Tanúsítási módszer kidolgozása meglévı épületekre TANULMÁNY

Tanúsítási módszer kidolgozása meglévı épületekre

Tanulmány

COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft

TANULMÁNY A meglévı épületek energetikai jellemzıinek – energiafogyasztás alapján történı – tanúsítási módszere

Megbízó:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht 1016. Budapest, Gellérthegy u. 30-32.

Készítette: Comfort Consulting Mérnöki Tanácsadó Kft 2310. Szigetszentmiklós, Kéktó u. 11.

……………………………….. Dr. Magyar Zoltán ügyvezetı igazgató

Budapest, 2009. április 27.

COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

1


Tanulmány

Tartalomjegyzék

1. Elızmények 2. Vezetıi összefoglaló 3. Háttéranyagok 3.1. Épületenergetikai Direktíva (EPBD) 3.2. Tanúsítási módszer a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet szerint 4. Az épületek energetikai tanúsításával foglalkozó MSZ EN szabványok 4.1. MSZ EN15217:2008 4.1.1. A szabvány tartalma 4.1.2. Tanúsítási eljárások 4.1.3. Energetikai teljesítıképesség (Energiafelhasználás) 4.1.4. Referenciaértékek 4.1.5. Minısítés, skála 4.1.6. A tanúsítvány ajánlott megjelenési formái 4.2. MSZ EN15603:2008 4.2.1. A szabvány tartalma 4.2.2. Méréses módszer 4.2.3. Validált számításos módszer 5. Europrosper és EPLabel projekt 5.1. Az Europrosper projekt 5.1.1. Az Europrosper projekt ismertetése 5.1.2. Az Europrosper módszer ismertetése 5.1.3. A Europrosper módszer részletes ismertetése 5.2. Az EPLabel projekt 5.2.1. Az EPLabel projekt ismertetése 5.2.2. Az EPLabel módszer ismertetése 6. Display® kampány 6.1. Display kampány ismertetése 6.2. Display kampány módszere 6.3. Display alkalmazása és eddigi tapasztalatai Magyarországon 7. A tanúsítási módszerek alkalmazása különbözı országokban 7.1. A számításos és a méréses módszer összehasonlítása 7.2. A méréses eljárás alkalmazása különbözı országokban 7.3. Az energetikai tanúsításhoz használt skála 7.4. Az energetikai tanúsítványban szereplı javaslatokra vonatkozó elıírások 7.5. Az energetikai tanúsítvány érvényességi ideje 7.6. Családi házak energetikai tanúsítása 7.7. Társasházi lakások energetikai tanúsítása 7.8. Középületek / nem lakáscélú épületek energetikai tanúsítása 7.9. Az energetikai tanúsítási rendszer az Egyesült Királyságban 7.10. Az energetikai tanúsítási rendszer Dániában 7.10.1. Tanúsítási módszer Dániában 7.10.2. Energiamenedzsment a nagy épületekben – ELO rendszer 7.10.3. Energetikai tanúsítás a kis épületekben – EM rendszer 7.11. Az energetikai tanúsítási rendszer Németországban 8. A Megrendelı által feltett kérdések megválaszolása COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

4 5 9 9 11 12 12 13 13 14 15 16 16 20 20 20 21 24 24 24 25 26 36 36 37 40 40 41 48 50 50 50 52 53 54 54 55 56 58 61 61 62 65 69 71 2

Tanúsítási módszer kidolgozása meglévı épületekre 8.1. Tartalmi követelmények 8.2. Feltett kérdések 8.3. A feltett kérdésekre adott válaszok 9. A 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 5. mellékleteként beillesztendı: „Az épületek energetikai jellemzıinek meghatározása mért energiafogyasztási adatokból számítva” c. dokumentum Felhasznált irodalom

Tanulmány 71 72 73

79 84

Mellékletek 1. melléklet Action Energy: Energy consumption guide 19 Energy use in offices 2. melléklet A 2009. március 25-én az NFGM II. emeleti Nagytárgyalójában tartott „A meglévı épületek energiafogyasztási adatok alapján történı energetikai tanúsítása koncepciójának szakmai ismertetıje” c. elıadás anyaga 3. melléklet A 2009. március 25-én az NFGM II. emeleti Nagytárgyalójában tartott „A meglévı épületek energiafogyasztási adatok alapján történı energetikai tanúsítása koncepciójának szakmai ismertetıje” c. elıadás és szakmai vita jegyzıkönyve, valamint a résztvevıi által küldött hozzászólások, észrevételek


3


Tanulmány

1. Elızmények

A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. (1016. Budapest, Gellérthegy u. 30-32.) megbízta a Comfort Consulting Mérnöki Tanácsadó Kft-t (2310. Szigetszentmiklós, Kéktó u. 11.) a meglévı épületek energetikai jellemzıinek – energiafogyasztás alapján történı – tanúsítási módszerének kidolgozására, a 7/2006 (V.24.) TNM rendeletbe illeszthetı önálló melléklet elkészítésére. A tanulmány tartalmazza az épületek energetikai tanúsításával foglalkozó MSZ EN szabványok, valamint a témához kapcsolódó EU projektek ismertetését és az Európai Unió országaiban az energiafogyasztási adatok alapján történı tanúsítás bemutatását. A szakirodalmi összefoglaló alapján készült a javaslat és koncepció a hazai szabályozás bevezetésére. A javaslat és koncepció 2009. március 25-én szakmai fórumon bemutatásra került, melyen elhangzott észrevételek alapján készült a jelenlegi tanulmány.

Témavezetı:

Dr. Magyar Zoltán okl. gépészmérnök, a Magyar Mérnöki Kamara tagja, vezetı épületgépész szakértı

A tanulmány kidolgozásában részt vett: Dr. Magyar Zoltán okl. gépészmérnök Németh Gábor okl. gépészmérnök Baumann Mihály okl. gépészmérnök, a Magyar Mérnöki Kamara tagja

A tanulmányt szakmailag ellenırizte: Dr. Bánhidi László okl. gépészmérnök, prof. em., a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke Dr. Osztroluczky Miklós okl. építészmérnök, a Magyar Mérnöki Kamara tagja


4


Tanulmány

2. Vezetıi összefoglaló A tanulmány készítésekor áttekintettük és összefoglaltuk a 2002/91/EK direktíva és a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet ide vonatkozó részeit.

A mért energiafogyasztási adatokon alapuló minısítéssel két MSZ EN magyar szabvány is foglalkozik. Megvizsgáltuk az MSZ EN15217:2008 és MSZ EN15603:2008 magyar szabványokat. MSZ EN15217:2008 Energy performance of buildings – Methods for expressing energy performance and for energy certification of buildings Épületek Energetikai teljesítıképessége – Módszerek az épületek energetikai teljesítıképességének kifejezésére és energetikai tanúsítására Ismertettük az MSZ EN15217:2008 szabvány jelen tanulmány témájához kapcsolódó részeit, úgymint: a tanúsítási eljárások, a referenciaértékek, minısítés és skála, valamint a Tanúsítvány ajánlott megjelenési formái. MSZ EN15603:2008 Energy performance of buildings – Overall energy use and definition of energy ratings Épületek energetikai teljesítıképessége – A teljes energiaigény és az energetikai minıség meghatározása Ismertettük az MSZ EN15603:2008 szabvány jelen tanulmány témájához kapcsolódó részeit, úgymint: a méréses módszer, a validált számításos módszer.

Részletesen bemutattuk két európai projekt az Europrosper és az EPLabel eredményeit, melyek módszert dolgoztak ki a meglévı épületek mért fogyasztási adatok alapján történı energetikai tanúsítására. Az Europrosper projekt (2002-2004) irodaházakra alkalmazható energetikai tanúsítási eljárást dolgozott ki, az azt követı EPLabel projekt (2005-2007) során pedig kifejlesztettek egy olyan módszert, mellyel az energetikai tanúsítást az éves fogyasztási adatok alapján lehet elvégezni az EPBD 7.3 fejezetének elıírásában foglalt 1000 m2-nél nagyobb középületekre. Az EPLabel módszer alkalmazható a következı középületek típusokra: adminisztrációs épület, egyetem, iskola, sportlétesítmény, kórház, szálloda.


5


Tanulmány

Részt vettünk az Energie-Cités és a VÁTI Kht. által szervezett Display® programot és kampányt bemutató elıadáson, tanfolyamon. A Display kampány 2003-ban indult a francia Energie-Cités kezdeményezésében a European Commission támogatásával. A Display programmal az épület energia és vízfogyasztási adatai alapján minısítik az épületet. A Display rendszert 18 ország 20 városában tesztelték. A kampányban kidolgozták a megfelelı módszert az energiafelhasználás, a CO2 kibocsátás és a vízfogyasztás minısítéséhez, meghatározták a referenciaértékeket és egy könnyen használható online programot fejlesztettek ki, mellyel az épületek mért adatok alapján történı minısítése elvégezhetı. Jelenleg 27 országban több mint 300 önkormányzat csatlakozott a rendszerhez, több mint 9000 épületet minısítettek. A rendszer nagy elınye, hogy az interneten keresztül összekapcsolja a kampányhoz csatlakozott városokat, így bármikor betekinthetünk az országon belüli vagy akár más országban lévı épületek energiafelhasználási adataiba. A rendszerben tárolt adatokkal a meglévı épületállomány energiafelhasználási adatbázisa létrehozható.

Összehasonlítottuk a számításos és a méréses eljárás elınyeit és hátrányait. A számításos eljárás elınye, hogy a kapott energiafogyasztás egy adott belsı hımérsékletre, adott üzemeltetésre, adott használatra vonatkozik, mely a más épületekkel történı összehasonlítást megkönnyíti, a számításos eljárás kiemeli az épületbıl adódó megtakarítási lehetıségeket. A számításos módszer hátránya, hogy komplikált lehet a számításhoz szükséges információk beszerzése. A méréses eljárás elınye, hogy az épület üzemeltetésérıl, a fogyasztói magatartásról, a tényleges energiafogyasztásról mérıszámot ad, mely motiválhatja a tulajdonost ill. az épület használóit, a méréses eljárás alkalmazása lehetıvé teszi az épületmenedzsment szerepének figyelembe vételét. A méréses eljárás hátránya, hogy meglehetısen nehéz lehet az energiafogyasztás részekre bontása és annak megállapítása, hogy az épület ill. az épületgépészeti rendszer különbözı részei mennyire hatékonyak.

Áttekintettük az európai tapasztalatokat, megvizsgáltuk, hogy az egyes országokban milyen módszerekkel és milyen peremfeltételekkel történik az energetikai tanúsítás. Kitértünk a családi házak, társasházi lakások és középületek/nem lakáscélú épületek energetikai tanúsításának módszerére.


6


Tanulmány

A Megbízó által feltett kérdéseket részletesen körüljártuk és megválaszoltuk. Megállapítottuk, hogy a mért fogyasztási adatok alapján történı tanúsítás alapvetıen azoknál az épületeknél alkalmazható, melyek tulajdonosa ill. használója nem változik. Meglévı épületek eladása vagy bérbeadása esetén az épület üzemeltetése változhat és ennek eredményeképpen a méréses eljárással meghatározott indikátor is változik. Az épület tulajdonosának, használójának vagy az épület fı funkciójának változása után a méréses eljárással meghatározott indikátor így nem lesz többé érvényes. A meglévı középületek esetén nincs változás a tulajdonos kilétét illetıen, ezért a mért energetikai jellemzı lehet az épületmenedzsmentre utaló adat, így felhasználható az üzemeltetık illetve a felhasználók értékelésére és motiválására.

A hazai módszer kidolgozásánál figyelembe vettük az európai projektek tapasztalatait, az érvényes MSZEN szabványok elıírásait, a meglévı hatályos a tanúsítás szabályozását, számítását tartalmazó 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, valamint a tanúsítás elvégzését ismertetı 176/2008 (VI.30.) Kormányrendelet elıírásait. Kidolgoztunk egy olyan módszert, mellyel a meglévı épületek mért fogyasztási adatok ill. energiaszámlák alapján történı tanúsítása elvégezhetı.

A kidolgozott módszer lépései: 1. Az épület teljes energiafelhasználása legalább 3 teljes év energiaszámlái, mért fogyasztási adatai alapján [kWh/év] 2. Egyéb energiafelhasználások levonása 3. Főtési hıfogyasztás korrigálása 20 év átlagának hıfokhídjával 4. Főtés, hőtés, szellızés, HMV, világítás energiafelhasználásának meghatározása 5. Primer energiafelhasználás kiszámítása a 7/2006 TNM rendelet 3. melléklet V. pontja szerinti energiaátalakítási tényezıkkel 6. A referenciaérték (követelmény) meghatározása 7. Az energiafelhasználás összehasonlítása a referenciaértékekkel, az épület besorolása


7


Tanulmány

A módszer továbbfejlesztéséhez, pontosításához javasoltuk a meglévı épületállomány energiafogyasztási adatait tartalmazó adatbázis elkészítését pl. a DISPLAY® programmal. Elkészítettük a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 5. mellékleteként beillesztendı: „Az épületek energetikai jellemzıinek meghatározása mért energiafogyasztási adatokból számítva” c. dokumentumot.


8


Tanulmány

3. Háttéranyagok

3.1. Épületenergetikai Direktíva (EPBD) [25] Az Európai Unió az épületek energiafelhasználásának csökkentésére törekszik a következı okokból: - az energiaellátás biztonsága érdekében, a jelenlegi tendenciákat követve az EU 2030ra az energiafelhasználásnak csak a 70%-át tudná belsı forrásból fedezni; - környezetvédelmi okokból, mert a C02-emisszió 94%-a az energiatermelésbıl és a felhasználásából származik. Az épületek energiafelhasználása a teljes energiafelhasználás mintegy 40%-át teszi ki. Ha figyelembe vesszük az iparban lévı hasonló rendeltetéső épületeket is (pl. irodák), ez az arány megközelíti az 50 %-ot is.

Az EU jelenlegi tagországaiban 2010-ig 22%-os

energiamegtakarítást kívánnak elérni, úgy, hogy a beruházások megtérülési ideje 8 évnél kevesebb legyen.

A 2002/91/EK direktíva 2003. január 4-én jelent meg az Európai Közösség Hivatalos Lapjában, hatályba lépése is ezen a napon történt. A direktíva szerint a tagállamoknak 2006. január 4-ig létre kell (kellett volna) hozniuk azokat a rendeleteket, törvényeket, amelyek biztosítják, hogy az ismertetett célkitőzések megvalósuljanak. Felmentést, illetve kiterjesztést csak abban az esetben lehetett kérni, ha az adott országban nincs elegendı képzett és akkreditált szakember az épületek tanúsításához és a kazánok, főtési- és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatához.

Az Épületenergetikai Direktíva fontosabb elemei - Az épületek energiafelhasználásának egységes számítása: A

különbözı

funkciójú

összehasonlításához

egységes

épületek számítási

energiafelhasználásának módszer

szükséges.

számításához, Az

épületek

energiafelhasználásának egységes számítása kiterjed


9


Tanulmány

- az épülethatároló szerkezetre, - a főtési és HMV rendszerre, - a légtechnikai rendszerre, - a mesterséges világításra, - a szolárrendszerekre, - a természetes szellızésre, - a belsı légállapotra, - a C02-kibocsátásra.

A számítási módszer rugalmasságot ad a tervezınek, hogy az energiafelhasználás csökkentése érdekében a teljes épület energiaigényét nézve – beruházási és üzemeltetési szempontból is – az optimális rendszert lehessen kialakítani. Az épületek energiafelhasználását minden esetben primer energiahordozóban kell kifejezni.

- Az épületek energiafelhasználásának követelményrendszere: A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az épületek energiafelhasználása a minimális legyen. A követelmények meghatározásakor különbséget kell tenni az új és a meglévı épületek, valamint a különbözı funkciójú épületek (irodák, lakóépületek, oktatási intézmények, szállodák, éttermek, sportlétesítmények és más típusú épületek) között. Az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterülető új épületeknél az építkezés megkezdése elıtt meg kell vizsgálni a következı rendszerek megvalósításának mőszaki és gazdaságossági lehetıségét: - megújuló energiaforrások alkalmazása; - a távfőtési rendszerre történı csatlakozás.

