TÁRGYALÁSI SZIMULÁCIÓ

EU NEGOTIATION MOOT TÁRGYALÁSI SZIMULÁCIÓ NYÁRI EGYETEM ÉS CSAPATVERSENY 2008.

Téma: a 2007-2013 Költségvetési Keretmegállapodás felülvizsgálata

EU NEGOTIATION MOOT Tárgyalási szimuláció Verseny és nyári egyetem 2008. I. A verseny leírása Az ’EU Negotiation Moot Társaság’ oktatási célú szimulációs játékot indít egyetemi hallgatók részére. A résztvevő egyetemi csapatok egy valós és aktuális európai uniós jogalkotási folyamatot játszanak le. 2008-ban a szervezők a 2007-2013-as Költségvetési Keretmegállapodás félidőben esedékes felülvizsgálatát választották. A csapatok tagállamokat és EP frakciókat képviselnek. A verseny több fordulóból áll, először a csapatok a saját tárgyalási álláspontjukat dolgozzák ki, majd intézményen belül (tanácsi, majd parlamenti tárgyalások) szavaznak az álláspontokról, végül az Európai Parlament és a Tanács próbálnak meg egyezségre jutni. A költségvetési keretmegállapodás felülvizsgálata kiválasztásának oka, hogy olyan témát kerestünk, ahol politikai konfliktus is hozzáadódik a felmerülő szakmai-technikai problémákhoz. A politikai konfliktusok révén felkelthetjük a hallgatók érdeklődését és motiváljuk őket, hogy az egyébként száraz szakmai anyagnak minősülő költségvetési sorokat és eljárást tanulmányozzák. A verseny célja Létrehozni az elméleti irányultságú magyar egyetemi képzésben egy (i) gyakorlatorientált, (ii) készségfejlesztő, (iii) elméleti tudást elmélyítő képzést, mely egyben egyetemek közötti és diákok közötti kapcsolatteremtésre is alkalmas. Minták A következő, jelenleg már működő példákat vettük figyelembe: Moot Court, PROTEUS (Uni Köln - SciPo), CoE Negotiation Simulation, University of Maryland (ICONS - International Communication and Negotiation Simulation). II. A verseny révén megszerezhető ismeretek Ténybeli tudásanyag A résztvevők részletes tudást szereznek • az EU intézmények működésére és az uniós döntéshozatalra, • a költségvetési eljárásra és a költségvetés felépítésére, • a többszintű uniós érdekérvényesítésre, vonatkozóan. Gyakorlati politikai tapasztalatok A résztvevők megértik a valódi politika („real world politics”) nehézségeit és összetett természetét.

© EU NEGOTIATION MOOT TÁRSASÁG

2

Interperszonális képességek A karrierépítés során nélkülözhetetlen és az egyetemi tananyagból általában hiányzó ún. „puha” képességeiket fejleszthetik a diákok, mint • tárgyalástechnika (tárgyalási helyzetek felismerése és kezelése), • verbális előadói képességek, prezentációs technikák használata, • technikai-informatikai ismeretek, • kutatási technikák (ismeretgyűjtés adott szakmai kérdésben), • probléma-megoldási képességek, • kulturális intelligencia, • kapcsolatteremtés és nemzetközi környezetben való eligazodás. III. A résztvevő egyetemek A verseny koncepcióját az európai intézmények volt és jelenlegi alkalmazottai dolgozták ki. A részvétel az összes felsőoktatási intézmény hallgatója számára nyitva áll. A cél az, hogy 2009-től kezdve a résztvevők számát nem magyar nyelven oktató egyetemek hallgatóival is bővítsük, garantálva ezzel a nemzetközi elemet és a hallgatók egymás közötti kapcsolatteremtésének kiszélesítését. A szervezők a következő évtől tehát angol nyelven tervezik az esemény megrendezését. IV. A verseny menete 1. Résztvevők A versenyben a következő csapatok vesznek részt: A Tanácsot alkotó csapatok: Franciaország, mint a 2008. II. félév elnökségi teendőit ellátó tagállam; Magyarország; Egyesült Királyság; Németország; nettó befizető államok közül három: Hollandia, Svédország és Ausztria; a „kohéziós politika barátai” csoportból Spanyolország, valamint Olaszország és Görögország; a visegrádi négyek közül egy jellemző ország (Lengyelország); a „lisszaboni” csoport államai közül három ország: Finnország, Dánia és Írország. Minden csapat egy országot képvisel. Minden csapat két versenyzőből áll, akik eltérő egyetemekről érkeznek. Az elnökségi teendőket eljátszó francia csapat munkáját a szervezők külön értékelik, tekintettel ez elnökség különleges szerepére. A különböző egyetemekről összeállított csapatok lényege, hogy különböző egyetemek diákjai közös távmunka keretében dolgozzák ki és képviseljék az álláspontjukat. (A későbbiekben a külföldi egyetemek bevonásával a cél az lesz, hogy minden csapatot több ország diákjai alkossanak.)


