TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2010/2011. tanév CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKNEVELŐ-GONDOZÓ felsőfokú szakképzés
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron
Szerkesztők:
Dr. Simon Tamás oktatási dékánhelyettes
Dr. Simon István Ágoston szakfelelős
Kiadja:
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar
Dr. Katona György dékán
TARTALOMJEGYZÉK
CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKNEVELŐ-GONDOZÓ felsőfokú szakképzés..................... 4 1. A szak általános jellemzői.................................................................................................. 4 2. Mintatanterv – nappali tagozat........................................................................................... 8 3. Mintatanterv – levelező tagozat ....................................................................................... 12 4. A óvodapedagógus képzésbe beszámítható tanulmányi egységek................................... 16 5. A csecsemő- és kisgyermeknevelő BA képzésbe beszámítható tanulmányi egységek ... 17 6. Gyakorlati képzési program követelményei..................................................................... 18 A Kari Szabályzatok megtalálhatók a Kar honlapján, a Hallgatóknak menüpontban, a Szabályzatok almenüben.
CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKNEVELŐ-GONDOZÓ felsőfokú szakképzés Szakfelelős: Dr. Simon István Ágoston egyetemi docens
1. A szak általános jellemzői A képzés célja: A csecsemő és kisgyermek korosztály nevelésének és gondozásának megvalósítására alkalmas elméleti tudással rendelkező, és az ismereteket változó körülmények között alkalmazni tudó, önművelésre és önfejlődésre képes szakemberek képzése. A képzés szerkezete: Képzési idő: A mintatanterv alapján 4 aktív félév A megszerzendő kreditek száma: 120 A diploma megnevezése: csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó A végzettségi szint: felsőfokú A képzés formái: nappali, levelező Az 55 761 01 0000 00 00 azonosító számú, Csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak megnevezése azonosítója 1868-06 Gyermekellátási alapfeladatok 1869-06 A napközbeni gyermekellátásba kerülés feladatai 1870-06 Gyermeknevelési és gondozási feladatok Egészségnevelési, az egészséges és beteg gyermekkel 1871-06 kapcsolatos alapápolási feladatok a gyermek ellátásában Csecsemők és kisgyermekek ellátásához kapcsolódó 1872-06 dokumentációs feladatok
A szakmai vizsga leírása: I. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: - Modulzáró vizsga eredményes letétele - Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével - A 120 órás szakmai készségfejlesztésről szóló igazolás - Szakdolgozat készítése II. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1868-06 Gyermekellátási alapfeladatok
4
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Napi gondozási feladatok ellátása gyermekellátó intézményben A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A gyermeki fejlődés és a fejlődést segítő módszerek bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A szociális gondozás dilemmáinak értelmezése egy esetleírás alapján A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülés 30 perc, válasz 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 35% 2. feladat 35% 3. feladat 30% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1869-06 A napközbeni gyermekellátásba kerülés feladatai A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A gyakorlati tapasztalatok alapján bemutatni a gyermek ellátásba kerülésével kapcsolatos feladatokat A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100%
5
3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1870-06 Gyermeknevelési és gondozási feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Tapasztalatok felhasználásával bemutatni a játék jelentőségét a 0-3 éves korú kisgyermekek fejlődésben A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1871-06 Egészségnevelési, az egészséges és beteg gyermekkel kapcsolatos alapápolási feladatok a gyermek ellátásában A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Demonstrációs teremben bemutatni a gyermekellátásban alkalmazható alapápolási feladatot A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1872-06 Csecsemők és kisgyermekek ellátásához kapcsolódó dokumentációs feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A gyakorlati tapasztalatok alapján bemutatni az egyéni fejlesztési terv szempontjait A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100%
6
III. A szakmai vizsga értékelése %-osan: Az 55 761 01 0000 00 00 azonosító számú, Csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó megnevezésű szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 25 2. vizsgarész: 25 3. vizsgarész: 20 4. vizsgarész: 20 5. vizsgarész: 10 IV. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei: Szakmai vizsgára az a hallgató bocsátható, aki: - eleget tett az oktatási programban foglalt tanulmányi- és vizsgakötelezettségeknek - beiskolázási feltételek igazolása - képzési idő teljesítésének igazolása - a vizsgáztatási-értékelési rendben meghatározott aláírások megszerzése gyakorlati jegyek, kollokviumok és a zárófoglalkozás legalább elégséges teljesítése - a szakmai vizsga időpontja előtt 30 nappal leadott, minimum 20 oldalas. A képző intézmény Tanulmányi és Vizsgaszabályzata által előírt tartalmi és formai követelményeinek megfelelő záródolgozat.
7
2. Mintatanterv – nappali tagozat
1. Őszi félév Ssz. Tantárgy neve
Kód
Óraszám vizsga
Kr.
1.
Jogi és közigazgatási alapismeretek
BTAAK03
1/0/K
2
2.
Családszociológia
BTAAG01
2/0/GY
2
3.
Etika
BTAAK01
2/0/K
2
4.
Nevelés története és elmélete
BPEAG24
2/0/GY
2
5.
Pszichológiai alapismeretek
BPSAG01
1/0/K
1
6.
Szakmai készségfejlesztés
BPSAG04
0/2/GY
0
7.
Fejlődéspszichológia I.
BPSAG02
1/1/GY
2
8.
Nyelvművelés
BMAAG01
0/2/GY
2
9.
Anatómia
BTEAK01
2/0/K
2
10.
Csecsemő és kisgyermek gondozása
BTEAG01
1/1/GY
2
11.
Vizuális nevelés alapjai és módszertana I.
BVIAG01
0/3/GY
3
BPEAG22
0/2/GY
2
BTEAG07
1/2/GY
3
14. Egyéni gyakorlat I.
BPEAG18
0/2/GY
3
15. Csoportos gyakorlat I.
BPEAG09
0/2/GY
2
12. Informatika 13.
Testnevelés alapjai és módszertana
Kötelező kreditek összesen:
8
30
Előfeltétel
2. Tavaszi félév Ssz. Tantárgy neve
Kód
Óraszám vizsga
Kr.
1.
A szociálpolitika alapjai
BTAAG02
1/0/GY
2
2.
A kisgyermekkor pedagógiája
BPEAG04
0/2/GY
2
3.
Családpedagógia
BPEAG03
2/0/GY
2
4.
Fejlődéspszichológia II.
BPSAK02
2/1/K
3
5.
Beszédművelés
BMAAG02
0/2/GY
2
6.
Gyermekgyógyászat és alkalmazott gyógyszertan
BTEAG02
2/1/K
3
7.
Alapfokú zeneelmélet
BZEAG01
0/3/GY
3
8.
Vizuális nevelés alapjai és módszertana II.
BVIAG02
0/3/GY
3
9.
Bábjáték alapjai módszertana
BPEAG16
0/2/GY
2
BTEAG08
0/2/GY
0
BTEAG11
0/2/GY
2
12. Egyéni gyakorlat II
BPEAG19
0/2/GY
3
13. Csoportos gyakorlat II.
BPEAG10
0/2/GY
2
BNEAG02 BNEAG01
0/2/GY
1
10. Testnevelés I. 11.
14.
A gyermekek ellátásához kapcsolódó dokumentumok
Német I. Angol I.
Kötelező kreditek összesen:
9
30
Előfeltétel
3. Őszi félév Ssz. Tantárgy neve
Kód
Óraszám vizsga
Kr.
1.
Család és gyermekvédelmi jog
BTAAK04
1/0/K
2
2.
Játékpedagógia
BPEAG02
0/2/GY
2
3.
Gyógypedagógiai alapismeretek
BPEAG05
1/1/GY
2
4.
Játékpszichológia
BPSAK01
1/1/K
2
5.
Személyiség és kommunikációfejlesztés
BPSAG05
0/2/GY
2
6.
Gyermekirodalom és módszertana
BMAAK02
0/2/K
3
7.
Élelmezéstan
BTEAG03
2/0/GY
2
8.
Gyermekápolástan
BTEAG10
1/2/GY
3
9.
Hangszerismeret - játék
BZEAG02
0/3/GY
3
10. Testnevelés II.
BTEAG09
0/2/GY
0
11. Egyéni gyakorlat III
BPEAG08
0/2/GY
3
12. Csoportos gyakorlat III.
BPEAG11
0/2/GY
2
13. Nyári gyakorlat
BPEAG13
3 hét/GY
3
Német II. Angol II.
BNEAG04 BNEAG03
0/2/GY
1
14.
Kötelező kreditek összesen:
10
30
Előfeltétel
Krit.köv.
4.Tavaszi félév Ssz. Tantárgy neve
Kód
Óraszám vizsga
Kr.
1.
Integrált nevelés –korai fejlesztés
BPEAG23
1/1/GY
2
2.
Szociálpszichológia
BPSAG06
1/1/GY
2
3.
Anyanyelvi nevelés és módszertana
BMAAG03
0/2/K
2
4.
Egészséges életmódra nevelés
BTEAG05
1/1/GY
2
5.
Járványtan fertőző betegségek
BTEAK02
2/0/K
2
6.
Elsősegélynyújtás
BTEAG06
0/1/GY
1
7.
Matematika
BPEAG07
0/1/GY
1
8.
Egyéni gyakorlat IV.
BPEAG17
0/2/GY
3
9.
Csoportos gyakorlat IV.
BPEAG12
0/2/GY
2
BPEAG14
6 hét/GY
6
BNEAG06 BNEAG05
0/2/GY
1
BPEAA01
0/2/A
0
10. Egybefüggő szakmai gyakorlat 11.
Német III. Angol III.
12. Pedagógiai gyakorlat
Kötelező kreditek összesen: 13. Záró dolgozat
BPEAG21
11
Előfeltétel
24 6
Krit.köv.
3. Mintatanterv – levelező tagozat 1. Őszi félév Ssz. Tantárgy neve
Kód
Óraszám vizsga
Kr.
1.
Jogi és közigazgatási alapismeretek
BTAAK03
4K
2
2.
Családszociológia
BTAAG01
8 GY
2
3.
Etika
BTAAK01
8K
2
4.
Nevelés története és elmélete
BTPAG04
8 GY
2
5.
Pszichológiai alapismeretek
BPSAK01
4K
1
6.
Szakmai készségfejlesztés
BPSAG04
8 GY
0
7.
Fejlődéspszichológia I.
BPSAG02
8 GY
2
8.
Nyelvművelés
BMAAG01
8 GY
2
9.
Anatómia
BTEAK01
8K
2
10.
Csecsemő és kisgyermek gondozása
BTEAG01
8 GY
2
11.
Vizuális nevelés alapjai és módszertana I.
BVIAG01
12 GY
3
BPEAG22
8 GY
2
BTEAG07
12 GY
3
14. Egyéni gyakorlat I.
BPEAG18
10 GY
3
15. Csoportos gyakorlat I.
BPEAG09
8 GY
2
12. Informatika 13.
Testnevelés alapjai és módszertana
Kötelező kreditek összesen:
12
30
Előfeltétel
2. Tavaszi félév Ssz. Tantárgy neve
Kód
Óraszám vizsga
Kr.
1.
A szociálpolitika alapjai
BTAAG02
4 GY
2
2.
A kisgyermekkor pedagógiája
BPEAG04
8 GY
2
3.
Családpedagógia
BPEAG03
8 GY
2
4.
Fejlődéspszichológia II.
BPSAK02
12 K
3
5.
Beszédművelés
BMAAG02
8 GY
2
6.
Gyermekgyógyászat és alkalmazott gyógyszertan
BTEAK02
12 K
3
7.
Alapfokú zeneelmélet
BZEAG01
12 GY
3
8.
Vizuális nevelés alapjai és módszertana II.
BVIAG02
12 GY
3
9.
