Tanulmányi Szabályzat

Tanulmányi Szabályzat

MKSZ-NEK

Magyar Kézilabda Szövetség, Nemzetközi Edzőképző Központ (NEK)

Tanulmányi Szabályzat MKSZ-NEK Szakedző Tanfolyam Első év (I. / II. szemeszter)

Jóváhagyta a Magyar Kézilabda Szövetség Elnöksége

Budapest, 2012. október 1


MKSZ-NEK

Preambulum A Magyar Kézilabda Szövetség (továbbiakban: MKSZ) Elnökségének felhatalmazása alapján a Nemzetközi Edzőképző Központ (továbbiakban: NEK) a következő Tanulmányi Szabályzatot (továbbiakban: TSZ) alkotta meg. (Megjegyzés: A TSZ tartalmának és szövegezésének kialakításakor a szerzők a hatályos Felsőoktatási Törvényt, az Európai Kézilabda Szövetség képzéssel kapcsolatos rendelkezéseit és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának Tanulmányi és vizsgaszabályzatát tekintették irányadónak.)

1. A képzés leírása 1.1. A képzés tulajdonosa: a Magyar Kézilabda Szövetség 1.2. A képzés elnevezése: MKSZ-NEK Kézilabda Szakedző Tanfolyam 1.3. Képzési idő: 180 tanítási óra (Testnevelés és sporttudományok: 74 óra, illetve a Kézilabdázás elméleti, gyakorlati és módszertani ismeretei: 106 óra) 1.4. A képzés formája: Levelező, hallgatók általi költségtérítéssel. 1.5. Képzési modulok: két félév, konzultációs napokkal (4x2 nap / félév, 8 tanítási óra alkalmanként) illetve szakmai tábor (2x3 nap, napi 8 tanítási óra). 1.6. Tanítási egység: 1 tanítási óra (45 perc). 1.7. Képzési költségek: Minden, az oktatással kapcsolatos költség (utazás, szállás, étkezés, tanszer, ruházat, stb.) a hallgatót terheli. A tandíjat, a felvételi és vizsgadíjat a Térítési és Juttatási Szabályzat határozza meg. 1.8. Képzési apparátus: A képzést az MKSZ Sportigazgatója, egyben a NEK Igazgatója szervezi, koordinálja és vezeti, annak adminisztrációját az általa felkért Oktatásszervező végzi. Az elméleti és gyakorlati képzést az EHF előírásai szerinti, tudományos fokozattal rendelkező, kiemelkedő tudású hazai és nemzetközi szaktekintélyek (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának felkért tanárai, magyar EHF Kézilabda Mesteredzők, EHF/IHF előadók illetve speciális területek szakértő oktatói) végzik. 1.9. Képzési célok: A képesítést megszerzett szakember ismerje és alkalmazza az edzéselméleti és módszertani kutatások legújabb eredményeit, a nemzetközi élmezőny fejlődési irányvonalainak jellegzetességeit, a kézilabdázás képességfejlesztésének, technikai és taktikai repertoárjának korszerű elemeit. 2


MKSZ-NEK

1.10. A képzés időrendi tervezete: I. félév (I. Modul) Szorgalmi időszak: 2012. október 8. - 2012. december 11. Vizsgaidőszak: 2012. december 12. - 2013. január 31. Sportszakmai tábor (II. Modul) MKSZ Működési engedélyt adó továbbképzés: 2013. június 7. - 9. MOB továbbképzési nap: 2012. október 29. Női Európa-bajnokság, Szerbia: 2012. december 4. - 5. II. félév (III. Modul) Szorgalmi időszak: 2013. február 4. – 2013. május 7. Vizsgaidőszak: 2013. május 8. – 2013. június 14. 1.11. Felvételi követelmények     

19. életév betöltése szakmai önéletrajz benyújtása kézilabda edzői képesítés (eredeti diploma bemutatása) legalább 1 év edzői gyakorlat (MKSZ által hitelesítve) sikeres szóbeli vizsga

1.12. Felvételi 1. A képzést a Magyar Kézilabda Szövetség Nemzetközi Edzőképző Központja hirdeti meg az MKSZ honlapján illetve az MKSZ Infóban. 2. A hallgatók a jelentkezési lap kitöltésével és a megfelelő igazolványok másolatának csatolásával, internetes formában vagy postai úton jelentkezhetnek a megadott határidőig. 3. A felvételi időpontjáról a Tanulmányi vezető értesíti a hallgatókat az általuk megjelölt módon és elérhetőségen, de minden esetben írásos formában. 4. A felvételi vizsgán meg nem jelent hallgató a pótfelvételin köteles a követelményeknek megfelelni. 5. A felvételi vizsgát követően a Tanulmányi vezető értesíti a hallgatót a Felvételi Bizottság határozatáról. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. 3


MKSZ-NEK

6. Sikertelen felvételi vizsga esetén a hallgató a pótfelvételin - a pótfelvételi díj befizetése után - újra próbálkozhat. 7. A felvételi vizsga követelményeit, valamint lebonyolításának módját a Tanulmányi szabályzat Melléklete tartalmazza.

