A VÁLLALATVEZETÉS EGYES TERÜLETEI A bevezetési költségek számítása a sorozatgyártás előtt A sorozatgyártás bevezetése gondos tervezést, alapos műszaki és pénzügyi előkészítést igényel. Egy német gépipari vállalat, a GETRAG GmbH sikeres autóipari beszállító. Hajtóműveket, sebességváltókat gyárt, amelyek hosszú élettartamú, nagy sorozatban előállított fődarabok. A költségkalkulációt az élettartamciklus-számítás keretében végzik. Nagy gondot fordítanak a bevezetési költségek tervezésére és folyamatos ellenőrzésére. Tárgyszavak: bevezetési költség; prototípus; nullszéria; sorozatgyártás; gyártás-előkészítés; élettartam-ciklus.
A GETRAG vállalatcsoport A GETRAG GmbH & Cie KG régi hagyományokra épülő innovatív családi vállalkozás. Jelentős autóipari beszállító. Az 1935-ben Ludwigsburgban alapított cég az évek folyamán olyan vállalatcsoporttá fejlődött, amely több mint 9000 munkavállalót foglalkoztat három kontinens 15 üzemében. A vállalat hajtóműveket gyárt a világ legnevesebb autógyárainak megrendelésére. Kézi és automatikus (hidraulikus és elektronikus) sebességváltókat állít elő személygépkocsik, furgonok és könnyű tehergépkocsik számára. Motorkerékpárokhoz hajtóműveket, négykerék-meghajtású járművek számára elosztóműveket, differenciálműveket, szinkronrendszereket gyárt és fejleszt. A GETRAG egyik leányvállalata, egy kutatóközpont és egy szoftverfejlesztő részleg a hajtóművek fejlesztésével foglalkozik. Az állandó fejlesztéssel és az ügyfelek igényeinek figyelembevételével valamennyi területen átlagon felüli minőségre, versenyképességre és innovációra törekszik. A sokéves tapasztalat és a szakértelem tette lehetővé, hogy a cég piacvezető legyen a hajtómű-technológia, különösen az automatikus sebességváltók gyártásában. Az utóbbi években számos új projektet valósítottak meg. Ilyen pl. a 2002 elején létesült GETRAG innovációs központ, a GETRAG konszern új székhelye Untergruppenbachban (Németország), vagy a Ford hajtómű gyárával egy közös vállalkozás (a GETRAG FORD Transmission GmbH). Stratégiai partneri viszonyt alakítottak ki a világ élvonalába tartozó, amerikai gépjárműipari beszállító céggel, a Dana Corporation-nel. A GETRAG konszern fejlődését egyértelműen tükrözi kereskedelmi forgalmának alakulása. Az 1996 évi, mintegy
370 eurónak megfelelő forgalom 2001-ben több mint 1,7 Mrd-ra nőtt és a terv szerint 2003-ban meghaladja a 2 Mrd eurót. Fejlesztési stratégiája szükségessé teszi, hogy a költségkezelésre alkalmazott módszerei összhangban legyenek a jövedelmezőséggel szemben támasztott követelményekkel.
