MUNKABIZTONSÁG 2.1 2.5
A hegesztés biztonsága Tárgyszavak: hegesztés; biztonságtechnika; védőruha; robbanásveszély; áramütés; tűzveszély; füstképződés; szellőzés.
Az ívhegesztés biztonságos tevékenység, ha megvalósítják a megfelelő intézkedéseket a hegesztők védelme érdekében. Ha a védőintézkedések elmaradnak, a hegesztőket a munkavégzés során áramütés, káros sugárzás, gőzök és gázok hatása érheti, továbbá tűznek és robbanásnak vannak kitéve. Személyi védelem A hegesztők által használt védőruhának szabad mozgást, de ezzel egyidejűleg megfelelő szigetelést is kell biztosítania a szikrákból, a hegesztés során jelentkező fröcskölésből származó égés, illetve a sugárzás ellen. Több típusú munkaruha az UI-sugárzás ellen is véd, amely a bőrön égési sérülést, esetenként bőrrákot okoz. Tűzállósága és tartóssága miatt a gyapjú alapanyagú védőruha ajánlott a szintetikus (amely hő hatására megolvad) vagy a pamut alapanyagúval szemben, hacsak ez utóbbit kezeléssel nem teszik lángállóvá. A védőruhát lehetőség szerint zsír- és olajmentesen kell tartani, mert ezek az anyagok oxigén jelenlétében ellenőrizhetetlenül égnek. Kerülni kell a ruhaujj és a nadrágszár felhúzódását, mert a szikra vagy a forró fém sérülést okozhat a fedetlen testrészen. A nadrágot rá kell hajtani a bakancsra és nem beledugni, hogy semmi ne eshessen a bakancsba. Ajánlatos bőr alapanyagú, magasszárú, acéllal borított sarkú bakancs viselése, különösen, ha nehéz munkadarabokkal dolgoznak. Veszélyes helyzetekben végzett munka során az alábbi védőfelszereléseket kell még viselni: lángálló ruházat, kötény, lábszárvédő, bőr karvédő, vállvédő, sapka, illetve sisak. Lángálló kesztyűt kell viselni a kéz égéstől, vágástól vagy megkarcolástól való védelmére. A száraz és jó állapotban levő kesztyű szigetel az elektromos áramütés ellen is. A szárazság alapvető követelmény az áramütés megelőzésében. Nedves környezetben végzett munka vagy erős izzadás esetén még fontosabb szigetelni a testet.
A hegesztés során fellépő sugárzások Védeni kell a szemet a hegesztés során fellépő sugárzásoktól. Az infravörös- (IV-) sugár retinaleválást és szürkehályogot okozhat. Az UI-sugár a szem begyulladását idézheti elő (a szem bedagadása, váladékozás, átmeneti vakság). A gyulladás egy idő után elmúlik, de ismételt vagy gyakori bekövetkezése a szem maradandó károsodását okozhatja. A szemnek megfelelő védelem a védőszemüveg használata. A megfelelő lencseárnyékolást kiválasztó szűrő segítségével meghatározható az ajánlott árnyékolás a különböző ívhegesztési folyamatokhoz. Az általános szabály: ki kell választani egy szűrőt, amely túl sötét ahhoz, hogy a hegesztést lássuk, majd el kell mozdulni a világosabb szűrők felé. A sisak jellegű, illetve a kézben tartandó arcvédő pajzsok adják a szem és az arc legteljesebb védelmét az ívhegesztéskor jelentkező sugárzás ellen. A pajzs elején levő ablakban az árnyékoló szűrők könnyen cserélhetők. A pajzsok kemény vagy üvegszállal erősített műanyagból készülnek és védik a fejet, az arcot, a fület és a nyakat az áramütéstől, a hőtől, a szikráktól és a lángoktól. Oldalirányú védőpajzzsal ellátott védőszemüveg megvédi a szemet a repülő részecskéktől. A látható fény szintén veszélyes lehet, ha belenézve sérti a szemet vagy túl ragyogó. Ugyanez igaz az ultraibolya fényre. Az UI-sugárzás nem érezhető, ezért a hegesztés során mindig szemvédő eszközt kell viselni! A gázpalackok A gázpalackok különösen robbanásveszélyesek, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a tárolásukra és használatukra. A