Bábjáték alapjai módszertana
BPEAG16
8 GY
2
BTEAG08
4 GY
0
BTEAG11
8 GY
2
12. Egyéni gyakorlat II
BPEAG19
10 GY
3
13. Csoportos gyakorlat II.
BPEAG10
8 GY
2
10. Testnevelés I. 11.
A gyermekek ellátásához kapcsolódó dokumentumok
Kötelező kreditek összesen:
13
29
Előfeltétel
Krit.köv.
3. Őszi félév Ssz. Tantárgy neve
Kód
Óraszám vizsga
Kr.
1.
Család és gyermekvédelmi jog
BTAAK04
4K
2
2.
Játékpedagógia
BPEAG02
8 GY
2
3.
Gyógypedagógiai alapismeretek
BPEAG05
8 GY
2
4.
Játékpszichológia
BPSAK01
8K
2
5.
Személyiség és kommunikáció fejlesztés
BPSAG05
8 GY
2
6.
Gyermekirodalom és módszertana
BMAAK02
8K
3
7.
Élelmezéstan
BTEAG03
8 GY
2
8.
Gyermekápolástan
BTEAG10
12 GY
3
9.
Hangszerismeret - játék
BZEAG02
12 GY
3
10. Testnevelés II.
BTEAG09
4 GY
0
11. Egyéni gyakorlat III
BPEAG08
10 GY
3
12. Csoportos gyakorlat III.
BPEAG11
12 GY
2
13. Nyári gyakorlat
BPEAG13
3 hét/GY
3
Kötelező kreditek összesen:
14
29
Előfeltétel
Krit.köv.
4.Tavaszi félév Ssz. Tantárgy neve
Kód
Óraszám vizsga
Kr.
1.
Integrált nevelés –korai fejlesztés
BPEAG23
8 GY
2
2.
Szociálpszichológia
BPSAG06
8 GY
2
3.
Anyanyelvi nevelés és módszertana
BMAAK03
8 K
2
4.
Egészséges életmódra nevelés
BTEAG05
8 GY
2
5.
Járványtan fertőző betegségek
BTEAK02
8K
2
6.
Elsősegélynyújtás
BTEAG06
4 GY
1
7.
Matematika
BPEAG07
4 GY
1
8.
Egyéni gyakorlat IV.
BPEAG17
10 GY
3
9.
Csoportos gyakorlat IV.
BPEAG12
16 GY
2
10.
Egybefüggő szakmai gyakorlat
BPEAG14
6 hét GY
6
4 fő/ GY
1
8 AI
0
12. Záró dolgozat konzultáció 13. Pedagógiai gyakorlat
BPEAA01
Kötelező kreditek összesen: 14.
Záró dolgozat
BPEAG21
15
Előfeltétel
24 8
Krit.köv.
4. A óvodapedagógus képzésbe beszámítható tanulmányi egységek
FSZ képzés tantárgyai
Főiskolai képzés tantárgyai
Félévek
Kredit
Etika
Etika /K/
2
2
Neveléstörténete és elmélete
Neveléstörténet I. /K/
3
2
Játékpedagógia
A játék pedagógiai feltételei I. /K/ Gyógypedagógia /KV/
1
2
6
2
Általános és személyiségpszich. /K/ Fejlődéspszichológia I. II. /K/ Játékpszichológia I. /K/
1
2
1-2 2
4 2
Nyelvtan nyelvművelés /K/ Beszédművelés I. /K/ Beszédművelés II. /K/ Gyermekirodalom /K/
4 1 2 4
2 1 1 2
Anatómia
Anatómia élettan egészségtan /K/
1
2
Egészséges életmódra nevelés
Egészségfejlesztés /KV/
2
2
Alapfokú zeneelmélet Hangszerismeret -játék
Alapfokú zeneelmélet /K/ Hangszerismeret –játék /K/
1 2
2 2
Vizuális nevelés alapjai és módszertana I. Vizuális nevelés alapjai és módszertana II.
Vizuális megism. nevelés /K/
1
2
Alapozó vizuális tanulmányok /K/
2
2
Bábjáték alapjai és mszt.
Bábpedagógia /K/
6
2
Informatika
Informatika /KV/
2
2
Személyiség- és kommunikációfejlesztés
Személyiség- és kommunikációfejlesztés
3
2
Összesen:
40
Gyógypedagógiai alapismeretek Pszichológiai alapismeretek Fejlődéspszichológia I. II. Játékpszichológia Nyelvművelés Beszédművelés Gyermekirodalom
16
5. A csecsemő- és kisgyermeknevelő BA képzésbe beszámítható tanulmányi egységek
FSZ képzés tantárgyai
BA képzés tantárgyai
félév
kredit
Magyarország művelődéstörténete a 20. században. Etika A nevelés története és elmélete Pszichológiai alapismeretek Fejlődéspszichológia Anatómia Személyiségpszichológia Beszédművelés Informatika Családpedagógia Családszociológia Gyógypedagógiai alapismeretek
Magyarország művelődéstörténete II. Etika Neveléstörténet I. Ált pszichológia Fejlődéspszichológia. I. Anatómia Személyiségpszichológia Beszédművelés I. II. Informatika Családpedagógia Családszociológia Gyógypedagógiai és gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek A játékpedagógia elmélete és gyakorlata I. Játékpszichológia Csecsemő- és gyermekgondozás Csecsemő- és gyermekápolástan Egészséges életmódra nevelés Táplálkozástudományi alapismeretek Az ének-zenei nevelés alapjai és módszertana I. A vizuális nevelés alapjai és módszertana I.
6
2
2 3 1 1 1 3
3 4
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
1
2
1 1 5 6 2
2 2 2 2 2
1
2
3
2
Összesen
40
Játékpedagógia Játékpszichológia Csecsemő és kisgyermekgondozás Ápolástan Egészséges életmódra nevelés Élelmezéstan Alapfokú zeneelmélet A vizuális nevelés alapjai és módszertana I.
17
1-2
1 4
6. Gyakorlati képzési program követelményei A gyakorlati képzés célja - A csecsemő és gyermeknevelő-gondozó hivatásra való felkészítés. Képet adni a hallgató számára azoknak az intézményeknek a munkájáról, ahol szakemberként elhelyezkedhet. Élményeket és ismereteket nyújtani az egyes intézmények eltérő és hasonló vonásairól, a gyermekekkel való bánásmódról, a felnőtt és a gyermek kapcsolatáról, az egyes ellátási formák szakmai alapelveiről. A gyakorlat célja, hogy hozzá járuljon az érzelmi beállítódás fejlődéséhez, a gyakorlatok során elvégzett feladatok segítsék az elméleti ismeretek mélyülését, és megalapozzák a további tanulmányokat. Célja továbbá, hogy fejlessze azokat a jártasságokat, készségeket és képességeket, amelyek alkalmassá teszik a hallgatót a 0-3 éves korú gyermekek gondozására, nevelésére. Az intézményi gyakorlat szintjei és struktúrája 1. A tájékozódás, az ellátó intézmények megismerésének szakasza ( I. félév) A hallgató első alkalommal egy-két napot tölt az egyes intézményekben ismerkedés, tájékozódás céljából. Célzott beszélgetést folytat az intézmény vezetőjével és munkatársaival, információkat gyűjt az intézmény szociális ellátásban betöltött funkciójáról, tevékenységéről, személyi és tárgyi feltételeiről. 2. A tevékenység megismerésének szakasza (II.- III. félév) A hallgató részletesen, mélységében, összefüggéseiben megismeri az egyes intézmények szociális és pedagógiai munkáját, a gyermekellátásban dolgozóknak családokkal kialakított kapcsolatait, az adott intézmény adminisztrációs munkáját. Tapasztalatait írásban rögzíti, elemzi. Esetenként előkészítő-kisegítő feladatokat is ellát. Folyamatosan konzultál az intézmény vezetőivel, munkatársaival. 3. Az önálló tevékenység szakasza (IV. félév) A hallgató önálló munkát végez a bölcsődei nagycsoportban. Átfogó képet szerez a bölcsődében folyó szociális gondozó-nevelő munkáról, a csecsemő- és gyermeknevelő gondozó munkaköréről, a bölcsődei élet egészéről. Az eredményes csecsemő- és
18
gyermeknevelő gondozó tevékenységhez szükséges készségek, jártasságok, képességek birtokában önállóan valósítja meg a bölcsődés gyermek gondozását, nevelését. Gyakorlati képzés óraszáma, tartalmi bontása félévenként és terephelyekként: A gyakorlat óraszáma és szervezeti formája
I. félév
II. félév
III. félév
60 Bölcsőde 12 ó Óvoda 6ó Gyermekjóléti szolgálat 8ó Gyermekotthon 4ó
150 Gyermekjóléti szolgálat 10 ó Családok átmeneti otthona 10 ó Gyermekek átmeneti otthona 10 ó
IV. félév
60 Családi napközi Egyéni 12 ó gyakorlat Családsegítő és gyermekjóléti támogató szolgálat 8ó Bölcsődei/Óvodai/ speciális csoport 10 ó 120 ó 30 ó 30 ó 30 ó Bölcsőde 18 ó Bölcsőde 30 ó Óvoda 8ó Csoportos Alapellátás 12 ó Bölcsődei gyakorlat Szolgáltatások 22 ó 540
150 ó Nyári gyakorlat
90 ó Pedagógiai gyakorlat Záró gyakorlat Egybefüggő szakmai gyakorlat 180 ó Összesen : 540 ó
30 ó
30 ó Bölcsőde 40 ó Gyermekosztály 30 ó Új-és koraszülött Osztály 20 ó 90 ó
270 Korai fejlesztő 10 ó Korai gondozás logopédiai csop.hallás sérült csop. 10 ó - Speciális óvodai csoport (sajátos nevelési igényű) 10 ó
30 ó Gyermekotthon 14 ó Bölcsőde 12 ó Bölcsőde-speciális csoport Eü gyermekotthon4 ó 30 ó 30 ó
30 óra Bölcsőde 5nap x 6óra x 6hét 180 ó 60 ó
150 ó
19
60 ó
270 ó
I. Félév A gyakorlati képzés célja: A pedagógushivatáshoz és a gyerekekhez való pozitív érzelmi viszony megalapozása. A gyakorlati képzés feladatai: - A gondozónő gyermeket elfogadó és modellnyújtó magatartásának megfigyelése, viselkedésmódjának utánzása. - A bölcsődés korú gyermek szükségleteinek megismerése, kielégítésükre alkalmazott eljárások, módszerek megfigyelése, gyakorlása egyéni hospitáláson, elemzése a csoportos gyakorlaton. - Ismerkedés, tájékozódás, tapasztalatszerzés a bölcsődei gondozásról, nevelésről, az óvodai gondozásról, nevelésről, a gyermek és a nevelő kapcsolatáról, kapcsolattartási formáiról. - Tapasztalatszerzés gondozónő-gyerek, gyerek-gyerek között folyó kommunikáció jellemzőiről, illetve a gyerekek játék- és munka- tevékenységéről, az ezt segítő gondozónői magatartásról. - Ismerkedés a csoport életrendjével, szokásrendjével, hagyományaival, részvétel az ünnepek, ünnepi előkészületek teendőiben. - Ismerkedés az bölcsődés korú gyermek életkori sajátosságaihoz és érdeklődési köréhez tartozó műveltségtartalmakkal. A gondozónő gyermeki tanulást szervező tevékenységének megfigyelése egyéni hospitáláson, elemzése a csoportos gyakorlaton. Egy-egy részfeladat önálló megoldása egyéni hospitálás alkalmával (éneklés, mondókázás, mesélés, stb.). I. Egyéni gyakorlat Bölcsőde Az adatgyűjtés és megfigyelés szempontjai: - A bölcsőde tárgyi feltételei, helyiségei, udvara, - A csoportszoba, fürdőszoba, kiszolgáló helyiségek berendezése, rendeltetése. - A gyermekintézmény étkeztetési és higiénés berendezései, főzési, étkezési lehetőségei. A konyhával szemben támasztott közegészségügyi és higiénés elvárások megfigyelése, edények, étkészletek, tálaláshoz szükséges eszközök pontos leírása, ezekről véleményalkotás. - A gyermekek életkora, fiú-lány arány, csoportbeosztás, csoportlétszám. - A bölcsődei csoportok napirendje. - A bölcsőde személyi feltételei, gondozónők és a technikai dolgozók munkája. Gyermekjóléti szolgálat Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai: - Az intézmény szakmai munkájának főbb jellemzői. (Célja, feladata, tevékenységi köre, részegységei) - Az intézmény személyi, tárgyi feltételei. A gyakorlat jellegének megfelelő, a szakképző intézménnyel kapcsolatban lévő intézmény Gyermekotthon Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai - Gyermekotthon célja, feladatai, legfontosabb gondozásba vételi feltétel megismerése. - A gyermekotthon tárgyi feltételei, helyiségei, udvara, étkeztetési és higiénés berendezései, a csoportszobák berendezése, a játékok. - A gyermekek életkora, fiú-lány arány, csoportbeosztás, csoportlétszám.
