Társadalmi kohézió elemzése (Összefoglalás)
Összeállította: Eruditio-Hungária Kft.
Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 azonosító számú projekt támogatásával.
Budapest, 2011
Tartalomjegyzék 1.
A kutatás legfontosabb megállapításai ................................................. 3
2.
A kutatás során kidolgozott kohéziós mutatók....................................... 6
3.
A kutatás alapján megfogalmazott legfontosabb javaslatok .................... 8
2
A TÁMOP 4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban „Társadalmi kohéziós szerep elemzése” kutatási, szakmai feladatok című kutatási projekt célja a vidéki térségekben működő állami felsőoktatási intézmények értelmiségés középosztály megtartó teljesítményének vizsgálata. A vizsgálat során a felsőoktatási intézmények által – munkáltatóként, szolgáltatások megrendelőjeként, képzőhelyként, illetve a helyi fogyasztási aktivitás közvetítőjeként – kifejtett gazdasági-társadalmi hatások számszerűsítésére, kimutathatóságára helyezzük a hangsúlyt, ajánlásokat megfogalmazva a regionális intézményi hatásra vonatkozó mutatószámokra. Jelen összefoglaló a 2011. április 7 – június 20. között 3 szakaszban megvalósult program munkálatainak, megállapításainak és eredményeinek áttekintése.
1. A kutatás legfontosabb megállapításai
A vidéki felsőoktatási intézmények inkább ismerik erősségeiket és lehetőségeiket, mint a fejlesztendő területeket és jövőbeli kihívásaikat.
Általánosságokban elmondható, hogy a hazai intézményfejlesztési tervek, szemben a nyugati gyakorlattal, ritkán határoznak meg indikátorokat célkitűzéseik megvalósulásának mérésére.
Az intézmény fejlesztési tervekben az elérendő célok meghatározása valamelyest háttérbe szorul a már realizált eredmények feltüntetéséhez képest.
A Regionális Egyetemi Tudásközpontok program számos területen sikeres volt, a program befejezése ellenére a mai napig számos kezdeményezés és együttműködés alapját képezi.
Nyugat-Európában, de különösen az Egyesült Államokban a felsőoktatási intézmények gazdasági és társadalmi hatásainak mérésének komoly hagyományai vannak. A térségi kohéziós szerepnek ott hangsúlyosabb része a felsőoktatásról szóló gondolkodásnak.
A felsőoktatási intézmények nem légüres térben működnek, hanem sajátos gazdasági és társadalmi terekben. Ezért a kutatás során meghatároztuk azon társadalmi és gazdasági mérőszámok körét, amiken keresztül a középosztály megtartása szempontjából a térségi sajátosságok leírhatóak, megérthetőek: keresleti viszonyok, munkaerő-piaci helyzet, megtartó erő, iskoláztatási lehetőségek, életminőség. A kohéziós mutató számok értelmezése, illetve összehasonlíthatóságának korlátai nem nélkülözheti ezen térségi sajátosságok ismeretét. (lásd: A vidéki térségek gazdasági és társadalmi jellegzetességei című tanulmány - mellékletben)
Azonban bármilyen aspektusból, bármilyen mutatón keresztül mutatjuk is be és hasonlítjuk össze a felsőoktatási intézmények gazdasági és 3
társadalmi hatásait, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az intézmények méretükben, képzési struktúrájukban és munkaerő-piaci relevanciájukban jelentős mértékben eltérnek egymástól. Az egyes szerepek, hatások összehasonlításához tehát nélkülözhetetlen a típusokban való gondolkodás, ellenkező esetben olyan megállapításokhoz juthatunk, mint amikor „a körtét hasonlítjuk az almához”. Ezért a kutatás során kidolgoztunk egy lehetséges módszertant a vidéki felsőoktatási intézmények összehasonlítására. A kohéziós mutató számok értelmezése, illetve összehasonlíthatóságának korlátai nem nélkülözheti ezen térségi sajátosságok ismeretét. (lásd: Felsőoktatási intézmények jellegzetességei című tanulmány - mellékletben)
