MUNKABIZTONSÁG 2.4
Tűz- és robbanásveszély lángvágásnál Tárgyszavak: munkabiztonság; tűzvédelem; robbanásvédelem; lángvágás; veszélyelemzés; oktatás; védőeszköz; karbantartás.
A lángvágás, az egyik legrégebbi ócskavas-feldolgozó módszer, továbbra is helyet tölt be az iparban, mivel bizonyos anyagok csak ezzel véghatók méretre és készíthetők elő. Az eljárás viszonylag egyszerű, ami oda vezethet, hogy a lángvágók elbizakodottá, sőt gondatlanná válnak munka közben. Ezért kritikus, hogy a vezetők és a munkafelügyelők biztonságot nyújtó eljárásokat határozzanak meg. A lángvágókat ezek betű szerinti betartására kell oktatni, és biztosítani, hogy megértsék az eltérések lehetséges következményeit. Az oktatás segítéséhez az ISRI (Institute of Scrap Recycling Industries = Hulladék-újrafeldolgozó Iparági Intézet) a múlt évben DVD-t bocsátott ki. Az oktatási anyag bevezetőül aláhúzza, hogy „egyetlen pillanatnyi figyelmetlenség vagy a biztonsági intézkedésekben egyetlen kihagyott lépés katasztrofális következményekkel járhat. Biztonságosan dolgozni azt jelenti, hogy figyelmet kell fordítani a részletekre”.
Veszélyforrások a lángvágás során A lángvisszacsapás fő oka a nem megfelelő égés, az égő elszenynyeződése. A következmény a láng kicsapása az égőfejen, csöveken, armatúrán és a gázpalackon. Ez többnyire súlyos, gyakran halálos balesetet eredményez. A szivárgások hatására nemcsak maga az autogén berendezés gyulladhat meg, de zárt terekben robbanóelegy képződését is eredményezheti. A levegő és acetilén keveréke rendkívül széles összetételtartományban (1,2–82 %(V/V)) robbanásveszélyes. Ha a levegő oxigén-
tartalma bármilyen okból meghaladja a normál 21%-ot, jelentősen nő az égés sebessége. Az oxigéntartalom megnövekedése különösen veszélyes olajjal vagy zsírral szennyezett munkaruha esetében, mert ez nagy felületen hirtelen megégést eredményezhet. A munkahely környékén előfordulhatnak éghető folyadékok hordókban, tartályokban, csővezetékekben. Az is elég, ha egy-egy hordóban kis mennyiségben marad éghető és alacsony forráspontú folyadék, annak gőzei már magukban is robbanóelegyet képezhetnek a levegővel. A lángvágás körülményei között számos szerves anyagból éghető gázok és gőzök szabadulnak fel, amelyek mérgezők is lehetnek. Ez egyébként nehezen éghető anyagok esetében is bekövetkezhet (nehézolajok, zsírok, száraz festékek, műanyagok). A különböző fémes és szerves lebegő porok szikra jelenlétében már viszonylag kis mennyiségben is kiválthatják a robbanást. Különösen figyelni kell a szén-, élelmiszerporra és a falisztre. Köszörülésből származó izzó részecskék, vagy elrepülő salakdarabok porokra esve hosszan elhúzódó parázslást eredményezhetnek, amelyek a levegő oxigénjével érintkezve lángra lobbanhatnak. Számos műanyag könnyen éghető és füstölve ég. A menekülési útvonalakat a gyorsan terjedő tűz könnyen elzárja. A füst belélegzése köhögést, fulladást, eszméletvesztést okozhat. Az átláthatatlan, sűrű, sokszor mérgező füst a mentést végzők munkáját is megnehezíti. A tűzzel végzett munkák esetében különösen nagy veszélynek teszi ki magát az, aki hegesztő védőruha helyett olajjal, zsírokkal szennyezett vászon vagy szintetikus ruhát hord. A szintetikus ruha különösen veszélyes, mert viszonylag kis tűz esetén is megolvad, és mélyen beég a bőrbe. Amikor lángvágással vasbetonszerkezeteket bontanak le és az erősítőacélokat vágják, a szomszédos helyiségekben is tüzek keletkezhetnek. Hasonló hatásuk lehet a beépített víz-, elektromos és gázvezetékeknek a lángvágás során. A környező helyiségek ezért veszélyeztetett területnek számítanak, ahol másodlagos tüzek keletkezhetnek. Gondolni kell a kéményhatásra is pl. csővezetékek, üregek, többrétegű tetők stb. esetében. A kéményhatás miatt az áramló levegő a keletkező tüzet könnyen tovább viheti.
