Kivonat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2012. december 20. napján megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 72/2012. (XII. 20.) határozata Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési koncepció módosított „Helyzetértékelés” munkarészének elfogadása
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a BorsodAbaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció módosított „Helyzetértékelés” munkarészének elfogadására vonatkozó javaslatot és a következő határozatot hozta: 1. A Közgyűlés megismerte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció módosított „Helyzetértékelés” munkarészét és azt a mellékletben foglaltak szerint elfogadja.
Felelős: Dr. Mengyi Roland, a Közgyűlés Elnöke Határidő: azonnal
Dr. Kovács János s. k. főjegyző
A kiadmány hiteléül:
Dr. Sáfrány Borbála a Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály osztályvezetője
Dr. Mengyi Roland s. k. a közgyűlés elnöke
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KözgyĦlés
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetértékelés I. kötet MUNKAANYAG
Készítette: Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
2012. november
MUNKAANYAG
Koncepció elkészítésének célja, menete Az önkormányzati törvény módosításával megváltozott a megyei önkormányzatok feladatköre és szerepe: a jövĘben kiemelt feladatuk a megye gazdasági-társadalmi-környezeti célú fejlĘdésének elĘsegítése. Annak érdekében, hogy a fejlesztések eredményesek legyenek, szükséges a megyét érintĘ fejlesztési irányok és célok kijelölése, illetve azon eszközök meghatározása, melyek a célok elérését segítik. Mindezen feladatokhoz szükséges áttekinteni a megye gazdasági-társadalmi és környezeti állapotát, az elmúlt évek folyamatait, valamint a külsĘ környezet fĘ fejlĘdési irányait és keretfeltételeit. A tervezett fejlesztések megvalósításához több szereplĘ együttmĦködése szükséges: a központi kormányzatnak a jelentĘsebb összegĦ támogatási feltételek, illetve programok, míg a helyi szereplĘknek a konkrét fejlesztési javaslatok, projektek kidolgozásában van meghatározó szerepük. Ezért megyei szinten a megye területére vonatkozóan kell a központi kormányzat elképzeléseihez igazodva a legjelentĘsebb fejlesztési feladatokat megfogalmazni, együttmĦködve a helyi önkormányzatokkal és a fĘbb társadalmi-gazdasági partnerekkel. A fenti feladatok teljesítése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felkérése és iránymutatása alapján késztik el a megyék a fejlesztési koncepciójukat, melynek határideje 2013. április 30. • A tervezési folyamat elsĘ lépése a helyzetelemezés elkészítése, melynek elsĘ tervezetét 2012. szeptember 30-ig kell elkészíteni, míg végleges változatát 2012. november 30-ig kell elfogadnia a megyei közgyĦlésnek. • A koncepció véglegesítése, azaz a jövĘbeni fejlesztési irányok kijelölése esetén még kiegészítésre kerülhet a helyzetelemzési folyamat. E módon a tervezés egy iteratív folyamatnak tekinthetĘ a javaslattétel és a helyzetelemzés viszonylatában. A megyei koncepciónak, így a helyzetelemzésnek is a 218/2009 (X.6.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében szereplĘ tematika alapján kell elkészülnie. A megyei fejlesztési koncepció gyakorlatban történĘ alkalmazása a következĘ: • megfogalmazza a megye álláspontját a megyét érintĘ jelentĘs fejlesztési ügyekrĘl, mely alapját képezi az országos, illetve a határon túli programok tervezésében való részvételnek, javaslatok megfogalmazásának • iránymutatást-keretet ad a megyében található szereplĘknek a megyében tervezett fejlesztések megvalósítására. 2014 után is a hazai fejlesztéspolitika döntĘen az Európai Unió kohéziós célú fejlesztési forrásaiból gazdálkodik. Az Európai Unió a fĘ fejlesztési célokat és irányokat kijelölte, melyekhez igazodva készül el nemzeti szinten egy partnerségi szerzĘdés az Európai Unióval, mely a keretét adja a fejlesztések alapjait és forrásait jelentĘ un. operatív programoknak. Az Európai Unió által kijelölt 11 kiemelt prioritás területe, melyekre fókuszálva jelölik ki a tagállamok az operatív programokat: 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erĘsítése; 2. az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetĘségének, használatának és minĘségének javítása; 3. a KKV-k, a mezĘgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történĘ elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelĘzés és -kezelés ügyének támogatása; 6. a környezetvédelem és az erĘforrás-hatékonyság;
MUNKAANYAG 7. a fenntartható közlekedés elĘmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a fĘbb hálózati infrastruktúrákban; 8. a foglalkoztatás elĘmozdítása és a munkaerĘ mobilitásának támogatása; 9. a társadalmi befogadás elĘmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás A megyei önkormányzatok a területi fejlesztés-koordinációs szerepük révén az operatív programok megvalósításában fognak részt venni, melyhez kapcsolódóan konkrét feladataik késĘbb, az operatív programok tervezésével párhuzamosan kerülnek kijelölésre. Országos szinten most készül az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozó tanulmánya, mely magában foglalja azokat a fĘ feladatokat, irányokat, amelyek keretet adhatnak az országos szintĦ és területi programok tartalmának. A helyzetelemzésben több helyen van hivatkozás a tanulmányra. A helyzetelemzés elkészítése az alábbi szempontok mentén történt: • Adatok összehasonlíthatóak legyen idĘben (2000-2005-2010) és térben (ország –megye-kistérség), egy hosszabb idĘtáv folyamatait fogja át • Adatok forrása megbízható legyen, alapvetĘen KSH adatok felhasználására épül • Viszonyítás mellett jelenjenek meg abszolút értékek, hogy látható legyen mekkora változást kell elérni a jövĘben a beavatkozásokkal • Az elemezés több helyen tartalmaz táblázatokat az adatok pontos értelmezése, illetve a hitelesség fenntartása végett • A korábban elkészült országos elemzések felhasználása, illetve a természeti, mĦszaki infrastruktúra fejezeteknél a megyei területrendezési terv felhasználása • Jelen munkaanyag a tervezés következĘ szakaszában a helyzetelemzés megvitatása és véglegesítése során kerül kiegészítésre. A helyzetértékelés tartalmaz népszámlálási adatokat is melybĘl egyelĘre csak a 2001 évi adatok állnak rendelkezésre. A területi statisztikai rendszerben a 2011 évi KSH adatok ez év decemberében jelennek meg. Ekkor kerül az adatállomány frissítésre a koncepcióban. A koncepció elkészítésének fontos része a társadalmi egyeztetés, mely már a települési fejlesztési igények felmérésével 2012. júliusában megkezdĘdött. Az egyeztetések további körét tervezzük 2012. decembere és 2013. januárjában, hogy az adatelemzésen és szekunder információkon alapuló helyzetelemzés alapján az érintett területi, illetve szakágazati szervezetek képviselĘinek bevonásával jelöljük ki a koncepció beavatkozásait, illetve szükségszerĦen egészítsük ki a helyzetelemzést.
MUNKAANYAG
Tartalomjegyzék 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére értelmezhetĘ külsĘ környezet vizsgálata .................................... 7 1.1. A megye fejlĘdésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten ....................................................................................................... 7 2.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye adottságainak, belsĘ erĘforrásainak elemzése ......................... 11 2.1.
Természeti adottságok, természeti erĘforrások és a környezet állapotának elemzése ........ 11
2.1.a.
Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élĘvilág) ...... 11
2.1.b.
A termĘföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása ............................. 12
2.1.c.
A táj jellemzĘi .................................................................................................... 14
2.1.d.
Természet- és tájvédelem .................................................................................... 15
2.1.e.
Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezĘk ....... 16
2.1.f.
Szennyezett területek számbavétele ...................................................................... 17
2.1.g.
Felszíni és felszín alatti vízkészletek .................................................................... 18
2.1.h.
Energiaforrások .................................................................................................. 19
2.1.i. Vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés ................................................................................................. 20 Épített környezet és a kulturális örökség védelme (mĦemlékek, régészeti lelĘhelyek) ..
2.1.j.
.......................................................................................................................... 22 2.2.
Gazdasági bázis .......................................................................................................... 24
2.2.a. FĘbb gazdasági ágazatok, azok fejlĘdési irányai: mezĘgazdaság, erdĘgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb. .............................................. 24 2.2.b.
A gazdaság belsĘ és külsĘ kapcsolatai .................................................................. 43
2.2.c.
A termelési infrastruktúra állapota........................................................................ 45
2.2.d.
A telepítési tényezĘk értékelése ........................................................................... 47
2.2.e.
A területi innovációs potenciál ............................................................................. 48
2.2.f.
A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezĘk ............................ 51
2.3.
Társadalmi környezet .................................................................................................. 51
2.3.a.
Kulturális adottságok, értékek .............................................................................. 51
2.3.b.
Területi identitás, civil aktivitás ........................................................................... 52
2.3.c. Humán erĘforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, nemzetiségek helyzete; .......................................... 54 2.4. Közlekedési (országos és térségi jelentĘségĦ közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra:................................................................................ 71 2.4.a.
Vonalas rendszerek, létesítmények ....................................................................... 71
2.4.b.
Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetĘségi viszonyok............................. 74
2.4.c.
Vízellátás ........................................................................................................... 76
MUNKAANYAG
3.
2.4.d.
Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés ...... 78
2.4.e.
Energiaellátás ..................................................................................................... 79
2.4.f.
Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás ................................................................. 80
2.4.g.
A települések intézmény-felszereltsége ................................................................ 81
2.4.h.
A települések jellemzĘ lakásviszonyai .................................................................. 90
Településhálózati adottságok ............................................................................................... 92 3.1.
Településhierarchia ..................................................................................................... 92
3.2. A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk), ............................................................................................. 94 3.3.
Települések közötti feladatmegosztások, együttmĦködések............................................ 96
3.4. A térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet idĘbeli alakulása, a térségi területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése ........................................................................... 97 3.5. 4.
A táj terhelésének és terhelhetĘségének meghatározása ................................................. 99
Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintĘ tervezési-fejlesztési környezet áttekintése .................... 99 4.1. A térséget érintĘ ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése .................................................................................................................... 99
5. A térség területfejlesztési szereplĘi elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása ........................................................................................... 101 6.
A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése ........................................... 108 6.1.
A területfejlesztés forrásainak elemzése...................................................................... 108
6.2.
A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, mĦködés, együttmĦködés) ............... 108
6.3. A területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok) ............................................................................................................ 109 7.
Helyzetértékelés ............................................................................................................... 114 7.1. A megye erĘsségeinek, gyengeségeinek, lehetĘségeinek és a térséget fenyegetĘ veszélyek azonosítása ........................................................................................................................... 114 7.2. A megye lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása ............................................................................................. 118
MUNKAANYAG Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai
Forrás: www.vati.hu – TEIR adatbázis
MUNKAANYAG
1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére értelmezhetĘ külsĘ környezet vizsgálata 1.1. A megye fejlĘdésének társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten Borsod-Abaúj-Zemplén megye vásárlóerĘ paritáson mért GDP-je 2009-ben a 40%-a az Európai Unió 27 tagállama hasonló értéknek..
A munkanélküliségi ráta 2009-ben a megyében 80%-kal volt magasabb Az Európai Unió 27 tagállamának értékénél
MUNKAANYAG
a.) Globális és európai gazdasági és társadalmi folyamatok Európa globális gazdasági pozíciójának relatív gyengülésének illetve a válságkezelés elhúzódásának kockázata Várható következmény: a fejlesztéspolitika számára elérhetĘ közforrások csökkenése, a vállalati szférában a beruházások csökkenése. MegnĘhet a fejlesztéspolitikai prioritások jelentĘsége a források allokációjában, hiszen a csökkenĘ forrásmennyiség kikényszerítheti a valóban problémás és egyben fejlĘdési potenciállal bíró beavatkozási területekre (térségekre illetve ágazatokra) történĘ összpontosítást. ElképzelhetĘ a keleti kapcsolatok fontosságának növekedése és ezzel kapcsolatosan, a „keleti nyitás” politikájához kapcsolódóan hazánkban a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi csomóponti szerepkör egyes elemeinek (pl. logisztikai központok, gyártóbázisok, kínai, ukrán, orosz tĘkebefektetések növekedése) megvalósulása. Ezen lehetséges beruházásokért folyó versenyben a megyének versenyelĘnye van az ország többi területéhez képest, elsĘdlegesen földrajzi helyzete, elfogadhatóan jó közlekedési kapcsolatai, a miskolci kutató-innovációs kapacitások jelenléte és a jelentĘs számban rendelkezésre álló munkaerĘ révén. Ezen elĘnyökhöz járul a kormányzat várhatóan a megye számára kedvezĘ területi preferenciáinak rendszere. A feldolgozóipari kapacitások átrendezĘdése Európából a „feltörekvĘ” gazdaságok országaiba (pl. Kína, India, Távol-Kelet) folytatódik, ami elsĘdlegesen a munkaerĘ-intenzív ágazatokat érinti továbbra is. A fejlĘdĘ „feltörekvĘ” gazdaságok vállalatai a feldolgozási folyamat egyre bonyolultabb feladatainak megoldására képesek és a globális szállítási költségek továbbra is relatíve alacsonyak maradnak. Várható következmény: a megnĘ a helyi gazdasági környezet által kínált elĘnyök - kiemelten a munkaerĘ képzettségének és a globális piacok elérhetĘségének - szerepe a vállalati beruházási döntésekben. Hosszabb távon egyrészt az innovációs képességek erĘsítésére, másrészt a szolgáltatásokat nyújtó beruházások fogadására, ezek ösztönzésére célszerĦ felkészülni.
MUNKAANYAG A fejlĘdés innováció-vezérelt jellege megerĘsödik, az innováció keletkezési helyei elsĘdlegesen a világgazdaságba integrálódott városok és városi agglomerációk. Az elsĘdleges innovációt elsĘdlegesen a policentrikus városhálózat közvetíti az európai térben. Várható következmény: Egyrészt megnĘ annak jelentĘsége, hogy a térség mennyire képes kapcsolódni az innovációban élen járó globális központok hálózatához, másrészt hogy önmaga, belsĘ erĘforrásaira támaszkodva, mennyiben képes az innováció helyi szintĦ generálására illetve a befogadásra és alkalmazásra. A megye számára ezért kiemelt fontosságú, hogy az innovációra leginkább képes pontja, Miskolc és ezen belül a Miskolci Egyetem, illetve a kapcsolódó tudományos, kutató intézetek fejlesztése megfelelĘ hangsúlyt kapjon a fejlesztéspolitikában. Az innováció kapcsán fontos még az annak befogadására való felkészítés, ennek színtere elsĘsorban a megye jelentĘsebb városainak köre. Semmiképpen sem kezelendĘ másodlagos jelentĘségĦként a társadalmi („szociális”) innováció témaköre, amely a megye széles munkaerĘ-bázisának fejlesztésére kell, hogy irányuljon és akár a kisebb városok hálózatára is kiterjedhet. Ebben az összefüggésben értelmezve fontos, hogy Miskolc és Kassa együttmĦködésének erĘsödésével erĘsödhetnek a térségi gazdaság szereplĘi számára érzékelhetĘ pozitív agglomerációs hatások, nĘ a térség innovációra való képessége. Az energiaárak növekedése, az energiaforrások diverzifikációjára való törekvés, a megújuló energiák részarányának növelésére irányuló politikák erĘsödése illetve a megújuló energiák felhasználásának gazdasági és technológiai lehetĘségeinek bĘvülése Várható következmény: A megye kiváló adottságaira építve eredményesen kapcsolódhat be a megújuló erĘforrásokon alapuló energiatermelésbe, másrészt a megye településszerkezetébĘl adódóan a helyi és térségi összefogásra alapozott energiatermelĘ kisrendszerek jelentĘsen hozzájárulhatnak az energiaellátás racionalizálásához (pl. bio-energia, integrált „smart grid” megoldások). Az, hogy a megújuló energiák kerültek világszerte az energia-politika homlokterébe, nem könnyíti meg a borsodi szénvagyon kiaknázására (bányászat revitalizációja) tett kezdeményezések sikeres végrehajtását. Az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalkor ugyanakkor a fenntarthatóság humán és gazdasági oldalát (foglalkoztatási és bevétel-növekedési hatás) célszerĦ kiemelni, amellett, hogy a legkorszerĦbb környezetkímélĘ technológiák alkalmazása e téren is elsĘdleges követelményként jelenik meg. Az információs és kommunikációs technológiák (ICT) további térnyerése, ezen belül a mobiltechnológiára épülĘ és üzleti célú alkalmazások relatíve gyorsabb fejlĘdése Várható következmény: A megye településszerkezetébĘl adódóan a technológiák szelesebb körĦ használata jelentĘs mértékben járulhat hozzá a vidéki életminĘség javításához és a közszolgáltatások racionális szervezéséhez, javítva ezzel egyrészt a szolgáltatások költség-hatékonyságát másrészt a települések vonzerejének erĘsítését mind a lakosság, mind a vállalkozások számára. Az ITC szektorban végrehajtott fejlesztések lehetĘvé teszik a távmunkát, azaz lehetĘség van a térségbĘl közvetlenül többek között a nemzetközi piacra való informatikai jelegĦ szolgáltatás nyújtásra, amire vannak jó példák a megyében. Nanotechnológiai megoldások elĘtérbe kerülése Várható következmény: Az innováció egyik meghatározó iránya, hogy egyre több funkciót, szolgáltatást biztosítsanak minél kisebb helyen, lehetĘleg hordozható módon. Ez kihívás elé állítja szinte az összes iparágat, de különös jelentĘsége van többek között az anyagtudományokban. Miskolcon foglalkoznak nanotechnológiai fejlesztésekkel, mely tevékenység további erĘsítése a jövĘben is kiemelt feladat. b.) Nemzeti illetve regionális jellegĦ gazdasági és társadalmi folyamatok A régiók szerepének gyengülése a hazai fejlesztéspolitika térségi intézményi kereteiben, ezzel együtt a relatíve elmaradott keleti- északkeleti térségek preferenciájának fennmaradása Várható következmény: MegnĘhet az esély arra, hogy a megye relatív elmaradottságát csökkenteni képes, a helyi sajátosságokat a jelenleginél pontosabban, hatékonyabban figyelembe vevĘ fejlesztéspolitikai eszközök kerüljenek kialakításra, ugyanakkor annak kockázata is fennáll, hogy - a támogatás-politikai döntéshozatal és irányítást, vagy a humán közszolgáltatások mĦködtetését érintĘ
MUNKAANYAG központosító törekvések (pl. támogatások központi közigazgatás általi döntéshozatala) elĘtérbe kerülésével a megyére jellemzĘ speciális problémákat az egységesen kialakított eszközök (támogatási rendszerek, projektkövetelmények) csak kis hatékonysággal képesek kezelni. Az egészséges életmódra, testi és lelki egészségre való személyes törekvések erĘsödése, ennek részeként a turizmus aktív, gyógy- és szelíd formái iránti igény várható erĘsödése. Várható következmény: A megye kiváló adottságokkal rendelkezik a turizmus fejlĘdĘ elemeinek tekintetében, így a fejlesztési forrásokat érdemes ezen területek kapacitásainak növelésére fordítani, másrészt pedig olyan fejlesztéspolitikai stratégiát érdemes követni, amely maximálisan megĘrzi a táji, természeti és kulturális örökség vonzerĘként kihasználható elemeit. A mezĘgazdaság és élelmiszer-termelés terén várható egyrészt a minĘségi (ellenĘrzött és magas minĘségĦ) termékek iránti kereslet lassú bĘvülése, emellett az olcsóbb termékek által támasztott verseny erĘsödése, ami lehetĘséget termet a megye mezĘgazdasági termelésének fejlĘdésére. Várható következmény: A megyében célszerĦ a helyi termékek alapanyag-termelésének illetve feldolgozásának és értékesítésének rendszerét továbbfejleszteni, erre külsĘ forrásokat is felhasználni, annak érdekében, hogy a megye kiváló adottságai és hagyományai a gyakorlatban is kihasználhatóak legyenek. Folytatódik népesség idĘsebbé válásának tendenciája, ezzel párhuzamosan a népesség fogyása is. Várható következmény: Számítani lehet egyrészt a kistelepülések lakosságának drámai elöregedésének folytatására, ami a humán ellátó rendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezésének és mĦködtetésének kérdésére irányítja a figyelmet és esetenként a szolgáltatások újszerĦ módon való megszervezését kényszerítheti ki. c.) JellemzĘ környezeti folyamatok EgyértelmĦen elĘtérbe kerül a szénalapú vegyületek kibocsátásának csökkentésére irányuló törekvés, ami – jellemzĘen – az energiatermelésben és felhasználásban jár jelentĘs következményekkel: elĘtérbe kerül a megújuló energiaforrások használata illetve a kibocsátás drasztikus csökkentésére irányuló törekvések. Ez utóbbi folyamatok elsĘdlegesen a közlekedés fejlesztésének trendjeire vannak hatással (pl. a vasúti közlekedés elĘtérbe kerülése a közúti közlekedéshez képest, közösségi közlekedési módok elĘtérbe helyezése,) de igen jelentĘs hatással van a városi mobilitás és szélesebb értelemben a városfejlesztés területeire is. További jellemzĘ hatás a fĦtési illetve hĦtési energia-igény jelentĘs csökkenésére való igény, mind a köz- lakó és termelĘ épületek vonatkozásában. Megnövekedett fontosságú a környezetvédelmen belül a vízkészlet megóvása, a feszíni és felszín alatti vizek fokozott védelme. Magyarország Európán belül kivételesen jelentĘs vízkészlettel rendelkezik, a megye szerepe ezen belül kiemelkedĘ (Hernád, Sajó, Tisza, karsztvizek). A megye számára ezért a fenntartható vízgazdálkodás illetve az ehhez kapcsolódó projektek kiemelten fontos fejlesztési területet jelentenek. EgyértelmĦen elĘtérbe kerül a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kérdése. A megyében a klímaváltozás hatásai elsĘdlegesen a szélsĘséges idĘjárási helyzetek gyakoribbá válásában jelentkeznek. Az erre való felkészülés magában foglalhatja pl. árvíz vagy szélvihar - elĘrejelzĘ rendszer hatékonyságának javítását, illetve a várhatóan idĘben kevésbé egyenletes csapadék-eloszlás hatásainak mérséklését, pl. a csapadékvíz-elvezetĘ rendszerek, illetve víztározók kapacitásainak növelését. A fentebb vázolt folyamatok mellett a megye fejĘdésének lehetĘségeit jelentĘsen meghatározzák az EU és Magyarország nemzeti fejlesztéspolitikai törekvései és céljai is. Ezeket a Helyzetelemzés 4. fejezete tekinti át.
MUNKAANYAG
2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye adottságainak, belsĘ erĘforrásainak elemzése 2.1. Természeti adottságok, természeti erĘforrások és a környezet állapotának elemzése1 2.1.a. Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élĘvilág) Éghajlat A megye éghajlata domborzatának tagoltsága miatt igen változatos képet mutat. Az éves középhĘmérséklet a hegyvidékek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7-800 mm). Amíg az évi napfénytartam északon 1850-1900 óra, a Bükkfennsíkon és a megye középsĘ területein 1900 óra, addig a déli és keleti tájakon (pl. Tokaj környékén) 1950 óra. A megye napsütötte délkelet-nyugati hegylábi területein a szĘlĘtermesztésnek történelmi hagyományai vannak, amelyek szerves részét képezik a Zemplén-hegyaljai és a Bükk-aljai tájnak. A megyében találhatók az ország leghidegebb területei. A csapadék évi értékei a medencedombságokon 600-650 mm, a középhegységek 400-600 méter magas szintjein 650-800 mm, a Bükk-fennsíkon 800 mm. A csapadék évi mennyisége a síkságokon 550-600 mm, Tokaj-Hegyalján 620-630 mm, amit sok helyen (pl. Dél-Borsod agrártájain, a hegyaljai szĘlĘültetvényeken) öntözéssel egészítenek ki. A megye szélviszonyai a domborzattól és növénytakarótól függĘen szintén változatosak. Az egész térségre érvényes a felszín közeli légmozgás erĘs gátoltsága a hegyek dombok miatt. Földtan A megye gazdag ásványkincsekben, a történelem során a különbözĘ ércek és nemfémes ásványi nyersanyagok, a kitermelhetĘ energiahordozók más és más idĘszakban váltak térség- és gazdaságfejlesztĘ tényezĘkké. A megye nyilvántartott bányaterületein túlsúlyban vannak a nemfémes nyersanyagok, azon belül az építĘipari nyersanyagok bányászata. A megyében több mint 100 bányában folyik bányászati tevékenység, melyek többsége kavics- és/vagy homok kitermelést célozza. A legtöbb homok és kavics bánya az M3-as mentén, valamint a Sajó- és Hernád-völgyben található, de újabb kĘbányák nyíltak a Zempléni hegységben, a Gömör-Tornai karszt térségében és Tibolddarócon. Fontos kiemelni, hogy a bányászatnak az 1990-es évek elĘtt jelentĘs szerepe volt a megye foglalkoztatásában. Napjainkban tervek vannak három szénbánya megnyitására, hogy elĘsegítse foglalkoztatást és saját erĘforrásból biztosítja az energiatermeléshez szükséges alapanyagot. A bükkábrányi külszíni lignitbánya a legnagyobb összefüggĘ bányaterületet az egész országban. A megyében nyilvántartott kutatási engedélyek és engedélykérelmek érc, szénhidrogén, lignit és riolit ásványra szólnak. Az M3-as és M30-as autópálya szakaszok befejezése után visszaesett az építési homok- és kavics kutatási kérelmek száma. Az utóbbi években megnĘtt a gazdaságosan kitermelhetĘ barnaszén készletek kutatását célzó engedélykérelmek száma, ugyanakkor csökkent az érc és perlit kutatás. Új kutatási irány a KisgyĘr melletti riolittufa lelĘhely vizsgálata és Edelény térségben is zajlik a lignitkutatás. Talajtan A megye talajviszonyai – a domborzati, éghajlati és növényzeti adottságokhoz hasonlóan – szintén változatos képet mutatnak. A megye talajai termĘképességük alapján közepes és gyenge IX-X. kategóriákba sorolhatók (I-tĘl X-ig terjedĘ minĘsítési rendszer szerint). A mezĘgazdasági eredetĦ negatív hatások sajnos az elmúlt évtizedekben jelentĘs mértékben károsították a használható termĘföldeket. A környezeti adottságoknak nem megfelelĘ területhasználatok nemcsak a termĘérték csökkenéséért és az erózió felgyorsulásáért felelĘsek, de jelentĘs biológiai potenciállal rendelkezĘ élĘhelyeket szüntettek meg vagy izoláltak. A legtermékenyebb területek a Borsodi-MezĘség északi 1
A fejezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési tervéken felhasználásával készült.
MUNKAANYAG részén és Harangod vidékén találhatók, az ellentétes végletet a karsztfennsíkok és a Borsodi-MezĘség déli fele jelenti. Az országos besorolás szerint a megye legjobb minĘségĦ földjei a következĘ településeken találhatók: Bogács, MezĘkövesd, Miskolc, Mályi, Kistokaj, Nyékládháza. Vízrajz A vízhálózat meghatározó folyója a Tisza, amely Zemplénagárdnál lép a megye területére és DélBorsodban, Tiszavalk térségében hagyja el. A megye folyói a Tisza vízgyĦjtĘterületéhez tartoznak. A Sajó – mielĘtt a Tiszába torkollik – a középhegységek felĘl érkezĘ kisebb vízfolyásokat és a Bódva, valamint a Hernád vizeit gyĦjti össze. A Bodrog Tokajnál éri el a Tiszát. A megye felszíni vízfolyásokban és feltörĘ forrásokban gazdag, de a folyók (patakok) vízhozama a csapadék megoszlásából következĘen meglehetĘsen egyenetlen, nagy vízhozam-ingadozásokat mutat. A természetes víztestek mellett meg kell említeni a jelentĘs ökológiai hatásokat kifejtĘ tározókat és tavakat is. A jelentĘsebb tározók a Hámori-tó, a Lázbérci-víztározó, és a Rakacai-tározó. A bányatavak többsége az Északi-középhegység lábainál az Alföld irányában kialakult hordalékkúpokon található. A legnagyobb az M30-as autópálya mellett látható Miskolc-Nyékládházi kavicsbányászat során kialakult tórendszer, melynek területe mára meghaladta a 600 hektárt. A megyében az ivó- és iparivíz-ellátás karsztforrásokra (pl. a Szinva-forrás, tapolcai források), a folyópartok kavics-homokszĦrésĦ kútjaira (pl. a Bódva völgye, a Hernád alsó szakasza) és a felszíni víztározókra (pl. 5,5 millió m3-es Rakacai- és az 5,4 millió m3-es Lázbérci-víztározó) épül. A Bükk és a Zempléni-hegység langyos- és meleg vizes forrásai a fürdĘkultúra alapjait teremtették meg (pl. Aranyos-fürdĘ, DiósgyĘr, Görömböly és Kácstapolca, ErdĘbénye, Kéked). A termálkutakból hévíz tör a felszínre Bogácson, MezĘkövesden, Miskolc-Tapolcán, Sajóhidvégen és Sárospatak-Végardón. A rurális térségek vízellátásában a talaj- és rétegvizeknek (pl. artézi kutak) van jelentĘsége. Komoly környezeti veszélyt jelent évtizedek óta az értékes karsztvíz túlhasználata, annak ellenére, hogy az utóbbi évek csapadékos idĘjárása feltöltötte a legnagyobb vízadó karsztos kĘzetek tartalékait. A túlhasználat mellett egyre hangsúlyosabb feladat a csatornázatlan területek fejlesztése és a szabálytalan mĦtrágya- és növényvédĘszer-használatból eredĘ szennyezések visszaszorítása. Domborzat A megye területén a nagy tájegységeket folyók völgyei választják el egymástól. A Tisza és a Bodrog árterei zárják közre a Bodrogköz területét, a Bodrog és a Hernád a Zempléni-hegységet fogja közre, a Hernád és a Bódva a Cserehát lankás dombjait határolja, a Bódva és a Sajó felsĘ részén az Aggtelekikarszt magasodik, illetve a Sajó jobb partja és az Alföld közötti területet a Bükk-hegység uralja. A megye közel 60%-át az Északi-középhegység foglalja el, a megmaradt 40% az Alföldhöz tartozik. ÉlĘvilág A megye természetes növénytakarója változatos képet mutat, területén több flórajárás találkozik. Az országos átlagot meghaladó erdĘsültségĦ megyében a meghatározó Ęshonos fafajok, mint a tölgy, bükk, cser és gyertyán részaránya együttesen eléri a 62%-ot. A domb- és alacsonyabb hegyvidéki tájakon a cseres-tölgyesek, a magasabb szinteken a hegyi gyertyános tölgyesek alakultak ki. A Bükk és a Zempléni-hegység magasabb régióiban a szubmontán és montán bükkösök alkotják a természetes növénytakarót. A szubmontán bükkös az aggteleki karsztfennsíkon is jellegzetes. A telepített fenyvesek a Bükk-fennsíkra (pl. Jávorkút), az alacsonyabb mészkĘrögökre és a Zempléni-hegységre korlátozódnak. A hegylábi területeken a tatárjuharos lösztölgyesek, a Tisza és a Bodrog mellékén az ártéri ligeterdĘk maradványai tájformáló jelentĘségĦek. A megye alacsony erdĘsültségĦ déli és délnyugati területeit a tájidegen fafajok túlsúlya jellemzĘ. Súlyos veszteség a kiváló produkciójú, nagy diverzitású ártéri keményfaerdĘk tércsökkenése. A megye állatvilágát annak biológiai sokszínĦsége jellemzi, ahol éppúgy elĘfordulnak a magashegységi élĘhelyekre jellemzĘ élĘlények, mint a melegkedvelĘ száraz élĘhelyeken élĘk.
2.1.b. A termĘföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása Másfél százalékkal nĘtt a hasznosított mezĘgazdasági területek aránya 2000 és 2010 között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos tendenciától eltérĘen 2000-2010. között kis értékben nĘtt a hasznosított mezĘgazdasági területek nagysága.
MUNKAANYAG Használt mezĘgazdasági terület Terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos átlag
Éves értékek (ha) 2000 2010 266 406 270 323 4 652 448 4 611 606
Változás (%) 2010/2000 + 1,5% - 0,88%
Forrás: T-star, KSH Kevesebb termĘterület a szántó, konyhakert, szĘlĘ, gyep mĦvelési ágakban, több megmĦvelt erĘdterület A mezĘgazdasági területek mĦvelés alóli kivonása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2000-2010 között jelentĘsen, mintegy 21 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. A 2000-hez képest eltelt bĘ évtized alatt jelentĘs visszaesés volt tapasztalható a konyhakert, szĘlĘ, gyep mĦvelési ágakban, a megmĦvelt erdĘterületek nagysága az országos értéket meghaladóan, 24%-kal nĘtt. A gyep mĦvelési ág látványos területcsökkenése meghaladta a 60 százalékpontot, amit – az állattenyésztés általános visszaesése mellett – az erdĘterületek és a mĦvelés alól kivett területek növekedése okozott. A gyümölcsösök, nádasok és halastavak területe számottevĘen nem változott. Földterületek megoszlása mĦvelési ágak szerint (ezer hektár, 2000 és 2010) 2000 2010 BorsodBorsodMĦvelési ág AbaújAbaújOrszág Ország Zemplén Zemplén Szántóterület 266,0 4 499,8 244,3 4 322,1 Konyhakert 8,6 101,6 6,6 81,5 Gyümölcsös 7,5 95,4 7,3 93,7 SzĘlĘ 10,5 105,9 6,5 82,8 Gyep 124,4 1 051,2 49,3 762,6 ErdĘ 165,6 1 769,6 205,4 1 912,9 Nádas 2,10 60,0 2,07 65,4 Halastó 0,4 32,0 0,43 35,5 MĦvelés alól kivett 110,2 1 587,5 158,5 1 947,0 terület
Változás 2010/2000 (%) BorsodAbaújOrszág Zemplén -8,2% -3,9% -23,6% -19,8% -2,9% -1,8% -38,1% -21,8% -60,4% -27,5% 24,0% 8,1% -1,3% 8,9% 8,0% 10,8% 43,8%
22,6%
Forrás: T-star, KSH Az országos átlagot meghaladó erdĘsültség A 2010 évi mĦvelési ágak szerinti megoszlási adatokat tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagot jelentĘsen meghaladja az erdĘsültség (30,19%), számottevĘen magasabb a mĦvelés alól kivett területek (23,3 %), a szĘlĘ területek aránya (0,96%) csak kevésé múlja felül az országos értéket. A megye hegyvidéki területein (Bükk, Borsodi dombság, Aggteleki karszt, Cserehát, Zempléni hegység) az erdĘterületek jelentĘs része kiváló termĘhelyi adottságú. Az erdĘk azonban nem egyenletesen oszlanak meg, az Északi-középhegység, kiemelten a Bükk, az Aggteleki karszt, a Zempléni-hegység összefüggĘ erdĘségei és a dombvidéki térségek mozaikos erdĘterületei adják a megye erdĘterületeinek túlnyomó hányadát. Ezzel szemben az alföldi térségek (Borsodi MezĘség, Taktaköz, Bodrogköz) erdĘsültsége nem éri el az alföldi tájegységre jellemzĘ kb. 13%-os erdĘsültséget. Földterületek százalékos megoszlása mĦvelési ágak szerint (2010) Terület Borsod-AbaújZemplén megye Országos átlag
Szántóterületek aránya, 2010 (%)
Konyhakert aránya, 2010 (%)
Gyümölcsös aránya, 2010 (%)
SzĘlĘ aránya, 2010 (%)
Gyepek aránya, 2010 (%)
ErdĘk aránya, 2010 (%)
Nádas aránya, 2010 (%)
Halastó aránya, 2010 (%)
MĦvelés alól kivett terület aránya, 2010 (%)
35,91
0,97
1,07
0,96
7,24
30,19
0,30
0,06
23,30
46,46
0,88
1,01
0,89
8,20
20,56
0,70
0,38
20,93
MUNKAANYAG Földterületek százalékos megoszlása mĦvelési ágak szerint (2010) Terület Vidéki átlag (Bp. nélkül)
Szántóterületek aránya, 2010 (%)
Konyhakert aránya, 2010 (%)
Gyümölcsös aránya, 2010 (%)
SzĘlĘ aránya, 2010 (%)
Gyepek aránya, 2010 (%)
ErdĘk aránya, 2010 (%)
Nádas aránya, 2010 (%)
Halastó aránya, 2010 (%)
MĦvelés alól kivett terület aránya, 2010 (%)
46,80
0,89
1,01
0,88
8,17
20,83
0,71
0,37
20,34
Forrás: T-star, KSH
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A híres alma, körte és kajszi termĘvidékeknek köszönhetĘen még mindig a megye az ország harmadik legnagyobb gyümölcstermesztĘ területe, annak ellenére, hogy a gyümölcsösök területe és a leszüretelt termés mennyisége folyamatosan csökken. Az országos átlagot jelentĘsen, mintegy 10,55 százalékponttal alulmúlja a megye szántóterületeinek (35,91%) nagysága, aminek oka elsĘsorban a megye domborzati adottságaiban keresendĘ. A legjobb minĘségĦ földek MezĘkövesd, Nyékládháza, MezĘcsát és EmĘd környékén találhatók. Szintén országos átlag alatti a gyepek (7,24%), a nádasok (0,3%) és a halastavak (0,06%) aránya. A megyére általánosságban elmondható, hogy a termĘhelyi adottságoknak megfelelĘ, racionális tájhasználat jellemzi. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének túlhasznosított szántóterületek, amelyek termĘhelyi adottságai és talajviszonyai inkább a gyep- vagy erdĘgazdálkodásnak kedveznének. Az erdĘsítési programoknak vannak még területi tartalékai és elmozdulás látható az extenzívebb tájhasználat felé.
2.1.c. A táj jellemzĘi A táj jellemzĘit a megye két, egymástól jelentĘsen eltérĘ jellegĦ tájegységének természetföldrajzi adottságai határozzák meg. Az Északi-középhegységhez tartozó északi-északnyugati területrész morfológiailag igen változatos, magába foglalja a Bükk-vidék egy részét, az Aggtelek-Rudabányai hegyvidéket, a Tokaj-Zempléni hegyvidéket, valamint a köztük lévĘ dombsági területeket (GömöriHevesi-dombság, Borsodi-dombság, Cserehát) a vízfolyás-völgyekkel, nagyobb medencékkel (ÓzdEgercsehi-medence, Sajó-, Rakacai-, Hernád-völgy) együtt. A megye országos viszonylatban is kimagasló nagyságú erdĘterületeinek jelentĘs része itt található. A hegyvidéki területek összefüggĘ,
MUNKAANYAG zárt erdei, a dombsági területek mozaikosabb elhelyezkedésĦ erdĘ-, gyep- és szántóterületei mellett a vízfolyásvölgyekben, fennsíkokon a gyep és szántóterületek a jellemzĘk. A megye déli, délkeleti területei már az alföldi táj morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jellegĦ térségéhez tartoznak, amely magába foglalja a Borsodi-MezĘség, Sajó-Hernád-sík területeit, valamint a Bodrogköz, Taktaköz és a Borsodi-ártér területeit. Tájhasználat szempontjából a Sajó-Hernád-sík területén a szántóterületek nagyobb aránya mellett a vízfolyásvölgyek gyepterületei, a Borsodi-MezĘség összefüggĘ pusztai gyepei, maradvány vizes élĘhelyei, a Bodrog-köz, Taktaköz mozaikosabb tájhasználata emelendĘ ki. A Tisza menti térségre a Tisza szabályozását követĘen visszamaradt holtágak, morotvák, valamint a természetes ártéri vegetáció a jellemzĘ, amely vizes élĘhelyek védelme országos érdek.
2.1.d. Természet- és tájvédelem BAZ megye kedvezĘ természeti és táji adottságai országos viszonylatban is igen jelentĘs nagyságú területek védetté nyilvánítását tették lehetĘvé. A megyében található természetvédelem alatt álló területek: • Nemzeti parkok: Hortobágyi NP (megyei területe 3 200 ha), Bükki NP megyei területe 27 676 ha), Aggteleki NP (megyei területe 20 188 ha); • Tájvédelmi körzetek: Lázbérci TK, Zempléni TK, Tokaj-Bodrogzug TK, Borsodi-MezĘség TK, Kesznyéteni TK, Tarnavidéki TK; • Természetvédelmi területek: Bodrogszegi várhegy, ErdĘbényei fás legelĘ, Füzérradványi park, Keleméri Mohos-tavak, Long-erdĘ, Megyaszói tátorjános, Megyerhegyi tengerszem, Rudabányai Ęshominida-lelĘhely, Sóstó-legelĘ, SzendrĘládi-Rétek, Szomolyai kaptárkövek, Tállyai Patócshegy, Tiszadorogmai GöbeerdĘ, Tiszatelek-Tiszaberceli ártér, Edelényi Magyar NĘszirmos, TardilegelĘ, Kelemér-Serényfalva. Országos jelentĘségĦ védett természeti területek aránya valamivel az országos átlag (9,1%) alatt van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az összes terület 7,7 %-a tartozik ebbe a kategóriába.
MUNKAANYAG Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta a közösségi jelentĘségĦ természetes élĘhelyek, valamint állat- és növényfajai védelmében területek kijelölését, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A megye területét teljes területtel, vagy részterülettel 9 különleges madárvédelmi terület és 47 természetmegĘrzési terület érinti, amelyek pontos területeit a 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet jelölte ki. Az érzékeny természeti területeket és az azokra vonatkozó szabályokat a 2/2002 (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet határozta meg. Kiemelten fontos érzékeny természeti területek a megyében: ÉszakCserehát, Aggteleki Nemzeti Park törzsterülete, Galyaság, Borsodi MezĘség, Bodrogköz, Kopaszhegy, Heves-borsodi dombság, Bükki Nemzeti Park puffer területei (KisgyĘr községhatár gyepei, patakvölgyei, ÁsottfatetĘ „Ęsi” gyümölcsösei), Ózd környéke, Hortobágyi Nemzeti Park védĘzónája. A „Nemzetközi jelentĘségĦ Vadvizek Jegyzéké”-be bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek körének bĘvítésérĘl szóló KvVM tájékozató alapján BAZ megye területét a Bodrogzug és a Tiszafüredi Madárrezervátum érinti. Az UNESCO által bioszféra rezervátumként elismert területeket a 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet minĘsítette bioszféra rezervátumokká, amelyek közül a megye területén az Aggteleki bioszféra rezervátum található. A rendelet a rezervátum illetve magterületének kiterjedését valamint területük ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait is tartalmazza.
2.1.e. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezĘk A megye területén az üzemi eredetĦ légszennyezés a Sajó völgyében az Ózd-Kazincbarcika-MiskolcTiszaújváros tengely mentén koncentrálódik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérĘl szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a Sajó völgyét 8-as sorszámmal külön légszennyezettségi zónába sorolta. A megye többi térségében a levegĘszennyezés meghatározóan közlekedési eredetĦ. A legszennyezettebb értékeket jellemzĘen a forgalmas közlekedési csomópontok adatai mutatják. BAZ megyében különösen a nagy közúti forgalmat lebonyolító fĘútvonalak (3-as, 26os, 35-ös, 37-es és 38-as) települési szakaszai okoznak légszennyezési problémákat, amelyekre az elkerülĘ utak jelenthetnek megoldást. Miskolc közlekedési eredetĦ légszennyezésének csökkentésében jelentĘs eredményt hozott az átadott M30-as autópálya, illetve a 26-os út várost elkerülĘ szakasza. Az elmúlt években a 37-es fĘúton és 38-as fĘúton a Tokaji hídon keresztül jelentĘsen megnövekedett az észak-déli irányú nemzetközi tranzitforgalom, amelynek településen kívüli elvezetését egy új híd és elkerülĘ út megépítésével tervezik megoldani. Tokaj-hegyalja és Zemplén térségében terveztek korábban két erĘmĦvet felépíteni: Szerencsen egy szalmatüzelésĦ erĘmĦvet, míg TĘketerebesen egy hĘerĘmĦvet. A tervezett erĘmĦvek nem épülnek meg lakossági, gazdálkodói, civil nyomására, mivel mindkét erĘmĦ negatív hatással lett volna Tokaji Történelmi Borvidék, illetve Zemplén környezetének és ezen belül kiemelten a levegĘjének állapotára, és hátrányosan érintette volna a tradicionális szĘlĘtermesztést és borgazdálkodást. Közlekedési eredetĦ térségi zajterhelés a fĘutak települési szakaszai mentén érzékelhetĘ. A zajterhelés a gyorsforgalmi úthálózat megyei szakaszainak, illetve a fĘutak elkerülĘ szakaszainak kiépítésével csökkenthetĘ. Térségi jelentĘségĦ zajterhelést okozhat a mezĘkövesdi repülĘtér tervezett újraindítása. A zajterhelés vonatkozásában elmondható, hogy a zajkibocsátási határértékeket a legtöbb megyei termelĘüzem betartja. A legtöbb zajproblémát az okozza, hogy egyes üzemek – a korábbi nem megfontolt településfejlesztések miatt – lakóterületekkel határosak, továbbá már meglévĘ ipari létesítmények közelében is elĘfordult új lakóövezetek kijelölése. Az országos és komplex térségi tájrehabilitációt igénylĘ területek kijelölése a hatályos megyei területrendezési tervben megtörtént. A kijelölés az OTrT-vel is összhangban van. A tájrehabilitációt igénylĘ területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek, amelyek országos jelentĘségĦ összefüggĘ övezete Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében jelent máig megoldatlan rekultivációs feladatokat. A területrendezési terv adatai alapján vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati
MUNKAANYAG területeket. Az 5%-nál nagyobb lejtésĦ területek a leginkább veszélyeztetettek, ahol a lehulló csapadék elhordhatja a termékeny talajréteget. Ez hosszabb távon azt jelenti, hogy terméketlenné válik az adott terület. A legkönnyebb védekezési mód a tartós növényborítottság kialakítása, mely megakadályozza a termĘréteg elhordását. Ilyen a gyepesítés, erdĘsítés, azaz a megfelelĘ területhasználat meghatározása. A megye alacsonyabban fekvĘ déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (fĘként a Tisza közelében fekvĘ területek) és a szélerózió veszélyezteti. Széleróziónak kitett települések: Dámóc, Révleányvár, Kisrozvágy, Nagyrozvágy, Lácacséke, Pácin, Ricse, Tiszakarád, Cigánd, Sárospatak, Györgytarló, KenézlĘ, Zalkod, Tokaj, Tiszaladány, Tiszatardos, Taktabáj, Prügy, Taktakenéz, Taktaharkány, MezĘcsát, MezĘköves, Szentistván, Igrici, HejĘpapi, Csincse, Vatta, EmĘd, Kistokaj, Sajópetri, Nyékládháza, Ónod, HejĘkeresztúr, HejĘpapi, HejĘszalonta, Szakáld. Az erózió által érintett területekre vonatkozóan az OTrT az eróziót megakadályozó, megelĘzĘ racionális területhasználat megĘrzésére, kialakítására ösztönöz. A feltárt szennyezĘdések ellenére a megyében jelentĘs ivóvíz-minĘségi problémák nincsenek. A kitermelt ivóvizek megfelelĘ kezelése megoldott. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minĘségét jelentĘsen befolyásolja a települések vízellátási és csatornázottsági szintje és az ebbĘl számítható közmĦolló nyitottsága. A megye közmĦollója a fejlesztések eredményeként folyamatosan záródik, amelynek 2010 évi százalékpontos értéke 21,8% volt, ami enyhén jobb a 22,5%-os országos adatnál.
