KÖRNYZETGAZDÁLKODÁS A németországi fiatalok környezeti érzékenysége – véleménykutatás Tárgyszavak: környezetértékelés; környezeti háttér; kutatás; tanulmány. Rendszeres időközönként végeznek Németországban felmérést a fiatalok véleményéről, ennek keretében 2002-ben is szerepeltek a környezetre vonatkozó kérdések.
A véleménykutatás környezeti kérdései A 2000-ben végzett véleménykutatás környezeti kérdései kis változtatással szerepeltek a legutóbbi, 2002. évi felmérésben is. Ezek a kérdések az alábbiakban megjelölt, átfogó csoportokon belül szerepelnek: 1. kérdés: Jelölje meg, hogy mit tekint „belső” és „külső” indíttatásúnak véleményében 5. kérdés: Mi ad okot személyes félelemre? 20. kérdés: Mennyire bízik az alábbi szervezetekben?
(11) a biotermékek kínálata (16) a civil kezdeményezések (01) a környezet szennyezése
(01) civil kezdeményezések (14) környezetvédők 26. kérdés: Szabadidejében milyen el- (04) a környezet és az állatok védelme foglaltságot választ? 27. kérdés: Ezt az aktivitást hol fejti ki? (03) civil kezdeményezésként (05) Greenpeace, Amnesty International, segélyszervezet és hasonlók 33. kérdés: A társadalomnak mely terüle- (G) a környezet és a természet védelten kellene kifejteni aktivitását? mében 35. kérdés: Mi a véleménye a műszaki haladásról? 37. kérdés: A következő megállapítások (23) minden körülmények között maradmilyen fontosak az életében? jon meg a környezettudatosság
Érzékenység a környezeti kérdéskörökben A fiatalok körében 2002-ben végzett „Shell-Jugendstudie” fenti kérdései közvetettek. Nem tartalmaznak szokásos közvetlen kérdéseket az egyes politikai területek fontosságára, ezen belül a környezetre vonatkozóan sem. A társadalomnak mely területen kellene kifejtenie aktivitását? kérdéssel kapcsolatos vélemények azonban közvetve utalnak erre is (a G jelű válaszlehetőséggel). Összesen 9 lehetséges válasz közül összesen három kiválasztását kérték a fiataloktól, 1 vagy 2 választ nem fogadtak el. A válaszok sorrendjében a munkaerőpiacot (68%) és a gyereket, családot (54%) jelölték meg a legtöbben ennél a 33. kérdésnél, a környezet és a természet védelmét (23,7%), megelőzte az oktatás, tudomány és kutatás (39%), a szociális biztonság, gondoskodás az idősekről, nyugdíjasokról (35%), valamint az egészségügyi rendszer (31%). A sor végén a belbiztonság (18%), valamint a gazdasági keretfeltételek (18%) említési gyakorisága szerepel. Nemek szerint a fiatal nők 26%-a, a fiatal férfiak 21%-a vélte úgy, hogy a környezet és természet kérdéseivel többet kellene a társadalomnak foglalkoznia. Eltérés van abban is, hogy milyen arányú ez a válasz a gimnazisták, más középiskolások, a főiskolai, egyetemi hallgatók, a keresettel rendelkezők, a munkanélküliek és az egyéb státuszú fiatalok csoportjaiban. Érvényesül a korcsoportok szerinti eltérés is a válaszok alakulásában. A legfiatalabb, 12–14 év közötti korcsoportra pl. viszonylag gyakori, 38%-os válasz jellemző, az ennél idősebbek kisebb arányban tartják sürgetőnek ezt a társadalmi gondot: a 15–17 évesek 26%-a, a 18–21 évesek 18%-a, a 22–25 évesek 19%-a volt ezen a véleményen. A válaszolók az egyéni félelmek fontos és a mellékes okai között a környezet szennyezését 63,6%-os arányban említették, ezt csak két kérdéskör előzte meg: a növekvő szegénység és a rossz gazdasági helyzet (69,8%), valamint a lehetséges terrorcselekmény (69,7%). Figyelemre méltó, hogy nagyon közeli a fiatalok válaszaiban a gazdaságpolitika és a környezetpolitika keretében kezelhető egyéni félelmek gyakorisága. A fiatal nők körében a környezettel kapcsolatos félelem gyakoribb, mint ami a fiatal férfiak válaszait jellemzi. Az említés gyakorisága szerinti csökkenő sorrendben további válaszok: – elveszthetik a munkahelyüket (59,8%), – Európában háború törhet ki (58,7%), – Németországban ellenségesen kezelik a külföldieket (51,3%), – közlekedési baleset érheti (48,9%),
– valaki fenyegetheti, megtámadhatja (42,9%), – valamit ellophatnak (37,9%), – nagy a bevándorlás az országba (34,4%). Összehasonlításként kínálkozik, hogy a felnőttek felmérésében milyen gyakorisággal említették a következő nyitott kérdés legfeljebb két válaszlehetőségeként a politika „legfontosabb” területeit: „Véleménye szerint Németországban melyek a legfontosabb kérdések?” – a munkaerőpiac (67%), – igazságosság, társadalmi, szociális szempontok (20%), – gazdasági helyzet (18%), – környezetvédelem (14%), – menekültek és külföldiek (11%), – nyugdíjaspolitika (9%), – biztonságpolitikai szempontok (8%), – bűnügyi helyzet (6%), – a politikával kapcsolatos bizalom csökkenése (5%), – adók (5%). A nemek szerinti eltéréshez hasonlóan szerepet kap a válaszokban a képzettség szintje. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók gyakrabban említették a környezettel kapcsolatos félelmeiket, mint pl. a középiskolások. A két kérdéscsoportra adott válaszokat kombinálva 4 nagy kategória alakítható ki: a „környezet iránt érzékeny”, a „környezeti ügyekben félelmet érző”, a „környezetpolitikus” és a „környezet iránt nem érzékeny”. Az „érzékeny” kategória aránya 19%, ide azok a válaszolók tartoznak, akik szerint a társadalomnak többet kellene környezeti kérdésekkel foglalkozni és egyben személyes érintettségüket is említették (++). A „félelmet érzők” aránya a legnagyobb, 45%, bár ebben a csoportban is vannak egyéni környezeti félelmeik, de nem tartják fontosnak, hogy a környezetpolitika kiemelt társadalmi figyelmet kapjon (-+). A „környezetpolitikus” (5% aránnyal) nem említi egyéni környezeti félelmeit, viszont az aktív társadalmi fellépést fontosnak tartja (+-) A negyedik, „nem érzékeny” kategória, 31%-os aránnyal az előbbi kérdések egyikét sem jelölte meg (- -). Az „érzékeny” kategória 55,5%-a fiatal nő. Ebben a csoportban a gimnazisták 32,3%-os aránya meghaladja a 19%-os átlagot, a többi képzettségi csoport ennél kisebb, csak 9,9%-os az „érzékenyek” aránya a keresettel rendelkező és a felső tagozatos általános iskolások csoportjában. A keresettel nem rendelkezők között az „érzékeny” kategória mindössze 3%-os, a munkanélküliek között 0,6%-os arányú.
A másik véglet a „nem érzékeny” kategória, itt a fiatal férfiak 59,8%-os részesedése a meghatározó. A fiatal munkanélküliek 43,7%-a, a keresettel nem rendelkezők 36,0%-a, a szakmunkásképzésben résztvevők 35,4%-a sorolható ebbe a kategóriába. Inkább a 18–21 éves korcsoportra jellemző ez az érdektelenség, a legkisebb az arány a 12–14 évesek között. Kisebb a nemek szerinti eltérés a „félelmet érzők” között, a fiatal nők aránya 52,2%, a fiatal férfiaké 47,8%. Minél idősebb a válaszoló, annál gyakoribb, hogy ebbe a csoportba tartozik, és akik nem vesznek részt már az oktatásban, azok is nagyobb arányban érzik a félelmet a környezeti kérdésekben.
