Tantárgyi prezentáció

Varsányi Judit

TANULÁSTECHNIKA A GYAKORLATBAN – Tantárgyi prezentáció – Készült saját, és hivatkozott szöveges forrásokból Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

Saját grafikákkal és PrintMaster® clipart képekkel illusztrálva, © Mindscape, USA

A tantárgy célja  A tanulás befolyásoló tényezőinek megismertetése  Tanulási módszerek átadása  Tanulási képességek fejlesztése  Motiválás az egyéni és csoportos tanulásra  Információk szelektálása  Kutatási eszközök, és az eredmények értékelése  Írásbeli, szóbeli közlés fejlesztése  Sikeres felkészülés a vizsgákra  A kreatív tudás megszerzése és hasznosítása  Az egyén szerepe a vállalati tudásmenedzsmentben  Önmenedzselési képesség fejlesztése  Sikerélmény, és hozzájárulás a vállalati sikerhez Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

2

A félév témakörei              

A tanulás célja, folyamata, törvényszerűségei Tanulási szokások, és az egyéni adottságok szerepe Tanulási szokások dimenziói, felsőoktatási elvárások Tanulási körülmények szerepe A tanuló időgazdálkodása Tanulási módszerek, és a felkészülés Jegyzetelési szokások, technikák Kreatív tananyagfeldolgozás Sikeres prezentációs technikák Szakszókincs, tankönyvhasználat, élőbeszéd Tantárgyi jellemzők, felkészülés, vizsgázás Nyelvtanulás, nyelvtudás Könyvtárhasználat, tanulmányírás, szakdolgozat Álláskeresés, önmenedzselés, vállalati tudáshasznosítás

Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

3


4

A tanulás célja, lényege

 A tanulás célja ❖ Ismeretszerzés ❖ Kitekintés belső világunkból ❖ Dolgok, jelenségek, emberek, problémák megértése ❖ Képzettség, képességek fejlesztése, bölcsesség ❖ Tudásra épült kreativitás és együttműködési készség

 A tanulás biológiája ❖ Agytevékenységek ❖ Két agyféltekénk szakosodott funkciói ❖ A koncentrálóképesség változása ❖ Tanulás, megjegyzés, megértés, emlékezet, tudás Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest. 20-26. o.

5

A tanulás jelentősége  Képességeink többsége örökletes  Viselkedéseink többsége azonban TANULT  A tanulás ezért fontos a kívánt viselkedés kialakításához  A tanulás eredményei ❖ Hiedelmek, értékek kialakulása ❖ Attitűdök ❖ Tárgyi tudás ❖ Megértés, előrejelzés ❖ Bölcsesség

Szöveges forrás: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 51–71. o.

6

Az adattól a tudásig ...  Adat ❖ Egyszerű és diszkrét leíró változó, megfigyelésen alapuló objektív tények jellemzésére

 Információ ❖ Adott rendszer leíró változóinak összessége, magyarázattal, a tények elemzése alapján

 Megértés ❖ Az adott rendszer viszonyainak és magyarázatának felfogása és elfogadása

 Tudás ❖ A megkülönböztetés képessége, valamint megértésen alapuló új ötletek és magyarázatok kigondolásának készsége Varsányi J.–Mikus I. (2007): Forestur Projekt, Course Customer Care. Europrofessional EC – Agistra Stúdió EC, Budapest.

7

A tudás lényege

 TANULÁS = képesség a személyes tapasztalatok hasznosítására  TUDÁS = a hosszútávú memória tartalmában, és/vagy annak szerkezetében bekövetkezett változás  A tanulás eredménye = a megszerzett tapasztalatokra épülő, tartós és adaptív magatartás-változás Kunsági, A. (2006): Psychology of CRM. Presentation at Corvinus University, Budapest.

8

A tudás magyarázata

 A tudás megkülönböztető képesség, ítélőképesség – Distinction-making  A tudás felfigyelés a különbözőségre, újdonságra, a törődés, gondozás képessége – Caring  A tudás nyelvi megfogalmazó képesség – Languaging ❖ A tudás átadása megfelelő nyelvi megfogalmazó képességet feltételez

 A tudás jövőformálás – Shaping of the future Georg von Krogh–Johan Roos (1996): Five Claims on Knowing. European Management Journal, Vol. 14, No. 5, pp. 423–426.

9

Mérhető és rejtett tudás

Mit?

Hogyan?

Tények

Vélemények, ítéletek, megítélések, megérzések

Eljárások, technikák

Képességek, jártasság, ügyesség

Mérhető, megfogható

Rejtett

A tudás mérhetősége Csath Magdolna (2001): Stratégiai változtatásmenedzsment. Aula, Bp. 139. o.

10

Egyéni és szervezeti tudás EXPLICIT Egyéni tudás

Szervezeti tudás

IMPLICIT

Tanult tudás (embrained)

Tapasztalati tudás (embodied)

• formális, absztrakt és teoretikus tudás • standardizálható és más szituációban is alkalmazható • kodifikálható, átadható • learning by studying

• gyakorlati tudás • egyén- és akció-specifikus • kontextus-specifikus, nem választható el a gyakorlattól • learning by doing

Kódolt tudás (encoded)

Beágyazott tudás (embedded)

• mechanikus tudás, • mely közös tudássá válik • egységes magatartási mintát eredményez • írott szabályok, eljárások, modellek • ezekben kodifikált és tárolt • mindenki számára elérhető és érthető

• • • • • • •

Kapás Judit: A vállalat tudása, Vezetéstudomány, XXX. 1999/12.

szervezeti rutinok, gyakorlat, közös normák kontextus-függő tudás szétszórt tudás szervezeti identitásból fakadó koordinációs, tanulási és kommunikációs tudás

11

A KOMPETENCIA ÉRTELMEZÉSE

KOMPETENCIA = TELJESÍTŐKÉPESSÉG, ILLETÉKESSÉG, FELELŐSSÉG

Az egyén tudásterülete

A feladat követelményei

Krogh, G.–Roos, J. (1996): Five Claims on Knowing, European Management Journal, Vol. 14, No. 5, 423-426. o.

12

TUDÁSTÍPUSOK FŐVONÁSAI TUDÁSTÍPUS

ELKÉPZELÉS

MEGVALÓSÍTÁS

INTEGRÁLÁS

Diagnosztika

Definíció

Illesztés

Innováció

Végrehajtás

Beépítés

Azonosítás

Összekapcsolás

Továbbfejlesztés

Know-what

Know-why

Know-how

Raub, S. (2003): Towards a Knowledge-Based Framework of Competence Development. In: Sanchez, R. Knowledge Management and Organizational Competence. Oxford University Press, London, 103.

13

A rejtett, tacit tudás elemei

 Képzelőerő  Alkotó energia  Empatikus képességek  Intelligencia  Interperszonális adottságok  Jó kommunikációs képesség  A csapatépítés képessége és szándéka

Csath Magdolna (2001): Stratégiai változtatásmenedzsment. Aula, Bp. 166. o.

14

TANULÁS - A POZITÍV VISELKEDÉS KULCSA Kultúra Kultúra Társadalmi Társadalmi osztály osztály Család Család Barátok Barátok Intézmények Intézmények

TANULÁS TANULÁS Értékek Értékek Attitűdök Attitűdök Ízlések Ízlések Preferenciák Preferenciák Képességek Képességek

Személyes Személyes tapasztalatok tapasztalatok

Érzések Érzések

Reklámhatások Reklámhatások

A A termék, termék, szolgáltatás, szolgáltatás, márka márka tulajdonságai tulajdonságai

Tömegtájékoztatás Tömegtájékoztatás Egyéb Egyéb hatások hatások

Vásárlói Vásárlói és és felhasználói felhasználói magatartás magatartás

Szimbolikus Szimbolikus jelentések jelentések Viselkedések Viselkedések

Hawkins, Del I.-Best, R.J.-Coney, K.A (1992): Consumer Behavior. Implications for Marketing Strategy. IRWIN, Homewood, p. 262

15

ingerek • • •

fogadása szelektálása összefüggő képpé rendezése

Bauer András-Berács József (2001): Marketing. Aula Kiadó, Budapest In: Varsányi Judit (2001): Marketing prezentációk. Széchenyi István Egyetem, Győr

16

Az ingerek útja a memóriához

Belső Belső és és külső külső ingerek ingerek

InformációInformációfeldolgozás feldolgozás

Tanulás Tanulás

Hawkins, Del I.–Best, R. J.–Coney, K. A. (1992): Consumer Behavior. Implications for Marketing Strategy. IRWIN, Homewood, p. 261.

MEMÓRIA MEMÓRIA

17

Tudatos és tudattalan agytevékenységünk

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 39. o.

18

Agytevékenységünk jellege és hatásai


19

Két agyféltekénk szakosodott funkciói

Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest. 20-26. o.

20

Az információfeldolgozás lépései Érzékszervi Érzékszervi érzékelések érzékelések

KÖRNYEZETBŐL KÖRNYEZETBŐL SZÁRMAZÓ SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK INFORMÁCIÓK

Válogatás Válogatás Szükségletek Szükségletek Mentális Mentális készenlét készenlét

Osztályozás Osztályozás

Magyarázat Magyarázat

Elvárások Elvárások

MAGATARTÁS MAGATARTÁS

Előzetes Előzetes tapasztalatok tapasztalatok Séra–Oláh–Komlósi: Általános Pszichológia, Budapest, 1985, p. 102.

Módosítások Módosítások

21

A PERCEPCIÓ LÉPÉSEI • • •

ingerek fogadása a befogadott ingerek szelekciója ... és kombinációja

... összefüggő képpé rendezéshez Bauer András–Berács József (2001): Marketing. Aula, Budapest.

22

Felfogás (percepció)  Percepció ❖ Ingerek feldolgozásának lényegi folyamata a megértéshez

 A percepció lépései ❖ A lényegi ingerek kiválasztása ❖ A kiválasztott lényegi ingerek rendszerré szervezése ❖ A rendszer jellemzése és magyarázata ❖ ... jelentéssel bíró, konzisztens világkép felállításához

 A percepció céljai ❖ Emberi érzések, szándékok és cselekedetek megismerése ❖ Személyes és társadalmi viszonyok, kapcsolatok bemutatása ❖ Döntések, korlátok, veszélyek érzékeltetése ❖ Célok, feltételek, események, feladatok és következmények meghatározása Kunsági, A. (2006): Psychology of CRM. Presentation at Corvinus University, Budapest.

23

A kommunikáció szerepe a megértésben  Az emberek megértésének kulcsa ❖ Az eltérő személyiségvonások ismerete és tisztelete ❖ A partner személyiségének érzékelése, felfogása ❖ Mások előítéleteinek és érzéseinek megtapasztalása ❖ KÉPESSÉG MÁSOK ELTÉRŐ VISELKEDÉSÉNEK ELFOGADÁSÁRA

 A kommunikáció szerepe ❖ Érzések és elvárások jelzése ❖ Az elégedettség vagy elégedetlenség érzékeltetése ❖ Hiányzó információk továbbítása ❖ Félreértett dolgok, gondolatok magyarázata

 Gyakorlati esetpéldák ❖ Félreértésből eredő viták, veszekedések rendezése békés úton történő problémamegoldással ❖ TANULÁS A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ HATÁSÁRA Varsányi J.–Mikus I. (2007): Forestur Projekt, Course Customer Care. Europrofessional EC – Agistra Studio EC, Budapest

24

Agyhullámokhoz kapcsolt testi, pszichikai jellemzők

Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest. 25. o.

25

A NEM MÉRHETŐ EGYÉNI TELJESÍTMÉNY KOMPONENSEI

Tulajdonságok Tulajdonságok

Magatartások Magatartások

A tényleges teljesítmény területe

Eredmények Eredmények

Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Karoliny Mártonné (2002): Teljesítményértékelés. In: Elbert, N. F. et al. (2002): Személyzeti / emberi erőforrás-menedzsment kézikönyv. KJK-Kerszöv, Budapest. 253-290. o.

26

A Yerkes-Dodson törvény  Tanulás = feszültség, izgalmi állapot ❖ A tanulási teljesítmény maximumát közepes feszültségszint mellett sikerül elérni ❖ A feszültség és a teljesítmény közötti kapcsolatot Yerkes és Dadson 1908-ban fordított U görbeként írta le

 Egyéni eltérések szerepe ❖ Magasabb feszültségszinttel élő emberek ellazultabb állapotban képesek tanulási teljesítményre ❖ Alacsonyabb izgalmi állapottal élőknek „fel kell pörögniük" a tanuláshoz

 A szorongástűrés eltérései ❖ A szorongástűrés az életkorral együtt nő ❖ Mindenkinek eltérő az a szorongásszintje, amelyen maximális teljesítményt képes nyújtani Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 22. o.

27

A tanulási teljesítmény Yerkes-Dodson törvénye Tanulási teljesítmény

Nyugalom

Izgalmi állapot

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.. 22. o.

Szorongás

28

Tanulási teljesítmény

Tanulási teljesítmény az éberség függvényében

Izgatottsági, érzelmi, motivációs intenzitás

ALVÁS ELŐTTI ÉS UTÁNI ÁLLAPOT  Kezdeti álmos hangulat  Fokozódó éberség  Kalandozó, pásztázó figyelem  Enyhe koncentráció  Lazán kontrollált gondolkodás  Irányítható viselkedés  Szükség esetén készenlét

OPTIMÁLIS TESTI-LELKI ÁLLAPOT  Koncentrált figyelem  Rendezett gondolatok  Logikus gondolkodás  Kontrollált viselkedés  Célirányos olvasás  Hatékony tanulás

Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 100. o.

EXTRÉM ÉBERSÉGI ÁLLAPOT  Érzelmi túlsúly  Beszűkült figyelem  Szervezetlen gondolatok  Cikázó, zavaros figyelem  Irányíthatatlan viselkedés  Csökkenő hatékonyság

29

KONFLIKTUS ÉS TELJESÍTMÉNY KAPCSOLATA Magas

TELJESÍTMÉNY

Optimális konfliktusszint

Alacsony

Káosz miatti alacsony teljesítmény

Kihívások hiánya = alacsony teljesítmény Alacsony

KONFLIKTUSSZINT

Magas

Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Gyökér Irén (1999): Konfliktusok a szervezetben. In: Gyökér Írén et al. (1999):Humánerőforrás-menedzsment. Műszaki Könyvkiadó-Magyar Minőség Társaság, Budapest.

30

Maximális koncentrálóképesség, %

A koncentrálóképesség változása biológiai ciklusaink szerint 100 80 60 40 20 0

8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 óra Az idő múlása a nap folyamán Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest. 20-26. o.

31

A problémamegoldás két válfaja

 Zárt végű problémamegoldás ❖ Konvergens gondolkodás = egyetlen megoldás keresése ❖ Analízis = meglévő tudásunkból kiválasztani mindazt, ami segíthet a megoldásban

 Nyílt végű problémamegoldás ❖ Divergens gondolkodás = több jó megoldás feltételezése, keresése ❖ Szintézis = eddigi tudásunk újrarendezése ❖ Eredmény = szokatlan ötletek az átstrukturálás hatására Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 34-37. o.

32

PÓLYA GYÖRGY feladatmegoldási modellje  A feladat megértése ❖ Mit keresünk? ❖ Adottságok és kikötések vizsgálata ❖ A probléma jellemzőinek, paramétereinek felírása, felvázolása

 A megoldás megtervezése ❖ Találkoztunk-e már ezzel a feladattal? ❖ Ismerünk-e hasonló, már megoldott feladatot? ❖ Van-e más eset, amelyben hasonló az ismeretlen? ❖ A feladat átfogalmazása, vagy rokon feladat hasznosítása ❖ Minden lényeges adat és feltétel ismételt áttekintése, ellenőrzése

 A terv végrehajtása ❖ A végrehajtási lépések helyességének ellenőrzése, bizonyítása

 A megoldás vizsgálata ❖ Az eredmény helyességének ellenőrzése – adott esetben mésfajta levezetés alkalmazásával is Pólya György (1977). A problémamegoldás iskolája. Gondolat Kiadó, Budapesto.

33

Tanulási törvényszerűségek  Hatáslánc ❖ Adat – információ – ismeret – tudás ❖ Tanulás, megjegyzés, megértés, emlékezet, tudás

 A folyamat ❖ Találkozás adatokkal, információkkal, jelenségekkel ❖ Új ismeret megszerzése ❖ Az újdonság megértése, felfogása ❖ Beépülés a rövid távú memóriába ❖ Az ismétlés szerepe ❖ Rögzülés a hosszú távú memóriában

 Eredmény ❖ A tudatos alkalmazás képessége ❖ A megértés kiterjesztése, bölcsesség Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

34

KOLB négyfázisú tanulási modellje 1. lépés: KONKRÉT TAPASZTALÁS

4. lépés:

2. lépés:

AKTÍV KÍSÉRLETEZÉS

REFKELTÁLÓ MEGFIGYELÉS 3. lépés: ELVONT ELMÉLETALKOTÁS

In: Vogelauer, W. (2002): A coaching módszertani ABC-je. KJK-Kerszöv, Budapest.

35

Információtárolás és emlékezet

Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest. 22. o.

36


37

Tanulási képességek  Egyéni adottságok  Önismeret  Mások véleménye, előítéletek  Pozitív vagy negatív tapasztalatok  Azonos, eltérő vagy hullámzó tanulásélmények  A megértés, megjegyzés, felejtés jellege  Tanulási kedv, és befolyásoló tényezői  Stressztűrés, fáradékonyság  Sikerorientált vagy kudarckerülő alkat  A követelmények jellege, szintje  A számonkérés formája  Önbizalom, vagy félelem a vizsgától Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

38

A tanulási készséget befolyásoló tényezők  Született felfogóképesség és memória ❖ Gyors vagy lassú felfogás ❖ A megértés és információtárolás képessége

 A tanuló pszichológiai adottságai ❖ Auditív vag vizuális típus ❖ Éberség vagy fáradékonyság ❖ A jobb- vagy balfélteke dominanciája ❖ Verbális vagy számszerű információk preferenciája stb.

 ÉRDEKLŐDÉS A TÉMA IRÁNT – saját tapasztalat  Tanulási szokásokat befolyásoló tényezők ❖ Környezet ❖ Tanulási és vizsgarutin ❖ Segítő eszközök, és hatékony használatuk ❖ Ideális tanulási ritmus kialakítása ❖ Önfegyelem, rendszeresség Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 6-14. o.

39

Tanulási nehézségek forrásai  Gyenge felfogóképesség  Fejletlen koncentráló képesség  Kommunikációs nehézségek, diszlexia, diszgráfia  Alacsony stressztűrő képesség  Minimális célok kitűzése ❖ Átmenni a vizsgán ❖ Valahogy elvégezni az iskolát

 Unottság, érdeklődéshiány  Gyenge tanár vagy tananyag  A rendszeresség hiánya  A tanár pikkelése  Pygmalion-hatás = önbeteljesítő jóslat Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 6-14. o.

40

Tanulási modellek

 A klasszikus kondicionálás elmélete  Az operáns kondicionálás elmélete  A társas tanulás elmélete  Komplex tanulás  Tudatos-tudattalan tanulás  A változások tanulása: kiolvasztás, változtatás, visszafagyasztás  A tanulás korlátai, az egy- és kéthurkos tanulás


41

Tanulási szokások  Előadások meghallgatása  Prezentációk áttekintése, magyarázata  Rendszeres otthoni tanulás ❖ Egyéni felkészülés ❖ Csoportos tanulás

 Tananyag olvasása, visszaidézése ❖ A fejezetek „felmondása” ❖ Összefoglalások áttekintése ❖ Kérdések megválaszolása

 Hozzáolvasás más forrásból  Írásos rögzítés ❖ Kijegyzetelés ❖ Óravázlat, tartalmi vázlat készítése ❖ Összefüggések ábrázolása Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

42

Az észlelés szerepe

 Érzékszerveinket nem azonos súllyal használjuk  Ugyanazt látjuk, de másként interpretáljuk ❖ Belső képek = tisztán látunk, rávilágítunk a problémára ❖ Belső hangok = megvitatjuk, megbeszéljük, ráhangolódunk, visszhangozzuk, ordító hibákat vétünk ❖ Érzések = kétségbeejtő helyzet, fájó viselkedés ❖ Kinesztetika = érintjük a kérdést, rátapintunk a lényegre

 A magyarázat szubjektív  Az érzékelés-alapú megértés KORLÁTOZOTT! Szöveges forrás: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 51–71. o.

43

Egyhurkos és kéthurkos tanulás  Argyris megfigyelése ❖ A négy tényező követése = ZÁRT GONDOLATI KÖR ❖ Nehéz kitörni belőle ❖ Minél sikeresebb korábbi magatartásunk, annál inkább érvelünk mellette = ERŐS GÁTJA A VÁLTOZÁSNAK

 Ez a legképzettebb vezetők csapdája ❖ Nem illő megkérdőjelezni a hagyományokat ❖ Kudarc esetén elfogadjuk a vezető ügyes védekezését

 Egyhurkos tanulás ❖ A cselekvés, és a pozitív-negatív következmények megfigyelése

 Kéthurkos tanulás ❖ Utánanézünk a kudarc OKAINAK is ❖ Visszacsatolás, majd a magatartás megváltoztatása


44

Klasszikus kondicionálás

 Pavlov kísérlete ❖ Kívánt magatartás előidézése ... ❖ ... olyan ingerekkel, amelyek EREDETILEG MÁS INGEREKHEZ KAPCSOLÓDTAK ❖ Az eredeti INGER – VÁLASZ KAPCSOLAT reflexszerűen idézi elő a kívánt magatartást, ha azt MÁS INGERREL TÁRSÍTJUK ❖ Idővel az egyik inger ÖNMAGÁBAN IS előidézi a várt reakciót

 A szervezeti gyakorlatban ez a jelenség ritka ❖ A látszólag kondicionált reakciók inkább tanulás eredményei ❖ Pl. szirénázás esetén a munkások tudatosan menekülnek


45

Operáns kondicionálás

 Skinner elmélete ❖ Miként viselkedjünk úgy, hogy kedvező jutalmakat kapjunk, illetve a kedvezőtlen büntetést elkerüljük?

 Működése ❖ A kellemes következmény tudatában megnő az adott viselkedés ismétlésének valószínűsége

 Az operáns kondicionálás munkahelyi sikerét a HATÁSTÖRVÉNY ismerete és alkalmazása garantálja


46

Hatástörvény  A munkával kapcsolatos megfelelő magatartás kialakításának alapja – a FELTÉTEL és KÖVETKEZMÉNY láncolata  A pozitív következmény lehet pénz, jutalom, dicséret, státusz, kihívó feladat, vagy bármi, ami az egyén motivációinak megfelel  A negatív következmény lehet bármilyen szankció  Az azonos helyzetben lehetséges válaszok közül az ismétlése a legvalószínűbb, amelyek azonnali vagy későbbi elégedettséggel járnak, és viszont Szöveges forrás: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest.

47

Operáns tanulástípusok

 Megerősítő tanulás ❖ Pozitív következmények megerősítő hatása ❖ A kívánt viselkedés ismétlődése

 Elkerülő tanulás ❖ Negatív következmények tudatosulása ❖ Kockázatcsökkentő magatartás, pl. védősisak, védőszemüveg viselése

 Menekülő tanulás ❖ Negatív következmények közlése ❖ A nemkívánt magatartás gyakoriságának csökkenése, pl. tíz perc késés miatt félórás bérlevonás = kevesebb késés


48

Tanulás mint tevékenységek sorozata

 Új információk és gondolatok gyűjtése  Rögzítésük  Szerveződés  Értelemszerű rendezés ❖ Elemző és kritikai gondolkodás eredménye

 Emlékezés  Felhasználás Devine, 1987 nyomán, in: Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 4-8. o.

49

A tanuláshoz szükséges készségek - 1

 Alapkészségek ❖ Észlelés (forma, tér, beszéd) ❖ Képzelet, figyelem (koncentráció, tartósság) ❖ Emlékezet (bevésés, megőrzés, felidézés) ❖ Gondolkodási alapműveletek: analízis, szintézis, absztrahálás, összehasonlítás, összefüggés felfogása, kiegészítés, általánosítás, konkretizálás, rendezés és analógia

 Grafomotoros képességek ❖ Irányítás, aránytartás, nagyságtartás és formakövetés.

 Gondolkodási képességek ❖ Logikai feladatmegoldás, ítéletalkotás, fogalomalkotás, következtetés Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 4-6. o.

50

A tanuláshoz szükséges készségek - 2  Kreatív problémamegoldás ❖ Eredetiség, könnyedség, rugalmasság, megértés, bírálat, döntés, asszociácók

 Nyelvtani képességek ❖ Helyettesítés, bővítés, kapcsolás, átalakítás

 Nyelvi kommunikációs képességek ❖ Reproduktív /felolvasás/, spontán beszédképesség ❖ Kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás, tájékoztatás, szándéknyilvánítás,

 A beszédértés képessége ❖ Reproduktív vagy spontán beszéd értése

 Írásképességek ❖ Reprodukálás, szövegalkotás Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 4-8. o.

51

A tanuláshoz szükséges készségek - 3  Olvasási képességek ❖ Néma olvasás, gyorsolvasás, dinamikus olvasás, elemző olvasás,

 Nem-verbális kommunikációs képességek ❖ Gesztikuláció, mimika, térköz, testtartás, tekintet

 Szociális készségek ❖ Szerepészlelés, személyközi viszonyok észlelése, szociális alkalmazkodás,

 A tanulás-önszabályozás készségei ❖ Önmotiválás, önkontroll, önismeret, önálló, irányított tanulás

Ezek a készségek gyakran a felsőoktatásban válnak igazi kihívássá. Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 4-8. o.

