Tanulmány Magyarország régióinak egészségügyi helyzetérõl
I. rész A tanulmány készítésében részt vettek: Dr. Kincses Gyula Dr. Surján György Kováts Tamás Szilágyi Éva Szirmai László Külsõ közremûködõk: Dr. Nyers Ágnes Lipták Mária
Készítette az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet
Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet
Budapest, 2003
Tanulmány Magyarország régióinak egészségügyi helyzetéről I. rész TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés................................................................................................................................................................. 2 I. A Dél-Alföldi régió elemzése ................................................................................................................... 5 II. A Dél-Dunántúli régió elemzése ............................................................................................................. 27 III. Az Észak-Alföldi régió elemzése............................................................................................................ 49 IV. Az Észak-Magyarországi régió elemzése................................................................................................ 71 V. A Közép-Dunántúli régió elemzése ........................................................................................................ 93 VI. A Közép-Magyarországi régió elemzése .............................................................................................. 115 VII. A Nyugat-Dunántúli régió elemzése ..................................................................................................... 137
Az egyes régiók leírásának részletes tartalomjegyzékét lásd a megfelelő fejezetnél!
Bevezetés Célkitűzések Jelen tanulmány az „Egészség Évtizede” program számára készült. Feladata, hogy Magyarország egészségügyi helyzetét közigazgatási régiónként mutassa be a rendelkezésre álló demográfiai, morbiditási, mortalitási, finanszírozási, és egyéb statisztikai adatok alapján. Célja, hogy segítse a regionális szintű egészségügyi ellátás megszervezését, kimutassa az ellátáshoz való hozzáférésben mutatkozó esetleges esélyegyenlőtlenségeket, alapul szolgáljon az ideális „mintarégió” tervezéséhez. Az egyes régiók egészségügyi rendszerének kialakításához természetesen a mostaninál mélyebb, az intézmények, osztályok szintjére lemenő elemzések szükségesek, amelyek helyismeretet is feltételeznek. A tanulmányhoz tartozó CD melléklet azonban olyan adattáblákat is tartalmaz, amely a ezekhez a részletesebb elemzésekhez fölhasználható. A tanulmány a szociális helyzettel és a szociális ellátórendszerrel csak annyiban foglalkozik, amennyiben ezek az egészségügyi viszonyokra hatással vannak.
Módszertani kérdések A statisztikai adatok pontossága körüli problémák közismertek. A megbízható következtetések levonását az nehezíti, hogy a hibák nagyságára vonatkozóan általában csak szubjektív benyomásokkal rendelkezünk, a hiba várható nagyságára vonatkozó számszerű adataink általában nincsenek. Ennek ellenére igyekeztünk mellőzni olyan adatok felhasználását, amelyekkel kapcsolatban valamilyen körülmény arra utal, hogy a szokásosnál is nagyobb pontatlanságot kell gyanítanunk. A tanulmányban szereplő adatok további értelmezésekor a statisztikus hiba lehetőségét mindig figyelembe kell venni. Saját elemzéseink során sem a számszerű pontosságot tételeztük fel, hanem azokat a kirívó szélsőségeket kerestük, amelyekről nehéz feltételezni, hogy statisztikai hiba következményei. A módszer kialakítása kapcsán gondot okozott, hogy mikor tekintsük jelentősnek az országos adattól – átlagtól való eltéréseket, és mikor gondoljuk azokat a természetes szórás következményének. A kérdésre egzakt választ csak megfelelő statisztikai szignifikancia-vizsgálatok adhatnának. A rendelkezésünkre álló időkeret ezt nem tette lehetővé. Az elemzés során számos adatot grafikusan megjelenítettünk, melynek csak egy kis töredéke kerülhetett be az anyagba. Ezeken a segédgrafikonokon megjelenítettük a vizsgált indikátor standard deviációját. Azokat az értékeket emeltük ki első sorban, amelyek az átlagtól ennél nagyobb mértékben tértek el. A munka egy olyan "ideális régió" egészségügyi modelljének megalkotását szolgálja, amely az ellátási felelőséget és a gazdasági racionalitást egyaránt figyelembe véve célkitűzésként tekinthető a regionális fejlesztési programok egészségügyi részének készítése során. Munkánkban azokra az adatokra kellett szorítkoztunk, amelyek valamilyen formában rendelkezésünkre álltak vagy valahol elérhetőek voltak. A tanulmány céljára adatgyűjtést nem végezhettünk. Az adatok elégtelensége leginkább a morbiditási adatok körül mutatkozik. A kórházi morbiditási adatok a HBCS finanszírozás bevezetése következtében 10 évre visszamenőleg hozzáférhetők ugyan, de ez a teljes lakossági morbiditásra nem vihető át. A Nemzeti Rákregiszter a daganatos morbiditásra vonatkozó adatai lakossági morbiditásnak szintén csak egy szűk szeletét jelenti. Más adatforrások megbízhatósága nem tűnt olyannak, hogy nyugodt lelkiismerettel bármilyen következtetést levonhassunk belőle. A teljes morbiditásra vonatkozó kép helyett ezért igyekeztünk arról képet adni, hogy mely betegségcsoportok felelősek a legnagyobb mértékben a potenciális 70 évhez viszonyított elveszett életévekért. (A pontos meghatározást lásd a KSH Demográfiai Évkönyvében). Az elvesztett életévek regionális eloszlásáról egyelőre azonban csak négy vezető halálokra vonatkozó becsült adattal rendelkezünk. A becsült érték számítását az országos adatok, és az adott betegségcsoport regionális halálozási aranyszáma alapján végeztük. A tanulmány két fő részből áll. Az első a hét régiót külön-külön, de azonos tárgyalási szerkezetben mutatja be. Amásodik rész összehasonlító elemzéseket tartalmaz, elsősorban a területi egyenetlenségek, aránytalanságok kimutatására törekszik. Az első részben az egyes régiókat bemutató fejezetek tagolódása a következő: 1. Általános demográfiai, szociáális, gazdasági adatok 2. Az ellátórendszer kapacitás adatai 3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása A viszonyítás nélküli (abszolút) mutatókat, mint tájékoztató adatokat szerepeltetjük ugyan (ezek a Regionális Egészségügyi Tanácsok számára saját regiójuk vonatkozásában fontosak lehetnek), de az elemzésekhez igyekeztünk mindent a lakosság számához (vagy esetenként a régió területéhez) viszonyítani, hiszen csak így válnak az egyes indikátorok összehasonlíthatóvá. A régiók elemzése során az adott régióra vonatkozó számok 2
mellett feltüntettük az adott indikátor legnagyobb, legkisebb és országos értéket, de nem jeleztük, hogy melyik régióban mutatkozik a legkisebb ill. legnagyobb érték. Ez azonban a grafikonokon jól látható, illetve a táblázatos részben kikereshető. A grafikonok többségét nagyság szerint haladva rendeztük, de mindig az utolsó oszlop mutatja –eltérő színnel – az országos adatot. Az éppen vizsgált régió oszlopát vonalazással emeltük ki. A szövegben pirossal emeltük ki azokat a részeket, ahol az adott régióra vonatkozó indikátor szélső értéket jelent (legkisebb vagy legnagyobb az országban.) A második főrész egyfelől az előzőekben tárgyalt indikátorok összevetéséből származó elemzéseket, másfelől további összehasonlító adatokat is tartalmaz. Az elemzési mutatók lehetnek úgynevezett relatív teljesítmény- ill. relatív kapacitásmutatók. Ezek az abszolút teljesítmény- ill. abszolút kapacitásmutatókból képzett arányszámok. A relatív teljesítménymutatók egyfajta minőségi paraméterként értelmezhetők. Ilyen például a teljesített ápolási napok és a kórházi osztályos ellátási esetek hányadosa, közismert nevén átlagos ápolási idő. A relatív kapacitásmutatók az ellátási folyamatban a szűk ill. túlmértezett keresztmetszetek kiküszöbölését célzó, ún. egyenletes kapacitás tervezését segítik. Ilyen pl. az egy CT-re jutó kórházi ágyak száma. A tanulmány nyomtatott mellékletében helyeztük el a rendelkezésünkre álló táblázatokat, adatokat, amelyeket a szöveges elemzésben értelemszerűen nem említhettünk teljes körűen. Ahol ez értelmezhető, a táblázatban szereplő indikátorok két legkisebb értékét zöld színnel, két legnagyobb értékét naranccsal jelöltük. Más táblázatokban a színezés jelentése a jelmagyarázatban található. A tanulmány CD melléklete a teljes nyomtatott változatot elektronikus formában is tartalmazza, az adatok továbbfeldolgozásra alkalmas Excel formátumban vannak megadva. A vizsgált indikátorok természetesen nem statikusak, hanem időben folyamatosan változnak. Az időbeli változásokból megbízható következtetést levonni azonban csak akkor lehet, ha hosszabb távon vizsgálhatók azonos körülmények közt és azonos módszerrel. Ilyen adatunk sajnos nem sok van. Pl. a Nemzeti Rákregiszter jelenlegi jelentési rendszere csak 1999 közepe óta működik, a korábbi adatok összehasonlításra alkalmatlanok. Az 1999-es év azonban még nem volt teljes, tehát mindössze két év adataira lehetne támaszkodni. Két adat természetesen statisztikailag nem elemezhető, hiszen két pont mindig egy egyenesbe esik. Törekedtünk viszont arra, hogy minden adat időbeli érvényességét megadjuk. Ahol ez nincs megadva, ott az adatok a 2001-es évre vonatkoznak. A lakosságszámra (10,000 ill. 100,000 stb. lakosra) vetített adatok esetében minden esetben a 2002 január 1-i lakosságszámot használtuk, függetlenül attól, hogy a vetített indikátorra vonatkozó adat milyen időszakra vonatkozott. Ez azonban legföljebb a harmadik számjegyben okozhat eltérést. Adatgyűjtő rendszereink sohasem képezhetik le a teljes valóságot, csak modellszerű képet rajzolhatnak. Néhány területen azonban a modell – a tapasztalati valósággal összevetve – nemcsak elnagyoltnak, hanem torznak mutatkozik. A legjelentősebb ilyen problémát az orvosi szakmák azonosításának és besorolásának ismert nehézségei okozzák. A szakmák fogalmi rendszere sok szempontból tisztázatlan (alapszakmák, ráépített szakmák, specialitások, helyi szakmai profilok). Ráadásul a szakmai szorzók bevezetése, majd az adminisztratív eszközökkel végrehajtott szakmánkénti kapacitás-szabályzás a 90-es években sokat torzított a rendszeren. Ennek eredményeként a régiókban az egyes szakmák hiányára, alul- vagy túlméretezett voltára tett megállapításaink nem mindig a valós ellátási helyzetet, hanem a finanszírozási szerződésekben rögzített szakmakódok szerinti kapacitásviszonyokat mutatják. A tanulmány azáltal, hogy ezeket az anomáliákat kimutatja, igyekszik hozzájárulni a kérdés rendezéséhez.
Megjegyzések a 3.0 verzióval kapcsolatban Az első illetve a második változat elkészülte után számos észrevételt, visszajelzést kaptunk. Az alapvetően pozitív fogadtatás mellett néhány olyan hibára is fény derült, amely korábban elkerülte a figyelmünket. Minden észrevételt hálásan fogadtunk és fogadunk a jövőben is. Külön köszönet jár Kiss Zsoltnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Gyógyító Megelőző Ellátási Főosztály vezetőjének és munkatársainak – elsősorban Kaló Ilonának – akik az adatokat nagyon gondosan ellenőrizték és nagyban hozzájárultak a tanulmány tökéletesítéséhez. Annak ellenére, hogy a feltárt hibák a felhasznált külső forrásokból származott, le kellett vonnunk azt a következtetést, hogy a megbízható információszolgáltatáshoz elengedhetetlenül szükséges az adatok minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása. A harmadik változat a javításokon túlmenően lényeges újdonságokat is tartalmaz. Kibővült a szociális viszonyokat bemutató rész. A cél továbbra sem a szociális helyzet átfogó értékelése, hanem azoknak a regionális eltéréseknek a keresése, amelyek az egészségügyi rendszerre közvetlenül hatást gyakorolnak, illetve amit a regionális egészségügyi ellátás tervezésekor figyelembe kell venni. A szociális helyzetet leíró adatokat az egészségügyi állapottal illetve az ellátórendszerrel fennálló kapcsolatuk alapján csoportosítottuk. Az első csoportba azok a tényezők kerültek, amelyek az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorolnak (pl. kábítószer fogyasztás). A második csoportba az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők (lakáshelyzet, 3
válások) kerültek. A harmadik csoportba aszociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők tartoznak, (pl. rokkantság, táppénz) Külön csoportban vizsgáltuk a veszélyeztetett, ellátásra szoruló gyermekekre vonatkozó adatokat. Végül az utolsó csoportba soroltuk azokat a mutatókat, amelyek az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményi kapacitásokat írják le. Az adatok jelentős része a korábbi változatban már szerepelt, különböző helyeken. Az esetek egy részében szándékosan meghagytuk a redundanciát, pl. az ellátórendszer kapacitására vonatkozó adatok többször is megjelennek. Úgy gondoljuk, hogy ugyanaz az adat más-más összefüggésben más jelentést hordozhat. Kibővült a progresszív ellátás vizsgálata. Az előző változatban a progresszivitást csak az intézményrendszer struktúrájában és a betegelvándorlás összefüggéseiben vizsgáltuk. A mostani változat a tényleges aktivitásról is megkísérel képet adni, noha tisztában vagyunk vele, hogy a jelenlegi adatgyűjtési rendszerek nem képezik le a jelenséget maradéktalanul. A mostani változat CD melléklete sokkal több olyan információt tartalmaz, ami a nyomtatott változatban nem szerepel. Gazdagabb az ábra-anyag, mert terjedelmi okokból nem tudtunk minden elkészített ábrát szerepeltetni nyomtatásban – kidobni pedig igazán kár lenne. Ugyancsak a CD mellékletben szerepel – Dr. Bordás István szíves hozzájárulásával – a GYOGYINFOK két munkája. Az egyik a kardiológiai ellátások részletes elemzését, a másik a kórházak sok részletre kiterjedő adatait tartalmazza. Köszönetünket ezúton is kifejezzük.
Felhasznált adatforrások Tanulmányunkhoz az alábbi adatforrásokat használtuk: KSH kiadványok Demográfiai Évkönyv Magyar Statisztikai Évkönyv Egészségügyi Statisztikai Évkönyv Szociális Statisztikai Évkönyv GYÓGYINFOK Kórházi ágyszám és betegforgalmi kimutatás Interneten publikált adatok Eseti feldolgozások OEP Statisztikai évkönyv További adatközlők: Nemzeti Rákregiszter (Gaudi István) Országos Gyógyintézeti Központ (Prof. Dr Pálóczi Anna) Országos Onkológiai Intézet (Prof Dr. Németh György) Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (Bolváry Gedeon)
4
I. A Dél-Alföldi régió elemzése I.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ..................................................................6 I.1.1. Általános adatok .............................................................................................................................6 I.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam.............................................................................6 I.1.3. Halálozási, haláloki adatok.............................................................................................................7 I.1.4. Gazdasági, szociális adatok ............................................................................................................8 I.1.5. Morbiditási adatok........................................................................................................................12 I.2. Az ellátórendszer struktúrája.............................................................................................................15 I.2.1. Alapellátás ....................................................................................................................................15 I.2.2. Szakellátási kapacitás ...................................................................................................................15 I.2.3. Speciális diagnosztika...................................................................................................................17 I.2.4. Fekvőbeteg-ellátás ........................................................................................................................17 I.2.5. Gyógyszertári ellátottság ..............................................................................................................19 I.2.6. Mentőszolgálati kapacitások.........................................................................................................19 I.2.7. Szociális ellátás ............................................................................................................................20 I.2.8. Humán erőforrás ...........................................................................................................................20 I.2.9. Eszközellátottság ..........................................................................................................................20 I.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása.............................................................................22 I.3.1. Alapellátás ....................................................................................................................................22 I.3.2. Szakellátás ....................................................................................................................................22 I.3.3. Speciális diagnosztika...................................................................................................................25 I.3.4. Fekvőbeteg-ellátás ........................................................................................................................25
5
I.1.
Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok
I.1.1. Általános adatok A régiót három megye: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád alkotják. Nyugatról a Duna, keletről és délről Románia illetve Jugoszlávia határolja. Északról részben az Észak-Alföldi, részben a Közép-Magyarországi régióval szomszédos. A régió területe 18.339 km2. Ez az országban a legnagyobb érték. (min .6.919 az ország teljes területe: 93.029). A 2002. év eleji állapot szerint lakossága 1.373.194 fő (min. 993.466, max. 2.829.047, orsz. 10.174.853). Népsűrűsége 75 fő/km2 (min. 70, max. 409, orsz. 109). Az éves bevándorlás 2001-ben –0,8 fő/1000 lakos (min. –1,6, max. 2,0), vagyis az elvándorlás meghaladja a betelepülést. I.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -4.50 fő/1000 lakos. Ez az országban a legrosszabb érték. (max. –1,71, orsz. –3,45). Az elvándorlással együtt ez azt jelenti, hogy a következő években a lakosság viszonylag jelentős mértékű csökkenésével kell számolni. Az 1000 lakosra számított élveszületés 9,04 fő/1000 lakos (min. 8,69, max. 10,76, orsz. 9,53). A halálozás 13,54 fő/1000 lakos (min. 11.85, max.13.57, orsz. 12.97). Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 7,56 eset/1000 élveszületés (min. 6,31, max. 9,57, orsz. 8,13). A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 55,8 eset/100 élveszületés (min. 45,3, max. 64,8, orsz. 58,1). Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.I.1.2./1. ábra A jelenség további vizsgálatra érdemes. Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás összefüggése terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála) csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála) 70,0
12,00
60,0
10,00
50,0
8,00
40,0 6,00 30,0 4,00
20,0
nt úl Or sz ág os ad at
t- D un á
ag ya ro .
Ny ug a
ép -M
Kö z
ép -D Kö z
ak -M
És z
ak -A
tú l És z
-D un án
Dé l
-A lfö Dé l
un án tú l
0,00
ag ya ro .
0,0
lf ö ld
2,00
ld
10,0
I.1.2./1. ábra (Abortusz_graf.xls)1 A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.I.1.2./2.. ábra
1
Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a grafikonok könyvtárban találhatók.
6
80–84 70–74 60–64 50–54
férfi
40–44
nő
30–34 20–24 10–14 0–4 80 000
60 000
40 000
20 000
0
20 000
40 000
60 000
80 000
I.1.2./2. ábra – A régió korfája (korfa_graf.xls) A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. I.1.3. Halálozási, haláloki adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1354 eset/100.000 lakos (min. 1185, max. 1357, orsz. 1298). A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban a vezető halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 728,8 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 586,6, orsz. 661,8). Ugyanez daganatok miatt 310 eset/100.000 lakos (min. 309, max. 361, orsz. 331). Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 81 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max. 104, orsz. 94). Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 105 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 80, orsz. 93).I.1.3./1. ésI.1.3./2. ábra.
Vezető halálokok gyakorisága 100.000 lakosra 2001-ben 800 700
Közép-Dunántúl Észak-Alföld
600 500
Közép-Magyaro. Nyugat-Dunántúl
400 300 200 100 0
Dél-Dunántúl Észak-Magyaro. Dél-Alföld keringési rendszer
daganat
emésztőrendszer
külső ok (baleset, sérülés)
I.1.3./1. ábra (mortalitás_graf.xls)
7
Országos adat
Vezető halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben) keringési rendszer
daganat
emésztőrendszer
külső ok (baleset, sérülés)
800 700 600 500 400 300 200 100 0 KözépDunántúl
ÉszakAlföld
KözépMagyaro.
NyugatDunántúl
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
Dél-Alföld
Országos adat
I.1.3./2. ábra (mortalitás_graf.xls) Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 41,5 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 19,9, orsz. 29,2). A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 70.6 eset/100.000 férfi lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 32,3, orsz. 47,1). Ugyanez nőkre 15,0 eset/100.000 női lakos (min. 8,5, max. 17,0, orsz. 13,0). Tehát a férfi öngyilkosságok rendkívül magas száma miatt a régió összességében is a szomorú első helyen áll, annak ellenére, hogy a női öngyilkosság gyakorisága valamivel alacsonyabb. I.1.4.
Gazdasági, szociális adatok
I.1.4.-1. Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának összegéhez képest) 52,4% (min. 47,8, max. 58,5, orsz. 53,3). A munkanélküliségi ráta 5,4% (min. 4,2, max. 8,5, orsz. 5,7). Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat. A csökkenés a régióban 23,9% (max. 35,8, min. 17,0, orsz. 26,9). Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 47,7% (min. 44,1, max. 49,2, orsz. 46,1). Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 97,7% (min. 4, max. 110,2, orsz. 93,5). I.1.4.-2. GDP, beruházások A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 913 eFt/fő (min. 809, max. 1998, orsz. 1288). Az 19962000 közötti GDP növekedés 68,0%. Ez az országban a legkisebb érték. (max. 110,7, orsz. 90,.8). A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 127,708 Ft/fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max. 521.861, orsz. 282.489). Az egészségügyi beruházások értéke 3444 Ft/fő (min. 1698, max. 5694, orsz. 4061). A szociális beruházások értéke 1265 Ft/fő (min. 476, max. 1279, orsz. 1010). A beruházások alacsony értéke talán magyarázhatja a GDP növekedésének alacsony értékét. Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi régió kiemelkedően legkedvezőbb helyzete. Az egészségügyi és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja össze régiónként az I.1.4./1. ábra. A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 5.030 mFt (min.0 max.9.721 orsz.27.195). Ebből a saját rész 426 mFt (min.0 max.1.136 orsz.2.238). A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 3.219.357 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0 orsz.10.562.146). Ebből a saját rész 200.045 mFt (min.0 max.282.978 orsz.994.023).
8
Egy főre jutó egészségügyi és szociális beruházások 2000-ben (Ft) egészségügyi
szociális
6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 KözépDunántúl
DélDél-Alföld Dunántúl
NyugatDunántúl
ÉszakAlföld
ÉszakMagyaro.
KözépMagyaro.
Országos adat
I.1.4./1. ábra (euszocberuh_graf.xls) I.1.4.-3. Jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 83.450 Ft (min. 82.953, max. 130.749, orsz. 103.254). A nők bruttó átlag keresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 80%. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 77,6, orsz. 81,3). Ha ezt az adatot a férfi öngyilkosságok magas számával összevetjük, nem biztos, hogy pozitívan értékelhető jelenségről van szó. További elemzés javasolt. I.1.4.-4. Lakáshelyzet A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 238 lakos/100 lakás (min. 232, max. 265, orsz. 250). Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 1,8 lakás/1000 lakos (min. 1,6, max. 3,8, orsz. 2,8). A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 87,9% (min. 87,5, max. 97,0, orsz. 92,9). A csatornázottság 31,8%. Ez az országban a legkisebb érték. (max. 74,8, orsz. 53,5). I.1.4.-5. Szociális helyzetkép A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a hajléktalanságot A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 29 fő/10.000 lakos (min.21 max.62 orsz.39). (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre
9
2001. év folyamán megjelent kábítószer-betegek száma tízezer lakosra vetítve 30 25 20 15 10 5 0
I.1.4./2. ábra (kabitoszer_graf.xls) A régióban a kábítószer betegek száma 8 fő/10.000 lakos (min.3 max.27 orsz.12). Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 60,5 % (min.40,8 max.75,5 orsz.55,2). A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 11,6 % (min.4,3 max.14,0 orsz.9,2). Az I.1.4./2. ábra a kábítószer-fogyasztók 10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja. B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,3 válás/1000 lakos (min.2 max.2 orsz.2,4). I.1.4./3. ábra Válások száma 1000 lakosra vetítve 2,7 2,6 2,5 2,4 2,3 2,2 2,1 2,0
I.1.4./3. ábra (valas_graf.xls) C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 34.195 fő (min.11.007 max.63.352 orsz.215.851). Ez a lakossághoz viszonyítva 249 fő/10.000 lakos (min.89 max.406 orsz.212). A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,0 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.4,2 orsz.3,4). Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 11,0 nap/jogosult (min.10,8 max.15,3 orsz.12,2). I.1.4./4. ábra
10
Táppénzesek aránya a táppénzre jogosultak számához képest és egy jogosultra jutó táppénzes nap 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
táppénzesek aránya
egy jogosultra jutó táppénzes nap
I.1.4./4. ábra (tappenz_graf.xls) A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 122.615 fő. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.34.457 orsz.497.423). A lakosságra vetítve 433 fő/10.000 lakos (min.343 max.707 orsz.488). D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 2.729 fő/10.000 lakos (min.1.388 max.3.908 orsz.2.489). Ennek egy főre jutó átlagos összege 4.096 Ft (min.4.094 max.4.353 orsz.4.193). I.1.4./5. ábra Kiegészítő családi pótlékban részesültek aránya 10.000 0-24 éves lakosra vetítve 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
I.1.4./5. ábra (kiegeszito_cspotlek_graf.xls) Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.031 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.1.777 orsz.1.299). Az egy főre eső támogatási összeg 6.258 Ft/fő (min.5.233 max.8.759 orsz.6.358). Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 164,4 fő/1000 gyermek korú lakos (min.56,7 max.226,2 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a következő: Környezeti okból 21,81 % (min.12,75 max.33,19 orsz.20,29). Magatartási okból 6,40 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.18,26 orsz.10,24). Anyagi okból 69,49 % (min.43,63 max.78,31 orsz.66,56). Egészségi okból 2,30 % (min.1,92 max.5,42 orsz.2,91).
A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 73 fő/10.000 gyermek korú lakos (min.37 max.91 orsz.65). I.1.4./6. ábra
11
Védelembe vett kiskorú gyermekek aránya tízezer megfelelő korú lakosra vetítve 100 90 80 70 60 50 40 30
I.1.4./6. ábra (vedelembevett_gyermek_graf.xls) E) Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 79,5 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.54,1 orsz.63,6). A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 10.835 férőhely (min.5.689 max.17.508 orsz.66.049). Az ellátottak száma összesen 10.917 fő (min.5.564 max.16.613 orsz.64.721). A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 1.087 férőhely (min.595 max.1.673 orsz.7.887). az ellátottaké 1.125 fő (min.602 max.1.685 orsz.7.962). A szenvedélybetegek férőhelyszáma 215 férőhely (min.12 max.533 orsz.1.334). Az ellátottak férőhelyszáma 212 fő (min.11 max.531 orsz.1.342). Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 1.184 férőhely (min.628 max.4.465 orsz.10.236). Ebből pszihiátriai 20 férőhely. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0 orsz.56). A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 214,2 fő/10.000 60 éven felüli lakos (min.149,9 max.259,6 orsz.197,3). Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 4,7 fő/gondozó (min.4,1 max.6,2 orsz.4,8). I.1.5.
Morbiditási adatok
I.1.5.-1. Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók ki. A régióban ez az érték 68,2 év (min. 66,7, max. 69,1, orsz. 68,2). A nők esetében is csupán minimális regionális eltérések látszanak. A régióban a nők születéskor várható élettartama 76,6 év (min. 75,8, max. 77,4, orsz. 76,5). A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.I.1.5./1. ábra Születéskor várható élettartam években, 2001-ben férfi
nő
80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
DélDunántúl
Dél-Alföld
KözépDunántúl
NyugatDunántúl
KözépMagyaro.
Országos adat
I.1.5./1. ábra (szulvarhat_graf.xls) I.1.5.-2. Elvesztett életévek A 100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek számottevő regionális eltérést mutatnak. A régióban ez 8237 év/100.000 lakos (min. 7487, max. 9016, orsz. 8313). I.1.5./2. ábra
12
100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Nyugat- Közép- KözépDunántúl Magyaro. Dunántúl
DélAlföld
DélDunántúl
ÉszakÉszak- Országos Alföld Magyaro. adat
I.1.5./2. ábra (elveszett_graf.xls) A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elveszetett életévek száma.I.1.5./3. ábra Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszetett évek sorrendjében történt. A régióban alacsony az emésztőrendszer betegségei miatt elvesztett életévek száma, viszont magas a baleset miatt elveszítetteké. Mindkét adat magyarázata további elemzést igényel.
A négy leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatt elvesztett életévek 100.000 lakosra daganat
keringési
emésztőrendszer
baleset
3000 2500 2000 1500 1000 500 0
I.1.5./3. ábra (elveszettévbeteg_graf.xls) I.1.5.-3. Kórházi morbiditás A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban a vezető helyen állnak a keringési rendszer betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális különbségek. A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk. 10.000 lakosra számított kórházi esetszámok: • Keringési rendszer betegségei 544 eset/10.000 lakos (min. 419, max. 616, orsz. 561).I.1.5./4. ábra • Légzőrendszer betegségei 194 eset/10.000 lakos (min. 133, max. 276, orsz. 213).I.1.5./5. ábra 13
Mentális és viselkedési zavarok: 186 eset/10.000 lakos (min. 120, max. 207, orsz. 187).I.1.5./6. ábra
10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, keringési rendszer megbetegségeiben
N
yu ga t-D un án túl K öz ép -D un án túl És za kM ag ya ro . Dé l- D un án túl Dé l- A lfö ld És za kAl fö K ld öz ép -M ag ya ro . O rsz ág os ad at
700 600 500 400 300 200 100 0
I.1.5./4. ábra (korhmorb.xls)
10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, légzőrendszer megbetegedéseiben 300 250 200 150 100 50 0 NyugatDunántúl
Közép- Dél-Alföld KözépDunántúl Magyaro.
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
Országos adat
I.1.5./5. ábra (korhmorb.xls)
10.000 lakosra jutó kórházi ellátási esetek száma, mentális zavarokban 250 200 150 100 50
öz ép -D un án túl K öz ép -M ag ya ro . És za kAl fö ld O rsz ág os ad at
K
M ag ya ro .
És za k-
Dé l-A lfö ld
yu ga t- D un án túl Dé l-D un án túl
0
N
•
I.1.5./6. ábra (korhmorb.xls)
14
I.2.
Az ellátórendszer struktúrája
I.2.1. Alapellátás A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 913 (min. 645, max. 1993, orsz. 6869). Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 5,3%. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 0,2, orsz. 1,6). A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 94,2% (min. 91,5, max. 97,2, orsz. 93,9). A vállalkozók aránya 93,2% (min. 90,4, max. 95,9, orsz. 93,9). A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra jutó háziorvosok, illetve a 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük. Ez a régióban a felnőttek esetében 4,97 háziorvos/10.000 lakos (min. 4,76 max. 5,46, orsz. 5,04). A gyermekek esetében 6,9 házi gyermek-orvos/10.000 gyermekkorú lakos (min. 5,1 max. 9,1, orsz. 6,8).I.2.1./1. ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor.
Háziorvosi ellátottság 2001 10.000 lakosra jutó háziorvos
10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos
ad at
úl
rsz ág os
O
D
élD
un án t
ya ro .
l K
öz ép -M ag
un án tú
lfö ld N
yu ga t-D
élA D
M ag ya ro .
un án tú l
És za k-
öz ép -D K
És za k-
Al fö ld
10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
I.2.1./1.ábra (haziorvos_graf.xls) I.2.2.
Szakellátási kapacitás
I.2.2.-1. Házi szakápolás A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítás alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok száme lehet. Ez a szám a régióban 3,5 szolgálat/100.000 lakos (min. 3,0, max. 4,8, orsz. 3,6). I.2.2.-2. Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési óraszám. Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja. Ennek értéke a régióban 114.426 óra/év/100.000 lakos (min. 90.670, max. 178.998, orsz. 123.682). További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni. A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.I.2.2./1 ábra Általánosságban elmondható, hogy a Fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény, hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot.
15
100.000 lakosra jutó éves szakorvosi és nem szakorvosi óra minden szakmára összesen
lfö ld Dé l-D un án Kö tú zé l pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
Dé l-A
lfö ld
án -D un
És za kA
tú
l
l tú án Kö zé p
t-D un ga
Ny u
És za kM
ag
ya
ro .
200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0
I.2.2./1. ábra – Szerződéses óraszámok 100.000 lakosra
(jarokapacitas_graf.xls)
(Ezek az adatok 2000. október – 2001. szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak) Országosan sajátos képet mutató szakma kódok Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés további vizsgálata szükséges. (Lehet pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van nevesítve, pl. addiktológia). Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, ÉszakAlföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal. (Összesen heti 45 óra!) Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia Csak a Közép-Magyarországi Régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám A régióban kirívóan magas óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok: belgyógyászat gyermek- tüdőgyógyászat A régióban kirívóan kevés óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok: rehabilitáció osteoporosis, klimax Nincs a régióban képviselve: fogászat, szájsebészet (Ugyanakkor szájsebész szakorvos van a járóbeteg-ellátásban!) szívsebészet nukleáris medicina. I.2.2.-3. Gondozói kapacitás A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat illetve a gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve 100.000 lakosra. A régióban a tüdőgondozók száma 23 (min. 16, max. 35, orsz.160). A pszichiátriai gondozók száma 20 (min. 14, max.36, orsz.142). A gyermek-és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 6 (min. 4, max. 9, orsz.39). Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,67 db/100.000 lakos (min. 1,24, max. 1,99, orsz. 1,57). A pszichiátriai gondozók esetében 1,5/100.000 lakos (min. 0,9, max. 1,9, orsz. 1,4). A gyermek-és ifjúsági pszichiátriai gondozók esetében 1,91/100.000 lakos (min. 1,00, max. 2,65, orsz. 1,68). I.2.2.-4. Művese-állomások Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. Az állomások száma 12 (min. 5, max. 16, orsz. 63). A kezelőhelyek száma 125 (min. 92, max. 241, orsz. 927), a lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 9,1/100.000 lakos (min. 7,7, max. 11,3, orsz. 9,1).