20
-
A csoportok napirendje. A gyermekotthon személyi feltételei, gondozónők és a technikai dolgozók munkája.
Óvoda Az adatgyűjtés és megfigyelés szempontjai: - Az óvoda tárgyi feltételei, helyiségei, udvara. - Az óvoda személyi feltételei: az óvodavezető, az óvodapedagógusok, a dajkák, az adminisztratív és a technikai dolgozók munkája. - A csoportszoba berendezése és játékai. - A gyermekek névsora, jele, életkori összetétele, heti- és napirendje. - A csoport nevelési terve. - Az óvodapedagógusok és a dajkák gondozási feladatai. II. Csoportos gyakorlat Alapellátás Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai: - Az alapellátás célja, feladata. - A család-orvosi alapellátás rendszere és működése. - A házi gyermekorvosi ellátás preventív, gyógyító és regisztráló feladatai. - Az egészséges és beteg csecsemő, gyermekek és szülők tájékoztatása, azok formái. - A gyermekgyógyászati rendelés adminisztratív feladatai (táppénzes állományba vétel, speciális szakrendelésre utalás, betegnyilvántartás). - A higiéné, a fertőtlenítés szabályai, módjai. - A védőnői munka definíciója, tevékenysége, családlátogatási, tanácsadási feladatai, a megelőző, felvilágosító munka, családgondozói tevékenység Bölcsőde Az adatgyűjtés és a megfigyelés témakörei, szempontjai: - A higiénés szokások megfigyelése, a rendszeresség szerepe a kisgyermek életében - A gondozási munka feltételei: eszközök, időtényező, a gyermek érzelmi állapota, a gyakorlat kivitelezése. A gondozási tevékenység megfigyelése. - A tárgyi feltételek jelentősége a mozgásfejlődésben. - A gyermekcsoportok kialakulásának feltételei, a társas kapcsolatok (felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek kommunikáció) megfigyelése. - A játékeszközök korcsoportok szerinti megfigyelése, a játéktevékenység megismerése, leírása. - A beszédfejlődés megfigyelése. Egyéni gyakorlat időkerete: Bölcsődei gyakorlat javasolt időkerete: hallgató 2 napot délelőtt, 2 napot délután. 1 egész napot töltsön el a bölcsődében, igazodva az adott bölcsőde életéhez. Óvoda: A félév során egy vagy két alkalommal összesen 6 óra időkerettel Gyermekjóléti szolgálat: A félév során egy vagy két alakalommal összesen 8 óra időkerettel. Gyermekotthon: A félév során egy alkalommal 4 óra időkerettel.
21
Csoportos gyakorlat időkerete: Bölcsődei gyakorlat: A hallgató javasolt időkerete hetente 2 órát hospitáljon a bölcsődében, s készítsen feljegyzéseket a megadott szempontok alapján. Alapellátás: A félév során 3 alkalommal összesen 12 óra időkerettel. Írásbeli feladatok: A hallgatók az Bölcsődei gyakorlati naplójukban rögzítik az egyéni hospitáláson, az óvodai, a gyermekjóléti szolgálatnál valamint a gyermekotthoni látogatáson, és a csoportos gyakorlaton szerzett tapasztalataikat a megadott szempontok alapján. (I. számú melléklet) Feljegyzéseket készítenek megfigyeléseikről, gyakorlati feladataikról, a bölcsődei szakvezető elemző-értékelő megbeszéléseiről, a csoportos megbeszélések tanulságairól. A feljegyzéseket a bölcsődei szakvezető és a gyakorlatvezető tanár folyamatosan (heti rendszerességgel) értékeli, láttamozza. A félév zárása: A félév gyakorlati jeggyel (ötfokozatú) záródik, melynek feltétele az egyéni és csoportos gyakorlatok előírásoknak megfelelő elvégzése, a hospitálási napló szempontok szerinti színvonalas vezetése. A félévet a gyakorlatvezető tanár a bölcsődei szakvezető véleményét kikérve értékeli, és az indexben lezárja.
II. Félév A gyakorlati képzés célja: Bekapcsolódás és részfeladat ellátás a bölcsődei nevelőmunkába, elsősorban a gondozás, a játék, az anyanyelvi nevelési (mese, olvasás, vers, mondóka) tevékenységeknél. A gyermekek ének-zenei, testnevelési és ábrázolási tevékenységeinek megfigyelése. A tevékenységkörök tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához szükséges ismeretek elsajátítása. A gyakorlati képzés feladatai: - A hallgatók próbálják ki önmagukat a bölcsődei szakvezető segítségével az alapvető tevékenységek során, - A félév a játéktevékenységbe való bekapcsolódás időszaka, ahol a hallgató ötletadással, szerepvállalással és a feltételek megteremtésével segíti a gyerekek játékát. Az alkalomnak megfelelően alkalmazza a megismert verseket, mondókákat, dalokat, meséket. - A hallgatók ismerjék meg a gyermekek szükségleteit, gyakorolják a kielégítésükre alkalmazott legmegfelelőbb eljárásokat. A délutáni hospitálások során is biztosítsuk, hogy megfigyelhesse a bölcsődei szakvezető tevékenységét, eljárásait. Önálló gyakorlásra (a megadott tevékenységei körökben) is kapjanak lehetőséget. - A hallgatók figyeljék meg, és készítsenek feljegyzéseket a gondozónő gyermeki tevékenységet szervező és irányító tevékenységéről. A gyűjtsenek példákat az irodalom, az éneklés, az ábrázolás és a testnevelés - kötött vagy kötetlen - foglalkoztatási formáiról. - Kapcsolódjanak be az ünnepek előkészítésébe, színesítsék az ünnep tartalmát önálló műsorral, ajándékkal. - A hallgatók tanulják meg a gyermekcsoport által ismert mondókákat, meséket, verseket, énekes- és szabályjátékokat. - A hallgatók a félév során fokozatosan szerezzenek jártasságot elméleti ismereteik szakszerű felhasználásában, a gyakorlat során való alkalmazásában.
22
-
Az egyéni hospitálás keretében ismerkedjenek a hallgatók a Családok átmeneti otthona, a Gyermekek átmeneti otthona intézmény tevékenységével, a Gyermekjóléti szolgálat napi munkájával.
Egyéni gyakorlat Gyermekjóléti szolgálat Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai: - Az intézmény szakmai munkájának gyakorlatban történő megismerése. - Az intézményben dolgozó szakemberek tevékenységének gyakorlatban megismerése.
történő
Gyermekek átmeneti otthona Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai: - Az otthon tárgyi feltételei, helyiségei, udvara, étkezési és higiénés berendezései, a szobák - berendezése, a játékok. - Az intézmény célja, feladata, szerkezeti felépítése. - A gyermekek életkora, fiú-lány arány, csoportlétszám. - A gyermekek napirendje. - Az otthon személyi feltételei, a gyermekeket ellátó szakemberek munkája - Az otthonba kerülés okai, háttere. Családok átmeneti otthona Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai - Az otthon tárgyi feltételei, a családok életkörülményei, helyiségeik, udvara, étkeztetési és higiénés berendezések, a lakószobák. - Az intézmény célja, feladata, szerkezeti felépítése - Az otthonba kerülés okai, háttere, az otthonban élő családok helyzete, a segítés, a nehézségek megoldásának lehetőségei. - Az otthon személyi feltételei. Csoportos gyakorlat Bölcsőde Az adatgyűjtés és a megfigyelés témakörei, szempontjai - A gyermek étkezése a bölcsődébe, elválás az anyától, búcsúzás. Ezt követően a gyermek viselkedésének megfigyelése 1 órán keresztül. - Csecsemő étkezésének megfigyelése. - A kisgyermek étkezésének megfigyelése. - Néhány /2-3) eltérő korú és mozgásfejlettségű gyermek megfigyelése. - A szabad levegőn tartózkodás megfigyelése. Az időtartam és a tevékenység értékelése. - Egy gyermekcsoport testi fejlődésre vonatkozó dokumentációjának összehasonlítása, az egyes gyermekek közötti különbségek megállapítása, elemzése. - Bekapcsolódás és részfeladat ellátás egyes gondozási (tisztálkodás, öltöztetés stb.) és játéktevékenységekbe, az anyanyelvi nevelési feladatokba (mesélés, olvasás, mondókák, versek). - Figyelje meg a gyermekek ének-zene, testnevelés és ábrázolási tevékenységét.
23
Egyéni gyakorlat időkerete: Gyermekjóléti szolgálat: A félév során 2 alkalommal összesen 10 óra időkerettel. Gyermekek átmeneti otthona: A félév során 2 alkalommal összesen 10 óra időkerettel. Családok átmenetei otthona: A félév során 2 alkalommal összesen 10 óra időkerettel. Csoportos gyakorlat időkerete: Bölcsődei gyakorlat javasolt időkerete: a hallgató hetente 2 órát hospitáljon a bölcsődében, s készítsen feljegyzéseket a megadott szempontok alapján, azon kívül egy héten keresztül 2 napot délelőtt, 2 napot délután. 1 egész napot töltsön el a bölcsődében, igazodva az adott bölcsőde életéhez. Írásbeli feladatok: A hallgatók az Bölcsődei gyakorlati naplójukban rögzítik az egyéni hospitáláson és a csoportos gyakorlaton szerzett tapasztalataikat a megadott szempontok alapján. (II. számú melléklet) Feljegyzéseket készítenek megfigyeléseikről, gyakorlati feladataikról, a bölcsődei szakvezető elemző-értékelő megbeszéléseiről, a csoportos megbeszélések tanulságairól. A feljegyzéseket a bölcsődei szakvezető és a gyakorlatvezető tanár folyamatosan (heti rendszerességgel) értékeli, láttamozza. A félév zárása: A félév gyakorlati jeggyel (ötfokozatú) záródik, melynek feltétele az egyéni és csoportos gyakorlatok előírásoknak megfelelő elvégzése, a hospitálási napló szempontok szerinti színvonalas vezetése. A félévet a gyakorlatvezető tanár a bölcsődei szakvezető véleményét kikérve értékeli, és az indexben lezárja. Nyári gyakorlat Bölcsőde (40 óra) Az adatgyűjtés és a megfigyelés témakörei: - Folyamatos napirend - Játék tevékenység megfigyelése, egyes játéktevékenységekbe bekapcsolódás - Társas kapcsolatok - Beszéd, anyanyelvi nevelés megfigyelése, részfeladatok végrehajtása (meseolvasás, mondókázás, versmondás) - Ének-zenei, testnevelési, ábrázolási tevékenységek megfigyelése, néhány tevékenységbe bekapcsolódás a gyakorlat második részében - Egyes gondozási feladatokban részfeladat ellátás, a gyakorlat második felében.(étkeztetés, öltöztetés, altatás, tisztálkodás) Csecsemő- és gyermekosztály (kórházban) (30 óra) Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai: - A betegekkel való bánásmód (megnyugtatás, foglalkoztatás, játék) - A betegellátás higiénéje, feltételei. - A mindennapos testápolás. - A csecsemő / gyermek táplálása. - A betegségek tünetei, vizsgálatai, kezelési eljárások. - A betegek felvétele, elbocsátása.