A kohéziós szerep tekintetében úgy tekintünk a felsőoktatási intézményekre, mint olyan szervező és elosztó központokra, amik: (1) munkahelyeket teremtenek és élénkítik a gazdaságot, (2) fenntartják a térség vitalitását, formálják humán erőforrását, (3) hozzáadott értéket jelent a közösség életében, hiszen értékteremtő és közösségi szerepein keresztül erősítik a társadalmi kohéziót. Az egyes szerepek részletezése az alábbi ábrán látható:
A vidéki felsőoktatási intézmények kohéziós szerepe, a rendelkezésre álló adatok segítségével számos mutató mentén leírható. Mutatószámokat az alábbi területekre készítettünk:
4
o A foglalkoztatásban betöltött szerep: egy felsőoktatási intézmény közvetett és közvetlen formában munkahelyeket hoz létre a térségben. o A gazdaságélénkítésben játszott szerep: a felsőoktatási intézmény vállalkozás- és fogyasztásélénkítésben játszott szerepe alatt olyan gazdasági hatásokat értünk, amik a felsőoktatási intézmény kiadásaival állnak kapcsolatban. A felsőoktatási intézmény gazdaságélénkítő hatásának elsődleges forrása, hogy a foglalkoztatottakon keresztül szélesíti a fogyasztói réteget, sőt a hallgatók miatt új fogyasztói csoport megjelenését teszi lehetővé. A bérek és juttatások kifizetésén túl a felsőoktatási intézmény beszállítókat foglalkoztat, ami bevételt jelent a vállalkozások számára. A közvetlen kifizetések címzettjei a bevételt (bérek, juttatások, szolgáltatások igénybe vétele) további helyi szolgáltatásokért és javakért részben továbbadják, így az intézményekből kiáramló összegek továbbgyűrűznek a gazdaságban. A FOI pályázati sikeressége szintén jelentős forrásokat vonzhat a térségbe. o A rekrutációs képesség: a gazdasági, társadalmi hatások elemzésének nélkülözhetetlen eleme a FOI-k rekrutációs képességének feltérképezése, azaz annak megismerése, hogy a felsőoktatási intézmény milyen vonzási és megtartási képességgel rendelkezik. A felsőoktatási intézmény multiplikátorhatásainak erőssége nagymértékben függ a hallgatói pool méretétől és egyéb jellegzetességeitől. o A megtartó képesség: a legtöbb felsőoktatási intézmény hallgatósága nem csupán az intézménynek helyt adó településről és agglomerációjából érkezik. Ebben az esetben az a kérdés merülhet fel, hogy a településre érkező hallgatók közül milyen arányban vannak azok, akik tanulmányuk befejeztével ott maradnak a felsőoktatási intézmény településén. A felsőoktatási tanulmányok itt „próbaházasságként” működnek: a hallgató az oktatásban eltöltött időben megismerkedhet a település nyújtotta lehetőségekkel. Minél pozitívabb a kép, annál nagyobb az esélye a letelepedésnek, amivel a település középosztályi szufficitet könyvelhet el. o A társadalmi mobilitás: az oktatás a demokratikus társadalmak legfontosabb mobilitási csatornája. A felsőoktatási intézmények kiemelkedő szerepet játszhatnak a társadalmi mobilitás elősegítésében; ez a szerep nem csak a közösség tekintetében hasznos, de egyben értékalapú társadalmi aktus is. A társadalmi mobilitás elősegítése, az új társadalmi csoportok felsőfokú oktatásba való becsatornázása hozzájárul a térség vitalizációjához, humán tőkéjének karbantartásához. 5
2. A kutatás során kidolgozott kohéziós mutatók Foglalkoztatási szerep Alfejezet
A FOI foglalkoztatási súlya
A FOI diplomás foglalkoztatási súlya
A FOI jövedelmi súlya
Mutató
Cél
A FOI foglalkoztatási súlya
A foglalkoztatási súly az intézmény helyi munkaerőpiacon képviselt súlyára világítanak rá a főállású alkalmazottak száma alapján.
A FOI diplomás foglalkoztatási súlya
A mutató célja annak bemutatása, hogy egy felsőoktatási intézmény milyen szerepet játszik a térség diplomás foglalkoztatásában.