16
I.2.3. Speciális diagnosztika A régióban a CT berendezések száma 11 db (min. 6, max. 24, orsz. 69). Az MRI készülékeké 4 db (min. 2, max. 9, orsz. 26). Mind a CT mind az MR ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,79 db/100.000 lakos (min. 0,38, max. 0,85, orsz. 0,67). Az MRI-re pedig 0,29 db/100.000 lakos (min. 0,15, max. 0,40, orsz. 0,25). I.2.4. Fekvőbeteg-ellátás A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 72,3/10.000 lakos (min. 71,2, max. 96,4, orsz. 80,1). Ebből aktív 59,1/10.000 lakos (min. 45,6, max. 69,1, orsz. 60,0). Krónikus 13,2/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max. 27,3, orsz. 20,1). A régió kórházának száma 19 (min. 15, max. 57, orsz. 176), összes ágyszáma 9927 (min. 7442, max. 27.266, orsz. 8.544).I.2.4./1. ábra 10.000 lakosra jutó összes ágyszám
lfö És ld za kM ag ya ro . És za kA lfö ld Dé l-D un án Ny tú ug l at -D un án Kö tú zé l pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
Dé l-A
Kö zé p
-D un
án
tú
l
120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0
I.2.4./1. ábra (korhaziagy_graf.xls) A régiónak van egyetemi kórháza, nincs állami kórháza. Magánkórház nincs, alapítványi kórház egy van, egyházi tulajdonú kórház viszont nincs a régióban. Aktív ágyak A régióban az aktív ágyak száma 8112 (min. 5110, max. 19.544, orsz. 61.088). Ez lakossághoz viszonyítva 59,1 /10.000 lakos (min. 45,6, max. 69,1, orsz. 60,0). A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.I.2.4./2. ábra Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi osztály) ágyszámokat nem elemeztük. Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok Gyermek és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen. A többi régióban vélhetőleg pszichiátria osztályokon zajlik az ellátás. Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik. Plasztikai égési sebészeti osztály csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik. A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról, ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek. A mátrix intézetek (osztályok) még nem terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban, Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyerekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők. Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: tüdőgyógyászat Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: sebészet, traumatológia, szülészet-nőgyógyászat, hematológia, endokrinológia–anyagcsere, gasztroenterológia, kardiológia Hiányzó szakma kódok a régióban
17
angiológia, tüdő- és mellkas-sebészet, a következő szakma kódok nulla ágyszámon teljesítmény jelentés történt: szívsebészet, gyermek és ifjúsági pszichiátria, gyermeksebészet, gyermek fül-orr-gége, dento-alveoláris sebészet, nefrológia 10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma
lfö ld És za kA lfö ld Dé l-D un án Kö tú zé l pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
ya ag
án És za kM
Dé l-A
l tú
l tú Ny u
ga
t-D un
án -D un Kö zé p
ro .
80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0
I.2.4./2.ábra (fekvoaktivagy_graf.xls) Krónikus ágyak A régióban a krónikus ágyak száma 1815 (min. 1401, max. 7722, orsz. 20.456), a lakossághoz viszonyítva 13,2/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max. 27,3, orsz. 20,1). A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozik.I.2.4./3 ábra A Közép-Magyarországi régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az aktív ellátások terén. 10.000 lakosra jutó krónikus ágy összesen 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
I.2.4./3. ábra (kronikusagy.xls) Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: szülészet-nőgyógyászat, tüdőgyógyászat Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok nincsenek a régióban. A kórházi-kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni. Ezek egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat vettük figyelembe. A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3. Ez az országban a legkisebb érték, de 4 18
másik régióban ugyanezt látjuk. (max.14, orsz. 34). 600-900 ágy közötti kórház 5 (min. 1, max. 9, orsz. 27). 300-600 ágy között van 4 (min. 2, max. 15, orsz. 42), 300 ágy alatt van 7 (min. 5, max. 19, orsz. 73). Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja.I.2.4./4. ábra ésI.2.4./5. ábra. Dél-
Alföld
Országos adat
9 00 ágy
900 ágy
felett
felet t
16%
300 ágy
19%
300 ágy
alat t i
alatt i
37%
60 0-90 0
42%
600-900
ágyas
ágy as
15%
26% ágyas
300 -60 0 ágyas
21%
24%
300 -60 0
I.2.4./4. ésI.2.4./5. ábra A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint a régióban és országosan
Észak-Magyarország régió
4 8
8
3
4 2
3
15
15
Észak-Alföld régió
7
9 14
Nyugat-Dunántúl régió
5 1
3 3 2
19
5 5
Közép-Magyarország régió
Közép-Dunántúl régió
Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió
4
3
4
3
5 7
3
Kórházak ágyszám szerint 900 felett 600-900 300-600
12
300 alatt
I.2.5. Gyógyszertári ellátottság A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 302 (min. 182, max. 550, orsz. 1999). A lakosságra számítva 2,31/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 1,87, orsz. 2,04). I.2.6. Mentőszolgálati kapacitások A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni. A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes figyelembe venni. A régióban a mentőállomások száma 26 (min. 21, max. 38, orsz. 203). Ez lakosságra vetítve 1,9/100.000 lakos (min. 1,2, max. 2,7, orsz. 2,0). Területre vetítve 1,4 db/1000 km2. Ez az országban a legkisebb érték. (max.5,1, orsz. 2,2). A régióban használt mentőkocsik száma összesen 147(min. 81, max. 194, orsz. 978). Ez lakosságra vetítve 10.7/100.000 lakos (min. 6,2, max. 13,1, orsz. 9,6). Területre vetítve 8.0/1000 km2 (min. 7,2, max. 25,4, orsz. 10,5). A mentőorvosok száma 16 fő (min. 8, max. 87, orsz. 177). A lakossághoz viszonyított értéke 1,2 orvos/100.000 lakos (min. 0,7, max. 3,1, orsz. 1,7). Területre vetítve 0,9 orvos/1000 km2 (min. 0,7, max. 12,6, orsz. 1,9). Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 43,15 % (min.31,93 max.50,30 orsz.41,00). (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva.)
19
I.2.7.
Szociális ellátás
I.2.7.-1. Szociális intézményrendszer Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 77,7 férőhely/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 53,2, orsz. 63,2). Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait. Megoldatlan a régióban: Hajléktalanok ellátása. I.2.7.-2. Házi segítségnyújtás A tízezer lakosra jutó házi segítségnyújtásban részesülők száma 46,4 fő/10.000 lakos (min. 32,5, max. 47,7, orsz. 39,.6). I.2.7.-3. Közgyógyellátás Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 526 fő/10.000 lakos (min. 344, max. 707, orsz. 488). I.2.8. Humán erőforrás Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak. I.2.8.-1. Orvosi állások A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 28,84 állás/10.000 lakos (min. 22,48, max. 41,16, orsz. 30,00). Nagyon erősen a Közép-Magyarországi Régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más régióban számuk alacsony. A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 11,0 állás/10.000 lakos (min. 8,5, max. 16,4, orsz. 11,8). A be nem töltött állások száma 1,29 állás/10.000 lakos (min. 1,18, max. 2,26, orsz. 1,60). A vállalkozó orvosok aránya 0,1%. Ez az országban a legkisebb érték. (max. 6,0, orsz. 1,9). I.2.8.-2. Szakdolgozók A lakosságra számított egészségügyi szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 91 állás/10.000 lakos (min. 79, max. 106, orsz. 94). Egészségügyi szakdolgozói fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 53,3 állás/10.000 lakos (min. 44,2, max. 61,0, orsz. 54,0). Védőnői állások 4,9 állás/10.000 lakos (min. 4,2, max. 5,4, orsz. 4,7). I.2.8.-3. Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény van a régióban, mely orvos, fogorvos, gyógyszerészképzést nyújt. Az évente végző orvosok száma 188 fő. Ez az országban az orvosképzést nyújtó intézmények között a legkisebb érték. (max. 420, orsz. 1075). A fogorvosoké 28 fő (min. 21, max. 117, orsz. 198). A gyógyszerészeké 110 fő (min. 22, max. 115, orsz. 247). A régióban az egy évben végzett diplomás ápolók száma 141 fő (min. 36, max. 378, orsz. 723). Az egyéb felsőfokú képzettséggel rendelkező egészségügyi szakembereké 53 fő. Ez az országban a legkisebb érték (max.245, orsz. 548). Főiskolai szintű egészségügyi képzés a régióban van. Az egészségügyi szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 18 (min. 13, max. 66, orsz. 182). Az itt végző hallgatók száma 351 fő (min. 259, max. 1662, orsz. 4446). I.2.9. Eszközellátottság Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot. A régióban a műtőkkel való ellátottság 9,25 db/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.14,39 orsz.11,12). A központi műtők aránya 45,67 % (min.36,50 max.65,24 orsz.46,77). A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 71,65 % (min.54,60 max.93,90 orsz.68,08). A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 171 mFt/10.000 lakos (min.97 max.264 orsz.175). Az alábbi adatok szintén a 2002. évre vonatkoznak. A hagyományos röntgenkészülékek száma 58,11 db/100.000 lakos (min.41,23 max.84,48 orsz.64,69). Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 32,08 % (min.27,20 max.38,43 orsz.30,77). Átlagos életkoruk 13 év (min.12
20
max.15 orsz.13). A képerősítő berendezések száma 7,28 (min.4,86 max.8,15 orsz.6,99). Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 66,00 % (min.50,22 max.76,54 orsz.58,93). Átlag életkoruk 15 év (min.14 max.18 orsz.15). A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,07 db/100.000 lakos (min.0,00 max.0,49 orsz.0,28). Átlagos életkoruk 5 év (min.0 max.11 orsz.8). A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 0,00 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.33,33 orsz.14,29). A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 7,65 db/100.000 lakos (min.5,53 max.14,14 orsz.8,75). A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 49,52 % (min.26,32 max.62,90 orsz.44,49). A defibrillátorok átlagos életkora 11,25 év (min.10,36 max.13,24 orsz.11,73).
21
I.3.
Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása
I.3.1.
Alapellátás
I.3.1.-1. Teljesítmények A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük, hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk. A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 4933 eset/év/1000 lakos (min. 3778, max. 5579, orsz. 4754). A lakáson történő vizitek száma 523 eset/év/1000 lakos (min. 453, max. 613, orsz. 522). A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 40.50 eset/év/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 26,86, orsz. 34,95). Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,7422% (min. 0,5082, max. 0,7423, orsz. 0,6624), tehát meglehetősen gyakoriak a beutalások. A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunk.I.3.1./1. ábra Háziorvosi tevékenység, eset/1000 lakos összes
rendelõi megjelenés
7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000
án tú l Dé l-D un án És tú l za kM ag ya ro Or . sz ág os ad at
-D un
lfö ld Kö zé p
Dé l-A
lfö ld
l tú án
És za kA
t-D un ga
Ny u
Kö zé p
-M
ag
ya
ro .
0
I.3.1./1. ábra (haziorvosbetegtalalk_graf.xls) I.3.1.-2. Finanszírozás A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak, a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket. I.3.2.
Szakellátás
I.3.2.-1. Házi szakápolás teljesítménye A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük, mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk. A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 198 eset/év/szolgálat (min. 136, max. 294, orsz. 204).I.3.2./1. ábra I.3.2.-2. Házi szakápolás finanszírozása A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 166 mFt/év (min. 121, max. 412, orsz. 1303).
22
10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma
at
l
ad os
Or sz ág
Ny u
ga
-M
t-D un
ag
án
ya
tú
ro .
ro . ag Kö zé p
És za kM
Dé l-A
án -D un
Kö zé p
ya
lfö ld
l tú
tú án
Dé l-D un
És za kA
lfö ld
l
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
I.3.2./1. ábra (haziszakap_graf.xls) I.3.2.-3. Szakrendelők teljesítménye A járóbeteg-szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi "gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük, ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a teljesítményfinanszírozás alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül. A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók. Adataink a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak. Összes esetszám a régióban 8.143.207 eset/év (min. 5.100.164, max. 20.931.007, orsz. 59.832.307). A 10.000 lakosra jutó esetszám 59.301 eset/év/10.000 lakos (min. 48.396, max. 73.986, orsz. 58.804). A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 9.454.914.728 pont/év (min. 5.094.441.634, max. 24.365.568.813, orsz. 66.197.090.074). Ez 10.000 lakosra számítva 68.853.452 pont/év/10.000 lakos (min. 50.556.101, max. 86.126.,419, orsz. 65.059.505).I.3.2./2. ábra
10.000 lakosra jutó éves járóbeteg-esetszám
os
ad
at
ro . Or sz ág
-M
ag
ya
lfö ld Kö zé p
Dé l-A
l tú
Dé l-D un
án -D un
án
tú
l
l tú án Kö zé p
ga
t-D un
lfö ld Ny u
És za kA
És za kM
ag
ya
ro .
80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
I.3.2./2. ábra (jaroest_graf.xls) I.3.2.-4. Szakrendelők finanszírozása A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező. Az éves finanszírozási összeg a régióban 8.529.482 eFt/év (min. 4.601.088, max. 21.922.395, orsz. 59.664.848). A 10.000 lakosra számított összeg 62.114 eFt/év/10.000 lakos (min. 45.641, max. 77.490, orsz. 58.640). Adataink szintén a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.I.3.2./3. ábra 23
10.000 lakosra jutó éves járóbeteg-finanszírozás (eFt.)
án tú l Dé l-D un án tú l És za kA lfö ld Dé l-A lfö Kö ld zé pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
-D un
án Kö zé p
t-D un ga
Ny u
És za kM
ag
ya
tú
l
ro .
90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
I.3.2./3. ábra (jaroft_graf.xls) I.3.2.-5. Gondozók teljesítménye és finanszírozása A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre, alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez további adatgyűjtés szükséges. I.3.2.-6. Művese-állomások teljesítménye Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük, mely egyben a kihasználtságot is jellemzi. A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 67.694 kezelés (min. 51.486, max. 149.786, orsz. 554.889). Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 8,3 fő/kezelőhely (min. 6,5, max. 12,8, orsz. 10,1). Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese-kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja. I.3.2./4. ábra A régióra vonatkozó érték 488 kezelés/10.000 lakos (min. 468, max. 664, orsz. 539). 10.000 lakosra eső művese-kezelések száma a beteg lakóhelye szerint
Dé l-A
lfö ld Dé l-D un án tú l És za kA lfö Ny ld ug at -D un án Kö tú zé l pDu ná nt És úl za kM ag ya ro Or . sz ág os ad at
Kö zé p
-M
ag
ya
ro .
700 600 500 400 300 200 100 0
I.3.2./4. ábra (muveskez_graf.xls)
I.3.2.-7. Művese-állomások finanszírozása A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001. évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1283,0 mFt/év (min. 1081,4, max. 2751,6, orsz. 10.332,8).
24
I.3.3.
Speciális diagnosztika
I.3.3.-1. Teljesítmény A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk. A CT és MR vizsgálatok számát abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be. A régióban a CT vizsgálatok száma 2000-ben 86.615 (min. 38.481, max. 197.922, orsz. 561.075). A lakosságra számítva 631 vizsgálat /10.000 lakos (min. 343, max. 700, orsz. 551). Ugyanebben az időszakban 56.879 MR vizsgálat történt (min. 18.752, max. 175.753, orsz. 570.154). Ez a lakosságra számítva 414 vizsgálat /10.000 lakos (min. 145, max. 1048, orsz. 560). A regionális eltérések jelentősek. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 9038 vizsgálat/berendezés (min. 6381, max. 14.797, orsz. 9459). Az MRI esetében pedig 14.432 vizsgálat/berendezés (min. 9582, max. 54.324, orsz. 26.457). I.3.3.-2. Finanszírozás A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk. A régióban a CT vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 569 mFt (min. 238, max. 1195, orsz. 3537). Lakosságra vetítve 4,1 mFt/10.000 lakos (min. 2,1, max. 4,8, orsz. 3,5). Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 438 mFt (min. 165, max. 1035, orsz. 3685). A lakossághoz viszonyítva 3,2 mFt/10.000 lakos (min. 1,3, max. 6,4, orsz. 3,6). I.3.4.
Fekvőbeteg-ellátás
I.3.4.-1. Teljesítmény Aktív ellátás A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 2.200 súlyszám/év/10.000 lakos (min. 1.646, max. 2.658, orsz. 2.225). A CASE MIX index 0,96668 súlyszám/eset (min. 0,87354, max. 1,00635, orsz. 0,96036). Az átlagos ápolási idő 7,6 ápolási nap/eset (min. 7,1, max. 8,0, orsz. 7,6). Az ágykihasználtság ebben a régióban 80,03% (min. 78,11, max. 83,92, orsz. 80,33). Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 83,13% (min. 78,87, max. 86,05, orsz. 81,72). Krónikus ellátás A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 3810 nap/év/10.000 lakos (min. 3519, max. 8250, orsz. 5887). Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 288 nap/év/ágy (min. 254, max. 312, orsz. 293). A krónikus ágyak kihasználtsága 79,0% (min. 69,5, max. 85,4, orsz. 80,2). I.3.4.-2. Finanszírozás A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001. évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 31.342,5 mFt (min. 20.932,9, max. 81.443,7, orsz. 243.165). Ennek a lakosságra vetített értéke 228,25 mFt/10.000 lakos (min. 186,8, max. 287,88, orsz. 238,99). Lásd aI.3.4./1. ábra.
25
Fekvőbeteg-ellátás finanszírozása 10.000 lakosra (mFt) 2000-ben.
lfö ld És za kA lfö ld Dé l-D un án Kö tú zé l pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
tú
l
Dé l-A
t-D un
án
ya ga
ag
Ny u
És za kM
Kö zé p
-D un
án
tú
l
ro .
300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00
I.3.4./1. ábra (fekvofin_graf.xls)
26
II. A Dél-Dunántúli régió elemzése II.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ................................................................28 II.1.1. Általános adatok ......................................................................................................................28 II.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam ......................................................................28 II.1.3. Halálozási, haláloki adatok ......................................................................................................29 II.1.4. Gazdasági, szociális adatok .....................................................................................................30 II.1.5. Morbiditási adatok ...................................................................................................................34 II.2. Az ellátórendszer struktúrája.............................................................................................................37 II.2.1. Alapellátás ...............................................................................................................................37 II.2.2. Szakellátási kapacitás ..............................................................................................................37 II.2.3. Speciális diagnosztika..............................................................................................................39 II.2.4. Fekvőbeteg-ellátás ...................................................................................................................39 II.2.5. Gyógyszertári ellátottság .........................................................................................................41 II.2.6. Mentőszolgálati kapacitások....................................................................................................41 II.2.7. Szociális ellátás........................................................................................................................42 II.2.8. Humán erőforrás ......................................................................................................................42 II.2.9. Eszközellátottság .....................................................................................................................42 II.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása.............................................................................44 II.3.1. Alapellátás ...............................................................................................................................44 II.3.2. Szakelátás ................................................................................................................................44 II.3.3. Speciális diagnosztika..............................................................................................................47 II.3.4. Fekvőbeteg-ellátás ...................................................................................................................47
27
II.1.
Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok
II.1.1. Általános adatok A Dél-Dunántúli régiót Somogy, Tolna és Baranya megye alkotja. Délről Horvátország, keletről a Dél-Alföldi régió felé a Duna határolja. Északi határán fekszik a Balaton, amely a nyári szezonban jelentős idegenforgalmi terhelést jelent. Nyugat felé a Nyugat-Dunántúli régióval szomszédos. A régió területe 14.169 km2 (min. 6.919, max. 18.339 az ország teljes területe 93.029). A 2002. év eleji állapot szerint lakossága 993.466 fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.2.829.047, orsz. 10.174.853). Népsűrűsége 70 fő/km2. Ez az országban a legkisebb érték (max.409, orsz. 109). A régió tehát kis lélekszámú, és gyéren lakott. Az éves bevándorlás 2001-ben -0,02 fő/1000 lakos (min. -1,6, max. 2,0, orsz. ), tehát az elvándorlás nagyon kis mértékben haladja meg a betelepülést. II.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -4,04 fő/1000 lakos (min. -4,50, max. -1,71, orsz. -3,45). Az 1000 lakosra számított élveszületés 9,13 fő/1000 lakos (min. 8,69, max. 10,76, orsz. 9,53). A halálozás 13,17 fő/1000 lakos (min. 11,85, max. 13,57, orsz. 12,97). Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 9,57 eset/1000 élveszületés. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 6,31, orsz. 8,13). A jelenség okainak feltárása további elemzést igényel. A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 60,7 eset/100 élveszületés (min. 45,3, max. 64,8, orsz. 58,1). Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.II.1.2./1. ábra A jelenség további vizsgálatra érdemes. Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás összefüggése terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála) csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála) 70,0
12,00
60,0
10,00
50,0
8,00
40,0 6,00 30,0 4,00
20,0
at
l os
ad
tú
t-D un
án
ya Ny u
ga
ag -M
Or sz ág
l tú án Kö zé p
-D un
Kö zé p
És za kM
ag
ya
lfö ld
tú án
És za kA
Dé l-D un
Dé l-A
ro .
0,00 ro .
0,0 l
2,00
lfö ld
10,0
II.1.2./1. ábra (Abortusz_graf.xls)2 A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható. II.1.2./2. ábra
2
Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a grafikonok könyvtárban találhatók. 28
80–84 70–74 60–64 50–54
férfi
40–44
nő
30–34 20–24 10–14 0–4 60 000
40 000
20 000
0
20 000
40 000
60 000
II.1.2./2. ábra – A régió korfája (korfa_graf.xls) A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. II.1.3. Halálozási, haláloki adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1317 eset/100.000 lakos (min. 1185, max. 1357, orsz. 1298). A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban a vezető halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma keringési rendszer betegségei miatt 663,2 eset/100.000 lakos (min. 586,6, max. 728,8, orsz. 661,8). Ugyanez daganatok miatt 331 eset/100.000 lakos (min. 309, max. 361, orsz. 331). Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 89 eset/100.000 lakos (min. 81, max. 104, orsz. 94). Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 98 eset/100.000 lakos (min. 80, max. 105, orsz. 93).II.1.3./1. ábra és II.1.3./2. ábra
Vezető halálokok gyakorisága 100.000 lakosra 2001-ben 800 700
Közép-Dunántúl Észak-Alföld
600 500
Közép-Magyaro. Nyugat-Dunántúl
400 300 200 100 0
Dél-Dunántúl Észak-Magyaro. Dél-Alföld keringési rendszer
daganat
emésztőrendszer
külső ok (baleset, sérülés)
II.1.3./1. ábra (mortalitás_graf.xls)
29
Országos adat
Vezetõ halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben) keringési rendszer
daganat
emésztőrendszer
külső ok (baleset, sérülés)
800 700 600 500 400 300 200 100 0 KözépDunántúl
ÉszakAlföld
KözépMagyaro.
NyugatDunántúl
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
Dél-Alföld
Országos adat
II.1.3./2. ábra (mortalitás_graf.xls) Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 27,5 eset/100.000 lakos (min. 19,9, max. 41,5, orsz. 29,2). A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 42,8 eset/100.000 férfi lakos (min. 32,3, max. 70,6, orsz. 47,1). Ugyanez nőkre 13,6 eset/100.000 női lakos (min. 8,5, max. 17,0, orsz. 13,0). II.1.4.
Gazdasági, szociális adatok
II.1.4.-1. Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának összegéhez képest) 50,5% (min. 47,8, max. 58,5, orsz. 53,3). A munkanélküliségi ráta 7,8% (min. 4,2, max. 8,5, orsz. 5,7). Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat. A csökkenés a régióban 17,0%. Ez az országban a legkisebb érték (max. 35,8, orsz. 26,9). Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 46,1% (min. 44,1, max. 49,2, orsz. 46,1). Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 94,3% (min. 74,8, max. 110,2, orsz. 93,5). II.1.4.-2. GDP, beruházások A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 956 eFt/fő (min. 809, max. 1998, orsz. 1288). Az 19962000 közötti GDP növekedés 77,8% (min. 68,0, max. 110,7, orsz. 90,8). A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 184.605 Ft/fő (min. 127.708, max. 521.861, orsz. 282.489). Az egészségügyi beruházások értéke 2985 Ft/fő (min. 1698, max. 5694, orsz. 4061). A szociális beruházások értéke 1059 Ft/fő (min. 476, max. 1279, orsz. 1010). Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az egészségügyi és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja össze régiónként aII.1.4./1. ábra. A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 1.540 mFt (min.0 max.9.721 orsz.27.195). Ebből a saját rész 40 mFt (min.0 max.1.136 orsz.2.238). A 2002-ben induló beruházások nincsenek tervezve. (max.3.219.357 orsz.10.562.146). II.1.4.-3. Jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 85.694 Ft (min. 82.953, max. 130.749, orsz. 103.254). A nők bruttó átlag keresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 81,9% (min. 77,6, max. 88,0, orsz. 81,3). II.1.4.-4. Lakáshelyzet A régióban 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 259 lakos/100 lakás (min. 232, max. 265, orsz. 250). Az 1000 lakosra jutó új lakásépítés száma 2001-ben 2,2 lakás/1000 lakos (min. 1,6, max. 3,8, orsz. 2,8). A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 94,0% (min. 87,5, max. 97,0, orsz. 92,9). A csatornázottság 49,4% (min. 31,8, max. 74,8, orsz. 53,5).
30
Egy főre jutó egészségügyi és szociális beruházások 2000-ben (Ft) egészségügyi
szociális
6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 KözépDunántúl
DélDél-Alföld Dunántúl
NyugatDunántúl
ÉszakAlföld
ÉszakMagyaro.
KözépMagyaro.
Országos adat
II.1.4./1. ábra (euszocberuh_graf.xls) II.1.4.-5. Szociális helyzetkép A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a hajléktalanságot A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 25 fő/10.000 lakos (min.21 max.62 orsz.39). (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre 2001. év folyamán megjelent kábítószer-betegek száma tízezer lakosra vetítve 30 25 20 15 10 5 0
II.1.4./2. ábra (kabitoszer_graf.xls) A régióban a kábítószer betegek száma 10 fő/10.000 lakos (min.3 max.27 orsz.12). Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 60,0 % (min.40,8 max.75,5 orsz.55,2). A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 4,5 % (min.4,3 max.14,0 orsz.9,2). Az II.1.4./2. ábra a kábítószer-fogyasztók 10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja. B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,5 válás/1000 lakos (min.2 max.2 orsz.2,4). II.1.4./3. ábra 31
Válások száma 1000 lakosra vetítve 2,7 2,6 2,5 2,4 2,3 2,2 2,1 2,0
II.1.4./3. ábra (valas_graf.xls) C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 30.273 fő (min.11.007 max.63.352 orsz.215.851). Ez a lakossághoz viszonyítva 305 fő/10.000 lakos (min.89 max.406 orsz.212). A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,0 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.4,2 orsz.3,4). Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 10,8 nap/jogosult. Ez az országban a legkisebb érték. (max.15,3 orsz.12,2). II.1.4./4. ábra Táppénzesek aránya a táppénzre jogosultak számához képest és egy jogosultra jutó táppénzes nap 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
táppénzesek aránya
egy jogosultra jutó táppénzes nap
II.1.4./4. ábra (tappenz_graf.xls) A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 41.378 fő (min.34.457 max.122.615 orsz.497.423). A lakosságra vetítve 369 fő/10.000 lakos (min.343 max.707 orsz.488). D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 2.940 fő/10.000 lakos (min.1.388 max.3.908 orsz.2.489). Ennek egy főre jutó átlagos összege 4.114 Ft (min.4.094 max.4.353 orsz.4.193). II.1.4./5. ábra
32
Kiegészítő családi pótlékban részesültek aránya 10.000 0-24 éves lakosra vetítve 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
II.1.4./5. ábra (kiegeszito_cspotlek_graf.xls) Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.777 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.1.031 orsz.1.299). Az egy főre eső támogatási összeg 5.233 Ft/fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.8.759 orsz.6.358). Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 143,9 fő/1000 gyermek korú lakos (min.56,7 max.226,2 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a következő: Környezeti okból 15,18 % (min.12,75 max.33,19 orsz.20,29). Magatartási okból 7,75 % (min.6,40 max.18,26 orsz.10,24). Anyagi okból 75,15 % (min.43,63 max.78,31 orsz.66,56). Egészségi okból 1,92 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.5,42 orsz.2,91). A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 62 fő/10.000 gyermek korú lakos (min.37 max.91 orsz.65). II.1.4./6. ábra Védelembe vett kiskorú gyermekek aránya tízezer megfelelő korú lakosra vetítve 100 90 80 70 60 50 40 30
II.1.4./6. ábra (vedelembevett_gyermek_graf.xls) E) Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 75,3 fő/10.000 lakos (min.54,1 max.79,5 orsz.63,6). A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 7.529 férőhely (min.5.689 max.17.508 orsz.66.049). Az ellátottak száma összesen 7.479 fő (min.5.564 max.16.613 orsz.64.721). A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 595 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték. (max.1.673 orsz.7.887). az ellátottaké 602 fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.1.685 orsz.7.962). A szenvedélybetegek férőhelyszáma 239 férőhely (min.12 max.533 orsz.1.334). Az ellátottak férőhelyszáma 245 fő (min.11 max.531 orsz.1.342). Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 628 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték. (max.4.465 orsz.10.236). Ebből pszihiátriai 0 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték. (max.20 orsz.56). A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 190,5 fő/10.000 60 éven felüli lakos 33
(min.149,9 max.259,6 orsz.197,3). Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 6,2 fő/gondozó. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.4,1 orsz.4,8).
II.1.5.
Morbiditási adatok
II.1.5.-1. Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók ki. A régióban ez az érték 67,8 év (min. 66,7, max. 69,1, orsz. 68,2). A nők esetében is csupán minimális regionális eltérések látszanak. A régióban a nők születéskor várható élettartama 75,8 év. Ez az országban a legkisebb érték. (max.77,4, orsz. 76,5). A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.II.1.5./1. ábra Születéskor várható élettartam években, 2001-ben férfi
nő
80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
DélDunántúl
Dél-Alföld
KözépDunántúl
NyugatDunántúl
KözépMagyaro.
Országos adat
II.1.5./1. ábra (Szulvarhat_graf.xls) II.1.5.-2. Elvesztett életévek A 100.000 főre eső elvesztett életévek a potenciális 70 évből számottevő regionális eltérést mutatnak. A régióban ez 8.638 év/100.000 lakos (min. 7.487, max. 9.016, orsz. 8.313).II.1.5./2. ábra A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban is bemutatjuk az elveszett életéveket. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt. II.1.5./3. ábra
II.1.5./2. ábra (Elveszett_graf.xls)
34
Országos adat
ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
DélDunántúl
DélAlföld
KözépDunántúl
KözépMagyaro.
10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
NyugatDunántúl
100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek
A négy leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatt elvesztett életévek 100.000 lakosra daganat
keringési
emésztőrendszer
baleset
3000 2500 2000 1500 1000 500 0
II.1.5./3. ábra (elveszettévbeteg_graf.xls) II.1.5.-3. Kórházi morbiditás A kórházi morbiditási adatok közt országosan és minden régióban vezető helyen állnak a keringési rendszer betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális különbségek. A legnagyobb eltérések a légző-rendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk. 10.000 lakosra számított kórházi esetszámok: • Keringési rendszer betegségei 541 eset/10.000 lakos (min. 419, max. 616, orsz. 561).II.1.5./4. ábra • Légzőrendszer betegségei 225 eset/10.000 lakos (min. 133, max. 276, orsz. 213).II.1.5./5. ábra • Mentális és viselkedési zavarok: 123 eset/10.000 lakos (min. 120, max. 207, orsz. 187). II.1.5./6. ábra
10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, keringési rendszer megbetegedéseiben
II.1.5./4. ábra (korhmorb.xls)
35
ad at
rsz ág os
ya ro .
O
ld
öz ép -M ag
Al fö
K
És za k-
élA
lfö
ld
úl D
un án t élD
D
M ag ya ro .
án tú l un
És za k-
öz ép -D K
N
yu g
atD
un án tú l
700 600 500 400 300 200 100 0
10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, légzőrendszer megbetegedéseiben 300 250 200 150 100 50 0 NyugatDunántúl
Közép- Dél-Alföld KözépDunántúl Magyaro.
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
Országos adat
II.1.5./5. ábra (korhmorb.xls)
10.000 lakosra jutó kórházi ellátási esetek száma, mentális zavarokban 250 200 150 100 50
M ag ya ro K . öz ép -D un án K tú öz l ép -M ag ya ro . És za kAl fö ld O rsz ág os ad at
élA
lf ö ld
úl D
un án t élD
D
És za k-
N
yu ga t-D
un án t
úl
0
II.1.5./6 ábra (korhmorb.xls)
36
II.2.
