Tanulási lehetőségek fejlesztése és felhasználása AKCIÓ TERV
TARTALOMJEGYZÉK 1
BEVEZETÉS: EL DORADO PROJEKT......................................................................... 1
2
MÓDSZERTAN ................................................................................................................. 4
3
BEVEZETÉS AZ EGYÜTTMUKÖDO TANULÁSBA ......................................................... 5
4
AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ TANULÁS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI..................................... 7
5
AZ EL DORADO SZEMLÉLET ...................................................................................... 8
5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 6
SZEREPEK .......................................................................................................... 8 CÉLCSOPORT ..................................................................................................... 9 TANULÁSI TARTALOM ....................................................................................... 9 TANULÁS SZERVEZÉS ...................................................................................... 12 IDŐZÍTÉS.......................................................................................................... 13
BIBLIOGRÁFIA .............................................................................................................. 14
1 BEVEZETÉS: EL DORADO PROJEKT Már legalább 10 éves története van annak, hogy az Európai regionális tervezők és döntéshozók célja az IKT használat felhasználása a régiók gazdasági-társalmi fejlesztésének emelkedése érdekében. Ennek példájaként, könnyen rájöhetünk hogy az új Európai regionális politika milyen nagy mértékben kapcsolódik a helyi és globális új kapcsolati formák megértésével és promotálásával.
ACTION PLAN FOR LEARNING
229582-CP-1-2006-1-ES-MINERVA-M
Emellett a szakirodalom rámutat a tanulás terén az IKT innovatív használatának magas potenciáljára nagy regionális projektek esetében. A grafikon alul illusztrálja hogy hogyan tudja az innovatív IKT tanulás támogatni a helyi/regionális fejlesztési folyamatot: n Kialakítani/Szabályozni HELYI/ REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI STRUKTÚRÁKAT Ð
Ï
Í
Í Ï
o Î
Î
Beazonosítani/Szabályozni CÉLOKAT ÉS STRATÉGIÁKAT Ð
Ï Ï
MEGTALÁLNI ÉS
Ï
Í
Ï
p KIVÁLASZTANI A FINANSZÍROZÁST Ð
Ï Ï
q
Ï
Í
Ï
MOBILIZÁLNI A HELYI PROJEKTEKET ÉS ÜGYNÖKSÉGEKET , HOGY ADJANAK/SZÁLLÍTSANAK PROJEKTET. Ð
Ï
Ï r
Ï Ï Í
Ï
FELÜGYELNI ÉS KIÉRTÉKELNI AZ EREDMÉNYEKET Ð Í
s Visszajelzés a struktúrákról és stratégiákról Ð Ï
Ï Î
Î
INNOVATÍV IKT SE A TANULÁSÉRT
MAGÁBA FOGLALVA A HELYI FEJLESZTŐ ÜGYNÖKÖKET
Î
MAGÁBA FOGLALAVA A HELYI FEJLESZTŐ ÜGYNÖKÖKET
IKT INNOVATÍV HASZNÁLATA A TANULÁSBAN
Î
t Vezérelv ötletek megosztása/koordináció más területekkel © ELDORADO Partnership
Az IKT használat lehetőségeinek beazonosítása a tanulásban sok estben együtt jár azzal a felismeréssel, hogy a jelenleg hiányzik a regionális fejlesztési stratégiákból és kezdeményezésekből az IKT integrációja a tanulási folyamatba mind döntéshozatali mind gyakorlati szempontból. Ez a hiány annak tudható be, hogy a regionális és helyi döntéshozók nem ismerik az IKT lehetőségeit a tanulásban, a helyi/regionális fejlesztésekkel kapcsolatos felelősség fregmentálódott, az oktatás és képzések relatív elszigeteltek, valamint, hogy nincs tudatosság és tapasztalat az IKT-vel támogatott tanulással (e-learninggel) kapcsolatban. Ezért az ELDORADO alapvetően arra törekszik, hogy egy Európai Tanuló Közösséget hozzon létre a regionális fejlesztés felelőseinek és ügynökeinek azért, hogy megismerjék a fő regionális célokat, a fő tanulási igényeiket és hogy megismertessék őket a IKT tanulással. Az ELDORADO fő célja, hogy létrehozzon egy felhasználóbarát Európai Tanuló Közösséget – regionális fejlesztési felelősöknek és ügynököknek, hogy kielégítsék az alapvető tanulási igényeiket, valamint megismertessék őket az IKT a tanulásban EDWP1D3_ SCIES _v6
2
ACTION PLAN FOR LEARNING
229582-CP-1-2006-1-ES-MINERVA-M
használatával. A közösség nem csak az önálló tanulást támogató professzionális közösséggé szeretne válni, hanem egy olyan kulcs-eszközzé, ami elősegíti a regionális innovációt és a gazdasági-társadalmi fejlesztési programokat, kezdeményezéseket. Az ELDORADO céljai: • Létrehozni egy Szakmai továbbképzési modellt (CPD modell) a regionális fejlesztési ügynököknek (RDA); •
A regionális fejlesztői közösség és a döntéshozók tudatosságát és magabiztosságát növelni az IKT-vel támogatott tanulással (e-learninggel) kapcsolatban azáltal hogy bemutatja jelen projekt munka közvetlen tanulási tapasztalatát;
•
Felfedezni és bizonyítékot gyűjteni az IKT tanulásban (e-learningben) rejlő potenciáljára hogy az támogassa a regionális fejlesztési kezdeményezéseket, programokat;
•
Hogy érvényesítse (validálja) a modellt és megtervezze a disszeminációját és fenntartható fejlesztését valamint, hogy a fejlesztések alapján folyamatosan napra késszé tegye a modellt.
