Cuprins
Cuvânt înainte ............................................................................ 5 László Ferenc, Filmopera – félúton ............................................ 9 Ileana Preda, „Domniºoara Christina“ Operã în primã audiþie .................................................................................... 15 Ada Brumaru, „Domniºoara Christina“ .................................. 18 Mircea Handoca, Prezenþa lui Eminescu în eseistica lui Mircea Eliade ........................................................................ 21 Florea Firan, Prozã româneascã în italianã .............................. 31 Al. Tãnase, La Congresul Mondial de Filosofie ........................ 33 Marius Godeanu, Consemnãri. Spãlarea statuilor .................. 36 Arºavir Acterian, Pagini de jurnal despre Mircea Eliade ........ 40 Christian Bolog, Emoþie esteticã intelectivã ºi primordialitate la Mircea Eliade .................................................................... 43 Andrei Pleºu, Axa lumii ºi „spiritul locului“. Componenta sud-est europeanã a gândirii lui Mircea Eliade ............ 52 Dan C. Mihãilescu, [Itinerariul spiritual]................................ 61 Zoe Dumitrescu-Buºulenga, Prefaþã [Contribuþii la filosofia Renaºterii] ................................................................ 68 Monica Spiridon, Cu Mircea Eliade la Chicago ...................... 77 Mircea Handoca, Spiritualitatea noastrã în viziunea lui Mircea Eliade ........................................................................ 86 Mircea N. Sabãu, Catedra Mircea Eliade la Chicago University .............................................................................. 99
Tania Radu, Scrieri de tinereþe ................................................ 103 M. N. Rusu, Eliade înainte de Eliade (I) ................................ 106 Barbu Brezianu, Un sezon Mircea Eliade .............................. 109 M. N. Rusu, Eliade înainte de Eliade (II) ................................ 111 M. N Rusu, Eliade înainte de Eliade (III) ................................ 117 M.N. Rusu , Eliade înainte de Eliade (IV) .............................. 121 M.N. Rusu, Eliade înainte de Eliade (V) ................................ 126 M.N. Rusu, Eliade înainte de Eliade (VI)................................ 131 Mircea Mancaº, „Feþele“ fantasticului .................................. 137 Gheorghiþã Geanã, Sacrul ºi creaþia umanã .......................... 143 Marius Ghica, Mircea Eliade în anii de ucenicie .................... 151 Cornel Ungureanu, Mircea Eliade un roman de dragoste scandalos .............................................................................. 157 Dan Ciachin, Mircea Eliade ºi „geografia sfântã a Bucureºtiului“ .................................................................... 161 Mircea Handoca, Cu Mircea Eliade la Paris.......................... 167 Eugen Simion, Mircea Eliade. Naraþiunea miticã .................. 187 Myriam Luppi, Le temps dans Forêt Interdite ...................... 245 Dragomir Costineanu, Une interpretation des nouvelles de Mircea Eliade par l’etymologie des noms propres .......... 269
László Ferenc
FILMOPERA – FÉLÚTON
Ú
j operát mutatott be, új operasyerzõt avatott a Román Rádió és Televizió. A szerzõ: ªerban Nichifor. Még nincs harmincéves, de Anamorphosis cimû vonósnégysével már fõiskolásként megnyerte a holland Gaudeamus Alapítvány elsõ díjat és azóta sikert sikert után hagy maga mögött. Mûveit a Varsói Õsztõl a Pan Music Festivalig számos — maholnap számtalan — helyen és alkalommal játsszák. Legutóbb a szocialista országok fiatal zeneszerzõinek budapesti találkozóján képviselte országungkat.