1.13. Pótfelvételi 1. Amennyiben az eredeti határidőig jelentkező hallgató (igazoltan) nem tud megjelenni a felvételi vizsgán, vagy már csak az MKSZ által kiírt Pótfelvételire jelentkezett, úgy a pótfelvételi vizsgán kell a felvételi követelményeknek megfelelni, mindkét esetben a pótfelvételi díj befizetését követően. 2. Kétszeri, felvételéi vizsgán történő meg nem jelenés esetén a hallgatót törölni kell a felvételizők listájáról. 3. A Pótfelvételi vizsga során a felvételi feltételek és a vizsga lebonyolítási rendje az eredeti Felvételi vizsgáéval megegyezik. 4. A pótfelvételi díja az eredetileg meghirdetett Felvételi díj kétszerese. 5. A Pótfelvételi vizsgát követően a Tanulmányi vezető értesíti a hallgatót a Felvételi Bizottság határozatáról. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. 6. Kétszeri sikertelen felvételi, vagy sikertelen pótfelvételi vizsga esetén a hallgatót törölni kell a felvételizők listájáról.

1. 14. Beiratkozás 1. A sikeres felvételi vizsgát tett hallgatók az első félév második konzultációs napjain (október 29, 30), az erre a célra szerkesztett nyomtatvány kitöltésével, a tanulmányi szabályzat elfogadásával és az első félévi tandíj első részletének befizetésével regisztrálhatják magukat a képzésre. 2. A beiratkozásról visszaigazolást, a befizetésről hivatalos elismervényt kapnak a hallgatók. 3. A beiratkozási feltételeknek eleget tevő hallgatók a képzés teljes jogú résztvevőivé válnak, rájuk a Tanulmányi szabályzat, a képzés helyéül szolgáló intézmény (MKSZ4


MKSZ-NEK

MSH, SE TSK, aktuális külső helyszín, stb.) szabályzata, valamint az államilag elismert, hatályban lévő jogi szabályzók érvényesek. 4. Beiratkozást követően a tandíj visszafizetésére a képzését szervező / lebonyolító MKSZ- nek nincs módja, kivéve, ha a képzés a szervezők hibájából elmarad, illetve ha a meghirdetett képzés az eredetitől lényegesen eltér, és emiatt a hallgató írásban bejelenti, hogy a hallgatói jogviszonyát megszünteti.

1. 15. A számonkérés követelményei A számonkérés követelményeiről a képzés tanulmányi szabályzatának 2.5 pontja (Az ismeretek és gyakorlati képességek ellenőrzése) rendelkezik.

1. 16. A végzettség igazolása Sikeres záróvizsgát követően az MKSZ a hallgató részére a végzettségét igazoló bizonyítványt állít ki, ami a „B” kategóriájú működési engedély kiváltására jogosít.

1. 17. A képzettséggel betölthető munkakörök A sikeres záróvizsgát tett hallgatók az EHF képzési rendszere szerinti III. fokozatot, („National I.” = Kézilabda Szakedző”) szerzik meg. Ezzel a képesítéssel, a „B” Licenc” követelményeinek megfelelve az egységesített európai edzőképzési rendszert elfogadó és adaptáló országokban (RINCK Konvenció) a legmagasabb bajnoki osztályban vezetőedzői tevékenységet végezhetnek. (A működési engedély érvényességét illetően az EHF által meghatározott szabályzók az irányadóak.)

5


MKSZ-NEK

2. Tanulmányi szabályzat

2.1. A tanulmányi szabályzat hatálya és alapfogalmai 1. A szabályzat hatálya az MKSZ-NEK szervezésében folyó Szakedző- képzésben részt vevő magyar és külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi, felvételi és vizsgaügyeire terjed ki. 2. A szabályzat ismerete és betartása az oktatásban minden közvetve és közvetlenül részt vevő személyre (oktató, adminisztratív munkát végző dolgozó) és hallgatóra kötelező érvényű. 3. Alapfogalmak, meghatározások: a) Előadás: olyan tanrendben szereplő tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását. b) Gyakorlat: olyan tanrendben szereplő kiscsoportos tanóra, amely a tanár irányítása mellett, a hallgatói aktivitásra épül. c) Gyakorlati jegy: a gyakorlati bemutatások, írásban leadott feladatok, prezentációk, zárthelyi dolgozatok alapján kialakított értékelési forma. d) Képzési idő: a végzettségi megszerzéséhez szükséges idő.