EDWP1D3_ SCIES _v6
3
ACTION PLAN FOR LEARNING
229582-CP-1-2006-1-ES-MINERVA-M
2 MÓDSZERTAN Ebben a kontextusban a módszertani tervezés magába kell hogy foglalja: • • •
A résztvevő régiók SWOT analízisének eredményét Az elsősorban kielégítendő tanulási igényekről szóló jelentést A projekt alapú próbatanulás kialakítását és fejlesztését.
A módszer magába foglalja, hogy az összes partner együttműködik a vázlat készítésében. Az első lépés a dokumentum felvázolása és a partnerek felkérése hogy határozzák meg a regionális cspoprtok fő érdeklődési területeit.
EDWP1D3_ SCIES _v6
4
ACTION PLAN FOR LEARNING
229582-CP-1-2006-1-ES-MINERVA-M
3 BEVEZETÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ TANULÁSBA Az együttműködő (kooperatív) tanulás egy megközelítés miszerint a tanítás és tanulás tanuló csoportokban zajlik, ahol a tanulók együtt dolgoznak azon, hogy problémákat oldjanak meg, feladatokat végezzenek el vagy egy terméket hozzanak létre. Gerlach szerint "Az együttműködő (kooperatív) tanulás alapja az az elgondolás hogy a tanulás egy természetes szociális tevékenység, amikor is a részvevők maguk között beszélgetnek.” (Gerlach, 1994). A tanulás a beszélgetésen és az interakción keresztül mutatkozik meg. A kooperatív tanulásnak számos megközelítése van. Ezek a feltevések a tanulási folyamatokról (Smith and MacGregor, 1992) kiemelik az összes fontosabb megközelítést: 1. A tanulás egy aktív folyamat ahol a tanulók befogadják az információt és kontextusba helyezik a korábban tanultak alapján. 2. A tanulás megkíván egy kihívást, ami lehetővé teszi, hogy a tanuló elkötelezze magát a társai mellett és hogy feldolgozza szintetizálja az információt, ahelyett, hogy memorizálná és egyszerűen visszaadná. 3. A tanulók hasznára válik amikor ki vannak téve ellentétes véleményeknek különböző hátterű emberek által. 4. A tanulás szociális környezetben bontakozik ki, ahol a tanulók közti beszélgetés történik. Az intellektuális „agytorna” alatt a tanuló létrehoz egy (mentális) keretet és értelmezést a párbeszédhez. 5. Az együttműködő tanulási környezetben a tanulók kihívásokkal néznek szembe, mind szociálisan, mind érzelmileg azáltal, hogy különböző perspektívákat hallanak és elvárják tőlük, hogy kimondják és meg is védjék álláspontjukat. Ezáltal a tanuló saját belső (mentális) keretrendszert hoz létre és nem csak szakértőkre vagy a tananyagra hagyatkozik. 6. A kooperatív tanulásban a tanuló lehetőséget kap a beszélgetésre, ötletek prezentálására és védelmére, megkérdőjelezhet más koncepciójú rendszereket (paradigmákat) és aktívan elkötelezheti magát. Az együttműködő tanulási folyamatok számtalan módon integrálhatóak a regionális fejlesztési ügynökök tanulási tevékenységébe. Néhány alapos felkészülést igényel, mint például a hoszzú távú projekt munka, miközben mások kevesebb felkészülést igényelnek, például egy beszámoló bemutatása utáni kérdésfeltevés. Ahogy Smith és MacGregor kijelenti, "A kooperatív osztálytermekben az előadás/hallgatás/jegyzetelés folyamat nem tűnik el teljesen, de más folyamatok mellet él amik a tanulók beszélgetésén és aktív munkáján alapszik" A cél, hogy a tanár központú modell tanuló központúvá váljon.