Opera-film — la jumãtatea drumului
R
adioteleviziunea Românã a prezentat o nouã dramã muzicalã ºi a consacrat un nou autor de operã. Autorul este ªerban Nichifor. Nici n-a împlinit încã treizeci de ani, cã a ºi obþinut, cu cvartetul sãu Anamorphosis, încã din anii studenþiei, premiul întâi al Fundaþiei olandeze Gaudeamus. De atunci, succesele sale se þin lanþ. Lucrãrile îi sunt interpretate, începând de la Festivalul Internaþional de Muzicã Contemporanã „Toamna Varºovianã“ ºi pânã la Festivalul „Pan Music“, în multe — peste nu multã vreme, li se va pierde ºi numãrul — locuri ºi cu numeroase prilejuri. Cel mai recent, ne-a reprezentat þara la întâlnirea de la Budapesta a tinerilor compozitori din þãrile socialiste.
10 /
PRO ªI CONTRA
Operájának szövegkönyvét maga állitotta össze Mircea Eliade Domniºoara Christina címû regényének részleteibõl. A borzadályos cselekmény 1935-ben játszódik egy hajdani nagybirtok központjában, Moscuné udvarházában. Fõszereplõje egy hazajáró lélek, Moscuné Christina nevû nõvére, akit 1907-ben meggyilkoltak, ám azóta is a környék rettegett rossz szelleme. A ház vendége, Egor, a festõmûvész öli meg végleg. Valóság és látomások e mesteri át- meg áttüntetése kétszeresen is hiteles, úgy is, mint a román néphit „strigoi“-ját megjelenítõ, modern parabola — e vonatkozásban a prózaíró Eliadénak a vele perszonálúnióban élõ vallás- és müvelõdéstörténész magyság vetette a tollát —, és úgy is, mint történelmi parabola amennyiben a történet az 1907-es parasztlázadás utójátéka, sorsszerû kiteljesedése, megpecesételése is. Az udvarház lángbaborulására odagyûlõ, a tüzet nam oltó parasztok mintha osztálybosszú munkáját szemlélnék…
Libretul operei ºi l-a elaborat el însuºi, pe baza unor fragmente din romanul Domniºoara Christina a lui Mircea Eliade. Tulburãtoarea acþiune se petrece în 1935, în centrul unei moºii de odinioarã, la conacul Doamnei Moscu. Protagonistul — un suflet ce nu ºi-a aflat odihna — e sora doamnei Moscu, Christina, omorâtã în 1907, ºi devenitã de atunci temutul spirit rãu al þinutului. E ucisã definitiv de oaspetele casei, pictorul Egor. Magistralul joc sincretic al realitãþii ºi iluziei stã sub semnul dublei autenticitãþi: este, deopotrivã, evocare, sub forma parabolei moderne, a credinþei populare româneºti în strigoi — în aceastã privinþã, condeiul prozatorului Eliade îºi trage seva din mãiestria marelui istoric al religiilor ºi al culturii care a fost deopotrivã — ºi este parabolã istoricã, în mãsura în care acþiunea reprezintã postludiul, fatala împlinire ºi epilogul rãscoalei þãrãneºti din 1907. Þãranii care se strâng la vederea conacului cuprins de flãcãri, dar care nu pun mâna sã stingã focul par sã asiste la o rãzbunare de clasã în plinã desfãºurare…
„DOSARUL“ MIRCEA ELIADE
/ 11
Nichifor mûvébõl részletek már hangzottak el Bukarestben, hanglemezen is. Most teljes zenei anyagát mutatta be Bács Lajos vezetésével egy jól válogatott énekes közösség és a ploieºti-i filharmónia szimfonikus zenekara. Ez a bemutató mintegy feleutat jelent az eddigiek és a majdani, a végleges között, a mû ugyanis nem zenedráma, hanem modern „multimédia“ alkotás, amelyben nélkülözhetetlen szerephez jut a képi megjelenítés, a film is. Több, a kifejlés szempontjából nélkülözhetetlen, kulcsfontosságú jelenetet meg sem érthet a csak-hallgató. Igy, a hallottak alapján végleges véleményt nem is mondhatni a mûrõl. Ami azonban máris kétségtelen: Nichifor népszerûségre ítélt operát szerzett A taps, amivel a hangversenytermi közönség halmozta el, alighanem csak szerény elõlege a majdani, teljes bemutató sikerének.
