TÁRNOKRÉTI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2008-2013.
1. A fejlesztési koncepció alapelvei 1.1. Bevezető A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. sz. Törvény 8. (Ötv.) a települési önkormányzat kötelező szolgáltatási feladatkörei között határozza meg a településfejlesztés és település rendezés feladatát. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. Törvény ( Étv. ) szerint a településfejlesztési koncepció: „a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati fejlesztési
döntéseket
rendszerbe
foglaló,
önkormányzati
határozattal jóváhagyott dokumentum.” A településfejlesztés célja: a megfelelő települési környezet kialakítása,
egészséges
emberi
környezet
megteremtése,
a
településen élők életminőségének javítása. Az utóbbi években végbemenő alapvető változások, az EU-hoz való csatlakozásunk megméretteti a társadalom azon képességét, hogy miként tud alkalmazkodni az európai fejlesztési irányelvekhez, ill. képes lesz-e cselekvő részt vállalni a közös jövő alakításában. Az
EU
források
minden
korábbi
időszaknál
nagyobb
lehetőségeket és fejlesztési mozgásteret jelenthetnek. A helyesen megválasztott fejlesztési irányok és a társadalmi igényekhez illeszkedő programok nagy hatással lehetnek a település fejlesztésére. Tárnokréti község Győrtől 37, Csornától 17 km-re fekvő 218 fős település. Az M-1-es autópályától 10 km-re, a 85. és 86. számú főutaktól alig 10 km-re fekszik.
1.2. Településpolitikai elhatározások, prioritások Elsődleges cél a népesség megtartása, fiatalok faluba „csábítása”. Településünk lakossága az utóbbi évtizedekben nagymértékben lecsökkent és elöregedett. Sok a lakatlan ház, nincsenek fiatal letelepedők. Mindent meg kell tennünk a falu megmentése érdekében a falu vonzóbbá
tételére,
munkahelyteremtésre,
az
alapellátás
minőségének fejlesztésére, a természeti adottságok, a védendő épületek megfelelő kihasználására. Mindezen célok érdekében figyelembe veendők: -
korszerű, lehetőségeit
egészséges biztosítani
lakáskörülmények kell
–
kialakításának
szennyvízcsatorna-hálózat
kiépítése szükséges -
a lakosság megélhetéséhez, ellátásához szükséges gazdaság, az egyes ágazatok figyelembe vétele – mezőgazdaság, ipar, víz- és energiaellátás, hírközlés stb.
-
vállalkozások számára megfelelő irányok, területek kijelölése
-
a település vonzóbbá tétele érdekében fontos a környezet- és természetvédelem – élővilág, klíma, talaj, víz, levegő, épített környezet védelme
-
szükséges a település rendezési tervének elkészítése, a község területén elhelyezkedő ingatlanok vonatkozásában a magán- és közösségi érdekek összehangolása.
2. Társadalmi-gazdasági környezet 2.1. A népességszám és a lakáskörülmények alakulása A
demográfiai
helyzet
jellemzője,
hogy
tartósan
alacsony
termékenységhez tartósan magas halandóág társul. Évek soron minden évben többen halnak meg, mint ahányan születnek. A természetes
fogyás,
a
népesség
elöregedése
kedvezőtlen
népesedési jelenség. Jelenleg a lakosság több mint fele 60 éven felüli. Az elöregedéssel, az idős lakosok kihalásával növekszik a megüresedő, eladatlan ingatlanok száma. Napjainkban a település 110 családi háza közül több mint 20 üresen, gazdátlanul áll. Fenti folyamat megállítására mindenképpen olyan intézkedéseket kell
hozni,
amelyek
ösztönzőleg
hatnak
a
népességszám
növekedésére. Az itt élők faluban marasztalása mellett új, betelepülő fiatalokra lenne szükség. Ki
kell
használnunk
településünk
háborítatlan,
nyugodt
természeti környezetét, az öko-, bio- és természeti értékeinket. Nagymértékben számítanunk kell itt azon rétegekre, akik a város zajától csendre, nyugalomra, pihenésre vágynak.