2.1.f. Szennyezett területek számbavétele Az elmúlt 50 év nehézipari termelése és az intenzív mezĘgazdasági tevékenységek egyaránt jelentĘsen elszennyezték egyes települések és ipari központok talaját, felszíni és felszín alatti vizeit. Különösen terhelt ipari eredetĦ szennyezĘdésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett talajok. A kibocsátott légszennyezĘ anyagok (kén- és nitrogén-oxidok) Sajóbábony, Kazincbarcika és a Borsodi HĘerĘmĦ környékén talajsavanyodást idéztek elĘ, ahol extrém mértékben lecsökkent a talajok pH-ja. Az alacsony pH következtében felborultak a talajok természetes biológiai és kémiai körfolyamatai és leromlott a termĘképességük. A nehézfém-szennyezĘdések kohászati, vegyipari technológiákból származnak, de jelentĘs mennyiséget bocsátanak ki a hĘerĘmĦvek. A Sajóba kerülĘ nehézfém-szennyezések jelentĘs része a fenéküledékbe került, ahonnan az áradások mobilizálják. Nagyobb kiöntések alkalmával a fémszennyezĘdések szétterülnek az ártereken. Mivel a Sajó árterét sok helyen szántóföldként vagy legelĘként hasznosítják, a felhalmozódó nehézfémek kockázatot jelentenek az agrárgazdálkodás számára. Különösen magas a higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció Sajólád, Ónod, Sajóörös és Kesznyéte térségében. Higany- és ólom-feldúsulás észlelhetĘ Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében. JelentĘs nehézfém-koncentrációk mérhetĘek a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb térségében (Hg, Cd, Pb, As). Kimutathatóan magasabb a talajok nehézfémtartalma Sajókeresztúr térségében, amit valószínĦleg a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó MĦ Zrt. telephelye okozott. Szennyezett területek találhatóak Rudabánya környékén, az egykori ércelĘkészítĘ mĦ és a vasércbánya térségében. JelentĘs diffúz szennyezĘforrás a területen a bánya meddĘhányója és az ércelĘkészítĘ nyíltszíni salakhányója. A szennyezett területek egy részét az elmúlt két évtizedben kármentesítették, azonban jelentĘs részük továbbra is szennyezett területként van regisztrálva. A hatalmas összegeket felemésztĘ, tartós környezetkárosodások felderítéséhez és megszüntetéséhez szükséges feladatokat állami és uniós forrásokból támogatják, mivel „a szennyezĘ fizet” elv sok esetben utólag már nem érvényesíthetĘ. Ismert jelentĘsebb - általában: mezĘgazdasági telephelyek, trágyatelepek, hígtrágyatelepek, szeméttelepek - szennyezett területek a megyében: Borsodnádasd: lemezgyár területe, belsĘ hulladéklerakó, Bánberkei hulladéklerakó, zagytározó; Kurityán: zagytároló; MezĘkövesd: katonai repülĘtér területe; Onga: csavargyár területe;
Kazincbarcika: • Borsodchem üzemi területe, szennyvíztisztító telep, veszélyes hulladéktároló, sósszennyvíz bepárló, felhagyott zagytér, Epres-tanyai hulladéklerakó, egyéb feltáratlan lerakóhelyek, • HĘerĘmĦ üzemi terület, belsĘ és külsĘ
MUNKAANYAG Tiszaújváros: • TVK területe, belsĘ és külsĘ hulladéklerakó helyei, • Tisza I. HĘerĘmĦ üzemi területe, régi pernyelerakó, új pernyelerakó, Rudabánya: ércbánya területe, ércelĘkészítĘ területe, ércelĘkészítĘ meddĘhányói; Rudolftelep: iszaptározó
zagytér, • Szénbányák szénosztályozó területe, zagytere, • Gázbetongyár területe, hulladéklerakó helye, • Városi szeméttelep területe,
Miskolc: • DrótmĦvek területe, belsĘ hulladéklerakója, Sajó parti hulladéklerakója, • Miskolci kihoszat területe, salakhányó, nádasréti lerakóhely, Mexikó-völgyi lerakó • vasgyár üzemi területe, • Cementgyár üzemi területe, • MÉH vállalat belsĘ telephelye, haszonvastelepe • Városi kommunális lerakóhely, • Városi törmeléklerakó hely
Ózd: • Vasgyár területe, salaklerakó helye, • RúdhengermĦ területe, • Kommunális szeméttelep, • Salakhasznosító vállalat területe, Sajóbábony: vegyimĦvek üzemi területe, szennyvíztisztító telepe, belsĘ lerakói; Sajókeresztúr: Borsodi ÉrcelĘkészítĘ MĦ területe; Sajószentpéter: üveggyár területe, Epres-tanya 2 lerakóhely
• Illegális ipari hulladéklerakó helyek Putnok: téglagyár területe;
2.1.g. Felszíni és felszín alatti vízkészletek A megye területén kiemelten érzékeny felszín alatti vízminĘség-védelmi terület érinti a Bükk hegységet és az Aggteleki karsztot. A 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató helyrajzi számos felsorolásban tartalmazza azokat a területeket (külterületi telkeket), ahol nyílt karsztok találhatók. A karsztos víztároló rétegeken kívül az üzemelĘ és távlati vízbázisok, a gyógyvízkészletek hidrogeológiai védĘterületei is részei az OTrT alapján védelemre kijelölt övezeteknek. A megye kijelölt érzékeny felszíni vízgyĦjtĘ-területei: • Lázbérci-víztározó vízgyĦjtĘ-területe; • Bódva és a Hernád vízgyĦjtĘ területe; • Tisza-tóval közvetlenül érintkezĘ települések igazgatási területe. Az érzékeny vízgyĦjtĘ-területeken keletkezĘ, illetve a vízgyĦjtĘn kívül keletkezett szennyvizek vízgyĦjtĘ területre történĘ be- vagy kivezetésérĘl a területrendezési tervekben rendelkezni kell. A szennyvizek vízgyĦjtĘ területre történĘ be- vagy kivezetésére a Lázbérci-víztározó, a Bódva és a Hernád vízgyĦjtĘ-területén a földrajzi adottságok miatt nem kerülhet sor. Fontos feladat a vízgyĦjtĘterületeken lévĘ települések teljes csatornahálózatának kiépítése, és a kommunális szennyvizek megfelelĘ hatásfokú tisztítása. A megyében gyógyvíz minĘsítéssel rendelkezĘ kút található Bogácson, MezĘkövesden és Tiszaújvárosban. Ásványvízzé minĘsített kút van Bogácson, Göncön, Miskolcon, Sárospatakon és Tiszaújvárosban. A megyében ivóvíz-minĘségĦ talajvíz csak a Ronyva kavicsteraszán található. Felszín közeli vízkészleteink kisebb vagy nagyobb mértékben szennyezettek, a talaj és rétegvizek szinte mindenütt tisztításra szorulnak. A talajvízkészleteknél fĘként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség, vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsĘsorban a kommunális és mezĘgazdasági szennyezĘ források. A karsztvíz-készlet természetes tisztaságú, azonban lokálisan jelentkeznek szennyezési problémák. A nitrát jelenléte miatt veszélyeztetett lakosok száma csökkent, az ezzel összefüggĘ megbetegedések száma elenyészĘ. Nitrát problémával néhány talajvízre települt vízmĦnél kell számolni, elsĘsorban Encs és Szikszó térségében. Hálózati nitrifikáció miatt vízminĘségi probléma jelentkezik Vatta, Csincse és Szakáld településeken. Itt az ok a magas rétegeredetĦ ammóniatartalom.
MUNKAANYAG A fürdésre használt tavak minĘsége általában megfelelĘ és tĦrhetĘ kategóriába tartozik (Miskolc, Mályi, Nyékládháza környéki bányatavak, Arlói-tó). A tavak környezetének fokozott beépülése, a szennyvíztisztítás hiánya, valamint az alapvetĘ higiénés feltételek hiánya egyre inkább hozzájárulnak a fürdĘhelyek elszennyezĘdéséhez. A Sajó és a Hernád bakteriális szennyezettsége a nyári idĘszakban a fürdĘzĘk miatt jelentĘsen megnövekszik.
2.1.h. Energiaforrások A megyében korábban négy 50 MW-nál nagyobb teljesítményĦ erĘmĦ is üzemelt, azonban a veszteségeket termelĘ üzemeltetés miatt a közelmúltban elĘször a berentei Borsodi BiomasszaerĘmĦ (71 MW) és a Tiszapalkonyai hĘerĘmĦ (90 MW), majd a tiszaújvárosi Tisza II. HĘerĘmĦ (900 MW) is leállt a villamos energia termelésével. Az egyetlen 50 MW-nál nagyobb teljesítményĦ hĘerĘmĦ a megyében a Sajószögedi gázturbinás hĘerĘmĦ (120 MW). Az 1998-ban üzembe helyezett gázturbinás hĘerĘmĦ mellett részt vesz a villamos energia termelésében a Miskolc-DiósgyĘri fĦtĘerĘmĦ (3,9 MW áram, 4,1 MW hĘ), a Miskolc-Bulgárföldi fĦtĘerĘmĦ (1,1 MW áram, 1,1 MW hĘ) és a MiskolcKombinált ciklusú gázturbinás erĘmĦ. Villamos energia termelésére alkalmas továbbá az ózdi (4,8 MW áram, 4,8 MW hĘ), a kazincbarcikai (9,6 MW áram, 55 MW hĘ), a tiszaújvárosi (6,4 MW áram, 40 MW hĘ) és a sárospataki (1 MW áram, 1,6 MW hĘ) fĦtĘmĦ. A megyében a megújuló energiaforrások közül – az országos átlag (20,56%) feletti erdĘsültségre (30,19%) alapozva – a biomassza nyújt jelentĘs hasznosítási lehetĘségeket, így az erdĘgazdasági hulladékok, a fa- és bútoripari, illetve egyéb növénytermesztési hulladékok, valamint energetikai célból telepített faültetvények biztosíthatnak elegendĘ mennyiséget ahhoz, hogy korszerĦ technológiával kiváltható legyen például: • a városi távfĦtési hálózatok egy része, • a nagyobb kommunális oktatási, kórházi, egyéb intézményi stb. létesítmények hagyományos energiahordozói, • az ipari parkokban, illetve saját telephelyen mĦködĘ vállalkozások hĘ- és villamosenergia-átalakító bázisai. A megyében a korszerĦ, új generációs biomassza erĘmĦvek jelentĘs felvevĘi lehetnek a helyben megtermelt biomasszának, amellyel csökkenthetĘ a megye szénhidrogén energiahordozóktól való függĘsége. Ennek pozitív példája a Bioenergy-Miskolc Szolgáltató Kft. 780 millió forintos beruházással felépített és közelmúltban Miskolcon átadott 3 MW kapacitású biomassza-tüzelésĦ fĦtĘmĦve. A megújuló energiaforrást használó létesítménnyel évente egymillió köbméter földgáz takarítható meg. A zöldmezĘs beruházásban felépített fĦtĘmĦ évente 4,5 ezer tonna biomasszát használ fel. Bár Miskolc teljes távhĘfelhasználását tekintve teljesítménye nem jelentĘs, szerepe fontos, mert évente 2.500 tonnával csökkenti a kibocsátott CO2 mennyiségét. A Sajóbábonyi Ipari Parkban a KiserĘ Energiaszolgáltató Kft. 300 millió forintos beruházással épít új biomassza kiserĘmĦvet. Az épülĘ erĘmĦ fĦtĘanyaga faapríték és felhasználja a szomszédos biodízel üzembĘl visszamaradt napraforgóhéjat. A biomassza felhasználása nemcsak import energiát vált ki, hanem az erdĘgazdálkodáshoz kapcsolódóan foglalkoztatási hatással is jár, ezért lokális hĘenergia célú hasznosítása kívánatos a megyében. A megye három legjelentĘsebb vízerĘmĦve a Kesznyéteni (2 x 2,2 MW), a FelsĘdobszai (0,52 MW) és Gibárti vízerĘmĦ (0,5 MW). A vízenergia hasznosításának aránya elméletileg növelhetĘ lenne a megyei vízfolyásokon. A megvalósítás elĘtt azonban a duzzasztómĦvek környezeti hatásait alaposan vizsgálni kell. A megye ökológiai értékeinek védelemre tekintettel a vízmĦvek üzemeltetése külön hatósági szabályozás és megállapodás szerinti feltételek mellett engedhetĘ meg. A megyei rendezési terv nem támogatja a világörökségi és tájképvédelmi területen erĘmĦ építését (pl. Szerencsi biomassza erĘmĦ, illetve Aranyosvölgyi szivattyús vízerĘmĦ), melyek tájképre, környezetre, kultúrtájra és benne a tokaji világörökségi területre gyakorolt hatása kiszámíthatatlan. A területrendezési tervre vonatkozó ajánlások meghatározzák, hogy az ökológiai hálózat területén a tájképvédelmi övezetben, továbbá a világörökségi és borvidéki területeken erĘmĦ nem létesíthetĘ.
MUNKAANYAG Az éghajlati adottságok, az Országos Meteorológiai Intézet által 70 m magasságban végzett szélsebesség mérési eredmények és a területrendezési terv 1.13. térképi melléklete alapján szélenergia hasznosítására a megye keleti területei (Cigánd környéke) és a Sajó-völgyének védett területektĘl távol esĘ részei alkalmasak. A megyében szélerĘmĦ-parkot még nem telepítettek, azonban három szélerĘmĦvet már felavattak: Bükkaranyos mellett 2005-ben két szélerĘmĦvet állítottak fel, melyek összteljesítménye 2x0,225 MW; FelsĘzsolca és Onga határában látható 2006-ban felállított szélerĘmĦ, mely névleges teljesítménye 2 MW. A megye fontos megújuló energiaforrása a geotermikus energia, amit szintén fel lehet használni hĘ- és villamos energia termelésére. A PannErgy Nyrt. irányításával Miskolc mellett zajlik az ország jelenlegi legnagyobb geotermikus projektje, a Miskolci Geotermikus Projekt. 2012 szeptemberében a PannErgy vezetésével sikeresen lezárult a Miskolcot és agglomerációs körzetét geotermikus hĘvel ellátó projekt beruházásához szükséges öt darab geotermikus kút fúrása. A sikeres fúrási munkálatokkal párhuzamosan a kutak próba termeltetése és tesztjei is lezajlottak, így megállapítható, hogy a MAL-PE-01, MAL-PE-02, valamint a KIS-PE-01B kutak vize nagyon hasonló karakterĦ, és nagyvonalakban egyezik a KIS-PE-01-es kút vize is. KIS-PE-02 kút vizsgálata folyamatban van, de az elĘzmények alapján a többi kúthoz hasonló vízösszetétel prognosztizálható. A vízvizsgálat mellett a kutak gázvizsgálata is megtörtént, amely azt mutatta ki, hogy metán és CO2 tartalmuk is igen csekély. Mindezek alapján a geotermikus energiatermelés 150-ed részére csökkenti a földgáz alapú termelés üvegházhatást okozó gázainak kibocsátását. 2012-ben elkezdĘdtek a Kistokaj-Mályi-Miskolc hĘvezeték építési munkálatai, valamint zajlik a hĘcserélĘ állomások építése. Az elmúlt két évben megvalósult 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett 2013-tól várhatóan Mályi és Kistokaj is bekapcsolódhat a geotermikus hĘ hasznosításába. A fentiekhez hasonlóan fontos a Leader forrásból Miskolc térségében megvalósuló ún. Makrovirka projekt, mely célja a térség települései villamosenergia-önellátásának megteremtése decentralizált, megújuló energiaforrásokat (RES) hasznosító közösségi erĘmĦvek építésével, a közösség tagjainak aktív bevonásával. Az „1 falu – 1 MW” program I. ütemének elsĘ pályázati felhívásában 27 nyertes energiaudvar pályázat született, amelyekben a vidékfejlesztési közösség 24 db 3-5 kW-os fix vagy napkövetĘvel ellátott PV rendszer, 5 db 3-15 kW-os növényolajos minierĘmĦ, 2 db 60 kW-os kéttengelyes napparabola, 2 db 120 kW-os faapríték tüzelésĦ kazán, 18 db 2 m2 napkollektor, 1 db 1,7 kWp szélgenerátor beruházását 100 %-os mértékben, LEADER forrásból, közel 270 millió forint összegben támogatja. A projekt II. ütemében a DG RES (decentralizált megújuló energiaforrást hasznosítók) intelligens mikro-hálózatának (smart grid) mérlegkörét valósítják meg úgy, hogy az I. ütem közhálózatra kapcsolt, nem tervezhetĘen termelĘ berendezéseit (decentralizáltan termelĘ napelemek, szélerĘmĦvek) a tervezhetĘen termelĘ, villamos közhálózatra kapcsolt, nonprofit jelleggel mĦködĘ erĘmĦvekkel (növényolajos minierĘmĦvek, biogáz üzemek), energiatároló eszközökkel és koordináló távfelügyeleti rendszerrel szabályozzák ki. A napenergia hĘ- és villamos energetikai célú hasznosítására a megyében jelenleg még csak lokálisan jelentkezik igény, elsĘsorban a lakosság részérĘl, illetve az idĘszakosan hasznosított üdülĘterületeken, kempingek, szabadidĘközpontok, üdülĘegyüttesek és tározótavak térségében. A környezetkímélĘ napenergia hasznosításával helyi szinten jelentĘs energia- és költségmegtakarítás érhetĘ el. A megye korszerĦ energiafelhasználási rendszereinek kialakításában a szoláris berendezésekkel kombinálható biomassza bázisú energiaátalakítási technológiák jelenthetnek mérhetĘ nagyságrendet.
2.1.i. Vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés Vízgazdálkodási szempontból Borsod–Abaúj–Zemplén megye az ország egyik legváltozatosabb tájegysége. A megye természetes vízfolyásai vízgyĦjtĘ területének döntĘ többsége, több mint háromnegyed része külföldön található, ezért a határt átszelĘ folyók (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva) vízhozama, minĘsége, használhatósága jelentĘs mértékben a szomszéd országok természeti tényezĘitĘl és az emberi beavatkozásoktól függ. A Tisza és a mellékfolyóinak felsĘ szakasza különösen heves vízjárású. Gyakori, hogy az év bármely szakában nagyobb mennyiségĦ csapadék hatására a határszelvényekben akár egy nap alatt is több métert emelkedhet a vízszint. A Sajó és
MUNKAANYAG Hernád völgyében folyamatos védvonalrendszer nem épült ki, védett öblözetek és nyílt árterek váltogatják egymást. A megye folyóinak árvízvédelme sokoldalú és speciális felkészültséget igényel. A FelsĘ-Tisza-vidéke árvíz szempontjából kiemelten veszélyeztetett terület. A Tisza sokévi átlagban 1,5-2 évenként lép ki medrébĘl, nagyobb árvizekre 5-6 évenként, rendkívüli árvizekre 10-12 évenként kerül sor. Árvizekkel erĘsen veszélyeztetett megyei települések: Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Alsózsolca, Aszaló, Berente, Berzék, Bodrogolaszi, Bogács, Boldva, Borsodszentgyörgy, BĘcs, Dédestapolcsány, Encs, ErdĘhorváti, FelsĘdobsza, FelsĘzsolca, Fügöd, Gesztely, Gibárt, Girincs, Gönc, Göncruszka, Halmaj, HernádbĦd, Hernádkak, Hernádkércs, Hidasnémeti, Ináncs, Kazincbarcika, Kesznyéten, Kiscsécs, Kiskinizs, Kondó, Korlát, Köröm, Méra, MezĘkeresztes, MezĘzombor, Muhi, Nagycsécs, Nagykinizs, Ócsanálos, Ónod, Ózd, Pálháza, Parasznya, Pere, Radostyán, Sajóecseg, Sajóhidvég, Sajóivánka, Sajókápolna, Sajókaza, Sajókeresztúr, Sajólád, Sajólászlófalva, Sajópálfala, Sajópetri, Sajósenye, Sajószentpéter, Sajóvámos, Sajóvelezd, Sátoraljaújhely, Szentistvánbaksa, Szikszó, Szomolya, Tard, Telkibánya, Tiszalúc, Tokaj, Tolcsva, Tornyosnémeti és Vadna. A felsorolt településeken a szabályozások során a veszélyeztetett területeken történĘ építkezéseket erĘteljesen korlátozni kell. Ezen túlmenĘen a vízfolyások rendezésére vonatkozó korszerĦ szabályozás közös vonása a hullámtéri területek kitágítása, a folyókat kísérĘ természetes társulások területének kibĘvítése. A Tisza menti térségekben az ár- és belvízvédelem során kiemelt hangsúlyt kell kapnia a hagyományos ártéri tájgazdálkodásnak, amely a vizes élĘhelyek ökológiai tájrehabilitációját, a mezĘgazdasági területek természeti adottságoknak megfelelĘ használatát és az agrárturizmus fejlesztését is magában foglalja. Ennek a tájfejlesztésnek, tájrehabilitációnak meghatározó létesítménye a több funkciójú Cigándi tározó, amely hozzájárul a Tiszán levonuló árhullámok vízszintjének csökkentéséhez. A Cigándi árapasztó tározó az ország egyik legnagyobb árvízvédelmi létesítménye, közel 25 négyzetkilométeren 94 millió köbméter víz befogadására képes, ami a vízbeeresztés szelvényében 25 centiméterrel csökkenti a tiszai árhullámok szintjét. A térségben élĘ 45 ezer ember árvízi biztonságát javító beruházás 16,5 milliárd forintba került. Az országos területrendezési terv Tiszaújvárostól északra jelöli az Inérháti síkvidéki árvíztározót, mely érinti Kesznyéten, Tiszalúc, Nagycsécs, Sajóörös külterületét is. A tározó tervezett felülete 42 km2, térfogata 100 millió m3. A megyében konfliktusként jelentkeznek a nagy kiterjedésĦ belvízre érzékeny területek (Bodrogköz, Taktaköz), melyek meghatározzák a szántók mĦvelhetĘségét és a települések fejlesztését. A megye belvízjárta területei közé azok a sík, vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkezĘ területek tartoznak, ahol a természetes helyi csapadék egy részét a talaj nem tudja befogadni, és amelynek mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleg összegyĦlik. A megye síkvidéki (belvizes) területei: a Laskó-Csincse, a Tiszaval-Sulymosi, a Rigós-Sajózug, a Bodrogzug-Törökéri és a Tiszakarád-Ricsei belvízvédelmi öblözet, valamint az Inérhát-Tiszadobi és Prügy-Taktaföldvári belvízvédelmi szakasz. A belvízvédelmi szakaszokra esĘ települések belvíz által veszélyeztetettnek tekinthetĘk, a veszélyeztetettség mértéke azonban jelentĘsen eltérhet. A belvízzel leginkább veszélyeztetett megyei települések: Alsóberecki, ÁroktĘ, Borsodivánka, Cigánd, Csobaj, Györgytarló, EgerlövĘ, FelsĘberecki, HejĘkürt, Karcsa, Karos KenézlĘ, MezĘcsát, Négyes, Oszlár, Prügy, Ricse, Szentistván, Taktabaj, Taktakenéz, Tiszabábolna, Tiszacsermely, Tiszadorogma, Tiszakarád, Tiszakeszi, Tiszaladány, Tiszapalkonya, Tiszatardos, Tiszavalk, Tiszatarján, Tokaj és Vajdácska. A belvízelvezetĘ rendszer mĦködtetésével és megfelelĘ karbantartásával enyhíthetĘk a belvizek okozta problémák. A hegy- és dombvidéki terület több mint 8 ezer km2, beletartozik a Zempléni-hegység, a Cserehát, az Aggteleki-karsztvidék, a Heves-Délborsodi dombság, a Bükk- és a Mátra-hegység. A megye ezen területein összesen 48 db tározó található (forrás: ÉKÖVIZIG, 2005), 30,3 millió m3 kapacitással, ebbĘl az ÉMVIZIG (Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság) kezelésben a Hórvölgyi, a Monoki, a Geleji és a Szartos-pataki tározók vannak, melyek együttes kapacitása mintegy 10,2 millió m3. A víztározók nemcsak árvízvédelmi célokat szolgálnak, hanem alkalmasak mezĘgazdasági öntözés biztosítására is, ami elengedhetetlen a stabil termelési feltételek kialakításához. A jövĘben vizsgálni kell a további tározók, illetve a folyókhoz, tározókhoz kapcsolódó öntözési rendszerek kiépítésének lehetĘségét.
MUNKAANYAG 2.1.j. Épített környezet és a kulturális örökség védelme (mĦemlékek, régészeti lelĘhelyek) A megye gazdag történelmi múltjának köszönhetĘen jelentĘs építészeti és kulturális értékekkel, hagyományokkal bír. Az emberi kultúra korai emlékei a Rudabányai Ęshominida lelĘhely és a bükki barlangokban megtalált „szeleta” kultúra lelĘhelyei. Az itt élt bronz- és vaskor népeinek emlékeit idézik fel a megyében található földvárak és sánchálózat. Ezek közül a legjelentĘsebbek: FüzérkĘi-vár, Latorvár, a kisgyĘri Kecske-vár, Cserép-vár, Ódor-vár. A megye országos jelentĘségĦ, védett régészeti lelĘhelyeinek listája a korábban védett területekbĘl, valamint az azt követĘ idĘszak szórványos védetési eljárásainak eredményeibĘl tevĘdik össze. A megye területén összesen 1945 ismert és nyilvántartott régészeti lelĘhely található. Ezek közül ki kell emelni egyrészt az országos jelentĘségĦ, védett régészeti lelĘhelyeket, másrészt azokat a régészeti emlékeket, melyek markáns morfológiai megjelenésük miatt a történeti táj védendĘ elemeiként kezelhetĘk. Ilyenek az Ęskori településhalmok (tellek), sírhalmok, kaptárkövek, valamint a különbözĘ erĘdítések, sáncok, árok-rendszerek. Országos jelentĘségĦ, védett régészeti lelĘhelyek a következĘ településeken vannak: Abaújvár, Edelény, Hernádbüd, Komlóska, Miskolc, Miskolc-Bükkszentlászló-Nagysánc, Ónod, Sajóbábony, Sajószentpéter, Sárospatak, Telkibánya. A történelmi idĘkbĘl megmaradt jelentĘsebb várak a DiósgyĘri, Szerencsi, Sárospataki, Regéci, Füzéri, BoldogkĘváraljai, valamint a Szárd- és Dédesi várak. Fontos vallási emlékek találhatók Miskolcon, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Abaújváron, Rudabányán, Hollóházán, Körömben és Selyeben. A megye gazdag múzeumhálózattal rendelkezik (Herman Ottó Múzeum), ahol a történelmi emlékek, tudományos gyĦjtemények, mĦvészeti alkotások, népmĦvészeti korok, tájak és életmódok bemutatásának gazdag választéka egyike a legkeresettebb és leglátványosabb idegenforgalmi célpontoknak. Az UNESCO által a világ kulturális és természeti örökségének védelmérĘl szóló Világörökség Egyezménye keretében Világörökséggé nyilvánított magyarországi területek közül az Aggteleki-karszt és a Tokaji Történelmi Borvidék szintén meghatározó a megye kulturális öröksége szempontjából, de a Hortobágyi Nemzeti Park területe is érinti a megyét. A világörökségi területek területrendezési jelentĘségének felértékelĘdését jelzi, hogy az OTrT módosítása új térségi övezetként már tartalmazza a világörökség és világörökség várományos területek övezetét is. Tokajt a világon elsĘként 1737-ben királyi rendelet zárt borvidékké nyilvánította. Ennek hatására a borkészítést szigorú szabályokhoz kötötték, mely hagyományai a mai napig fennmaradtak. A borvidék 2002-ben azért kapta meg a Világörökség besorolást kultúrtáj kategóriában, mert a bírálók megalapozottnak látták a borvidék évezredes egységét és az eredeti szĘlĘmĦvelési hagyományok továbbélését. A világörökségi cím 27 település közigazgatási területére vonatkozik. A területen egyedi világörökségi objektum Sárospatakon a Rákóczi pince, Sátoraljaújhelyen az Ungvári pincesor, Tolcsván a múzeumi pince és Hercegkúton a Gomboshegyi és KĘporoshegyi pincesorok. Az UNESCO természeti világörökségi kategóriában 1995ben vette fel a világörökségi listára az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait. A minĘsítést a felszín alatti természeti formák rendkívüli változatossága és viszonylagos érintetlensége indokolta, amelyek érintetlensége és védelme a bírálók szerint a jövĘben is garantálható. A Hortobágyi Nemzeti Park világörökségi helyszín a megyét délen, a Tisza mentén érinti. A nemzeti park területébĘl BAZ megye területén található az ÁroktĘ-Tiszacsege hullámtér, a Göbe-erdĘ Természetvédelmi Terület és Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet. A Hortobágyi Nemzeti Park a világörökségi besorolást nem a megyében található természetes élĘhelyek megĘrzése miatt kapta (bár ez is kiemelkedĘ volt), hanem a Tiszántúlon elhelyezkedĘ, nagy kiterjedésĦ, természetes füves puszta miatt, ahol a tájhasználat kíméletesen, a természet fokozottabb zavarása nélkül zajlott. A megye területén jelenleg nincs újabb világörökség várományos terület kijelölve. VédendĘ építészeti értékek a kétbeltelkes szerkezetĦ települések, melyek a megye déli részén, az alföldi kertes települések szomszédságában alakultak ki. Ezeknek a településeknek a fejlĘdését egyik irányban sem határolták be természeti akadályok, egyenletes kiterjedésĦek a tájban, beépített területük általában körhöz közelálló zárt formát képez, amit legfeljebb az átmenĘ utak húznak el. Az utcák szélesek, beépítésük laza, a településekhez általában nagy külterületek tartoznak. A megyében a szĘlĘkultúra és a bortermelés hagyományaira alapozva két történeti térség határolható le: Bükkalja és Tokaj-Hegyalja. Ezekben a térségekben az ember által több évszázad alatt befolyásolt és kialakított, a térségre jellemzĘ táji-települési környezet alakult ki, mely nem csak megyei, de
MUNKAANYAG országos tekintetben is különleges értéket képvisel. A történeti térségben elsĘdleges cél az ember és a természet együttes munkájának a megóvása és bemutatása. KiemelkedĘen fontos a hagyományos építészet, épített környezet, valamint a táji és természeti környezet megĘrzése. 1992-ben a kárpótlásokhoz kapcsolódóan átfogóan ellenĘrizték a megye védett régészeti lelĘhelyeit. Védetté nyilvánították Komlóska-Darnói kolostort, Miskolc-Avas tĦzköves egy részét, Sajóbábony-MéhésztetĘ ĘskĘkori települést, Muhi középkori mezĘváros területét, a telkibányai Szent Katalin Ispotályt, valamint Sárospatak belterületén található három régészeti lelĘhelyet. A megyében körülbelül 644 mĦemléki épület, objektum, történeti kert, stb. áll országos védelem alatt. A védett mĦemléki értékek közé tartozik minden olyan építmény, kert, temetĘ vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerĦen összetartozó együttese, amely a történelmi múlt szempontjából kiemelkedĘ jelentĘségĦ történeti, mĦvészeti, tudományos és mĦszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. Különleges értékek a megyében található történeti kertek, mint pl. a Hejcén látható püspöki nyaraló-kastély kertje, Girincsen a DĘrykastély kertje és Edelényben a Hullier-Coburg-kastély védett kertje.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A megyében a történeti települések övezetébe azok a települések tartoznak, melyeket az OTrT Kulturális Örökségvédelem szempontjából kiemelt fontosságú területbe sorolt be, de nem érinti világörökségi terület. Ezek a települések a következĘk (nevezetességeikkel): • Bánhorváti (Platthy-kastély védett parkkal, református és katolikus templom, postaház, plébániaház); • BoldogkĘváralja (katolikus templom, XIII. századi várrom, kápolna, Péchy-Zichy kastély, népi lakóházak); • Borsodnádasd (katolikus templom és plébániaház); • Borsodivánka (kétbeltelkes településszerkezet); • Edelény (Hullier-Coburg kastély mĦemléki környezete, a kastély védett kertje, országos jelentĘségĦ régészeti lelĘhely, borsodi földvár, református templom, népi lakóház gazdasági épületekkel);
MUNKAANYAG • Füzér (a vár és annak környezete, katolikus templom, református templom, tájház) • Füzérradvány (Károlyi-kastély, barokk stílusú, 18. századi eredetĦ védett kertje, katolikus templom); • Gönc (községháza, Pálffy kastély, Huszita ház, római katolikus templom, Pálos templom és kolostorrom, plébániaház); • Karcsa (református templom mĦemléki környezete); • MezĘkövesd (katolikus templom és plébániaház, Mária-oszlop, népi lakóházak); • Miskolc (történelmi településközpont, református templom díszkertje és temetĘje, DiósgyĘri vár és mĦemléki környezete, ĘskĘkori település TĦzkövesen, országos jelentĘségĦ régészeti lelĘhely); • Ózd (a volt ipartelep mĦemléki épületei); • Pácin (Mágóchy-Alagy-Sennyei várkastély mĦemléki környezete és védett parkja); • Regéc (várrom és környezete); • Sajószentpéter (Gedeon-kúria, református templom, tájház, katolikus templom, középkori település és templomrom Kiskassán országos jelentĘségĦ régészeti lelĘhely); • Tiszadorogma (kétbeltelkes településszerkezet); • Tiszavalk (kétbeltelkes településszerkezet); • Vizsoly (görög katolikus templom, római katolikus templom, református templom, Rákóczi kúria, magtár és környezetük); • Zubogy (református templom és mĦemléki környezete).
2.2. Gazdasági bázis2 2.2.a. FĘbb gazdasági ágazatok, azok fejlĘdési irányai: mezĘgazdaság, erdĘgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás Gazdasági teljesítménye 2010-ben alig, 6,6%-kal haladta meg a 2000-es évek szintjét Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítménye reálértéken 2010-re 6,6%-kal nĘtt 2000-hez képest, ami jelentĘsen elmarad az országos GDP mintegy 19%-os növekedésétĘl. Így Borsod-AbaújZemplén megyének az ország gazdasági teljesítményében való részesedése 4,71%-ról 4,23 %-ra csökkent, ami a gazdasági teljesítményt tekintve az országon belüli növekvĘ különbségekre utal. Bruttó hazai termék (GDP) Éves értékek (millió Ft) 2000 Borsod-AbaújZemplén megye Országos
2005
1 060 487
2010
Országon belüli részesedés (%) 2000 2005 2010
Változás (%) 2010/2000
2005/2010
1 458 260
1 130 632
4,7
5,0
4,2
6,6%
37,5%
22 494 303 29 379 039
26 747 662
100,0
100,0
100,0
18,9%
30,6%
Forrás: T-star, KSH A fenti táblázat alapján a megye bruttó hazai terméke az országos értéknél nagyobb ütemben nĘtt 2005-ig (37,5%), majd a gazdasági válságnak is betudható visszaesése jelentĘsebb volt az országos szintĦ folyamtokhoz viszonyítva. Egy fĘre jutó GDP-nek az országos átlaghoz viszonyított elmaradása jelentĘsen csökkent (5% ponttal) 2005-re, majd a gazdasági válság kapcsán újra nĘtt a különbség Egy fĘre jutó GDP Éves értékek (Ft/fĘ) 2000 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
2005
Változás (Ft) 2010
2010-2000
2010-2005
1 407 421
2 009 234
1 651 057
243 636
-358 177
2 205 259
2 915 576
2 678 591
473 331
-236 985
2
A fejezetben szerepelĘ jövedelmi jellegĦ adatok korrigálásra kerültek az adott évi hivatalos inflációs rátával az összehasonlíthatóság érdekében.