52

A tanulás hatékonysága  Cél ❖ Hatékony és én-azonos tanulástechnikai szokásrendszer kialakítása, ... ❖ ...ahol az önálló ítéletalkotás, a tudatosság, az önismeret a fő jellemző, nem a kívülről irányítottság

 Hatékonyság ❖ Az összefüggések rögzülése a részletek helyett ❖ Kis tanulási befektetés, nagy haszonnal ❖ Feltétele = rengeteg idő és gyakorlás

 Eredmények ❖ Jó technikákból automatikus szokásrendszerré érlelődés ❖ A gátlások elmaradnak ❖ A tanulás élvezet lesz, nem szenvedés

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

53

A tanulás korlátai  Argyris elmélete ❖ Vallott nézeteink és gyakorlatunk sok mindenben eltér egymástól ❖ A gyakorlatot néhány vallott KULCS-ÉRTÉK VEZÉRLI

Összhangra törekszünk NÉGY ALAPVETŐ ÉRTÉKKEL:  Saját kontrollunk érvényesítése az események felett  Saját nyereségünk maximalizálása ❖ ... illetve veszteségünk minimalizálása

 Negatív érzéseink elfojtása  A lehető legracionálisabb viselkedés ❖ Minél világosabb célok kitűzése ❖ Törekvés céljaink elérésére Szöveges forrás: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 51–71. o.

54

A korlátozott megértés magyarázata  Információinkat szűrjük, szelektáljuk ❖ Miller törvénye = a túl komplex információ átláthatatlan ❖ Az emberi figyelem hullámzó ❖ Hiedelmek, tapasztalatok szűrőszerepe ❖ Értékek, előítéletek szűrőszerepe

 A bizalmunkkal ellentétes információkat elutasítjuk ❖ Ellenünk támadó, vagy más negatív információk törlése ❖ Időben távolabbra szóló információk diszkontálása

 Gestalt-hatás = mozaikok összerakása logikus rendszerré ❖ Az önkényes leképezés veszélye!!!

 Információs vákuumok áthidalása – pletyka, szóbeszéd  A hatalom, helyzetek, tárgyi tulajdonságok szerepe ❖ Ezredes-hatás, szokatlan szerepek, nagyobb vagy kontrasztos tárgyak erősebb megfigyelése Szöveges forrás: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 51–71. o.

55

A tanulás zavaró tényezői

 Retroaktív gátlás ❖ Az egymást követő újabb és újabb ismeretek megnehezítik a legkorábban megtanult anyag felidézését

 Proaktív gátlás ❖ A már megtanult anyag nehezíti meg egy később tanult anyag felidézését ❖ Kiküszöbölése = hasonló anyagokat ne tanuljunk közvetlenül egymás után Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

56

Tanulási stílusok az egyéni adottságok szerint  Vizuális tanulási stílus ❖ ❖ ❖ ❖ ❖

Tanulás leginkább látás alapján - könyv, TV, oktatófilmek Bármilyen vizuális információfeldolgozás javítja a tanulási teljesítményt Színes szövegkiemelők, ceruzák, pókdiagramok, táblázatok, grafikonok „Látom, mi a probléma", „Látom, mit gondolsz„... Az elsődlegesen használt információs csatorna a látás

 Akusztikus tanulási stílus ❖ Tanulás hallás alapján – legjobb megbeszélni másokkal a tananyagot, meghallgatni az előadások hanganyagát, magnóra venni, többször meghallgatni ❖ Hasznosak az eszmecserék, magyarázatok, hangos felolvasás ❖ „Ez jól hangzik", „hallom, amit mondasz" ... ❖ Az elsődleges információfeldolgozási csatorna a hallás

 Kinesztéziás tanulási stílus ❖ Tanulás érzéssel, érzékek mentén. Legjobb a gyakorlati oktatás ❖ „Ez jól esik", „Tiszta ideg vagyok„ ...

 Stílusok kombinációja ❖ Mindenkinek van ugyan domináns tanulási stílusa, de a valóságban a stílusok kombinációival tanulunk. Kevésbé domináns információs csatornáinkat se rekesszük ki tehát az információfeldolgozásból! Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 4-8. o.

57

Vizuális típusok tanulási szokásai

 Az információfeldolgozás szerve a szem.  A tanuló azt tanulja meg könnyen, amit lát  A tanuló a képi információkat részesíti előnyben  Könnyebben jegyez meg ábrákat, szóképeket, áttekinthető vázlatokat  A gyorsolvasás számára eredményes, mert annak alapja a szóképek tanulása  A könnyebb megjegyzést szolgálják a könyvben, jegyzetekben tett aláhúzások, jelölések Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 4-8. o.

58

Vizuális típusok előnyös tanulási feltételei

 Előadásokon fontos számukra, hogy lássák az előadót, annak testbeszédét és arckifejezését  Közel üljenek, senki se „lógjon be a képbe"  Tanulást segítő, vizuális médiaeszközöket szívesen használnak, mint film, TV, video, stb.  Részletes, áttekinthető jegyzeteket készítenek, színes, vicces, bizarr, szokatlan képekkel  Olyan kulcsszavakat és mintákat preferálnak, amelyek vizuálisan stimulálnak, és megjegyezhetők Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 6-8. o.

59

Auditív típusok tanulási szokásai

 Az információfeldolgozás szerve a fül  A tanuló azt tanulja meg könnyebben, amit hall  Memóriájára a szimbólumok, azaz a szavak használata, rögzítése és felidézése jellemző  A logikai összefüggések segítik a megjegyzést és felidézést  Tanuláskor fontos az előadások hallgatása, esetleg visszahallgatása Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 6-8. o.

60

Auditív típusok előnyös tanulási feltételei  Fontosak a szóbeli előadásokat, ahol gondosan figyelhetnek  Finoman követik a hangzás különféle jellemzőit: a hangszínt, hangsúlyt, sebességet, szenvedélyességet  Előadásokat rögzítenek, és megvágva tömörítik  Könyvek audio verzióit hallgatják olvasás helyett  Saját felvételeket készítenek mindarról, amire emlékezni akarnak  Szokatlan hangokat, ritmusokat, hangszíneket is felhasználnak  Vitákra és magyarázatokra építenek a tanulásban  A beszélgetés és figyelmes hallgatás jó tanulási módszer Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 6-8. o.

61

Az érző típusok tanulási szokásai

 Érzelmi és érzéki jellemzők mentén szelektálják az információt  A megjegyzés alapjai: ❖ Az érzékszervekből érkező közvetlen tapasztalatok ❖ Az információk érzelmi vonatkozásai képezik

 Meglehetősen szubjektív információfogadás  Intenzív az érzéki, érzelmi alapú feldolgozás és felidézés  Tanuláskor legfontosabb az élmény  Könnyen tanulnak kísérletekből  Az élményközpontú tréningmódszerek is hatékonyabbak, mint az olvasás vagy jegyzetelés Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 6-8. o.

62

Az érző típusok előnyös tanulási feltételei

 Gyakorlati oktatás, amely a való világgal teremt kapcsolatot  Kísérletek, szerepjátékok alkalmazásának előnye  A tárggyal kapcsolatos érzelmek jelentősége  A mozgás fontossága tanulás vagy előadás közben  Listák és grafikonok készítése annak érdekében, hogy a kulcsfogalmakra emlékezzünk

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 6-8. o.

63

Célok a tanulási készségfejlesztés motiválására

 A kívánt munkakör megszerzése  Ugródeszka további képzettségek megszerzéséhez  Fizetésemelés, munkahelyi támogatás  A képzés, tantárgy érdekessége  Az élet megváltoztatása, javuló kilátások, önállóság  Bizonyítási késztetés önmagunknak és másoknak  Tanuló barátok, ismerősök követése  Társadalmi hovatartozás  Fiatalon elszalasztott lehetőségek pótlása Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 8-10. o.

64

A megértés fokozása

 Törekvés alaposabb megfigyelésre  Előítéleteink felülvizsgálata  Több érzékszervünk együttes használata

 Oktatási példa ❖ Hallgatói szerepjátékok alkalmazása ❖ Audiovizuális eszközök használata


65

Attribúciós elmélet = oksági tulajdonítás  Az embereket a tárgyaktól eltérően észleljük  Jellemzők + viselkedés = összetettebb modell  Nehezebb a megfigyelés  Személyes szűrőink erősebben működnek ❖ A tanár pikkel a diákra ❖ Az ügyfél hibásan használta a terméket ❖ A vezető stílusa elfogadhatatlan

ATTRIBÚCIÓ = KÍSÉRLET A VILÁG OKSÁGI ÉRTELMEZÉSÉRE


66

Attribúció = egyéni magyarázat  Együttes változás = kovariancia  A kovariancia alapszabálya = feltétel és hatás együttléte ❖ Két tényező együttes változásakor (feltételként és hatásként) oksági kapcsolatot tételezünk fel ❖ Az oksági kapcsolatot az együttes változás hiánya esetén kizárjuk

 ATTRIBÚCIÓS CSAPDA ❖ Nem biztos, hogy a valódi okot megtaláljuk (véletlen egybeesés) ❖ Külső és belső okok érzékelésének eltérő súlya, szerepe ❖ A változás magyarázata nagyon egyéni lehet

 Törekvés az észlelés helyességének megerősítésére ❖ A jelenség oka más helyzetben is fennállhat-e? ❖ Egyöntetűen, általánosan érvényes-e a megfigyelt ok? ❖ Következetes-e a megfigyelt viselkedés? Szöveges forrás: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 51–71. o.

67

AZ ATTRIBÚCIÓS ELMÉLET OKSÁGI KÖVETKEZTETÉSEI

A megfigyelt viselkedés lehetséges oka

A megfigyelt eredmény

Egyszeri

Tartós

Belső ok

ERŐFESZÍTÉS

KÉPESSÉG

Külső ok

SZERENCSE

FELADAT

Weiner nyomán, in: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 65. o.

68

Attribúciós hibák

„A siker a miénk, a kudarcot mások okozzák”

 Aki ma munkanélküli, az képzetlen vagy lusta  Aki akar, talál magának munkát  A jelölt labilis személyiség, vagy megjátssza magát  Mivel a mi cégünk partnerei késve fizetnek, mi is kénytelenek vagyunk késve fizetni  A magyar cégek fizetési fegyelme gyenge, ezért a veszteséget is beépítjük árainkba  Aki nem hozza a tervét, azt nem érdekli a cég sorsa  Pénzzel bárki motiválható


69

Az NLP lehetőségei

 Neurolingvisztikai Programozás (NLP) ❖ Új oktatási módszer ❖ A tanulás egyéni stílusára adaptálja az információ-feldolgozást ❖ Így teszi hatékonyabbá és könnyebbé a tanulást ❖ Felméri a tanuló információ-feldolgozó stílusát és ehhez alakítja az oktatás módszerét

 Az NLP-nek a felnőttoktatásban, vállalati képzésekben nőtt meg a szerepe.


70


71

Személyiség és motiváció  A tanuláshoz MOTIVÁCIÓ szükséges ❖ Motiváció nélkül nincs cselekvés ❖ Minél megterhelőbb a cél, annál fontosabb a motiváció

MIÉRT TANULUNK?  Elsődleges motivációk ❖ Érdekes téma, hobbiterület ❖ Kíváncsiság új dolgok megismerésére ❖ Kihívás képességeink kipróbálására, sikerélmény keresése

 Másodlagos motivációk ❖ Büntetés, rossz jegy elkerülése ❖ Érettségizni kell ❖ A szülők, munkahelyi vezetők jutalmat ígérnek

 Kisebb ösztönzők érdekesebbnek tüntetik fel a témát  Fontos szerepe lehet az ÖNJUTALMAZÁSNAK Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 21-29. o.

72

Személyiség és motiváció  A tanulási képesség erősen személyiségfüggő  A motiválhatóság szintén  A személyiség összetett struktúra BEFOLYÁSOLJA:  Érzéseinket  Gondolatainkat  Reakcióinkat  Hangulatunkat  Készségeinket  Értékeinket és értékítéletünket  Életmódunkat, viselkedésünket, szokásainkat Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

73

Személyiség  A személyiség fogalma

❖ A személyiség az emberi tulajdonságok, jellemvonások, értékek, hitek és magatartások komplex rendszere

 A személyiség szerkezete

❖ Belső személyiségvonások és tanult tulajdonságok ❖ Helyzetfüggő tényezők, amelyek befolyásolják a viselkedést

SZEMÉLYISÉG-TÍPUSOK Tipizálás ez érzések és gondolkodásmód alapján Hangulat és vérmérséklet szerinti kategóriák Reagálásuk jellege szerinti típusok stb. Varsányi J.–Mikus I. (2007): Forestur Projekt, Course Customer Care. Europrofessional EC – Agistra Studio EC, Budapest

74

Testnedvek szerinti tipológia ingerlékeny

kolerikus

szangvinikus

(sárga epe)

(vér)

kedvetlen

jókedvű

melankolikus

flegmatikus

(fekete epe)

(nyál)

nyugodt Szöveges forrás: Jung, 1928. Kunsági Andrea (2010): Kapcsolati marketing. Előadás, BKF, Budapest.

75

Az EYSENCK-féle kör

KANT személyiségtérképe nyomán

kedélytelen szorongó merev mértékletes pesszimista tartózkodó

bizonytalan

ingerlékeny nyugtalan agresszív izgatott változékony impulzív optimista

visszahúzódó csendes

MELANKOLIKUS

introvertált passzív

aktív

KOLERIKUS

extravertált FLEGMATIKUS

SZANGVINIKUS

kitárulkozó

gondos

beszédes

komoly békés kontrollált megbízható kiegyensúlyozott nyugodt

barátkozó

fogékony könnyed eleven

szilárd

gondtalan

vezető

Halász László-Marton L. Magda (szerk., 1978): Típustanok és személyiségvonások. Gondolat, Budapest. 187. o.

76

Jung tipológiájának négy funkciója GONDOLKODÁS GONDOLKODÁS

ÉRZÉKELÉS ÉRZÉKELÉS

JUNG JUNG NÉGY NÉGY FUNKCIÓJA FUNKCIÓJA

INTUÍCIÓ INTUÍCIÓ

ÉRZÉSEK ÉRZÉSEK Pellemans – Jungian Analysis as a Tool ... In: Advanced Research in Marketing. 15th Annual Conference of the European Marketing Academy. Innsbruck, Austria, 1990. p. 3.

77

Jung személyiségmodellje

PERSZÓNA

ÉN (EGO)

SZEMÉLYES

ÖNVALÓ

TUDATOS

ÁRNYÉK ANIMUS – ANIMA

Jung, C. G. (1928): A pszichológiai típusok. In: Típustanok és személyiségvonások. Ed.: Halász, L.–Marton, L. M. Gondolat Kiadó, Budapest, 1978.

78

Jung extra-introverzió tipológiája A tipológiák célja = az ember és a környezet viszonyának elemzése AZ EXTRAVERTÁLT EGYÉNEK        

nyitottak, nyíltak közlékenyek bátrak, de könnyen manipulálhatók barátságosak exhibicionisták, ingerekre vágyók érdeklődők, kíváncsiak egészként szemlélik a világot ... és kapcsolataik változatosak

AZ INTROVERTÁLT EGYÉNEK        

zárkózottak, szorongók gátlásosak, befelé fordulók ingerkerülők fontolgatók, szemlélődők gyenge aktivitásúak a világot részleteiben elemzik válogatott kapcsolataik mélyek ... és szenvednek, ha egy kapcsolatuk megszakad

Jung, C. G. (1928): A pszichológiai típusok. In: Típustanok és személyiségvonások. Ed.: Halász, L.–Marton, L. M. Gondolat Kiadó, Budapest, 1978.

79

A szociális tanuláselmélet szerint vizsgálható változók

 Kompetencia ❖ Mire vagyunk képesek?

 Kódolási stratégia ❖ Milyennek látjuk a helyzetet? (Cimkézés)

 Elvárások ❖ Mi fog történni, milyen következmények várhatók?

 Szubjektív értékek ❖ Megéri-e a ráfordítás?

 Önszabályozó rendszerek és tervek ❖ Milyen stratégiával érhetjük el céljainkat? Kunsági Andrea (2010): Kapcsolati marketing. Előadás, BKF, Budapest.

80

MOTIVÁCIÓ MOTIVÁCIÓ = EMBEREK MOZGATÁSA ...

CÉLTUDATOS, RACIONÁLIS, POZITÍV MAGATARTÁS IRÁNYÁBA (Pl. közösségi magatartás előidézése) Bauer András-Berács József (2001): Marketing. Aula Kiadó, Budapest In: Varsányi Judit (2001): Marketing prezentációk. Széchenyi István Egyetem, Győr

81

Motivációs folyamatmodell

Tanulás Kielégítetlen szükséglet, óhaj, szándék

Feszültség

Hajtóerő

Magatartás

Célok, szükségletek kielégítése

Kognitív folyamat

Feszültségcsökkenés Forrás: Schiffman-Kanuk, 69. o. Kunsági Andrea (2010): Kapcsolati marketing. Előadás, BKF, Budapest.

82

ABRAHAM MASLOW SZÜKSÉGLETI HIERARCHIÁJA

❖ ❖ ❖ ❖ ❖

Potenciális igények önálló kielégítése Megfelelési igény a kihívásokra Intellektuális kíváncsiság kielégítése Kreativitás és esztétikai teljesítmény A valóság elfogadása

❖ ❖ ❖ ❖

Elismertség, presztízs Bizalom és vezetői pozíció Kompetencia és siker Erőfölény és intelligencia

❖ ❖ ❖ ❖ ❖

Elfogadottság Hovatartozási érzés Csoporttagság Szeretet és ragaszkodás Részvétel csoporttevékenységben

❖ ❖ ❖ ❖ ❖

Biztonság, védettség, támogatottság Kényelem és békesség Fenyegetés vagy veszély kizárása Tiszta, rendes környezet A tartós jólét garanciája

BIZTONSÁGI SZÜKSÉGLETEK

❖ ❖

Evés-ivás, alvás, egészség Testi szükségletek, mozgás, pihenés

FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK

ÖNMEGVALÓSÍTÁSI SZÜKSÉGLETEK ELISMERÉSI VAGY EGO-SZÜKSÉGLETEK

KÖZÖSSÉGI SZÜKSÉGLETEK

Maslow, A. (1954): Motivation and Personality. Harper and Row, London, New York etc.

83

Tanulási motivációk a MASLOW-piramis szintjein

ÖNMEGVALÓSÍTÁSI SZÜKSÉGLETEK ELISMERÉSI VAGY EGO-SZÜKSÉGLETEK

KÖZÖSSÉGI SZÜKSÉGLETEK

BIZTONSÁGI SZÜKSÉGLETEK

FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK

Maslow, A. (1954): Motivation and Personality. Harper and Row, London, New York etc.

❖ ❖ ❖

Elmélyedés egy témában Rendkívüli szellemi élmény Feladat kreatív megoldása

❖ ❖ ❖ ❖

Szakmai karrier Magas beosztás, hatalom Vezetői elismerés Nagyobb önbecsülés

❖ ❖ ❖ ❖

A család büszkesége Hagyomány folytatása Értelmiségivé válás Társadalmi elithez tartozás

❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖

Megfelelő végzettség Munkahelyi biztonság Szakmai alaposság előnyei Magas fizetés Gyermekek taníttatása Biztos megélhetés

❖ ❖ ❖ ❖

Megfelelő lakás Személygépkocsi Márkás ruhák Utazás

84

Az önismeret vizsgálata – a JOHARI-ablak Tudom magamról

Nem tudom magamról

ARÉNA

Mások tudják rólam

Senki nem tudja rólam

VAKFOLT VISSZACSATOLÁS

ZÁRT TERÜLET SÖTÉT TERÜLET

ÖNFELTÁRÁS Joseph Luft és Harry Ingham nyomán (1955), in: Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 9-10. o.

85

Önismeret és énkép  Önértékelés ❖ Önmagunk összehasonlítása másokkal, saját személyiségünk és képességeink alapján

 Önismeret ❖ Önmegfigyelésen és mások visszajelzésein alapuló elképzelésünk önmagunkról és viselkedésünkről

 Szubjektív énkép ❖ Ilyennek gondoljuk önmagunkat

 Objektív énkép ❖ Mások visszajelzéseiből levont következtetésünk önmagunkról

 Ideális énkép ❖ Ilyenné szeretnénk válni ❖ Azt kívánjuk, hogy mások ilyennek lássanak bennünket Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 13. o.

86

AZ ÖNÉRTÉKELÉS PSZICHOLÓGIAI ALAPJAI

 Külső kontrollos egyének ❖ Bizonytalanok saját képességeikben ❖ Állandó külső megerősítést igényelnek ❖ Teljesítményük megítélésében szívesen hagyatkoznak másokra ❖ Nem mutatnak ellenállást a vállalati teljesítményértékeléssel szemben

 Belső kontrollos egyének ❖ Befelé forduló alkatúak ❖ Hisznek saját képességeikben, meg tudják ítélni saját teljesítményüket ❖ A külső megítélés alig érinti őket ❖ Olyan munkahelyet keresnek, ahol kiteljesíthetik képességeiket ❖ A külső teljesítményértékelést elvetik, ellenállást mutatnak iránta Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest.

87

A POZITÍV ÖNÉRTÉKELÉS FORRÁSAI

 Szeretnénk szépnek, elegánsnak, vonzónak lenni  Bármilyen okból MÁSOK ELISMERÉSÉT ÉRZÉKELNI  Ügyesen kezelni a felmerülő problémákat  Nehéz feladatot sikeresen elvégezni  Bonyolult problémára jó megoldást találni  Túljutni egy kellemetlen vagy unalmas feladaton  Az alkalmasság, könnyen művelt tevékenység ÁRAMLÁS-ÉLMÉNYÉT érzékelni (Csíkszentmihályi Mihály nyomán)  A POZITÍV GONDOLKODÁST állandó jó szokásunkká tenni Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest.

88

Önismeret és tanulás  Az önbizalom szerepe ❖ Az önbizalom mértékét nehéz felbecsülni ❖ Ennek legnagyobb akadálya a kudarctól való félelem ❖ Kudarc esetén önértékelésünk csökken, visszahúzódunk ❖ A kudarcok oka a túlidealizált énkép, illetve gyenge önismeret

 A tanulás és motiváció viszonya ❖ Iskolai kötelesség = újfajta kapcsolódás fontos személyekhez (Nemes Livia, 1974) ❖ A magas iskolai teljesítmény motivációi ◗ ◗ ◗

Beépült szülői minták Kialakult, önálló belső minták Siker- és kudarcélmények

❖ A siker általában erősíti a tanulási motivációt Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 8- o.

89

Az ítélkezés torzító hatásai  Első benyomás = túl kevés információ  HALO-HATÁS vagy glóriahatás ❖ Ítélkezés egyetlen, számunkra fontos jellemző (pl. öltözet) alapján

 Kivetítés, projekció ❖ Saját személyiségünk kivetítése másokra ❖ Saját lehetséges magatartásunk feltételezése mások esetében ❖ Az egyéni különbségek negligálása

 Implicit személyiségelmélet ❖ Belső tulajdonságok összekapcsolása (aki dolgozik, becsületes is)

 Sztereotipizálás ❖ Egyéni tulajdonságok feltételezése csoporthoz tartozás alapján ❖ ELŐÍTÉLET = egyoldalú megítélés saját meggyőződésünk alapján Szöveges forrás: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 51–71. o.

90

Érdeklődés – siker – szorongás  Érdeklődés ❖ A nők érdeklődése kapcsolatorientált, így gyakran beszűkül ❖ A férfiak érdeklődése inkább tárgyorientált és szétszórt

 A siker szerepe ❖ A sikerorientált egyén önbizalmát erősíti ❖ A kudarcorientált típus önbizalmát gyengíti ◗

Az ilyen típusú ember a sikert rosszul viseli: a siker tiltott versengési vágyat ébreszt, és ez szorongást kelt benne

 Szorongástípusok ❖ FACILITÁLÓ (megkönnyítő) szorongás ◗

Közepes mennyiségű, ezért általában jó mentális teljesítményt eredményez

❖ DEBILIZÁLÓ szorongás ◗

Erős mértékű, ezért általában rontja a tanulási teljesítményt

Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

91

Becsvágy és késleltetés  A túlzott becsvágy hatásai ❖ Értelmetlen sikerhajszolás ❖ A túlzott ambíció okozta stressz, elfáradás, kiégés ❖ Esetenként a veszteségélmény igen káros hatása

 Kudarckerülés ❖ Gyenge kockázatvállalás a pozitív énkép fenntartására ❖ Felkészületlenség egy nehéz vizsgára = másoknak sem sikerült ❖ Nincs igazi sikerélmény

 Irreális igényszint ❖ Indokolt sikerélmény hiánya túl magas mérce esetén

 Késleltetési képesség ❖ Az azonnali jutalom igényének elhalasztása – adott esetben a későbbi nagyobb jutalom reményében Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 26-27. o.