Az ellátórendszer struktúrája
II.2.1. Alapellátás A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 707 (min. 645, max. 1.993, orsz. 6.869). Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 1,0% (min. 0,2, max. 5,3, orsz. 1,6). A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 93,6% (min. 91,5, max. 97,2, orsz. 93,9). A vállalkozók aránya 94,1% (min. 90,4, max. 95,9, orsz. 93,9). A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra illetve gyermekre jutó felnőtt illetve gyerek háziorvossal jellemezzük. Ez a régióban a felnőttek esetében 5,46 háziorvos/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 4,76, orsz. 5,04). A gyermekek esetében 6,5 házi gyermek-orvos/10.000 gyermekkorú lakos (min. 5,1, max. 9,1, orsz. 6,8).II.2.1./1. ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor.
Háziorvosi ellátottság 2001 10.000 lakosra jutó háziorvos
10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos
M ag ya ro . D élA lf ö N ld yu ga t-D un án K tú öz l ép -M ag ya ro . D élD un án tú l O rsz ág os ad at
un án tú l
És za k-
öz ép -D K
És za k-
Al fö ld
10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
II.2.1./1. ábra (haziorvos_graf.xls) II.2.2.
Szakellátási kapacitás
II.2.2.-1. Házi szakápolás A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítás alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok számát vehetjük alapul. Ez a szám a régióban 4,8 szolgálat/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 3,0, orsz. 3,6). II.2.2.-2. Járóbeteg szakellátás A járóbeteg szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési óraszám. Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja. Ennek értéke a régióban 119.450 óra/év/100.000 lakos (min. 90.670, max. 178.998, orsz. 123.682). További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni. A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.II.2.2./1. ábra
37
100.000 lakosra jutó éves szakorvosi és nem szakorvosi óra minden szakmára összesen
lfö ld Dé l-D un án Kö tú zé l pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
Dé l-A
lfö ld
án -D un
És za kA
tú
l
l tú án Kö zé p
t-D un ga
Ny u
És za kM
ag
ya
ro .
200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0
II.2.2./1. ábra – Szerződéses óraszámok 100.000 lakosra (jarokapacitas_graf.xls) (Ezek az adatok 2000. október – 2001. szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak)
Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény, hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot. Országosan sajátos képet mutató szakma kódok Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés további vizsgálata szükséges. (Lehet pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van nevesítve, pl. addiktológia). Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, ÉszakAlföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal. (Összesen heti 45 óra!) Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia Csak a Közép-Magyarországi Régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám A régióban kirívóan magas óraszámmal rendelkezik az alábbi szakma kód: Gyermeknőgyógyászat A régióban nincs kirívóan kevés óraszámmal rendelkező szakma kód. Nincs a régióban képviselve: fogászat, szájsebészet, nukleáris medicina, kézsebészet, foniátria, gyermek gasztroenterológia, gyermekkardiológia II.2.2.-3. Gondozói kapacitás A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő és pszichiátriai gondozókat illetve gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve 100.000 lakosra A régióban a tüdőgondozók száma 18 (min. 16, max. 35, orsz. 160). A pszichiátriai gondozók száma 17 (min. 14, max. 36, orsz. 142). A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 6 (min. 4, max. 9, orsz. 39). Ez a lakosság számhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,81/100.000 lakos (min. 1,24, max. 1,99, orsz. 1,57). A pszichiátriai gondozók esetében 1,7/100.000 lakos (min. 0,9, max. 1,9, orsz. 1,4). A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozó esetében 2,65 db/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 1,00, orsz. 1,68). II.2.2.-4. Művese-állomások Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. Az állomások száma 7 (min. 5, max. 16, orsz. 63). A kezelőhelyek száma 92. Ez az országban a legkisebb érték. (max.241, orsz. 927). A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 9,3 db/100.000 lakos (min. 7,7, max. 11,3, orsz. 9,1). 38
II.2.3. Speciális diagnosztika A régióban a CT berendezések száma 6. Ez az országban a legkisebb érték. (max.24, orsz. 69). Az MRI készülékek száma 2. Ez az országban a legkisebb érték. (max.9, orsz. 26). Mind a CT mind az MRI ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,60/100.000 lakos (min. 0,38, max. 0,85, orsz. 0,67). Az MRI-re pedig 0,20/100.000 lakos (min. 0,15, max. 0,40, orsz. 0,25). II.2.4. Fekvőbeteg-ellátás A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 74,9/10.000 lakos (min. 71,2, max. 96,4, orsz. 80,1). Ebből aktív 60,8/10.000 lakos (min. 45,6, max. 69,1, orsz. 60,0). Krónikus 14,1/10.000 lakos (min. 13,2, max. 27,3, orsz. 20,1). A régió kórházának száma 22 (min. 15, max. 57, orsz. 176). Összes ágyszáma 7442. Ez az országban a legkisebb érték (max.27.266, orsz. 81.544).II.2.4./1. ábra 10.000 lakosra jutó összes ágyszám
lfö És ld za kM ag ya ro . És za kA lfö ld Dé l-D un án Ny tú ug l at -D un án Kö tú zé l pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
Kö zé p
-D un
Dé l-A
án
tú
l
120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0
II.2.4./1. ábra (korhaziagy_graf.xls) A régiónak van egyetemi kórháza, nincs állami kórháza. Magánkórház nincs, alapítványi kórház 5 van, egyházi tulajdonú kórház nincs a régióban. Aktív ágyak A régióban az aktív ágyak száma 6.041 (min. 5.110, max. 19.544, orsz. 61.088). Ez a lakossághoz viszonyítva 60,8/10.000 lakos (min. 45,6, max. 69,1, orsz. 60,0). A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.II.2.4./2. ábra Itt is jellemző a Közép-Magyarországi Régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi osztály) ágyszámokat nem elemeztük. 10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma
at ad os
ya
Or sz ág
ag -M
Kö zé p
II.2.4./2. ábra (fekvoaktivagy_graf.xls)
39
ro .
l tú án
lfö ld
Dé l-D un
lfö ld
És za kA
A
ya ag
án És za kM
t-D un ga
Ny u
Dé l-
l tú
l tú án -D un Kö zé p
ro .
80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0
Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok Gyermek és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen. A többi régióban vélhetőleg pszichiátriai osztályokon zajlik az ellátás. Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik. Plasztikai égési sebészeti osztály csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik. A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról, ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek. A mátrix intézetek (osztályok) még nem terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban, Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők. Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: csecsemő- és gyermekgyógyászat, gasztroenterológia, érsebészet, idegsebészet Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: sebészet, traumatológia, sugárterápia-onkoradiológia Hiányzó szakma kódok a régióban: angiológia, nefrológia Krónikus ágyak A régióban a krónikus ágyak száma 1.401. Ez az országban a legkisebb érték. (max.7.722, orsz. 20.456). A lakossághoz viszonyítva 14,1/10.000 lakos (min. 13,2, max. 27,3, orsz. 20,1). Tehát ez is erősen az országos átlag alatti érték. A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozik.II.2.4./3. ábra A Közép-Magyarországi Régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az aktív ellátások terén. Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok nincsenek a régióban. Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: belgyógyászat 10.000 lakosra jutó krónikus ágy összesen 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
II.2.4./3 ábra (kronikusagy.xls) A kórházi kapacitások tervezésekkor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni. Ezek egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat vettük figyelembe. A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3. Ez az országban a legkisebb érték, de 4 másik régióban ugyanezt látjuk (max.14, orsz. 34). 600-900 ágy közötti kórház 3 (min. 1, max. 9, orsz. 27). 300-600 ágy közt van 4 db (min. 2, max. 15, orsz. 42), 300 ágy alatt van 12 db (min. 5, max. 19, orsz. 73). Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja.II.2.4./4. ábra ésII.2.4./5. ábra 40
Dél-Dun án t úl
Országo s adat
9 0 0 ágy
9 0 0 ágy
felet t
felet t
14%
19% 3 0 0 ágy
6 0 0 -9 0 0 3 0 0 ágy alat t i
ágy as
alat t i
14%
42%
6 0 0 -9 0 0 ágy as 15%
54% 3 0 0 -6 0 0 ágy as
3 0 0 -6 0 0
18%
ágy as 24%
II.2.4./4. ábra A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag_graf.xls)
Észak-Magyarország régió
4 8
8
3
4 2
3
15
15
Észak-Alföld régió
7
9 14
Nyugat-Dunántúl régió
5 1
3 3 2
19
5 5
Közép-Magyarország régió
Közép-Dunántúl régió
Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió
4
3
4
3
5 7
3
Kórházak ágyszám szerint 900 felett 600-900 300-600
12
300 alatt
II.2.4./5. ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint
II.2.5. Gyógyszertári ellátottság A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 207 (min. 182, max. 550, orsz. 1999). A lakosságra számítva 2,15 /10.000 lakos (min. 1,87, max. 2,31, orsz. 2,04). II.2.6. Mentőszolgálati kapacitások A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni. A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes figyelembe venni. A régióban a mentőállomások száma 25 (min. 21, max. 38, orsz. 203). Ez lakosságra vetítve 2,5 db/100.000 lakos (min. 1,2, max. 2,7, orsz. 2,0). Területre vetítve 1,8 db/1000 km2 (min. 1,4, max. 5,1, orsz. 2,2). A régióban használt mentőkocsik száma összesen 108 db (min. 81, max. 194, orsz. 978). Ez lakosságra vetítve 10,9 db/100.000 lakos (min. 6,2, max. 13,1, orsz. 9,6). Területre vetítve 7,6 db/1000 km2 (min. 7,2, max. 25,4, orsz. 10,5). A mentőorvosok száma 22 fő (min. 8, max. 87, orsz. 177). A lakossághoz viszonyított értéke 2,2 orvos/100.000 lakos (min. 0,7, max. 3,1, orsz. 1,7). Területre vetítve 1,6 orvos/1000 km2 (min. 0,7, max. 12,6, orsz. 1,9). 41
Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 36,19 % (min.31,93 max.50,30 orsz.41,00). (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van megha-
tározva.) II.2.7.
Szociális ellátás
II.2.7.-1. Szociális intézményrendszer Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 73,3 férőhely/10.000 lakos (min. 53,2, max. 77,7, orsz. 63,2). Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait. Nagyon kevés a régióban: tartós bentlakást biztosító intézményi férőhely pszichiátriai betegek és fogyatékos gyermekek számára II.2.7.-2. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtásban részesülők száma 33,8 fő/10.000 lakos (min. 32,5, max. 47,7, orsz. 39,6). II.2.7.-3. Közgyógyellátás Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 489 fő/10.000 lakos (min. 344, max. 707, orsz. 488). II.2.8. Humán erőforrás Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak. II.2.8.-1. Orvosi állások A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 30,80 állás/10.000 lakos (min. 22,48, max. 41,16, orsz. 30,00). Nagyon erősen a Közép-Magyarországi régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más régióban számuk alacsony. A járóbeteg-szakellátásban dolgozó szakorvosokkal való ellátottság minden szakmában elfogadható. A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 12,4 állás/10.000 lakos (min. 8,5, max. 16,4, orsz. 11,8). A be nem töltött állások száma 1,88 állás/10.000 lakos (min. 1,18, max. 2,26, orsz. 1,60). A vállalkozó orvosok aránya 3,4% (min. 0,1, max. 6,0, orsz. 1,9). II.2.8.-2. Szakdolgozók A lakosságra számított egészségügyi szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 97 állás/10.000 lakos (min. 79, max. 106, orsz. 94). Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 57,4 állás/10.000 lakos (min. 44,2, max. 61,0, orsz. 54,0). Védőnői állások 5,1 állás/10.000 lakos (min. 4,2, max. 5,4, orsz. 4,7). II.2.8.-3. Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény van a régióban, mely orvos, fogorvos -képzést nyújt. Az évente végző orvosok száma 212 fő (min. 188, max. 420, orsz. 1075). A fogorvosoké 21 fő. Ez az országban a fogorvosképzést nyújtó intézmények között a legkisebb érték (max.117, orsz. 198). A régióban az egy évben végzett diplomás ápolók száma 378 fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 36, orsz. 723). Az egyéb felső fokú képzettséggel rendelkező egészségügyi szakembereké 179 fő (min. 53, max. 245, orsz. 548). Főiskolai szintű egészségügyi képzés van a régióban. Az egészségügyi szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 26 db (min. 13, max. 66, orsz. 182). Az itt végző hallgatók száma 523 fő (min. 259, max. 1.662, orsz. 4.446). II.2.9. Eszközellátottság Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot. A régióban a műtőkkel való ellátottság 14,39 db/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.9,25 orsz.11,12). A központi műtők aránya 39,86 % (min.36,50 max.65,24 orsz.46,77). A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 65,03 % (min.54,60 max.93,90 orsz.68,08).
42
A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 162 mFt/10.000 lakos (min.97 max.264 orsz.175). Az alábbi adatok szintén a 2002. évre vonatkoznak. A hagyományos röntgenkészülékek száma 66,53 db/100.000 lakos (min.41,23 max.84,48 orsz.64,69). Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 38,43 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.27,20 orsz.30,77). Átlagos életkoruk 15 év. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.12 orsz.13). A képerősítő berendezések száma 8,15 . Ez az országban a legnagyobb érték. (min.4,86 orsz.6,99). Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 76,54 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.50,22 orsz.58,93). Átlag életkoruk 18 év. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.14 orsz.15). A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,00 db/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.0,49 orsz.0,28). Átlagos életkoruk 0 év. Ez az országban a legkisebb érték. (max.11 orsz.8). A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 0,00 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.33,33 orsz.14,29). A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 8,76 db/100.000 lakos (min.5,53 max.14,14 orsz.8,75). A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 44,83 % (min.26,32 max.62,90 orsz.44,49). A defibrillátorok átlagos életkora 11,74 év (min.10,36 max.13,24 orsz.11,73).
43
II.3.
Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása
II.3.1.
Alapellátás
II.3.1.-1. Teljesítmények A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük, hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk. A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 5518 eset/év/1000 lakos (min. 3778, max. 5579, orsz. 4754). A lakáson történő vizitek száma 453 eset/év/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.613, orsz. 522). A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 39,00 eset/év/1000 lakos (min. 26,86, max. 40,50, orsz. 34,95). Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,6533% (min. 0,5082, max. 0,7423, orsz. 0,6624). A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunk. II.3.1./1. ábra
Háziorvosi tevékenység, eset/1000 lakos összes
rendelõi megjelenés
7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000
án tú l Dé l-D un án És tú l za kM ag ya ro Or . sz ág os ad at
-D un
lfö ld Kö zé p
Dé l-A
lfö ld
l tú
És za kA
án t-D un
ga Ny u
Kö zé p
-M
ag
ya
ro .
0
II.3.1./1. ábra (haziorvosbetegtalalk_graf.xls) II.3.1.-2. Finanszírozás A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak, a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket. II.3.2.
Szakelátás
II.3.2.-1. Házi szakápolás teljesítménye A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük, mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk. A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 136 eset/év/szolgálat. Ez az országban a legkisebb érték (max.294, orsz. 204).II.3.2./1. ábra
44
10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma
at
l
ad os
Or sz ág
Ny u
ga
-M
t-D un
ag
án
ya
tú
ro .
ro . ag Kö zé p
És za kM
Dé l-A
án -D un
Kö zé p
ya
lfö ld
l tú
tú án
Dé l-D un
És za kA
lfö ld
l
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
II.3.2./1. ábra (haziszakap_graf.xls) II.3.2.-2. Házi szakápolás finanszírozása A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 121 mFt/év. Ez az országban a legkisebb érték (max.412, orsz. 1303). II.3.2.-3. Szakrendelők teljesítménye A járóbeteg szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi "gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük, ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám, mint a teljesítményfinanszírozás alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül. A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók. Adataink a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak Összes esetszám a régióban 5.707.284 eset/év (min. 5.100.164, max. 20.931.007, orsz. 59.832.307). A 10.000 lakosra jutó esetszám 57.448 eset/év/10.000 lakos (min. 48.396, max. 73.986, orsz. 58.804). A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 5.494.406.201 pont/év (min. 5.094.441.634, max. 24.365.568.813, orsz. 66.197.090.074). Ez 10.000 lakosra számítva 55.305.428 pont/év/10.000 lakos (min. 50.556.101, max. 86.126.419, orsz. 65.059.505).II.3.2./2. ábra
10.000 lakosra jutó éves járóbeteg esetszám
45
os
ad
at
ro .
II.3.2./2. ábra (jaroest_graf.xls)
Or sz ág
-M
ag
ya
lfö ld Kö zé p
Dé l-A
l tú
Dé l-D un
án -D un
án
tú
l
l tú án Kö zé p
ga
t-D un
lfö ld Ny u
És za kA
És za kM
ag
ya
ro .
80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
II.3.2.-4. Szakrendelők finanszírozása A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező. Az éves finanszírozási összeg a régióban 4.960.345 eFt/év (min. 4.601.088, max. 21.922.395, orsz. 59.664.848). A 10.000 lakosra számított összeg 49.930 eFt/év/10.000 lakos (min. 45.641, max. 77.490, orsz. 58.640). Adataink szintén a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.II.3.2./3. ábra II.3.2.-5. Gondozók teljesítménye és finanszírozása A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre, alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez további adatgyűjtés szükséges. 10.000 lakosra jutó éves járóbeteg finanszírozás (eFt.)
án tú l Dé l-D un án tú l És za kA lfö ld Dé l-A lfö Kö ld zé pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
-D un
án Kö zé p
t-D un ga
Ny u
És za kM
ag
ya
tú
l
ro .
90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
II.3.2./3. ábra (jaroft_graf.xls) II.3.2.-6. Művese-állomások teljesítménye Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük, mely egyben a kihasználtságot is jellemzi. A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 51.486 kezelés. Ez az országban a legkisebb érték (max.149.786, orsz. 554.889). Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 9,1 fő/kezelőhely (min. 6,5, max. 12,8, orsz. 10,1). Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja. II.3.2./4. ábra. A régióra vonatkozó érték 530 kezelés/10.000 lakos (min. 468, max. 664, orsz. 539). 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint
Dé l-A
lfö ld Dé l-D un án tú l És za kA lfö Ny ld ug at -D un án Kö tú zé l pDu ná nt És úl za kM ag ya ro Or . sz ág os ad at
Kö zé p
-M
ag
ya
ro .
700 600 500 400 300 200 100 0
II.3.2./4. ábra (muveskez_graf.xls)
46
II.3.2.-7. Művese-állomások finanszírozása A művese állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001. évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1090,6 mFt/év (min. 1081,4, max. 2751,6, orsz. 10.332,8). II.3.3.
Speciális diagnosztika
II.3.3.-1. Teljesítmény A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk. A CT- és MR-vizsgálatok számát abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be. A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 65.341 db (min. 38.481, max. 197.922, orsz. 561.075). A lakosságra számítva 658 vizsgálat /10.000 lakos (min. 343, max. 700, orsz. 551). Ugyanebben az időszakban 104.117 db (min. 18.752, max. 175.753, orsz. 570.154) MR-vizsgálat történt. Ez a lakosságra számítva 1.048 vizsgálat /10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 145, orsz. 560). A regionális eltérések jelentősek. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 11.539 vizsgálat/berendezés (min. 6.381, max. 14.797, orsz. 9.459). Az MRI esetében pedig 54.324 vizsgálat/berendezés. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 9.582, orsz. 26.457). Az MR-vizsgálatok száma tehát mind lakosságra, mind berendezésre vonatkoztatva kirívóan magas. A jelentség további elemzése indokolt. II.3.3.-2. Finanszírozás A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk. A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 478 mFt (min. 238, max. 1.195, orsz. 3.537). Lakosságra vetítve 4,8 mFt/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 2,1, orsz. 3,5). Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 592 mFt (min. 165, max. 1.035, orsz. 3.685). A lakossághoz viszonyítva 6,0 mFt/10.000 lakos. (min. 1,3, max. 6,4, orsz. 3,6). II.3.4.
Fekvőbeteg-ellátás
II.3.4.-1. Teljesítmény Aktív ellátás A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 2376 súlyszám/év/10.000 lakos (min. 1646, max. 2658, orsz. 2225). A CASE MIX index 0,97239 súlyszám/eset (min. 0,87354, max. 1,00635, orsz. 0,96036). Az átlagos ápolási idő 7,1 ápolási nap/eset. Ez az országban a legkisebb érték (max.8,0, orsz. 7,6). Az ágykihasználtság ebben a régióban 78,67% (min. 78,11, max. 83,92, orsz. 80,33). Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 83,67% (min. 78,87, max. 86,05, orsz. 81,72). Krónikus ellátás A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 4398 nap/év/10.000 lakos (min. 3519, max. 8250, orsz. 5.887). Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 312 nap/év/ágy. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 254, orsz. 293). A krónikus ágyak kihasználtsága 85,4%. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 69,5, orsz. 80,2). II.3.4.-2. Finanszírozás A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001. évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 24.764,6 mFt (min. 20.932,9, max. 81.443,7, orsz. 243.165). Ennek a lakosságra vetített értéke 249,27 mFt/10.000 lakos (min. 186,8, max. 287,88, orsz. 238,99).II.3.4./1. ábra
47
Fekvőbeteg-ellátás finanszírozása 10.000 lakosra (mFt) 2000-ben.
lfö ld És za kA lfö ld Dé l-D un án Kö tú zé l pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
tú
l
Dé l-A
t-D un
án
ya ga
ag
Ny u
És za kM
Kö zé p
-D un
án
tú
l
ro .
300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00
II.3.4./1. ábra (fekvofin_graf.xls)
48
III.
Az Észak-Alföldi régió elemzése
III.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ................................................................50 III.1.1. Általános adatok ......................................................................................................................50 III.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam ......................................................................50 III.1.3. Halálozási, haláloki adatok ......................................................................................................51 III.1.4. Gazdasági, szociális adatok .....................................................................................................52 III.1.5. Morbiditási adatok ...................................................................................................................56 III.2. Az ellátórendszer struktúrája.............................................................................................................59 III.2.1. Alapellátás ...............................................................................................................................59 III.2.2. Szakellátási kapacitás ..............................................................................................................59 III.2.3. Speciális diagnosztika..............................................................................................................61 III.2.4. Fekvőbeteg ellátás....................................................................................................................61 III.2.5. Gyógyszertári ellátottság .........................................................................................................63 III.2.6. Mentőszolgálati kapacitások....................................................................................................63 III.2.7. Szociális ellátás........................................................................................................................64 III.2.8. Humán erőforrás ......................................................................................................................64 III.2.9. Eszközellátottság .....................................................................................................................64 III.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása.............................................................................66 III.3.1. Alapellátás ...............................................................................................................................66 III.3.2. Szakellátás ...............................................................................................................................66 III.3.3. Speciális diagnosztika..............................................................................................................69 III.3.4. Fekvőbeteg-ellátás ...................................................................................................................69
49
III.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok III.1.1. Általános adatok A régiót Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alkotja. Kelet felől Romániával és Ukrajnával határos. Egy rövid szakaszon észak felől határos Szlovákiával. Az Észak-Magyarországi régió felé hosszú szakaszon a Tisza határolja, viszonylag rossz átkelési lehetőséggel. Nyugat és dél felé a KözépMagyarországi és a Dél-Alföldi régióval szomszédos. A régió területe 17.729 km2 (min. 6.919, max. 18.339, orsz. 93.029). A 2002. év eleji állapot szerint lakossága 1.559.073 fő (min. 993.466, max. 2.829.047, orsz. 10.174.853). Népsűrűsége 88 fő/km2 (min. 70, max. 409, orsz. 109). Az éves bevándorlás 2001-ben -1,4 fő/1000 lakos (min. -1,6, max. 2,0 )tehát viszonylag jelentős az elvándorlás. III.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -1,71 fő/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. -4,50, orsz. -3,45). Ez a jelentős elvándorlással együtt azt jelenti, hogy a következő években a lakosság aránylag jelentős csökkenésével kell számolni. Az 1000 lakosra számított élveszületés 10,76 fő/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 8,69, orsz. 9,53). A halálozás 12,47 fő/1000 lakos (min. 11,85, max. 13,57, orsz. 12,97). Az 1000 élveszülésre számított csecsemőhalálozás 7,74 eset/1000 élveszülés (min. 6,31, max. 9,57, orsz. 8,13). A 100 élveszületésre jutó terhesség-megszakítás 53,1 eset/100 élveszülés (min. 45,3, max. 64,8, orsz. 58,1). Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhesség-megszakítások száma egyaránt jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.III.1.2./1. ábra A jelenség további vizsgálatra érdemes. Cse cse mőhalálozás é s te rhe ssé gme gszakítás össze függé se terhes s égmegs zakítás (100 élves zületés re, jobb oldali s kála) cs ecs emőhalálozás (1000 élves zületés re, bal oldali s kála) 70,0
12,00
60,0
10,00
50,0
8,00
40,0 6,00 30,0 4,00
20,0
0,00
ad os
rs O
N
yu
ga
t -D
zá g
un
ag
án
ya
tú
at
. ro
l öz ép K
K
öz ép
-D
-M
un
ag
án
ya
tú
ro
ld -M
án
-A És za k
És za k
un
lfö
tú
ld lfö D
él -D
él -A D
l
0,0
.
2,00
l
10,0
III.1.2./1. ábra (Abortusz_graf.xls)3
A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.III.1.2./2. ábra
3
Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a grafikonok könyvtárban találhatók. 50
80–84 70–74 60–64 50–54
férfi
40–44
nő
30–34 20–24 10–14 0–4 60 000
40 000
20 000
0
20 000
40 000
60 000
III.1.2./2. ábra A régió korfája (korfa_graf.xls) A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. III.1.3. Halálozási, haláloki adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1247 eset/100.000 lakos (min. 1185, max. 1357, orsz. 1298). A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban a vezető halálokok (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei jelentik. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 640,2 eset/100.000 lakos (min. 586,6, max. 728,8, orsz. 661,8). Ugyanez daganatok miatt 320 eset/100.000 lakos (min. 309, max. 361, orsz. 331). Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 87 eset/100.000 lakos (min. 81, max. 104, orsz. 94). Itt kell meg említenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 94 eset/100.000 lakos (min. 80, max. 105, orsz. 93).III.1.3./1. ábra ésIII.1.3./2. ábra Ve z e tő halálokok gyakorisága 100.000 lakosra 2001-be n 800 700
K özép-Dunántúl
600
Észak-Alföld
500
K özép-Magyaro.
400
N yugat-Dunántúl
300
Dél-Dunántúl
200
Észak-Magyaro.
100
Dél-Alföld
0 keringési rendszer
daganat
emésztőrendszer
külső ok (baleset, sérülés)
III.1.3./1. ábra (mortalitás_graf.xls)
51
O rszágos adat
Vezeto halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben) keringési rendszer
daganat
emésztőrendszer
külső ok (baleset, sérülés)
800 700 600 500 400 300 200 100 0 KözépDunántúl
ÉszakAlföld
KözépMagyaro.
NyugatDunántúl
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
Dél-Alföld
Országos adat
III.1.3./2. ábra (mortalitás_graf.xls) Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők között. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 37,0 eset/100.000 lakos (min. 19,9, max. 41,5, orsz. 29,2). A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 58,7 eset/100.000 férfi lakos (min. 32,3, max. 70,6, orsz. 47,1). Ugyanez nőkre 17,0 eset/100.000 női lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 8,5, orsz. 13,0). III.1.4. Gazdasági, szociális adatok III.1.4.-1. Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának összegéhez képest) 48,3% (min. 47,8, max. 58,5, orsz. 53,3). A munkanélküliségi ráta 7,8% (min. 4,2, max. 8,5, orsz. 5,7). Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat. A változás a régióban 29,1% (min. 17,0, max. 35,8, orsz. 26,9). Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 48,5% (min. 44,1, max. 49,2, orsz. 46,1). Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 74,8%. Ez az országban a legkisebb érték (max. 110,2, orsz. 93,5). III.1.4.-2. GDP, beruházások A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 809 eFt/fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.1998, orsz. 1288). Az 1996-2000 közötti GDP növekedés 72,4% (min. 68,0, max. 110,7, orsz. 90,8). A régió tehát gazdasági szempontból hátrányos helyzetben van, bár az átlagot meghaladó mértékű növekedés javíthatja a kilátásokat. A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 133.355 Ft/fő (min. 127.708, max. 521.861, orsz. 282.489). Az egészségügyi beruházások értéke 3733 Ft/fő (min. 1698, max. 5694, orsz. 4061). A szociális beruházások értéke 786 Ft/fő (min. 476, max. 1279, orsz. 1010). Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az egészségügyi és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja össze régiónként azIII.1.4./1. ábra. A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 2.020 mFt (min.0 max.9.721 orsz.27.195). Ebből a saját rész 20 mFt (min.0 max.1.136 orsz.2.238). A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 0 mFt. Ez az országban a legkisebb érték. (max.3.219.357 orsz.10.562.146). Ebből a saját rész 0 mFt. Ez az országban a legkisebb érték. (max.282.978 orsz.994.023). III.1.4.-3. Jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 82.953 Ft. Ez az országban a legkisebb érték (max.130.749, orsz. 103.254). A nők bruttó átlagkeresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 86,3% (min. 77,6, max. 88,0, orsz. 81,3). III.1.4.-4. Lakáshelyzet A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 265 lakos/100 lakás. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 232, orsz. 250). Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 3,1 lakás/1000 lakos (min. 1,6, max. 52
3,8, orsz. 2,8). A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 91,6% (min. 87,5, max. 97,0, orsz. 92,9). A csatornázottság 35,2% (min. 31,8, max. 74,8, orsz. 53,5).
Egy főre jutó egészségügyi és szociális beruházások 2000-ben (Ft) egészségügyi
szociális
6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 KözépDunántúl
DélDél-Alföld Dunántúl
NyugatDunántúl
ÉszakAlföld
ÉszakMagyaro.
KözépMagyaro.
Országos adat
III.1.4./1. ábra (euszocberuh_graf.xls) III.1.4.-5. Szociális helyzetkép A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a hajléktalanságot A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 35 fő/10.000 lakos (min.21 max.62 orsz.39). (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre 2001. év folyamán megjelent kábítószer-betegek száma tízezer lakosra vetítve 30 25 20 15 10 5 0
III.1.4./2. ábra (kabitoszer_graf.xls) A régióban a kábítószer betegek száma 5 fő/10.000 lakos (min.3 max.27 orsz.12). Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 75,5 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.40,8 orsz.55,2). A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 6,4 % (min.4,3 max.14,0 orsz.9,2). Az III.1.4./2. ábra a kábítószer-fogyasztók 10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja. B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők
53
Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,2 válás/1000 lakos (min.2 max.2 orsz.2,4). III.1.4./3. ábra Válások száma 1000 lakosra vetítve 2,7 2,6 2,5 2,4 2,3 2,2 2,1 2,0
III.1.4./3. ábra (valas_graf.xls) C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 63.352 fő. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.11.007 orsz.215.851). Ez a lakossághoz viszonyítva 406 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.89 orsz.212).
A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,8 % (min.3,0 max.4,2 orsz.3,4). Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 13,8 nap/jogosult (min.10,8 max.15,3 orsz.12,2). III.1.4./4. ábra Táppénzesek aránya a táppénzre jogosultak számához képest és egy jogosultra jutó táppénzes nap 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
táppénzesek aránya
egy jogosultra jutó táppénzes nap
III.1.4./4. ábra (tappenz_graf.xls) A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 34.457 fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.122.615 orsz.497.423). A lakosságra vetítve 343 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.707 orsz.488).
D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 3.908 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.1.388 orsz.2.489). Ennek egy főre jutó átlagos összege 4.353 Ft. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.4.094 orsz.4.193). III.1.4./5. ábra
54
Kiegészítő családi pótlékban részesültek aránya 10.000 0-24 éves lakosra vetítve 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
III.1.4./5. ábra (kiegeszito_cspotlek_graf.xls) Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.248 fő/10.000 lakos (min.1.031 max.1.777 orsz.1.299). Az egy főre eső támogatási összeg 5.304 Ft/fő (min.5.233 max.8.759 orsz.6.358).
Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 226,2 fő/1000 gyermek korú lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.56,7 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a következő: Környezeti okból 12,75 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.33,19 orsz.20,29). Magatartási okból 6,74 % (min.6,40 max.18,26 orsz.10,24). Anyagi okból 78,31 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.43,63 orsz.66,56). Egészségi okból 2,20 % (min.1,92 max.5,42 orsz.2,91). A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 79 fő/10.000 gyermek korú lakos (min.37 max.91 orsz.65). III.1.4./6. ábra Védelembe vett kiskorú gyermekek aránya tízezer megfelelő korú lakosra vetítve 100 90 80 70 60 50 40 30
III.1.4./6. ábra (vedelembevett_gyermek_graf.xls) E) Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 65,8 fő/10.000 lakos (min.54,1 max.79,5 orsz.63,6). A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 10.289 férőhely (min.5.689 max.17.508 orsz.66.049). Az ellátottak száma összesen 10.253 fő (min.5.564 max.16.613 orsz.64.721). A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 1.454 férőhely (min.595 max.1.673 orsz.7.887). az ellátottaké 1.463 fő (min.602 max.1.685 orsz.7.962). A szenvedélybetegek férőhelyszáma 125 férőhely (min.12 max.533 orsz.1.334). Az ellátottak férőhelyszáma 127 fő (min.11 max.531 orsz.1.342). Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 950 férőhely (min.628 max.4.465 orsz.10.236). Ebből pszihiátriai 0 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték. (max.20 orsz.56). A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 259,6 fő/10.000 55
60 éven felüli lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.149,9 orsz.197,3). Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 5,0 fő/gondozó (min.4,1 max.6,2 orsz.4,8). III.1.5. Morbiditási adatok III.1.5.-1. Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók ki. A régióban ez az érték 67,0 év (min. 66,7, max. 69,1, orsz. 68,2). A nők esetében is csupán minimális regionális eltérések látszanak. A régióban a nők születéskor várható átlagos élettartama 76,2 év (min. 75,8, max. 77,4, orsz. 76,5). A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.III.1.5./1. ábra Születéskor várható élettartam években, 2001-ben férfi
nő
80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
DélDunántúl
Dél-Alföld
KözépDunántúl
NyugatDunántúl
KözépMagyaro.