MUNKAANYAG Forrás: T-star, KSH A fenti folyamatokat jól szemléleti az egy fĘre jutó GDP változása. Az egy fĘre jutó GDP BorsodAbaúj-Zemplén megyében 2000-ben az országos átlag 63,8%-a volt, míg ez a viszonylat, a 2005-ös átmeneti kedvezĘ érték (68,9%) ellenére 2010-re 61,6%-ra esett vissza.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A fenti adatok arra utalnak, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasága az országos átlagnál nagyobb mértékben kitett az országhatáron túli gazdasági folyamatokban bekövetkezĘ negatív változásoknak, illetve a hazai jövedelmek csökkenésével a belsĘ fogyasztása visszaesésének. Vállalati jövedelmeket vizsgálva megállapítható, hogy 2010-ben jóval alacsonyabb, mintegy80%-kal kevesebb volt az adózott eredmény a vizsgált 2000 és 2005-ös években. Adózott eredmény (eFt) Kistérségek
Éves értékek 2000
2010/2000
2010/2005
Miskolci
24 376 068
31 360 455
20 807 863
-15,0%
-34,0%
Edelényi
509 436
1 227 070
1 126 292
121,0%
-8,0%
Encsi
256 094
1 019 993
624 262
144,0%
-39,0%
28 250 662
19 595 091
-23 016 539
NaN
NaN
3 954 779
4 176 053
2 648 442
-33,0%
-37,0%
648 322
-1 461 200
-3 445 065
NaN
136,0%
Sárospataki
1 222 227
1 231 109
1 838 584
50,0%
49,0%
Sátoraljaújhelyi
Kazincbarcikai MezĘkövesdi Ózdi
2005
Változás (%) 2010
1 406 976
1 880 160
1 653 894
18,0%
-12,0%
Szerencsi
41 994
2 243 935
791 496
NaN
-65,0%
Szikszói
300 395
653 244
814 638
171,0%
25,0%
MUNKAANYAG Adózott eredmény (eFt) Kistérségek
Éves értékek 2000
Változás (%) 2010/2000
2010/2005
10 241 632
23 658 724
9 216 537
-10,0%
-61,0%
8 999
202 768
425 498
NaN
110,0%
Bodrogközi
-56 358
88 061
51 725
NaN
-41,0%
MezĘcsáti
-39 154
589 818
427 533
NaN
-28,0%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
-36 939
-46 134
-476 129
NaN
NaN
71 085 132
86 419 147
13 489 031
-81,0%
-84,0%
2 167 662 961
4 650 244 774
2 249 412 228
4,0%
-52,0%
Tiszaújvárosi Abaúj–Hegyközi
2005
2010
Forrás: T-star, KSH Feldolgozóipar Feldolgozóipar országos átlagnál magasabb munkatermelékenysége Az elĘállított személyi és vállalati jövedelmeket együttesen vizsgálva megállapítható, hogy a bruttó hozzáadott érték 11,6 %-kal nĘtt a megyében 2000 és 2009 között. Ez mintegy 5 % ponttal marad el az országos növekedési átlagtól. Hasonló tendencia figyelhetĘ meg, mint a GDP esetén, azaz növekedés 2005-ig, majd utána folyamatos visszaesés. Kistérségi szinten megállapítható, hogy a Miskolc részesedése megyei szinten is kiugró a bruttó hozzáadott értékben, továbbá még Tiszaújváros és Kazincbarcikai kistérség vegyipari üzemei, erĘmĦvei és egyéb termelĘ vállalatai révén járulnak hozzá a megyében a bruttó hozzáadott értékhez. Érdemes kiemelni Ózd térséget, hogy relatív nagy népessége ellenére 2010-ben milyen alacsony volt a megyén belüli részesedése a bruttó hozzáadott értékbĘl, valamint ebben a térségben csökkent legnagyobb mértékben 33,6%-kal 2000-hez képest a hozzáadott érték. 2000-hez képest a legnagyobb növekedést a MezĘcsáti, a Tokaji, a Sátoraljaújhelyi és Abaúj-hegyközi kistérségek értek el. VélhetĘen ebben a bĘvülésben jelentĘs szerepe volt a mezĘgazdasági, borászati tevékenységek fejlĘdésének, kapcsolódó beruházásoknak. Fontos kiemelni, hogy vannak még stagnáló térségek, mint a Kazincbarcikai, Tiszaújvárosi, Szerencsi, Bodorgközi kistérségek, ahol a bruttó hozzáadott érték növekedése nem volt számottevĘ. Bruttó hozzáadott érték Kistérségek
Éves értékek (eFt) 2000
2005
Változás (%) 2010
2010/2000
2010/2005
48,9%
3,3%
Megoszlás 2010
Miskolci
145 831 041
210 215 688
217 132 041
Edelényi
4 723 899
6 015 417
7 901 482
67,3%
31,4%
1,6%
Encsi
2 616 769
3 483 447
4 029 405
54,0%
15,7%
0,8%
Kazincbarcikai
71 976 935
72 992 002
72 069 052
0,1%
-1,3%
14,6%
MezĘkövesdi
11 752 770
16 770 115
21 745 052
85,0%
29,7%
4,4%
Ózdi
19 464 821
13 763 778
12 925 212
-33,6%
-6,1%
2,6%
7 454 907
8 152 060
14 151 048
89,8%
73,6%
2,9%
Sátoraljaújhelyi
11 228 077
32 836 841
26 488 135
135,9%
-19,3%
5,4%
Szerencsi
10 599 764
10 505 401
10 559 489
-0,4%
0,5%
2,1%
Sárospataki
Szikszói
44,0%
1 422 076
2 579 305
2 868 769
101,7%
11,2%
0,6%
91 103 612
94 657 060
89 213 674
-2,1%
-5,8%
18,1%
1 411 156
2 067 227
3 070 558
117,6%
48,5%
0,6%
Bodrogközi
997 691
788 612
863 800
-13,4%
9,5%
0,2%
MezĘcsáti
873 229
2 454 368
3 328 338
281,2%
35,6%
0,7%
2 757 811
6 910 189
6 706 328
143,2%
-3,0%
1,4%
Tiszaújvárosi Abaúj–Hegyközi
Tokaji
MUNKAANYAG Bruttó hozzáadott érték Kistérségek
Éves értékek (eFt) 2000
Borsod-AbaújZemplén megye Országos
Változás (%)
2005
2010
Megoszlás
2010/2000
2010/2005
2010 100,0%
384 214 558
484 191 509
493 052 383
28,3%
1,8%
10 566 165 038
13 892 474 106
18 692 960 089
76,9%
34,6%
Forrás: T-star, KSH Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a lakosságarányosan mely térségekben a legnagyobb a bruttó hozzáadott érték. E tekintetben a megyén belül kiemelkedik Tiszaújvárosi, majd a Sátoraljaújhelyi és Kazincbarcikai kistérségek. A miskolci érték csak 15%-kal haladja meg a megyei átlagot 2010-ben. Ezek azok a térségek Miskolccal kiegészítve, ahol a korábbi években a megyei átlagnál magasabb volt az iparĦzési adó bevétel is, tudva azt, hogy ezen adók leginkább a jelentĘsebb vállalatoknak helyet adó kistérségi központokba koncentrálódtak, kivéve a Kazincbarcikai kistérséget, ahol a BorsodChem iparterülethez kapcsolódó iparĦzési adó megoszlik Berente és Kazincbarcika között. Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték Kistérség
Éves értékek (eFt/fĘ)
Változás (eFt/fĘ)
2000
2005
2010
2010-2000
2010-2005
Miskolci
540
767
820
280
53
Edelényi
130
164
231
101
67
Encsi
111
144
172
61
28
1 126
1 155
1 219
93
64
263
378
518
256
140
Kazincbarcikai MezĘkövesdi Ózdi
259
187
192
-67
5
Sárospataki
267
302
568
301
266
Sátoraljaújhelyi
463
1 344
1 194
731
-150
Szerencsi
236
234
253
17
19
Szikszói
74
132
156
82
24
2 704
2 825
2 727
23
-98
Abaúj–Hegyközi
88
134
217
128
83
Bodrogközi
53
43
53
0
9
Tiszaújvárosi
MezĘcsáti
57
164
239
182
76
Tokaji
190
477
495
305
18
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
528
664
716
188
51
1 054
1 377
1 869
815
492
Országos
Forrás: T-star, KSH A feldolgozóiparban elĘállított hozzáadott értéket vizsgálva megállapítható, hogy a feldolgozóipar változó képet mutat a 2000-es években, míg 2005-ben a megye részesedése az országos értékbĘl 6,8% volt, addig 2009-ben már csak 4,8%, ami 0,5%-ponttal kevesebb, mint a 2000. évi részesedés. A megye feldolgozóiparát jobban érintette a gazdasági válság, hiszen az országos átlagnál nagyobb visszaesést produkált. Míg a feldolgozóipar teljesítménye országos szinten szinte stagnált (102,13%), addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 7,5%-kal esett vissza 2009-re 2000-hez viszonyítva. Hozzáadott érték ágazatonként (mFt) Ágazatok MezĘgazdaság Élelmiszeripar Vegyipar
2010 11 525 41 312 66 996
2011 15 203 39 552 61 998
Változás mértéke (%) 3,3% 8,5% 13,3%
MUNKAANYAG Hozzáadott érték ágazatonként (mFt) Ágazatok
37 515 68 649
48 603 82 494
Változás mértéke (%) 10,4% 17,7%
60 146
46 554
10,0%
26 501 39 720 20 075 53 561 19 375 445 375
26 804 42 926 21 749 60 312 19 319 465 514
5,8% 9,2% 4,7% 13,0% 4,2% 100,0%
2010
Kohászat, fémfeldolgozás Gépipar Energiaipar, Víztermelé, Hulladékgazdálkodás ÉpítĘipar Kereskedelem Közlekedés Nem anyagi ágak Egyéb ágazatok Gazdasági ágazatok összesen
2011
Forrás: BAZ megye TOP 100 kiadvány tervezete, KSH adatbázis A munkatermelékenységet meghatározó, egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték 4 211 932 Ft volt 2009-ben, mely érték csupán 74%-a az országos átlagnak. A megye termelékenységének a változása 2000 és 20005 között (30,6%) mintegy 3,8 %ponttal nĘtt jobban, mint az országos átlag, azaz az átlagosnál nagyobb mértékben javult a gazdaság hatékonysága. Ugyanez már nem mondható el a 2000 és 2009 közti összehasonlításban, hisz 2009-re nagyobb visszaesés volt megfigyelhetĘ Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ugyanakkor kiemelendĘ, hogy az ipar termelékenysége 2005-re 54 %-kal nĘtt (578 118 Ft egy fĘre vetített hozzáadott érték növekedést jelent); országos szinten 2000hez képest csak 30 %-os bĘvülés volt. Ugyanakkor az ipar termelékenysége 10%-os visszaesést mutat a 2009-ben 2000-hez képest, mely idĘszakban az országban stagnálás volt. Az iparban a gazdasági válsághoz kapcsolódóan (2005 és 2009 viszonylatában) (22 % ponttal) nagyobb volt a munkatermelékenységben a visszaesés, mint az országos átlag. A fentiekbĘl arra lehet következtetni, hogy az országos szintĦ folyamatokhoz képes Borsod-Abaúj–Zemplén megyét jobban érintette a gazdasági válság, így az ipari termelés és a belsĘ fogyasztás visszaesése. A jövĘben szükséges a gazdasági tevékenységek diverzifikációja, ami a meglévĘ fĘként exportorientált iparvállalatok, szolgáltató tevékenységek mellett elĘsegíti a – lehetĘleg importot kiváltó - kevésbé konjunktúra érzékeny, az elsĘdleges fogyasztói kör termékeihez kapcsolódó termelĘ tevékenységek bĘvítését (pl. energiatermelés, alapvetĘ élelmiszerek termesztése, feldolgozása). CsökkenĘ beruházási mérték, nagyobb állami szerepvállalás a beruházásokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a beruházások 2000 és 2010 között az országos átlaghoz képest nagyobb mértékben csökkentek. Míg 2000-ben az ország összes beruházásából 6,3% volt BorsodAbaúj-Zemplén megye részesedése, addig 2010-ben csak 4,8%. A beruházások csökkenĘ ütemét jelzi az is, hogy 2010-es beruházási érték (184 233 MFt) 84,21 %-a a 2000-es beruházási teljesítménynek. Ezzel szemben országos viszonylatban 2010. évi beruházások 9%-kal haladták meg a 2000. évi beruházásokat. A beruházáson belül fontos kiemelni, hogy a megyében a feldolgozóipari beruházások, mind 2000ben, 20005-ben és 2010-ben is meghaladták az összes beruházás országon belüli 8%-os részesedését. Éves értékek(MFt)
Országon belüli részesedés (%) 2000 2005 2010
Beruházások összértéke
2000
2005
2010
Borsod-Abaúj-Zemplén
218 777
269 902
184 233
6,3
Országos Feldolgozóipari beruházások összértéke Borsod-Abaúj-Zemplén
3 479 761
4 521 620
3 808 567
100,0
110 623
138 323
83 043
8,5
Országos
1 299 140
1 316 964
903 504
100,0
6,0
Változás (%) 2010/2000
2010/2005
4,8
-15,8%
-31,7%
100,0 100,0
9,5%
-15,8%
9,2
-24,9%
-40,0%
100,0 100,0
-30,5%
-31,4%
10,5
Forrás: T-star, KSH
MUNKAANYAG A megye meghatározó gazdasági ágazatának, a feldolgozóipar szerkezete a 2000-es évek során sokat változott, fejlĘdött, ugyanakkor a gazdasági válság a feldolgozóipari beruházások esetén nagyobb mértékben érzetette hatását, mint az összes beruházás viszonylatában. A vállalkozások beruházásait az állam is segítette az Európai Unió támogatási forrásainak felhasználásával. 2007-13 közötti programozási idĘszakban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tervezett beruházásokra 53 133 mFt-ot ítéltek meg a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból (GOP), melybĘl 35 735 mFt a vállalkozások közvetlen beruházásait támogatta a program II., a vállalkozásfejlesztést szolgáló piroritásából3. A GOP-os támogatásokat még kiegészítette az Észak-Magyarországi OP gazdaságfejlesztési prioritása, mely 25 600 mFt értékben támogatott vállalkozásfejlesztési projekteket a megyében. Az összesen 88 733 mFt értékĦ támogatások döntĘ többsége a feldolgozóiparhoz tartozó ágazatokban valósult meg. A támogatásokhoz, ismerve az 50% körüli támogatási intenzitást, még egyszer ugyanannyi saját erĘ társulhatott. Itt kell kiemelni, hogy amíg a megyében általános esetben a beruházásokra a nagyvállalati kör számra 50%-os, és pl. a kis-, mikrovállalkozások számára 70%-os támogatás intenzitás érhetĘ el, addig a 2007-13-as évek EU támogatásai során ez az arány jóval alacsonyabb volt, jellemzĘen 30-50% között alakult. Így a központi támogatás irányítás többnyire egységesen kezelte az észak-magyarországi régióban, így a megyében is megvalósuló beruházásokat, nem élve azzal a lehetĘséggel, hogy a nehezebb a gazdasági helyzetben való térség beruházásait jobban ösztönözzék az országi többi térségnél. A fentiek alapján elmondható, hogy a feldolgozóipari beruházások megvalósításában egyre nagyobb szerepük van a közvetlen állami támogatásoknak. (2004-06 között a gazdaságfejlesztési operatív program 8 167 mFt támogatást nyújtott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozásoknak.) Különösen a Gazdaságfejlesztési Operatív Program I. prioritásába, a Kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzése témakörbe tartozó nyertes pályázói kör az, amelyikre a jövĘben lehet építeni a gazdaság fejlesztését, hisz ez a vállalati kör az, amely a költség-racionalizálástól, vagy a kapacitásfejlesztéstĘl eltérĘen saját termék, vagy technológiai fejlesztést is megvalósított. Ezen vállalatok döntĘ többsége Miskolcon tevékenykedik, de néhány sikeres fejlesztés Sátoraljaújhelyen, Tiszaújvárosban, vagy Kazincbarcikán is megvalósult. Ugyanakkor a vállalati körbĘl ki kell szĦrni azokat, akik csak a magasabb támogatási intenzitás miatt jelölték meg a megyét telephelyként és valójában egy fejlettebb térségben, pl. Budapesten tevékenykednek. Gazdasági szereplĘk növekvĘ száma A gazdaság teljesítményének visszaesése ellenére a megyében ugyan az országos átlagtól alacsonyabb mértékben, de nĘtt a regisztrált vállalkozások száma. A legtöbb vállalkozás értelemszerĦen a Miskolci kistérségben mĦködik. Fontos kiemelni, hogy a regisztrált vállalkozások számának változására a statisztikában nincsenek megbízható információk. Példaként említhetĘ, hogy a vizsgált idĘszakban a mezĘgazdasági tevékenységet végzĘ vállalkozások körének bĘvülése mögött az ĘstermelĘ igazolványok bevezetése áll, mely sok esetben csak kiegészítĘ mezĘgazdasági, vagy kereskedelmi tevékenységének tekinthetĘ. Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszĦnĘ gazdálkodási formákkal együtt, 12. hóban) – 2010 Összes vállalkozás Társas vállalkozás Társas vállalkozások Kistérségek (db) (db) aránya (%) Miskolci 31 371 13 534 43,1% Edelényi
2 608
637
24,4%
Encsi
2 372
440
18,5%
Kazincbarcikai
4 259
1 551
36,4%
MezĘkövesdi
5 185
940
18,1%
3
A bekezdésben szereplĘ adatok a megítélt támogatásokra vonatkoznak, aminél a tényleges támogatási forrás lehívása biztosan alacsonyabb.
MUNKAANYAG Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszĦnĘ gazdálkodási formákkal együtt, 12. hóban) – 2010 Összes vállalkozás Társas vállalkozás Társas vállalkozások Kistérségek (db) (db) aránya (%) Ózdi 4 215 1 415 33,6% Sárospataki
4 633
709
15,3%
Sátoraljaújhelyi
2 733
744
27,2%
Szerencsi
5 003
1 103
22,0%
Szikszói
1 789
374
20,9%
Tiszaújvárosi
3 297
1 116
33,8%
Abaúj–Hegyközi
1 902
353
18,6%
Bodrogközi
1 416
193
13,6%
MezĘcsáti
1 183
259
21,9%
Tokaji
2 150
397
18,5%
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
74 116
23 765
32,1%
1 640 586
600 726
36,6%
Országos
Forrás: T-star, KSH A társas vállalkozások aránya kis mértékben az országos átlag alatt marad a megyében, az összes vállalkozás 32,1%-a. A társas vállalkozások aránya nagyobb népességĦ és ebbĘl következĘen gazdaságilag aktívabb és mezĘgazdasági szempontból kevésbé frekventált térségekben a magasabb: Miskolci, Kazincbarcikai, Ózdi, Tiszaújvárosi, Sátoraljaújhelyi kistérségek. A vállalkozások árbevétele a következĘképpen oszlik meg: társas vállalkozások 96,5 %-a, egyéni vállalkozások 3 %-a, míg az EVA hatálya alá tartozó vállalkozások 0,5%-a. Országos szintĦ viszonylatban mutatja be az ábra a regisztrált társas vállalkozások arányát az összes vállalkozáson belül, mely területen Borsod-Abaúj-Zemplén megye például a gazdaságilag fejlettebb GyĘr-Moson-Sopron megyével hasonló átlagos értékekkel rendelkezik.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal.
MUNKAANYAG Gazdasági szerkezet a vállalkozások mérete alapján A megyében az országos viszonyokhoz hasonló a regisztrált vállalkozásoknak a foglalkoztatotti létszám alapján történĘ megoszlása. Ugyanakkor ki kell elemelni, hogy amíg a megye gazdaságában a kisvállalkozások (10-49 fĘ közötti foglalkoztatotti létszám) aránya alacsonyabb az országos átlaghoz viszonyítva, addig a mikro-vállalkozások (1-9 fĘs) aránya magasabb. A jövĘben célszerĦ az innovatív tevékenységet végzĘ és export piacra közvetlenül, vagy közvetetten termelĘ, szolgáltató kisvállalati kör megerĘsítése. Regisztrált vállalkozások száma, 2010 0 fĘs BorsodAbaújZemplén megye
db megoszlás 0 fĘs vállalkozás nélkül db
Ország
18 562
megoszlás 0 fĘs vállalkozás nélkül
470 100
53 951
880
471
210
28
több mint 500 fĘ 14
97,11%
1,58%
0,85%
0,38%
0,05%
0,03%
1 136 181
21 307
11 130
4 886
483
397
96,75%
1,81%
0,95%
0,42%
0,04%
0,03%
1-9 fĘ
10-19 fĘ
20-49 fĘ
50-249 fĘ
250499 fĘ
összesen 74 116
1 644 484
Forrás: T-star, KSH Az alábbi táblázat bemutatja az egyes vállalkozások mérete alapján a vállalkozói méret csoportok legfĘbb gazdasági mutatóinak változását 2007 és 2011 között.
Év
2007. 2011. 2011/2007 2007. 2011. 2011/2007 2007. 2011. 2011/2007 2007. 2011. 2011/2007 2007. 2011. 2011/2007 2007. 2011. 2011/2007 2007.
Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás EbbĘl: mikro összesen vállalkozás (0-49 fĘ között) (0-9 fĘ között) (50-249 fĘ között) (250 fĘ felett) érték Mego. % érték Mego. % érték Mego. % érték Mego. % VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA (db) 14 207 98,2% 12 999 89,9% 212 1,5% 45 0,3% 15 723 98,2% 14 569 91,0% 227 1,4% 54 0,3% 11% 0% 12% 1% 7% 0% 20% 0% NETTÓ ÁRBEVÉTEL (MFt) 721 809 27,7% 399 271 15,3% 404 537 15,5% 1 480 651 56,8% 607 995 20,5% 275 314 9,3% 405 151 13,7% 1 946 874 65,8% -16% -31% 0% 31% EXPORT (MFt) 49 865 5,7% 29 620 3,4% 80 351 9,2% 744 774 85,1% 34 128 2,6% 9 270 0,7% 108 899 8,3% 1 166 032 89,1% -32% -69% 36% 57% ADÓZÁS ELėTTI EREDMÉNY (MFt) 32 424 19 388 15 934 131 345 22 007 1554,2% 9 432 666,1% 13 362 943,6% -33 953 -2397,8% -32% -51% -16% -126% LÉTSZÁM (fĘ) 46 144 47,3% 22 366 22,9% 21 657 22,2% 29 812 30,5% 42 683 43,3% 22 735 23,1% 20 270 20,6% 35 535 36,1% -8% 2% -6% 19% BÉRKÖLTSÉG (MFt) 52 527 34,1% 22 631 14,7% 35 925 23,3% 65 634 42,6% 56 003 30,6% 26 211 14,3% 41 236 22,6% 85 556 46,8% 7% 16% 15% 30% ÁTLAGBÉR (MFt) 1 138 1 012 1 659 2 202
Összesen érték
Mego. %
14 464 16 004 11%
100% 100%
2 606 997 2 960 020 11%
100% 100%
874 990 1 309 059 50%
100% 100%
179 703 1 416 -99%
100%
97 613 98 488 1%
100% 100%
154 086 182 795 19%
100% 100%
1 579
MUNKAANYAG
Év
2011. 2011/2007 2007. 2011. 2011/2007 2007. 2011. 2011/2007
Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás EbbĘl: mikro összesen vállalkozás (0-49 fĘ között) (0-9 fĘ között) (50-249 fĘ között) (250 fĘ felett) érték Mego. % érték Mego. % érték Mego. % érték Mego. % 1 312 1 153 2 034 2 408 15% 14% 23% 9% BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS (MFt) 671 944 38,8% 369 651 21,3% 324 186 18,7% 735 877 42,5% 573 867 34,8% 266 044 16,1% 296 252 17,9% 780 842 47,3% -15% -28% -9% 6% HOZZÁADOTT ÉRTÉK (MFt) 130 416 26,8% 62 309 12,8% 78 716 16,2% 277 165 57,0% 127 913 27,5% 59 369 12,8% 92 841 19,9% 244 760 52,6% -2% -5% 18% -12%
Összesen érték Mego. % 1 856 18% 1 732 007 1 650 961 -5%
100% 100%
486 297 465 514 -4%
100% 100%
Forrás: BAZ megye TOP 100 kiadvány tervezete, APEH adatbázis A nagyvállalatok szerepe domináns a megye gazdaságában. 2011-ben a foglalkoztatottak 36%-át a nagyvállalatok alkalmazták, amihez képest a hozzá adott értékben több mint 15%-ponttal volt magasabb, 52%-os a részesedésük. Amíg az árbevételen belül 65%-os volt a részesdésük, addig már az export közel 90%-át a nagyvállatok adták 2010-ben a megyében. Gazdasági szerkezet ágazati megoszlása alapján A regisztrált vállalkozások fĘbb gazdasági ágak szerinti megoszlása a megyében nagyjából az országos átlaggal megegyezĘen alakult A mezĘgazdasági vállalkozások részaránya a Sárospataki, Abaúj-hegyközi, Bodrogközi, Encsi, Szerencsi, Szikszói kistérségekben megyei átlagot meghaladóan kiemelkedĘen magasabb, ezen térségek mezĘgazdasági orientációja (pl. szĘlĘtermesztés, borászat) intenzívebb, mint a megye többi kistérségéé. A kereskedelem, szolgáltatásokban tevékenykedĘ vállalkozások részaránya a nagyobb méretĦ, illetve gazdaságilag fejlettebb települések térségeiben magasabb: Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Tiszaújváros. Regisztrált vállalkozások megoszlása fĘbb nemzetgazdasági ágak szerint (db) 2010 a mezĘgazdaság , vadgazdálkodás, bányászat, feldolgozóipar, erdĘgazdálkodás, halgazdálkodás villamosenergia, gáz-, gĘz-, Kistérségek nemzetgazdasági ágakban (A+B vízellátás nemzetgazdasági ágakban gazdasági ág, az év végén) (C+D+E gazdasági ág, az év végén) Miskolci 10,0% 12,0% Edelényi 40,7% 11,3% Encsi 56,5% 8,0% Kazincbarcikai 13,5% 12,1% MezĘkövesdi 37,7% 12,5% Ózdi 21,7% 12,9% Sárospataki 62,2% 7,1% Sátoraljaújhelyi 36,7% 8,0% Szerencsi 52,4% 10,3% Szikszói 51,0% 8,3% Tiszaújvárosi 20,7% 12,7% Abaúj–Hegyközi 65,0% 8,0% Bodrogközi 69,0% 5,6% MezĘcsáti 44,4% 12,9% Tokaji 55,3% 9,4% Borsod-Abaúj28,3% 11,0% Zemplén megye Országos 25,6% 10,6%
kereskedelemben és szolgáltatásokban 78,1% 48,0% 35,5% 74,4% 49,8% 65,4% 30,7% 55,3% 37,4% 40,7% 66,6% 27,0% 25,4% 42,7% 35,2% 60,7% 63,8%
MUNKAANYAG Forrás: T-star, KSH KiemelendĘ, hogy a bányászat, feldolgozóipar, energetikai iparágakban a megye vállalkozásainak közel fele, 46%-a a Miskolci kistérségben tevékenykedik, továbbá Miskolcon található a megyében a kereskedelemben és szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások 54%-a. Regisztrált vállalkozások száma fĘbb nemzetgazdasági ágak szerint (db) - 2010 bányászat, feldolgozóipar, a mezĘgazdaság , vadgazdálkodás, villamosenergia, gáz-, gĘz-, erdĘgazdálkodás, halgazdálkodás Kistérségek vízellátás nemzetgazdasági nemzetgazdasági ágakban (A+B ágakban (C+D+E gazdasági gazdasági ág, az év végén) ág, az év végén) Miskolci 3 126 3 751 Edelényi 1 062 295 Encsi 1 340 189 Kazincbarcikai 574 517 MezĘkövesdi 1 954 647 Ózdi 913 545 Sárospataki 2 880 331 Sátoraljaújhelyi 1 002 219 Szerencsi 2 621 513 Szikszói 912 149 Tiszaújvárosi 682 419 Abaúj–Hegyközi 1 237 152 Bodrogközi 977 79 MezĘcsáti 525 153 Tokaji 1 190 203 Borsod-Abaúj20 995 8 162 Zemplén megye Országos 420 137 173 112
kereskedelemben és szolgáltatásokban 24 494 1 251 843 3 168 2 584 2 757 1 422 1 512 1 869 728 2 196 513 360 505 757 44 959 1 047 337
Forrás: T-star, KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ágazatok megyei GDP-hez való hozzájárulását vizsgálva megállapítható, hogy az ipar és építĘipar részaránya magasabb mind az országos, mind a Budapest nélkül számított vidéki átlagnál, míg a szolgáltatások részesedése a Budapesten kívül számított országos átlaggal megegyezik. FĘbb ágazatok részesedése a megye GDP-jébĘl (%), 2010 MezĘgazdaság aránya a GDP-bĘl
Ipar és építĘipar aránya a GDP-bĘl
Szolgáltatások aránya a GDP-bĘl
Borsod-Abaúj-Zemplén
4,29%
38,92%
56,79%
Országos átlag
3,77%
31,28%
64,95%
Vidéki átlag (Bp. nélkül)
6,16%
37,33%
56,51%
Megye
Forrás: T-star, KSH A fenti információkhoz kapcsolódik az alábbi térkép is, bemutatva az ország többi megyéjében a 3 kiemelt ágazati kategória részesedését a megye GDP-jében.
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. 2012.-ben a megyében a költségvetési szférában dolgozott az alkalmazottak 37%-a. A legtöbb alkalmazottat a feldolgozóipar foglalkoztatta 2012. I. félévben (36 513 fĘ). A feldolgozóiparban ugyan a szellemi foglalkozásúak aránya (29%) a megyei átlag (42%) alatt marad, de a havi nettó átlagkereset 22%-kal meghaladja a megyei átlagot. 2011. azonos idĘszakához viszonyítva érdemben 10% felett a közszférában, azaz az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben, a közigazgatás, védelem, kötelezĘ társadalombiztosítás területén, illetve a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban nĘtt a foglalkoztattak száma az elĘzĘ év azonos idĘszakához képest. A gazdasági tevékenységeket elemezve a foglalkoztatásban a feldolgozóiparnak van a legnagyobb jelentĘsége, majd azt követi a kereskedelem, a gépjármĦjavítás, illetve az építĘipar és a szállítás, raktározás. A mezĘgazdaságnak a foglalkoztatásban való részesedése 3%. A kormányzat kiemelt iparágként kezeli a jövĘben többek között az autóipart, a környezetipart, egészségipart, kreatív gazdaságot, logisztikát, amelyhez kapcsolódó versenyképesség javító és foglalkoztatás bĘvítĘ fejlesztéseket szükséges a megyében is megvalósítani. Az alkalmazásban állók száma, nettó átlagkeresete gazdasági ág szerint, 2012. I. félév
Gazdasági ág
A B C D E
MezĘgazdaság, erdĘgazdálkodás, halászat Bányászat, kĘfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gĘzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyĦjtése, kezelése, hulladék-gazdálkodás,
Fizikai Szellemi foglalkozású foglalkozású fĘ fĘ
Összesen, fĘ
Alkalmazás -ban állók megoszlása %
Szellemi Összes foglalko- változás 2011 zásúak azonos aránya idĘszakához ágazaton viszonyítva belül %
Havi Havi nettó nettó átlagkereset átlag- aránya megyei kereset, átlaghoz Ft viszonyítva, %
3 489
1 105
4 594
3%
24%
1,0%
94 983
84%
210 25 781
78 10 732
288 36 513
0% 28%
27% 29%
-12,0% -4,0%
146 386 138 097
129% 122%
427
415
842
1%
49%
-29,0%
207 783
183%
2 221
817
3 038
2%
27%
-1,0%
121 881
107%
MUNKAANYAG Az alkalmazásban állók száma, nettó átlagkeresete gazdasági ág szerint, 2012. I. félév
Gazdasági ág
Fizikai Szellemi foglalkozású foglalkozású fĘ fĘ
Összesen, fĘ
Alkalmazás -ban állók megoszlása %
Szellemi Összes foglalko- változás 2011 zásúak azonos aránya idĘszakához ágazaton viszonyítva belül %
Havi Havi nettó nettó átlagkereset átlag- aránya megyei kereset, átlaghoz Ft viszonyítva, %
szennyezĘdés-mentesítés B+ C+ D+E F G H I J K L M N O P Q R S A–S
Ipar ÉpítĘipar Kereskedelem, gépjármĦjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, mĦszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezĘ társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás MĦvészet, szórakoztatás, szabad idĘ Egyéb szolgáltatás Összesen EbbĘl: versenyszféra költségvetési szféra
28 639
12 041
40 680
31%
30%
-5,0%
138 485
122%
5 031
1 124
6 154
5%
18%
2,0%
86 559
76%
6 507
3 359
9 866
7%
34%
-1,0%
104 544
92%
4 346
1 089
5 434
4%
20%
-5,0%
100 268
88%
2 480
585
3 065
2%
19%
-8,0%
77 815
68%
146
507
653
0%
78%
-19,0%
169 146
149%
79
782
860
1%
91%
1,0%
157 495
139%
445
347
792
1%
44%
-45,0%
112 281
99%
398
1 042
1 440
1%
72%
-14,0%
105 776
93%
4 295
953
5 248
4%
18%
12,0%
88 472
78%
5 334
8 737
14 071
11%
62%
15,0%
118 673
104%
2 889
12 938
15 827
12%
82%
-9,0%
121 758
107%
10 851
10 081
20 931
16%
48%
12,0%
79 891
70%
340
825
1 165
1%
71%
-17,0%
120 324
106%
672 75 938
274 55 787
946 131 725
1% 100%
29% 42%
-9,0% -1,0%
90 184 113 618
79% 100%
54 073 19 844
23 012 29 320
77 085 49 164
59% 37%
30% 60%
-2,0% 3,0%
121 173 102 875
107% 91%
Forrás: KSH Országos viszonylatban kiemelkedĘ a hazai tĘke aránya a társas vállalkozásokban Az egy lakosra jutó mĦködĘ vállalkozások száma valamivel az országos átlag felett van, míg a mĦködĘ vállalkozásokban döntĘ a hazai tĘke aránya (mintegy 73%-os), ami jóval magasabb, mint a 40%-os országos átlag. A külföldi tĘkétĘl elvárjuk a modern szolgáltatások, termelési és menedzsment módszerek alkalmazását, illetve a nemzetközi piacokba való beágyazódást, azaz az exportálás lehetĘségét, ezért továbbra is kívánatos a térségben a foglakoztatás bĘvítése érdekében a külföldi tĘke befektetések vonzása.
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. Néhány jelentĘsebb, nagyobb hozzáadott értéket elĘállító 20 vállalkozás a megyében: Jabil Circuit Kft. Borsodi Sörgyár Zrt. Émász Csoport Borsodchem Zrt. Aes Csoport Continental Dohányipari Zrt. Tvk Nyrt.
Robert Bosch Power Tool Kft. Robert Bosch Energy And Body Systems Kft. Taghleef Industries Kft. Borsod Volán Zrt. Modine Hungária Kft. Szemerey Transport Fuvarozási Zrt.
Unio-Coop Zrt. Érv. Északmagyarországi Regionális VízmĦ Zrt Borsodi Sör Kereskedelmi Kft. MifĦ Miskolci FĦtĘerĘmĦ Kft. Prec-Cast Öntödei Kft. Johnson Electric Ózd Kft. Remy Automotive Hungary Kft.
Forrás: TOP 100, a legjelentĘsebb Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyĦ vállalkozások, 2010 MezĘgazdaság MezĘgazdaságban foglalkoztatottak jelentĘs csökkenése Ahogy az a 2.1.b fejezetben bemutatásra került, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország egyik legerdĘsebb vidéke, ahol az erdĘk aránya 2010-ben 30,19% volt, jelentĘsen meghaladva az országos átlagot. (20,56%). Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a szántóterületek aránya az országos átlag alatt van (35,91% szemben a 46,46%-os országos átlaggal). A megyében használt mezĘgazdasági terület mintegy 1%-kal nĘtt. A területeket mĦvelĘ gazdaságok számának növekedése miatt összességében 46%-kal csökkent 2000 és 2010 között a mezĘgazdasági birtokok átlagos mérete. Az átlagos birtokméret gyakorlatilag megfelezĘdött 2000 és 2010 között: 586 Ha/gazdálkodó szervezet, ami alig haladja meg az országos átlagot.
MUNKAANYAG Használt mezĘgazdasági terület (ha) Éves értékek Változás (%) 2000 2010 2010/2000 Borsod-AbaújZemplén megye Országos
MezĘgazdasági birtokok átlagos mérete (ha/db) Éves értékek Változás (%) 2000 2010 2010/2000
266 406
270 323
1,0%
1 092
586
-46,0%
4 652 448
4 611 606
-1,0%
669
536
-20,0%
Forrás: T-star, KSH MezĘgazdasági területet használó gazdaságok száma 461 volt 2010-ben, aminek a 88%-os növekedése meghaladja az országos átlagot (24%) A mezĘgazdaságban foglalkoztatottak száma jelentĘsen csökkent 2010-ben 2000-hez viszonyítva, 2010-ben 45%-kal kevesebb, 3 621 fĘ volt a teljes munkaidĘs létszáma a mezĘgazdasági vállalkozásoknak. Ugyan a részmunkaidĘs foglalkoztatottak száma növekedett, de ez Ę számuk alig 8%-a csak a teljes munkaidĘs foglalkoztatotti létszámnak. Foglalkoztatottak a mezĘgazdaságban Teljes munkaidĘs foglalkozásúak létszáma (40óra/hét) (fĘ) Éves értékek Változás (%) 2000 2010 2010/2000 Borsod-Abaúj6 615 3 621 -45,0% Zemplén megye Ország 127 384 69 078 -46,0%
Nem teljes munkaidĘs foglalkozásúak létszáma (>60 óra/hó) (fĘ) Éves értékek Változás (%) 2000 2010 2010/2000 192
287
49,0%
5 363
7 610
42,0%
Forrás: T-star, KSH A megyében mind az állatállomány, mind az állattartó gazdaságok száma az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent 2000 és 2010 között. A 2010. évi állatállomány 73,7%-a a 2000. évinek. Állattenyésztés
Borsod-AbaújZemplén megye Országos
Állattartó gazdaságok száma (db) Éves értékek Változás (%) 2000 2010 2010/2000
Állatállomány nagysága (állategység) Éves értékek Változás (%) 2000 2010 2010/2000
108
88
-18,5%
147 625
108 734
-26,3%
2 438
2 188
-10,3%
3 097 537
2 498 313
-19,3%
Forrás: T-star, KSH JelentĘs potenciál a zöldség és gyümölcs ágazat fejlesztésében Az alábbiakban bemutatásra kerül a növénytermesztés néhány kulcsadata termĘterületek mérete, illetve megyén, valamint az országon belüli megoszlása alapján. A megyében az országos átlag feletti az ipari növények (napraforgó, repce, dohány, szója), illetve a takarmánynövények (silókukorica, lucerna) termesztése, míg a zöldségfélék termesztése jóval az országos részesdés alatt marad (0,6%-a az összes országos termĘterületnek). Legnagyobb termĘterületen, a vetésterület közel 50%-án 2010-ben gabonaféléket termesztettek. Vetésterület növénycsoportonként, 2010 204 606 3 804 142
101 968 2 376 489
száraz hüvelyesek 841 17 516
5,4%
4,3%
4,8%
3,4%
6,6%
6,0%
0,6%
100%
49,8%
0,4%
0,6%
24,3%
8,3%
0,1%
62,5%
0,5%
0,9%
19,8%
7,5%
1,4%
Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén, ha Országos érték, ha Borsod-Abaúj-Zemplén részaránya az országból Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli megoszlás Országon belüli megoszlás
gabonafélék
gyökérnövények 1 147 34 117
ipari takarmány- zöldségfélék növények növények és szamóca 49 631 16 969 305 753 546 284 772 55 133
Forrás: KSH
MUNKAANYAG A zöldségféléken belül a megyében az országos értéket meghaladó nagyobb arányban termesztenek csemegekukoricát, zöldbabot, vöröshagymát, fejes káposztát, uborkát, zöldpaprikát. A gyümölcsterület országon belüli részaránya (7,2%) meghaladja a megyének a vetésterületekbĘl való részesedését (5,4%). A megyében az országos arányoknál jelentĘsebb a körte, kajszi, szilva és dió termesztése. A kajszi mellett még az alma termĘterülete a legmagasabb 1 000 hektár feletti. Gyümölcsfákkal betelepített terület, 2010 Borsod-Abaúj-Zemplén, ha Országos érték, ha Borsod-Abaúj-Zemplén részaránya az országból Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli megoszlása Országon belüli megoszlás
Törzses gyümölcsök 5 553 77 015
alma
körte
meggy
cseresznye
Ęszibarack
kajszi
szilva
dió
1 464 29 938
564 2 831
529 14 798
175 2 718
160 6 223
1 286 4 720
643 8 005
583 5 563
7,2%
4,9%
19,9%
3,6%
6,4%
2,6%
27,3%
8,0%
10,5%
100,0%
26,4%
10,2%
9,5%
3,1%
2,9%
23,2%
11,6%
10,5%
38,9%
3,7%
19,2%
3,5%
8,1%
6,1%
10,4%
7,2%
Forrás: KSH A bogyós gyümölcsök országon belüli részesedése is meghaladja a vetésterületek részarányát. A bogyós gyümölcsök közül a megyében meghatározó a szeder, míg legnagyobb területen bodzát termesztenek. Bogyós gyümölcsökkel betelepített terület, 2010 Bogyósok Borsod-Abaúj-Zemplén, ha Országos érték, ha Borsod-Abaúj-Zemplén részaránya az országból Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli megoszlása Országon belüli megoszlás
málna
ribiszke
köszméte (egres)
bodza
szeder
901 6 753
24 465
97 1 325
8 205
386 3 325
111 265
13,3%
5,2%
7,3%
4,1%
11,6%
42,0%
100,0%
2,7%
10,8%
0,9%
42,8%
12,3%
6,9%
19,6%
3,0%
49,2%
3,9%
Forrás: KSH SzĘlĘt 11 678 hektáron termesztenek a megyében, ami az ország szĘlĘ termesztési területének a 10,7%-a. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által a magyar mezĘgazdaság kilátásairól 2012 tavaszán szervezett konferencián az alábbi legfĘbb állítások hangzottak el, ami egyfajta iránymutatást is ad mezĘgazdaság és ezen belül is a növénytermesztés fejlesztésének: • Az Európai Unióba való belépés után minden második mezĘgazdasági termék import áru a hazai üzletekben. • A gabonatermelés jellemzĘen tĘkeintenzív, alacsony foglalkoztatású ágazattá vált szemben a jelentĘs munkaerĘigénnyel bíró zöldség- és gyümölcstermesztéssel, illetve a mezĘgazdasági feldolgozóiparral. • A mezĘgazdaság külkereskedelmi mérlege pozitív, de ez döntĘen a gabonafélék exportjának köszönhetĘ. A feldolgozott termékek esetén a behozatal meghaladja a kivitelt. • Magyarországon ma a gyümölcs- és zöldségtermesztés fele az 1980-as évek átlagában megtermelt mennyiségnek, ami részben a piac beszĦkülésének, illetve az import termékeknek tulajdonítható. A zöldség- és gyümölcstermesztés visszaszorulását az EU területalapú agrártámogatási rendszere is erĘsíti, hiszen a jelentĘs vetésterületet igénylĘ gabonatermesztés nagyobb támogatással jár a kisebb vetésterületĦ zöldség-, gyümölcstermesztéssel szemben. • A világ egyik legnagyobb agártermék importĘre az Európai Unió, valamint a biztonságos mezĘgazdasági termékek, élelmiszerek iránt egyre nĘ az igény a világon.
MUNKAANYAG • A fentiek alapján nemcsak országos, de megyei szinten is jelentĘs lehetĘségek vannak zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a kapcsolódó feldolgozóipar fejlesztésében. A megyén belül különösen azokra az ágazatokra kell koncentrálni, ahol a megyének egyértelmĦ versenyelĘnye van az országon belül, és elĘtérbe kerül a helyi piacra, a helyi közétkeztetési konyhákra való termelés lehetĘsége. Mindezek – a korábban nagyobb közöségi-állami szerepvállalással - igénylik a helyi piacok, illetve kereskedelmi láncokba történĘ értékesítés megszervezését, a szabad munkaerĘ (közfoglalkoztatottak) bevonását a helyi közkonyhákra történĘ termelés esetén, illetve a helyitájjellegĦ feldolgozott termékek elkészítését. Ehhez szükséges a biztonságos és magas minĘséget nyújtó termelési, valamint raktározási feltételek megteremtése. A magasabb termelési feltételek kialakításához többek között elengedhetetlen az öntözés jobb és költséghatékonyabb megszervezése víztározók kiépítésével, hiszen az országban az öntözött vetésterület a teljes vetésterület mindössze 2 százalékát teszi ki. Továbbá javasolt a megyében termálvizek többcélú hasznosításának részeként a melegházi növénytermesztés bĘvítése, illetve a raktározásra hĦtĘházak építése. Mindezen lépések után megnyílhat lehetĘség a külpiaci értékesítésre is. 2010-ben egy hektárra 311 tonna mĦtrágyát használtak fel, ami jelentĘs, 30%-os csökkenést jelent 2004 óta. Ez különösen fontos a mezĘgazdasági területek szennyezésének csökkentése érdekében. Az alábbi táblázat bemutatja a 2007-13. évi Nemzeti Vidékfejlesztési Programból nyújtott mezĘgazdasági támogatást Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az országban benyújtott kifizetési kérelmek 6,16%-át Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások nyújtották be. I. tengely MezĘgazdasági és erdészeti gazdaságok versenyképessége Db mFt Borsod-AbaújZemplén megye Magyarország
II tengely A környezet és vidék fejlesztése db
4 482
14 728,86
6 342
74 308
333 083,44
88 688
mFt 16 252,41
összesen db
mFt
10 824,0
30 981,27
169 711, 65 162 996,0
502 795,09
Forrás: mvh.gov.hu - http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/eredmenyek Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turizmus jelentĘsége viszonylag kicsi az országban 1000 lakoshoz viszonyítva 2,377 vendégéjszakát töltenek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ami 12. helyet jelenti a megyék között az országos rangsorban. A turizmus alapvetĘen az aktív turizmusnak helyet adó értékes természeti környezethez, illetve a gyógy- és termálvízre épülĘ egészség és wellness turisztikai szolgáltatásokhoz, valamint a hivatás turizmushoz kapcsolódik. A megye különleges természeti, kulturális örökség értékei: a kultúrtáj kategóriában a világörökség részévé nyilvánított borairól híres Tokaj-hegyalja; a várakban, erdei túraútvonalakban gazdag Zemplén; Miskolc történelmi belvárosa, DiósgyĘri vár környezete és Lillafüred térsége; Aggteleki cseppkĘ-barlang térsége a megújuló edelényi kastéllyal és a kapcsolódó kisebb rurális jellegĦ turisztikai fejlesztésekkel, valamint a Bükk-hegység különleges természeti adottságai (pl. Lázbérci-tó). A megye turisztikai szempontból jelentĘsebb gyógy- és termálfürdĘi: Miskolc-tapolcai barlangfürdĘ, mezĘkövesdi Zsóry-fürdĘ, Sárospataki Végardó-fürdĘ. Az aprófalvakban és erdĘs területekben gazdag megye jó terepe a természet közeli, falusi turizmusnak. További, a turizmus számára is értékes épületek, kulturális örökség értékek kerültek felsorolásra a 2.1.j fejezetben.
MUNKAANYAG
Megye Budapest
1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma, 2010 (db) 7 559,01
Borsod-Abaúj-Zemplén
2 377,48
Heves
6 334,17
Nógrád
1 271,11
Szabolcs-Szatmár-Bereg
851,11
Zala
19 479,49
Országos átlag Vidéki átlag (Bp. nélkül)
4 817,27 4241,26
Forrás: T-star, KSH
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal.
A turizmusnak jelentĘs koncentrációja van a megyében, a legtöbb vendégéjszakát Miskolcon és MezĘkövesden töltik el a vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján. 2000-hez viszonyítva 2010-ben a vendégéjszakák kis mértékĦ 3,6%-os emelkedése figyelhetĘ meg. Fontos kiemelni, hogy 2005-ben 11,2 %-kal töltöttek el több vendégéjszakát a vendégek a megyében, mint 2000-ben. Ez a növekedés meghaladta az országos átlagot, de 2010-re 2005-höz viszonyítva az országosnál nagyobb léptékben esett vissza a megye idegenforgalma. Megyén belül a vendégéjszakák legnagyobb léptékben a MezĘkövesdi kistérségben nĘttek, mintegy 68 ezer vendégéjszakával, míg Miskolcon közel 80 ezer fĘvel csökkentek a vendégéjszakák 2010-re 2000-hez képest. Az elmúlt 10 évben a vendégéjszakák számának növekedése kiemelendĘ elsĘsorban a Tokaji, majd a Sárospataki kistérségben, addig a Sátoraljaújhelyi kistérségben a vendégéjszakák alakulása inkább hektikus volt. MegemlítendĘ, hogy 2000-hez képest az Abaúj-hegyközi kistérség majdnem megduplázta a vendégéjszakák számát. Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Kistérségek
Éves értékek (db)
Változás (%)
2000
2005
2010
Miskolci
299 663
249 012
Edelényi
24 267 1 539
Encsi
2010/2000
2010/2005
220 331
-26,5%
-11,5%
43 319
29 435
21,3%
-32,1%
12 232
8 824
473,4%
-27,9%
Kazincbarcikai
28 805
30 276
29 289
1,7%
-3,3%
MezĘkövesdi
91 107
131 309
157 241
72,6%
19,7%
Ózdi
23 161
11 731
7 127
-69,2%
-39,2%
Sárospataki
33 114
37 807
45 850
38,5%
21,3%
Sátoraljaújhelyi
50 677
78 602
50 694
0,0%
-35,5%
Szerencsi
13 293
7 859
5 700
-57,1%
-27,5%
Szikszói
3 327
4 036
573
-82,8%
-85,8%
Tiszaújvárosi
48 464
56 136
36 579
-24,5%
-34,8%
Abaúj–Hegyközi
13 661
26 392
23 384
71,2%
-11,4%
3 122
1 648
1 115
-64,3%
-32,3%
0
0
0
NaN
NaN
10 229
26 666
51 464
403,1%
93,0%
644 429
717 025
667 606
3,6%
-6,9%
18 369 319
19 737 358
19 554 438
6,5%
-0,9%
Bodrogközi MezĘcsáti Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén Országos Forrás: T-star, KSH
MUNKAANYAG Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a külföldiek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2000-tĘl 6,4%-kal csökkent, a 2000. évi 139 282 éjszakáról 2010-re 130 306 éjre változott. A megyében a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya 2010-ben 20% volt szemben a 40%-os országos átlaggal. Érdekes, hogy arányaiban a Tiszaújvárosi (62%) és az Ózdi (40%) kistérségben a legmagasabb a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya 2010-ben, ez nagyrészt a településen található külföldi tulajdonú vállalatokhoz kötĘdĘ vendégéjszakákra vezethetĘ vissza. Fontos kiemelni, hogy a térség külföldi tulajdonú, illetve nemzetközi munkamegosztásban dolgozó nagyvállalataihoz kötĘdĘ hivatás turizmusa meghatározó a fĘbb turisztikai szezonon kívüli idĘszakban. Azokban a térségekben, ahol a szabadidĘs célú turizmus a meghatározó, ott alacsonyabb a külföldiek részaránya, a Sárospataki térségben 35%, a Miskolci és a MezĘkövesdi kistérségben 2020% volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe a legtöbb külföldi vendég Lengyelországból, Németországból és Szlovákiából érkezett. A kereskedelmi szálláshelyeken bruttó 5,8 milliárd forint árbevétel keletkezett, melybĘl bruttó 3,3 milliárd forintot a szállásdíjakból realizáltak; ez az összeg az elĘzĘ évivel azonos. A szállásdíjakból származó bevételek 67%-át a szállodák, 18%-át a panziók adták, 23%-a a külföldi vendégektĘl származott. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendéglátás bevétele 1,7 milliárd forintot tett ki, mely 14%-kal esett vissza az elĘzĘ évhez képest.4 Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Külföldiek részaránya Külföldiek által eltöltött Kistérség kereskedelmi szálláshelyen (%) vendégéjszakák változása (%) 2000 2005 2010 2010/2000 2010/2005 Miskolci
21%
19%
20%
-29,0%
-8,7%
Edelényi
10%
8%
9%
14,3%
-20,8%
Encsi
39%
3%
7%
9,6%
70,4%
Kazincbarcikai
23%
14%
20%
-11,2%
36,7%
MezĘkövesdi
35%
17%
17%
-17,5%
19,7%
Ózdi
25%
28%
40%
-50,5%
-14,5%
Sárospataki
16%
21%
35%
199,2%
97,6%
Sátoraljaújhelyi
5%
4%
4%
-21,1%
-32,7%
Szerencsi
16%
15%
13%
-66,1%
-39,6%
Szikszói
1%
3%
8%
26,5%
-61,6%
Tiszaújvárosi
35%
49%
62%
32,7%
-18,1%
Abaúj–Hegyközi
2%
2%
1%
62,0%
-39,9%
Bodrogközi
5%
0%
3%
-80,2%
NaN
MezĘcsáti
NaN
NaN
NaN
NaN
NaN
Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
32%
19%
13%
106,6%
31,0%
22%
18%
20%
-6,4%
2,8%
57%
55%
49%
-8,6%
-10,8%
Forrás: T-star, KSH A bĘvülĘ vendégforgalommal, illetve a szálláshelyek közül kedvezĘbb kapacitáskihasználtsággal rendelkezĘ szállodák szállásférĘhelyeinek száma az országos átlagnál magasabb arányban, 70%-kal bĘvült 2000 és 2010 között. A változás eltérĘ mértékĦ volt a kistérségekben. Ugyan a legtöbb szállodai férĘhely a Miskolci kistérségben van, de a legnagyobb bĘvülés arányaiban a Tokaji, MezĘkövesdi, Sátoraljaújhelyi térségében volt.
