolult viszonyrendszert.



A cselekmény tér, nézőpont, idő külön részekre tördelt ábrázolását ált. csak 10 éves kor után kezdik megérteni, és a különböző technikák értelmezése még sokáig az életkori fejlettség függvénye -

A kisebb óvodások számára a tévé „mágikus ablak", nem értik, hogy az egész

„kitalált"

történet

a

szereplők

pedig

színészek:

ezt

a

jelenséget

paraszociális

interakciónak nevezik 7-9 éves kor körül a gyerekek számára a tévé már nem mágikus ablak 10 éves kor után a filmes

cselekedetek

motívumainak

többé-kevésbé

pontos felismerése történik. Ennél

fiatalabb gyerekek inkább egymástól független események egymásmellettiségeként fogják fel a darabok tartalmát -

a gyerekek nem értik, hogy a tk. mindenekelőtt üzlet, melynek célja a profitszerzés.

KB. serdülőkorban (14 éves kor után) jutnak el erre a felismerésre. De még a felnőttek is „lépre mennek" a tévé kínálta lehetőségeknek. A gyerekek így védtelenek a tévés reklámok hatásaival szemben. A média azonban a reklámokon kívül is hozzájárul a gyerekek fogyasztóvá neveléséhez (pl.: a gyerekműsorok hőseivel ellátott póló, tolltartó, stb. megszerzésének a vágya) -

Gyerekorvosok és pszichológusok egyáltalán nem javasolják, hogy a 3 év alattiak

akárcsak kis mennyiségben is tévét nézzenek Mivel a gyerekek zöme sokat tévézik, fontos a mediáció : a szülők vagy más felnőttek „lefordítsák", tolmácsolják a médiumok üzeneteit. Serdülőkor A serdülőkor fő feladata az identitás elérése, a felnőtté válás. A. serülők intenzíven keresik választásaikhoz az alternatívákat kínáló modelleket: így a médiának óriási hatalma van a szerep modellek megjelenítésében és dicsőítésében. - Nemi szerepek A média világa tradicionális konzervatív és férfiközpontú, a fiatalok pedig éles szemmel figyelik a nőies és férfias viselkedést a tévében. A média sok serdülő számára a legjelentősebb nevelés a szexualitás terén. így a nemi szerepek torzított ábrázolásával a média fenntartja a



nemekre vonatkozó tradicionális nézeteket, ráadásul problémákat okoznak a serdülők önértékelésében.

Az egészséggel kapcsolatos viselkedés Összefüggést mutat a médiában megjelenő reklámokkal és a szórakoztató műsorok szereplőinek e területekkel összefüggő viselkedésével Nagy hatást gyakorol a serdülők testképére (szinte elérhetetlen modellt állít eléjük) Kisebbségi csoportok Alulreprezentáltak, többnyire negatívan kerülnek bemutatásra.



4, Tétel Emberi kapcsolatok A hatékony, társas kommunikáció: a nyelv szerepe a társadalomban Társas kommunikáció : a nyelv szerepe a társadalomban Minden ember társas lény,társadalomban él, emberi kapcsolatok veszik körül. A gondolatainkat a nyelvvel,mint a kommunikáció legfőbb eszközével fejezzük ki. Minden emberi társadalom rendelkezik nyelvvel,minden épelméjű ember elsajátítja a saját anyanyelvét és képes annak használatára. Az ember képességei, nem egyformák,az egyik ember okos,a másik nem, mindenki tud mindent,de a saját nyelv *mindenki elsajátítja valamilyen szinten. A nyelvnek két fontos használata van: megérteni a nyelvet

gondolatainkat kifejezni a nyelvvel

Nyelvi szintek: legfelül helyezkednek el a mondategységek, középen helyezkednek el a szavak,előtagok,toldalékok a legalacsonyabb szint a beszédhangok Hogyan tanulunk meg beszélni? A gyerekek a felnőtteket utánozva tanulnak meg beszélni. Nyelvi tudásunk egy része velünk született Csak az emberi faj képes elsajátítani a nyelvet. A

verbális

verbális

és

nem

kommunikáció

jellegzetessége A

szóbeli

üzenetek

a

személyközi kommunikációnak csak kis részét alkotják - a verbális kommunikációt

a

verbális kommunikáció (NVK) gazdag árama kiséri. Néhány bonyolult társas érintkezési forma teljes mértékben nem verbális üzenetekből áll.