- Épületek energetikai tanúsítványa: Az épületek energetikai tanúsítványának törvényi szabályozását 2006. január 4-ig el kell készíteni. Az épületek építésekor, eladásakor vagy bérbe adásakor biztosítani kell, hogy a tulajdonos, a leendı vásárló vagy bérlı megkapja az adott épület vagy akár az


10


Tanulmány

adott lakás energiafogyasztásának a tanúsítványát. A tanúsítványnak ajánlásokat is kell tartalmaznia az energiafogyasztás hatékony csökkenésére. - Kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres felülvizsgálata: Az energiafogyasztás csökkentése és a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítása érdekében a tagállamok elrendelik a 20 kW-nál nagyobb effektív teljesítményő kazánok rendszeres felülvizsgálatát. A 100 kW-nál nagyobb teljesítményő kazánokat kétévente kell ellenırizni. A 15 évesnél régebbi, 20 kW teljesítménynél nagyobb kazánokkal mőködı főtési rendszer felülvizsgálatánál javaslatot kell tenni az energiafogyasztás

csökkentésére

is.

A

12

kW-nál

nagyobb

teljesítményő

légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát is el kell végezni. Az elıbbiekhez hasonló módon a vizsgálatnak ajánlásokat is kell tartalmaznia az energiafogyasztás hatékony csökkentésére.

3.2. Tanúsítási módszer a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet szerint A 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet ismerteti az energetikai tanúsítás alkalmazási körét, a tanúsítás szabályait, tartalmi követelményeit, az energia-megtakarításra irányuló javaslatok kidolgozását, a tanúsítvány érvényességi idejét. A Rendelet 5.§ (1) bekezdés b) pontja szerint a tanúsítást „az 1.§ (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a mért energiafogyasztási adatokból számítva a rendelkezésre álló számlák és tervrajzok alapján kell elvégezni”. Az 1.§ (3) bekezdés b) pontja meglévı épület ba) ellenérték fejében történı tulajdon-átruházására, vagy bb) egy évet meghaladó bérbeadására vonatkozik. Az 1.§ (3) a c) pontja, pedig az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterülető hatósági rendeltetéső, állami tulajdonú közhasznú épületre vonatkozik. A hatályos rendeletek alapján a tanúsítást mért energiafogyasztási adatok alapján is el kell tudni végezni. A tanúsításnak ezen módszerét azonban egyik rendelet sem tartalmazza, ezért jelen dokumentum célja a méréses eljárással történı tanúsítás módszerének kidolgozása.


11


Tanulmány

4. Az épületek energetikai tanúsításával

foglalkozó MSZ EN

szabványok A mért energiafogyasztási adatokon alapuló minısítéssel két MSZ EN magyar szabvány is foglalkozik. A szabványok többféle tanúsítási módszert ismertetnek, valamint példákat adnak az energiatanúsítvány megjelenítésére, melyek közül az adott nemzetnek kell a megfelelıt kiválasztani vagy az alapján újat kidolgozni.

MSZ EN15217:2008 Energy performance of buildings – Methods for expressing energy performance and for energy certification of buildings Épületek

Energetikai

teljesítıképessége

–

Módszerek

az

épületek

energetikai

teljesítıképességének kifejezésére és energetikai tanúsítására [1]

MSZ EN15603:2008 Energy performance of buildings – Overall energy use and definition of energy ratings Épületek energetikai teljesítıképessége – A teljes energiaigény és az energetikai minıség meghatározása [2]

Az MSZ EN15217:2008 és az MSZ EN15603 szabványokban ismertetésre kerülnek a tényleges fogyasztási adatokon alapuló számítási módszerek, a módszer alkalmazhatóságának feltételei. A szabványokban leírt elvek alkalmazását megfigyelhetjük egyes országok saját módszerében is, pl. Egyesült Királyság.

4.1. MSZ EN15217:2008 [1] [3] Energy performance of buildings – Methods for expressing energy performance and for energy certification of buildings Épületek

Energetikai

teljesítıképessége

–

Módszerek

az

épületek

energetikai

teljesítıképességének kifejezésére és energetikai tanúsítására COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

12


Tanulmány

4.1.1. A szabvány tartalma A tanulmány témájához kapcsolódó tartalom: - Tanúsítási eljárások - Referenciaértékek - Minısítés, skála - Tanúsítvány ajánlott megjelenési formái

4.1.2. Tanúsítási eljárások A szabvány definíciószerően a következı tanúsítási eljárásokat különbözteti meg: -

Számított energetikai minısítés: Számított éves nettó bevitt (bevitt mínusz exportált) energia főtésre, hőtésre, szellızésre és használati melegvíz készítésre

-

Standard energetikai minısítés: számításos eljárás az aktuális épületadatokkal és a használatra vonatkozó standard adatokkal (külsı, belsı hımérsékletek, használat, fogyasztói szokások)

-

Tervezési energetikai minısítés: számításos eljárás a tervezési épületadatokkal és a használatra vonatkozó standard adatokkal

-

Épülethez igazított energetikai minısítés: számításos eljárás az aktuális épületadatokkal, aktuális idıjárási és használói adatokkal

-

Méréses energetikai minısítés: az összes bevitt és exportált energia mérési adatai alapján történı energetikai minısítés

A megfelelı módszer kiválasztásához a következıket kell figyelembe venni: - új épületeknél a méréses eljárás nem használható; - az épület tulajdonosának, használójának vagy az épület fı funkciójának változása után a méréses eljárással meghatározott indikátor nem lesz többé érvényes. Meglévı épületek eladása vagy bérbeadása esetén az épület üzemeltetése változhat és ennek eredményeképpen a méréses eljárással meghatározott indikátor is változik;


13


Tanulmány

- a standard energetikai teljesítıképesség az épülettel kapcsolatos adatokat (hıszigetelés,

főtési

rendszer)

tartalmaz,

melyek

az

ezekre

vonatkozó

energiahatékonysági javaslatok kidolgozásában hasznosak; - meglévı középületek esetén nincs változás a tulajdonos kilétét illetıen, ezért a mért energetikai jellemzı lehet az épületmenedzsmentre utaló adat, így felhasználható az üzemeltetık illetve a felhasználók értékelésére és motiválására.; - Az épület üzemeltetıi a saját rendszerükben tárolt adatokból könnyen meghatározhatják az energiafelhasználást (energia számlák, stb.) - A mért illetve számított energetikai jellemzık nem feltétlenül ugyanazon energiafelhasználásokat tartalmazzák.

4.1.3. Energetikai teljesítıképesség (Energiafelhasználás) A szabvány szerint az energetikai teljesítıképesség EP (Energy Performance), azaz az éves energiafelhasználás, kifejezi a főtési, hőtési és párátlanítási, szellızési és nedvesítési, használati

melegvíz

készítési,

világítási,

ill.

opcionálisan

az

egyéb

fogyasztók

energiafelhasználását primer energiában (Ep) vagy CO2 emisszióban (mCO2). EP =

∑ (E

d el ,i

⋅f P ,del ,i ) −

∑ (E

exp,i

⋅ f P ,exp,i ) ,

ahol Edel,i:

bevitt energia az i. energiahordózóra vonatkozóan

Eexp,i:

exportált energia az i. energiahordózóra vonatkozóan

fP,deli,i:

primer energiafaktor az i. bevitt energiahordózóra vonatkozóan

fP,exp,i:

primer energiafaktor az i. exportált energiahordózóra vonatkozóan

Az épület energetikai teljesítıképességének meg kell felelnie a funkcióra vonatkozó követelményértéknek: EP ≤ EPr

,


14


Tanulmány

ahol EP:

a teljes energetikai teljesítıképessség indikátora

EPr:

a teljes energetikai teljesítıképessség követelményértéke

Érdemes kiemelni a szabvány azon részét, mely a többfunkciós épületek tanúsítására vonatkozik. Amikor az adott épületnek „k” különbözı funkciója van (pl. oktatás és sport ) - és az egyes funkciókhoz különbözı követelményértékek tartoznak EPr,k - abban az esetben súlyozni kell a követelményértékeket. Amíg más eljárást nem határoznak meg erre vonatkozóan, addig a következıt kell alkalmazni: n

∑A

C ,k

EPr =

⋅ EPr ,k

k =1

AC

,

ahol EPr:

a teljes energetikai teljesítıképessség követelményértéke

k:

különbözı funkciókat fejez ki: k = 1, 2, .., n

AC:

kondicionált terület

Az EPr követelmény értékei módosíthatók, abban az esetben, ha csökkenteni, korrigálni kívánjuk különbözı paraméterek (pl. idıjárási tényezık, épület -alakzat, -funkció) hatását. Alapvetıen kétféle módon avatkozhatunk be: 1. Egy adott függvénnyel EPr = fv. (idıjárási tényezık, épület -alakzat, -funkció stb.) 2. Az EPr számítása egy képzeletbeli épület alapján, melynek a vizsgált épülettel egyezı a helye, funkciója, mérete stb, de a hıszigetelése, a főtési rendszer hatékonysága, a mőködés menetrendje, a belsı hıterhelések stb. referencia értékekkel vannak figyelembe véve.

4.1.4. Referenciaértékek A különbözı funkciójú (családi ház, társasház, irodaház, oktatási épület, kórház, hotel és étterem, sportlétesítmény, kis és nagykereskedelmi épület, egyéb) épületekhez különbözı referenciaértékeket kell hozzárendelni.


15


Tanulmány

A következı referenciaértékek használhatók: Rr: elıírt-referenciaérték (r a „regulation” kifejezésbıl), az új épületekre vonatkozó érték. Az Rr a C kategóriának felel meg. RS: épületállomány-referenciaérték (S a „stock” kifejezésbıl), amely országos vagy területi szinten az épületek 50%-nál elért energetikai jellemzı értéke. (Durva becsléssel az épületállomány reprezentatív mintájának energiafogyasztási adatainak összegyőjtésével határozható meg). Az Rs tulajdonképpen a TNM rendelet F (átlagos) kategóriájának felel meg.

4.1.5. Minısítés, skála A fenti Rr és RS referenciaértékek meghatározásával az épületek besorolása a következıképpen történik: [1]

A osztály:

EP < 0,5 ⋅ R r

B osztály:

0,5 ⋅ R r ≤ EP < R r

C osztály:

R r ≤ EP < 0,5 ⋅ (R r + R s )

D osztály:

0,5 ⋅ (R r + R s ) ≤ EP < R s

E osztály:

R s ≤ EP < 1,25 ⋅ R s

F osztály:

1,25 ⋅ R s ≤ EP < 1,5 ⋅ R s

G osztály:

1,5 ⋅ R s ≤ EP

4.1.6. A tanúsítvány ajánlott megjelenési formái A következıkben a tanúsítványnak a szabványban ajánlott megjelenítési formáit mutatjuk be: -

1.példa: számításos eljárás

-

2. példa: számításos + méréses (összes energia)

-

3. példa: számításos + Rr + RS értéke


16


Tanulmány

4.1. ábra 1. példa: Számításos eljárás eredményét bemutató tanúsítvány


17


Tanulmány

4.2. ábra 2. példa: Számításos és méréses eljárás eredményét bemutató tanúsítvány


18


Tanulmány

4.3. ábra 3. példa: A számításos eljárás eredményét bemutató tanúsítvány, mely feltünteti az Rr és RS értékeket


19


Tanulmány

4.2. MSZ EN15603 [2] [3] Energy performance of buildings – Overall energy use and definition of energy ratings Épületek energetikai teljesítıképessége – A teljes energiaigény és az energetikai minıség meghatározása

4.2.1. A szabvány tartalma A tanulmány témájához kapcsolódó tartalom: - Méréses módszer - Validált számításos módszer A szabvány módszert ad a tényleges energiafogyasztási adatok alapján végzett energetikai tanúsításra vonatkozóan, valamint ismerteti a számításos eljárás továbbfejlesztett változatát, mely a számított és a tényleges energiafelhasználás összehasonlítását alkalmazza. A számításos eljárás a főtéshez, hőtéshez, szellızéshez, használati melegvíz készítéshez és adott esetben a világításhoz használt energiát tartalmazza, de az egyéb fogyasztók energiafelhasználását nem tartalmazza, ezért a két minısítési eljárás csak megfelelı körültekintéssel hasonlítható össze.

4.2.2. Méréses módszer Az

összes

bevitt,

valamint

az

összes

exportált

energiát

mindegyik

felhasznált

energiahordozóra vonatkozóan mérni kell. Amennyiben csak az energiahordozók mennyisége ismert, abban az esetben a főtıértéküknek megfelelıen kell meghatározni a bevitt hımennyiséget. Az elektromos energia, a földgáz és a távfőtés számlák alkalmasak az adott periódusra vonatkozó energiafelhasználás megállapítására. Ebben az esetben egész éveket vegyünk figyelembe. Folyékony halmazállapotú tüzelıanyag esetén az adott idıszakra vonatkozó fogyasztás: E = a tartály tartalma a méréses idıszak elején – a tartály tartalma a méréses idıszak végén + a méréses idıszakban vásárolt tüzelıanyag mennyisége.


20


Tanulmány

Amennyiben a főtıberendezés égıje fix teljesítményő (nem modulációs) és rendelkezik égési idı-számlálóval, abban az esetben a méréses idıszak eleje és vége közt eltelt idıt meg kell szorozni a tüzelıanyag térfogatáramával. Szilárd tüzelıanyagok esetén az adott idıszakra vonatkozó fogyasztás: E = a tárolóban lévı tüzelıanyag súlya a méréses idıszak elején – a tárolóban lévı tüzelıanyag súlya a méréses idıszak végén + a méréses idıszakban vásárolt tüzelıanyag mennyisége. Amennyiben az energiafelhasználási adatok kevesebb, mint 3 évre vonatkoznak, abban az esetben az idıjárás változását csökkentı korrekció szükséges, melynek eredményeképp az átlagos idıjárási feltételekre jellemzı energiafogyasztást kapunk. Ezt az átlagos idıjárási évhez tartozó hıfokhíd alapján tudjuk átszámolni.

4.2.3. Validált számításos módszer A módszer meglévı épületek energetikai tanúsítására alkalmazható, különösen alkalmas az energiahatékonyságot fokozó intézkedések kidolgozásához. A módszer tulajdonképpen a számításos eljárás eredményének „valóságtartalmát” növeli, úgy hogy összehasonlítja a számítással kapott eredményt a tényleges energiafelhasználással. [2] A módszer lépései: 1. A mért adatokból meghatározzuk a teljes energiafelhasználást. A mért energiafelhasználási adatokból a primer energiaátalakítási tényezıkkel meghatározzuk a teljes energiafelhasználást és az épület minısítését. 2. Az épülethez illesztett számítási eljáráshoz szükséges információk begyőjtése. A területre jellemzı meteorológiai adatok, fajlagos szellızési érték, főtési rendszer hatásossága, belsı állapot adatai (hımérsékletek, létszám adat, kihasználtság, szakaszos főtés, szellızés, stb.) a mőszaki dokumentáció, helyszíni szemle, mérés ill. monitoring alapján. 3. Az aktuális épületadatokkal számítsuk ki az épület energiafelhasználását. 4. A

főtés,

hőtés,

szellızés,

HMV

és

világítás

melletti

„egyéb

fogyasztók”

energiafelhasználását adjuk hozzá a 3. pontban számított energiafelhasználáshoz. Ha nincsenek külön mérve, akkor becsüljük meg. Az egyéb fogyasztók energiafelhasználását az egyes nemzeteknek maguknak célszerő meghatározni. Amennyiben ilyen információ


21


Tanulmány

nem áll rendelkezésre, abban az esetben a következı értékek vehetık figyelembe. Mivel az értékeket erısen befolyásolja a fogyasztó viselkedés, ezért az értékek valószínőségi mértéke ± 50%.