Országos adat
III.1.5./1. ábra (Szulvarhat_graf.xls) III.1.5.-2. Elvesztett életévek A 100.000 főre eső elvesztett életévek a potenciális 70 évből számottevő regionális eltérést mutatnak. A régióban ez 8958 év/100.000 lakos (min. 7487, max. 9016, orsz. 8313).III.1.5./2. ábra
Országos adat
ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
DélDunántúl
DélAlföld
KözépDunántúl
KözépMagyaro.
10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
NyugatDunántúl
100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek
III.1.5./2. ábra (Elveszett_graf.xls) A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elveszetett életévek száma. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt.III.1.5./3. ábra
56
A négy leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatt elvesztett életévek 100.000 lakosra daganat
keringési
emésztőrendszer
baleset
3000 2500 2000 1500 1000 500 0
III.1.5./3. ábra (elveszettévbeteg_graf.xls) III.1.5.-3. Kórházi morbiditás A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban a vezető helyen a keringési rendszer betegségei állnak. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve kimutathatók regionális különbségek. A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk. 10.000 lakosra számított kórházi esetszámok: • Keringési rendszer betegségei 559 eset/10.000 lakos (min. 419, max. 616, orsz. 561).III.1.5./4. ábra • Légzőrendszer betegségei 276 eset/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 133, orsz. 213).III.1.5./5. ábra • Mentális és viselkedési zavarok 207 eset/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 120, orsz. 187).III.1.5./6. ábra 10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, keringési rendszer megbetegedéseiben
N
yu ga t-D un án túl K öz ép -D un án túl És za kM ag ya ro . Dé l- D un án túl Dé l- A lfö ld És za kAl fö K ld öz ép -M ag ya ro . O rsz ág os ad at
700 600 500 400 300 200 100 0
III.1.5./4. ábra (korhmorb.xls)
57
10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, légzőrendszer megbetegedéseiben 300 250 200 150 100 50 0 NyugatDunántúl
Közép- Dél-Alföld KözépDunántúl Magyaro.
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
Országos adat
III.1.5./5. ábra (korhmorb.xls)
10.000 lakosra jutó kórházi ellátási esetek száma, mentális zavarokban 250 200 150 100 50
öz ép -D un án túl K öz ép -M ag ya ro . És za kAl fö ld O rsz ág os ad at
K
M ag ya ro .
Dé l-A lfö ld
És za k-
N
yu ga t- D un án túl Dé l-D un án túl
0
III.1.5./6. ábra (korhmorb.xls)
58
III.2. Az ellátórendszer struktúrája III.2.1. Alapellátás A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 969 (min. 645, max. 1993, orsz. 6869). Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 4,5% (min. 0,2, max. 5,3, orsz. 1,6). A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 94,9% (min. 91,5, max. 97,2, orsz. 93,9). A vállalkozók aránya 93,8% (min. 90,4, max. 95,9, orsz. 93,9). A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra jutó háziorvosok számával illetve a 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük. Ez a régióban a felnőttek esetében 4,76 háziorvos/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.5,46, orsz. 5,04). A gyermekek esetében 5,6 házi gyermekorvos/10.000 gyermekkorú lakos (min. 5,1, max. 9,1, orsz. 6,8).III.2.1./1. ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor.
Háziorvosi ellátottság 2001 10.000 lakosra jutó háziorvos
10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos
yu ga t-D un án túl K öz ép -M ag ya ro . Dé l- D un án túl O rsz ág os ad at
N
Dé l- A lfö ld
M ag ya ro .
És za k-
Du ná ntú l
öz ép K
És za k-
Al fö ld
10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
III.2.1./1. ábra (haziorvos_graf.xls) III.2.2. Szakellátási kapacitás III.2.2.-1. Házi szakápolás A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítás alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok száma lehet. Ez a szám a régióban 4,4 szolgálat/100.000 lakos (min. 3,0, max. 4,8, orsz. 3,6). III.2.2.-2. Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg- szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési óraszám. Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja. Ennek értéke a régióban 99.636 óra/év/100.000 lakos (min. 90.670, max. 178.998, orsz. 123.682). További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni. A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.III.2.2./1. ábra Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény, hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot.
59
100.000 lakosra jutó éves szakorvosi és nem szakorvosi óra minden szakmára összesen
lfö ld Dé l-D un án Kö tú zé l pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
Dé l-A
lfö ld
án -D un
És za kA
tú
l
l tú án Kö zé p
t-D un ga
Ny u
És za kM
ag
ya
ro .
200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0
III.2.2./1. ábra - Szerződéses óraszámok 100.000 lakosra (jarokapacitas_graf.xls) (Ezek az adatok 2000. október – 2001. szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak) Országosan sajátos képet mutató szakma kódok Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés további vizsgálata szükséges. (Lehet pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van nevesítve, pl. addiktológia). Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, ÉszakAlföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal (összesen heti 45 óra!). Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia. Csak a Közép-Magyarországi régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám. A régióban kirívóan magas illetve alacsony óraszámmal rendelkező szakma kód nincs. Nincs a régióban képviselve: PIC (Ez nehezen értelmezhető a járóbeteg-ellátásban, azonban a koraszülött ellátás, ill. csecsemőhalálozás nagy népegészségügyi jelentősége miatt kiemeljük. A jelenséget részleteiben, gondosan vizsgálni kell.): égés-plasztika kézsebészet gyermekkardiológia III.2.2.-3. Gondozói kapacitás A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat illetve gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozókat vizsgáljuk abszolút számban, illetve 100.000 lakosra. A régióban a tüdőgondozók száma 31 (min. 16, max. 35, orsz. 160). A pszichiátriai gondozók száma 14. Ez az országban a legkisebb érték. (max.36, orsz. 142). A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 4. Ez az országban a legkisebb érték. (max.9, orsz. 39). Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,99/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 1,24, orsz. 1,57). A pszichiátriai gondozók esetében 0,9/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.1,9, orsz. 1,4). A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozó esetében 1,00/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.2,65, orsz. 1,68). A gondozói rendszer egészében fejletlennek mondható. III.2.2.-4. Művese állomások Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. Az állomások száma 9 (min. 5, max. 16, orsz. 63). A kezelőhelyek száma 120 db (min. 92, max. 241, orsz. 927). A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 7,7 db/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max. 11,3, orsz. 9,1).
60
III.2.3. Speciális diagnosztika A régióban a CT berendezések száma 6. Ez az országban a legkisebb érték (max.24, orsz. 69). Az MRI készülékek száma 3 (min. 2, max. 9, orsz. 26). Mind a CT mind az MRI ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,38/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.0,85, orsz. 0,67). Az MRI-re pedig 0,19/100.000 lakos (min. 0,15, max. 0,40, orsz. 0,25). III.2.4. Fekvőbeteg ellátás A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 74,7/10.000 lakos (min. 71,2, max. 96,4, orsz. 80,1). Ebből aktív 60,8/10.000 lakos (min. 45,6, max. 69,1, orsz. 60,0). Krónikus 13,9/10.000 lakos (min. 13,2, max. 27,3, orsz. 20,1). A régió kórházának száma 15. Ez az országban a legkisebb érték. (max.57, orsz. 176). Összes ágyszáma 11.639 (min. 7.442, max. 27.266, orsz. 81.544).III.2.4./1. ábra 10.000 lakosra jutó összes ágyszám
Kö zé
pDu ná nt úl Dé l-A lfö És ld za kM ag ya ro . És za kAl fö ld Dé l-D un án Ny tú ug l at -D un án Kö tú zé l pM ag ya ro O . rs zá go sa da t
120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0
III.2.4./1. ábra (korhaziagy_graf.xls) A régiónak van egyetemi kórháza, nincs állami kórháza. Magánkórház, alapítványi kórház, egyházi tulajdonú kórház nincs a régióban. A nem állami szektor tehát gyakorlatilag hiányzik a kórház-tulajdonosi struktúrából. Aktív ágyak A régióban az aktív ágyak száma 9477 (min. 5.110, max. 19.544, orsz. 61.088). Ez a lakossághoz viszonyítva 60,8 /10.000 lakos (min. 45,6, max. 69,1, orsz. 60,0). A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.III.2.4./2. ábra Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi osztály) ágyszámokat nem elemeztük. Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok Gyermek és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen. A többi régióban vélhetőleg pszichiátriai osztályokon zajlik az ellátás. Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik. Plasztikai égési sebészeti osztály csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik. A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról, ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek. A mátrix intézetek (osztályok) még nem terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban, Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők. Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: intenzív terápia, fertőzőbeteg ellátás Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban. Hiányzó szakma kód nincs a régióban.
61
10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma
lfö ld És za kA lfö ld Dé l-D un án Kö tú zé l pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
ya ag
án És za kM
Dé l-A
l tú
l tú Ny u
ga
t-D un
án -D un Kö zé p
ro .
80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0
III.2.4./2. ábra (fekvoaktivagy_graf.xls) Krónikus ágyak A régióban a krónikus ágyak száma 2162 (min. 1401, max. 7722, orsz. 20.456). Ez lakossághoz viszonyítva 13,9 /10.000 lakos (min. 13,2, max. 27,3, orsz. 20,1). A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozik.III.2.4./3. ábra A Közép-Magyarországi régió dominanciája itt kevésbe érvényesül, mint az aktív ellátások terén. Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban. Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: kardiológia 10.000 lakosra jutó krónikus ágy összesen 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
III.2.4./3. ábra (kronikusagy.xls) A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni. Ezek egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat vettük figyelembe. A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 5 (min. 3, max. 14, orsz. 34). 600-900 ágy közötti kórház 3 (min. 1, max. 9, orsz. 27). 300-600 ágy közt van 2. Ez az országban a legkisebb érték. (max.15, orsz. 42). Végül 300 ágy alatt van 5. Ez az országban a legkisebb érték (max.19, orsz. 73). Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja.III.2.4./4. ábra ésIII.2.4./5. ábra
62
Észak-Alfö ld
Országo s adat
9 0 0 ágy 3 0 0 ágy
9 0 0 ágy
alat t i
felet t
33%
34%
felet t 19% 3 0 0 ágy alat t i
6 0 0 -9 0 0
42%
ágy as 15%
3 0 0 -6 0 0 ágy as
6 0 0 -9 0 0
3 0 0 -6 0 0
ágy as
ágy as
20%
24%
13%
III.2.4./4. ábra – A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag_graf.xls)
Észak-Magyarország régió
4 8
8
3
4 2
3
15
15
Észak-Alföld régió
7
9 14
Nyugat-Dunántúl régió
5 1
3 3 2
19
5 5
Közép-Magyarország régió
Közép-Dunántúl régió
Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió
4
3
4
3
5 7
3
Kórházak ágyszám szerint 900 felett 600-900 300-600
12
300 alatt
III.2.4./5. ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint III.2.5. Gyógyszertári ellátottság A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 309 (min. 182, max. 550, orsz. 1999). A lakosságra számítva 2,05 /10.000 lakos (min. 1,87, max. 2,31, orsz. 2,04). III.2.6. Mentőszolgálati kapacitások A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni. A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes figyelembe venni. A régióban a mentőállomások száma 38. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 21, orsz. 203). A lakosságra vetítve 2,4/100.000 lakos (min. 1,2, max. 2,7, orsz. 2,0). Területre vetítve 2,1/1000 km2 (min. 1,4, max. 5,1, orsz. 2,2). A régióban használt mentőkocsik száma összesen 194 db. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 81, orsz. 978). Ez lakosságra vetítve 12,4/100.000 lakos (min. 6,2, max. 13,1, orsz. 9,6). Területre vetítve 10,9/1000 km2 (min. 7,2, max. 25,4, orsz. 10,5). A mentőorvosok száma 17 fő (min. 8, max. 87, orsz. 177). A lakossághoz viszonyított értéke 1,1 orvos/100.000 lakos (min. 0,7, max. 3,1, orsz. 1,7). Területre vetítve 1,0 orvos/1000 km2 (min. 0,7, max. 12,6, orsz. 1,9). 63
Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 47,15 % (min.31,93 max.50,30 orsz.41,00). (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van megha-
tározva.) III.2.7. Szociális ellátás III.2.7.-1. Szociális intézményrendszer Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 64,2 férőhely/10.000 lakos (min. 53,2, max. 77,7, orsz. 63,2). Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait. Nagyon kevés a régióban Felnőtt fogyatékosok számára bentlakásos intézmény III.2.7.-2. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtásban részesülők száma 46,3 fő/10.000 lakos (min. 32,5, max. 47,7, orsz. 39,6). III.2.7.-3. Közgyógyellátás A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 707 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték, kirívóan magas (min. 344, orsz. 488). III.2.8. Humán erőforrás Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak. III.2.8.-1. Orvosi állások A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 25,01 állás/10.000 lakos (min. 22,48, max. 41,16, orsz. 30,00). Nagyon erősen a Közép-Magyarországi Régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más régióban számuk alacsony. A járóbeteg szakellátásban kirívóan alacsony számban képviselt szakma kód nincs a régióban. A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 9,5 állás/10.000 lakos (min. 8,5, max. 16,4, orsz. 11,8). A be nem töltött állások száma 1,18 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.2,26, orsz. 1,60). Körültekintéssel értelmezendő adat, további elemzést igényel. A vállalkozó orvosok aránya 0,5% (min. 0,1, max. 6,0, orsz. 1,9). III.2.8.-2. Szakdolgozók A lakosságra számított egészségügyi szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 87 állás/10.000 lakos (min. 79, max. 106, orsz. 94). Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg gyógyintézményekben 47,9 állás/10.000 lakos (min. 44,2, max. 61,0, orsz. 54,0). Védőnői állások 4,9 állás/10.000 lakos (min. 4,2, max. 5,4, orsz. 4,7). III.2.8.-3. Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény van a régióban, mely orvos, fogorvos, gyógyszerészképzést nyújt. Az évente végző orvosok száma 255 fő (min. 188, max. 420, orsz. 1.075). A fogorvosoké 32 fő (min. 21, max. 117, orsz. 198). A gyógyszerészeké 22 fő. Ez az gyógyszerész-képzést nyújtó intézmények között a legkisebb érték. (max.115, orsz. 247). A régióban az egy évben végzett diplomás ápolók száma 68 fő (min. 36, max. 378, orsz. 723). Az egyéb felső fokú képzettséggel rendelkező egészségügyi szakembereké 71 fő (min. 53, max. 245, orsz. 548). Főiskolai szintű egészségügyi képzés a régióban van. Az egészségügyi szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 23 db (min. 13, max. 66, orsz. 182). Az itt végző hallgatók száma 676 fő (min. 259, max. 1662, orsz. 4446). III.2.9. Eszközellátottság Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot. A régióban a műtőkkel való ellátottság 10,52 db/100.000 lakos (min.9,25 max.14,39 orsz.11,12). A központi műtők aránya 65,24 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.36,50 orsz.46,77). A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 93,90 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.54,60 orsz.68,08).
64
A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 144 mFt/10.000 lakos (min.97 max.264 orsz.175). Az alábbi adatok szintén a 2002. évre vonatkoznak. A hagyományos röntgenkészülékek száma 72,80 db/100.000 lakos (min.41,23 max.84,48 orsz.64,69). Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 30,22 % (min.27,20 max.38,43 orsz.30,77). Átlagos életkoruk 12 év. Ez az országban a legkisebb érték. (max.15 orsz.13). A képerősítő berendezések száma 7,31 (min.4,86 max.8,15 orsz.6,99). Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 54,39 % (min.50,22 max.76,54 orsz.58,93). Átlag életkoruk 15 év (min.14 max.18 orsz.15).
A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,26 db/100.000 lakos (min.0,00 max.0,49 orsz.0,28). Átlagos életkoruk 6 év (min.0 max.11 orsz.8). A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 0,00 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.33,33 orsz.14,29). A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 6,29 db/100.000 lakos (min.5,53 max.14,14 orsz.8,75). A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 42,86 % (min.26,32 max.62,90 orsz.44,49). A defibrillátorok átlagos életkora 11,10 év (min.10,36 max.13,24 orsz.11,73).
65
III.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása III.3.1. Alapellátás III.3.1.-1. Teljesítmények A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük, hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk. A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 4.968 eset/év/1000 lakos (min. 3778, max. 5579, orsz. 4754). A lakáson történő vizitek száma 473 eset/év/1000 lakos (min. 453, max. 613, orsz. 522). A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 34,48 eset/év/1000 lakos (min. 26,86, max. 40,50, orsz. 34,95). Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,6337% (min. 0,5082, max. 0,7423, orsz. 0,6624). A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunk.III.3.1./1. ábra
Háziorvosi tevékenység eset/1000 lakos összes
rendelői megjelenés
7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000
t
Or s
zá go sa da
ag ya ro .
tú l
kM
És za
-D un án
Dé l
un án tú l
ld
ép -D
-A lfö Kö z
Dé l
lf ö ld kA
nt úl És za
t- D un á
Ny ug a
Kö z
ép -M
ag ya ro .
0
III.3.1./1. ábra (haziorvosbetegtalalk_graf.xls) III.3.1.-2. Finanszírozás A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak, a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket. III.3.2. Szakellátás III.3.2.-1. Házi szakápolás teljesítménye A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük, mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk. A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 148 eset/év/szolgálat (min. 136, max. 294, orsz. 204).III.3.2./1. ábra
66
10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma
at
l
ad os
t-D un
Ny u
ga
-M
Or sz ág
án
ya ag
ag Kö zé p
tú
ro .
ro . ya
lfö ld És za kM
l án -D un
Dé l-A
tú
tú án Kö zé p
Dé l-D un
És za kA
lfö ld
l
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
III.3.2./1. ábra (haziszakap_graf.xls) III.3.2.-2. Házi szakápolás finanszírozása A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 172 mFt/év (min. 121, max. 412, orsz. 1.303). III.3.2.-3. Szakrendelők teljesítménye A járóbeteg szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi "gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük, ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám, mint a teljesítményfinanszírozás alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül. A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók. Adataink a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak Összes esetszám a régióban 7.873.661 eset/év (min. 5.100.164, max. 20.931.007, orsz. 59.832.307). A 10.000 lakosra jutó esetszám 50.502 eset/év/10.000 lakos (min. 48.396, max. 73.986, orsz. 58.804). A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 9.421.902.626 pont/év (min. 5.094.441.634, max. 24.365.568.813, orsz. 66.197.090.074). Ez 10.000 lakosra számítva 60.432.723 pont/év/10.000 lakos (min. 50.556.101, max. 86.126.419, orsz. 65.059.505).III.3.2./2. ábra
10.000 lakosra jutó éves járóbeteg esetszám
ak -A Ny lfö ld ug at -D un án Kö tú l zé pDu ná nt úl Dé l-D un án tú l Dé l-A lfö Kö ld zé pM ag ya ro O . rs zá go sa da t
És z
És z
ak -M ag
ya ro .
80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
III.3.2./2. ábra (jaroest_graf.xls)
67
III.3.2.-4. Szakrendelők finanszírozása A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező. Az éves finanszírozási összeg a régióban 8.484.530 eFt/év (min. 4.601.088, max. 21.922.395, orsz. 59.664.848). A 10.000 lakosra számított összeg 54.420 eFt/év/10.000 lakos (min. 45.641, max. 77.490, orsz. 58.640). Adataink szintén a 2000. október – 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.III.3.2./3. ábra 10.000 lakosra jutó éves járóbeteg-finanszírozás (eFt.)
Kö zé p
-D un
án tú l Dé l-D un án tú l És za kA lfö ld Dé l-A lfö Kö ld zé pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
án t-D un
ga Ny u
És za kM
ag
ya
tú
l
ro .
90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
III.3.2./3. ábra (jaroft_graf.xls) III.3.2.-5. Gondozók teljesítménye és finanszírozása A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre, alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez további adatgyűjtés szükséges. III.3.2.-6. Művese-állomások teljesítménye Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük, mely egyben a kihasználtságot is jellemzi. A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 86.077 kezelés (min. 51.486, max. 149.786, orsz. 554.889). Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 10,3 fő/kezelőhely (min. 6,5, max. 12,8, orsz. 10,1). Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja. III.3.2./4. ábra A régióra vonatkozó érték 550 kezelés/10.000 lakos (min. 468, max. 664, orsz. 539). III.3.2.-7. Művese-állomások finanszírozása A művese állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001. évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1468,9 mFt/év (min. 1081,4, max. 2751,6, orsz. 10.332,8). 10.000 lakosra eső művese-kezelések száma, a beteg lakóhelye szerint
Dé l-A
lfö ld Dé l-D un án tú l És za kA lfö Ny ld ug at -D un án Kö tú zé l pDu ná nt És úl za kM ag ya ro Or . sz ág os ad at
Kö zé p
-M
ag
ya
ro .
700 600 500 400 300 200 100 0
III.3.2./4. ábra (muveskez_graf.xls) 68
III.3.3. Speciális diagnosztika III.3.3.-1. Teljesítmény A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk. A CT-és MR-vizsgálatok számát abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be. A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 75.687 db (min. 38.481, max. 197.922, orsz. 561.075). A lakosságra számítva 485 vizsgálat /10.000 lakos (min. 343, max. 700, orsz. 551). Ugyanebben az időszakban 75.839 db (min. 18.752, max. 175.753, orsz. 570.154) MR-vizsgálat történt. Ez a lakosságra számítva 486 vizsgálat /10.000 lakos (min. 145, max. 1048, orsz. 560). A regionális eltérések jelentősek. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 14.797 vizsgálat/berendezés. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 6381, orsz. 9459). Az MRI esetében pedig 33.442 vizsgálat/berendezés (min. 9582, max. 54.324, orsz. 26.457). III.3.3.-2. Finanszírozás A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk. A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 462 mFt (min. 238, max. 1195, orsz. 3537). Lakosságra vetítve 3,0 mFt/10.000 lakos (min. 2,1, max. 4,8, orsz. 3,5). Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 527 mFt (min. 165, max. 1035, orsz. 3685). A lakossághoz viszonyítva 3,4 mFt/10.000 lakos (min. 1,3, max. 6,4, orsz. 3,6). III.3.4. Fekvőbeteg-ellátás III.3.4.-1. Teljesítmény Aktív ellátás A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 2281 súlyszám/év/10.000 lakos (min. 1646, max. 2658, orsz. 2225). A CASE MIX index 0,96766 súlyszám/eset (min. 0,87354, max. 1,00635, orsz. 0,96036). Az átlagos ápolási idő 7,4 ápolási nap/eset (min. 7,1, max. 8,0, orsz. 7,6). Az ágykihasználtság ebben a régióban 78,19% (min. 78,11, max. 83,92, orsz. 80,33). Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 83,71% (min. 78,87, max. 86,05, orsz. 81,72). Krónikus ellátás A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 3519 nap/év/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.8.250, orsz. 5887). Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 254 nap/év/ágy. Ez az országban a legkisebb érték (max.312, orsz. 293). A krónikus ágyak kihasználtsága 69,5%. Ez az országban a legkisebb érték (max.85,4, orsz. 80,2). III.3.4.-2. Finanszírozás A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001. évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 36.440,9 mFt (min. 20.932,9, max. 81.443,7, orsz. 243.165). Ennek a lakosságra vetített értéke 233,73 mFt/10.000 lakos (min. 186,8, max. 287,88, orsz. 238,99).III.3.4./1. ábra
69
Fekvőbeteg-ellátás finanszírozása 10.000 lakosra (mFt) 2000-ben.
lfö ld És za kA lfö ld Dé l-D un án Kö tú zé l pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
tú
l
Dé l-A
t-D un
án
ya ga
ag
Ny u
És za kM
Kö zé p
-D un
án
tú
l
ro .
300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00
III.3.4./1. ábra (fekvofin_graf.xls)
70
IV.
Az Észak-Magyarországi régió elemzése
IV.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ................................................................72 IV.1.1. Általános adatok ......................................................................................................................72 IV.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam ......................................................................72 IV.1.3. Halálozási, haláloki adatok ......................................................................................................73 IV.1.4. Gazdasági, szociális adatok .....................................................................................................74 IV.1.5. Morbiditási adatok ...................................................................................................................78 IV.2. Az ellátórendszer struktúrája.............................................................................................................81 IV.2.1. Alapellátás ...............................................................................................................................81 IV.2.2. Szakellátási kapacitás ..............................................................................................................81 IV.2.3. Speciális diagnosztika..............................................................................................................83 IV.2.4. Fekvőbeteg ellátás....................................................................................................................83 IV.2.5. Gyógyszertári ellátottság .........................................................................................................85 IV.2.6. Mentőszolgálati kapacitások....................................................................................................85 IV.2.7. Szociális ellátás........................................................................................................................86 IV.2.8. Humán erőforrás ......................................................................................................................86 IV.2.9. Eszközellátottság .....................................................................................................................86 IV.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása.............................................................................88 IV.3.1. Alapellátás ...............................................................................................................................88 IV.3.2. Szakellátás ...............................................................................................................................88 IV.3.3. Speciális diagnosztika..............................................................................................................91 IV.3.4. Fekvőbeteg-ellátás ...................................................................................................................91
71
IV.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok IV.1.1. Általános adatok A régiót Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék alkotják. Északról Szlovákiával, nyugatról, délről és keletről a Közép-Magyarországi ill. az Észak-Alföldi régió határolja. Ez utóbbi felé hosszú szakaszon a Tisza képezi a régió határát. A régió területe 13.429 km2 (min. 6919, max. 18.339, orsz. 93.029). A 2002. év eleji állapot szerint lakossága 1.296.504 fő (min. 993.466, max. 2.829.047, orsz. 10.174.853). Népsűrűsége 97 fő/km2 (min. 70, max. 409, orsz. 109). Az éves bevándorlás 2001-ben -1,6 fő/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.2,0 ), vagyis az elvándorlás ebben a régióban haladja meg legjobban a betelepülést. IV.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -3,45 fő/1000 lakos (min. -4,50, max. -1,71, orsz. -3,45). Ez viszonylag magas érték, mely nagymérvű elvándorlással együtt a következő években a népesség jelentős csökkenését eredményezi. Az 1000 lakosra számított élveszületés 10,12 fő/1000 lakos (min. 8,69, max. 10,76, orsz. 9,53). A halálozás 13,57 fő/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 11,85, orsz. 12,97). Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 9,35 eset/1000 élveszületés (min. 6,31, max. 9,57, orsz. 8,13), vagyis viszonylag magas a csecsemőhalandóság. A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 57,9 eset/100 élveszületés (min. 45,3, max. 64,8, orsz. 58,1). Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.IV.1.2./1. ábra A jelenség további vizsgálatra érdemes. Cse cse mőhalálozás é s te rhe ssé gme gszakítás össze függé se terhes s égmegs zakítás (100 élves zületés re, jobb oldali s kála) cs ecs emőhalálozás (1000 élves zületés re, bal oldali s kála) 70,0
12,00
60,0
10,00
50,0
8,00
40,0 6,00 30,0 4,00
20,0
0,00
ad os
rs O
N
yu
ga
t -D
zá g
un
ag
án
ya
tú
at
. ro
l öz ép K
K
öz ép
-D
-M
un
ag
án
ya
tú
ro
ld -M
án
-A És za k
És za k
un
lfö
tú
ld lfö D
él -D
él -A D
l
0,0
.
2,00
l
10,0
IV.1.2./1. ábra (Abortusz_graf.xls)4 A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.IV.1.2./2. ábra
4
Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a grafikonok könyvtárban találhatók. 72
80–84 70–74 60–64 50–54
férfi
40–44
nő
30–34 20–24 10–14 0–4 60 000
40 000
20 000
0
20 000
40 000
60 000
IV.1.2./2. ábra A régió korfája (korfa_graf.xls) A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint, hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 3540 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. IV.1.3. Halálozási, haláloki adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1357 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 1185, orsz. 1298). A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban vezető halálok (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 716,6 eset/100.000 lakos (min. 586,6, max. 728,8, orsz. 661,8). Ugyanez daganatok miatt 324 eset/100.000 lakos (min. 309, max. 361, orsz. 331). Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 98 eset/100.000 lakos (min. 81, max. 104, orsz. 94). Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 94 eset/100.000 lakos (min. 80, max. 105, orsz. 93).IV.1.3./1. ábra ésIV.1.3./2. ábra Ve z e tő halálokok gyakorisága 100.000 lakosra 2001-be n 800 700
K özép-Dunántúl
600
Észak-Alföld
500
K özép-Magyaro.
400
N yugat-Dunántúl
300
Dél-Dunántúl
200
Észak-Magyaro.
100
Dél-Alföld
0 keringési rendszer
daganat
emésztőrendszer
külső ok (baleset, sérülés)
IV.1.3./1. ábra (mortalitás_graf.xls)
73
O rszágos adat
Vezetõ halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben) keringési rendszer
daganat
emésztőrendszer
külső ok (baleset, sérülés)
800 700 600 500 400 300 200 100 0 KözépDunántúl
ÉszakAlföld
KözépMagyaro.
NyugatDunántúl
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
Dél-Alföld
Országos adat
IV.1.3./2. ábra (mortalitás_graf.xls) Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 27,9 eset/100.000 lakos (min. 19,9, max. 41,5, orsz. 29,2). A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 47,6 eset/100.000 férfi lakos (min. 32,3, max. 70,6, orsz. 47,1). Ugyanez nőkre 10,1 eset/100.000 női lakos (min. 8,5, max. 17,0, orsz. 13,0). IV.1.4. Gazdasági, szociális adatok IV.1.4.-1. Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának összegéhez képest) 47,8%. Ez az országban a legkisebb érték. (max.58,5, orsz. 53,3). A munkanélküliségi ráta 8,5%. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 4,2, orsz. 5,7). Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat. A változás a régióban 29,8% (min. 17,0, max. 35,8, orsz. 26,9). Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 49,2%. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 44,1, orsz. 46,1). Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 87,0% (min. 74,8, max. 110,2, orsz. 93,5). Ezek az adatok együttesen azt mutatják, hogy a foglalkoztatottság szempontjából ez a régió van a legrosszabb helyzetben. IV.1.4.-2. GDP, beruházások A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 823 eFt/fő (min. 809, max. 1998, orsz. 1288). Az 19962000 közötti GDP növekedés 77,4% (min. 68,0, max. 110,7, orsz. 90,8). A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 181.173 Ft/fő (min. 127.708, max. 521.861, orsz. 282.489). Az egészségügyi beruházások értéke 4.790 Ft/fő (min. 1698, max. 5.694, orsz. 4.061). A szociális beruházások értéke 476 Ft/fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.1279, orsz. 1010). Érdemes ezt az adatot a foglalkoztatottsággal együtt figyelembe venni. Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az egészségügyi és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja össze régiónként aIV.1.4./1. ábra. A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 9.721 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0 orsz.27.195). Ebből a saját rész 269 mFt (min.0 max.1.136 orsz.2.238). A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 2.360.910 mFt (min.0 max.3.219.357 orsz.10.562.146). Ebből a saját rész 108.000 mFt (min.0 max.282.978 orsz.994.023). IV.1.4.-3. Jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 86.628 Ft (min. 82.953, max. 130.749, orsz. 103.254). A nők bruttó átlag keresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 81,8% (min. 77,6, max. 88,0, orsz. 81,3). IV.1.4.-4. Lakáshelyzet A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 260 lakos/100 lakás (min. 232, max. 265, orsz. 250). Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 1,6 lakás/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték.
74
(max.3,8, orsz. 2,8). A lakások vezetékes vízzel ellátottsága 87,5%. Ez az országban a legkisebb érték (max.97,0, orsz. 92,9). A csatornázottság 41,6% (min. 31,8, max. 74,8, orsz. 53,5).
Egy főre jutó egészségügyi és szociális beruházások 2000-ben (Ft) egészségügyi
szociális
6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 KözépDunántúl
DélDél-Alföld Dunántúl
NyugatDunántúl
ÉszakAlföld
ÉszakMagyaro.
KözépMagyaro.
