…...sz. példány NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
TANTÁRGY - ÖSSZEFOGLALÓ
Kutatási terület, kódsz. : HADMŰVÉSZET ELMÉLETE, HHDID5000 Kutatási területvezető : Dr. habil. Krajnc Zoltán alezredes, PhD hadtudományok Tantárgy, kódsz. Tantárgyfelelős, készítette
: Robbanóanyagok / robbanó harcanyagok. Jellemzők meghatározása, robbanásfizikai és hiperszonikus aerodinamikai modellek alapján, HHDID5KO23 : Dr. Molnár László hadtudomány (haditechnika) kandidátusa
Lektorálta: Prof. Dr. habil. Bodrogi László nyá. ezredes, hadtudomány kandidátusa, egyetemi tanár
Készült: 2 eredeti pld. - ban Egy pld. lap Kapja: NKE Könyvtár, 1 - 2. pld.-ok, Budapest
Budapest 2015.
1
TARTALOM:
BEVEZETÉS 1. TÉMACSOPORT: A fizikai valóság. A megismerés alapproblémái 2. TÉMACSOPORT: Egyensúlyi és stacionárius égési, robbanási, detonációs és gázáramlási folyamatok. Főbb haditechnikai jellemzők 3. TÉMACSOPORT: Nem egyensúlyi és nem stacionárius detonációs és gázdinamikai folyamatok. A haditechnikai hasznosítás néhány lehetősége IRODALOMJEGYZÉK
2
BEVEZETÉS: 2 téma 1. TÉMA: A KÉPZÉS TÁRGYA, CÉLJA, MÓDSZERTANA, VÁRHATÓ EREDMÉNYE 1. Tárgy: A robbanóanyagok / robbanó harcanyagok főbb jellemzőinek bemutatása robbanásfizikai és hiperszonikus aerodinamikai modellek felhasználásával. 2. Célkitűzés: A Hallgatók megismertetése a robbanóanyagok és a robbanó harcanyagok hatás- és hatékonyság- növelésére irányuló kutatások azon eredményeivel, amelyek a jelen kor tudományos szinvonalán a haderőnemek fegyverzetének meghatározó műszaki - technikai alapját, egyúttal keretfeltételeit is képezik. 3. Módszertan: Részben leíró, döntően magyarázó. 4. Várható eredmény: Hozzájárulás a Hallgatók tudományos értékű képességeinek, illetékességeinek bővítéséhez, életpályájuk során a HAZA - részeként - a MAGYAR HONVÉDSÉG szolgálatának teljesítéséhez. 2. TÉMA: A TUDOMÁNY FOGALMA, CÉLKITŰZÉSE, TÖRTÉNETI JELLEGE, RENDSZEREZÉSE 1. Fogalom: Az emberi tudás igazolt ismeretekre épülő rendszere. 2. Célkitűzés: Ismeretek felsorolása, rendszerezése. A jelzők (igaz, egzakt, stb.) szerepe. 3. Történeti jelleg: Határ- (perem-) feltételek, érvényesség. 4. Rendszerezés 4. 1. Nemzetközi vonatkozások 4. 2. Hazai tapasztalatok: Kidolgozások a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény szerint. (hatályos, 2012. január 1-től.) 4. 2. 1. Tudományterületek (felosztások) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Természettudományok Műszaki tudományok. 2. 8. Tudományág: Katonai műszaki tudományok Orvostudományok Agrártudományok Társadalomtudományok. 5. 6. Tudományág: Hadtudományok Bölcsészettudományok Művészetek Hittudományok
4. 2. 2. Egyéb – valamely szempontoknak megfelelő – felosztások 1. Saját alapelvek szerint 1. 1. Alaptudományok: Saját alapelvekkel rendelkeznek
3
BEVEZETÉS: 2. téma (folytatás - befejezés) 1. 1. 1. 1. 1. 2. 1. 1. 3. 1. 1. 4. 1. 1. 5. 1. 1. 6.
Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajztudomány Csillagászat
1. 2. Alkalmazott tudományok: Az alaptudományok eredményeire épülnek 1. 2. 1. 1. 2. 2. 1. 2. 3. 1. 2. 4.
Informatika Mérnöki tudományok Mezőgazdaság-tudományok Orvostudományok
2. Tudományos módszerek alkalmazása szerint: Elméleti tudományok. Kísérleti tudományok
4
1. TÉMACSOPORT: A fizikai valóság. A megismerés alapproblémái; 2 téma 1. TÉMA: A FIZIKA ALAPVETŐ MEGHATÁROZÓI [1 - 5] 1. A fizika tárgya: Az anyag – amely (itt) öntevékeny szubsztancia, változásának oka önmagában van. 2. A fizika célja 2. 1. Tágabb értelemben: A dolgok és a történések összességének magyarázata. 2. 2. Szűkebb értelemben: Részismeretek megszerzése és ezek elhelyezése a korábbi világképben és ez utóbbi szükség szerinti módosítása. 3. Ismereteink forrása: A világ, amely dolgokból és történésekből áll. 3. 1. Elsődleges forrás: A tapasztalat, ui. a világ ismétlődő és nem ismétlődő jeleket vegyesen szolgáltat. 3. 2. További források: Következtetés. Dedukció. Indukció. Intuició. 4. A fizika jellege: Alaptudományi, amelynek alapja a saját alapelvek összessége. 5. A fizika alapvető fogalmai és ezek halmaza: Tér, idő, mozgás,téridő. 6. A fizika rendszerezése, kapcsolódásai a tudományterületekhez, tudományágakhoz – ez utóbbiak közül, a katonai műszaki - és (kiemelten) a hadtudományi ágakhoz 6. 1. Rendszerezés 6. 1. 1. Klasszikus fizika, amely a folytonos értékkészletek fizikája 1. Meghatározás: A fizikai mennyiségek matematikai reprezentánsai, folytonos és differenciálható függvények. 6. 1. 2. Kvantumfizika, amely a diszkrét értékkészletek fizikája 1. Meghatározás: A fizikai mennyiségek matematikai reprezentánsai, lineáris hermitikus operátorok. 6. 2. Kapcsolódások a valamely tudomány -területhez / -ághoz: Matematikai halmaz(ok) alapján, amely(ek) valamely fizikai mennyiség matematikai reprezentánsát is tartalmazzák. 2. TÉMA: A FIZIKAI ISMERETEK TERMÉSZETE [1, 5] 1. A tudományos állítások (ítéletek) kritériumai 1. 1. Logikai (formális és egyéb) vonatkozásokban korrektség. Vagyis az állítások összessége és részeik is - önmagukban - egyértelműek, ellentmondásokat nem tartalmazhatnak. 1. 2. Érvényesség. Egyezés van az állítások és a származtatott következtetéseket illetően az objektív valósággal. 2. A megismerés alapkérdései 5