A FOI jövedelmi súlya
Megmutathatja, hogy a FOI nemcsak számosságában, de kínált jövedelem tekintetében mennyire számít jelentős munkahelyteremtőnek a térségben
Segédmutatók Főállású alkalmazottak Térségben főállásban alkalmazásban állók A FOI-k által foglalkoztatott diplomások száma Diplomás foglalkoztatási arány a megyében Térségi SZJA összesen FOI által fizetett SZJA
Gazdasági hatások Alfejezet
Mutató
Cél
Segédmutatók Jövedelem jellegű kiadások
A gazdaságba áramló direkt kifizetések
Hallgatói fogyasztási csoport súlya
Továbbgyűrűző gazdasági hatás
A FOI összes közvetlen kifizetés
A felsőoktatási intézmények régiós gazdasági hatásai közül a direkt, nem államháztartásba áramló, kifizetések
Nem helyi hallgatói fogyasztási csoport súlya Hallgatói fogyasztási csoport súlya Teljes termelési hatás Teljes jövedelmi hatás
Ösztöndíj jellegű kiadások Nem személyi jellegű kiadások Nappali tagozatos hallgatók
Hallgatói fogyasztás nagyságának becslése
Lakosságszám Nem helyi hallgatók száma
Teljes gazdaságélénkítési hatás becslése
Tiszta multiplikátorhatás Pályázott költségigény Elnyert támogatás
Pályázati forrásvonzás
Egy lakosra eső pályázatai támogatás
Külső pályázati vonzási képesség mérése
Támogatási arány A térség lakónépessége
6
Rekrutációs bázist kifejező mérőszámok Alfejezet
Cél
Mutató Térségből felvettek aránya
Rekrutációs bázis alapvető mutatói
Segédmutatók
A mutatók célja, hogy egyszerű arányszámok segítségével bemutassa az intézmények rekrutációs bázisát.
Térségen kívül, de megyéből felvettek aránya Megyén kívül, de régióból felvettek aránya
2010-ben az összes felvételt nyertek száma
Budapestről felvettek aránya Térségből felvételt nyertek
Helyiek egyenlegmutatója
A mutatók egyenlegmutatók segítségével ragadják meg a hallgatók ki- és beáramlását.
Vonzási egyenlegmutatók Hallgatói egyenlegmutató
Bemutatják, hogy a FOI-k mennyiben tudnak olyan területekről hallgatókat vonzani, ahol van hasonló képzési kínálat, vagy olyan területekről, ahol éppen nem kell konkurenciával számolniuk.
Versengő vonzási index Versengő és niche vonzási indexek Niche vonzási index
Térségben maradó hallgatók Térségből elvándorló hallgatók Térségbe bevándorló hallgatók
Az összes nem a FOI székhelyének megyéjéből felvettek száma
Megtartási képességet kifejező mérőszámok Alfejezet
Megtartási képesség
Mutató
Cél
Segédmutatók
Helyi munkaerőpiacon való megtartási mutató Megyei munkaerő-piacon való megtartás Budapesti munkaerőpiacra való kilépési mutató
Bemutatja, hogy az egyetem elvégzése után hol vállalnak munkát a friss diplomások.
Survey elemszám
A társadalmi mobilitást kifejező mérőszámok Alfejezet
Mutató
Cél
Társadalmi mobilitás elősegítése
Társadalmi mobilitás mutató
Leghátrányosabb kistérségek becsatornázása
Leghátrányosabb kistérségből érkezők aránya
7
Bemutatja, hogy egy FOI milyen mértékben segíti elő a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező (az édesapa iskolai végzettsége alapján) társadalmi csoportok becsatornázását a felsőfokú oktatásba A mutató célja, annak bemutatása, hogy egy FOI milyen mértékben segíti elő a felsőfokú végzettséggel a leghátrányosabb kistérségekből érkezők bekapcsolódását a felsőfokú oktatásba.
3.
A kutatás alapján megfogalmazott legfontosabb javaslatok1
Adatgyűjtésre, adatkezelésre vonatkozó javaslataink:
Kari szintű adatkezelés: javasoljuk, hogy az AVIR, FIR rendszere egészüljön ki a kari aggregáltságú adatkezeléssel. A kari szintű adatkezelés kiemelkedően fontos a vidéki FOI-k kohéziós szerepének bemutatásában, hiszen több FOI is több településen tart fenn karokat, így sok esetben nem azonosíthatóak a jótékony hatások hasznosulásának helyei. (5. 1 fejezet)
NAV adatokra való átállás: javasoljuk, hogy a munkavégzés helyszínének meghatározása az AVIR integrált adatbázisában, a NAV által nyilvántartott adatok történjen, így nagyobb bizonyossággal lehetne nyomon követni a végzettek diplomázás utáni földrajzi mobilitását. (5. 1 fejezet)
Rekrutációs és megtartási mutatók összekapcsolása: a rekrutációs és megtartási mutatók alapját képező adatok összekapcsolása lehetővé tenné olyan mutatók elkészítését, amik az eddigieknél finomabban szemléltetnék a felsőoktatási intézmények vonzó és megtartó szerepét. A jövőben megfontolásra javasoljuk olyan adatstruktúrák kialakítását, amik lehetőséget teremtenének input-output mutatók képzésére. (5. 1 fejezet)
Adatgyűjtések: javasoljuk, hogy kari bontásban az intézmények szolgáltassanak a mutatók számításához szükséges adatokat az AVIR rendszerbe: foglalkoztatottak száma (2.1 fejezet), diplomás foglalkoztatottak száma (2. 2 fejezet), befizetett SZJA (2. 3 fejezet), FOI kiadások (3. 1 fejezet), foglalkoztatottak életvitelszerű lakóhelye (3. 3 fejezet).