A bevezetési költségek figyelembevételének fontossága Az előkészületi költségek növekedésének és a piaci ciklusok lerövidülésének dilemmája A vállalatok számára nagy kihívást jelent, hogy lerövidült a piaci ciklusidő. Mindezt összhangba kell hozni a K+F és a gyártás-előkészítés időigényének növekedésével. Az utóbbi 20 évben az időtényező felezésével szinkronban, az összköltségen belül a K+F költségek részaránya csaknem a kétszeresére nőtt. A magas előkészületi költségekkel kell megfizetni a „gyorsulás” árát. Mindebben meghatározó szerepet játszanak a bevezetési költségek. A járműipari beszállító tevékenységet alacsony darabköltség, nagy darabszám és hosszú távú szerződések jellemzik. A túlélés szempontjából fontos a pontos kalkuláció. Ennek elkészítését nehezíti, hogy meg kell oldani a költséget kiváltó ok, valamint a költség meghatározása közötti időeltérés problémáját. Már a tervezés és a gyártás-előkészítés során megbízható költségprognózisról kell gondoskodni. Az előkészületi fázisban a költségszámítás a költségek mindössze 10–15%-át képes figyelembe venni. Feltétlenül szükség van a termelési költségek pontos számítására. A GETRAG már hosszabb ideje használ egy eljárást erre a célra. Korábban a követelményeket nem teljesen kielégítő mértékben és nem differenciáltan határozták meg a bevezetési költségeket. Ezért szükségessé vált, hogy koncepcionálisan és módszertanilag is integrálják ezt a módszert az élettartamciklus számításába. A sorozatgyártás átmenet a termékfejlesztésből a termelésbe Egy új termék bevezetésekor, a termelés beindításával még nem ér véget az innováció. A tapasztalat szerint az innovációk beillesztése a termelési folyamatba közel annyi ideig tart, mint maga az innovációs folyamat. Emiatt egy járműipari beszállító súlyos helyzetbe kerülhet. Ha a sorozatgyártás nem indul be zökkenőmentesen, a vállalat nem tudja a piacot a szükséges számú új termékkel ellátni. Ez pedig a beszállító cég új termékének piaci megjelenése szempontjából katasztrofális gazdasági következményekkel járhat. Éppen ezért a bevezetési fázisban szerzett tapasztalatokat a költségek csökkentése érdekében kell hasznosítani, mivel a termékek életciklusa folyamán (a piac
telítettsége miatt) a forgalom csökken, a kezdetben figyelmen kívül hagyott költségtényezők okozta veszteségeket aligha lehet utólag behozni. A termelési életciklus kritikus szakasza az átmenet a fejlesztésből a termelésbe. Röviddel a piaci bevezetés előtt már nincs idő korrekcióra. Az esetleges hibák kiküszöbölése a (bevezetési) költségek növekedését eredményezi. A K+F és a termelés költségeinek számítására részleteiben kidolgozott eljárások állnak rendelkezésre. Ezeket a módszereket azonban a bevezetési költségek pontos meghatározása érdekében ki kell egészíteni (1. ábra). összevont költségek
1 = bevezetési költségek 2 = üzemeltetési és beszerzési költségek 3 = hulladékkezelési költségek
1
2
3 idő
1. ábra A bevezetési költségek költségcsökkentő hatásának érvényesülése a termék élettartamciklusa alatt Az élettartamciklus-számítás részletesen foglakozik a fejlesztéssel és a termeléssel. A termék bevezetési fázisában fellépő többletráfordításokat nem veszi kellő mértékben figyelembe. A járulékos költségeket különböző formális módszerekkel terhelik rá az anyagra, a bérekre és a változó gépköltségekre. Az élettartamciklus-számítás feladata az ajánlati kalkuláció támogatása, az ilyen módszer alkalmazása esetén a kalkuláció továbbra is áttekinthetetlen marad.
A bevezetési költségek kalkulációja A bevezetési költségek alapján lehet meghatározni, melyek azok a költségek, amelyek a fejlesztésből a termelésbe való átmenet folyamán fellépnek. A gyakorlatban még nem alakult ki a bevezetési fázis egységes definíciója. Általában a sorozatgyártás felfutását nevezik bevezetésnek. Esetleg figyelem-