4
Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye idegenforgalmi statisztikája2010, www.baz.hu
MUNKAANYAG Szállodák szállásférĘhelyeinek száma (db) Kistérség
Éves értékek (db) 2000
2005
Változás (%) 2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
1 216
1 293
1 971
62,1%
52,4%
Edelényi
199
227
227
14,1%
0,0%
0
20
88
340,0%
82
134
120
NaN 46,3%
MezĘkövesdi
116
175
655
464,7%
274,3%
Ózdi
118
60
60
-49,2%
0,0%
Sárospataki
148
148
113
-23,6%
-23,6%
Sátoraljaújhelyi
52
163
208
300,0%
27,6%
Szerencsi
46
44
50
8,7%
13,6%
Szikszói
0
0
0
393
411
216
NaN -45,0%
NaN -47,4%
85
87
86
1,2%
-1,1%
Bodrogközi
0
0
0
NaN
NaN
MezĘcsáti
0
0
0
Tokaji
0
401
384
NaN 284,0%
NaN -4,2%
2 455
3 163
4 178
70,2%
32,1%
100 604
115 895
123 518
22,8%
6,6%
Encsi Kazincbarcikai
Tiszaújvárosi Abaúj–Hegyközi
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
-10,4%
Forrás: T-star, KSH A kereskedelmi szálláshelyek mellett a falusi turizmus is jelen van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a legtöbb szálláshely a Zemplénben, így a Sátoraljaújhelyi, a Sárospataki és az Abaúj-hegyközi, valamint a Tokaji kistérségben van. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az Edelényi kistérségben 2010re 696 férĘhelyre bĘvült a falusi szállásadás férĘhelyeinek száma. E kategóriában a legnagyobb csökkenés a MezĘkövesdi kistérségben volt, ahol vélhetĘen a magánszállásadóktól a kereskedelemi szálláshelyek felé tolódott el a kínálat. Falusi szállásadás szállásférĘhelyeinek száma (db) Kistérségek
Éves értékek (db)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
146
180
267
82,9%
48,3%
Edelényi
248
809
974
292,7%
20,4%
Encsi
40
65
36
-10,0%
-44,6%
Kazincbarcikai
43
154
129
200,0%
-16,2%
MezĘkövesdi
1 650
2 531
519
-68,5%
-79,5%
Ózdi
86
191
238
176,7%
24,6%
Sárospataki
112
217
518
362,5%
138,7%
Sátoraljaújhelyi
166
522
631
280,1%
20,9%
Szerencsi
32
147
103
221,9%
-29,9%
Szikszói
0
56
109
94,6%
Tiszaújvárosi
6
10
27
NaN 350,0%
170,0%
Abaúj–Hegyközi
281
572
394
40,2%
-31,1%
Bodrogközi
41
58
56
36,6%
-3,4%
MezĘcsáti
47
43
164
248,9%
281,4%
Tokaji
46
180
320
595,7%
77,8%
MUNKAANYAG Falusi szállásadás szállásférĘhelyeinek száma (db) Kistérségek Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
Éves értékek (db)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
2 944
5 735
4 485
52,3%
-21,8%
33 502
44 453
26 210
-21,8%
-41,0%
Forrás: T-star, KSH A turizmus versenyképességének megĘrzése, illetve javítása érdekében 2007 óta 19 513 MFt támogatásban részesültek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szolgáltatók az Észak-Magyarországi Operatív Programból. Támogatásban részesültek:
• Termál- és gyógyfürdĘk: a Miskolci Selyemréti, a MezĘkövesdi Zsóry és a Bogácsi fürdĘ. • Kulturális célú szolgáltatások: az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély vonzerejének fejlesztése, Tokaj fesztiválkatlan kialakítása (a beruházás még nem kezdĘdött el), DiósgyĘr-Lillafüred kulturális és öko-turisztikai fejlesztése, a Füzéri vár fejlesztése, FĥTėMĥ - IMAX Miskolc és Rock Múzeum kialakítása Miskolcon. • Öko-, aktívturisztikai termékeket: poroszlói Tisza-tavi ökocentrum, Bükkaljai, Históriásvölgyi fejlesztések, Pácini mikro-térségi fejlesztések és Sátoraljaújhelyi magashegyi kalandpark. • Szálláshelyek és egyéb turisztikai szolgáltatások versenyképességének javítása: 4 702 MFt értékben, ugyanakkor fontos megjegyezni nem minden támogatott projekt valósul meg, több szálláshely visszalépett a tervezett beruházástól. • Turisztikai Desztinációs Menedzsment rendszer fejlesztése és mĦködtetése: Sátoraljaújhely, MezĘkövesd, Tokaj-hegyalja és az Abaúj-hegyközi térségben. Mindezek mellett, a vidékfejlesztési forrásból 58 turisztikai célú projektet támogattak a megyében 872,66 MFt értékben 2007-tĘl, amihez kapcsolódik még a vidéki örökség megĘrzése keretében megvalósuló 93 projekt 912,7 MFt támogatással. A jövĘben törekedni kell a megyében a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának növelésére, amihez szükséges a szálláshelyek minĘségének javítása, illetve az egyedi értékekkel (természeti, kulturális, vagy épített) bíró turisztikai termékkínálat fejlesztése a jelentĘsebb turisztikai célterületeken, illetve azok környékén. Mindezek érdekében nem csak a térségi szintĦ marketinget, hanem a termékek helyi-desztinációs kínálatba való szervezését is fejleszteni kell.
2.2.b. A gazdaság belsĘ és külsĘ kapcsolatai Alacsony exportrészesedés A gazdaság külsĘ kapcsolataira vonatkozóan érhetĘk el statisztikai adatok, így a kiemelt mutató a gazdasági társaságok árbevételén belül az export teljesítmény aránya. Borsod-Abaúj-Zemplén megye export árbevétele 2010-ben 4,3%-át adta az ország összes export árbevételének. A megye relatív lemaradását mutatja, hogy az egy fĘre jutó export árbevétel 2010-ben 62%-a volt az országos értéknek. A megyében az egy fĘre jutó export teljesítmény az alapvetĘen exportra termelĘ nagyobb vegyipari üzemeknek helyet adó Kazincbarcikán (TVK, Borsodchem), illetve a megye egyik legnagyobb vállalatának az elektronikai összeszerelést végzĘ Jabil-nek helyet adó Tiszaújvárosban a legmagasabb. Ezen üzemek kicsit torzítják is a megyei értéket, azaz kedvezĘbb képet adnak a megyérĘl. Ágaztok közül a gépiparnak és vegyiparnak van az exporton belül a legnagyobb részesedése, igaz mind a kettĘ ágazat részesedése csökkent 2011-re 2010-hez képest.
MUNKAANYAG Export teljesítmény (mFt) Ágazatok
2010
MezĘgazdaság Élelmiszeripar Vegyipar Kohászat, fémfeldolgozás Gépipar Energia-Víz-Hulladék ÉpítĘipar Kereskedelem Közlekedés Nem anyagi ágak Egyéb ágazatok Gazdasági ágazatok összesen
2011
3 119 11 217 404 743 86 708 454 210 1 967 5 007 18 885 3 460 6 107 10 108 1 005 531
3 995 12 686 499 022 107 204 616 148 18 078 4 902 24 135 4 750 4 757 13 382 1 309 059
Változás mértéke (%) 0,3% 1,0% 38,1% 8,2% 47,1% 1,4% 0,4% 1,8% 0,4% 0,4% 1,0% 100,0%
Forrás: APEH adatbázis Az egy fĘre jutó export árbevétel megmutatja, hogy melyek azok a térségek, ahol meghatározóak a külföldi értékesítéssel rendelkezĘ termelĘ üzemek, vagy szolgáltatók a megyében: Miskolc, Kazincbarcika, MezĘkövesd, Ózd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros. A megye többi térségben jóval a megyei átlag alatt marad az export teljesítmény. Egy fĘre jutó exportbevétel (Ft) Kistérségek
Éves értékek (Ft) 2000
2005
Változás (Ft) 2010
2010-2000
2010-2005
Miskolci
287
662
575
288
306
Edelényi
29
42
59
30
17
Encsi
56
41
76
20
35
Kazincbarcikai
2 014
2 519
2 786
772
268
MezĘkövesdi
256
404
621
366
218
Ózdi
180
311
393
214
82
Sárospataki
155
118
409
254
291
Sátoraljaújhelyi
440
650
633
193
-17
Szerencsi
38
24
52
15
28
Szikszói
8
10
8
1
-2
Tiszaújvárosi
4 962
6 489
14 575
9 612
8 085
Abaúj–Hegyközi
81
79
179
97
99
Bodrogközi
50
2
8
-41
7
0
63
166
165
103
73
61
144
71
82
578
857
1 283
705
425
1 293
1 627
2 063
770
436
MezĘcsáti Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
Forrás: T-star, KSH A fenti relatív mutatók mellett fontos kiemelni, hogy a Tiszaújvárosi és a kazincbarcikai kistérség mellett az Ózdi térségben vélhetĘen a Johnson Electric üzemének, míg a Sátoraljaújhelyi térségben a Prec-Cast autóipari beszállítónak és a dohánygyárnak köszönhetĘ a kedvezĘbb export árbevételi mutató. A statisztika kicsit csalóka, mert azokban a térségekben ahol alacsonyabb az árbevétel, ott egy-egy nagyobb, exportra termelĘ vállalkozás jelentĘsen torzítja a mutatót. Miskolcon ugyan az export árbevételbĘl való részesedés alacsonyabb, de számos olyan vállalkozás van, amelyik döntĘen külpiaci értékesítésre termel, pl. a Bosch csoport helyi üzemei.
MUNKAANYAG Export értékesítés aránya a nettó árbevételbĘl (%) Kistérség
Éves értékek (%)
Változás mértéke (százalékpont) 2010-2000 2010-2005
2000
2005
2010
Miskolci
9,73
17,36
17,06
7,3
-0,3
Edelényi
5,09
6,01
7,48
2,4
1,5
Encsi
10,50
5,68
10,44
-0,1
4,8
Kazincbarcikai
50,73
47,68
46,88
-3,8
-0,8
MezĘkövesdi
23,55
24,68
33,58
10,0
8,9
Ózdi
15,28
21,72
40,78
25,5
19,1
Sárospataki
13,13
7,75
18,81
5,7
11,1
Sátoraljaújhelyi
30,09
25,24
28,04
-2,0
2,8
Szerencsi
3,37
2,05
4,21
0,8
2,2
Szikszói
2,53
1,86
1,75
-0,8
-0,1
Tiszaújvárosi
38,33
41,63
76,06
37,7
34,4
Abaúj–Hegyközi
13,65
9,96
23,43
9,8
13,5
Bodrogközi
24,77
0,67
3,17
-21,6
2,5
MezĘcsáti
0,13
11,27
21,01
20,9
9,7
Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
10,59
4,34
13,60
3,0
9,3
23,26
26,75
39,06
15,8
12,3
23,22
23,99
29,43
6,2
5,4
Forrás: T-star, KSH A gazdaság belsĘ kapcsolataira vonatkozóan nem rendelkezünk megbízható információkkal. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy egy erĘs térségi gazdaságban egyaránt jelen vannak az export tevékenységet végzĘ vállalkozások, és a helyi adottságokhoz illeszkedve biztosított a helyi piacra való termelés. Ez utóbbira példák a termelĘktĘl való közvetlen vásárlás terei, az újabban ismét – fĘként a turisztikailag frekventált településeken - népszerĦvé váló termelĘi piacok. Továbbá fontos kiemelni, hogy minél több egy térségben a vállalkozások közti üzleti interakció (pl. termékvásárlás, napi mĦködésen felüli szolgáltatás-vásárlás, kutatás-fejlesztési együttmĦködés), annál erĘsebb a gazdaság térségi beágyazottsága. Ehhez kapcsolódóan nemcsak a közvetlen exportra értékesítĘ vállalkozások jelentĘségét kell kiemelni, hanem azokét is, akik az exportáló vállalkozások beszállítói.
2.2.c. A termelési infrastruktúra állapota A termelési infrastruktúra alapfeltételei leginkább az ipari parkokban állnak rendelkezésre Az elmúlt években folyamatosan volt elérhetĘ állami vissza nem térítendĘ támogatás termelĘ üzemeket kiszolgáló alap-infrastrukturális fejlesztésekre; igaz, a feltételek inkább ingatlan-fejlesztési, mintsem gazdaságösztönzési szempontokat képviseltek. A rossz támogatási feltételek, illetve a termelĘi infrastruktúra korábbi években való kiépítettsége következtében az iparterületek fejlesztésére kevesebb igény jelentkezett az elmúlt években, ezért a termelĘi infrastruktúra fejlesztését a vállalkozások telephelyeinek fejlesztése keretében támogatta a kormány, elĘnyben részesítve az ipari parkokban tervezett beruházásokat. Az elmúlt években az egyik legjelentĘsebb ipar-területi fejlesztés a Miskolcon 2009-ben átadott Mechatronikai Ipari Parkban volt, ahol 39,5 ha nagyságú, kiemelkedĘ földrajzi és logisztikai adottságokkal rendelkezĘ, új, összközmĦves zöldterület várja a befektetĘket.
MUNKAANYAG Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari park címet viselĘ területei Ipari park BARCIKAI IPARI PARK (Kazincbarcika) BorsodChem Ipari Park (Kazincbarcika) DiósgyĘri (DIGÉP) Ipari Park (Miskolc) Encsi Ipari Park (Encs)
Elnyerés dátuma
Honlapja
Kazincbarcika Város Önkormányzata, Barcikai Ipari Park Kft. *
2007
www.barcikaiiparip ark.hu
BorsodChem Zrt.
1997
www.borsodchem.h u
DiósgyĘri Ipari Park Kft. f.a.
1997
-
2000
www.encs.hu
2005
www.fiz.hu
2000
-
2005
www.mechapark.hu
1999
-
2009
www.mikrt.hu
1997
www.ozdipark.hu
1998
www.svip.hu
1998
www.zrva.hu
2003
-
1999
-
1998
www.tszolg.com
A cím viselĘje
Encs Város Önkormányzata „FIZ” FelsĘzsolcai Ipari Zóna FelsĘzsolcai Logisztikai Ipari Park Befektetési, Ingatlanforgalmazási (FelsĘzsolca) és Szolgáltató Kft. MezĘkövesd Város MezĘkövesdi Ipari Park (MezĘkövesd) Önkormányzata MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó MIP-Miskolci Ipari Park (Miskolc) Zrt. Miskolc-Alsózsolca Ipari Park MAIP Miskolc-Alsózsolca Ipari (Alsózsolca) Park Kft. MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Miskolc Déli Ipari Park (Miskolc) Zrt. Ózdi Ipari Park (Ózd) Ózdi Ipari Park Kft. Sajóbábonyi Vegyipari Park SVIP Sajóbábonyi Vegyipari Park (Sajóbábony) Kht. Sátoraljaújhelyi Ipari Park Sátoraljaújhelyi Ipari Park Kft. (Sátoraljaújhely) Szerencsi Ipari Park ÉpítĘ és SZERENCSI IPARI PARK (Szerencs) Szolgáltató Kft. Szikszó Város Önkormányzata, Szikszói Ipari Park (Szikszó) Szikszói Ipari Park Kft.* Tiszaújvárosi Ipari Park (Tiszaújváros) TiszaSzolg 2004. Kft.
Forrás: NGM - http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelosallamtitkarsag/hirek/ipari-park-cim-viselesere-jogosult-parkok-es-szervezetek Általános tematikájú ipari parkok jelenléte a megyében ipari termelési központokban Az ipari parkok mĦködése eltérĘ, vannak melyek jól mĦködnek és vannak ahol még számos szabad fejlesztési területtel rendelkeznek, mások még infrastrukturális fejlesztésekre várnak. Többnyire jellemzĘ, hogy az ipari parkok által befogadott vállalkozásoknak egy ipari parkon belül nincs különösebb specializált tevékenységi köre, vagy ágazati kötĘdése, kivéve, azokon a területeken, ahol már évtizedek óta egy nagyvállalat köré szervezĘdtek a vállalkozások (Pl. BorsodChem Ipari Park). A jövĘre nézve célszerĦ végiggondolni, hogy az ipari parkok profilját miként lehet erĘsíteni az adott parkon belül meghatározó, sikeres vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódóan. Ezáltal együttmĦködések alakulhatnak a vállatok között (fejlesztési, gyártási, értékesítési tevékenységben vagy a munkaerĘ biztosításában), és javulhat a hasonló profilhoz tartozó vállalkozások versenyképessége. Az ipar fejlesztését néhány kistérségi központban, mint Sárospatakon a bonyolult tulajdonviszonyok korlátozzák, hisz az iparterület magán tulajdonosai alapvetĘen az ingatlan értékesítéses után megszerezhetĘ bevétel maximalizálásában érdekeltek és nem a helyi foglalkoztatási potenciál bĘvítésében. Ezért az elmúlt években számos helyen elsĘdlegesen az országos kiskereskedelmi láncok egységei települtek le, miközben az adott település nem tudott a termelĘ tevékenységet végzĘ vállalkozásoknak versenyképes telephelyi ajánlatot tenni. Vállalkozásfejlesztést segítĘ közvetĘ szervezetek jelenléte a bizonytalan mĦködési környezetben Az inkubátorházak fejlesztésével is hasonló volt a probléma, mint az ipari parkok esetén, jellemzĘen üzleti alapon irodai célú fejlesztések történtek, ahol a kezdĘ vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások rendszertelenek, csupán az adminisztrációs szolgáltatások maradnak meg.
MUNKAANYAG Az inkubátorházakban jellemzĘen a 0-3 éves vállalkozások kapnak kedvezményt a bérleti díjból. Amennyiben a kezdĘ vállalkozások részérĘl nincs igény az irodai infrastruktúrára, akkor más vállalkozás piaci alapon bérelheti az adott helyiségeket. 2007-13 között iparterület-fejlesztésre Miskolc, Ózd, Sajóbábony, FelsĘzsolca, és Kazincbarcika térségben ítélek meg 4 271 MFt értékben állami támogatást, míg a FelsĘzsolca, Ózd, Pálháza, Szikszó, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, Miskolc és Kazincbarcika települése kapott inkubátorház fejlesztésére támogatást. A megyében más településen nem is mĦködik inkubátorház. A megyében a logisztikai szolgáltatók általában a termelĘ üzemek közelébe települtek, így Miskolcon, FelsĘzsolcán, Szikszón és Tiszaújvárosban történtek fejlesztések támogatásból az elmúlt 5 évben. A logisztikai fejlesztésekre a megyében még lehetĘség van az M3-as autópálya mellett MezĘkövesdnél, ahol egyszerre áll rendelkezésre közúti, vasúti, illetve korszerĦsítendĘ repülĘtéri infrastruktúra. Továbbá, a lehetséges logisztikai központhoz képest mintegy 50-60 km távolságra van a vasúton is elérhetĘ tiszai áruforgalmi kikötĘ Tiszaújvárosban. Ezen a ponton csak akkor van lehetĘség nagyobb léptékĦ, a repülĘtér használatára is építĘ logisztikai célú fejlesztésre, ha üzleti megrendelés érkezik a földrészek, így Európa és Ázsia közti, elsĘsorban légi szállítású áruforgalom bonyolítására, szervezésére.
2.2.d. A telepítési tényezĘk értékelése A vállalkozások letelepedésének és fejlĘdésének fĘbb tényezĘi megjelennek a fejlesztési koncepció helyzetelemzésének egészében, mint például • a termelĘ infrastruktúra rendelkezésre állása • szakképzett munkaerĘ elérhetĘsége • piacok elérhetĘsége • lehetséges vállalkozási együttmĦködések, üzleti partnerek köre a térségben • vállalkozások fejlesztéseit finanszírozó eszközök (közvetett és közvetlen támogatások) – jelenleg fĘként országos, de részben területi programokban állnak források rendelkezésre • innováció közvetítési szolgáltatások, illetve technológiai transzf, vállalkozások letelepedését, kezdĘ vállalkozások indítását segítĘ tanácsadási szolgáltatások. Utóbbi szolgáltatások a megyében részben jelen vannak, részben nem, de kínálatuk és összhangjuk rendszertelen. Amíg a vállalatok letelepedésének ösztönzésével a települési önkormányzatok, ipari park menedzsmentek foglalkoznak, addig a kezdĘ vállalkozások indítását, innovációs ösztönzését segíti a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Vállalkozás Fejlesztési Alapítvány. Utóbbi téren a tevékenységét kiegészíti a Regionális Innovációs Ügynökség, valamint a Miskolci Egyetemen mĦködĘ (mĦködött) Innováció-menedzsment Kooperációs Kutatási Központ. A vállalkozásfejlesztési alapítvány nem fedi le a megye területét: markánsan Miskolcon, Ózdon, MezĘkövesden, illetve Sátoraljaújhelyen vannak jelen és döntĘen mikro-hitel kihelyezéssel foglalkoznak, valamint nemzetközi, határon átnyúló gazdasági célú projektek szervezésében vesznek részt. A gazdaságfejlesztésben a megye egyik meghatározó szereplĘje a Kereskedelmi és Iparkamara megyei szervezete (BOKIK), mely egész megyére kiterjedĘ hálózatával információnyújtással segíti a vállalkozások hatékonyabb mĦködését, emellett másokkal együtt szervezi a szakképzés gyakorlati rendszerét. A megyében több klaszter is mĦködik, melyek célja egy ágazat versenyképességnek javítása, illetve a vállalati hálózati kapcsolatok erĘsítése: pl. a Miskolc központú Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter, a Magyar Anyagtudományi és Nanotechnológiai Klaszter, ENIN Környezetipari Klaszter, vagy a jól mĦködĘ autóipari klaszer, illetve a méretében kicsi, de innovációs tevékenység szempontjából meghatározó Ħripari klaszer. A vállalkozásfejlesztés szervezetei jelen vannak a régióban, de a köztük lévĘ munkamegosztáson, illetve mĦködésük hatékonyságán, valamint stabilizálásán lehetne a jövĘben célzott támogatásokkal és nagyobb tulajdonosi felelĘsséggel javítani. A vállalkozási fejlesztések finanszírozását napjainkban a visszaszoruló banki hitelezés mellett, ahogy az már korábban is bemutatásra került, az Európai Unió forrásait felhasználva az állami támogatások ösztönzik (A finanszírozásban jelentĘs szerepe van a klaszter és telephelyfejlesztési, valamint
MUNKAANYAG turisztikai cél pályázatok esetén az Észak-magyarországi RFÜ-nek.) A megyében elérhetĘk az 5070%-os vissza nem térítendĘ támogatások mellett a hitelgarancia támogatások, illetve kockázati tĘkebefektetéssel foglalkozó vállalkozások is mĦködnek. További telepítési tényezĘnek számít a vállalkozások mĦködését meghatározó szabályozási, adófizetési környezet stabilitása, de ezen tényezĘkre helyi szinten kisebb ráhatásra van lehetĘség. Amire lehetĘség nyílik, az a vállalkozások helyi adminisztrációs ügyei intézésének segítése, illetve az iparĦzési adóhoz kapcsolódó mentességek nyújtása. Az iparĦzési adómentességnél fontos megjegyezni, hogy egyértelmĦ, a helyi foglakoztatást preferáló kritériumok alapján kell megítélni. Mindeközben a mentesség nyújtása ellen hat, hogy az önkormányzatok központi finanszírozása napjainkban bizonytalan, valamint az elmúlt években megvalósított beruházásaikra hiteleket vettek fel, kötvényeket bocsátottak ki, melyek visszafizetése érdekében szükségük van bevételre. Vállalkozási övezetek kialakításának igénye munkahelyteremtés ösztönzésére A megyében korábban két vállalkozási övezetet tartottak nyilván, a Zempléni és az Ózd-PutnokÉszak-Hevesi megyehatáron átnyúló területet. A vállalkozási övezetek méretét (hiszen a megye nagyobb területén jelentkeznek foglalkoztatási problémák) és tartalmát újra kell gondolni a jövĘben, hogy a kormány ezen területeken miként biztosítsa beruházások ösztönzését (dedikált támogatás, támogatási mérték, társasági adókedvezmény, de minimis támogatás maximális kihasználása), illetve javítja az ott mĦködĘ vállalkozások jövedelmezĘségi feltételrendszerét (pl. amortizációs kedvezmény, járulék kedvezmény) a munkahelyek megĘrzése és teremtése érdekében.
2.2.e. A területi innovációs potenciál BĘvülĘ, de országos szinten még alacsony K+F kapacitások, ráfordítások Borsod-Abaúj-Zemplén megye kutatás-fejlesztési potenciálja az országos átlag alatti. Ugyanakkor a 2000-es években jelentĘsebb növekedés figyelhetĘ meg, mind a K+F-ben foglalkoztatott kutatók és fejlesztĘk számában, mind a ráfordítások összegében. Amíg a K+F-ben dolgozók száma mintegy 50%kal nĘtt, addig a K+F ráfordítások 2,5-szerese, míg a beruházások közel 3,5-szerese volt a 2010. évben a 2000. évhez viszonyítva. K+F adatok Éves értékek 2000
2005
Részesedés (%) 2010
2000
2005
K+F-ben foglalkoztatott kutatók és fejlesztĘk számított létszáma (fĘ) Borsod-Abaúj389 448 620 2,7% 2,8% Zemplén megye Országos 14 406 15 878 21 342 100 % 100 %
K+F beruházások (millió Ft) Borsod-Abaúj181 Zemplén megye Országos 31 048
5 611 276 757 790 42 889
2010/2000
2010/2005
2,9%
59,4%
38,4%
100 %
48,2%
34,4%
2,7%
43,2%
33,2%
100 %
33,8%
35,5%
2,0%
2,3%
152,0%
27,4%
310 211 100 % 100 %
100 %
74,0%
12,1%
1,8%
1,7%
242,3%
-21,4%
35 496 100 % 100 %
100 %
14,3%
-17,2%
K+F-ben az összes foglalkoztatott számított létszáma (fĘ) Borsod-Abaúj588 632 842 2,5% 2,7% Zemplén megye Országos 23 534 23 239 31 480 100 % 100 % K+F ráfordítások (millió Ft) Borsod-Abaúj2 836 Zemplén megye Országos 178 280
2010
Változás mértéke (%)
7 148
621
1,6%
0,6%
Forrás: T-star, KSH A megyének a K+F tevékenységekben való lemaradását jelzi, hogy míg országosan egy lakosra 31.065 Ft ráfordítás jutott 2010-ben, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez az érték csupán az egyharmada, 10 438 Ft volt. Hasonló a különbség az országos átlagtól való eltérésben az egy lakosra
MUNKAANYAG jutó K+F beruházásokban: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 906 Ft, míg országos szinten 3 555 Ft volt 2010-ben. Ahogy az az alábbi térképen is látszik, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kutatás-fejlesztési ráfordítás országon belül alacsonynak számít, és az internet elĘfizetések számában is van még elĘrelépési lehetĘség.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Az egymillió foglalkoztatottra jutó szabadalmak számában nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplén megye marad el az országos teljesítménytĘl, hanem Magyarország egésze is a fejlettebb Nyugat-európai térségektĘl.
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A Miskolci Egyetemnek meghatározó a szerepe kutatás-fejlesztésben, a Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Tudásközpontja
MUNKAANYAG A megye kutatás-fejlesztési tevékenységében kiemelkedĘ szerepe van a Miskolci Egyetemnek. Az egyetem kutatási programján belül öt kiemelt területet határozott meg:
1. Fenntartható természeti- és humán erĘforrás gazdálkodás 2. Alkalmazott anyagtudomány és nanotechnológia 3. Mechatronika és logisztika 4. Innovációs gépészeti tervezés és technológiák 5. A régió gazdasági, társadalmi felzárkóztatását segítĘ kutatások Az egyetemen mĦködik a Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont, az alakuló Mechatronikai és Anyagtudományi központ, illetve egy innováció transzferrel foglakozó másik tudásközpont. Ezen szervezeti egységek feladata, hogy megteremtsék a hidat az egyetem kutatás-fejlesztési tevékenysége és a vállalati szféra között és hozzájáruljanak az egyetem kutatás-fejlesztési tevékenységének bĘvítéséhez. A jövĘben az egyetem erĘsségeinek számító, kijelölt kutatási területek mentén kell fejlesztési programokat indítani, lehetĘleg mind több vállalati partner bevonásával, válaszolva a piaci tendenciákra és a keresleti igényekre. A megye meghatározó alkalmazott kutatás-fejlesztési intézete a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú NKft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete (BAY-LOGI). Az intézet elsĘ éveiben a logisztika, gyártástechnika, informatika és újrahasznosítás voltak a meghatározó területek, azóta több új szakterület indult el és erĘsödött meg, mint a szerkezetintegritás (szerkezetek biztonságos üzemeltetése), környezetmenedzsment és mechatronika, illetve az utóbbi néhány évben további területeken alakultak új osztályok, mint az energetika, anyagfejlesztés és nanotechnológia. Az intézetben jelenleg a doktorandusz hallgatókkal együtt közel 70 fĘ dolgozik. Az intézet számos projektet valósít meg Európai Uniós támogatással. Vállalati innováció jelenléte fĘként informatikában, anyagtudományban A Gazdaságfejlesztési OP kutatás-fejlesztési, innováció támogatás céljára 15 803 MFt támogatás nyújtott fĘként vállalkozások számára 2007-tĘl a megyében. A támogatások több ágazati területet fognak át, de a leggyakrabban az informatikai jellegĦ fejlesztések, illetve az anyagtudományhoz kapcsolódó beruházások fordulnak elĘ. A vállalati innováció és kutatás-fejlesztés tevékenységek ösztönzése kapcsán támogatott és tartósan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mĦködĘ vállalkozások azok, melyekre építve célszerĦ a jövĘben célszerĦ a helyi gazdaságot megerĘsíteni, együttmĦködve az egyetemen zajló kutatás-fejlesztési programokkal. A vállalati innováció és kutatás-fejlesztési tevékenységek további támogatási forrása volt az Innovációs Alap.
2.2.f. A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezĘk Egy térség versenyképességét meghatározó szempontok hasonlóak a telepítési tényezĘkhöz, illetve jelen anyagban más fejezetekben már bemutatásra kerülnek, ezért itt külön fejezetben nem kerülnek részletezésre.
2.3. Társadalmi környezet 2.3.a. Kulturális adottságok, értékek Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentĘ kismértékĦ kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegyék területén található. A XV. században a megyén át vezettek a Lengyelország és Oroszország felé vezetĘ kereskedelmi utak, majd a megjelent a majorsági gazdálkodás és a bortermelés. Ez elĘsegítette az ipar és a városiasodás fejlĘdését. A mohácsi csatavesztés után a
MUNKAANYAG terület egy idĘre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség egyik gócpontja volt; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa, Erdéllyel szoros kapcsolatban állt. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a Sárospataki Református Kollégium.5 A megye területén a 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hĦbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erĘsödött a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek (Fazola Henrik ómassai „Ęskohó”-ja). Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé és kezdte átvenni a vezetĘ szerepet a térségben. Ugyanebben az évszázadban jelentĘs volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök (fĘként Miskolcra), németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki. A megye magas erdĘsültséggel, változatos táji adottságokkal rendelkezik: a Bükk, a Cserehát, illetve a Zemplén alkotja. Mindezek alapján kedvelt üdülĘ- és kirándulóhelynek számítanak a dombvidéki, hegyvidéki települések. Napjainkban a termálvízkincs egészségi és turisztikai célú hasznosítása jelent különös turisztikai vonzerĘt. Számos történelmi és kulturális mĦemlék mellett itt található a világörökség részévé választott Aggteleki-cseppkĘbarlang, a Tokaj-hegyaljai kultúrtáj, az Európában egyedülálló Miskolc-tapolcai barlangfürdĘ, Lillafüred a Palota Szállóval, a Hámori tóval és az ország legnagyobb vízesésével, az iskoláiról és kultúrájáról híres Sárospatak, a boráról világhírĦ Tokaj, a matyó-hímzésérĘl közismert MezĘkövesd, illetve 12-8 millió évvel ezelĘtt élt ĘsemelĘs, a Rudapithecus Hungaricus koponyacsontjai.
2.3.b. Területi identitás, civil aktivitás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is megkezdte mĦködését a Civil Szolgáltató Központ, mely szervezet tanácsadással és információ szolgáltatással segíti a megye civil szervezeteinek mĦködését. A civil aktivitás a megyében erĘs, számos jól mĦködĘ civil szervezet van, a civilek aktivitása a megyében az országos átlaghoz közelít, az 1000 lakosra jutó non-profit szervezetek száma 7,72 db, ami az országos átlag 95%-a. A 2001-es népszámláskor a megye lakosságának mintegy 6,57%-a, 48 899 személy vallotta magát valamelyik nemzetiséghez tartozónak. A hazai kisebbségek közül cigány, a német, és a szlovák képviselteti magát nagyobb számban. A lengyelekkel és a ruszinokkal kiegészítve Ęk alakítottak megyei nemzetiségi önkormányzatot 2010-ben és rendelkeznek érdekeiket képviselĘ és hagyományaikat ápoló megyei szervezetekkel. Nemzeti és etnikai kisebbségek lélekszáma, 2001 összesen
cigány
német
Lengyel
fĘ
fĘ
%
FĘ
%
fĘ
%
Észak-Magyarország
48 899 73 792
45 525 66 829
23,95% 35,16%
1 159 2 122
1,86% 3,41%
1 150 3 150
6,50% 17,80%
Magyarország
314 060
190 046 100,00%
62 233
100,00% 17 693
100,00%
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Forrás: KSH népszámlálás
5
Forrás: wikipedia - http://hu.wikipedia.org/wiki/Borsod-Aba%C3%BAjZempl%C3%A9n_megye#Kult.C3.BAra
MUNKAANYAG Országos viszonylatban magas a cigány népesség száma, a cigány nemzetiséghez tartozók 23,95%-a él a megyében, ami a megye lakosságának 6,12%-a volt. A cigány lakosság körében szociológiai kutatások alapján az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség és alacsonyabb az iskolázottságuk, így a szociális problémák a megyei átlagnál jobban érintik Ęket. A társadalmi szempontból problémás családok koncentrálódnak egy-egy településen, illetve azokon belül is egy-egy településrészen. JellemzĘ, hogy közülük sokan un. volt bányászkolóniákban, vagy a település szélén épített lakóházakban laknak, mely ingatlanok komfort nélkülinek, illetve többnyire félkomfortosnak tekinthetĘk. Az egy területre koncentrált, lerobbant állapotú ingatlanokban lakó és az alacsony jövedelmĦ, iskolázottságú népesség számos helyen un. szegregátumot alkot, ami nehézséget jelent az alacsony színvonalú társadalmi helyzetbĘl való kitörésre. A cigány lakosság felzárkóztatása, illetve tartós munkához juttatása a versenyszférában, hosszú távra elhúzódóan nagyon komoly erĘfeszítéseket igényel az államtól, a jelenleginél hatékonyabb foglalkoztatási-képzési-mentális fejlesztést is tartalmazó, kiszámíthatóan mĦködĘ, az adott térség tartósan munkanélküli lakosaira koncentráló programok megvalósításával. Mindezen programoknak szem elĘtt kell tartania az érintett lakosság egészségfejlesztését, illetve az érintettek bevonásával a lakhatási körülmények javítását is. Roma populáció aránya a 2001-es népszámlálás adatai alapján6
Forrás: KSH, problemak.html7
6 7
népszámlálás,
http://bizalomcsoport.blogspot.hu/2011/10/valosagos-kisebbsegi-
Aktuális adatok a 2011. évi népszámlálás összesítése alapján várhatók.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye „A hátrányos helyzetben élĘk társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elĘsegítĘ” stratégiája. (Készítette A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium „Hátrányos helyzetben élĘk társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elĘsegítĘ” Szakbizottsága, Szerk: Dr. Kotics József, Társy József, 2012)
MUNKAANYAG
Forrás: részlet Kocsis Károly „A népesség változó etnikai arculata – Észak-Magyarországon a XX. században" (elĘadás részlet)
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye „A hátrányos helyzetben élĘk társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elĘsegítĘ” stratégiája alapján a cigánynak minĘsített lakosság – ezen belül is különösen a 14 év alatti korosztály - lélekszámának és arányának növekedése várható az elkövetkezendĘ évekre. A legnagyobb arányban cigányok által hagyományosan lakott térségek: pl. Cserehát, Abaúj- Hegyalja, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík DNY-i része, Kelet- Cserhát, melyek jellemezĘen az országon belül a leghátrányosabb helyzetĦ térségeknek számítanak. A tendenciák alapján számítani lehet növekvĘ etnikai szegregációra, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása, „gettósodó tájakká”). A megyében országos viszonylatban még a lengyel kisebbség volt a meghatározó, nagyobb arányban és számban a magukat német nemzetiségĦnek vallók laktak itt a 2001-es népszámlálás alapján.
2.3.c. Humán erĘforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, nemzetiségek helyzete; Lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése Egy térség fejlĘdési esélyeit alapvetĘen leírja és meghatározza a lakónépességének változása. A megye népessége 2000 és 2010 között 5,4 százalékponttal nagyobb ütemben csökkent, mint az ország lakónépessége. A megye minden kistérségében csökkent a lakónépesség, a legnagyobb népesség csökkenés a Bodrogközi, az Abaúj-hegyközi, az Ózdi és a Sárospataki kistérségben volt 2010-re, míg a lakónépesség-csökkenés a Miskolci és az Encsi kistérségben volt a legkisebb. Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fĘ) Éves értékek (fĘ)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
268 907
273 205
263 658
-2,0%
-3,5%
Edelényi
36 140
Encsi
23 596
36 498
34 014
-5,9%
-6,8%
24 228
23 366
-1,0%
-3,6%
Kazincbarcikai
63 405
62 910
58 731
-7,4%
-6,6%
MezĘkövesdi
44 624
44 156
41 626
-6,7%
-5,7%
Ózdi
74 993
73 291
66 788
-10,9%
-8,9%
MUNKAANYAG Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fĘ) Éves értékek (fĘ) 2000
2005
Változás (%) 2010/2000
2010/2005
Sárospataki
27 724
26 770
2010 24 712
-10,9%
-7,7%
Sátoraljaújhelyi
24 071
24 229
22 012
-8,6%
-9,2%
Szerencsi
44 839
44 735
41 401
-7,7%
-7,5%
Szikszói
19 295
19 421
18 310
-5,1%
-5,7%
Tiszaújvárosi
33 701
33 401
32 584
-3,3%
-2,4%
Abaúj–Hegyközi
15 900
15 370
14 066
-11,5%
-8,5%
Bodrogközi
18 818
18 180
16 210
-13,9%
-10,8%
MezĘcsáti
15 237
14 966
13 814
-9,3%
-7,7%
Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
14 521
14 419
13 501
-7,0%
-6,4%
725 771
725 779
684 793
-5,6%
-5,6%
10 005 211
10 076 581
9 985 722
-0,2%
-0,9%
Forrás: T-star, KSH Országos viszonylatban csak GyĘr-Moson-Sopron és Pest megyében nĘtt 2010-ben 2000-hez képest a lakónépesség, az ország minden más megyéjében csökkenés tapasztalható. Míg az elĘbbi megyében a növekedés mögött a munkahelyeket kínáló erĘs gazdaság és az osztrák határ közelsége áll, addig Pest megyében a 2000-es évek egészében fĘként agglomerációs hatások, a fĘvárosból kiköltözĘk nagy száma miatt nĘtt a lakónépesség.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Az aktív korú lakónépesség aránya az elmúlt években megyei szinten nem változott jelentĘsen, ugyanakkor az Abaúj-hegyközi, a Bodorogközi, Tokaji kistérségben nĘtt az arányuk.