92

Becsvágyteszt – Koncz István modellje Szerettem volna-e osztályelső lenni? 25 kérdés Dühít-e, hogy mások sikeresebbek? IGAZ, RÉSZBEN IGAZ, NEM IGAZ válaszok Fontos-e számomra az elismerés? Vonzanak-e a komolyabb kihívások? Tanulok-e szabadidőmben is? Elégedett vagyok-e teljesítményemmel? Nagyon bánt-e a kritika? Szívesen veszek-e részt tréningeken a fejlődésemért? Kártyában, játékban fontos-e, hogy győzzek? Lebecsülöm-e a gyengébben teljesítőket? Fontosabb-e a karrierem bármi másnál? Lennék-e szívesen emberek vezetője? Vonzanak-e különösen a sikeres emberek? Szeretném-e többre vinni, mint szüleim? Szeretnék-e minden területen kiemelkedni, mindenkinél jobban teljesíteni? Elégedett vagyok-e képességeimmel és tudásommal? Koncz István (1994): Kamaszkapaszkod. EgoTraining School, Szentendre. 93                

A FLOW-ÉLMÉNY JELENTŐSÉGE

CSÚCSTELJESÍTMÉNYEINK CSÚCSTELJESÍTMÉNYEINK FORRÁSA FORRÁSA == AZ AZ ÁRAMLÁSÉLMÉNY ÁRAMLÁSÉLMÉNY (A (A „FLOW”) „FLOW”)

Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Csíkszentmihályi, M. (1990): Flow: The Psychology of Optimal Experience. Harper & Row, New York.

94

AZ ÁRAMLÁSÉLMÉNY LÉNYEGE Csíkszentmihályi Mihály nyomán

 Összpontosítás az adott tevékenységre  Teljes belefeledkezés, elmerülés az élményben  Eggyé válás a feladattal, tevékenységgel  Alkotásélmény, élvezet ÁRAMLÁS (FLOW) = HARMONIKUS MÓDON KIFEJTETT PSZICHIKAI ENERGIA Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Csíkszentmihályi, M. (1990): Flow: The Psychology of Optimal Experience. Harper & Row, New York.

95

AZ ÁRAMLÁSÉLMÉNY FORRÁSA

Csíkszentmihályi Mihály nyomán

 A kihívás, újdonság keltette izgalom  Automatikus figyelem és összpontosítás  A saját képességek intenzív érzékelése EREDMÉNY = KORÁBBAN NEM ISMERT HATÁR TÚLLÉPÉSE, ÚJ KÉPESSÉGEK ÁTÉLÉSE, AZ ÖNMEGVALÓSÍTÁS EXTÁZIS-ÉLMÉNYE Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Csíkszentmihályi Mihály (2008): A fejlődés útjai. A harmadik évezred pszichológiája. A Flow folytatása. Nyitott Könyvműhely, Budapest. 221. o.

96

A FLOW JELLEMZŐI  Világos célok, egyértelmű feladat és azonnali visszajelzés  Határozott cselekvési lehetőség, a feladat és a személyes adottságok összhangja  Tevékenység és tudatosság összeolvadása, erősen koncentrált cselekvés, teljes belemerüléssel  Összpontosítás a feladatra, a lényegtelen ingerek és különféle aggályok átmeneti eltűnése  A helyzet teljes kontrollálásának képessége  Kishitűség helyett az ÉN határainak átlépése, nagyságélmény, a nagyobb egységhez tartozás érzése  Az időérzékelés megváltozása, a gyorsuló idő érzékelése  AUTOTELIKUS (önmagában is örömet adó) állapot = csak azért csináljuk, mert jólesik. Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Csíkszentmihályi Mihály (2008): A fejlődés útjai. A harmadik évezred pszichológiája. A Flow folytatása. Nyitott Könyvműhely, Budapest. 222. o.

97

Személyiség és tanulás  Extraverzió ❖ Koncentrációs és időgazdálkodási nehézségek – bármi vonzóbb közbejöhet, nehéz nemet mondani ❖ Kívülről megerősített nagyobb önbizalom ❖ Motiváltság a csoportos tanulásra ❖ Szóbeli vizsgákon nagyobb siker

 Introverzió ❖ Erős összpontosítási késztetés ❖ Megfontolt tanulási időgazdálkodás ❖ Külső kontroll hiányában gyengébb önbizalom ❖ Egyéni tanulás, elmélyedés a tananyagban ❖ A csoportos kontroll hiánya ❖ Írásbeli vizsgákon nagyobb siker Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

98

Egyéni adottságok szerepe  Az érdeklődés foka és iránya ❖ Műszaki vagy humán érdeklődés ❖ Kemény vagy puha ismeretek, verbális vagy számszerű tartalmak kedvelése ❖ AZ ÉRDEKLŐDÉS MESTERSÉGES FOKOZÁSA ◗

Jó toll, szép papír, humoros példák keresése a tananyagban stb.

 Felfogóképesség ❖ A fogalmak világa ❖ Logikai áttekintő és következtető képesség ❖ Jellemzők, események követése ❖ Fontos összefüggések felismerése stb.

 Szellemi kapacitás ❖ Ismeretek rögzítésének mennyiségi tényezői ❖ A strukturáltság szerepe stb. Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

99

Tanulási nehézségek okai  Külső okok ❖ Rossz tanári attitűd és/vagy gyenge tanári képességek ❖ Alkalmatlan környezet

 Belső okok ❖ A téma iránti érdeklődés hiánya ❖ Tanulási gátlások ❖ Fáradtság ❖ Személyiségzavarok ❖ Motiválatlanság ❖ Rossz tanulási technikák ❖ A koncentrálóképesség zavara ❖ Kommunikációs zavarok


100

Külső okok

 Rossz tanári attitűd, ill. személyiség ❖ Az autoriter, basáskodó, szadisztikus tanártól félelemből tanul a diák – fő hajtóereje a megszégyenítés elkerülése ❖ A destruktív érzelmi atmoszféra a tanulás iránti viszonyt is meghatározhatja ❖ Ilyenkor már a természetes kíváncsiság, tudásvágy sem motivál

 Alkalmatlan környezeti feltételek ❖ Rossz fényviszonyok ❖ Rendetlenség ❖ Túl kényelmes, álmosító elhelyezkedés ❖ Zajos környezet, a zenének egyesek számára zavaró hatása Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

101

 Tanulási gátlások

Belső okok - 1

❖ A tanuló nem érti a megtanulandó anyagot - tanulási nehézség ❖ A tanuló nem tudja megjegyezni a megtanulandó anyagot tanulási nehézség ❖ A tanuló nem tudja felmondani, visszaadni a megtanult anyagot vizsgadrukk

 Rossz tanulási technikák ❖ Korán rögzült szülői, tanári hatások ❖ A haszontalan információfeldolgozási kísérletek rögzülése

 Fáradtság ❖ Pihenéssel, regenerálódással csökkenthető ❖ Ajzószerek átmeneti haszna, de egészségkárosító hatása

 Motiválatlanság ❖ Számtalan oka lehet ❖ Alapvetően meghatároz minden teljesítményt Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

102

 Személyiségzavarok

Belső okok - 2

❖ Depresszív, paranoid, szorongásos zavarok ❖ Koncentrációs nehézség ◗ ◗

Alacsony szellemi kapacitás, alacsony figyelmi energiaszint miatt A figyelem másirányú lekötöttsége miatt

❖ Skizoid alkat = kapcsolati zavarok gátolják a tanulást ❖ Depressziós alkat = önbizalomhiány, bűntudat ❖ Kényszeres alkat = a kreativitás hiánya, spontaneitás képtelensége ❖ Nárcisztikus alkat = ellentétes hatás, sikeres tanulási motiváció

 Koncentrációs zavarok ❖ Organikus, vagy fejlődési rendellenesség ❖ Érzelmi labilitás, alacsony stressztűrő képesség

 Kommunikációs zavarok ❖ Szocializációs problémák, kapcsolati nehézségek, kudarcok Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

103

A tanulás kudarc- és sikertényezői  Kudarcjelenségek ❖ „Nem fog az agyam” – érdektelenség vagy elfáradás ❖ Gyors felejtés ❖ Sikertelen vizsga ❖ Az alkalmazás képességének hiánya

 Tanulási sikerélmények ❖ A mondanivaló megértése ❖ A tananyag fontosságának érzékelése ❖ Új tartalmak felfedezése ❖ Érdekes összefüggések más területekkel ❖ Gondolatsorok önálló továbbvitele ❖ Vizsga előtti magabiztosságunk növekedése ❖ Sikeres vizsgázás Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

104

A negatív öndiganózis gyökerei Irreális célok

Kellemetlen tapasztalatok

Vizsgadrukk

Negatív belső párbeszéd

Kitérő taktikák Romboló belső képek

Elkalandozás

Hibás tanulási stratégiák

Szorongás, kelletlenség, halogatás


105

A tanulás sikerének háttértényezői  A szorongási szint szerepe ❖ Közepes szorongás = ez vezet a legjobb tanulási teljesítményhez ❖ További tényezői = kényelem, frisslevegő, pihenés (Forrai Tiborné, 1968) ❖ Enyhe szorongás = magas intelligenciaszint esetén pozitív hatású

 Erős érzelmek szerepe ❖ Tanulás előtt gátló hatásúak, lecsengésükhöz időre van szükség ❖ Tanulás után a hosszú távú memóriába rögzülést gátolják = RETROGRÁD AMNÉZIA (visszafelé ható felejtés)

 Szorongáscsökkentő technikák ❖ Autogén tréning = formulaszerű szándékok szuggerálása önmagunknak ellazult állapotban ❖ Eredmény = szorongáscsökkenés, kedvező tanulási attitűd Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 23. o.

106

Stresszforrások, stressztünetek  Stresszforrások ❖ Fiatalok elszakadása otthonról = magány, nagyobb felelősség ❖ Idősebbek családi, munkahelyi, anyagi gondjai ❖ A segítségforrás hiányának érzete

 Stressztünetek ❖ Irritáltság, könnyen kiborítható egyén ❖ Alvászavarok ❖ Az idegességet csökkentendő túl sok evés, ivás, dohányzás ❖ Túl hosszú tanulással töltött idő, akár a szabadidő rovására is ❖ A „mindenki jobban csinálja” érzete ❖ Elhanyagoltság ❖ Ha a feladatra gondolunk, betegnek érezzük magunkat


107

Védekezés a stressz ellen  Elegendő alvás, passzív pihenés ❖ Délután egy óra, éjszaka 6-7 óra az agy felfrissüléséhez ❖ Relaxáció, meditáció

 Aktív kikapcsolódás ❖ Szórakoztató olvasmány, zenehallgatás ❖ Szabadtéri mozgás, tréning

 Az önismeret fejlesztése ❖ Jobb önszerveződés, könnyebb problémakezelés

 Teendők fontossági sorrendje  Tanulási és más problémáink megosztása másokkal  Helyes táplálkozás, megfelelő vércukorszinttel  SOK IVÓVÍZ ELFOGYASZTÁSA = a kiszáradás elkerülése Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

108

Szorongásgátlás önsegítéssel  A belső párbeszéd megváltoztatása ❖ Belső párbeszédünk tudatosítása ❖ Negatív megfogalmazásaink pozitívvá alakítása

 Belső képek megváltoztatása ❖ Önmagunkról kedvező belső kép kialakítása, amikor sikeresen megoldunk valamilyen problémát ❖ A felmerült nehézség megoldásának elképzelése = modellezés

 A tanulási szorongás mérséklése ❖ Munkakörnyezetünk és mimikánk megváltoztatása ❖ Ezzel belső érzéseink befolyásolása

 Reális célok, hatékonyabb tanulás ❖ Mérce = saját vagy mások korábbi sikere ❖ Az olvasáson KÍVÜL tagolás, összefoglalás, tagolás, hierarchikus felidézési modellek, orientációs feladatok

 A halogatás kerülése Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 42-43. o.

109

A vizsgadrukk csökkentése  Hosszú távú hatáshoz ❖ Tervszerűen, alaposan készüljünk fel a vizsgára! ❖ Látogassuk a szemináriumokat, előadásokat, vizsgával kapcsolatos konzultációkat ❖ Tájékozódjunk a vizsgarendet illetően ❖ Olvassunk kapcsolódó könyveket, folyóiratokat!

 Vizsga előtti védekezésül ❖ Ne tanuljunk már új anyagot, inkább a már megtanultakat gyakoroljuk! ❖ A vizsgaanyag címszavainak megtanulása ❖ Tagoljuk a témát! ❖ Fegyelmezzük a negatív gondolatainkat, fogalmazzuk át őket! ❖ Képzeljük el, hogyan befolyásolhatnánk aktívan a vizsgamenetet! Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

110

Az egyén hatása a tanulás sikerére

 Memóriaállapot, és változásai ❖ Érzékenység adott napszakokra ❖ A telítődés hatásai ❖ Ráépülő ismeretszerzés ❖ Felejtési görbe ❖ Az ismétlés, későbbi felfrissítés szerepe

 Fáradékonyság vagy türelem és kitartás? ❖ Biológiai adottságok ❖ Serkentőszerek használata? ❖ Önuralom, önnevelés, önfejlesztés

 Kihívások kedvelése vagy szorongási hajlam?  Erő a csábítások elkerülésére Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

111

Az akaraterő szerepe  Akaraterő ❖ Az a képesség, hogy adott cél érdekében külső vagy belső akadályokat győzzünk le ❖ Kifejlesztése tanulható, gyakorolható

 A figyelem koncentrációja ❖ Az akaraterő legbiztosabb alapja ❖ A jó tanulási szokások előfeltétele, mivel erőfeszítést igényel a szándékolt figyelem felkeltése és fenntartása

 Automatikus fenntarthatóság ❖ Akaraterőre elsősorban a tanulás megkezdésekor van szükség ❖ A tanulás kezdetén gyakorolt szándékos figyelem az érdeklődés hatására önkéntelenné válik ❖ A figyelem a továbbiakban automatikus, további erőfeszítés nélkül is fenntartható Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

112


113

A tanulási szokások dimenziói - 1  Helyszín, tér, hangulat  Benyomások keresése vagy kizárása ❖ Háttérzene stb.

 Időbeosztás, időkihasználás ❖ A tanulás ütemezése tartalékidőkkel ❖ Folyamatosság és kitartás – aktív pihenőidőkkel

 A tanulás zavartalansága ❖ Emberi közegek ösztönző hatása ❖ A visszavonulás nyugalma

 Eszközellátottság, kényelem, megvilágítás  Kellemes testhelyzetek  Egyéb közérzeti tényezők Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

114

A tanulási szokások dimenziói - 2  A tananyag strukturálása  Az áttekintés technikai trükkjei ❖ Minden oldalon 2-2 mondat elolvasása ❖ Az összefoglalásokkal kezdeni

 Túlesni a nehezén? ❖ Egyeseket ez nyugtat meg, mások attól kapnak erőre, ha a túl könnyű részek már helyükre kerültek

 Rögzítési technikák ❖ Jegyzetelés, hangos tanulás, egymás kikérdezése ❖ Vázlatok, ábrák készítése ❖ Prezentálás tükör előtt stb.

 Ismétlési módok, és szerepük ❖ Többszöri elolvasás kis szakaszonként ❖ Tartalomjegyzék áttekintése, tartalmak felidézése ❖ Képletek, levezetések többszöri leírása letakarással stb. Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

115

Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest.

116

A TELJESÍTMÉNY FOGALMA  TELJESÍTMÉNY = hasznos emberi tevékenység eredménye  A teljesítmény szerepe ❖ Elégedettség, jó közérzet, büszkeség ❖ Elismerés, előmenetel ❖ Üzleti előnyök

 VÁLFAJAI ❖ Egyéni teljesítmény ❖ Csoportteljesítmény ❖ Vállalati, üzleti teljesítmény


117

FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK  Ki vagyok?  Hol a helyem a világban?  MIRE VAGYOK KÉPES?  Mire kell törekednem?  MIÉRT kell törekednem egyáltalán valamire?  Kik várják el?  Miért?  Mit kapok érte ... ... önmagamtól? ... másoktól?


118

ÉLETÜNK ELSŐ ELVÁRÁSAI

 Családban, óvodában  Iskolában  Felsőoktatásban  Munkahelyen  Baráti társaságban  Szorosabb, közvetlen közösségben  A társadalomban


119

ÉLETÜNK ELSŐ ELVÁRÁSAI

 Családban, óvodában ❖ Szófogadás, alkalmazkodás, fokozódó önellátás ❖ Segítés a kisebbeknek, gyengébbeknek ❖ Szeretet, viszontszeretet

 Iskolában ❖ Jó magatartás, jó tanulás, barátságok

 Felsőoktatásban ❖ Általános és fókuszált érdeklődés adott témák iránt ❖ Szellemi terhelhetőség ❖ Aktív közösségi élet, tartalmasabb barátságok ❖ Felkészülés a felnőtt életre – együttműködés, üzleti barátságok építése


120

TOVÁBBI, FOKOZÓDÓ ELVÁRÁSOK

 Munkahelyen ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖

A megfelelő munkahely megtalálása, alkalmasság a kihívásokra Szakértelem, pontosság, megbízhatóság Lelkesedés, aktivitás, szorgalom Kreativitás és speciális képességek, készségek Hozzájárulás látványos cégteljesítményekhez Vezetői alkalmasság, saját karrier építése

 Saját családalapításunkban ❖ ❖ ❖ ❖ ❖

Anyagi biztonság, saját otthon megteremtése A család eltartása, és felelős gyermeknevelés A gyermekek felkészítése az életre Anyagi gyarapodás, a felnőtt gyermekek elindítása Gondoskodás idős vagy más okból rászorult rokonokról


121

TOVÁBBI, FOKOZÓDÓ ELVÁRÁSOK  Baráti társaságban ❖ Érdeklődés egymás iránt, empátia, segítőkészség ❖ Közös élmények – önfejlesztés, kikapcsolódás, örömszerzés egymásnak

 Szorosabb, közvetlen közösségben ❖ Közös érdeklődésen alapuló együttműködés ◗ ◗

Zenekar, kórus, társastánc, csoportos kirándulások, túrák Tömegsport mint kikapcsolódás, baráti kerékpártúrák stb.

 A társadalomban ❖ Élsportolói teljesítményre törekvés ❖ Aktív politizálás ❖ Személyes karitatív tevékenység


122

KIK ÉRTÉKELIK TELJESÍTMÉNYÜNKET?

 Akik közel állnak hozzánk, akiknek fontosak vagyunk  Akik büszkék szeretnének lenni ránk  Akiken segítettünk  Akiknek valamilyen haszna származik belőle  Akik önmagukat szeretnék hozzánk mérni  Akik irigyelnek  Akik valóban büszkék ránk ...  s végül: ÖNMAGUNK!


123

AZ EMBERI ÉRTÉKREND SZEREPE

 Az emberi értékek igen változatosak  Értékítélet = mit tartunk jónak, fontosnak, helyesnek, tisztességesnek; kit miért tartunk becsületesnek, jónak, megbízhatónak  Az ÉRTÉKREND az emberi értékek skálája, egy-egy személy fontossági preferenciáinak tükrében  Minden ember értékrendje más  A fontos elemek azonossága miatt egyes értékrendek HASONLÓAK  A hasonló pozitív értékrendű emberek tudnak együttműködni  Az ember értékítélete SZEMÉLYISÉGÉNEK FÜGGVÉNYE


124

A szövegértés fejlesztése  Örömmel olvasni  Ráhangolódni az olvasandó témára  Törekedni a szerző üzenetének megértésére  Teljes képalkotás az anyagról ❖ SKIMMING (átlapozás) ❖ A szövegek kipreparálása

 Értelmezés ❖ Magyar-magyar szótár, és saját kérdések megfogalmazása ❖ Utánanézni a meg nem értett fogalmaknak ❖ Kritikus olvasás = gondolkodva tanulás

 Gondolattérkép ❖ Egy-egy téma grafikus kijegyzetelése, lásd később!

 Koncentrálás, és a megértés tesztelése Oroszlány Péter (2005): Tanulásmódszertan. Metódus-Tan Kiadó, Budapest. st. 68-73. o.

125

Az egyéni tanulás stílusjegyei  Domináns befogadási preferencia ❖ Vizuális típus ❖ Auditív típus ❖ Érző típus – kíváncsiság, felfedező késztetés, sétálva tanulás stb.

 Humán vagy reál érdeklődés ❖ Született adottság ❖ Tanárok által befolyásolt élmények hatása

 Háttértényezők kedvelése vagy kizárása ❖ Illatok, ízek, hangulatok ❖ Kellemes háttérzene, vagy éppen zajszennyezés

 Átvett és saját kialakítású tanulási technikák ❖ Hangos tanulás ❖ Jegyzetelés, összefüggések felvázolása ❖ A tananyag felmondása Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 6-14. o.

126

Társas tanulás „MÁS KÁRÁN TANUL AZ OKOS” = BEHELYETTESÍTŐ TANULÁS ❖ Mások megfigyelése ❖ Viselkedésük modellezése ❖ Az eredményes viselkedések utánzása

 Tanulás megfigyelés útján = fejlettebb szint ❖ Az ÉSZLELÉS fokozott szerepe ❖ Az észlelt és értelmezett következmények befolyásoló hatása ❖ Feltételei: jó megfigyelés, kellő info, utánzási képességek

 Vállalati példa = BEILLESZKEDŐ TANULÁS ❖ Új csoporttagok érkezése ❖ Értékek és normák megfigyelése ❖ Azonosulás, beilleszkedés = SZOCIALIZÁCIÓ Szöveges forrás: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 51–71. o.

127

Komplex tanulás  Az intelligens emberre jellemző  Túllép a megfigyelésen, utánzáson, szocializáción  Tények, vonatkozások leképezése  Gondolati képek = MENTÁLIS REPREZENTÁCIÓ  Logikai műveletek = GONDOLATI SZIMULÁCIÓ  Szelektálás és kiegészítés = MODELLEZÉS  KOGNITÍV TÉRKÉPEK HASZNOSÍTÁSA ❖ Fontos dolgok = a térkép CSOMÓPONTJAI ❖ Pozitív és negatív, erős és gyenge HATÁSOK KIRAJZOLÁSA ❖ Saját hiedelmeink átértékelése Szöveges forrás: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 51–71. o.

128

Tudatos és tudattalan tanulás  Miller törvénye = 7 ± 2 ingert tudunk egyszerre kezelni ❖ Átlagos képességű emberre jellemző ❖ Információfeldolgozó kapacitásunk erős korlátja

A TANULÁS NÉGY LÉPCSŐFOKA  Tudattalan hozzá-nem-értés ❖ Azt sem tudjuk, hogy az adott dologról mi mindent kellene tudnunk

 Tudatos hozzá-nem-értés ❖ Felfedezzük tudásbeli korlátainkat, és keresgélünk

 Tudatos hozzáértés ❖ Egyre többet tanulunk, és egyre kevesebbet hibázunk

 Tudattalan hozzáértés ❖ Tudásunk, magatartásunk rutinszerűvé válik Szöveges forrás: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 51–71. o.

129

Kooperatív tanulás  Lényege ❖ Tanulók önkéntes, aktív együttműködése a csoportos tanulás során ❖ A csoporttagok között INTERAKCIÓK érvényesülnek ❖ Az együttműködés hatástöbbletének hasznosítása

 Interakciók szerepe ❖ A csoporttagok kifejtik saját véleményüket ❖ Megfigyelik társaik reakcióit, tudását, véleményét ❖ Mások véleményének elfogadása vagy tagadása jellemző

 Csoporttagok orientációjának szerepe ❖ Biztonságra törekvés = saját vélemény védelme, mások véleményének tagadása ❖ Bizonytalansági orientáció = mások javaslatának elfogadása, hasznosítása a saját meggyőződések korrigálására, javítására Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest.. 43-44. o.

130

Interakciók és biztonságra törekvés

Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest.. 43-44. o.

131

Interakciók szerepe javaslatok elfogadásában

Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest.. 43-44. o.

132

A társas megértés fokozatai  Egocentrikus perspektíva ❖ Az egyén nem érzékeli, hogy mások hogyan értelmeznek adott helyzetet

 Szubjektív perspektíva ❖ A saját szubjektív megítélés elkülönítése másokétól. de ebben nem feltételezi a kölcsönöséget

 Önelemző perspektíva ❖ Az egyén mások véleménye alapján is tudja értékelni saját gondolatait, de a társas kapcsolat csak pillanatnyi jellegű

 A harmadik személy perspektívája ❖ A harmadik fél szemével tudja értékelni önmaga és mások kapcsolatát, viselkedését

 Társadalmi-szimbolikus perspektíva ❖ Mások pszichikai indítékainak megértése és figyelembevétele Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest. 47-48. o.

133

Változások tanulása

 Cél = szerzett tudásunk módosítása, vagy új tudás ❖ Nehézség = a beidegződötteket a legnehezebb kijavítani

 Kurt Lewin változtatási tanulásmodellje ❖ KIOLVASZTÁS = a meglévő viselkedésforma megszüntetése ❖ BEHELYETTESÍTÉS = az új viselkedésforma elfogadása ❖ VISSZAFAGYASZTÁS = az új viselkedés megtanulása, alkalmazása

 A változtatás nehézsége ❖ A tudattalan hozzáértés fokán vagyunk (4. szint) ❖ Vissza kell lépni a tudatos hozzá-nem-értés szintjére (2. szint) ❖ A másik két lépést újra be kell járni

Szöveges forrás: Bakacsi Gyula (1999): Szervezeti magatartás és vezetés. KJK, Budapest. 51–71.

134

Brainstorming Jelentése = ÖTLETROHAM Célja konkrét problémára minél több ötlet összegyűjtése Legfeljebb félórás időtartam kitűzése az ötletek összegyűjtésére Hatékony megoldást kell választani az elhangzottak rögzítésére ❖ Cédulás feljegyzések, gyorsírás, magnó ❖ Azonnali rögzítés faliíven és/vagy kivetítős számítógépen  Fontos betartani a BRAINSTORMING SZABÁLYAIT! ❖ Kreatív munkatársak kiválasztása ❖ Együttműködésre alkalmas hely és légkör ❖ A nyitott gondolkodás feltételeinek megteremtése ❖ TILOS A KRITIKA ÉS A SÜRGETÉS!    

