TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2012/2013. tanév MÉRNÖKTANÁR mesterszak
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron
Szerkesztők:
Dr. Patyi Gábor oktatási dékánhelyettes
Dr. Katona György szakfelelős
Kiadja:
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar
Dr. Katona György dékán
2
TARTALOMJEGYZÉK
MÉRNÖKTANÁR mesterszak .......................................................................................... 4 1. A szak általános jellemzői ............................................................................................. 4 2. A tanár szak általános képzési és kimeneti követelményeitől eltérő sajátos követelmények................................................................................................................... 5 3. Tantervi hálók.............................................................................................................. 12
A Kari Szabályzatok megtalálhatók a Kar honlapján, a Hallgatóknak menüpontban, a Szabályzatok almenüben.
3
MÉRNÖKTANÁR mesterszak
Szakfelelős: Dr. Katona György egyetemi docens
1. A szak általános jellemzői A mesterszak képzési célja: a felsőfokú műszaki képzésre alapozva az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli, valamint az akkreditált szakképzésben az elméletigényes tantárgyak tanítására, a műszaki szakoktatás területén a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra való felkészítés, továbbá a szakképzési irányultságú tudományos minősítés megszerzésének megalapozása. A képzés szerkezete: Képzési terület: műszaki tudományi Képzési ág: műszaki Képzési idő: a modultanterv alapján 4 félév A megszerzendő kreditek száma: 70+50 kredit A diploma megnevezése: okleveles mérnöktanár A végzettségi szint: mesterfokozat (MSc) A képzés formái: nappali, levelező Szakképzettségek: • Környezet-mérnöktanár • Faipari-mérnöktanár • Könnyűipari-mérnöktanár A képzés tartalma: Közös pedagógiai modulok: A tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretei A mérnöktanári szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek követelményei Pedagógiai választható tantárgyak Szakképzettségi szakmai modulok: Szakterületi alapozó, gazdasági és humán ismeretek Szakterületi ismeretek (szakmai törzsanyag) Szakterületi ismeretek (differenciált törzsanyag) Szakterületi ismeretek (szakmódszertan) Szakmai választható
sajátos
A tananyag modulok szerinti kreditarányai Modul neve Pedagógiai modulok
Szakmai modulok
A tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretei A mérnöktanári szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek sajátos követelményei Pedagógiai választható tantárgyak Szakterületi alapozó, gazdasági és humán ismeretek Szakterületi ismeretek (szakmai törzsanyag) Szakterületi ismeretek (differenciált törzsanyag) Szakterületi ismeretek (szakmódszertan) Szakmai választható 4
Kreditek száma 32 34 4 10 8 17 13 2
2. A tanár szak általános képzési és kimeneti követelményeitől eltérő sajátos követelmények 1. A szak megnevezése: Okleveles mérnöktanár
2. A mesterszakon szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: • • •
okleveles mérnöktanár alapképzési szintű környezetmérnök szakképzettséggel okleveles mérnöktanár alapképzési szintű faipari-mérnök szakképzettséggel okleveles mérnöktanár alapképzési szintű könnyűipari-mérnök szakképzettséggel
3. Képzési terület: Műszaki tudományi 4. Képzési ág: Műszaki 5. Képzési idő: A modultanterv alapján 4 félév 6. A megszerzendő kreditek száma: 70+50 kredit pedagógiai modulok 36+30 kredit szakterületi ismeretkörök 30 – 35 kredit szakmódszertan 13 kredit iskolai gyakorlat 3 – 5 kredit szabadon választható 2 – 6 kredit. A KKK rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint az egy vagy két tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi elem megválasztásának, illetve társításának előfeltételei: A mérnöktanár-képzésbe a műszaki/informatikai képzési terület adott mérnöki/informatikai alapképzési szakjairól és a műszaki szakoktató alapképzési szak adott szakirányáról lehet belépni. Teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető alapképzési szakok: Környezetmérnök, vegyészmérnök, építőmérnök, földtudományi mérnök, építészmérnök, ipari termék- és formatervező mérnök, gépészmérnök, közlekedésmérnök, mechatronikai mérnök, had-és biztonságtechnikai mérnök, energetikai mérnök, villamosmérnök, gazdálkodási mérnök, mérnök informatikus. Továbbá figyelembe vehetők a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. Törvény szerinti főiskolai, egyetemi szintű mérnök, műszaki menedzser, műszaki informatikus szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága fogad el. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a műszaki szakoktató szakképzettséggel rendelkezők esetében a mérnöki ismeretek tekintetében a szakiránytól függően 130-150 kredit elismerhető legyen. Az adott alapképzési szak mérnöki/mérnökinformatikai szakképzettség hiányzó ismereteinek kreditjeit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan – a mesterszintű mérnöktanári képesítő vizsgára való jelentkezésig – a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni. A tanári 601 képesítés pedagógiai-pszichológiai ismeretei tekintetében 25 kredit