2.2. A gazdaság és a foglalkoztatás helyzete és jövője 2.2.1.
A gazdaság alakulása
Tárnokréti község gazdasága egysíkú, kizárólag a mezőgazdasági jelleg a domináló. A termőföld döntő része mezőgazdasági őstermelők birtokában van. Nem alakult ki egy karakteres húzóágazat, hiányzik a gazdák közötti kooperáció.
Szükség lenne a mezőgazdasági termelőket összefogó szervezet létrehozására,
amely
szaktanácsadással,
piackutatással
segíthetnél munkájukat, lehetőséget adva oktatások szervezésére, továbbképzésekre. Ösztönözni kell a termékek nagyobb hányadának környezetkímélő módszerekkel való előállítását. Szorgalmazni kell a turisztikai célokat is szolgáló zöldségek, gyümölcsök termelését, állatok tartását. Kitörési
pontot
jelenthet
a
falusi
turizmushoz
való
csatlakozásunk. A turizmus direkt és közvetett hatása révén fontos szerepet kap az Európai Uniós és a kormányzati, regionális koncepciókban. Tárnokréti község idegenforgalmi értékét természeti adottságai révén kellene kihasználni. A Fertő-Hanság Nemzeti Park szélén elhelyezkedő település, közel az osztrák határhoz, kiegészítve a kerékpáros turizmus adta lehetőségekkel
mindenképpen
figyelemre
méltó
adottságok,
melyek kiaknázására eddig nem került sor. Szorgalmazni
és
támogatni
kell
a
turisztikai
célt
szolgáló
szálláshelyek kialakítását. Ki kell használni az Önkormányzat tulajdonában lévő horgásztó kínálta lehetőséget / amely ma csak pár személy által használt /. Körülötte lehetőség nyílna szabadidőpark kialakítására, amely szintén ösztönzőleg hatna az idelátogatók számára. A megüresedett, eladatlan ingatlanok tulajdonosait, ha szükséges Önkormányzati
rendelettel
kellene
rávezetni
azok
rendben
tartására. Hiszen a gondozatlan, düledező házak rontják a faluképet
és
nagymértékben
hátráltathatják
az
esetleges
letelepedési szándékot. A falu kihalása elleni küzdelemben inkább azok eladását kellene szorgalmazni, hogy fiatal betelepülők jöjjenek a településre.
2.2.2. A
Foglalkoztatás
rendszerváltás
előtti
időben
az
egyedüli
munkáltató
a
Termelőszövetkezet volt. Végelszámolásával folyamatosan csökkent a mezőgazdaságból élők száma. Sokan maradtak munka nélkül, elsősorban speciális mezőgazdasági
munkások
és
az
alacsonyabb
iskolai
végzettségűek. Őstermelőként a falunak csak kisebb hányada tevékenykedik. A képzett szakmunkások a környékbeli települések üzemeiben, vállalkozásaiban találtak munkát. Kevés az aktív dolgozó, igen magas a nyugdíjasok száma. A megyei átlagot jóval meghaladja a munkanélküliek aránya. Távlati cél – új munkahelyek létesítése, a munkanélküliek számának megyei átlaghoz történő közelítése. Az önkormányzat foglalkoztatáspolitikája: közhasznú, közmunka és közcélú foglalkoztatás. A lehetőségekhez képest tudjunk munkát adni annak, aki dolgozni akar. Az így szervezett munkák kettős célt szolgálnak. Egyrészt közcélú munkavégzés történik: -
környezet gondozás (középültek karbantartása), környezetvédelem
(
parkgondozás,
hulladékgyűjtés,
árkok,
utak
karbantartása, fásítás, stb.) Másrészt
fontos
párhuzamosan,
cél
egyes
a
munkanélküliség
társadalmi
csoportok
csökkentésével leszakadásának
megállítása. Megvalósul a „segély helyett munkavégzés” elve. A hagyományos foglalkoztatási formák mellett új munka - és foglalkoztatási lehetőségek megteremtése szükséges. Számítógépes rendszerek igénybevételével elő kell segíteni az otthon vállalható munkavállalási lehetőségeket. Persze ennek alapfeltétele a szélessávú internet hozzáférési lehetőség biztosítása a lakosság számára.