szint,

szakképzettség,

szakképesítés

e) Képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely tartalmazza a tanfolyam részletes képzési és tanulmányi követelményeit, a képzés tervét, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. f) Kollokvium: egy tantárgy vizsgaidőszakban történő szóbeli, vagy írásbeli számonkérési (vizsga) formája. g) Konzultáció: a képzés oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége a képzési intézmény által meghatározott helyen. 6


MKSZ-NEK

h) Konzultációs nap: a képzési tervben kijelölt, intenzív tanítási nap melynek oktatási programjában kötelező tantárgyak szerepelnek. i) Leckekönyv: a hallgató részére beiratkozáskor biztosítandó, a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. j) Tanév: 10 hónapból álló oktatásszervezési időszak. k) Tanóra: A tanóra a tananyag elsajátításához és a szorgalmi időszakon belüli ellenőrzéséhez szükséges, oktató közreműködését igénylő idő. A tanóra típusai: előadás, tantermi gyakorlat (szeminárium), laboratóriumi gyakorlat, sportági gyakorlat (edzésvezetés). Egy tanóra időtartama negyvenöt perc. l) Tanulmányi bizottság: az a szervezeti egység, amely ellátja a képzés, és az oktatásszervezés feladatait. m) Tantárgy-akkreditáció: a tantárgy programjának jóváhagyását jelenti a Tanulmányi vezető illetve az MKSZ Szakmai és Versenybizottsága által. n) Tantárgyi modul: a szak tantervének több tantárgyát tartalmazó, egymásra épülő szervezeti egysége. o) Sportszakmai hét: egy modul keretében összevont konzultációs napok, melynek keretében elsősorban a kézilabdázás elméleti és gyakorlati ismeretei kerülnek oktatásra (2x3 nap, napi 8 tanítási óra). p) Szakképzettség: a képzéssel egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése. q) Szigorlat: több tantárgy vagy egy több féléves tantárgy összefoglaló szóbeli vizsgaformája. r) Végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. s) Vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája. 7


MKSZ-NEK

t) Záróvizsga: az ismereteknek és a gyakorlati képességeknek a végzettség megszerzéséhez szükséges tudás ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek a Záróvizsga bizottság előtt arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéséhez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket összefüggéseiben érti, és alkalmazni tudja.

2.2.Tanterv 1. A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg. 2. Az Európai Kézilabda Szövetség ajánlott tantárgyi és órakeret felosztást ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A tanterv összeállítása során az EHF „Recognition of Standards and Certificates in the Field of Coaches’ Education in Handball in Europe” - című kiadványa által meghatározott keretek és elvárások figyelembevételével történt. 3. A tantervben csak kötelező tantárgyak szerepelnek. A kötelező tantárgyak teljesítése a tanfolyam során mindenki számára kötelező, azok a képzettség megszerzésének előfeltételei.

2.3. A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek 1. Az MKSZ-NEK a hallgatók tanulmányi, felvételi, vizsga- és adminisztratív ügyeinek intézésére állandó bizottságokat hoz létre. 2. Az állandó bizottságok mandátuma egy tanfolyam idejére szól. 3. A bizottságok feladatait, tevékenységi- és hatáskörét az MKSZ Sportigazgatója javaslatára az MKSZ Elnöksége állapítja meg. 4. Az állandó bizottságok elnökeinek és tagjainak személyére az MKSZ Sportigazgatója tesz javaslatot. A bizottságok összetételéről az MKSZ Elnöksége dönt. 5. A hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságokban biztosítani kell a hallgatók részvételét. 8


MKSZ-NEK

6. A bizottságok megbízatásuk ideje alatt munkájukról legalább félévenként egy alkalommal az MKSZ Sportigazgatójának kötelesek beszámolni. 7. A bizottságok a jogszabályok szabta határidőt betartva kötelesek megválaszolni a hozzájuk beadott kérvényeket.

2.3.1.Tanulmányi Bizottság 1. A hallgatók felvételi, tanulmányi és vizsgaügyeiben a Tanulmányi Bizottság (továbbiakban itt: bizottság) jár el. A bizottság döntési jogköre az alábbiakra terjed ki: a) a kedvezményes és/vagy az egyéni tanulmányi rend engedélyezése, b) évkihagyás és évhalasztás engedélyezése, c) méltányossági kedvezmény véleményezése, d) intézmények közötti átvétel engedélyezése, e) egyéb tanulmányi ügyek. 2. A bizottság elnökét és annak tagjait az MKSZ Sportigazgatója javaslatára az MKSZ Elnöksége, hallgató tagját pedig a hallgatók választják meg. 3. A bizottság legalább 3, de legfeljebb 5 főből áll, melyek közül az egyik fő a testület elnöki feladatait látja el. 4. A bizottsági határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a hallgató annak bírósági felülvizsgálatát kérheti.