 A szabályokat ki kell függeszteni  Az elhangzott ötleteket rövid időn belül meg kell vitatni, és intézkedni kell az életképes ötletek megvalósítására Wellemin, J. (1998): Az ügyfél szolgálatában. SHL-Hungary Kft., Budapest. 72. o.

135

 Tudástartalom, tudásszint

A felsőoktatás elvárásai

❖ Elméleti alapozás ❖ A gyakorlati alkalmazás készsége ❖ Problémamegoldási készség, kreativitás ❖ Gyakorlati tapasztalatok

 A folyamatos tanulás igénye ❖ Az ismeretek egymásra építhetősége ❖ Zárthelyi dolgozatok

 Szakaszos, koncentrált felkészülés a vizsgákra ❖ Írásbeli és szóbeli vizsgák eltérő helyzete, követelményei ❖ A sikeres vizsgázás titka

 Szakdolgozat készítése és megvédése ❖ Tartalmi, formai követelmények – irodalomfeldolgozás, felmérés, elemzések, következtetések, javaslatok ❖ A sikeres védés elemei – tudás, fellépés, prezentáció Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

136

Igazodás a követelményekhez  Az előadások szerepe  Gyakorlati foglalkozások hasznosítása ❖ Egymás megismerése ❖ Kreatív csapatmunkák közös sikerélménye ❖ A tanultak alkalmazásának készségfejlesztése

 Vizsgakonzultációk  Szakszemináriumi kurzusok  Tanári segédletek ❖ Szakdolgozatok tartalmi és formai követelményei ❖ Az irodalomfeldolgozás követelményei és gyakorlata ❖ Hivatkozási kötelezettség ❖ Kérdőív-minta önálló felmérésekhez ❖ Szakdolgozat-készítési sablon, tartalmi és formai útmutatóval

 Saját személyes vizsgatapasztalatok hasznosítása Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

137


138

A tanulás körülményei  Tanulási környezet, és tudatos alakítása ❖ A tanulási testhelyzet kényelme ❖ Megfelelő asztal és ülőbútor ❖ Tanulási eszközök készenlétben – írószerek, jegyzetek stb. ❖ Megvilágítás az olvasáshoz, tanuláshoz

 Számítógép, irodaeszközök, szoftverek  Hangulati elemek ❖ A világítás jellege ❖ Esztétikus környezet ❖ Növények és más kellemes berendezési tárgyak ❖ Csend vagy zenei háttér

 A zavartalanság nyugalma Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 45-49. o.

139

A tárgyi komfort tényezői

 Helyiség, élettér, légtér  Tanulást segítő eszközök  Elhelyezkedés  Öltözet  Étkezés, ivás  Ajzószerek kerülése  Elegendő alvás


140

Szemünk világának védelme

 Helyes megvilágítás ❖ Jó irányú fényforrás, zavaró árnyékok nélkül ❖ Enyhe kontrasztok ❖ Csillogásmentesség a papíron, képernyőn ❖ A természetes fény mennyiségi aránya ❖ Kellemes színspektrum, vibrálásmentesség

 Szemünk használata ❖ Pihentetés óránként 10 percig ❖ Szemkörzés, szemmozgatás, nyitás-csukás ❖ Távolra, közelre nézés váltogatása, gyakori pislogással

Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 45-49. o.

141

Egyéb kényelmi tényezők

 Jó szellőzés, sok friss levegővel  Kellemes szobahőmérséklet  Tanulás szabad levegőn, ha lehet  Kényelmes öltözék  Zavaró háttérzajok kizárása  Megszakítások kerülése tanulás közben ❖ Telefonhívások ❖ Váratlan látogatások ❖ Családtagok igényei

 Több folyadék, kevesebb evés  Nagyon rövid, és inkább passzív tanulási szünetek Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 45-49. o.

142

A szociális komfort fogalma és jelentősége

 Társas tanulás csak megfelelő tanulótárssal  A csoportos tanulás megszervezése ❖ Szereposztás egyéni érdeklődés és képességek szerint ❖ Képességre és szimpátiára alapozott együttműködés

 Magyarázás egymásnak  A már megtanult anyag elmondása röviden  Visszaidézés kérdésekkel, vázlattal stb.  Kikérdezés, ha szükséges Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

143

Tanulást segítő eszközök  Könyvtárhasználat ❖ Tankönyvek, jegyzetek, szakkönyvek

 A multimédia szerepe ❖ Többféle párhuzamos inger ❖ Sokféle asszociációs kapcsolat ❖ Az ismeretek erősebb és tartósabb rögzülése

 Multimédiás eszközök ❖ Oktatást segítő filmek ❖ Tanári prezentációk, tanári konzultációval ❖ Kombinált multimédia, pl. prezentációba épített zene, filmek

 Az Internet használata ❖ Információk keresése, fogalommeghatározások ❖ Szakmai tartalmak, irodalomforrások

 Személyiségfejlesztő tréningek és távoktatás Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 45-49. o.

144


145

Hatékony időgazdálkodás

 Az idő jelentősége  Tipikus időrablók  Mindig közbejön valami ...  Tanulásra szánt idő  A fáradás jelensége és hatásai  Felkészülések időigénye  Időgazdálkodási szerkezetünk javítása  Tudatosság és időművészet Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

146

AZ IDŐ PROBLÉMÁJA

 „Nincs időm” – ez az egyik leggyakrabban hallott emberi panasz  Axiómák ❖ A nap bárki számára 24 órából áll ❖ Úgy tűnik, másoknak mégis több az ideje ❖ Van, aki többet hoz ki az időből ❖ Másoknak nincs ideje semmit befejezni

Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Broadwell, M. (1986): Supervising Today. 2nd Ed. Wiley, New York. 189-210. o.

147

AZ IDŐHASZNOSÍTÁS TITKA  Mi a titka az idő kihasználásának? ❖ Mások okosabbak, gyorsabbak vagy jobban tudnak szervezni? ❖ Van, aki ügyesebben bánik az idejével? ❖ Kell-e hozzá különleges tehetség és türelem? ❖ Mit kell másoktól megtanulni?

 Az új generáció példája ❖ Gyorsuló időben nőttek fel ❖ Ezer dolguk van egyszerre – állás és sokféle program – jó lenne lassítani néha … ❖ Jól megtanulhatták ezer dologra kihasználni az időt


148

AZ IDŐ FOGALMA  IDŐ = két pillanat közötti periódus hossza ❖ Egy esemény maga is időfüggő, időigényes ❖ Események közötti idő ezért nem definiálható

 Finomított fogalom: IDŐ = ESEMÉNY KEZDETE ÉS VÉGE KÖZÖTTI PERIÓDUS HOSSZA  Mindennapi jogos kérdés: MENNYI IDŐRE VAN SZÜKSÉG AHHOZ, HOGY …?


149

IDŐGAZDÁLKODÁS

IDŐGAZDÁLKODÁS = ADOTT ESEMÉNY, FOLYAMAT KEZDETE ÉS VÉGE KÖZÖTTI PERIÓDUS MENEDZSELÉSE  Az idő menedzselésének feltételei ❖ Az idő mérhetősége ❖ Zökkenőmentes lefutású, mérendő folyamat


150

TÁMPONTOK

 Az idő könnyen mérhető  Az idő soha meg nem áll  Az idő bárki számára egyforma sebességgel telik  Az idő nem szabályozható


151

TÁMPONTOK

 Az idő könnyen mérhető ❖ Könnyen definiálható ❖ Legkisebb egysége is pontosan meghatározható ❖ Bárki mérni tudja ❖ A mért időhosszúságot mindenki ugyanúgy értelmezi

 Az idő soha meg nem áll ❖ Nem lehet megállítani ❖ Az elmvesztegetett pillanat soha nem tér vissza


152

TÁMPONTOK

 Az idő bárki számára egyforma sebességgel telik ❖ Bárki, bárhogyan méri, nincs eltérés ❖ Szeretnénk hinni, hogy nem így van…

 Érzékelésünk sokszor csalóka ❖ A várva várt eseményig mérhetetlenül lassú az idő ❖ Az unalmas elfoglaltság is lassítani látszik az idő múlását ❖ Örömteli elfoglaltság közben szinte repül az idő ❖ A határidős munka feszültsége = be tudjuk-e fejezni időben?

 Az idő nem szabályozható ❖ Gyorsítani is, megállítani is lehetetlen ❖ Maga az idő ezért tulajdonképpen nem is menedzselhető …


153

PROVOKATÍV KÉRDÉSEK

 Hol folyik el az időnk?  Nem néztünk utána, mennyi idő kell valamihez?  Időt kell nyernünk, mert nem terveztünk előre?  Mit nem vettünk figyelembe?  Miért kell valamit felgyorsítani vagy elhalasztani?  „Időköltségvetésünket” kell-e emiatt módosítani ? Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Broadwell, M. (1986): Supervising Today. 2nd Ed. Wiley, New York. 189-210. o.

154

TIPIKUS IDŐRABLÓK  Váratlan családi, munkahelyi igények  Előre nem tervezhető krízishelyzetek  A tanulás megkezdésének halogatása  Zsúfolt íróasztal, szervezetlenség  A tanulást megszakító telefonhívások  Bejelentés nélkül betoppanó látogatók  Kapkodás, túlterhelődés, kimerültség  KÉPTELENSÉG ARRA, HOGY BÁRKI IGÉNYÉRE NEMET MONDJUNK Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Rue, L.W.-Byars, L.L. (1990): Supervision, Irwin, Homewood, 464-477. o.

155

INVERZ ÓRALESŐK – AZ IDŐ RABSZOLGÁI

 Életüket uralja az idő ❖ Nem figyelik, mikor kell leállni ❖ Azt nézik, mennyi idő van még, mit lehet azalatt elvégezni ❖ Fut az idő, pánikba esnek, gyorsabban hajtják a munkát ❖ Minden létező időt kihasználnak ❖ Mindig kifutnak az időből ❖ Nincs idejük átgondolni, HOL HIBÁZNAK

 Következmények ❖ Frusztráció, majd bűntudat, hogy nem sikerül úrrá lenni rajta ❖ Életük egyetlen hosszú, véget nem érő vesszőfutás


156

BÁTORÍTJUK A FÉLBESZAKÍTÓKAT  Az élet = megszakítások sorozata  Mi magunk is bátorítjuk rá embertársainkat  Jogos kérdések ❖ Kik jönnek, kik telefonálnak állandóan? ❖ Miért jönnek? ❖ Mindig ugyanazok jönnek-e? ❖ Ha segítünk, azzal csökkentjük-e gyakoriságukat?

NEM!

 Mit érzékelnek? ❖ Nem neheztelünk, és igyekszünk segíteni ❖ Még örülünk is, hátha ezzel lezártuk az ügyet ❖ Ezzel azt éreztetjük, az ő dolguk fontosabb, mint a miénk ❖ BÁTORÍTJUK ŐKET, HOGY MÁSKOR IS JÖJJENEK!

 Fontoljuk meg, KINEK és MILYEN ESETBEN segíthetünk! Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Broadwell, M. (1986): Supervising Today. 2nd Ed. Wiley, New York. 189-210. o.

157

SAJÁT TAPASZTALATOK

 Határidők szorításában  Késés miatt rossz közérzet  Mindig közbejön valami  Felkészülések időigénye  A fáradás hatásai  Fontos a család, de …

Varsányi Judit (2008): Hatékony időgazdálkodás. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. Budapest

158

HATÁRIDŐK SZORÍTÁSÁBAN –

a késedelmes teljesítés lehetséges okai

 Alulértékelt feladat és időigény  Túlértékelt saját képességek  A fáradás jelenségének elhanyagolása ❖ A szellemi teljesítmény hosszas megterhelés esetén hullámzó

 Rászokás az adrenalinkényszerre  A célegyenes előtti izgalom agyserkentő hatása  Határidő mint kifogás ❖ Más, kellemetlenebb vagy rutinfeladatok halasztásának lehetősége

 Büszkeség, ha mégis sikerül teljesíteni Varsányi Judit (2008): Hatékony időgazdálkodás. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. Budapest

159

MINDIG KÖZBEJÖN VALAMI

 Indulás előtti, fontos telefon  Közlekedési dugó a megszokott útvonalon  Régen látott kedves ismerős  Sürgős feladat, amiről elfeledkeztünk  Túlvállalás miatt kapkodás egyik feladatról a másikra  Rossz hír miatti kétségbeesés, letargia  Halmozódó stressz miatt szellemi leblokkolás  A személyiség lázadása a túlterhelés ellen Varsányi Judit (2008): Hatékony időgazdálkodás. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. Budapest

160

A tanulásra szánt idő jelentősége  Időleltár készítése, majd az arányok áttekintése ❖ Evés, ivás, fürdés, öltözködés stb. ❖ Kávészünetek, cigarettaszünetek ❖ Telefonálás, ügyintézés, látogatók fogadása ❖ Aktív és passzív pihenőidők – séta, tévézés stb. ❖ Üres előkészületi idők

 Teendők felsorolása és fontossági rangsorolása ❖ Elintézendők és rendszeresen visszatérő feladatok ❖ Félbehagyott és új tanulási feladatok

 Az időszükséglet megtervezése ❖ A tanulás teljes időigényének meghatározása ❖ A kezdés legkésőbbi időpontja ❖ Szakaszolás 2-3 órás időszakokra Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 51. o.

161

Tanulásra szánt idő – írországi jótanácsok

 SZAKÍTS IDŐT ...  ... a munkára  ... a gondolkodásra  ... a játékra  ... az olvasásra  ... a kedvességre  ... az álmodozásra  ... a szerelemre  ... a vidámságra

Ez a siker ára Ez az erő forrása Ez a fiatalság titka Ez a bölcsesség alapja Ez a boldogság kapuja Ez vezet a csillagokhoz Ez az igazi életöröm Ez a LÉLEK ZENÉJE

Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 51. o.

162

FELKÉSZÜLÉSEK IDŐIGÉNYE

 Szellemi kihívások nagy vonzereje  Gyenge önismeret  Új szakterület, nem körvonalazott ismeret-igénnyel  Hiányzó információk késleltető hatása  Gyűjtőszenvedély – irodalom, módszertan, adatok, információk  Mélységmámorhoz hasonló munkamámor  NEM TUDUNK IDŐBEN LEÁLLNI = ELFOLYIK AZ IDŐNK Varsányi Judit (2008): Hatékony időgazdálkodás. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. Budapest

163

A FÁRADÁS HATÁSAI  Szellemi kifáradás ❖ Az információs túlterhelés dzsungel-effektusa ❖ A túlhajtott gondolkodás automatikus fárasztó hatása ❖ Előítéletek, gondolkodási blokkok, kételyek az információs túltelítettség következtében ❖ A többszörös rendezés, szerkesztés, kontroll kényszere

 Fizikai tünetek ❖ Enyhébb figyelmeztető tünetek – álmosság, hátfájás ❖ Súlyosbodás – szédülés, depresszió, allergia és más betegségtünetek

 Lelki kényszer ❖ Lázadás a rabszolgamunka ellen ❖ Kellemesebb elfoglaltság vágya .... KÉNYSZERŰ LASSÍTÁS, LEÁLLÁS Varsányi Judit (2008): Hatékony időgazdálkodás. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. Budapest

164

FONTOS A CSALÁD, DE …  Elkényeztetjük szeretteinket ❖ Szeretetet próbálunk rabolni tőlük ❖ Túlértékeljük szükségleteiket ❖ Szívességet akarunk tenni nekik ❖ Büszkék vagyunk, hogy nekünk EZ IS BELEFÉR!

 Elvesszük tőlük … ❖ A feladat izgalmát ❖ A teljesítés feletti elégedettséget ❖ Önbizalmukat

 Fontos közlés =

MI IS LÉTEZÜNK NEKÜNK IS VANNAK IGÉNYEINK

Varsányi Judit (2008): Hatékony időgazdálkodás. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. Budapest

165

POSITIVE MENTAL ATTITUDE – PMA

 Miért követjük el a hibákat? ❖ Nem figyelünk a jelenségekre ❖ Nem képviseljük tudatosan saját érdekeinket

 PMA-tanácsok ❖ Tudatosnak kell lenni, nem pedig az idő rabszolgájának ◗

„Igazán sajnálom... nem tudtam felmérni az időt ... máskor nem fordul elő”

❖ Aggódás helyett elemezzünk! ◗ ◗

Előfordulnak-e hasonló esetek? Hogyan lehet elkerülni?

 A megnyugtató valóság SOKKAL TÖBBET TELJESÍTÜNK JÓL, MINT GYENGÉN! Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Broadwell, M. (1986): Supervising Today. 2nd Ed. Wiley, New York. 189-210. o.

166

IDŐSZERKEZETÜNK JAVÍTÁSA  A kis tételek is nagy összeggé nőnek  Apró teendőinket is fel kell mérni MEGLEPETÉS: Időnk nagy részét következetlenül, lényegtelen dolgokkal töltjük ki Évente órákat töltünk el kocsiban ülve, lámpa előtt napokat evéssel, ivással heteket tévézéssel Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Broadwell, M. (1986): Supervising Today. 2nd Ed. Wiley, New York. 189-210. o.

167

TOVÁBBI POZITÍV GONDOLATOK

 Holnap is lesz nap a többire  Máris megvan új listánk eleje  Ha valami folyton elmarad = BIZTOSAN NEM IS FONTOS ANNYIRA!  Ha később mégis fontosnak bizonyul = nem fogjuk elfelejteni  Az időgazdálkodás nehéz, de megtanulható, akárcsak a pénz beosztása .... csak eleinte szenvedés Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Broadwell, M. (1986): Supervising Today. 2nd Ed. Wiley, New York. 189-210. o.

168

TUDATOSSÁG ÉS IDŐMŰVÉSZET  Vannak művészei az időgazdálkodásnak ❖ Minden percüket számításba veszik ❖ Másokat idegesítenek vele .... ha boldogok tőle, hagyjuk rájuk!

 Legyünk mi is tudatosabbak!  Lépésenként alakul ki a jó szokás ❖ Prioritások figyelése, nem pedig idő keresgélése valamire, ami fontos ❖ Időtudatosan tervezünk, és az időtervet igyekszünk teljesíteni ❖ Átnézhetjük, hova lett az időnk ❖ Később még jobban kihasználhatjuk

 IDŐ = ÉRTÉKES ESZKÖZ ... NEM LESZÜNK RABSZOLGÁI! Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Broadwell, M. (1986): Supervising Today. 2nd Ed. Wiley, New York. 189-210. o.

169

AZ IDŐNYERÉS ÚTJA

SLEVIN SZERINT

Több szabadidő = kevesebb feladat + gyorsabb munka  Kevesebb feladat ❖ Delegálni a feladatokat ❖ Nemet mondani ❖ Mások majmát nem hordozni a hátunkon

 Gyorsabb munka ❖ Prioritások meghatározása ❖ Megszakítások kiszűrése ❖ Naptár, diktafon, papírtovábbító rendszer ❖ IDŐTERVEZÉS A REFLEXIÓRA Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: .Slevin, D. P. (1989): The Whole Manager. Amacom, New York, 9-39. o.

170

PRIORITÁSOK LISTÁJA  Ritkán van annyi időnk vagy pénzünk, amennyit elköltenénk!  Kérdések a prioritási listához ❖ ❖ ❖ ❖

Mi FONTOS, és mi az, ami még fontosabb? Miről tudunk LEMONDANI? Mit tudunk későbbre HALASZTANI? Mi az a fontos dolog, amiért cserében le kell mondanunk valamiről?

 NINCS IDŐNK?

EZ NEM IGAZ!

❖ Általában inkább nincs, amit feladjunk érte ❖ Ezért talán nem is eléggé fontos nekünk, nem eléggé szeretnénk ...


171

A FONTOSSÁGI LISTA KEZELÉSI ELVEI  Ami nagyon fontos, azt SZELEKTÁLNI KELL!  Ami kevésbé fontos, azt EL KELL HAGYNI – még ha kellemetlen következményekkel jár is  ... de ha később fontos lehet, jegyezzük fel, és VISSZATÉRHETÜNK RÁ  Ami csak kellemes, az BAJBA SODORHAT – irracionális érzelmek vezérlik!

Mi Mi történik, történik, ha.... ha....        

... ... nem nem most most kezdünk kezdünk hozzá? hozzá? ... ... teljesen teljesen elmarad? elmarad? ... ... ha ha valaki valaki más más végzi végzi el? el? ... ... el el kell-e kell-e végeznie végeznie egyáltalán egyáltalán bárkinek? bárkinek?


172

LISTAELEMEK JELÖLÉSE

 A fontos teendőkre használjunk szövegkiemelőt!  Jelöljük csillaggal a későbbre halasztott dolgokat!  Húzzuk át, amivel többé nem kell foglalkoznunk! ❖ Húzzuk át az egyáltalán nem fontos feladatokat! ❖ Húzzuk át a már elvégzett feladatokat!

 Az áthúzás előnyei ❖ Kellemes lélektani hatás – a túlterheltség érzetének átmeneti oldódása ❖ A kötelezettség súlya helyett tiszta lelkiismeret ❖ FELSZABADULÁS VALAMILYEN APRÓ, KELLEMES TEENDŐ ELVÉGZÉSÉRE Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Broadwell, M. (1986): Supervising Today. 2nd Ed. Wiley, New York. 189-210. o.

173

IDŐNAPLÓNK KEZELÉSE

 Jelölések, áthúzások után ... ❖ Másnap újabb lista készülhet a fennmaradó teendőkről

időrend szerint  Látható eredmények

fontossági sorrend szerint

❖ Nincs olyan nap, hogy a listán minden teljesülne ❖ ... de átlátható, mi mindent tudtunk elvégezni ❖ 10 teendőből ha hetet elvégeztünk = 70%-os teljesítmény !!! ❖ ... nem pedig 30 % mulasztás

 Rá tudunk szokni a pozitív gondolkodásra


174

FELADATOK DELEGÁLÁSA

 A helyes delegálás főnök időhasznosításának legfőbb eleme ❖ Időpazarlás olyasmivel foglalkozni, amit a beosztott dolga lenne ❖ A delegálás felszabadít a valóban fontos főnöki teendőkre

 A delegálás megtanítja a beosztottat ❖ a gondolkodásra, ❖ felelős döntéshozatalra, ❖ és a hatékony tevékenységre

Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Rue, L.W.-Byars, L.L. (1990): Supervision, Irwin, Homewood, 464-477. o.

175

TANULJUNK MEG NEMET MONDANI!  Teendő alacsony prioritású esetekben ❖ A „Meggondolom.... Visszatérek rá” válaszok hiú reményt keltenek ❖ A döntés elhúzódik, időt vesztegetünk vele ❖ Azonnali, határozott (bár udvarias) kitérő, elutasítással időt nyerünk a fontosabb feladatokra

NE HORDOZZUK HÁTUNKON MÁSOK MAJMÁT! Oncken-Wass (1974): Management Time. Who’s Got the Monkey? Harvard Business Review, vol. 52, Nov-Dec., 76-78. o.

Csak annyi majmunk lehet, amennyit táplálni tudunk Azért van a beosztott, hogy ő vigye a hátán Nem terhelhető vissza a vezetőre! Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: .Slevin, D. P. (1989): The Whole Manager. Amacom, New York, 9-39. o.

176

A tananyag strukturálása  Tartalomjegyzék áttekintése  Hangsúlyos témakörök kiválasztása ❖ Jegyzetelés, vázlatok készítése ❖ Ábrák az összefüggések érzékeltetésére

 A tananyag kemény és puha elemeinek elkülönítése ❖ Verbális és számszerű tartalmak kiválogatása ❖ Képletek, levezetések megértése és megtanulása

 Az összefoglalások többszöri elolvasása  Kérdések megválaszolása ❖ A tananyag elsajátításának próbája ❖ Ha nem sikerül, újra el kell olvasni az adott fejezetet

 A vizsga szimulálása ❖ Egy-egy fejezet összefoglalása élőszóval ❖ Írásos vázlat az adott fejezetről, szóbeli vagy írásbeli vizsgához Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

177

A tanuló időgazdálkodása  A teljes időszükséglet szakaszolása  Szünetek megtervezése ❖ Személyes szükségletekre ❖ Elintézendőkre ❖ Pihenésre, relaxációra ❖ Tanulásra, ismétlésre

 Tartalékidő váratlan eseményekre ❖ A teljes időszükséglet egyharmadát célszerű erre fordítani

 Több tárgy párhuzamos tanulása ❖ Eltérő jellegű tárgyak legyenek ❖ Elfáradás esetén váltogatni kell a tárgyakat

 A sorrend meghatározása ❖ Alkatfüggően a nehezén túljutni, vagy a könnyebb témákkal kezdve gyorsabban haladni Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

178

Az időhasználat gyorselemzésének Eisenhower-elve IDŐCSAPDA = gyakran végzünk el SÜRGŐS feladatokat a FONTOSAK ROVÁSÁRA! Törekedni kell arra, hogy mindig a fontos feladatok legyenek először biztosan elvégezve!