Lakóépületek éves elektromos energiafogyasztása energiahatékony berendezésekkel [kWh] Szobák száma

1

2

3

4

5

6

Lakók száma

1

1,5

2

3

4

5

Hőtıszekrény

250 *

250 *

270 *

270 *

170 +

170 +

0

0

0

0

200

200

110

150

210

260

320

330

Sütı

30

40

80

80

80

80

Mosógép

70

100

130

200

270

330

Szárítógép

130

200

260

390

525

660

Tőzhely

220

240

260

300

340

380

Egyéb berendezés

130

150

180

220

270

290

Összes kWh

940

1130

1390

1720

2175

2440

Fagyasztó Mosogatógép

*Fagyasztóval +Fagyasztó nélkül

4.4. táblázat Lakóépületek éves elektromos energiafogyasztása energiahatékony berendezésekkel [kWh]

Irodaépületek, a következı berendezéseket feltételezve: - munkahelyenként 1 számítógép, 1 flat monitor, 1 telefon - 10 munkahelyenként 1 nyomtató - irodánként 1 telefax, 1 másológép, 1 szkenner, 1 kávéfızıgép


22


2

Munkahelyenként Személyenkénti terület

Tanulmány

m kondicionált területre 10 m

2

15 m

2

20 m

Energiahatékony berendezésekkel

120

12

8

6

Tipikus berendezésekkel

230

23

15

12

2

4.5. táblázat Irodai berendezések éves elektromos energiafogyasztása munkahelyre és kondicionált területre vonatkozólag [kWh/m2]

5. Hasonlítsuk össze a mért adatokból meghatározott energiafelhasználást a fentiekben számított energia felhasználással minden energiahordozóra vonatkozóan. 6. Amennyiben az értékek nagyon különböznek, abban az esetben további módosítások szükségesek a számításban: alapadatok ellenırzésével és az esetleg korábban figyelmen kívül hagyott faktorok bevezetésével ismételjük meg a számítást. Amennyiben szükséges a bemenı adatokat is megváltoztathatjuk, a „hihetıség” határain belül. A két eljárással kapott minısítésnek közel azonosnak kell lenniük.

Ez a speciális számításos eljárás – melynek alapja a tényleges fogyasztási adatok és az aktuális épületadatok – lehetıséget ad arra vonatkozólag, hogy meghatározzuk, milyen hatása van egy hatékonyabban mőködı épületüzemeltetıi vagy épülethasználói viselkedésnek. Elsısorban akkor használatos, amikor az épület funkciója, használóinak száma nem változik. Ha az épületet eladják vagy bérbe adják, akkor a standard adatokat figyelembe vevı számításos módszer javasolt.


23


Tanulmány

5. Europrosper és EPLabel projekt

A meglévı épületek energetikai tanúsítása mért fogyasztási adatok alapján több európai projekt témája is volt. Az Europrosper projekt (2002-2004) irodaházakra alkalmazható energetikai tanúsítási eljárást dolgozott ki, az azt követı EPLabel projekt (2005-2007) során pedig kifejlesztettek egy olyan módszert, mellyel az energetikai tanúsítást az éves fogyasztási adatok alapján lehet elvégezni az EPBD 7.3 fejezetének elıírásában foglalt 1000 m2-nél nagyobb középületekre. Az EPLabel módszer alkalmazható a következı középületek típusokra: adminisztrációs épület, egyetem, iskola, sportlétesítmény, kórház, hotel.

5.1. Az Europrosper projekt [4] [5] Az Europrosper projekt (2002-2004) koordinátora az Egyesült Királyság, projektpartnerek Belgium, Dánia, Görögország, Írország, Hollandia, Svédország. A projektben irodaházakra alkalmazható, mért fogyasztások alapján történı energetikai tanúsítási eljárást dolgoztak ki. A módszert 79 épület esetén tesztelték. A projekt során kifejlesztették az €Ptool nevő szoftvert, mellyel a módszert sikeresen lehet alkalmazni.

5.1.1. Az Europrosper projekt ismertetése A módszert olyan már mőködı energetikai tanúsító rendszerek alapján dolgozták ki, melyek meglévı épületek mért fogyasztásokon alapuló tanúsítására vonatkoznak. Pl. Dánia (ELO), Ausztrália (ABGR), Amerikai Egyesült Államok (Energy star).


24


Tanulmány

A kifejlesztett módszer irodaépületekre vonatkozik. A struktúráját szándékosan úgy tervezték, hogy felhasználható legyen mindegyik Tagállamban és kiterjeszthetı legyen más nem lakáscélú épület típusokra is, beleértve a kevert funkciójú épületeket.

5.1.2. Az Europrosper módszer ismertetése [6] [7] [8] [9] Elıször az épületre, az épület berendezéseire, valamint a tényleges energiafogyasztásra vonatkozó információkat össze kell győjteni, majd a következı 6 lépésbıl álló módszert kell alkalmazni: 1. Az épület energiafelhasználásának meghatározása [kWh/m2/év]. 2. A referenciaértékek (benchmark) kiszámítása az adott épülethez és az adott használathoz. 3. Az energiafelhasználás összehasonlítása a referenciaértékekkel (benchmark) az energetikai hatékonysági besorolás meghatározásához. 4. Meghatározni, hogy a rendszerbe táplált energia hogyan oszlik meg a végfelhasználási helyeken. 5. Megvizsgálni és prioritás szerint sorrendbe tenni az energia hatékonysági javaslatokat a beruházás hatékonysága szempontjából, valamint kiszámítani az új energiahatékonysági besorolást. 6. Az Energetikai Tanúsítvány elkészítése, mely tartalmazza a fentiekrıl szóló jelentést.


25


Tanulmány

5.1.3. A Europrosper módszer részletes ismertetése 1. lépés: Az épület energiafelhasználásának meghatározása

5.1. ábra Az épület energiafelhasználásának meghatározása

Az energiafelhasználás meghatározásához 4 bemenı adat szükséges: 1. Az épület típusának meghatározása. 2. Az épület kiterjedésének elfogadott mérıszáma (az adott épülettípusra) – általánosan az alapterület. 3. Éves

energiafogyasztás

minden

energiahordozóra

vonatkozóan.

(Az

energiafelhasználás meghatározásakor a főtési energiafogyasztás tipikusan idıjáráskorrigált.) 4. CO2 vagy primer energia-tényezık energiahordozónként.

A fenti adatokkal elı tudjuk állítani az összes energiahordozóra vonatkozó aktuális éves energiafogyasztást, konvertálva CO2 vagy primer energia egységekre, összegezve,


26


Tanulmány

normalizálva és fajlagosítva az egész épület kiterjedésére (tipikusan az alapterületre – a terület precíz definíciója országonként változó).

5.2.ábra Az épület éves energiafelhasználása kg CO2/m2 mértékegységben 2. lépés: A referenciaértékek (benchmark) kiszámítása az adott épülethez és az adott használathoz

5.3.ábra A referenciaértékek meghatározása


27


Tanulmány

Az EPBD direktíva (EPBD 7.2 fejezet) elıírja, hogy az épület energiafogyasztását referenciaértékekkel kell összehasonlítani. Az itt ismertetett módszer készítıi azt javasolják, hogy minden egyes irodaépülethez egy speciális referenciaértéket kell kiszámítani, amit egyedi igényre szabott, azaz az épülethez igazított referenciaértéknek hívnak. Az Egyesült Királyságban a „tailored benchmarks” folyamatot alkalmazzák az irodaházak esetén. A referenciaértékeket néhány bemenı adatból számolják: 1. A terület megosztása a szellızés típusának figyelembevételével 2. A munkaállomások száma 3. A mőködési órák száma 4. Adatok részletezése 5. Speciális területek vagy speciális végfelhasználók A referenciaértékeket úgy képezzük, hogy megvizsgáljuk a létszámadatokat, a berendezéseket és az adott épület tevékenységi területeinek üzemidejeit, kiszámítva az éves energia követelményt mindegyikre, feltételezve a jó gyakorlat-ot vagy a tipikus energiahatékonyságot. A módszert fa diagram segítségével tudjuk megoldani, mert az az energiafogyasztást a fogyasztás gyökereibıl építi fel, ld. 5.4. ábra.

5.4.ábra A Fa diagram elve COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

28


Tanulmány

Az 5.5. ábra például az éves világítási energiafogyasztás összetevıit ábrázolja a tipikus és a jó gyakorlat példák segítségével egy standard, légkondicionált Egyesült Királyságban lévı iroda esetén. A fa diagramm számítási elvével meg tudjuk határozni az épület világításához tartozó referenciaértékeket, azaz a jó gyakorlat és a tipikus értéknek megfelelı referenciaértéket.

5.5. ábra Fa diagram alkalmazásával a „tailored benchmark”, azaz „épülethez igazított referenciaérték” elıállítása az alrendszerekhez

A jó gyakorlat és a tipikus értékek minden közreható elemére, azaz a megvilágításra, a lámpák hatásosságára, a vezérlés tényezıjére, fix referenciaértékek vannak az irodaház szektorra vonatkozóan, szétválasztva a mőködtetési tényezıt vagy kontrol faktort, mely a felhasználó

világításának

egyidejőségétıl

függ.

(Az

irodaházakra

vonatkozó

referenciaértékeket ld. 1. mellékletben) A fenti analízist minden végfelhasználóra elvégezzük, hogy megkapjuk az összesített energia referenciaértékeket, a felvett tipikus és jó gyakorlat értékekkel. A tényleges fogyasztást az így kapott két referenciaértékkel össze tudjuk hasonlítani. (5.6. ábra)


29


Tanulmány

5.6. ábra Az épület energiafelhasználása és a tipikus, valamint a jó gyakorlathoz tartozó épülethez igazított referenciaértékek az alrendszerekre (tailored benchmark) 3. lépés: Az energiahatékonysági besorolás meghatározása A jó gyakorlat és a tipikus energetikai teljesítıképességhez tartozó referenciaértékeket interpolálni és extrapolálni kell, hogy létrehozzuk a besoroláshoz szükséges skálát.

5.7. ábra Az energiahatékonysági besorolás meghatározása


30


Tanulmány

5.8. ábra Az épület energiahatékonysága és besorolása relatív skálával

Az 5.8. ábra a jó gyakorlat és a tipikus tényezık segítségével elıállítható skálázási rendszert szemlélteti. A jó gyakorlat szint 75%-ától a tipikus szint 150%-ig referenciaértékeket képezünk, melyek kiadják az A* -tól H-ig tartó skálát. Az 5.8 ábrán látható besorolás szerint az adott épület energiafogyasztása G besorolást kapott.


31


Tanulmány

4. lépés: Az aktuális energia végfelhasználás megoszlásának meghatározása

5.9. ábra Az aktuális energia végfelhasználás megoszlásának meghatározása (AGT: Actual, Good practice, Typical: Aktuális adatok, jó gyakorlat, tipikus érték)

Az EPBD direktíva 7.2 fejezete kimondja, hogy az energetikai tanúsítványnak az épület besorolásán túl javaslatokat kell tartalmaznia az energetikai teljesítıképesség költséghatékony javítására vonatkozóan. Az energiacsökkentı javaslatok kidolgozásához meg kell határozni, hogy mennyi a végfelhasználási helyek aktuális energiafogyasztása. Ezután meghatározható, hogy az energiacsökkentésre milyen lehetıségek vannak: a rendszer energiahatékonysága, a mőködési órák száma vagy a menedzsment és a vezérlés minıségére vonatkozóan. A

Europrosper

módszer

ugyanazt

a

fa

diagramot

alkalmazza

az

épület

éves

energiafogyasztásának szétbontásához, mint amit az épülethez igazított referenciaértékek (tailored benchmark) meghatározásához használt. Ebben az esetben azonban a rendszer és a végfelhasználások hatékonyságára és mőködtetésére vonatkozóan nem a tipikus és a jó gyakorlat értékeit használjuk, hanem az aktuális hatékonyság és mőködtetés értékeit (5.10.ábra).


32


Tanulmány

5.10. ábra A végfelhasználások hatékonyságának megállapítása fa diagrammal, az aktuális értékekkel Az összes aktuális végfelhasználások összege természetesen „rögzített” az összes fajlagos energiafelhasználás által, melyet a tényleges mért fogyasztásból határoztunk meg.

5.11. ábra Az összes energiafelhasználás megoszlása COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

33


Tanulmány

5. lépés: Potenciális energiacsökkentı javaslatok megvizsgálása

5.12. ábra Potenciális energiacsökkentı javaslatok megvizsgálása

A módszer utolsó elıtti lépése az adott épületre vonatkozó lehetséges energiacsökkentı javaslatok kidolgozása. A módszer jelenleg 50 standard javaslatot tartalmaz az irodaház szekcióra vonatkozóan. A szakértı minden javaslat esetén megjelöli a jelenlegi meglévı értéket ill. százalékot és a lehetséges jobb értéket. A szakértı által javasolt értékekbıl a szoftver a fa diagramokon keresztül kiszámítja az energia hatékonysági javaslatok hatását (az 5.13. ábrán láthatóak a világításra vonatkozóan az aktuális értékek mellett a javasolt lehetséges értékek).


34


Tanulmány

5.13. ábra Az energiafelhasználás aktuális megoszlása és az elérhetı értékek A program automatikusan számítja a megvalósítás költségét (a szoftver általános adatai alapján), az energiafelhasználás és CO2 kibocsátás csökkenését. Természetesen az alapadatok felülírhatók, ha a szakértınek megbízhatóbb információi vannak, pl. a költségekre. 6. lépés: Az Energetikai Tanúsítvány elkészítése

5.14. ábra Az Energetikai Tanúsítvány elkészítése COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

35


Tanulmány

A Europrosper szoftver elkészíti az Energetikai Tanúsítványt, mely jelentést ad a fenti vizsgálatok eredményeirıl a bemenı adatok megjelenítésével.

5.2. Az EPLabel projekt [10] [11] [12] [13] 5.2.1. Az EPLabel projekt ismertetése Az EPLabel projekt 2005-tıl 2007-ig zajlott. A projekt résztvevı országai az Egyesült Királyság, Belgium, Németország, Dánia, Franciaország, Görögország, Írország, Hollandia, Svédország, Finnország. A projekt során kifejlesztettek egy olyan módszert, mellyel az energetikai tanúsítást az éves fogyasztási adatok alapján lehet elvégezni az EPBD 7.3 fejezetének

elıírásában

tulajdonképpen

az

foglalt

elızıekben

1000

m2-nél

ismertetett

nagyobb

középületekre.

Europrosper

módszer

A módszer

továbbfejlesztése,

kiterjesztése más típusú épületekre is. A módszer alkalmazásához az EPLabel V1.2 szoftver fejlesztették ki. A szoftvert a következı épületeken tesztelték: EPLabel V1.2 szoftver teszt Egyesült Királyság

13 épület különbözı szektorokból

Belgium

78 kórház épület

Németország

13 irodaépület

Dánia

10 felsıoktatási intézmény

Franciaország

5 sportlétesítmény, 2 egyetemi épület

Görögország

58 iskola

Írország

77 iskola

Hollandia

23 kórház

Svédország

115 iskola, 27 kórház 5.15. táblázat Az EPLabel szoftver tesztelése

A módszer alkalmazható a következı középületek típusokra: - adminisztrációs épület - egyetem - iskola - sportlétesítmény - kórház - hotel


36


Tanulmány

5.2.2. Az EPLabel módszer ismertetése A módszer analóg a Europrosper módszerrel, gyakorlatilag ugyanazokat a lépéseket kell végrehajtani, ezért itt csak a Europrosper módszerhez képesti különbségeket soroljuk fel. Az EPLabel projekt részeként Németországban 13 db irodaépületet teszteltek, mely során a minısítések a vártnál rosszabbak lettek. A tanúsításhoz alkalmazott referenciaértékek nem tartalmazzák a „speciális” energiafelhasználásokat, ez okozta a vártnál rosszabb besorolást:

5.16. ábra 13 irodaépület energetikai vizsgálata Németországban

A végeredmény pontosítása érdekében ezért az épület teljes energiafogyasztásából le kell vonni azon speciális energiafogyasztó berendezések energiafelhasználását, melyek a referenciaértékekben nincsenek benne:


37


Tanulmány

5.17. ábra Energiafogyasztás korrigálása

Az EPLabel módszer a besoroláshoz az EN15217 szabványban leírt Rr és Rs értékek figyelembevételét javasolja, a szabványban leírtak szerint. Az épület funkciója nagyban meghatározza a referenciaértékeket, három lehetıség közül választhatunk: 1. Az adott ország saját elıírása az épület típus és ahhoz tartozó referenciaértékre. 2. Más ország elıírásának alkalmazása az épület típus és ahhoz tartozó referenciaértékre. 3. Az adott ország saját elıírása épület típusra, referenciaérték nélkül A 3. esetben csak az energetikai tényezı kerül meghatározásra az A-tól G-ig tartó besorolás nélkül. Több országban nincs nemzeti elıírás a referenciaértékekre, ezek az Egyesült Királyság épülettípusait és referenciaértékeit használják. A referenciaértéket és az aktuális energiafogyasztást az épület régiójának 20 év átlagára jellemzı hıfokhíddal kell korrigálni:

5.18. ábra Energiafogyasztás korrigálása hıfokhíddal COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

38


Tanulmány

5.19. ábra A számított és mért érték megjelenítése az EPLabel tanúsítványban COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