2.3.2. Felvételi Bizottság 1. A felvételi bizottság (továbbiakban itt: bizottság) elnökét és tagjait - a Tanulmányi vezető javaslatára - az MKSZ Elnöksége nevezi ki. 2. A bizottság legalább 3, de legfeljebb 5 főből áll, melyek közül az egyik fő a vizsgaelnöki feladatokat látja el. 3. A felvételi vizsga folyamán a bizottság legalább 2 tagjának egyidejűleg a helységben kell tartózkodnia. 4. A bizottság döntési jogköre az alábbiakra terjed ki: a) a felvételi vizsga rendjének meghatározása, 9


MKSZ-NEK

b) hallgató felvételin nyújtott teljesítményének értékelése, alkalmasságának megállapítása, c) a felvételi vizsgával kapcsolatosan méltányossági kedvezmény gyakorlása, d) egyéb felvételi vizsgát érintő ügyek, 5. A felvételi vizsgáról a bizottságnak - megjelölve a sikeresen illetve sikertelenül vizsgázott hallgatókat - jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bizottság elnöke aláírással ellátva továbbít a tanulmányi vezetőnek. 6. A bizottsági határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a hallgató annak bírósági felülvizsgálatát kérheti.

2.3.3. Vizsgabizottság 1. A vizsgabizottság (továbbiakban itt: bizottság) elnökét és tagjait - a Tanulmányi vezető javaslatára - az MKSZ Elnöksége nevezi ki. 2. A bizottság legalább 3, de legfeljebb 5 főből áll, melyek közül az egyik fő a vizsgaelnöki feladatokat látja el. 3. A vizsga folyamán a bizottság legalább 2 tagjának egyidejűleg a helységben kell tartózkodnia. 4. A bizottság döntési jogköre az alábbiakra terjed ki: a) a szigorlat és záróvizsga rendjének meghatározása, b) hallgató vizsga teljesítményének értékelése, tudásfokának érdemjeggyel történő megállapítása, c) vizsgával kapcsolatos méltányossági kedvezmény gyakorlása, d) egyéb, vizsgát érintő ügyek, 5. A vizsgáról a bizottságnak - megjelölve a hallgatóknak adott érdemjegyeket jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bizottság elnöke aláírással ellátva továbbít a tanulmányi vezetőnek. 6. A bizottsági határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a hallgató annak bírósági felülvizsgálatát kéri.

10


MKSZ-NEK

2.3.4.Tanulmányi vezető 1. Az a személy, aki az MKSZ Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a tanfolyam szervezési feladatait koordinálja és vezeti, vagy akit az MKSZ Sportigazgatója tanulmányi vezetőként megbíz. 2. Döntési jogköre az alábbi feladatokra terjed ki: a) a 2.4.12. pont szerinti döntések meghozatala; b) a tantárgyi követelmények meghatározása; c) a 2.7.5. pont szerinti engedély megadása; d) a 2.12.13. pont alapján oktató, vagy bizottság kijelölése.

2.4. Hallgatói jogviszony 1. Az a személy, aki a képzésre felvételt vagy átvételt nyert, az adott tanfolyamra hallgatói jogviszonyt létesíthet. 2. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre és a záróvizsga utolsó napjáig, az elbocsátás, az intézményből való kizárás, illetve a hallgatói névsorból való törlés napjáig tart. 3. A félévre történő beiratkozással a hallgató kinyilvánítja, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség vonatkozó szabályait és a Tanulmányi szabályzat rá vonatkozó előírásait ismeri és betartja. 4. A felvétel félévében a hallgatónak tanulmányait meg kell kezdenie. 5. A beiratkozás után a hallgató félévre vonatkozó státusza aktív, ha nem iratkozik be, a státusza automatikusan passzív lesz. 6. A felvételt nyert hallgató a hallgatói jogviszonyt a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. Amennyiben a hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozásokon és nem tesz eleget egyetlen tantárgy tanulmányi követelményeinek sem. 7. A beiratkozás a beiratkozási időszakban történik, amit minden szemeszterben a Tanulmányi Bizottság által elfogadott tanítási rend határoz meg. 8. A hallgató köteles az adataiban bekövetkező változásokat haladéktalanul közölni a Tanulmányi vezetővel. Ennek elmulasztásából származó hátrányokat viselni köteles. 11