SÜRGŐS ÉS FONTOS teendőinket mindenképpen el kell végeznünk! FONTOS, DE NEM SÜRGŐS teendőket lehetőség szerint szintén még aznap végezzük el! SÜRGŐS, DE NEM FONTOS feladatokat csak akkor kell elvégezni, ha az első kettőt már sikerült, és nem vett sok időt igénybe NEM SÜRGŐS, NEM FONTOS feladatokat nem kell elvégezni, használjuk az időt hasznosabb dolgokra, pl. pihenésre! Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

179

A FELADAT FONTOSSÁGA

Az EISENHOWER-elv

Határidőt szabni, és határidőre elvégezni

Haladéktalanul elvégezni

Felesleges elvégezni, inkább pihenjünk!

Csak akkor, ha a sürgős és fontos feladatokat már elvégeztük (vagy kihagyni)

A FELADAT SÜRGŐSSÉGE Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 27. o.

180

Autogén tréning

 Néhézség-érzés közvetítése végtagjainkhoz, visszahívás, majd “nyugodt vagyok”  Melegélmény átélése, az érrendszer ellazítása  Szívgyakorlat = a szívem nyugodtan, erőteljesen dobog  A napfonat gyakolrlása, hasi szervek ellazítása gyomrom meleg, nyugodt vagyok  Homlokgyakorlat a fej érrendszerének szabályozására = homlokom kellemesen hűvös  Összevont formula = a fentiek ismétlése 5-6-szor, majd „nyugodt vagyok” egyszer Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

181

A pihenés művészete - 1  Az elfáradás okai ❖ Hosszú és/vagy túl nehéz, túl elvont a tananyag ❖ Lassan lehet megérteni, megjegyezni ❖ Sok az unalmas, lexikális részlet ❖ Előző nap is túl sokáig tanultunk ❖ Evés utáni álmosság

 A napszakok használhatósága eltérő ❖ Csalogánytípusú és bagolytípusú egyének ❖ A családtagok életritmusa is eltérő lehet

 A napi alvásigény egyéni adottság ❖ Saját alvásigényünket ki kell elégíteni ❖ A REM-alvás nem igazi pihenés, kellő idő kell mélyalvásban is ❖ Két tanulási ciklus között a rövid alvás segíthet a folytatásban ❖ A tanulást, alvást, mozgást érdemes váltogatni ❖ A jóleső mozgás némi alvást helyettesíthet Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.. 62-70. o.

182

A pihenés művészete - 2  Aktív pihenés = testmozgás ❖ Statikus és dinamikus mozgásformák ❖ Ízületek megmozgatása ❖ Légzésgyakorlatok, jógázás

 Tudatos pihenés = relaxáció ❖ Alapgyakorlat = légzés, majd izomgyakorlatok ❖ Vizualizáció = a nehéz helyzet elképzelése, énképünk erősítése ❖ Vizsgastressz elleni relaxáció = a jó vizsgaeredmény elképzelése

 Kudarcélmény miatti szorongás feloldása ❖ Mit, miért tettünk? Mit kellett volna tenni? Mi akadályozott benne? ❖ Mit hogyan tegyünk legközelebb hasonló helyzetben?

 Koncentrációt fejlesztő gyakorlatok ❖ Életcéljaink végiggondolása ❖ Kellemes tárgy nézése, pozitív szavak ismétlése Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.. 62-70. o.

183

Napszakok szerepe a tanulásban  A ritmus kialakításának fontossága ❖ Az egyén megszokja, így szívesebben követi ❖ Könnyebb felmérni és beosztani az időszükségletet ❖ A jó ritmus csökkenti az elfáradást

 Napszakok kihasználása ❖ A személyes biológiai óra szerepe ❖ Kényszerhelyzetben bármely napszak alkalmas lehet ❖ Kisebb szünetek minden napszakban szükségesek

Tanulási időstruktúra  Bemelegítési idő ❖ A gondolatok rendezése, az anyag áttekintése

 Aktivizálási idő  Elraktározás az emlékezetben  Visszaidézés, ellenőrzés Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.. 62-70. o.

184

A HALOGATÁS KERÜLÉSE  A halogatás forrásai ❖ Nincs kitűzve konkrét és betartható HATÁRIDŐ ❖ Aggályoskodás a túl bonyolult feladat láttán ❖ Félelem a kellemetlen feladatoktól ◗

NE REMÉLJÜK, HOGY A KELLEMETLEN FELADATOK MAGUKTÓL MEGOLDÓDNAK!

❖ Szorongás ismeretlen új feladat miatt

 Nagy projektek kezelése ❖ Felbontás kisebb feladatokra ❖ A feladatok indítása a legkisebbel, legegyszerűbbel ❖ Az időveszteség egyéb forrásainak kiküszöbölése ◗

Értékes időt vesztünk például, ha egyik tantárgyról a másikra „ugrándozunk”

Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Rue, L.W.-Byars, L.L. (1990): Supervision, Irwin, Homewood, 464-477. o.

185

A TÚLHAJSZOLTSÁG ENYHÍTÉSE

 A túlhajszoltság tünetei ❖ Túlórák, hétvégi munka ellenére hullámzó és alacsony jövedelem ❖ Csökkenő szabadidő, növekvő feszültség

 A túlhajszoltság okai ❖ Túlvállalás és/vagy alulszámlázás ◗ ◗ ◗

Kezdőknél gyakori nincs önkontrolljuk, bármit elvállalnak Nem mernek piacképes díjat kérni, így a költségek alig fedezhetők Egészség, hatékonyság romlása

❖ Hibás időgazdálkodás ❖ Az idő és költség pontatlan vagy hiányos nyilvántartása ❖ Késedelmes számlázás ... és ezek kombinációja Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Tonge, R. (1999): A sikeres tanácsadó kézikönyve. Pepper Kommunikációs Ügynökség, Bp. 68-76. o.

186

SZABADSÁG IGÉNYBEVÉTELE

 Félelem ❖ Megbízások elmulasztásától ❖ Meglévő ügyfelek elvesztésétől ❖ Esetünkben a sikertelen vizsgától

 Megoldások ❖ Folyamatos tanulás

nem mindig éri meg

az egyént túlterheli a családtól nehezen függeleníthető ❖ Jól szervezett üzemszünet ◗ ◗

Tapintatos szabadságolás a munka és családi kötelezettségek alól A másokra hárított terhek vizsga utáni kompenzálása

Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Tonge, R. (1999): A sikeres tanácsadó kézikönyve. Pepper Kommunikációs Ügynökség, Bp. 68-76. o.

187

AZ IDŐGAZDÁLKODÁS TÍPUSHIBÁI

 Prioritások hiánya  Időtervezés hiánya  Visszacsatolások elhanyagolása  Az olvasás, jegyzetelés többszöri megszakítása  Sodortatás az eseményektől  Beosztottak, vagy a tanulásban zavaró ismerősök, családtagok tapintatos tájékoztatásának elmulasztása Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: .Slevin, D. P. (1989): The Whole Manager. Amacom, New York, 9-39. o.

188

Időrabló szokásaink tesztje  Könnyen meg lehet zavarni.  Mindig kések a találkozókról  Nem tűztem ki magam elé elérhető célokat  Napjában kettőnél is többször ellenőrzöm e-mailjeimet  Gyakran hagyom abba a dolgokat  Órákat csevegek telefonon - akkor is, ha találkozóm van  Tanulásomat gyakran szakítom meg kávé- vagy teaszünettel  Mindent elolvasok, amit elém raknak  Mindenkit meghallgatok, aki betoppan  Nem vezetek naplót  Nem tudom mi az, ami igazán motivál engem Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 24. o.

189

A HELYES IDŐHASZNÁLAT

 Előzetes, gondos felmérés szükséges ❖ Mennyi az időnk? ❖ Mi mindent akarunk elvégezni? ❖ Az eltervezett dolgok mennyi időt igényelnek? ❖ Mit kell még beépíteni időtervünkbe?  Váratlan, esetleges események időigényének megtervezése ❖ Saját átgondolatlan döntéseink váltásra késztetnek, rájövünk, hogy van valami fontosabb... ❖ Főnökünk átrendezi a prioritásokat ❖ Meghiúsul a teljesítés valamely feltétele A RUGALMASSÁG LUXUSA = A PÁNIK ELKERÜLÉSE Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Broadwell, M. (1986): Supervising Today. 2nd Ed. Wiley, New York. 189-210. o.

190

AZ IDŐTERVEZÉS SZABÁLYAI

Minden papírt csak egyszer szabad kézbe venni Nincs halogatás! ÖNKONTROLL = hogyan hasznosítom saját időmet??? Időtábla rendszeres használata ❖ Listakészítés naponta, és a prioritások meghatározása ❖ A lista folyamatos frissítése ❖ Az ügyfelet terhelő tételek gyűjtése, kiszámlázása ❖ Árajánlat és időigény egybevetése!!!!  Telefonhívások rögzítése, utazási időtáblák ❖ Dátum, hely, név, időigény ❖ Behelyezés az ügyfél dossziéjába, későbbi számlázásra    

Varsányi Judit előadása, 2008. szeptember Szöveges forrása: Tonge, R. (1999): A sikeres tanácsadó kézikönyve. Pepper Kommunikációs Ügynökség, Bp. 68-76. o.

191


192

Tanulási módszerek  Aktív órai részvétel ❖ Az élő előadás követése, jegyzetelés ❖ A tanár stílusától függő figyelmi szint ❖ A tananyag érdekességétől függő figyelmi szint ❖ Megértés, memorizálás

 Otthoni felkészülés ❖ Az órán szerzett ismeretek ismétlése, elmélyítése ❖ Ésszerű időbeosztás ❖ A tanulás és pihenés váltogatása

 Csoportos tanulás ❖ Házidolgozatok, prezentációk elkészítése teammunkában ❖ Közös felkészülés a vizsgákra Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

193

Mentális tevékenységek a tanulásban - 1

 Redukció a szövegtanulásban ❖ Az anyagot gondolatilag fel kell dolgozni, és a lényegre redukálni ❖ A feldolgozandó anyagot meglévő tudásunkkal egyeztetjük ❖ Az ismereteket eltároljuk hosszú távú memóriánkban

 Verbálisan közvetített szöveg ❖ A hallott információkat egayeztetjük meglévő tudásunkkal ❖ A szóbeli előadás felépítésére kell figyelni ❖ Fontos a lényeges gondolatokat kiemelve JEGYZETELNI ❖ A jegyzetelés fegyelmezi a gondolatokat Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 27-29. o.

194

Mentális tevékenységek a tanulásban - 2

 A jegyzetelő diákok hétszer jobban emlékeznek vissza az anyagra (Einstein, 1985) ❖ Oka = a vizuális és akusztikus információfeldolgozás kapcsolódása az írás mozgás-koordinációjához ❖ A személyiség működése több területen is igénybe van véve, erősebb az információk rögzülése

 A hatékony jegyzetelés jellemzői ❖ Jól van strukturálva ❖ Kiemeli az alapgondolatokat ❖ Rámutat az összefüggésekre ❖ Érzékelteti az ismeretek gyakorlati hasznosíthatóságát ❖ Segít felismerni a hiányosságokat, tisztázatlan pontokat is Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 27-29. o.

195

Információcsökkentési technikák

 A kiemelt gondolatok aláhúzása  A lényeges fogalmak kijegyzetelése  Gyorsolvasási technika alkalmazása  Szelektív olvasás ❖ A lényegtelen részek törlése ❖ A felesleges részletek elhagyása

 Egyszerűsítő kérdések feltevése  Új címek, alcímek megfogalmazása  Áttekintések felvázolása  Összefoglalás saját szavainkkal Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 29. o.

196

Tájékozódás a megtanulandó anyagról  Tanulás írásos szövegből = problémamegoldó feladat (Dansereau, 1979) ❖ A megtanulandó szöveg többlépcsős feldolgozása ❖ Első átolvasás = az anyag áttekintése ❖ Aktív problémamegoldás = az érthetetlen szövegrészek megértése ❖ Újraolvasás = a nehézség valódi okának felderítése, pl. mondatelemzéssel, lexikonok, wikipédia stb. segítségével

 A tájékozódást segítő kérdések ❖ Mi is adott szöveg? (Összefoglaló, tartalomjegyzék) ❖ Mi az, amit már ismerek a szövegben közölt információkból? ❖ Mennyi időre lesz szükségem a szöveg feldolgozásához? ❖ Hogyan oszthatom fel kisebb részekre az olvasandó szöveget? ❖ Mely szövegrészeket nem értek? Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 28-30. o.

197

Redukció és feldolgozás egymásutánja  A redukció és a feldolgozás egymást kiegészítő folyamat  Az ésszerű szűkítés, tömörítés utáni további feldolgozás megszilárdítja a tudást  Eszközei ❖ A legfontosabb gondolatok ábrázolása hierarchikus felidézési modellként ❖ Vizuális megjelenítés ❖ Behelyezés valamilyen történetbe ❖ Hívó szórendszer alkalmazása ❖ Példák kidolgozása, stb. Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 28-30. o.

198

A szövegtanulás ÖTLÉPCSŐS MÓDSZERE  A teljes szöveg vázlatos áttekintése ❖ Ennek alapján dönthető el, fontos-e egyáltalán a szöveg ❖ Ha fontos, a nem érthető szövegrészt tisztázni kell ❖ Első lépés a tartalomjegyzék alapos elolvasása, és a szöveg átfutása

 A tanulás céljának világos meghatározása ❖ A szöveg elolvasásával mire szeretnénk választ kapni?

 A szöveg célzott elolvasása ❖ Szelektálás, és a tartalmi részek összefüggésekbe rendezése

 Az olvasottak felidézése ❖ A szöveg aktív és pontos feldolgozása ❖ Az elért eredmények ellenőrzése

 Visszatekintés és ellenőrzés ❖ A kérdések és válaszok helyességének ellenőrzése ❖ A hibák korrigálása Günther, Heinze és Schott nyomán (1977), in: Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. ZSKF, Budapest. 29. o.

199

A tanulási hatékonyság növelése  Időben jól elosztott gyakorlás  Egyszerű ismétlés helyett az információk újraszervezése, átszerkesztése  Pótlólagos hívóingerek és felidézési stratégiák alkalmazása  Minél többféle út kialakítása a hosszú távú emlékezetben tárolt információhoz  A KI, MI, MIKOR, MIÉRT kérdőszavak feltevése ❖ A tanulási teljesítmény javítása ❖ A tananyaag újrastrukturálása, leegyszerűsítése ❖ Az újrafelidézés segítése

 Hosszú szöveg esetén a bekezdések után feltett ellenőrző kérdések megválaszolása Groeben nyomán (1982), in: Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 30. o.

200

TANULÁST SEGÍTŐ KIEGÉSZÍTŐ TECHNIKÁK  Ismétlés lefekvés előtt  A tanulnivalók beosztása  Magnófelvétel és visszahallgatás  Az anyag felmondása hangosan, címszavak alapján  Olvasás, felidézés különböző perspektívákból  Kérdések és válaszok a szöveg alapján  A tananyag újratagolása  Képzettársítások a szöveg jobb megjegyzésére  Minden fejezet ÖT LEGFONTOSABB GONDOLATÁNAK feljegyzése  A legfontosabb gondolatokhoz példák, gyakorlatok hozzákapcsolása Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 30. o.

201

Az olvasás sebessége  Az átlagos olvasó olvasási sebessége csak fele vagy negyede annak a sebességnek, amire vele született adottságainál fogva képes lenne  A lassú olvasó számára az olvasás megterhelő, fárasztó kötelesség ❖ Olvasása inkább a szöveg tanulmányozása ❖ Azt gondolja, csak így ragadhatja meg az érdemi információt

 A gyors olvasó azt hiszi, hogy a jó olvasás alapja a gyorsaság ❖ Nem érdekli az olvasmány tartalma, az olvasás célja ❖ Felületessége miatt a ráfordított időhöz képest csak kevés információt tud feldolgozni

 A jó olvasó gyorsan olvas és a szöveget is fel tudja fogni Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

202

GYORSOLVASÁS, DINAMIKUS OLVASÁS  Az olvasási magatartás alapvetően meghatározza a szellemi munka eredményességét! ❖ Ez attól is függ, milyen típusú szöveget olvasunk ❖ Elvont gondolatok, ismeretlen kifejezések lassítják az olvasást

 Gyorsolvasás = az olvasási sebesség növelése  Dinamikus olvasás ❖ A MEGÉRTÉS a fontos, nem a gyorsaság ❖ Dinamikus olvasás = az olvasott szöveg teljes felfogása a lehető legrövidebb idő alatt

 A dinamikus olvasás válfajai ❖ Betűolvasás, meditatív olvasás, elemző olvasás ❖ Szórakoztató olvasás ❖ Tájékozódó olvasás (skimming), kereső olvasás (skipping) Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

203

A dinamikus, azaz gyorsolvasás technikái  A szem nem folyamatosan, hanem ugráló mozgásokkal halad előre a sorokon  Fixáció = a tekintet rendszeresen megállapodik valahol ❖ A fixáció addig tart, amíg a látómezőbe eső betűsor azonosítása meg nem történik ❖ Ezután automatikusan továbbugrik a tekintet ❖ Gyorsabban haladunk előre a szövegben, ha egy-egy fixáció alatt egyre hosszabb betűsort ismerünk fel

 A szemműködés fejlesztésének gyakorlatai a látómezőt tágítják ❖ Célja = minél több szócsoport, gondolategység átfogása egyszerre ❖ Perifériás látásunkat tágítjuk, a fixáció szélességét gyakorlással növeljük Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 40-50. o.

204

A gyorsolvasás fixációs sémája


205

Ritmikus szemmozgás  Ha a ritmikus szemmozgás rutinná válik ❖ Viszi a szemet előre a könyv sorain ❖ Egy megkezdett mondat olyan asszociációkat kelt, hogy a gondolatot olvasás nélkül is be tudnánk fejezni ❖ A következő fixációval szinte csak ellenőrizzük, amit tudattalanul amúgyis elvárunk

 Ismertebb szövegben gyorsabban haladunk előre ❖ Amikor olvasásunk lelassul, új asszociációs kapcsolat létrehozására van szükség ❖ Meg kell várnunk, amíg az új gondolati szerkezet kialakul

 A perifériás látást, a fixációszélesség növelését, és a ritmikus szemmozgást gyakorolni kell ❖ Eszközei = munkafüzet, technikai segédeszközök, számítógépes programok stb. Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 47. o.

206

Szelektív olvasás – a skimming  Végigolvasás helyett a szellemi céljainkat szolgáló információk kiválogatása  Előzetes tájékozódás = kezdjük fedőlappal, címmel, alcímmel, tartalomjegyzékkel ❖ A tartalomjegyzékből a szükséges néhány fejezet kiválasztása ❖ Az érdekesebb fejezetek első és utolsó bekezdésének elolvasása, mivel itt találhatók a fő gondolatok és tanulságok ❖ A fejezetvégi összefoglalások elolvasása

 Kevés olvasással is sok hasznos információ begyűjtése ❖ A lényeges pontokat összegyűjtése ❖ A felesleges részletek elhanyagolása

 Jegyzetelés, mivel ilyen olvasási sebességnél könnyen elvész az információ Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 47. o.

207

Az ATKINSON szerzőpár PQRST-módszere  Preview ❖ A fejezetek áttekintése a skimming és skipping váltogatásával ❖ Összefoglalások, kérdések elolvasása, a lényeg elkülönítése

 Question ❖ Kérdések megfogalmazása az elolvasott fejezetekhez

 Reading ❖ Olvasás, miközben keressük a választ kérdéseinkre ❖ Kulcsszavak aláhúzása, széljegyzetek

 Self-recitation ❖ A fő tartalmak felidézése, hangos felmondása önmagunknak

 Testing ❖ A tanultak ellenőrzése, vázlatok véglegesítése, kiegészítések ❖ Az összefoglalások újraolvasása Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 71-79. o.

208

A tanulás megszervezése

 Időzítés ❖ A tanulás időszükségletének felmérése ❖ A megkezdés legkésőbbi időpontjának eldöntése ❖ Időütemezés, és annak betartása

 A tanulás feltételeinek megteremtése ❖ Idő és helyszín felszabadítása ❖ Más feladatok elhalasztása ❖ Zavaró körülmények kizárása

 Tanulócsoportok összejöveteleinek megszervezése  A tanulás, aktív és passzív pihenés arányainak beállítása  Az egyéni igények és feltételek összehangolása Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

209


210

Jegyzetelési technikák  Jegyzetelni csak az anyag megértése után érdemes!  A vázlat legyen rövid, releváns és használható ❖ Tagolni kell a szöveget ❖ Ki kell válogatni a leírni érdemes fő gondolatokat ❖ Át kell gondolni, milyen kérdésekre akarunk választ kapni

 Saját kifejezéseket célszerű használni ❖ Kulcsszavakkal kell dolgozni, amelyek a lényegre mutatnak ❖ Néhány jellegzetes rövidítés hasznos lehet ❖ Jegyzetelés közben fontos a gondolatok rendezése

 Több színt is érdemes használni  A meg nem értett részeket is érdemes kijegyzetelni, hogy adott esetben rákérdezhessünk Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 20. o.

211

Jegyzeteléskor kerülendő

 Ne írjunk le minden szót, amit hallunk az előadáson!  Ne másoljunk ki nagyobb részleteket ❖ Ez unalmas feladat ❖ Azt jelzi, hogy nem értettük meg a lényeget

 Kerüljük a zsúfoltságot! ❖ A sorok között hagyjunk nagyobb helyet! ❖ Szélesebb margókra külön megjegyzéseket írhatunk

 Csak akkor jegyzeteljünk, ha a saját vázlatot használni is fogjuk! Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 20. o.

212

Gondolattérkép  Hatékony grafikai technika ❖ Az emberi tevékenység bármely területén alkalmazható ❖ Utat nyit az agy lehetőségeinek kihasználására

 Tárgya ❖ A központi gondolat, egy központi kép formájában

 Szerkezete ❖ Központi képből kiinduló, csomópontokkal kapcsolódó szerkezet ❖ Főágak és kapcsolódó vonalak ❖ Egyik főága egy KULCSSZÓ ❖ Kisebb elágazások = kevésbé fontos információk

 Gazdagítása ❖ Színekkel, képekkel ❖ Dimenziókkal, kódokkal ❖ Érdekesebbé, szebbé, személyesebbé alakítható Oroszlány Péter (2005): Tanulásmódszertan. Metódus-Tan Kiadó, Budapest. 71-72. o.

213

A gondolattérkép leírása, jellemzői

Oroszlány Péter (2005): Tanulásmódszertan. Metódus-Tan Kiadó, Budapest. st. 72. o.

214

A rend és szabadság gondolattérképe

Oroszlány Péter (2005): Tanulásmódszertan. Metódus-Tan Kiadó, Budapest. 266. o.

215

Gondolattérkép a gyorsolvasásról


216

Eltérő személyiségek szokásai  Számítógépes jegyzetelők ❖ Gyorsan gépelő, türelmetlen emberek ❖ Gyűjtögető, rendszerező alkatú egyének ❖ Oktatók, kutatók – későbbi felhasználás céljából

 Kézírásos vázlatot preferálók ❖ Szép kézírásúak ❖ Összefüggéseket rajzosan látó és ábrázoló egyének ❖ Szabadban, napsütésben írogatók ❖ Akiknek a szép fehér papír, jó toll szárnyakat ad

 Magnóval tanulók ❖ Auditív személyiségek ❖ Előadást, szóbeli vizsgát begyakorlók ❖ A szuggesztopédia sikerét megtapasztalt egyének ❖ A sulykolásos tanulás hívei – különösen a nyelvtanulásban Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

217

Vázlatok használata a vizsgához – célok, előnyök

 A LÉNYEGLÁTÁS KONTROLLJA  A tananyag egészének átlátható tömörítése  A vázlatkészítési rutin megszerzése  A későbbi visszaidézés megkönnyítése  A SZÓBELI VIZSGÁK SZIMULÁLÁSA ❖ A vizsga előtti írásos felkészülés megkönnyítése ❖ A vizsgadrukk fokozatos feloldása ❖ Önbizalom erősítése a vizsgához

 Vázlatok gyűjtése későbbi szigorlathoz, államvizsgához ❖ Témakatalógusok, tantárgyi mappák összeállítása ❖ A záróvizsga előtti ismétlés megkönnyítése


218


219

Az érthetőség dimenziói  Egyszerűség ❖ Érthető mondatszerkezet, ismert kifejezések alkalmazása ❖ Egyszerű, konkrét, szemléletes kifejezésmód ❖ Vizuális képzetek társítását segítő tartalom

 Tagoltság, rendezettség ❖ Logikus gondolatsorok ❖ Értelmesen elrendezett információ ❖ Az összetartozó szövegrészek áttekinthető csoportosítása ❖ A lényeges és lényegtelen részek határozott megkülönböztetése ❖ Kiemelések, összefoglalások alkalmazása

 A megértés ellenőrzésének lehetősége ❖ Kontrollkérdések a fejezetek végén ❖ Megoldandó feladatok, a helyes megoldás közlésével Langer nyomán (1974), in: Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 33. o.

220

Az előrendezők szerepe

 A valódi tanulás feltétele ❖ A már meglévő, rendezett tudásanyagba beépíthető új információk közlése

 Jól használható előrendezők ❖ Meglehetősen általános szövegek ❖ A tananyag alapgondolatainak közérthető összefoglalása

 Előrendezők pozitív hatásának esetei ❖ Ha a tanulás eredményét alkalmazási feladatokkal mérjük ❖ Ha a tanulónak a témában még nincsenek kognitív tapasztalatai ❖ Ha sok adat szerepel a szövegben ❖ Ha az előrendező segíti felismerni a logikai összefüggéseket ❖ Ha a tanuló új tudása ezáltal a meglévővel összekapcsolható Ausubel nyomán (1974), in: Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 34. o.