5
teljesítését kell elismerni. Az e rendelet 4. számú mellékletének 6.2.1. pontja szerinti, a tanári felkészítést megalapozó pályaorientációt segítő ismertek követelményeinek teljesítése szakoktató alapképzési szakon szerzett szakképzettség esetén nem feltétele a mesterképzésbe való belépésnek. A mesterszak képzési célja és a mérnöktanári szak sajátos kompetenciái: A képzés célja a felsőfokú műszaki képzésre alapozva az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli, valamint az akkreditált szakképzésben az elméletigényes tantárgyak tanítására, a műszaki szakoktatás területén a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra való felkészítés, továbbá a szakképzési irányultságú tudományos minősítés megszerzésének megalapozása. A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása során alkalmas: • a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre • tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását; • tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, a közösségben kialakuló konfliktusok kezelésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre; • a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni; • a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni; • az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: • különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a hatékony tanulás, a szociális és állampolgári kompetenciák, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamit az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testilelkiszellemi egészségének fejlesztésére; • a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információskommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására; • a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére; 6
• •
szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra; szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.
A tanárnak a fent jellemzett alapvető feladatai ellátásához meghatározott ismeretekkel, képességekkel, valamint gyakorlati készségekkel és attitűdökkel kell rendelkeznie. Ezek a kompetenciák mindenekelőtt: Szakmai tudás A tanulók, a tanulás és tanítás hatásmechanizmusainak kellő mélységű ismerete: • az emberrel, a társadalommal és az oktatás társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos meghatározó tudományos eredmények ismerete, • a gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre, a személyiség fejlődésében, magatartásformákban jelentkező egyéni sajátosságokra vonatkozó tudás, • a nevelési-fejlesztési funkciókat betöltő szervezetek, intézmények, közösségek működésének, konfliktusainak, diszfunkcióinak ismerete, • egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete, • a tanulás különböző formáinak ismerete mind általános, mind pedig konkrét szaktárgyi vonatkozásban, • tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek ismerete, • alkalmazható tudás a tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezőkről, • az oktatás környezetét alapvetően meghatározó jogszabályok ismerete. Szaktudományi, műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudás • széles körű tudás a választott szakképzettség(ek)nek megfelelő tudomány- és/vagy műveltségi terület(ek)en, • a szaktudományi tudás és annak iskolai közvetítése, a szakértelem és a műveltség, a tanulhatóság, a tudás szakmai és a hétköznapi életben való alkalmazása közötti összefüggések mély megértése, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások ismerete, • a Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepének, tartalmának és belső összefüggésrendszerének ismerete (szakmai tanárképzés esetén emellett az adott szakképzési terület cél- és feladatrendszerének, alaptantervi és kerettantervi programjainak ismerete), • Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, szakképzési központi programok, a helyi tantervek, oktatási programok elkészítésének, illetve funkcióinak ismerete, • a helyi pedagógiai program és az iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett • tanulási folyamatok megértése,
7
•
az iskolában és iskolán kívül elsajátított tudás közötti ellentmondásokból származó problémák megértése és kezelése, a tanulás különböző színterei közötti kapcsolatok kialakítása.