1. TÉMACSOPORT: 2. téma (folytatás) 2. 1. Melyek azok a valamik, amelyekről szó van: Logikai- és objektív- tények vonatkozásaiban? 2. 2. Mely dolog /dolgok, történés(ek) teszik lehetővé a valamely- elgondolás(ok) és objektív tény(ek) közötti egyeztethetőséget? 2. 3. Milyen vizsgálati lehetőségek vannak az állítások és az objektív ténymegfelelőségek ellenőrzésére? 2. 4. Az érvényesség állításához elegendő-e a valamely ismeret önmagában való vizsgálata, vagy szükséges annak komplex elemzése? 2. 5. Van-e korlátja a megismerésnek,- az értelem,- az objektív világ,- a logikai- és az objektív- tények viszonyaiból következően? 3. Az ismeretek fő tartalmi vonatkozásai 3. 1. Mélység: Leíró, magyarázó. 3. 2. Igazságtartalom: Végérvényes. Beilleszkedő (az ismeretek összességébe), korrekcióra szoruló. Újszerű - ezen belül – perspektivikusan korlátozott / korlátozása nem belátható. 3. 3. Hierarchia: Alap, és alkalmazott. Elméleti és kísérleti. 3. 4. Érthetőség: Érthető, nehezen érthető. 3. 5. Harmónia 4. A valamely ismeret lényeges jellemzői és ezek alkalmazási feltételei 4. 1. Egzakt 4. 1. 1. Tágabb értelemben az objektív valóságra is, szűkebb értelemben a racionalitásra utal 4. 1. 2. Általában tudományokra alkalmazzák 4. 2. Empirikus: Az ismeret alapja – a tapasztalat. 4. 3. Igaz:Amennyiben az ismeret érvényes és objektív. Az érvényesség kritériumai, a következők. 4. 3. 1. A logikai és az objektív érvényességek azonossága 4. 3. 2. Megfelelőség az érvényesség lineáris és hálós rendszerének. A lineáris rendszer önmagában nem elégséges, mivel, 1. Az érvényesség nem kizárólag logikai állításokon alapul 2. Az absztrakció a lényegtelen tényeket mellőzi 3. Az axiómák szükségszerűen kirekesztéseket tartalmaznak 4. A logikai ítéletek és a hozzájuk tartozó tények koherenciáinak eredmény-azonossága, vagylagos 4. 3. 3. Objektív: A rajtunk kívüli, elgondolásunktól független világra vonatkozik. 4. 4. Racionális: Logikai módszerekkel képezhető, forrása nem kizárólag a szubjektum.
6
1. TÉMACSOPORT: 2. téma (folytatás - befejezés) 4. 5. Szabatos: A logika szabályainak megfelelő. 5. A fizikai világkép modellje. A fizika nem a világot, hanem annak egyfajta modelljét írja le. 5. 1. Legáltalánosabb kérdések 5. 1. 1. Mi van és mi történik a világban? - Miért éppen az van és nem más? 5. 1. 2. Miért úgy történik és nem másképpen? 5. 2. A fizikai törvények és ezek formanyelve 5. 2. 1. A törvények 1. Dolgok, történések (események) rendjére vonatkoznak 2. Alaki szempontból a mennyiségek közötti összefüggéseket állapítanak meg 3. Egymással kapcsolatba hozható rendszert képeznek 5. 2. 2. A törvényekre vonatkozó feltevések: A világ működését a permanencia (pszeudo - permanencia)és a változás harmóniája jellemzi. 5. 2. 3. A törvények megismerhetők, formanyelvük a matematikai egzaktság szerinti leírás 5. 3. Fizikai elvek (tételek): Megnyilvánulásaik során, a törvényeket átfogják és azokat szabályozzák. 5. 3. 1. Szimmetria: Kifejezi azt, hogy a dolgok valamely tulajdonsága nem változik, az egyetlen lehetséges időirány szerint adott módon bekövetkező térbeli változás során. 5. 3. 2. Invariancia: Azt jelenti, hogy valamennyi törvény helytől és időtől független. 5. 3. 3. Megmaradás: Bizonyos mennyiségek változatlanságát jelenti minden történés során. Abszolút- és kölcsönhatástól függő relatív- elvek. 6. Matéria: Az általánosítást gátló tényezők. 6. 1. Kijelölhetők- e korlátok? 6. 2. Mi határozza meg azt a matematikai formát (amennyiben van ilyen), amely az általánost fejezi ki? - Ebben a formában minden benne van? 6. 3. Mivel, a szimmetria: Fogalom, az invariancia: Elv, a megmaradás: Tétel, c (fénysebesség), h (PLANCK-állandó): Univerzális állandók, 6. 3. 1. Kérdés: hol van az anyag? - Válasz: Ilyen az anyag, vagyis ez az anyag megnyilvánulása, a szubsztanciáé – amely változó, formateremtő aktivitás. 6. 4. Kitekintés: Az anyag általános egyenlete. szintézise. Térelmélet. 6. 5. Fejlődés, szerénység
7
A relativitás- és a kvantumelmélet
2. TÉMACSOPORT: Egyensúlyi és stacionárius égési, robbanási, detonációs és gázáramlási folyamatok - ezek főbb haditechnikai jellegzetességei; 5 téma 1. TÉMA: ALAPISMERETEK A ROBBANÁSI FOLYAMATOK ÉS A NAGYSEBESSÉGŰ GÁZÁRAMLÁSOK MODELLEZÉSÉHEZ [6 - 16] 1. Az alapismeretek forráshelyei: A következő tudományágak egyik közös részhalmaza. 1. 1. Matematika 1. 2. Fizika 1. 3. Fizikai - kémia: tudományág. 1. 4. Kémia [8, 9].