221

A többszörös kódolás lényege

 Asszociációk keltése a tananyag tartalmi és szubjektív jelentéseire  Az információfeldolgozás mélységének hatása a szöveg érthetőségére  Tanulási instrukciók kidolgozása és alkalmazása  Érzelmi azonosulás előidézése, és megerősítése

Martin nyomán (1972), in: Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 35. o.

222

Orientációs tanulási instrukciók  Orientációs instrukciók szerepe ❖ A tananyagra irányítják, fókuszálják a figyelmet ❖ Ezzel segítik az információ mélyebb feldolgozását ❖ A tanulási kapacitást is segítenek felmérni

 Felszíni feldolgozást segítő instrukciók ❖ Átolvasás, szemlélődés, ismétlés

 Mély feldolgozást segítő instrukciók ❖ Alkalmazások keresése, kérdések megfogalmazása ❖ Meglévő tudásunkhoz további kapcsolódások keresése ❖ Analógiák keresése, modellezés, jegyzetelés, könyvismertetés ❖ A memorizálandó részek kiválasztása, feldolgozása ❖ Kivonatolás, szövegkiemelés, aláhúzás, összefoglalók ❖ Ellenérvek megfogalmazása ❖ A szöveg alapján megfogalmazott kérdések megválaszolása Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

223

A szubjektív fontosság becslése

 A tananyag mely részei érdekelhetnek bennünket vagy másokat?  A mondanivaló kapcsolódik-e valamilyen kedvtelésünkhöz?  Mely kérdésekre tudnának kevesen válaszolni?  A tanultakból mit hasznosíthatnánk?  Ha kiselőadást kellene tartsanunk, milyen kulcsszavakat használnánk?  AZ ADOTT TÉMÁVAL HOGYAN LEHETNE PÉNZT KERESNI? Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 36. o.

224

Aktív információfeldolgozás

 Tagoljuk újra a címszavakat!  Ne tanuljunk kívülről szöveget, inkább címszavak alapján strukturáljunk!  Gyűjtsünk témákat!  Vázlatosan készítsünk többféle tagolást!  A témákat csak közvetlenül a prezentáció vagy vizsga előtt foglaljuk végső rendbe! Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 37. o.

225

Holisztikus tanulás és hipnózishatás  Holisztikus, azaz EGÉSZLEGES tanulás ❖ Ehhez a különböző funkciókért felelős agyi struktúrák vertikális működésbeli integrációjára van szükség

 A hatásos tanári működés HIPNOTIKUS HATÁST kelthet ❖ A hallgatók szinte transzba esnek ❖ A tanár képes a hallgatók figyelmét szorosan az átadandó információkra szűkíteni ❖ Távol tarthatók a külső ingerek, és figyelmet elterelő gondolatok ❖ A teljes információfeldolgozó kapacitás a tananyagra irányul

 Hipnotikus jelenségek esélye ❖ Megváltozhat a légzés, szívverés ritmusa, a bőr hőmérséklete ❖ Módosulhat a tér- és időélmény ❖ Érzelmi felhangoltság állhat elő ❖ Mindez segítheti az információ mélyrögzítését és felidézését Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.

226

Szuggesztopédia, azaz Super Learning  A tanulás holisztikus jellegű tevékenység ❖ Az agyféltekék lateralizációja a jobb és bal félteke eltérő működését jelenti ❖ A bal félteke inkább az absztrakt analitikus, a jobb a konkrét, képszerű és ösztönös működésekért felelős ❖ Nyugati kultúránkban a jobb félteke kihasználtsága elégtelen

 Relaxációs tanulás ❖ Cél = kihasználatlan szellemi kapacitásunk mozgósítása ❖ A superlearning az elhanyagolt jobb féltekét szeretné bevonni a közös működésbe ❖ A holisztikus jelleget a horizontális integráció jelenti, ahol a féltekék egyformán ki vannak használva

 A tanulási stressz kiiktatása ❖ Pozitív tanulási szuggesztió ❖ A zenei háttér megnyugtató szerepe Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 38. o.

227

 Gyenge a motivációnk

A felejtés okai

❖ Nem eléggé érdekes a mondanivaló ❖ Nem tartjuk fontosnak a tantárgyat vagy tananyagot ❖ Nem érezzük sürgősnek, ezért halogatjuk a tanulást ❖ A tanultakat nem fogjuk használni semmire

 Érthetetlen vagy értelmetlen a szöveg  A SORRENDI HELY hatása = szeriális pozícióhatás ❖ Egyszerre túl sokat akarunk megtanulni ❖ Az anyag középső részei kiesnek, vagy alig maradnak meg (torlódnak a hosszútávú memória előtt, interferencia lép fel, nincs idő a konszolidációra, azaz megszilárdulásra) ❖ Véletlenszerűen az erős érzelmi hatású részek is megmaradhatnak

 Retroaktív, illetve proaktív gátlás ❖ Két hasonló tantárgy = az új ismeret gátolja a korábbiak felidézését ❖ Két nyelv tanulása = a régi ismeret nehezíti az újabbak befogadását Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.. 87-94. o.

228

Felejtési görbe

A megőrzés mértéke, %

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Első nap

Második nap

Harmadik nap

Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.. 87-94. o.

229

A felejtés elkerülése - 1

 Nyomelmosódás-elmélet ❖ Minden tárolt információ fiziológiai nyomvonalat hagy maga után a központi idegrendszerben ❖ Ha nem használjuk az információt, a nyomvonal az idő múlásával felbomlik, az információ elvész

 Keresési ingerek szerepe ❖ Ha a tárolt információ megőrződik, az megfelelő kereső ingerrel aktiválható, felidézhető ❖ A felejtés oka gyakran a megfelelő kereső ingerek hiánya

 Tanulást segítő technikák ❖ Az információt a megfelelő memóriahelyre terelik ❖ Készenlétben tartják a megfelelő információ-lehívási stratégiákat Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 30-33. o.

230

A felejtés elkerülése - 2  Információk szerveződése szemantikai alapon ❖ A jelentéstartalom alapján az információ automatikusan szerveződik

 Jelentéstartalomtól független kategorizálás = ha a tananyag nem kínál szemantikai lehetőségeket, akkor az agy más jellemzők alapján kategorizálja az ismereteket: ❖ HELYESÍRÁS ALAPJÁN, pl. megegyező kezdőbetűk szerint, adott szóhosszúság szerint stb. ❖ FONEMIKUSAN, azaz hasonló hangzók alapján ❖ SZINTAKTIKAILAG, azaz mondatszerkezet alapján

 A tudásanyag hierarchikus elrendezése ❖ Gyakran ez a megoldás könnyíti meg leginkább a tanultak felidézését Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 30-33. o.

231

Hálómodell-technika

 Hálómodell-technika ❖ Első lépésben azonosítjuk a tananyag alapfogalmait ❖ Meg kell határozni ezek egymáshoz való viszonyát ❖ A fogalmakat ezután grafikusan, csomópontként ábrázoljuk ❖ A köztük lévő kapcsolatokat összekötő vonalakkal szemléltetjük

 Szemantikai hálómodell ❖ Alapja a megtanulandó anyag JELENTÉSTARTALMA ❖ A lényeges információk egymáshoz való viszonyát érzékelteti ❖ A tananyag valamennyi lényeges információjának egyidejű feldolgozását és felidézését segíti Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 33. o.

232

Az emlékezés vizuális technikái  Történeti eredetük ❖ Az emlékezés vizuális technikái már a görögök retorikai iskoláiban is ismertek voltak (Yates, 1984) ❖ Az ókori Rómában is alkalmaztak ilyen technikákat

 Képek és szavak eltérő hatása ❖ Tárolás szempontjából a szavaknak nincs egyéni jellege ❖ A képek megismételhetetlenek: mindig különböznek egymástól ❖ Sematikusan ábrázolt hasonló képeket a szavakhoz hasonlóan nehéz felidézni

 Képek, körvonalak, színek alkalmazásának előnyei ❖ A képek körvonalai fontosabbak a megjegyzésben, mint a lényegtelen részletek ❖ A különféle színárnyalatoka memóriában található helyek többszörös betöltését segítik Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 12. o.

233

Az emlékezés szemléletes technikái (Mnemotechnikák - 1)

 Asszociatív kapcsolatteremtés ❖ Szemléletes képzettársítások egy-egy információhoz ❖ A képzetek egybefűzése ASSZOCIÁCIÓS LÁNC formájában

 Történetalkotásos technika ❖ A különálló információkat összefüggő történetté alakítjuk ❖ Visszaidézéskor sorrendben megyünk végig a történeten

 Locus-technika ❖ Görög-római eredetű technika a főbb elemek memorizálására ❖ A vizuális képeket ismert környezet pontjain helyezzük el ❖ Előhíváskor képzeletben ezeket a helyeket járjuk végig Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 15-16. o.

234

Az emlékezés szemléletes technikái (Mnemotechnikák - 2)  Jelszótechnika ❖ Az új ismereteket meglévő, begyakorolt tudáshoz társítjuk ❖ A meglévő tudás konkrét fogalmai = JELSZAVAK ❖ Jelszavainkat tartósan összekapcsoljuk az új ismeretekkel ❖ Sorrendiséget alkotunk, és vizuális képzeteket társítunk hozzájuk ❖ Ugyanahhoz a jelszóhoz egyszerre több fogalom is társítható ❖ A jelszótechnika különösen hatásos, ha INFORMÁCIÓK KÖZVETLEN FELIDÉZÉSE a feladat

 Kulcsmódszer ❖ Idegen szavak tanulásakor célszerű módszer ❖ Itt is vizuális képzeteket alkalmazunk ❖ KULCSSZÓ = a hasonló hangzású anyanyelvi szó ❖ Akusztikus hasonlóság alapján ehhez társítjuk az új idegen szót ❖ Fordításkor vizuális képzetet is társítunk hozzá! Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 15-16. o.

235

A memória edzése  Vizuális technikák hatékonysága ❖ Hasznos, ha az elvont fogalmakat szemantikus környezetükből (jelentéstartalmukból) kiemelve konkrét anyaggal helyettesítjük

 Interakciók hatása ❖ A képi megjelenítéssel kölcsönhatásba hozható fogalmak erősítik a memória teljesítményét ❖ Interakciót eredményeznek például a laza kapcsolatba hozható képek, ábrák, karikatúrák

 Az elevenség, bizarrság és érzelmi töltés szerepe ❖ Eleven mozgalmas képekre jobban emlékezünk ❖ Az érzelmi töltésű képek akkor is hatékonyabbak, ha tartalmuk bizarr vagy negatív

 Emlékezés a keresés helyére ❖ Könyv, szótár, lexikon, CD, internet, számítógépes adatbázis Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 16-18. o.

236

A tananyag rendszerezésének szerepe  Rendezés a rövid távú memóriában ❖ A rövid távú emlékezet korlátozott kapacitású, csak 7+ 2 egységnyi hely van benne ❖ Kapacitása növelhető, ha az információkat átfogó egységekké tömörítjük ❖ Az összefoglalás megsokszorozza a tárolt információkat

 Rendezés a hosszú távú memóriában ❖ A hosszú távú memória kapacitása végtelenül hatalmas ❖ A hosszú távú memória használata RENDEZETTSÉGET FELTÉTELEZ, mivel az agynak rengeteg elraktározott információ közül kell megtalálnia a megfelelőt Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 30-32. o.

237

AZ EMLÉKEZET HÁRMAS MODELLJE  Szenzoros emlékezet ❖ Szenzoros tároláskor tudat alatti információk rögzülnek ❖ Az érzékszervek által közvetített információkat tároljuk ❖ A tárolási idő igen rövid ❖ A tudat alatt tárolt információk MEGELŐZIK A FIGYELMET ❖ Így igen nagymennyiségű információ is jól tárolható ❖ Az érdekes információknak automatikusan szentelünk figyelmet

 Rövid távú emlékezet ❖ Kapacitása korlátozott, de kevésbé fenyegeti a felejtés ❖ Az új információ itt csak két-három percig tárolódik

 Hosszú távú emlékezet ❖ Nevünket, anyanyelvünket, kulcseseményeket nem felejtünk ❖ A tárolás itt elaborativ, azaz feldolgozó kódolással történik Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 17-19. o.

238

A rövid távú emlékezet működése  Jellemzői ❖ Az új információ itt csak két-három percig tárolódik ❖ Eközben az újabb információk áramlása sem szünetel ❖ A rövid távú memória kapacitása korlátozott ❖ Kapacitása attól is függ, hogy az egyéb tárolókban mennyi tudásanyag halmozódott fel ❖ A rövid távú emlékezetet kevésbé fenyegeti a felejtés

 A megtartó ismétlés szerepe ❖ Ismétléskor az információt újra és újra betápláljuk, de ez még nem garantálja a hosszú távú bevésődést ❖ Ezért veszélyes a rövid távú emlékezetből kiinduló LÁTSZÓLAGOS TANULÁS ❖ Úgy érezzük, már tudjuk az anyagot, mert az könnyen felidézhető ❖ Néhány óra múlva azonban már el is felejtettük ❖ Ezért van szükség önellenőrzésre a tanuláskor Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 17-19. o.

239

A hosszú távú emlékezet működése  Jellemzői ❖ A fontosabb információk itt automatikusan rögzülnek ❖ Az egyéb információkat hozzá kell igazítani a hosszú távú emlékezet követelményeihez

 Az elaboratív kódolás szerepe ❖ Az önkényes információkat értelemmel kell felruháznunk – az elaborativ, azaz feldolgozó kódolás segítségével hozzáfűzünk valami fontosat, hogy könnyebben beépítsük memóriánkba

 A reduktív kódolás szerepe ❖ A tárolandó információk tömegét összességében redukáljuk ❖ Ehhez újabb és újabb szabályokat, eszközöket keresünk ❖ A reduktív kódolás a tanuló viselkedéskészletének része ❖ Lehetőségeit spontán módon fedezzük fel ❖ Ilyen pl. a kulcsmondatokra történő redukció, vagy a lényegi információk összefoglalása Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 17-19. o.

240

Aktív olvasási stratégia = a megértés kontrollja - 1

 A lényegi mondanivaló megkeresése ❖ Mielőtt a tartalomjegyzékhez fordulnánk, keressük meg a kulcsgondolatokat a címben, a hátsó fedőlapon, vagy az alcímekben

 A fejezet lényegének megértése ❖ Az adott fejezet lényege már az első mondatokból érzékelhető

 Válasz keresése a témával kapcsolatos kérdéseinkre ❖ A fejezetcím alapján, még az olvasás megkezdése előtt KÉRDÉSLISTÁT kell készítenünk az adott fejezet tartalmáról ❖ Ha az olvasott szöveg nem ad választ kérdéseinkre, másutt kell utánanézni a válaszoknak Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 47. o.

241

Aktív olvasási stratégia = a megértés kontrollja - 2  Összekapcsolási kísérlet eddigi ismereteinkkel ❖ Egybecseng-e a tartalom eddigi tudásunkkal? ❖ Másfajta megközelítés-e ez, vagy kiegészíti tudásunkat? ❖ Milyen ellentmondásokra találtunk? ❖ Kell-e tovább olvasunk ismereti egyensúlyunk érdekében?

 A meggyőző erő kontrollja ❖ Érvényesek és meggyőzőek-e az anyagban szereplő állítások? ❖ Elfogadjuk-e, vagy elvessük a közölt ismereteket?

 Következtetések, tanulságok ❖ Az utolsó fejezetben vagy az összefoglalásban milyen végkövetkeztetésekre jut a mű szerzője? ❖ Számunkra milyen tanulságokkal szolgál? ❖ Mi mindent jelenthet ez a vizsga szempontjából? ❖ Mire és hogyan tudjuk majd felhasználni az új ismereteket? Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 47. o. – saját kiegészítésekkel

242

A lényegkiemelés szerepe  A lényeg fogalma ❖ Eredeti, teljesen új ismeret ❖ Érdekes közelítésmód ❖ Hasznos tartalom ❖ Ismert dolgok új összefüggései ❖ Létező problémákra új megoldás ❖ Ismert témában feltárt újszerű probléma ❖ Ellentmondás felfedezése korábban elfogadott ismeret területén

 A lényegkiemelés hatásai ❖ Az érdeklődés felkeltése, rácsodálkozás, elgondolkodás ❖ Ismeretek, meggyőződések ütköztetése ❖ Próbálkozások új megközelítések, felfedezések irányában ❖ Új meggyőződések, értékek, az önfejlődés új irányai, eredményei Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

243

Kérdések a tananyagok egyes fejezeteihez  Mi jellemzi a szerző alkatát, gondolatmenetét? ❖ Elmélyült kutatás szűk témakörben ❖ Kiterjedt horizontális látásmód, többszempontú közelítés ❖ Szórakoztató stílus az ismeretek könnyebb rögzítéséhez ❖ Következtető készség, jól magyarázó erő ❖ Szemléletesség, az összefüggések ábrázolásának könnyedsége ❖ A megértést gátló tényezők – pl. fontos összefüggések átugrása, nehéz képletek magyarázat nélkül, ismeretlen szavak tömege stb. ❖ Elfogultság, dogmatizmus avagy nyitottság, szabad szellem ❖ Törekvés a tartalom követhetőségére, érthetőségére

 Miről szól a fejezet?  Mit akar mondani, megcáfolni vagy igazolni?  Milyen logikai láncot képez a mondanivaló?  Milyen többletet nyújtott számomra a fejezet megértése? Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

244

A kérdések célja, a jó kérdés ismérvei  A kérdések célja ❖ Saját korábbi ismereteink kontrollja ❖ Felkészülés a vizsgára ❖ A téma továbbgondolása kutatáshoz vagy gyakorlati alkalmazáshoz

 A jó kérdés ismérvei ❖ MI VAN JÓL KIFEJTVE, és MI HIÁNYZIK a fejezetből? ❖ MIT nem értettem meg? ❖ MIVEL nem értek egyet? ❖ MIÉRT érzem logikusnak vagy logikátlannak a fejtegetéseket? ❖ HOGYAN tudom jól megjegyezni a leírtakat, elmondottakat? ❖ MIKOR és HOL tudok utánanézni a hiányzó ismereteknek? ❖ KIVEL lehetne megbeszélni a szerzett új ismereteket? ❖ MILYEN TOVÁBBI ismeretekre, forrásokra lenne szükségem? ❖ HOL lehet alkalmazni a tanultakat? Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

245

A tananyag kérdéseinek megválaszolása  A kreatív válasz jellemzői ❖ Eddigi ismereteink megerősítése ❖ Az új ismeretek hatásos beépítése, összekapcsolása a régiekkel ❖ Önmagunk meggyőzése a levezetések helytállóságáról ❖ Ösztönzés újabb ismeretek megszerzésére ❖ Ösztönzés a szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására

 A lényegre összpontosító válaszadás szempontjai ❖ Új igazságok rögzítése hosszú távú memóriánkban ❖ Eddigi ismereteink átstrukturálása, új összefüggések felállítása ❖ Új módszerek megismerése ❖ Gondolkodásunk, elemző és következtető készségünk fejlesztése ❖ Felkészítés a sikeres vizsgára Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

246

Hallgatói kérdések célja és szerepe  Hallgatói kérdésfelvetések célja ❖ A szerzett ismeretek kiterjesztése ❖ Általános ismereteink konkretizálása az adott témára ❖ Az ismeretek mélyebb összefüggéseinek feltárása ❖ Nehezen érthető részek alaposabb magyarázata ❖ Érdekes összefüggések továbbgondolása ❖ Hiánypótlás bármilyen formában ❖ Egyéni látásmódok kritikája ❖ Kétségbe vonható ismeretek elvetése vagy igazolása

 A kapott válaszok hasznosítása ❖ A vizsgák sikerének elősegítése ❖ A további tanulmányok jobb megalapozása ❖ Világnézetünk, önismeretünk, önértékelésünk formálása Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

247

A sikeres teammunka tartalmi elvárásai

 Centrális személy, aki irányítani képes a munkát  Kritikus mennyiségű szellemitőke a termékeny gondolkodási láncreakció beindításához  Az értelmi képességek széles köre, és egyenletes megoszlása  Személyiségjegyek egyenletes megoszlása  Szerepek betöltése aszerint, hogy ki mihez ért a legjobban  Törekvés az érzelmi szélsőségektől mentes, kiegyensúlyozott munkára Dinya László (2005): Szervezetek sikere és válsága. Akadémiai Kiadó, Bp. 114. o.

248

A GYENGE KREATVITÁS OKA

A tapasztalatszerzés fontos fázisainak elnyomása

Saját ábra, szöveges forrása: Rogers, in: Nyström - Kreativitás és innováció. KJK, 1983. 87. o.

249

A KREATIVITÁS FOKOZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ✽ Utat kell nyitni a tapasztalatoknak ✽ Erősíteni kell az értékelés belső központját ✽ Fejleszteni kell a JÁTÉK A FOGALMAKKAL képességet

Saját ábra, szöveges forrása: Rogers, in: Nyström - Kreativitás és innováció. KJK, 1983. 87. o.

250

Az ideális döntéshozó teamtagok jellemzői

 Univerzalitás = alkalmasság többféle szerepre  Taktikai érzék = mikor mit célszerű tenni...  Rugalmas szerepváltogatások képessége és készsége  Stabil, kiszámítható viselkedés  Motiváltság a közös célok elérésére

Dinya László (2005): Szervezetek sikere és válsága. Akadémiai Kiadó, Bp. 114. o.

251

Szerepek a sikeres csapatmukához  Gondolkodók ❖ Ötletgyáros zsenik = a csapatmunka stimulátorai ❖ Helyzetértékelők, szintetizátorok

 Vezérek ❖ Elnök = a játékszabályok őre ❖ Ösztönző = a hullámvölgyön átlendíti a csapatot

 Közvetítők ❖ Felfedező = a változó feladatok követője a csapatmunka új és új konfigurációinak kitalálásával ❖ Csapatjátékos = egyéni ötletek helyett tolja a szekeret

 Dolgozók ❖ Szervezetépítő = a szervezési feladatok végrehajtója ❖ Megvalósító = a manuális feladatok közreműködője Dinya László (2005): Szervezetek sikere és válsága. Akadémiai Kiadó, Bp. 114. o.

252

A teammunka hatása a kreativitásra

Széles körű szakismeret

?

Vélemények szabad ütköztetése Késztetés a probléma világos megfogalmazására

Szakértői csoportdöntések Saját ábra Rogers szöveges forrása alapján, in: Nyström – Kreativitás és innováció. KJK, 1983. p.

253

A professzionális csoportdöntés előnyei

 Szinergia ❖ A csapatmunka eredménye több, mint az egyéni eredmények halmaza

 Bővíthető csoport-kompetencia ❖ A csapat létszáma és tudása tetszés szerint bővíthető

 Tapasztalatok átadása ❖ A csapatmunka egyúttal kölcsönös tanulási folyamat ❖ Az önkéntes szerveződés önkéntes tudástranszfert eredményez

 A csapatmunka ötleteket serkentő ereje ❖ (kiegészítés saját teammunkák tapasztalatai alapján) Dinya László (2005): Szervezetek sikere és válsága. Akadémiai Kiadó, Bp. 114. o.

254

Hallgatói teammunka a felsőoktatásban  A team fogalma, és a teammunka előnyei ❖ Teammunka = csapatmunka, szinergikus hatástöbblettel ❖ A kis csapatméret, és vegyes összetétel előnyei

 Szereposztás és motiváltság ❖ Vezető, ösztönző, ötletadó, szervező, feldolgozó szerepek ❖ A közös szellemi élmény, egyfelé húzó elkötelezettség hatásai

 A teammunka előkészítése ❖ Tudásigény, alkati követelmények, munkafeltételek ❖ Előprogramozott oktatási team-feladatok

 A hallgatói teammunka hatása a tanulásra ❖ Alkalmazási esetek és formák az oktatásban ❖ Eredmények, és értékelésük módja, pl. XLS-ponttábla alkalmazása ❖ A versenyszellem és együttműködés hatásos kombinációja ❖ Egymás megismerése, és közvetlen gyakorlati alkalmazás Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

255


256

Prezentációs technikák

 Papíralapú modellek ❖ Rajzok, fényképek ❖ Kinyomtatott sémák, űrlapok, táblázatok, PPT-prezentációk ❖ Prospektusok, reklámanyagok

 Makettek  Faliívek  Írásvetítő fóliák  Kivetített filmek ❖ Oktatófilmek, ismeretterjesztő anyagok ❖ Zenei aláfestés

 PowerPoint prezentációk Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

257

A jó prezentáció tartalmi ismérvei  A mondanivaló lényegének kiemelése A CÍMLAPON  A prezentáció felépítése, szerkezete, főbb témakörei  A témaválasztás célja, indoklása  A téma rövid tartalmi vázlata ❖ Az objektum leírása, pl. cégjellemzők, termékismertető ❖ A gyakorlati munka jellege, hipotézisei

 A feldolgozást gátló és segítő körülmények, szereplők  Gyakorlati rész ❖ A mintavétel jellemzői ❖ Az elemzések, felmérések, interjúk ismertetése ❖ Az eredmények bemutatása, értékelése ❖ Következtetések, javaslatok

 Köszönetnyilvánítás, elköszönés Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

258

A jó prezentáció formai ismérvei  Olvashatóság ❖ Szép és jól olvasható betűtípusok ❖ Kellően nagyméretű betűk ❖ Laponként kevés és áttekinthető információ ❖ Egy oldalon legfeljebb 8-10 felsorolás

 A figyelem felkeltése és fenntartása ❖ Változatos színek, formák, alakzatok használata ❖ A felsorolások, táblázatok, ábrák és más illusztrációk váltogatása ❖ Lényegre mutató ábrák a jobboldalon! ❖ Karikatúrák vagy más meglepő elemek az asszociációhoz

 Formai kivitelezés ❖ Jellegzetes fejléc, lehetőleg logó, címer alkalmazásával ❖ Szép színű, vagy nem zavaró képi háttér ❖ Egyenletes, harmonikus elrendezés, filmek és hanghatások Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

259

Gyakorlati példák

 Egyszerű felsorolások tagolása kiemelésekkel ❖ Lényeges fogalmak vastagítása, nagybetűs szedése ❖ Aláhúzások vagy másfajta kiemelések ❖ Változatos animációk ❖ Esetenként sokkal nagyobb vagy másfajta betűk

 Beszédes diagramok ❖ Az Excel által kínált diagramminták váltogatása

 Áttekinthető összefüggések ábrázolása ❖ Folyamatábrák, A LOGIKAI LÁNC MENTÉN ANIMÁLVA ❖ Verbális ismeretekhez kapcsolódó, változatos képek

 Meghökkentő összefüggések, képi ábrázolások ❖ A témához lazán kapcsolódó karikatúrák, asszociatív hatással Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

260

Bolttípusok éves forgalma Dorel és Partner szerint, $/m2 Kis önálló élelmiszerbolt 4% Nagy önálló élelmiszerbolt 7%

Hipermarket 36%

Diszkont 10%

Nagy szupermarket 13%

Hoffmann Istvánné: Stratégiai marketing. Aula Kiadó, 2000., 282. o.