Növelni kell a vállalkozási készséget felvilágosító beszélgetések, előadások formájában. Támogatni kell a környezetet nem szennyező vállalkozások, üzemek telepítését. El
kell
készíteni
a
település
rendezési
tervét,
kijelölve
a
vállalkozások számára használható területeket.
3. A közszolgáltatás alap- és intézményrendszere Az önkormányzat által működtetett szociális ellátórendszernek egy
időben
kell
munkanélküliségből,
kezelnie a
a
foglalkoztatásból,
folyamatos
elöregedésből
a és
elszegényedésből, valamint a szociális rászorultak számának növekedéséből adódó feladatokat. Egyik igen jelentős célcsoport az idős, 60 év feletti korosztály. Az idősek ellátásában jelentős szerepet tölt be a falugondnoki szolgálat. A
szociálisan
rászorultak
másik
jelentős
támogatását
a
közgyógyellátás keretében biztosítja. A jövőben is egyre nagyobb problémát jelent elszegényedése.
Az
önkormányzat
igyekszik segíteni: -
rendszeres vagy átmeneti segély
-
lakásfenntartási támogatás
-
ápolási díj
-
kiegészítő családi pótlék
-
gyermekvédelmi támogatás
-
ösztöndíj
-
nyugdíjasok pénzbeli támogatása, stb.
a családok
rászorultságtól
függően
Fenti pénzbeli ellátásokon kívül egyéb természetben nyújtott szociális juttatások vehetők igénybe: -
átmeneti segély étkezés formájában
-
közgyógyellátás
-
mozgáskorlátozottak támogatása
-
gyermekintézményi díjak átvállalása (tankönyv, útiköltség)
-
70 év felettiek szemétdíjának átvállalása
-
ingyenes
egészségügyi
szűrővizsgálatokon
való
részvételi
lehetőség. Az egyedül élő idős emberek ellátást a falugondnoki szolgálat látja el. Biztosítva számukra a házi- és szakorvoshoz való eljutást, az élelmiszer, teendőket.
gyógyszer
házhozszállítását,
Jelzőrendszeres
házi
egyéb
segítségnyújtást
háztartási a
Csornai
Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül biztosítjuk. Hasonlóképpen a családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatáshoz, amely szintén fontos szerepet tölt be a krízis és veszélyhelyzetbe került családok számára. Fenti szolgáltatások a jövő tekintetében is megfelelőnek látszanak, viszont jobban ki kell használni az idősek klubja által nyújtott lehetőségeket – jelentős eszköz lehet az időskori depresszió, elmagányosodás ellen. A jövőben erősíteni kell az együttműködést az egyházzal és a civil szervezetekkel. Egészségügyi alapellátás A település a háziorvosi szolgáltatást - vegyes praxis keretében társulási formában látja el, hasonlóképpen a védőnői szolgálatot is
–
Markotabödöge
székhellyel,
Rábcakapi
és
Cakóháza
részvételével. Az ügyeleti, sürgősségi ellátás pedig Bősárkány gesztorságával történik.
Az önkormányzat tulajdonában lévő, felújításra váró épületet a jövőben bővítésre szorul, lehetőséget biztosítva az alternatív gyógymódok
számára
(masszázs,
tornaszoba,
természetgyógyászat, stb.).