LOMONOSZOV [6, 7]. Nem a fizika / kémia része, önálló
2. Alapismeretek és ezek fő jellemzői 2. 1. Termodinamika [6, 7] 2. 1. 1. Tárgya: Az anyagok energiaátalakulása. 2. 1. 2. Alaptörvények 1. A gázok és a folyadékok állapotegyenlete 1. 1. Gázok: CLAPEYRON - MENDELEJEV 1. 1. 1. Tökéletes / ideális: Sorrendben, általános és gázdinamikai fogalom. 1. 2. Folyadékok: Általánosan érvényes összefüggés nem ismeretes, a speciális területek szerintiek – egymástól eltérőek. 2. 1. 3. Főtételek 1. Első: Az energiamegmaradási törvény 2. Második: A másodfajú (vagy hő-) perpetuum mobile megvalósíthatatlansága. 2. 1. A főtétel- statisztikus jellege és -érvényességének alsó határa. 3. Harmadik (NERST- féle főtétel): Egyszerű kristályos szilárd testek nullpont-entrópiája nulla. 3. Fluidiumok [2, 6 - 9] 3. 1. Gázok: Összenyomható közegek. 3. 1. 1. Ideális gázok és gázelegyek 3. 1. 2. Reális gázok, gázelegyek és gőzök, ködök, füstök 3. 2. Plazmák 3. 3. Folyadékok
8
2. TÉMACSOPORT: 1. téma (folytatás - befejezés), 2. téma 3. 3. 1. Ideális folyadékok 3. 3. 2. Reális folyadékok: NEWTON- i és nem NEWTON- i folyadékok. 3. 4. Dinamika 3. 4. 1. Gázdinamika [10 - 12] : Összenyomható közegek áramlása, ezeken belül; Szubszonikus-, közelítőleg egy MACH- (M), szuperszonikus-, hiperszonikussebességtartományokban. 1. Főbb jelenségek és jellemzők 1. 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5.
Laminaritás, határréteg Turbulencia, örvények REYNOLDS- szám Kisminták, (gázdinamikai) hasonlósági törvény Közegellenállás
2. Alapösszefüggések (az áramlásra vonatkoztatva) 2. 1. Állapotegyenlet (lásd: 2. 1. 2. pont.) 2. 2. Energiaegyenlet (lásd: 2. 1. 3. pont.) 2. 2. 1. Súrlódásmentes áramlás esetén, EULER- egyenlet 2. 2. 2. Súrlódásmentes összenyomhatatlan közeg esetén, BERNOULLI- egyenlet 3. Folytonosság tétele 3. 4. 2. Aerodinamika [10 - 12] : Levegőre vonatkozó gázdinamikai áramlások. 3. 4. 3. Hidrodinamika [10 - 12] : Folyadékokra vonatkozó áramlások. 4. Robbanási folyamat- modellek [13 - 18] 5. Nagysebességű gázáramlás- modellek [10 - 11] 2. TÉMA: A ROBBANÁSI FOLYAMATOK. ROBBANÓ- ÉS ROBBANÉKONYANYAGOK, TÁRGYAK 1. A robbanás fogalma, a meghatározás szempontjai és ez utóbbiak koherenciája 1. 1. Katonai, katonai - műszaki és műszaki fogalmak együtteseinek eredője [19 - 23] 1. 1. 1. A fenti és az egyéb szempontok szerinti meghatározások: Hangsúlyeltolódások a szakterületek tárgyainak (és céljainak) megfelelően. 1. 2. 3. 4.
Katonai Katonai - műszaki Műszaki Jogtudományi / jogszabályi 9
2. TÉMACSOPORT: 2. téma (folytatás - befejezés) 1. 1. 2. Koherencia: A szempontoknak megfelelő elvek, törvények, definíciók, ezek egyéb jellemzőinek összhangja a NATO, az Európai Unió,ezeken belül Magyarország vonatkozásaiban. 2. A robbanások fajtái: Kategóriák, a valamely anyagi rendszer átalakulása során bekövetkező állapotok minőségi jellemzői szerint [2, 13,15, 18]. 2. 1. Fizikai 2. 2. Kémiai 2. 3. Nukleáris 3. A robbanási folyamatok meghatározása: Az átalakulások kategóriái szerint [2, 13, 15 -17, 20, 24], a lineáris átalakulási sebesség mérőszámától és az átalakulás mechanizmusától függően [2, 13, 18]. 3. 1. Stacionárius / nem stacionárius 3. 2. Egyensúlyi / nem egyensúlyi 3. 3. Stacionárius és egyensúlyi / nem stacionárius és nem egyensúlyi 3. 4. Fizikai átalakulások, kémiai átalakulások: Ez utóbbiakon belül: Gyors égés. Robbanás. - Detonáció. - Deflagráció. 3. 5. Nukleáris átalakulások: (Fisszió, fúzió, fisszió és fúzió.) 4. Robbanóanyagok. Az átalakulás(ok)ra reprodukálható módon képes anyagok halmaza. 4. 1. Csoportosításuk [13, 19, 22] 4. 1. 1. Rendeltetés, felhasználási cél szerint: Katonai, polgári. 4. 1. 2. Robbanási folyamat- kategóriák, -részkategóriák szerint: Iniciáló- BrizánsTolóhatású- (robbanóanyagok.) Ez utóbbiakon belül, lőporok, szilárd rakétahajtóanyagok és pirotechnikai anyagok. 4. 1. 3. Kémiai összetétel szerint 4. 1. 4. Fizikai - kémiai jellemzők (pl. halmazállapotok) szerint 4. 1. 5. Egyéb (csoportosítási) szempontok szerint – pl. eltérő szemléletmód alapján: Robbantóanyagok. 5. Robbanékony anyagok: A 3, 4. pontok szerinti átalakulás(ok)ra reprodukálhatóan képtelen anyagok halmaza [13, 19, 20]. 6. Robbanó tárgyak, eszközök: Elnevezések, szinonimák, specifikációk [13, 19, 22]. 6. 1. Katonai - műszaki 6. 2. Polgári. Egyéb – pl. jogi, kommunikációs vonatkozásokban.