Cash and Carry 30%

261

Szállítási módok előnyösségi rangsora GYORSASÁG 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2

KÖLTSÉG

MEGBÍZHATÓSÁG

1,5 1 0,5

Vasút

0

Víz Közút Csővezeték Légi út IGÉNYBEVÉTELI LEHETŐSÉG

VARIÁLHATÓSÁG

Kotler–Armstrong nyomán, in: Hoffmann Istvánné: Stratégiai marketing. Aula Kiadó, 2000. 280. o.

262

PIACORIENTÁLT TERVTÍPUSOK RENDSZERE A terv jellege

Outputok Taktikai tervek

Képességhasznosító (funkcionális)

Funkcionális tervek Eredményterv

Tudásbővítés

Képességfejlesztő

Marketing akciók

Motiváció

Pénzforgalmi terv Rentabilitási térképek

K+F Szerkezetfejlesztő

Stratégiai koncepció

Finanszírozás Kontrolling

Átfogó (globális)

Hitelgazdálk. terve

Osztalékterv

Megvalósíthatósági tanulmányok

Inputok

Piackutatás

ABCelemzés

Portfólió versenytérkép

Varsányi Judit (2001): Üzleti stratégia-üzleti tervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

263

AZ AGISTRA-MODELL SAROKPONTJAI  Elemzési igényesség ❖ Információs, diagnosztikai és prognosztikai alapok ❖ Párhuzamos közelítés ❖ Versenyelemzés, esélyprognózisok

 Stratégiai döntések versenyképességi portfólió-elven = PIACVEZÉRELT INNOVÁCIÓ!  Feltételvizsgálat, visszacsatolások ❖ Fundraising és erőforrás-allokáció ❖ Tartalékképzés ❖ Működésfejlesztés, cégépítés ❖ Akciók rangsorolása és időzítése

 Nívótervek, akciótervek  Stratégiai tervdokumentum, üzleti tervezés  Monitoring, és a megvalósítás menedzselése Varsányi Judit: Agistra stratégiamodell. Agistra Stúdió, Budapest, 1992-2004.

264

Az Agistra 2000 modell kulcslépései Team megalakítása

Misszió, értékrend, cégfilozófia

Információs háttér

Strategiai elemzések

Intuitív prognózisok

Vezérelvek, főcélok

Akciódöntések

Versenytényezők, értékláncok

Harmónia-elemzések

B e n c h m a r k i n g

Kulcspozíciók

Akciókoncepciók

Nívótervek, akciótervek

Célirányok és preferenciák

Cégdiagnózis

Hatásvizsgálatok

A célok elérésének feltételei

Kulcskompetenciák

Portfólió elemzés

Stratégiai célrendszer

Stratégiai döntések

© Varsányi Judit - AGISTRA Stúdió, Budapest, 1999. december

Erőforrásallokáció

Fundraising és finanszírozási stratégia

Stratégiai tartalékok

Cégépítés Menedzsment eszközök

Monitoring,utógondozás

265

Források, hivatkozás és hasznosítás  Szakirodalmi és saját források ❖ Szerzők gondolatainak összefoglalása vagy idézése ❖ A saját gondolatok érzékeltetése egyes szám első személyben

 Hivatkozási kötelezettség ❖ Minden idegen forrásra pontosan kell hivatkozni ❖ A forrást a saját és idegen ábrák alatt is fel kell tüntetni ❖ Prezentációk minden diaképén lábjegyzetben szerepeljen a forrás

 A hivatkozások formája ❖ Saját szavainkkal megfogalmazott idegen gondolatok ❖ Hivatkozás a forrásra – lábjegyzet, sorszám vagy (Szerző, évszám) ❖ Szó szerinti kimásolás esetén IDÉZŐJELEK HASZNÁLATA

 Hasznosítás ❖ Szerzők nézeteinek ütköztetése – saját következtetésekkel ❖ Részletes tanulmányírási útmutató AZ ILIAS-ON!!! Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

266


267

 Szakszókincs és használata ❖ Szűkebb szakmai körben elfogadott magyar és idegen kifejezések ❖ A már bevált magyar jelentések egyidejű alkalmazása ❖ A szakzsargon túlzott alkalmazásának kerülése

 Tankönyvek, jegyzetek használata ❖ Tanulni az ajánlott, és a választott legjobb forrásokból érdemes ❖ SAJÁT ÉLŐBESZÉDÜNK KOMMUNIKÁCIÓS GÁTJAINAK FELOLDÁSA

 Házidolgozat, felkészülés a zárthelyire, vizsgára ❖ Megbízható források keresése, feldolgozása ❖ A teljes anyag felvázolása, áttekintése ❖ A vizsgakérdések, tételek kidolgozása – célszerűen munkamegosztással, de egyéni kontrollal

 Tantárgyankénti hasonlóságok és eltérések ❖ Verbális és számszerű ismeretek eltérő kezelése ❖ Memorizálás többszöri ismétléssel, képletek és levezetések letakarásos, többszöri leírásával Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

268

Az élőbeszéd kommunikációs gátjai GORDON szerint

 Kérdezgetés, vallatás  Parancs, irányítás, figyelmeztetés, fenyegetés  Gúnyolódás, cinizmus, negatív humorizálás  Prédikáció, leckéztetés, kioktatás, jótanácsok ❖ Mit kellene tennem, jobban tenném, ha ..,.,

 A megoldás kényszerű átvállalása másoktól  Erőteljes logikus érvek kényszere  Felesleges elemezgetés  Kizökkentés a gondolatmenetből, megszakítások  Kritika, hibáztatás, bűntudat keltése, szidás, cimkézés  Túlzott dícséret, egyetértés, bíztatás, vigasztalás Gordon (1990): P.E.T. Gondolat Kiadó, Budapest.

269

Házidolgozatok szempontjai  A témaválasztás jelentősége ❖ A téma érdekes és fontos legyen ❖ Olyan témát válasszunk, amelynek van tény- és adatforrása ❖ Az üzleti titoktartás kötelezettségét be kell tartani

 A plágium elkerülése ❖ Csak saját dolgozatot szabad beadni ❖ A kimásolás, ollózás elkerüléséhez etikai önfegyelem szükséges ❖ Internetes programok léteznek az átvett szövegek felismerésére

 Terjedelmi korlátok és határidők betartása  Az értékelés szempontjainak figyelembevétele ❖ A téma jelentősége, és a kidolgozás szakszerűsége ❖ Releváns minta, és a módszerek tudatos alkalmazása ❖ Eredeti gondolatok, következtetések ❖ Érdekes, ritka tartalmi elemek, és a kivitelezés minősége Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

270


271

Tantárgyak szerepe a felkészülésben  Könnyű tantárgyak esete ❖ A tankönyv, jegyzet átlapozása ❖ Minden oldalról egy-egy bekezdés elolvasása ❖ Minden oldalról egy másik bekezdés elolvasása ❖ A tartalom felvázolása a felületes olvasás alapján ❖ Széljegyzetek, részletesebb vázlatok a fontosabb részekről ❖ A lényeg írásos összefoglalása, és/vagy felmondása

 Nehezebb tantárgyak feldolgozása ❖ Logikai összefüggések képi ábrázolása ❖ Levezetések átgondolása, letakarásos ismétlése ❖ A levezetések magyarázata és megértése ❖ Gondolati és számszerű összefüggések ismétlése ❖ Adatok, képletek besulykolása írásosan vagy mnemotechnikával Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

272

A hatékony tanulás titka

 A hagyományos oktatás korlátai ❖ A szemléltető, magyarázó oktatás szűk ismereteket nyújt ❖ Nem ösztönöz kreativitásra

 A fejlődés követelménye ❖ Korunkban felértékelődött az önállóság, kreativitás ❖ Ennek feltétele az önálló ismeretszerzés

 Újszerű megoldások ❖ Kiscsoportos, gyakorlati oktatás ❖ Készségfejlesztő tréningek ❖ Hallgatók önálló feladatfeldolgozása ❖ Házidolgozatok, kutatási feladatok ❖ Hallgatói prezentációk Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest.

273

Vizsgázási stratégiák  Írásbeli vizsgastratégia ❖ Első lépés az összes kérdés átnézése ❖ Alkatfüggően a legkönnyebbel, vagy a legnehezebbel kezdjük! ❖ Ha valamit biztosan tudunk, gyorsan írjuk le! ❖ A bizonytalan tudásról némi általánosság szintén leírható ❖ Egyetlen kérdést sem hagyjunk megválaszolatlanul!

 Szóbeli vizsgastratégia ❖ Minden tételről tudnunk kell legalább valami keveset ❖ Fontos a tisztelettudó megjelenés, és a magabiztos fellépés ❖ Tételhúzáshoz érdemes meditálni ❖ Ha rossz tételt húztunk, akkor se adjuk fel! ❖ Dolgozzunk ki minél áttekinthetőbb és tartalmasabb vázlatot! ❖ Két tétel közül a biztosabbal kezdjük a feleletet! ❖ Alkalmazkodjunk a vizsgázató alkatához, reakcióihoz! Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

274

A szóbeli vizsgahelyzet kezelése

 A vizsga előtti szorongás kifejezetten hasznos ❖ Szorongásunkat tekintsük természetesnek! ❖ Ez segíti a jó időkihasználást, és kényszerít az elvárások átgondolására

 A közepesre emelkedett izgalmi szint aktiváló hatású  Mi mindent mondjunk el? ❖ Csak arra válaszoljunk, amit kérdeznek! ❖ A témáról mindent mondjunk el, amit csak tudunk!

 Lehet visszakérdezni, és segítséget kérni! ❖ Rövidzárlat esetén ismerjük el tudásunk hiányosságait! ❖ Gondolkodjunk hangosan a vizsgán, a vizsgáztató talán segít Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 31. o.

275

Motiváltság és vizsgateljesítmény

Teljesítmény

Az érzelmi intenzitás, izgatottság, motiváltság szintje Alvás előtti és utáni, fokozódó éberség Pásztázó, kalandozó figyelem Kevésbé kontrollált gondolkodás Irányítás, koncentrálás lehetséges A viselkedés összehangolható A készenléti állapot kialakítható

Optimális testi-lelki állapot Koncentrált figyelem Rendezett gondolatok Logikus gondolkodás Kontrollált viselkedés Célirányos, hatékony tanulás

Extrém éberség Érzelmi túlsúly Beszűkült figyelem Zavaros, cikázó gondolatok Nehezen irányítható, szűk figyelem Kontrollálatlan viselkedés veszélye

Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.. 99-102. o.

276

Jó fizikai állapot = a hatékony tanulás feltétele  Mértékletes és ésszerű étkezés ❖ Ritkán együnk, és keveset! ❖ A csokoládé segít, de hízlal ❖ Kevés zsiradékot, cukrot és nehéz ételt fogyasszunk ❖ A cukorpótlók károsak, különösen az aszpartám

 Vitaminok és folyadékfogyasztás ❖ Kellő vitamin és sok víz fogyasztása nélkülözhetetlen ❖ A sok kávé, tea, kóla, és a különféle ajzószerek károsak ❖ Fekete tea helyett inkább fogyasszunk zöld teát! ❖ A gyógyteák és a pezsgőtabletták jó hatásúak lehetnek ❖ A nikotin először felvillanyoz, utána bénít ❖ Tanulás idején soha ne fogyasszunk alkoholt!!!

 Mozgás és pihenés ❖ Fontos a rendszeres mozgás ❖ Tanulás és pihenés váltogatása, sok aktív pihenéssel Belatiny-Kenéz Attila, in: Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest.. 112-119. o.

277


278

A nyelvtudás szerepe  Alapkövetelmény a felsőoktatásban, álláskeresésben  Olvasás, tanulás képessége idegen nyelven, szakfordítás ❖ Kitekintés a nagyvilágba ❖ Nemzetközi források elolvasása, lefordítása vizsgához, szakdolgozathoz vagy pénzkereset céljából

 Kommunikáció külföldi diákokkal  Idegen nyelvű előadások meghallgatása  Részvétel Erasmus és más külföldi képzésben ❖ Önmagunk megmérettetése idegen környezetben ❖ Kulturális és szakmai élmények, tapasztalatok ❖ Referenciák későbbi munkavállaláshoz, a nyelvtudás erősítése

 Nyelvhasználat igényes hazai és nemzetközi cégeknél ❖ Munkavégzés, tárgyalás, tanácskozás ❖ Külföldi kiküldetés, tanulmányút stb. Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

279

Nyelvtanulási technikák, szokások  A nyelv alapjainak megismerése  A szókincs bővítése  Beszédkészség kialakítása  Nyelvtani szabályok alkalmazása, nyelvhelyesség gyakorlása példákkal, tesztfeladatokkal  Olvasási készség, a szöveg megértése  Irodalmi és szakfordítás – a rejtvényfejtés élménye  A nyelvi kultúra, országkultúra megismerése  Szépirodalmi művek olvasása, verstanulás idegen nyelven  Az adott nyelvterület gondolkodásának elsajátítása  Az áramlatélmény ilyen módjának átélése Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

280

A felfogás és emlékezet edzése a nyelvtanulásban   

Szavak többszöri leírása, elmondása Gondolkodás idegen nyelven – szótárral a zsebünkben Sétálva tanulás könyvvel, szótárral, magnóval

      

Szótanulás mondatok, panelek segítségével Tréfás kijelentések a mondatszerkezet begyakorlásához Mondatok ismétlése hangosan-halkan-hangosan Kisebb szövegek megtanulása, elmondása Hangos felolvasás a kiejtés, gyors beszéd gyakorlására Fordítás – visszafordítás – összehasonlítás „Kreatív nyelvtanulás” hanganyaggal, több idegen nyelven


281

Tudományos, oktatási és üzleti nyelvhasználat  Szakirodalom feldolgozása ❖ Válogatás, olvasás, kivonatolás, szelektív szakfordítás ❖ Idézetek pontos lefordítása szakdolgozathoz, értekezéshez ❖ Ábrák, illusztrációk tükörfordítása

 Tananyagok, prezentációk készítése és használata ❖ Teljes prezentációk tükörfordítása ❖ A nyelvhasználat fejlesztése kétirányú fordítással ❖ Kétnyelvű prezentációk idegen nyelvű oktatáshoz, és a hallgatók szakmai nyelvvizsgájának segítésére

 Üzleti nyelvhasználat ❖ Tanácskozás, tárgyalás, szakmai vita idegen nyelven ❖ Nemzetközi ügyfélszolgálat ❖ Üzleti tanácsadás nemzetközi cégnél ❖ Kétnyelvű tanulmányok, stratégiai és üzleti tervek összeállítása Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

282


283

Könyvtárhasználat, szakdolgozatírás  Könyvtárak szerepe és használata ❖ Egyetemi, főiskolai és nyilvános közkönyvtárak ❖ Elektronikus könyvtárak és használatuk ❖ A könyvtári állomány ismeretének jelentősége

 A tanulmányírás, szakdolgozatkészítés szempontjai ❖ Tartalmi és formai követelmények ❖ A szakirodalom feldolgozása ❖ Hipotézisek felállítása ❖ Kutatási módszerek megválasztása és alkalmazása ❖ Önálló felmérések, elemzések ❖ Értékelés, következtetések

 A gyakorlati rész tartalma és minősége ❖ A vizsgált téma kapcsolódása céghez, iparághoz, területhez ❖ A témaismertetés, cégismertetés tartalma és színvonala ❖ Termékismertetők, technológiai leírások szerepe ❖ Az üzleti helyzet sokoldalú érzékeltetése Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

284

A gyakorlati rész követelményei - 1

 Elemzések és hasznosításuk ❖ Helyzetelemzések, adatelemzések tartalma ❖ Az aktualitás és relevancia követelménye ❖ Bevált és újabb elemzési módszerek alkalmazása ❖ Az elemzési eredmények szemléltetése – táblázatok, diagramok ❖ Statisztikai próbák, következtetések, javaslatok

 A jó kérdőív szempontjai ❖ A kérdések típusa, mennyisége, érthetősége ❖ A kérdések és a válaszadás változatos lehetőségei – zárt és nyitott kérdések, rangsorolás, skálázás stb. ❖ Az interjúalany figyelmének felkeltése, lekötése ❖ Mérvadó válaszok lehetőségének biztosítása Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

285

A gyakorlati rész követelményei - 2

 Felmérésekkel szemben támasztott követelmények ❖ A hallgató önálló, saját felmérési koncepciója ❖ A megfelelő kérdőív összeállítása ❖ A minta megválasztása, nagysága, összetétele ❖ A megkérdezések módszere és lebonyolítása ❖ Statisztikai módszerek alkalmazása az értékelésben ❖ A következtetések helytállósága

 Interjúk, és feldolgozásuk ❖ Az interjúalanyok megválasztása ❖ Interjúkérdések összeállítása ❖ Az interjúk szelektív feldolgozása ❖ Vélemények, ellentmondások, következtetések Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

286

FELMÉRÉSI TECHNIKÁK KLASSZIKUS KLASSZIKUS PIACKUTATÁS PIACKUTATÁS

INTERJÚ INTERJÚ KÉRDŐÍVEK KÉRDŐÍVEK

SZÖRFÖLÉS SZÖRFÖLÉS AA NETEN NETEN LEVELEZÉS LEVELEZÉS TÁRGYALÁS TÁRGYALÁS

ELSŐDLEGES ELSŐDLEGES INFORMÁCIÓK INFORMÁCIÓK

VERSENYTÁRSAK VERSENYTÁRSAK ELEMZÉSE ELEMZÉSE

MÁSODLAGOS MÁSODLAGOS INFORMÁCIÓK INFORMÁCIÓK

Varsányi J.–Mikus I. (2007): Forestur Project, Course Customer Care. Europrofessional EC – Agistra Studio EC, Budapest

287

 Főcél = tájékozódás a piacokról  A tájékozódás útjai és eszközei: ❖ A piacok és célcsoportok megválasztása ❖ Adatgyűjtés, kérdőívek szerkesztése, felmérések ❖ Statisztikai elemzési módszerek alkalmazása ❖ Pszichológiai módszerek és modellek ❖ Az eredmények értékelése és magyarázata Varsányi J.–Mikus I. (2007): Forestur Project, Course Customer Care. Europrofessional EC – Agistra Studio EC, Budapest

288

A HATÁSOS FELMÉRÉS SZABÁLYAI     

Ne tégy fel egyszerre túl sok kérdést! Használj rövid kérdőmondatokat! Hagyj elég időt az alanynak a válaszadásra! Tartsd tiszteletben a partner személyiségi jogait! Tégy fel minél több nyitott kérdést!

NYITOTT KÉRDÉSEK ALKALMAZÁSA Indítsuk a felmérést a KI? MIT? MIKOR? kérdőszavakkal ... hogy az alany ne tudjon IGEN vagy NEM választ adni! Kérdezzünk rá az egyén élményeire, tapasztalataira! KERÜLJÜK A REMÉLT VÁLASZT SUGALLÓ KÉRDÉSEKET! Buchen, B. (1997): Kommunikation mit Urlaubgästen auf Bauernhöfen. Grundanlagen, Anwendungen, Übungen. Auswertungs- und Informationsdienst für Ernährung, Landwirtschaft und Forsten (aid) e.V. Bonn.

289

Piacszegmentáció Piaci változó típusa  Demográfiai

 Földrajzi

 Pszichografikus

 Magatartási

Szegmentációs változók  Kor, nem, családnagyság Családi életciklus, jövedelem Nemzetiség, foglalkozás, képzettség  Régió, megye, főváros, nagyváros, kisváros, község Lakósűrűség, éghajlat  Életmód, személyiség, társadalmi osztály  Vásárlási döntés, előnyök Fogyasztás mértéke, módja Fogyasztási gyakoriság Attitűdök, lojalitás

Hoffmann Istvánné: Stratégiai marketing Aula Kiadó, 2000., 198.o.

290

A HOSSZABB TÁVRA SZÓLÓ FOGYASZTÓI TRENDEK KUTATÁSI MÓDSZEREI Fiziológiai mérések Másodlagos adatok

Megfigyelés

Projekciós technikák

Fogyasztói információk megszerzése

Mélyinterjúk

Felmérések

Kísérletek Attitűdskálák

Hawkins, D. I.–Best, R. J.–Coney, K. A.: Consumer Behavior. Implications for Marketing Strategy. IRWIN, Homewood, 1992. p. 640.

Kérdőívek megtervezése

291

A szakdolgozat, disszertáció megvédése  A szóbeli védés értékelési szempontjai ❖ A felkészültség és izgalmi szint befolyásoló hatása ❖ A téma egyediségének megítélése ❖ Az előadó fellépése, határozottsága ❖ Az előadás érthetősége ❖ Előadásmód és szakszerűség

 A szereplés és prezentáció stílusa ❖ Elegáns előadási stílus ❖ Világos, áttekinthető, rövid és jól olvasható prezentáció ❖ Beszédes, szép, hatásos illusztrációk ❖ Az animáció figyelemfelkeltő szerepe ❖ Meglepő, ügyes, esetleg szórakoztató elemek használata ❖ Tömör, lényegre törő, világos következtetések Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

292


293

A tudáspiaci kínálat főirányai

 Középfokú végzettségre épülő továbbképzés  Felsőfokúak irányított továbbképzése  A vezetői hajlam, készség fejlesztése  Valamely abszolút ismerethiány pótlása  Interdiszciplináris továbbképzés  Ismereti hézagok pótlása  Arányigazítás egy-egy fontos tudásterületen  Divatirányzatok keltése vagy meglovaglása Varsányi Judit (1998): Tudáspiaci stratégiák. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 53. o.

294

Az igénykövető tematika, tananyag jellemzői  Aktuális ismeretet hordoz  Felkelti az érdeklődést  Kitér a téma minden fontos kérdésére  Szerkezete áttekinthető  Arányai tükrözik a témakörök fontosságát  Utal a szűkebb körben ismert összefüggésekre  Elméleti, módszertani és gyakorlati ismeretek egészséges ötvözete  Felépítése legalább egyfajta logikát követ  Témakörei didaktikusan épülnek egymásra  Fogalmai és összekapcsolásuk közérthetők  Szakmai érdekességeket is közvetít Varsányi Judit: Tudáspiaci stratégiák. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

295

A tudáspiaci kínálat elvi modellje Fizetőképes kereslet

Rugalmas, adaptív kínálat

Forradalmi újdonság monopol-kínálata

Speciális szolgáltatás Szakmai újdonságokkal kombinált kínálat

Több tudáscégtől is megvásárolható, standard kínálat

Igénygenerálás Varsányi Judit: Tudáspiaci stratégiák. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

Piacképes kínálat 296

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS CÉLJA

 A vállalat vagy a felettesek elvárásainak közvetítése  Közvetlen információ a bérezéshez, jutalmazáshoz  Visszacsatolás a motiváció erősítésére  A munkateljesítmény fokozása  Információgyűjtés a képzési szükséglethez  Rejtett emberi képességek felismerése  A karriertervezés elősegítése  Munkaköri problémák feltárása és megoldása Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Boross Zoltán (1999): Teljesítményértékelés. In: Gyökér Írén et al. (1999):Humánerőforrás-menedzsment. Műszaki Könyvkiadó-MMT, Budapest. 166-176. o.

297

A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS FOLYAMATA  A vállalati célok közvetítése  Munkaköri leírások, és az SZMSZ kialakítása, elfogadtatása  Egyéni és teljesítménycélok meghatározása  Az ellenőrzés módjának meghatározása és közlése  A teljesítményértékelés operatív feladatainak elvégzése ❖ Kérdőívek kitöltetése és értékelése ❖ Személyes interjúk

 Az eredmények visszacsatolása  A vállalati célok ellenőrzése, és HR fejlesztési terv készítése Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Boross Zoltán (1999): Teljesítményértékelés. In: Gyökér Írén et al. (1999):Humánerőforrás-menedzsment. Műszaki Könyvkiadó-MMT, Budapest. 166-176. o.