Szakmai képességek A tanulók megismerése és a tanulócsoportok belső kapcsolatrendszerének feltárása terén: • képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni, • képes a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére, • képes a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására. A tananyag szervezése és a tanítási folyamat tervezése terén: • szakterületén felkészült, és képes tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására, • képes a rendelkezésre álló taneszközöket saját munkájában felhasználni, rendszerbe szervezni, új eszközöket tervezni, • képes a digitális tananyagokat kezelni, forrásaikat megtalálni, a tanítási-fejlesztési céloknak megfelelő tartalmakat kiválasztani, rendszerezni, szerkeszteni, • képes a tanulók információs-kommunikációs technikákkal végzett osztálytermi vagy azon kívüli önálló munkáját irányítani. Az osztálytermi munka szervezése, a tanítás-tanulás és a nevelés módszereinek alkalmazása terén: • képes a tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skáláját alkalmazni a hatékony tanulási környezet kialakítása érdekében, • képes az új kommunikációs-információs technológiákat osztálytermi munkájában is hatékonyan alkalmazni, e technikákban rejlő lehetőségeket tanítási céljainak, a tananyag megértésének, a képességek fejlesztésének szolgálatába állítani, • képes a tanítási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztására, eljárások megtervezésére és alkalmazására, • képes a közös munkát segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére, • épes a tanulók fejlődésében, a közösség életében jelentkező feszültségek, konfliktusok kezelésére, • képes a tanórai munka hatékony, lendületes irányítására, a tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására. Az értékelési és ellenőrzési eljárások alkalmazása terén: • képes a tanulók számára fejlődésükről az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon a rendszeres és alapos visszacsatolást biztosítani, • képes különböző értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók teljesítményeinek, fejlődésének szisztematikus nyomon követésére és elemzésére, • képes a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásait rutinszerűen alkalmazni, • képes elősegíteni a tanulók részvételét saját teljesítményük értékelésében.
8
Szakmai szerepvállalás és elkötelezettség A szakmai szerepek elfogadása és gyakorlása terén: • rendelkezik a pedagógusi, nevelői szerep ellátásához szükséges segítő és fejlesztő beállítódással, kellő szintű toleranciával, empátiával, • rendelkezik a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel, a szaknyelvi szövegek olvasásának, interpretációjának, reflexiójának képességeivel, képes alkalmazni az információs-kommunikációs eszközöket, • megfelelő önismerettel rendelkezik, képes saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre, • közreműködik az iskolai kereszttantervi feladatok megtervezésében, illetve nevelési feladatainak megoldásában és a tanulók tanórán kívüli tevékenységének szervezésében, • képes együttműködni pedagógus kollégáival, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel, • képes a tanulók szüleivel árnyaltan kommunikálni, a tanulóval kapcsolatos tapasztalataikat értelmezni és saját tapasztalatait átadni, • képes a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni, • képes részt vállalni az iskola szervezetfejlesztési, innovációs és minőségfejlesztési munkájában, • képes új tanítási módszerek és eljárások kidolgozására, tudományos eszközöket alkalmazó kipróbálására és az eredmények szakszerű értékelésére. Értékelkötelezettségek és szakmai attitűdök terén: • demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására, • képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és képes azokat szakszerűen kezelni az iskolában és azon kívül is, • képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre, • érzékeny a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletektől övezett kisebbségi létből fakadó nehézségekre, • személyes példájával és a közösségi viszonyok szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására. 7. A törzsanyag (A szakképzettségek szempontjából meghatározott ismeretkörök) A tanári szak szakterületi eleméhez kapcsolódó általános ismeretek: A szakterülethez kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzés, valamint a szakmai gyakorlatok folyamán elsajátítandó ismeretek: • A közoktatás, illetve a szakképzés tartalmi szabályozásában és az adott tanári szakképzettségnek megfelelő érettségi tárgyak követelményeiben, illetve a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott ismeretek körének szaktudományos mélységű ismerete. A speciális pedagógiai jellegű szakképesítések esetén az adott szakterület szakismeretei.