Biztonsági felszerelés Az USA Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Hivatalának (OSHA) szabványa a ruházat heti, egyes esetekben (pl. ólomszennye-
ződés) napi cseréjét javasolja. A lángvágóknak a műszak végén zuhanyozniuk kell. Kötelező a biztonsági szemüvegek hordása, az arcpajzsos sisakok mellett is. A pajzsot a vágónak néha fel kell emelnie, de az oldalpajzsos szemüvegek ilyenkor is védenek. Az OSHA irányelvei szerint 1–6 hüvelyk (1hüvelyk= kb. 2,5cm) vastag anyagok vágásakor 4. árnyalatú lencsék szükségesek, efelett pedig 5. árnyalatúak. A biztonsági felszerelés egy másik kritikus darabja a respirátor (légzőkészülék), amely olyan veszélyektől védi a vágót, mint a festett fémek vágásakor fejlődő ólomgőzök. Az ipari forrásokból származó anyagok tartalmazhatnak ólmot, kadmiumot és arzént is. A jellemző műveletek során a tapasztalatok szerint ezek koncentrációja meghaladja az OSHA határértékeit. Ha ólmozott-ónozott lemezt, horganyzott lemezt, krómot, berilliumot, magnéziumot, nikkelt vagy cinket vágnak, a vágóknak minden esetben respirátort kell használniuk. Bizonytalanság esetén, ellenőrizni kell a vágandó anyag biztonsági adatait. A készülék használatakor a művezetőnek ellenőrizni kell a szűrőbetétet, és meg kell győződni arról, hogy a lángvágók tudják, hogyan kell felvenni a maszkot. Szoros illeszkedést kell elérni, hogy ne legyen szivárgás a tömítés körül. További fontos biztonsági felszerelés a tűzoltó készülék. Egy nagy cég pl. nagynyomású vízzel oltó készülékeket használ, amelyeket maga tud tölteni. A tüzek többnyire szokásos gyúlékony anyagokon keletkeznek, így a víz alkalmas az oltásra, és emberekre is irányítható. A készüléknek 50 lábon belül kell lennie a lángvágótól. Nyitott víztartályokat is alkalmaznak, amelyekbe igazi baj esetén a lángvágó beleugorhat, hogy eloltsa az égő ruháját. Egy másik cégnél a lángvágók szabványos ruházata és személyi védőfelszerelése (SZVF) a következőket tartalmazza: • vegyileg kezelt, tűzálló pamut munkaruha; • védősisak; • biztonsági szemüveg és arcvédő, amelyek közül az egyik 5. árnyalatra színezett; • acél ujjvédős munkabakancsok lábközépvédőkkel; • lángálló külső ruhadarabok, pl. alumíniummal bevont ruhák vagy hasonló termékek; • a bakancs fűzős részét fedő borító bőr vagy alumíniummal bevont lábszárvédők; • a kezet és a csuklót kellően védő bőrkesztyűk;
• hallásvédők; és • a feladatnak megfelelő felsőtestvédelem. Egy másik forrás szerint lényeges a bőrujjas lángvisszatartó zubbony és a Nomex csuklya (ilyet hordanak pl. az autóversenyzők is), amelyet a lángvágók a sisak alatt viselnek, hogy távol tartsák a szikrákat a nyakuktól. Néha egy darab bőrt csatlakoztatnak a sisak hátsó részéhez, ami szintén a nyakat védi.
A felszerelés ismerete A megfelelő munkaruha és biztonsági eszközök biztosítása után a biztonsági program következő célpontja maga a lángvágó berendezés. Alkalmazott gáz: A hulladékfeldolgozásban domináns tüzelőanyag a propán, amely az egyik leggyúlékonyabb természetes gáz, és oxigénnel kombinálva minden érintett anyagot rendkívül gyúlékonnyá tesz. Kezdeti biztonsági lépésként meg kell győződni meg arról, hogy a propán- és az oxigénpalackokat megbízhatóan a helyükre láncolták, és egymástól acél pajzzsal elválasztották. Felszerelés: Olyan eljárásokat kell betanítani, amelyeket a lángvágóknak be kell tartaniuk munkaállomásuk felállításakor, hogy megkezdjék a vágást. Az említett DVD lépésről lépésre leírja a megfelelő, biztonságos eljárásokat, a szelep felszerelésétől a begyújtásig. Nyomás: A lángvágóknak meg kell érteniük a helyes nyomás beállításának a fontosságát. Sajnos, gyakran figyelmen kívül hagyják a készülékek gyártóinak ajánlásait. A legtöbben azt hiszik, hogy minél nagyobb az oxigén nyomása, annál jobban vág a készülék, ami egyáltalán nem igaz. A gyártók ajánlásai vizsgálatokon alapulnak, és mindegyik égőcsúcshoz az optimális üzemi nyomást adják meg. Az ennél nagyobb nyomás csak a gázt pazarolja. A rendkívül nagy nyomás, ezen kívül, növeli a szivárgás veszélyét, a tömlők feszültségét és szakadásuk kockázatát. Bizonyos pontnál, ha a rendszer nyomása túl nagy, a gáz nem tud átjutni az égőcsúcson. Ez visszaáramlási feltételeket teremthet, ami lángvisszacsapáshoz vezethet. A túl kis nyomás is káros lehet, „éhezteti” az égőt, és a láng próbál „visszaégni” az égőfejbe. Ez megolvaszthatja a csúcsot, vagy lángvisszacsapást eredményezhet. Szivárgás: A lángvágó berendezésekkel kapcsolatos balesetek fő oka a szivárgás a rendszerben, a tömlőkben, és a csatlakozásokban a szabályozó és a tömlők, vagy a tömlők és az égő között.