10
2. TÉMACSOPORT 3. TÉMA: FŐBB ROBBANÁSI FOLYAMAT- MODELLEK 1. A folyamat kategóriái szerinti modellek 1. 1. Stacionárius, egyensúlyi, stacionárius és egyensúlyi [15, 24] 1. 1. 1. A leírások módszerei: Klasszikus fizikai alapozású és a természet-, had-, valamint a katonai - műszaki tudományoknak megfelelő. 1. 2. Nem stacionárius, nem egyensúlyi, valamint nem stacionárius és nem egyensúlyi[2, 16, 17, 20, 25] 1. 2. 1. A leírások módszerei: Részben klasszikus, részben – együttesen - klasszikus és kvantumfizikai, részben kvantumfizikai alapozású és a fenti tudományoknak megfelelő. 2. A folyamat rész- kategóriáinak megfelelő modellek 2. 1. Fizikai átalakulásoknál [13]: Az 3. 1. / 3. 2. pont szerint. 2. 2. Kémiai átalakulásoknál (gyors égés, robbanás, detonáció, deflagráció) [6, 13, 16]: Az 3. 1. - 3. 3. pont keretfeltételei között, a termo- a gáz-és a hidrodinamika módszerei szerint. 2. 3. Nukleáris átalakulásoknál: A 3. 3. pont szerint. 3. Az ütőhullám hidrodinamikai modellje – Ja. B. ZELDOVICS [15, 24] 3. 1. Közeg: Ideális gáz. 3. 2. Közeg: Kondenzált robbanóanyag – LANDAU, SZTANJUKOVICS [2, 14] 3. 2. 1. Reakciózóna, állapotok 3. 2. 2. Meghatározandó paraméterek, a szükséges és a rendelkezésre álló ismeretek 3. 2. 3. Főbb (egyszerűsített)eredmények 4. TÉMA: ÜTŐHULLÁMOK / LÖKÉSHULLÁMOK TERJEDÉSE 1. Fogalmak, a meghatározások keretfeltételei 1. 1. Hullámok és hullámfrontok 1. 2. Ütőhullám: Detonációs / egyéb ütőhullám-frontok valamelyikével generált, egyetlen hullám (hosszúság)-tartományú zavar, amely a valamely közeg(ek)ben szuperszonikus sebességgel halad. 1. 3. Lökéshullám: Ütőhullám - fronttal / frontokkal generált, egyetlen,vagy nem korlátozott több hullám (hosszúság)- tartományú, vagy hullám paraméterrel rendelkező zavar, amely terjedése a fenti. 1. 4. (Akusztikus hullám): Akusztikus hullám - fronttal / frontokkal generált zavar, amely a valamely közeg(ek)ben hangsebességgel halad – és egyéb jellemzői a fenti lökéshullám szerintiek.)
11
2. TÉMACSOPORT: 4. téma (folytatás - befejezés), 5. téma 2. A hullámok főbb jellemzői: Szerkezet [12 - 13]. Állapotjelző- függvények - v, p, ρ, w, T (t / x, y, z) - függvényértékek maximumai; (v, p, ρ, w, T)max Ahol, sorrendben – a továbbiakban is – t, x, v: Idő, távolság, (hullám-) sebesség, p, ρ, T, w: Nyomás, sürűség, hőmérséklet, (közeg-) áramlási sebesség. Összepréselési fázis-idő: t+ Fajlagos impulzus: I 3. Merőleges és ferde hullám-irányultságok [10] 3. 1. Értelmezés 4. Ütőhullám és akadály kölcsönhatás [13, 20] 4. 1. Veszteségmentes és valóságos áramlások 4. 2. MACH- áramlás (hullám) [10 – 12] 4. 3. Az akadály körülfolyása 5. Ütőhullám haladása akadályokban [13, 20] 5. 1. Visszaverődés, törés. A visszavert hullám intenzitása 5. 2. Hullámellenállás. Akusztikus keménység 5. 5. Átmenő hullám intenzitása 6. Detonációs- és (általa generált) detonációs- / ütőhullám haladása eltérő közegekben [13,20 - 21] 7. Vákuum hatása: Detonációs végtermékek maximális kiáramlási sebessége. 5. TÉMA: A ROBBANÁS ROMBOLÓ HATÁSA 1. Fogalmak rendszere 1. 1. Rombolás [13, 27 – 28 - 29]: A rombolási energia, vagyis a robbanás során felszabaduló teljes energia, általános- (repesztő-) és brizáns- (zúzó-) hatású energia- részeinek együttes megnyilvánulása. 1. 1. 1. Teljes energia
E romb = KE rg = Kerg mrg Ahol, Eromb , Erg : A robbanóanyag rombolási,illetve teljes fenti energiája - potenciálja, erg : A robbanóanyag teljes fajlagos fenti energiája, K : Állandó, romb-, rg- indexek: A rombolást és a robbanóanyagot jelölik. 1. 1. 2. Általános (hatású) energia: Jele, A. 1. Hordozója -veszteségmentes robbanási folyamatoknál: A (kifelé) áramló valamely detonációs / robbanási végtermék és az ezzel megegyező áramlási irányú közeg együttese. 12
2. TÉMACSOPORT: 5. téma (folytatás - befejezés) 1. 1. 3. Brizáns (hatású) energia 1. Hordozója -szintén veszteségmentes folyamatoknál: Robbanóanyagban, külön a robbanóanyag felületén és külön a robbanóanyag felületétől számított Xütő-, Xlökés-, Xakuszt.(akadálymentes) távolság szakaszoknál; A valamely haladó detonációs- / ütő- / lökés- / akusztikus- hullám. 1. 1. 4. A hullámfront nyomása, valamely Xrg, x, ekv ekvivalens robbanóanyagtöltetre vonatkoztatva: Gömb-, henger- szimmetrikus és sík hullámterjedéseknél.
[Δ p] = [ f ]ütő , lökés ,akuszt. [
X ekv X ütő ,lökés , akuszt.
]
Ahol, ütő-, lökés-, akuszt.- indexek: Sorrendben, a valamely ütő-, lökés-, akusztikushullámokat jelölik. 2. A hagyományos robbanóanyagok és robbanó harcanyagok hatás- és hatékonysági függvényei 2. 1. Értelmezések [19 - 20] 2. 1. 1. A hatás- és a hatékonyság (mérőszámainak) összessége: Azonosan egyenlő, a valamely- robbanóanyag / -harcanyag robbanóanyag főtöltetének detonációs hullámfrontját meghatározó függvényértékek összességével. 2. 1. 2. A hatás mérőszámainak összessége: A következő (hatás-) függvények függvényértékeinek halmaza
H hg = f H (Y ks ,Y cél , Y rg ) hg
Ahol, Yks, cél, rg: Függvények, amelyek – sorrendben – a valamely robbanóanyag / a harcanyag konstrukciójára, a leküzdendő célra és a főtöltet robbanóanyagának jellemzőire vonatkoznak, hg- index: A valamely harcanyagot jelöli. 2. 1. 3. Hatékonyság: A harcanyag valamely hatásának relatív és fajlagos mérőszáma. 1. Vonatkoztatási alap: A valamely etalonnak tekintett / tekintendő főtöltet robbanóanyaggal szerelt azon harcanyag, amelynek valamennyi szerkezeti és rendeltetésszerinti jellemzője megegyezik a vizsgálandó harcanyaggal.