A belső és a külső tényezők értékelése Egy fiatal bizonyos kérdésekben nagy fontosságot tulajdonít a külső megítélés alakulásának, vagyis ahogy mások vélekednek. Ebbe a „külső” véleménykategóriába olyan tényezők sorolhatók, mint a „kábítószerrel élni”, „politizálni”, „bioterméket venni”, a „civil kezdeményezés” stb. Vannak az egyének belső világát kifejező vélemények is, ilyen pl. a „jó megjelenés”, „karriert csinálni”, ezekben a külvilágénál lényegesebb az önértékelés. Külön elemzést igényel, hogy mennyire belső, illetve külső ebben a sorban a hűség, illetve, hogy az egyén milyen mértékben ragaszkodik a műszaki vagy a márkás ruházati cikkekhez. Tapasztalatok szerint a válaszokban kimutatható preferenciák bizonyos külső befolyásokat is tükröznek, nem teljesen a belső meggyőződést fejezik ki. A fiatalok összesen 16 késztetés közül választhattak, ezek egyike a biotermékek kínálata, a másik a civil kezdeményezés és mindkettő a sor végén szerepel. Mindkettőt a válaszolók nagy többsége inkább a „külső” tényezőként említette. Tanulságos az ellenvélemény aránya is: a válaszok 30%-a szerint a biotermékek kínálata, és 35%-uk szerint a civil mozgalom inkább a „belső” tényezőkhöz sorolható. Az előbbi tényezőt a fiatal nők nagyobb arányban tartották belsőnek, mint a férfiak, és a mind idősebb korcsoportok felé haladva növekvő a biotermékek vonzereje. Ugyancsak a fiatal nőkre jellemző inkább a jó megjelenés belső tényezőként említése, és a kevésbé képzettekre, illetve a már keresettel rendelkezőkre. Néhány egyéb fontosabb tényezőre adott válasz, a „belső” késztetés említésének arányával: – jó megjelenés (90,5%), – karriert csinálni (84,4%), – viszony a technika dolgaihoz (83,6%),
– hűség (81,2%), – márkás ruházati cikkek viselése (80,3%), – felelősségvállalás (68,5%), – önállóan cselekedni (67,7%), – tanulás (67,5%), – európai ügyek (66,6%), – hinni valamiben (61,8%), – részvény, értékpapírügyletek (44,4%), – a házasság (41,5%), – biotermékek kínálata (34,7%), – civil mozgalmak (29,9%), – kábítószerrel élni (27,8%), – politizálni (26,9%). A karriert belső késztetésként említők aránya feltűnően nagy a felső tagozatos általános iskolások, valamint a fiatal munkanélküliek csoportjában. A technika vonzerejét gyakrabban említették a fiatal férfiak, és azok is, akik keresettel rendelkeznek, illetve a szakmunkásképzésben vesznek részt. Kisebb arányban vélik „belső” tényezőnek a technikát pl. a középiskolások. Az önálló cselekvést említők csoportjában érzékelhető a válaszok arányának eltérése pl. a korcsoportok, valamint a válaszolók státusza szerint. A „külső” tényezőként említés annál gyakoribb, minél idősebb a válaszoló. Amíg tanulnak, addig inkább „belső” ez a késztetés, viszont a keresettel rendelkezők és a munkanélküliek csoportjában kisebb arányú az ilyen „belső” késztetés. Kombinálható az említett „belső” késztetéshez tartozás fokozata a környezettel kapcsolatos érzékenység előbbiekben jellemzett négy kategóriájával. Akiket az érzékenység (++) jellemez, azok többsége belsőként jelölte pl. a hűséget, az önálló cselekvést, a civil kezdeményezést, a tanulást, valamint a biotermékek kínálatát. Akik félelmet éreznek a környezet kérdéseiben, azok számára nagyobb arányban „belső” késztetés a karriercsinálás, a politizálás, a hit valamiben, a részvény birtoklása, valamint a technika. A környezetpolitikusként jellemzett csoport számára a belső késztetés aránya különösen nagy az európai ügyeket, valamint a házasságot illetően. Akik a környezet ügyeit tekintve inkább a nem érzékeny kategóriába tartoznak (- -), az előbbi késztetéseket a többieknél nagyobb arányban minősítették „külsőnek”, ezen belül pl. az európai ügyeket, a házassá-
got, a hitet, a politizálást, a civil kezdeményezést, a biotermékek kínálatát, a hűséget.
Az intézmények, szervezetek iránti bizalom A felmérés során megneveztek Németországban működő intézményeket és szervezeteket, a fiatalok ezek közül választhatták meg, hogy melyek iránt van bizalmuk. Volt olyan válaszlehetőség is, hogy a kérdéshez tartozó valamelyik szervezet ismeretlen (pl. nem mindenki ismeri a szakmai szövetségeket). A legkisebb bizalomhoz az „1”, a legnagyobbhoz az „5” jelű minősítés tartozott. A 3 fölötti minősítés a közepesnél nagyobb bizalmat jelez. A környezetvédelmi csoportok átlagosan 3,41 bizalmi értéket értek el, ezt megelőzte a bíróság (3,50), a rendőrség (3,48), a szövetségi alkotmánybíróság (3,47), az emberi jogokat védő mozgalom (3,42). A fiatalok körében a környezetvédelem aktivistái iránti bizalom nagyobb, mint pl. az, amelyet a napilap, nyomtatott sajtó (3,27), a honvédség (3,22), a szakszervezet (3,12), a civil kezdeményezések (3,02) értek el. A mezőny utolsó harmadában van pl. a televízió (2,99), a nagyvállalat (2,95), a szövetségi kormány (2,82), az egyház (2,72), a szakmai szövetség (2,67) és a politikai pártrendszer (2,55). Értékelhető eltérés mutatkozott a nyugatnémet és a keletnémet tartományokban élő fiatalok bizalmának kifejeződésében, mind a civil kezdeményezések, mind a környezetvédő csoportok iránt. A keletnémet tartományokban viszonylag kisebb a bizalom ezek tevékenységével kapcsolatban. A fiatal nők körében és a felsőoktatás hallgatói között nagyobb az ezek iránti bizalom, mint a fiatal férfiak, illetve a más státuszúak körében.
