TANULÁSI
ORIENTÁCIÓS
KÉRDŐÍV
EREDMÉNYEI, ÖSSZEHASONLÍTÁSOK A vizsgálati minta A vizsgált csoportom kiválasztásának okai: A 2012/2013-as tanévet új intézményben kezdtem, új helyszínen, új kollégákkal, új, ismeretlen gyermekekkel. Csak az első osztályban tanítok, így a többi évfolyam tanulóit nem ismerem eléggé ahhoz, hogy a kérdőívek eredményei alapján bármiféle konklúziót le tudjak vonni tanulási stílusukról. Így felkeresetem a tavalyi osztályomat, az osztályfőnöküket, akik szívesen a rendelkezésemre álltak. A vizsgált osztály 4. évfolyamos tanulókból áll, Borsod megye egyik kis községe általános iskolájának szorgos tanulói. Alkalmazott vizsgálati módszer Kozéki és Entwistle tanulási orientáció kérdőíve (1986) A vizsgálat ideje: 2013. január 3. A kérdőív bemutatása (Balogh László: Iskolai tehetséggondozás c. könyve alapján): A kérdőív alkalmas a mélyreható, a szervezett és a reprodukáló tanulási stratégiák megállapítására. A tanulói válaszok alapján megállapítható, hogy az adott tanulási stratégia mennyire meghatározó a tanuló tanulási módszerei között. A kérdőív 60 kérdésből áll. Minden azonos számra végződő tétel egy-egy alskálába tartozik. Így a 60 kérdés 10 alskálába sorolható. Ezek az alskálák a következők: a)
MÉLYREHATOLÓ 01 Mélyrehatoló: a megértésre való törekvés, az új anyag kapcsolása az előzőhöz, saját tapasztalatok alapján önálló kritikai véleményalkotás 02 Holista: nagy összefüggések átlátása, széles áttekintés, (túl) gyors következtetés
03 Intrinsic: a tantárgy iránti érdeklődés, lelkesedés a tanulás iránt b)
REPRODUKÁLÓ 04 Reprodukáló: mechanikus tanulás, részletek megjegyzése, a struktúra tanártól várása 05 Szerialista: tényekre, részletekre, logikus kapcsolódásra koncentrálás, a tiszta rendszer, a formális tanulás kedvelése 07 Kudarckerülő: állandó félelem a lemaradásról, a másiknál rosszabb teljesítménytől
c)
SZERVEZETT 08 Szervezett: jó munkaszervezéssel a legjobb eredmény elérése 09 Sikerorientált: törekvés a legjobb teljesítményre az önértékelés fenntartása érdekében 10 Lelkiismeretes: törekvés a megkövetelt tökéletes végigvitelre az élvezetről való lemondás árán is
A fenti három csoportba nem tartozó elem: 06 Instrumentális(kiegészítő): csak a bizonyítványért, a kvalifikáció előnyeiért, vagy külső nyomásra tanulás.
A tanulóknak az egyes tételeket a, b, c, d, e betűk egyikével kell jelölniük. Válaszmódok: a: teljesen egyet értek b: részben egyetértek c: félig-meddig egyetértek d: többnyire nem értek egyet vele e: egyáltalán nem értek egyet vele AZ „a” válasz 5 pont, a „b” 4 pont, a „c” 3 pont, a „d” 2 pont, az „e” pedig 1 pontot ér. Az azonos skálába tartozó tételekre adott válaszok pontértékét összeadjuk és megkapjuk az adott skála összértékét. az egyes összetevők pontértékeinek meghatározása után a 3 fő stratégia pontértéke is meghatározható oly módon, hogy a pontértékeket rangsorba helyezzük. Így megtudhatjuk az adott osztály, csoport preferált tanulási módszerét. 2
EREDMÉNYEK A tanulási orientációs kérdőív tíz összetevőjének értékei rangsor formájában fejezik ki, hogy mely tanulási módszerek preferálnak az adott csoportban. A vizsgált csoportban az orientációs kérdőív tíz összeevőjének értékeit rangsor formájában az alábbi táblázat és diagram mutatja:
Vizsgált csoport Alskála megnevezése Szerialista Instrumentális Holista Reprodukáló szervezett Sikerorientált Mélyrehatoló Lelkiismeretes Intrinsic Kudarckerülő
n=16 érték 23,5 22,81 22,62 21,31 21,25 21 20,93 20,25 19,81 19,25
25 20
23,5 22,81 22,62
21,31 21,25 21 20,93 20,25 19,81 19,25
15 10 5 0