9
•
•
•
•
Az adott szakképzettséghez kapcsolódó tantárgy (műveltségi terület, nevelési, pedagógiai szakterület) által közvetített tudás sajátosságai, az abban rejlő általános és specifikus képességfejlesztés lehetőségei. Az oktatott tantárgy (műveltségi terület) más műveltségi területekhez való kapcsolata, az általános műveltséghez, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztéséhez való hozzájárulása. A tudáselemek rendszerbe szervezésének, a különböző forrásokból származó tudás integrálásának módjai. A tantárgy (műveltségi terület) tanításának nemzetközi tendenciái. A műveltségterülethez kapcsolódó alaptantervek, kerettantervek ismerete, helyi tantervek, oktatási programok készítése. A tantárgy (műveltségi terület) által közvetített fogalmak, tartalmak fejlődési sajátosságai, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepe, az azokkal kapcsolatos naív előfogalmak, tapasztalati fogalmak és tévképzetek problémái, a fogalmi váltás nehézségei. A tantárgy (műveltségi terület) eredményes tanulásához szükséges készség- és képességbeli előfeltételek, a tananyag által fejlesztendő specifikus készségek és képességek, attitűdök és elkötelezettségek sajátosságai. A tantárgyban elsajátított tudás alkalmazásának módjai, speciális lehetőségei a problémamegoldó képesség fejlesztésében. A hatékony tanulási környezet megteremtésének módjai. A tantárgyhoz, műveltségi területhez kapcsolódó mérési értékelési módok. A tantárgy (műveltségi terület) tanításában alkalmazható módszerek széles körének ismerete, a megfelelő módszerek kiválasztásának szempontjai, különös tekintettel a differenciált, a tanulók személyére szabott oktatásra, az integrált oktatás és tehetségfejlesztés igényeire. A tanulási idő differenciált kezelése. A tantárgy és a tananyag sajátosságainak megfelelő, változatos tananyag-elrendezési (koncentrikus, lineáris) és időszervezési (folyamatos, epochális) megoldások alkalmazásának szempontjai. A tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, taneszközök, oktatást segítő médiumok szakszerű értékelése, azokból a tanulók egyéni sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztása. A szakmai, szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó követelmények: önállóan vagy kutató, képző intézményekhez kapcsolódóan folyamatos tanulási tevékenység; fejlesztő programokban, kísérleti munkákban, hazai és nemzetközi felmérésekben gyakorlati szakemberként, partnerként való részvétel; az eredmények értelmezéséhez, az új ismereteknek a tanítási-nevelési gyakorlatban való felhasználásához szükséges tudás folyamatos fejlesztése.
A fentiekben összefoglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: • Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó ismeretkörök. • Horizontális kitekintés a szakmai képzéshez kapcsolódó Nemzeti alaptanterv műveltségterületeire, a felnőttképzéssel kapcsolatos sajátos ismeretek. • A szakmai törzsanyag ismeretkörei: a szakirányú szakképzés gyakorlati alkalmazást támogató műszaki/informatikai alaptantárgyainak elmélyítése a mérnöki/informatikai alapképzési szak szerint. • A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei, differenciált szakmai ismeretek: műszaki/informatikai ismeretek bővítése a mérnök/informatikai képzési terület adott alapképzési szakjának megfelelő szakirányú ismeretkörökkel. A szakterületi ismeretek mérnöktanári szakképzettségenként: • okleveles mérnöktanár (faipari mérnök): elméleti alapozó, valamint faanatómia, faipari alapszerkezetek, fűrészipari technológia, faipari lemez és lapgyártás, faipari gépek, bútor-, ajtó-, ablakgyártás, faanyagvédelem ismeretkörök; 10
• •
okleveles mérnöktanár (könnyűipari mérnök): elméleti alapozó, valamint termelési és kiegészítő folyamatok, könnyűipari anyagok, műveletek és technológiák, könnyűipari méréstechnika, minőségirányítás, környezetvédelem, munkavédelem ismeretkörök; okleveles mérnöktanár (környezetmérnök): elméleti alapozó, valamint földtudományi szakismeretek, egészségvédelem, környezeti mérések, monitorozás, környezetvédelmi műszaki műveletek, környezettan, környezeti elemek védelme, környezetelemzés ismeretkörök;
8. Szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlat célja: a szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek (pl. tanórára való felkészülés, óratervezés, óravezetés, tanári szerepkörök, pedagógiai mérések és kísérletek) megszerzése. A munkahely világával való ismerkedés (pl. iskolai élet, iskolavezetés, szülőkkel való kommunikáció), valamint az, hogy a hallgatók későbbi munkájuk hatékonysága érdekében jártasságot szerezzenek a tanítási és tanulási, illetve nevelési folyamatok értékelésében, fejlesztésében és kutatásában. 9. Nyelvi követelmények A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú, illetve ezzel egyenértékű nyelvvizsga letétele szükséges.