MUNKAANYAG Aktív korúak aránya az állandó népességen belül Éves értékek (%)
Változás (százalékpont)
2000
2005
2010
2010-2000
2010-2005
Miskolci
60,36
60,35
59,96
-0,40
-0,39
Edelényi
55,20
56,20
56,80
1,60
0,60
Encsi
54,82
55,78
57,26
2,44
1,48
Kazincbarcikai
60,09
60,60
60,75
0,65
0,15
MezĘkövesdi
56,56
57,60
58,17
1,60
0,57
Ózdi
56,48
56,55
57,05
0,57
0,50
Sárospataki
57,25
59,39
59,70
2,44
0,31
Sátoraljaújhelyi
59,30
60,23
59,84
0,54
-0,39
Szerencsi
56,25
57,59
58,05
1,80
0,46
Szikszói
54,98
56,42
57,63
2,64
1,21
Tiszaújvárosi
61,95
62,39
61,22
-0,73
-1,17
Abaúj–Hegyközi
53,11
54,57
57,25
4,14
2,68
Bodrogközi
52,73
55,13
56,15
3,42
1,02
MezĘcsáti
56,38
57,51
58,78
2,40
1,27
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
56,45
58,29
59,42
2,97
1,12
58,28
58,87
59,05
0,77
0,18
59,86
60,08
59,69
-0,17
-0,39
Forrás: T-star, KSH 0-18 éves korosztály létszámának drámai csökkenése a 2000-es években A 0-18 év közötti korosztály részesedését tekintve megállapítható, hogy az arányuk magasabb a megyében (19,8), mint az országos átlag, azaz a népességcsökkenés ellenére a megye korszerkezete fiatalabb az országos átlagnál. Ehhez kapcsolódóan érdemes áttekinteni az állandó népességbĘl a 6-13 évesek számát. Ebben a korosztályban 2010-ben 2000-hez képest jelentĘs létszámcsökkenés volt a megyében: 18.150 fĘvel csökkent a teljes korosztály száma. Ez a létszámcsökkenés meghatározza a fiatalok oktatási-nevelési intézményeinek kapacitásigényét, illetve szervezési módját is. A kistelepüléseken a csökkenĘ osztálylétszámok egyre inkább, fĘként az általános iskola 5-8 osztályában a körzeti alapon mĦködĘ iskolák kialakítását teszik szükségessé, de Miskolcon is további intézményracionalizálásokra lehet szükség. A korosztályban a legnagyobb arányú csökkenés a Tokaji, a Sátoraljaújhelyi, a Kazincbarcikai és a Sárospataki kistérségekben volt. A 0-2 és a 3-5 éves korosztályt tekintve tovább folytatódik az egyes korosztályok népességcsökkenése, aminek üteme nagyobb volt az elmúlt egy évben, mint az országos érték. Állandó népességbĘl a 6-13 évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) Éves értékek (fĘ)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
27 791
23 969
21 143
-23,9%
-11,8%
Edelényi
4 442
4 171
3 754
-15,5%
-10,0%
Encsi
3 080
3 070
2 792
-9,4%
-9,1%
Kazincbarcikai
7 013
5 652
4 959
-29,3%
-12,3%
MezĘkövesdi
4 428
3 837
3 194
-27,9%
-16,8%
Ózdi
8 769
7 978
7 020
-19,9%
-12,0%
Sárospataki
2 981
2 588
2 173
-27,1%
-16,0%
Sátoraljaújhelyi
2 723
2 389
1 885
-30,8%
-21,1%
Szerencsi
5 399
4 919
4 234
-21,6%
-13,9%
MUNKAANYAG Állandó népességbĘl a 6-13 évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) Éves értékek (fĘ)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Szikszói
2 413
2 283
2 054
-14,9%
-10,0%
Tiszaújvárosi
3 638
3 422
2 963
-18,6%
-13,4%
Abaúj–Hegyközi
1 953
1 840
1 549
-20,7%
-15,8%
Bodrogközi
2 353
2 305
2 082
-11,5%
-9,7%
MezĘcsáti
1 863
1 715
1 451
-22,1%
-15,4%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
1 563
1 238
1 003
-35,8%
-19,0%
80 409
71 376
62 256
-22,6%
-12,8%
968 696
858 962
775 010
-20,0%
-9,8%
Forrás: T-star, KSH IdĘsödĘ társadalom A fentiekkel összhangban elmondható, hogy a lakónépesség az országos átlag alatti szinten öregszik. Az idĘsebb korosztály a legnagyobb mértékben a Tiszaújvárosi kistérségben nĘtt, aminek egyik meghatározó oka, hogy az 50-es évek után felfejlesztett város korstruktúrája rendkívül fiatal volt. A 60 év feletti korosztály száma nĘtt még a Miskolci, Kazincbarcikai, a Sátoraljaújhelyi és a Szerencsi kistérségekben, minden más kistérségben csökkent a 60 éven felüliek száma 2010-re 2000-hez viszonyítva. Azokban a térségekben, ahol a társadalom öregszik, megnövekszik az igény az idĘseknek nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatások iránt, amit a szolgáltatási kapacitások tervezésénél figyelembe kell venni. A 60 éves és idĘsebb népesség száma az állandó népességen belül Éves értékek (fĘ) 2000
2005
Változás (százalék) 2010
2010-2000
2010-2005
Miskolci
53 284
55 698
58 567
9,9%
5,2%
Edelényi
7 464
7 323
7 147
-4,2%
-2,4%
Encsi
4 411
4 357
4 280
-3,0%
-1,8%
Kazincbarcikai
12 028
12 480
12 939
7,6%
3,7%
MezĘkövesdi
10 696
10 559
10 551
-1,4%
-0,1%
Ózdi
16 031
15 880
15 545
-3,0%
-2,1%
Sárospataki
5 711
5 443
5 593
-2,1%
2,8%
Sátoraljaújhelyi
4 709
4 692
5 065
7,6%
7,9%
Szerencsi
8 776
8 746
9 007
2,6%
3,0%
Szikszói
3 763
3 639
3 550
-5,7%
-2,4%
Tiszaújvárosi
5 077
5 611
6 357
25,2%
13,3%
Abaúj–Hegyközi
3 530
3 209
2 982
-15,5%
-7,1%
Bodrogközi
4 263
3 726
3 603
-15,5%
-3,3%
MezĘcsáti
3 014
2 918
2 903
-3,7%
-0,5%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
3 236
3 163
3 181
-1,7%
0,6%
145 993
147 444
151 270
3,6%
2,6%
2 048 182
2 130 707
2 273 158
11,0%
6,7%
Forrás: T-star, KSH
MUNKAANYAG Születések számának folyamatos csökkenése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2010-re 1 523 fĘvel csökkent az élveszületések száma 2000-hez viszonyítva, ami jóval nagyobb mértékĦ csökkenés, mint az országos átlag. Legnagyobb csökkenés a Tokaji, Szikszói, MezĘcsáti, Sátoraljaújhelyi és Kazincbarcikai kistérségekben volt. Élveszületések száma Éves értékek (fĘ)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
2 864
2 636
2 444
-14,7%
-7,3%
Edelényi
470
426
442
-6,0%
3,8%
Encsi
308
343
325
5,5%
-5,2%
Kazincbarcikai
668
576
499
-25,3%
-13,4%
MezĘkövesdi
386
371
322
-16,6%
-13,2%
Ózdi
941
854
718
-23,7%
-15,9%
Sárospataki
290
237
170
-41,4%
-28,3%
Sátoraljaújhelyi
264
249
187
-29,2%
-24,9%
Szerencsi
535
468
450
-15,9%
-3,8%
Szikszói
282
237
193
-31,6%
-18,6%
Tiszaújvárosi
390
351
328
-15,9%
-6,6%
Abaúj–Hegyközi
220
186
175
-20,5%
-5,9%
Bodrogközi
247
207
215
-13,0%
3,9%
MezĘcsáti
196
177
135
-31,1%
-23,7%
Tokaji
148
124
83
-43,9%
-33,1%
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
8 209
7 442
6 686
-18,6%
-10,2%
Országos
97 597
97 496
90 335
-7,4%
-7,3%
Forrás: T-star, KSH A megye természetes szaporodása csökkenĘ tendenciát mutat, azaz fogy a vándorlási egyenleg nélküli lakónépesség, a 2000-es években (a 2000, 2005, 2010-es éveket vizsgálva) egyre többen haláloztak el, mint ahányan születnek. A természetes népességfogyás Miskolcon és a nagyobb városok (Ózd, Kazincbarcika, MezĘkövesd) térségeiben a legnagyobb. Természetes szaporodás (fĘ) 2000
2005
2010
Miskolci
-627
-996
-1 125
Edelényi
-14
-103
-71
Encsi
-31
31
-8
Kazincbarcikai
-123
-302
-337
MezĘkövesdi
-376
-386
-351
Ózdi
-188
-299
-357
Sárospataki
-106
-147
-145
Sátoraljaújhelyi
-104
-130
-165
Szerencsi
-51
-149
-135
Szikszói
17
-32
-102
Tiszaújvárosi
0
-59
-60
Abaúj–Hegyközi
-45
-86
-66
Bodrogközi
-53
-110
-45
MezĘcsáti
-6
-57
-74
MUNKAANYAG Természetes szaporodás (fĘ) 2000
2005
2010
-99
-100
-150
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye
-1 806
-2 925
-3 191
Országos
-38 004
-38 236
-40 121
Forrás: T-star, KSH Az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam A nĘk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is hasonlóan az országos viszonyokhoz mintegy 7,5 évvel élnek tovább, mint a férfiak, de sajnálatosan mindkét nem esetében az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam. Várható élettartam 2010, év NĘk
Férfiak
Borsod-Abaúj-Zemplén
77,12
68,10
Országos átlag
78,23
70,93
Forrás: T-star, KSH Egészségi állapot 2001-hez viszonyítva szinte minden betegség kategóriában - máj betegségek kivételével - több megbetegedést regisztráltak 2009-ben. Az országos értékekhez képest 1000 lakosra megyében nagyobb arányúak Ischaemiás szívbetegségek, a máj betegségei, idült rheumás szívbetegségek és a Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek. Néhány jellemzĘ betegség adati Betegségek Rosszindulatú daganatok (C00C97) A vér és vérképzĘ szervek betegségei és az immunrendszert érintĘ bizonyos rendellenességek (D50-D89) Diabetes mellitus (E10-E14) Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F20-F29) Idült rheumás szívbetegségek (I05I09) Magas vérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20I25) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Asthma (J45) A máj betegségei (K70-K77) A csontsĦrĦség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85)
A háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és idĘsebbek fĘbb betegségei (fĘ) 2001 2005 2009
1000 lakosra jutó betegségek az országos érték arányában (%) 2001 2005 2009
10 444
12 885
16 847
91%
95%
94%
7 505
9 881
15 174
77%
88%
76%
29 539
33 857
44 220
86%
86%
81%
3 093
2 913
4 198
106%
100%
110%
1 718
1 702
6 533
90%
78%
248%
135 713
152 252
180 187
104%
105%
95%
53 605
62 290
78 922
106%
118%
105%
16 594
21 895
33 148
98%
111%
98%
7 034 12 107
10 214 11 206
16 278 11 773
85% 93%
100% 94%
94% 103%
16 884
17 446
19 877
83%
81%
76%
Forrás: T-star, KSH Mivel a megye egészét tekintve az egészségügyi ellátórendszer állapota nem rosszabb az országos átlagnál, felvetĘdik, hogy a lakosság rossz egészségi állapotának hátterében döntĘen az
MUNKAANYAG egészségtudatossággal összefüggĘ tényezĘk állnak. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevehetĘsége, színvonala– elsĘsorban az aprófalvas településszerkezet következtében – területi egyenlĘtlenségeket mutat a megyében. A helyzet felveti a kistelepüléseken igénybe vehetĘ szolgáltatások fejlesztésének ösztönzésének igényét és az igénybe vehetĘ pályázatok kistelepülési igényeket figyelembevevĘ átalakításának szükségességét, pl. a településközi orvosi praxisok létesítését. NövekvĘ tendenciájú, és az országban a legnagyobb mértékĦ a megyébĘl az elvándorlás 2000-tĘl kezdĘdĘen egyre nagyobb számban hagyták el Borsod-Abaúj-Zemplén megyét a lakosok. A nettó vándorlási egyenleg a vizsgált 3 évben eltérĘ értékeket mutat, az elvándorlás a legnagyobb nagyságrendĦ Miskolc mellett Ózd, Kazincbarcika, Szerencs térségébĘl. A megyében, illetve a kistérségekben nem csak elvándorlás van, hanem bevándorlás is, pl. Miskolcon egy évben a lakóhelyet változtatók száma 10 000 fĘ körül alakul, míg a megyében 25-30 fĘ a számuk, de sajnos az elvándorlók mindig többségben vannak. Ugyanakkor nem rendelkezünk pontos adatokkal azokról, akik még a megyében vannak bejelentve, de gyakorlatilag életvitelszerĦen az ország más részein, vagy külföldön élnek. Vándorlási egyenleg (fĘ) 2000
2005
2010
Miskolci
-1 259
-717
-1 145
Edelényi
-156
-321
-269
Encsi
-51
-74
-185
Kazincbarcikai
-476
-224
-447
MezĘkövesdi
217
-40
-295
Ózdi
-131
-713
-780
Sárospataki
-194
-243
-246
Sátoraljaújhelyi
-226
-364
-173
Szerencsi
-45
-118
-590
Szikszói
124
-137
-87
Tiszaújvárosi
17
-168
-213
Abaúj–Hegyközi
-202
-105
-171
Bodrogközi
-81
-82
-373
MezĘcsáti
-49
-35
-109
Tokaji
125
-42
40
-2 387
-3 383
-5 043
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Forrás: T-star, KSH Országos viszonylatban érdekes megfigyelni, hogy 2000-hez képest megváltozott a fĘvárosban a vándorlás iránya, míg korábban inkább elhagyták a fĘvárost, többnyire az agglomerációban lévĘ településekre kiköltözve, addig 2010-ben már többen költöztek a fĘvárosba, mint ahányan elköltöztek onnan. VélhetĘen csökkent azok száma, akik a fĘváros helyett egy környezĘ kistelepülést választottak lakóhelyül. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elvándorlás országos viszonylatban a legnagyobbnak számít, mellette hasonlóan nagy negatív vándorlási egyenleg csak Szabolcs-SzatmárBereg megyében volt 2010-ben 2000-hez viszonyítva.
MUNKAANYAG Belföldi migráció egyenlege, 2000-2010 Budapest Zala
ϮϬϬϬϬ
Pest
ϭϱϬϬϬ
Vas
Bács-Kiskun
ϭϬϬϬϬ ϱϬϬϬ
GyĘr-Moson-Sopron
Csongrád
Ϭ ͲϱϬϬϬ
Veszprém
Békés ͲϭϬϬϬϬ ͲϭϱϬϬϬ
Komárom-Esztergom
Jász-Nagykun-Szolnok
ͲϮϬϬϬϬ
Fejér
Hajdú-Bihar
Tolna
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Somogy
Borsod-Abaúj-Zemplén Baranya
Forrás: KSH
Heves Nógrád
Nulla
Migrációs egyenleg 2000
Migrációs egyenleg 2010
Válások magas aránya társadalmi instabilitásra utal Egy társadalom lelki állapotáról, stabilitásáról sokat elmond a házasságok és a válások viszonylata. A válásoknak fokozott kockázata van a fiatalkorúak viselkedésére, egyéni motivációikra tekintve. Ugyan nincs arra adat, hogy a válások miként érintik a gyermeknevelést, illetve hány megszĦnĘ házasságban volt fiatalkorú gyermek, de az összesített adatot érdemes kiemelni: a megyében 2010-ben (2 221 db házasságkötés) 100 házasságra 79,3 db válás jutott. Ez az arány jelentĘsen nĘtt 2000-hez képest, amikor is csak alig a házasságok felére jutott egy válás. Mindehhez hozzátartozik, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a házasságkötések száma. A válások részaránya 2010-re már 12 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. Házasságok és válások aránya Éves értékek – 100 házasságra jutó válások száma (%) 2000
2005
2010
Változás (százalékpont) 2010-2000
2010-2005
Miskolci
54,38
65,35
73,00
18,63
7,65
Edelényi
32,92
41,01
75,73
42,81
34,72
Encsi
35,85
44,83
96,77
60,93
51,95
Kazincbarcikai
53,93
83,00
90,56
36,63
7,56
MezĘkövesdi
33,82
39,67
60,74
26,92
21,07
Ózdi
49,14
85,33
98,97
49,83
13,65
Sárospataki
43,30
74,71
70,24
26,94
-4,47
Sátoraljaújhelyi
44,00
65,26
109,43
65,43
44,17
Szerencsi
44,86
61,88
84,03
39,17
22,16
Szikszói
26,74
53,62
96,55
69,81
42,93
Tiszaújvárosi
57,52
62,16
84,50
26,98
22,33
Abaúj–Hegyközi
40,68
62,86
51,22
10,54
-11,64
Bodrogközi
26,56
72,92
64,29
37,72
-8,63
MezĘcsáti
26,09
53,45
105,41
79,32
51,96
MUNKAANYAG Házasságok és válások aránya Éves értékek – 100 házasságra jutó válások száma (%) Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
Változás (százalékpont)
2000
2005
2010
2010-2000
2010-2005
46,38
53,45
70,97
24,59
17,52
47,49
64,50
79,33
31,84
14,84
49,86
56,07
67,21
17,35
11,14
Forrás: T-star, KSH A gazdaságilag aktív lakosság száma nĘtt 2010-re A foglalkoztatással kapcsolatosan alapvetĘen megyei adatokkal rendelkezünk. Amíg a foglalkoztatottak száma változatosan alakult, addig a gazdaságilag aktív népesség 2010-ben 9 ezer fĘvel volt több a megyében, mint 2000-ben. Foglalkoztatási adatok Éves értékek 2000
2005
Megoszlás országon belül (%) 2010
2000
2005
Változás (%)
2010
2010/2000
2010/2005
Foglalkoztatottak száma (ezer fĘ) Borsod-AbaújZemplén Országos
225
232
218
5,8%
5,9%
5,8%
-3,0%
-5,9%
3 849
3 902
3 781
100%
100%
100%
-1,8%
-3,1%
Gazdaságilag aktív (ezer fĘ) Borsod-AbaújZemplén Országos
255
263
264
6,2%
6,3%
6,2%
3,7%
0,4%
4 112
4 205
4 256
100%
100%
100%
3,5%
1,2%
Munkanélküli (ezer fĘ)
Borsod-AbaújZemplén Országos
29,8
32
45,8
11,4%
10,5%
11,4%
53,7%
43,1%
262,5
304
401,5
100%
100%
100%
53,0%
32,1%
Forrás: T-star, KSH A megyében a munkanélküliségi ráta 2010-re 7,8 %ponttal meghaladta az országos rátát A megyében 2010-ben (17,3) jóval több munkanélkülit tartottak nyílván, mint 2000-ben (11,7%), vagy 2005-ben (12,2%), a gazdasági válság erĘsen érezteti hatását a megye foglalkoztatásában is. A megye munkanélküliségi adatai már 2000-ben és 2005-ben is kedvezĘtlenebbek voltak az országos átlagnál, a munkanélküliség gyakorlatilag az országos átlaggal megegyezĘ ütemben nĘtt. Munkanélküliségi ráta Éves értékek (%)
Változás mértéke (százalékpont)
2000
2005
2010
2010-2000
2010-2005
Borsod-Abaúj-Zemplén
11,7%
12,2%
17,3%
+5,6
+5,2
Országos
6,4%
7,2%
9,4%
+3,0
+2,2
Forrás: T-star, KSH A munkanélküliségi arány az Edelényi, Encsi Abaúj-hegyközi, Ózdi, Szikszói, Bodrogközi, MezĘcsáti kistérségekben a legmagasabb 2010-ben, 20% feletti aránnyal. A munkanélküliség legnagyobb mértékben az Edelényi és az Ózdi kistérségekben nĘtt (5%pont feletti növekedés) 2000-hez viszonyítva. A megyében az álláskeresĘk helyzete a Tiszaújvárosi, a MezĘkövesdi, a Miskolci és a Sátoraljaújhelyi kistérségekben a relatív legkedvezĘbb.
MUNKAANYAG Nyilvántartott álláskeresĘk aránya az aktív népességen belül Éves értékek (%)
Változás (százalékpont)
2000
2005
2010
2010-2000
2010-2005
Miskolci
9,3%
9,4%
12,9%
+3,7
+3,5
Edelényi
18,5%
19,3%
23,7%
+5,2
+4,4
Encsi
20,3%
21,6%
24,8%
+4,5
+3,1
Kazincbarcikai
14,6%
13,4%
16,7%
+2,0
+3,3
MezĘkövesdi
7,7%
8,6%
12,0%
+4,3
+3,4
Ózdi
12,9%
15,4%
21,0%
+8,1
+5,6
Sárospataki
13,6%
14,1%
17,0%
+3,3
+2,8
Sátoraljaújhelyi
11,6%
13,0%
13,8%
+2,2
+0,8
Szerencsi
17,6%
16,3%
18,5%
+0,9
+2,2
Szikszói
19,3%
19,4%
22,2%
+2,9
+2,8
Tiszaújvárosi
9,1%
8,0%
10,4%
+1,3
+2,4
Abaúj–Hegyközi
24,3%
25,1%
27,5%
+3,2
+2,3
Bodrogközi
21,2%
22,8%
23,1%
+1,9
+0,3
MezĘcsáti
18,1%
16,9%
21,8%
+3,7
+4,9
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
17,4%
15,9%
18,9%
+1,5
+3,0
12,7%
13,0%
16,4%
+3,7
+3,4
6,1%
6,7%
9,8%
+3,7
+3,1
Forrás: T-star, KSH A legtöbb nyilvántartott álláskeresĘ Miskolc körzetében van, azaz Miskolcon 2010-ben 20.827 fĘ potenciális munkaerĘt, álláskeresĘt tartottak nyilván, de a megye többi részében is jelentĘs munkaerĘpiaci tartalékok vannak: Kazincbarcikai térségben több mint 6.000 fĘ, míg Ózd térségben közel 9.000 fĘ álláskeresĘ volt 2010-ben. Az álláskeresĘk száma minden térségben meghaladta a 2000. évi létszámot Nyilvántartott álláskeresĘk száma összesen Éves értékek (fĘ)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
15 959
15 765
20 827
30,5%
32,1%
Edelényi
3 929
4 088
4 890
24,5%
19,6%
Encsi
2 704
2 985
3 492
29,1%
17,0%
Kazincbarcikai
5 901
5 236
6 226
5,5%
18,9%
MezĘkövesdi
2 004
2 223
3 008
50,1%
35,3%
Ózdi
5 845
6 753
8 770
50,0%
29,9%
Sárospataki
2 218
2 295
2 629
18,5%
14,6%
Sátoraljaújhelyi
1 790
1 946
1 934
8,0%
-0,6%
Szerencsi
4 613
4 297
4 707
2,0%
9,5%
Szikszói
2 113
2 157
2 439
15,4%
13,1%
Tiszaújvárosi
1 949
1 720
2 165
11,1%
25,9%
Abaúj–Hegyközi
2 121
2 173
2 384
12,4%
9,7%
Bodrogközi
2 218
2 446
2 413
8,8%
-1,3%
MezĘcsáti
1 621
1 516
1 901
17,3%
25,4%
Tokaji
1 457
1 318
1 519
4,3%
15,3%
MUNKAANYAG Nyilvántartott álláskeresĘk száma összesen Éves értékek (fĘ) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
56 442
56 918
69 304
22,8%
21,8%
372 238
410 649
591 278
58,8%
44,0%
Forrás: T-star, KSH 2010-hez képest a munkanélküliség az ország egészében magasabb volt, mint 2000-ben. A munkanélküliség változásának mértéke nem volt egyforma. Vannak térségek, ahol a munkanélküliségi ráta az országban a legnagyobb mértékben növekedett, ezen megyék közé tartozik pl. Zala megye, Nógrád és Veszprém megye, míg vannak olyan megyék (GyĘr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Budapest, Pest, Fejér), ahol a foglalkoztatottak magasabb aránya miatt kisebb mértékben nĘtt a munkanélküliek aránya. Ugyanakkor vannak olyanok is, mint Borsod-Abaúj-Zemplén és SzabolcsSzatmár-Bereg megye, ahol már 2000-ben relatív magas volt a munkanélküliség és így értelemszerĦen 2010-ben kisebb volt a munkanélküliek arányának a növekedése.
Az alábbi táblázat tartalmazza a legfrissebb munkaerĘpiaci adatokat: 2012 júniusában az elĘzĘ évihez képest 2,2%-kal csökkent a nyilvántartott álláskeresĘk száma a megyében. A vizsgált idĘszakban 70%-kal csökkent a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma is. A nyilvántartott álláskeresĘk fĘbb jellemzĘi (fĘ) IdĘpont
2011.
március június szeptember december
Nyilvántartott álláskeresĘk 78 303 65 612 63 444 66 133
EbbĘl nĘ
PályakezdĘ
25 éven aluli
35 274 31 050 30 959 30 629
7 454 6 869 7 879 7 386
12 552 11 045 11 721 11 353
Bejelentett betöltetlen álláshely Száma 8 333 6 253 5 532 4 398
Álláskeresési Aktív foglalkoztaSzociális táspolitikai Járasegélyben ellátásban eszközzel dékban támogatott részesült 10 983 6 907 7 173 7 128
7 686 4 001 4 270 633
33 857 29 480 27 161 32 316
14 546 22 074 24 963 23 019
MUNKAANYAG A nyilvántartott álláskeresĘk fĘbb jellemzĘi (fĘ) IdĘpont
Nyilvántartott álláskeresĘk
EbbĘl PályakezdĘ
nĘ
2012.
március június
70 533 64 181
33 052 31 420
2012.
március június
-9,9% -2,2%
-6,3% 1,2%
25 éven aluli
Bejelentett betöltetlen álláshely
Álláskeresési Aktív foglalkoztaSzociális táspolitikai Járasegélyben ellátásban eszközzel dékban támogatott részesült
7 960 11 813 4 399 6 087 462 7 922 10 884 1 946 3 215 516 ElĘzĘ év azonos idĘpontjához viszonyított változás
6,8% 15,3%
-5,9% -1,5%
-47,2% -68,9%
-44,6% -53,5%
-94,0% -87,1%
34 888 32 211
6 734 19 438
3,0% 9,3%
-53,7% -11,9%
Forrás: KSH Az álláskeresĘk több mint a fele tartósan, 180 napon túli álláskeresĘ, ami alig magasabb, mint az országos arány Az összes álláskeresĘ 59%-a volt 180 napon túli álláskeresĘ 2010.-ben a megyében, ez 4%-pontos növekedést jelent 2000-hez viszonyítva, az érték alig magasabb az országos aránynál (54%). A legtöbb 180 napon túli álláskeresĘt (60% feletti arány) a Miskolci, Ózdi és az Abaúj-hegyközi kistérségben tartottak nyílván 2010-ben. A 180 napon túli álláskeresĘk aránya és száma arra utal, hogy a megyében a munkanélküliek több mint a fele gyakorlatilag tartósan munka nélkülinek számít, a munkaerĘpiacról kiestek és munkába való visszailleszkedésük komoly erĘfeszítést igényel, ami már csak aktív munkaerĘ-piaci eszközökkel lehetséges. Mindezek érdekében a közfoglalkoztatási programok hatékonyságának javítása szükséges, hogy az érintett célcsoport kizárólag a közt szolgáló foglalkoztatásból több lépésen át képzéssel és mentális felkészítéssel együtt átvezethetĘ legyen a piaci alapú foglalkoztatásba. 180 napon túli nyilvántartott álláskeresĘk aránya az összes álláskeresĘbĘl Éves értékek (%)
Változás (százalékpont)
2000
2005
2010
2010-2000
2010-2005
Miskolci
53%
56%
63%
11%
7%
Edelényi
59%
54%
52%
-7%
-2%
Encsi
59%
55%
51%
-8%
-4%
Kazincbarcikai
52%
60%
55%
4%
-5%
MezĘkövesdi
47%
40%
52%
5%
12%
Ózdi
49%
61%
66%
17%
5%
Sárospataki
51%
55%
57%
6%
2%
Sátoraljaújhelyi
57%
58%
50%
-7%
-8%
Szerencsi
60%
61%
55%
-5%
-6%
Szikszói
59%
64%
60%
1%
-4%
Tiszaújvárosi
55%
51%
58%
3%
7%
Abaúj–Hegyközi
65%
58%
66%
1%
8%
Bodrogközi
62%
53%
60%
-3%
7%
MezĘcsáti
62%
55%
50%
-13%
-5%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
51%
56%
58%
7%
2%
55%
57%
59%
4%
2%
51%
48%
54%
3%
5%
Forrás: T-star, KSH Az egy fĘre jutó SZJA Alap 90 %-a volt az országos átlagnak 2010-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az adófizetĘk számában 2010-hez képest kisebb változás volt, csupán 9.857 fĘvel tartottak nyílván több adófizetĘt, ami 4%-os növekedést jelent 2010-hez képest.
MUNKAANYAG Tekintve, hogy a munkanélküliek aránya is nĘtt 2000-hez viszonyítva, ez a változás pozitívnak tekinthetĘ. Megyén belül számottevĘen az Edelényi, Encsi, Szikszói, Abaúj-hegyközi, MezĘcsáti kistérségben nĘtt a személyi jövedelemadót fizetĘk száma. Az adófizetĘk számának növekedésében szerepe lehetett a mezĘgazdasági vállalkozók „kifehérítésének” az ĘstermelĘi státusz bevezetésével. AdófizetĘk száma (SZJA) Éves értékek (fĘ)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
112 061
110 145
112 055
0,0%
2,0%
Edelényi
11 497
11 267
13 155
14,0%
17,0%
Encsi
7 467
7 347
8 945
20,0%
22,0%
Kazincbarcikai
24 397
24 023
25 085
3,0%
4,0%
MezĘkövesdi
17 150
16 902
17 998
5,0%
6,0%
Ózdi
25 440
24 179
25 082
-1,0%
4,0%
Sárospataki
10 937
10 275
10 632
-3,0%
3,0%
Sátoraljaújhelyi
10 521
9 679
9 766
-7,0%
1,0%
Szerencsi
15 177
15 025
16 930
12,0%
13,0%
Szikszói
5 874
5 928
6 867
17,0%
16,0%
Tiszaújvárosi
14 687
14 950
15 387
5,0%
3,0%
Abaúj–Hegyközi
4 664
4 516
5 516
18,0%
22,0%
Bodrogközi
5 469
5 193
6 213
14,0%
20,0%
MezĘcsáti
4 582
4 756
5 807
27,0%
22,0%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
5 094
4 910
5 436
7,0%
11,0%
275 017
269 095
284 874
4,0%
6,0%
4 315 594
4 253 859
4 397 865
2,0%
3,0%
Forrás: T-star, KSH Az alábbi térkép országos viszonylatban mutatja be, hogy az alkalmazásban állók havi átlagos bruttó munkabére Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kevéssel marad el az országos átlagtól, 2010-ben 168.549 Ft volt szemben 176.480 Ft-os országos átlaggal. Amíg a megye sok gazdasági mutatóban jelentĘsen elmarad az országos átlagtól, addig a bruttó átlagkeresetben kevésbé. Ennek magyarázata az lehet, hogy arányaiban többen dolgoznak a közszférában, mint más megyében. A közszféra foglalkoztatottjai között magas a szellemi foglalkozásúak aránya, akik a közszféra egész országban egységes törvényi bérszabályozásai alapján részesülnek jövedelemben. (ld. 2.2.a fejezet)
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A megyében az összes személyi jövedelemadó hasonlóképpen változott, mint az országban, 37%-kal nĘtt. A legnagyobb növekedés 2000-hez képest az Encsi, a MezĘcsáti és az Abaúj-hegyközi kistérségekben volt. Ezek azok a térségek, ahol az adózók száma is a legnagyobb mértékben nĘtt, míg az Ózdi kistérségben nĘtt legkevésbé a személyi jövedelemadó alapja. Személyi jövedelemadó-alap összege Éves értékek (mFt)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
151 475
210 461
Edelényi
11 886
17 132
205 714
35,8%
-2,3%
18 295
53,9%
6,8%
Encsi
7 350
11 050
11 898
61,9%
7,7%
Kazincbarcikai
33 632
44 640
44 064
31,0%
-1,3%
MezĘkövesdi
19 377
27 987
29 216
50,8%
4,4%
Ózdi
30 434
37 891
35 916
18,0%
-5,2%
Sárospataki
11 385
16 445
16 345
43,6%
-0,6%
Sátoraljaújhelyi
12 171
16 555
15 169
24,6%
-8,4%
Szerencsi
16 350
23 714
24 496
49,8%
3,3%
Szikszói
6 173
9 140
9 595
55,4%
5,0%
Tiszaújvárosi
25 682
35 602
32 140
25,1%
-9,7%
Abaúj–Hegyközi
4 515
6 501
7 172
58,8%
10,3%
Bodrogközi
4 821
6 857
7 326
51,9%
6,8%
MezĘcsáti
4 634
7 039
8 034
73,4%
14,1%
Tokaji
5 325
7 831
7 835
47,1%
0,1%
MUNKAANYAG Személyi jövedelemadó-alap összege Éves értékek (mFt) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
345 210
478 845
473 216
37,1%
-1,2%
6 006 304
8 206 603
8 137 750
35,5%
-0,8%
Forrás: T-star, KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a jövedelmek tartósan az országos átlag alatt maradnak Az egy fĘre jutó személyi jövedelemadó-alap kapcsán is hasonló arányok figyelhetĘk, meg mint az összes személyi jövedelemadó-alap esetén. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az egy fĘre jutó SZJA Alap 90%-a volt az országos átlagnak 2010-ben, ami pontosan megegyezik a 2000-es év arányával, a Tiszaújvárosi kistérség kivételével a megye egyik kistérségében sem haladja meg az érték az országos átlagot. Statisztikák alapján úgy tĦnik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a jövedelmek tartósan az országos átlag alatt maradnak. Ez a tény egyrészrĘl munkabér elĘnyt jelent munkahelyteremtés esetén pl. a fĘvárossal, vagy az ország nyugati térségeivel szemben, addig másrészrĘl törekedni kell arra, hogy a magasabb munkabért, illetve hozzáadott értéket kínáló ágazatokban történjenek beruházások. Egy fĘre jutó személyi jövedelemadó-alap Éves értékek (Ft)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
1 351 715
1 910 767
1 835 834
36,0%
-4,0%
Edelényi
1 033 822
1 520 504
1 390 740
35,0%
-9,0%
984 307
1 504 070
1 330 122
35,0%
-12,0%
Kazincbarcikai
1 378 537
1 858 214
1 756 606
27,0%
-5,0%
MezĘkövesdi
1 129 849
1 655 837
1 623 315
44,0%
-2,0%
Ózdi
1 196 312
1 567 101
1 431 942
20,0%
-9,0%
Sárospataki
1 041 004
1 600 532
1 537 367
48,0%
-4,0%
Sátoraljaújhelyi
1 156 789
1 710 394
1 553 225
34,0%
-9,0%
Szerencsi
1 077 278
1 578 335
1 446 876
34,0%
-8,0%
Szikszói
1 050 869
1 541 917
1 397 289
33,0%
-9,0%
Tiszaújvárosi
1 748 609
2 381 378
2 088 778
19,0%
-12,0%
Abaúj–Hegyközi
968 118
1 439 505
1 300 249
34,0%
-10,0%
Bodrogközi
881 590
1 320 447
1 179 149
34,0%
-11,0%
Encsi
MezĘcsáti
1 011 369
1 479 933
1 383 448
37,0%
-7,0%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
1 045 338
1 594 860
1 441 263
38,0%
-10,0%
1 255 231
1 779 466
1 661 141
32,0%
-7,0%
1 391 768
1 929 214
1 850 386
33,0%
-4,0%
Forrás: T-star, KSH A személyi jövedelemadó-alaphoz hasonlóan az egy fĘre jutó nettó jövedelmek is alacsonyabbak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (139 412 Ft), mint az országos átlag (159 039 Ft) és a Budapest nélkül számított vidéki átlag (145 300 Ft).
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Az ezer lakosra jutó szociális segélyezettek száma mintegy két és félszer magasabb a megyében, mint az országos átlag, ugyanez az érték ezer foglalkoztatottra vetítve közel háromszorosa az országos átlagnak. A szociális segélyben részesülĘk egy részét bevonják közfoglalkoztatási programokba. 2010-re jelentĘs mértékben nĘtt a közfoglalkoztatású programokba bevont személyek száma. Jelen statisztika ugyanakkor nem tartalmazza, hogy mennyi ideig dolgoztak a foglalkoztatásba bevontak. Fontos megjegyezni, hogy a közfoglalkoztatás elsĘsorban a segélyezettek körének a munkába való bevonását jelenti, ami nem garancia arra, hogy a foglalkoztatottak a munkavégzés során képessé válnak a nyílt munkaerĘpiacon való helytállásra. A foglalkoztatottak számához képest jóval nagyobb mértékben nĘtt a foglalkoztatásra fordított összeg nagysága, 2005-höz képest 3,7-szeresére. Miskolc mellett az Edelényi, Ózdi, Szerencsi, Kazincbarcikai és Encsi kistérségekben vontak be legnagyobb számban segélyezetteket a közfoglalkoztatásba. Közcélú foglalkoztatás A rendszeres szociális segélyben részesítettek közül foglalkoztatásban részvettek száma (fĘ) Éves értékek Változás (%) 2005
2010
2010/2005
Közcélú foglalkoztatásra fordított összeg (ezer Ft) Éves értékek 2005
2010
Változás (%) 2010/2005
Miskolci
3 411
5 385
57,9%
845 148
2 767 506
227,5%
Edelényi
2 131
3 376
58,4%
378 526
1 295 041
242,1%
Encsi
1 313
2 156
64,2%
263 747
1 039 848
294,3%
Kazincbarcikai
1 545
2 542
64,5%
380 891
1 176 874
209,0%
598
1 116
86,6%
117 221
483 393
312,4%
1 792
3 142
75,3%
377 076
1 946 919
416,3%
678
1 070
57,8%
156 992
538 568
243,1%
MezĘkövesdi Ózdi Sárospataki
MUNKAANYAG Közcélú foglalkoztatás A rendszeres szociális segélyben részesítettek közül foglalkoztatásban részvettek száma (fĘ) Éves értékek Változás (%) 2005 Sátoraljaújhelyi
2010
2010/2005
Közcélú foglalkoztatásra fordított összeg (ezer Ft) Éves értékek 2005
2010
Változás (%) 2010/2005
704
1 445
105,3%
107 296
678 600
532,5%
Szerencsi
1 739
2 709
55,8%
266 456
1 097 401
311,9%
Szikszói
1 457
1 350
-7,3%
182 606
554 552
203,7%
992
819
-17,4%
111 914
368 988
229,7%
Abaúj–Hegyközi
1 277
1 435
12,4%
187 118
595 035
218,0%
Bodrogközi
1 208
1 603
32,7%
174 667
700 675
301,1%
Tiszaújvárosi
MezĘcsáti
504
878
74,2%
99 048
299 985
202,9%
Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
558
669
19,9%
85 189
319 373
274,9%
19 907
29 695
49,2%
3 733 896
13 862 758
271,3%
90 080
181 710
101,7%
18 234 793
80 390 878
340,9%
Forrás: T-star, KSH A közfoglalkoztatás igazán 2012-tĘl bĘvült, a KSH tájékoztatása szerint 2012-ben harmadik
negyedévében az elĘzĘ év azonos idĘszakához képest országosan 52 ezer fĘvel volt több közfoglalkoztatott. Ez a bĘvülés a Start Munkaprogramon keresztül a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is a közfoglalkoztatottak nagyobb számában jelentkezik. A társadalmi problémákat bemutató térképet elemezve Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országon belül a rosszabb helyzetben lévĘ megyék között van. A gyermekjóléti szolgálat által gondozásba vett 0-14 évesek aránya 2010-ben a legmagasabb volt az országban, 14,05%, míg az országos átlag 9,84% volt. A százezer fĘre jutó ismerté vált bĦncselekmények számát tekintve a megye az országban a középmezĘnyben foglal helyet: a megyei bĦncselekmények száma 3.910,38, ami 13%-kal kevesebb mint az országos átlag. Térképet Nemzetgazdasági Hivatal
készítette: Tervezési
MUNKAANYAG
2.4. Közlekedési (országos és térségi jelentĘségĦ közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra: 2.4.a. Vonalas rendszerek, létesítmények Közúthálózat Közlekedési folyosók: A pán-európai közlekedési tengelyek (ún. Helsinki folyosók) közül az V.sz. Velence-Trieszt/KoperLjubljana-Budapest-Ungvár-Lvov-Kijev korridor érinti a megye területét, mely az M3 autópálya (M0 Budapest-Hatvan-Füzesabony-EmĘd-Tisza-híd-Polgár-Nyíregyháza-Vásárosnamény-Tisza-hídBeregdaróc-(Ukrajna)) vonalán halad. A megye szempontjából szintén fontos a szerepe a (Kaunas-Lublin-Rzeszów-Eperjes-Kassa)Tornyosnémeti-Miskolc-(DebrecenBerettyóújfalu-Nagyvárad) észak-déli irányú TINA folyosónak (elemei az OTrT alapján: M30 Tornyosnémeti–Miskolc–EmĘd, M3 EmĘd– Görbeháza, M35 Görbeháza–DebrecenBerettyóújfalu, M4 Berettyóújfalu– Biharkeresztes–Nagykereki), valamint a nyugatkeleti irányú (Bécs)–Hegyeshalom– Budapest– Nyíregyháza–Záhony (M1 Hegyeshalom – Budapest, M0-M31 Budapest D, M3 Budapest– Nyíregyháza–Vásárosnamény–Beregdaróc) közlekedési tengelynek. A megye gyorsforgalmi útjai: M3 autópálya (GödöllĘ és országhatár közötti szakasz a TEN-T hálózat része): Budapest (M0) – Hatvan – Füzesabony – (Ukrajna) M30 gyorsforgalmi út, az M3 és Miskolc-Kelet között autópálya (a TEN-T hálózat része): MezĘcsát térsége (M3) – Miskolc – további fejlesztés esetén: Encs – Tornyosnémeti – (Szlovákia Kassa irányába) FĘutak A megyét érintĘ fĘutak Miskolc térségében kapcsolódnak egymáshoz, közelítĘen sugaras elrendezésĦ rendszert alkotva biztosítják egy-egy térség elérhetĘségét. A megye fĘúthálózatának hossza (2011) 365 km, ez az országos fĘúthálózat 5,5%-a. A megye fĘúthálózatán 2010-ben az átlagos napi jármĦforgalom 7 421E/nap, ami az országos összevetésben közepesnek értékelhetĘ. A fĘúthálózat elemei (meglevĘ fĘutak): 3 sz. fĘút: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - 27. sz. fĘút: Sajószentpéter (26. sz. fĘút) Füzesabony - MezĘkövesd - Miskolc - Szikszó - Edelény - Hídvégardó - (Szlovákia) Encs – Tornyosnémeti (Szlovákia) 35. sz. fĘút: Nyékládháza (3. sz. fĘút) - Polgár 25. sz. fĘút: Kerecsend (3. sz. fĘút) - Eger - Debrecen (33. sz. fĘút Bánréve (26. sz. fĘút) 37. sz. fĘĘút: FelsĘzsolca (3. sz. fĘút) - Szerencs 26. sz. fĘút: Miskolc (M30) - Sajószentpéter - - Sátoraljaújhely - (Szlovákia) Kazincbarcika térsége - Bánréve - (Szlovákia) 38. sz. fĘút: Bodrogkeresztúr (37. sz. fĘút) Nyíregyháza (36. sz. fĘút) Az OTrT szerint tervezett új kapcsolatok, melyek fĘként a megye keleti részeit érintik, illetve a megye határon átnyúló kapcsolatok erĘsítését szolgálják: • Tiszanagyfalu (38. sz. fĘút) - Mád - Encs térsége (3. sz. fĘút)
MUNKAANYAG • Sárospatak (37. sz. fĘút) - Cigánd - Kisvárda - Vásárosnamény - Tivadar - Fehérgyarmat (491. sz. fĘút) • Cigánd – Pácin FĘutak tervezett elkerülĘ szakaszai, melyek egyszerre szolgálják a gyorsabb elérhetĘséget, illetve az érintett településeken a környezetterhelés (zaj- és légszennyezés) csökkentését: • 25. sz. fĘút: Kerecsend, Eger, Szentdomonkos, Ózd, Sajópüspöki, Bánréve • 26. sz. fĘút: Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika, Vadna, Dubicsány, Putnok • 27. sz. fĘút: Edelény • 37. sz. fĘút: Szerencs, Sátoraljaújhely • 38. sz. fĘút: Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Rakamaz, Nyírtelek, Nyíregyháza Tervezett egy Tisza-híd építése Tokaj térségében egy új fĘút kialakításával a Tokaj belterületén átmenĘ közúti, döntĘen teherforgalom elterelése érdekében. Mellékutak: A megyére kiemelten jellemzĘek az egyes települések fĘúti kapcsolatait biztosító völgyekbe benyúló mellékutak, melyek nem egyszer több települést fĦznek fel. Ennek köszönhetĘen a zsáktelepülések száma magas. A mellékutak hálózata összesen 2.127 km a megyében, az országos hálózat 9,2%-a. A megye mellékúthálózatán 2010-ben az átlagos napi jármĦforgalom 1 273 E/nap, ami országos összevetésben a második legalacsonyabb érték. A rendezési terv alapján térségi jelentĘségĦnek ítélt mellékutak az alábbiak: MeglevĘ elemek: Zabar-Ózd
MezĘkövesd-ÁroktĘ-Nyékládháza–GöncAbaújszántó-Hernádkércs-Megyaszó-Gesztely
Serényfalva-Ragály-Aggtelek-Szin Szalonna-Krasznokvajda-(Büttös-Szemere) Garadna
-
Hidasnémeti-Pálháza-Sátoraljaújhely– Sátoraljaújhely-Pácin-Zemplénagárd-Tuzsér
Poroszló-Borsodivánka Sátoraljaújhely (É-i határátkelĘ)–(Szlovákia, Slovenské Nové Mesto/Tótújhely) Pácin-(Szlovákia, Vel’ky Kamenec/Nagykövesd)
SzarvaskĘ-Vadna Forró-Baktakék-Krasznokvajda Miskolc-Harsány-Vatta Andornaktálya-MezĘkövesd Tervezett elemek, melyek a megye, illetve többségében Szlovákia felé a határon is átnyúlnak, ösztönözve a határ menti együttmĦködéseket: (Krasznokvajda)-Büttös-Szemere-(Garadna)
Bánréve–(Szlovákia, Lenartovce/Lénártfalva)
Ostoros-Szomolya-Bogács-Tard-TibolddarócSály-Borsodgeszt-Harsány (tervezett nyomvonal)
Aggtelek–(Szlovákia, Dlhá Ves/Gömörhosszúfalu)
Tokaj-Tiszaladány – Tiszalök
Krasznokvajda-Perecse-(Szlovákia, Janík/Jánok)
Domaháza-(Szlovákia, Petrovce/Gömöréterfalva)
Hidasnémeti-(Szlovákia, PerínChym/Perényhim) Lácacséke-(Szlovákia, Pribenik/Perbenyik
A jelenlegi határátkelĘk és határátlépési pontok a közúti gyorsforgalmi és fĘúthálózaton: SomoskĘújfalu 21. sz. fĘút, Bánréve 26. sz. fĘút, Hídvégardó 27. sz. fĘút, Tornyosnémeti M30, Tornyosnémeti 3. sz. fĘút, Sátoraljaújhely 37. sz. fĘút, Pácin tervezett új fĘút
MUNKAANYAG A jelenlegi programozási idĘszakban megvalósult, illetve 2015-ig megvalósuló fĘút-fejlesztések (nem tartalmazza az ÉMOP 2007 – 2013 forrásaiból megvalósuló, nagyrészt állapot-javítási célú mellékútfejlesztéseket): • M30 gyorsforgalmi út (3. sz. fĘút korrekciója) Tornyosnémeti-országhatár közötti szakasz kivitelezése (KÖZOP-1.5.1-09-11-2011-0002) • M30-26-os út Miskolc északi elkerülĘ un. „Bosch út” (KÖZOP-3-4.0-09-2009-0022) • 37. számú fĘút Szerencs átkelési szakasz rekonstrukciója (KÖZOP-3-5.0-09-2009-0009) • 26. számú fĘút Sajószentpéter és Kazincbarcika elkerülĘ (II. ütem, KÖZOP-3-4.0-09-20090021) • 3-as és 35. sz. fĘutak rehabilitációja, burkolat-megerĘsítése (Nyékládháza – országhatár, Kohéziós Alap projekt) • 37. sz. fĘút burkolat megerĘsítése (Gesztely-Bodrogkisfalud, KÖZOP-3-4.0-09-2009-0020) Vasúthálózat A megye vasúthálózatának hossza 388 km, melybĘl 210 km a vasúti törzshálózatba tartozik, ebbĘl 194 km villamosított. A megye vasúthálózata Miskolcról kiinduló sugaras rendszerĦ. A vasútvonalakra – hasonlóan a közúti hálózatra - jellemzĘ a megyeszékhely-centrikusság. A térség domborzati adottságainak köszönhetĘen az említett két közlekedési alágazat nyomvonalának gerincét alkotó elemek térben nem váltak el jelentĘsen egymástól, közel párhuzamosan haladva jelentĘs forgalmú közlekedési folyosókat alkotnak. A megye jelenlegi vasúthálózatának fĘ elemeit az országosan is jelentĘs nemzetközi törzshálózati fĘvonalak adják, melyet további hazai jelentĘségĦ fĘ-, és mellékvonalak egészítenek ki. A megye vasúti közlekedése szempontjából a (Budapest-Hatvan-Füzesabony)-Szihalom-MezĘkövesdMiskolc-Szerencs-Nyíregyháza nemzetközi törzshálózati fĘvonal, valamint a Miskolc-SzerencsSátoraljaújhely vasútvonal tölt be jelentĘs szerepet. A Miskolc-Szikszó-Forró-Encs-Hidasnémeti (Kassa felé vezetĘ) vasútvonal szintén a nemzetközi törzshálózat eleme, amely elsĘsorban az országos és regionális kapcsolatok terén tölt be fontos szerepet, megyén belüli funkciója azonban kevésbé jelentĘs. A Miskolc-Kazincbarcika-Bánréve-Ózd hazai törzshálózati fĘvonal mind a személy-, mind a teherforgalom szempontjából a megye egyik fontos gerincét alkotja. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a személyforgalom ezen a vonalon viszonylag alacsony, a közösségi közlekedést alapvetĘen a buszközlekedés szolgálja ki. Vasúti határátkelĘ pontok: Bánréve, Hídvégardó, Hidasnémeti, Sátoraljaújhely. Tervezett nagysebességĦ vasútvonalak nem érintik a megyét. A megye területén az elmúlt években jelentĘsebb fejlesztések nem valósultak meg. Várható a „Városi és elĘvárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése Miskolcon és térségében” címĦ, a késĘbbi beruházásokat elĘkészítĘ projekt (KÖZOP-5.5.0-09-2010-0026) megvalósulása a jelenlegi programozási idĘszakban (2015-ig). Ez a projekt 2014-tĘl jelentĘsebb eredményt hozhat mind Miskolc, mind a környezĘ városok kötöttpályás közlekedési rendszerének a fejlesztésében, ami jelentĘsen hozzájárulhat környezetbarát módon – a munkaerĘpiaci szempontból is fontos - Miskolc és a környezĘ térségi központok (pl. Kazincbarcika, Sajószentpéter, Szikszó, Encs, Szerencs, Tiszaújváros) elérhetĘségének javításához. A fejlesztések során cél, hogy a kötöttpályás közlekedést villamosszerĦen közelebb vigyék a településközpontokhoz, ezáltal versenyképes alternatívát kínálva a buszközlekedésnek. RepülĘterek ElsĘsorban logisztikai funkciókat is ellátó kereskedelmi (nemzetközi) repülĘtérré fejleszthetĘ repülĘtér (OTrT): MezĘkövesd – MezĘkeresztes.