nem



(Pl.: ha a nyílt kommunikáció valami miatt lehetetlen.) M. Argyle szerint ez a képesség a többi készségekhez hasonlóan tanulás útján alakul ki. Vannak velünk született gesztusok is. Hasonlóság és különbség a verbális és NVK között. A. - az NVK üzenetek dekódolása, és a rájuk adott

válaszok

általában

sokkal

közvetlenebbek és automatikusabbak. - a szóbeli üzenetek általában sokkal alaposabb dekódoláson esnek át. Pl.: ha valaki ránk mosolyog, valamilyen módon reagálunk rá. B. - az NVK üzeneteket gyakran kevésbé tudatosan értelmezzük, és követjük figyelemmel; hamar „kiadja" a beszélőt (pl.: hazugság). C. - az NVK üzenetek általában sokkal hatékonyabbak az attitűdökről és érzelmekről szóló üzenetek továbbadásában, mint a nyelv. D. - a kultúra korlátozza azon dolgoknak a körét, amelyeket elfogadható módon szavakba lehet önteni. A legtöbb nyugati kultúra nem fogadja el az érzelmek nyílt kifejezését. E . - Evolúciós szempontból a nem verbális jelzőrendszer sokkal idősebb a nyelvnél. F. - A nem verbális jelzéseket gyorsabban küldjük és fogadjuk, kevesebb a tudatos kontroll, hatásosabb a nyelvnél. G. - A nyelv elsősorban a külső világra vonatkozó, a megoldandó problémákkal kapcsolatos

információk

továbbítására

alkalmas.

NVK:

inkább

az

érzelmekre

vonatkozik. H. NV jelzőrendszereket a fejlődés számos szintjén találunk az állatvilágban. Sok faj társas szerveződése múlik ezen. Az NVK funkciói (5)



(általában a verbális funkció alátámasztására használjuk.

Ha a verbális és NVK eltér

egymástól, akkor az NVK az irányadó). 1. a társas helyzet kezelése 2. én-megjelenítés 3. érzelmi állapotok közlése 4. attitűdök kommunikációja 5. csatorna ellenőrzés A társas helyzet kezelése Bármi is a beszéd témája, NVK nélkül nem lehet

fenntartani

a

kommunikációt.

Folyamatosan jelezzük a pozitív és negatív üzeneteinket.

Pl.:

nem

verbális

rítusok

példája, ha valaki egy partin be akar kapcsolódni

a

társalgásba

-

mozgással,

távolságtartással, szemkontaktus felvételével, stb. jelzi ezt. Az „én" bemutatása A társas érintkezés jellemzője, hogy önbecsülésünk és énképünk terítékre kerül, így benyomás keltésre is szolgál az NVK. Érzelmi állapotok kommunikációja Az érzelmekre vonatkozó verbális üzenetek lassabbak, homályosabbak. A nyugati társadalmakban ráadásul ezek szóbeli közlését erősen korlátozzák. Az NVK teljesíti ezt a fontos funkciót. (A nők ezek kibocsátásában és felfogásában jobbak.) Attitűdök kommunikációja Sok attitűdöt - különösen azokat, amelyek pillanatonként változnak, ideiglenesek - kizárólag NVK csatornán közvetítünk. Pl.: érzéseinket a választott téma iránt (pl. :ha az anyósunk szóba kerül, elég egy gesztus, mosoly, stb., hogy érzékeltessük véleményünket róla)