24
- Adminisztráció, dokumentáció. - A tapasztalatokról készített jegyzetek rögzítése a hospitálási naplóban. Újszülött osztály, koraszülött osztály (20 óra) - Az adatgyűjtés és megfigyelés szempontjai: - A veszélyeztetett koraszülött sajátosságai. - A koraszülöttség jellemzői. - A légzészavarok és más működési zavarok ellátási módjai. - A mindennapos ápolási feladatok, fürösztés, öltöztetés, pelenkázás, bőrápolási, köldökellátási feladatok, hajápolás, szájápolás, hőmérőzés. - A lázcsillapítás és testtömeg mérés. - A koraszülöttek különböző táplálási formái: szoptatás, hozzátáplálás és szondatáplálás. - A koraszülöttek általános állapotának felmérése, intenzív megfigyelése. - A koraszülöttek különböző vizsgálataihoz, beavatkozáshoz való előkészítés, szükség szerint segédkezés, szondázás, vérvétel, infúziós pumpák alkalmazása, oxigén - terápia, gépi lélegeztetés, vércsere-transzfúzió, fénykezelés, gyógykezelés. - A koraszülött ellátásával kapcsolatos adminisztratív tennivalók - A higiénés szabályok pontos betartását, kórházi ártalmak elkerülése. - Speciális ápolási feladatok: hányó- hasmenéses, géppel lélegeztetett koraszülöttek ellátása, atelektázia megszüntetésére alkalmazott tornagyakorlatok, fektetési módok. - Az egészséges újszülött élettani sajátosságai. - Az átmeneti, nem kóros jelenségek újszülött korban. - Az anyatejes táplálás jelentősége. - Szülési sérülések megjelenési formái - A fejlődési rendellenességek tünetei. - Az újszülött korban előforduló betegségek. - Újraélesztéssel kapcsolatos feladatok (szabad légutak biztosítása, lélegeztetési, szívmasszázs). - Az újszülött-kori szűrővizsgálatok elvégzése. - Az újszülött megfigyelése - Az újszülött ellátásával kapcsolatos adminisztratív tennivalók. - A szoptatás, a mellápolás tanítása. - A különböző vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz az előkészítést, segédkezés. - Írásbeli feladatok: - A tapasztalatok, jegyzetek rögzítése a hospitálási naplóban. Írásbeli feladatok: A hallgatók a nyári gyakorlati naplójukban rögzítik a gyakorlaton szerzett tapasztalataikat a megadott szempontok alapján. (III. számú melléklet). Feljegyzéseket készítenek megfigyeléseikről, gyakorlati feladataikról, a bölcsődei szakvezető elemző-értékelő megbeszéléseiről, a csoportos megbeszélések tanulságairól. A feljegyzéseket a bölcsődei szakvezető és a gyakorlatvezető tanár értékeli. A félév zárása: A félév gyakorlati jeggyel (ötfokozatú) záródik, melynek feltétele a nyári gyakorlat előírásoknak megfelelő elvégzése, a hospitálási napló szempontok szerinti színvonalas vezetése. A félévet a gyakorlatvezető tanár a bölcsődei szakvezető véleményét kikérve értékeli, és az indexben lezárja.
25
III. Félév A gyakorlati képzés célja: Bekapcsolódás és részfeladat ellátás a bölcsődei nevelőmunkába, elsősorban a gondozás, a játék, az anyanyelvi nevelés (mese, olvasás, vers, mondóka), az ének-zenei, a testnevelési és az ábrázolási tevékenységek szervezésébe, vezetésébe a gondozónő felügyelete mellett. A tevékenységkörök tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához szükséges készségek és képességek gyakorlással történő alapozása, elsajátítása. A gyakorlati képzés feladatai: - A hallgatók próbálják ki önmagukat a bölcsődei szakvezető segítségével az alapvető tevékenységek során, - A játéktevékenységbe való bekapcsolódás során a hallgató ötletadással, szerepvállalással és a feltételek megteremtésével segíti a gyerekek játékát. Az alkalomnak megfelelően alkalmazza a megismert verseket, mondókákat, dalokat, meséket, dalokat. - A hallgatók ismerjék meg a gyermekek szükségleteit, gyakorolják a kielégítésükre alkalmazott legmegfelelőbb eljárásokat. A délutáni hospitálások során is biztosítsuk, hogy megfigyelhesse a bölcsődei szakvezető tevékenységét, eljárásait. Önálló gyakorlásra (a megadott tevékenységi körökben) is kapjanak lehetőséget. - A hallgatók figyeljék meg, és készítsenek feljegyzéseket a gondozónő gyermeki tevékenységet szervező és irányító tevékenységéről. A gyűjtsenek példákat az irodalom, az éneklés, az ábrázolás és a testnevelés - kötött vagy kötetlen - foglalkoztatási formáiról. - Kapcsolódjanak be az ünnepek előkészítésébe, színesítsék az ünnep tartalmát önálló műsorral, ajándékkal. - A hallgatók tanulják meg a gyermekcsoport által ismert mondókákat, meséket, verseket, énekes- és szabályjátékokat. - A hallgatók a félév során fokozatosan szerezzenek jártasságot elméleti ismereteik szakszerű felhasználásában, a gyakorlat során való alkalmazásában. - A bölcsődei szakvezető segítségével készüljenek fel az irodalmi nevelés, a zenei nevelés, a vizuális nevelés és a testnevelés feladatainak gyakorlati megvalósítására. - Az egyéni hospitálás keretében ismerkedjenek a hallgatók a Családi napközi, a Családsegítő és gyermekjóléti támogató szolgálat tevékenységével, a Bölcsődei/Óvodai speciális csoport munkájával. - A csoportos gyakorlat során ismerjék meg az óvodák mindennapi tevékenységét, a kiscsoportosok beszoktatását, végezzenek összehasonlítást a bölcsődei és az óvodai tevékenységek között. Egyéni gyakorlat Családi napközi Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai: - A családi napközi tárgyi feltételei, helyiségei, udvara, étkeztetési és higiénés berendezései, a csoportszobák berendezése, a játékok. - A gyermekek életkora, fiú-lány arány, csoportbeosztás, csoportlétszám. - A gyermekcsoport napirendje. - A családi napközi személyi feltételei, a működtető(k), a kisegítő(k) és a támogató - szakember(ek) munkája. Családsegítő Szolgálat - Támogató Szolgálat Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai: - A személyi feltételek biztosítottak-e?
26
- Tárgyi feltételek megfelelnek-e a szakmai feladatok ellátásához? (esetmegbeszélések, játszószoba, ügyfélfogadás stb.) - A szakmai feladatok közül melyikre helyeződik nagyobb hangsúly és miért? - Az esetek elosztása milyen szempontok alapján történik a családgondozók között. - Az észlelő- és jelzőrendszer hogyan, milyen formában működik, kik a résztvevői? - Az esetek megjelenési arányai. - Kikkel van kapcsolatuk? - Az önkormányzat – Gyámhivatallal való kapcsolat formái. - Milyen adminisztrációt vezetnek a nyilvántartásból, mennyire követhető nyomon az eset. - Milyen szempontok alapján alakították ki az ügyeleti rendet? Bölcsőde speciális csoport - Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai: - A fogyatékos gyermekek bölcsődei elhelyezésének módjai. - A korai gyógypedagógiai fejlesztés általános és fogyatékosság-specifikus elvei. - A fejlesztő programok összeállításának, kivitelezésének alapelvei. - A fogyatékos gyermekek gondozásának személyi és tárgyi feltételei. - Egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozás. - A gondozónő és a speciális szakember együttműködése. - Csecsemő- és kisgyermek-gondozó, vagy bölcsődei szakgondozó végzettségű munkatárs Tárgyi feltételek: - A gyakorlat jellegének megfelelő, a szakképző intézménnyel kapcsolatban lévő intézmény Csoportos gyakorlat Óvoda Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai: - Az óvodai beszoktatás. A bölcsődéből érkező illetve a családi otthonból érkező gyermekek beszoktatása közti különbségek és hasonlóságok megfigyelése. - Az óvodapedagógus tevékenysége az óvodai kiscsoportokban a nevelés, oktatás és a játéktevékenység területén. - A kiscsoportos gyermek testi fejlettsége, mozgáskoordinációja, szociális magatartása, beszédfejlettsége, gondolkodása, önállósodásának alakulása. A bölcsődéből érkező illetve a családi otthonból érkező kiscsoportos gyermek fejlettségének, mozgáskoordinációjának, szociális magatartásának, beszédfejlettségének, gondolkodásának, önállósodási folyamatának összehasonlítása. - A bölcsődei és az óvodai gondozás-nevelés összehasonlítása: alapvető hasonlóságok és különbségek. Bölcsődei szolgáltatások Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai: - A beszoktatás menete - A bölcsőde és a család kapcsolata. - A bölcsődei szervezési, ügyviteli, gazdasági munka - a bölcsőde szervezeti és működési szabályzata - munkaköri leírás - a munkarend - munkaterv Szervezési feladatok köre - költségvetés tervezése
27
- munkarend szervezése, - időbeosztás, túlóra elrendelése - szükséges anyagok, eszközök biztosítása - műszaki feltételek (javítás, karbantartás) biztosítása - szabadságok tervezése - munkaértekezletek szervezése - továbbképzések szervezése - leltározás tervezése, szervezése Új dolgozó fogadása - bemutatása a munkatársaknak - megismertetése a területtel - munka- és tűzvédelmi oktatása - betanítása Kapcsolatrendszerek - függelmi fenntartó szervvel bölcsődevezetővel, bölcsődeorvossal - együttműködés a társgondozónővel, a technikai személyzettel, a konyhai dolgozókkal, a mosodai dolgozókkal, a szülőkkel Dokumentációs feladatok, nyilvántartások - felvételi könyv - bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap - védőoltási kimutatás - fertőző betegségek naplója - kimutatás tetvesség, rühesség vizsgálatáról - napi jelenléti kimutatás - bölcsődei jelentés - csoportnapló - üzenő füzet - gyermek-egészségügyi könyv (oltási könyv) - fejlődési napló – fejlődési tábla vezetése - kimutatás a dolgozók egészségügyi vizsgálatáról - bölcsődei gazdasági nyilvántartások - (felügyeleti szerv előírása alapján) - körlevelek, levelezések, jegyzőkönyvek, oktatás. Munkarend - a gyermek gondozásának, nevelésének biztosítása - játékfeltételek - étkezés - gondozási műveletek - adminisztrációs feladatok - bölcsődei szolgáltatások Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai - A szolgáltatás tárgyi és személyi feltételei - A szolgáltató és a család kapcsolata: - Egyéni igények kielégítése és a szakmai elvek betartása. - A szolgáltatás beilleszkedése a bölcsődei alapellátás feladatkörébe. - A szolgáltatás speciális jellemzői. - A szolgáltatás gazdasági-adminisztratív háttere.