MKSZ-NEK

9. A hallgató a félévre való beiratkozást és a tanulmányai folytatásához kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítését követően jogosult: a) a tanrendben meghatározott tanórákat, foglalkozásokat látogatni és a tárgyakból vizsgát tenni, b) az oktatási intézmény létesítményeit látogatni, c) tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, d) szabad véleménynyilvánításra, e) javaslattal élni és kérdést intézni a képzés vezetőihez és erre harminc napon belül érdemi választ kapni, f) a képzés szervezői által nyújtott támogatásokért, kedvezményekért folyamodni, g) a szakdolgozatának, diplomamunkájának témáját megválasztani, h) hallgatói jogviszonyát szüneteltetni, i) vendéghallgatói jogviszonyt létesíteni, kérni az átvételét másik intézménybe j) további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíteni. k) a képzés során biztosított munkalehetőségeket elvállalni és ezért munkadíjat felvenni. 10. Ha a hallgató az adott félévre nem iratkozik be, vagy bejelenti, hogy a következő képzési időszakban, hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több, de legfeljebb két alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül. 11. Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót egy másik intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) az adott képzési ciklust követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, d) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a tanulmányi vezető a hallgató eredménytelen felszólítása után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, e) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. 12. A képzést végző intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanfolyami leírásban meghatározott számú, beiratkozott félévet igénybe vette, és tanulmányait nem fejezte be. b) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, c) a hallgató a fizetési kötelezettségének az előírt határidőig nem tesz eleget, 12


MKSZ-NEK

feltéve minden esetben, hogy a hallgató figyelmét – legalább két alkalommal – írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a fizetési mulasztás következményeiről. 13. Tanulmányi okból elbocsátott hallgató – amennyiben új felvételi eljárással felvételt nyert – korábbi tanulmányi eredményeinek beszámítását nem kérheti.

2.5. Az ismeretek és gyakorlati képességek ellenőrzése 1. A tananyag ismeretének értékelése ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 2. Amennyiben a hallgató a jelentkezés ellenére a vizsgán nem jelenik meg, a vizsgalapon és a hallgató leckekönyvében a „nem jelent meg” bejegyzést kell tenni. 3. Az értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs, kivéve, ha a döntés nem a képzést felügyelő intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a Tanulmányi szabályzatában foglaltakkal, vagy a vizsgáztatásra vonatkozó rendelkezésekkel. A hallgató jogorvoslat iránti kérelmét írásban, e-mail útján nyújthatja be a Tanulmányi Bizottsághoz, a Tanulmányi Vezetőnek címezve, a 2.17. pontban foglaltaknak megfelelően. 4. Az ismeretek ellenőrzése történhet: a) a szorgalmi időszakban a tanórán tett szóbeli vagy írásbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve tanórán kívüli munkával készített feladat értékelésével, b) vizsgaidőszakban: gyakorlati, kollokviumi, szigorlati és záróvizsgajeggyel. 5. Félév végi értékelés adható: a) gyakorlati jeggyel (az elméleti és a gyakorlati jellegű tantárgyak esetében a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján), b) vizsgajeggyel (kollokviumi vagy szigorlati jegy), c) a vizsgajegy megajánlásával (csak kollokvium esetében). 6. A vizsgajegy megállapítása történhet: a) csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján, b) a szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján, c) az a) és b) pontban foglaltak együttes figyelembevételével. 7. Amennyiben a gyakorlati jegy megállapítása zárthelyik alapján történik, a szorgalmi időszakban kell egy további lehetőséget biztosítani a sikertelen, vagy meg 13


MKSZ-NEK

nem írt zárthelyik pótlására. Ha a hallgató a pótlási lehetőségekkel sem tudja a gyakorlati jegyet megszerezni, a vizsgaidőszak végéig további két alkalommal tehet kísérletet a gyakorlati jegy megszerzésére. 8. A vizsgával záruló tantárgy félévközi követelményeinek teljesítését a leckekönyvi aláírás igazolja. 9. A gyakorlati jegy, és a vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. 10. Azon tantárgyak esetében, amelyek kollokviumai, illetve szigorlatai sportági gyakorlati számonkérést is előírnak, a hallgató a vizsga napjáig teljesítheti a gyakorlati követelményeket. Amennyiben ezek teljesítését elégtelenre minősíti az oktató, a kollokvium, illetve a szigorlat érdemjegye elégtelen. 11. Az oktató csak azokat a hallgatókat vizsgáztathatja, akik az adott vizsganapra bejelentkeztek. 12. Az oktató köteles a megszerzett érdemjegyet a vizsgalapra és a hallgató leckekönyvébe a vizsga napján bejegyezni. A vizsgalapot a tanár aláírásával hitelesíti. Az oktató köteles a vizsgalapot legkésőbb a vizsgát követő napon – utolsó vizsganap esetén aznap – a Tanulmányi vezetőnek leadni. A leckekönyvnek és a vizsgalapon található bejegyzéseknek egyezniük kell. Amennyiben eltérés van, a vizsgalap számít hitelesnek. Az oktatást szervező intézmény köteles a vizsgalapot öt évig megőrizni. 13. Tantárgyelhagyásnak minősül, ha a hallgató: a) egy felvett tantárgy félévi aláírását nem szerzi meg, b) megszerzi az aláírást, de a vizsgán nem jelenik meg, és a vizsgaidőszakban nem tesz kísérletet a vizsga letételére, c) nem tud eleget tenni (elégtelen osztályzat) a megengedett számú ismétlő vizsgán, az adott vizsgaidőszak ideje alatt a vizsgakövetelményeknek.