Az életvitel alaptényezői Hét fokozatú skálán minősítették a válaszolók, hogy mennyire tartják fontosnak életükben a megnevezett dolgokat. Itt is „1” tartozik a legkevésbé lényegeshez, a legfontosabb dologhoz pedig a „7”. A 16. alkérdés a „minden körülmények között megőrizni a környezettudatosságot” ezen a skálán 4,83 értékelésű, ami távol van a legfontosabbként megjelölt „legyenek olyan jó barátok, akik barátaikat ismerik, elfogadják” (6,43), illetve a sorban a legutolsótól: „tegyük azt, amit mások” (2,88). A környezeti tudatosság megtartásának fenti, átlagos értékelésén belül a „rendkívül fontos” minősítést („7”) a válaszolók 12,8%-a jelölte
meg, további 20,7%-uk a „6”, 26,2%-uk az „5” osztályzatot adta mint fontos irányultságnak. Nagyon összetett azonban a környezettudatos életvitel, vannak egymásnak ellentmondó cselekedetek is, pl. a család szabadságra utazik a gyorsabb repülővel, de tudatosan nem szemetel, és kerékpártúrákat tesznek a hegyekben. A kérdéscsoportba összesen 24 választási lehetőség tartozik, és faktoranalízissel határozták meg a 4 alaptényező szerinti csoportokat: Az egyik alaptényező a válaszolók személyes irányultsága, a másik a társadalmi szempontok érvényesülése, a harmadik a hatalom és presztízs, a negyedik a hagyomány és a kényelem. Az első, személyes irányultságú kategóriára olyan válaszok jellemzők, hogy megbízható barátságot, a barátok szemében ismertséget, elfogadottságot igényelnek. Jellemzőjük továbbá, hogy nagyra értékelik a jó családi életet, a személyes felelősséget, a döntésre ható érzéseket, az emberek közötti kapcsolatokat, a másoktól való függetlenséget, az egészségtudatos életvitelt, a törvény és rend elfogadását, a kreativitás és fantázia fejlesztését, a szorgalmat és becsvágyat. A második, a társadalmi szempontok fontosságára alapozott életvitelre olyan minősítés jellemző, amelyben lényeges a szociálisan leszakadók, hátrányos helyzetűek segítése, a politikai elkötelezettség. Erre a csoportra jellemző leginkább, hogy fontosnak tartja a környezettudatos életvitel megtartását, minden körülmények között. Jellemző továbbá, hogy fontos az életükben olyan nézetek tűrése is, amellyel nem értenek egyet, valamint az Istenbe vetett hit. Más kutatások megállapításaival egyezően a fiatalokra is jellemző, hogy a környezettudatos viselkedés középpontjában az átlagost meghaladó társadalmi felelősség és áldozatkészség rejlik. A harmadik, a hatalom és a presztízs szerinti életviteli kategória lényege, hogy érték a magas életszínvonal, az érdekérvényesítés másokkal szemben is, az élet élvezete. A negyedik, a hagyományt és kényelmet értékként említők életvitelére jellemző, hogy a német történelmet nagyra értékelik, előszeretettel úgy cselekednek, mint mások.
Elkötelezettség a környezet ügyeiben Megállapítható az az ellentmondás, hogy a környezetvédelmi tevékenységek, vagy pl. az állatok védelme a fiatalok sokkal kisebb körét jellemzi, mint ahányan fontosnak minősítik a környezetet kímélő magatartást. A válaszolók 64%-ának még soha nem volt alkalma a környezet és
az állatok védelméért hasznosat tenni, 29%-ukra ez alkalmanként jellemző, és csak a fiatalok 7%-a old meg „gyakran” ilyen feladatot. Itt is a fiatal nők aránya nagyobb, és a 12–14 éves korcsoport aktívabb a többinél. A fiatalok megjelölhették, hogy milyen keretek között van lehetőségük a környezeti tevékenységre. A civil kezdeményezést csak a válaszok 4%-a említette, főleg a felsőoktatás hallgatói adtak ilyen választ. Az ismert segélyszervezetekben, a Greenpeace és az Amnesty International akcióiban a válaszolók 4,3%-a mozgósítható, és a kor növekedésével nő az aktivitás is. Az ilyen akciókban főleg a keresettel rendelkezők, valamint a főiskolai, egyetemi hallgatók vesznek részt.