be veszik a kísérleti és a nullsorozat, a termelőeszköz-tervezés és a munkaelőkészítés költségeit is. Az egyértelmű definíció kidolgozását fogalmi problémák akadályozák. Az átmenetet a termékfejlesztésből a termelésbe bevezetési fázisnak, gyártáselőkészítésnek, bejáratási periódusnak is nevezik. A sorozatgyártás bevezetési folyamatának része a kísérleti és a nullszéria előállítása, a termelés felfuttatása, a szükséges termelőeszközök megtervezése és elkészítése, valamint a gyártási terv kidolgozása (2. ábra). A bevezetési költségek azonosítása és meghatározása A költségek számítására a GETRAG vállalatnál belső használatra egy eljárást dolgoztak ki. A bevezetési költségek a bevezetési fázisban, a projekt engedélyezése és a termelés megkezdése között keletkeznek a megrendelők által megkövetelt minőségű és mennyiségű új termék előállítása érdekében. A költségek közvetlenül ráterhelhetők a termékre, a beruházási ráfordításokat azonban nem veszik figyelembe. A GETRAG a bevezetési fázist szakaszaira bontja (3. ábra). Ennek során meg kell határozni a gyártástervezés, a minőségbiztosítás, a sorozatban beszerzésre kerülő alkatrészek és a gyártás-előkészítés költségeit. A sorozatalkatrészek beszerzésének előkészítése önálló fázis, a kísérleti és a nullszéria, valamint a termelés felfuttatása közös fázist alkot. Az egyes fázisok az alábbi tevékenységeket és költségeket veszik figyelembe: – A termelési folyamatban közvetlenül felhasználható dokumentációra van szükség (technológiai utasításokra, folyamatirányító szoftverekre stb.) A gyártás-előkészítést szervezetileg különválasztják a termékfejlesztéstől. Az egyes gyártástechnológiák (forgácsolás, képlékeny alakítás, edzés, végszerelés) a különböző üzemrészekben kapnak helyet. Az összesített termelési terv alapján dolgozzák ki a gyártási folyamatok (pl. tengelyek, fogaskerekek megmunkálása, szerelés) műveletterveit és szerkesztik meg a szükséges szerszámokat. A gyártás-előkészítés feladatkörébe sorolható az alternatív termelési koncepciók értékelése, a megfelelő változat kiválasztása, a művelettervek és a műveleti utasítások kidolgozása, az anyagellátás megtervezése, a minőségellenőrzési tervek összeállítása. – Az alkatrész-beszerzés előkészítése teszi teljessé a gyártás-előkészítést. Egyidejűleg kell biztosítani a nyersanyag-, félkésztermék- és a készáruellátást. Gondoskodni kell arról, hogy az alkatrészek a szükséges időpontban megfelelő minőségben és mennyiségben a vállalat rendelkezésére álljanak. Az üzem az alapvető termelési feladatra koncentrál és a gyártási vertikum csökkentésében érdekelt. Ekkor a gyár-
2. ábra Fejlesztési és bevezetési folyamatok a gépjárműiparban
– tás-előkészítési feladatok mennyisége csökken, viszont több energiát kell fordítani a sorozat-alkatrészek beszerzésére. Egyeztetni kell a gyártó és a beszállító között. A gyártás-előkészítéshez hasonló munkaerő- és bérköltség-számítást kell végezni. bevezetési fázis tágabb értelemben
a termelés előkészítése
bevezetési fázis szűkebb értelemben sorozatalkatrészek beszerzésének előkészítése
kísérleti sorozat
nullszéria
a termelés felfuttatása
3. ábra A bevezetési fázis elemei szűkebb és tágabb értelemben – A kísérleti sorozat prototípusok előállítása, sorozatgyártásnak megfelelő körülmények között. Sor kerül a fejlesztés eredményeként megszületett termék legyártásához szükséges gyártási és szerelési technológiák alkalmazására. A szerszámok (részben) a modellkészítési folyamatból származnak, nem mindig érik el a sorozatgyártásnál megkövetelt minőséget. Annál megbízhatóabban lehet következtetni a várható termelési eredményekre, minél kevésbé térnek el a kísérleti sorozat anyagai, technológiái, szerszámai és gyártóberendezései a későbbi termelési feltételektől. A kísérleti sorozat előállítása során a sorozatgyártásra kiválasztott dolgozók megismerkedhetnek a technológiával. – A nullszéria előállítása a sorozatgyártásnak megfelelő körülmények között történik, a kísérleti sorozat legyártásának folytatása termelési feltételek között. Ebben a fázisban minden alkatrészt a sorozatgyártás szerszámaival állítanak elő. A kívülről beszerzett alkatrészeket a beszállító cég gyártja le nagy sorozatban. A modellszerszámról a sorozatgyártási szerszámra való áttérés következtében az egyes alkatrészek és szerelvények tulajdonságai megváltozhatnak. Célszerű még a tulajdonképpeni termelés megkezdése előtt áttérni a sorozatgyártás szerszámaira. A termék viselkedését a gyakorlatban először a nullszéria alapján lehet megbízhatóan értékelni, annak ellenére, hogy a vizsgálatot már a korábbi prototípusokon elvégezték. Az elosztási és termelési csatornákat az új termékekkel fel kell tölteni. Ezért a termelést a forgalmazás beindítása előtt meg kell kezdeni. A sorozat-