2.6. Tantárgyi követelmények 1. Legkésőbb a félév feléig valamennyi témavezető tanár tájékoztatást ad a hallgatóknak a konkrét tantárgyi követelményekről és teljesítésük feltételeiről. A tájékoztatónak egyértelműen ki kell térnie: a) a félévi követelményekre és a félév teljesítését igazoló leckekönyvi aláírás megszerzésének feltételeire, b) a kötelező és ajánlott irodalomra, 14


MKSZ-NEK

c) a hiányzások miatt elmaradt feladatteljesítések pótlásának szabályaira és következményeire, d) a sikertelen teljesítés javításának módjára és lehetőségeire, e) a félévi ellenőrző dolgozatok és gyakorlati követelmények teljesítésére, a bemutatások idejére, azok javításának módjára és idejére, f) a tantárgy félévi lezárását jelentő ellenőrzési formára (aláírás, gyakorlati jegy, vizsga). 2. A tantárgyi követelmények elkészítéséért a Tanulmányi vezető a felelős. A tájékoztatóban foglaltakat az adott oktatási időszakban nem lehet megváltoztatni. 3. Amennyiben egy adott tantárgy érdemjegye beszámít az oklevél minősítésébe, a tantárgy oktatásának megkezdése előtt az oktató köteles felhívni erre a hallgatók figyelmét.

2.7. Jelenlét a foglalkozásokon 1. A tanórákon való részvétel a félév végi aláírás feltétele. A megtartott gyakorlatok és előadások 80 százalékán való részvétel szükséges az aláírás megszerzéséhez. A részvételt az oktató regisztrálja és aláírásával igazolja. Ez alól csak a Tanulmányi Bizottság (az oktató véleményének figyelembevételével) adhat felmentést. 2. Az oktató köteles az „aláírás”, vagy az „aláírás megtagadva” bejegyzést rögzíteni a leckekönyvbe, legkésőbb az utolsó konzultációs nap végéig. 3. Amennyiben a hiányzás oka állampolgári kötelezettség (pl. hatósági idézésre megjelenés) Nemzeti válogatott-, Európai kupa- vagy NBI.- es bajnoki-mérkőzésen történő részvétel vagy zárójelentéssel igazolt kórházi ápolás, a hallgató az államigazgatásban rendszeresített hatósági igazolvánnyal, MKSZ-igazolással, illetőleg kórházi zárójelentéssel a féléves össz-óraszám 33 százalékáig mentheti ki magát. A hiányzásokat legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell igazolni. 4. A levelező tagozatos hallgató hiányzását köteles a tantárgyat oktató tanárnál igazolni. 5. A tanulmányi vezető az illetékes témavezető tanárral való egyeztetés alapján a hallgató részére, kérelemre, különösen indokolt esetben félévenként 10 tanítási óra távolmaradást engedélyezhet. 6. A nemzeti válogatottban szereplő vagy edzői feladatot ellátó hallgatóknak tantárgyanként a félévi össz-óraszám 50 százaléka fogadható el igazolt hiányzásnak, 15


MKSZ-NEK

amennyiben az MKSZ előzetes hivatalos kikérést ad, és a kikérőt a tanfolyam Tanulmányi vezetője is véleményezte. 7. Amennyiben a hallgató egy adott tantárgy foglalkozásairól a megengedett mértéknél többet hiányzott, a tantárgy elhagyását jelenti. 8. Sportági gyakorlati órákon a felmentés mértéke nem haladhatja meg féléves összóraszám 33 százalékát.

2.8. Tantárgyátvitel 1. A más tanintézményekből hozott tantárgyak befogadását, elismerését illető szakmai döntéseket a Tanulmányi Bizottság (továbbiakban itt: bizottság) hozza meg a témavezető tanár véleményezése alapján. A bizottság döntési köre az alábbiakra terjed ki: a) más karon, felsőoktatási intézményben teljesített tantárgy megfeleltetése, befogadása, a) külföldi tanulmányok alatt teljesített tantárgyak befogadása, c) átjelentkezés esetén a teljesített tantárgyak befogadása, illetve a teljesítendő (elmaradt) tantárgyak körének meghatározása. 2. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag az azonos szintű képzés során teljesített tantárgy tanítási óraszámának és az oktatás anyagának összevetésével történik. 3. A bizottság határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye, de a hallgató kérheti annak bírósági felülvizsgálatát.

2.9. Félévaláírás 1. Amennyiben az oktató megtagadja a leckekönyv aláírását, azt az „aláírás megtagadva" bejegyzéssel kell rögzítenie. 2. Az aláírás megtagadása tantárgyelhagyásnak minősül, és a tantárgyat legközelebb a meghirdetés félévében újra fel kell venni.