palackokat a használat előtt gondosan meg kell vizsgálni. Ellenőrizni kell a palack címkéjét, hogy valóban az eljáráshoz szükséges gázt tartalmazza-e, valamint, hogy a nyomásszabályozók, tömlők és egyéb szerelvények megfelelőek-e az adott gázfajtára és nyomásra, illetve hibátlanok-e? A palackokat védősapkával ellátva, függőlegesen kell tárolni, éghető anyagoktól és tüzelőanyagoktól távol, valamint védeni kell a hő és a láng hatásától. A használat során a palackot távol kell tartani a közlekedési utaktól és a szálló szikráktól. A tömlőknek a hegesztési terület felé kell irányulniuk. Sose érintkezzen a hegesztőgép elektródja vagy egyéb elektromosan aktív része a palackkal. A munka megkezdésekor teljesen meg kell nyitni a szelepet a szabályozóba szennyeződés bekerülésének elkerülése érdekében. Csak akkor szabad kinyitni a palack szelepét a munkavégzés során, ha a palack távol van minden gyújtóforrástól. A meghibásodott palackot vissza kell vinni a szállítónak.
Áramütés veszélye Az elektromosan aktív fémrészekkel való kapcsolat során fellépő áramütés sérülést vagy halált okozhat. A hegesztés során a munkásokat érő áramütés két csoportba sorolható: • 230–460 V hatására bekövetkező primer áramütés Primer áramütést kaphatnak pl. a hegesztőberendezés feszültség alatt levő vezetékének, a berendezés házának vagy földelt fémnek a megérintésekor. Fontos megjegyezni, hogy magának a berendezés kapcsolójának a kikapcsolása nem jelenti az áramellátás megszüntetését a berendezésben. Az áramtalanítás során a betápláló kábelt ki kell húzni vagy az áramellátás kapcsolóját le kell kapcsolni. Sohasem szabad eltávolítani a berendezésről a rögzített burkolatot. A hegesztőgép javítását és az üzembe helyezését csak szakember végezheti. Ő helyezi áram alá a primer áramellátó vezetéket és földeli a berendezés burkolatát. A földelés lehetővé teszi a berendezés meghibásodásakor az olvadó biztosíték kiégését. A kiégett biztosíték a meghibásodás jele, a hibát el kell hárítani. • 60–100 V hatására bekövetkező szekunder áramütés Szekunder áramütés akkor következik be, ha megérintik az elektródot, a test másik része ezzel egyidejűleg hozzáér a hegesztési kör valamely tagjához. A szekunder áramütés megelőzése érdekében – a hegesztés során száraz, jó állapotban levő védőkesztyűt kel viselni, – nem szabad megérinteni az elektródot vagy az elektródtartó fém részeit puszta kézzel vagy nedves ruhában, – száraz legyen a szigetelés a test (a kezet és a lábat is beleértve) és a fémrészek között, – ne legyenek hibásak a hegesztőkábelek és elektródtartók. A nedves munkakörülmények és bizonyos munkadarabok (fémkeret, fémtartály) hegesztése növeli az áramütés veszélyét, ezért a fenti szabályokat itt fokozottan be kell tartani. Rétegelt falemez alátéten, gumiszőnyegen vagy egyéb száraz szigetelésen szabad állni vagy feküdni. A kesztyű legyen száraz és legyen tartalékkesztyű. Ne érintkezzen a test, a kar, a láb a munkadarabbal, különösen, ha a ruházat nedves vagy a bőr nem fedett. Ha a fenti előírásokat nem lehet betartani (pl. fémtartály belsejében vagy hajón végzett hegesztési munka), hideg elektródos, félautomata, állandó feszültségű vagy ún. SMAW berendezést kell használni, amely az elektródnál csökkenti a feszültséget, amikor a hegesztés szünetel. Az elektródtartók műanyag vagy üvegszál szigetelése megvéd a fém elektromosan aktív részeinek az érintésétől. Mindig ellenőrizni kell az elektródtartót a hegesztő berendezés bekapcsolása előtt. Ki kell cserélni a tartót, ha meghibásodott, és ne próbáljuk megjavítani.