13
3. TÉMACSOPORT: Nem egyensúlyi és nem stacionárius detonációs és gázdinamikai folyamatok. A haditechnikai hasznosítás néhány lehetősége; 7 téma 1. TÉMA: A KUMULÁCIÓ. A KUMULATÍV – ÜREGES – (BRIZÁNS ROBBANÓANYAG-) TÖLTETEK 1. A kumuláció jelensége [30 - 33] 1. 1. Felismerés: C. E. MUNROE, XIX. század. 1. 2. Értelmezések: MISNAY J., H. SCHARDIN, XX. század első fele. 1. 3. Alkalmazások: Valamennyi hadsereg által, kumulatív- harcirészek, -lőszerek, -lövedékek, -kézigránátok, -puskagránátok, -aknák, -vágótöltetek, -tűzszerészeti töltetek, szerelési egysége(i)ként - az Első Világháború éveitől napjainkig. 1. 4. Modell: Hidrodinamikai, kiolgozója M. A. LAVRENTJEV, majd / és G. D. BIRKHOFF. 2. A kumulatív töltet felépítése, szerkezete[13, 34] 2. 1. Az üreg alakja szerint 2. 2. A bélés anyaga szerint 2. 2. 1. Homogén és inert - fém / fém- ötvözet, üveg, kerámia 2. 2. 2. Homogén és inhomogén reaktív -fém / fém-ötvözet, -kerámia 3. A kumulatív sugár (jet) képződésének mechanizmusa: Lásd, [32, 33] 4. A kumulatív sugár fő jellemzői [13] 4. 1. Max sebesség, a töltet-üreg alakjától függően 4. 1. 1. Egyszerű forgási kúpszelet. Henger / hengeres 4. 2. Perforáció 5. Kumulatív harcirészek 5. 1. Egyszerű, összetett 5. 1. 1. Tandem: Lásd, [35, 36, 37]
14
3. TÉMACSOPORT: 1. téma (folytatás - befejezés), 2 - 3. témák 5. 2. Egyéb 5. 2. 1. Repesz - kumulatív [37, 38, 39] 5. 2. 2. Romboló - kumulatív: Lásd, az előző pontban foglaltakat. 2. TÉMA: FORMÁZOTT LÖVEDÉKEK – detonációs hullámmal / hullámokkal generált ütőhullám- fronttal / -frontokkal 1. A lövedékképzés lehetőségének felismerése: Lásd, 3. TÉMACSOPORT: 1. téma. 2. A lövedékképzés folyamata [40, 41] 3. Folyamat- modell / -mechanizmus 3. 1. Hidrodinamikai. Lásd: 3. TÉMACSOPORT: 1. téma és [42]. 4. Alkalmazások: Tűzérségi lövedékek, rakéta- harcirészek, telepített robbanó harcanyagok szerelési egységeként - többször tíz, max. néhányszor száz m hatótávolságú – néhányszor tíz mm vastagságú páncélok átütésére képes penetrátorokként 3. TÉMA: HOPKINSON - törést kiváltó lövedékek 1. Megnevezés 1. 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. ВВ.)
Magyar: Szétlapulófejű lövedék, Angol: High Explosive Squash Head (HESH), Német: Quetschkopfgeschoss, Orosz: Снаряд с деформирующейся головной частью (снаряженной пластичным
2. Meghatározás: A céltárgy felületén különleges módon kialakuló, ráhelyezett,különleges geometriájú töltet. Lásd, [20, 33 ] és az alábbi ábrákat.
15
3. TÉMACSOPORT: 3. téma (folytatás - befejezés)
2. 1. A fő szerelési egységek és ezek jellemzői 2. 1. 1. Burkolat: Vékonyfalú ötvözött acél, dinamikus erőhatásoknál anyagának folyáshatára, rugalmassági együtthatója, kicsi. 2. 1. 2. Főtöltet: Plasztikus robbanóanyag-féleség – dinamikus erőhatásoknál is. 2. 1. 3. Gyújtó (szerkezeti jellemzők, tipusok): 1. Becsapódási lövedéksebesség: Kisebb 1 M-nál – mechanikus / elektronikus, fej / fenék. 2. A fenti sebesség: Nagyobb 1 M-nál – kizárólag elektronikus, kizárólag fej. 3. Rendeltetés:Páncél védőfallal ellátott, korlátozott mozgásterű objektumon belül lévő élőerők leküzdése, eszközök rongálása. 4. A működés elve 4. 1. A detonációs hullámfront, ütőhullámot generál a – vele érintkező - páncél- védőfal felületén és annak anyagában (tovább-) halad 4. 1. 1. Az ütőhullám – leggyorsabban – a forrás- felülettel párhuzamos felületet éri el, ahonnan (részben) reflektálódik 4. 1. 2. A reflexió a felületek között többször bekövetkezik és a haladó hullámok többszörös interferenciájának következményeként kialakuló húzófeszültség, a páncél anyagát szétszakítja – legnagyobb mértékben a hullám felületi normálisának irányába 4. 1. 3. Élőerők, eszközök leküzdése, megsemmisítése
16
4. TÉMA: AEROSZOL ROBBANÓANYAGOK / ROBBANÓ HARCANYAGOK 1. Megnevezések 1. 1. Egyéb magyar: Termobár harcanyag (fegyver, stb.), Vákuum (bomba.) 1. 2. Angol: Aerosol (explosives), Fuel- air explosives (FAEs, -weapons, FAWs), Heat and pressure (weapons), High- impulse thermobaric (weapon), Thermobaric (weapon), Vacuum (bombs.) 1. 3. Német: 1. 4. Orosz: Вакуумная (бомба.) 2. Meghatározás [19 – 20, 43 - 45] 2. 1. Aeroszol robbanóanyagok: Levegőből és éghető anyagok szoljaiból (gőzeiből) álló heterogén diszperz rendszerek, amelyek iniciáló impulzus hatására stabil detonációra képesek. 2. 1. 1. Éghető anyagok: Különböző halmazállapotú robbanó- és nem robbanóanyagok, amelyek,alsó / felső robbanási határkoncentrációi alacsonyak (max. 10 %) / magasak (min. 80 %.) 2. 2. Aeroszol robbanó harcanyagok: Az aeroszol robbanóanyagok potenciális energiáit hasznosítják. 3. Rendeltetés: Nagy kiterjedésű (különböző szélességű és mélységű): 3. 1. Élőerő csoportosítások harcképtelenné tétele / megsemmisítése 3. 2. (Elsősorban) mesterséges objektumok rombolása 4. Konstrukció, felépítés. A szerkezeti egységek és ezek jellemzői 4. 1. 4. 2. 4. 3. 4. 4.