3

2. A verseny menetrendje I. Fázis – Sorsolás és nyitó tréning A nyitó tréningre lehetőség szerint 2008. április 25-én, Budapesten kerül sor. A nyitó tréningen a részvétel ajánlott, tekintettel arra, hogy ez alapozza meg a további munkát. A nyitó tréninget további tréningek követik (2008. május 17-18.), melyek pontos sorrendjét és témáját a Menetrend című dokumentum tartalmazza. A szervezők a tréningek közötti időben is figyelemmel kísérik és támogatják a csapatok felkészülését. A nyitó tréningen a szervezők kisorsolják, hogy melyik résztvevő melyik csapatba tartozik. A résztvevők nem választhatnak maguknak csapatot, ezt kizárólag a szerencse határozza meg. (A Tanács elnökségi teendőit ellátó csapat tagjait első alkalommal a szervezők jelölik ki, figyelembe véve a jelentkezők tapasztalatait. A második évtől kezdve a Tanács Elnökségét automatikusan az előző évben a tanácsi játékban győztes csapat látja el.) A nyitó tréningen a szervezők és a meghívott előadók bemutatják a költségvetési keretmegállapodás kialakulásának történetét, valamint sor kerül a prezentációs technikák készségfejlesztő tréningre. Az első tréninget követően a hallgatók önálló munkában, az irodalomjegyzék segítségével feldolgozzák a költségvetés és a keretmegállapodás struktúráját. A második (május 17.-18.) tréningen folytatódik a költségvetés és a keretmegállapodás bemutatása meghívott előadók által, a magyar elnökségi felkészülés bemutatása, valamint sor kerül a tárgyalási technikák, illetve az EU információk feldolgozásának metodikája / IT (Excel) ismeretek készségfejlesztő tréingekre. A szervezők a tréningek keretében (lehetőség szerint) előadót hívnak a Külügyminisztériumból, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumból, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumból, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségből, valamint az EP-ben képviselt politikai pártoktól, akik a tanácsi és parlamenti tárgyalásokról, a mezőgazdasági politika reformjáról, illetve a fejlesztéspolitikáról adnak tájékoztatást. II. Fázis - Felkészülési folyamat A felkészülés során az egy csapatba tartozó, de esetleg eltérő városban tanuló diákoknak módot kell találniuk a közös munkára. Ezt a szervezők a következő eszközökkel kívánják elősegíteni: - A Google Dokumentumok webes alkalmazásra (http://www.google.com/google-ds/intl/hu/tour1.html) feltöltik a felkészüléshez szükséges dokumentumok jelentős részét, melyet a résztvevők innen letölthetnek. - A felkészítő tréningeken segítenek a közösségi weboldalakon történő eligazodásban. - Minden csapat számára a szervezők létrehoznak egy tárgyalási pozíció mintát (ugyancsak a Google Dokumentumok webes alkalmazás segítségével), melyet kizárólag a csapat tagjai számára tesznek elérhetővé az Interneten. A csapatok ebben a dokumentumban rögzítik a tárgyalási pozíciójukat. (A Google Dokumentumok természeténél fogva lehetővé teszi a csapatok bármelyik tagja számára, hogy a dokumentumot módosítsa és a többi tag által elkészített módosításokat kövesse, valamint mindehhez megjegyzéseket fűzzön.) - A szervezők támogatják a résztvevőket abban, hogy e-mailben, közösségi oldalakon (lehetőség szerint, nem magyar, hanem nemzetközi, pl.: Facebook, Orkut, stb.), Skype-on