A villamos kábelt sérülése esetén ki kell cserélni vagy megfelelő szigetelőszalaggal szigetelni kell. A hegesztés megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy a kábel biztonságos-e. A SMAW elektród mindig elektromosan aktív, amikor a hegesztőberendezés be van kapcsolva. Ha kis áramütést észlelünk, azt intő jelnek kell tekinteni: ellenőrizzük a berendezést, a munkavégzési szokásokat és a munkaterületet és keressük meg és hárítsuk el a hibát a munka folytatása előtt. Tűzveszély Tudatában kell lenni a tűzveszélynek, mert az ívhegesztés hőmérséklete elérheti a 10 000 F-t (~5500 oC ), de ez a hőmérséklet önmagában még nem jelent tűzveszélyt. Tűzveszélyt a munkavégzés során felszabaduló hőmennyiség, illetve a keletkező szikrák és megolvadt fémek okoznak, mert ezek a részecskék 10 méterre is elrepülhetnek a munkavégzés helyszínétől. Ennek megfelelően távol kell tartani a munkavégzés helyszínétől a felmelegedés hatására meggyulladó anyagokat (pl. benzin, olajfesték, hígító, fa, papír, acetilén, hidrogéngáz). Figyeljük meg, hová esnek a hegesztés során keletkező szikrák és fémdarabok. Ha éghető anyagok vannak a munkaterületen, távolabb kell vinni a hegesztendő anyagot vagy az éghető anyagot, ill. tűzálló pajzsot kell használni. Magasban végzett hegesztés során meg kell győződni arról, hogy alattunk nincs éghető anyag. Vigyázni kell arra is, hogy a munkatársak ne sérüljenek meg a lehulló szikráktól. Különös gonddal kell végezni poros közegben a hegesztést vagy vágást. A por az ív által keltett hőben vagy szikrában illékonnyá válhat: a finom por könnyen oxidálódik és tűz vagy robbanás következhet be. A hegesztés megkezdése előtt ellenőrizni kell a munkadarab felületét. Meg kell keresni az éghető szigeteléseket vagy egyéb ismeretlen anyagokat, amelyek hevítés hatására meggyulladhatnak. Ha a hegesztés környezetében éghető anyagot tartalmazó tartályok vagy csővezetékek vannak, tapasztalt hegesztők végezzék el a munkát. Ismerni kell a helyét a tűzriasztó és a tűzoltó készülékeknek. Ellenőrizni kell a tűzoltó készülékek vezetékét. Ha nincs a területen tűzoltó készülék, legyen elérhető távolságban tűzoltó fecskendő, homokkal töltött vödör, tűzálló takaró vagy egyéb tűzoltó eszköz. Ha éghető anyaghoz 10 méternél kisebb távolságban hegesztenek, valaki figyelje, hogy nem keletkezik-e tűz és szükség esetén használjon tűzoltó berendezést vagy riadóztassa a tűzoltóságot. A hegesztést végző és a tűz keletkezését figyelő személyeknek fél órát kell várni a hegesztés befejezése után, hogy megtaláljanak és eloltsanak minden parázsló tüzet. Ha a hegesztés során mégis tűz üt ki, ne essünk pánikba! Kapcsoljuk ki a hegesztőberendezést, riasszuk a munkatársainkat és a tűzoltóságot és a lehető leggyorsabban hagyjuk el a helyszínt.