39


Tanulmány

6. Display® kampány 6.1. Display kampány ismertetése A Display kampány 2003-ban indult a francia Energie-Cités kezdeményezésében a European Commission támogatásával. A Display programmal az épület energia és vízfogyasztási adatai alapján minısítik az épületet. A kampány kezdetben csak önkormányzati intézmények minısítésére volt használható, azonban nemrégiben a magánszektor épületeire is kiterjesztették. A Display rendszert 18 ország 20 városában tesztelték. A kampányban kidolgozták a megfelelı módszert az energiafelhasználás, a CO2 kibocsátás és a vízfogyasztás minısítéséhez, meghatározták a referenciaértékeket és egy könnyen használható online programot fejlesztettek ki, mellyel az épületek mért adatok alapján történı minısítése elvégezhetı. [22] Az épületre vonatkozó minısítés eredményét a Display plakáton jelenítik meg. A cél az volt, hogy felhívják a társadalom figyelmét a tudatos energiafelhasználásra, ezzel csökkentve az energiafogyasztást és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, valamint az energiafogyasztás csökkenésébıl adódó pénzügyi megtakarításokat érjenek el. Jelenleg 27 országban több mint 300 önkormányzat csatlakozott a rendszerhez, több mint 9000 épületet minısítettek. A rendszer nagy elınye, hogy az interneten keresztül összekapcsolja a kampányhoz csatlakozott városokat, így bármikor betekinthetünk az országon belüli vagy akár más országban lévı épületek energiafelhasználási adataiba. A rendszerben tárolt adatokkal a meglévı épületállomány energiafelhasználási adatbázisa létrehozható. A

Display

használatával

az

önkormányzatok

a

következıket

tudják

könnyen

megvalósítani:[23] - a társadalom felé irányuló kommunikáció - a Display plakát szembetőnı, könnyen értelmezhetı - hatásos, felhasználóbarát és gyakorlatias internet alapú minısítı rendszer használata - az épületek alapterületre vonatkozó korlátozás nélküli (1000 m2-nél kisebbek is) minısítése - a plakát évenkénti megújításával a középületállomány energetikai állapotának monitoringozása - az energiafelhasználás és CO2 kibocsátás mellett a vízfogyasztás minısítése COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

40


Tanulmány

- klímaváltozás elleni küzdelem egy Európai Kampány tagjaként

6.2. Display kampány módszere A kifejlesztett online Display programban a szükséges adatok megadása után a program kiszámítja a primer energiafelhasználást, majd az épülettípus (oktatási, hivatali, sport stb.) alapján minısíti az épületet A-tól G-ig tartó 7 osztályt tartalmazó skálán. Ezután a program kiállítja a minısítéseket tartalmazó Display plakátot. A programban 11 épülettípus közül lehet választani: - óvoda - általános iskola - középiskola - hivatali épület - uszoda - sportcsarnok - raktár - társadalmi / kulturális épület - egészségügyi központ - mentı központ - többlakásos épület

Az épületek összehasonlításának megkönnyítése és az információs adatbázis létrehozása érdekében meg kell adni az épület állapotát: - alacsony: a következık közül csak egy teljesül: tetı hıszigetelés, fal hıszigetelés, korszerősített főtési rendszer, világítótestek cseréje, szabályozott szellızı rendszer - közepes: tetıszigetelés és a következıkbıl 2 teljesül: fal hıszigetelés, korszerősített főtési rendszer, világítótestek cseréje, szabályozott szellızı rendszer - magas: komplett felújítás, azaz tetı hıszigetelés és a következıkbıl 3 teljesül: fal hıszigetelés, korszerősített főtési rendszer, világítótestek cseréje, szabályozott szellızı rendszer


41


Tanulmány

Az alapadatok közül meg kell adni az alapterületet, a mőködési órák számát, az épületfunkciót, valamint uszodák esetén az éves vendégszámot és a medencék területét is. A főtési energiafelhasználás korrigálása miatt meg kell adni a helyi idıjárási tényezıt. Ez a tényezı a vizsgált év téli hımérsékleteit és a sokéves téli átlaghımérsékleteket hasonlítja össze és a hıfokhíd alapján kell számítani: átlagos (20 vagy 30 éves) hıfokhíd az adott városra / vizsgált év hıfokhídja az adott városra. Tipikus értéke 0,85 és 1,15 között van, a 0,85 érték hideg telet, az 1,15 érték enyhe telet mutat. Az adott város hıfokhídjának értéke a meteorológiai intézettıl szerezhetı be. Az adott év hıfokhídját nem szabad az országos vagy egy másik területi régió hıfokhídjával összehasonlítani, hanem a város átlagos hıfokhídjával kell összevetni. [24] Az energiafogyasztásnál a következı adatokat kell megadni [kWh, MWh] -

főtési energia

-

hőtési energia

-

HMV

-

Egyéb

-

Összes

Fenti energiafelhasználásokat energiahordozónként kell megadni: gáz (földgáz, cseppfolyós gáz, biogáz), olaj, szén, távhı, hıre használt napenergia, elektromos energia (hálózati, megújuló, fotovoltaikus):

6.1. ábra Az energiafelhasználások bevitele a Display programban Az egyéb energiafelhasználás tartalmazza a főtés, hőtés, HMV termelésen kívül az összes felhasznált energiát, úgymint a világítás, irodai berendezések, szivattyúk, ventilátorok stb. A


42


Tanulmány

primer energiafelhasználás [kWh/m2] az energiahordozónkénti összes energiát veszi figyelembe a számításhoz, az energiafelhasználás szétbontása főtési, hőtési, HMV és egyéb energiafelhasználásra az épületek energiafogyasztásának összehasonlítását könnyíti meg, ill. az adott épület évrıl évre történı energiafelhasználásának vizsgálatát teszi átláthatóvá. A primer energiafelhasználás számítása primer energiaátalakítási tényezıkkel történik. Az energiaátalakítási tényezıkre vonatkozó értékek a németországi German Institute for Applied Ecology (Öko-Institut) GEMIS programból és annak adatbázisából származnak. Ez a program különbözı energiahordozók és folyamatok variációira kiszámítja a primer energiaátalakítási tényezıt ill. a CO2 emissziós tényezıt.

Primer energiaátalakítási tényezı [kWh/kWh]

Átalakítási tényezı típusa

CO2 átalakítási tényezı [kg/kWh]

földgáz

1,17

KEVnem megújuló+megújuló

0,2537

GEMIS 4.3 2004 Öko-Institut

cseppfolyós gáz

1,16


0,2763


biogáz

1,14


0,25


olaj

1,19


0,3199


antracit

1,11


0,4397


barna szén

1,25


0,4579


fa (hasábfa)

1,04


0,0213


fa forgács

1,1


0,0268


fa (pellet)

1,13


0,0349


napkollektor

1,17


0,0479


Energia vagy Energiaforrás

Forrás

6.2. táblázat Primer energia-átalakítási tényezık A 6.2. táblázatban a napkollektor alkalmazása esetén a HMV termelés energiája van primer energiára átalakítva, síkkollektort feltételezve.


43


Tanulmány

6.3. táblázat Primer energia-átalakítási tényezık villamos energiára


44


Tanulmány

Megjegyezzük, hogy a 6.3. táblázatban a villamos energiára vonatkozó primer átalakítási tényezı Magyarországra vonatkozóan 3,16. A hatályos 7/2006 TNM rendeletben ugyanezen tényezı 2,5. A valóságban azonban elképzelhetı, hogy valóban magasabb ez az érték, mint 2,5. Ha például megnézzük a Display programot kidolgozó Franciaországot, hasonlót tapasztalhatunk, hiszen a fenti táblázatban a villamos energia primer átalakítási tényezıje tényezı 3,35, míg a hatályos francia rendeletben pedig 2,58 a tényezı értéke.

Primer energiaÁtalakítási átalakítási tényezı tényezı típusa [kWh/kWh]


Forrás

Távhı, kogenerációs üzem

0,78

CEDtotal

0,24

GEMIS 4.14, számítást készítette IWU, 2004, 70% kogeneráció

Távhı, nem kogenerációs üzem

1,49

CEDtotal

0,41

GEMIS 4.14, számítást készítette IWU, 2004

6.4. táblázat Primer energia-átalakítási tényezık távfőtésre

A távfőtésre vonatkozó tényezık szabadon felülírhatók a programban a helyi adottságoknak megfelelıen.

Energia vagy Energiaforrás

Primer energia- Átalakítási átalakítási tényezı tényezı [kWh/kWh] típusa


Forrás

Monokristályos PV

0,78

CEDtotal

0,24

GEMIS 4.3 2004 ÖkoInstitut

Elektromosság (zöld, 50% vízi / 50% szél energia)

1,49

CEDtotal

0,41

GEMIS 4.3 2004 ÖkoInstitut

6.5. táblázat Primer energia-átalakítási tényezık megújuló energiára A fotovoltaikus villamos energiatermelés esetén polikristályos szilicium bevonat van figyelembe véve. A „zöld” elektromos energia primer energiaátalakítási tényezıje esetében 50% vízi,- és 50% szélenergia-termelés van figyelembe véve.


45


Tanulmány

6.6. ábra Az energiaforrások százalékos megoszlására vonatkozó értékek országonként

A programmal lehetıség van az épületbe telepített kogenerációs minierımő, mint hı és elektromos energiaforrás primer energiafelhasználásának számítására, ez esetben az energiaforrás gáz, olaj (diesel) vagy biogáz lehet. A minısítés a 11 épülettípusra vonatkozó referenciaértékek alapján történik. A skála fix értékeket tartalmaz, minden országban azonos skála alapján történik az online programmal a COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

46


Tanulmány

minısítés. A Display kampány kidolgozói ezt azzal indokolják, hogy a tagállamok az EPBDnek megfelelıen dolgozzák ki a saját, nemzeti minısítési rendszerüket. A Display készítıi szerint egyszerőbb a Display minısítést kicserélni a Display plakáton a nemzeti elıírásnak megfelelı minısítéssel, mint a Display programban a nemzeti minısítéseket beállítani.

Az alkalmazott skálák[24]:

6.7. ábra Primer energiafelhasználás skála

6.8. ábra CO2 emisszió skála


47


Tanulmány

6.9. ábra Vízfelhasználás skála

6.3. Display alkalmazása és eddigi tapasztalatai Magyarországon Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006-ban lépett be az Energie-Cites önkormányzatok szövetségébe. A tagsággal együtt járt a Display ingyenes használata. 2006 októberében 4 napos felkészítı tréninget tartottak a Kelet-Európai országok tagvárosai szakembereinek, így köztük nyíregyházi szakember is meghívást kapott. A tréning a számítási eszköz használatára készített fel, valamint információt adott a kommunikációs kampány elıkészítésére és lebonyolítására. A kampány 2007. szeptemberében indult Nyíregyházán. Az épületek minısítéséhez szükséges energiafogyasztási adatok rendelkezésre álltak, mert az épületek üzemeltetését önkormányzati tulajdonú cégek végzik. A kampány a Benczúr Gyula Általános Iskolában kezdıdött, az elsı Display Plakátot itt függesztették ki 2007. november 14-én. Eddig Nyíregyházán összesen 17 oktatási épületre és 7 egyéb középületre készült el Display plakát. Az oktatási épületek javarészt vegyes technológiájú épületek, vagyis az évek során különféle bıvítményeket építettek hozzájuk. A jellemzı referenciaérték képzését megnehezíti, hogy az épületállomány az évenkénti szőkös felújítási keretbıl részleges felújításokon (nyílászárók részleges cseréje, kazáncsere, főtési rendszer felújítása stb.) esett át.

Az épületek

energiahatékonyságát tekintve a 24 épület átlaga 246 kWh/m2/év, ami a Display skálán a „D” kategóriának felel meg. Jelentıs eltérést mutat az épületek főtésének primer energia szerinti összehasonlítása, mivel a kapcsolt hı- és villamos erımőtıl vásárolt távhıvel főtött épületek elınyösebb besorolást kaptak. Ezek az épületek meglehetısen rossz állagúak, de a skálán a ’B-D’ sávban helyezkednek el. Az egyedi gázfőtéső iskolák a ’D-G’ sávokba kerültek, annak ellenére, hogy korszerő, jó hatásfokú kazánjuk van. A Display alkalmas a tervezett, vagy


48


Tanulmány

elvégzett felújítás hatásának modellezésére is. Az Arany János Gimnázium esetén a beltéri világítás korszerősítése eggyel jobb minısítést eredményezett.

6.10. ábra Arany János Gimnázium besorolása a beltéri világítás korszerősítése elıtt és után

A panelprogram keretében egy 86 lakásos toronyházra elkészítették el a besorolást a felújítás elıtti és utáni állapotra: a Ferenc krt. 24. jelő épület hıszigetelése (8 cm PS + ablak csere) 21 %-os energia megtakarítást (167/132 [kWh/m2/év]) eredményezett és az épület minısítése D-rıl C kategóriára javult. A tapasztalatok szerint a Display kampány alkalmazása az intézményhálózatnál támogatja a döntéshozókat és segít az indokolatlan lobby törekvések objektív irányba terelésében.


49


Tanulmány

7. A tanúsítási módszerek alkalmazása különbözı országokban

7.1. A számításos és a méréses módszer összehasonlítása Az épületek tanúsítására alapvetıen két módszer használatos, a számítás alapján történı tanúsítás ill. a tényleges, mért fogyasztás alapján történı tanúsítás. A számításos eljárás a tervezési vagy az aktuális épületadatokat, standard adatokat (külsı, belsı hımérséklet, fogyasztói szokások stb.) vesz figyelembe és ez alapján számításokkal határozza meg az épület éves energiafelhasználását, mely alapján minısíti az épületet. A méréses eljárás esetén az aktuális épületadatokból és a tényleges, mért fogyasztási adatokból adott az éves energiafelhasználás, ami alapján minısítjük az épületet. A számításos eljárás elınye, hogy a kapott energiafogyasztás egy adott belsı hımérsékletre, adott üzemeltetésre, adott használatra vonatkozik, mely a más épületekkel történı összehasonlítást megkönnyíti, a számításos eljárás kiemeli az épületbıl adódó megtakarítási lehetıségeket. A számításos módszer hátránya, hogy komplikált lehet a számításhoz szükséges információk beszerzése. A méréses eljárás elınye, hogy az épület üzemeltetésérıl, a fogyasztói magatartásról, a tényleges energiafogyasztásról mérıszámot ad, mely motiválhatja a tulajdonost ill. az épület használóit, a méréses eljárás alkalmazása lehetıvé teszi az épületmenedzsment szerepének figyelembe vételét. A méréses eljárás hátránya, hogy meglehetısen nehéz lehet az energiafogyasztás részekre bontása és annak megállapítása, hogy az épület ill. az épületgépészeti rendszer különbözı részei mennyire hatékonyak. Hőtési igény esetén problémák lehetnek a mért fogyasztási adatokkal, mert a hőtési elektromos energia az összes elektromos energiafogyasztással általában együttes elszámolásban jelentkezik. [1] [14]

7.2. A méréses eljárás alkalmazása különbözı országokban Az épületek energiafelhasználásának vizsgálata néhány országban a mért fogyasztás alapján történik, más országokban számítás alapján végzik a tanúsítást, míg bizonyos országokban használják a két tanúsítási eljárást, ill. olyan ország is van, ahol választani lehet a két vizsgálati módszer közül. Bizonyos esetekben a számításos eljárást használják az épületek egy csoportjához, míg más épületekhez a méréses eljárást.