16


MKSZ-NEK

3. Amennyiben a hallgató az aláírás feltételeit neki fel nem róható okból nem teljesítette, a tantárgy hivatalból törlésre kerül. Újbóli felvétele az első felvételnek minősül. 4. Az aláírás teljesítésének feltételeit az oktató határozza meg. Az aláírás feltétele lehet: a) óralátogatás, b) meghatározott gyakorlati követelmények teljesítése, c) gyakorlati feladatok, hospitálások teljesítése, d) szóbeli vagy írásbeli beszámoló készítése, e) írásbeli referátum készítése. 5. A fenti módozatok közül bármelyik külön-külön és együttesen is előírható a félévaláírás feltételéül.

2.10. Gyakorlati jegy 1. A gyakorlati jegyet az utolsó konzultációs nap végéig meg kell szerezni. A megszerzett jegy a vizsgaidőszak utolsó napjáig, maximum 1 alkalommal javítható. 2. Elégtelen gyakorlati jegy javítására ugyanabban a félévben a hallgatónak két lehetősége van, a vizsgaidőszak végéig. 3. Amennyiben a gyakorlati jegy megállapítása zárthelyik alapján történik, az utolsó konzultációs nap végéig kell egy további lehetőséget biztosítani a sikertelen, vagy meg nem írt zárthelyik pótlására. Ha a hallgató a pótlási lehetőségekkel sem tudja a gyakorlati jegyet megszerezni, a vizsgaidőszak végéig további két alkalommal tehet kísérletet a gyakorlati jegy megszerzésére. 4. Abban az esetben, amikor a gyakorlati jegy megállapítása gyakorlati bemutatás (ellenőrzés) alapján történik, a szorgalmi időszakban bemutatási alkalmat kell biztosítani. Egy-egy bemutatás alkalmával az engedélyezett kísérletek száma legalább kettő. 5. Amennyiben a hallgató az oktató által engedélyezett időpontig (legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napjáig) sem tudja megszerezni a gyakorlati jegyet, akkor – az elégtelen jegy leckekönyvbe történő bejegyzése mellett – a tantárgy újrafelvételére kényszerül. Az újrafelvétel ideje a tantárgy ismételt meghirdetésének féléve. 6. Az egészségügyi okokból történő késedelmes bemutatásra a Tanulmányi bizottság adhat engedélyt. 17


MKSZ-NEK

2.11. Az edzésvezetési gyakorlat teljesítésének módja 1. A sportszakmai gyakorlat háromfokozatú minősítéssel és érdemjeggyel (kiválóan megfelelt=5, megfelelt=3, nem felelt meg=1) értékelt, gyakorlati irányultságú tantárgy. 2. Az előírt edzésvezetési gyakorlatot / sportszakmai gyakorlatot a következőképpen hajtja végre a hallgató: -

Egy edzésrész (15 perc + konzultáció = 20’/fő) tanulmányi órakeretben, a hallgató csoporttársinak - mint bemutató-csapat - közreműködésével a szaktanár vezetésével és szakmai felügyeletével.

-

A hallgató által tartott 1 teljes edzés (90 perc) saját vagy bemutatócsapattal, DVD lemezre rögzítve, amelyen az edzés minden részében jól látható és hallható az edző tevékenysége.

3. Amennyiben a képzési idő alatt a hallgató nem dolgozik csapatnál, úgy a democsapatról neki kell gondoskodnia. 4. A hallgató gyakorlati tevékenységéről a kijelölt mentor az előírásnak megfelelően jelentésben számol be a Tanulmányi Vezetőnek.

2. 12. A vizsgák rendje, a vizsgaidőszak 1. A vizsgák letételére a vizsgaidőszak szolgál. A vizsgaidőszak a félév utolsó konzultációs napjától számított 4-6 hétig tart, (I. Félév: 2012. december 12. - 2013. január 31.; II. Félév: 2013. május 8. – 2013. június 14.) melyből az utolsó héten csak ismételt és javítóvizsga tehető. 2. A vizsgák helyét és időpontját a témavezető-vizsgáztató tanár jelöli ki. 3. A vizsgarendet és a vizsgaidőpontokat a vizsgaidőszak megkezdése előtt legalább két héttel a hallgatók tudomására kell hozni. 4. A vizsgára a hallgatóknak a vizsgáztató tanárnál kell jelentkezni, a tanár által meghatározott időpontig. A jelentkezést legkésőbb a vizsga megkezdése előtt huszonnégy órával vissza lehet vonni. 5. A választott vizsgaidőpontban a hallgatónak a vizsgán meg kell jelennie. 6. A vizsgáról való távolmaradást három munkanapon belül a vizsgáztató tanárnál igazolni kell. Az igazolás elmulasztása vagy el nem fogadása esetén a vizsgalapra 18