Általános iskola alsó tagozatában a tanító, tanítók feladata felvázolni a gyerekeknek különböző tanulási módszereket, kipróbálni azokat hasznosságuk és kevésbé hasznosságuk szerint. A vizsgált osztály 9-10 év körüli kiskamaszok, akik a 4. osztályban kezdenek csak el igazán tanulni ki ezért, ki meg azért. A vizsgálat eredménye jól kimutatja, hogy elég magas az instrumentális , azaz a kiegészítő elem vizsgálatának aránya, a rang 2. helyén áll. Számomra ez nem meglepő, hiszen ebben az életkorban kezd a tanulóban kialakulni a tanulási iránti vágy, a tudás iránti vágy. Ebben az életkorban még nemigen foglakoznak a majdani felnőtt életükkel, a pályaorientációval, a sikeres felnőtt társadalmi életbe való beilleszkedéssel. Fontos számukra az elismerés, külsőség, a bizonyítvány szépsége, fontos, hogy mik a szülői elvárások. A legtöbb 10 éves gyermek még a szüleinek akar megfelelni, a felső tagozatban, kamasz, serdülő korukban válik döntő szempontúvá a kortárscsoport véleménye. Bár az 3
osztályban van számos alulteljesítő tehetséges gyermek, így remélhetőleg ez az eredmény nem függ most össze ezen tanulók külső kontrollos attitűdjével, a felelősség környezetre hárításával. A konkrét tanulási módszerek közül a szerialista, azaz a tényekre, részletekre, logikus kapcsolódásra koncentrálás, a tiszta rendszer, a formális tanulás kedvelése a rangsor legelején, a holista, a nagy összefüggések megragadása a rangsor 3. helyén, a mélyrehatoló, azaz a megértésre való törekvés, az új anyag kapcsolása az előzőhöz, saját tapasztalatok alapján önálló kritikai véleményalkotás pedig a 7. helyen áll. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált csoport tanulói az információt nagyfokú tanítói segítséggel dolgozzák fel, fontos számukra a rendszeresség, a dolgok tisztasága (lsd. reprodukáló, 4. hely.) Viszont elindult a csoportban a dolgok átfogó, széles áttekintése is egészen a dolgok mélyebb megértéséig, kapcsolatok, összefüggések keresésén át az önálló véleményalkotásig. Ez egy nagyon szép és számomra látványos fejlődése az osztálynak. A részemről is közösen átélt három év alatt rengeteg projekten dolgozott az osztály csoportokban, ahol rá voltak szorulva egymás és saját előzetes tudására, így tudták azokat kapcsolni és ráépíteni az újonnanra. Rengeteg csoportmunkában is volt részük, ahol is nagyon lényeges eleme a közös és hatékony munkának a gondolkodási stratégia megtervezése, a munka folyamatának értelmi megtervezése. Talán ezért is lett utolsó helyezett a kudarckerülő módszer, hiszen ezek a gyerekek nem félnek a lemaradásról, nem hasonlítják össze teljesítményüket a másikéval. Tudják, hogy mindenki egyéniség, így a teljesítménye is egyéni, s a tanítója az értékelésnél saját magához fogja hasonlítani a teljesítményét. A 9. helyre sorolt intrinsic összetevő, a tantárgy iránti érdeklődés, a lelkesedés a tanulás iránt nagyon jól összecseng az 2. helyen álló instrumentálissal. Persze, hogy nem fogja az a gyerek szeretni a tantárgyat, aki csak úgymond a kvalifikációért tanul. A lelkiismeretes módszer is a ragsor végén, a 8. helyen szerepel, ami nem is baj ebben az életkorban. A tanuló, a kisiskolás diák még ne törekedjen a tökéletességre, ne görcsöljön egyes feladatokon órákon át, élvezze a tanulást, annak minden mozzanatát, szívja magába a tudást, de mindezt gördülékenyen, úgy hogy közben ne sérüljön. Mert „A kezdet a legfontosabb!”-mondta egykor egy ókori bölcs. Ez a feltevés nem mond ellent a 6. helyen szereplő sikerorientált összetevőnek, törekvés a legjobb teljesítményre. Igenis, a kisiskolás
4
korban kell megtanulni ennek az igényességnek a kialakítását. Ez ebben a csoportban úgy érzem jó helyen halad és jó ütemben.