Javaslatok az AVIR rendszer felhasználására A következő mutatók magas megbízhatóságúak, hiszen tényeken alapulnak, illetve programozásukhoz az AVIR rendszerben minden tényező adott.
1
A FOI foglalkoztatási súlya: megmutatja, egy intézmény az adott város összes főállású foglalkoztatottjának mekkora hányadának ad közvetlenül munkát. (2. 1 fejezet)
A hivatkozott fejezetek A társadalmi és gazdasági hatások mérése c. tanulmányban találhatók. 8
Hallgatói fogyasztási csoport súlya: bemutatja, egy adott intézmény helyben működő karainak nappali képzésben résztvevő hallgatói mekkora létszámot képviselnek a város lakónépességéhez képest. (3. 2 fejezet)
Helyi hallgatók egyenlegmutatója: a mutató megmutatja, hogy egy adott évben a helyi származású sikeres felvételizők inkább helyben maradnak, vagy más térségekbe vándorolnak. (4. 2 fejezet)
Hallgatói egyenlegmutató: a mutató megmutatja, hogy egy adott évben az elvándorló hallgatókat milyen mértékben pótolják a bevándorló hallgatók. (4. 2 fejezet)
Leghátrányosabb kistérségek becsatornázása: bemutatja, hogy egy FOI milyen mértékben segíti elő a felsőfokú végzettséggel a leghátrányosabb kistérségekből érkezők bekapcsolódását a felsőfokú oktatásba. (6. 2 fejezet)
Meglévő kutatásokra vonatkozó javaslatok
Hallgatói motivációs kutatások: javasoljuk, hogy az Educatio Kft. által a jövőben lebonyolítandó Hallgatói motivációs kutatások egészüljenek ki a hallgatói fogyasztási szokások feltérképezésére irányuló kérdésblokkal, a finomabb hallgatói szegmentáció megvalósításához szükséges háttérváltozókkal (például hol lakik a hallgató)! (3. 2 fejezet)
Diplomás pályakövető kutatások: javasoljuk, hogy a Diplomás kutatás kérdőíve egészüljön egy kérdéssel a friss diplomások gyermekkori (például 14 éves korukban) lakóhelyére vonatkozóan. Így már rövidtávon lehetőség nyílna, jelentős korlátok mellett, finomabb és perspektivikusabb vonzási és megtartási mutatók készítésére. (5. 1 fejezet)
Jövőbeli kutatásokra vonatkozó javaslatok
Helyi költési hányad meghatározása: számos információval rendelkezünk, hogy egy FOI, mekkora mennyiségű pénzt csatornáz béreken, juttatásokon és beszállítók kifizetésén keresztül a gazdaságba. Arra nézve viszont kevés információval rendelkezünk, hogy a gazdaságba áramló kifizetések milyen mértékben hasznosulnak a térségben. Javasoljuk, hogy a jövőben folytassanak további kutatásokat a FOI helyi költési hányadának meghatározása érdekében. (3. 1 fejezet)
Ökonometriai modellek kidolgozása: javasoljuk, hogy a jövőben kerüljön kidolgozásra egy olyan ökonometriai módszertan, aminek segítségével modellezhető a FOI-k térségi, összetett gazdaságélénkítő és gazdaságformáló hatása, illetve az, hogy a továbbgyűrűző hatások milyen mértékű adóbevételeket teremtenek a térség önkormányzatainak.. A kifejlesztett modell segítségével különböző szcenáriók bemutatása is lehetségessé válna. 9
Intézmények hasonlóságának és különbségének elemzése: Jelen kutatásnak nem volt elsődleges célja a vidéki felsőoktatási intézmények hasonlóságainak és különbségeinek bemutatása, ezért kutatásunk során egy egyszerű módszertannal csoportosítottuk a FOI-kat. Javasoljuk, hogy a rendelkezésre álló adatforrások felhasználásával, hogy a jövőben az intézményi sajátosságok kerüljenek szélesebb perspektívájú kvantifikálásra.
10