Közművelődés A helyi társadalom összefogására, kultúránk ápolására napjaink értékvesztő világában nagy szükség van. Ezért támogatandó minden olyan kezdeményezés, amely az összetartozás érzését erősíti,
nem
engedve
teret
(politikai,
vallási,
etnikai)
széthúzásnak. A település közösség, kulturális és sport
élete
az elmúlt
időszakban jelentősen megélénkült. Programok szervezésére igény mutatkozik, szükséges a civil egyesületi összefogás. 2005. évben felújításra került a Közösségi Színtér. Méreténél és elrendezésénél fogva többcélú tevékenységek ellátására alkalmas: - az épületben kapott helyet a Polgármesteri Hivatal - itt működik az internetes szoba - a könyvtár - klubhelyiség - táncterem. Az önkormányzat által szervezett rendezvények – falugyűlés, falunap, idősek napja, falunk szülöttei találkozó, búcsú, bálok – itt kerülnek lebonyolításra. A Közösségi Színtér ad helyet a civil szervezetek által tartott összejöveteleknek – mint horgász- és Nőegylet, idősek klubja, játszóház, fiatalok sport klubja, női torna részére. Tehát a közművelődést szolgáló rendszer alapvető tárgyi feltételei adottak. A jövőben csak kisebb módosításokra lenne szükség az egyes tevékenységek elszeparálását illetően.
Fontos
megoldandó
energiatakarékos
feladat
fűtésének
viszont
a
helyiségek
megoldása.
A
korszerű,
jelenlegi
magas
energiaárak, a gazdaságtalan üzemeltetés a fenntarthatóságot nagymértékben veszélyeztetik. A közösségi színtér udvarának fűvesítése megtörtént. Kialakítandó a kerítéssel védett futballpálya a fiatalok jó időben történő mozgásigényének biztosítására, főként labdajátékok, – futball, kosárlabda, röplabda, tollaslabda, stb. Legfőbb feladat az egész lakosság tekintetében a mozgás, a sport és az egészséges életmód megismertetése és megszerettetése. A
tömegsport
keretein
belül
már
hagyományos
az
évente
megrendezésre kerülő ping-pong versenyen. El kell érni, hogy a mindennapi mozgás életformává váljon. Az egészséges versenyszellemre alapozva gyalogló- és futóversenyeket kell szervezni, erősítve ezzel a helyi közösségeket. A testnevelés és a sport megszerettetése már óvodás korban kezdődik. Szükséges egy korszerű szabadidőpark létrehozása, ahol a legkisebbek részére játszótér, a nagyobbaknak pedig különböző mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésre. Ezen célokat a civil szervezetek támogatásával, pályázatokon való eredményes részvétellel kell megvalósítani. Egy lakossági célokat szolgáló szauna kialakítása szintén indokolt lenne. A mindennapos testedzés, az egészséges életmód fontos építőköve az úszás. Ennek tárgyi feltétele gazdaságosan sajnos nem lenne biztosítható. A gyermekek úszásoktatását szervezett formában, a falugondnoki
busz
lehetne megoldani.
igénybevételével
a
környező
városokban
Közoktatás Településünkön óvoda és általános iskolai oktatás sem működik. Önkormányzatunk
e
kötelező
feladatát
társulás
keretében
biztosítja. Gyermekeink
a
7
km-re
fekvő
Bősárkányba
járnak,
a
falugondnoki busz igénybevételével. Számukra ott biztosított a napközis ellátás is. 4. A település környezettudatos fejlesztése Uniós csatlakozásunk óta még fontosabbá vált az eredményes és hatékony környezetpolitika és környezetgazdálkodás kialakítása és megerősítése. Fő célja a kedvező életminőség megteremtése a település minden lakója számára. Sajnos még nem készült el a településrendezési terv, így még nincs
egy
biztos
körvonalazására.
támpont Nincs
a
olyan
fejlesztési fejlesztési
elvek
és
koncepcióra
irányok épülő,
részletesen átgondolt fejlesztési program, amely a szerkezeti és szabályozási
kérdésekben
tényleges
útmutatással
szolgálna.