ÁTLAG 21,4 21,3 21,2
Tengelycím
21,1 21 20,9 20,8 20,7 20,6 20,5 ÁTLAG
REPRODUKÁLÓ
MÉLYREHATOLÓ
SZERVEZETT
21,35
21,12
20,83
Az összesített táblázat, a fenti diagram jól mutatja a vizsgált osztály alkalmazott tanulási stratégiájának átlagát. A reprodukáló és a mélyrehatoló módszer között különbség elenyésző, csupán 2 század. A szervezett módszer is csak 5 századdal van „lemaradva” a reprodukálótól, ami ismét elenyésző. A tanulási stratégia helyes megválasztásával lerövidíthető a tanulási idő és az információk feldolgozása is magasabb szintűvé válik. Az iskola feladata, hogy megmutassa a tanulóknak a hatékony információ-felvételhez és annak hosszú távú gyakorlati alkalmazásának módszereit. A tanulási stílus kognitív, egyéni, a személyiség része. A valóság megismerése emberenként változó. Van, aki az információt látás útján, van, aki hallás útján vagy mozgásos tevékenység keretében dolgozza fel. Ha tisztában vagyunk saját tanulási stílusunkkal, ki tudjuk választani és tudjuk alkalmazni a megfelelő tanulási stratégiát is, ami a hatékony, eredményes tanulás elengedhetetlen feltétele. Mindhárom tanulási módszeregyüttes szerepet kap a tanulók munkájában, de az eredményesség szempontjából nem mindegy, hogy melyik játszik vezető szerepet. 5
Mivel én egy egész osztályt vizsgáltam, nem pedig személyenként, így véleményem szerint az eredmény azért jó, mert a tanulók sokszínűsége, információ-felvételi különbözősége számomra egyértelmű, ezért természetes, ha mindhárom tanulási orientáció alkalmazása közel azonos mélységben van jelen az adott osztályban.
A tanulmányi átlag és a tanulási orientáció összefüggései
TANULMÁNYI ÁTLAG
MÉLYREH ATOLÓ
HOLISTA
INTRINSIC
REPRODU KÁLÓ
SZERIALIS TA
INSTRUM ENTÁLIS
KUDARCK ERÜLŐ
SZERVEZE TT
25,75
23,25
21,25
18
25,5
23
21,5
25,25
23,25
25,25
4,4-4,0
22
23,2
21,4
20,8
22,6
24,2
18
21,8
22
20,4
3,9-3,5
16,66
21,33
17,33
25
23,33
23,33
21,33
17,66
19
17,66
3,4-3,0
19
22,33
18,66
21,33
22,66
20,33
16,33
20
19,33
16,33
2,9-2,5
15
22
17
26
22
21
19
17
18
19
5-4,5
SIKERORIE LELKIISMERETE NTÁLT S
Tanulmányi átlag és tanulási orientáció 30 25 20 5-4,5
15 10
4,4-4,0
5
3,9-3,5
0
3,4-3,0 2,9-2,5
A táblázat adatai jól mutatják, hogy a jeles tanulók egy kivételével mindegyik módszert kimagaslóan hasznosítják a tanulásukban (pirossal kiemelve). Az az egy a reprodukáló, 6
melyet a legkevesebben alkalmaznak, amit a leggyengébb tanulók részesítenek előnybe. Akik csupán a tanártól várják a megoldást és mechanikusan tanulnak, azok nem képesek a jobb teljesítmény elérésére. Nekik a mélyrehatoló összetevő a legalacsonyabb értékű, ugyanis nem törekednek a tananyag megértésére, nem tudják az ismereteiket kapcsolni az előző tudásukhoz, mert az nem megalapozott, hiszen a tantárgy sem igazán érdekli őket, így nincsenek motiválva arra sem, hogy tanulásukat jól megszervezzék. A gyengébben teljesítőket meg kell tanítani olyan hatékony gondolkodási eszközök alkalmazására, amelyeket életvitelükben is használni tudnak. Legfőképp azokat a területeket kell kiaknázni, ahol elakadások történtek, s újból egy megerősítést kell nyújtani a tananyagból, részekből, hogy biztos legyen a tudásuk, amire majd építeni tudnak. A közepes tanulók is hasonló gondokkal küzdenek, mint a gyengébbek. A jó tanulók legkevesebb átlagot elért módszere a kudarckerülő, ami azért biztató, mert a jobb teljesítmény elérésének nem a félelem a lemaradásról az oka. Leginkább a jeles tanulók félnek a kudarctól, a lemaradástól, attól, hogy a másiktól rosszabb lesz a teljesítményük. Érdekes, hogy a jó tanulók lelkesednek leginkább a tanulásért. Ha ehhez a lelkesedéshez egy csöpp törekvést, motivációt hozzátesznek és jobban elmélyülnek az összefüggések meglátásán, akkor szárnyalnának.