28
Bölcsőde Az adatgyűjtés és a megfigyelés témakörei, szempontjai - A gyermek étkezése a bölcsődébe, elválás az anyától, búcsúzás. Ezt követően a gyermek viselkedésének megfigyelése 1 órán keresztül. - Csecsemő étkezésének megfigyelése. - A kisgyermek étkezésének megfigyelése. - Néhány /2-3) eltérő korú és mozgásfejlettségű gyermek megfigyelése. - A szabad levegőn tartózkodás megfigyelése. Az időtartam és a tevékenység értékelése. - Egy gyermekcsoport testi fejlődésre vonatkozó dokumentációjának összehasonlítása, az egyes gyermekek közötti különbségek megállapítása, elemzése. - Bekapcsolódás és részfeladat ellátás egyes gondozási (tisztálkodás, öltöztetés stb.) és játéktevékenységekbe, az anyanyelvi (mesélés, olvasás, mondókák, versek)., ének-zenei, vizuális nevelési és testnevelés feladatokba. - A bölcsődei szakvezető segítségével készüljenek fel az irodalmi nevelés, a zenei nevelés, a vizuális nevelés és a testnevelés feladatainak gyakorlati megvalósítására. Egyéni gyakorlat időkerete: Családsegítő és Gyermekjóléti támogató szolgálat: A félév során 2 alkalommal összesen 8 óra időkerettel. Bölcsődei speciális csoport: A félév során 2 alkalommal összesen 10 óra időkerettel. Családi napközi: A félév során 2 alkalommal összesen 12 óra időkerettel. Csoportos gyakorlat időkerete: Óvoda: A félév során 2 alkalommal összesen 8 óra időkerettel Bölcsődei gyakorlat javasolt időkerete: a hallgató hetente 2 órát hospitáljon a bölcsődében, s készítsen feljegyzéseket a megadott szempontok alapján, azon kívül egy héten keresztül 2 napot délelőtt, 2 napot délután. 1 egész napot töltsön el a bölcsődében, igazodva az adott bölcsőde életéhez. Írásbeli feladatok: A hallgatók az Bölcsődei gyakorlati naplójukban rögzítik az egyéni hospitáláson és a csoportos gyakorlaton szerzett tapasztalataikat a megadott szempontok alapján. (IV. számú melléklet) Feljegyzéseket készítenek megfigyeléseikről, gyakorlati feladataikról, a bölcsődei szakvezető elemző-értékelő megbeszéléseiről, a csoportos megbeszélések tanulságairól. A feljegyzéseket a bölcsődei szakvezető és a gyakorlatvezető tanár folyamatosan (heti rendszerességgel) értékeli, láttamozza. A félév zárása: A félév gyakorlati jeggyel (ötfokozatú) záródik, melynek feltétele az egyéni és csoportos gyakorlatok előírásoknak megfelelő elvégzése, a hospitálási napló szempontok szerinti színvonalas vezetése. A félévet a gyakorlatvezető tanár a bölcsődei szakvezető véleményét kikérve értékeli, és az indexben lezárja.
29
IV. Félév A gyakorlati képzés célja: Önálló feladatellátás a bölcsődei nevelőmunkába a gondozónő felügyelete mellett, a gondozás, a játék, az anyanyelvi nevelés (mese, olvasás, vers, mondóka), az ének-zenei, a testnevelési és az ábrázolási tevékenységek szervezése, vezetése területén. A tevékenységkörök tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához szükséges készségek és képességek gyakorlással történő elsajátítása, megszilárdítása. A gyakorlati képzés feladatai: - A hallgatók próbálják ki önmagukat a bölcsődei szakvezető segítségével az alapvető tevékenységek során, - A hallgatók ismerjék meg a gyermekek szükségleteit, gyakorolják a kielégítésükre alkalmazott legmegfelelőbb eljárásokat. A délutáni gyakorlatok során is biztosítsuk, hogy bekapcsolódhassanak a bölcsődei szakvezető tevékenységébe, s elsajátíthassák eljárásait. Önálló gyakorlásra (a megadott tevékenységi körökben) is kapjanak lehetőséget. - A hallgatók kapcsolódjanak be a gondozónő gyermeki tevékenységet szervező és irányító tevékenységébe. - A bölcsődei szakvezető segítségével készüljenek fel az irodalmi nevelés, a zenei nevelés, a vizuális nevelés és a testnevelés feladatainak gyakorlati megvalósítására. - Kapcsolódjanak be az ünnepek előkészítésébe, színesítsék az ünnep tartalmát önálló műsorral, ajándékkal. - A hallgatók tanulják meg és alkalmazzák a gyermekcsoport által ismert mondókákat, meséket, verseket, énekes- és szabályjátékokat. - A hallgatók a félév során szerezzenek jártasságot elméleti ismereteik szakszerű felhasználásában, a gyakorlat során való alkalmazásában. - Az egyéni hospitálás keretében ismerkedjenek a hallgatók a Korai fejlesztő, a Korai gondozás logopédiai csoport-hallássérült csoport, a Speciális Óvodai csoport (sajátos nevelési igényű) munkájával. - A csoportos gyakorlat során ismerjék meg a gyermekotthonok mindennapi tevékenységét, a bölcsőde-speciális csoport EÜ. Gyermekotthon tevékenységét. Egyéni gyakorlat Korai fejlesztés A korai gyógypedagógiai fejlesztés intézményrendszerének megismerése, 2 intézmény meglátogatása. Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai: - Készítsen jegyzeteket az intézmény vezetőjének tájékoztatója és a munkatársakkal folytatott beszélgetés alapján. - Az intézmény személyi és tárgyi feltételei. - A speciális szükségletű gyermekek fejlesztésének lehetőségei és módszerei. - A hazai korai fejlesztés intézményes lehetőségei. Korai gondozás-logopédiai csoport-hallás sérült csoport Az adatgyűjtés, a megfigyelés szempontjai: - A csoport napirendje. - Egyéni és csoportos foglalkozások megfigyelése (valamelyiket, lehetőleg azt a típusút, amelyiket még nem figyelte meg). A gondozónő és a szülő kapcsolata, a családsegítés lehetőségei. - A speciális szükségletű gyermekek fejlődésének dokumentálása.
30
Csoportos gyakorlat Gyermekotthon Az adatgyűjtés, a megfigyelés szempontjai: - Az éntudat fejlődésének segítése, saját ruha, saját játék, az egyéniség figyelembe vétele. - Ünnepek. - A gyermekotthoni nevelés speciális kérdései (séta, kirándulás, játékszoba stb.) - Gondozónő-gyermek kapcsolat, a saját gondozónő-rendszer. - Az érkező gyermek fogadásának előkészítése. - A gyermek távozása a gyermekotthonból. - Játék, kapcsolat a társakkal. Bölcsőde Az adatgyűjtés, a megfigyelés és tevékenység szempontjai - Egy egység munkarendjének elkészítése. - A dokumentáció vezetésével kapcsolatos információk, tapasztalatok gyűjtése. - A tárgyi feltételek (elsősorban a játékeszközök) kiválasztása, összeállítása korcsoportonként. - Egy csoport heti étrendjének összeállítása, elemzése. - A gondozónő-gyermek kapcsolat, a saját gondozónő-rendszer érvényesülése. - A gondozónők és a bölcsőde más szakembereinek együttes munkája. - Egy gyermek statussal egybekötött összefoglaló jellemzése. - A bölcsőde image-ja és annak fejlesztése. - A hallgatók kapcsolódjanak be a gondozónő gyermeki tevékenységet szervező és irányító tevékenységébe. - A bölcsődei szakvezető segítségével készüljenek fel az irodalmi nevelés, a zenei nevelés, a vizuális nevelés és a testnevelés feladatainak gyakorlati megvalósítására.
Speciális csoport - Eü gyermekotthon - Az Eü. gyermekotthon intézményrendszerének megismerése, intézmény meglátogatása - Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai: - Készítsen jegyzeteket az intézmény vezetőjének tájékoztatója és a munkatársakkal folytatott beszélgetés alapján. - Az intézmény személyi és tárgyi feltételei. - A speciális szükségletű gyermekek fejlesztésének lehetőségei és módszerei. - A hazai korai fejlesztés intézményes lehetőségei. Speciális csoport Az adatgyűjtés, a megfigyelés szempontjai: - A csoport napirendje. - Egyéni és csoportos foglalkozások megfigyelése (valamelyiket, lehetőleg azt a típusút,amelyiket még nem figyelte meg).A gondozónő és a szülő kapcsolata, a családsegítés lehetőségei. - Az egészséges és a speciális szükségletű gyermekek együttneveléséből adódó gondozónői feladatok. - A speciális szükségletű gyermekek fejlődésének dokumentálása.
31
Egyéni gyakorlat időkerete: Korai fejlesztő: A félév során 2 alkalommal összesen 10 óra időkerettel. Speciális óvodai csoport (saját nevelési igényű): A félév során 2 alkalommal összesen 10 óra időkerettel. Korai gondozás logopédiai csoport-hallás sérült csoport: A félév során 2 alkalommal összesen 10 óra időkerettel. Csoportos gyakorlat időkerete: Gyermekotthon: A félév során 3 alkalommal összesen 14 óra időkerettel Bölcsődei gyakorlat javasolt időkerete: a hallgató hetente 2 órát hospitáljon a bölcsődében, s készítsen feljegyzéseket a megadott szempontok alapján, azon kívül egy héten keresztül 2 napot délelőtt, 2 napot délután. 1 egész napot töltsön el a bölcsődében, igazodva az adott bölcsőde életéhez. Bölcsőde – speciális csoport Eü. Gyermekotthon: A félév során 1 alkalommal 4 óra időkerettel. Írásbeli feladatok: A hallgatók az Bölcsődei gyakorlati naplójukban rögzítik az egyéni hospitáláson és a csoportos gyakorlaton szerzett tapasztalataikat a megadott szempontok alapján. (V. számú melléklet) Feljegyzéseket készítenek megfigyeléseikről, gyakorlati feladataikról, a bölcsődei szakvezető elemző-értékelő megbeszéléseiről, a csoportos megbeszélések tanulságairól. A feljegyzéseket a bölcsődei szakvezető és a gyakorlatvezető tanár folyamatosan (heti rendszerességgel) értékeli, láttamozza. A félév zárása: A félév gyakorlati jeggyel (ötfokozatú) záródik, melynek feltétele az egyéni és csoportos gyakorlatok előírásoknak megfelelő elvégzése, a hospitálási napló szempontok szerinti színvonalas vezetése. A félévet a gyakorlatvezető tanár a bölcsődei szakvezető véleményét kikérve értékeli, és az indexben lezárja.