Ennek elkészítése feltétlenül szükséges. Meghatározó
kihívás
a
környezeti
infrastruktúra
tökéletesítésének, az értékek megőrzésének összeegyeztetése a fejlődéssel, a lakosság környezetbiztonságának javításával. A környezeti értékek az átalakított természetes környezet részei és
az
épített
környezet
objektumai:
mint
pl.
a
parkok,
zöldterületek és a településképet meghatározó műemlékileg védett épületek. A lakóingatlan előtti terület tisztántartása a tulajdonos, a használó kötelessége, erről a helyi önkormányzati rendelet rendelkezik.
A
település
lakóterületeinek
arculata
az
elmúlt
években
folyamatosan javult. A lakosok döntő többsége elfogadja az idevonatkozó rendeleteket és azok előírásainak eleget is tesz. A közterületek rendben tartásáról az önkormányzat közmunkások és közcélú munkások bevonásával gondoskodik, úgyszintén az önkormányzat üzemeltetésében lévő temetőről is. Folyamatban van a temető kerítése melletti örökzöldes beépítés. További
cél
a
ravatalozó
épületének
felújítása,
a
mai
követelményeknek megfelelően annak akadálymentesítése, vizes blokkal és halott hűtővel való kiegészítéssel. Egyidejűleg biztosítani kell az épület körül a villanyellátást is – jelenleg világítás csak az épületen belül biztosított. A település környezeti problémája körül egyik sarkalatos pont volt hosszú éveken keresztül a hulladékgazdálkodás kérdése, ezen belül a hulladékgyűjtés megszervezése. Bár az elmúlt években ezen a téren fejlődés következett be, de a folyamat még nem fejeződött
be.
Vannak
olyan
területek,
mint
a
szelektív
hulladékgyűjtés kérdése, amely még nem oldódott meg teljesen. A
jövőben
folytatni
kell
a
korszerű
szelektív
gyűjtőhelyek
telepítését. A környezetvédelmi program elkészítése és végrehajtása is ez irányban történik. Része ennek továbbá vízminőség-védelmi, a szennyvíz- és hulladékgazdálkodási program. Ennek keretében a legfontosabb
feladatunk
hálózatának
kiépítése.
a
településünk
Megvalósításra
szennyvízcsatorna-
csak
pályázati
pénz
elnyerésével van esélyünk. Az
ISPA-ként
ismert,
hulladékgazdálkodási
nagytérségi
programnak településünk is része. Célkitűzés még a régi felhagyott szeméttelep rekultivációja is. Összességében megállapítható, hogy a települési környezetünk fejlesztése terén történtek ugyan pozitív lépések, azonban még sok a tennivalónk. Európa számos településén már felismerték, hogy csak egységes gondolatrendszerben, a település lakosságát, a gazdaság szereplőit minden lehetséges módon bevonva lehet olyan
vonzó környezetet teremteni, amely az ott élők életminőségét érezhetően megemeli. Ez nem feleslegesen kidobott pénz, hanem gazdasági hasznot hozó gazdasági befektetés. A
vonzó,
élhető
környezetnek
óriási
reklám
értéke
van.
Letelepedésre és betelepedésre csábít, lakosságot és gazdaságot egyaránt. Ennek fényében kell elgondolkodni az önkormányzatnak, hogy tudjon egy ilyen irányú fejlesztés szervező- és irányító tényezőjévé válni. Ezáltal megállítható lenne a település kihalásának veszélye.
5. Településszerkezet, terület felhasználás A település közigazgatási területe ebből külterület
961,4 ha
954 ha
belterület
7,4 ha
A teljes közigazgatási terület nagysága a jövőben sem változik. Alapvetően az üresen álló ingatlanok és telkek értékesítése a fő cél. Amennyiben több telekre lenne igény azt elsősorban a magántulajdonban
lévő,
nagy
telkek
megosztásával
kellene
megoldani. Tárnokrétire jellemző a falusias jellegű, döntően oldalhatáron álló, családi házas beépítés. A készülő településrendezési tervben ki kell jelölni gazdasági, ipari, kereskedelmi célra alkalmas területeket. Jelenleg ez lehet a volt futballpálya területe. Ez bővíthető lenne a volt illegális hulladéklerakó területével annak rekultivációja után. Az aktív szabadidő eltöltéséhez alkalmas terület lenne a horgásztó és környéke. Ez utóbbi jelenleg magántulajdonban van, ennek megszerzése
/
vétel,
bérlet,
formájában indokolt lenne /.