MUNKAANYAG Térségi jelentĘségĦ nyilvános kereskedelmi repülĘtér: Miskolc, Sárospatak, Tiszaújváros – mely településeken elsĘsorban sport- és szabadidĘs célú repülés valósul meg. KikötĘk Országos közforgalmú kikötĘ: Tiszaújváros Térségi jelentĘségĦ közforgalmú kikötĘk: a Tiszán: Tokaj, Cigánd, ÁroktĘ, Tiszatardos, a Bodrogon: Bodrogkeresztúr, Sárospatak, Sátoraljaújhely-Alsóberecki Kialakítható logisztikai központok: A megyei rendezési terv szerint térségi jelentĘségĦ logisztikai központok helyszínei: Bánréve, EmĘd, MezĘkövesd-MezĘkeresztes, Miskolc, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti A nemzetközi közúti és vasúti fĘközlekedési vonalak menetén elhelyezkedĘ, illetve a tiszaújvárosi kikötĘhöz közeli MezĘkövesdi repülĘtér jó elérhetĘségi bázist nyújt egy transzeurópai logisztikai központ létesítéséhez. Fontos kiemelni, hogy a közlekedési rendszerek fejlesztése kapcsán a kormány eddig a legjelentĘsebb támogatást, közel 33,7 mrd Ft-ot a miskolci villamos vasútvonal fejlesztésére ítélt meg, ami a KÖZOP-ból a megyének nyújtott támogatás 89%-a.
2.4.b. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetĘségi viszonyok A térség közúti megközelíthetĘségét illusztráló néhány adat: Távolságok és elérési idĘk (közút) 5 legnépesebb megyei város és a megyeszékhely, MezĘkövesdi repülĘtér között Ózd Kazincbarcika MezĘkövesd Tiszaújváros Sátoraljaújhely KörnyezĘ regionális központok elérhetĘsége Budapest Kassa Debrecen
Miskolc km 59 23 57 32 81
perc 65 28 38 31 77
Miskolc km 180 84 112
perc 110 90 72
MezĘkövesd (repülĘtér) km perc 98 95 70 56 13 15 39 30 121 98 MezĘkövesd (repülĘtér) km perc 142 90 125 110 96 65
Forrás: google.com, saját szerkesztés A megye nagy részének közúti elérhetĘsége az M3-as és az M35-ös, M31-es autópálya fejlesztésével jelentĘsen javult Miskolc és Budapest, valamint Debrecen viszonylatában. Az alábbi térkép bemutatja az autópályától 20 percen közelebb esĘ települések arányát.
MUNKAANYAG
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A megye kistérségi központjainak közúti megközelíthetĘsége A megyén belüli, a kistérségek központi települései, illetve Miskolc viszonylatában becsült közúti elérhetĘséget az alábbi táblázat mutatja. Becsült közúti elérhetĘségek Miskolcról Miskolc km perc Ózd 59 65 Kazincbarcika 23 28 Szerencs 35 36 MezĘkövesd 57 38 Edelény 25 27 Tiszaújváros 32 31 Tokaj 55 60
Miskolc Sárospatak Encs Sátoraljaújhely Szikszó Cigánd Gönc MezĘcsát
km 72 38 81 16 100 63 45
perc 70 40 77 18 105 62 35
A Miskolchoz képest közel 30 perc eljutásra lévĘ településekrĘl lehetĘség van az érintett városok közti ingázásra, míg más települések viszonylatában a kényelmes napi ingázás már vasúti közlekedésfejlesztést igényelhet. Miskolctól a legtávolabb lévĘ központ Cigánd, amelynek a Szabolcs-SzatmárBereg megyei településekkel gyakoribb a kapcsolata, mint Miskolccal; Ózd Heves és Nógrád megyei kapcsolatai is intenzívebbek a jobb elérhetĘségi viszonyok miatt. Sátoraljaújhelynek és Sárospataknak a két város közelsége miatt együttesen kell képeznie egy Zempléni fejlĘdési központot és ellensúlyozni a nagyvárosoktól (Miskolc és Nyíregyháza) való relatív nagyobb távolságát. Helyközi autóbusz közlekedés A megyén belüli elérhetĘségben meghatározó a Borsod Volán által mĦködtet autóbusz helyközi közlekedési rendszer. A megyében 224 helyközi és 22 távolsági autóbuszvonalon, 2367 km-s vonalhálózaton 4092 db járattal látja el a társaság személyszállítási feladatait. A megye 358 településébĘl 357-ot érintenek a járatok úgy, hogy 266 településre csak autóbusszal lehet eljutni, vasúti összeköttetés nincs.. 2010-ben a Társaság 536 db autóbusszal 40,9 millió utast szállított el. A helyközi autóbuszjáratokat döntĘen munkába járásra, a közszolgáltatások elérése, illetve iskolába járás
MUNKAANYAG céljából veszik igénybe. A közösségi közlekedés szervezését napjainkban komoly kihívások érintik a közszolgáltatások ellátási helyének átszervezésével, így kiemelten a közigazgatásban a járásközpontok kialakításával, oktatási feladatellátási helyek folyamatos szervezésével, illetve a kórházi ellátások átszervezésével. Az autóbusz társaságot komoly kihívás elé állítja a jármĦvek állapota, az autóbuszok átlagos életkora 13,98, mely kapcsán a jövĘben a környezetvédelmi célú, illetve a mĦködési veszteségek enyhítéséhez szükséges korszerĦsítéshez 197 db autóbusz beszerzése szükséges. Az utazási komfort javítása érdekben szükséges az autóbusz pályaudvarok, megállóhelyek - intermodalitás szempontjait is figyelembe vevĘ - rekonstrukcióját folytatni (2010-ben a Kazincbarcikai pályaudvar újult meg), illetve az informatikai alapú utastájékoztatási rendszert fejleszteni. Az autóbusz pályaudvarok között kiemelt fejlesztési igényként jelenik meg Miskolc belvárosában a Búza téri állomás átalakítási igénye, az élhetĘbb belváros szempontjait szem elĘtt tartva. Ezt a feladatot a helyi önkormányzattal és Miskolci Közlekedési Vállalattal együtt kell megvalósítani, szem elĘtt tartva a párhuzamosságok (pl. külön forgalmi állomások) megszĦntetésének lehetĘségét. Fejlesztési igényként jelentkezik a forgalomirányítási rendszer, illetve az autóbuszok távdiagnosztikai rendszerének korszerĦsítése, illetve kiépítése. Fontos, hogy hosszú távon a közúti és a vasúti személyszállítás mindjobban kiegészítse egymást. Jelenleg a vasúti személyszállítás a megyében a Sátoraljaújhely - Szerencs - Miskolc - Budapest, illetve Tokaj - Szerencs – Miskolc viszonylatokban tekinthetĘ versenyképesnek az autóbusz közlekedéssel szemben. Napjainkban készül egy Miskolc központú közösségi közlekedési rendszer fejlesztésére egy tanulmány, mely komolyan vizsgálja város környéki vonalas közlekedési hálózat, így az elĘvárosi vasútvonalak-villamos vonalak fejlesztését. A jövĘben fokozott figyelmet kell fordítani az helyközi, és helyi autóbusz-közlekedés és a vonalas infrastruktúrán alapuló szállítási módok összehangolására. A megye illetve városainak vasúti megközelíthetĘsége Budapest irányából Budapest-Miskolc között naponta 14 pár IC vonat közlekedik, az eljutási idĘ 2 óra 1 perc. Az IC vonatok közlekedése ütemes, nemcsak munkanap, hanem hétvégén is óránként közlekednek. Miskolc és Nyíregyháza között (a Budapest-Miskolc-Debrecen-Szolnok-Budapest un. kör ICforgalomban) naponta 7 pár Intercity vonat közlekedik és a két várost ezen kívül óránkénti személyvonati közlekedés is összeköti. Fontos megemlíteni, hogy Miskolc és Debrecen viszonylatában a közúti eljutás jelentĘsen gyorsabb, mint a vasúti közlekedés, így a két város távolsága nem teszi lehetĘvé, hogy közös munkaerĘpiacot alkossanak. Miskolcot Szikszón és Encsen keresztül Kassával naponta két pár nemzetközi IC-vonat kapcsolja össze. A Budapest-Miskolc-Szerencs-Sárospatak-Sátoraljaújhely viszonylatban kétóránkénti ütemes sebesvonati közlekedés van. A sebes- vagy gyorsvonattal megközelíthetĘ további városok: MezĘkövesd, FelsĘzsolca, Szerencs, Sárospatak és Sátoraljaújhely. Személyvonati kapcsolata EmĘdnek, FelsĘzsolcának, Edelénynek, SzendrĘnek, Kazincbarcikának, Putnoknak, Sajószentpéternek, Ózdnak, Göncnek, Tiszaújvárosnak van. Vasúti összeköttetéssel nem rendelkezik Cigánd, MezĘcsát és Borsodnádasd város, az elĘbbi kettĘ kistérségi központ. Vasúton a fenti összesítés szerint IC vonattal elérhetĘ Miskolc mellett Tokaj, Szikszó, Encs és Szerencs, sebesvonattal Sárospatak, Sátoraljaújhely, gyorsvonattal MezĘkövesd, Kazincbarcika, csak személyvonattal Gönc, Ózd, Edelény, Tiszaújváros.
2.4.c. Vízellátás 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet kötelezĘ érvénnyel elĘírja a szükséges ivóvízminĘség-javítását azon településeken, amelyek ivóvízellátó rendszerén szolgáltatott víz határérték felett tartalmaz egészségre káros kémiai és bakteriológiai szennyezĘket. A Rendelet melléklete alapján a megyében 62 településen kell a szükséges ivóvízminĘség-javító beruházásokat megvalósítani.
MUNKAANYAG A Környezet- és Infrastruktúra OP 2004-2006 keretében az alábbi vízminĘség-javító célú projektek valósultak meg:
• KIOP-1.1.1-F.-2005-08-0003/2 HEGYKÖZ, Hegyközi települések ivóvízminĘség javításának megoldása regionális rendszer kiépítésével • KIOP-1.1.1-F.-2005-05-0001/2 HARSÁNY, Harsány-Vatta-Csincse települések ivóvízminĘség-javítása, a vízbázisok védelme További jelentĘs javulást hoz a vízminĘségben a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 7.1.3.0/1F keretében megvalósuló, a „IvóvízminĘség javítás” melyet a Borsodvíz Kft.,. tanulmányára építve Szerencs Város Önkormányzata, mint gesztor valósít meg a 8 kistérséghez tartozó 81 települési önkormányzat együttmĦködésével. A projekt célja a 201/ 2001. (X. 25.) Korm. rendelet követelményeinek teljesítése a vízminĘséget jellemzĘ szennyezĘ elemek koncentrációjának határérték alá csökkentésével. A jelenleg elĘkészítési fázisban lévĘ projekt várhatóan 2015 június 30-ig fejezĘdik be és 49 település esetében szünteti meg a vízminĘségi problémákat. Borsodivánka, Cserépváralja, EgerlövĘ, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk községek IvóvízminĘségjavítása a lakosság egészséges ivóvízzel történĘ ellátása érdekében” projektje szintén a KEOP keretében valósul meg, kedvezményezettje a Dél-Borsodi Ivóvíz Önkormányzati Társulás. További jelentĘs ivóvízminĘség-javító projekt a „Miskolc város ivóvízellátás biztonságának javítása korszerû víztisztítási technológia kiépítésével, Miskolc-Tapolca vízbázis súlyos veszélyeztetése miatt” címĦ, melynek kedvezményezettje Miskolc MJV Önkormányzata. A megyében az egy fĘre jutó vízfogyasztás, 2010 (m3/fĘ): 24,59, az országos, Budapest nélkül számított átlag 80%-a, amivel a második legkisebb vízfogyasztású megye Nógrád után. A közmĦolló mértéke 21,8%, ez a vidéki átlagnál kisebb mértékĦ, annak 81%-a. A megyék sorában ezzel a negyedik, csak GyĘr-Moson-Sopron, Komárom és Veszprém megyékben kisebb a közmĦolló mértéke.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
MUNKAANYAG 2.4.d. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés A szennyvíztisztítás fĘ adatai, 2010 BAZ mennyisége 1000m3 közcsatornában elvezetett összes szennyvíz közcsatornában elvezetett háztartási eredetĦ tisztítás nélkül csak mechanikailag tisztított biológiailag is tisztított III: fokozatban is tisztított
aránya (%)
országos mennyisége Aránya (%) 1000m3
34 254
100,00%
561 188
100,00%
11 528
33,65%
290 639
51,79%
0 14 29 957 4 421
0,04% 87,46% 12,91%
17 582 281 753 258 986
3,13% 50,21% 46,15%
Forrás: KSH, T-Star A megyében az országos átlaghoz képest az ipari kibocsátás jelentĘs. Tisztítás nélkül szennyvíz nem kerül a befogadókba, és a csak mechanikailag tisztított szennyvizek aránya is jóval alacsonyabb az országos értéknél. A szennyvizek jelentĘs része biológiailag is tisztított, a III. fokozatban is tisztított szennyvíz aránya azonban lényegesen elmarad az országos arányoktól. A szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2010-ben 189.037 db, a lakások száma 2011. január 1.-én 287.336. Eszerint az összes lakás 65,8%-a került bekapcsolásra a szennyvízhálózatba, ami alatta marad az országos átlag 72,5%-os értékének. (Forrás: KSH T-Star és helyiségnévkönyv 2011) A csatornázott területeken a bekötési arány (csatornahálózatba bekötött ingatlanok száma/ csatornázott területen levĘ összes ingatlan száma) átlagosan 55-60%-ra tehetĘ. Az átlagos értékhez képest meglehetĘsen széles sávban változik a rákötési arány a település jellegétĘl függĘen: a nagyobb városokban, - mint Miskolc, Kazincbarcika, Tiszaújváros a bekötési arány jellemzĘen eléri, illetve meghaladja a 80-90 %-ot, míg a többi településen ez az érték 15-85 % között változik, jelentĘs szórást mutatva. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program (mód. 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet) szerint, a 2000 LE feletti terhelésĦ agglomerációk területén a települési szennyvizek közmĦves szennyvízelvezetésének és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztításának, illetve a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megvalósítási határideje alapján 2015. XII. 31ig a 2000-10.000 lakosegyenérték közötti csoport 55 településén kell megvalósítani a szennyvízelvezetési, -tisztítási programot. A megyén belül nincs olyan település, ami ebbe a kategóriába tartozna és szennyvízterheléssel, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyĦjtĘin lenne. A 2000 LE alatti települések szennyvízelhelyezésének megoldása B-A-Z megyében 104 települést érint. A Kormány „a közmĦves szennyvízelvezetĘ és -tisztító mĦvel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról” szóló 174/2003. (X. 28.) rendelete alapján az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazás lehetséges, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (fĘnek) megfelelĘ települési szennyvíz tisztítását és/vagy végsĘ elhelyezését, illetve átmeneti gyĦjtését, tárolását szolgálják. A program 2015-2020-ig megvalósuló fejlesztésekre vonatkozik és a megye aprófalvas településszerkezete következtében ezen megoldásoknak várhatóan szerepük lesz a szennyvízkezelés további fejlesztésében. E témakörben szerepet kaphatnak a különbözĘ természetközeli eljárások, amelyek hazai alkalmazása eddig csak minimális teret kapott. Az elmúlt években és jelenleg is számos szennyvízkezelési projekt valósul meg a megyében. A 2007-13. támogatási idĘszakban számos projektjavaslat készült a megye szennyvízkezelési helyzetének javítására, melyek részben megvalósultak, vagy megvalósítás alatt vannak (forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja, 2012. 09. 23.): •
A miskolci szennyvíztisztító-telep szennyvíziszap kezelés fejlesztésére, biogáz hasznosítással
MUNKAANYAG • • • • • • • • • • • •
Az Ózdi agglomeráció szennyvízhálózatának bĘvítése, felújítása és az ózdi szennyvíztisztító telep rekonstrukciója Bánhorváti és Nagybarca községek szennyvízelvezetése és tisztítása Borsodnádasd szennyvízcsatorna-hálózat II. ütem építés és szennyvíztisztító telep bĘvítés MezĘkövesd szennyvízcsatornázása Miskolci szennyvíztisztító- telep III. tisztítási fokozatának megvalósítása Taktaharkány - Taktaszada szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása Tibolddaróc, Bükkábrány, Kács szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása Tiszaparti Regionális SzennyvízelvezetĘ és Tisztító Rendszer Gönc Város szennyvízelvezetési és tisztítási projektje Putnok szennyvíztisztító telep fejlesztése Pálháza Város szennyvíztisztító telepének korszerĦsítése Szikszó szennyvíztisztító telepének korszerĦsítése, intenzifikálása, kapacitásbĘvítése.
2.4.e. Energiaellátás A megyében az 1 fĘre jutó villamosenergia fogyasztás, (2010, (KWh/év) 895 KWh/év, ami mélyen a megyék átlaga („vidéki átlag”) 1073,48 kW/év értéke alatti, ezzel a megye lakóinak fejenkénti fogyasztása országosan a legalacsonyabb. A megye energiatermelĘ kapacitásait részletesen bemutatja a 2.1.h fejezet. A jövĘ nagy kérdése, hogy miként lehet az energetikai költségeket csökkenteni, lehetĘség szerint a CO2 kibocsátás csökkentésével párhuzamosan, valamint a helyben elérthetĘ és megújuló energiaforrások felhasználásával. Ezen szándékok elérése kapcsán komoly figyelmet érdemel a megyében a Bükk-Miskolci körzetben megvalósított „Mikrovirka” program, amely helyi munkaerĘre és megújuló helyi energiaforrásokra építve épített ki egy intelligensen együttmĦködĘ ún. „smart grid” rendszert. A projekt tapasztalatai más hasonló kistérségben is felhasználhatóak, a projekt adaptálható és szélesebb körben elterjeszthetĘ. Továbbá az erdĘsültség kapcsán kiemelten kell foglalkozni a térségekben a biomassza fĦtési célú hasznosításával, mely egy-egy településen biztosíthatja az egymáshoz közeli helyi intézmények, illetve környékbeli lakóházak fĦtési igényét. Ahogy az alábbi táblázat is mutatja, 2000-tĘl kezdĘen országosan a háztartások fogyasztási kiadásain belül a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadás 18,5%-rĘl 23,5%-ra nĘtt, mely a kiadási fĘcsoportok között mára már a legnagyobb részesdéssel bír. Energiahatékonysági, illetve a helyi foglalkoztatást is ösztönzĘ helyi energiatermelési beruházások révén törekedni kell arra, hogy ez a növekvĘ kiadási tendencia megálljon, vagy megforduljon a jövĘben. A háztartások fogyasztási kiadásainak megoszlása, % Kiadási fĘcsoportok szerint 2000 2001 2002 Élelmiszerek és alkoholmentes 29,1 29,6 29,1 italok Szeszes italok, dohányáru 3,7 3,8 3,9 Ruházat és lábbeli (szolgáltatással 5,8 5,8 5,8 együtt) Lakásfenntartás, háztartási energia 18,5 17,6 17,7 Lakberendezés, háztartásvitel 5,3 4,8 4,9 Egészségügy 3,6 3,8 3,9 Közlekedés 10,6 10,6 10,7 Hírközlés 5,3 5,5 5,7 Kultúra, szórakozás 7,1 7,5 7,6 Oktatás 0,4 0,7 0,6 Vendéglátás és szálláshely-szolg. 2,9 3,3 3,1 Egyéb termékek és szolgáltatások 7,6 7 7
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
25,6
24,1
22,6
23
23,7
23,7
23
3,8
3,6
3,6
3,2
3,3
3,3
3,4
5,5
5,3
5
4,8
4,3
3,9
3,9
18,1 5,3 4 11,7 6,2 8,4 0,8 3,4 7,2
19,3 5 4 12 6,3 8,4 0,9 3,5 7,5
19,4 4,7 4,1 14,1 6,5 8,5 0,8 3,2 7,5
19,8 4,5 3,9 13,6 7,1 8,3 0,9 3,4 7,4
21 4,2 4,4 12,5 6,8 7,8 0,8 3,5 7,6
22,3 4,1 4,4 12,2 6,6 7,6 0,8 3,6 7,6
23,5 4 4,7 11,8 6,2 7,7 0,8 3,6 7,1
Forrás: KSH
MUNKAANYAG Komoly foglalkoztatási lehetĘséget kínálhat a megyei szénvagyon energetikai célú kiaknázása Az Észak-magyarországi régió az ország ásványkincsekben egyik leggazdagabb területe. Történelme, országon belüli helyzete szorosan kapcsolódott a bányászathoz, az ahhoz kötĘdĘ iparágakhoz. Az 1990-es évektĘl kezdĘdĘ tömeges bányabezárások következtében a megyében már feltárt és fejtésre elĘkészített, de ki nem termelt széntelepek helyezkednek el. A borsodi és a nógrádi barnaszén medencében 6 bányaüzemnél felhagyott szénvagyon mennyisége közel 280 millió tonna. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Energiastratégia 2030 c. dokumentuma alapján a szénalapú villamosenergia-termelést a magas CO2 intenzitása miatt nem tartja versenyképesnek, de a jelentĘs szénvagyonunk miatt a szenet a jövĘ egyik biztonsági tartalékának tekinti. A szakmakultúra fenntartása érdekében – a gazdaságosan kitermelhetĘ szénvagyonra alapozva – továbbra is célszerĦnek tartja üzemeltetni a szénkitermelést és a környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak megfelelĘen fejleszteni a meglévĘ infrastruktúrát. A várható széntermelés max. 50%-a alkalmas lakossági, intézményi ellátásra, a többi csak ipari, energetikai célra használható. A felhasználás optimálisan részben nagyobb (100-200 MV teljesítményĦ) erĘmĦvekben történne, részben 16-18 db 1-4 MW teljesítményĦ kisközösségi fĦtĘ, vagy kombinált (gĘz, villamos energia) erĘmĦvet lehetne üzemeltetni. Ez esetben nem csak a bányák beindításról, hanem a bányászathoz, illetve az energiafogyasztáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére (pl. kazángyártás) is szükség lehet a jövĘben. Már most az „utolsó órában” van egyes bányák újbóli megnyitása, hiszen egyre kevesebb képzett bányász él a térségben, így a régi, tapasztalt munkaerĘ bevonásán túl, már jelentĘs számú munkaerĘ képzésére is szükség van. (Forrás: BAZ megyei Komplex Energetikai Fejlesztési Koncepció)
2.4.f. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás fĘ adatai, 2010
összes elszállított települési szilárd hulladék (t) a lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (t) egy fĘre jutó elszáll. lakossági hulladék (t) rendszeres hulladékgyĦjtésbe bevont lakások száma (db) szelektív hulladékgyĦjtésbe bevont lakások száma (db) összes lakás (db) a lakosságtól szeletíven gyĦjtött hulladék (t, kg) lakónépesség (fĘ)
BAZ mennyisége 100m3 200 254 167 000 0,244 281 304 76 359 287 336 537 (t) 684 793
aránya 100,00% 83,39% 97,90% 26,57% 0,784 kg
Országos mennyisége Aránya 100m3 3 411 940 2 468 373 72,35% 0,247 4 016 727 92,36% 1 018 032 23,41% 4 348 955 86 980 8,71kg 9 985 722
Forrás: KSH, T-Star A lakossági eredetĦ hulladék aránya – a megye ipari jellege ellenére – meghaladja az országos átlagot. Az egy fĘre jutó elszállított hulladék nagyjából az országos átlagnak felel meg. JelentĘs a hulladékgyĦjtésbe bevont lakások aránya, amely magasabb az országos átlagnál és a szelektív gyĦjtésbe bevont lakások aránya is meghaladja azt. JelentĘsen elmarad viszont az átlagtól a szelektíven begyĦjtött hulladék lakosságarányos mennyisége. A megye hulladékgazdálkodási rendszere három önálló regionális hulladékgazdálkodási szervezĘdés keretében kiépült. A Sajókazán, Bodrogkeresztúron és HejĘpapin található szilárd hulladékkezelĘ és lerakó telepek a megye összes kommunális eredetĦ szilárd hulladékát képesek fogadni. A Borsodi MezĘség és a Bükkalja településeinek egy része a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaként a Tiszafüredi Regionális Hulladéklerakóba szállítja a kommunális hulladékot. A Hernád völgy térségének települései pedig önálló települési társulás keretében az encsi hulladéklerakó bĘvítésével kívánják hosszútávon megoldani a hulladék kezelését. Veszélyes hulladéklerakó üzemel a Sajókazai HulladékkezelĘ Centrum, valamint Sajószentpéter és Szuhogy területén. Veszélyes hulladékégetĘ mĦködik Miskolc, Sajóbábony, Tiszaújváros és Rudabánya területén. Az utóbbi idĘszak EU támogatással épülĘ beruházásai:
MUNKAANYAG ISPA projektként indult fejlesztések: • Miskolc hulladékgazdálkodás. A projekt fĘ elemei: regionális hulladéklerakó építése HejĘpapin, 19 lerakó rekultivációja. • Sajó-Bódva völgye hulladékgazdálkodás. A projekt fĘ elemei: hulladékudvarok, hulladékkezelĘ-mĦ építése, átrakó állomás (Ózd), regionális hulladéklerakó építése Sajókazán, elkerülĘ út építése Szuhakállón, 5 lerakó rekultivációja. 2004-2006 közötti fejlesztések: • Regionális állati hulladékkezelĘ-telep létesítése MezĘkövesden (KIOP-1.2.0-F.-2005-020001/2) 2007-2014 közötti fejlesztések: • Hernád Völgye Települési Szilárd Hulladék Rekultivációs Projekt (Felhagyott és korszerĦtlen hulladéklerakók felszámolása) • Hernád Völgye települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése • Sajó-Bódva Völgy és Környéke települési szilárd- hulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése • Miskolc és térsége települési szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése • Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer kiépítése A megyében már mĦködĘ három és a tervezett encsi térségi hulladéklerakók, továbbá a megyén kívüli gazdaságosan elérhetĘ térségi hulladéklerakók hosszú távon biztosítják a szilárd hulladék Európai Uniós normák és környezetvédelmi elĘírások szerinti biztonságos elhelyezését és kezelését. A megyében mĦködik az ENIN Környezetipari klaszter, illetve az ÉHG köré szervezett klaszter, ami jelezi a hulladékkezelésben és a hulladék-újrahasznosításban a területi együttmĦködés szükségességét. A jövĘben a hulladékok keletkezésének mérséklése, illetve a hulladékok nyersanyagként való felhasználásának ösztönzésében, illetve újrahasznosításában javasolt további együttmĦködési projektek szervezése. Összefoglalóan megállapítható, hogy a megyében a hulladék kezelésével összefüggĘen jelentĘs sürgĘsségi jellegĦ fejlesztési igény nem lép fel, a hulladéklerakók a megye hulladék-elhelyezési feladatainak ellátására alkalmasak. Mivel azonban a korszerĦ hulladékgazdálkodás elvei prioritást adnak a hulladékok hasznosításának (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás) azok ártalmatlanítási lehetĘségeivel szemben, a megyében viszont ennek rendszerei nem épültek ki, fontos fejlesztési feladat a hulladékhasznosítás megszervezése, illetve ennek infrastrukturális hátterének kiépítése.
2.4.g. A települések intézmény-felszereltsége A fejezetben csupán röviden mutatjuk be a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális intézményekkel való ellátottságát. AlapvetĘen az intézmények jelenlétével, számával, kihasználtságával foglalkozik a fejezet, az intézmények mĦszaki állapota, illetve eszköz felszereltsége települési szinten értelmezhetĘ, meghaladja jelen elemzés kereteit. 2005 óta a népességcsökkenéssel megegyezĘen csökkent a háziorvosi ellátásban részesültek szám. A mĦködĘ háziorvosok száma csökkent mind országos, mind megyei szinten 2010 évben a 2000-es évhez képest. A legnagyobb arányú csökkenés az Abaúj-Hegyközi, a Sárospataki és az Encsi kistérségben volt, ahol 3, illetve 4 fĘvel kevesebb háziorvos dolgozott 2010-ben. Sárospatak kivételével a másik két kistérségben az 1000 lakosra jutó mĦködĘ háziorvosok száma megyei átlag alatt marad. MĦködĘ háziorvosok száma év végén Éves értékek (FĘ)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
135
136
133
-1,5%
-2,2%
Edelényi
21
18
18
-14,3%
0,0%
MUNKAANYAG MĦködĘ háziorvosok száma év végén Éves értékek (FĘ)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Encsi
13
10
10
-23,1%
0,0%
Kazincbarcikai
31
30
28
-9,7%
-6,7%
MezĘkövesdi
24
24
22
-8,3%
-8,3%
Ózdi
29
28
30
3,4%
7,1%
Sárospataki
17
15
13
-23,5%
-13,3%
Sátoraljaújhelyi
13
13
12
-7,7%
-7,7%
Szerencsi
22
22
21
-4,5%
-4,5%
Szikszói
9
10
10
11,1%
0,0%
Tiszaújvárosi
20
19
19
-5,0%
0,0%
Abaúj–Hegyközi
9
9
6
-33,3%
-33,3%
Bodrogközi
12
12
11
-8,3%
-8,3%
MezĘcsáti
7
8
7
0,0%
-12,5%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
9
8
8
-11,1%
0,0%
371
362
348
-6,2%
-3,9%
5 159
5 018
4 926
-4,5%
-1,8%
Forrás: KSH, T-Star Amíg háziorvosi ellátásban megjelentek száma 2010 évre szinte az országos értékkel megegyezĘ arányban nĘtt a megyében a 2000-es évhez viszonyítva, addig a 2005-ös évhez képest csökkentek a beteg-orvos találkozások száma. A csökkenésnek részben oka lehet a népesség csökkenése, vagy a lakosság egészségtudatosságának magasabb szintje. A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen Éves értékek (eset) 2000
Változás (%)
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
1 427 364
1 664 216
1 510 450
5,8%
-9,2%
Edelényi
236 137
261 960
257 144
8,9%
-1,8%
Encsi
163 342
194 606
185 402
13,5%
-4,7%
Kazincbarcikai
423 592
469 692
446 073
5,3%
-5,0%
MezĘkövesdi
292 290
323 413
317 853
8,7%
-1,7%
Ózdi
450 268
503 982
473 347
5,1%
-6,1%
Sárospataki
205 353
190 169
181 278
-11,7%
-4,7%
Sátoraljaújhelyi
147 551
149 577
144 186
-2,3%
-3,6%
Szerencsi
288 738
317 302
298 634
3,4%
-5,9%
Szikszói
114 482
145 368
136 502
19,2%
-6,1%
Tiszaújvárosi
204 960
227 580
224 503
9,5%
-1,4%
96 246
113 992
120 408
25,1%
5,6%
Bodrogközi
135 634
140 760
140 535
3,6%
-0,2%
MezĘcsáti
100 323
108 382
117 030
16,7%
8,0%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
100 382
115 744
114 621
14,2%
-1,0%
4 386 662
4 926 743
4 667 966
6,4%
-5,3%
53 166 522
58 949 792
57 301 629
7,8%
-2,8%
Abaúj–Hegyközi
Forrás: KSH, T-Star
MUNKAANYAG A 2000-es évhez viszonyítva mind országos, mind megyei szinten csökkent a mĦködĘ kórházi ágyak száma. A csökkenés mértéke Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kisebb volt, mint országos viszonylatban, csak 6,4%-os. A mĦködĘ kórházi ágyak száma az egészségügyi ellátás újabb átszervezésének következményeként tovább változott, megyei szinten tovább csökkent a kórházi ágyak száma és a területi megoszlása is változott. Összes mĦködĘ kórházi ágyak száma /szülĘotthonnal együtt/ (db) Éves értékek (db)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
3 541
3 460
3 238
-8,6%
-6,4%
Edelényi
228
224
229
0,4%
2,2%
Kazincbarcikai
480
437
454
-5,4%
3,9%
MezĘkövesdi
156
196
184
17,9%
-6,1%
Ózdi
357
346
346
-3,1%
0,0%
Sátoraljaújhelyi
449
438
414
-7,8%
-5,5%
Szikszói Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
294
276
286
-2,7%
3,6%
5 505
5 377
5 151
-6,4%
-4,2%
83 430
79 605
71 216
-14,6%
-10,5%
Forrás: KSH, T-Star A megye meghatározó kórháza a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórháza. A kórház fejlesztése az elmúlt években az Európai Unió fejlesztési támogatásainak köszönhetĘen nagy lendületet vett. A csillagpont kórházi fejlesztések mellett megvalósult, vagy megvalósítás alatt vannak onkológiai fejlesztések, PIC fejlesztések, informatikai, foglalkoztatási és képzési projektek, valamint a kórház mĦködési feltételeit javító energia megtakarítást célzó beruházások. Mindezen fejlesztéseket kiegészíti a kórházhoz kapcsolódó szakrendelĘ hálózat megújítása. Az alábbi térkép együttesen szerepelteti a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak számát, illetve az egy háziorvosra jutó lakosok számát. Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyzete egyik mutatóban sem rosszabb, mint az ország nagy többsége. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok teljes kihasználtsággal mĦködnek. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok mĦködĘ férĘhelyeinek száma 15%-kal nĘtt a 2010-es évre 2000-es évhez képest. A férĘhelyek kapacitás kihasználtsága 100%-os a megyében, illetve a megye mindegyik kistérségében, az idĘsödĘ társadalomban az igények általában meghaladják a lehetĘségeket. A legjelentĘsebb arányú kapacitásnövelés az Encsi és a MezĘcsáti kistérségekben volt. A jövĘben a lakosság öregedésével párhuzamosan szükség lehet újabb bentlakásos otthonok építésére, vagy a meglévĘk bĘvítésére.
MUNKAANYAG Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok mĦködĘ férĘhelyeinek száma Éves értékek (db)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
1 344
1 466
1 848
37,5%
26,1%
Edelényi
341
388
398
16,7%
2,6%
Encsi
25
146
156
524,0%
6,8%
Kazincbarcikai
395
428
452
14,4%
5,6%
MezĘkövesdi
493
546
586
18,9%
7,3%
Ózdi
801
706
669
-16,5%
-5,2%
Sárospataki
225
190
187
-16,9%
-1,6%
Sátoraljaújhelyi
95
100
125
31,6%
25,0%
Szerencsi
235
230
290
23,4%
26,1%
Szikszói
27
27
48
77,8%
77,8%
Tiszaújvárosi
490
539
541
10,4%
0,4%
Abaúj–Hegyközi
160
187
188
17,5%
0,5%
Bodrogközi
95
95
95
0,0%
0,0%
MezĘcsáti
8
23
23
187,5%
0,0%
436
361
356
-18,3%
-1,4%
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
5 170
5 432
5 962
15,3%
9,8%
Országos
74 402
84 224
92 423
24,2%
9,7%
Tokaji
Forrás: KSH, T-Star A szociális étkeztetésben részesülĘk száma 2010-ben 2000-hez képest 11,5%-kal nĘtt, ami valamivel nagyobb növekedési ütem, mint az országos átlag. Ugyanakkor a szociális étkeztetésnek volt egy felfutása 2000-es évek közepén, majd a szabályozás és a normatíva változásával párhuzamosan csökkent az igénybe vevĘk száma is. Szociális étkeztetésben részesülĘk száma Éves értékek (fĘ)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
2 913
3 687
3 048
4,6%
-17,3%
Edelényi
503
686
658
30,8%
-4,1%
Encsi
522
691
533
2,1%
-22,9%
1 020
1 107
1 112
9,0%
0,5%
878
1 051
888
1,1%
-15,5%
1 087
1 275
1 242
14,3%
-2,6%
Sárospataki
539
935
726
34,7%
-22,4%
Sátoraljaújhelyi
258
801
482
86,8%
-39,8%
Szerencsi
682
1 022
914
34,0%
-10,6%
Szikszói
195
280
332
70,3%
18,6%
Kazincbarcikai MezĘkövesdi Ózdi
Tiszaújvárosi
1 340
1 093
995
-25,7%
-9,0%
Abaúj–Hegyközi
304
622
508
67,1%
-18,3%
Bodrogközi
205
810
209
2,0%
-74,2%
MezĘcsáti
288
405
292
1,4%
-27,9%
Tokaji
305
357
373
22,3%
4,5%
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
11 039
14 822
12 312
11,5%
-16,9%
Országos
98 158
146 443
106 702
8,7%
-27,1%
MUNKAANYAG Forrás: KSH, T-Star A házi segítségnyújtásban részesülĘk száma 2000-hez képest több mint kétszeresére bĘvült, mely bĘvülés jóval meghaladta az országos szintĦ növekedését. A megyében gyakorlatilag kiépültek a lakossági közeli szociális ellátási formák, a rászoruló lakosok, így a többnyire alacsony nyugdíjú idĘsek nagy résznek lehetĘsége van a házi segítségnyújtás elérésére. Ezen szolgáltatást egészítik ki még a kistelepüléseken a falugondnokok, mely szolgáltatást az országban elĘször az aprófalvas Borsod-Abaúj-Zemplén megyében honosították meg. Házi segítségnyújtásban részesülĘk száma Éves értékek (fĘ)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
1 593
1 323
2 100
31,8%
58,7%
Edelényi
101
177
729
621,8%
311,9%
Encsi
109
163
189
73,4%
16,0%
Kazincbarcikai
251
308
547
117,9%
77,6%
MezĘkövesdi
140
249
630
350,0%
153,0%
Ózdi
186
317
736
295,7%
132,2%
Sárospataki
252
303
275
9,1%
-9,2%
Sátoraljaújhelyi
102
355
469
359,8%
32,1%
Szerencsi
286
354
591
106,6%
66,9%
Szikszói
92
235
325
253,3%
38,3%
Tiszaújvárosi
131
124
259
97,7%
108,9%
Abaúj–Hegyközi
127
271
564
344,1%
108,1%
Bodrogközi
20
48
278
1290,0%
479,2%
MezĘcsáti
119
117
149
25,2%
27,4%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
102
187
210
105,9%
12,3%
3 611
4 531
8 051
123,0%
77,7%
40 292
45 130
75 054
86,3%
66,3%
Forrás: KSH, T-Star A bölcsĘdei férĘhelyek száma 50%-kal bĘvült 2010-re A megyében mind a bölcsĘdék, mind a bölcsĘdei férĘhelyek száma nĘtt 2010-re 2000-hez képest, a férĘhelyek az országos átlagot meghaladóan összesen 50%-kal bĘvültek. Ezen intézmények nagy segítséget nyújtanak abban, hogy az édesanyák szülés után minél hamarabb visszaállhassanak a munkába. A nagyobb méretĦ településközpontot nem tartalmazó kistérségekben, mint amilyen az Abaúj-Hegyközi és a Bodrogközi kistérségek, valamint a Szikszói kistérségben nincs bölcsĘde, ezen térségek településein a családi napközi üzemeltetésével lehet megoldani a bölcsĘdei jellegĦ elhelyezést. A több kistérségben, így az Edelényiben, a MezĘcsátiban és a Tokajiban is létesítettek bölcsĘdét 2010-re. A kormány az elmúlt években támogatta a bölcsĘdék korszerĦsítését, indokolt esetben az intézmények felújítását, és napjainkban is folyamatban van a családi napközik, gyermekek napközbeni alternatív ellátására vonatkozó támogatási kérelmek bírálata. A nĘk mihamarabbi munkába állási lehetĘségének segítése érdekében a jövĘben szükség lehet a bölcsĘdei, illetve a családi napközi férĘhelyek bĘvítésére.
MUNKAANYAG BölcsĘdei adatok MĦködĘ összes bölcsĘdei férĘhelyek száma (önkormányzati, egyházi, kht, alapítványi, egyéb, stb.) Éves értékek (db) Változás (%) Miskolci Edelényi Encsi Kazincbarcikai MezĘkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Abaúj–Hegyközi Bodrogközi MezĘcsáti Tokaji Borsod-AbaújZemplén megye Országos
2000 460 0 12 200 55 60 10 20 24 0 90 0 0 0 0
2005 490 15 10 160 55 70 10 20 20 0 65 0 0 0 0
2010 796 10 12 160 77 80 30 20 92 0 118 0 0 15 12
2010/2000 73,0%
931
915
24 965
23 766
BölcsĘdék száma Éves értékek (db)
NaN 0,0% -20,0% 40,0% 33,3% 200,0% 0,0% 283,3%
2010/2005 62,4% -33,3% 20,0% 0,0% 40,0% 14,3% 200,0% 0,0% 360,0%
NaN 31,1%
NaN 81,5%
NaN NaN NaN NaN
NaN NaN NaN NaN
2000 10 0 1 2 1 1 1 1 1 0 1 0 0 0 0
2005 10 1 1 2 1 2 1 1 1 0 2 0 0 0 0
2010 14 1 1 2 3 1 2 1 5 0 2 0 0 1 1
1 422
52,7%
55,4%
19
22
34
32 516
30,2%
36,8%
532
530
667
Forrás: KSH, T-Star 2010 és 2005 között az óvodákban a férĘhelyek 695-tel bĘvültek a megyében. E tekintetben a csökkenĘ gyermeklétszám miatt nagyobb változások nem várhatók a jövĘben, még a kapacitások – egy-két kivételtĘl eltekintve – elegendĘk a 3 éves kortól kötelezĘ óvodáztatás követelményeinek való megfeleléshez is. A legnagyobb mértékĦ férĘhely növekedés az Encsi kistérségben volt, de jó néhány kistérségben csökkent a férĘhelyek száma: pl. Sárospatak, MezĘcsát, Sátoraljaújhely, Tokaj térsége.