EDWP1D3_ SCIES _v6
5
ACTION PLAN FOR LEARNING
229582-CP-1-2006-1-ES-MINERVA-M
Az alábbi elméletek azt mutatják, hogy az együttműködő tanulás hogyan javítja a tanulók tanulmányi és pszichológiai eredményeit: 1. Kognitív megközelítés: Ahhoz, hogy a tanulók megértsék és megtartsák a tudást, ezt egy fogalmi (keret)rendszerbe kell helyezni. (Cooper, et al., 1997; Slavin, 1995). Egy kiscsoportos szervezésben a tanulónak megvan a lehetősége, hogy gyakorolja mások megértését és azt, hogy ki van téve az ővétől eltérő fogalmaknak, koncepcióknak. 2. Társadalmi konstruktivizmus: Ahhoz, hogy a tudás belsővé váljon és létrehozzunk egy fogalmi keretet, előzetesen társas párbeszédet kell folytatni. Ez az a párbeszéd, ami a fogalmi (keret)rendszerhez vezet, amihez kapcsolódik az új tudás. (Bruffee, 1992). Ahogy MacGregor írja, "A tudás úgy alakul, ahogy telik az idő. Folyamatos beszélgetésekkel az állandóan változó társadalmi és politikai környezetben" (MacGregor, 1990). A feminista pedagógia is tartalmaz számtalan gondolatot a társadalmi konstruktivizmusról. (Belenky, et al., 1986). 3. A motivációs szakemberek: Abban hisznek, hogy a kooperatív tanulásban rejlő struktúra egy olyan légkört hoz létre ami a tanulás számára motiváló. Például, a tanulók motiváltak abban, hogy bíztassák a társaikat a jobb közös eredmény elérése érdekében. A kooperatív tanulás kialakítja az "Egy mindenkiért, mindenki egyért" (Alexandre Dumas) érzést.
EDWP1D3_ SCIES _v6
6
ACTION PLAN FOR LEARNING
229582-CP-1-2006-1-ES-MINERVA-M
4 AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ TANULÁS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI ELŐNYÖK
HÁTRÁNYOK
Sokkal több munkát lehet elvégezni, sokkal rövidebb idő alatt.
Az emberek más-más tempóban haladnak.
Minden tagnak van valami egyéni elképzelése amivel hozzájárul a csapatmunkához.
Lehet, hogy valaki magához próbálja ragadni az irányítást.
Többet lehet tanulni, jobban megérti az anyagot.
A visszahúzódóbb emberek nem biztos, hogy kényelmesen érzik magukat.
Ha valamiről ötlete sincs, lehet, hogy egy partner szakértője a területnek.
Néhány ember egyszerűen nem jön ki jól egymással.
Van aki kihúzhatja magát a feladat alól, ami azt A tanulók jobban viszonyulnak egymáshoz mint eredményezi, hogy végül 1-2 ember csinálja az a tanárhoz. összes munkát. Tanulni lehet kooperációról, csapatmunkáról, kommunikációról, miközben szakmai dolgokat tanulnak.
A koncepció nem biztos hogy ugyanolyan érthető, ha nem az egyén érti meg magától/egyedül.
Jól érezheti magát a tanuló!
Ha nincs kontrollálva, az irreleváns témák megvitatásának időtartama túl hosszú lehet.