50


Tanulmány

Fontos téma, hogy a méréses vagy a számításos eljárás alkalmazható-e a nem lakáscélú épületek energetikai tanúsításának elkészítéséhez. A méréses eljárást több ország alkalmazza, vagy megengedi a nagy, nem lakáscélú épületeknél, ahol a tulajdonos kiléte ill. a fogyasztói viselkedések változása nem jelentıs. Franciaországban és Finnországban a meglévı épületek tanúsítása a mért fogyasztás alapján történik különösen a középületekre vonatkozóan, de sokszor lakóépület esetén is. Németországban és Cipruson a választási lehetıség adott a számításos és a méréses eljárás között, és mindkét módszer egymás mellett létezik. Dániában az 1000 m2-nél nagyobb meglévı épületek esetén a fogyasztást mérik és a hıfokhídnak megfelelıen korrigálják, de a tanúsítás jelenleg számításos eljárással történik (korábban a méréses eljárást alkalmazták). Ausztriában minden épület tanúsítása számítással történik. Az épületek tanúsítására vonatkozó módszer kidolgozásában több tényezıt figyelembe kell venni. A nagy középületek és a soklakásos társasházak esetén a fogyasztói viselkedés változása kismértékő. Néhány fogyasztó viselkedésének változása nem változtatja meg a teljes épület fogyasztását. A nagy középületek és a soklakásos házak tanúsítása ezért több országban a mért fogyasztási adatokon alapszik vagy megengedi a tanúsítás ezen módszerét is. Lengyelországban egy különleges probléma jelentkezett, mert a lakások kb. 20%-a nincs használatban. Azokban a házakban, ahol sok a nem lakott lakás, a fogyasztási adatok hibás energetikai besorolást eredményeztek volna. Németországban a mért fogyasztási adatok 70%a használhatatlannak vagy félrevezetınek bizonyult. A tanúsítás különbözı módszerei ahhoz a megállapításhoz vezettek, hogy bizonyos módszerek egyik típusú épülethez megfelelnek, míg másik típusú épületekre egyáltalán nem. Például: a meglévı középületek rendszeres energetikai tanúsítására ésszerő lehetıség a mért fogyasztási adatokon alapuló tanúsítási módszer, amíg családi házak esetén ez a módszer nehézkes és helytelen. Meg kell jegyezni, hogy a tanúsítás különbözı típusainak kidolgozottsága között eltérések figyelhetık meg. A legtöbb országban az új épületek energetikai tanúsítási módszere jobban kidolgozott, mint a meglévı épületekre vonatkozó módszer, valamint a kis lakóépületek tanúsítása általában jobban taglalt, mint a nagy és komplex épületek és a nem lakás célú épületek tanúsítása. [14] [15] A következı ábrán látszik, hogy melyik országban alkalmazzák, tervezik alkalmazni ill. melyik országban nem alkalmazzák a méréses eljárást. [12]


51


Tanulmány

7.1. ábra A méréses eljárás alkalmazása az Európai unióban

7.3. Az energetikai tanúsításhoz használt skála Fontos kérdés, hogy hány skála szükséges az épületek energetikai tanúsításához. Ha csak egy skálát használunk, akkor bizonyos típusú épületek mindig rossz minısítést kapnak, míg mások mindig jót fognak kapni. Ugyanakkor, ha a specifikus funkciókhoz túl sok skálát rendelünk, akkor ez ahhoz vezethet, hogy minden egyes épület önálló skálát kell kapjon. Például, ha minden sportlétesítménynek ugyanaz a skálája, akkor a sportcsarnokok szabályszerően rossz minısítést, míg a stadionok jó minısítést kapnak. Ha a sportcsarnokoknak egy speciális skálát adunk, akkor az uszodák rossz minısítést fognak kapni, míg a tollaslabda pályák jó minısítést fognak kapni, függetlenül attól, hogy mennyire hatékony az energiafelhasználásuk. Ha az uszodáknak ezért egy speciális skálát adunk, akkor ez sem igazságos, mert néhány uszodának speciális szaunája van, magasabb vízhımérséklete (pl.

gyógyászati

célokra),

melyek

az

energiafogyasztást

növelik,

akkor

is

ha

energiahatékonyak.


52


Tanulmány

A skálát úgy célszerő megállapítani, hogy lehetıség legyen arra, hogy a legtöbb épület mozoghasson a skálán. Több országban csak egy skála van, vagy egy skála van a lakóépületekre és egy másik skála a nem lakáscélú épületekre. Sok ország kombinálja ezt egy referenciaépülettel vagy a referenciaépülethez képest normalizálja az adott épületet, pl. Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Svédország, Bulgária. Más országok úgy határoztak, hogy több mint 20 skálát alkalmaznak a nem lakáscélú épületekhez. A skálák számát a fogyasztási adatok származtatása is meghatározza. Amikor az épületek energetikai tanúsítását számításos eljárással végezzük el, akkor a fogyasztási adatok ugyanazon normalizált állapoton alapulnak, függetlenül az aktuális használattól. Másrészrıl, ha az épületek energetikai tanúsítását méréses eljárással végezzük el, abban az esetben nem könnyő teljesen megállapítani (beállítani) az épület funkciókhoz ill. berendezésekhez tartozó különbözı részeket és emiatt további skálák lehetnek szükségesek, melyek ezeket a különbségeket meg tudják állapítani. Például a használat rendszere a nem lakáscélú épületekben különbözı energia-fogyasztásokat eredményez és „beállítás” nélkül ez ahhoz vezethet, hogy az energetikai tanúsítás nagyban függ a nyitvatartási órák számától ill. attól, hogy az épületet használják-e hétvégén vagy sem. Néhány ország referenciaértékeket (benchmark) használ, melyeket a fıfunkciók és az épület típusa alapján határoznak meg. Azután ezekkel a referenciaértékekkel a közös skálán – ami minden nem lakáscélú épületre azonos lehet – alapuló egyedi skálákat készítenek az egyedi épületekhez. Ezt alkalmazza az Egyesült Királyság és Spanyolország. Néhány országban a tanúsítás a tényleges és a számított fogyasztás szerint is elvégezhetı és a konferenciákon megvitatják, hogy ebben az esetben az épületeket lehet-e ugyanazon skálán minısíteni, avagy a méréses és a számításos eljáráshoz különbözı skála szükséges-e.

7.4. Az energetikai tanúsítványban szereplı javaslatokra vonatkozó elıírások Sok országban az energetikai tanúsítvány további információkat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a megtakarításokat hogyan tudjuk realizálni, ill. hogyan juthatunk több információhoz az energiahatékonyság

és

energia-megtakarítás

vonatkozásában,

pl.

energetikai

audit

készítésével. Több országban meglehetısen részletes javaslatok szerepelnek az energetikai tanúsítványban, pl. Dánia, Portugália, Írország. Hollandiában az energetikai tanúsítvány nagyon egyszerő javaslatokat tartalmaz, és opció a sokkal összetettebb javaslatok készítése, azoknál az épületeknél, ahol potenciális megtakarítások vannak.


53


Tanulmány

A megtakarítások jellemzésénél általában a beruházási költség, az energia-megtakarítás pénzben és természetes mértékegységben, a megtérülési idı valamint a beruházáshoz tartozó élettartam kiszámítása jellemzı. A legtöbb országban az energiamegtakarítási javaslatok prioritására vonatkozóan vannak elıírások, de néhány ország a szakértıre bízza ezt a kérdést. Általában a legkönnyebben megvalósítható vagy a legnyilvánvalóbb javaslat szerepel az elsı helyen. Dániában és Portugáliában meg kell valósítani a költséghatékony megtakarításokat. Dániában az 5 éven belül megtérülı javaslatokat, a tanúsítást követı 4 évben kötelezı megvalósítani! Portugáliában a 8 éven belül megtérülı javaslatokat, a tanúsítást követı 3 évben kötelezı megvalósítani azon nem lakáscélú épületek esetén, melyeknek bizonyos szint alatti energetikai minısítése van. [14]

7.5. Az energetikai tanúsítvány érvényességi ideje A középületekre rendszeresen energetikai tanúsítást kell elkészíteni, ezeknél az épületeknél az elıírt gyakoriság határozza meg a tanúsítvány érvényességi idejét. A legtöbb ország 5 vagy 10 év érvényességi idıt vezetett be, de Málta esetén ez az idı 4 év, Portugáliában 6 év, Bulgáriában 7 év és Hollandiában 8 év. Az Egyesült Királyságban évente meg kell jeleníteni a tényleges fogyasztások alapján készített energetikai tanúsítványt, de 7 évente kell nagyobb vizsgálatot végezni. A legtöbb ország az eladáskor ill. bérbeadáskor készített energetikai tanúsítvány érvényességi idejét 10 évben határozta meg (EPBD), de ettıl eltérnek pl. Hollandiában 6 év, Bulgáriában 7 év. [14]

7.6. Családi házak energetikai tanúsítása Családi házak esetén nagyon fontos a helyes módszer kidolgozása, mert ezen típusú épületekbıl évente sokat adnak el. A tanúsításuk abból a szempontból is fontos, hogy a fogyasztóik többnyire nem jártasak az épületenergetika szakterületen és ezért szükséges, hogy segítséget kapjanak, hogy hogyan tudják csökkenteni az energia költségeiket. A kis lakóépületek tanúsítása egyrészt egyszerőbb, mint a többlakásos vagy nem lakáscélú házak tanúsítása, de másrészrıl nagyon fontos a tanúsítási módszer sikeressége, a nagy számú tanúsítás és a tanúsítások esetleges politikai hatása miatt. Különbözı szakértık nagyon sok hasonló kis lakóépületnek (akár ugyanannak az épületnek) tanúsítását végzik el és ugyanarra vagy közel ugyanarra az eredményre kell jutniuk. Ellenkezı esetben az egész módszer helyessége, létjogosultsága megkérdıjelezhetı. Tulajdonképpen ebben az esetben a COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

54


Tanulmány

megismételhetıség fontosabb lehet a pontosságnál. Ezeknek az épületeknek az energetikai tanúsítását tipikusan eladáskor vagy bérbeadáskor kell elkészíteni és ilyenkor az épület lakói mások lesznek, adott esetben jelentısen változhat a lakók száma is. Ezen épületek energetikai tanúsítására a számításos eljárás tőnik a legjobb megoldásnak, mert az épület lakóinak fogyasztói viselkedése túl nagy hatással van a mért fogyasztási adatokra, és az energetikai tanúsítás célja az épület tanúsítása és nem az épület jelenlegi tulajdonosának (használójának) minısítése. Több ország a családi házakra vonatkozóan vezette be az energetikai tanúsítást és ezért ezekre az épületekre vonatkozó tanúsítási módszerek olykor sokkal kidolgozottabbak. [14]

7.7. Társasházi lakások energetikai tanúsítása A lakások eladásakor vagy bérbeadásakor energetikai tanúsítást kell elvégezni. Az épületenergetikai direktíva (EPBD) többfajta lehetıséget biztosít ezen épületek tanúsítására: a tanúsítást el lehet végezni adott lakásra, az egész épületre vagy az épület tipikus és jellemzı lakásaira vonatkozóan. Ez azt eredményezi, hogy ezen épületek tanúsítása különbözı lehet. A legtöbb esetben a lakások energiafogyasztása az egész épület energiafogyasztásával összefüggésben van, de az adott lakás energiafogyasztása a lakás adott körülményeitıl is függ. A felsı szinti saroklakások több energiát fogyasztanak, mint a közbensı lakások. A lakások esetén fontos tényezı, hogy milyen főtési és hőtési rendszerük van, csoportos vagy egyedi hıellátásúak, hogy valósul meg a főtés-hőtés energiafogyasztás mérése. Másrészrıl néhány esetben ezek a lakások is a családi házakkal azonosan viselkednek, például ha egyedi/lakásonkénti főtı vagy hőtı rendszerük van. A társasházi lakások különbözıek a különbözı országokban, de az eltérı tulajdonjogoknak is lényeges hatása lehet a megfelelı módszer kiválasztásában. Nagyon sok többlakásos házban különbözı érdeke lehet a tulajdonosnak vagy tulajdonos társaságnak, akik a fejlesztéseket finnanszírozzák ill. a bérlıknek vagy egyéni tulajdonosoknak, akik az energia-hatékonysági fejlesztés eredményeit élvezik. Ugyanazon épületben két tulajdonosnak nagyon különbözı érdeke lehet az energiahatékonysági fejlesztésekre vonatkozó beruházásokban, de gyakran a megtakarításokat csak közös projekttel lehet elérni. Ez ahhoz vezet, hogy az egyedi lakáshasználókat és az egész tulajdonjogot is címkézzük. Soklakásos társasházak esetén rövid idı alatt az épületet használók csak kis része cserélıdik ki. Ezekben az épületekben az általános fogyasztói szokás csak lassan változik, ezért néhány ország úgy döntött, hogy a mért


55


Tanulmány

fogyasztások alapján végzi a tanúsítást (pl. Franciaország). Az energetikai tanúsítására vonatkozó szabályok felállításának egyik legkomplikáltabb része az apartmanokra és nagy társasházakra vonatkozó szabályok megalkotása. [14]

7.8. Középületek / nem lakáscélú épületek energetikai tanúsítása Az EPBD direktívában a középületekre specifikus követelmények vonatkoznak. A középületeknek rendelkezniük kell energetikai tanúsítvánnyal, melyet az épület bejáratánál jól látható helyen kell elhelyezni és az energetikai tanúsítvány nem lehet 10 évnél régebbi. Figyelembe kell venni, hogy az energiafogyasztás függ az épület nagyságától, funkciójától valamint attól, hogy naponta, hetente, évente mennyi idıt használják az épületet. Fontos megjegyezni, hogy országonként eltérı a középület fogalma. A 2002/91/EK 7.3 szerint: „A tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy a 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterülető, a hatóságok, és a sok embernek közszolgáltatást nyújtó intézmények által elfoglalt, így e személyek által gyakran látogatott épületekben egy 10 évnél nem régebbi energiateljesítményre vonatkozó igazolást helyezzenek ki a közönség számára jól látható helyre.” A fenti definíción kívül a következı definíciók figyelhetık meg: 1. Köztulajdonú épületek 2. Azon épületek, melyeket közcélra ingyen igénybe lehet venni (beleértve a bevásárló központokat stb.) 3. Köztulajdonú épületek, melyek közcélt szolgálnak 4. Azon épületek, melyek közszolgálati funkciót látnak el (adminisztráció, kormányzati épület, nemzeti bankok, börtönök, stb.) 5. Azon épületek, melyek közcélúak (magán kórházak, magániskolák, magán sportlétesítmények is, stb.) 6. Közpénzen finanszírozott épületek 7. Minden nem lakáscélú és nem technológiai célú épület A középület definíciója tehát országonként eltérı a nemzeti tradícióknak megfelelıen. Néhány országban fontos szerepet kap, hogy ki az aktuális tulajdonosa az épületnek, néhány helyen pedig az épületet használók számára vonatkozó elıírás van. Franciaországban az elıírt küszöbérték 200 fı, a létszám növekedésével különbözı szabályok lépnek életbe.[14] Néhány országban különbség van aközött, hogy mely épületekben kell jól láthatóan megjeleníteni az energetikai tanúsítványt és melyeknek kell rendszeresen elkészíteni a COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

56


Tanulmány

tanúsítást. Például Dániában minden 1000 m2 feletti épületet 5 évente tanúsítani kell, függetlenül attól, hogy köz,- vagy magánépület ill. hogy lakó vagy nem lakáscélú épület, de csak a köztulajdonú (állami vagy önkormányzati) épületekben kell jól látható helyen megjeleníteni a tanúsítványt. A középületek energetikai tanúsítása országonként eltérı az épület tulajdonosát tekintve. Néhány ország nem tesz különbséget az eltérı tulajdoni viszony között, míg más országokban, pl. Finnországban, a köztulajdonú épületek nem hasonlíthatók össze a magántulajdonú épületekkel. Néhány országban a középületek rendszeres energetikai tanúsításának elkészítésére és megjelenítésére vonatkozó elıírás nem írja elı az energiafelhasználás-csökkentı javaslatok elkészítését, hanem ezeket szabadon választható kiegészítésként kezeli, míg más országokban a tanúsítás magában foglalja a javaslatokat is. Sok országban a középületek energetikai tanúsítására vonatkozó egyeztetés, a módszer fejlesztése még folyamatban van. A köz,- és kereskedelmi épületek meglehetısen komplikáltak lehetnek és sok különbözı főtési,- hőtési,- valamint szellızési rendszert ill. megoldást tartalmazhatnak. Olykor a nagy épületek

több

ütemben

épültek,

emiatt

nagyon

sok

különbözı

épületszerkezetet

tartalmazhatnak, melyek az építés idejében érvényes szabványoknak megfelelıen készültek. Ehhez hasonlóan a főtési rendszert idıvel fejleszthették és különbözı hőtési és szellızési rendszerek lehetnek az épület különbözı részeiben. A köz,- ill. kereskedelmi épület energetikai tanúsításának elkészítése elég bonyolult lehet, függ az épület funkciójától, naponta hány órát üzemel, a hét minden napján üzemel-e, stb. Néhány épületnek speciális funkciói lehetnek, mint például az uszodáknak vagy a kórházaknak. A különbözı funkciók energiafogyasztása csak nagyon ritkán mért önállóan, emiatt a mért fogyasztás szétosztása nagyon bonyolult. Ez különösen igaz az elektromos energiára, amit hőtésre, szellıztetésre, világításra, számítógépekhez, szivattyúkhoz, speciális berendezésekhez stb. használnak, és az elektromos energiafogyasztást egy mérıvel mérik, vagy épületrészenként mérik a fogyasztást, de nem funkciónként. [14]


57


Tanulmány

7.9. Az energetikai tanúsítási rendszer az Egyesült Királyságban [5] [17] Az energetikai tanúsítás rendszere és elvei az Egyesült Királyságban: 1. Új építéső házak esetén a számításos eljárás alkalmazása. A tervezési fázisban az elméleti számítás, melyet a kivitelezés után a megépült házra módosítani kell. 2. Eladás és bérbeadás esetén olyan eljárás szükséges, mellyel a különbözı alternatívákat azonos alapon tudják összehasonlítani, ezért ebben az esetben a számításos eljárás kézenfekvıbb. A tanúsítás alapvetıen tervezési adatok alapján történik. 3. Középületek esetén, az energetikai tanúsítvány – melyet az épületben jól látható helyen meg kell jeleníteni – mért fogyasztási adatok alapján történı készítése sokkal helytállóbb, mert ez a használatban lévı épület aktuális energetikai teljesítıképességét állapítja meg. A Europrosper projekt (2002-2004), melynek koordinátora az Egyesült Királyság volt, az irodaházakra vonatkozó módszert fejlesztett ki, mely az épület CO2 kibocsátását egy azonos típusú és használatú épület tipikus és jó gyakorlat-ú referenciaértékeivel (benchmark) hasonlítja össze. 4. Az EPBD-nek nem része, de az Egyesült Királyság fontolgatja, hogy bevezeti azt, hogy az épületet a használatba vétel után 3 évvel a fogyasztási adatok alapján újra kell tanúsítani. Ez egy nagyon jó visszacsatolás arra vonatkozóan, hogy a tervezett értékektıl mennyiben tér el a valós fogyasztás. A Europrosper módszer erre a célra is alkalmas.