Miskolci Edelényi Encsi Kazincbarcikai MezĘkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Abaúj–Hegyközi Bodrogközi MezĘcsáti Tokaji
Óvodai férĘhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Éves értékek (db) Változás (%) 2005 2010 2010/2005 9 422 9 922 5,3% 1 297 1 404 8,2% 975 1 137 16,6% 2 299 2 247 -2,3% 1 431 1 377 -3,8% 2 479 2 505 1,0% 1 085 1 000 -7,8% 915 855 -6,6% 1 692 1 785 5,5% 747 801 7,2% 1 438 1 442 0,3% 608 663 9,0% 744 780 4,8% 655 611 -6,7% 577 530 -8,1%
Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) Éves értékek (db) Változás (%) 2005 2010 2010/2005 88 82 -6,8% 25 22 -12,0% 19 19 0,0% 32 24 -25,0% 21 21 0,0% 34 27 -20,6% 16 16 0,0% 15 15 0,0% 20 16 -20,0% 13 11 -15,4% 12 11 -8,3% 10 8 -20,0% 15 12 -20,0% 9 9 0,0% 10 8 -20,0%
MUNKAANYAG Óvodai férĘhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Éves értékek (db) Változás (%) 2005 2010 2010/2005 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) Éves értékek (db) Változás (%) 2005 2010 2010/2005
26 364
27 059
2,6%
339
301
-11,2%
349 679
370 136
5,9%
3 614
3 306
-8,5%
Forrás: KSH, T-Star Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma 38 feladat-ellátási hellyel csökkent 2005 óta, ami gyermeklétszám csökkenésbĘl következĘ intézményi mĦködési racionalizálások, összevonások eredménye, mely folyamatot az állam anyagilag is ösztönözte. A legnagyobb arányú csökkenés a Kazincbarcikai és az Ózdi kistérségekben volt. Változó, de együttmĦködĘ szakképzési intézményrendszer A megyében a középiskolai képzés fejlĘdése igazodott a középiskolai oktatás fejlĘdésének nemzetközi és hazai irányaihoz. JelentĘsen emelkedett az érettségit adó iskolákban tanulók száma, erĘsödött az általánosan alapozó képzés iránti igény. NövekvĘ hangsúlyt kapott az idegen nyelvek tanulása, a számítástechnikai eszközök alkalmazása, növekedett a szakközépiskolákban végzettek továbbtanulási szándéka. Az utóbbi évtizedben több vonatkozásban átalakult a szakképzés tartalma. Egyre inkább leépültek, visszaszorultak a nagyüzemi, nagyvállalati munkaerĘigényt kielégítĘ képzések, elĘtérbe kerülnek a szolgáltató jellegĦ szakmák. Elterjedt a szakképzésben is az informatikai ismeretek oktatása, szinte minden szakképesítéshez hozzákapcsolódnak a vállalkozási, közgazdasági ismeretek, javul a szakképzésben is az idegen nyelv oktatásának eredményessége. A szakképzésben meghatározó a Térségi Integrált SzakképzĘ Központok (TISZK) jelentĘsége. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szervezésével létrejött a Zempléni Szakképzésszervezési Társulás (8 önkormányzat) és a Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás (4 önkormányzat), ezek fejlesztése (közösségi funkciók kialakítása és az infrastrukturális fejlesztések) pályázati forrásból valósult meg. Miskolc Megyei Jogú város négy Térségi Integrált SzakképzĘ Központot hozott létre, melyek kialakításához szintén jelentĘs mértékben járultak hozzá az EU pályázatos forrásai. A jövĘben a közoktatás és a szakképzés átszervezésével változik a TISZK-ek jogi helyzete, az egyes intézmények együttmĦködése alapvetĘen a tankerületekben szervezĘdik. Fontos, hogy a jövĘben is egy rugalmas, a vállalati igényekre gyorsan reagáló, gyakorlatorientált és a mĦszaki fejlĘdést, technológiai haladást követĘ szakképzési rendszer mĦködjön a megyében. A szakképzési rendszerben alapos ismereteket kell nyújtani, mert a mai vállalati igények sok esetben nem egy, hanem két, vagy több szakma egyidejĦ alkalmazását is megkövetelik a munkavállalóktól. A szakközép- és szakiskolákban a korábbi években pályázati forrásból, vagy szakképzési hozzájárulásból megvalósított, a gyakorlati foglalkoztatáshoz használt eszközök beszerzését a jövĘben újabb eszközök beszerzésének kell követnie, hogy folyamatosan biztosított legyen a legkorszerĦbb gépeken való tanulás. A jövĘben a gépbeszerzéseket a gyakorlati tanuló helyekkel összhangban kell megvalósítani, hogy az iskolai keretek között, illetve a gyakorlati helyen végzett oktatás kiegészítse egymást. A szakképzésrĘl szóló 2001. évi CLXXXVII. Törvény rendelkezései alapján 2013-ban a TISZK-ekre épülve jelentĘs koncentrálódás várható a szakképzĘ intézmények esetében. „ÉRÁK” (Észak-Magyarországi Regionális KépzĘ Központ), mint a felnĘttképzés kiemelt intézménye Az állami foglalkoztatáspolitika kiemelt feladatainak ellátására az 1990-es évek elején létrehozott állami intézmény mĦködésének ideje alatt az Észak-Magyarországi Régió felnĘttképzésének meghatározó szereplĘjévé vált. A volt „ÉRÁK” 2011. július 1. napjától az Észak-magyarországi Regionális KépzĘ Központ egyetemes és általános jogutódja a Türr István KépzĘ és Kutató Intézet (TKKI) részeként mĦködik. A TKKI állami felnĘttképzési és kutatás-módszertani intézmény, mely kiemelt feladatként segédkezik a közfoglalkoztatási rendszer mĦködtetésében és a hátrányos helyzetĦ rétegek – romák, álláskeresĘk, alacsony végzettségĦek, megváltozott munkaképességĦek, hátrányos
MUNKAANYAG helyzetĦ térségekben élĘk – felzárkózásában, kilencvenes évek elején létrehozott Regionális KépzĘ Központok hálózatának bázisán egyesített, országos hatáskörĦ szervezetként. A TKKI Miskolci Igazgatósága képzési tanácsadás, felnĘttképzési információs tanácsadás, térségi foglalkoztatási tanácsadás, pályaorientáció, rehabilitációs tanácsadás, mentálhigiénés tanácsadás, szakmai alkalmassági vizsgálatok lefolytatása, kompetencia-felmérés, mentori tanácsadás, álláskeresési tanácsadás nyújtása mellett vizsgaközponti feladatok ellátásával áll a megye lakosságának, illetve gazdasági és önkormányzati szereplĘinek rendelkezésére. A felnĘttképzést számos oktató vállalkozás szolgálja ki, mely szakterületen az elmúlt években számos EU finanszírozású program valósult meg, melyek hatékonyságáról nincsenek megbízható információk. A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést. FelsĘoktatási tevékenység a megyében Miskolcon és Sárospatakon folyt, míg Miskolcon 2005 és 2010 között az összes hallgató létszáma stagnált, 8.145 fĘ volt, addig Sárospatakon közel felére csökkent a hallgatók létszáma. Sárospatakon a hallgatók létszámát nem követte ugyanilyen irányban az oktatók számának csökkenése. FelsĘoktatásban résztvevĘ hallgatók száma minden tagozaton (nappali, esti, levelezĘ, távoktatás) (kihelyezett tagozatok szerint) Éves értékek (fĘ) Változás (%) 2005
2010
2010/2005
2005
2010
2010/2005
8 149
8 145
0,0%
801
748
-6,6%
623
345
-44,6%
81
59
-27,2%
8 772
8 490
-3,2%
882
807
-8,5%
238 674
240 727
0,9%
23 127
21 450
-7,3%
Miskolci Sárospataki Borsod-AbaújZemplén megye Országos
FelsĘoktatási intézményekben dolgozó oktatók száma (kihelyezett tagozatok szerint) Éves értékek (fĘ) Változás (%)
Forrás: KSH, T-Star A jövĘben a Miskolci Egyetemen a hallgatói létszám csökkenésére lehet számítani, például a jogász és a közgazdász képzésben 2012-ben megszĦnt az államilag finanszírozott képzési helyek száma. Ez nem csak mennyiségi szempontból érinti érzékenyen az intézményt, hanem jelentĘsen megnehezíti a kevésbé jó jövedelmi helyzetben lévĘ családok gyermekeinek ezen szakokon való megyében történĘ továbbtanulását. A hallgatói ösztöndíjrendszer ad lehetĘséget az alacsonyabb jövedelmi helyzetben lévĘ diákoknak a továbbtanulásra is. A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést az alábbi karain: MĦszaki Földtudományi Kar
Bölcsészettudományi Kar
MĦszaki Anyagtudományi Kar
Comenius FĘiskolai Kar
Gépészmérnöki és Informatikai Kar
Egészségügyi Kar
Állam- és Jogtudományi Kar
Bartók Béla ZenemĦvészeti Intézet
Gazdaságtudományi Kar A Sárospatakon mĦködĘ Comenius FĘiskolai Kar a Miskolci Egyetem egyik szervezeti egysége. A megyében a felsĘoktatási bázis a fĘváros, Szeged, Debrecen, Pécs és Pest megye után a végzettek számát tekintve a következĘ a sorban. A felsĘoktatási képzés megléte, illetve minĘségi fejlesztése fontos ahhoz, hogy a gazdaság versenyképessége javuljon és több magasabban képezett szakember dolgozzon a megyében a nagyobb hozzáadott értéket hozó tevékenységekben. Ennek érdekében nemcsak a felsĘoktatási bázis stabilizálása, gazdasággal való kapcsolatának erĘsítése, hanem a megyén belüli területi kapcsolatainak bĘvítése is fontos, különben a megye többi nagyobb városa, illetve Miskolctól távolabb esĘ térségei (Ózd és Sátoraljaújhely) nem profitálnak érdemben a Miskolci
MUNKAANYAG Egyetem jelenlétébĘl. Az Egyetemnek Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban is van kihelyezett tanszéke, de az oktatás jelenléte a jövĘben lehetne intenzívebb.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal KözmĦvelĘdési intézmények A települési könyvtárak olvasóinak a száma megyében nagyobb mértékben nĘtt az országos szinthez képest 2010 és 2000 viszonylatában. Megyén belül a legnagyobb létszámcsökkenés a MezĘkövesdi és a MezĘcsáti kistérségekben volt, míg az Edelényi kistérségben három és félszeresére nĘtt a beiratkozottak száma 10 év alatt. A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma Éves értékek (fĘ)
Változás (%)
2000
2005
2010
2010/2000
2010/2005
Miskolci
33 901
38 600
38 337
13,1%
-0,7%
Edelényi
4 787
5 244
17 528
266,2%
234,2%
Encsi
1 997
2 100
6 816
241,3%
224,6%
Kazincbarcikai
7 860
7 787
8 979
14,2%
15,3%
MezĘkövesdi
4 716
6 052
3 948
-16,3%
-34,8%
Ózdi
5 557
5 105
6 062
9,1%
18,7%
Sárospataki
4 968
5 708
5 682
14,4%
-0,5%
Sátoraljaújhelyi
3 465
4 126
3 603
4,0%
-12,7%
Szerencsi
4 712
4 211
7 494
59,0%
78,0%
Szikszói
1 340
2 819
3 670
173,9%
30,2%
Tiszaújvárosi
5 051
4 566
6 220
23,1%
36,2%
Abaúj–Hegyközi
1 005
2 100
1 526
51,8%
-27,3%
Bodrogközi
2 992
2 471
3 706
23,9%
50,0%
MezĘcsáti
1 549
1 585
1 386
-10,5%
-12,6%
Tokaji
1 452
1 878
1 828
25,9%
-2,7%
85 352
94 352
116 785
36,8%
23,8%
1 359 024
1 458 127
1 539 928
13,3%
5,6%
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
MUNKAANYAG Forrás: KSH, T-Star 2010-ben a megyében a legnagyobb látogatottságú múzeum a sárospataki Rákóczi-vár volt. Sárospatak a református kollégiummal és várnegyedével együtt egy vonzó kulturális-turisztikai célpont a megyében. A megyében további jelentĘs számú múzeumi látogatásokat a miskolci Herman Ottó múzeumban, a Sátoraljaújhelyi kistérség múzeumaiban (pl. Kazinczy emlékház, Füzérradványi kastély) és MezĘkövesden, a matyó hagyományokat is ĘrzĘ múzeumokban regisztráltak. KözmĦvelĘdési intézmények, 2010 Múzeumi látogatók száma (fĘ) Miskolci 102 196 Edelényi
KözmĦvelĘdési intézmények száma (db) 34
4 493
4
Encsi
0
2
Kazincbarcikai
0
12
MezĘkövesdi
41 592
7
Ózdi
4 519
11
Sárospataki
134 105
9
Sátoraljaújhelyi
71 340
8
Szerencsi
11 033
9
Szikszói
500
1
Tiszaújvárosi
1 395
5
Abaúj–Hegyközi
8 554
5
Bodrogközi
12 994
4
162
2
9 432
6
402 315
119
9 457 450
2 924
MezĘcsáti Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
Forrás: KSH, T-Star A közmĦvelĘdési intézmények körében tartoznak a mĦvelĘdési házak, színházak, levéltárak, egyéb kiállító helyek. Az elmúlt években jelentĘsebb számban fejlesztették a Nemzeti Vidékfejlesztési Program támogatásából az integrált közösségi szolgáltató központokat keretében a kistelepülések közmĦvelĘdési intézményeit. Így ezek az intézmények a kulturális funkciójukon túl, szociális és közösségi szervezési, illetve egyéb helyi szolgáltatási feladatokat is ellátnak.
2.4.h. A települések jellemzĘ lakásviszonyai A lakásépítések üteme jelentĘsen lelassult a 2000-es évek végére A lakásállomány 2010-re az országos értéknél kisebb mértékben növekedett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2005-höz viszonyítva és ez a bĘvülés a megye összes kistérségében megfigyelhetĘ. A legnagyobb bĘvülés arányaiban az Encsi és a Tiszaújvárosi kistérségekben, míg a lakásszámot tekintve a Miskolci kistérségben volt (1914 új lakás). Az ózdi kistérségben mindössze 8 db lakással volt több 2010-ben, mint 2005-ben. ÉrthetĘ, hogy a népesség-csökkenéssel párhuzamosan a lakások száma csak szerény mértékkel bĘvült a megyében a 2000-es évek második felében. Lakásállomány /az éves lakásép. és megszĦnési stat. alapján, 80-tól a 84.évi mikrocenzus, 90-tĘl népsz. alapján becsült adat/ Változás Éves értékek (db) Változás (%) nagysága (db) 2005 2010 2010/2005 2010/2005 Miskolci
107 699
109 613
1 914
1,8%
Edelényi
13 120
13 243
123
0,9%
MUNKAANYAG Lakásállomány /az éves lakásép. és megszĦnési stat. alapján, 80-tól a 84.évi mikrocenzus, 90-tĘl népsz. alapján becsült adat/ Változás Éves értékek (db) Változás (%) nagysága (db) 2005 2010 2010/2005 2010/2005 Encsi
8 544
8 827
283
3,3%
Kazincbarcikai
24 237
24 514
277
1,1%
MezĘkövesdi
19 032
19 190
158
0,8%
Ózdi
28 379
28 387
8
0,0%
Sárospataki
10 732
10 896
164
1,5%
Sátoraljaújhelyi
9 895
9 998
103
1,0%
Szerencsi
16 728
16 868
140
0,8%
Szikszói
6 761
6 808
47
0,7%
Tiszaújvárosi
12 693
13 008
315
2,5%
Abaúj–Hegyközi
6 473
6 626
153
2,4%
Bodrogközi
7 058
7 184
126
1,8%
MezĘcsáti
6 074
6 103
29
0,5%
Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos
6 022
6 071
49
0,8%
283 447
287 336
3 889
1,4%
106 871
110 485
3 614
3,4%
Forrás: KSH, T-Star A lakásépítések üteme a gazdasági válság beköszöntével, így a hitelezés, illetve az állami támogatások visszafogásával rendkívül lelassult a 2005-ös évhez viszonyítva. 2010-ben a 2005-ben kiadott lakás építési engedélyeknek közel a felét adták ki a hatóságok. A megyén belüli új építésĦ lakások számának visszaesését 2010. évi adatokkal az alábbi térkép is igazolja.
Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Országos szinten az önkormányzati tulajdonú lakásállomány 3,2%-a volt 2009-ben az összes lakáshoz viszonyítva. A 2000-es években egy folyamatos csökkenés figyelhetĘ meg, mivel 2000-ben még
MUNKAANYAG ugyanez az arányszám 4,6% volt. Ugyan a szociális lakások körére nincs adat, de az önkormányzati lakásállomány egyfajta iránymutatást ad a szociális bérlakások lehetséges nagyságrendjére. Település kategóriánként eltérĘ az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, míg a városokban magasabb, addig falvakban alacsonyabb. Az önkormányzati bérlakások alacsony szintje korlátozza a lakosság országon belüli mobilitását, illetve a lakhatás terén nyújtott kedvezményeket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a városi legszegényebb rétegek körében jelentĘs az önkormányzati bérlakáshoz való ragaszkodás, minek után elérhetetlennek látják egy saját tulajdonú lakás megvásárlását, miközben ez a helyzet a tulajdonosi szemlélet hiányából következĘen a lakhatási körülményekkel való nem foglalkozáshoz, igénytelenséghez és ezzel párhuzamosan a lakáskörülmények drámai romlásához vezetnek.
3. Településhálózati adottságok 3.1. Településhierarchia A településhálózat fĘ elemei: • Megyei jogú városok (lakosság 2012. 01. 01): Miskolc (166 823), a megye lakosságának (684 793 fĘ) 24,4%-a. • Városok 10 000 fĘ lakosság felett (lakosság 2012. 01. 01): Ózd (33 750), Kazincbarcika (28 664), MezĘkövesd (16 538), Tiszaújváros (16 557), Sátoraljaújhely (15 355), Sárospatak (12 590), Sajószentpéter (11 965), Edelény (10 019), összesen 8 város, 145 438 fĘ, a megye lakosságának 21,2%-a. • Városok 10.000 és 5000 fĘ lakosságszám között (lakosság 2012. 01. 01): Szerencs (9 100), FelsĘzsolca (6 750), Putnok (6 634), Encs (6 201), MezĘcsát (5 891), Alsózsolca (5 937), Szikszó (5 348), Nyékládháza (5 001), összesen 8 város, 50 862 fĘ, a megye lakosságának 7,4%.a. • Városok 5000 fĘ alatt (lakosság 2012. 01. 01): EmĘd (4 895), Tokaj (4 839), , SzendrĘ (4 062), MezĘkeresztes (3 803), Borsodnádasd (3 007), Abaújszántó (3 088), Cigánd (2 682), Sajóbábony (2 782), Rudabánya (2 488), Gönc (1 951), Pálháza (1 000), összesen 11 város, 34597 fĘ, a megye lakosságának 5,1%-a. • A megye 330 db községében (ebbĘl 9 db nagyközség) él a megye lakosságának 41,9 %-a, 287073fĘ. A megye népességének eloszlása (2009-es adatok, forrás: B.-A.-Z. megyei felzárkóztatási stratégia, 2012) A megyén belüli szélsĘségeket jól jellemzi, hogy a települések 13,1 %-át magában foglaló Edelényi kistérségben (legtöbb, 47 településbĘl szervezĘdött kistérség) a megye lakónépességének mindössze 4,9 %-a él (33795 fĘ), míg a települések 11 %-ából, 40 településbĘl szervezĘdött Miskolci kistérségben ugyanakkor a megye lakónépességének 38,2 %-a él.
MUNKAANYAG
Ábra forrása: A magyar településhálózat helyzete és távlatai MUNKAVÁLTOZAT, Váti Kht., 2007 A városok többsége az észak-déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc. A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya („regionális pólus”), másrészt az aprófalvak sokasága jellemzĘ (az ország legtöbb településsel rendelkezĘ megyéje). A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik aprófalvas megyéje. 25 db 100 fĘ lakos alatti település található a megyében. Az alábbi táblázat bemutatja azon 100 fĘ alatti településeket, ahol az elmúlt 11 évben több mint 20%os volt az állandó lakosság csökkenése. Ezeket a településeket veszélyezteti leginkább a kihalás veszélye. Állandó népesség száma (fĘ) Település Tornabarakony Pányok Debréte Litka Bódvarákó Irota Kány Pamlény Égerszög Viszló Nyésta Arka Abaújalpár Becskeháza Imola GömörszĘlĘs
2000
2011
37 129 34 76 154 129 91 71 94 96 73 125 111 57 128 103
18 74 21 48 100 85 60 49 65 71 55 95 85 44 99 81
változás mértéke 2011/2000 -51,4% -42,6% -38,2% -36,8% -35,1% -34,1% -34,1% -31,0% -30,9% -26,0% -24,7% -24,0% -23,4% -22,8% -22,7% -21,4%
Forrás: KSH
MUNKAANYAG Vannak olyan 100 fĘ alatti települések ahol viszont 200 óta nĘtt a lakosság száma: Tornakápolna, Gagyapáti, Sima, Teresztenye, Perecse, Keresztéte.
3.2. A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk), Borsod-Abaúj-Zemplén megye széles körĦ kapcsolatokkal rendelkezik az országhatáron belül és kívül egyaránt. Egyrészt az Észak-magyarországi régió tagjaként intenzív kapcsolatokat ápol Nógrád és Heves megyével, és így Miskolc az egész térség igazgatási és gazdasági központjának számít. Másrészt déli és keleti irányba Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyével szoros az együttmĦködés, amelyet ma már nem csak a vasút, hanem az M3-as autópálya is erĘsít. A megye nemzetközi kapcsolatai is sokrétĦek. Mivel a térség várhatóan hosszú távon az Európai Unió keleti határvidéke marad – Ukrajna közelében -, ezért mindenképpen fontos, hogy a megye jó viszonyt ápoljon szomszédjaival. KiemelkedĘen fontos a megye számára a Miskolc–Kassa interregionális együttmĦködés. Ennek kisugárzó ereje a két város közötti forgalmi folyosó mentén még nem érzékelhetĘ, de Kassa foglalkoztatási, kereskedelmi, oktatási, kulturális vonzása a Hegyköz északi részére intenzív és idĘvel akár erĘsödĘ szuburbanizációs folyamatokat is beindíthat. A megye északi határán intenzív, térségi alapú határmenti együttmĦködés folyik a szlovákiai területekkel: Aggtelek környéke és Rozsnyó, Tótújhely vagy Kisújhely (Slovenské Nove mesto) és Sátoraljaújhely, Ózd és Tornalja (kb. 8 ezer lakos) illetve Rimaszombat (kb.25 ezer lakos) között. Az együttmĦködés elsĘsorban a nyelvismeret miatt a magyar ajkú szervezetekkel intenzívebb. A határon átnyúló együttmĦködéseket támogatja a szlovák-magyar területi együttmĦködés programja. A megye földrajzi helyzetébĘl adódóan a nemzetközi kereskedelmi forgalom egyik központja lehet: mind észak-déli (lengyel-magyar-román kereskedelmi tengely), mind a nyugat-keleti irányban. KitĦnĘ kapcsolódási lehetĘség adódik a határon túli nagyobb városokhoz, Kassához, Ungvárhoz, illetve Nagyváradhoz.
Közlekedési és nemzetközi kapcsolatok térszerkezete, forrás: NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmasításának megalapozása STRATÉGIAI VITAANYAG 3. rész
MUNKAANYAG Az alábbi térkép a környezĘ nagyvárosok elérhetĘségét mutatja be. Debrecen és Budapest is kiválóan, 1,5 órán belül elérhetĘ a megye legnagyobb részérĘl.
Ábra forrása: A magyar településhálózat helyzete és távlatai MUNKAVÁLTOZAT, Váti Kht., 2007 Négy agglomerációs térség A miskolci agglomeráció OTrT rendeletben rögzített „együtt tervezhetĘ térségek övezete” (Miskolci agglomeráció 13 települése) mellett a megye nagyobb városai köré szervezĘdĘ urbanizálódó térségei az alábbiak: • Ózdi térség (Ózd, Farkaslyuk, Arló, Járdánháza, Hangony, Bánréve, Borsodszentgyörgy, Sajónémeti, Sajópüspöki) • Kazincbarcika-Berente-Múcsony-Sajókaza-Sajóivánka-Vadna-Szuhakálló-Izsófalva-RudolftelepOrmosbánya-Kurityán-FelsĘnyárád-Sajószentpéter-Boldva-Sajóecseg-Sajósenye • Tiszaújváros- Sajószöged-SajóĘrös-Tiszapalkonya-Oszlár-HejĘkürt-Kesznyéten Megye népességének közel fele országosan hátrányos helyzetĦ kistérségben lakik A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet alapján BorsodAbaúj-Zemplén megye tíz kistérsége (az Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Encsi, Edelényi, MezĘcsáti, Ózdi, Sárospataki, Szikszói, Szerencsi, Tokaji) leghátrányosabb helyzetĦ, kedvezményezett besorolású. Hátrányos helyzetĦ, kedvezményezett besorolású 3 kistérség (a Kazincbarcikai, MezĘkövesdi, Sátoraljaújhelyi), míg a Miskolci és a Tiszaújvárosi kistérség volt az, mely nem kapott „hátrányos helyzetĦ” besorolást. A társadalmi, gazdasági és szociális problémák súlyát jól jelzi a hátrányos helyzetĦ kistérségek népességének megyén belüli aránya, mely 50% felett van, míg a leghátrányosabb helyzetĦ kistérségek népessége közel 40%-a a megye lakónépességének.
MUNKAANYAG
Forrás: Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekrĘl, KSH Budapest 2008.
3.3. Települések közötti feladatmegosztások, együttmĦködések A nagykiterjedésĦ megye települései a településközi együttmĦködés változatos formáit alkalmazzák feladataik közös ellátására. A teljes helyzetkép feltárására a helyzetértékelés partnerségi egyeztetési fázisában kerülhet sor. Az is megfontolandó mindazonáltal, hogy az együttmĦködések részletes feltárására a beavatkozási stratégia fĘ elemeinek meghatározását követĘen, célirányosan kerüljön sor, azokon a tématerületeken aktív és jelentĘs együttmĦködésekre korlátozva a részletes felmérést, melyeket a beavatkozási stratégia érint. Többcélú Kistérségi Társulások Többcélú Kistérségi Társulást a megye mind a 15 kistérsége mĦködtet. A társulások feladatellátása változatos képet mutat. Közös jellemzĘ a humán szolgáltatások (szociális illetve közoktatási feladatok) kistérségi szinten való ellátása. Az aprófalvas területeken elsĘsorban a kistérségi kereteken belül mĦködĘ, mikro-térségi, illetve településközi szintĦ intézményfenntartó társulások feladatellátása jellemzĘ. A járások alakításával és intézményfenntartó szervezeti egységükkel kérdésessé válik jónéhány kistérségi társulás fennmaradása, ami a jövĘben alapvetĘen az önkormányzatok önkéntes szándékán múlik majd. A 2007 – 13 közötti idĘszak „LEADER” helyi akciócsoportjai • • • • • • •
Dél-Borsodi Akciócsoport Borsod-Torna-Gömör Egyesület D. Z. Nektár LEADER Nonprofit Kft. Bükk-Makk LEADER Nonprofit Kft. Abaúj LEADER Egyesület Észak-Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség Egyesület Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület
MUNKAANYAG Fontos megemlíteni, hogy a 2014-2020 programidĘszak EU támogatását meghatározó rendeletek tervezetei lehetĘvé teszik a „Leader-típusú” kezdeményezések jelentĘs átalakítását. A rendelettervezetek lehetĘvé teszik a helyi stratégiák ERFA és ESZA forrásokkal történĘ finanszírozását, ezzel a helyi közösségek által tervezhetĘ és végrehajtható fejlesztési beavatkozások körének jelentĘs bĘvítését. A jelenlegi Leader HACS-ok a kibĘvülĘ feladatok ellátására jelenlegi formájukban nem alkalmasak, az általuk felhalmozott tapasztalatokat viszont semmiképpen sem célszerĦ elveszíteni. Fontos közeljövĘbeli feladat tehát az átalakulás menetének és módjának mielĘbbi kialakítása (értelemszerĦen országos irányvonalak alapján). KözmĦ-szolgáltatási illetve közmĦfejlesztési projekt társulások, jellemzĘen a • hulladékkezelés, • szennyvízelvezetés, tisztítás • vízgazdálkodás, csapadékvíz-elvezetés területén, az adott szakterület megkívánta földrajzi (vízrajz, domborzat, településrendszer) illetve gazdasági (fogyasztás, igénybevétel) követelményekhez igazodóan kialakuló területtel mĦködnek. Szélesebb körĦ, a statisztikai kistérségek határán átnyúló összetett (turisztikai, illetve gazdaságfejlesztési együttmĦködések) esetenként komoly együttmĦködési múlttal (mint például a Zempléni Településszövetség, a Csereháti Településszövetség vagy a Hegyközi Településszövetség) rendelkezĘ, földrajzi illetve tájegységhez kötĘdĘ együttmĦködések is megtalálhatók a megyében. Ezek jellemzĘen lazább együttmĦködési keretet biztosítanak a területükön mĦködĘ önkormányzatok és a formálisabb szervezetek, mint pl. a statisztikai kistérségek többcélú társulásai vagy akár a Leader Helyi Akiciócsoportok vagy közmĦszolgáltatók számára.
3.4. A térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet idĘbeli alakulása, a térségi terület-felhasználás változásai, tendenciák értékelése A (mutatókat torzító hatású, erĘsen városiasodott) miskolci kistérség nélkül a 120 lakos/km2-nél nagyobb népsĦrĦségĦ településen élĘk aránya mindössze mintegy 42 – 43%, az átlagos népsĦrĦség 72%. A megye kistérségei közül 5 városias. A Miskolci kistérség erĘsen városias, itt a népességnek csaknem 90%-a városias népsĦrĦségĦ településen él. A szocialista nagyipari fejlesztések eredménye 3 jelentĘs népesség koncentrációjú központtal rendelkezĘ Ózdi, Kazincbarcikai és Tiszaújvárosi kistérség. Hagyományos városi központtal rendelkezĘ városias kistérség egyedül a Sátoraljaújhelyi kistérség. A megye 10 vidékies jellegĦ kistérsége közül négy erĘsen vidékies, itt a 120 lakos/km2-nél nagyobb népsĦrĦségĦ település egyáltalán nincs, illetve a Bodrogközi kistérségben az ilyen településen élĘk aránya nem éri el az 5 %-ot.
MUNKAANYAG
A Sajó mentén a megye nyugati harmadát továbbra is egy, a környezetéhez képest erĘsen urbanizált, mesterséges felszínek dominanciájával jellemezhetĘ zóna szeli ketté, amely Tiszaújvárosnál indul, és – magában foglalva a Hernád-völgy déli szakaszát, a Bükk délkeleti lábát EmĘd magasságáig, a Borsodi-dombság déli lábának településeit, valamint a Bódva-völgy déli szakaszát Edelényig – Putnokon, Ózdon át Borsodnádasdig nyúlik. (Ezek a települések tartoznak a légszennyeszettségi zónába is.) Hosszabb távon akár a Miskolchoz közel fekvĘ Szikszót is elérheti. Ez a térség sajátos, egyedi területrendezési-fejlesztési megközelítést, intézkedéscsomagot igényel, ahol meg kell teremteni a kiegyensúlyozott, szinergiára épülĘ fejlĘdést és a tájregeneráció területi feltételeit. A megyei rendezési terv szerinti „Településhálózati csomópont területe” a megye térszerkezetének olyan domináns területe, ahol morfológiai és gazdaságföldrajzi adottságokon sĦrĦ település- illetve városhálózatú térség alakult ki. Az Északi-középhegység és a Tisza-völgy síkságainak találkozásánál, a Sajó-Hernád összefolyásának térségében, a különbözĘ korok eltérĘ gazdasági és technológiai feltételei mellett jöttek létre, amely intenzívebb tájhasználatot és sĦrĦbb, nagyobb lélekszámú településhálózatot eredményezett. JellemzĘje a nagy népsĦrĦség, az intenzíven kiépült kapcsolatok, a szövetszerĦen nagy kiterjedésĦ települési területek. A településhálózati csomópont magába foglalja a Miskolci agglomeráció településeit, a Sajó völgy keleti és déli területeit, az M3-as autópálya mentén kibĘvülĘ Dél-borsodi ipari térséget is. A településrendszer két markáns irány találkozására szervezĘdik. Kelet-Nyugat irányban a 3-as és 35-ös út alatt átfeszül a M3 sávja. Erre „merĘleges” a 3as út és a párhuzamos M30 Miskolcig tartó sávja. Ezt a viszonylag hosszú térséget Miskolc lezárja és innen már csak a Sajó völgyi települések sora tartozik ide Kazincbarcikával és Sajókazával bezárólag. A térség jelenlegi fĘ jellemzĘi: • • • • •
a beépítésre szánt területek növekvĘ aránya; sĦrĦ és bĘvülĘ úthálózat; az infrastruktúra rendszerek kilépése az egyes településegységek területérĘl; egyre összetettebb funkcionális arculat kialakulása; a spontán piaci folyamatok hatására az extenzív településfejlĘdés kaotikussá válása
A gyorsforgalmi- és fĘúthálózat gerincét az Országos Területrendezési Tervben meghatározott elemek alkotják, amely figyelembe veszi a fĘ európai tranzitútvonalak számára kijelölt TEN hálózat irányait,
MUNKAANYAG valamint az országos gyorsforgalmi- és fĘúthálózat-fejlesztési koncepciókat. A megye földrajzi adottságából adódóan az északi térséget feltáró fĘ közlekedési tengelyek Miskolc központú sugaras elrendezésben alakultak ki, a kelet-nyugati gyĦrĦ irányú kapcsolatok hiányoznak, illetve a sugár irányú elemeket összekötĘ harántoló elemek csak a szlovákiai oldalon találhatók meg. A megye déli része a domborzati viszonyoknak köszönhetĘen a kelet-nyugati irányú kapcsolatok szempontjából nyitottabb, itt azonban az észak-déli irányú közlekedési elemek elhelyezkedését határozzák meg a Tiszán átkelési lehetĘséget adó mĦtárgyak.
3.5. A táj terhelésének és terhelhetĘségének meghatározása A rendezési terv azonosítja az ökológiai hálózat (OTrT) megyei területeit, magukban foglalják a védett természeti területeket, a védelemre tervezett területeket, a Natura 2000 területeket, az érzékeny természeti területeket és a természeti területeket egyaránt. Ezen területek jobbára a megye Ény-i. (Aggteleki Karszt környezete, Cserehát), ÉK-i részén (Zempléni hegység, Bodrogköz, Taktaköz) valamint a Bükkben és a déli részeken (Borsodi MezĘség) terülnek el. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendĘ területek Világörökség területek: Tokaj Hegyalja Történelmi Borvidék Kulturtáj, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, Hortobágyi Nemzeti Park. Történeti települések: a kulturális örökségvédelem szempontjából kiemelt fontosságú területek (OTrT), de nem érintenek világörökségi területet. (20 település) Sajátos, védendĘ szerkezetĦ települések: a történelmi fejlĘdés során kialakult településszerkezetek, településkép és tájkép együttesen védendĘ értékei, vagy történelmi településközpontok (43 település) A megye tájképvédelmi szempontból érzékeny térségei leginkább a megye nyugati részére (Bükk, Aggteleki karszt és Cserehát környezete) és a Zempléni helységre terjedtek ki. A megyei rendezési terv szerinti „településhálózati csomópont” területe nem élvez kifejezettebb védettséget, a táji- és környezeti terhelés ezen a területen a legerĘsebb, mind a jelenlegi használati mód mellett, mind a rendezési terv szabályozásának célja szerint.
4. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintĘ tervezésifejlesztési környezet áttekintése 4.1. A térséget érintĘ ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése A teljes koncepciónak – végleges formájában - az alábbi dokumentumokhoz való illeszkedését kell biztosítania: • Országos Területfejlesztési Koncepció (vagy/és az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció) térséget érintĘ vonatkozásai, • az OrszággyĦlés és a Kormány által jóváhagyott és az egyéb ágazati fejlesztési stratégiáknak az adott térségre érvényes vonatkozásai, • a hazai, az adott térséggel szomszédos, azonos térségi szintĦ térségek és/vagy külföldi közigazgatási egységek területfejlesztési koncepcióinak és programjainak térségre vonatkozó üzenetei, • az (az OTrT-vel összhangban álló) megyei területrendezési terv, amely magában foglalja a térséget érintĘ környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozásokat, • a térség megyei jogú városainak fejlesztési koncepciói, • a térség hatályban lévĘ egyéb ágazati tervei, programjai, • vonatkozó egyéb tervek. A tervezés jelenlegi – a helyzetelemzés elkészítésének – szakaszában az illeszkedés bizonyos dokumentumok esetében lehet reális elvárás, míg a dokumentumok másik típusa esetében errĘl az
MUNKAANYAG illeszkedés nem hozható létre, mert a tervezés párhuzamosan történik, a végleges tartalom a tervezési szintek közötti interakció (egyeztetések, munkadöntések) eredményeként alakul ki, amely folyamatban az Európai Unió Bizottsága is meghatározó szereplĘ a hazai intézmények mellett. A fentiek alapján a koncepció helyzetelemzĘ része támaszkodik az alábbi dokumentumokra: • Borsod-Abaúj-Zemplén megye hatályos, az OTrT-hez illeszkedĘ területrendezési terve • Borsod-Abaúj-Zemplén megye „A hátrányos helyzetben élĘk társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elĘsegítĘ” stratégiája. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium kiadványa, 2012 • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat KözgyĦlésének 10/2009. (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról • Komplex energetikai fejlesztési koncepció, 2012 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Terület- és Vidékfejlesztési Osztály, 2012. május Az egyéb tervdokumentumok vonatkozásában az alábbiak állapíthatók meg: Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozásáról szóló vitaanyag „a Kormány 1254/2012. (VII. 19.) Kormányhatározta a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról” alapján elkészült. Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési koncepciója a vitaanyag egyes, a helyzetelemzés témakörébe tartozó elemeit átveszi, de illeszkedésrĘl jelen helyzetelemzési fázisban nem beszélhetünk, hiszen a megyei koncepció készítésének folyamata még nem érkezett el a célok felállításáig, így az azokkal való összhang illetve ellentmondások sem jelentkezhettek még. A megyei és országos koncepciók közötti viszony a tervezés jelen fázisában interaktív jellegĦ: a megyei koncepciók egyes megállapításai beépülnek az országos koncepcióba, más estekben az országos koncepció szolgál majd iránymutatásul a megyei célok meghatározásához. Összefoglalóan, az országos koncepció vitairata Borsod-Abaúj-Zemplém megye számára az alábbi fĘ üzeneteket fogalmazza meg: • Magyarország Közép-Európai központi szerepkörének erĘsítése, az ehhez szükséges közlekedési kapcsolatok kiemelt fejlesztése; • Elmozdulás a nagyobb hozzáadott értéket jelentĘ foglalkoztatás irányába, az innovációs képességek erĘsítése; • Többközpontú, kiegyensúlyozottságra törekvĘ térszerkezet, a vidéki központok erĘsítésével és kapcsolatrendszerük javításával • A perifériák felzárkózásának további, kiemelt támogatása; • A helyi gazdaságfejlesztés eszközeinek kiterjedtebb alkalmazása. KiemelendĘ jelen fázisban, hogy a tervezet „térszerkezeti víziója” • Miskolc környékét „gazdasági technológiai magterületként” jelzi, határolja le, Miskolcot egyértelmĦen erĘs fejlĘdési pólusként írja le; • Kiemelt fontosságú kapcsolatként mutatja be a Miskolc – Kassa kapcsolatot; • A megye területén – összhangban változatos adottságaival – gazdasági-technológiai magterületet, turisztikai funkciójú területet, túlnyomóan települési funkciójú területet (agglomerációt), környezeti meghatározottságú természetközeli gazdálkodás területét, valamint jó mezĘgazdasági adottságú területet egyaránt meghatároz. Régiós stratégiák a 2014-2020 közötti idĘszakra nem készülnek. A jelenlegi ismeretek alapján a Tisza-tó térségére sem készül önálló fejlesztési koncepció, a fejlesztés meghatározó elemei (pl. speciális célok, projektek) az érintett megyék koncepciójában kerülnek megjelenítésre. A kormány és országgyĦlés által korábban elfogadott ágazati fejlesztési stratégiák az átdolgozás különbözĘ státuszában vannak, egy jelentĘs részük az EU 2014-2020. évi támogatásaihoz kapcsolódó Partnerségi SzerzĘdés részeként is felülvizsgálatra szorul. Az ágazati stratégiák beépülnek az OTK/OFK anyagába, a jelenlegi anyag ágazati munkarészei még nem tekinthetĘk a kormány végleges álláspontját kifejezĘ szövegeknek. A megyei koncepció ágazati stratégiákkal való illeszkedése is interaktív jellegĦ tervezési folyamat eredményeként alakul majd ki.
MUNKAANYAG A megyei jogú városok, köztük Miskolc fejlesztési koncepciója szintén a megyei koncepcióval párhuzamosan készül. Illeszkedés, illetve az elvárt szinergikus hatás a tervezési folyamat egyeztetési – partnerségi – részfolyamatainak eredményeként alakul majd ki. A határ menti együttmĦködések 2014-2020-ra érvényes tervei nem készültek még el. A tervek – határszakaszonként – a megyei koncepciók fĘ elemeire épülnek majd, egyben illeszkedve az EU vonatkozó prioritásaihoz is. A határ menti együttmĦködési tervek keretében lesz célszerĦ az érintett szomszédos országok célrendszerével való egyeztetés is. A koncepció megvalósulási esélyeit döntĘen határozza meg, hogy mennyiben képes illeszkedni az Európai Unió 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikai prioritásaihoz, így az EU kohéziós politikáját szolgáló alapok célrendszeréhez. Az illeszkedés áttételesen valósul meg, az EU Közös Stratégiai Keretének prioritásaihoz, majd az ehhez illeszkedĘ, az EU és Magyarország között megkötendĘ finanszírozási és partnerségi szerzĘdés céljain keresztül történik. A Közös Stratégia Keret prioritásai (11) az alábbiak: • a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erĘsítése; • az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetĘségének, használatának és minĘségének javítása; • a KKV-k, a mezĘgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; • az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történĘ elmozdulás támogatása minden ágazatban; • az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelĘzés és -kezelés ügyének támogatása; • a környezetvédelem és az erĘforrás-hatékonyság propagálása; • a fenntartható közlekedés elĘmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a fĘbb hálózati infrastruktúrákban; • a foglalkoztatás elĘmozdítása és a munkaerĘ mobilitásának támogatása; • a társadalmi befogadás elĘmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; • beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; • az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. A területi dimenzió érvényesítése az EU Területi Agenda 2020 címĦ dokumentumában került megfogalmazásra. Eszerint az Unió területi prioritásai az alábbiak szerint alakulnak: • • • • • •
A policentrikus és kiegyensúlyozott területi fejlĘdés elĘsegítése Az integrált fejlesztés ösztönzése a városokban, a vidéki és sajátos adottságú régiókban A határokon átnyúló és transznacionális funkcionális régiók területi integrációja A régiók erĘs, helyi gazdaságokon nyugvó globális versenyképességének biztosítása A területi összeköttetés javítása az egyének, a közösségek és a vállalkozások érdekében A régiók ökológiai, táji- és kulturális értékeinek kezelése és összekapcsolása
5. A térség területfejlesztési szereplĘi elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása A helyzetelemzés elkészítéséhez a partnerségi egyeztetés már 2012. augusztusában elkezdĘdött. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat felkérte a település önkormányzatokat, hogy nyújtsanak információt arról, hogy a jövĘben, 2014-tĘl milyen kiemelt, jelentĘsebb fejlesztést kívánnak megvalósítani. Ezen információk összegyĦjtésre és feldolgozásra kerültek és elsĘdlegesen a fejlesztési irányok területi fókuszainak kijelöléséhez nyújtanak majd segítséget. A területi tervezés fĘbb partnereivel további egyeztetések szükségesek a helyzetelemzésrĘl, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye lehetséges jövĘbeni fejlesztési irányairól, a koncepció céljairól, illetve beavatkozási fókuszairól az egyes szervek saját kompetenciái alapján az alábbi körben:
MUNKAANYAG • települési önkormányzatok; • a megyében jelenlévĘ területi államigazgatási szervezetek, kiemelten a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal; • kiemelt gazdasági szereplĘk; • társadalmi partnerek, vidékfejlesztési egyesületek... A koncepció munkarészeit megtárgyalja a megyei önkormányzat által felállított Tervezési Munkacsoport, melynek tagja többek között a megyében a települések egyedüli képviselĘjeként Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata is. További tagokat az alábbi szervezetek delegálnak: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Miskolci Egyetem, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara, A Borsod-AbaújZemplén megyében mĦködĘ LEADER szervezetek, Borsod Volán, Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. PARTNERSÉGI TERV -Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területfejlesztési koncepciójához Jogszabályi háttér és annak tartalma A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeirĘl, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet (a továbbiakban: 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet) 13. § (1) bekezdése alapján a területfejlesztési koncepció kidolgozásának része az állampolgárok, az érdekképviseletek, a társadalmi szervezetek és a vállalkozások tervezésbe való bevonását részletezĘ partnerségi terv. A 13. § (2) bekezdése alapján a partnerségi programban meg kell határozni: -
a bevonandó célcsoportot a bevonás eszközeit és részvételi formáit a bevonás céljait.
A 17. § (2) bekezdése alapján a területfejlesztési koncepció egyeztetése során tett véleményeket, társadalmi észrevételeket és a tervezĘi válaszokat az egyes munkafázisok dokumentációjához kell csatolni. A 18. § (1) és (5) bekezdései alapján a területfejlesztési koncepciók véleményezésére jogosultak körét a rendelet 10. számú mellékeltének 1;2;6;7;8;10 és 13 pontjai tartalmazzák. A bevonás céljai: Az állampolgárok, az érintett területen mĦködĘ érdekképviseletek, a térség területfejlesztési szereplĘi és a véleményezésre jogosult szervek -
térséget érintĘ fejlesztési elképzeléseinek áttekintése - az elĘkészítĘ munkafázis során tervezésbe történĘ bevonása - a javaslattevĘ munkafázis során.
A bevonandó célcsoportok A partnerségi terv alapján bevonandó célcsoportok: -
A területfejlesztés érintettjei és aktív szereplĘi: o az állampolgárok o az érdekképviseletek o a gazdasági, üzleti és vállalkozói szektor szereplĘi o az önkormányzatok, és
MUNKAANYAG o -
a térség társadalmi szervezetei
A jogszabályban megnevezett véleményezésre jogosultak. A hivatalos partnerségi tevékenységet végzĘ szervezetek: o Észak-magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum o Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
A bevonás eszközei és részvételi formái: A partnerségi terv alapján az alábbi eszközökkel és részvételi formákkal történik a különbözĘ célcsoportok bevonása: -
-
-
-
Kialakításra került a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatalában a Terület- és Vidékfejlesztési Osztály, amely ellátja a partnerségi terv szervezési és adminisztratív feladatait. A terv megvalósításával kapcsolatos kommunikációs feladatokat a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Hivatalának Elnöki Kabinetje végzi. Létrehozásra került a Tervezési Munkacsoport, amely a területfejlesztés érintettjeinek és szereplĘinek azon csoportja, akik részt vesznek a tervezésben, véleményükkel és állásfoglalásukkal aktív szereplĘi a tervezési folyamatnak. Megrendezésre kerül a Térségi Területfejlesztési Fórum-sorozat, amely során minden helyszínen az adott térséget (kistérséget, illetve járást) képviselĘ minden partnerségi csoport lehetĘséget kap elképzelései, tervei, észrevétele és véleménye dokumentált ismertetésére. Megrendezésre kerül a Térségi Területfejlesztési Fórum-sorozat zárásaként a Területfejlesztési Konferencia, amely lehetĘséget ad minden célcsoport számára észrevételeik, javaslataik szakmai elĘadások és workshopok során történĘ kifejtésére és közös állásfoglalás megalkotására. A partnerségi folyamat minden mozzanata bemutatásra, és rendszeres gyakorisággal frissítésre kerül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat www.baz.hu honlapján. A partnerségi tevékenység teljes folyamata így nyomon követhetĘ és az információ az érdeklĘdĘk számára is hozzáférhetĘ. A Tervezési Munkacsoport tagjai részére a dokumentáció e-mailben is megküldésre kerül. A résztvevĘk között a kapcsolattartás személyesen, interneten és telefonon keresztül történik. A jogszabályban meghatározott véleményezĘk számára a dokumentáció átadása postai úton vagy elektronikus kézbesítéssel történik, a kapcsolattartás interneten zajlik.