MKSZ-NEK

illetve a leckekönyvbe a „nem jelent meg" bejegyzés kerül, ami az adott vizsgalehetőségek számát csökkenti. 7. Vizsgára jelentkezés nélkül a hallgató nem vizsgázhat. 8. Szigorlatot legalább kéttagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság vezetője csak vezető oktató lehet. 9. Vizsga csak akkor tehető le, ha a leckekönyvben az adott tantárgy félév követelményének teljesítése aláírással igazolt. 10. A vizsgák kiírásáért és a kiírt vizsgák megtartásáért a tanulmányi vezető a felelős. 11. A hallgató tanulmányai során egy tantárgyat összesen két alkalommal vehet fel és minden alkalommal, sikertelen vizsga esetén két javítási lehetőséggel rendelkezik. 12. Az ismétlővizsgát a Térítési és Juttatási Szabályzatban előírt vizsgaismétlési díj befizetése után lehet letenni a vizsgaidőszakra kiírt időpontokban. 13. A hallgató a tanulmányi vezetőhöz benyújtott kérésére a második ismétlő vizsgát más oktató, vagy bizottság előtt teheti le. Az ebből származó többletköltség (tanári vizsgadíj) a hallgatót terheli. 14. Az egy napon vizsgáztatható maximális hallgatói létszámot a vizsgáztató tanár határozza meg. 15. A vizsgára jelentkezés határideje a vizsga kezdetét megelőzően huszonnégy órával lejár. A vizsgára nem jelentkezők, a távolmaradók és a vizsgaismétlők kedvéért az oktatást szervező intézet nem köteles növelni az előzetesen kiírt vizsgaalkalmak számát. 16. A kötelező tantárgyakból a Tanulmányi bizottság minden félévben jogosult vizsgaidőpont meghirdetésére. 17. A hallgató a vizsgaidőszak befejezéséig a tantárgyakból maximum kétszer javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga előtt közölni kell a hallgatóval, hogy a vizsgán rontani is lehet.

19


MKSZ-NEK

2.13. Szakdolgozat 1. A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot kell készítenie. (A szakdolgozat készítésének sajátosságait a 2. tanítási év (III. - IV. szemeszter) Tanulmányi szabályzatának melléklete tartalmazza.)

2.14. Záróvizsga 1. A hallgató a képzés lezárásaként záróvizsgát tehet, amelynek sikeres teljesítése esetén az oktatást szervező intézet oklevelet állít ki a hallgató számára. (A záróvizsgára vonatkozó előírásokat a 2. tanítási év (III. - IV. szemeszter) Tanulmányi szabályzatának melléklete tartalmazza.)

2.15. Oklevél 1. A sikeres záróvizsga alapján az oktatást szervező intézet a jelölt számára a szakképesítés megjelölését is tartalmazó oklevelet állít ki. Az oklevelet a Záróvizsgabizottság elnöke, továbbá a képzés tanulmányi vezetője írja alá. (Az oklevél minősítésével és kiállításával kapcsolatos előírásokat a 2. tanítási év (III. - IV. szemeszter) Tanulmányi szabályzatának melléklete tartalmazza.)

2.16. Méltányosság gyakorlása 1. A hallgató kérésére, a Tanulmányi Bizottság méltányosságot gyakorolhat. 2. Tanulmányi ügyekben – a tanulmányok teljes ideje alatt – szakonként csak egy alkalommal gyakorolható méltányosság. 3. Méltánylást érdemlő esetben rendelkezni kell az engedély feltételeiről, és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon kedvezmény nem adható.

2.17. Jogorvoslati lehetőségek 1. A Tanulmányi Bizottság a hallgatóval kapcsolatos döntéseit írásban, a hallgató által írásban közölt e-mail címre címzett e-mail útján közli a hallgatóval. Az olyan 20


MKSZ-NEK

döntéseket, amelyekkel szemben jogorvoslatnak, vagy bírósági felülvizsgálatnak van helye, tértivevényes postai küldeményként kell közölni. 2. A hallgató a Tanulmányi Bizottság döntése ellen, amennyiben a jogorvoslatra jelen Tanulmányi Szabályzat lehetőséget ad, a közléstől számított 15 napon belül jogorvoslattal élhet. A hallgató észrevételeit írásban, e-mail útján nyújthatja be a Tanulmányi Bizottsághoz, a Tanulmányi Vezetőnek címezve. A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja járhat el. 3. A jogorvoslati kérelem tárgyában az MKSZ Szakmai és Versenybizottsága dönt. 4. A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. A döntés előtt a hallgatót kérésére meg kell hallgatni. 5. A másodfokú döntés ellen jogorvoslatért bírósági eljárást lehet kezdeményezni.

2.18. Záró rendelkezések, kapcsolat más szabályzatokkal 1. Jelen szabályzat értelmezéséről a Tanulmányi Vezető jogosult állásfoglalás kibocsátására.

Vetési Iván elnök Magyar Kézilabda Szövetség

Budapest, 2012. október

21

Tanulmányi Szabályzat

Recommend Documents