Fentieknek megfelelıen kétfajta energetikai tanúsítás létezik az Egyesült Királyságban: 1. EPC (Energy Performance Certificate): tervezéskor, eladáskor, bérbeadáskor – számításos eljárás [17] 2. DEC (Display Energy Certificate): 1000 m2-nél nagyobb középületekre – mért adatok alapján (tartalmazza a számításos minısítést, ha készült) [17]


58


Tanulmány

7.2. ábra EPC (Energy Performance Certificate)


59


Tanulmány

A DEC készítésekor a szakértı a Non-Domestic Energy Performance Certificate (NDPEC) honlapjáról az épülethez: -

regisztrációs számot kap

-

referenciaértékeket (benchmark), hıfokhidat és egyéb fontos adatokat kap

7.3. ábra DEC (Display Energy Certificate) COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

60


Tanulmány

7.10. Az energetikai tanúsítási rendszer Dániában 7.10.1. Tanúsítási módszer Dániában [18] [19] [20] Dániában több mint egy évtizede, 1996-ban alkották meg az energetikai tanúsításra vonatkozó törvényt: Az energia és vízfelhasználás megtakarításokat elısegítı törvény (Act to promote energy and water savings in buildings (1996)). 1997 januárjában lépett életbe a fenti törvény, azóta szinte minden épületre el kell készíteni az energetikai tanúsítást. A törvény két csoportra bontja az épületeket: - 1500 m2 feletti nagy épület, energetikai tanúsítás rendszeresen - 1500 m2 alatti kis épület, energetikai tanúsítás eladáskor vagy bérbeadáskor A törvény bevezetésekor az 1500 m2 feletti ún. nagy épületekre vonatkozóan minden évben évente egyszer kell energetikai tanúsítványt készíteni, melyet az energetikai szakértı és az épület energetikai menedzsmentje készít. A Danish Energy Management Scheme (ELO) elıírás szerint a középületekben a hı,- és elektromos energiafogyasztást valamint a vízfogyasztást minden hónapban regisztrálni kell. Amennyiben az energetikai tanúsítvány az épületet

„A”

osztályba

sorolta

vagy

a

tanúsítvány

megtakarítási

javaslatainak

megvalósításával 5% alatti CO2 kibocsátás csökkenést lehet elérni, abban az esetben az épület 2 évig mentesül a következı energetikai tanúsítás alól. Késıbb módosították az elıírást oly módon, hogy az 1000 m2 feletti épületek esetén 5 évente kell az energetikai tanúsítást elvégezni. Az 1500 m2 alatti ún. kis épületek esetén az ingatlan eladásakor vagy bérbe adásakor kell az energetikai tanúsítást elkészíteni, melyet az energetikai szakértı készít el. Meg kell jegyeznünk, hogy 2006 óta az 1000 m2 feletti épületeket is számításos eljárással kell tanúsítani. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy bizonyos esetekben a méréses eljárás indokoltabb volt.

Az energetikai tanúsítást el kell végezni: - új építéső ház esetén - meglévı épületre eladás vagy bérbeadás esetén - 1000 m2 feletti épületre rendszeresen (5 évente) - minden középületre rendszeresen (5évente) COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

61


Tanulmány

A tanúsítást társasházi lakások esetén az egész épületre kell elvégezni, de kiegészítı, minden önálló egységre/lakásra vonatkozó „altanúsítvánnyal”, figyelembe véve az adott lakás hıszükségletét. Az energetikai szakértı kétféle javaslatot határoz meg: - azonnal megvalósítható energiafelhasználás csökkentı javaslatok - javaslatok, melyeket a következı korszerősítéskor lehet megvalósítani A meglévı épületek energetikai tanúsítását kétféle szakértı végzi: - Energetikai szakértık, akik 500m2-nél kisebb önálló és kétlakásos családi házak energetikai tanúsítását végzik - Energetikai szakértık, melyek többlakásos házakat, középületeket, kereskedelmi és szolgáltató épületek tanúsítását végzik

7.10.2. Energiamenedzsment a nagy épületekben – ELO rendszer [18] [19] A rendszeres tanúsítás célja, hogy az épületüzemeltetés részeként tudomásunk legyen az energiafogyasztásról és a lehetséges energia és vízfogyasztási megtakarítási lehetıségekrıl. A nagy épületek, úgymint kereskedelmi, szolgáltató és adminisztrációs épületek nagy mértékben hasonlítanak a középületekre és hasonlóan nagy megtakarítási lehetıségeket rejtenek magukban. A megtakarítások néhány éven belül kompenzálják a szakértıi és beruházási költségeket, ezért kell alkalmazni a rendszeres tanúsítást. Ipari vagy egyéb gyártó épületekben nem kell energiatanúsítást végezni, mert itt az energia nagy része a gyártásra fordítódik és nem a főtésre, hőtésre. Ezekhez az épületekhez más típusú szakértı ill. felügyelı kell. Nem kell tanúsítani olyan házakat, amik nem használnak energiát a belsı tér hımérsékletének beállítására. Nem kell tanúsítani olyan épületeket sem, ahol nagyon kicsi az energiafogyasztás és kevés megtakarítási lehetıség adódik. Nem kell tanúsítani templomokat, idıszakosan használt épületeket (4 hónapnál kevesebb használat egy évben), 50 m2-nél kisebb szabadon álló épületeket. Az épület energetikai tanúsítása egy szabványosított energetikai osztályba sorolás, ami tartalmazza az épület aktuális villamos energiafogyasztását és hıfogyasztását (főtött alapterületre fajlagosítva), vízfogyasztását (összes terület m2-re fajlagosítva) és CO2


62


Tanulmány

kibocsátását (főtött alapterületre fajlagosítva). A fogyasztásokat évrıl évre összehasonlítják hasonló épületek fogyasztási adataival is. Az idıjárás különbözısége miatt az ELO szakértı az aktuális hıfogyasztást a hıfokhíd alapján korrigálja a normál idıjárású évhez képest. Az elektromos energia,- és vízfogyasztást nem kell korrigálni. Kiszámolja és osztályozza (A-tól M-ig) a főtési,- az elektromos energia,- valamint a vízfogyasztást és a m2-re fajlagosított értékekbıl meghatározza a környezeti hatásszámot. Az ELO szakértınek a számításokat és az osztályozást kötelezıen az ELO-PC programmal kell elvégeznie, amit minden szakértı megkap. A szakértı az energetikai tanúsítás részeként egy energiatervet készít. Az energiaterv információkat tartalmaz egyrészt az elmúlt 3 évben történt energia és vízfogyasztói rendszerre vonatkozó fejlesztésekrıl, másrészt a lehetséges megtakarítási intézkedésekrıl, úgymint a hıszigetelésre, a főtési, az elektromos és a vízellátó rendszerek berendezéseire vonatkozó javaslatokról. Mindezek mellett tartalmazza a javaslatok bekerülési költségét, az éves megtakarításokat természetes mértékegységben és pénzben, valamint a várható élettartamot, megtérülési idıt. A megtakarítási javaslatokat prioritás szerint kell sorba rakni, mérlegelve a megtérülési idı, a beruházási költség, az élettartam, stb. tényezıket. A tulajdonos felelıssége leszerzıdni egy ELO szakértıvel, aki évente elvégzi a tanúsítást. Továbbá a tulajdonosnak kell „kineveznie” egy belsı Energia Menedzsert, aki nyomon követi az energetikai tanúsítást, havonta győjti a fogyasztási adatokat, melyeket jóváhagy, és kitölti azokkal a munkanaplót, valamint tartja a kapcsolatot az ELO szakértıvel. A lényeg, hogy az adatok havi győjtése egy belsı energia-menedzsment folyamat része. Az ELO szakértı szerepe tulajdonképpen az, hogy összességében értékelje az épület állapotát. A szakértı bizonyos idıközönként kapcsolatba lép az Energia Menedzserrel és a mőszaki osztállyal. Az épület és berendezései évrıl évre változhatnak. A tulajdonos különleges kérései helyet kaphatnak, pl. a tulajdonos és a szakértı egyetértésével a dokumentációs rész követelményei megváltoztathatók. Az épület tulajdonosának és bérlıinek is hozzáférhetı helyen kell lennie az épület ELO dokumentációjának.


63


Tanulmány

Prices for ELO inspection Building Size

1,500-4,999 m² 5,000-10,000 m²

more than 10,000 m²

Building Type Buildings for living purposes

465 €

465 €

+ 0,05 € per m Other buildings

2

465 € + 0.11 € per m

Special buildings with complicated systems

2

737 € + 0.11 € per m

2

By the market

+ 0.05 € per m

2

(no max)

By the market

By the market

(no max)

(no max)

By the market

By the market

(no max)

(no max)

1 EUR = 300 HUF

ELO vizsgálati árak Épület méret

1,500-4,999 m² 5,000-10,000 m² nagyobb, mint 10,000 m²

Épület típus Lakóépületek

139 500 Ft + 15 Ft/m

Egyéb épületek

2

139 500 Ft + 33 Ft/m

Speciális épületek bonyolult rendszerrel

2

221 100 Ft + 33 Ft/m

2

139 500 Ft +15 Ft/m

2

Piaci ár (nincs max)

Piaci ár

Piaci ár

(nincs max)

(nincs max)

Piaci ár

Piaci ár

(nincs max)

(nincs max)

7.4. táblázat Az ELO energetikai vizsgálat díjai Dániában (2003-as adatok)

Dániában az Energia Hatóság a beérkezı vizsgálatok 5-10%-át szúrópróbaszerően ellenırzi.


64


Tanulmány

Egy kiragadott, jól mőködı rendszer példája Dániában [20] Dániában, Toftlund városában az önkormányzat a következı jól mőködı rendszert vezette be: A Danish Energy Management Scheme (ELO) elıírás szerint a középületekben a hı,- és elektromos energiafogyasztást, valamint a vízfogyasztást minden hónapban regisztrálni kell. Az 1500 m2 feletti épületekre az elıírás szerint évente el kell végezni az energetikai tanúsítást. Toftlund önkormányzata ezt az 1500 m2 alatti középületekre is kiterjesztette. Minden évben szerveznek egy találkozót, melyen az energiamenedzserek, az épület menedzsment és az önkormányzat részérıl felelıs mőszaki emberek vesznek részt. Itt megtárgyalják az eredményeket, valamint az új kezdeményezéseket, eldöntik a jövıbeni energetikai projekteket, figyelembe veszik a megtakarítási lehetıségeket, valamint a beruházások szükségességét. Minden évben a város néhány középületében energiahatékonysági fejlesztéseket hajtanak végre, köszönhetıen a Danish Energy Management Scheme (ELO) rendszernek. Minden beruházást gondosan tanulmányoznak, megállapítják az optimális megoldást, hogyan hasznosítsák a beruházást és a technológiát, kiszámítva a megtakarítási lehetıségeket és a megtérülési idıt. Az energetikai menedzserek valamint a középület-menedzserek egyre inkább tudatában vannak az energiahatékonyság fontosságának. Alapítottak egy pénzalapot, amibıl a középület menedzserek az épületenergetikával kapcsolatos projekteket finanszírozni tudják. A pénz, amit megtakarítanak az alapba kerül és így új projekteket tudnak indítani.

7.10.3. Energetikai tanúsítás a kis épületekben – EM rendszer [19] [21] Az 1500 m2 alatti épületekre vonatkozik, de ezek közül nem vonatkozik gyártóépületekre, valamint kis energiafogyasztású épületekre. A rendszer legfontosabb célcsoportja az önálló családi házak, valamint a társasházak. A kis épületek tanúsításában kisebb szerepet kap az éves fogyasztás mérése, habár a mért fogyasztás a dokumentációban benne van, és ahol nagy különbség van a mért és a számolt fogyasztás között ott megjegyzéseket kell tenni. Mivel sok épület ebbe a kategóriába tartozik Magyarországon is, ezért részletezzük ezt a módszert is.


65


Tanulmány

Az 1500 m2 összes alapterület alatti épületek tanúsítása, mely funkciója lehet lakás, közösségi, magán, -kereskedelmi, -szolgáltató, -adminisztratív. Tipikus épületek, melyekre jelen tanúsítási rendszer vonatkozik: - villaépület - önálló családi ház - társasházi lakások - kis lakónegyed - lakóház egy birtokon A módszer leírása: - az épület és az épületgépészeti rendszer részletes felmérése, az adatok rögzítése, értékelése - számítási folyamatok elvégzése - energiafelhasználás csökkentı javaslatok kidolgozása - az energetikai osztályba soroláshoz szükséges formanyomtatványok kitöltése

Az energetikai tanúsítvány Energetikai osztályba sorolás-ból, valamint Energia terv és dokumentáció-ból tevıdik össze. Az osztályba sorolás 1 oldal, az energia terv és dokumentáció tartalma tipikusan 1-8 oldal. Az energetikai tanúsítvány 3 évig érvényes. Az épületet a főtési, az elektromos rendszer, a vízfogyasztás és a CO2 kibocsátás alapján kell osztályozni. Az energetikai tanúsítás az épület energetikai állapotának szisztematikus rögzítésén alapszik. Az adatok részben a felmérésbıl, részben az épület tulajdonosa által szolgáltatott információkból, valamint az épület tervrajzaiból származnak. Az energetikai osztályba sorolás megmutatja a számított, elméleti fogyasztását az épületnek. Az éves fogyasztás értékének meghatározása a hıveszteség havi számításán alapul figyelembe véve a hıtechnikai értékeket, a szellızést, az infiltrációt, a szoláris energiát, a személyek és berendezések hıterhelését. Amennyiben a hıhidakról nincs megfelelı információ vagy nehéz megállapítani, abban az esetben szabványosított értékek vehetık figyelembe. A HMV elıállítás energiamennyiségének számítása az épület funkciója és az épületet használó személyek számától függ. Az épület hıveszteségének számítása kiegészül az épület főtési rendszerének hıveszteségével, pl. kazán, puffertartály, csövek hıvesztesége stb. A víz és elektromos energiafogyasztás meghatározása egyszerő számítási móddal történik, figyelembe véve a lakók számát és a meglévı víz ill. elektromos energiafogyasztó berendezéseket. COMFORT CONSULTING Mérnöki Tanácsadó Kft.