csere
vagy
közös
vállalkozás
Közlekedés Településünk zsák jellege a Lébényt- Bősárkánnyal összekötő út megépültével
szűnt
meg.
Ezáltal
könnyen
és
gyorsan
megközelíthető az M-1-es autópálya, a 85. és 86. számú főutak is. A kerékpáros turizmusban való csatlakozásunkat feltétlenül elősegítené a Fertő-tavat Szigetközzel összekötő kerékpárút külön nyomvonalon történő kiépítése, ami jelentős előrelépést jelentene községünk számára. A külterületi földutak karbantartásához a jövőben az érintett földtulajdonosok hozzájárulását és segítségét is igénybe kell venni. Hírközlés Az egész településen szükséges a korszerű informatikai hálózat kialakítása, amely 100 %-ban biztosítja a szélessávú internethez való
hozzáférést
és
más
kábeltelevíziós
társaságok
által
sugárzott adások vételi lehetőségét. További feladat a településen az információhiány megszüntetése, fejlett
kommunikációs
eszközök
egyhelyben
történő
elérhetőségének biztosítása. A tájékoztatás, az információáramlás felgyorsítása, azok gyors alkalmazása mind a település fejlesztését szolgálják. 2007. augusztusa óta jelenik meg helyi újság - Hírmondó néven -
amely
havi
rendszerességgel
juttatja
el
az
aktuális
önkormányzati és lakossági híreket a lakossághoz. A vezetékes telefonellátottság az egész településen megoldott. A mobil telefonhálózatok vételi lehetőségét illetően szorgalmazni kell a társaságoknál a jobb vételre való törekvéseket.
Energiagazdálkodás Villamos energiával az egész település ellátott. okoznak
gondot
a
hosszabb-rövidebb
Többször ideig
tartó
áramkimaradások. Feltételezhető, hogy ez az elavult hálózat gyakori meghibásodásnak az eredménye. -
Szorgalmazni
kell
a
jelenlegi
hálózat
felújítását,
korszerűsítését. -
Az új hálózatok kiépítésénél a vezetéket a föld alá kell helyezni.
A településen a gázhálózat kiépítése szintén megtörtént. A családi házak többségében a fűtés és a meleg vízellátás gázenergiával történik. Alternatív megoldásként megmaradtak a vegyes tüzelésű kazánok
is
több
helyen,
kihasználva
ezzel
a
fával
és
mezőgazdasági hulladékkal való fűtés lehetőségét. Az érvényes törvényi előírások és EU-s szabványok figyelembe vételével fokozottan ügyelni kell a környezetkárosító tényezők kiküszöbölésére. Tárnokréti község vezetékes ivóvízellátása 1988 óta biztosított, a lakások 100 %-a csatlakozott az ivóvízhálózatra. Sajnos a szennyvízhálózat kiépítése még nem történt meg. A lakóházak többsége a szennyvizet szikkasztóaknába gyűjti össze, kiesebb részben zárt aknába. Ez a legveszélyesebb módja a szennyvíz tárolásának. A szakmai előírások, összhangban az Európai Uniós elvárásokkal valamennyi település számára szükségessé teszik a keletkező szennyvizek
közegészségügyi,
vízminőségvédelmi ártalmatlanítását. megvalósítására
módon Pályázat csak
így
környezetvédelmi,
történő
begyűjtését
benyújtása
szükséges,
lenne
lehetőség.
és mert
Korszerű
szennyvíztisztító műtárgy telepítésével, a megtisztított szennyvíz Rábcába történő vezetésével megoldható a település szennyvíz elvezetésének kérdése.