Csatornavezérlés A társas helyzetek kezelésének sajátos oldala annak irányítása, hogy ki beszéljen, mennyi ideig, ki legyen a következő felszólaló. Ezt az NVK segítségével vezéreljük, ami bonyolult koordinációt jelent. Pl.: elkapják a beszélő tekintetét; levegőt veszünk, előrehajolunk, stb. A gesztusnyelv, mimika Lehet velünk született, lehet tanult, van mindenkire jellemző, és van csak az egyénre jellemző. Korlátozza az illem, befolyásolja a beszédhelyzet



5, Tétel Sztereotípia és előítélet. Konfliktus és konfliktus kezelése Sztereotípia, Előítélet Vélekedés/előzetes ítélet

–

nincs

kellőképpen

ismerete valamiről, és mégis biztosan állítja

a

kevés,

vagy

felületes

ismereteit: pl. a nők kevésbé okosak, a rendőrök agresszívek. Előítéletesség beállítódás,

mely

olyan megakadályoz

bennünket a helyes ítéletben. A Tízparancsolatban benne van, hogy hamis tanúságot ne szólj felebarátod ellen. Ha valakiről nem a valóságnak megfelelően ítélkezünk, azok elkezdenek gyűlölni, vagy bosszút állni. A félműveltséggel gyakran párosul az előítéletesség. Az előítélet nem párosul toleranciával. T o l e r a n c i a mások elfogadását jelenti, illetve a másság elfogadását. A tolerancia a türelmességen, a másik emberbe való beleérzésen /empátia/ alapul. Aki toleráns, az szereti és tiszteli a másik embert. Az előítélet fogalma Egy ellenséges és negatív attitűd egyénnel vagy csoporttal szemben, amely téves, vagy hiányos ismereteken alapszik. Fajtái A, Semleges

B, Pozitív Pl. négereknek jó ritmus érzéke van , a cigányoknak zenei hallás

Az előítélet a nőkkel és a kisebbségekkel a legtöbb Sztereotípia Egy egyénnek olyan személyiség jegyet tulajdonítok , ami az egész csoportra igaz. Pl. négerek jó atléták - zsidók anyagiasak - olaszok vidámak Az adott csoportra jellemző tulajdonságot mindenkire nézve igaznak tartunk.


Távoktatás_11_1_v3 Ez

az

tulajdonságoktól

egyéni való

megfosztást jelenti, vagyis megkérdőjelezi

az

egyéniséget, egyediséget. Atribúció Ok

tulajdonítás,

ami

előítéleteket szülhet. Pl. A kedvenc focicsapat rosszul játszik, azt a következtetést vonják le , hogy eladták a meccset. Látunk valamit, és az okát találgatjuk. Az előítélet okai 1, gazdasági- politikai válság, konkurencia Pl. Németországban a zsidók az I. világháború után nagy szerephez jutottak a gazdaságban Pl. Amerikában a válságot a bevándorlás okaként kezelik Amíg működik egy gazdaság, addig nincs előítélet Pl. A gyapot árának növekedésével nőtt a lincselések száma Sherif kísérlete : Börtönőrök és rabok c. film Kísérlet c. film / kísérlet az ördögök és a bulldogok között / 2 csoport volt. Az egyiket mindig rossz helyzetbe hozták, a másikat nem , a végén a két csoport összeverekedett. Ha megszűnik a gazdasági válság, az előítélet továbbra is fennmarad. Pl. A szigeten a fiatalok együtt nyaraltak, majd kék és vörös inges csoportra osztották őket, másnap reggel már csoportonként ültek le maguktól, és a két csoport a végén megalázra egymást, kölcsönös függéssel tudták csak feloldani ezt a helyzetet. 2, Áthelyezett agresszió / bűnbak keresés / A frusztráció miatt az emberekben feszültség van, de ezt nem tudják levezetni. PL. A politikusba belerúgni, ezért keresnek egy bűnbakot.