A tanulási orientáció összefüggései fiúk/lányok összehasonlításával
MÉLYREHAT
HOLIS
INTRIN
REPRODUK
SZERIALI
INSTRUMENT KUDARCKER
SZERVEZ
SIKERORIEN
LELKIISMER
OLÓ
TA
SIC
ÁLÓ
STA
ÁLIS
ETT
TÁLT
ETES
LÁNY OK
20,11
FIÚK
22
22,5 18,44 5 22,7 21,57 1
ÜLŐ
20,66
22,66
22,55
19,11
20,77
19,66
20,44
22,14
24,57
23,14
19,42
21,85
22,71
20
7
30 MÉLYREHATOLÓ
25
HOLISTA INTRINSIC
20
REPRODUKÁLÓ SZERIALISTA
15
INSTRUMENTÁLIS KUDARCKERÜLŐ
10
SZERVEZETT SIKERORIENTÁLT
5
LELKIISMERETES 0 LÁNYOK
FIÚK
Számomra érdekes adatok születtek a fiú-lány tanulási orientáció vizsgálatából. A lelkiismeretes kivételével minden skálán magasabb értékek születtek a fiúknál (kékkel jelölve). A szerialista módszer a leggyakoribb a fiúknál, a tényekre koncentrálást és a formális tanítás kedvelését emelném itt ki, mint általános „férfi” jellemzőt. Második helyként a sikerorientáció szerepel, ami megint csak meglepő adat. Tanítási tapasztalataimmal ez ellentétben áll, ugyanis én a lányoknál tapasztaltam eddig a teljesítményre való törekvést, a versenyszellemet, mintsem a fiúknál. Viszont ez a fajta hozzáállást nagyon jól mutatja az kudarckerülő összetevő eredménye, ami a fiúkra egyáltalán nem jellemző. Ebben az osztályban az adatok szerint a lányokra sem jellemző. Nincs rivalizálás, versenyzés, ami nem biztos, hogy jó. Az osztályt jól ismervén pedig talán ez hiányzik ahhoz, hogy néhányan jobban teljesítsenek.
Halmozottan hátrányos és nem halmozottan hátrányos tanulók összehasonlítása
HHH (3 FŐ) NEM HHH
MÉLYREHAT
HOLIS
INTRIN
REPRODUK
SZERIALI
INSTRUMENT KUDARCKER
SZERVEZ
SIKERORIEN
LELKIISMER
OLÓ
TA
SIC
ÁLÓ
STA
ÁLIS
ETT
TÁLT
ETES
18 21,62
23 22,5 3
ÜLŐ
19
22,66
23
20,33
17,33
19,33
19,66
17,66
20
21
23,61
23,38
19,69
21,69
21,3
21
8
25 MÉLYREHATOLÓ 20
HOLISTA INTRINSIC REPRODUKÁLÓ
15
SZERIALISTA INSTRUMENTÁLIS 10
KUDARCKERÜLŐ SZERVEZETT
5
SIKERORIENTÁLT LELKIISMERETES
0 HHH (3 FŐ)
NEM HHH
Az adott osztályban három tanuló halmozottan hátrányos helyzetű, a többiek sajátos nevelési igényűek és normál képességűek. A HHH-s tanulóknál csupán két tanulási módszer magasabb néhány százalékkal, a holista és a reprodukáló. Túl gyors következtetéseket vonnak le, mechanikusan tanulnak és a tanártól függenek. Önálló véleményalkotásuk fejletlen, mint a tökéletességre való törekvésük, állandóan félnek a lemaradástól, a társától való lemaradástól. A legnagyobb különbség (piros színnel jelölve) a két csoport között a mélyrehatoló, az instrumentális és a lelkiismeretes skálák között látható. A nem HHH-s tanulók többsége törekszik a megértésre, a mélyebb ismeretek elsajátítására, a tökéletességre, viszont a kvalifikáció nyomása is érezhető.