Aktív töltet Gyújtó Detonátor- egység Érzékelő egység
5. A működés elve: A 2. 1. pont szerinti diszperz rendszer iniciáló impulzus(ok) hatására teljes térfogatában detonál – térrobbanás következik be. A diszperz rendszer térfogatában haladó detonációs hullám(ok), 5. 1. Plusz az expandáló térfogat egy részében haladó generált ütőhullám(ok), 5. 2. És a felsorolt térfogatokban kialakuló gázáramlások együttese: Az ott lévő élőerő csoportosításokat és objektumokat leküzdi. 6. A detonációs hullámfront hullámfrontjellemző függvényértékeinek jellege. Továbbá, 6. 2. 1. A detonációs hullámfront mérete 6. 2. 2. A detonáció időtartama 7. Objektumok rombolásának közvetlen fizikai alapja: Számítások [20].
17
3. TÉMACSOPORT: 4. téma (folytatás - befejezés)
Ahol, sorrendben a, b, L, m: Az építmény szélessége, mélysége, magassága,tömege, Δb: b-irányú kilengés nagysága, Fb: b-irányú erővektor. 5. TÉMA: IMPLÓZIÓS DETONÁCIÓ. Brizáns robbanóanyagok implóziója és ennek hasznosítása a hagyományos robbanó harcanyagok / harcirészek hatás- és hatékonyság- növelésére [20]. 1. Értelmezések: 1. 1. Általánosan érvényes szabatos (fogalmi) értelmezés – a szakirodalomban hiányzik 1. 2. A használatos fogalmak - műszaki, katonai szakterületeken – esetenként, eltérő tartalmakat jelenítenek meg 1. 3. Az információk - kizárólag valamely részterületre vonatkoznak, az egzakt tartalmak eltérő mélységű mellőzésével [2, 46, 47] 1. 4. TELLER - ULAM (legáltalánosabb) értelmezése szerinti sugárzási implózió tartalmi meghatározása [48], jelen vonatkozásokban nem használható 1. 5. (Itt) az értelmezés alapja: 1. 5. 1. Ja. B. ZELDOVICS által kidolgozott és a robbanóanyagok stacionárius és egyensúlyi detonációs folyamataira általánosan érvényes hidrodinamikai elmélete [15] 1. 5. 2. ONSANGER mikroszkopikus reverzibilitási fizikai elvére [25] és OCCAM borotvája matematikai alapevre [54] épülő matematikai módszerek és fizikai eljárások 2. Kifejtés. Az implózió – egyik lehetséges, szabatos – elméleti modellje 2. 1. A modell meghatározása. A rendelkezésre álló (érvényes) ismeretek értékelése 2. 1. 1. Teljes (szabatos és egzakt) modell-leírások, vagy ezek (hivatkozott) részletezései - a szakirodalomban nem találhatók meg. Lásd, az 1. 1. pontban foglaltakat. 1. A hiányt a tudományos részinformációk és közelítések – [2, 46, 47 ] - sem pótolják, ezért ezek tartalmai nem elégségesek a fenti leírás kidolgozásához 18
3. TÉMACSOPORT: 5. téma (folytatás - befejezés) 2. 1. 2. A szakirodalmi egyéb (fenti) ismeretek - a modell- leírások kidolgozásához nem elégségesek 2. 1. 3. Létező, de nem hozzáférhető modell- leírási (és modellezési) lehetőségek 1. A Pu(239) fisszióját hasznosító (első) atombombák megalkotásai során kidolgozott és alkalmazott eljárások: 1. 1. AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK: L. W. ALVAREZ, L. JOHNSTON [49], NEUMANN J., R. OPPENHEIMER, TELLER E., WIGNER J., S. ULAM [19], New-Mexico, 1945. [50, 52] 1. 2. SZOVJETUNIÓ; Ju. B. HARITON, Ja. B. ZELDOVICS [15, 16,] , RDSZ-1, 1949. [51, 53] 2. A nukleáris harcanyagok működés- ellenőrzésére kidolgozott és alkalmazásban lévő eljárások [26] 2. 2. A modell- leírás kidolgozások főbb eredményei [20, 48, 55] 2. 2. 1. Implóziós detonációs folyamatok. Fizikai - matematikai leírás 1. Fizikai rész: A fenti detonációs folyamat során felszabaduló energia; 1. 1. Döntő mértékben – az implóziós detonációs hullámfrontban koncentrálódik és 1. 2. A harcanyag / harcirész konstrukciójától függően,bevezethető az abban lévő másik (másodlagos) brizáns robbanóanyagból álló töltet anyagába, annak méret- és tömegváltozása nélkül. Vagyis, 1. 2. 1. A másodlagos töltet fajlagos detonációs energiája sokszorozható 2. Matematikai rész: A fenti folyamatleírás módszere - operátorszámítás, eredménye - a detonációs hullámfrontot jellemző alábbi egzakt, analitikus explicit függvények;