A Terület- és Vidékfejlesztési Osztály feladatai: -
Folyamatos kapcsolattartás az érintett államigazgatási szervekkel, valamint részvétel az általuk szervezett képzéseken, rendezvényeken. A Partnerségi Terv megalkotása és közgyĦlési döntésre való elĘkészítése. A megye települési önkormányzatainak társadalmi és gazdasági helyzetét feltáró elĘzetes KSH adatok gyĦjtése és összegzése. ElĘzetes felmérés készítése a megye települési önkormányzatainak fejlesztési elképzeléseirĘl és az adatok összegzése, fejlesztési programok, gazdasági tervek bekérése és a dokumentumok feldolgozása. A tervezéssel megbízandó TervezĘ kiválasztása, a szerzĘdéskötés lebonyolítása és folyamatos kapcsolattartás a munkavégzés során. A szerzĘdéskötés lebonyolítása a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Jogi Osztályának bevonásával történik. A Térségi Területfejlesztési Fórum-sorozat és a Területfejlesztési Konferencia megszervezése, lebonyolítása, dokumentálása, a dokumentáció továbbítása és hozzáférhetĘségük biztosítása. A véleményezésre jogosultak hivatalos megkeresése, a dokumentáció megküldése. Az elĘkészítĘ fázis elkészültét és megfelelĘségét megállapító közgyĦlési határozat, valamint a megyei területfejlesztési koncepció elfogadásáról szóló rendelet elĘkészítése.
MUNKAANYAG -
Az elfogadott megyei területfejlesztési koncepció kihirdetésének nyomon követése és dokumentációjának megküldése a jogszabályban meghatározott szerveknek. A Terület- és Vidékfejlesztési Osztály a megyei területfejlesztési koncepció elfogadását követĘen megkezdi a megyei területfejlesztési program kidolgozásának – benne a partnerségi program tervezésének – elĘkészítését. A TervezĘ: A megyei területfejlesztési koncepció elkészítésére, érvényes tervezési szerzĘdéssel rendelkezĘ, a tervezési feladattal megbízott tervezĘ. FelelĘs vezetĘ: a tervezési szerzĘdést aláíró személy. Kapcsolattartó: a tervezési szerzĘdésben meghatározott személy. Feladatai: -
A 218/2009. (X.6.) kormányrendelet elĘírásai, valamint az NGM, az NFM, az NTH útmutatói alapján, a megye területfejlesztési koncepciója dokumentációinak elkészítése. A Partnerségi terv szerinti partnerségi folyamatokban való aktív részvétel. A tervezési szerzĘdés szerinti további feladatok elvégzése.
A Tervezési Munkacsoport: A területfejlesztés érintettjeinek és aktív szereplĘinek azon csoportja, akik részt vesznek a tervezésbe bevont szakemberek munkájában. VezetĘ: Dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KözgyĦlés elnöke Titkár: Török Zoltán, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Terület-és Vidékfejlesztési Osztályának vezetĘje Titkársági és szervezési feladatok: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Terület-és Vidékfejlesztési Osztálya Kommunikációs feladatok: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala, Elnöki Kabinet Tagjai: • • • • • • • •
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal képviseletében: Társy József, az Oktatási FĘosztály fĘosztályvezetĘje Miskolc Megyei Jogú Város képviseletében: Bene Zsuzsanna, fĘtanácsadó A Miskolci Egyetem képviseletében: Prof. Dr. Kocziszky György, dékán, a Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet igazgatója A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében: Bihall Tamás, elnök A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara képviseletében: Koncz György, elnök A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mĦködĘ LEADER szervezetek képviseletében: Dr. Nagy József, a BÜKK-MAK Leader Nonprofit Kft. ügyvezetĘje A Borsod Volán képviseletében: Kocsis Tibor Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. képviseletében: Varga László, az Igazgatói Kabinet vezetĘje
Feladatai: -
Az elĘzetesen megküldött szakmai anyagokhoz írásbeli állásfoglalás készítése és megküldése. LehetĘség szerint részvétel a Térségi Területfejlesztési Fórum-sorozaton és a Területfejlesztési Konferencián, elĘzetesen írásos állásfoglalásaik szakmai képviselete, szóbeli kiegészítése, igény szerint elĘadói részvétel.
MUNKAANYAG -
Közös szakmai álláspont kialakítása a többi résztvevĘvel, illetve saját álláspontjaik szakmai indoklása.
VéleményezĘk köre: A véleményezĘk köre a 218/2009. (X.6.) kormányrendelet 18. § (5) bekezdés és 10. melléklete alapján kerül összeállításra és megkeresésre. A véleményezĘk körének részletes összetételét a Partnerségi Terv melléklete tartalmazza. VéleményezĘk körének feladatai: A 218/2009. (X.6.) kormányrendelet 19. § alapján történĘ véleményezés elvégzése. A partnerségi terv ütemezésének idĘrendi folyamata: ElsĘ végrehajtási ütem, elĘkészítĘ fázis: -
A tervezéssel megbízandó TervezĘ kiválasztása és a tervezési szerzĘdés megkötése (Területés Vidékfejlesztési Osztály, Jogi Osztály) - A megyei koncepcióalkotási folyamat elindítását meghirdetĘ dokumentáció összeállítása (Terület- és Vidékfejlesztési Osztály) - A partnerek értesítése és a megyei koncepcióalkotási folyamat elindításának kommunikációja (Elnöki Kabinet) - ElĘzetes felmérés készítése a megye települési önkormányzatainak fejlesztési elképzeléseirĘl és az adatok összegzése, fejlesztési programok, gazdasági tervek bekérése és a dokumentumok feldolgozása (Terület- és Vidékfejlesztési Osztály). - A partnerektĘl beérkezett adatok, javaslatok, észrevételek összegyĦjtése, dokumentálása és eljuttatása TervezĘhöz (Terület- és Vidékfejlesztési Osztály) - A javaslatok, észrevételek, vélemények feldolgozása, az elĘkészítĘ fázis végleges dokumentációjának összeállítása (TervezĘ). A Partnerségi Terv elsĘ ütemének lezárása és értékelése (TervezĘ és Terület- és Vidékfejlesztési Osztály). Második végrehajtási ütem, javaslattevĘ fázis: -
-
-
A Térségi Területfejlesztési Fórum-sorozat tervezĘi anyagának összeállítása (TervezĘ). A tervezĘi anyagból meghívó-tervezet és elĘzetes szakmai dokumentáció összeállítása (Területés Vidékfejlesztési Osztály). A Térségi Területfejlesztési Fórum-sorozat helyszíneinek és idĘpontjainak megszervezése, a meghívók és a dokumentáció kiküldése (Elnöki Kabinet). A Térségi Területfejlesztési Fórum-sorozat lebonyolítása, a javaslatok, észrevételek, vélemények, illetve közös állásfoglalások dokumentálása (TervezĘ és Terület ésVidékfejlesztési Osztály). A Térségi Területfejlesztési Fórum-sorozat dokumentációjának honlapra történĘ szerkesztése, megjelentetése és a partnereknek való megküldése (Elnöki Kabinet). A Területfejlesztési Konferencia tervezĘi és elĘadói anyagainak összeállítása (TervezĘ, elĘadók). A tervezĘi és elĘadói anyagokból meghívó tervezet és elĘzetes dokumentáció összeállítása (Terület- és Vidékfejlesztési Osztály). A Területfejlesztési Konferencia idĘpontjának és helyszínének megszervezése, a meghívók és az elĘzetes dokumentáció kiküldése (Elnöki Kabinet). A Területfejlesztési Konferencia lebonyolítása, az elĘadások és a közös állásfoglalások dokumentálása (TervezĘ, elĘadók és a Terület-és Vidékfejlesztési Osztály). A Területfejlesztési Konferencia dokumentációjának honlapra történĘ szerkesztése, megjelentetése és a partnereknek való megküldése (Elnöki Kabinet). A javaslatok, vélemények, észrevételek feldolgozása, a javaslattevĘ fázis végleges dokumentációjának összeállítása. A Partnerségi Terv második ütemének lezárása és értékelése. (Tervezési Munkacsoport, TervezĘ és a Terület-és Vidékfejlesztési Osztály).
MUNKAANYAG -
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei területfejlesztési koncepció elĘkészítése és beterjesztése a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KözgyĦlés elé. (Tervezési Munkacsoport, TervezĘ és a Terület-és Vidékfejlesztési Osztály).
A megyei területfejlesztési koncepció elfogadását követĘen megkezdĘdik a megyei területfejlesztési program elĘkészítése és megalkotása. Ennek keretében elkészítésre kerül a Partnerségi Program, amely megalkotása során felhasználásra kerülnek a Partnerségi Terv két végrehajtási ütemét lezáró értékelések. VéleményezĘk köre a 2018/2009. Kormányrendelet 18. § (5) bekezdése és 10. melléklete alapján: -
-
-
Országos Területfejlesztési Tanács Miniszterek: o Dr. Pintér Sándor belügyminiszter o Balog Zoltán emberi erĘforrás miniszter o Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter o Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter o Martonyi János külügyminiszter o Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter o Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter o Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter o Varga Mihály egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelĘs tárca nélküli miniszter Az országos önkormányzati érdekszövetségek: o Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ) o Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége o Magyar Faluszövetség o Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) o Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) o Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) o Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) Az érintett térségi fejlesztési tanács o Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Az érintett megyei jogú városok önkormányzata o Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata A szomszédos megyei önkormányzatok o Heves Megyei Önkormányzat o Nógrád Megyei Önkormányzat o Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat o Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat o Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
A Tervezési Munkacsoport munkáját segítĘ azon szereplĘk, akik írásbeli állásfoglalásuk megküldésével vesznek részt a Munkacsoport munkájában és erre felkérésre kerülnek: Abaújszántó Város Önkormányzata Alsózsolca Város Önkormányzata Borsodnádasd Város Önkormányzata Cigánd Város Önkormányzata Edelény Város Önkormányzata EmĘd Város Önkormányzata
MUNKAANYAG Encs Város Önkormányzata FelsĘzsolca Város Önkormányzata Gönc Város Önkormányzata Kazincbarcika Város Önkormányzata MezĘcsát Város Önkormányzata MezĘkövesd Város Önkormányzata Nyékládháza Város Önkormányzata Ózd Város Önkormányzata Pálháza Város Önkormányzata Putnok Város Önkormányzata Rudabánya Város Önkormányzata Sajóbábony Város Önkormányzata Sajószentpéter Város Önkormányzata Sárospatak Város Önkormányzata Sátoraljaújhely Város Önkormányzata SzendrĘ Város Önkormányzata Szerencs Város Önkormányzata Szikszó Város Önkormányzata Tiszaújváros Város Önkormányzata Tokaj Város Önkormányzata Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Német Nemzetiségi Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Ruszin Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Roma Önkormányzat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szlovák Területi Nemzetiségi Önkormányzat Regionális Civil Központ Bükk-Mak Leader Nonprofit Kft. Ökológiai Intézet a Fenntartható FejlĘdésért Alapítvány Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamra Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézményfenntartó Központ Nemzeti Külgazdasági Hivatal Észak-magyarországi Regionális Képviselete
MUNKAANYAG Borsod Volán Zrt. Észak-magyarországi Regionális VízmĦ Zrt. Észak-magyarországi Áramszolgáltató Zrt. Tigáz Zrt. MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Állami AutópályakezelĘ Zrt. ÉszakerdĘ ErdĘgazdasági Zrt
6. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése 6.1. A területfejlesztés forrásainak elemzése Jelen tervezési szakaszban a koncepció megvalósításához felhasználható pénzügyi források mennyisége még nem ismert. Teljes mértékben hiányoznak az adatok a hazai eredetĦ közforrások tekintetében, hiszen semmiféle becslés nem készült a koncepció megvalósítására a fejlesztéspolitika keretében felhasználható források mennyiségét illetĘen. A felhasználás tartalmi elemeit az EU 2020 Stratégia körvonalazza, a részletes szabályozás tervezete (az ún. Koordinációs rendelet tervezete) és az egyes alapok – ESZA, ERFA, EMVA,illetve a Kohéziós Alap - valamint a határmenti együttmĦködéseket szabályozó rendelet tervezete elkészült. A források várható mennyisége élénk politikai vita tárgya hazánk és az EU között. A Bizottság javaslata alapján a tervezett GDP 2,5%-ában meghúzott határt figyelembe véve – a 2007 és 2013 között elvileg lehívható 25,7 milliárd euró akár 18 milliárd euró alá is lecsökkenhet 2014 és 2020 között, ami a jelenleginél 30 %-kal kevesebb forrást jelent. Pusztán lakosságszám alapján becsülve és nem tekintve a források alapok közötti megosztását – jelenleg nem lévén ennél pontosabb becslést lehetĘvé tevĘ munkaanyag – az ország egyik legnagyobb megyéjének számító Borsod-Abaúj-Zemplén – figyelembe véve a területi preferenciák várható pozitív hatását is - nagy vonalakban a források 7 – 8%-ára, azaz mintegy 1,5 milliárd Euro (420 milliárd Ft) támogatás felhasználására számíthat 2014 és 2023 (a kifizetések és projekt megvalósítás elhúzódása miatt) között. (ÉrtelemszerĦen a fenti becslés csak a források hozzávetĘleges nagyságrendjének érzékeltetésére alkalmas!)
6.2. A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, mĦködés, együttmĦködés) Az önkormányzati törvény módosításával megváltozott a megyei önkormányzatok feladatköre és szerepe: a jövĘben kiemelt feladatuk a megye gazdasági-társadalmi-környezeti célú fejlĘdésének elĘsegítése. Annak érdekében, hogy a fejlesztések eredményesek legyenek, szükséges a megyét érintĘ fejlesztési irányok, célok kijelölése, illetve azon eszközök meghatározása, melyek a célok elérését segítik. Mindezen feladatokhoz szükséges áttekinteni a megye gazdasági-társadalmi-környezeti állapotát, az elmúlt évek folyamatait, valamint a külsĘ környezet fĘ fejlĘdési irányait, keretfeltételeit. Jelen koncepció illetve a tervezési rendszer pl. a 4. fejezetben felvázolt többi eleme ezen cél elérése érdekében kerül kidolgozásra. A tervezett fejlesztések megvalósításához több szereplĘ együttmĦködése szükséges: a központi kormányzatnak a jelentĘsebb összegĦ támogatási feltételek, illetve programok, míg a helyi szereplĘknek a konkrét fejlesztési javaslatok, projektek kidolgozásában van meghatározó szerepük. Ezért megyei szinten a megye területére vonatkozóan kell a központi kormányzat elképzeléseihez igazodva a legjelentĘsebb fejlesztési feladatokat megfogalmazni a helyi önkormányzatokkal, fĘbb társadalmi-gazdasági partnerekkel együttmĦködve. 2014 után is a hazai fejlesztéspolitika döntĘen az Európai Unió kohéziós célú fejlesztési forrásaiból gazdálkodik. Az Európai Unió által kijelölt fĘ célokhoz és irányokhoz (ld. 4. fejezet) igazodva készül el nemzeti szinten egy partnerségi szerzĘdés az Európai Unióval, mely a keretét adja a fejlesztések
MUNKAANYAG alapjait és forrásait jelentĘ operatív programoknak. A megyei önkormányzatok a területi fejlesztéskoordinációs szerepük révén az operatív programok megvalósításában vesznek majd részt, melyhez kapcsolódóan konkrét feladataik késĘbb, az operatív programok tervezésével párhuzamosan kerülnek kijelölésre. Ennek megtörténtét követĘen vázolhatók fel a feladatellátás intézményi és kapacitásokat érintĘ lehetĘségei, illetve céljai. A megyei önkormányzat várható szerepe kiterjedhet az alábbiakra: • a megyei hatáskörbe utalt fejlesztések operatív koordinációjára (projektjavaslatok elĘkészítése, értékelése, a megvalósítás segítése, nyomon követése) • a megye fejlesztési koncepciója szempontjából fontos fejlesztési projektek elĘkészítése (partnerség megszervezése, kapcsolattartás az operatív programok irányító hatóságaival, a projektgazdák szakmai segítése • a megye területén megvalósuló projektek hatásának értékelése, az egyes projektek közötti kapcsolatok értékelése, javaslattétel a fejlesztési koncepcióban megfogalmazottak hatékonyabb, eredményesebb megvalósítására. Ezen várható feladatkörök mindegyikében a megyei önkormányzat együtt kell, hogy mĦködjön a területén levĘ - a fejlesztéspolitikában várhatóan a jelenleginél nagyobb szerepet kapó városokkal, különös tekintettel a majdani járási központokra, illetve a megyeszékhely Miskolc megyei jogú városra. További kiemelt együttmĦködĘ partnere a megyei önkormányzatnak a Borsod-AbaújZemplén Megyei kormányhivatal és szakigazgatási szervei. A partnerség intézményes formáit a partnerségi Terv tartalmazza.
6.3. A területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok) A fejezet az EU tagságunk utáni jelentĘsebb felzárkóztatási célú fejlesztési forrásokat veszi számba, illetve bemutatja, hogy azokból Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mekkora nagyságrendĦ támogatást használtak fel a különbözĘ operatív programokban. 2007-2013 között napjainkig az egy fĘre jutó megítélt támogatás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az összes operatív programból a 2007-2013 programozási idĘszakban 500.257,-Ft volt, ami a megyék rangsorában a 10 helyet jelenti. Az Észak-Magyarországi OP-n belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye a három megyét (Heves megye, Nógrád megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye) összehasonlítva a legtöbb támogatást kapta, de ha az egy fĘre vetített adatot vizsgáljuk, akkor csak 2%-kal több, mint Heves megye, illetve 12%-kal több, mint Nógrád megye támogatása. A prioritásokat vizsgálva megállapítható, hogy Borsod-AbaújZemplén megye gazdaságfejlesztési, Heves megye turisztikai és Nógrád megye térségi közlekedésfejlesztési célokra kapott arányaiban több támogatást.
MUNKAANYAG
1 fĘre jutó megítélt támogatás 1 200 000 Ft 1 000 000 Ft 800 000 Ft 600 000 Ft 400 000 Ft 200 000 Ft
Za la
Bá cs
-K isk u Ba n Bo r rs an od ya -A ba Bé k új -Z és em p Bu lén da p Cs est on G gr yĘ ád r-M Fe os jé on -S r o Ha pr o jd Já ú- n B sz ih -N ar Ko agy H ku e v m e n ár om -Sz s - E oln sz o te k rg om Nó gr ád Sz ab Pe ol cs st S -S za om o tm ár gy -B er eg To ln a V Ve as sz pr ém
0 Ft
Forrás: www.emir.nfu.hu, saját szerkesztés megyék Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér GyĘr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves
1 fĘre jutó megítélt támogatás (Ft) 200713 OP-ból 537 830 Ft 531 484 Ft 460 266 Ft 500 257 Ft 1 013 191 Ft 835 951 Ft 725 874 Ft 792 516 Ft 824 630 Ft 476 735 Ft
megyék Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
1 fĘre jutó megítélt támogatás (Ft) 200713 OP-ból 548 059 Ft 357 884 Ft 361 118 Ft 296 739 Ft 487 030 Ft 745 909 Ft 351 889 Ft 387 281 Ft 388 749 Ft 479 983 Ft
Forrás: www.emir.nfu.hu, saját szerkesztés
Bu da C pe so st Sz Gy H ng ab Ę r- ajd rá d ol Mo úcs B s -S on ih a za -S r tm o p Já á r ron -B sz er -N eg ag yk u n Fe -S jé Bá zo r cs lno Bo -K k rs is od ku -A B b a ar n új a n -Z ya em p So lé n m og y Za l H a ev e B s Ve ék é sz s pr ém Ko m V ár om N as ó -E g sz rá d te rg om To ln a Pe st
MUNKAANYAG
1 fĘre jutó megítélt támogatás (Ft) 2007-13 OP-ból
1 200 000 Ft
1 000 000 Ft
800 000 Ft
600 000 Ft
400 000 Ft
200 000 Ft
0 Ft
2. Igényelt támogatás 122 683 15 165 18 258 25 052 4 539 59 669
3. IH által támogatott 1 299 db 569 db 454 db 194 db 8 db 74 db
4. Megítélt támogatás 42 780 7 954 8 168 11 359 2 793 12 507
2. Igényelt támogatás 669 783 811 238 859 99 900 112 227 80 149 86 544 50 821
3. IH által támogatott 3 985 db 39 db 1 225 db 1 684 db 278 db 7 db 658 db 93 db
4. Megítélt támogatás 344 267 595 125 204 53 544 63 731 37 730 27 967 35 026
5. Hatályos szerzĘdések 3 483 db 39 db 1 014 db 1 627 db 274 db 5 db 434 db 89 db
279 21 0
875
35 4
15 0
218
Beérkezett pályázatok (db) BAZ Heves Nógrád 2 605 956 735 443 165 108 277 186 88 971 305 306
16 999 250
48 173
8 734 0
15 218
9 823 0
8 178
Igényelt támogatás (mFt) BAZ Heves Nógrád 238 859 104 056 64 912 42 716 14 595 9 222 51 944 35 430 16 582 78 776 30 079 21 108
20 4
464
9 0
118
10 0
115
Támogatott pályázat (Db) BAZ Heves Nógrád 1 225 417 306 233 96 42 88 64 23 416 130 116
2007-13 között az Észak-Magyarországi OP támogatásainak megyék és prioritásonkénti megoszlása
Összesen 1. Versenyképes helyi gazdaság 2. Turisztikai potenciál erĘsítése 3. Településfejlesztés 4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése 5. Térségi közlekedés fejlesztése 6. SzakértĘi segítségnyújtás
Támogatások értéke
2007-13 között az Észak-Magyarországi OP támogatásainak megyék és prioritásonkénti összege (mFt)
1. Beérkezett pályázatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye 8 288 db Államreform OP 52 db Észak-Magyarországi OP 2 605 db Gazdaságfejlesztés OP 2 759 db Környezet és energetika OP 524 db Közlekedés OP 14 db Társadalmi megújulás OP 2 131 db Társadalmi infrastruktúra OP 202 db
7. Kifizetések száma 2 697 db 39 db 909 db 1 072 db 198 db 5 db 401 db 72 db
7. Kifizetett összeg 40 907 7 331 7 809 10 775 2 558 12 434
167 053 584 73 320 25 969 11 404 18 453 16 985 19 923
8. Kifizetett összeg
8. Kifizetések száma 1 260 db 537 db 451 db 190 db 8 db 74 db
11 968 250
28 076
5 053 0
8 331
7 491 0
5 990
Megítélt támogatás BAZ Heves Nógrád 125 204 54 505 32 966 25 600 7 670 3 235 19 514 16 432 6 725 39 797 17 019 9 524
6. Hatályos szerzĘdések összege 316 501 594 112 380 50 480 56 722 37 039 23 756 35 018
5. Hatályos 6. Hatályos szerzĘdések szerzĘdések összege 1 297 db 42 244 569 db 7 754 453 db 7 970 193 db 11 467 8 db 2 556 74 db 12 497
2007-13 közötti támogatások Borsod-Abaúj-Zemplén operatív programok szerinti bontásban. (mFt)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Agrár és Vidékfejlesztés OP Gazdaságfejlesztés OP Humán erĘforrás OP Környezet és infrastruktúra OP Regionális fejlesztés OP
1. Beérkezett pályázatok 2 988 db 986 db 1 185 db 441 db 13 db 363 db
2004-06 közötti EU támogatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében operatív programok közötti bontásban (mFt)
MUNKAANYAG
20% 30% 0%
64%
49% 100%
21% 0%
16%
16% 19%
15%
48% 100%
67%
50% 61%
64%
25% 0%
21%
34% 23%
22%
28% 0%
11%
16% 16%
14%
Igényelt támogatás (mFt) BAZ Heves Nógrád 59% 26% 16%
75,9
115,0
70,3
24,8
0,4
3. Településfejlesztés
4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése
5. Térségi közlekedés fejlesztése
6. SzakértĘi segítségnyújtás
0,0
48,7
40,5
104,5
82,1
Adatok forrása: www.ngfu.gov.hu; emir tájékoztató 2012.09.26.
0,0
28,4
49,4
97,7
115,0
45,7
2. Turisztikai potenciál erĘsítése
47,4
62,4
1. Versenyképes helyi gazdaság
Összesen
Igényelt támogatás (eFt) BAZ Heves Nógrád 348,8 337,9 321,5
1 lakosra jutó támogatás (eFt)
51% 100%
67%
50% 63%
63%
16,4 0,0
0,4
27,1
55,3
53,4
24,9
17,5
41,0
58,1
28,5
37,4
0,0
37,1
29,7
47,2
33,3
16,0
23% 0%
17%
37% 20%
26%
26% 0%
16%
13% 18%
11%
Támogatott pályázat (Db) BAZ Heves Nógrád 63% 21% 16%
Megítélt támogatás (eFt) BAZ Heves Nógrád 182,8 177,0 163,3
1 lakosra jutó támogatás az Észak-Magyarországi OP-n belül a megyék összehasonlításában
34% 19%
50% 61%
2. Turisztikai potenciál erĘsítése 3. Településfejlesztés 4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése 5. Térségi közlekedés fejlesztése 6. SzakértĘi segítségnyújtás
23%
62%
Beérkezett pályázatok (db) BAZ Heves Nógrád 61% 22% 17%
1. Versenyképes helyi gazdaság
Összesen
Támogatások megoszlása
49% 100%
66%
46% 60%
70%
21% 0%
20%
39% 26%
21%
31% 0%
14%
16% 14%
9%
Megítélt támogatás (mFt) BAZ Heves Nógrád 59% 26% 16%
MUNKAANYAG
MUNKAANYAG
7. Helyzetértékelés 7.1. A megye erĘsségeinek, gyengeségeinek, lehetĘségeinek és a térséget fenyegetĘ veszélyek azonosítása Az alábbiakban összefoglaljuk azon legfontosabb értékelĘ jellegĦ állításokat, melyek a helyzetelemzésbĘl következtek, illetve meghatározzák a jövĘ fejlesztési irányainak kialakítását: Pozitív értékek, mely erĘsségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása elĘnyt jelent a jövĘben
Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni
Természet, környezet Másfél százalékkal nĘtt a hasznosított mezĘgazdasági területek aránya 2000 és 2010 között JelentĘs természeti és környezeti értékkel bíró területek (pl. Bükk, Zemplén, Dél-Borsodi puszta, Bodrogköz), világörökségi területek (3 terület érinti a megyét) vonzereje Az országos átlagot meghaladó erdĘsültség, erdĘgazdálkodás kultúrája és hagyományai, valamint a biomassza hasznosítás, foglalkoztatást is ösztönzĘ kedvezĘ adottságai Átalakuló energiatermelĘ erĘmĦ rendszer a megyében – az elsĘdlegesen villamos-energiát elĘállító rendszerek helyett elĘtérbe kerülnek a fĦtĘmĦvek és kapcsolt villamos energiatermelĘ rendszerek Hévizek hasznosításának lehetĘségei az energiatermelés, zöldség-gyümölcstermesztés és turizmus céljaira JelentĘs, kiaknázható barnaszén-vagyon Természetes állapotú folyók (Bodrog, Hernád) és jelentĘs számú víztározó, melyek turisztikai használatra (evezés illetve horgászat) alkalmasak
Kevesebb termĘterület a szántó, konyhakert, szĘlĘ, gyep mĦvelési ágakban, több megmĦvelt erĘdterület Csapadékmentes idĘkben a termĘterületek ki vannak téve az aszály kockázatának, hiányzók a csapadék-visszatartáson alapuló egységes öntözĘséi rendszer kialakítása JelentĘs méretĦ, ipari szennyezés által sújtott, kármentesítésre szoruló területek Településeken belüli és kívüli barnamezĘs területek jelentĘs száma és területe A (fejlesztések ellenére) jelentĘs ár- és belvízveszély, elsĘsorban a Hernád, Sajó és Bodrog folyókon, illetve a hegyvidék menti településeken Talajerózió elleni védelem hiányosságai Légszennyezés és zajterhelés a fĘutak belterületi szakaszain, nagy közlekedés csomópontokban
Gazdaság Feldolgozóipar országos átlagnál magasabb munkatermelékenysége, a megyében az átlagosnál nagyobb nettó jövedelmet nyújt, a közszféra intézményei mellett domináns a foglalkoztatási szintje Az országos átlagnál nagyobb, de a vidéki átlaggal megegyezĘ az ipar részesedése a GDPbĘl Miskolci Egyetemnek meghatározó a szerepe kutatás-fejlesztésben, Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Tudásközpontja, bĘvülĘ helyi gazdasági és nemzetközi kapcsolatok és együttmĦködési lehetĘségek (pl. kassai egyetem) Vállalati innováció jelenléte fĘként informatikában, anyagtudományban Miskolc jelentĘs ipari gyártó és szolgáltató-bázis
Gazdasági teljesítménye 2010-ben alig, 6,6%-kal haladta meg a 2000-es évek szintjét Egy fĘre jutó GDP-nek az országos átlaghoz viszonyított elmaradása jelentĘsen csökkent (5% ponttal) 2005-re, majd a gazdasági válság kapcsán újra nĘtt a különbség CsökkenĘ beruházási mérték, nagyobb állami szerepvállalás a beruházásokban Országos viszonylatban is kiemelkedĘ a hazai tĘke aránya a társas vállalkozásokban MezĘgazdaságban foglalkoztatottak jelentĘs csökkenése - hanyatló kertészeti, zöldség és Gyümölcs-termelési hagyományok (pl. Taktaköz, Cserehát, Encs, Edelény térsége) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turizmus gazdasági jelentĘsége viszonylag kicsi országos
MUNKAANYAG Pozitív értékek, mely erĘsségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása elĘnyt jelent a jövĘben JelentĘs ipari hagyományok, még mindig fellelhetĘ ipari és bányászati munkakultúra és ismeretek, készségek (pl. Ózd, Putnok, Kazincbarcika) Kiépült, infrastruktúrával ellátott városi ipari területek (ipari parkok, vállalkozói területek, inkubátorházak) Jól mĦködĘ autóipari, Ħripari klaszterek Hagyományos feldolgozóipari vállalatok továbbélése, jelentĘs nagyvállalatok megtelepedése és stabil mĦködése a térségben (pl. vegyipar, energetika autó- és elektronika, gépgyártás, sörkészítés, dohányipar területén) Turisztikai adottságok, kiemelten a Tokajhegyaljai (borászat, kultúra) és az Aggteleki Karszt Világörökség térségében és MezĘkövesd Tiszaújváros – Miskolc - Sárospatak térségében (gyógy és termál turizmus), valamint a természeti és kulturális értékekhez (pl. várak) kapcsolódóan KedvezĘ földrajzi elhelyezkedés a „keleti” piacokkal való kereskedelem és szélesebb körĦ együttmĦködés erĘsítéséhez, az ehhez szükséges infrastruktúra relatíve kis költségĦ kiépíthetĘsége (MezĘkövesdi repülĘtér megléte, bekapcsolhatósága a közúti, vasúti és vízi közlekedési hálózatba)
Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni összehasonlításban Alacsony exportrészesedés az árbevételbĘl a megyei vállalkozásainál BĘvülĘ, de országos szinten még alacsony K+F kapacitások, ráfordítások és gyenge innovációs teljesítmény Alacsony hatékonyságú vállalkozástámogatási szolgáltatások, nehezen kiszámítható támogatási rendszer A megyébe történĘ munkahelyteremtést nem preferálják speciális állami ösztönzĘk, a regionális szintĦ állami támogatási szabályokon kívül, ami alapja lehet egy vállalkozási övezet mĦködésének A lakásépítések üteme jelentĘsen lelassult a 2000es évek végére
Társadalom Mennyiségi munkaerĘ-tartalék megléte, közel 70 ezer fĘ nyilvántartott álláskeresĘ A gazdaságilag aktív lakosság száma nĘtt 2010re A segélyezettek, fĘként a tartós munkanélküliek egyre bĘvülĘ részvétele közfoglalkoztatási programokban 2005 óta a népességcsökkenéssel megegyezĘen csökkent a háziorvosi ellátásban részesültek száma Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok teljes kihasználtsággal mĦködnek. A bölcsĘdei férĘhelyek száma 50%-kal bĘvült 2010-re Szakképzés kiépült együttmĦködĘ intézményrendszere és a felnĘttképzés hagyományai az „ÉRÁK” révén Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést Miskolc és egyes történelmi kisvárosok sokszínĦ kultúrája, aktív, fejlĘdĘ társadalmi élete
Lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése Születések számának folyamatos csökkenése, így a 0-18 éves korosztály létszámának drámai csökkenése a 2000-es években és idĘsödĘ társadalom NövekvĘ tendenciájú és az országban a legnagyobb mértékĦ a megyébĘl az elvándorlás, közülük is sokan fiatalok és képzettek Az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam Alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 2010-re 7,8 %ponttal meghaladta az országos rátát Alacsony képzettségĦ és munkakultúrájú lakosság arányának és számának emelkedése, különösen a perifériákon, kitelepüléseken Az ezer lakosra jutó szociális segélyezettek száma két és félszer magasabb az országos átlagnál Az egy fĘre jutó SZJA Alap 90 %-a volt az országos átlagnak 2010-ben JelentĘs számú szegénységben, gyakran
MUNKAANYAG Pozitív értékek, mely erĘsségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása elĘnyt jelent a jövĘben ErĘs civil bázis, jól mĦködĘ civil szervezetek
Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni mélyszegénységben élĘ lakosság Az országos viszonylatban magas a cigány népesség száma, a cigány nemzetiséghez tartozók 23,95%-a él a megyében Szegregálódó települések és településrészek, ahol az alacsonyan képezett, többnyire alacsony jövedelmĦ, munkanélküli cigány lakosság rossz lakhatási körülmények között él Kifejezetten jelentĘs egészségi állapotbeli különbségek a roma és nem roma lakosság között, az egészségügyi ellátás színvonalának markáns területi különbségei Roma társadalom általános kulturális és gazdasági felemelkedésének súlyos nehézségei, hatékony támogató, segítĘ rendszerek hiánya, ezzel a jelenlegi helyzet további romlásának veszélye Társadalmi deviancia erĘsödése, tolerancia csökkenése, helyi társadalmi konfliktusok növekvĘ száma
Közlekedés, elérhetĘség Miskolc megközelíthetĘsége közúton és vasúton megfelelĘ a Nyugat-, és Kelet-Európai piacok viszonylatában A belsĘ fĘúthálózat kapacitása és szolgáltatási színvonala jelentĘsen javult, a megye alközponti szerepet betöltĘ települései a legtöbb esetben kielégítĘen elérhetĘk a megyeszékhelyrĘl Nemzetközi használatra alkalmas, jó elhelyezkedésĦ, de jelenleg használton kívüli repülĘtér (MezĘkövesd)
2007-13 programidĘszakban tervezett közlekedésfejlesztési beruházások néhány jelentĘsebb eleme még nem kezdĘdött el Nem épültek ki kombinált közlekedés feltételei, erĘs a közúti átmenĘ forgalom okozta terhelés Miskolc és Kassa összeköttetésének javítása jelentĘsen segítené a két település strukturált együttmĦködésének fejlĘdését ErĘsen leromlott állapotú mellékút-hálózat (a fejlesztések ellenére) Kevéssé hatékony a napi ingázást szolgáló belsĘ (regionális jelentĘségĦ) vasúti közlekedési rendszer Térségi közösségi közlekedés nehézkes, az aprófalvas térségekben a domborzati- és településviszonyok megkívánta speciális szolgáltatási megoldások kiépülése körülményes, lassú
Környezeti infrastruktúra JelentĘsen fejlĘdĘ vízellátás illetve szennyvízkezelés és csatornázás a folyamatban levĘ fejlesztések eredményeként A megyében alig van szennyvízkezelés nélküli érzékeny vízbázisú területen található település Szilárdhulladék lerakása megoldottnak tekinthetĘ Klaszter együttmĦködési kezdeményezések a hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás területén
Alacsony csatlakozási arány a háztartások részérĘl a csatornázott településeken 2000LE alatti települések nagy száma, alacsony csatornázottság III. fázisú (biológiai) szennyvíztisztítás alacsony aránya Hulladékfeldolgozás alacsony aránya
MUNKAANYAG Pozitív értékek, mely erĘsségekre lehet építeni, vagy mely folyamatok kihasználása elĘnyt jelent a jövĘben Kistelepülési komplex megújuló energia-termelĘ és tároló rendszerek jelenléte, illetve fejlesztésük megkezdése a Bükk-Makk Leader HACS területén További energia-termelési és foglalkoztatási lehetĘséget kínálhat a megyei szénvagyon energetikai célú kiaknázása
Negatív értékek, mely problémák leküzdésére törekedni kell, illetve valamilyen kockázat elkerüléséért kell beavatkozni Szelektíven gyĦjtött hulladék alacsony aránya
Településhálózat Miskolc jelentĘs térszervezĘ ereje és jó belsĘ kapcsolatrendszere Településközi együttmĦködések hagyománya és sikerei Szlovák határ menti együttmĦködések és kapcsolatok hagyománya
Aprófalvak ellátási nehézségei és társadalmi problémái Funkcióhiányos, többnyire alacsony lélekszámú kisvárosok Országos viszonylatban a hátrányos helyzetĦ kistérségek nagy száma a megyében (Miskolci és Tiszaújvárosi kistérség kivételével az összes)
LehetĘségek, melyek elĘnyösen befolyásolhatják a megye fejlĘdését
Veszélyek, melyek elkerülése érdekében javasolt a beavatkozás
A kelet-európai, távol keleti, és elsĘsorban a kínai gazdaság befektetéseink, illetve áruinak a térhódítása az Európai Unió piacán lehetĘséget nyújt a logisztikához, illetve kapcsolódóan a termelĘ egységek, üzleti szolgáltatokhoz kapcsolódó beruházásaira CO2 kibocsátás csökkentése, valamint a foszilis energiaköltségek drágulása igényli a megújuló energia termelĘ rendszerek bĘvítését Információs és kommunikációs technológiák, illetve alkalmazásaik további térhódítása keresletet támaszt a fejlesztési területen, míg igényli a korszerĦ infrastruktúra-fejlesztések követését Az egészséges életmódra, testi és lelki egészségre való törekvések erĘsödése lehetĘséget nyújt a turizmusban a szolgáltatások bĘvítésére, illetve a mezĘgazdaságban az élelmiszerbiztonság, illetve az ellenĘrzött termékpályák fontosságára. A magas importhányad, valamit az elmúlt évek hazai zöldség-, gyümölcstermesztésnek 50%-ra való visszaesése lehetĘséget ad e munkaerĘ intenzív ágazatnak az újbóli felemelkedésre
Európa gazdaságának stagnáló, vagy kismértékĦ növekedése nem teszi lehetĘvé a térségben mĦködĘ és fĘként az európai piacra termelĘ vállalkozások jövedelmezĘségének, illetve, foglalkoztatotti létszámának a bĘvítését A régió lakossága idĘsödik, ami további igényt támaszt a jelenleg teljes kihasználtsággal mĦködĘ szociális célú közösségi szolgáltatások iránt Klímaváltozás, szélsĘséges idĘjárási helyzetek gyakoribbá válása egyrészrĘl árvíz- és belvízveszélyt okoz, míg másrészrĘl növeli az aszályos idĘszakok hosszát, amit a jelenleginél hatékonyabb vízgazdálkodással lehet kezelni
MUNKAANYAG
7.2. A megye lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása Az alábbiakban néhány javaslatot fogalmazunk meg a helyzetelemzésbĘl következĘ lehetséges fejlesztési irányokra, melyek további egyeztetése – kiegészítése, priorizálása – szükséges, összhangban az 5. fejezetben vázolt partnerségi tervvel. Fejlesztési irányok, melyek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KözgyĦlés által elfogadott, az Országos Területfejlesztési Koncepciót megalapozó tanulmányhoz kapcsolódóan, illetve a helyzetértékeléssel összhangban készültek el. • A magasan képzett munkaerĘ térségben történĘ foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bĘvítése, magasabb hozzáadott értékĦ termelĘ tevékenységek letelepítése, elsĘsorban a megye jelentĘsebb városaiban, ennek érdekében a városok befektetés-ösztönzési tevékenységeinek összehangolt fejlesztése. • A foglalkoztatás növelése, a meglévĘ KKV-k megerĘsítésével, innovációs potenciáljuk fejlesztésével, illetve a térség szabad munkaerĘ potenciáljára és az országban relatív alacsonyabb bérköltségre építve új vállalkozások indításának és letelepedésének ösztönzése a megye egész területén. Ennek érdekében szükséges a megye szabad vállalkozási zónává történĘ minĘsítése és ennek keretében különféle pénzügyi ösztönzĘk nyújtása a beruházások és a foglalkoztatás bĘvítéséhez valamint a gazdaságfejlesztést támogató megyei intézményrendszer vállalkozások igényeit jobban kiszolgáló és stabil mĦködésének megteremtése. • A megyei vállalkozások versenyképességét támogató információs technológiai fejlesztések megvalósításához szükséges informatikai infrastruktúra szĦk keresztmetszeteinek feloldása, a szükséges kapacitásbĘvítések megvalósítása, valamint a vállalati mĦködést támogató alkalmazások elterjedésének ösztönzése a megye egész területén. • Miskolc fejlesztése, különös tekintettel a tudásintenzív, magas hozzáadott értéket képviselĘ tevékenységek telepítésére (info-kommunikáció, jármĦipar és mechatronika) • A gazdasági- és társadalmi igényekhez illeszkedĘ, magas színvonalú oktatási és K+F+I tevékenységek megteremtése a Miskolci Egyetemen, építve a 2005-ben alapított Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpontra, valamint az alkalmazott anyagtudományi és nanotechnológiai, illetve fenntartható természeti és humán erĘforrás gazdálkodási területek kutatási programjaira. Az Egyetem és a tágabb térségben mĦködĘ illetve megtelepedĘ gazdasági szereplĘk kapcsolatainak elmélyítése, a közös kutatási és fejlesztési tevékenységek mennyiségének és eredményességének növelése, általában az Egyetem vállalati innovációkra gyakorolt hatásának növelése, ez utóbbi érdekében a tudás- és innováció-transzfer intézményi hátterének fejlesztése. • Bányászat és nehézipar fejlesztése 21. századi technológiákkal. A szén és energia stratégiába illeszkedĘ komplex gazdaságfejlesztési rendszer felépítésének támogatása (bányanyitások, tisztaszén-technológia energetikai fejlesztése, lakossági kazánprogram kialakítása). A program révén a képzetlen munkaerĘ foglalkoztatásnak elĘsegítése, illetve az energia-elĘállításhoz, valamint felhasználáshoz kapcsolódóan a helyi gazdaság megerĘsítése. • A megújuló energiaforrások hasznosítása a mikro-térségi decentralizált energiatermelĘ, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával, amely egyszerre segíti a nagyobb intézmények, ipari területeken koncentrálódó vállalkozások, illetve távfĦtĘmĦvek energiaköltségeinek csökkentését, valamint, különösen a biomassza alapú fĦtési célú energiatermelés esetén, a helyi foglalkoztatás bĘvítését és az energiára fordított jövedelmek helyben tartását. • A hulladék-hĘenergia hasznosítására és hatékony vízgazdálkodási rendszerekre építĘ integrált zöldség- és gyümölcstermesztési, valamint ehhez kapcsolódóan raktározási, értékesítési és feldolgozási rendszerek kialakítása, továbbá a helyi piacokon való értékesítés megszervezése a megyében.
MUNKAANYAG • A turisztikai vonzerĘk és szolgáltatások együttes, összehangolt, térségi alapú fejlesztése, különös tekintettel a világörökségi területekhez (Aggtelek, Tokaj - Hegyalja, Tisza-tó térsége) kapcsolódóan, illetve a bor-, kulturális-, gyógy- és termál, valamint az aktív turizmus összehangolt, egyedi értékeken alapuló kínálatának a fejlesztése. • ElsĘsorban a transznacionális áruforgalom kiszolgálására építĘ logisztikai centrum kialakítása MezĘkövesden, építve a rendelkezésre álló közúti (M3-as autópálya), vasúti, valamint a korszerĦsítendĘ repülĘtéri infrastruktúrára és a közeli Tiszaújváros áruforgalmi kikötĘjére. • A minĘségi alapoktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes, megyei szinten összehangolt szak- és felnĘttképzési rendszer kialakítása, többek között a BOKIK szerepvállalásával és a nemzetgazdaság igényeire alapozottan a gazdasági szektor bevonásával, hogy emelkedjen a megye lakosságának képzettségi szintje. • A halmozottan hátrányos helyzetĦ társadalmi csoportok felzárkózásának és társadalmi mobilitásának elĘsegítése, az egyéni esélyek egyenlĘségének biztosítása a speciális célcsoportok (pl. a periférián élĘk, idĘsek, fiatalok, mélyszegénységben élĘk, romák, stb.) igényeit, lehetĘségeit és motiváltságát szem elĘtt tartó közösségi foglakoztatási programokkal, melyet támogat a piaci alapú foglalkoztatást ösztönzĘ állami-önkormányzat segélyezési rendszer is. • A szlovák-magyar gazdasági együttmĦködés fejlesztése, különös tekintettel a vállalatközi, illetve kutatásra, fejlesztésre irányuló és az innováció keletkezését és terjedését segítĘ kapcsolatokra, melyhez kapcsolódóan kiemelt fontosságú a határon átnyúló közlekedési útvonalak fejlesztése, így többek között a Miskolc-Kassa gyorsforgalmi út megépítése. • A megyén belüli, elĘvárosi jellegĦ közösségi közlekedés fejlesztése a Tiszaújváros – Miskolc – Ózd tengelyen, elsĘsorban a meglevĘ vasúti infrastruktúra korszerĦsítésével, bĘvítésével, a Miskolc központú sugaras vasúthálózat adta feltárási lehetĘségek kihasználásával. • A megyében keletkezett, elsĘsorban ipari hulladék újrahasznosítási arányának növelése érdekében az érintett szereplĘk együttmĦködésével a hulladék-hasznosítási rendszerek fejlesztése. • Az energiafogyasztás csökkentésének az ösztönzése a lakosság, az intézmények és a vállalkozások körében, illetve az energiaveszteség minimalizálása a fogyasztó és termelĘ rendszereknél. • A települési környezeti állapot javítása érdekében a megyei fĘutak hálózatának továbbfejlesztése, a települések belterületeinek elkerülése, illetve a rossz minĘségĦ mellékutak korszerĦsítése a megyén belüli elérhetĘség javítása érdekében.