11
3. Tantervi hálók Mérnöktanár MSc szak, levelező tagozat Összes kredit: 120 1. szakirány: faipari mérnök szakképzettséggel 2. szakirány: könnyűipari mérnök szakképzettséggel 3. szakirány: környezetmérnök szakképzettséggel Pedagógia – pszichológia modul: Intézet
Tárgykód
Tantárgy
Köv.
Típus
Órák száma/szemeszter Kredit 1.
2.
3.
4.
Elm.
Gyak.
Alapképzési (BA) pedagógiai-pszichológiai modul (ha nincs meg akkor fel kell venni kredit nélkül) Kritérium követelmény SZTI
BMPLA01
SZTI
BMPLA02
SZTI
BMPLA03
SZTI
BMPLA04
SZTI
BMPLA05
Bevezetés a pszichológiába
v
A
12
6
6
*
6
6
*
Pedagógiai képességek fejlesztése (Kommunikáció) A nevelés történeti-antropológiai alapjai Bevezetés a pedagógia elméletébe és kutatási módszereibe
f
A
v
A
12
6
6
*
f
A
12
6
6
*
A tanári mesterség alapjai
f
A
12
*
Összesen:
12
12 36
24
0
0
24
36
Törzstárgyak (kötelező) Félévekre lebontott mintatanterve 1. félév Intézet
Tantárgy neve
Tipus K, KV
Kód
Elmélet/gyakorlat/ számonkérés
Kr.
10/5/K
2
5/10G 5/5G 5/5G
2 2 2
Pedagógiai-pszichológiai modul: SZTI SZTI SZTI SZTI SZTI
Fejlődés- és személyiségpszichológia IKT a pedagógiában Nevelés- és oktatásszociológia Az értelmi fejlődés kognitív pszichológiai kontextusban Közoktatási gyakorlat I.
K
BMPLA06
K K K
BMPLA19 BMPLA10
K
BMPLA14 0/5G A kötelező tárgyak kreditértéke: BMPLB01 0/10G BMPLB02 0/10G 0/10G BMPLB05
BMPLA07
1 9 1 1 2
Csoportépítő tréning KV Konfliktuskezelő tréning KV Interkulturalitás és KV SNTI multikulturalitás SZTI Környezetpedagógia KV BMPLB10 5/5G 2 A kötelezően választható tárgyak javasolt kreditértéke*: 3 Pedagógiai-pszichológiai modul (javasolt) kreditszáma összesen: 12 * A pedagógiai- pszichológiai modul kötelezően választható tanegységei közül a tanulmányok során összesen 7 kreditnyi tárgy felvétele kötelező. SZTI SZTI
12
2. félév Intézet
Tantárgy neve
Tipus K, KV
Kód
Elmélet/gyakorlat/ számonkérés
Kr.
Pedagógiai-pszichológiai modul: TTPI SNTI SZTI SZTI
Nevelés- és művelődéstörténet Neveléselmélet Pedagógiai szociálpszichológia Közoktatási gyakorlat II.
K K K K
BMPLA17 10/5K 2 BMPLA18 10/5K 3 BMPLA08 5/10G 3 BMPLA15 0/5G 1 A kötelező tárgyak kreditértéke: 9 SZTI A családi nevelés pszichológiája KV BMPLB04 0/10G 2 SZTI Tanulásmódszertan KV BMPLB07 0/10G 2 A kötelezően választható tárgyak javasolt kreditértéke*: 2 Pedagógiai-pszichológiai modul (javasolt) kreditszáma összesen: 11 * A pedagógiai- pszichológiai modul kötelezően választható tanegységei közül a tanulmányok során összesen 7 kreditnyi tárgy felvétele kötelező.