(T ,ρ , D , v , p , t , I ) = f (T ,ρ , D , v , p , t , I ) R Ahol, D, t,: Sorrendben - itt és a továbbiakban is - detonációsebesség, idő, v, p, T, ρ: A detonációs végtermék - áramlási sebessége, nyomása, hőmérséklete, sűrűsége a detonációs hullámfrontban, I: A detoációs hullámfront impulzusa, f, R: Valamely függvény jele, az implóziós (detonációs) hullámfront sugara / valmely hosszúsági szakasza, amelynek (egyik) végpontja a kitüntetett (implóziós) középpont. D-, I-, p-, t-, T-, v-, ρ- indexek: A fenti függvényeket / függvényértékeket jelölik. 2. 1. A függvények ismeretében megállapítható, hogy lehetőség van függvényértékeik egyidejű növelésére és mindezek alapját képezhetik a robbanó harcanyagok konstrukciós és mérnöki tervezési tevékenységeinek
19
6. TÉMA: FLUXUS- KOMPRESSZIÓ 1. Alapozás [12] 1. 1. A stacionárius elektromos áram mágneses tere 1. 1. 1. Mágneses indukció – pontosabban, mágneses indukciófluxus sürüség 1. 1. 2. Mágneses fluxus 1. 1. 3. Mágneses térerősség 1. 2. Az időben változó elektromágneses tér 1. 2. 1. Elektromágneses indukció 2. Kidolgozási koncepció: A. D. SZAHAROV [56] 3. Az első K+F eredmények: R. Z. LJUDAEV, E. A. FEOKTYISZTOVA, G. A. CSVILEVA, V. CSERNJSEV 1951. évvel kezdődően [57]. Lásd – az alábbiakat [58]. 3. TÉMACSOPORT: 6. téma (folytatás - befejezés) 3. 1. MK – 1 (üreges cső kiképzésű) generátor
3. 2. MK-2 (tekercses – Helical - kialakítású) generátor 3. 3. DEMG (korong – Disc - kiképzésű) generátor
20
7. TÉMA: HIPERSZONIKUS ÁRAMLÁS 1. Értelmezések: Áramlások (alap-jellemzői) sebességtartományok szerint. 2. Hiperszonikus gázáramlások jellemzői – az állapotjelzők szerint 2. 1. A jellemzők szabatos és egzakt leírása: Parciális differenciálegyenletekkel lehetséges.
2. 1. 1. Mintegy 2000 K felett - a disszociáció nem hanyagolható el és a számításoknál a plazma elektromágneses jellemzőit (is) figyelembe kell venni. A kinetikus, statisztikus gázelmélet összefüggéseit kell alkalmazni. 2. 1. 2. Alacsony sürüségű közegben – nem termodinamikai rendszereknél – a NAVIER STOKES egyenletek nem érvényesek. A fenti gázelmélet összefüggései nem alkalmazhatók. 2. 1. 3. Mérsékelt és magas nyomásokon, a gáz- halmazállapotú közegek detonációjára évényes gáz és hidrodinamikai összefüggéseket kell számítási alapnak tekinteni. 3. Égési folyamat- jellemzők hiperszonikus sebességtartományban 3. 1. Tüzelőanyagok 3. 2. Az égés stabilitása 3. 3. Az égés tébeli korlátozása (folytonos) ütő- / detonációs- hullámokkal 3. 4. Külső égőkamrák - égés hiperszonikus sebességű ütőhullámokkal határolt tértarományban 4. Szemléltetések
1. ábra. Forrás: [59] Hiperszonikus áramlás
21
3. TÉMACSOPORT: 7. téma (folytatás - befejezés)
2. ábra. Forrás: [60] Hiperszonikus repülőeszköz
22
IRODALOMJEGYZÉK [1] MARX GY. : Szubjektív fizikatörténet. Fizikai Szemle, 17, pp. 194. 1990. [2] L. D. LANDAU - E. M. LIFSIC : STATISZTIKUS FIZIKA, I – II. Budapest, 1981. [3] SIMONYI K. : A fizika kultúrtörténete. Budapest, 1998. [4] Dr. URBANEK J. : Az anyagszerkezet elméleti kérdései az elektronikában. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976. [5] MARX GY. : KVANTUMMECHANIKA. Budapest,1964. [6] ERDEY-GRÚZ T. : A fizikai kémia alapjai. Budapest, 1961. [7] ERDEY-GRÚZ T. - SCHAY G. : Elméleti fizikai kémia 1 – 3. Budapest, 1962 – 64. [8] LENGYEL B. - PROSZT J. - SZARVAS P. : ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA. Budapest, 1960. [9] BRUCKNER Gy. - KAJTÁR M. - KUCSMAN Á. : Szerves kémia 1 – 3. Budapest, 1952 – 1965. [10] Dr. GRUBER J. - IFJ. SZENTMÁRTONY T. : GÁZDINAMIKA, Budapest, 1954. [11] Н. Ф. КРАСНОВ, В. Н. КОШЕВОЙ, А. Н. ДАНИЛОВ, В. Ф. ЗАХАРЧЕНКО: АЭРОДИНАМИКА РАКЕТ. Изд. ВЫСШАЯ ШКОЛА, Москва, 1968. [12] Dr. BUDÓ Á. - Dr. PÓCZA J. , Dr. BUDÓ Á. , Dr. BUDÓ Á. Dr. MÁTRAI T. : KÍSÉRLETI FIZIKA I - III. Budapest, 1962., 1972., 1977. [13] K. K. ANDREJEV - A. F. BELJAJEV : A ROBBANÓ ANYAGOK ELMÉLETE. Budapest, 1965. [14] К. П. СТАНЮКОВИЧ : НЕУСТАНОВИВШИЕСЯ ДВИЖЕНИЯ СПЛОШНОЙ СРЕДЫ. Москва, Изд. «Наука»,1971. [15] Я. Б. ЗЕЛЬДОВИЧ : К теории распространения детонации в газообразных системах, Журнал Экспериментальной и теоретической физики. Т. 10. стр. 542-568. 1940. [16] Ю. Б. ХАРИТОН : Сборник по теории взрывчатых веществ. Москва, 1940. [17] V. L. GINSBURG : NOBEL LECTURE, December 8, 2003. P. N. Lebedev Physic Institute, Russian Academy of Sciences, Moscow, Russia. [18] Федеральное архивное агенство. Россия, Москва, ул. Ильинка, Ю. Б. ХАРИТОН и РДС-1. [19] HADTUDOMÁNYI LEXIKON : Budapest, Magyar Hadtudományi Társaság, 1995. [20] Dr. MOLNÁR L. : Országos Doktori Tanács, Publikációs Lista, 2014. december 31.