Csapadékvíz
és
belvíz
elvezetés
tekintetében
a
legtöbb
problémát az okozza, hogy az ingatlanok előtt sok helyen az árkokat és átfolyókat betemették. A szennyvízhálózat kiépítésével párhuzamosan helyre kell állítani a belvíz- és csapadékvíz elvezető árkokat. Ahol nincs, ott ezeket ki kell alakítani és minden eszközzel érvényt kell szerezni a helyi önkormányzati
rendeletnek,
amely
kötelezővé
teszi
az
ingatlantulajdonosok részére az árkok karbantartását és a bejárók alatti átereszek tisztítását. A falu temető felöli végén megépített mély árok nehezen tartható karban és balesetveszélyes is. Ennek burkolására, ill. lefedésére lenne szükség. A
külterületen
karbantartását,
lévő
belvíz-
és
tisztítását
/önkormányzat,
csapadékvíz-elvezető
a
magánszemélyek,
tulajdonosok vízi
társulat/
árkok részéről
meg
kell
követelni.
Hulladékgazdálkodás A
környezetszennyezés
megelőzése
érdekében
a
hulladék
kezeléséről gondoskodni kell. A hulladékok káros hatása elleni védelem
megvalósításának
gyakorlati
folyamata
a
hulladékgazdálkodás. Jelentheti a -
hulladék keletkezésének megelőzését
-
a keletkezett hulladék gyűjtését
-
hasznosítását
-
a nem hasznosítható hulladékok környezetszennyezés nélküli átmeneti tárolását és
Települési szilárd hulladék: A régi illegális szemétlerakó rekultivációja folyamatban van. A szilárd kommunális hulladékot a lakosság gyűjtőedényekbe összegyűjti és heti egy alkalommal a Rekultív Kft elszállítja. A megkezdett szelektív hulladékgyűjtés további korszerűsítésre szorul – szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakításával, masszív, kulturált edények kihelyezésével. A
teljes
körű
hulladékgazdálkodást
régiós
szinten,
zöld
hulladék
együttműködéssel kell megvalósítani. Lakossági
szinten
biztosítani
kell
a
komposztálásának lehetőségét. Az állattartók körében fokozott gondot kell fordítani a keletkező trágya tárolására. Ügyelni kell a helyi állattartási rendelet betartására
az
érvényes
környezetvédelmi
előírásoknak
megfelelően. Településfejlesztés A stratégia célja, hogy a lakosság, a vállalkozások és az egész település gyarapodását, fejlődését, eredményességét támogassa. A gazdaság fejlesztése érdekében a külső befektetők keresése mellett az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi vállalkozások megtartására, fejlesztési elképzeléseik segítésére. Ösztönözni kell családok és befektetők településünkre jövetelét. Az
ingatlankínálat
mellett
hangsúlyozni
kell
az
autópálya
közelségét, szabad munkaerőt. A
település
fejlesztési
céljainak
megvalósulása
érdekében
alkalmazzuk a településmarketinget, mint gondolkodási, tervezési, cselekvési módszert. Ennek
keretében
a
külső
tényezők
között
kiemelten
foglalkozzunk a versenyképesség kérdésével. Hiszen minden település egymás ellen küzd az új, a fejlődést elősegítő gazdaság
letelepedéséért. E versenyben növekvő szerepet játszanak a telekárak, közműdíjak, helyi adók, környezet, kulturális és szabadidős lehetőségek a közbiztonság. Belső tényezők szempontjából szükséges az egyes célcsoportok közötti folyamatos véleménycsere, az igények és szükségletek megismerése, megegyezési készség. Ki kell alakítani egy pozitív képet a faluról, amit meg szeretnénk mutatni az érintetteknek. Legyen egy sajátos arculatot biztosító kép: műemlék jellegű épületek, faluközpont, utcakép, park, stb. Sokat számít az a benyomás amit az itt élők, az ide látogatók szerezhetnek – a tisztaság ( vagy annak hiánya ) virágok, üzletek, stb , ami alapján minősítik a települést. A
vonzó
képhez
hozzájárulhatnak
a
rendezvények,
látványosságok, különféle események is.