Sokat hiányzó/nem hiányzó tanulók tanulási orientációs összefüggései
SOKAT HIÁNYZÓ (3 FŐ) NEM HIÁNYZÓ (1 FŐ)
MÉLYREHA
HOLIS INTRIN REPRODU
SZERIALI INSTRUMEN KUDARCKE
SZERVE
SIKERORIE
LELKIISME
TOLÓ
TA
STA
ZETT
NTÁLT
RETES
21,66 24
SIC
23,6 20,3 6 3 23
25
KÁLÓ
TÁLIS
RÜLŐ
18,33
23,66
22,66
18,33
21,33
20,33
18,33
17
26
23
21
22
22
23
9
30 MÉLYREHATÓ 25
HOLISTA INTRINSIC
20
REPRODUKÁLÓ SZERIALISTA
15
INSTRUMENTÁLIS 10
KUDARCKERÜLŐ SZERVEZETT
5
SIKERORIENTÁLT LELKIISMERETES
0 SOKAT HIÁNYZÓ (3 FŐ)
NEM HIÁNYZÓ (1 FŐ)
Ezen összefüggések feltárásánál három tanulót tudtam vizsgálni, akik az osztályhoz képest sokszor és sokat hiányoztak és egy tanulót, aki még egyszer sem hiányzott a tanév során ( a tavalyi év végi hiányzási adat is hasonló). A nem hiányzó tanuló szembetűnően (sárgával jelölt) majd minden stratégiát magasan képes alkalmazni a reprodukálót kivéve, ahol lemaradást mutat a hiányzókhoz képest. A sokat hiányzó tanulók természetesen a tanár instrukciójára vannak hagyatkozva, állandó félelmek gyötrik a lemaradások miatt, de a mégsem törekednek a lelkiismeretes tanulásra. A sokat hiányzóknak úgymond alibi a betegségük vagy egyéb családi ok, amik miatt nem tudtak készülni az órákra, amik miatt lemaradnak a többiektől. Így a tananyagot csak felületesen látják át, szélesebben a tényekre koncentrálva, hisz a hiányzásuk miatt nincs lehetőségük, sem „idejük” elmélyedni a részletekben.
TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK ÉS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A VIZSGÁLT OSZTÁLYBAN A leggyakoribb tanulási stratégiákat ismeri és alkalmazza az osztály, hisz az összegző diagram is mutatja, kicsi az eltérés a három fő orientáció között. Alsó tagozatban a legfontosabb a módok széles tárházának bemutatása, de ahogy a kérdőív eredménye is mutatja az alsó tagozatban a reprodukáló technikákra van leginkább szükség, amit a vizsgált osztály tanulóinak többsége is alkalmaz. Fontos szerepe van a versek, a memoriterek 10
megtanulásának, a szabályok, képletek megtanulására, mert ezekkel a tanulók emlékezete fejlődik, s a tudás rögzül, amire később tud alapozni. A leggyakoribb tanulási technikák közül az osztály alkalmazza a szöveg hangos olvasását, néma olvasását, az elolvasott szöveg elmondását, az ismétlést, a beszélgetést, szótárak, lexikonok használatát, a lényegkiemelést aláhúzással, a parafrazeálást, a kulcsfogalmak kiírását, gondolattérkép vázolását. Az, hogy a gyerekek mit tanulnak meg, nemcsak attól függ, hogy mit tanítanak nekik, hanem attól is, hogyan tanítják őket, milyen fejlettségi szinten állnak, mi iránt érdeklődnek, milyenek a korábbi tapasztalataik. Mindebből az következik, hogy egy adaptív pedagógus a korábbiaknál sokkal nagyobb figyelmet fordít az anyag feldolgozásához kiválasztott stratégiákra, módszerekre. Nem az tekinthető eredményes tanításnak, amikor a pedagógus egy tanórán belül számtalan módszert alkalmaz, hanem sokkal inkább az, amikor a pedagógus képes az adott helyzetnek megfelelő módszer kiválasztására, akár előzetes elképzeléseinek módosításával is. A tanulásszervezési stratégiák között megkülönböztethetünk direkt tanulásszervezést, indirekt tanulásszervezést, interaktív tanulásszervezést, tapasztalati tanulást és önálló tanulást. Az iskola, ahol a vizsgált tanulók tanulnak technikailag kimagaslóan