Az embereket frusztráció éri, leggyakoribb reakció az agresszió. Kísérletek :

Képeket mutatnak, és zsidó neveket írnak alá, és tulajdonságokat kérnek a hallgatóktól, akiket frusztrálós helyzetbe hoznak, és utána antiszemita és negatív jellemzőket írnak a hallgatóknak. Le akarták vezetni a frusztrációt. 3, Bizonyos személyiség vonások Könnyen előítéletessé tesz néhány személyiség vonás. Pl. nevelés, merev, tekintély tisztelő, Pl. Nem tűri a gyengédséget sem magánál, sem másoknál Pl. Gyanakvás Fasisztoid típusú személyiség vonás / túlzottan tekintély tisztelő, merev, bosszúálló merev szülői nevelés alakítja ki: büntetéssel, szeretet elvonással nevel Pl. Rudolf Hesst az apja így nevelte Identifikáció / azonosulás érvényesül / Konformitás / A fennálló társadalmi normákhoz alkalmazkodik / Azért előítéletes a személy, mert elfogadja a társadalomra érvényes normákat Pl. A hitleri náci szabályok a két világháború között / nem volt mindenki antiszemita , de úgy viselkedett. Pl Észak- Dél / Észak toleránsabb, kevésbé előítéletes, Dél intoleráns, előítéletes Pl. A virginiai bányászok a föld alatt segítik egymást, a föld felett nem Pl. Katonaság alatt nincs előítélet, ha a déliek katonának vonulnak be, csökken az előítéletük. Az előítélet megszüntetése különböző módszerekkel A, Törvényi szabályozással



/ Az USA 1954- ben egyenjogúságot tervezett a feketék és a fehérek között. Semmi hatása nem volt. Pl. Mohamed Ali az aranyérmét a folyóba dobta. B, Propagandával Pl. Dokumentum filmeket mutattak be, hogy a négerek, olaszok szorgalmasak, de ennek sem volt semmi hatása C, Egyenlő pozíció alapján való érintkezés Pl. Megszüntették azt, hogy a négerek külön iskolába járjanak, elkülönítve utazzanak, vagy külön lakónegyedekben lakjanak. Így kialakul az elkerülhetetlenség elve / mindennapos együttélés /, amely csökkenti az előítéletességet. Megpróbálják a fehérek elfogadni ezt a helyzetet, és így csökkenni fog bennük a feszültség. Pl. Négerrel jár egy osztályba valakinek a gyereke D, Egyenlő és kölcsönös függőség Multikultúrális vagy mozaik módszer alkalmazása az iskolákban. a néger és fehér tanulóknak együtt kell feldolgozni az anyagokat . Akkor lesz jó a dolgozat, ha mindenki mindenkivel együttműködik

Konfliktus Társadalmi jelenség, egyének és csoportok között jön létre, melyben a résztvevők az ellenfél háttérbeszorítására vagy megsemmisítésére törekszik. A konfliktus fajtái: 1, Egyének között / szerepcserék miatt: pl, a vezető beosztású apa otthon is igazgatóként viselkedik / 2, Egyén konfliktusa önmagával szemben / lelkiismereti kérdésekben / 3, Csoport konfliktusa / pl. családi dilemmák /, 4, rendszer szintű ellentétek / pl. pártok között 5, társadalmi konfliktus / tőkés- munkás között / 6, globális konfliktus / Észak- Dél ellentéte Konfliktus kezelés A konfliktust fel kell ismerni- társadalmi összefüggését fel kell tárni- kezelni kellA feltárás módjai : a, teljes nyilvánosság előtt b, korlátozott nyilvánosság előtt, c, a nyilvánosságot teljesen kizárva A konfliktus feloldása 1, Kompromisszummal/ kölcsönös engedménnyel, 2, Konszenzussal / egyetértéssel, megegyezéssel





























TÁRSADALOMISMERET_11_TÁVOKTATÁS_1_V3

Recommend Documents