Záró gyakorlat (Egybefüggő gyakorlat) 6 hét 180 óra - Kisegítő feladatok ellátása csecsemő-tipegő csoportban 1 hét 30 óra - a gondozás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése, - a gyermekek gondozásához, ellátásához, a higiénés követelmények biztosítása - a szülővel, a társgondozónővel való együttműködés, - a gyermekek napirendjének szervezése, kivitelezése, - a játéktevékenység feltételeinek biztosítása, - a csoport és az egyes gyermekek játéktevékenységének megszervezése, , - az étkezési feltételek megteremtése és lebonyolítása, - az alvási feltételek biztosítása, - a személyi dokumentáció és egyéb adminisztráció vezetése,
32
Önálló gyakorlat nagycsoportban 5 hét 150 óra - Az első héten: az alcsoport gyermekeinek fokozatos átvétele. - A két műszakban dolgozó tanuló gondozónő a gyakorlat második felében – a gyakorlatot vezető szakoktató irányításával önállóan dolgozik. - A képzés befejezésére el kell érnie a hallgatónak azt az átlagos önállósági szintet, melynek birtokában további munkájához megfelelő gyakorlatra tehet szert. Az értékelés módja Gyakorlati jegy és szöveges értékelés SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK Személyi feltételek: - Csecsemő- és gyermek-gondozó, vagy bölcsődei szakgondozó végzettségű munkatárs, tereptanár Tárgyi feltételek: - A gyakorlat jellegének megfelelő, a szakképző intézménnyel kapcsolatban lévő intézmény
33
I. számú Melléklet Csecsemő és gyermeknevelő-gondozó képzés Csoportos bölcsődei gyakorlat megfigyelési szempontjai, feladatai I. félév 1. Általános tájékoztatás a bölcsődei gyakorlat céljáról, feladatáról, a gyakorlat menetéről, a félévi követelményekről. 2. Bölcsődelátogatás, gondozási egységek, kiszolgáló helyiségek, játszószobák és a játszóudvar megfigyelése. 3. Ismerkedés, tájékozódás – kapcsolatteremtés a gyermekekkel, gondozónőkkel. (A gondozónők, a gyermekek keresztneveinek, életkori összetételének, a fiúk-lányok arányának, a csoport létszámának feljegyzése) 4. A gondozás-nevelés tárgyi feltételeinek megfigyelése, értékelése. (A gondozási egység leírása). 5. A gyermekek folyamatos napirendjének és a gondozónők munkarendjének és egyéni munkaszervezésének a megfigyelése. A gondozónő tevékenységének megfigyelése a beszoktatási folyamatban.(beszéd, gondoskodás stb.) A beszoktatandó gyermekek viselkedésének összehasonlítása. (különbségek, hasonlóságok) 6. A gondozónő tevékenységének megfigyelése a beszoktatási folyamatban.(beszéd, gondoskodás stb.) A beszoktatandó gyermekek viselkedésének összehasonlítása. (különbségek, hasonlóságok) 7. Figyelje meg az újonnan jött gyermekek csoportba illeszkedését segítő gondozónő tevékenységet. 8. Figyelje meg az újonnan jött gyermekek csoportba illeszkedését segítő gondozónő tevékenységet. 9. Részvétel a gyermekek játékában, kínálás, együttjátszás, ének, mondóka alkalmazása a gyermekek igényei szerint. 10. A gondozónő és a gyermek kapcsolatának, együttműködésének megfigyelése gondozás és játék közben. 11. A gyermekekről vezetett egyéni dokumentáció tartalmának tanulmányozása, felkészülés a dokumentáció önálló vezetésére. 12. Az étrend összeállításának az ételek egyéni szükségletekhez igazodó előkészítésének megfigyelése. 13. A gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó gondozási folyamatok, gondozási technikák megfigyelése- fürdőszobai gondozás, étkezés, altatás alkalmával. 14. Közreműködés a folyamatos napirend megvalósításában. /reggeli, tízórai, ebéd, játéktevékenység. A hallgató készítsen részletes feljegyzést a munkanaplóban, amelyet hetente be kell mutatnia a gyakorlatvezető tanárnak illetve a tereptanárnak. A gyakorlatvezető és a tereptanár aláírásával igazolja a gyakorlat teljesítését.
34
II. számú Melléklet Csecsemő és gyermeknevelő-gondozó képzés Csoportos bölcsődei gyakorlat megfigyelési szempontjai, feladatai II. félév 1. Általános tájékoztatás a bölcsődei gyakorlat félévi céljáról, feladatáról, a gyakorlat menetéről, a félévi követelményekről. Tájékozódás – kapcsolatteremtés a gyermekekkel, gondozónőkkel, a csoportban történt változások feljegyzése. 2. Azon gyermekek megfigyelése (max. 4 fő), akik közül a következő évben gondozni kívánt gyermeket ki szeretné választani. A gyermekek alaptevékenységeinek, viselkedésének megfigyelése. 3. A kiválasztott gyermekcsoport felügyelete, megfigyelése gondozás, játéktevékenység közben. 4. A kiválasztott gyermekcsoport felügyelete, megfigyelése étkezés közben. Az étkezéshez szükséges eszközök előkészítése, az előkészítés menete, szabályai. Az étkezés alatti gondozónői tevékenység megfigyelése. (a hallgatói gyakorlat ezen a napon 8.30. - 12.00. között van.) 5. A gondozáshoz szükséges eszközök előkészítése (pelenka, törölköző, stb.), az előkészítés menete, szabályai. A gondozás alatti gondozónő tevékenység megfigyelése. A gondozónő és a gyermek kapcsolatának megfigyelése gondozás közben. 6. A játéktevékenységhez szükséges eszközök előkészítése. Játékkészítés a tereptanár útmutatása alapján. A gyermek játékba való bekapcsolódását elősegítő módszerek, eljárások megfigyelése. 7. A gyermek napi átvételének, a szülőkkel folytatott beszélgetések módjának megfigyelése (a hallgatói gyakorlat ezen a napon 7.30. kezdődik) 8. A gondozónők által vezetett dokumentáció megtekintése. 9. A gyermek hazaadásának megfigyelése.(az egy hetes gyakorlat során kell megfigyelni) 10. Az étrend összeállításának az ételek egyéni szükségletekhez igazodó előkészítésének megfigyelése. 11. A társas kapcsolatok alakulása a konfliktus helyzetek megoldásának megfigyelése. Az alkalmazott módszerek, eljárások, a gondozónői tevékenységek megfigyelése. 12. A kiválasztott gyermekcsoport mozgásfejlődésének, mozgásfejlesztésének megfigyelése. 13. A kiválasztott gyermekcsoport alkotó tevékenységének megfigyelése. A gondozónői tevékenység megfigyelése. 14. Az óvodába készülő gyermekek felkészítésének megfigyelése. A hallgató készítsen részletes feljegyzést a munkanaplóban, valamint a megfigyeléshez rendszeresített táblázatban, amelyet hetente be kell mutatnia a gyakorlatvezető tanárnak illetve a tereptanárnak. A hallgató törekedjen arra, hogy a kiválasztott gyermekcsoportnál végezze a megfigyeléseit. A gyakorlatvezető és a tereptanár aláírásával igazolja a gyakorlat teljesítését.
35
Csecsemő és gyermeknevelő-gondozó képzés Nyári gyakorlat megfigyelés szempontjai, feladatai Bölcsőde (40 óra) Az adatgyűjtés és a megfigyelés témakörei: - Folyamatos napirend - Játék tevékenység megfigyelése, egyes játéktevékenységekbe bekapcsolódás - Társas kapcsolatok - A kisgyermek gondozása, az önállósodási törekvéseinek segítése - Beszéd, anyanyelvi nevelés megfigyelése, részfeladatok végrehajtása (meseolvasás, mondókázás, versmondás) - Ének-zenei, testnevelési, ábrázolási tevékenységek megfigyelése, néhány tevékenységbe bekapcsolódás a gyakorlat második részében - Egyes gondozási feladatokban részfeladat ellátás, a gyakorlat második felében.(étkeztetés, öltöztetés, altatás, tisztálkodás) Írásbeli feladatok: Adatgyűjtés, a tapasztalatok, az alábbiakban megadott szempontok alapján végzett megfigyelések dokumentálása a hospitálási naplóban. 1. Folyamatos Napirend Figyelje meg az adott csoport napirendjét, a gondozónő tevékenységét, munkaszervezését. Elemzést segítő szempontok: 1. Hogyan függ össze a csoport napirendje a gyermekek életkori szükségleteivel? 2. Mennyire érvényesülnek a napirend elvi feltételei az adott csoport napirendjében? 3. Hogyan biztosította a csoport folyamatos napirendje a gyermekek szükségleteinek kielégítését? (gondozás, játék, levegőzés, pihenés, alvás). 4. Figyelje meg, hogy a csoportok közti csúsztatott napirend biztosította-e a nyugodt gondozást a megfigyelt csoportban? 5. Példákkal jellemezze a megfigyelt gyermekcsoport hangulatát a megfigyelés időszaka alatt! 6. Milyen módon biztosították a nap folyamán a gyermekek állandó felügyeletét? 7. Hogyan biztosította a gondozónők munkarendje a kisgyermekek biztonságos, szakszerű ellátását, a gondozások feltételeit, nyugalmát? 8. Mi jellemezte a gondozónők egyéni munkaszervezését? 9. Hogyan segítették, ill. akadályozták az épületi adottságok, a tárgyi feltételek a munkaszervezést, a gondozást? 10. Hogyan segítették a gondozási egységen belül a gondozónők és a technikai személyzet egymás munkáját? 2. A gyermek –gondozónő kapcsolata Figyelje meg az adott gyermekcsoportban, különböző tevékenységek közben a gyermekek és a gondozónő kapcsolatát, interakcióját! Jegyzetelje le az alábbi táblázatba. Az időpont oszlopba mindig csak az új tevékenység időpontját írja be.
36
Megfigyelés időpontja 20. ……………….. Időpont
Gyermek tevékenysége
Gyermek kommunikációja verbális nonverbális
Gondozónő tevékenysége
Gondozónő kommunikációja verbális nonverbális
Megjegyzés
Elemzést segítő szempontok: 1. Ki kezdeményezte a kapcsolatot? Hogyan, milyen helyzetben? Milyen módon közeledik a gondozónő a gyermekhez? (tekintet, megszólítás, hívás, érintés, stb.) A kommunikáció mely formáit használja a gondozónő, illetve a gyermek, melyek vannak túlsúlyban? 2. Miért kezdeményezett kapcsolatot a gondozónő a gyermekekkel? Melyik volt gyakoribb? (gondozás, játék, ismeretadás, dicséret, vigasztalás, bátorítás, stb.) 3. Hogyan reagáltak a gyermekek a gondozónő közeledésére, jelenlétére, távolodására? (testbeszéd, hangadás, beszéd, stb.) 4. Miért fordultak a gyerekek a gondozónőhöz? Melyik volt gyakoribb? (játék, testkontaktus, segítségkérés, szükségletek, közlési vágy, stb.) 5. Észrevette-e a gondozónő minden kisgyermek személyes kapcsolatra utaló igényét és kellő érzékenységgel reagált minden alkalommal? 6. Milyen érzelmi megnyilvánulások kísérték az együttléteket? Kifejezték-e örömüket, szeretetüket egymás felé? Hogyan? 7. Mi jellemezte a gyermekek viselkedését, aktivitását, társas kapcsolatát a gondozónő jelenlétében? 8. Ki kezdeményezett többször kapcsolatot? A gyermek, vagy a gondozónő? 9. A megfigyelt időmennyiség hány százalékában volt kapcsolat a gondozónő és a gyermek között? 10. Milyen testhelyzet dominál a kapcsolat során a két résztvevő között? Összegzés, következtetés: 1. Milyen nevelői légkör volt a csoportban? 2. Mi jellemzi a gondozónő–gyermek kapcsolatot? 3. Milyen mintát nyújtott a gondozónő a gyermekek társas kapcsolatához? 4. Miből lehet következtetni a „saját gondozónő” rendszer alkalmazására? 3. A kisgyermek gondozása, az önállósodási törekvéseinek segítése Figyelje meg, hogyan ösztönzi és segíti a gyermekek önállósági törekvéseit a gondozónő a fürdőszobai gondozás, az öltöztetés, a játék, az étkezés közben! Megfigyelés időpontja 20. ……………….. Időpont
Gyermek tevékenysége