Jövőbeni kilátások A felmérés eredményei arra is választ adhatnak, hogy a fiatalok hogyan ítélik meg a társadalom jövőjét. Többségben vannak azok a fiatalok (55,7%), akik a személyes jövőjüket bizakodó szemlélettel írják le, a válaszok 6,6%-a e tekintetben inkább borúlátó, és 37,7% a kedvező és kedvezőtlen személyes hatásokat vegyesen várja. Ami a német társadalom jövőjét illeti, itt 45,1% a bizakodó válaszok és 47,6% a borúlátóak aránya, és mivel nem volt harmadik válaszra mód, 7,2%-os a válasz megtagadásának aránya. Van olyan tendencia, hogy a társadalom jövőjét is kedvezőtlenebbül minősítették, akik a saját kilátásaikat tekintve borúlátók, viszont a másik csoportra ilyen egybeesés nem jellemző. Akik saját jövőjüket tekintve bizakodók, csak 58,7%-ban vélték úgy, hogy kedvezően fejlődik a társadalom, és 42,3%-uk erre inkább borúlátó választ adott. Akiknek a saját jövőjüket illetően „vegyes” a véleményük, azok 61%-a borúlátó a társadalom kilátásainak megítélésében. További vizsgálatot igényel, hogy az egyéni és a társadalmi jövőkép közül melyik a meghatározó a másikat tekintve. Elképzelhető, hogy aki a saját jövőképét illetően borúlátó, az a negatív egyéni megítélését kivetíti a társadalomra is, de ennek a fordítottja is megtörténhet, a bizakodás hiányával kezelt társadalmi fejlődésből vezetik le, hogy az egyéni érvényesülésük is inkább kedvezőtlen lesz. Szoros összefüggés mutatható ki, hogy a társadalom jövőjéről hogyan vélekednek a környezeti érzékenység különböző kategóriáiba sorolt válaszolók. Akik „érzékenyek”, azok 54,3%-os, akik „félelmet éreznek”, azok 53,9%-os arányban inkább borúlátóan vélekednek a társadalom jövőjéről. A „környezetpolitikus” kategóriába tartozók között az in-
kább bizakodók aránya a nagyobb, 67,5%, és a környezeti kérdések iránt nem érzékenyek között is 51,3% a bizakodók aránya. Két válaszlehetőség volt arra, hogy miként hat a kockázatokra a technikai haladás. A technika pártolói szerint helyes a következő megállapítás „A társadalomnak készen kell állnia arra, hogy figyelembe vegye a műszaki fejlődésben a kockázatokat”. Az előbbi állítást el nem fogadók a következő választ fogadhatták el: „Amennyiben az emberekre kockázatot jelentene a műszaki fejlődés, akkor arról inkább le kellene mondani”. A felmérés előbbi kérdései szerint a fiatalok 43,6%-a pártolta és 51,9%-a fenntartásokkal kezelte a műszaki fejlődést, hajlandó lenne azokról az embert érő kockázatok miatt lemondani, 4,5%-uk pedig megtagadta a választ. A fiatal nők körében nagyobb a műszaki fejlődést elutasító válaszok aránya. Itt is megvizsgálták, hogy a környezeti érzékenység szerint miként alakul a műszaki fejlődés elfogadottsága. Akik az „érzékeny” csoportba tartoznak, azok 63,8%-a volt elutasító, a félelmet érzőknek pedig az 56,8%-a, ugyanakkor pártolja a műszaki fejlődést a kockázatok figyelembevételével a „nem érzékeny” csoport 53%-a, és a környezetpolitikus csoport 48,8%-a. Összeállította: Gittlár Ferencné
Irodalom: [1] Kuckartz, U.: Ist die Jugend noch für Umweltfragen sensibilisiert? Eine kritische Betrachtung der Ergebnisse der Shell Jugendstudie 2002. = Zeitschrift für Umweltpolitik und Umweltrecht, 27. k. 4. sz. 2004. dec. p. 607–627. [2] Kiese, P.; Hasselbach, G. stb.: Alternativen einer effizienten Öffentlichkeitsarbeit. = Müll und Abfall, 33. k. 11. sz. 2001. p. 642–646. [3] Buholzer, R.: Unpopulärer Umweltschutz? = Viscom. Print and Communication, 2002. 8. sz. p. 43–36.