3. félév Intézet
Tantárgy neve
Tipus K, KV
Kód
Elmélet/gyakorlat/ számonkérés
Kr.
5/5G
1
5/5G
1
Pedagógiai-pszichológiai modul: SZTI SZTI SZTI SZTI SZTI
A pedagógiai kutatás módszertana Szervezet-, vezetés- és munkapszichológia Oktatáselmélet Oktatási és vizsgarendszerek Közoktatási gyakorlat III.
K K K K K
BMPLA13 BMPLA09
BMPLA11 10/5K 3 BMPLA12 10/0K 2 BMPLA16 0/5G 1 A kötelező tárgyak kreditértéke: 8 SZTI A személyiségfejlődés zavarai KV BMPLB03 0/10G 2 SZTI Szakképzéspedagógia KV BMPLB09 5/5G 2 A kötelezően választható tárgyak javasolt kreditértéke*: 2 SZTI A szakoktatás története SV BMPLC08 0/10G 1 SZTI Gyermek és ifjúságvédelem SV BMPLC04 0/10G 1 A szabadon választható tárgyak javasolt kreditértéke**: 2 Pedagógiai-pszichológiai modul (javasolt) kreditszáma összesen: 12 * A pedagógiai- pszichológiai modul kötelezően választható tanegységei közül a tanulmányok során összesen 7 kreditnyi tárgy felvétele kötelező. ** A pedagógiai- pszichológiai modul szabadon választható tanegységei közül a tanulmányok során összesen 2 kreditnyi tárgy felvétele kötelező.
13
4. félév Intézet
Tipus K, KV
Tantárgy neve
Kód
Elmélet/gyakorlat/ számonkérés
Kr.
Pedagógiai-pszichológiai modul: SZTI SZTI
Összefüggő egyéni gyakorlat K Tanári képesítő vizsga: portfolió, K szakdolgozat
BMPLAEGY
G Szakdolgozat BMPLA0DM jegy? A kötelező tárgyak kreditértéke: Pedagógiai-pszichológiai modul kreditszáma összesen:
30 5 35 35
Differenciált szakmai ismeretek:
Intézet
Tárgykód
Tantárgy
Köv.
Típus
Órák száma/szemeszter Kredit 1.
2.
3.
4.
Elm.
Gyak.
Kötelezően választható Pszichológiai tanegységek (4 kreditnyi tárgy felvétele kötelező) SZTI
BMPLB01
Csoportépítő tréning
f
B
SZTI
BMPLB02
Konfliktuskezelő tréning
f
B
SZTI
BMPLB03
f
SZTI
BMPLB04
A személyiségfejlődés zavarai A családi nevelés pszichológiája
f
12 12
B
12
B
12
12
1
12
1
12
1
12
2
12
1
Kötelezően választható Pedagógiai tanegységek (5 kreditnyi tárgy felvétele kötelező) PE
BMPLB05
Interkulturalitás és multikulturalitás
f
B
PE
BMPLB06
Inkluzív iskola
f
B
12
12
1
SZTI
BMPLB07
Tanulásmódszertan
f
B
12
12
1
PE
BMPLB08
Az e-learning elmélete és gyakorlata
v
B
12
6
1
SZTI
BMPLB09
Szakképzéspedagógia
v
B
12
12
2
SZTI
BMPLB10
Környezetpedagógia
v
B
12
12
2
Összesen:
14
12
12
48
60
6
0
30
90
Szabadon választható tanegységek (4 kreditnyi tárgy felvétele kötelező):
Intézet
Tárgykód
Tantárgy
Köv.
Típus
Órák száma/szemeszter Kredit 1.
2.
SZTI
BMPLC01
Az osztályfőnöki szerep
f
C
SZ
BMPLC02
Pedagógiai esetmegbeszélés
f
C
SZ
BMPLC03
Tehetségpedagógia
f
C
SZTI
BMPLC04
Gyermek-és ifjúságvédelem
f
C
SZTI
BMPLC05
Tanórán kívüli pedagógiai tevékenység
f
C
SZTI
BMPLC06
Kritikai gondolkodás
f
C
SZTI
BMPLC07
Andragógia és módszertana
v
C
12
SZTI
BMPLC08
A szakoktatás története
v
C
12
Összesen:
3.