Országos adat
IV.1.4./1. ábra (euszocberuh_graf.xls) IV.1.4.-5. Szociális helyzetkép A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a hajléktalanságot A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 33 fő/10.000 lakos (min.21 max.62 orsz.39). (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre 2001. év folyamán megjelent kábítószer-betegek száma tízezer lakosra vetítve 30 25 20 15 10 5 0
IV.1.4./2. ábra (kabitoszer_graf.xls) A régióban a kábítószer betegek száma 5 fő/10.000 lakos (min.3 max.27 orsz.12). Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 55,0 % (min.40,8 max.75,5 orsz.55,2). A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 4,3 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.14,0 orsz.9,2). Az IV.1.4./2. ábra a kábítószer-fogyasztók 10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja. B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők
75
Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,3 válás/1000 lakos (min.2 max.2 orsz.2,4). IV.1.4./3. ábra Válások száma 1000 lakosra vetítve
2,7 2,6 2,5 2,4 2,3 2,2 2,1 2,0
IV.1.4./3. ábra (valas_graf.xls) C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 36.176 fő (min.11.007 max.63.352 orsz.215.851). Ez a lakossághoz viszonyítva 279 fő/10.000 lakos (min.89 max.406 orsz.212). A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 4,2 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.3,0 orsz.3,4). Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 15,3 nap/jogosult. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.10,8 orsz.12,2). IV.1.4./4. ábra Táppénzesek aránya a táppénzre jogosultak számához képest és egy jogosultra jutó táppénzes nap 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
táppénzesek aránya
egy jogosultra jutó táppénzes nap
IV.1.4./4. ábra (tappenz_graf.xls) A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 47.238 fő (min.34.457 max.122.615 orsz.497.423). A lakosságra vetítve 475 fő/10.000 lakos (min.343 max.707 orsz.488). D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 3.540 fő/10.000 lakos (min.1.388 max.3.908 orsz.2.489). Ennek egy főre jutó átlagos összege 4.094 Ft. Ez az országban a legkisebb érték. (max.4.353 orsz.4.193). IV.1.4./5. ábra
76
Kiegészítő családi pótlékban részesültek aránya 10.000 0-24 éves lakosra vetítve 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
IV.1.4./5. ábra (kiegeszito_cspotlek_graf.xls) Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.439 fő/10.000 lakos (min.1.031 max.1.777 orsz.1.299). Az egy főre eső támogatási összeg 5.421 Ft/fő (min.5.233 max.8.759 orsz.6.358).
Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 129,1 fő/1000 gyermek korú lakos (min.56,7 max.226,2 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a következő: Környezeti okból 24,93 % (min.12,75 max.33,19 orsz.20,29). Magatartási okból 14,29 % (min.6,40 max.18,26 orsz.10,24). Anyagi okból 57,58 % (min.43,63 max.78,31 orsz.66,56). Egészségi okból 3,20 % (min.1,92 max.5,42 orsz.2,91).
A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 91 fő/10.000 gyermek korú lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.37 orsz.65). IV.1.4./6. ábra Védelembe vett kiskorú gyermekek aránya tízezer megfelelő korú lakosra vetítve 100 90 80 70 60 50 40 30
IV.1.4./6. ábra (vedelembevett_gyermek_graf.xls) E) Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 60,4 fő/10.000 lakos (min.54,1 max.79,5 orsz.63,6). A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 8.107 férőhely (min.5.689 max.17.508 orsz.66.049). Az ellátottak száma összesen 7.827 fő (min.5.564 max.16.613 orsz.64.721). A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 1.394 férőhely (min.595 max.1.673 orsz.7.887). az ellátottaké 1.403 fő (min.602 max.1.685 orsz.7.962). A szenvedélybetegek férőhelyszáma 100 férőhely (min.12 max.533 orsz.1.334). Az ellátottak férőhelyszáma 101 fő (min.11 max.531 orsz.1.342). Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 931 férőhely (min.628 max.4.465 orsz.10.236). Ebből pszihiátriai 10 férőhely (min.0 max.20 orsz.56). A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 240,7 fő/10.000 60 éven felüli lakos (min.149,9 max.259,6 orsz.197,3). Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 5,8 fő/gondozó (min.4,1 max.6,2 orsz.4,8). 77
IV.1.5. Morbiditási adatok IV.1.5.-1. Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók ki. A régióban ez az érték 66,7 év. Ez az országban a legkisebb érték (max.69,1, orsz. 68,2). A nők esetében is csupán minimális regionális eltérések látszanak. A régióban anők születéskor várható élettartama 76,3 év (min. 75,8, max. 77,4, orsz. 76,5). A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.IV.1.5./1. ábra Születéskor várható élettartam években, 2001-ben férfi
nő
80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
DélDunántúl
Dél-Alföld
KözépDunántúl
NyugatDunántúl
KözépMagyaro.
Országos adat
IV.1.5./1. ábra (Szulvarhat_graf.xls) IV.1.5.-2. Elvesztett életévek A 100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek vizsgálata számottevő regionális eltérést mutat. A régióban ez 9016 év/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 7487, orsz. 8313).IV.1.5./2. ábra A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elvesztett életévek számát aIV.1.5./3. ábra mutatja. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt. Ebben a régióban magas a keringési betegségek miatt elvesztett életévek aránya.
IV.1.5./2. ábra (Elveszett_graf.xls)
78
Országos adat
ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
DélDunántúl
DélAlföld
KözépDunántúl
KözépMagyaro.
10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
NyugatDunántúl
100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek
A négy leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatt elvesztett életévek 100.000 lakosra daganat
keringési
emésztőrendszer
baleset
3000 2500 2000 1500 1000 500 0
IV.1.5./3. ábra (elveszettévbeteg_graf.xls) IV.1.5.-3. Kórházi morbiditás A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban a vezető helyen állnak a keringési rendszer betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális különbségek. A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk. 10.000 lakosra számított kórházi esetszámok: • Keringési rendszer betegségei 520 eset/10.000 lakos (min. 419, max. 616, orsz. 561).IV.1.5./4. ábra • Légzőrendszer betegségei 232 eset/10.000 lakos (min. 133, max. 276, orsz. 213).IV.1.5./5. ábra • Mentális és viselkedési zavarok: 188 eset/10.000 lakos (min. 120, max. 207, orsz. 187).IV.1.5./6. ábra
10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, keringési rendszer megbetegedéseiben
N
yu ga t-D un án túl K öz ép -D un án túl És za kM ag ya ro . Dé l- D un án túl Dé l- A lfö ld És za kAl fö K ld öz ép -M ag ya ro . O rsz ág os ad at
700 600 500 400 300 200 100 0
IV.1.5./4. ábra (korhmorb.xls)
79
10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, légzőrendszer megbetegedéseiben 300 250 200 150 100 50 0 NyugatDunántúl
Közép- Dél-Alföld KözépDunántúl Magyaro.
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
Országos adat
IV.1.5./5. ábra (korhmorb.xls)
10.000 lakosra jutó kórházi ellátási esetek száma, mentális zavarokban 250 200 150 100 50
N
yu ga t- D un án túl Dé l-D un án túl Dé l-A lfö ld És za kM ag ya ro K . öz ép -D un án túl K öz ép -M ag ya ro . És za kAl fö ld O rsz ág os ad at
0
IV.1.5./6. ábra (korhmorb.xls)
80
IV.2. Az ellátórendszer struktúrája IV.2.1. Alapellátás A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 836 (min. 645, max. 1.993, orsz. 6.869). Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 3,2% (min. 0,2, max. 5,3, orsz. 1,6). A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 97,2%. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 91,5, orsz. 93,9). A vállalkozók aránya 90,4%. Ez az országban a legkisebb érték (max.95,9, orsz. 93,9). A két adat egybehangzóan azt mutatja, hogy a régióban a háziorvosi struktúra kevéssé alakult át. A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra jutó háziorvosok számával, illetve a 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük. Ez a régióban a felnőttek esetében 4,92 háziorvos/10.000 lakos (min. 4,76, max. 5,46, orsz. 5,04). A gyermekek esetében 5,1 házi gyermekorvos/10.000 gyermekkorú lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.9,1, orsz. 6,8).IV.2.1./1. ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor.
Háziorvosi ellátottság 2001 10.000 lakosra jutó háziorvos
10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos
M ag ya ro . D élA lf ö N ld yu ga t-D un án K tú öz l ép -M ag ya ro . D élD un án tú l O rsz ág os ad at
un án tú l
És za k-
öz ép -D K
És za k-
Al fö ld
10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
IV.2.1./1. ábra (haziorvos_graf.xls) IV.2.2. Szakellátási kapacitás IV.2.2.-1. Házi szakápolás A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítás alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok száma. Ez a szám a régióban 3,5 szolgálat/100.000 lakos (min. 3,0, max. 4,8, orsz. 3,6). IV.2.2.-2. Járóbeteg szakellátás A járóbeteg szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési óraszám. Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja. Ennek értéke a régióban 90.670 óra/év/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.178.998, orsz. 123.682). További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni. A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.IV.2.2./1. ábra
81
100.000 lakosra jutó éves szakorvosi és nem szakorvosi óra minden szakmára összesen
lfö ld Dé l-D un án Kö tú zé l pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
Dé l-A
lfö ld
án -D un
És za kA
tú
l
l tú án Kö zé p
t-D un ga
Ny u
És za kM
ag
ya
ro .
200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0
IV.2.2./1. ábra – Szerződéses óraszámok 100.000 lakosra (jarokapacitas_graf.xls) (Ezek az adatok 2000. október – 2001. szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak)
Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi Régió óraszámai abszolút értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény, hogy a Közép-Magyarországi Régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot. Országosan sajátos képet mutató szakma kódok Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés további vizsgálata szükséges. (Lehet pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van nevesítve, pl. addiktológia). Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, ÉszakAlföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal (összesen heti 45 óra!). Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia Csak a Közép-Magyarországi Régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám A régióban kirívóan magas óraszámmal rendelkező szakma kód nincsen. A régióban kirívóan kevés óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok: csecsemő és gyermekgyógyászat, immunológia, idegsebészet, nephrológia, gyermeksebészet, égés-plasztika, gyermek-nőgyógyászat Nincs a régióban képviselve: fogászat, szájsebészet, szívsebészet, nukleáris medicina, kézsebészet, gyermek gasztroenterológia IV.2.2.-3. Gondozói kapacitás A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat illetve gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve100.000 lakosra. A régióban a tüdőgondozók száma 20 (min. 16, max. 35, orsz. 160). A pszichiátriai gondozók száma 19 (min. 14, max. 36, orsz. 142). A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma 5 (min. 4, max. 9, orsz. 39). Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,54/100.000 lakos (min. 1,24, max. 1,99, orsz. 1,57). A pszichiátriai gondozók esetében 1,5/100.000 lakos (min. 0,9, max. 1,9, orsz. 1,4). A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozó esetében 1,58/100.000 lakos (min. 1,00, max. 2,65, orsz. 1,68). IV.2.2.-4. Művese állomások Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. Az állomások száma 8 (min. 5, max. 16, orsz. 63), a kezelőhelyek száma 147 (min. 92, max. 241, orsz. 82
927). A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 11,3 db/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 7,7, orsz. 9,1).
IV.2.3. Speciális diagnosztika A régióban a CT berendezések száma 9 db (min. 6, max. 24, orsz. 69). Az MRI készülékek száma 2 db. Ez az országban a legkisebb érték. (max.9, orsz. 26). Mind a CT mind az MRI ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,68 db/100.000 lakos (min. 0,38, max. 0,85, orsz. 0,67), az MRI-re pedig 0,15 db/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.0,40, orsz. 0,25). IV.2.4. Fekvőbeteg ellátás A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és a krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 73,1/10.000 lakos (min. 71,2, max. 96,4, orsz. 80,1). Ebből aktív 57,6 /10.000 lakos (min. 45,6, max. 69,1, orsz. 60,0). Krónikus 15,5/10.000 lakos (min. 13,2, max. 27,3, orsz. 20,1). A régió kórházainak száma 22 (min. 15, max. 57, orsz. 176), összes ágyszáma 9480 (min. 7442, max. 27.266, orsz. 81.544).IV.2.4./1. ábra A régiónak nincs egyetemi kórháza, van 2 állami kórháza. Magánkórház 1 van, alapítványi kórház nincs, egyházi tulajdonú kórház 1 van a régióban. 10.000 lakosra jutó összes ágyszám
Kö zé
pDu ná nt úl Dé l-A lfö És ld za kM ag ya ro . És za kAl fö ld Dé l-D un án Ny tú ug l at -D un án Kö tú l zé pM ag ya ro O . rs zá go sa da t
120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0
IV.2.4./1. ábra (korhaziagy_graf.xls) Aktív ágyak A régióban az aktív ágyak száma 7.467 (min. 5110, max. 19.544, orsz. 61.088). Ez a lakossághoz viszonyítva 57,6 /10.000 lakos (min. 45,6, max. 69,1, orsz. 60,0). A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.IV.2.4./2. ábra Itt is jellemző a Közép-Magyarországi Régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi osztály) ágyszámokat nem elemeztük. Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok Gyermek- és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen. A többi régióban vélhetőleg pszichiátria osztályokon zajlik az ellátás. Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik. Plasztikai égési sebészeti osztály csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik. A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról, ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek. A mátrix intézetek (osztályok) még nem terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban, Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők.
83
Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, fül- orr- gégészet, szemészet, bőrgyógyászat, urológia, pszichiátria, sugárterápia-onkoradiológia Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: hematológia, gastroenterológia, érsebészet, PIC, kardiológia Hiányzó szakma kódok a régióban: nephrológia, szívsebészet, a következő szakma kódokon nulla ágyszámon teljesítmény jelentés történt: sebészeti típusú mátrix egység, mátrix intézet, angiológia, tödő- és mellkas-sebészet, addiktológia 10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma
lfö ld És za kA lfö ld Dé l-D un án Kö tú zé l pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
ya ag
án És za kM
Dé l-A
l tú
l tú Ny u
ga
t-D un
án -D un Kö zé p
ro .
80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0
IV.2.4./2. ábra (fekvoaktivagy_graf.xls) Krónikus ágyak A régióban a krónikus ágyak száma 2013 (min. 1.401, max. 7.722, orsz. 20.456) a lakossághoz viszonyítva 15,5 /10.000 lakos (min. 13,2, max. 27,3, orsz. 20,1). A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozik.IV.2.4./3. ábra A Közép-Magyarországi Régió dominanciája itt kevésbe érvényesül, mint az aktív ellátások terén. Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban. Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: pszichiátria, ápolási osztály
10.000 lakosra jutó krónikus ágy összesen 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
IV.2.4./3. ábra (kronikusagy.xls) A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni. Ezek egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátossá84
gaitól és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat vettük figyelembe. A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3. Ez az országban a legkisebb érték, de 4 másik régióban ugyanezt látjuk (max.14, orsz. 34). 600-900 ágy közötti kórház 4 (min. 1, max. 9, orsz. 27). 300-600 ágy között van 8 (min. 2, max. 15, orsz. 42). Végül 300 ágy alatt van 7 (min. 5, max. 19, orsz. 73). Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja.IV.2.4./4. ábra ésIV.2.4./5. ábra
Észak -M agy aro .
Országo s adat
9 0 0 ágy
9 0 0 ágy
felet t
felet t
3 0 0 ágy
14%
alat t i 32%
19% 3 0 0 ágy
6 0 0 -9 0 0
alat t i
ágy as
6 0 0 -9 0 0
42%
18%
ágy as 15%
3 0 0 -6 0 0
3 0 0 -6 0 0
ágy as
ágy as
36%
24%
IV.2.4./4. ábra – A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag_graf.xls)
Észak-Magyarország régió
4 8
8
3
4 2
3
15
15
Észak-Alföld régió
7
9 14
Nyugat-Dunántúl régió
5 1
3 3 2
19
5 5
Közép-Magyarország régió
Közép-Dunántúl régió
Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió
4
3
4
3
5 7
3
Kórházak ágyszám szerint 900 felett 600-900 300-600
12
300 alatt
IV.2.4./5. ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint IV.2.5. Gyógyszertári ellátottság A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 236 (min. 182, max. 550, orsz. 1999), a lakosságra számítva 1,92 /10.000 lakos (min. 1,87, max. 2,31, orsz. 2,04). IV.2.6. Mentőszolgálati kapacitások A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni. A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes figyelembe venni. 85
A régióban a mentőállomások száma 35 (min. 21, max. 38, orsz. 203). A lakosságra vetítve 2,7/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 1,2, orsz. 2,0). Területre vetítve 2,6 db/1000 km2 (min. 1,4, max. 5,1, orsz. 2,2). A régióban használt mentőkocsik száma összesen 170 db (min. 81, max. 194, orsz. 978). Ez lakosságra vetítve 13,1 /100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 6,2, orsz. 9,6). Területre vetítve 12,7/1000 km2 (min. 7,2, max. 25,4, orsz. 10,5). A mentőorvosok száma 11 fő (min. 8, max. 87, orsz. 177). A lakossághoz viszonyított értéke 0,8 orvos/100.000 lakos (min. 0,7, max. 3,1, orsz. 1,7). Területre vetítve 0,8 orvos/1000 km2 (min. 0,7, max. 12,6, orsz. 1,9). Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 50,30 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.31,93 orsz.41,00). (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva.) IV.2.7. Szociális ellátás IV.2.7.-1. Szociális intézményrendszer Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 61,2 férőhely/10.000 lakos (min. 53,2, max. 77,7, orsz. 63,2). Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait. Nagyon kevés a régióban: Bentlakást biztosító férőhely szenvedélybetegek számára. IV.2.7.-2. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtásban részesülők száma 47,7 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 32,5, orsz. 39,6). IV.2.7.-3. Közgyógyellátás A tízezer lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 536 fő/10.000 lakos (min. 344, max. 707, orsz. 488). IV.2.8. Humán erőforrás Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak. IV.2.8.-1. Orvosi állások A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 22,48 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.41,16, orsz. 30,00). Nagyon erősen a Közép-Magyarországi Régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más régióban számuk alacsony. A járóbeteg szakellátásban dolgozó szakorvosok közt a régióban nagyon kevés van: belgyógyász, labor szakorvos A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 9,1 állás/10.000 lakos (min. 8,5, max. 16,4, orsz. 11,8). A be nem töltött állások száma 1,66 állás/10.000 lakos (min. 1,18, max. 2,26, orsz. 1,60). A vállalkozó orvosok aránya 0,6% (min. 0,1, max. 6,0, orsz. 1,9). IV.2.8.-2. Szakdolgozók A lakosságra számított egészségügyi szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 89 állás/10.000 lakos (min. 79, max. 106, orsz. 94). Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 53,0 állás/10.000 lakos (min. 44,2, max. 61,0, orsz. 54,0). Védőnői állások 4,8 állás/10.000 lakos (min. 4,2, max. 5,4, orsz. 4,7). IV.2.8.-3. Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény nincs a régióban. Főiskolai szintű egészségügyi képzés a régióban van. Az egészségügyi szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 20 (min. 13, max. 66, orsz. 182). Az itt végző hallgatók száma 657 fő (min. 259, max. 1.662, orsz. 4.446). IV.2.9. Eszközellátottság Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot.
86
A régióban a műtőkkel való ellátottság 11,34 db/100.000 lakos (min.9,25 max.14,39 orsz.11,12). A központi műtők aránya 48,98 % (min.36,50 max.65,24 orsz.46,77). A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 59,86 % (min.54,60 max.93,90 orsz.68,08).
A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 110 mFt/10.000 lakos (min.97 max.264 orsz.175). Az alábbi adatok szintén a 2002. évre vonatkoznak. A hagyományos röntgenkészülékek száma 47,74 db/100.000 lakos (min.41,23 max.84,48 orsz.64,69). Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 32,31 % (min.27,20 max.38,43 orsz.30,77). Átlagos életkoruk 13 év (min.12 max.15 orsz.13). A képerősítő berendezések száma 4,86 . Ez az országban a legkisebb érték. (max.8,15 orsz.6,99). Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 69,84 % (min.50,22 max.76,54 orsz.58,93). Átlag életkoruk 16 év (min.14 max.18 orsz.15).
A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,23 db/100.000 lakos (min.0,00 max.0,49 orsz.0,28). Átlagos életkoruk 11 év. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0 orsz.8). A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 33,33 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0,00 orsz.14,29). A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 6,25 db/100.000 lakos (min.5,53 max.14,14 orsz.8,75). A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 35,80 % (min.26,32 max.62,90 orsz.44,49). A defibrillátorok átlagos életkora 10,36 év. Ez az országban a legkisebb érték. (max.13,24 orsz.11,73).
87
IV.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása IV.3.1. Alapellátás IV.3.1.-1. Teljesítmények A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük, hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk. A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 5.579 eset/év/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 3.778, orsz. 4.754). A lakáson történő vizitek száma 481 eset/év/1000 lakos (min. 453, max. 613, orsz. 522). A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 38,68 eset/év/1000 lakos (min. 26,86, max. 40,50, orsz. 34,95). Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,6382% (min. 0,5082, max. 0,7423, orsz. 0,6624). A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra jelenleg nincs adatunk.IV.3.1./1. ábra
Háziorvosi tevékenység, eset/1000 lakos összes
rendelõi megjelenés
7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000
án tú l Dé l-D un án És tú l za kM ag ya ro Or . sz ág os ad at
-D un
lfö ld Kö zé p
Dé l-A
lfö ld
l tú
És za kA
án t-D un
ga Ny u
Kö zé p
-M
ag
ya
ro .
0
IV.3.1./1. ábra (haziorvosbetegtalalk_graf.xls) IV.3.1.-2. Finanszírozás A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak, a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket. IV.3.2. Szakellátás IV.3.2.-1. Házi szakápolás teljesítménye A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük, mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk. A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 226 eset/év/szolgálat (min. 136, max. 294, orsz. 204).IV.3.2./1. ábra
88
10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma
És z
ak -A lfö ld Dé l-D un án tú Kö l zé pDu ná nt úl Dé l-A lfö És ld za kM ag ya Kö ro . zé pM ag ya Ny ro ug . at -D un án tú O l rs zá go sa da t
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
IV.3.2./1. ábra (haziszakap_graf.xls) IV.3.2.-2. Házi szakápolás finanszírozása A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 164 mFt/év (min. 121, max. 412, orsz. 1303). IV.3.2.-3. Szakrendelők teljesítménye A járóbeteg szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi "gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük, ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a teljesítményfinanszírozás alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül. A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók. Adataink a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak Összes esetszám a régióban 6.274.576 eset/év (min. 5.100.164, max. 20.931.007, orsz. 59.832.307). A 10.000 lakosra jutó esetszám 48.396 eset/év/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.73.986, orsz. 58.804). A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 6.554.618.749 pont/év (min. 5.094.441.634, max. 24.365.568.813, orsz. 66.197.090.074). Ez 10.000 lakosra számítva 50.556.101 pont/év/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.86.126.419, orsz. 65.059.505).IV.3.2./2. ábra
10.000 lakosra jutó éves járóbeteg esetszám
ak -A Ny lfö ld ug at -D un án Kö tú l zé pDu ná nt úl Dé l-D un án tú l Dé l-A lfö Kö ld zé pM ag ya ro O . rs zá go sa da t
És z
És z
ak -M ag
ya ro .
80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
IV.3.2./2. ábra (jaroest_graf.xls)
89
IV.3.2.-4. Szakrendelők finanszírozása A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező. Az éves finanszírozási összeg a régióban 5.917.379 eFt/év (min. 4.601.088, max. 21.922.395, orsz. 59.664.848). A 10.000 lakosra számított összeg 45.641 eFt/év/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.77.490, orsz. 58.640). Adataink szintén a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak. IV.3.2./3. ábra IV.3.2.-5. Gondozók teljesítménye és finanszírozása A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre, alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez további adatgyűjtés szükséges. 10.000 lakosra jutó éves járóbeteg finanszírozás (eFt.)
És z
ak -M ag
ya Ny ro ug . at -D un án Kö tú l zé pDu ná nt úl Dé l-D un án tú l És za kAl fö ld Dé l-A lfö Kö ld zé pM ag ya ro O . rs zá go sa da t
90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
IV.3.2./3. ábra (jaroft_graf.xls) IV.3.2.-6. Művese-állomások teljesítménye Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük, mely egyben a kihasználtságot is jellemzi. A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 82.965 kezelés (min. 51.486, max. 149.786, orsz. 554.889). Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 6,5 fő/kezelőhely. Ez az országban a legkisebb érték (max.12,8, orsz. 10,1). Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese-kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja.IV.3.2./4. ábra A régióra vonatkozó érték 664 kezelés/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 468, orsz. 539). 10.000 lakosra eső művese-kezelések száma, a beteg lakóhelye szerint
Dé l-A
lfö ld Dé l-D un án tú l És za kA lfö Ny ld ug at -D un án Kö tú zé l pDu ná nt És úl za kM ag ya ro Or . sz ág os ad at
Kö zé p
-M
ag
ya
ro .
700 600 500 400 300 200 100 0
IV.3.2./4. ábra (muveskez_graf.xls)
90
IV.3.2.-7. Művese-állomások finanszírozása A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001. évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1566,7 mFt/év (min. 1081,4, max. 2751,6, orsz. 10.332,8). IV.3.3. Speciális diagnosztika IV.3.3.-1. Teljesítmény A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk. A CT-és MR-vizsgálatok számát abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be. A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 49.021 (min. 38.481, max. 197.922, orsz. 561.075). A lakosságra számítva 378 vizsgálat /10.000 lakos (min. 343, max. 700, orsz. 551). Ugyanebben az időszakban 18.752 MR vizsgálat történt. Ez az országban a legkisebb érték. (max.175.753, orsz. 570.154). Ez a lakosságra számítva 145 vizsgálat /10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.1048, orsz. 560). A regionális eltérések jelentősek. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 6381 vizsgálat/berendezés. Ez az országban a legkisebb érték (max.14.797, orsz. 9459). Az MRI esetében pedig 9582 vizsgálat/berendezés. Ez az országban a legkisebb érték (max.54.324, orsz. 26.457). A régióban mind a CT mind az MR-vizsgálatok száma a lakossághoz viszonyítva alacsony, melyhez alacsony kihasználtság társul, tehát a jelenség oka nem a kapacitáshiány. A kérdés további vizsgálata indokolt. IV.3.3.-2. Finanszírozás A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk. A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 291 mFt (min. 238, max. 1.195, orsz. 3.537). Lakosságra vetítve 2,2 mFt/10.000 lakos (min. 2,1, max. 4,8, orsz. 3,5). Ugyanezek az adatok az MR-vizsgálatokra 165 mFt. Ez az országban a legkisebb érték (max.1.035, orsz. 3.685). A lakossághoz viszonyítva 1,3 mFt/10.000 lakos . Ez az országban a legkisebb érték (max.6,4, orsz. 3,6). IV.3.4. Fekvőbeteg-ellátás IV.3.4.-1. Teljesítmény Aktív ellátás A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 1865 súlyszám/év/10.000 lakos (min. 1646, max. 2658, orsz. 2225). A CASE MIX index 0,87354 súlyszám/eset. Ez kirívóan alacsony, az országban a legkisebb érték. (max.1,00635, orsz. 0,96036). Az átlagos ápolási idő 8,0 ápolási nap/eset. Ez az országban a legnagyobb érték. (min. 7,1, orsz. 7,6). Az ágykihasználtság ebben a régióban 81,27% (min. 78,11, max. 83,92, orsz. 80,33). Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 81,16% (min. 78,87, max. 86,05, orsz. 81,72). Krónikus ellátás A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 4782 nap/év/10.000 lakos (min. 3519, max. 8250, orsz.5887). Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 308 nap/év/ágy (min. 254, max. 312, orsz. 293). A krónikus ágyak kihasználtsága 84,4% (min. 69,5, max. 85,4, orsz. 80,2). IV.3.4.-2. Finanszírozás A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001. évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 25.959,9 mFt (min. 20.932,9, max. 81.443,7, orsz. 243.165). Ennek a lakosságra vetített értéke 200,23 mFt/10.000 lakos (min. 186,8, max. 287,88, orsz. 238,99).IV.3.4./1. ábra
91
Fekvőbeteg-ellátás finanszírozása 10.000 lakosra (mFt) 2000-ben.
lfö ld És za kA lfö ld Dé l-D un án Kö tú zé l pM ag ya ro Or . sz ág os ad at
tú
l
Dé l-A
t-D un
án
ya ga
ag
Ny u
És za kM
Kö zé p
-D un
án
tú
l
ro .
300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00
IV.3.4./1. ábra (fekvofin_graf.xls)
92
V. A Közép-Dunántúli régió elemzése
V.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ................................................................94 V.1.1. Általános adatok ......................................................................................................................94 V.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam ......................................................................94 V.1.3. Halálozási, haláloki adatok ......................................................................................................95 V.1.4. Gazdasági, szociális adatok .....................................................................................................96 V.1.5. Morbiditási adatok .................................................................................................................100 V.2. Az ellátórendszer struktúrája...........................................................................................................103 V.2.1. Alapellátás .............................................................................................................................103 V.2.2. Szakellátási kapacitás ............................................................................................................103 V.2.3. Speciális diagnosztika............................................................................................................105 V.2.4. Fekvőbeteg-ellátás .................................................................................................................105 V.2.5. Gyógyszertári ellátottság .......................................................................................................107 V.2.6. Mentőszolgálati kapacitások..................................................................................................107 V.2.7. Szociális ellátás......................................................................................................................108 V.2.8. Humán erőforrás ....................................................................................................................108 V.2.9. Eszközellátottság ...................................................................................................................108 V.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása...........................................................................110 V.3.1. Alapellátás .............................................................................................................................110 V.3.2. Szakellátás .............................................................................................................................110 V.3.3. Speciális diagnosztika............................................................................................................113 V.3.4. Fekvőbeteg-ellátás .................................................................................................................113
93
V.1.
Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok
V.1.1. Általános adatok A Közép-Dunántúli régiót Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye alkotja. Északon Szlovákiával határos. Déli határán fekszik a Balaton, ami az idegenforgalmi szezonban jelentős többletterhet jelent a régió egészségügyi rendszerének. Keletről a Közép-Magyarországi, nyugatról a Nyugat-Dunántúli régióval határos. Közlekedése a főváros felé a régió két szélén húzódó autópálya folytán kifejezetten jónak mondható. A régió területe 11.236 km2 (min.6.919 max.18.339 orsz.93.029). A 2002. év eleji állapot szerint lakossága 1.120.610 fő (min.993.466 max.2.829.047 orsz.10.174.853). Népsűrűsége 100 fő/ km2 (min.70 max.409 orsz.109). Az éves bevándorlás 2001-ben +2,0 fő/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.-1,6 orsz.). V.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -2,79 fő/1000 lakos (min.-4,50 max.-1,71 orsz.-3,45). Az 1000 lakosra számított élveszületés 9,05 fő/1000 lakos (min.8,69 max.10,76 orsz.9,53). A halálozás 11,85 fő/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.13,57 orsz.12,97). A magas bevándorlás, az alacsony halandóság ellenére az átlagnál alacsonyabb élveszületési ráta miatt a lakosság kismérvű fogyása várható. Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 6,31 eset/1000 élveszületés. Ez az országban a legkisebb érték (max.9,57 orsz.8,13). A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 54,2 eset/100 élveszületés (min.45,3 max.64,8 orsz.58,1). Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.V.1.2./1. ábra A jelenség további vizsgálatra érdemes. Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás összefüggése terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála) csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála) 70,0
12,00
60,0
10,00
50,0
8,00
40,0 6,00 30,0 4,00
20,0
t zá go sa da
nt úl
Or s
t- D un á
ag ya ro .
Ny ug a
ép -M
Kö z
ép -D Kö z
kM
És za
kA
tú l És za
-D un án
Dé l
-A lfö Dé l
un án tú l
0,00 ag ya ro .
0,0 lf ö ld
2,00
ld
10,0
V.1.2./1. ábra (Abortusz_graf.xls)5 A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.V.1.2./2. ábra
5
Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a grafikonok könyvtárban találhatók. 94
80–84 70–74 60–64 50–54
férfi
40–44
nő
30–34 20–24 10–14 0–4 60 000
40 000
20 000
0
20 000
40 000
60 000
V.1.2./2. ábra – A régió korfája (korfa_graf.xls) A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. V.1.3. Halálozási, haláloki adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1185 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.1.357 orsz.1.298). A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban a vezető halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 586,6 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.728,8 orsz.661,8). Ugyanez daganatok miatt 319 eset/100.000 lakos (min.309 max.361 orsz.331). Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 104 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.81 orsz.94). Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 81 eset/100.000 lakos (min.80 max.105 orsz.93). V.1.3./1. ábra V.1.3./2. ábra
Vezető halálokok gyakorisága 100.000 lakosra 2001-ben 800 700
Közép-Dunántúl
600 500 400 300 200 100 0
Észak-Alföld Közép-Magyaro. Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyaro.
keringési rendszer
daganat
emésztőrendszer
külső ok (baleset, sérülés)
V.1.3./1. ábra (mortalitás_graf.xls)
95
Dél-Alföld Országos adat
Vezető halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben) keringési rendszer
daganat
emésztőrendszer
külső ok (baleset, sérülés)
800 700 600 500 400 300 200 100 0 KözépDunántúl
ÉszakAlföld
KözépMagyaro.
NyugatDunántúl
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
Dél-Alföld
Országos adat
V.1.3./2. ábra (mortalitás_graf.xls) Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 24,7 eset/100.000 lakos (min.19,9 max.41,5 orsz.29,2). A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 41,1 eset/100.000 férfi lakos (min.32,3 max.70,6 orsz.47,1). Ugyanez nőkre 9,4 eset/100.000 női lakos (min.8,5 max.17,0 orsz.13,0). V.1.4.