298

AZ ÉRTÉKELŐ INTERJÚ TARTALMA

A vállalati elvárások bővebb kifejtése és magyarázata A teljesítményértékelés eredményének közlése Az értékelő személy indokainak felsorolása A minősítés nyitott kérdéseinek közös tisztázása A munkakörrel és munkafeladatokkal kapcsolatos problémák megvitatása, megoldás keresése  A munkaköri fejlesztési elképzelések megvitatása  Továbbképzési, előléptetési igények és lehetőségek megbeszélése     

Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Boross Zoltán (1999): Teljesítményértékelés. In: Gyökér Írén et al. (1999):Humánerőforrás-menedzsment. Műszaki Könyvkiadó-Magyar Minőség Társaság, Budapest. 166-176. o.

299

AZ ÉRTÉKELŐ INTERJÚ KULCSELEMEI - 1

 Az interjú előkészítése ❖ Laza, kellemes hangvétel ❖ A munkakör helyzetének kölcsönös megvitatása

 A beosztott személy álláspontja ❖ Hogyan értékeli munkakörét, és munkahelyének légkörét? ❖ Vannak-e problémái? ❖ Milyen megoldásokat javasolna?

 A főnök álláspontja beosztottjának teljesítményéről ❖ Csak rövid összegző értékelést kell adni ❖ A másokkal történő összehasonlítást kerülni kell!


300


 A jövőben kívánatos magatartás körvonalazása ❖ Csak egy-két fontos, kívánatos tényezőt szabad megemlíteni

 A fejlődés lehetőségeinek felvillantása ❖ Egy-két jellemző lehetőség megemlítése, nem több! ❖ Ezeket nem szabad hiányosságként felhozni ❖ A javaslatok szorosan a munkára korlátozódjanak!

 A teljesítményjavítás terve ❖ A BEOSZTOTT SZEMÉLY ELKÉPZELÉSEIT kell meghallgatni! ❖ A főnök ennek során legfeljebb segítőkészséget tanúsíthat, és tanácsokat adhat Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest.

301


 Jövőbeni lehetőségek, esélyek ❖ Vannak-e fejlődési, előremeneteli lehetőségek? ❖ A jövő tartogat-e még komolyabb lehetőségeket? ❖ A gyengén teljesítő beosztottat figyelmeztetni kell

 A beosztott nézeteinek visszacsatolása ❖ A főnök megkéri a beosztottat, hogy reagáljon teljesítményjavítási tanácsaira ❖ Tud-e változtatni magatartásán? ❖ Vannak-e problémák, amelyeket a főnök segíthet megoldani?

 További kérdések ❖ A beosztott általában egyetért-e az elhangzottakkal? ❖ Konstruktív, bátorító hangnemben az interjú lezárása Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest.

302

EGYÉNI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELŐ TECHNIKÁK

 Munkanormákhoz viszonyítás  Szöveges jelentés (esszé)  Egyéni értékelő skálák, pontozásos csekklisták  A kritikus esetek módszere  Magatartás-osztályozó skála (BARS)  Magatartás-megfigyelő skála (BOS)  Célorientált vezetés (MBO) Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Karoliny Mártonné (2002): Teljesítményértékelés. In: Elbert, N. F. et al. (2002): Személyzeti / emberi erőforrás-menedzsment kézikönyv. KJK-Kerszöv, Budapest. 253-290. o.

303


 Munkanormákhoz viszonyítás ❖ Időnormák vagy teljesítménynormák alkalmazása ❖ Teljesítményértékelés a norma teljesítésének százalékában, esetleg skálázással ❖ Szokás minőségi normákkal kombinálni  Szöveges jelentés (esszé) ❖ Az értékelt személyek erős és gyenge pontjainak írásos megfogalmazása ❖ Történhet kötött vagy tetszőleges szempontok szerint ❖ Összehasonlításra kevésbé alkalmas ❖ A munkaerő-fejlesztésnek igen jó eszköze Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Karoliny Mártonné (2002): Teljesítményértékelés. In: Elbert, N. F. et al. (2002): Személyzeti / emberi erőforrás-menedzsment kézikönyv. KJK-Kerszöv, Budapest. 253-290. o.

304


 Egyéni értékelő skálák alkalmazása ❖ Kiemelt tényezők egyenkénti osztályozása, mint az iskolarendszerben ❖ Egyszerű vagy súlyozott osztályozás alkalmazható ❖ Előnye az egyszerűség, alkalmasság az összehasonlításra ❖ Szubjektív módszer – hátránya a különféle értelmezések veszélye  Pontozásos csekklisták Rue-Byars nyomán ❖ A beosztott személy magatartását a főnök értékeli ❖ Kérdések hosszú sorát alkalmazza az előforduló magatartásokról ❖ IGEN – NEM válaszok adhatók a kérdésekre ❖ A válaszokat a személyzeti vezető pontozhatja is azok relatív erőssége alapján Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Karoliny Mártonné (2002): Teljesítményértékelés. In: Elbert, N. F. et al. (2002): Személyzeti / emberi erőforrás-menedzsment kézikönyv. KJK-Kerszöv, Budapest. 253-290. o.

305


 A kritikus esetek módszere ❖ A tulajdonságok értékelésének továbbfejlesztése ❖ A magatartás áll a középpontjában ❖ Összegyűjtik az értékelendő személy magatartásának kritikus negatív és pozitív ESETEIT ❖ Az esetek visszajelzése objektívebb módon érzékelteti a tényeket, mint a tulajdonságok értékelése

 Előnyei ❖ Munkakör-specifikus módszer ❖ Sok konkrét magatartási mintával lehet alátámasztani Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Karoliny Mártonné (2002): Teljesítményértékelés. In: Elbert, N. F. et al. (2002): Személyzeti / emberi erőforrás-menedzsment kézikönyv. KJK-Kerszöv, Budapest. 253-290. o.

306


 Magatartásformákkal jellemzett osztályozó skála ❖ MJS, angol rövidítése BARS ❖ A hagyományos osztályozó skálát a kritikus esetek módszerével kombinálják ❖ 6-10 egyedi teljesítmény-dimenzió + 5-6 kritikus eset ❖ Skálaerősségi pontszámokat alkalmaz (GYENGE – KÖZEPES – ERŐS) ❖ A vizsgált konkrét munkakörre fejlesztik ki ❖ Precíz, de idő- és költségigényes módszer Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Karoliny Mártonné (2002): Teljesítményértékelés. In: Elbert, N. F. et al. (2002): Személyzeti / emberi erőforrás-menedzsment kézikönyv. KJK-Kerszöv, Budapest. 253-290. o.

307


 Magatartás-megfigyelő skála ❖ MMS, angol rövidítése BOS ❖ Szintén kombinált módszer ❖ A munkakör szempontjából fontos magatartásokból indul ki ❖ Ezeket szintén kritikus eseményekkel kombinálja ❖ Skálaerősségi pontszámok helyett előfordulási gyakoriságokat vizsgál (SOHA – NÉHA – ESETENKÉNT – RENDSZERINT – MINDIG)

 Elérhető aggregált pontszám ❖ „n” magatartás-elem és 5 fokozat esetén: 1 x 25 és n x 25 közötti érték ❖ Ez a ponttartomány a GYENGE .... - .... KIVÁLÓ fokozat között skálázható Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Karoliny Mártonné (2002): Teljesítményértékelés. In: Elbert, N. F. et al. (2002): Személyzeti / emberi erőforrás-menedzsment kézikönyv. KJK-Kerszöv, Budapest. 253-290. o.

308


 Célorientált vezetés = menedzseri filozófia ❖ Management by Objectives, MBO ❖ McGregor jövőképére építve Drucker és Odiorne fejlesztette ki ❖ A múlt elemzése helyett A JÖVŐT ÁLLÍTJA KÖZÉPPONTJÁBA ❖ A jövőbeni teljesítmény-elvárásokra figyel ❖ A vezető és beosztottja közösen tűzi ki a célokat

AZ MBO-ÉRTÉKELÉS A KÖZÖS CÉLOK ELÉRÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÖNELLENŐRZÉST, ÖNÉRTÉKELÉST SZOLGÁLJA ❖ Fontos feltétele a vezető és beosztott együttműködése ❖ Nehézsége az egyértelmű megfogalmazás a teljes egyetértéshez Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Szöveges forrás: Karoliny Mártonné (2002): Teljesítményértékelés. In: Elbert, N. F. et al. (2002): Személyzeti / emberi erőforrás-menedzsment kézikönyv. KJK-Kerszöv, Budapest. 253-290. o.

309

A GRAFIKUS ÉRTÉKELŐ SKÁLA KÉRDŐÍVEK = kiváló, M = megfelelő, F = fejlesztésre szorul Munkaminőség

Pontosság, rendszeretet, alaposság a munkában. Anyagtakarékosság. A munkaeszközök megóvása

Munkamennyiség

Gyors munkavégzés. Összhang a minőségi elvárásokkal. Magas termelékenység.

M

Önállóság

Az utasítások betartása mellett jó ítélőképesség, pontosság, figyelem és biztonságos munkavégzés.

M

Együttműködés

Együttműködés a közvetlen munkatársakkal. Együttműködés a vállalat egyéb részlegeivel.

Sokoldalúság

A munkafeladat problémáinak érzékelése, a problémamegoldás készsége. A saját tudás és képességek sokoldalú alkalmazása a munkában.

Tervszerűség

Az azonnali és hosszabb távú munkafeladatok tudatos megtervezése. Reális célok kitűzése, a feladatok időrendjének kialakítása és követése.

Kezdeményező készség Magas felelősségérzet, szorgalmas munkavégzés. Új megoldások kezdeményezése. Vezetőképesség

Bizalomkeltés, termelékenység, és aktív közreműködés a teammunkában. Tisztesség és következetesség a munkafegyelem terén.

Egyéb fontos tényezők

.................. ..................

Összesítő értékelés

A beosztott munkatárs fontosabb magatartási tényezőinek összesített értékelése

Rue, L. W.–Byars, L. L. (1990): Supervision, Irwin, Homewood. 210. o.

K

K M

F M F

M

310

SIKERES ÉS SIKERTELEN KERESKEDŐK JELLEMZŐI Figyelmes hallgató Ösztöneire bízza magát Úgy érzi, szeretik Jólöltözött Magányos gondolkodó Aktívan sportol Felsőbbrendűnek érzi magát Vezetői alkat Menedzseri tehetség A cég politikáját követi Megfontolt Felsőfokú végzettségű A cég társas összejöveteleit kedveli Elveti a bevett szokásokat Mások iránt érdeklődő Mélyen érdekli saját munkája Agresszív értékesítésre hajlamos Szociálisan depriváltnak érzi magát Értékeli az új számlákat A munkahelyi biztonságot preferálja Egyénieskedő A jutalékot preferálja Dicsekvő, hencegő Szerencselovag-alkat

Fecsegő Tervei mozgatják Úgy érzi, nem szeretik Rosszul öltözött A nyüzsgést kedveli Sportesemények nézője Alárendeltnek érzi magát Csapatjátékos Nincs menedzseri tehetsége A cégpolitikát a helyzet szerint értelmezi Impulzív Középfokú végzettségű Nem érdeklik a társas cégrendezvények Módszeres Csak önmaga érdekli Állandó pénzéhség jellemző rá Szelíd értékesítési technikákat alkalmaz Szociálisan elégedett Megalapozott számlákat preferál Nem törődik a munkahelyi biztonsággal Alkalmazkodó Az alapbért preferálja Szerény Komoly, megbízható

Lockman, B.D.-Hallaq, J.H.: Who are Your Successful Salespeople? Journal of The Academy of Marketing Science, Fall 1982, pp. 466. In: Berkowitz-Kerin-Rudelius: Marketing. 2nd Ed. IRWIN, Homewood, 1989. p. 509.

311

PÉLDA A KRITIKUS ESETEK MÓDSZERÉRE Értékelési időszak

AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA: Bob kinevezhető-e értékesítési menedzsernek? KRITIKUS ESEMÉNYEK Bob idei tevékenysége során:

Február

A TELEFONHÍVÁSOK TÁBLÁJÁNAK INKORREKT KITÖLTÉSE Azonos napokon eszközölt ügyfél-hívások regisztrálása más-más napokra. Indoklás: az ügynök családi okokból két délutánt próbált magának felszabadítani

Április

SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSI PROMÓCIÓ Bob beiratkozott a helyi tenisz-klubba, hogy szponzort találjon. Ezzel nagy publicitást szerzett cégének a helyi lapokban, ahogy emeli a serleget. A klub most minden tagjának a Bob cége által gyártott sportruházatot ajánlja.

Június

HIÁNYOS IDŐKIHASZNÁLÁS Bob esetenként figyelmen kívül hagyta azt a szabályt, hogy az első ügyfelet már 9.30 előtt fel kell hívni. Indoklás: Bob késő éjszakáig otthon dolgozott. Másnap fáradt volt rögtön felvenni az ütemet az irodában.

Szeptember SPECIÁLIS KIRAKAT BERENDEZTETÉSE EGY FORGALMAS BOLTBAN

Bob rávett egy forgalmas sportboltot speciális kirakat berendezésére a cég sportruházataiból, mivel a bolt vezetője hetenként kétszer squesh-partnere a helyi klubban. Ettől két hónap alatt megkétszereződött a forgalom.

November

KÉSEDELMES ÉRTÉKESÍTÉSI JELENTÉS Bob jelentése három hónapot késett. Indoklásában elnézést kért, mivel ez idő alatt a forgalmat sikerült 28%-kal növelnie, és ezzel volt elfoglalva.

Szöveges forrás: Cotton, D. (1988): Keys to Management. Know-How Fund – Nelson, 103. o.

312

EGYSZERŰ KÉRDÉSEK CSEKKLISTÁHOZ

AZ ÉRTÉKELÉS KÉRDÉSLISTÁJA (CSEKKLISTA)

IGEN

1. A beosztott személy munkája megfelel-e a minőségi előírásoknak?

IGEN

2. Megfelelő hozzáértést tanúsít-e saját munkájához, alkalmazza-e képességeit a munkavégzés során?

IGEN

NEM

3. Képes-e részletes útbaigazítás nélkül is, önállóan dolgozni?

NEM

4. Bonyolult feladatok, problémák esetén hajlandó-e segíteni munkatársainak?

NEM

Rue, L. W.–Byars, L. L. (1990): Supervision, Irwin, Homewood. 211. o.

313

KÉRDŐÍVES PÉLDA A CÉG ÉS MUNKAKÖR IRÁNTI MENEDZSERI ATTITŰDRE 500 MEGKÉRDEZETT MENEDZSER VÁLASZAINAK MEGOSZLÁSA

IGEN

NEM

NEM TUDOM

Munkakörömmel teljesen elégedett vagyok

250

210

40

Javadalmazásom tükrözi a munkakörömmel járó felelősséget

380

75

45

Munkaköröm változatos, és tele van kihívásokkal

272

202

26

Munkakörülményeim kiválóak

405

85

10

Vállalatunk kiváló lehetőséget nyújt a személyzet fejlesztéséhez

178

280

42

52

300

148

Tudásomat és képességeimet a cég nem használja ki teljesen

248

223

29

Jobban el tudnék látni egy másik pozíciót saját vállalatomnál

180

255

65

Promóciós célokból a cég nem számol velem

334

155

11

23

463

14

Cégünk gondoskodó attitűdöt tanúsít menedzserei iránt

Ha módom lenne rá, más cégnél vállalnék vezetői állást Cole, G. A. (1993): Management Theory and Practice. DP Publications Ltd. London. 110. o.

314

TRÉFÁS PÉLDA AZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓRA Teljesítménytényezők

Igen magas

MINŐSÉG

Magas

Megfelelő

Fejlődőképes

Gyenge

Felhőkarcolót helyből Felhőkarcolót átugrik nekifutásból átugrik

Toronymentes épületet átugrik

Ugrás közben ütközik Nem veszi észre az az épületbe épületet

GYORSASÁG

Gyorsabb a puskagolyónál

Gyors, mint a puskagolyó

Lassúbb a puskagolyónál

Látott már puskagolyót

KEZDEMÉNYEZŐ KÉSZSÉG

Erősebb a mozdonynál

Erősebb az elefántnál

Erősebb, mint a bika Lelövi a bikát

KOMMUNIKÁCIÓ

Istennel társalog

Angyalokkal beszélget

Önmagával beszélget

ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG

Biztonságosan sétál Veszély esetén tud a Vízzel mos a vizen vizen járni

Önmagát találja el, ha lő

Ökleli a falat

Önmagával vitatkozik Alul marad a vitában

Vizet iszik

Veszély esetén bevizel

Varsányi Judit (2008): Teljesítményértékelés a gyakorlatban. Szemináriumi előadás. Verlag Dashöfer, Budapest. Forrás: Szeicz, J. (1996): Teljesítménymenedzselés. Humánpolitikai Szemle, 10. szám, 7. o.

315

AJÁNLÁS A MUNKATELJESÍTMÉNY ÖNELEMZÉSÉHEZ  A legmegfelelőbb értékelési módszer kiválasztása  Miben segíthetné a főnök saját jobb teljesítményünket?  Milyen tréningre lenne szükségünk a fejlődéshez?  Milyen eszközök és változások javíthatnának teljesítményünkön? ❖ Információk, munkamódszerek, eljárások, munkaeszközök stb.

 Saját fejlődési tervünk összeállítása  A fejlődési terv megvitatása főnökünkkel  Hosszú távú karriertervünk összeállítása ❖ Akadályok, lehetőségek, segítők --- a terv realitásának vizsgálata.


316

Negatív beállítottságok

 Lusta vagyok ehhez a feladathoz  Nem érdekel az egész  Lazítani sokkal kellemesebb  Nem tudom átlátni a feladatot  Túl bonyolult a rendszer  Nekem úgysem sikerül, nem engem választanak  Eddig sem sikerült semmi  Bezzeg aki ....  Csak az összeköttetés számít  Nincs ismerősöm, aki támogatna


317

Kishitűek tízparancsolata

1. Őrizkedj a hibáktól! 2. Borulj ki mindazon, ami nem sikerül! 3. Ne fogadd el, ne szeresd magadat! 4. Okold szomszédodat ahelyett, hogy magadat okolnád! 5. Akarj mindig mást, mint ami van! 6. Minden apróságért várj elismerést! 7. Múltad rabja vagy, ne akarj változni és változtatni! 8. Mindig arra gondolj, ami zavar Téged! 9. Várd tétlenül, hogy öledbe hulljon a boldogság! 10. Mindig másoktól várd saját boldogságod! Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 25-26. o.

318

Győztesek jellemző vonásai  Erős önbizalom  Önmagunk feltétel nélküli elfogadása, szeretete  Állandó szándék gyengeségeink erősítésére  Társas igény, kapcsolódási készség  Őszinteség, nyíltság, tisztesség  Megbízhatóság minden helyzetben  Határozott jövőkép  A munka, az emberek és az élet szeretete  A határozott és helyes döntéshozatal képessége  Készség a változásra, változtatásra  A szabadság érzete, szeretete, érzések önkontrollja  A kudarcok hasznosítása a szükséges változtatásokhoz Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. 25-26. o.

319

A munkatársak elégedettségi diagramja Elismerés, bizalom, felelősség

5

Fizetés, juttatások

4 3

A munkahely presztizse

Vezetési stílus, munkahelyi légkör

2 1

Nem anyagi ösztönzők

Karrierkilátások

Érdekes, tartalmas munka

Tanulás támogatása

Eredeti változatát lásd: Csath Magdolna (2001): Stratégiai változtatásmenedzsment.. Aula, 107. o.

Eredeti modell Saját tapasztalatok

320

A kreativitás jegyei CROPLEY nyomán

 Könnyedség új, szokatlan ötletek felvetésében  impulzív lelkesedés, fogékonyság az új dolgok iránt  Rugalmasság a különféle szempontok kezelésében  A helyzet érdekességétől, kihívástól erősen függő, egyébként gyenge önfegyelem, non-konform magatartás  A tekintélytisztelet teljes hiánya  Eredetiség az ötletek terén  Bátorság a szükséges változtatások elgondolására Cropley, A. J. (1983): Tanítás sablonok nélkül. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

321

Emberi képességmátrix Pietrasinski nyomán Problémamegoldó képesség

Mérnök

Vezető Széles horizontú, integráló alkat

Ötletgazdag, problémamegoldó, de vár a feladatra

Technikus

Kutató

Mélyre ható alkat, minimális gyakorlati érzékkel

Jó beosztott, rugalmas és pontos végrehajtó

Szöveges forrás: Pietrasinski, Z. (1977): Alkotó vezetés. Gondolat Kiadó, Budapest

Problém afelismer ő 322 képessé

Egyéni képességek a karrier útján  Személyes tulajdonságok ❖ Örökletes és szerzett személyiségvonások ❖ Képzettség, tudás, készségek ❖ Értékek, tisztesség ❖ Teljesítőképesség ❖ Érdeklődési területek ❖ Szükségletek, attitűdök

 A karriert alakító tényezők ❖ Családi eredet, hagyományok, kultúra ❖ Iskolák erőssége, hírneve, a diploma elismertsége ❖ Baráti kör, munkahelyi tapasztalatok ❖ A munkahelyek kínálata, munkaköri lehetőségek ❖ Személyes ambíciók, elvárások ❖ Egyéni teljesítőképesség és együttműködési készség Varsányi Judit (2010): Tanulásmódszertan. A tantárgy prezentációja, Zsigmond Király Főiskola, 2010. szeptember

323

Milyen módon? Milyen úton?

Esélyt kihasznál Mit tesz a minőségi menedzser?

Cégtőkét gyarapít

Bizalmat kelt

Tudást kamatoztat

• Piacot figyel, piacot épít • Árat érvényesít • Bevételt realizál • Konkurenst megelőz

Milyen eszközökkel? • • • •

Piackutatás, piacelemzés Aktív marketing Árképzés, áralku Vonzó kiegészíítő szolgáltatások

• Erőt sugároz • Hatásosan kommunikál • Helyesen dönt

• Személyiségjegyek • Témaismeret • Kommunikációs készség

• Folyamatot kézben tart • Embert irányít • Konfliktust kezel

• • • •

• • • •

• Szaktudás, témaismeret, arányérzék • Emberismeret, tapasztalat • Kommunikáció • Visszacsatolás

Helyzetet felismer Embert megítél Értéket közvetít Eseményt értékel

Döntéselőkészítés Szervezés Kommunikáció Ösztönzés

• Következményt felmér

A minőségi menedzser funkciói

• Bevételt realizál • Pénzforgást gyorsít

Eseményt terel

• Esélyt kihasznál • Kapcsolatot erősít • Veszélyt elhárít

Varsányi Judit: Tudáspiaci stratégiák. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998.

• Helyzetfelismerés, rugalmasság • Marketingmunka • Üzletpolitika, gazdálkodás • Lobbizás, PR • Cégkommunikáció • Prognózismunka • Kockázatelemzés • Kontingenciatervezés

324

A tudáspiaci fejlõdés hajtóerői – Porter modelljének tudáspiaci adaptáiciója           

A tudáspiac méretváltozásai Tudásvásárlók tanulási folyamata, igényességük növekedése A piacismeret fokozására irányuló törekvés Tapasztalatok és kizárólagos ismeretek elterjedésével az új tudás-elemek abszolút versenyelőnye A tudásszektor finanszírozásának változásai Tudástartalmak, tananyagkészítés, oktatástechnika fejlődése A tudásmarketing növekvő szerepe és innovációja Tudásfogyasztó iparágak, szolgáltatások struktúraváltásai Új belépések és kilépések a tudáspiacon A képzés szerepének növekedése a kormánypolitikában Az élethosszig tartó tanulás szemléletének terjedése

Szöveges forrás: Porter, M.: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.

325

A tudáshasznosítás feladatai

      

Tudásigényes tevékenységek felmérése, támogatása A tudás infrastruktúrájának kialakítása, karbantartása A szellemi vagyon, a vállalat tudásalapú erőforrásainak felmérésee, megszerzése, karbantartása, fejlesztése, és őrzése A szellemi vagyon hasznosítása, újrahasznosítása, megosztása Összpontosítás a magas tudástartalmú termékekre, technológiákra A tudás és a szellemi vagyon folyamatos értékelése, bővítése A tudáshasznosítás fokának, versenyképességben betöltött szerepének megítélése és fokozása Forrás: Varsányi Judit: Tudáspiaci stratégiák. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998.

326

Ajánlott irodalom Burns, Tom – Sinfield, Sandra (2008): Essential Study Skills. Sage, London. Davenport, T. H.–Prusak, L. (2001) Tudásmenedzsment. Kossuth Kiadó, Budapest Eco, Umberto (2003):Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz, Budapest Lehoczky Mária (2003): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest Majoros Pál (1997): Kutatásmódszertan - avagy hogyan írjunk könnyen, gyorsan diplomamunkát. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Mészöly Gábor (2008): Tanulásmódszertan. Zsigmond Király Főiskola, Budapest Oroszlány Péter (1999): Könyv a tanulásról. AKG Kiadó Budapest. Oroszlány Péter (2004): A tanulás tanítása. Független Pedagógiai Intézet, Budapest. Oroszlány Péter (2005): Tanulásmódszertan. Metódus-Tan Kiadó, Budapest Roeders, Paul. (1995): A hatékony tanulás titka. Calibra Kiadó, Budapest. Varsányi Judit (1998): Tudáspiaci stratégiák. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Walmsley, Bernice (2006): Good Study Skills. Hodder Education, London. Z. Karvalics László (2002): Az információs társadalom keresése. Infonia–Aula, Budapest.


327

328

Tantárgyi prezentáció

Recommend Documents