66


Tanulmány

Az épület energetikai besorolása 1 oldal, mely tartalmazza a főtési, elektromos és vízellátó rendszer energiafelhasználást, a CO2 kibocsátást és ezek osztályozását. Az eredményeket összehasonlítják más épületekkel, melyeknek hasonló a funkciója és a lakóinak száma. A számított fogyasztást A1-C5-ig osztályozzák. A számított energiafogyasztás és energiaköltség a győjtött épületadatok, főtési rendszer adatok alapján számolandó, normál fogyasztói szokásokat, használatot és tipikus létszámú családot figyelembe véve. Az ezt követı energia terv és dokumentáció konkrét javaslatokat ad hogyan lehet a főtési-, elektromos energia és a vízfogyasztást valamint a CO2 kibocsátást mérsékelni. Mielıtt az energetikai szakértı regisztrálja az épületet, ajánlatos egy aláírt egyetértési nyilatkozatot készíteni a szakértı és a megrendelı között, amiben a felek többek között világosan megegyeznek abban, hogy az energetikai szakértı milyen mértékben végezhet „romboló” (pl. épületszerkezetet megbontó) vizsgálatokat az egyes épületrészekben. A tulajdonos egy információs nyomtatványon tud adatokat adni az épülettel kapcsolatban: - éves energiafogyasztás főtésre, elektromosságra - éves vízfogyasztás - elızı évek energia és vízfogyasztása - hıszigetelés vastagsága a hozzáférhetetlen helyeken - utólagos hıszigetelés - hıszigetelés a rejtett szerkezetekben - a berendezések típusa és kora - épület tervrajzok

A szakértınek ki kell értékelnie az adatokat és megállapítania azok helyességét. A szakértınek egyértelmően fel kell hívni a figyelmet, ha: - az adatokat nem a tulajdonostól szerzi be, - a tulajdonosi adatokat hibásnak ítéli meg. Az energetikai tanúsítvány dokumentációs része tartalmazza az épület, a főtési rendszer, az energiahasználat aktuális állapotát a jelenlegi tulajdonos esetén, ezenkívül tartalmazza az energiaárakat, a háztartás nagyságát stb. Ebben a részben található az épületszerkezet, a főtési, a szellızı rendszer, az automatika rendszer felmérése, jelenlegi állapotának leírása is.


67


Tanulmány

Az energiaterv tartalmazza a főtésre, elektromosságra és vízfogyasztásra vonatkozó javaslatokat. A számított megtérülések és beruházások megtérülésének vizsgálata, a következı összefüggés szerint történik: Éves megtakarítás (dán korona) x élettartam (évek) / beruházási költség (dán korona) ≥ 1,33 Energiaköltség megtakarítások számítási sorrendje: 1. Épületszerkezet korszerősítésébıl adódó megtakarítás a meglévı főtési rendszerrel. Több épület esetén a megtakarításokat egyenlıen szét kell osztani az épületekre. 2. Megtakarítások a hıtermelı és épületszerkezetet figyelembe véve.

hıelosztó

rendszerben,

a

lehıszigetelt

3. Automatika rendszer korszerősítésének hatásvizsgálata a lehıszigetelt épületszerkezetet és a korszerősített főtési rendszert figyelembe véve. 4. Másik hıtermelésre való átállás – konverzió – hatásvizsgálata. 5. Automatika rendszer korszerősítésének hatásvizsgálata a másik hıtermelésre való átállás után.

Az elvégzett energiatanúsítvány felkerül egy internetes honlapra, ahol bárki hozzáférhet a fıbb adatokhoz, úgymint: a tanúsítvány azonosítószáma, az épület címe, a tanúsítást végzı energetikai szakértı neve, az épület kategóriája: A1-C5 főtésre és A-C elektromosság, víz és CO2-re. Egy családi ház tanúsítása kb. 300-500 EUR. A díj egy részét (kb. 24 EUR) a szakértı a Dán Energia Hatóságnak fizeti, melybıl finanszírozható a tanúsítások ellenırzése, az adatok rögzítése, fejlesztések, amik egyszerőbbé teszik a szakértık munkáját, valamint a szakértık továbbképzése stb.

Társasházak energetikai osztályba sorolása A társasházi lakások energetikai tanúsításának speciális követelményrendszere van. A szakértınek az adatok regisztrálásában ki kell térnie a teljes épület, valamint az önálló lakások állapotára is. 1500 m2 alatt a teljes épület tanúsítása szabadon választható, de ha a teljes épületre elkészül, akkor az kiindulásként használható a lakások tanúsításánál. Ha a teljes épületre nem készül tanúsítvány, akkor a tanúsítás a lakásra és a teljes épületre vonatkozó megállapításokat is tartalmaz. 1500 m2 felett a lakások energetikai tanúsítása az ELO jelentésen alapul, ha a jelentés tartalmazza a teljes főtési energiafogyasztást.


68


Tanulmány

Az energiamegtakarító javaslatok nagy része összefüggı, az egész házat érinti: pl. külsı fal hıszigetelése, kazáncsere, a főtési rendszer és az automatika rendszer korszerősítése stb. Az önálló lakásonkénti megtakarítási lehetıségek nagyon korlátozottak. Az egész épületre vonatkozó tanúsítás sokkal helyesebbnek tőnik az energia-megtakarítások meghatározása szempontjából. Az egész épületre vonatkozó tanúsítás egyébként is sokkal olcsóbb, mintha az egyes lakásokra kellene készíteni tanúsítást, mikor az adott lakást eladják vagy bérbe adják. Természetesen vannak olyan házak, ahol a tanúsítványt az önálló lakásokra vagy egységekre vonatkozóan kell elkészíteni pl. sorház, egyedi, önálló főtéses lakások. A lehetıséget tehát meg kell hagyni a lakásonkénti tanúsításra is.

7.11. Az energetikai tanúsítási rendszer Németországban Németországban az energetikai tanúsítás jelenleg a „Verordnung über energiesparen Wärmeschutz und energiesparende Anlagentechnik bei Gebäuden (2007)” rendelet alapján történik.

Az alkalmazott energetikai tanúsítás jellemzıi: -

A

Tanúsítványon

mind

a

számított

energiaigény,

mind

a

számított

energiafelhasználás megadható - Csak energiaigény számítás alkalmazható új épületeknél,

5 lakásnál kisebb

épületeknél ill. ha az építési engedélyt 1977. november 1. elıtt adták ki - Energiafelhasználás számítása: min. 3 teljes év adata alapján hıfokhíd korrekcióval, főtésnél szakszerően végrehajtott hımennyiségmérés alapján

Tanúsítvány kiállítása az energiafelhasználás alapján: - Ha egy meglévı épületnél a tanúsítvány kiállításának alapja az energiafelhasználás, akkor az energiafelhasználást az idıjárás alapján korrigálni kell. Az eredményeket a tanúsítványban meg kell adni. - Lakóépületek esetében a főtés és központi HMV termelés energiafelhasználását meg kell határozni, és főtött hasznos alapterületre kWh/m2/év mértékegységben meg kell adni. Főtött pinceterő, maximum kétlakásos lakóépületnél a főtött hasznos alapterület


69


Tanulmány

számítható a szintterület 1,35-szörös felületével, egyéb lakóépületeknél az 1,2szeresével. Nem lakás céljára szolgáló épületeknél a főtés, HMV-készítés, hőtés, légtechnika és beépített világítás energiafelhasználását meg kell határozni, és főtött hasznos alapterületre kWh/m2/év mértékegységben meg kell adni. A főtés energiafelhasználását a meteorológiai adatok alapján korrigálni kell.

Az energiafelhasználás számításához az alábbiakat kell felhasználni: 1. Főtés energiafelhasználása az egész épület energiafogyasztási adataiból számítva a főtési költség számítás rendeleti szabályai szerint. 2. Más alkalmas adatok, energiaszállítók számlái, vagy szakszerően végrehajtott hımennyiségmérés adatai. 3. Fogyasztási adatok, amelyek az 1. és 2. pont kombinációjából származnak.

Az energiafelhasználás adatainál legalább 3 elızı év adatival rendelkezni kell. A hosszabb főtésszüneteket számításokkal figyelembe kell venni. Az energiafelhasználási adatok az egyes naptári vagy elszámolási évek átlagos adataiból adódnak. A meteorológia adatok szerinti korrekciót a szakma szabályai szerint kell elvégezni. A szakma szabályainak betartását akkor szabad feltételezni, ha csak olyan egyszerősítések kerültek alkalmazásra, amelyeket a Közlekedés és Építésügyi Minisztérium vagy a Gazdasági Minisztérium közzétett és jóváhagyott. - Nem lakóépületek esetében összehasonlító adatokként (követelmény értékként) azokat az adatokat kell megadni, alkalmazni, amelyeket a Közlekedés és Építésügyi Minisztérium vagy a Gazdasági Minisztérium közzétett.


70


Tanulmány

8. A Megrendelı által feltett kérdések megválaszolása A következıben ismertetjük a tanulmány megrendelıje, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, által megfogalmazott, a tanulmány tartalmára vonatkozó követelményeket, a feltett kérdéseket, és a kérdésekre adott válaszokat.

8.1. Tartalmi követelmények A módszer kidolgozásánál különösen az alábbiakra ki kell térni:  A módszer mely esetekben alkalmazható: o ahol mérik a főtésbıl, melegvíz készítésbıl, mesterséges szellıztetésbıl, gépi hőtésbıl, továbbá nem lakóépület esetében a világításból eredı fogyasztást (azaz nem átalánydíjas egyik sem) o életvitelszerően (illetve rendeltetésszerően) használják az épületet vagy lakást o ha a mért fogyasztás mellett méretlen eseti főtés (hőtés vagy használati meleg víz elıállítás) nem történik pl. kandalló o ahol a felhasznált főtıanyag mennyisége egyértelmően meghatározható, kontrollálható (tehát fa, olaj, szén nem)  Figyelembe kell venni az idıjárás évenkénti eltéréseit (hideg vagy meleg tél).  A lehetı legnagyobb mértékben figyelembe kell venni az eltérı használatból eredı fogyasztási különbségeket.


71


Tanulmány

8.2. Feltett kérdések 1. Lehetséges-e,

szükséges-e

az

épület

hasznos

alapterületére

vonatkozóan

megszorításokat elıírni? (Pl. csak 500 m2 főtött alapterület fölött, vagy egy-két lakásos épület, soklakásos épület) 2. Lehetséges-e,

szükséges-e

az

épület

funkciója

szempontjából

a

módszer

alkalmazhatóságára vonatkozóan feltételeket elıírni, vagy szükséges-e eltérı referenciaértékeket megadni? 3. Lehetséges-e, szükséges-e referenciaértékeket megadni? Mi alapján? 4. Hogyan biztosítható a tanúsítás megismételhetısége és az azonos (közel azonos) végeredmény biztosítható-e ismételt tanúsítás esetében? 5. Egy lakás tanúsítása esetében az épületben való helye szempontjából milyen korrekciók szükségesek? 6. Hogyan biztosítható, hogy a számítás szerinti tanúsítás és a számlák alapján történı tanúsítás alapján az épület/lakás besorolása közel azonos legyen? Esetleg a „pontosabb” módszer adjon kedvezıbb minısítést. 7. Hogyan vehetı figyelembe a megújuló energia felhasználásának preferenciája? 8. Hogyan vehetı figyelembe a különbözı energiahordozók eltérı primerenergia tartalma? (eltérı referenciaérték?) 9. Hogyan vehetı figyelembe ha többféle funkció van egy épületben (pl.: a földszinten üzlet, iroda, az emeleteken lakások) 10. Hogyan vehetık figyelembe a főtött, szellıztetett, stb. közös pl. közlekedı területek, ha csak egy rendeltetési egység tanúsítása történik? 11. Jó lenne külföldi számlák alapján történı tanúsítási módszert bemutatni (átvenni?) a hazai viszonyokra alkalmazni?


72


Tanulmány

8.3. A feltett kérdésekre adott válaszok 1. A méréses eljárás esetén az aktuális épületadatokból és a tényleges, mért ill. számlákon szereplı fogyasztási adatokból adott az éves energiafelhasználás, ami alapján minısítjük az épületet. A mért fogyasztási adatok alapján történı tanúsítás alapvetıen azoknál az épületeknél alkalmazható, melyek tulajdonosa ill. használója nem változik. Meglévı épületek eladása vagy bérbeadása esetén az épület üzemeltetése változhat és ennek eredményeképpen a méréses eljárással meghatározott indikátor is változik. Az épület használójának vagy az épület fı funkciójának változása után a méréses eljárással meghatározott indikátor így nem lesz többé érvényes. A meglévı középületek esetén nincs változás a tulajdonos kilétét illetıen, ezért a mért energetikai jellemzı lehet az épületmenedzsmentre utaló adat, így felhasználható az üzemeltetık illetve a felhasználók értékelésére és motiválására. A méréses eljárás alkalmazásának feltételeként a hasznos alapterület alsó határára vonatkozóan középület esetén 1000 m2, lakóépület esetén legalább 2000 m2 alapterületet és 50 db lakásszámot javasolunk. Javaslatunk szerint 1000 m2 alapterület alatti középületet csak számítással, 1000 m2 alapterület feletti középületet számítással és méréses eljárással is lehessen tanúsítani. Lakóépület esetén 2000 m2 alapterület alatt csak számítással, 2000 m2 és 50 db lakásszám felett számítással és méréses eljárással is lehessen tanúsítani.

2. Lakóépületek energetikai tanúsítását eladáskor vagy bérbeadáskor kell elkészíteni, ilyenkor a tulajdonos kiléte ill. adott esetben a használók száma változik, ezért a fogyasztói

viselkedést

célszerő

eliminálni.

A

számításos

eljárással

kapott

energiafogyasztás egy adott belsı hımérsékletre, adott üzemeltetésre, adott használatra vonatkozik, mely a más épületekkel történı összehasonlítást megkönnyíti. 2000 m2 alatti lakóépületek, családi házak esetén a számításos módszert javasoljuk. 2000 m2-nél és 50 db lakásszámnál nagyobb központi főtéssel rendelkezı lakóépületekben a fogyasztói viselkedés állandónak tekinthetı, ezért javasolt a teljes épületre vonatkozó energetikai tanúsítás mért fogyasztási adatokon történı elvégzése. A lakóépület lakásainak főtött alapterületének legalább 90%-a folyamatos, életvitelszerő használatban kell legyen (azaz a lakások alapterületének max. 10%-a lehet főtetlen), ellenkezı esetben megtévesztı eredményt kapunk az energiafelhasználás jellemzésekor.


73


Tanulmány

Középületek esetén az 1. pontban leírtaknak megfelelıen az 1000 m2 feletti épületek esetén javasoljuk a méréses eljárás alkalmazását.

3.

Az

épület

funkciója

nagyban

meghatározza

a

besoroláshoz

szükséges

referenciaértékeket. A tanúsítás egyik feladata az épület minısítése, a másik feladata az javaslatok

energiacsökkentı

kidolgozása,

melyhez

az

egyes

alrendszerek

energiafelhasználását, hatékonyságát kell meghatároznunk. Utóbbi történhet például az alrendszerekre vonatkozó referenciaértékek bevezetésével.

Az épület minısítése: - A Magyarországon hatályos 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (továbbiakban TNM rendelet) az összesített energetikai jellemzı követelményértékére vonatkozóan 4 fajta épülettípust különböztet meg: 1. Lakó és szállásjellegő épületek 2. Irodaépületek 3. Oktatási épületek 4. Egyéb funkciójú épületek

Amíg a meglévı épületek energiafelhasználásáról nincs adatbázis, addig javasoljuk a 7/2006 (V.24.) TNM rendeletben ismertetett számítással meghatározni a referenciaértéket, azaz

az

A/V

és

az

épület

típusa

alapján

a

TNM

rendelet

1.

melléklet

„Követelményértékek” III. pontja szerinti követelményértékeket meghatározni. Az épület besorolása javaslatunk szerint a TNM rendeletben fent felsorolt 4 épületfunkcióra vonatkozó referenciaérték és skálázási módszer alkalmazása a meglévı épületek esetében is. A számlák alapján történı tanúsításnál adott az éves összes energiafelhasználás, melyet min. 3 év energiaszámlái alapján kell figyelembe venni. Az éves energiafelhasználásból le kell vonni az „egyéb” fogyasztók energiafelhasználását az MSZEN15603:2008 szabvány alapján,

és

így

megkapjuk

a

főtés,

hőtés,

HMV,

szellızés

és

világítás

energiafelhasználását. A főtési energiafogyasztást a hıfokhíd alapján korrigáljuk. Az így kapott

energiafogyasztási

értékekbıl

a

primer

energiaátalakítási


tényezıkkel

74


Tanulmány

meghatározzuk a primer energiafelhasználást. Az épület felület/térfogat aránya és az adott épületfunkcióhoz tartozó követelményérték meghatározása után minısítjük az épületet az A+-tól I-ig tartó skálán.