Gazdasági, szociális adatok
V.1.4.-1. Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának összegéhez képest) 55,9 % (min.47,8 max.58,5 orsz.53,3). A munkanélküliségi ráta 4,3 % (min.4,2 max.8,5 orsz.5,7). Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat. A változás a régióban 35,8 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.17,0 orsz.26,9). Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 44,2 % (min.44,1 max.49,2 orsz.46,1). Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 84,4 % (min.74,8 max.110,2 orsz.93,5). V.1.4.-2. GDP, beruházások A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 1303 eFt/fő (min.809 max.1.998 orsz.1.288). Az 19962000 közötti GDP növekedés 110,7 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.68,0 orsz.90,8). A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 261.369 Ft/fő (min.127.708 max.521.861 orsz.282.489). Az egészségügyi beruházások értéke 1698 Ft/fő. Ez az országban a legkisebb érték (max.5.694 orsz.4.061). A szociális beruházások értéke 736 Ft/fő (min.476 max.1.279 orsz.1.010). Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az egészségügyi és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja össze régiónként azV.1.4./1. ábra. A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 3.176 mFt (min.0 max.9.721 orsz.27.195). Ebből a saját rész 346 mFt (min.0 max.1.136 orsz.2.238). A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 1.128.356 mFt (min.0 max.3.219.357 orsz.10.562.146). Ebből a saját rész 282.978 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0 orsz.994.023). V.1.4.-3. Jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 96.705 Ft (min.82.953 max.130.749 orsz.103.254). A nők bruttó átlagkeresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 77,6 %. Ez az országban a legkisebb érték (max.88,0 orsz.81,3). V.1.4.-4. Lakáshelyzet A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 265 lakos/100 lakás. Ez az országban a legnagyobb érték (min.232 orsz.250). Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 2,4 lakás/1000 lakos (min.1,6 max.3,8 orsz.2,8). A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 97,0 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.87,5 orsz.92,9). A csatornázottság 59,6 % (min.31,8 max.74,8 orsz.53,5). 96
Egy főre jutó egészségügyi és szociális beruházások 2000-ben (Ft) egészségügyi
szociális
6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 KözépDunántúl
DélDél-Alföld Dunántúl
NyugatDunántúl
ÉszakAlföld
ÉszakMagyaro.
KözépMagyaro.
Országos adat
V.1.4./1. ábra (euszocberuh_graf.xls) V.1.4.-5. Szociális helyzetkép A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a hajléktalanságot A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 21 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.62 orsz.39). (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre 2001. év folyamán megjelent kábítószer-betegek száma tízezer lakosra vetítve 30 25 20 15 10 5 0
V.1.4./2. ábra (kabitoszer_graf.xls) A régióban a kábítószer betegek száma 6 fő/10.000 lakos (min.3 max.27 orsz.12). Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 43,6 % (min.40,8 max.75,5 orsz.55,2). A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 14,0 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.4,3 orsz.9,2). Az V.1.4./2. ábra a kábítószer-fogyasztók 10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja. B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők
97
Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,6 válás/1000 lakos (min.2 max.2 orsz.2,4). V.1.4./3. ábra Válások száma 1000 lakosra vetítve
2,7 2,6 2,5 2,4 2,3 2,2 2,1 2,0
V.1.4./3. ábra (Valas_graf.xls) C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 15.758 fő (min.11.007 max.63.352 orsz.215.851). Ez a lakossághoz viszonyítva 141 fő/10.000 lakos (min.89 max.406 orsz.212). A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,5 % (min.3,0 max.4,2 orsz.3,4). Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 12,9 nap/jogosult (min.10,8 max.15,3 orsz.12,2). V.1.4./4. ábra Táppénzesek aránya a táppénzre jogosultak számához képest és egy jogosultra jutó táppénzes nap 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
táppénzesek aránya
egy jogosultra jutó táppénzes nap
V.1.4./4. ábra (tappenz_graf.xls) A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 68.966 fő (min.34.457 max.122.615 orsz.497.423). A lakosságra vetítve 531 fő/10.000 lakos (min.343 max.707 orsz.488). D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 1.829 fő/10.000 lakos (min.1.388 max.3.908 orsz.2.489). Ennek egy főre jutó átlagos összege 4.213 Ft (min.4.094 max.4.353 orsz.4.193). V.1.4./5. ábra
98
Kiegészítő családi pótlékban részesültek aránya 10.000 0-24 éves lakosra vetítve 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
V.1.4./5. ábra (kiegeszito_cspotlek_graf.xls) Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.575 fő/10.000 lakos (min.1.031 max.1.777 orsz.1.299). Az egy főre eső támogatási összeg 5.975 Ft/fő (min.5.233 max.8.759 orsz.6.358).
Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 60,5 fő/1000 gyermek korú lakos (min.56,7 max.226,2 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a következő: Környezeti okból 33,19 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.12,75 orsz.20,29). Magatartási okból 17,76 % (min.6,40 max.18,26 orsz.10,24). Anyagi okból 43,63 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.78,31 orsz.66,56). Egészségi okból 5,42 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.1,92 orsz.2,91). A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 73 fő/10.000 gyermek korú lakos (min.37 max.91 orsz.65). V.1.4./6. ábra Védelembe vett kiskorú gyermekek aránya tízezer megfelelő korú lakosra vetítve 100 90 80 70 60 50 40 30
V.1.4./6. ábra (vedelembevett_gyermek_graf.xls) E) Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 54,1 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.79,5 orsz.63,6). A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 6.092 férőhely (min.5.689 max.17.508 orsz.66.049). Az ellátottak száma összesen 6.068 fő (min.5.564 max.16.613 orsz.64.721). A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 724 férőhely (min.595 max.1.673 orsz.7.887). az ellátottaké 712 fő (min.602 max.1.685 orsz.7.962). A szenvedélybetegek férőhelyszáma 12 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték. (max.533 orsz.1.334). Az ellátottak férőhelyszáma 11 fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.531 orsz.1.342). Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 1.023 férőhely (min.628 max.4.465 orsz.10.236). Ebből pszihiátriai 0 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték. (max.20 orsz.56). A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 182,2 fő/10.000 60 éven felüli lakos (min.149,9 max.259,6 orsz.197,3). Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 4,8 fő/gondozó (min.4,1 max.6,2 orsz.4,8). 99
V.1.5.
Morbiditási adatok
V.1.5.-1. Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók ki. A régióban ez az érték 68,5 év (min.66,7 max.69,1 orsz.68,2). A nők esetében is csupán minimális regionális eltérések látszanak. A régióban a nők születéskor várható élettartama 76,2 év (min.75,8 max.77,4 orsz.76,5). A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.V.1.5./1. ábra Születéskor várható élettartam 2001 férfi
nő
80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
DélDunántúl
Dél-Alföld
KözépDunántúl
NyugatDunántúl
KözépMagyaro.
Országos adat
V.1.5./1. ábra (Szulvarhat_graf.xls) V.1.5.-2. Elvesztett életévek A 100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek számottevő regionális eltérést mutatnak. A régióban ez 8023 év/100.000 lakos (min.7.487 max.9.016 orsz.8.313).V.1.5./2. ábra A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elvesztett életévek számát mutatja aV.1.5./3. ábra. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt. A régióban magas az emésztőrendszer betegségei miatt elvesztett évek száma.
V.1.5./2. ábra (Elveszett_graf.xls)
100
Országos adat
ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
DélDunántúl
DélAlföld
KözépDunántúl
KözépMagyaro.
10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
NyugatDunántúl
100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek
A négy leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatt elvesztett életévek 100.000 lakosra daganat
keringési
emésztőrendszer
baleset
3000 2500 2000 1500 1000 500 0
V.1.5./3. ábra (elveszettévbeteg_graf.xls) V.1.5.-3. Kórházi morbiditás A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban vezető helyen állnak a keringési rendszer betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális különbségek. A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk. 10.000 lakosra számított kórházi esetszámok: • Keringési rendszer betegségei 519 eset/10.000 lakos (min.419 max.616 orsz.561).V.1.5./4. ábra • Légzőrendszer betegségei 191 eset/10.000 lakos (min.133 max.276 orsz.213).V.1.5./5. ábra • Mentális és viselkedési zavarok: 195 eset/10.000 lakos (min.120 max.207 orsz.187).V.1.5./6. ábra
10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, keringési rendszer megbetegedéseiben
V.1.5./4. ábra (korhmorb.xls)
101
rsz ág os ad at
ya ro .
O
öz ép -M ag
Al fö ld K
És za k-
élA
lf ö ld
úl D
un án t élD
D
M ag ya ro .
És za k-
un án tú l
öz ép -D K
N
yu ga t-D
un án t
úl
700 600 500 400 300 200 100 0
10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, légzőrendszer megbetegedéseiben 300 250 200 150 100 50 0 NyugatDunántúl
Közép- Dél-Alföld KözépDunántúl Magyaro.
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
Országos adat
V.1.5./5. ábra (korhmorb.xls)
10.000 lakosra jutó kórházi ellátási esetek száma, mentális zavarokban 250 200 150 100 50
M ag ya ro K . öz ép -D un án K tú öz l ép -M ag ya ro . És za kAl fö ld O rsz ág os ad at
élA
lf ö ld
úl D
un án t élD
D
És za k-
N
yu ga t-D
un án t
úl
0
V.1.5./6. ábra (korhmorb.xls)
102
V.2.
Az ellátórendszer struktúrája
V.2.1. Alapellátás A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 731 (min.645 max.1.993 orsz.6.869). Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 2,0 % (min.0,2 max.5,3 orsz.1,6). A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 94,7 % (min.91,5 max.97,2 orsz.93,9). A vállalkozók aránya 92,0 % (min.90,4 max.95,9 orsz.93,9). A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra jutó háziorvosok számával, illetve a 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük. Ez a régióban a felnőttek esetében 4,90 háziorvos/10.000 lakos (min.4,76 max.5,46 orsz.5,04). A gyermekek esetében 6,4 házi gyermekorvos/10.000 gyermekkorú lakos (min.5,1 max.9,1 orsz.6,8).V.2.1./1. ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor.
Háziorvosi ellátottság 2001 10.000 lakosra jutó háziorvos
10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos
10,0 8,0 6,0
M ag ya ro . D élA lf ö N ld yu ga t-D un án K tú öz l ép -M ag ya ro . D élD un án tú l O rsz ág os ad at
un án tú l
És za k-
öz ép -D K
És za k-
Al fö ld
4,0 2,0 0,0
V.2.1./1. ábra (haziorvos_graf.xls) V.2.2.
Szakellátási kapacitás
V.2.2.-1. Házi szakápolás A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítások alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok száma lehet. Ez a szám a régióban 3,6 szolgálat/100.000 lakos (min.3,0 max.4,8 orsz.3,6). V.2.2.-2. Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési óraszám. Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja. Ennek értéke a régióban 97.457 óra/év/100.000 lakos (min.90.670 max.178.998 orsz.123.682). További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni. A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.V.2.2./1. ábra Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény, hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot.
103
100.000 lakosra jutó éves szakorvosi és nem szakorvosi óra minden szakmára összesen
t
ag ya ro .
Or sz ág os ad a
Kö z
ép -M
tú l
ld
-D un án
Dé l
-A lfö
Dé l
lf ö ld kA
És za
un án tú l
nt úl
ép -D
Kö z
t- D un á
Ny ug a
És za
kM
ag ya ro .
200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0
V.2.2./1. ábra – Szerződéses óraszámok 100.000 lakosra (jarokapacitas_graf.xls) (Ezek az adatok 2000. október – 2001. szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak) Országosan sajátos képet mutató szakma kódok Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés további vizsgálata szükséges. (Lehet pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van nevesítve, pl. addiktológia). Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, ÉszakAlföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal (összesen heti 45 óra). Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia Csak a Közép-Magyarországi régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám. A régióban kirívóan magas óraszámmal rendelkező szakma kód nincs. A régióban kirívóan kevés óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok: endokrinológia, ifjúsági pszichiátria, égésplasztika, gyermek-tüdőgyógyászat csecsemő- és gyermekkardiológia (vö. gyermekkardiológia ) Nincs a régióban képviselve: fogászat, szájsebészet, sugárterápia, tüdő- és mellkas-sebészet, szívsebészet, nukleáris medicina, gyermekkardiológia PIC (Nehezen értelmezhető a járóbeteg-ellátásban, azonban a koraszülöttellátás, ill. csecsemőhalálozás nagy népegészségügyi jelentősége miatt kiemeljük, a jelenséget azonban részleteiben, gondosan vizsgálni kell.) V.2.2.-3. Gondozói kapacitás A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat, illetve a gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve100.000 lakosra. A régióban a tüdőgondozók száma 17 (min.16 max.35 orsz.160). A pszichiátriai gondozók száma 17 (min.14 max.36 orsz.142). A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 5 (min.4 max.9 orsz.39). Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,52/100.000 lakos (min.1,24 max.1,99 orsz.1,57). A pszichiátriai gondozók esetében 1,5/100.000 lakos (min.0,9 max.1,9 orsz.1,4). A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók esetében 1,92/100.000 lakos (min.1,00 max.2,65 orsz.1,68). V.2.2.-4. Művese-állomások Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. Az állomások száma 5. Ez az országban a legkisebb érték (max.16 orsz.63). A kezelőhelyek száma 99 (min.92 max.241 orsz.927). A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 8,8/100.000 lakos (min.7,7 max.11,3 orsz.9,1).
104
V.2.3. Speciális diagnosztika A régióban a CT berendezések száma 7 db (min.6 max.24 orsz.69). Az MRI készülékeké 2 db. Ez az országban a legkisebb érték (max.9 orsz.26). Mind a CT mind az MR ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,62 db/100.000 lakos (min.0,38 max.0,85 orsz.0,67). Az MRI-re pedig 0,18 db/100.000 lakos (min.0,15 max.0,40 orsz.0,25). V.2.4. Fekvőbeteg-ellátás A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 71,2/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.96,4 orsz.80,1). Ebből aktív 45,6 db/10.000 lakos. Ez szintén az országban a legkisebb érték (max.69,1 orsz.60,0). Krónikus 25,6 db/10.000 lakos (min.13,2 max.27,3 orsz.20,1). A régió kórházainak száma 24 (min.15 max.57 orsz.176). Összes ágyszáma 7982 (min.7.442 max.27.266 orsz.81.544).V.2.4./1. ábra A régiónak nincs egyetemi kórháza, 1 állami kórháza van. Magánkórház nincs, alapítványi kórház 3, egyházi tulajdonú kórház 2 van a régióban. 10.000 lakosra jutó összes ágyszám
K öz ép -D un án tú l Dé l-A lfö És ld za kM ag ya ro . És za kAl fö ld Dé l-D un án Ny tú ug l at -D un án K tú öz l ép -M ag ya ro O . rs zá go sa da t
120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0
V.2.4./1. ábra (korhaziagy_graf.xls) Aktív ágyak A régióban az aktív ágyak száma 5110 db. Ez az országban a legkisebb érték (max.19.544 orsz.61.088). Ez a lakossághoz viszonyítva 45,6/10.000 lakos. Ez ugyancsak az országban a legkisebb érték (max.69,1 orsz.60,0). A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.V.2.4./2. ábra 10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma
t
Or sz ág os ad a
ag ya ro .
tú l
ép -M
-D un án
Kö z
Dé l
lf ö ld
ld
ak -A
És z
Dé l
-
Al fö
ag ya ro .
nt úl
ak -M
És z
t- D un á
Ny ug a
Kö z
ép -D
un án tú l
80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0
V.2.4./2. ábra (fekvoaktivagy_graf.xls) Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi osztály) ágyszámokat nem elemeztük.
105
Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok Gyermek- és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen. A többi régióban vélhetőleg pszichiátriai osztályokon zajlik az ellátás. Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik. Plasztikai égési sebészeti osztály csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik. A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról, ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek. A mátrix intézetek (osztályok) még nem terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban, Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők. Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban. Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: csecsemő- és gyermekgyógyászat,szemészet, bőrgyógyászat, ortopédia, urológia, onkológia (Óvatosan értelmezendő, mert onkológiai ellátás más szakmakódokon is folyik, másrészről finanszírozási és kapacitásmegtartási okból sok helyen onkológiai ággyá minősítettek át ágyakat.) reumatológia, intenzív terápia, fertőzőbeteg ellátás, pszichiátria, tüdőgyógyászat, idegsebészet, PIC Hiányzó szakma kódok a régióban: sugárterápia-onkoradiológia, angiológia, tüdő- és mellkas-sebészet, szívsebészet Ebben a régióban van a legtöbb hiányzó és a legtöbb kevés ággyal rendelkező szakma. Egészében véve megállapítható, hogy az aktív fekvőbeteg-ellátási struktúra a régióban alulfejlett. Krónikus ágyak A régióban a krónikus ágyak száma 2872 (min.1.401 max.7.722 orsz.20.456). Ez a lakossághoz viszonyítva 25,6/10.000 lakos (min.13,2 max.27,3 orsz.20,1). A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozik.V.2.4./3. ábra A Közép-Magyarországi régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az aktív ellátások terén. 10.000 lakosra jutó krónikus ágy összesen 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
V.2.4./3. ábra (kronikusagy.xls) Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: pszichiátria, kardiológia Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban. A krónikus ellátási kapacitás tehát – ellentétben az aktív kapacitással – az országos átlaghoz mérten arányosan méretezett. A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni. Ezek egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt az elem106
zés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat vettük figyelembe. A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3. Ez az országban a legkisebb érték, de 4 másik régióban ugyanezt látjuk (max.14 orsz.34). 600-900 ágy közötti kórház 2 (min.1 max.9 orsz.27). 300-600 ágy között van 4 (min.2 max.15 orsz.42). 300 ágy alatt van 15 (min.5 max.19 orsz.73). Szembetűnően magas a kis ágyszámmal működő, valószínűleg kevésbé gazdaságos intézmények száma. Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja. V.2.4./4. ábra V.2.4./5. ábra Közép-Dunántúl
Országos adat
900 ágy felett 13%
900 ágy felett 19%
600-900 ágyas 8%
300 ágy alatti 42%
300-600 ágyas 17%
300 ágy alatti 62%
600-900 ágyas 15% 300-600 ágyas 24%
V.2.4./4. ábra A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag_graf.xls)
Észak-Magyarország régió
4 8
8
3
4 2
3
15
15
Észak-Alföld régió
7
9 14
Nyugat-Dunántúl régió
5 1
3
5
3 2
19
5
Közép-Magyarország régió
Közép-Dunántúl régió
Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió
4
3
4
3
5 7
3
Kórházak ágyszám szerint 900 felett 600-900 300-600
12
300 alatt
V.2.4./5. ábra Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint V.2.5. Gyógyszertári ellátottság A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 213 (min.182 max.550 orsz.1.999). A lakosságra számítva 1,96/10.000 lakos (min.1,87 max.2,31 orsz.2,04). V.2.6. Mentőszolgálati kapacitások A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni. A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes figyelembe venni. 107
A régióban a mentőállomások száma 23 (min.21 max.38 orsz.203). Ez lakosságra vetítve 2,1/100.000 lakos (min.1,2 max.2,7 orsz.2,0). Területre vetítve 2,1/1000 km2 (min.1,4 max.5,1 orsz.2,2). A régióban használt mentőkocsik száma összesen 102 (min.81 max.194 orsz.978). Ez lakosságra vetítve 9,1/100.000 lakos (min.6,2 max.13,1 orsz.9,6). Területre vetítve 9,1/1000 km2 (min.7,2 max.25,4 orsz.10,5). A mentőorvosok száma 8 fő. Ez az országban a legkisebb érték (max.87 orsz.177). A lakossághoz viszonyított értéke 0,7 orvos/100.000 lakos. Ez szintén az országban a legkisebb érték (max.3,1 orsz.1,7). Területre vetítve 0,7 orvos/1000 km2. Ez is az országban a legkisebb érték (max.12,6 orsz.1,9). Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 32,67 % (min.31,93 max.50,30 orsz.41,00). (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva.) V.2.7.
Szociális ellátás
V.2.7.-1. Szociális intézményrendszer Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 53,2 férőhely/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.77,7 orsz.63,2). Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait. Megoldatlan a régióban: hajléktalanok ellátása Nagyon kevés a régióban: bentlakásos intézet szenvedélybetegek számára V.2.7.-2. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtásban részesülők száma 36,9 fő/10.000 lakos (min.32,5 max.47,7 orsz.39,6). V.2.7.-3. Közgyógyellátás Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 386 fő/10.000 lakos (min.344 max.707 orsz.488). V.2.8. Humán erőforrás Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak. V.2.8.-1. Orvosi állások A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 22,49 állás/10.000 lakos (min.22,48 max.41,16 orsz.30,00). Nagyon erősen a Közép-Magyarországi régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más régióban számuk alacsony. A járóbeteg-szakellátásban dolgozó szakorvosok között a régióban nagyon kevés van az alábbiakból: Belgyógyász, sebész-baleseti sebész, gyermekgyógyász (5 fő összesen!), ideggyógyász, onkológus. A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 8,5 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.16,4 orsz.11,8). A be nem töltött állások száma 1,34 állás/10.000 lakos (min.1,18 max.2,26 orsz.1,60). A vállalkozó orvosok aránya 1,4 % (min.0,1 max.6,0 orsz.1,9). V.2.8.-2. Szakdolgozók A lakosságra számított egészségügyi szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 79 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.106 orsz.94). Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 44,2 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.61,0 orsz.54,0). Védőnői állások 4,7 állás/10.000 lakos (min.4,2 max.5,4 orsz.4,7). V.2.8.-3. Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény nincs a régióban. Főiskolai szintű egészségügyi képzés a régióban nincs. Az egészségügyi szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 13 db. Ez az országban a legkisebb érték (max.66 orsz.182). Az itt végző hallgatók száma 259 fő. Ez ugyancsak az országban a legkisebb érték (max.1.662 orsz.4.446). V.2.9. Eszközellátottság Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot. 108
A régióban a műtőkkel való ellátottság 9,55 db/100.000 lakos (min.9,25 max.14,39 orsz.11,12). A központi műtők aránya 51,40 % (min.36,50 max.65,24 orsz.46,77). A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 70,09 % (min.54,60 max.93,90 orsz.68,08).
A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 97 mFt/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.264 orsz.175). Az alábbi adatok szintén a 2002. évre vonatkoznak. A hagyományos röntgenkészülékek száma 41,23 db/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.84,48 orsz.64,69). Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 33,33 % (min.27,20 max.38,43 orsz.30,77). Átlagos életkoruk 14 év (min.12 max.15 orsz.13). A képerősítő berendezések száma 6,25 (min.4,86 max.8,15 orsz.6,99). Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 60,00 % (min.50,22 max.76,54 orsz.58,93). Átlag életkoruk 15 év (min.14 max.18 orsz.15).
A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,27 db/100.000 lakos (min.0,00 max.0,49 orsz.0,28). Átlagos életkoruk 9 év (min.0 max.11 orsz.8). A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 33,33 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0,00 orsz.14,29). A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 5,53 db/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.14,14 orsz.8,75). A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 62,90 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.26,32 orsz.44,49). A defibrillátorok átlagos életkora 13,24 év. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.10,36 orsz.11,73).
109
V.3.
Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása
V.3.1.
Alapellátás
V.3.1.-1. Teljesítmények A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük, hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk. A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 5040 eset/év/1000 lakos (min.3.778 max.5.579 orsz.4.754). A lakáson történő vizitek száma 489 eset/év/1000 lakos (min.453 max.613 orsz.522). A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 34,08 eset/év/1000 lakos (min.26,86 max.40,50 orsz.34,95). Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,6165 % (min.0,5082 max.0,7423 orsz.0,6624). A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunk.V.3.1./1. ábra
Háziorvosi tevékenység eset/1000 lakos összes
rendelői megjelenés
7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000
ag ya ro Or . sz ág os ad at
tú l
kM
És za
-D un án
Dé l
un án tú l
ld
ép -D
-A lfö Kö z
Dé l
lf ö ld kA
nt úl És za
t- D un á
Ny ug a
Kö z
ép -M
ag ya ro .
0
V.3.1./1. ábra (haziorvosbetegtalalk_graf.xls) V.3.1.-2. Finanszírozás A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak, a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket. V.3.2.
Szakellátás
V.3.2.-1. Házi szakápolás teljesítménye A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük, mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk. A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 185 eset/év/szolgálat (min.136 max.294 orsz.204).V.3.2./1. ábra
110
10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma
És za kAl fö ld Dé l-D un án K tú öz l ép -D un án tú l Dé l-A lfö És ld za kM ag ya K ro öz . ép -M ag ya Ny ro ug . at -D un án tú O l rs zá go sa da t
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
V.3.2./1. ábra (haziszakap_graf.xls) V.3.2.-2. Házi szakápolás finanszírozása A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 122 mFt/év (min.121 max.412 orsz.1.303). V.3.2.-3. Szakrendelők teljesítménye A járóbeteg-szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi "gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük, ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a teljesítményfinanszírozás alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül. A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók. Adataink a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak. Összes esetszám a régióban 5.802.408 eset/év (min.5.100.164 max.20.931.007 orsz.59.832.307). A 10.000 lakosra jutó esetszám 51.779 eset/év/10.000 lakos (min.48.396 max.73.986 orsz.58.804). A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 5.811.237.323 pont/év (min.5.094.441.634 max.24.365.568.813 orsz.66.197.090.074). Ez 10.000 lakosra számítva 51.857.804 pont/év/10.000 lakos (min.50.556.101 max.86.126.419 orsz.65.059.505).V.3.2./2. ábra 10.000 lakosra jutó éves járóbeteg esetszám
És za kM ag ya ro . És za kAl Ny fö ld ug at -D un án K tú öz l ép -D un án tú Dé l l-D un án tú l Dé l-A lfö K öz ld ép -M ag ya ro O . rs zá go sa da t
80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
V.3.2./2. ábra (jaroest_graf.xls) V.3.2.-4. Szakrendelők finanszírozása A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező. 111
Az éves finanszírozási összeg a régióban 5.249.628 eFt/év (min.4.601.088 max.21.922.395 orsz.59.664.848). A 10.000 lakosra számított összeg 46.846 eFt/év/10.000 lakos (min.45.641 max.77.490 orsz.58.640). Adataink szintén a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.V.3.2./3. ábra 10.000 lakosra jutó éves járóbeteg-finanszírozás (eFt.)
t
Or sz ág os ad a
ag ya ro .
ld Kö z
ép -M
Dé l
-A lfö
lf ö ld kA
tú l És za
-D un án
Dé l
un án tú l
nt úl
ép -D
Kö z
t- D un á
Ny ug a
És za
kM
ag ya ro .
90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
V.3.2./3. ábra (jaroft_graf.xls) V.3.2.-5. Gondozók teljesítménye és finanszírozása A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre, alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez további adatgyűjtés szükséges. V.3.2.-6. Művese-állomások teljesítménye Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük, mely egyben a kihasználtságot is jellemzi. A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 56.728 kezelés (min.51.486 max.149.786 orsz.554.889). Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 12,6 fő/kezelőhely (min.6,5 max.12,8 orsz.10,1). Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja. V.3.2./4. ábra A régióra vonatkozó érték 612 kezelés/10.000 lakos (min.468 max.664 orsz.539). 10.000 lakosra eső művese-kezelések száma, a beteg lakóhelye szerint
t
ag ya ro .
Or sz ág os ad a
És za
kM
un án tú l
ép -D
nt úl Kö z
t- D un á
lf ö ld
Ny ug a
kA És za
-D un án
tú l
ld -A lfö
Dé l
Dé l
Kö z
ép -M
ag ya ro .
700 600 500 400 300 200 100 0
V.3.2./4. ábra (muveskez_graf.xls) V.3.2.-7. Művese-állomások finanszírozása A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001. évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1090,6 mFt/év (min.1.081,4 max.2.751,6 orsz.10.332,8). 112
V.3.3.
Speciális diagnosztika
V.3.3.-1. Teljesítmény A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk. A CT- és MR-vizsgálatok számát abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be. A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 38.481 db. Ez az országban a legkisebb érték (max.197.922 orsz.561.075). A lakosságra számítva 343 vizsgálat /10.000 lakos. Ez szintén az országban a legkisebb érték (max.700 orsz.551). Ugyanebben az időszakban 51.451 db (min.18.752 max.175.753 orsz.570.154) MR vizsgálat történt. Ez a lakosságra számítva 459 vizsgálat /10.000 lakos (min.145 max.1.048 orsz.560). A regionális eltérések jelentősek. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 7057 vizsgálat/berendezés (min.6.381 max.14.797 orsz.9.459). Az MRI esetében pedig 27.132 vizsgálat/berendezés (min.9.582 max.54.324 orsz.26.457). V.3.3.-2. Finanszírozás A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk. A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 238 mFt. Ez az országban a legkisebb érték (max.1.195 orsz.3.537). Lakosságra vetítve 2,1 mFt/10.000 lakos Ez is az országban a legkisebb érték (max.4,8 orsz.3,5). Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 289 mFt (min.165 max.1.035 orsz.3.685). A lakossághoz viszonyítva 2,6 mFt/10.000 lakos (min.1,3 max.6,4 orsz.3,6). V.3.4.
Fekvőbeteg-ellátás
V.3.4.-1. Teljesítmény Aktív ellátás A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 1646 súlyszám/év/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.2.658 orsz.2.225). A CASE MIX index 0,87886 súlyszám/eset (min.0,87354 max.1,00635 orsz.0,96036) Szintén igen alacsony érték. Az átlagos ápolási idő 7,5 ápolási nap/eset (min.7,1 max.8,0 orsz.7,6). Az ágykihasználtság ebben a régióban 83,92 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.78,11 orsz.80,33). Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 86,05 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.78,87 orsz.81,72). Krónikus ellátás A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 7289 nap/év/10.000 lakos (min.3.519 max.8.250 orsz.5.887). Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 284 nap/év/ágy (min.254 max.312 orsz.293). A krónikus ágyak kihasználtsága 77,9 % (min.69,5 max.85,4 orsz.80,2). V.3.4.-2. Finanszírozás A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001. évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 20.932,9 mFt. Ez az országban a legkisebb érték (max. 81.443,7 orsz. 243.165). Ennek a lakosságra vetített értéke 186,8 mFt/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.287,88 orsz.238,99).V.3.4./1. ábra
113
Fekvőbeteg-ellátás finanszírozása 10.000 lakosra (mFt) 2000-ben.
V.3.4./1. ábra (fekvofin_graf.xls)
114
t
Or sz ág os ad a
ag ya ro .
tú l
ép -M
Kö z
-D un án
Dé l
kA
lf ö ld
ld És za
-A lfö Dé l
nt úl
t- D un á
ag ya ro .
Ny ug a
kM
És za
Kö z
ép -D
un án tú l
300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00
VI.
A Közép-Magyarországi régió elemzése
VI.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ..............................................................116 VI.1.1. Általános adatok ....................................................................................................................116 VI.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam ....................................................................116 VI.1.3. Halálozási, haláloki adatok ....................................................................................................117 VI.1.4. Gazdasági, szociális adatok ...................................................................................................118 VI.1.5. Morbiditási adatok .................................................................................................................122 VI.2. Az ellátórendszer struktúrája...........................................................................................................125 VI.2.1. Alapellátás .............................................................................................................................125 VI.2.2. Szakellátási kapacitás ............................................................................................................125 VI.2.3. Speciális diagnosztika............................................................................................................126 VI.2.4. Fekvőbeteg-ellátás .................................................................................................................127 VI.2.5. Gyógyszertári ellátottság .......................................................................................................129 VI.2.6. Mentőszolgálati kapacitások..................................................................................................129 VI.2.7. Szociális ellátás......................................................................................................................130 VI.2.8. Humán erőforrás ....................................................................................................................130 VI.2.9. Eszközellátottság ...................................................................................................................130 VI.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása...........................................................................132 VI.3.1. Alapellátás .............................................................................................................................132 VI.3.2. Szakellátás .............................................................................................................................132 VI.3.3. Speciális diagnosztika............................................................................................................135 VI.3.4. Fekvőbeteg-ellátás .................................................................................................................135
115
VI.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok VI.1.1. Általános adatok A Közép-Magyarországi régiót a főváros és Pest megye alkotja. Kis szakaszon Szlovákiával határos, egyébként a Közép-Dunántúli, Dél-Alföldi, Észak-Alföldi és Észak-Magyarországi régiók övezik. Elhelyezkedése, közlekedési viszonyai és gazdasági szerepe szerint egyaránt elüt a többi régiótól. A régió területe 6919 km2. Ez az országban a legkisebb érték (max.18.339 orsz.93.029). A 2002. év eleji állapot szerint lakossága 2.829.047 fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min.993.466 orsz.10.174.853). Népsűrűsége 409 fő/ km2. Ez az országban a legnagyobb érték (min.70 orsz.109). Az éves bevándorlás 2001-ben 0,6 fő/1000 lakos (min.-1,6 max.2,0). VI.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -3,96 fő/1000 lakos (min.-4,50 max.-1,71 orsz.-3,45). Az 1000 lakosra számított élveszületés 9,11 fő/1000 lakos (min.8,69 max.10,76 orsz.9,53). A halálozás 13,07 fő/1000 lakos (min.11,85 max.13,57 orsz.12,97). Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 8,53 eset/1000 élveszületés (min.6,31 max.9,57 orsz.8,13). A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 64,8 eset/100 élveszületés. Ez az országban a legnagyobb érték (min.45,3 orsz.58,1). Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető. VI.1.2./1. ábra A jelenség további vizsgálatra érdemes.
Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás összefüggése terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála) csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála) 70,0
12,00
60,0
10,00
50,0
8,00
40,0 6,00 30,0 4,00
20,0
nt úl Or sz ág os ad at
t- D un á
ag ya ro .
Ny ug a
ép -M
Kö z
ép -D Kö z
kM
És za
kA
tú l És za
-D un án
Dé l
-A lfö Dé l
un án tú l
0,00 ag ya ro .