4.
Elm.
12
12
1
12
12
1
12
12
1
12
1
12
12
1
12
12
1
6
6
1
12
0
1
18
78
12
12
36
Gyak.
48
0
Kritérium követelmény SZTI
BMPLA0DM
Tanári képesítő vizsga, portfólió, diplomamunka
f
A
SZTI
BMPLAEGY
Összefüggő egyéni gyakorlat
f
A
Középfokú C típusú nyelvvizsga
15
5 30
30
30
Szakmai modulok: Faipari mérnöki szakképzettséggel
Intézet
Tárgykód
Tantárgy
Köv.
Típus
Órák száma/szemeszter 1.
2.
3.
4.
Elm.
Gyak.
12
Kredit
Előtanulm.
Szakterületi alapozó, gazdasági és humán ismeretek FFI
F2FLMFIZ
Mérnöki fizika
v
A
30
18
SZTI
BMLAKTSZ
Környezettársadalomszakképzés
f
A
12
12
2
FTT
F2FLETIK
Mérnöki etika
v
A
12
2
Összesen:
12 42
12
0
0
6
42
12
10
12
12
4
12
6
4
24
18
8
12
12
4
6
12
4
12
12
4
6
5
Szakterületi ismeretek (szakmai törzsanyag) FFT
F2FLFAH
Fahasznosítás
v
A
FFG
F2FLGEPE
Gépelemek
v
A
Összesen:
24 18 18
24
0
0
Szakterületi ismeretek (differenciált szakmai ismeretek) FFG
F2FLAUTO
Automatika
v
B
FTG
F2FLGYARF
Gyártmányfejlesztés
f
B
FLE
F2FLSZKK
v
B
24
SZTI
BMLBCSIGY
f
B
6
f
C
Szervetlen kötésű kompozitok Csoportos iskolai gyakorlat Szakmai választható
Összesen:
24 18
12 0
30
12 54
0
2
42
42
19
6
6
5
6
6
5
Szakmódszertan 1.
3
Szakmódszertan 1.
Szakterületi ismeretek (Szakmódszertan) SZTI
BMLASZMF1
SZTI
BMLASZMF2
SZTI
BMLASZMS
Szakmódszertan 1. (faipari mérnök) Szakmódszertan 2. (faipari mérnök) Szakterületi és Szakmódszertan szigorlat
v
A
v
A
12
sz
A
X
Összesen:
12
0
12
12
0
12
12 Összesen:
13 50
Szakmai választható SZTI
BMLCKV
Környezetvédelem
f
C
FFG
F2FLMVED
MunkavédelemBiztonságtechnika
f
C
16
12 12
12
2
12
2
Könnyűipari mérnöki szakképzettséggel Intézet
Tárgykód
Tantárgy
Köv.
Típus
Órák száma/szemeszter 1.
2.
3.
4.
Elm.
Gyak.
12
Kredit
Előtanulm.
Szakterületi alapozó, gazdasági és humán ismeretek FFI
F2FLMFIZ
Mérnöki fizika
v
A
30
18
SZTI
BMLAKTSZ
Környezettársadalomszakképzés
f
A
12
12
2
FTT
F2FLETIK
Mérnöki etika
v
A
12
2
Összesen:
12 42
12
0
0
6
42
12
10
12
6
4
12
6
4
24
12
8
6
12
4
Szakterületi ismeretek (szakmai törzsanyag) FFG
F2FLLOG
Logisztika
v
A
FFG
F2FLGEPE
Gépelemek
v
A
Összesen:
18 18 18
0
18
0
Szakterületi ismeretek (differenciált szakmai ismeretek) FTG
SZTI
F2FLRAGFEL
BMLBCSIGY
Ragasztás és felületkezelés Könnyűipari tervezés, marketing és kereskedelem I. Könnyűipari marketing, tervezés és kereskedelem II. Alkalmazott kémia és műanyagfeldolgozás Csoportos iskolai gyakorlat Szakmai választható
v
B
f
B
v
B
6
3
3
3
v
B
12
6
6
2
f
B
6
6
5
f
C
Összesen:
18 9
9
12 18
21
3
12 24
0
2
36
27
19
6
6
5
6
6
5
Szakmódszertan 1.