Gyermek kommunikációja verbális nonverbális
Gondozónő tevékenysége
37
Gondozónő kommunikációja verbális nonverbális
Megjegyzés
Elemzést segítő szempontok: I. Együttműködés és önállóság fürdőszobai gondozás közben 1. Lehetősége van-e a gyermeknek aktívan részt venni a műveletekben? Milyen helyzetben kéri a gondozónő, és hogyan kéri a gyermek együttműködését? 2. Jelzi-e a gyermek, hogy valamit önállóan szeretne csinálni? Hogyan reagál erre a gondozónő? 3. Miben önállóak a gyerekek, és milyen segítséget igényelnek, kapnak a gondozónőtől? 4. Miről beszélgetnek, ki kezdeményez? Válaszol-e a gondozónő a gyermek kérdéseire, jelzéseire? 5. Milyen a gondozások hangulata? Örömet jelent-e az együttlét a gyermekeknek és a gondozónőnek? Miből lehet ezt látni? II. A gyerekek aktivitása, önállósága játék közben 1. Hogyan segíti elő a gondozónő az önálló játéktevékenységet? 2. Miben és hogyan kérnek játék közben segítséget a gyerekek a gondozónőtől? 3. Előfordulnak-e konfliktusok a játék során? Mi volt a gondozónő szerepe a konfliktusok rendezésében? 4. A gyermekek maguk választanak-e játékot, s milyen tartósan játsszák azt? III. A gyermek öltöztetésével kapcsolatos megfigyelések 1. Hogyan történik az öltöztetés, vetkőzés előkészítése és lebonyolítása? 2. Hogyan valósul meg öltöztetés közben az önállóságra nevelés? IV. Étkezéssel kapcsolatos megfigyelések 1. Hogyan történt az étkezések előkészítése? Hogyan segítette, irányította az étkezést a gondozónő? 2. Hogyan reagált a gondozónő a gyermek egyéni igényeire, kívánságaira? 3. Hogyan segítette a gondozónő az étkezéssel kapcsolatos szokások elsajátítását, az önálló, tiszta étkezés tanulását? 4. Hol tart a gyermek az önállósodás terén, tud-e önállóan szedni, eszik e kanállal, iszik e a pohárból? Összegzés, következtetés: 1. Milyen nevelői attitűddel és nevelési módszerekkel segítette a gondozónő a gyermekek kompetens viselkedésének kialakulását? 2. Milyen jelei láthatóak az önállósági törekvéseknek, a kompetens, „talpraesett” viselkedésnek? 4.A játék tevékenység megfigyelése, egyes játéktevékenységekbe bekapcsolódás. Figyelje meg a kiválasztott kisgyermek játéktevékenységét! Megfigyelési idő 60 perc. Megfigyelés időpontja 20. ……………….. Időpont
Gyermek tevékenysége
Gyermek kommunikációja verbális nonverbális
Gondozónő tevékenysége
38
Gondozónő kommunikációja verbális nonverbális
Megjegyzés
Elemzést segítő szempontok: 1. Milyen megnyilvánulásai voltak a megfigyelt gyermeknek játék közben? 2. Milyen volt a kapcsolata a gondozónővel, társaival? Kezdeményez-e kapcsolatot társaival a játék során? 3. Milyen ismeretszerzési lehetőségek adódtak a gyermek számára? Kiktől, miből adódott? Hogyan reagált a gyermek? 4. Mi jellemzi a gyermek játéktevékenységének módját, milyen kommunikációs csatornákat alkalmaz a játéktevékenység során? 5. Mi jellemzi a megfigyelt gyermek játékfejlettségi szintjét? 6. Mennyi időt fordított egy-egy játéktevékenységre, a 60 perc alatt hány alkalommal váltott játékot? 7. A játék közben voltak-e konfliktusai társaival, s azok milyen jellegűek voltak? 8. A gondozónő hogyan kapcsolódott a gyerekek játékába? 9. A gondozónő kezdeményezett-e játékot? Mit? Hogyan? Hányszor? 10. Szükség volt-e gondozónői segítségnyújtásra, s ő hogyan segített? 11. Adott-e ötleteket a gyerekek játékához? Elfogadták-e a gyerekek? 12. Volt-e példa együttjátszásra? Milyen módon történt? 13. Hogyan biztosította az önálló, szabad, aktív játéktevékenységet? 14. Milyen kommunikációs technikákat alkalmazott a gondozónő a játéktevékenység során? 5.Az ének-zenei nevelés megfigyelése Megfigyelés időpontja 20. ……………….. Időpont
Gyermek tevékenysége
Gyermek kommunikációja verbális nonverbális
Gondozónő tevékenysége
Gondozónő kommunikációja verbális nonverbális
Megjegyzés
Elemzést segítő szempontok: 1. Hogyan illeszkedett a napirendbe az éneklés, a mondókázás? 2. Milyen helyzetekben, milyen tevékenységek közben énekelt, mondókázott a gondozónő? (játék, bábozás, mesélés, alkotás, mozgás, pihenés, lazítás, stb.) 3. Hogyan kezdeményezett? Hogyan alakult ki az énekes szituáció? 4. Hány gyereknek énekelt egyidejűleg? Hogyan? Alkalmazkodott-e énekhangjával a gyerekek magas hangjához? 5. Ismételgetett-e? Hogyan? Hányszor? 6. Megfelelt-e a zenei anyag a gyerekek fejlettségének, egyéniségének? 7. Hogyan kapcsolódtak a dalok, a mondókák a természeti ritmushoz, az évkör ritmusához, a hagyományokhoz? 8. Milyen játékokat, egyéb eszközöket, dallam- és ritmushangszereket használtak? Hogyan? 9. Milyen házi készítésű hangszerek vannak a csoportban? Hol helyezték el? 10. Milyen nevelési módszereket, eljárásokat alkalmazott? Hogyan befolyásolta a gyerekeket? (dicséret, mintanyújtás, meghallgatás, szabályközvetítés, ötletadás, stb.) 11. Hogyan segíti a család zenei nevelését a gondozónő? (ajánlás, „zenedoboz”, szülőkör, stb.) 12. Milyen hatással volt a gyerekekre az éneklés, a mondókázás, a hangszeres játék? (hangulat, érzelmek, érdeklődés, figyelem, aktivitás, mozgás, beszéd, játék, kapcsolat,stb.) 39
13. Mit és hogyan énekeltek, mondókáztak a gyerekek? Milyen hangokat adtak? (éneklő beszéd, dúdolás, éneklés, dalkitalálás, ritmusos szövegek, stb.) 14. Mi térítette el a figyelmüket a zenéről? Milyen tevékenységre váltottak? Elemzés, összegzés: 1. Elemezze, értékelje a látottakat a fenti szempontok alapján! 2. Miből látható, hogy a gondozónő céltudatosan tervezi a zenei nevelést, hogy érti az alapelveket, a módszereket? 3. Egyéb észrevétel, összegzés. 6. A gyermek alkotó tevékenységének megfigyelése Megfigyelés időpontja 20. ……………….. Időpont
Gyermek tevékenysége
Gyermek kommunikációja verbális nonverbális
Gondozónő tevékenysége
Gondozónő kommunikációja verbális nonverbális
Megjegyzés
Alkotótevékenységek megfigyelését segítő szempontok: 1. Hogyan illeszkedett a folyamatos napirendbe az alkotótevékenység? 2. Milyen tárgyi feltételeket biztosítottak a bölcsődében az alkotáshoz? (homok, papír, nyomhagyó eszközök, alakítható anyagok, stb.) 3. Megfelelnek-e ezek az eszközök a gyerekek fejlettségének? 4. Van-e állandó helye a csoportban az alkotójátékoknak? Hol? 5. Biztosította-e a gondozónő a szabad választást, az önálló játékot? 6. Hogyan kezdeményezett a gondozónő? Figyelembe vette-e a gyerekek egyéniségét, aktuális állapotát, hangulatát, érdeklődését? 7. Milyen nevelői magatartással vett részt a gyerekek játékában? Milyen kommunikációs formákat használt a gondozónő? (elfogadás, határozottság, következetesség, stb.) 8. Hogyan támogatta a szabad aktivitást, az önállóságot, a kreativitást, az alkotó fantáziát? /odafigyelés, pozitív visszajelzések, stb./ 9. Milyen céllal avatkozott be a gyermek tevékenységébe? (segítés, ötletadás, stb.) 10. Hogyan fogadták a gyerekek a kezdeményezéseket, hogyan kapcsolódtak be, mit és hogyan alkottak? 11. Milyen érzelmi reakciók kísérték a tevékenységet? 12. Mennyi ideig kötötte le a figyelmüket a tevékenység? Milyen tevékenységre váltottak? 13. Hogyan hatott a gondozónő jelenléte a gyerekekre? (aktivitás, hangulat, beszéd, példakövetés, stb.) Elemzés, összegzés: 1. Milyen feladatai voltak a gondozónőknek az alkotótevékenységek idején? 2. Mi mutatja, hogy a gyerekek alkotásait megbecsülik, tiszteletben tartják a gondozónők? 3. Milyen vizuális ingerekkel, pedagógiai módszerekkel biztosítják a bölcsődében a gyerekek esztétikai érzékének, alkotójátékának fejlődését?
40
(évkör, ünnepek, természeti ritmus megjelenése a szobák dekorálásában, természetes anyagú játékok, színek és formák stb.) 4. Egyéb észrevétel, ajánlás. 7. Az anyanyelvi nevelés megfigyelése Megfigyelés időpontja 20. ……………….. Időpont
Gyermek tevékenysége
Gyermek kommunikációja verbális nonverbális
Gondozónő tevékenysége
Gondozónő kommunikációja verbális nonverbális
Megjegyzés
Megfigyelést segítő szempontok: A tárgyi feltételek megfigyelése: 1. Milyen könyvek, bábok, képek stb. vannak a csoportban? 2. Megfelelnek-e az esztétikai követelményeknek? /élvezhetőség, forma, szín, típus, tartalom, szöveg, illusztráció, tartósság/ 3. Megfelelnek-e a könyvek, a bábok, stb. a csoport létszámának, a gyerekek egyéni érdeklődésének, fejlettségének? 4. Hogyan helyezték el a könyveket? 5. Van-e állandó hely, puha sarok kialakítva a mesélésre? A könyvnézegetés, a mesélés, a bábozás szituációinak megfigyelése: 1. Hogyan illeszkedett a folyamatos napirendbe a könyvnézegetés, a mondókázás, a verselés, a mesélés, a bábozás? 2. Hogyan alakult a játékhelyzet a kezdeményezéstől a befejezésig? 3. Kapcsolódnak-e szertartásszerű szokások a meséléshez, bábozáshoz? Melyek ezek? 4. Figyelembe vette-e a gondozónő a gyerekek egyéniségét, hangulatát, kívánságát? 5. Figyelt-e a gondozónő az együttes tér megteremtésére, a gyerekek kényelmes elhelyezkedésére? 6. Miről szólt a mese, a történet? (gyerek, szülő, állat, népmese, kitalált történet, stb.) 7. Hogyan mesélt, verselt a gondozónő? (emlékezetből, eszközzel, eszköz nélkül, stb.) 8. Alkalmazott-e mesefordulatokat, állandó kifejezéseket, szimbólumokat? 9. Mi jellemzi előadásmódját? (kifejezőkészség, hangulatosság, érzékletesség, jókedv, humor, stb.) 10. Hogyan reagáltak a gyerekek a kezdeményezésre, a mesélésre, a befejezésre? (ráhangolódás, érzelmek, figyelem, beszéd, kívánság, mozgás, aktivitás, befogadás, stb.) 11. A megfigyelt gyermek beszélget-e a társaival? A beszédkészsége megfelel-e a korának? 12. A gondozónő és a gyermek beszédét milyen mimika, gesztus kísérte? 13. A szavak képzése, alkalmazása megfelelő-e az életkorának? Elemzés, összegzés: 1. Milyen pedagógiai módszereket, eljárásokat alkalmazott a gondozónő a megfigyelés idején? Milyen hatással? 2. Mi mutatja, hogy a gondozónő rendszeresen sokat tesz ezen a területen a gyerekek javára? 3. Egyéb észrevétel, javaslat.
41
8. A kiválasztott gyermek mozgásos tevékenységének, mozgásfejlesztésének megfigyelése Megfigyelés időpontja 20. ……………….. Időpont
Gyermek tevékenysége
Gyermek kommunikációja verbális nonverbális
Gondozónő tevékenysége
Gondozónő kommunikációja verbális nonverbális
Megjegyzés
Megfigyelést segítő szempontok: 1. Milyen eszközöket használ a gondozónő a gyermekek mozgásfejlesztésére? 2. Melyek a legjellemzőbb mozgásos tevékenységei a megfigyelt gyermeknek? 3. A mozgásfejlesztéskor a gondozónő figyelembe veszi-e a gyermek életkorából adódó mozgásfejlettségi szintet? Differenciál-e? 4. Milyen mértékben irányítja a gondozónő a gyermekek mozgásos tevékenységét, javasol-e, motivál-e stb.? 5. Milyen kommunikációs formákat használ a gondozónő illetve a gyermek a mozgásos tevékenységek során? 6. A mozgásfejlesztés során felismerhetők-e testnevelés tanítás módszerei?