gyártás felfuttatására azonban csak azután kerülhet sor, hogy a nullszéria eredményei alapján azt engedélyezték. A sorozatgyártás felfuttatása addig tart, amíg el nem érték az előírt minőséget és a normális termelékenységi szintet, tartani tudják a tervezett műveleti időket. A GETRAG vállalatnál a termelés felfuttatását 6 hónapon belül kell befejezni. A befejezési fázisban még gyengébb a gyártási és szerelési minőség, nagyobb a selejtszázalék, alacsonyabb a termelékenység, nagyobb a munkaerő- és anyagigény. A felfuttatás alatt kell elérni a tervezett termelékenységet, az előírt költségszintet, és biztosítani a specifikációk teljesítését. A termelés érdekében a beszállítóknak teljesíteniük kell a mennyiségi és minőségi követelményeket. A bevezetési költségek nyilvántartása A bevezetési költségek kalkulációját az új termék élettartamciklusának meghatározásakor végzik, a fejlesztési és termelési költségek mér korábban is alkalmazott módszereivel. A bevezetési fázis tevékenységeit csoportokba sorolják és értékelik (1. táblázat). A gyártás-előkészítéshez és a sorozatalkatrészek beszerzési folyamatának előkészítéséhez szükséges bérjellegű költségek ugyanazokkal a módszerekkel határozhatók meg, mint a fejlesztés költségei. A számítási paraméterek a megrendelésekből (darabszám, terméktípus stb.), a fejlesztési tervekből (darabjegyzék, rajzok stb.) és a termelőüzemből (géppark, gyártástechnológiák) származnak. Az „alulról fölfelé”(bottom-up) irányuló költségkalkuláció az azonosított folyamatok és tevékenységek alapján, a folyamati költségszámítás módszerével végezhető el. A részletes költségbecslés során először az egyes folyamatokra vonatkozó mennyiségi adatokat határozzák meg, majd a vonatkozó költségtétel figyelembevételével elvégzik az értékelést. A továbbiakban kiértékelik az elvégzett tevékenységeket, a készültség fokát, hogy következtetni tudjanak a teljes ráfordításra. Meghatározzák a még meg nem kezdett tevékenységek várató munkaigényét az analógia- és a sokszorozási módszer segítségével. A kísérleti és nullszéria beindításának, valamint a termelés megkezdésének időpontját a projekt írja elő. A bevezetési költségek várható alakulásának meghatározásakor a korábban értékelt folyamatok és tevékenységek eredményeit is figyelembe lehet venni. Rendelkezésre állnak a már befejezett projektekre vonatkozó tényadatok is. Ezeket figyelembe véve összehasonlító értékelésre nyílik lehetőség. Egyes tevékenységek többször is ismétlődnek (művelettervek és minőség-ellenőrzési tervek kidolgozása, gépek és eszközök beszerzése), ezeket elég egyszer kiszámítani, az eredmény újból felhasználható. A hajtóműgyártásban a kísérleti, a nullszéria és a termelésfelfutás költségeit a GETRAG vállalat önköltségszámítási módszerének figyelembevételével határozzák meg. A termék előállítási költségének kalkulálásakor figyelembe
veszik a saját gyártási alkatrészek gépköltségét, valamint a szerelést és a gyártást végző munkaerő költségét. A kísérleti nullsorozat gyártási költségeinek számításakor a sorozatgyártás körülményei között érvényes gépidőre és munkaidőre pótlékot állapítanak meg. Ezeket a pótlékokat is figyelembe véve kiszámítható a termék és az egyes alkatrészek önköltsége. Az egyes fázisok teljes költségének meghatározásakor ezt az önköltséget megszorozzák a darabszámmal és az esetleges további pótlékokat is figyelembe veszik. 1. táblázat A sorozatgyártás felfuttatása (tevékenységjegyzék) 1.