Source: own sources
EDWP1D3_ SCIES _v6
7
ACTION PLAN FOR LEARNING
229582-CP-1-2006-1-ES-MINERVA-M
5 AZ EL DORADO SZEMLÉLET
5.1 Szerepek A. FACILITÁTOR: Híd a moderátor (tanár) és a részvevők között; régionként egy facilitátor van, összesen 9, hogy biztosítsák a hidat Európához, azaz, hogy mindenképpen legyen valaki, aki megosztja az információkat és eseményeket a többi regionális csoporttal. A fő tevékenységi körök: a munka koordinálása országonként vagy ország csoportonként. Motiválják és segítik az együttműödést az országok között. A facilitátor felelős: 1) A tartalommal való kapcsolat: képzési témák kiválasztása (képzési témák országonként táblázat kitöltése) a tartalmak aktualizálása a moderátorral 2) A tanulóval való kapcsolat: előmozdítja az ötletbörzét és vitát, kiértékeli a csoport fejlődését a moderátorral 3) A facilitátorral való kapcsolat: időpontok megbeszélése: visszajelzés cseréje, másoktól tanulás mint kulcs az interkulturális cseréhez 4) Kapcsolat facilitátor - Eldorado B. MODERÁTOR: Legalább egy moderátor országonként, a tanítástért felelős, a tanulási folyamaton keresztül való vezetésért (tervez, felhasznál és feladatokat étékel ki, a facilitártor segítségével kooperatív feladatokat tervez más országok csoportjaival, megoszt és javaslatot tesz más moderátoroknak: anyagok feladatok, gyakorlatok, stb…) A moderátor felelős: 1) A tartalommal való kapcsolat: az oktatási folyamat: képzési témák kiválasztása a facilitátorral, a képzés nemzeti/regionális/helyi kontextusba helyezése. A facilitátorral fontosnak tartott tartalmak aktualizálása 2) A tanulóval való kapcsolat: segít, hogy minden tanuló analizálja a benchmarking eredményeket, motiválja és irányítja a vitát, a moderátor értékeli ki a folyamatot 3) A többi moderátorral való kapcsolat: időpontok megbeszélése: visszajelzés cseréje, másoktól tanulás mint kulcs az interkulturális cseréhez 4) Facilitátiorral való kapcsolat
EDWP1D3_ SCIES _v6
8
ACTION PLAN FOR LEARNING
229582-CP-1-2006-1-ES-MINERVA-M
C. RÉSZTVEVŐ vagy tanuló: Ők a tanulási stratégia célcsoportja. 5-től 15-ig terjed a számuk országonként – az ideális szám 10 körül van.
FACILITÁTOROK MODERÁTOROK RÉSZVEVŐK
5.2 Célcsoport A terv szerint kezdetben, 5 facilitátort és 50 regionális fejlesztő ügynököt és felelőst vontunk be, ami később országonként 1 facilitátorra változott, így lett 8. Ahogy már említettük, a részvevők száma 5-től 15-ig terjedt országonként – az ideális 10 lenne.
5.3 Tanulási tartalom 1. csoport •
A részvevők között egy hálózat létrehozása a projekt után – reflektálás a hálózat létrehozásáról. Az együttműködés és a részvevők növelése már önmagában téma.
•
Innováció és Európai finanszírozás
•
Önfoglalkoztatás orientáció, új differnciálódás régióban követő.
•
Túl kvalifikáltság és munkalehetőség hiány
•
Az oktatási rendszerből való lemorzsolódás
•
Szegényes helyzet az oktatási és képzési kínálatban
•
Hogyan képezzük tovább az adminisztrációban dolgozó embereket (akik felelősek az a régió e-learning rendszeréért) facilitátorokká az innovációs folyamatok során
•
Megelőzni a krízis helyzeteket a régióban (az összes szektorban) kimutatni, felismerni, programokat indítani megelőzés céljából
•
Bevándorlók, integráció (társadalmi, gazdasági) néha túl kvalifikáltság
•
Fenntartható fejlődés társadalmi, gazdasági, környezeti vonatkozásban
EDWP1D3_ SCIES _v6
üzlet
létrehozása
innováció
alapján,
9
ACTION PLAN FOR LEARNING
229582-CP-1-2006-1-ES-MINERVA-M
2. csoport •
Hiányzó ppp (privát-publikus-partnerség)
•
Környezeti és regionális fejlesztés
•
Új gazdaság/innováció a régióban (összehasonlító koncepció)
•
Üzleti intelligencia
•
Finanszírozás (források)
•
Projektmenedzsment
•
Támogatás a vállalkozást kezdőknek/innovátoroknak
•
Szervezési konfliktusok
•
Üzleti szükségletek figyelése képzési szolgáltatóknak
•
Állampolgári részvétel
3 csoport •
Magasan képzett munkatársak elvesztésétől való félelem
•
Hálózatimunka készségek fejlesztésének szükségessége
•
A kommunikációs technikák fejlesztésének szükségessége.