3
Szakmódszertan 1.
Szakterületi ismeretek (Szakmódszertan) SZTI
BMLASZMKO1
SZTI
BMLASZMKO2
SZTI
BMLASZMS
Szakmódszertan 1. (könnyűipari mérnök) Szakmódszertan 2. (könnyűipari mérnök) Szakterületi és Szakmódszertan szigorlat
v
A
v
A
12
sz
A
X
Összesen:
12
0
12
12
0
12
12 Összesen:
13 50
Szakmai választható SZTI
BMLCKV
Környezetvédelem
f
C
FFG
F2FLMVED
MunkavédelemBiztonságtechnika
f
C
17
12 12
12
2
12
2
Környezetmérnök szakképzettséggel Intézet
Tárgykód
Tantárgy
Köv.
Típus
Órák száma/szemeszter 1.
2.
3.
4.
Elm.
Gyak.
3
Kredit
Előtanulm.
Szakterületi alapozó, gazdasági és humán ismeretek E160
E160-512
Környezetbiológia
v
A
9
6
SZTI
BMLAKTSZ
Környezettársadalomszakképzés
f
A
12
12
SZTI
BMLAEGV
Egészségvédelem
v
A
Összesen:
12 21
0
12
0
6 2
6
6
2
24
9
10
Szakterületi ismeretek (szakmai törzsanyag) E160
E160-528
Környezet-geofizika
v
A
E150
E150-508
Kemometria
v
A
E160
E160-536
Környezeti kockázatfelmérésés kezelés
v
A
Összesen:
6
6
9
0
9
6
2
6
3
3
9
3
6
3
9
15
9
8
6
6
4
6
3
4
E160-520
Szakterületi ismeretek (differenciált szakmai ismeretek) E160
E160-520
Környezeti hatásvizsgálat és állapotértékelés
v
B
E110
E110-501
Ökoenergetika
f
B
E150
E150-509
v
B
6
SZTI
BMLBCSIGY
f
B
6
f
C
6
Környezetvédelmi méréstechnika Csoportos iskolai gyakorlat Szakmai választható
Összesen:
12 9
9
12
18
6
4 6
6 0
E160-512
5
E160-512
2
24
15
19
6
6
5
6
6
5
Szakmódszertan 1.
3
Szakmódszertan 1.
Szakterületi ismeretek (Szakmódszertan) SZTI
BMLASZMKV1
SZTI
BMLASZMKV2
SZTI
BMLASZMS
Szakmódszertan 1. (környezetmérnök) Szakmódszertan 2. (környezetmérnök) Szakterületi és Szakmódszertan szigorlat
v
A
v
A
12
sz
A
X
Összesen:
12
0
12
12
0
12
12 Összesen:
13 50
Szakmai választható E160
E160-525
E130
E130-512
E160
E160-526
E170
E170-511
Környezetesztétika Természetes szennyvíztisztítás Környezetvédelmi programok tervezése Környezeti nevelés és bioetika
f
C
f
C
f
C
f
C
18
6
6 6 6
6
2
3
3
2
3
3
2
6
2
Záróvizsgára bocsátás feltétele: • Abszolutórium megszerzése • Szaktantárgyi-záró szigorlat eredményes letétele • Tanári szakdolgozat leadása és elfogadása Diploma kiadásának feltétele: • A képesítési követelményekben meghatározott nyelvvizsga teljesítése Záróvizsga szerkezete és értékelése • Tanári szakdolgozat és a Portfólió bemutatása és védése Értékelik a ZVB tagjai • Csoportos tanítási gyakorlat a gyakorló(bázis) iskolákban Értékeli: gyakorló iskolai szakvezető tanár • Összefüggő iskolai- munkaerőpiaci tanítási gyakorlat Értékelik: iskolai mentor tanár, a szakmódszertan tanár és a pedagógikum oktatója • Szóbeli záróvizsga komplex tematikájú tételek alapján Értékeli: A ZVB
19