4

vagy egyéb webes alkalmazások révén felvegyék egymással a kapcsolatot, konferenciabeszélgetéseket szervezzenek és a modern kommunikáció minden formáját felhasználják a közös munkára. - A csapattagok közötti személyes találkozó megengedett, ezzel szemben a csapatok közötti előzetes egyeztetés szabálytalan játéknak minősül. A felkészülési szakasz végén az elkészült tárgyalási álláspontokat a csapatok kötelesek leadni a szervezők részére. A tárgyalási álláspontban a csapatok nem csak a saját álláspontjukat tüntetik fel, hanem azt is megjelölik, hogy előre láthatólag mely pontokban és milyen mértékben hajlandóak engedni a tárgyalások során, illetve feltételezéseik szerint mi lehet a többi csapat tárgyalási álláspontja. Az írásos anyag értékelésekor a bírálók pontozzák, hogy a csapatok mennyire reálisan mérték fel cselekvési határaikat és pozíciójukat, illetve az előre kitűzött céljaik közül mit sikerült megvalósítani. A szervezőknek folyamatos hozzáférési joguk van a hallgatók által készített dokumentumokhoz a Google Dokumentumok alkalmazáson keresztül. A felkészülés félidejében a szervezők értékelik a hallgatók előrehaladását az írásos anyag elkészítésében, és szükség esetén felhívják a figyelmüket a hiányosságokra. A szervezők jogosultak félidőben kizárni azt a csapatot, amelyik szakmailag semmilyen előrehaladást sem ért el. III. Fázis - Nyári egyetem és verseny A résztvevők a vizsgaidőszakot követően egy nyári egyetemen találkoznak a Kaposvári Egyetemen, ahol a verseny érdemi része bonyolódik. 0. Nap A programban lehetőség van 0. nap beiktatására, melynek során a csapatok a végső simításokat végzik a munkájukon a szervezők segítségével. A 0. nap estéjén a csapatok közös fogadáson vesznek részt, melynek során az elnökség már elkezdi az álláspontok egyeztetését. 1. Nap Az első napon a csapatok a tanácsi tárgyalási fordulót szimulálják. Reggeli alatt és utána az elnökség rövid egyeztetést folytat a csapatokkal, melynek során megpróbálja felderíteni a lehetséges kompromisszumokat: ezen a ponton az elnökség még nem tehet javaslatot, csak tapogatózó tárgyalásokat folytat. A Tanács ülésén a tagállamokat képviselő csapatok vezetői előre meghatározott sorrendben prezentálják a tárgyalási álláspontjukat (csapatonként maximum [10] perces prezentáció, szükség esetén ppt felhasználásával), melyre a többi csapat nem prezentáló tagja egy következő, válaszadási körben maximum [2] percben reagál. Ezt követően az elnökség és a csapatok visszavonulnak. Az elnökség egyenként vagy csoportosan egyeztet a csapatokkal és választása szerint az egyeztetésben egyes csapatok közreműködését is igénybe veheti az egyeztetés / kompromisszumkeresés során.