•
Félelem az “Extrém Innovátor”-októl: résztvevők akiket érdekel az innovációs politika
•
Félelem/probléma: nem - EU (például kínai) bevándorlás
•
Állampolgárok együttműködése és részvétele kulcskérdésekben
A partnereknek a következő táblázatot kell kitölteniük:
EDWP1D3_ SCIES _v6
10
és
vállalkozás
kezdés
figyelése
..stb (adjon hozzá sort, ha szükséges)
-
-
Egyéb:
Kommunikációs technikák
Állampolgárok részvétele
Üzleti szükségletek szolgáltatóknak
Innováció
Fenntartható fejlődés
Szociális befogadás
képzési
Hogyan birkózzunk meg krízishelyzetekkel
Képzettség és munkalehetőségek
Önfoglalkoztatás támogatás
EU finanszírozás
Hálózat és hálózatfejlesztés
TÉMA
Dátum, Régió, Ország:
Moderátor neve:
JELÖLJE X-EL
A TÉMA KIVÁLASZTÁSÁNAK OKAI
MEGJEGYZÉS
5.4 Tanulás szervezés 1. A benchmarking feladat eredményei Minden csoport analizálja és megosztja visszajelzéseit a benchmarking exercise-ok eredményéről a saját területén. 2. Képzési témák országok szerint Az vezetők küldenek néhány alapinformációt a országukra vonatkozóan, amit erősítsen meg a moderátor és a tanulók. Mi az alábbi táblázatot javasoljuk: Régió és Ország Vezető neve Kiválasztott tartalom Képzés címe Tanulási eredmények
A tréning után a tanulók….:
Felkészülés
Bármilyen előkészület, amit igényel a tréning, pl: e-mail anyagok, bemutatkozó levél stb..
Folyamat
Írja le mit csinál a tréner lépésről lépésre az egyes szinteken.
Időzítés
Meddig tart a képzés?
Megvitatás
Kérdések, megvitatás motiválása, miről volt szó, mit tanultak
Tudnivalók
Anyagok
Ha az anyag bárhonnan lett adaptálva…’Adaptálva a …… engedélyével…’. Ha Ön a szerző, szögezze le.. A segédanyagoknak általában két fajtája van: (1) Anyag amit az üléseken használunk (infó kártyák, feladat sorok) (2) Jegyzet ami összefoglalja a fő pontokat az ülésen.
ACTION PLAN FOR LEARNING
229582-CP-1-2006-1-ES-MINERVA-M
5.5 Időzítés Egy kezdeti javaslat: o
Elméleti megközelítés és bevezetés:·1. 2. és 3. hónap: helyi fejlesztési minták prezentálása, eszközök felállítása az analizálásukra. (benchmarking eredmények, kollaboratív SWOT-ok…stb.)
o
Eset analízis, munka módszerek analízis (forgatókönyv tervezés, kutatás, project tervezés, stb…) tapasztalatcsere: · 3. 4. 5. 6. 7. hónap: Esettanulmányok és időközi értékelés.
o
Probléma megoldás: megoldások létrehozása, stratégiák, lehetőségek analízise, igazi vagy fiktív szituációk alapján (régiók vagy regionális ’szövetségek’ vagy az összes regionális partner).· 8. 9. 10. 11. hónap.
o
Kiértékelés (annak ellenére hogy az egész folyamat alatt van értékelés) 12. hónap Észrevételek és kapcsolódó értékelés.
EDWP1D3_ SCIES _v6
13
ACTION PLAN FOR LEARNING
229582-CP-1-2006-1-ES-MINERVA-M
6 BIBLIOGRÁFIA Belenky, M. F., Clinchy, B. M., Goldberger, N. R., and Tarule, J. M. (1986). “Women's ways of knowing: The development of self, voice, and mind.” New York: Basic Books. Bruffee, K. A. (1992). "Collaborative learning and the 'Conversation of Mankind" In Goodsell, A. S., Maher, M. R., and Tinto, V. (Eds.), Collaborative Learning: A Sourcebook for Higher Education. National Center on Postsecondary Teaching, Learning, & Assessment, Syracuse University. Cooper, J., and Robinson, P. (1998). "Small group instruction in science, mathematics, engineering, and technology." Journal of College Science Teaching 27:383. Cooper, J., Prescott, S., Cook, L., Smith, L., Mueck, R., and Cuseo, J. (1990). “Cooperative learning and college instruction: Effective use of student learning teams.” California State University Foundation, Long Beach, CA. Gerlach, J. M. (1994). "Is this collaboration?" In Bosworth, K. and Hamilton, S. J. (Eds.), Collaborative Learning: Underlying Processes and Effective Techniques, New Directions for Teaching and Learning No. 59. MacGregor, J. (1990). "Collaborative learning: Shared inquiry as a process of reform" In Svinicki, M. D. (Ed.), The changing face of college teaching, New Directions for Teaching and Learning No. 42. Smith, B. L., and MacGregor, J. T. (1992). "What is collaborative learning?" In Goodsell, A. S., Maher, M. R., and Tinto, V. (Eds.), Collaborative Learning: A Sourcebook for Higher Education. National Center on Postsecondary Teaching, Learning, & Assessment, Syracuse University.
EDWP1D3_ SCIES _v6
14