Termeléstervezés
1.1 1.1.1 1.1.2 1.1.2.1 1.1.2.2 1.1.2.3 1.1.2.4 1.1.2.5 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7
Gyártástervezés (alkatrészek, szerkezeti elemek) Vázlatterv Fogaskerekek tervezése Kapacitásigény meghatározása Termelőeszközök tervezése Anyagáramlás tervezése, gépelrendezési terv, gépek áthelyezése Finomtervezés, technológiai dokumentáció Kereskedelmi alkatrészbeszerzés összehangolása Szerelési terv Próbapad tervezése Gépek és berendezések beszerzése Gépek és berendezések átalakítása Belső szállítóeszközök tervezése és beszerzése Logisztikai tervezés: anyagáramlás irányítása, gyártásirányítás
2.
Minőségbiztosítás és -tervezés
2.1 2.2 2.3
Minőség előtervezése a belső alkatrészgyártás számára Hibalehetőségek és -hatások elemzése a gyártásban Belső felülvizsgálat
3.
Beszerzés/vásárlás
3.1 3.1.1 3.1.2 3.1.3 3.1.4 3.2
Sorozatalkatrészek beszerzése Beszállítók előzetes kiválasztása Ajánlatkérés Műszaki egyeztetés Rendelési tárgyalás A beszerzendő alkatrész engedélyezése minőség szempontjából
4.
Termelés
4.1 4.2 4.3
Kísérleti sorozat Nullszéria Sorozatgyártás felfuttatása (a termelés kezdete után 6 hónapon belül)
Hasonló eljárást alkalmaznak a sorozatgyártás felfuttatásának esetére is, de csak az állandósult sorozatgyártáshoz viszonyított többletköltségeket veszik figyelembe. A kísérleti és a nullszéria, valamint a sorozatgyártás felfuttatási költségei az éves költségvetésben, az üzemi gazdaságossági számításokban is szerepelnek. A bevezetési fázisban a költségokok azonosítása lehetőséget kínál az okokozati kapcsolatok kimutatására és a bevezetés céltudatos optimálására. A bevezetési költségek alakulását az alábbi tényezők befolyásolják: – a gyártástervezés, gyártásirányítás és anyagrendelés költségei, – az üzem(rész) műszaki szervezetének kialakítása, – a munkaerő betanítása és átképzése, – új termékek (technológiák) esetén a kísérleti gyártás költségei, – az átmeneti teljesítménycsökkenés és többletanyag-felhasználás költsége, – az általános költségek növekedése, – az átlagosnál több selejt és az utómunkák költsége.
Összefoglaló értékelés A bevezetési költségek meghatározásának és kalkulációjának ez a módszere nem csupán elméleti koncepció, a gyakorlatban is használják. A fejlesztéstől a gyártásig tartó eddig kissé „homályos” átmenet áttekinthetővé és a bevezetési költség optimálhatóvá válik. Mód nyílik a bevezetési költségek tervezésére, és a sorozatgyártás felfuttatásakor a folyamat gazdaságossági szempontból megfelelő irányítására. Az új termékek ajánlati kalkulációja pontosabb lehet, ami a járműgyártás kiélezett versenyfeltételei között előnyhöz juttatja a beszállító vállalatot. A bevezető fázis költségeinek egyszerű minimálása nem elegendő, mivel a termékélettartam-ciklus integrált vizsgálata esetében a többi fázisban érvényesülő költségtényezőkre is tekintettel kell lenni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni két további fontos tényezőt, az „időt” és a „teljesítményt” sem. Ha a bevezetési költségek minimálisak nő, a piacra kerülés időszükséglete, ami súlyos következményekkel járhat, mert közben esetleg a konkurencia fogja kielégíteni a keresletet. A most bemutatott módszerrel lehetőség nyílik arra, hogy rövidebb idő alatt, minimális költségekkel, akár többféle termék bevezetésére is sor kerülhessen. (Dr. Barna Györgyné) Boschen, T.; Walter, S.-C.: Anlaufkosten – zentraler Bestandteil der Lebenszyklusrechnung. = Zeitschrift für Unternehmensentwicklung und Industrial Engineering, 52. k. 1. sz. febr. 2003. p. 28–33. Walter, A.: Relationship-specific factors influencing supplier involvement in customer new product development. = Journal of Business Research, 56. k. 9. sz. 2003. p. 721–733.