5

Az elnökség a bilaterális egyeztetések után újra összehívja az ülést, nyilvános vitát tart és szükség esetén szavazást rendelhet el. A szavazást nem lehet fejezetenként vezetni, kizárólag az egész költségvetési módosító csomag együttesére érvényes. Így szavazni csak a teljes keretről lehet, azonban a Tanács különböző kompromisszumkeresési technikákkal (buildingblock, negotiation box) folyamatosan építi fel a kompromisszumot. Az elnökség feladata a vita során különös jelentőséggel bír, ugyanis megkísérli a kompromisszum kialakítását a résztvevők között. A Tanács egyhangú döntéshozatalra törekszik. Ez a szimulációban úgy tükröződik, hogy a szavazás egyetlen csapat által történő blokkolása az adott csapat automatikus vereségével jár. A további tárgyalások kikényszerítéséhez minimum két ellenző szükséges. A részletes szabályokat a szabálykönyv tartalmazza. A első nap végén a bírálók értékelik a csapatok, illetve külön kiemelik az elnökség értékelését. A szervezők is nyilvánosan bemutatják, hogy melyik csapatnak hogy sikerült a saját céljait elérni. Amennyiben sikerült megállapodásra jutni, akkor a súlyozott célok szerinti pontszámok és az írásos pozíciópapírokra adott pontok szerint kihirdetik az első nap győztesét. A Tanács soros elnökségét alkotó csapat a tanácsi versenyben nem vesz részt, az ő tevékenységüket a bírálók külön értékelik. A bírálóknak joguk van egyes résztvevőket kiemelni és külön személyes dicséretben részesíteni, függetlenül a tárgyalás sikerességétől. A részletes bírálati szempontokat és a pontszámokat a bírálók számára elérhető szabálykönyv tartalmazza. Az értékelés végén kerül sor az első nap eredményhirdetésére. Az első napon megtartott prezentációkat és viszontválaszokat a bírálók külön értékelik . Az első napot fogadás zárja, melynek keretében a sor kerül a másnapi szerepek sorsolására. A nyilvános sorsoláson a következő EP csapatokat sorsolják ki: Az Európai Parlamentet alkotó csapatok: - Európai Néppárt - Európai Demokraták Képviselőcsoport (EPP-ED) (7 fő) - Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja (PES) (6) - Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport (ALDE) (3 fő) - Nemzetek Európájáért Unió (UEN) (2 fő) - Zöldek / Európai Szabad Szövetség (Greens) (2 fő) - Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal (GUE) (2 fő) - Függetlenség / Demokrácia (ID) (2 fő) - Frakció-független képviselők (2 fő) A játékos közül kisorsolják a frakciók tagjait, minden tagot egyben nemzeti címkével (nemzeti delegációk) is ellátva. 2. Nap Az Európai Parlamentben a vita alapját az előző napon, a Tanácsban elért megállapodás számai képezik. (Megállapodás hiányában a Bizottság javaslata az alap.) Az Európai Parlamentben a vita a frakciók [30] perces ülésével kezdődik, ahol azok a saját álláspontjuk kialakítása mellett megválasztják a frakcióvezetőket. A frakció pozíciójáról rövid [1 A4] összefoglaló anyagot készítenek. A 3 nagy frakció szavaz arról a személyről, akit


6

jelentéstevőnek és az Ideiglenes Bizottság elnökének javasolnak, továbbá megválasztják a frakció koordinátorát az Ideiglenes Bizottságban. Ezt követően a munka a Költségvetési keretmegállapodásért felelős Ideiglenes Bizottság ülésével folytatódik. Az Ideiglenes Bizottságban minden játékos tag a saját frakciója színében. Kezdéskor a tagok megválasztják a jelentéstevőt és az Ideiglenes Bizottság elnökét. A frakciók jelöltjei közül a legtöbb szavazatot kapó személy lesz automatikusan a jelentéstevő. A 3 nagy frakció meg nem választott jelentéstevő-jelöltjei automatikusan árnyék jelentéstevők lesznek. E posztokra a frakcióvezetők nem választhatók meg. Az ebéd során a jelentéstevő az árnyék jelentéstevők, valamint a koordinátorok bevonásával dolgozik a jelentésén, amit ebéd után prezentál az Ideiglenes Bizottság ülésén, ahol szavaznak róla a tagok. Sikertelen szavazás esetén rövid frakcióközti egyeztetés után megismételt szavazás következik. A bizottsági szavazás után következik a plenáris ülés. A plenáris ülést megelőzően a frakciók módosító indítványokat táblázhatnak be a bizottsági ülésen elfogadott jelentéshez. Az Európai Parlament plenáris ülésén a jelentéstevő prezentálja a jelentését ([5] perc, szabad beszéd, ppt nélkül), majd a résztvevő frakciók vezetői prezentálják a tárgyalási álláspontjukat (csapatonként [5] perces prezentáció, szabad beszéd, ppt nélkül), melyre a többi csapat koordinátora maximum [2] percben reagál. Rövid frakcióközti egyeztetést követően kerül sor a szavazásra. Az Európai Parlament a képviselők egyszerű többségének szavazatával dönt, vagyis a döntés elfogadásához legalább 14 képviselő igen szavazata szükséges. A szervezők fenntartják a jogot, hogy bármikor beavatkozzanak a tárgyalásokba és a frakciók egyes nemzeti delegációit a frakció álláspontjától eltérő szavazásra biztassák. A szavazás során minden egyes csapat minden egyes tagjának egy szavazata van. Az EP szavazását követően kerül sor az értékelésre a bírálók részéről. Ha az első szavazás nem vezet eredményre, a tárgyalás tovább folytatható. IV. Fázis - Tanulmányi út A nyári egyetemet követő őszi szemeszter során a résztvevők közös tanulmányi utat tesznek Brüsszelbe, hogy személyesen ismerkedjenek meg az Európai Intézményekkel. A szervezők a játék során igyekeznek figyelembe venni az aktuális politikai keretfeltételek esetleges változását. A szervezők a résztvevők tevékenysége függvényében fenntartják a beavatkozás lehetőségét.