23
IRODALOMJEGYZÉK (folytatás) [21] Dr. BOHUS - HORVÁTH - PAPP : IPARI ROBBANTÁSTECHNIKA. Miskolc - Tatabánya, 1982. [22] 2000. évi XXV. törvény - a kémiai biztonságról, Budapest. [23] SEVESO Directive (hatályos, III. változat 2015. június 01 – től.) [24] Я. Б. ЗЕЛЬДОВИЧ : Теория ударных волн, введение в газодинамику. Москва, Изд. АН СССР, 1946. [25] L. ONSANGER : NOBEL LECTURE, December, 11, 1968. [26] С. С. ГРИГОРЯН, Г. С. ШАПИРО : Действие ядерного взрыва. Москва, Мир, 1971. [27] Ф. А. БАУМ, Л. П. ОРЛЕНКО, К. П. СТАНЮКОВИЧ, В. П. ЧЕЛЫШЕВ, Б. И. ШЕХТЕР : ФИЗИКА ВЗРЫВА. Москва, Изд. «Наука», 1975. [28] Т. М. САЛАМАХИН : Действие взрыва на элементы конструкций. Изд. ВИА, 1969. [29] М. А. САДОВСКИЙ : Механическое действие воздушных ударных волн взрыва по данным экспериментальных исследований. «Физика взрыва», Сборник № 1, НИР, Изд. АН СССР, 1952. [30] C. E. BROWN : Charles Edward Monroe 1849 - 1938, Journal of the American Chemical Society, vol. 61. no. 5, pp. 1301 - 1316., 1939. [31] Ragnar' s Action Encyclopedia, Ragnar Benson, Paladin, 1999, pp. 70. [32] А. В. КРУПИН, В. Я. СОЛОВЬЕВ, Н. И. ШЕФТЕЛЬ, А. Г. КОБЕЛЕВ : ДЕФОРМАЦИЯ МАТАЛЛОВ ВЗРЫВОМ. Москва. Изд. «Металлургия», 1975. [33] FEGYVER- ÉS LŐSZERTECHNIKAI KÉZIKÖNYV, Budapest, 1984. [34] Nation / Defence days, Paris, September 24 - 25, 2005. [35] Dr. GYARMATI J. : Napjainkban alkalmazott irányított páncéltörő rakétarendszerekösszehasonlító elemzése. KATONAI LOGISZTTIKA 20: (3) pp. 57 - 72. [36] Modern Firearms - RPG - 29. World guns. ru. Retrived 2012 - 01 - 29. [37] ОБЧ с радиального - направленным полями. Ракетная техника. Осколочные и осколочно – фугасные боевые части, 27/04/2010-19:39. [38] MM Speciális Rt. - IDEX Rt, Budapest, Prospektus, 1991. [39] MM Speciális Rt. Budapest, Prospektus, 1991.[40] T. H. BOUET, P. TARAYRE, J. P. GUILLON : Study of a multi - point ignition EFP, 15th International Symposium on Ballistics, Israel pp. 159 - 166, 1995. [41] U. S. Patent 5540156 : Selectable effects EFP warhead. [42] S. PAPPU, L. E. MURR : Hydrocode and microstructural analiysis of explosivelyformed penetrators. JOURNAL OF MATERIALS SCIENCE 37, pp. 233 248, 2002. [43] UNGVÁR GY. : Aeroszol robbanóanyagok, aeroszol lőszerek. Haditechnika, 2. pp. 1 - 7. 1981.
24
IRODALOMJEGYZÉK (folytatás) [44] A. SIKORSKA : Materialy wybuchowe o duzej energii, WPT, 3, pp. 102 - 103. 1980. [45] ВОЕННЫЙ ЭНЦИКЛОПЕДИЧЕСКИЙ СЛОВАРЬ. Москва, Военное издательство, 1986. [46] Л. А. АРЦИМОВИЧ : Исследования по управляемым термоядерным реакциям в СССР. Успехи Физических Наук. Том. LXVI, вып. 4., 1958. [47] J. TEIPEL : Imploding detonation waves. Mech. Res. Commun. 3, 1, pp. 21 - 26, 1976. [48] F. WINTENBERG : The Physical Principles of Termonuclear Explosive Devices. Fusion Energy Foundation, New York 1981. [49] P. W. COOPER : Exploding Bridgewire Detonators. Explosives Engineering. Wiley - VCH. pp. 353 - 367. 1996. [50] B. GUTTENBERG : Interpretation of Records Obtained from the New MexicoAtomic Test, July 16, 1945. Bulletin of the Seismological Society of America 36:327 - 330. 1946. [51] S. J. ZALOGA : Kremlin' s Nuclear Sword. Smithsonian Institution Press, Washington - London, pp. 6 - 11. 2002. [52] J. COSTER - MULLEN : Atom bombs. The Top Secret Inside Story of Little Boy and Fat Man. Waukesha, Wisconsin. 2012. [53] Ю. Б. ХАРИТОН : Сбoрник по теории взрывчатых веществ, Москва, 1940. [54] E. E. MOODY : The Logic of William Occam. New York, Russel and Russel, 1965. (Forrás ; Ockham, Summa logicae, 1341.) [ - ] Számítógépes szimulációs program. [55] А. БЕЛОВ : Боевые части ракет для поражения воздушных целей. Зарубежное военное обозрение, N 2, 1987. [56] A. D. SAKHAROV : Magnetoimplosive Generators. Shov. Phys. Uspekhi ( English Translation) 9, 249 - 299. 1966. [57] A. I. PAVLOVSKI : Powerful Explosive Pulsed Energy Sources. 8th IEEE International Pulsed Power Conference, 1 - 14, 1991. [58] S. YOUNGER, I. LINDEMUTH, R. REINOVSKY, C. M. FOWLER, J. GOFORTH, C. EKDAHL : Scientific Collaborations Explosive - Driven Flux Compression Generators, Los Alamos Science, no. 24, 1996. [59] J. D. ANDERSON, Jr. : Introduction to Flight, 4th ed. Boston, McGraw - Hill,pp. 622 - 626 and 681 - 707, 2000. [60] R. P. HALLION, ed. : The Hypersonic Revolution : Case Studies in the History of Hypersonic Technology, vol. 2 : From Scramjet to the National Aero - Space Plane, 1946 - 1986. Bolling AFB : Air Force History and Museums Program, 1998.
25