A szivárgó oxigén hajlamos a lángvágó ruházatát telíteni, és így rendkívül gyúlékonnyá tenni. Egy szikra az égőtől, vagy egy cigaretta meggyújtása lángba boríthatja a lángvágó ruháját. Az ilyen balesetek megelőzése a rendszer napi szivárgásvizsgálatát igényli. Tömlők: Nagy probléma lehet a nem megfelelő minőségű tömlő használata. Három minőségben kínálnak kettős hegesztő tömlőket. Az R és RM minőség csak acetilénhez való, a T minőség minden gáz fűtőanyaghoz, különösen propánhoz. Az R és RM tömlők belső csöve nem felel meg a folyékony propánhoz, és gyorsan tönkremegy, ha azzal használják. Gyakran mégis az R minőséget veszik, mivel a legolcsóbb.
Karbantartás A biztonságos üzemelés lényeges feltétele a berendezés ismétlődő ellenőrzése és karbantartása. A szabályozóknak nincs végtelen élettartama, anyagaik romlanak, szivárogni kezdenek vagy nem zárnak megfelelően. Ellenőrzésükre és karbantartásukra vonatkozóan hasznos útmutatást ad a Compressed Gas Association E-15 jelű segédlete, amely hozzáférhető a www.cganet.com címen. A vastelepek veszélyes környezetet jelentenek. Gyakran kell ellenőrizni, hogy nincsenek-e vágások, égések, kopások a tömlőkön. A tömlőket gyakran zsíros-olajos szennyezés vonja be, elrejtve ezeket a problémákat. A tömlők toldásokkal javíthatók, de ezek ronthatják a gáz áramlását, túlmelegedést és esetleg lángvisszacsapást okozva. Ellenőrizni kell a lángvisszacsapás-biztosítók és a visszacsapó szelepek megfelelő működését. Ezeket eltömheti a szennyezés a tömlőkben. Ha a lángvágó változást észlel az égő teljesítményében, nagy az esélye annak, hogy a lángvisszacsapás-biztosító elszennyeződött, és ki kell cserélni. Semmilyen biztonsági készülék sem veheti át az oxigénfűtőanyagos berendezés megfelelő üzemeltetésének és karbantartásának a helyét. Az állandó lángvisszacsapás annak a jele, hogy valami baj van az égővel. Gyakran kell ellenőrizni, hogy nem szivárognak-e. Különösen fontos ellenőrizni a csúcsülékek megfelelő tömítettségét, és szivárgás esetén kijavítani a felületüket.
Távol maradni a veszélytől A botlások és esések a lángvágók leggyakoribb balesetei közé tartoznak. Nehéz a munkaterületet megfelelő állapotban tartani. Gyakran
problémákat okoznak a vágandó és a vágott darabok, illetve a vonszolt darabok által felszántott, egyenlőtlen felszín. A daruk használata megelőző szerepet játszhat. Sokszor azonban a darukkal szétterítik a vágandó anyagokat, majd úgy is hagyják a teherautóra való felrakásig, ami rendetlenséget eredményez. Helyes, ha a vágókat külön daruk és kezelők szolgálják ki, naponta háromszornégyszer rendezik a területet, bőséges helyet hagyva a darabok és halmok körüli járáshoz. A vágók megsérülhetnek a vágás után rájuk eső vagy gördülő daraboktól is. Ez különösen akkor probléma, ha a vágó számára új környezetben dolgozik, vagy ismeretlen fémet vág. Döntő az is, hogy a lángvágók megfelelően tekintetbe vegyék az általuk használt oxigén lehetséges veszélyeit. A lángvágók néha oxigénnel fújják le magukat. A hideg oxigén telítheti a ruházatukat, amely aztán egy szikrától is lángra lobban, akkor is, ha lángálló. További biztonsági tanácsok lángvágóknak: • minimálisra kell csökkenteni a szikrák mennyiségét, ha más lángvágókkal együtt dolgoznak kis térben; • nem szabad rámászni vagy ráállni a munkadarabra, amelyet vágnak, • ha csak lehet, kerülni kell a munkavégzést zárt tárolókban és tartályokban, mivel ezek nagyon veszélyesek, • soha ne dolgozzanak egyedül, felügyelet nélkül. A biztonsági eljárások betartatása a vezetők és munkafelügyelők számára sokszor nehéz feladat, mivel a lángvágók néha elpusztíthatatlannak képzelik magukat, amíg nem történik velük baj. Összeállította: Szende György Fowler, J.: Torchcutting. = SCRAP, 63. k. 1. sz. 2006. jan.–febr. p. 51–57. Korth, D.; Röbenack, K.-D.: Unfälle bei Abbrucharbeiten durch thermisches Schneiden. = Der Praktiker, 57. k. 11. sz. 2005. p. 330–333.