7

V. Nyelvek A verseny első évben a résztvevők igényei szerint magyarul is megtartható. A második évtől kezdve a verseny nyelve kizárólag az angol. A későbbiekben, ha tolmácsolásra lesz anyagi fedezet, akkor a francia nyelvet is fel kell venni, illetve párhuzamosan egy francia nyelvű versenyt is el lehet indítani. VI. A bírálók Európai Parlament: Minden frakcióból lehetőség szerint egy magyar képviselő és a szervezők. Tanács: A tanácsi munkában részt vevő magyar diplomata, NFÜ képviselője, FVM képviselője és a szervezők. A bírálók összetétele a visszaigazolásoktól függően változhat. VII. Értékelési szempontok 1. Nap - Szakasz-győztesek A bírálók a résztvevő csapatok teljesítményét értékelik a tanácsi tárgyalásokat követően. A Tanácsban a győztes csapat az elért megállapodás alapján a legtöbb pontot szerzett csapat lesz. Megállapodás hiányában a győztes csapatról a bírálók döntenek a pozíciópapírok minősége, a prezentációk és a tárgyalási magatartás alapján. A bírálók az elnökség teljesítményét külön értékelik és lehetőségük van egyéni díjak kiosztására is. A második napon, az Európai Parlamenti tárgyalásokat követően a bírálók a résztvevők egyéni teljesítményét a parlamenti napon elhangzottak alapján értékelik a következő szempontok szerint: a) Tárgyalástechnika és érvelés: a többi csapat tárgyalási pozíciójának megértése, kulturális intelligencia és a saját pozíció leghatékonyabb képviselete, figyelembe véve a kompromisszumra való készséget is. Maximum 12 pont. Az átlagos pontszám: 6 pont. b) Prezentáció: az előadás és felszólalások meggyőzőereje, a prezentáció összeállítása, a ppt minősége és szakmai megalapozottsága. Maximum 12 pont. Az átlagos pontszám: 6 pont. c) Nyelvhasználat: stílus, nyelvhelyesség, helyes szóhasználat. Maximum 6 pont. Az átlagos pontszám: 3 pont. VIII. Díjazás A szakaszgyőztes csapatok tagjai vándorkupát kapnak. A versenyen való részvételről és a szakmai ismeretek és készségek megszerzéséről minden résztvevő oklevelet kap. Az egyes egyetemeken és szakkollégiumokban lehetőség van a versenyen való részvételt szemináriumként figyelembe venni, illetve egyetemi kreditpontokká átváltani az intézményekkel való megegyezés függvényében.


8

A szervezők támogatják, hogy a tanácsi fordulóban győztes csapat tagjai, illetve a parlamenti forduló alapján egyéni díjazottak szakmai gyakorlaton vehessenek részt azon intézményhez kapcsolódóan, ahol győztesek voltak (EP résztvevők az Európai Parlamentben, míg a Tanácsi csapat magyar államigazgatási szerv mellett.) Az egyes értékelők részéről lehetőség van különdíjak felajánlására, akár gyakornoki munka, akár ösztöndíj, akár egyéb díj formájában. Brüsszel, 2008. május 7.

Feledy Botond

Dr. Walter Virág

Sinka László

Hajdú Márton

Polner Gergely Kovács Milán

EU NEGOTIATION MOOT TÁRSASÁG


9

TÁRGYALÁSI SZIMULÁCIÓ

Recommend Documents