felszerelt, az interaktív táblától a tanulói laptopokig bezáróan minden „csoda” a pedagógus és a gyerekek rendelkezésére áll a tananyag jobb átadására és megértésére. Éppen ezért a volt kollégáim, sőt jómagam is előnyben részesítem az interaktív tanulásszervezési technikák alkalmazását, ami erőteljesen támaszkodik a résztvevők közötti megbeszélésre, közös munkára. Ezek lehetőséget nyújtanak a tanulóknak arra, hogy reagáljanak a tanár vagy társaik elképzeléseire, tapasztalataira, meglátásaira és tudására, egy másik szempont közös átgondolására késztetve őket. Módszerei közé tartozik például az ötletroham, a kooperatív technika, a vita, a szerepjáték és az interjú. Ez a módszer továbbá lehetővé teszi a csoportmunka különböző válfajai és az interaktív módszerek alkalmazását. Ezek közé tartozhat például az egész osztály részvételével zajló megbeszélés, a kiscsoportos megbeszélés vagy projekt, illetve a párban vagy háromfős csoportokban történő közös feladatmegoldás.
11
Három tanulási paradigma az elterjedt tudásátadási módszer, ami valójában tudásközvetítést jelent: 1. ismeretátadás, 2. szemléltetés, 3. cselekvés. Ezek passzív módszerek és felülről építkeznek, induktívak. Egy adaptívabb, önformálóbb, nem tudásközvetítő módszer a konstruktivista pedagógia módszere, ahol a tanuló nem átveszi a tudást, hanem a tudás maga a tanulóban képződik. Ez egy aktív rendszer, az agy aktív a folyamatban. Ennek a tudásnak az alapja nem a tapasztalat, hanem az értelmező rendszer, az előzetes tudás. a tapasztalat is fontos természetesen, de nem a tudás kiindulópontja. A tapasztalatok segítenek a megismerésben, ami egy kép, melyet az előzetes tudásunk hozott létre. ezek a tapasztalatok egyénként mások, konstruáltak tehát az előzetes tudás által meghatározottak. A konstruktivista tanulás során az általános, átfogóbb tudásrendszerünk válnak részletesebbekké, egyre differenciáltabbakká. (Nahalka) A KIP-es (Komlex Instrukciós Program) módszer alkalmazása még nem olyan elterjedt, „őshazája” a hejőkeresztúri iskola, a módszert oktatják az egyetemeken is. Nagyon jól alkalmazható erősen integrált osztályoknál, de a tanítási órák ötödénél javaslott. Alkalmazható összefoglalásnál, új tananyag előkészítésénél, de új ismeretszerzésnél is. Elemei: csoport feladatlapok, háttérinformációt nyújtó feladatlapok, egyéni feladatlapok, eszközök, anyagok. A csoport 3-5 főből áll, melyben a szerepek a következők: kistanár, beszámoló, jegyzetelő, anyagfelelős, rendfelelős. A tanár szerepe az együttműködés. A KIPes órák lényege az egymás ellenőrzése és a szerepek cserélődése által a képességek sokoldalú fejlődése és a státuszproblémák megoldása. Ezt a módszert látom a mai iskolákban a legjobb tudásátadási módnak, ahol a gyerekek egymástól konstruktívan tanulhatnak, s így a tudásuk mélyebbé és adaptívabbá válik.
12
Irodalomjegyzék (dátum nélk.). Forrás: http://alsos.fazekas.hu/wiki/Tanul%C3%A1si_strat%C3%A9gia (dátum nélk.). Forrás: http://mag.ofi.hu/magtar-otletek-090617/adaptiv-090617 (dátum nélk.). Forrás: http://hejokeresztur.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=161&Itemid=501 István, N. (2002). Mi a tanulás? ELTE. László, B. (2004). Iskolai tehetséggondozás. Debrecen. László, D. T. (2004). Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Debrecen: Pedellus.
13