Füst-, gőz- és gázképződés Ha a hegesztés során füst, gőz vagy gáz képződik, sokkal veszélyesebb a helyzet. Az egészségi hatások a füst, a gőz és a gáz összetétele szerint változhatnak, de az alábbiakat minden esetben érvényesnek kell tekintenünk. A füst és a gőz a fémből és a szigetelőanyagból származó, szilárd részecskéket tartalmaz. A hatás időtartamától függően bekövetkezhet a szem és a bőr égése, szédülés, hányás, láz jelentkezhet. A cinkgőzök például az influenzához hasonló tüneteket mutató fémfüstlázat okozhatnak. Ha valakit sokáig ér a hegesztés során keletkező füst hatása, a tüdejében vas rakódhat le (siderosis) és károsodhat a tüdő működése is. A toxikus hatású kadmium megtalálható az acélban és az ezüstben. A kadmiumgőzök rövid hatásidő estén is halált okozhatnak, a fémfüstlázhoz hasonló tünetek kíséretében. A két jelenséget azonban nem szabad összetéveszteni. Kadmium jelenlétében 20 percen át végzett hegesztés végzetes lehet: 1 órán belül jelentkeznek a tünetek, öt nappal később pedig beáll a halál. Az ívhegesztés során keletkező gázok szintén veszélyt jelentenek. A védőgázok (Ar, He, CO2 ) nem toxikusak, de kiszoríthatják az oxigént a légtérből, szédülést, eszméletvesztést és halált okozva, ha az agy nem kap elegendő oxigént. A hő és az UI-sugárzás könnyezést és tüdőirritációt okozhat. Hő és UIsugárzás hatására egyes, a zsírtalanítás során használt vegyületek (pl. triklóretilén, perklór-etilén) lebomlanak. Az UI-sugárzás hatására a levegőben ózon és nitrogén-oxidok keletkeznek, amelyek fejfájást, mellkasi fájdalmat, szem-, orr-, és torokirritációt okoz. A füst, a gőzök és a gázok okozta kockázat csökkentésének egyik egyszerű módja, ha a fejet távol tartják a füstcsóvától. Ajánlatos továbbá mechanikus szellőzést vagy helyi elszívást alkalmazni az elvezetésükre. Ha ez nem elégséges, rögzített vagy mozgatható elszívót kell használni, amely az egész területről elszívja a füstöt. Szükséges továbbá megfelelő légzésvédő használata, ha az elégséges szellőzés nem biztosítható. Gyakorlati szabály, hogy ha a levegő láthatóan tiszta és jól érezzük magunkat, a szellőzés nagy valószínűséggel megfelelő. A veszélyes anyagok azonosításának lépései az alábbiak: – el kell olvasni a biztonságtechnikai adatokat az elektród adattábláján, ami jelzi, hogy milyen anyagok felszabadulása várható az elektród használata során – ismerni kell az alapfémet és meg kell határozni, hogy a festékből vagy a burkolatból szabadulhat-e fel toxikus füst és/vagy gázok. Ha munka közben szédülés vagy hányinger jelentkezik, ennek oka lehet a túlzott füst és/vagy gázkoncentráció vagy oxigénhiány. Mindkét esetben javítani kell a szellőzést, ha ez nem lehetséges, ki kell kapcsolni a hegesztőberendezést, azonnal ki kell menni a friss levegőre, értesíteni a főnököt és a munkatársakat.
