Társadalombiztosítási változások 2011.
A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási, s 3 százalék az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék. Ezen belül változatlanul 1 százalék a munkaerő-piaci, s 2 százalék az egészségbiztosítási járulék/ ebből 1,5 százalék a természetbeni, 0,5 százalék pedig a pénzbeli/. (Lásd Tbj.19.§(1) bekezdésében) Egyéni járulékok Nyugdíjjárulék 2011. január elsejétől az eddigi 9,5 százalékos egyéni nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség 10 százalékra emelkedik. (Lásd Tbj.19.§(2) bekezdésében) A költségvetési törvényjavaslat alapján a napi felsőhatár 21000 forint lesz. Így a 2011. évi nyugdíj-járulékfizetési felső határ 7665000 forint. Átmeneti szabály 2010. november és 2011. december 31. között a magánnyugdíj-pénztári tagdíj nem kerül átutalásra a magánnyugdíj-pénztárakhoz, hanem teljes egészében a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kerül 2010. évben a 9,5, 2011-ben pedig a 10 százalék egyéni járulék. Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék Mértéke változatlanul 7,5 százalék, s felső határ nélkül kell fizetni. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulék, s 6 százalék az egészségbiztosítási járulék. Az egészségbiztosítási járulékon belül 4 százalék a természetbeni, s 2 százalék a pénzbeli járulék . (Lásd Tbj.19.§(3) bekezdésében) B./ Járulékalap
A személyi jövedelemadó törvény változásaival összefüggésben a járulékalap szabályozása is módosul 2011. január 1-jétől. Az új előírások szerint járulékalapot képező jövedelem az Szja törvény szerint az összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg alap számításánál figyelembevett jövedelem, a
munkavállalói érdekképviseleti tagdíj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Vagyis 2011-től nem járulékalap a kisösszegű kifizetés, valamint az Szja. törvény 69.§-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értékének szja-val növelt összege, mivel e fogalmak az új Szja törvényi szabályozás alapján már nem léteznek. A járuléktörvény új szabályozása azt is egyértelművé teszi, hogy az új Szja törvényi szabályozás 71. §-ában szereplő béren kívüli juttatások nem képezik alapját sem a foglalkoztatói-, sem az egyéni járulékoknak . (Lásd Tbj. 4.§ k.pont 1. alpont és 21.§b.pont) Főállású egyéni és társas vállalkozások 2011.-től megszűnik a tevékenységre jellemző kereset alapján történő járulékfizetési kötelezettség. 2011. január 1-jétől a főállású egyéni és társas vállalkozóknak ismét legalább a minimálbér alapján, konkrétan a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér alapján kell járulékfizetési kötelezettségüket teljesíteniük. Ez alól akkor van kivétel, ha a vállalkozó/ vállalkozás által végzett tevékenység középfokú végzettséget igényel. Ilyenkor az un. garantált bérminimum a minimális járulékalap (Lásd Tbj.4.,27., 29.,29/A §-ait) Átmeneti szabály Az adóhatóság ellenőrzése során a tevékenységre jellemző kereset alapján történő járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben nem szabhat ki mulasztási bírságot, adóbírságot. C./ Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség változása 2011. január elsejétől az egészségügyi szolgáltatási járulék eddigi havi 4950/ napi 165/ forint összege havi 5100/ nap 170/ forintra változik. Változatlan marad ugyanakkor az állam által az un. nemzeti kockázatközösségbe tartozók után fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, ami 2011-ben is havi 9300 forint . (Lásd Tbj. 19.§(3) bekezdésében és 26.§(5) bekezdésében). D./ Új előírások Biztosítási jogviszony kezdete A 2011. január 1-jétől hatályos szabályok alapján a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. A foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék -megállapítási, levonási járulékfizetési és bevallási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség a külföldi foglalkoztatóra is vonatkozik, ha Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban foglalkoztat, vagy Magyarországon kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális rendszerek koordinálásáról szóló rendelet hatálya alá tartozik.
2
Az új törvényi szabályozás arra is kitér, hogy a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. (Lásd Tbj.2.§(5) bekezdésében és 7.§(2) bekezdésében) Tárgyhavi jövedelem hiányában történő járulékbevallás/befizetés Az új előírások szerint a foglalkoztató kötelezettsége a biztosítottat terhelő járulék bevallása/befizetése akkor is, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló kötelezettségként veszi nyilvántartásba. (Lásd Tbj.50.§(5) bekezdésében). Külföldi munkáltató magyar biztosítottjával kapcsolatos speciális szabályok A 2011-től hatályos szabályok alapján belföldi fióktelep vagy fióktelep hiányában a pénzügyi képviselő köteles a járulékfizetési kötelezettség teljesítésére. Ha ez sem áll fenn, akkor a külföldi vállalkozás saját maga vallja be és fizeti meg a járulékokat azzal a feltétellel, hogy előzetesen kérnie kell az adóhatóságtól, hogy foglalkoztatóként vegyék nyilvántartásba. Amennyiben a külföldi vállalkozás nem nyújtja be az adóhatósághoz a nyilvántartásba-vételi kérelmet, akkor a járulékfizetési kötelezettség-, mint korábban is-a magyar biztosított munkavállalót terheli. E./ Egészségügyi hozzájárulás Vállalkozói kivétkiegészítés, személyes közreműködői díj kiegészítés Az e jövedelmek utáni százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség hatályon kívül helyezésre kerül, vagyis ilyen fizetési kötelezettséget már 2010. évre vonatkozóan sem kell teljesíteni. Béren kívül juttatások utáni egészségügyi hozzájárulás fizetés kérdése Az eho törvény módosítása egyértelműen kimondja, hogy az Szja törvény 71.§-a szerinti béren kívüli juttatások mentesek a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. Ugyanakkor az Szja törvény 69-70.§-aiban szabályozott juttatások után meg kell fizetnie a kifizetőnek a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást. ( Lásd Eho tv. 5.§-ában) Egyéni százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget érintő változások A tőzsdei osztalék után a magánszemélyt 2011-ben sem terheli a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. 2011-től nem jelent mentességet az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem esetében az, ha a bérbeadó állandó lakóhelye a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás.