Összefoglalva a stratégiai tervezés nem egyszerűen felkészülés legyen a jövőre, hanem adjon módszert a jövő formálására, változtatására. Feladata, hogy egy kívánt állapotba való eljutás lépéseit felvázolja és azokat megfelelő rendszerbe állítsa. A társadalmi igények és a külső körülmények is folyamatosan változnak. Ha egy település nem tesz lépéseket az előremozdulás érdekében, háttérbe szorul azokkal szemben, akik megteszik ezeket. Így bizonyos előnyök nagyon gyakran tartós előnyökké tudnak válni, ugyanakkor pillanatnyi lemaradás igen gyakran pótolhatatlan veszteségeket eredményezhet. Miután lehetetlen minden téren lépni és minden kérdést egyszerre megoldani, így nagyon fontos a körültekintő választás. A szűkös erőforrásokat meg kell próbálni ott felhasználni, ahol a beavatkozásoknak a legerősebb tovább gyűrűző hatása várható. A valódi siker érdekében elengedhetetlen a rendszerű gondolkodás, az összehangolt, hosszú távú stratégia.
Nélkülözhetetlen
a
problémák
integrált
kezelése,
hogy
a
gazdaság, a társadalom, a kultúra, valamint a környezet érdekei egymást erősítve érvényesülhessenek. A fenntarthatóság érdekében a közösségfejlesztésnek kiemelt szerepet kell kapni. Felelősen gondolkodó helyi közösség nélkül nincs fenntartható település. A tervek sikeres megvalósítása megkívánja a
párbeszédet és a
partnerséget a helyi gazdaság, a lakosság és a vezetés között. Tudatos településfejlesztésről csak akkor lehet beszélni, ha az önkormányzat a folyamatok lekövetése helyett irányítja azokat. Ennek
pedig
feltétele
a
rugalmas
és
a
változó
fejlesztési
elképzelések befogadására nyitott önkormányzati ( képviselőtestületi ) háttér megteremtése ( választói felelősség ). Egyetlen település sem sikeres önmagában: ki kell tekintenünk saját határainkon túlra, szervezni kell környezetünket. Jelenleg a szomszédos településekkel való kapcsolatunkban az „ ösztönös „ elemek dominálnak – lásd egészségügy, hivatali ügyek. Erősítenünk
kell
a
kistérségi,
mikró-térségi
együttműködéseket. A közös érdekek konkrét célok mellé állíthatók,
melyek
megsokszorozhatják
a
település
érdek-
érvényesítő képességét. A település jövője szempontjából komoly veszély jelent a fiatalok elköltözése a szülőhelyről. Nem elég a munkahely és a lakóhely megléte. A település megtartó képességének növelésében fontos szerepe van a helyi miliőnek, a helyi közösségeknek. A lakosság egyre környezet-érzékenyebbé válik, mind nagyobb várakozással fordul az épített környezet felé, számon kéri a település egyéni arculatát. Az átgondolt és jól megépített környezet növeli az ott lakók életminőségét és aktív társadalmi részvételre ösztönöz. Az építészeti örökségek védelme, a jól kezelt zöld területek szintén kedvezően befolyásolhatják az élet minőséget.
A település-rendezési terv elkészítése, szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése
mind-mind
önkormányzatnak,
a
olyan település
feladat, vezetésének
amelyben
az
egyértelműen,
tudatosan, aktívan és professzionális módon kell részt vennie, melynek alapja lehet a gazdasági program által megfogalmazott elvekkel való azonosulás.
A képviselő-testület
Dr. Dóczy György jegyző
/2008.(
) sz. határozatával elfogadta.
Jankovits Ferencné polgármester