- Az épület minısítésének másik lehetısége, hogy az EPLabel projekt során kifejlesztett módszert alkalmazzuk, mely a középületeket a következı típusokra bontja: - adminisztrációs épület - egyetem - iskola - sportlétesítmény - kórház - hotel Az EPLabel projekt során (2005-2007) kifejlesztettek egy olyan módszert, mellyel az energetikai tanúsítást az éves fogyasztási adatok alapján lehet elvégezni az EPBD 7.3 fejezetének elıírásában foglalt 1000 m2-nél nagyobb középületekre. Az EPLabel módszer a besoroláshoz az EN15217 szabványban leírt Rr (új épület elıírás) és Rs (épületállomány) referenciaértékek figyelembevételét javasolja, a szabványban leírtak szerint. A referenciaértékek meghatározhatók: 1. Az adott ország saját elıírása az épület típus és ahhoz tartozó referenciaértékre. 2. Más ország elıírásának alkalmazása az épület típus és ahhoz tartozó referenciaértékre. 3. Az adott ország saját elıírása épülettípusra, referenciaérték nélkül. (Ebben az esetben besorolás nincs) Tudomásunk szerint Magyarországon jelenleg nincs olyan adatbázis, mely a fenti épületek mért fogyasztási adatait tartalmazná, ezért a korrekt referenciaértékek megállapításához a fent felsorolt 6 épülettípus energiafelhasználási adatait begyőjtı reprezentatív felmérés szükséges. Erre a felmérésre, adatgyőjtésre alkalmas pl. a 4. fejezetben ismertetett DISPLAY® program, melynek segítségével a meglévı épületállomány energiafogyasztási adatai tárolhatóak és bármikor hozzáférhetıek. Másik lehetıség az energetikai tanúsítványok központi adatbázisának olyan kialakítása, mely a meglévı épületek méréses módszerrel történı tanúsítása esetén az épület energiafogyasztási adatait is tartalmazza. A


75


Tanulmány

tervezett adatbázis kialakításakor fontos szempont az is, hogy a meglévı épületállomány energiafogyasztási adatai tárolhatóak legyenek, mellyel kapcsolatban Comfort Consulting Mérnöki Tanácsadó Kft. elkészítette és 2009. 04. 27.-én VÁTI Kht.-nak átadta „Az energetikai tanúsítványok központi adatbázisának javasolt kialakítása” c. dokumentumot.

Az egyes energiafogyasztó rendszerek (főtés, szellızés, HMV, világítás, irodai elektromos berendezések stb.) hatékonyságának megállapítására, valamint a hatékonyság növelésére tett javaslatok elkészítéséhez, szükséges ezen alrendszerek energiafelhasználásának, hatékonyságának meghatározása és minısítése. A minısítés az alrendszerekre vonatkozó referenciaértékek alapján végezhetı el.

4. A tanúsítás megismételhetısége úgy biztosítható, hogy az aktuális főtési energiafogyasztást az épület régiójának 20 év átlagára jellemzı hıfokhíddal kell korrigálni.

5. A lakások önálló tanúsítása – a 2. kérdésre adott válasz alapján – nem javasolt méréses módszerrel a fogyasztói viselkedés jelentıs befolyásoló hatása miatt. A lakások önálló tanúsítása a számításos módszerrel javasolt.

6. Az MSZ EN15217:2008 szabvány leírja, hogy a mért illetve számított energetikai jellemzık nem feltétlenül ugyanazon energiafelhasználásokat tartalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a számításos eljárás a főtés, HMV, szellızés és nem lakáscélú épületek esetén még a világítás energiafelhasználásokon kívül más energiafogyasztó berendezések (lakóépület esetén pl.: hőtıszekrény, mosógép, mosogatógép, stb., irodaépület esetén: számítógép, fénymásoló, nyomtató stb.) energiafelhasználását nem tartalmazza. Ezen „egyéb” fogyasztók energiafelhasználását, becsléssel, számítással meg kell határozni és le kell vonni az épület teljes energiafelhasználásából. A főtési hıfogyasztást az épület régiójának 20 év átlagára jellemzı hıfokhíddal kell korrigálni. A számításos eljárás eredményétıl várhatóan még ekkor is különbözik a méréses eljárással kapott eredmény, hiszen a számításos eljárás standard adatokat tartalmaz. (Amennyiben a számításos eljárást


76


Tanulmány

validáljuk, azaz az aktuális épületadatokkal és energiafelhasználó rendszerekkel végezzük el, úgy a két eredménynek közel azonosnak kell lennie.)

7. A megújuló energia felhasználásának preferenciája a TNM rendelet 3. mellékletének V. pontjában meghatározottak szerint vehetı figyelembe. A megújuló energiára vonatkozó primer

energiaátalakítási

tényezı

0,

vagyis

a

tanúsított

létesítmény

primer

energiafelhasználásának meghatározásakor a megújuló energia felhasználást zérusként vesszük figyelembe, így az az épület, amelyik megújuló energiát használ kedvezıbb besorolást kap, mint amelyik nem.

8. A különbözı energiahordozók eltérı primerenergia tartalma a TNM rendelet 3. mellékletének V. pontja szerint vehetı figyelembe:

Primerenergia-átalakítási tényezık Energia

e

elektromos áram

2,50

csúcson kívüli elektromos áram

1,80

földgáz

1,00

tüzelıolaj

1,00

szén

0,95

főtımővi távfőtés

1,20

távfőtés kapcsolt energiatermelés

1,12

tőzifa, biomassza

0,60

megújuló

0,00

8.1. táblázat Primer energiaátalakítási tényezık

9. A TNM rendelet 4. § (2) szerint, ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezekre eltérı az elıírt követelményérték, akkor a tervezés során azokat a


77


Tanulmány

méretezési alapadatokat és az összesített energetikai jellemzıre vonatkozó követelményt kell figyelembe venni, amely a) az épület legnagyobb térfogatú rendeltetési egységének funkciójából következik (jellemzı funkció), vagy b) térfogatarányosan a különbözı rendeltetési egységek funkciójából következik. (3) Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezek között van olyan, amelyre nincs az összesített energetikai jellemzıre követelmény, akkor a) az épület egészére a fajlagos hıveszteség-tényezıre és ezzel együtt az egyes határolószerkezetekre vonatkozó követelményeket kell kielégíteni az 1. melléklet szerint, és b) az épületnek arra a részére kell értelmezni a méretezési alapadatokat és alkalmazni az összesített energetikai jellemzıre vonatkozó követelményt, a felület-térfogat arány megállapítása mellett, amelyre a funkció szerinti követelmény adott.

10. A méréses eljárás egy rendeltetési egység tanúsításához nem javasolt a fogyasztói szokások hatása miatt.

11. Az EPLabel projekt során kifejlesztett módszer elvét a TNM rendelettel összhangba hozva javasolt alkalmazni. (részletesen ld. elızı pontok ill. 9. fejezet)


78


Tanulmány

9. A 7/2006 (V.24.) TNM rendelet 5. mellékleteként beillesztendı: „Az

épületek

energetikai

jellemzıinek

meghatározása

mért

energiafogyasztási adatokból számítva” c. dokumentum Az épületek energetikai jellemzıinek meghatározása mért energiafogyasztási adatokból számítva 5. melléklet a 7/2006. (V.24.) TNM rendelethez

I. A tanúsítási módszer alkalmazásának feltételei 1. Középület tanúsítása Az 1000 m2 alapterület alatti középületet csak számítással, az 1000 m2 alapterület feletti középületet számítással vagy mért energiafogyasztási adatok alapján lehet tanúsítani. 2. Lakóépület tanúsítása Lakóépület esetén 2000 m2 alapterület alatt csak számításos eljárással lehet tanúsítani. 2000 m2-nél és 50 db lakásszámnál nagyobb központi főtéssel rendelkezı lakóépületekben, ahol a lakóépület főtött alapterületének legalább 90%-a folyamatos, életvitelszerő használatban van (azaz a lakások alapterületének max. 10%-a lehet főtetlen), számítással vagy méréses eljárással lehet elvégezni a tanúsítást.

II. A mért energiafogyasztáson alapuló tanúsítási módszer lépései 1. Az épület teljes energiafelhasználásának meghatározása legalább 3 teljes év mért energiafogyasztási adatai alapján [kWh/év] 2. Egyéb energiafelhasználások levonása 3. Főtési hıfogyasztás korrigálása 20 év átlagának hıfokhídjával 4. Főtés, hőtés, szellızés, HMV, világítás energiafelhasználásának meghatározása 5. Primer energiafelhasználás kiszámítása a 7/2006 TNM rendelet 3. melléklet V. pontja szerinti energiaátalakítási tényezıkkel 6. A referenciaérték (követelmény) meghatározása 7. Az energiafelhasználás összehasonlítása a referenciaértékkel, az épület besorolása


79


Tanulmány

III. A tanúsítási módszer részletes ismertetése 1. Az épület teljes energiafelhasználásának meghatározása legalább 3 teljes év energiaszámlái, mért fogyasztási adatai alapján [kWh/év] Az energiafogyasztási adatokat úgy határozzuk meg, hogy az összes bevitt energiából levonjuk az összes exportált energiát, amit nem az épület használ fel. (Exportált energia lehet pl. az épületet ellátó gázmotor esetén a villamos és/vagy hıenergia egy része, melyet nem az adott épület használ el, hanem tovább adja más épületek energiaellátása céljából.) Ha csak az energiahordozók mennyisége ismert, akkor a főtıértéküknek megfelelıen kell az energiahordozókkal bevitt hımennyiséget meghatározni.

2. „Egyéb” energiafelhasználások levonása A

főtés,

hőtés,

szellızés,

HMV

és

világítás

melletti

„egyéb

fogyasztók”

energiafelhasználását le kell vonni a teljes energiafelhasználásból. Ezt minden vizsgált évnél külön kell elvégezni. Ha nincsenek külön mérve az „egyéb” energiafelhasználások, akkor az alábbi értékek vehetık figyelembe:


80


Tanulmány

Lakóépület [kWh/év]

* Fagyasztóval + Fagyasztó nélkül

Irodaépületek, a következı berendezéseket feltételezve: - munkahelyenként 1 számítógép, 1 flat monitor, 1 telefon - 10 munkahelyenként 1 nyomtató - irodánként 1 telefax, 1 másológép, 1 szkenner, 1 kávéfızı gép Irodai berendezések éves elektromos energiafogyasztása munkahelyre és kondicionált területre vonatkozóan [kWh/m2] 2

Munkahelyenként Személyenkénti terület

m kondicionált területre 10 m

2

15 m

2

20 m

Energiahatékony berendezésekkel

120

12

8

6

Tipikus berendezésekkel

230

23

15

12


2

81


Tanulmány

Amennyiben további energiafogyasztók is vannak, abban az esetben az egyéb energiafelhasználás meghatározására a következı elvet kell alkalmazni: Éves energiafelhasználás = teljesítmény [kW] x éves üzemidı [h] ahol fix teljesítményő berendezés esetén a beépített teljesítménnyel, míg változó teljesítményő berendezés esetén az éves átlagos teljesítménnyel kell számolni.

3. Főtési hıfogyasztás korrigálása 20 év átlagának hıfokhídjával A mért főtési hıfogyasztást az országos hıfokhídnak megfelelıen korrigálni kell. A főtési energiafogyasztás elosztandó a vizsgált év hıfokhídjával és megszorzandó az adott város 20 éves átlagos hıfokhídjával (pl. 2912 napfok/év). Ezt minden vizsgált év főtési hıfogyasztására külön el kell végezni. Amennyiben a főtés és HMV fogyasztás nincs külön mérve, akkor a HMV fogyasztást a TNM rendelet 2. mellékletének VII. pontja alapján ki kell számítani, és le kell vonni a főtési és HMV energiafogyasztásból.

4. Főtés, hőtés, szellızés, HMV, világítás energiafelhasználásának meghatározása A 2. pontban meghatározott éves energiafelhasználásból vonjuk le az adott év mért főtési hıfogyasztását, majd adjuk hozzá a 3. pontban meghatározott korrigált főtési hıfogyasztást. Ezzel minden évre meghatározható a főtés, hőtés, szellızés, HMV és világítás energiafogyasztása [kWh/m2/év], melyekbıl képezzünk számtani átlagot.

5. Primer energiafelhasználás kiszámítása a 7/2006 TNM rendelet 3. melléklet V. pontja szerinti energiaátalakítási tényezıkkel A 4. pontban meghatározott energiafogyasztási adatokból meghatározzuk a primer energiafogyasztást az energiaátalakítási tényezıkkel, azaz az energiafelhasználást megszorozzuk a primer energia-átalakítási tényezıvel.


82


Tanulmány

6. A referenciaérték (követelmény) meghatározása A referenciaértéket a TNM rendelet 1. melléklet „Követelményértékek” III. pontja szerint határozzuk meg az A/V és épülettípus alapján. - Lakó- és szállásjellegő épületek - Irodaépületek - Oktatási épületek - Egyéb funkciójú épületek

7. Az energiafelhasználás összehasonlítása a referenciaértékekkel, az épület besorolása Az épület 5. pontban meghatározott energiafelhasználását összehasonlítjuk a 6. pontban meghatározott referenciaértékkel. Az épület besorolása A+-tól I-ig tartó skálán a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 3. mellékletében ismertetett százalékos skála szerint történik: A+:

< 55

Fokozottan energiatakarékos

A

56-75

Energiatakarékos

B

76-95

Követelménynél jobb

C

96-100

Követelménynek megfelelı

D

101-120

Követelményt megközelítı

E

121-150

Átlagosnál jobb

F

151-190

Átlagos

G

191-250

Átlagost megközelítı

H

251-340

Gyenge

I

341 <

Rossz


83


Tanulmány

Felhasznált irodalom

[1]

MSZ EN15217:2008: Épületek Energetikai teljesítıképessége – Módszerek az épületek energetikai teljesítıképességének kifejezésére és energetikai tanúsítására

[2]

MSZ EN15603: Épületek energetikai teljesítıképessége – A teljes energiaigény és az energetikai minıség meghatározása

[3]

Certificates based on CEN standards

[4]

www.europrosper.org

[5]

Europrosper Final Report, extended summary, 2004

[6]

Building service journal 10/04: Disclosure and display, 2004

[7]

Europrosper presentation, IEECB'04 International Conference, Frankfurt, 2004

[8]

Grading non-domestic buildings for their energy performance, IEECB'04 International Conference, Frankfurt, 2004

[9]

Implementing Energy Certification for the EPBD: A method for existing buildings based on measured energy, Article 14 Committee, Brussels, 2004

[10]

EPLabel, Final publishable report, 2007

[11]

Field test of methodology to produce building energy certificates based on operational rating. C. Boonstra, R. Cohen, J. Field, B.Bordass

[12]

EPLabel, Report on propsed energy benchmarking systems for six sectors, 2006

[13]

www.eplabel.org

[14]

Deatiled Report on certification – Concerted Action – Supporting transposition and implementation of the directive 2002/91/EC CA-EPBD(2005-2007), 2008


84


Tanulmány

[15]

Towards an Energy Efficient European Building Stock, An RICS Status Report on the Implementation of Directive 2002/91 on the Energy Performance of Buildings (EPBD) in the EU Member States

[16]

Magyar Z.: Az energiatanúsítás nemzetközi rendszerének tapasztalatai, 2008

[17]

Energy and carbon emission regulations, A guide to implementation, CIBSE:2008

[18]

Act to promote energy savings in buildings, 2005

[19]

Danish Experience in energy labelling of buildings, 2003

[20]

Solar cities: European Habitats of tomorrow. The Danish Energy Management Scheme and energy registration of public buildings

[21]

Handbook for energy consultants, Energy certification of small buildings, 2004

[22]

www.display-campaign.org

[23]

Towards Class A guidelines

[24]

Display® users’ guide

[25]

Bánhidi L., Magyar Z.: Energetikai tanúsítás, főtési- és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálata

[26]

CIBSE: TM39:2006 Building energy metering

[27]

CIBSE: TM31:2006 Building log book toolkit


85

Tanúsítási módszer kidolgozása meglévı épületekre TANULMÁNY

Recommend Documents