Szellőztetés A hegesztés során keletkező toxikus füst, gáz és gőz típusa és mennyisége függ a töltő- és alapanyagoknak, valamint az alapanyag szennyeződéseinek a mennyiségétől, a levegő oldószertartalmától, mozgásától és a szellőzéstől. A jó szellőzés az alapja a légzőszervi veszélyek elkerülésének, ill. minimálisra csökkentésének. A hegesztés és a lágy fémek vágása során a természetes szellőzés általában megfelelő, ha teljesülnek az alábbiak: – a munkaterület legalább 288 m3 (6,6x6,6x6,6 méter) egy hegesztő számára, – a mennyezet magassága legalább 5 méter, – a keresztirányú szellőzést semmi nem akadályozza, – a hegesztést nem zárt térben végzik. Az ezen követelményeknek nem megfelelő tereket olyan mechanikai szellőzéssel kell felszerelni, amely hegesztőnként 54 m3/min elszívást biztosít, kivéve, ha helyi elszívóbúrát, elszívófülkét vagy gázálarcot használnak. Elszívóbúra, elszívófülke Elszívóbúrával és elszívófülkével biztosítható a hegesztés során keletkező gőzök helyi elszívása. Az egyedi mobil búrák különösen alkalmasak elszívásra asztalon végzett hegesztés során. Használhatók minden hegesztési vagy vágási munka során, ha a búra megfelelően közel helyezhető el a munkaterülethez. Az elszívóbúra üzemeltetése különösen télen gazdaságosabb, mint a szellőztetőrendszeré, mert kisebb a légcsere, ezért gazdaságosabban valósul meg a levegő felmelegítése. A hegesztési munkaterület minimális légsebességigénye 30 m/min, amikor a búra a legtávolabb van a munkaterülettől. Egy 7,6 cm széles elszívónyílás esetén a szükséges légsebesség mértéke 10–15 cm-re az ívtől 4 m3/min, 30 cm-re az ívtől 16 m3/min. A szellőztetett fülke egy felső elemből és legalább két oldalsó elemből áll, amelyek körbe fogják a hegesztési területet. A levegőáramlás feltételei azonosak az elszívóbúránál említettekkel. Munkavégzés zárt térben Zárt térben (kazán, tartály, hajófenék) végzett hegesztés során a fentiekben ismertetett veszélyek felerősödnek, ezért az óvintézkedések betartása fokozottabban fontos. Nagyobb a veszély, ha éghető gázok vannak jelen a zárt térben, mert robbanás következhet be. A zárt térben levő fém részét képezheti a hegesztési körnek, ezért bármely fém (a falak, a padló, a mennyezet), amelyet megérintenek, elektromosan aktív lehet.
A hegesztés során keletkező gőzök a zárt térben gyorsabban és nagyobb koncentrációban halmozódhatnak fel. A gázok kiszoríthatják a térből a belélegzésre alkalmaz levegőt, ami fulladást okozhat. Zárt térben való munkavégzés során tehát: – meg kell győződni arról, hogy a test megfelelően el van-e szigetelve a munkadarabtól. Száraz kesztyű viselése kötelező, és csak megfelelően szigetelt elektródtartóval szabad dolgozni, – nedves környezetben a félautomata, állandó feszültségű, hideg elektródos, ill. az SMAW hegesztőberendezések alkalmazása ajánlott, – meg kell győződni arról, hogy megfelelő-e a tér szellőzése és nincs éghető borítás, folyadék vagy gáz a közelben, – legyen egy, a várható veszélyhelyzetekre kioktatott munkatárs a zárt téren kívül, aki szükség esetén kikapcsolja az áramellátást és vészhelyzetben kimenti a hegesztőt. A munkavégzés során a zárt térben dolgozó és a kint ügyeletet tartó munkásoknak folyamatosan kommunikálni kell egymással. A munkahelyi vezetőknek különösen gondosan kell eljárni a zárt térben való hegesztés elrendelésekor: bármely fellépő probléma ugyanis azonnal életveszélyes helyzetet teremthet. (Regősné Knoska Judit) Brown, K.: Safety practices improve health. = Welding Design and Fabrication, 75. k. 2. sz. 2002. p. 42–47. Sutter, E.; Schirmacher, A.: Die Winkelabhängigkeit der Transmission elektrooptischer Schweisserschutzfilter. = Technische Überwachung, 42. k. 1–2. sz. 2001. p. 46–49.