0,0 lf ö ld
2,00
ld
10,0
VI.1.2./1. ábra (Abortusz_graf.xls)6 A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.VI.1.2./2. ábra
6
Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a grafikonok könyvtárban találhatók. 116
80–84 70–74 60–64 50–54
férfi
40–44
nő
30–34 20–24 10–14 0–4 150 000
100 000
50 000
0
50 000
100 000
150 000
VI.1.2./2. ábra – A régió korfája (korfa_graf.xls) A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. VI.1.3. Halálozási, haláloki adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1307 eset/100.000 lakos (min.1.185 max.1.357 orsz.1.298). A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban a vezető halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 640,3 eset/100.000 lakos (min.586,6 max.728,8 orsz.661,8). Ugyanez daganatok miatt 361 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.309 orsz.331). Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 99 eset/100.000 lakos (min.81 max.104 orsz.94). Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 87 eset/100.000 lakos (min.80 max.105 orsz.93). VI.1.3./1. és VI.1.3./2. ábra
Vezető halálokok gyakorisága 100.000 lakosra 2001-ben 800 700 600 500 400 300 200
Közép-Dunántúl Észak-Alföld Közép-Magyaro. Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyaro. Dél-Alföld
100 0 keringési rendszer
daganat
emésztőrendszer
külső ok (baleset, sérülés)
VI.1.3./1. ábra (mortalitás_graf.xls)
117
Országos adat
Vezetõ halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben) keringési rendszer
daganat
emésztőrendszer
külső ok (baleset, sérülés)
800 700 600 500 400 300 200 100 0 KözépDunántúl
ÉszakAlföld
KözépMagyaro.
NyugatDunántúl
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
Dél-Alföld
Országos adat
VI.1.3./2. ábra (mortalitás_graf.xls) Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 24,2 eset/100.000 lakos (min.19,9 max.41,5 orsz.29,2). A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 36,2 eset/100.000 férfi lakos (min.32,3 max.70,6 orsz.47,1). Ugyanez nőkre 13,8 eset/100.000 női lakos (min.8,5 max.17,0 orsz.13,0). VI.1.4. Gazdasági, szociális adatok VI.1.4.-1. Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának összegéhez képest) 56,9 % (min.47,8 max.58,5 orsz.53,3). A munkanélküliségi ráta 4,3 % (min.4,2 max.8,5 orsz.5,7). Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat. A változás a régióban 23,2 % (min.17,0 max.35,8 orsz.26,9). Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 44,1 %. Ez az országban a legkisebb érték (max.49,2 orsz.46,1). Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 110,2 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.74,8 orsz.93,5). VI.1.4.-2. GDP, beruházások A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 1998 eFt/fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min.809 orsz.1.288). Az 1996-2000 közötti GDP növekedés 97,7 % (min.68,0 max.110,7 orsz.90,8). A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 521.861 Ft/fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min.127.708 orsz.282.489). Az egészségügyi beruházások értéke 5694 Ft/fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min.1.698 orsz.4.061). A szociális beruházások értéke 1279 Ft/fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min.476 orsz.1.010). Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az egészségügyi és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja össze régiónként azVI.1.4./1. ábra. A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 5.707 mFt (min.0 max.9.721 orsz.27.195). Ebből a saját rész 1.136 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0 orsz.2.238). A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 1.720.000 mFt (min.0 max.3.219.357 orsz.10.562.146). Ebből a saját rész 253.000 mFt (min.0 max.282.978 orsz.994.023). VI.1.4.-3. Jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 130.749 Ft. Ez az országban a legnagyobb érték (min.82.953 orsz.103.254). A nők bruttó átlagkeresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 81,4 % (min.77,6 max.88,0 orsz.81,3). VI.1.4.-4. Lakáshelyzet A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 232 lakos/100 lakás. Ez az országban a legkisebb érték (max.265 orsz.250). Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 3,5 lakás/1000 lakos (min.1,6 max.3,8
118
orsz.2,8). A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 95,6 % (min.87,5 max.97,0 orsz.92,9). A csatornázottság 74,8 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.31,8 orsz.53,5).
Egy főre jutó egészségügyi és szociális beruházások 2000-ben (Ft) egészségügyi
szociális
6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 KözépDunántúl
DélDél-Alföld Dunántúl
NyugatDunántúl
ÉszakAlföld
ÉszakMagyaro.
KözépMagyaro.
Országos adat
VI.1.4./1. ábra (euszocberuh_graf.xls) VI.1.4.-5. Szociális helyzetkép A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a hajléktalanságot A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 62 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.21 orsz.39). (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre 2001. év folyamán megjelent kábítószer-betegek száma tízezer lakosra vetítve 30 25 20 15 10 5 0
VI.1.4./2. ábra (kabitoszer_graf.xls) A régióban a kábítószer betegek száma 27 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.3 orsz.12). Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 53,4 % (min.40,8 max.75,5 orsz.55,2). A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 9,6 % (min.4,3 max.14,0 orsz.9,2). Az VI.1.4./2. ábra a kábítószer-fogyasztók 10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja. B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők 119
Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,5 válás/1000 lakos (min.2 max.2 orsz.2,4). VI.1.4./3. ábra Válások száma 1000 lakosra vetítve
2,7 2,6 2,5 2,4 2,3 2,2 2,1 2,0
VI.1.4./3. ábra (valas_graf.xls) C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 25.090 fő (min.11.007 max.63.352 orsz.215.851). Ez a lakossághoz viszonyítva 89 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.406 orsz.212). A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,2 % (min.3,0 max.4,2 orsz.3,4). Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 11,5 nap/jogosult (min.10,8 max.15,3 orsz.12,2). VI.1.4./4. ábra Táppénzesek aránya a táppénzre jogosultak számához képest és egy jogosultra jutó táppénzes nap 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
táppénzesek aránya
egy jogosultra jutó táppénzes nap
VI.1.4./4. ábra (tappenz_graf.xls) A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 110.429 fő (min.34.457 max.122.615 orsz.497.423). A lakosságra vetítve 707 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.343 orsz.488). D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 1.388 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.3.908 orsz.2.489). Ennek egy főre jutó átlagos összege 4.175 Ft (min.4.094 max.4.353 orsz.4.193). VI.1.4./5. ábra
120
Kiegészítő családi pótlékban részesültek aránya 10.000 0-24 éves lakosra vetítve 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
VI.1.4./5. ábra (kiegeszito_cspotlek_graf.xls) Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.173 fő/10.000 lakos (min.1.031 max.1.777 orsz.1.299). Az egy főre eső támogatási összeg 8.759 Ft/fő. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.5.233 orsz.6.358). Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 56,7 fő/1000 gyermek korú lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.226,2 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a következő: Környezeti okból 32,65 % (min.12,75 max.33,19 orsz.20,29). Magatartási okból 18,26 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.6,40 orsz.10,24). Anyagi okból 44,18 % (min.43,63 max.78,31 orsz.66,56). Egészségi okból 4,91 % (min.1,92 max.5,42 orsz.2,91).
A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 37 fő/10.000 gyermek korú lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.91 orsz.65). VI.1.4./6. ábra Védelembe vett kiskorú gyermekek aránya tízezer megfelelő korú lakosra vetítve 100 90 80 70 60 50 40 30
VI.1.4./6. ábra (vedelembevett_gyermek_graf.xls) E) Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 58,7 fő/10.000 lakos (min.54,1 max.79,5 orsz.63,6). A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 17.508 férőhely. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.5.689 orsz.66.049). Az ellátottak száma összesen 16.613 fő. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.5.564 orsz.64.721). A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 1.673 férőhely. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.595 orsz.7.887). az ellátottaké 1.685 fő. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.602 orsz.7.962). A szenvedélybetegek férőhelyszáma 533 férőhely. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.12 orsz.1.334). Az ellátottak férőhelyszáma 531 fő. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.11 orsz.1.342). Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 4.465 férőhely. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.628 orsz.10.236). Ebből pszihiátriai 10 férőhely (min.0 max.20 orsz.56). A házi segítségnyújtás adatai: 121
Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 149,9 fő/10.000 60 éven felüli lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.259,6 orsz.197,3). Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 4,1 fő/gondozó. Ez az országban a legkisebb érték. (max.6,2 orsz.4,8). VI.1.5. Morbiditási adatok VI.1.5.-1. Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók ki. A régióban ez az érték 69,1 év. Ez az országban a legnagyobb érték (min.66,7 orsz.68,2). A nők esetében is csupán minimális regionális eltérések látszanak. A régióban a nők születéskor várható élettartama 76,5 év (min.75,8 max.77,4 orsz.76,5). A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.VI.1.5./1. ábra Születéskor várható élettartam 2001 férfi
nő
80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
DélDunántúl
Dél-Alföld
KözépDunántúl
NyugatDunántúl
KözépMagyaro.
Országos adat
VI.1.5./1. ábra (Szulvarhat_graf.xls) VI.1.5.-2. Elvesztett életévek A 100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek számottevő regionális eltérést mutatnak. A régióban ez 8003 év/100.000 lakos (min.7.487 max.9.016 orsz.8.313).VI.1.5./2. ábra A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elvesztett életévek számát mutatja aVI.1.5./3. ábra. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt. A régióban alacsony a keringési betegségek miatt elveszett életévek száma.
VI.1.5./2. ábra (Elveszett_graf.xls)
122
Országos adat
ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
DélDunántúl
DélAlföld
KözépDunántúl
KözépMagyaro.
10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
NyugatDunántúl
100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek
A négy leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatt elvesztett életévek 100.000 lakosra daganat
keringési
emésztőrendszer
baleset
3000 2500 2000 1500 1000 500 0
VI.1.5./3. ábra (elveszettévbeteg_graf.xls) VI.1.5.-3. Kórházi morbiditás A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban vezető helyen állnak a keringési rendszer betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális különbségek. A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk. 10.000 lakosra számított kórházi esetszámok: • Keringési rendszer betegségei 616 eset/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.419 orsz.561).VI.1.5./4. ábra • Légzőrendszer betegségei 196 eset/10.000 lakos (min.133 max.276 orsz.213).VI.1.5./5. ábra • Mentális és viselkedési zavarok: 196 eset/10.000 lakos (min.120 max.207 orsz.187).VI.1.5./6. ábra
10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, keringési rendszer megbetegedéseiben
VI.1.5./4. ábra (korhmorb.xls)
123
ad at
rsz ág os
ya ro .
O
ld K
öz ép -M ag
Al fö
ld
És za k-
lf ö élA
D
un án tú l élD
D
M ag ya ro .
án tú l un
És za k-
öz ép -D K
N
yu ga t-D
un án tú l
700 600 500 400 300 200 100 0
10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, légzőrendszer megbetegedéseiben 300 250 200 150 100 50 0 NyugatDunántúl
Közép- Dél-Alföld KözépDunántúl Magyaro.
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
Országos adat
VI.1.5./5. ábra (korhmorb.xls)
10.000 lakosra jutó kórházi ellátási esetek száma, mentális zavarokban 250 200 150 100 50
öz l ép -M ag ya ro . És za kAl fö ld O rsz ág os ad at
un án tú K
K
öz ép -D
M ag ya ro .
élA
lfö
ld
úl D
un án t élD
D
És za k-
N
yu ga t-D
un án t
úl
0
VI.1.5./6. ábra (korhmorb.xls)
124
VI.2. Az ellátórendszer struktúrája VI.2.1. Alapellátás A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 1993. Ez az országban a legnagyobb érték (min.645 orsz.6.869). Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 1,3 % (min.0,2 max.5,3 orsz.1,6). A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 91,5 %. Ez az országban a legkisebb érték (max.97,2 orsz.93,9). A vállalkozók aránya 95,9 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.90,4 orsz.93,9). A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra jutó háziorvosok számával, illetve a 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük. Ez a régióban a felnőttek esetében 5,16 háziorvos/10.000 lakos (min.4,76 max.5,46 orsz.5,04). A gyermekek esetében 9,1 házi gyermekorvos/10.000 gyermekkorú lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.5,1 orsz.6,8).VI.2.1./1. ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor.
Háziorvosi ellátottság 2001 10.000 lakosra jutó háziorvos
10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos
M ag ya ro . D élA lf ö N ld yu ga t-D un án K tú öz l ép -M ag ya ro . D élD un án tú l O rsz ág os ad at
un án tú l
És za k-
öz ép -D K
És za k-
Al fö ld
10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
VI.2.1./1. ábra (haziorvos_graf.xls) VI.2.2. Szakellátási kapacitás VI.2.2.-1. Házi szakápolás A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítások alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok száma lehet. Ez a szám a régióban 3,1 szolgálat/100.000 lakos (min.3,0 max.4,8 orsz.3,6). VI.2.2.-2. Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési óraszám. Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja. Ennek értéke a régióban 178.998 óra/év/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.90.670 orsz.123.682). További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni. A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.VI.2.2./1. ábra Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény, hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot. Országosan sajátos képet mutató szakma kódok Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés további vizsgálata szükséges. (Lehet pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van 125
nevesítve, pl. addiktológia). Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, ÉszakAlföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal. (összesen heti 45 óra) Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia Csak a Közép-Magyarországi régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám A régióban kirívóan magas óraszámmal rendelkező szakma kód nincs. Ennek ellenére az összes óraszám feltűnően magas. A régióban kirívóan kevés óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok: kardiológia, égésplasztika A régióban minden szakma kód képviselve van. 100.000 lakosra jutó éves szakorvosi és nem szakorvosi óra minden szakmára összesen
t
ag ya ro .
Or sz ág os ad a
Kö z
ép -M
tú l
ld
-D un án
Dé l
-A lfö
Dé l
lf ö ld kA
És za
un án tú l
nt úl
ép -D
Kö z
t- D un á
Ny ug a
És za
kM
ag ya ro .
200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0
VI.2.2./1. ábra – Szerződéses óraszámok 100.000 lakosra (jarokapacitas_graf.xls) (Ezek az adatok 2000. október – 2001. szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak) VI.2.2.-3. Gondozói kapacitás A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat, illetve a gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve100.000 lakosra. A régióban a tüdőgondozók száma 35. Ez az országban a legnagyobb érték (min.16 orsz.160). A pszichiátriai gondozók száma 36. Ez is az országban a legnagyobb érték (min.14 orsz.142). A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma 9. Ez szintén az országban a legnagyobb érték (min.4 orsz.39). Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,24/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.1,99 orsz.1,57). A pszichiátriai gondozók esetében 1,3/100.000 lakos (min.0,9 max.1,9 orsz.1,4). A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók esetében 1,57/100.000 lakos (min.1,00 max.2,65 orsz.1,68). VI.2.2.-4. Művese-állomások Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. Az állomások száma 16. Ez az országban a legnagyobb érték (min.5 orsz.63). A kezelőhelyek száma 241. Ez az országban a legnagyobb érték (min.92 orsz.927). A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 8,5/100.000 lakos (min.7,7 max.11,3 orsz.9,1). VI.2.3. Speciális diagnosztika A régióban a CT berendezések száma 24 db. Ez az országban a legnagyobb érték (min.6 orsz.69). Az MRI készülékek száma 9 db. Ez az országban a legnagyobb érték (min.2 orsz.26). Mind a CT- mind az MR-ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,85 db/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,38 orsz.0,67), az MRI-re pedig 0,32 db/100.000 lakos (min.0,15 max.0,40 orsz.0,25).
126
VI.2.4. Fekvőbeteg-ellátás A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és a krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 96,4/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.71,2 orsz.80,1). Ebből aktív 69,1/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.45,6 orsz.60,0). Krónikus 27,3/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.13,2 orsz.20,1). A régió kórházainak száma 57 . Ez az országban a legnagyobb érték (min.15 orsz.176). Összes ágyszáma 27.266. Ez az országban a legnagyobb érték (min.7.442 orsz.81.544). VI.2.4./1. ábra A régiónak van egyetemi kórháza, van állami kórháza. Alapítványi kórház, egyházi tulajdonú kórház szintén van a régióban. 10.000 lakosra jutó összes ágyszám
t
Or sz ág os ad a
ag ya ro .
Kö z
ép -M
nt úl
tú l
t- D un á
Ny ug a
-D un án
lf ö ld
Dé l
kA
kM És za
És za
ag ya ro .
ld -A lfö
Dé l
Kö z
ép -D
un án tú l
120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0
VI.2.4./1. ábra (korhaziagy_graf.xls) Aktív ágyak A régióban az aktív ágyak száma 19.544. Ez az országban a legnagyobb érték (min.5.110 orsz.61.088). Ez a lakossághoz viszonyítva 69,1/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.45,6 orsz.60,0). A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.VI.2.4./2. ábra 10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma
t
Or sz ág os ad a
ag ya ro .
tú l
ép -M
Kö z
-D un án
Dé l
kA
lf ö ld
ld És za
-A lfö
Dé l
ag ya ro .
kM
nt úl És za
t- D un á
Ny ug a
Kö z
ép -D
un án tú l
80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0
VI.2.4./2. ábra (fekvoaktivagy_graf.xls) Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi osztály) ágyszámokat nem elemeztük. Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok Gyermek- és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen. A többi régióban vélhetőleg pszichiátriai osztályokon zajlik az ellátás. Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik. Plasztikai égési sebészeti osztály csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik. A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról, 127
ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek. A mátrix intézetek (osztályok) még nem terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban, Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők. Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: belgyógyászat, sebészet, traumatológia, fül- orr- gégészet, neurológia, ortopédia, onkológia, fogászat és szájsebészet, reumatológia, intenzív terápia, sugárterápia-onkoradiológia, hematológia, endokrinológia-anyagcsere, érsebészet, idegsebészet, PIC, szívsebészet, kardiológia Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő vagy hiányzó szakma kód nincs a régióban. Hiányzó szakma kód nincs a régióban. Krónikus ágyak A régióban a krónikus ágyak száma 7722. Ez az országban a legnagyobb érték (min.1.401 orsz.20.456). A lakossághoz viszonyítva 27,3/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.13,2 orsz.20,1). A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozik. VI.2.4./3. ábra A Közép-Magyarországi régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az aktív ellátások terén. Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: belgyógyászat, pszichiátria Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban. 10.000 lakosra jutó krónikus ágy összesen 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
VI.2.4./3. ábra (kronikusagy.xls) A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni. Ezek egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat vettük figyelembe. Minden kategóriában itt van a legtöbb kórház. A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 14. (min.3 orsz.34). 600-900 ágy közötti kórház 9 (min.1 orsz.27). 300-600 ágy között van 15 (min.2 orsz.42). 300 ágy alatt van 19 (min.5 orsz.73). A régióra országos összehasonlításban a nagyobb kórházak kis túlsúlya jellemző. Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja.VI.2.4./4. ábra VI.2.4./5. ábra
128
Közép-Magyaro.
Országos adat
900 ágy felett 19%
900 ágy felett 25%
300 ágy alatti 33%
300 ágy alatti 42%
600-900 ágyas 15%
600-900 ágyas 16%
300-600 ágyas 26%
300-600 ágyas 24%
VI.2.4./4. ábra – A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag_graf.xls)
Észak-Magyarország régió
4 8
8
3
4 2
3
15
15
Észak-Alföld régió
7
9 14
Nyugat-Dunántúl régió
5 1
3 3 2
19
5 5
Közép-Magyarország régió
Közép-Dunántúl régió
Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió
4
3
4
3
5 7
3
Kórházak ágyszám szerint 900 felett 600-900 300-600
12
300 alatt
VI.2.4./5. ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint VI.2.5. Gyógyszertári ellátottság A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 550. Ez az országban a legnagyobb érték (min.182 orsz.1.999). A lakosságra számítva 2,01/10.000 lakos (min.1,87 max.2,31 orsz.2,04). VI.2.6. Mentőszolgálati kapacitások A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni. A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes figyelembe venni. A régióban a mentőállomások száma 35 (min.21 max.38 orsz.203). Ez lakosságra vetítve 1,2/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.2,7 orsz.2,0). Területre vetítve 5,1/1000 km2. Ez az országban a legnagyobb érték (min.1,4 orsz.2,2). A régióban használt mentőkocsik száma összesen 176 (min.81 max.194 orsz.978). Ez lakosságra vetítve 6,2/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.13,1 orsz.9,6). Területre vetítve 25,4/1000 km2. Ez az országban a legnagyobb érték (min.7,2 orsz.10,5).
129
A mentőorvosok száma 87 fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min.8 orsz.177). A lakossághoz viszonyított értéke 3,1 orvos/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,7 orsz.1,7). Területre vetítve 12,6 orvos/1000 km2. Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,7 orsz.1,9). Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 31,93 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.50,30 orsz.41,00). (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva.) VI.2.7. Szociális ellátás VI.2.7.-1. Szociális intézményrendszer Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 59,3 férőhely/10.000 lakos (min.53,2 max.77,7 orsz.63,2). Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait. VI.2.7.-2. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtásban részesülők száma 32,5 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.47,7 orsz.39,6). VI.2.7.-3. Közgyógyellátás Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 421 fő/10.000 lakos (min.344 max.707 orsz.488). VI.2.8. Humán erőforrás Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak. VI.2.8.-1. Orvosi állások A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 41,16 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.22,48 orsz.30,00). Nagyon erősen a Közép-Magyarországi régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más régióban számuk alacsony. A járóbeteg-szakellátásban dolgozó szakorvosok között a régióban minden szakma kód kielégítő mértékben képviselve van. A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 16,4 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.8,5 orsz.11,8). A be nem töltött állások száma 1,67 állás/10.000 lakos (min.1,18 max.2,26 orsz.1,60). A vállalkozó orvosok aránya 2,1 % (min.0,1 max.6,0 orsz.1,9). VI.2.8.-2. Szakdolgozók A lakosságra számított egészségügyi szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 106 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.79 orsz.94). Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 61,0 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.44,2 orsz.54,0). Védőnői állások 4,2 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.5,4 orsz.4,7). VI.2.8.-3. Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban A régióban van az egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény, mely orvos, fogorvos, gyógyszerész-képzést nyújt. Az évente végző orvosok száma 420 fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min.188 orsz.1.075). A fogorvosoké 117 fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min.21 orsz.198). A gyógyszerészeké 115 fő. Ez szintén az országban a legnagyobb érték (min.22 orsz.247). A régióban az egy évben végzett diplomás ápolók száma 100 fő (min.36 max.378 orsz.723), az egyéb felsőfokú képzettséggel rendelkező egészségügyi szakembereké 245 fő. Ez ugyancsak az országban a legnagyobb érték (min.53 orsz.548). Főiskolai szintű egészségügyi képzés a régióban van. Az egészségügyi szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 66. Ez az országban a legnagyobb érték (min.13 orsz.182). Az itt végző hallgatók száma 1662 fő. Ez is az országban a legnagyobb érték (min.259 orsz.4.446). VI.2.9. Eszközellátottság Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot. 130
A régióban a műtőkkel való ellátottság 11,52 db/100.000 lakos (min.9,25 max.14,39 orsz.11,12). A központi műtők aránya 36,50 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.65,24 orsz.46,77). A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 54,60 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.93,90 orsz.68,08). A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 264 mFt/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.97 orsz.175). Az alábbi adatok szintén a 2002. évre vonatkoznak. A hagyományos röntgenkészülékek száma 84,48 db/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.41,23 orsz.64,69). Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 27,20 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.38,43 orsz.30,77). Átlagos életkoruk 12 év. Ez az országban a legkisebb érték. (max.15 orsz.13). A képerősítő berendezések száma 7,95 (min.4,86 max.8,15 orsz.6,99). Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 50,22 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.76,54 orsz.58,93). Átlag életkoruk 14 év. Ez az országban a legkisebb érték. (max.18 orsz.15). A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,49 db/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0,00 orsz.0,28). Átlagos életkoruk 8 év (min.0 max.11 orsz.8). A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 7,14 % (min.0,00 max.33,33 orsz.14,29). A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 14,14 db/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.5,53 orsz.8,75). A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 45,00 % (min.26,32 max.62,90 orsz.44,49). A defibrillátorok átlagos életkora 12,22 év (min.10,36 max.13,24 orsz.11,73).
131
VI.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása VI.3.1. Alapellátás VI.3.1.-1. Teljesítmények A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük, hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk. A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 3778 eset/év/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.5.579 orsz.4.754). A lakáson történő vizitek száma 613 eset/év/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.453 orsz.522). A régióra tehát az jellemző, hogy az emberek kevesebbszer mennek el a háziorvoshoz, mint máshol, viszont a háziorvos többször megy ki lakásra. A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 32,60 eset/év/1000 lakos (min.26,86 max.40,50 orsz.34,95). Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,7423 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,5082 orsz.0,6624). A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunk.VI.3.1./1. ábra
Háziorvosi tevékenység eset/1000 lakos összes
rendelői megjelenés
7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000
ag ya ro Or . sz ág os ad at
tú l
kM
És za
-D un án
Dé l
un án tú l
ld
ép -D
-A lfö Kö z
Dé l
lf ö ld kA
nt úl És za
t- D un á
Ny ug a
Kö z
ép -M
ag ya ro .
0
VI.3.1./1. ábra (haziorvosbetegtalalk_graf.xls) VI.3.1.-2. Finanszírozás A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak, a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket. VI.3.2. Szakellátás VI.3.2.-1. Házi szakápolás teljesítménye A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük, mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk. A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 255 eset/év/szolgálat (min.136 max.294 orsz.204). VI.3.2./1. ábra
132
10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma
És za kAl fö ld Dé l-D un án K tú öz l ép -D un án tú l Dé l-A lfö És ld za kM ag ya K ro öz . ép -M ag ya Ny ro ug . at -D un án tú O l rs zá go sa da t
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
VI.3.2./1. ábra (haziszakap_graf.xls) VI.3.2.-2. Házi szakápolás finanszírozása A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 412 mFt/év. Ez az országban a legnagyobb érték (min.121 orsz.1.303). VI.3.2.-3. Szakrendelők teljesítménye A járóbeteg-szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi "gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük, ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a teljesítményfinanszírozás alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül. A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók. Adataink a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak. Összes esetszám a régióban 20.931.007 eset/év. Ez az országban a legnagyobb érték (min.5.100.164 orsz.59.832.307). A 10.000 lakosra jutó esetszám 73.986 eset/év/10.000 lakos. Ez kirívóan magas, az országban a legnagyobb érték (min.48.396 orsz.58.804). A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 24.365.568.813 pont/év. Ez az országban a legnagyobb érték (min.5.094.441.634 orsz.66.197.090.074). Ez 10.000 lakosra számítva 86.126.419 pont/év/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.50.556.101 orsz.65.059.505). VI.3.2./2. ábra VI.3.2.-4. Szakrendelők finanszírozása A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező. Az éves finanszírozási összeg a régióban 21.922.395 eFt/év. Ez az országban a legnagyobb érték (min.4.601.088 orsz.59.664.848). A 10.000 lakosra számított összeg 77.490 eFt/év/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.45.641 orsz.58.640). Adataink szintén a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.VI.3.2./3. ábra
133
10.000 lakosra jutó éves járóbeteg esetszám
És za kM ag ya ro . És za kAl Ny fö ld ug at -D un án K tú öz l ép -D un án tú Dé l l-D un án tú l Dé l-A lfö K öz ld ép -M ag ya ro O . rs zá go sa da t
80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
VI.3.2./2. ábra (jaroest_graf.xls)
10.000 lakosra jutó éves járóbeteg finanszírozás (eFt.)
t
Or sz ág os ad a
Kö z
ép -M
ag ya ro .
ld -A lfö Dé l
lf ö ld kA
tú l És za
-D un án
Dé l
un án tú l
nt úl
ép -D
Kö z
t- D un á
Ny ug a
És za
kM
ag ya ro .
90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
VI.3.2./3. ábra (jaroft_graf.xls) VI.3.2.-5. Gondozók teljesítménye és finanszírozása A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre, alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez további adatgyűjtés szükséges. VI.3.2.-6. Művese-állomások teljesítménye Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük, mely egyben a kihasználtságot is jellemzi. A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 149.786 kezelés. Ez az országban a legnagyobb érték (min.51.486 orsz.554.889). Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 11,2 fő/kezelőhely (min.6,5 max.12,8 orsz.10,1). Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja. VI.3.2./4. ábra A régióra vonatkozó érték 468 kezelés/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.664 orsz.539).
134
10.000 lakosra eső művese-kezelések száma, a beteg lakóhelye szerint
ag ya ro Or . sz ág os ad at
kM
un án tú l
És za
nt úl
ép -D
Kö z
t- D un á
lf ö ld kA
Ny ug a
És za
-D un án
tú l
ld Dé l
-A lfö
Dé l
Kö z
ép -M
ag ya ro .
700 600 500 400 300 200 100 0
VI.3.2./4. ábra (muveskez_graf.xls) VI.3.2.-7. Művese-állomások finanszírozása A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001. évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 2751,6 mFt/év. Ez az országban a legnagyobb érték (min.1.081,4 orsz.10.332,8). VI.3.3. Speciális diagnosztika VI.3.3.-1. Teljesítmény A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk. A CT- és MR-vizsgálatok számát abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be. A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 197.922 db. Ez az országban a legnagyobb érték (min.38.481 orsz.561.075). A lakosságra számítva 700 vizsgálat /10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.343 orsz.551). Ugyanebben az időszakban 175.753 db MR vizsgálat történt. Ez az országban a legnagyobb érték (min.18.752 orsz.570.154). Ez a lakosságra számítva 621 vizsgálat /10.000 lakos (min.145 max.1.048 orsz.560). A regionális eltérések jelentősek. A Közép-Magyarországi régió kitüntetett szerepe ezen a téren is kimutatható, de nem extrém mértékű. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 9541 vizsgálat/berendezés (min.6.381 max.14.797 orsz.9.459). Az MRI esetében pedig 27.953 vizsgálat/berendezés (min.9.582 max.54.324 orsz.26.457). VI.3.3.-2. Finanszírozás A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk. A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 1195 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték (min.238 orsz.3.537). Lakosságra vetítve 4,2 mFt/10.000 lakos (min.2,1 max.4,8 orsz.3,5). Ugyanezek az adatok az MR-vizsgálatokra 1035 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték (min.165 orsz.3.685). A lakossághoz viszonyítva 3,7 mFt/10.000 lakos (min.1,3 max.6,4 orsz.3,6). VI.3.4. Fekvőbeteg-ellátás VI.3.4.-1. Teljesítmény Aktív ellátás A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 2658 súlyszám/év/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.1.646 orsz.2.225). A CASE MIX index 1,00635 súlyszám/eset. Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,87354 orsz.0,96036). Az átlagos ápolási idő 7,8 ápolási nap/eset (min.7,1 max.8,0 orsz.7,6). Az ágykihasználtság ebben a régióban 81,31 % (min.78,11 max.83,92 orsz.80,33). Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 79,44 % (min.78,87 max.86,05 orsz.81,72).
135
Krónikus ellátás A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 8250 nap/év/10.000 lakos. Ez kifejezetten magas, az országban a legnagyobb érték (min.3.519 orsz.5.887). Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 302 nap/év/ágy (min.254 max.312 orsz.293). A krónikus ágyak kihasználtsága 82,8 % (min.69,5 max.85,4 orsz.80,2). VI.3.4.-2. Finanszírozás A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001. évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 81.443,7 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 20.932,9 orsz.243.165). Ennek a lakosságra vetített értéke 287,88 mFt/10.000 lakos. Ez kifejezetten magas, az országban a legnagyobb érték (min.186,8 orsz.238,99).VI.3.4./1. ábra Fekvőbeteg-ellátás finanszírozása 10.000 lakosra (mFt) 2000-ben.
VI.3.4./1. ábra (fekvofin_graf.xls)
136
t
Or sz ág os ad a
ag ya ro .
tú l
ép -M
Kö z
-D un án
Dé l
kA
lf ö ld
ld És za
-A lfö Dé l
nt úl
t- D un á
ag ya ro .
Ny ug a
kM
És za
Kö z
ép -D
un án tú l
300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00
VII. A Nyugat-Dunántúli régió elemzése
VII.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok ..............................................................138 VII.1.1. Általános adatok ....................................................................................................................138 VII.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam ....................................................................138 VII.1.3. Halálozási, haláloki adatok ....................................................................................................139 VII.1.4. Gazdasági, szociális adatok ...................................................................................................140 VII.1.5. Morbiditási adatok .................................................................................................................144 VII.2. Az ellátórendszer struktúrája...........................................................................................................147 VII.2.1. Alapellátás .............................................................................................................................147 VII.2.2. Szakellátási kapacitás ............................................................................................................147 VII.2.3. Speciális diagnosztika............................................................................................................148 VII.2.4. Fekvőbeteg-ellátás .................................................................................................................148 VII.2.5. Gyógyszertári ellátottság .......................................................................................................151 VII.2.6. Mentőszolgálati kapacitások..................................................................................................151 VII.2.7. Szociális ellátás......................................................................................................................152 VII.2.8. Humán erőforrás ....................................................................................................................152 VII.2.9. Eszközellátottság ...................................................................................................................152 VII.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása...........................................................................154 VII.3.1. Alapellátás .............................................................................................................................154 VII.3.2. Szakellátás .............................................................................................................................154 VII.3.3. Speciális diagnosztika............................................................................................................157 VII.3.4. Fekvőbeteg-ellátás .................................................................................................................157
137
VII.1. Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok VII.1.1. Általános adatok A Nyugat-Dunántúli régiót Zala, Vas és Győr-Sopron megye alkotja. Nyugat felől nagyrészt Ausztria, dél felé Szlovénia és Horvátország határolják. Északon Szlovákiától a Duna választja el, kelet felől a Közép- ill. a DélDunántúli régióval szomszédos. Kis szakaszon a Balaton képezi keleti határát. Ausztria közelsége folytán sok szempontból a legfejlettebb régió. A régió területe 11.209 km2 (min.6.919 max.18.339 orsz.93.029). A 2002. év eleji állapot szerint lakossága 1.002.959 fő (min.993.466 max.2.829.047 orsz.10.174.853). Népsűrűsége 89 fő/ km2 (min.70 max.409 orsz.109). Az éves bevándorlás 2001-ben 1,7 fő/1000 lakos (min.-1,6 max.2,0 orsz.). VII.1.2. Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -3,69 fő/1000 lakos (min.-4,50 max.-1,71 orsz.-3,45). A természetes fogyást a bevándorlás mérsékli, de nem ellensúlyozza. Az 1000 lakosra számított élveszületés 8,69 fő/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.10,76 orsz.9,53). A halálozás 12,38 fő/1000 lakos (min.11,85 max.13,57 orsz.12,97). Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 7,34 eset/1000 élveszületés (min.6,31 max.9,57 orsz.8,13). A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 45,3 eset/100 élveszületés. Ez az országban a legkisebb érték (max.64,8 orsz.58,1). Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.VII.1.2./1. ábra A jelenség további vizsgálatra érdemes.
Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás összefüggése terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála) csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála) 70,0
12,00
60,0
10,00
50,0
8,00
40,0 6,00 30,0 4,00
20,0
nt úl Or sz ág os ad at
t- D un á
ag ya ro .
Ny ug a
ép -M
Kö z
ép -D Kö z
kM
És za
kA
tú l És za
-D un án
Dé l
-A lfö Dé l
un án tú l
0,00 ag ya ro .
0,0 lf ö ld
2,00
ld
10,0
VII.1.2./1. ábra (Abortusz_graf.xls)7 A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.VII.1.2./2. ábra
7
Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a grafikonok könyvtárban találhatók. 138
80–84 70–74 60–64 50–54
férfi
40–44
nő
30–34 20–24 10–14 0–4 60 000
40 000
20 000
0
20 000
40 000
60 000
VII.1.2./2. ábra – A régió korfája (korfa_graf.xls) A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. VII.1.3. Halálozási, haláloki adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1238 eset/100.000 lakos (min.1.185 max.1.357 orsz.1.298). A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban a vezető halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 645,7 eset/100.000 lakos (min.586,6 max.728,8 orsz.661,8). Ugyanez daganatok miatt 309 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.361 orsz.331). Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 90 eset/100.000 lakos (min.81 max.104 orsz.94). Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 80 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.105 orsz.93).VII.1.3./1. ésVII.1.3./2. ábra
Vezető halálokok gyakorisága 100.000 lakosra 2001-ben 800 700 600 500 400 300 200
Közép-Dunántúl Észak-Alföld Közép-Magyaro. Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyaro. Dél-Alföld
100 0 keringési rendszer
daganat
emésztőrendszer
külső ok (baleset, sérülés)
VII.1.3./1. ábra (mortalitás_graf.xls)
139
Országos adat
Vezető halálokok a régiókban (100.000 lakosra jutó haláleset 2001-ben) keringési rendszer
daganat
emésztőrendszer
külső ok (baleset, sérülés)
800 700 600 500 400 300 200 100 0 KözépDunántúl
ÉszakAlföld
KözépMagyaro.
NyugatDunántúl
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
Dél-Alföld
Országos adat
VII.1.3./2. ábra (mortalitás_graf.xls) Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 19,9 eset/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.41,5 orsz.29,2). A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 32,3 eset/100.000 férfi lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.70,6 orsz.47,1). Ugyanez nőkre 8,5 eset/100.000 női lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.17,0 orsz.13,0). VII.1.4. Gazdasági, szociális adatok VII.1.4.-1. Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának összegéhez képest) 58,5 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.47,8 orsz.53,3). A munkanélküliségi ráta 4,2 %. Ez az országban a legkisebb érték (max.8,5 orsz.5,7). Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat. A változás a régióban 30,0 % (min.17,0 max.35,8 orsz.26,9). Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 44,6 % (min.44,1 max.49,2 orsz.46,1). Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 97,7 % (min.74,8 max.110,2 orsz.93,5). VII.1.4.-2. GDP, beruházások A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 1462 eFt/fő (min.809 max.1.998 orsz.1.288). Az 19962000 közötti GDP növekedés 107,4 % (min.68,0 max.110,7 orsz.90,8). A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 283.758 Ft/fő (min.127.708 max.521.861 orsz.282.489). Az egészségügyi beruházások értéke 3485 Ft/fő (min.1.698 max.5.694 orsz.4.061). A szociális beruházások értéke 1185 Ft/fő (min.476 max.1.279 orsz.1.010). Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az egészségügyi és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja össze régiónként azVII.1.4./1. ábra. A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások nem történt. (max.9.721 orsz.27.195). A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 2.133.523 mFt (min.0 max.3.219.357 orsz.10.562.146). Ebből a saját rész 150.000 mFt (min.0 max.282.978 orsz.994.023). VII.1.4.-3. Jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 94.427 Ft (min.82.953 max.130.749 orsz.103.254). A nők bruttó átlagkeresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 78,3 % (min.77,6 max.88,0 orsz.81,3). VII.1.4.-4. Lakáshelyzet A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 260 lakos/100 lakás (min.232 max.265 orsz.250). Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 3,8 lakás/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.1,6 orsz.2,8). A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 95,0 % (min.87,5 max.97,0 orsz.92,9). A csatornázottság 59,0 % (min.31,8 max.74,8 orsz.53,5).
140
Egy főre jutó egészségügyi és szociális beruházások 2000-ben (Ft) egészségügyi
szociális
6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 KözépDunántúl
DélDél-Alföld Dunántúl
NyugatDunántúl
ÉszakAlföld
ÉszakMagyaro.
KözépMagyaro.
Országos adat
VII.1.4./1. ábra (euszocberuh_graf.xls) VII.1.4.-5. Szociális helyzetkép A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a hajléktalanságot A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 33 fő/10.000 lakos (min.21 max.62 orsz.39). (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre 2001. év folyamán megjelent kábítószer-betegek száma tízezer lakosra vetítve 30 25 20 15 10 5 0
VII.1.4./2. ábra (kabitoszer_graf.xls) A régióban a kábítószer betegek száma 3 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték. (max.27 orsz.12). Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 40,8 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.75,5 orsz.55,2).
A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 10,8 % (min.4,3 max.14,0 orsz.9,2). Az VII.1.4./2. ábra a kábítószer-fogyasztók 10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja. B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők
141
Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,1 válás/1000 lakos (min.2 max.2 orsz.2,4). VII.1.4./3. ábra Válások száma 1000 lakosra vetítve 2,7 2,6 2,5 2,4 2,3 2,2 2,1 2,0
VII.1.4./3. ábra (valas_graf.xls) C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 11.007 fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.63.352 orsz.215.851). Ez a lakossághoz viszonyítva 110 fő/10.000 lakos (min.89 max.406 orsz.212). A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,2 % (min.3,0 max.4,2 orsz.3,4). Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 11,6 nap/jogosult (min.10,8 max.15,3 orsz.12,2). VII.1.4./4. ábra Táppénzesek aránya a táppénzre jogosultak számához képest és egy jogosultra jutó táppénzes nap 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
táppénzesek aránya
egy jogosultra jutó táppénzes nap
VII.1.4./4. ábra (tappenz_graf.xls) A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 72.340 fő (min.34.457 max.122.615 orsz.497.423). A lakosságra vetítve 525 fő/10.000 lakos (min.343 max.707 orsz.488). D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 1.504 fő/10.000 lakos (min.1.388 max.3.908 orsz.2.489). Ennek egy főre jutó átlagos összege 4.213 Ft (min.4.094 max.4.353 orsz.4.193). VII.1.4./5. ábra
142
Kiegészítő családi pótlékban részesültek aránya 10.000 0-24 éves lakosra vetítve 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
VII.1.4./5. ábra (kiegeszito_cspotlek_graf.xls) Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.089 fő/10.000 lakos (min.1.031 max.1.777 orsz.1.299). Az egy főre eső támogatási összeg 5.896 Ft/fő (min.5.233 max.8.759 orsz.6.358).
Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 78,2 fő/1000 gyermek korú lakos (min.56,7 max.226,2 orsz.121,8). Ezek ok szerinti megoszlása a következő: Környezeti okból 19,25 % (min.12,75 max.33,19 orsz.20,29). Magatartási okból 13,37 % (min.6,40 max.18,26 orsz.10,24). Anyagi okból 63,69 % (min.43,63 max.78,31 orsz.66,56). Egészségi okból 3,69 % (min.1,92 max.5,42 orsz.2,91).
A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 54 fő/10.000 gyermek korú lakos (min.37 max.91 orsz.65). VII.1.4./6. ábra Védelembe vett kiskorú gyermekek aránya tízezer megfelelő korú lakosra vetítve 100 90 80 70 60 50 40 30
VII.1.4./6. ábra (vedelembevett_gyermek_graf.xls) E) Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 55,5 fő/10.000 lakos (min.54,1 max.79,5 orsz.63,6). A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 5.689 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték. (max.17.508 orsz.66.049). Az ellátottak száma összesen 5.564 fő. Ez az országban a legkisebb érték. (max.16.613 orsz.64.721). A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 960 férőhely (min.595 max.1.673 orsz.7.887). az ellátottaké 972 fő (min.602 max.1.685 orsz.7.962). A szenvedélybetegek férőhelyszáma 110 férőhely (min.12 max.533 orsz.1.334). Az ellátottak férőhelyszáma 115 fő (min.11 max.531 orsz.1.342). Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 1.055 férőhely (min.628 max.4.465 orsz.10.236). Ebből pszihiátriai 16 férőhely (min.0 max.20 orsz.56). A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó
143
ellátott aránya 190,0 fő/10.000 60 éven felüli lakos (min.149,9 max.259,6 orsz.197,3). Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 4,5 fő/gondozó (min.4,1 max.6,2 orsz.4,8). VII.1.5. Morbiditási adatok VII.1.5.-1. Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók ki. A régióban ez az érték 68,9 év (min.66,7 max.69,1 orsz.68,2). A nők esetében is csupán minimális regionális eltérések látszanak. A régióban a nők születéskor várható élettartama 77,4 év. Ez az országban a legnagyobb érték (min.75,8 orsz.76,5). A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.VII.1.5./1. ábra Születéskor várható élettartam években, 2001-ben férfi
nő
80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
DélDunántúl
Dél-Alföld
KözépDunántúl
NyugatDunántúl
KözépMagyaro.
Országos adat
VII.1.5./1. ábra (Szulvarhat_graf.xls) VII.1.5.-2. Elvesztett életévek A 100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek számottevő regionális eltérést mutatnak. A régióban ez 7487 év/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.9.016 orsz.8.313).VII.1.5./2. ábra A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elvesztett életévek számát mutatja aVII.1.5./3. ábra. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt. A daganat, ill. a baleset miatt elveszett életévek száma kifejezetten alacsony
VII.1.5./2. ábra (Elveszett_graf.xls)
144
Országos adat
ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
DélDunántúl
DélAlföld
KözépDunántúl
KözépMagyaro.
10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0
NyugatDunántúl
100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek
A négy leggyakoribb haláloki betegségcsoport miatt elvesztett életévek 100.000 lakosra daganat
keringési
emésztőrendszer
baleset
3000 2500 2000 1500 1000 500 0
VII.1.5./3. ábra (elveszettévbeteg_graf.xls) VII.1.5.-3. Kórházi morbiditás A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban vezető helyen állnak a keringési rendszer betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve kimutathatók regionális különbségek. A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk. 10.000 lakosra számított kórházi esetszámok: • Keringési rendszer betegségei 419 eset/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.616 orsz.561).VII.1.5./4. ábra • Légzőrendszer betegségei 133 eset/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.276 orsz.213). VII.1.5./5. ábra • Mentális és viselkedési zavarok: 120 eset/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.207 orsz.187).VII.1.5./6. ábra Egészében véve a lakosság egészségi állapotát jellemző adatok a régióban országos viszonylatban nagyon kedvezőek
10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, keringési rendszer megbetegedéseiben
VII.1.5./4. ábra (korhmorb.xls)
145
ad at
rsz ág os
ya ro .
O
ld K
öz ép -M ag
Al fö
ld
És za k-
lf ö élA
D
un án tú l élD
D
M ag ya ro .
un
án tú l
És za k-
öz ép -D K
N
yu ga t-D
un án tú l
700 600 500 400 300 200 100 0
10.000 lakosra jutó kórházi esetek száma, légzőrendszer megbetegedéseiben 300 250 200 150 100 50 0 NyugatDunántúl
Közép- Dél-Alföld KözépDunántúl Magyaro.
DélDunántúl
ÉszakMagyaro.
ÉszakAlföld
Országos adat
VII.1.5./5. ábra (korhmorb.xls)
10.000 lakosra jutó kórházi ellátási esetek száma, mentális zavarokban 250 200 150 100 50
öz l ép -M ag ya ro . És za kAl fö ld O rsz ág os ad at
K
un án tú
K
öz ép -D
M ag ya ro .
élA
lfö
ld
úl D
un án t
élD D
És za k-
N
yu ga t-D
un án tú l
0
VII.1.5./6. ábra (korhmorb.xls)
146
VII.2. Az ellátórendszer struktúrája VII.2.1. Alapellátás A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 645. Ez az országban a legkisebb érték (max.1.993 orsz.6.869). Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 0,2 %. Ez a növekedés is az országban a legkisebb érték (max.5,3 orsz.1,6). A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 94,9 % (min.91,5 max.97,2 orsz.93,9). A vállalkozók aránya 95,8 % (min.90,4 max.95,9 orsz.93,9). A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra jutó háziorvosok számával, illetve a 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük. Ez a régióban a felnőttek esetében 5,11 háziorvos/10.000 lakos (min.4,76 max.5,46 orsz.5,04). A gyermekek esetében 6,2 házi gyermekorvos/10.000 gyermekkorú lakos (min.5,1 max.9,1 orsz.6,8).VII.2.1./1. ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor.
Háziorvosi ellátottság 2001 10.000 lakosra jutó háziorvos
10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos
M ag ya ro . D élA lf ö N ld yu ga t-D un án K tú öz l ép -M ag ya ro . D élD un án tú l O rsz ág os ad at
un án tú l
És za k-
öz ép -D K
És za k-
Al fö ld
10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
VII.2.1./1. ábra (haziorvos_graf.xls) VII.2.2. Szakellátási kapacitás VII.2.2.-1. Házi szakápolás A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítások alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok száma lehet. Ez a szám a régióban 3,0 szolgálat/100.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.4,8 orsz.3,6). VII.2.2.-2. Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési óraszám. Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja. Ennek értéke a régióban 93.871 óra/év/100.000 lakos (min.90.670 max.178.998 orsz.123.682). További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni. A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.VII.2.2./1. ábra Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény, hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot. Országosan sajátos képet mutató szakma kódok Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés további vizsgálata szükséges. (Lehet pl., hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van nevesítve, pl. addiktológia). Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, Észak-
147
Alföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal. (összesen heti 45 óra) Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia. Csak a Közép-Magyarországi régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám. A régióban kirívóan magas illetve alacsony óraszámmal rendelkező szakma kód nincs. Hiányzó szakma kód nincs a régióban. 100.000 lakosra jutó éves szakorvosi és nem szakorvosi óra minden szakmára összesen
t
ag ya ro .
Or sz ág os ad a
Kö z
ép -M
tú l
ld
-D un án
Dé l
-A lfö
Dé l
lf ö ld kA
És za
un án tú l
nt úl
ép -D
Kö z
t- D un á
Ny ug a
És za
kM
ag ya ro .
200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0
VII.2.2./1. ábra – Szerződéses óraszámok 100.000 lakosra (jarokapacitas_graf.xls) (Ezek az adatok 2000. október – 2001. szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak) VII.2.2.-3. Gondozói kapacitás A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat, illetve a gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve100.000 lakosra. A régióban a tüdőgondozók száma 16. Ez az országban a legkisebb érték (max.35 orsz.160). A pszichiátriai gondozók száma 19 (min.14 max.36 orsz.142). A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 4. Ez az országban a legkisebb érték (max.9 orsz.39). Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,60/100.000 lakos (min.1,24 max.1,99 orsz.1,57). A pszichiátriai gondozók esetében 1,9/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,9 orsz.1,4). A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók esetében 1,80/100.000 lakos (min.1,00 max.2,65 orsz.1,68). VII.2.2.-4. Művese-állomások Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. Az állomások száma 6 (min.5 max.16 orsz.63). A kezelőhelyek száma 103 (min.92 max.241 orsz.927). A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 10,3/100.000 lakos (min.7,7 max.11,3 orsz.9,1). VII.2.3. Speciális diagnosztika A régióban a CT berendezések száma 6 db. Ez az országban a legkisebb érték (max.24 orsz.69). Az MRI készülékeké 4 db (min.2 max.9 orsz.26). Mind a CT mind az MR ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,60 db/100.000 lakos (min.0,38 max.0,85 orsz.0,67). Az MRI-re pedig 0,40 db/100.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,15 orsz.0,25). Az ellátottság mindkét kategóriában jónak mondható. VII.2.4. Fekvőbeteg-ellátás A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 77,8/10.000 lakos (min.71,2 max.96,4 orsz.80,1). Ebből aktív 53,2/10.000 lakos (min.45,6 max.69,1 orsz.60,0). Krónikus 24,6/10.000 lakos (min.13,2 max.27,3 orsz.20,1). A régió kórházainak száma 17 (min.15 max.57 orsz.176). Összes ágyszáma 7808 (min.7.442 max.27.266 orsz.81.544).VII.2.4./1. ábra 148
A régiónak nincs egyetemi kórháza, de van állami kórháza. Magánkórház van, alapítványi kórház viszont nincs, egyházi tulajdonú kórház sincs a régióban. 10.000 lakosra jutó összes ágyszám
t
Or sz ág os ad a
ag ya ro .
Kö z
ép -M
nt úl
tú l
t- D un á
Ny ug a
-D un án
lf ö ld
Dé l
kA
kM És za
És za
ag ya ro .
ld -A lfö
Dé l
Kö z
ép -D
un án tú l
120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0
VII.2.4./1. ábra (korhaziagy_graf.xls) Aktív ágyak A régióban az aktív ágyak száma 5337 (min.5.110 max.19.544 orsz.61.088). Ez a lakossághoz viszonyítva 53,2/10.000 lakos (min.45,6 max.69,1 orsz.60,0). A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.VII.2.4./2. ábra 10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma
t
Or sz ág os ad a
ag ya ro .
tú l
ép -M
Kö z
-D un án
Dé l
kA
lf ö ld
ld És za
-A lfö
Dé l
ag ya ro .
kM
nt úl És za
t- D un á
Ny ug a
Kö z
ép -D
un án tú l
80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0
VII.2.4./2. ábra (fekvoaktivagy_graf.xls) Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi osztály) ágyszámokat nem elemeztük. Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok Gyermek- és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen. A többi régióban vélhetőleg pszichiátriai osztályokon zajlik az ellátás. Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik. Plasztikai égési sebészeti osztály csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik. A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról, ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek. A mátrix intézetek (osztályok) még nem terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban, Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők. Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: 149
stroke (Az országos átlag több mint duplája, a legkisebbnek több mint négyszerese! A kérdés további elemzést igényel, az adat ellenőrzése is indokolt.) nefrológia Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: belgyógyászat, fül- orr- gégészet, szemészet, neurológia Hiányzó szakma kód nincs a régióban. Krónikus ágyak A régióban a krónikus ágyak száma 2471 (min.1.401 max.7.722 orsz.20.456). Ez a lakossághoz viszonyítva 24,6/10.000 lakos (min.13,2 max.27,3 orsz.20,1). A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozik.VII.2.4./3. ábra A Közép-Magyarországi régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az aktív ellátások terén. Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: mozgásszervi rehabilitáció, ápolási osztály Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: tüdőgyógyászat
10.000 lakosra jutó krónikus ágy összesen 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
VII.2.4./3. ábra (kronikusagy.xls) A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni. Ezek egyike a kórházak nagysága. A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ. A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat vettük figyelembe. A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3. Ez az országban a legkisebb érték (max.14 orsz.34). 600-900 ágy közötti kórház 1. Ez is az országban a legkisebb érték (max.9 orsz.27). 300-600 ágy között van 5 (min.2 max.15 orsz.42). 300 ágy alatt van 8 (min.5 max.19 orsz.73). Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja.VII.2.4./4. ábra VII.2.4./5. ábra
150
Nyugat-Dunántúl
Országos adat
900 ágy felett 18%
900 ágy felett 19% 300 ágy alatti 42%
600-900 ágyas 6%
300 ágy alatti 47%
600-900 ágyas 15%
300-600 ágyas 29%
300-600 ágyas 24%
VII.2.4./4. ábra – A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag_graf.xls)
Észak-Magyarország régió
4 8
8
3
4 2
3
15
15
Észak-Alföld régió
7
9 14
Nyugat-Dunántúl régió
5 1
3 3 2
19
5 5
Közép-Magyarország régió
Közép-Dunántúl régió
Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió
4
3
4
3
5 7
3
Kórházak ágyszám szerint 900 felett 600-900 300-600
12
300 alatt
VII.2.4./5. ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint
VII.2.5. Gyógyszertári ellátottság A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 182. Ez az országban a legkisebb érték (max.550 orsz.1.999). A lakosságra számítva 1,87/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.2,31 orsz.2,04). VII.2.6. Mentőszolgálati kapacitások A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni. A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes figyelembe venni. A régióban a mentőállomások száma 21. Ez az országban a legkisebb érték (max.38 orsz.203). A lakosságra vetítve 2,1/100.000 lakos (min.1,2 max.2,7 orsz.2,0). Területre vetítve 1,9/1000 km2 (min.1,4 max.5,1 orsz.2,2). A régióban használt mentőkocsik száma összesen 81. Ez az országban a legkisebb érték (max.194 orsz.978). Ez lakosságra vetítve 8,1/100.000 lakos (min.6,2 max.13,1 orsz.9,6). Területre vetítve 7,2/1000 km2. Ez az országban a legkisebb érték (max.25,4 orsz.10,5).
151
A mentőorvosok száma 16 fő (min.8 max.87 orsz.177). A lakossághoz viszonyított értéke 1,6 orvos/100.000 lakos (min.0,7 max.3,1 orsz.1,7). Területre vetítve 1,4 orvos/1000 km2 (min.0,7 max.12,6 orsz.1,9). Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 38,55 % (min.31,93 max.50,30 orsz.41,00). (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva.) VII.2.7. Szociális ellátás VII.2.7.-1. Szociális intézményrendszer Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 56,1 férőhely/10.000 lakos (min.53,2 max.77,7 orsz.63,2). Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait. VII.2.7.-2. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtásban részesülők száma 38,0 fő/10.000 lakos (min.32,5 max.47,7 orsz.39,6). VII.2.7.-3. Közgyógyellátás Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 344 fő/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.707 orsz.488). VII.2.8. Humán erőforrás Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak. VII.2.8.-1. Orvosi állások A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 25,26 állás/10.000 lakos (min.22,48 max.41,16 orsz.30,00). Nagyon erősen a Közép-Magyarországi régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más régióban számuk alacsony. A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 9,9 állás/10.000 lakos (min.8,5 max.16,4 orsz.11,8). A be nem töltött állások száma 2,26 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.1,18 orsz.1,60). A vállalkozó orvosok aránya 6,0 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,1 orsz.1,9). VII.2.8.-2. Szakdolgozók A lakosságra számított egészségügyi szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 95 állás/10.000 lakos (min.79 max.106 orsz.94). Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 53,2 állás/10.000 lakos (min.44,2 max.61,0 orsz.54,0). Védőnői állások 5,4 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.4,2 orsz.4,7). VII.2.8.-3. Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban Egészségügyi területen egyetemi képzést vagy főiskolai szintű képzést nyújtóintézmény nincs a régióban. Az egészségügyi szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 16 db (min.13 max.66 orsz.182). Az itt végző hallgatók száma 318 fő (min.259 max.1.662 orsz.4.446). VII.2.9. Eszközellátottság Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot. A régióban a műtőkkel való ellátottság 11,67 db/100.000 lakos (min.9,25 max.14,39 orsz.11,12). A központi műtők aránya 52,14 % (min.36,50 max.65,24 orsz.46,77). A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 77,78 % (min.54,60 max.93,90 orsz.68,08).
A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 161 mFt/10.000 lakos (min.97 max.264 orsz.175). Az alábbi adatok szintén a 2002. évre vonatkoznak. A hagyományos röntgenkészülékek száma 51,55 db/100.000 lakos (min.41,23 max.84,48 orsz.64,69). Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 32,50 % (min.27,20 max.38,43 orsz.30,77). Átlagos életkoruk 12 év. Ez az 152
országban a legkisebb érték. (max.15 orsz.13). A képerősítő berendezések száma 5,78 (min.4,86 max.8,15 orsz.6,99). Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 51,72 % (min.50,22 max.76,54 orsz.58,93). Átlag életkoruk 14 év. Ez az országban a legkisebb érték. (max.18 orsz.15). A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,30 db/100.000 lakos (min.0,00 max.0,49 orsz.0,28). Átlagos életkoruk 10 év (min.0 max.11 orsz.8). A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 33,33 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min.0,00 orsz.14,29). A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 5,68 db/100.000 lakos (min.5,53 max.14,14 orsz.8,75). A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 26,32 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max.62,90 orsz.44,49). A defibrillátorok átlagos életkora 10,49 év (min.10,36 max.13,24 orsz.11,73).
153
VII.3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása VII.3.1. Alapellátás VII.3.1.-1. Teljesítmények A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük, hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk. A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 4787 eset/év/1000 lakos (min.3.778 max.5.579 orsz.4.754). A lakáson történő vizitek száma 498 eset/év/1000 lakos (min.453 max.613 orsz.522). A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 26,86 eset/év/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max.40,50 orsz.34,95). Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,5082 %. Ez szintén az országban a legkisebb érték (max.0,7423 orsz.0,6624). A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunk.VII.3.1./1. ábra
Háziorvosi tevékenység, eset/1000 lakos összes
rendelői megjelenés
7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000
ag ya ro Or . sz ág os ad at
tú l
kM
És za
-D un án
Dé l
un án tú l
ld
ép -D
-A lfö Kö z
Dé l
lf ö ld kA
nt úl És za
t- D un á
Ny ug a
Kö z
ép -M
ag ya ro .
0
VII.3.1./1. ábra (haziorvosbetegtalalk_graf.xls) VII.3.1.-2. Finanszírozás A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak, a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket. VII.3.2. Szakellátás VII.3.2.-1. Házi szakápolás teljesítménye A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük, mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk. A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 294 eset/év/szolgálat. Ez az országban a legnagyobb érték (min.136 orsz.204).VII.3.2./1. ábra
154
10.000 lakosra jutó éves szakápolási esetek száma
És za kAl fö ld Dé l-D un án K tú öz l ép -D un án tú l Dé l-A lfö És ld za kM ag ya K ro öz . ép -M ag ya Ny ro ug . at -D un án tú O l rs zá go sa da t
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
VII.3.2./1. ábra (haziszakap_graf.xls) VII.3.2.-2. Házi szakápolás finanszírozása A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 147 mFt/év (min.121 max.412 orsz.1.303). VII.3.2.-3. Szakrendelők teljesítménye A járóbeteg-szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi "gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük, ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a teljesítményfinanszírozás alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül. A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók. Adataink a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak. Összes esetszám a régióban 5.100.164 eset/év. Ez az országban a legkisebb érték (max.20.931.007 orsz.59.832.307). A 10.000 lakosra jutó esetszám 50.851 eset/év/10.000 lakos (min.48.396 max.73.986 orsz.58.804). A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 5.094.441.634 pont/év. Ez az országban a legkisebb érték (max.24.365.568.813 orsz.66.197.090.074). Ez 10.000 lakosra számítva 50.794.117 pont/év/10.000 lakos (min.50.556.101 max.86.126.419 orsz.65.059.505).VII.3.2./2. ábra 10.000 lakosra jutó éves járóbeteg esetszám
És za kM ag ya ro . És za kAl Ny fö ld ug at -D un án K tú öz l ép -D un án tú Dé l l-D un án tú l Dé l-A lfö K öz ld ép -M ag ya ro O . rs zá go sa da t
80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
VII.3.2./2. ábra (jaroest_graf.xls) VII.3.2.-4. Szakrendelők finanszírozása A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező. 155
Az éves finanszírozási összeg a régióban 4.601.088 eFt/év. Ez az országban a legkisebb érték (max.21.922.395 orsz.59.664.848). A 10.000 lakosra számított összeg 45.875 eFt/év/10.000 lakos (min.45.641 max.77.490 orsz.58.640). Adataink szintén a 2000. október - 2001. szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak.VII.3.2./3. ábra 10.000 lakosra jutó éves járóbeteg finanszírozás (eFt.)
t
Or sz ág os ad a
ag ya ro .
ld
ép -M Kö z
Dé l
-A lfö
lf ö ld kA
tú l És za
-D un án
Dé l
un án tú l
nt úl
ép -D
Kö z
t- D un á
Ny ug a
És za
kM
ag ya ro .
90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0
VII.3.2./3. ábra (jaroft_graf.xls) VII.3.2.-5. Gondozók teljesítménye és finanszírozása A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre, alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez további adatgyűjtés szükséges. VII.3.2.-6. Művese-állomások teljesítménye Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük, mely egyben a kihasználtságot is jellemzi. A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 60.153 kezelés (min.51.486 max.149.786 orsz.554.889). Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 12,8 fő/kezelőhely. Ez az országban a legnagyobb érték (min.6,5 orsz.10,1). Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja.VII.3.2./4. ábra A régióra vonatkozó érték 555 kezelés/10.000 lakos (min.468 max.664 orsz.539). VII.3.2.-7. Művese-állomások finanszírozása A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001. évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1081,4 mFt/év. Ez az országban a legkisebb érték (max.2.751,6 orsz.10.332,8). 10.000 lakosra eső művese-kezelések száma, a beteg lakóhelye szerint
VII.3.2./4. ábra (muveskez_graf.xls)
156
t
Or sz ág os ad a
ag ya ro .
És za
kM
un án tú l
ép -D
nt úl Kö z
t- D un á
lf ö ld
Ny ug a
kA És za
-D un án
tú l
ld -A lfö
Dé l
Dé l
Kö z
ép -M
ag ya ro .
700 600 500 400 300 200 100 0
VII.3.3. Speciális diagnosztika VII.3.3.-1. Teljesítmény A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk. A CT- és MR-vizsgálatok számát abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be. A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 48.008 db (min.38.481 max.197.922 orsz.561.075). A lakosságra számítva 479 vizsgálat /10.000 lakos (min.343 max.700 orsz.551). Ugyanebben az időszakban 87.363 db (min.18.752 max.175.753 orsz.570.154) MR vizsgálat történt. Ez a lakosságra számítva 871 vizsgálat /10.000 lakos (min.145 max.1.048 orsz.560). A regionális eltérések jelentősek. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 9904 vizsgálat/berendezés (min.6.381 max.14.797 orsz.9.459). Az MRI esetében pedig 24.044 vizsgálat/berendezés (min.9.582 max.54.324 orsz.26.457). VII.3.3.-2. Finanszírozás A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk. A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 304 mFt (min.238 max.1.195 orsz.3.537). Lakosságra vetítve 3,0 mFt/10.000 lakos (min.2,1 max.4,8 orsz.3,5). Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 639 mFt (min.165 max.1.035 orsz.3.685). A lakossághoz viszonyítva 6,4 mFt/10.000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min.1,3 orsz.3,6). VII.3.4. Fekvőbeteg-ellátás VII.3.4.-1. Teljesítmény Aktív ellátás A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 1914 súlyszám/év/10.000 lakos (min.1.646 max.2.658 orsz.2.225). A CASE MIX index 0,95641 súlyszám/eset (min.0,87354 max.1,00635 orsz.0,96036). Az átlagos ápolási idő 7,6 ápolási nap/eset (min.7,1 max.8,0 orsz.7,6). Az ágykihasználtság ebben a régióban 78,11 %. Ez az országban a legkisebb érték (max.83,92 orsz.80,33). Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 78,87 %. Ez az országban a legkisebb érték (max.86,05 orsz.81,72). Krónikus ellátás A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 7079 nap/év/10.000 lakos (min.3.519 max.8.250 orsz.5.887). Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 287 nap/év/ágy (min.254 max.312 orsz.293). A krónikus ágyak kihasználtsága 78,7 % (min.69,5 max.85,4 orsz.80,2). VII.3.4.-2. Finanszírozás A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001. évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 22.280,5 mFt (min. 20.932,9, max. 81.443,7, orsz. 243.165). Ennek a lakosságra vetített értéke 222,15 mFt/10.000 lakos (min. 186,8, max. 287,88, orsz. 238,99).VII.3.4./1. ábra
157
Fekvőbeteg-ellátás finanszírozása 10000 lakosra (mFt) 2000-ben.
VII.3.4./1. ábra (fekvofin_graf.xls)
158
t
Or sz ág os ad a
ag ya ro .
tú l
ép -M
Kö z
-D un án
Dé l
kA
lf ö ld
ld És za
-A lfö Dé l
nt úl
t- D un á
ag ya ro .
Ny ug a
kM
És za
Kö z
ép -D
un án tú l
300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00