3
F./ Foglalkoztatói járulékkedvezmények Start Régió kedvezmény 2011-től már nem lehet ilyen kedvezményes foglalkoztatást indítani. Vagyis ilyen jogcímen utoljára 2010. december végéig kezdődhet meg foglalkoztatás. Start Plusz, Start Extra kedvezmény E jogcímeken legkésőbb 2011. december 31.-ig indítható kedvezményes foglalkoztatás. Tehát az ilyen kedvezményes foglalkoztatás legkésőbb 2013. december 31.-ig tarthat. Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása Az új szabályok szerint, ha foglalkoztató terhességi gyermekágyi segélyről, gyermekgondozási segélyről, gyermekgondozási díjról visszatérő munkaerőt foglalkoztat, s a visszatérő munkakörének ellátására egy további, a felsorolt ellátások igénybevételéből visszatérőt vesz fel heti 20 órás foglalkoztatásra, akkor az általánosan fizetendő 27 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 20 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet A 20 százalékos járulékon belül 18 százalék a nyugdíjbiztosítási, s 2 százalék az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék. Ez utóbbi úgy oszlik meg, hogy a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3 százalék, a munkaerő-piaci pedig 0,7 százalék. A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a foglalkoztatás időtartama elérje az 1 évet, illetve az, hogy létszámnövelés történjen. A kedvezmény legfeljebb 3 évig vehető igénybe, maximum a minimálbér kétszereséig érvényesíthető. G./ Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulás összege 2011-ben is évi 964500 forint/fő fizetési kötelezettséget jelent. Továbbra is az a munkaadó köteles ilyen fizetési kötelezettséget teljesíteni, akinél a foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, s az általa foglalkozatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Az adócsomagban szereplő foglalkoztatási törvény módosítás egyértelműen meghatározza, hogy kik minősülnek megváltozott munkaképességű munkavállalónak a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából, illetve azt is, hogy a megváltozott munkaképességet milyen okirat bizonyítja/ eddig e kérdéseket nem a törvény, hanem alacsonyabb szintű jogszabály tartalmazta, ami a jogalkalmazás szempontjából problémákat okozott/. H./ Más törvényjavaslatok alapján várható további változások A 2011. év költségvetést megalapozó törvénymódosítási csomag E törvénymódosítási csomag a járuléktörvényt két ponton javasolja módosítani. Mindkét változás átmeneti jellegű, 2011. december 31.-ig érvényesül. Az egyik változtatási javaslat szerint 2011. december 31.-ig az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap fizeti meg a Nyugdíjbiztosítási Alap számár a szolgálati nyugdíj, szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfedezetét/ eddig ez az érintett minisztériumok költségvetéséből került biztosításra/.
4
A másik javaslat alapján ugyancsak 2011. december 31.-ig az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap finanszírozza a gyermekgondozási segélyen, gyermeknevelési támogatáson, munka-rehabilitációs ellátáson, rehabilitációs díjon, rehabilitációs járadékon lévők utáni nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a Nyugdíjbiztosítási Alap számára/ eddig ezt a költségvetés finanszírozta/. (Lásd Tbj. 18.§ (6) bekezdésében és a 26.§ (11) bekezdésében) Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítása NYENYI lapos adatszolgáltatás A ma hatályos törvény szerint 2010. vonatkozásában már nem kell ezt az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. A benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén ez változni fog, és még 2 évig fennmarad az adatszolgáltatási kötelezettség (vagyis utoljára 2011. év vonatkozásában kell majd 2012-ben teljesíteni). Ennek alapvető oka az, hogy egy ilyen változásnál 100 százalékos biztonságra kell törekedni, hiszen az időskori hosszú időszakra szóló ellátás korrekt, pontos megállapíthatósága a cél. Ehhez, pedig megfelelő felkészülési időt kell biztosítani. Kedvezményes nyugdíjba meneteli lehetőség nők számára A benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén 2011. január 1-jétől azok a nők, akik 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek, életkoruktól függetlenül nyugdíjba mehetnek. A 40 év jogosultsági időből legalább 32 év kereső tevékenység kell, hogy legyen. A törvényjavaslat szerint kereső tevékenység a gyermeknevelés (terhességi-gyermekágyi segély, gyes, gyed, gyermeknevelési támogatás) időszaka is. Ilyen jogcímeken- az előbbiekből adódóanlegfeljebb 8 év számítható be. Nem lehet figyelembe venni jogosultsági időként- a teljesség igénye nélkül-, pl. a munkanélküli ellátás időszakát, a nappali tagozatos képzéseket, a megállapodás alapján történő járulékfizetéssel szerzett biztosítási időt. A kereső tevékenységek körének részletes szabályait a Kormány rendeletben fogja meghatározni.
Budapest, 2010. november 23.
5