42
III./B Csecsemő- és gyermekosztály (kórházban)
30 óra
Megfigyelés: - A betegekkel való bánásmód (megnyugtatás, foglalkoztatás játék) - A betegellátás higiénéje, feltételei - A mindennapos testápolás - A csecsemő / gyermek táplálása - A betegségek tünetei, vizsgálatai, kezelési eljárások - Mindennapos beavatkozások (beöntés, katéterezés, szondázás megfigyelése ill. előkészítésnél segédkezés) - Hasmenéses- hányós – lázas betegek megfigyelése - Lázcsillapítás formái - megfigyelés - Gyógyszerek - lázcsillapítók, antibiotikumok, köhögéscsillapítók, köptetők, hányáscsillapítók, nézze meg, sorolja fel őket - Fertőtlenítő szerek - milyenek, mire használják - A beteg felvétele, elbocsátása - Adminisztráció, dokumentáció Részfeladat vállalás: - a mindennapos ápolási feladatok, fürösztés, öltöztetés, pelenkázás, bőrápolási, köldökellátási feladatok, hajápolás, szájápolás hőmérőzés - testtömeg mérés - Hasmenéses- hányós – lázas betegek ellátása Az ápolási tevékenységeknél legyen ott, figyelje meg a megadott szempontok alapján. Beszélje meg a megbízott szakápolóval. Csak megfigyeléseket várunk el a részfeladatokat felkérés esetén lehet elvégezni a gyakorlat második felében. A felsorolt megfigyelési szempontok irányadóak, amire az osztályon lehetősége, alkalma lesz. A hospitálási naplót a szakápoló/szakgondozó aláírásával igazolja. III./C Újszülött, koraszülött osztály
20 óra
A veszélyeztetett koraszülött jellemzői, ápolásának, ellátásának sajátosságai: Megfigyelés: - koraszülöttség jellemzői - a légzészavarok és más működési zavarok ellátási módjai - a koraszülöttek különböző táplálási formái: szoptatás hozzátáplálás és szondatáplálás - a koraszülöttek általános állapotának felmérése, intenzív megfigyelése - a koraszülöttek különböző vizsgálataihoz, beavatkozáshoz való előkészítés szükség szerint segédkezés, szondázás, vérvétel, infúziós pumpák alkalmazása, oxigén - terápia, gépi lélegeztetés, vércseretranszfúzió, fénykezelés, gyógykezelés - a higiénés szabályok pontos betartása, kórházi ártalmak elkerülése Részfeladat vállalás: - a mindennapos ápolási feladatok, fürösztés, öltöztetés, pelenkázás, bőrápolási, köldökellátási feladatok, hajápolás , szájápolás hőmérőzés
43
-
a lázcsillapítás és testtömeg mérés a koraszülött ellátásával kapcsolatos adminisztratív tennivalók speciális ápolási feladatok, hányó- hasmenéses, géppel lélegeztetett koraszülöttek ellátása, atelektázia megszüntetésére alkalmazott tornagyakorlatok, fektetési módok.
Az egészséges újszülött élettani jellemzői, ápolásának, ellátásának sajátosságai: Megfigyelés: - az átmeneti nem kóros jelenségek újszülött korban - az anyatejes táplálás jelentősége - szülési sérülések megjelenési formái - a fejlődési rendellenességek tünetei - az újszülött korban előforduló betegségek - újraélesztéssel kapcsolatos feladatok (szabad légutak biztosítása, lélegeztetés, szívmasszázs) Az újszülöttkori szűrővizsgálatok: Megfigyelés: - az újszülött megfigyelése - az újszülött ellátásával kapcsolatos adminisztratív tennivalók - a szoptatás, mellápolás tanítása Részfeladat vállalás: - a különböző vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz az előkészítés, segédkezés Írásbeli feladatok: A tapasztalatok, megfigyelések rögzítése a hospitálási naplóban Az ápolási tevékenységeknél legyen ott, figyelje meg a megadott szempontok alapján. Beszélje meg a megbízott szakápolóval. Csak megfigyeléseket várunk el a részfeladatokat felkérés esetén lehet elvégezni a gyakorlat második felében. A felsorolt megfigyelési szempontok irányadóak, amire az osztályon lehetősége, alkalma lesz. A hospitálási naplót a szakápoló/szakgondozó aláírásával igazolja.
44
IV. számú Melléklet Csecsemő és gyermeknevelő-gondozó képzés Csoportos bölcsődei gyakorlat megfigyelési szempontjai, feladatai III. félév 1. Általános tájékoztatás a bölcsődei gyakorlat félévi céljáról, feladatáról, a gyakorlat menetéről, a félévi követelményekről. 2. Ismerkedés, tájékozódás – kapcsolatteremtés a gyermekekkel, gondozónőkkel, a csoportban történt változások feljegyzése. 3. Elkövetkező egy évben gondozni kívánt gyermek kiválasztása. A gyermek személyének, a csoportszobában elfoglalt helyének megismerése. 4. A kiválasztott gyermek gondozási tevékenységének fokozatos átvétele (öltöztetés, étkeztetés) 5. A kiválasztott gyermek gondozási tevékenységének fokozatos átvétele (tisztálkodás, tisztába tétel, WC használat). 6. A kiválasztott gyermek játék-, ének-zenei, beszédtevékenységébe való bekapcsolódás. (együttjátszás, játékirányítás, mondókatanulás, mesélés, közös éneklés) 7. A kiválasztott gyermek, alkotó tevékenységébe való bekapcsolódás (rajzolás, festés, ragasztás hajtogatás). 8. A kiválasztott gyermek átvétele. A szülővel való kommunikáció elsajátítása. (a hallgatói hospitálás ezen a napon 7.30-t10.30-ig tart.) 9. A kiválasztott gyermek étkeztetése.(a hallgatói gyakorlat ezen a napon 9.00-12.00ig tart.) 10. A kiválasztott gyermek mozgásos tevékenységének megfigyelése a megadott szempontok szerint (III/A melléklet), valamint mozgásfejlődésének elősegítése a hallgató által összeállított gyakorlattal/tokkal. . 11. A beszéd, anyanyelvi nevelés megfigyelése kiválasztott gyermeknél a megadott szempontok alapján. (III./A melléklet). Önállóan mesélés, mesélés képről, adott tevékenységről. 12. A kiválasztott gyermek játéktevékenységének megfigyelése a megadott szempontok alapján. (III./A melléklet). 13. A kiválasztott gyermek ének-zenei nevelésének megfigyelése az adott szempontok alapján (III./A melléklet). 14. A kiválasztott gyermek alkotó tevékenységének megfigyelése a megadott szempontok alapján. (III./A melléklet) A hallgató készítsen részletes feljegyzést a munkanaplóban, valamint a megfigyeléshez rendszeresített táblázatban, amelyet hetente be kell mutatnia a gyakorlatvezető tanárnak illetve a tereptanárnak. A gyakorlatvezető és a tereptanár aláírásával igazolja a gyakorlat teljesítését.
45
V. számú Melléklet Csecsemő és gyermeknevelő-gondozó képzés Csoportos bölcsődei gyakorlat megfigyelési szempontjai, feladatai IV. félév 1. A kiválasztott gyermek önálló gondozása – nevelése a délelőtti napszakban, az előző szakaszban szerzett ismeretek, tapasztalatok alapján. 2. A kiválasztott gyermek egyéni szükségleteihez, fejlettségéhez igazodó gondozási folyamatok, gondozási technikák alkalmazása a fürdőszobai gondozás, étkezés, öltöztetés során. 3. A kiválasztott gyermek egyéni szükségleteihez, fejlettségéhez igazodó gondozási folyamatok, gondozási technikák alkalmazása a fürdőszobai gondozás, étkezés, altatás során. 4. A gyermek önállósodását segítő nevelői magatartás és nevelői módszerek alkalmazása a gondozás és a játék helyzeteiben. ((III./A melléklet). 5. A gyermekek közötti társas kapcsolat alakulásának segítése a különböző tevékenységek alatt. A tanult ismeretek alapján a megfelelő módszer kiválasztása, alkalmazása. 6. A kiválasztott gyermek önálló gondozása a befogadástól az ebédeltetésig a tanultak alkalmazásával. A befogadásra jellemző szülő - gondozónő kommunikáció sajátosságai. A hallgató által önállóan összeállított játéktevékenység levezetése a gyermekeknek. (a hallgatói gyakorlat kezdete 7.15.) 7. A kiválasztott gyermek önálló gondozása az ebédeltetéstől a hazaadásig, a tanultak alkalmazásával. A hazaadásra jellemző szülő - gondozónő kommunikáció sajátosságai. (a hallgatói gyakorlat kezdete 11.15. elsősorban az egy hetes gyakorlaton kell végrehajtani.) 8. Önállóan összeállított tornagyakorlatok mozgásos játékok segítségével Ismeretnyújtás mese, vers, mondóka felhasználásával. A hallgató készítsen részletes feljegyzést a munkanaplóban, valamint a megfigyeléshez rendszeresített táblázatban, amelyet hetente be kell mutatnia a gyakorlatvezető tanárnak illetve a tereptanárnak. A hallgató a kiválasztott gyermeknél végezze a megfigyeléseit, tevékenységeit. A gyakorlatvezető és a tereptanár aláírásával igazolja a gyakorlat teljesítését. A hallgató a hat hétig tartó gyakorlata során teljesíti a játék-, a mozgásos- és az alkotó tevékenységek, valamint az anyanyelvi-, az ének-zenei nevelés, és a folyamatos napirend megfigyeléseket.
46
15. Szakmai gyakorlati hely Szakmai gyakorlati terephelyek megnevezése Egyesített Bölcsődék Intézménye Százszorszép Bölcsőde Egyesített Bölcsődék Intézménye Zöldág Bölcsőde Egyesített Bölcsődék Intézménye Bóbita Bölcsőde Lewinsky Anna Gyakorló Óvoda Aranykapu Gyakorló Óvoda Kőszegi Úti Óvoda Sajátos nevelési igénylő gyermekeket nevelő csoport Pedagógiai Szakszolgálati Központ Gyógypedagógiai Fejlesztő és Tanácsadó Sopron Megyei Jogú Város Egészségügyi Alapellátási Csoport Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ Gyerekjóléti Szolgálat Családok átmeneti Otthona
címe 9400 Sopron, Szarvkői u.1.
Irányító szakember Gergácz Gyuláné
9400 Sopron, Soproni Horváth József u. 6.
Vati Istvánné
9400 Sopron, Király J. u.
Rózsás Imréné
9400 Sopron, Zsilip u. 1
Kozák Tamásné
9400 Sopron, Ferenczy J. u. Németh Istvánné 5. 9400 Sopron, Kőszegi u.16. Katyiné Grabner Katalin 9400 Sopron, Lenkey u. 1-3.
Csukás Istvánné vezető Egedi Cecília Némethné Nagy Mária
9400 Sopron, Fı tér 1
Farkas Andrea
9400 Sopron, Vasvári Pál Tengerdi Antal u.2.
Támogató Szolgálat
9400 Sopron,Vasvári Pál u.2. Roth Gyuláné 9400 Sopron, Vasvári Pál Kerényiné Kovács Judit u.2. 9400 Sopron, Vasvári Pál u.2. 9400 Sopron Palotai Rita
Családsegítő Szolgálat
9400 Sopron
József Attila Gyermekvédelmi Központ Gyermekotthon
9400 Sopron, József Attila u.42.
Gyermekek átmeneti Otthona
Gyermekotthon
Lipákné Kunstár Ágnes
9400 Sopron Cseresznye sor Pichlerné Gábor Beáta 22. tel: 523-339 Dollmayer Mariann 9400 Sopron József Attila Gyevát Zsolt u.42.
47
Lakásotthon Lakásotthon Lakásotthon Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház DEOEC Oktató Kórháza
9400 Sopron Késmárki u.1. 9400 Sopron Ónodi u.10. Harka 9400 Sopron Győri út 15.
48
Tajti Eleonóra Pataki Csaba Nagy Istvánné Dr.Winiczainé Németh Rita Ápolási igazgató