HÍR Modern személyi zajvédelem, kényelmesen hordható fültokok és füldugók Az emberi fül a rezgések meghatározott tartományát érzékeli hangként, és bizonyos maximális hangerőt képes elviselni. Ennek túllépésekor hirtelen, vagy idővel a fül visszafordíthatatlan károsodása, az ún. zajnagyothallás következik be, amelyen a hallókészülék sem enyhít. A zajnagyothallás megelőzésében és első tüneteinek felismerésében segít az osztrák munkavédelmi hatóság (AUVA) – videofelvételből, – bemutató CD-ből és – felvilágosító szöveget tartalmazó füzetből álló csomagja. A felvétel népszerűen, de korrektül ismerteti a hang fizikai alapjait, a fül anatómiáját és a hallás fiziológiáját arra is magyarázatot adva, hogy
miért nem korrigálható a túlságos hangerő okozta nagyothallás, ill. zajsüketség. A hallás csökkenését tehát nem szabad megvárni, védekezni kell a fület borító tokkal vagy füldugóval, amelyeknek számos változata kapható, és a fül jellegétől, ill. a munkakörnyezettől függően kell közülük választani. Alapvetően – tokot vagy külső dugót kell viselni ismétlődő rövid zajok, – füldugót vagy ún. otoplasztot (az egyéni füljáratra szabott dugót) tartós zajexpozíció esetén, mégpedig állandóan.. Forgalomban van vállalatok részére az ismertető videoanyag egy hoszszabb változata, amely az üzemi zajvédelem megtervezéséhez is ad útmutatást, és figyelmeztet rá, hogy az utólagos zajvédelem sokkal költségesebb A demonstrációs kompaktlemez egy sor szó-, szám-, zene- és zajmintán mutatja be a nagyothallás előrehaladását az információérzékelés fogyatkozása nyomán. A különböző munkakörökben elszenvedett zajterhelést gyakran alábecsülik, pedig az nemcsak a hallást károsítja, de növeli a szívinfarktus kockázatát és emésztőszervi tüneteket is kiválthat. 85 dB-s zajszint túllépésekor az osztrák munkavédelmi szabályzat arra kötelezi a munkaadót, hogy dolgozóit ellássa személyi hallásvédőkkel. A szervezetet már 75 dB – pl. a fűnyíró zaja – is megviseli. A zajszint 10 dB-es emelkedése tízszeresre növeli a zajintenzitást. A hattagú Bilsom 800 NST sorozat fülvédői (Dalloz Safety GmbH, Lübeck) kiszűrik pl. a fúrógép és körfűrész zaját, de viselőjük meghallja a hangos szót, a figyelmeztető jelzéseket, sőt állítólag még a zenét is torzítatlanul. Ezáltal elmarad a nyomasztó elszigeteltségérzet. A viselő a „kagylókat” rögzítő ívet kapcsolóval igazíthatja a fejméretéhez. A párnázott, jól szellőző fültok „elfeledteti” hogy viselni kell. A Brady GmbH (Langen) Seton márkájú, csupán 375 g súlyú fülvédői a nehéz munkát sem zavarják. A beépített elektronika 82 dB-től kezdve automatikusan tompítja a külső zajt. Fontos beszélgetésekhez egyénileg lehet szabályozni a hangerőt. A saját áramellátású védőkagylókba ugyancsak beépített mikrofonok lehetővé teszik a zavartalan kommunikálást a megszólítás távolságában. A hagyományos személyi zajvédelem gyakran kényelmetlen, ezért sokan nem tudnak vele megbarátkozni. Az említett, a viselés komfortjának is megfelelő fültokok mellett az új füldugók (otoplasztok) gyártói is törődnek az egyéni alkalmazkodással és a melegérzet elkerülésével. Az új generációjú Sonus AS és Sonus AS+ füldugók (Aveco Appliance Systems GmbH and Co. KG, Sprockhövel) elkészítése előtt a megrendelő füléről szilikonmintát vesznek. Industrieanzeiger, 124. k. 18. sz. 2002. ápr. 29. p. 41. Sicherheitsmagazin, 2001. 12. sz. p. 7.