Pãrþi din opera lui Nichifor au rãsunat deja la Bucureºti ori pe disc. Acum, un colectiv bine selectat de cântãreþi ºi orchestra simfonicã a Filarmonicii din Ploieºti au prezentat, sub bagheta lui Ludovic Bács, partitura muzicalã integralã. Aceastã premierã se situeazã, într-un fel, la jumãtatea drumului între interpretãrile de pânã acum ºi cea viitoare, definitivã, cãci lucrarea nu e doar o dramã muzicalã, ci ºi o creaþie „multimedia“ modernã, în care elementul vizual, filmul, capãtã deopotrivã un rol fundamental. Multe scene indispensabile, de importanþã primordialã din perspectiva deznodãmântului nici nu pot fi înþelese de cel care se rezumã la contactul auditiv. Astfel, nici nu se poate formula vreo opinie definitivã despre aceastã lucrare doar pe baza materialului muzical. Indiscutabil de pe acum e însã faptul cã Nichifor a compus o operã menitã succesului. Aplauzele cu care a fost copleºit de publicul din sala de concert sunt desigur un modest preludiu la viitorul succes al premierei integrale.
12 /
PRO ªI CONTRA
Szerzõnk megtanulta a zenetörténetbõl, hogy az operakomponista nem vállalkozhat egy hibátian irodalmi remekmû 1:1 léptékû átültetésére. Meg sem kisérelte az Eliade-kimunkálta, hallatlanul differenciált és bonyolult mûvészi képrend megzenésítését. Ehelyett széles fölrakású tablókká nagyolta a történés és a jellemek leglénygét, és ezekkel a hangképfolymokkal — amelyek hol hagyománoyos, hol elektronikus hangszereken szólalnak meg, hol 1907-re tekintenek vissza, hol az 1935-ben játszódó drámát illusztrálják — igencsak megragadja a hallgotót Leleményes fogása, hogy míg a valóságos személyek énekelnek, Christina kisasszony szerepe prózai — pontosabban melodrámai — föladat. E néhány benyomás rögzitése azonban — ismétlem — csak elõleg. A kritikának az ízig-vérig filmoperát, az elsõ román filmoperát akként kell majd fölmérnie.
Autorul despre care vorbim a învãþat din istoria muzicii cã un compozitor de operã nu se poate angaja sã transpunã la scara de 1:1 o capodoperã literarã desãvârºitã. Nici n-a încercat sã compunã muzica pentru extraordinar de rafinatul ºi complexul sistem artistic de imagini elaborat de Eliade. În loc de asta, a extins în tablouri amplu structurate chintesenþa acþiunii ºi a caracterelor, fascinându-l pe ascultãtor cu aceste efluvii audiovizuale care se fac auzite când cu ajutorul instrumentelor tradiþionale, când cu cele electronice ºi care când definesc retrospectiv anul 1907, când ilustreazã drama care se petrece în 1935. O soluþie dintre cele mai ingenioase e oferitã de faptul cã, în vreme ce persoanele reale cântã, rolul domniºoarei Christina e vorbit, propunând o dimensiune melodramaticã. Aºternerea pe hârtie a acestor câteva impresii este doar un preludiu. Critica va avea de analizat o operã-film pânã în cele mai mici resorturi ale ei, prima operã-film româneascã.
„DOSARUL“ MIRCEA ELIADE
/ 13
Bács Lajos és a vele együttmûködõ muzsikusok személyében. Nichifor, eszményi munkatársak hezébe tehette le partitúráját, Valeria Gagealov személyében a hátborzongatóan suttagó szellemfõszereplõt is megtaláalta. Kiváncsian várjuk a legfõbb fõszereplõ jelentkezését: ki lesz az a film-, illetve operarendezõ, aki a teljes Christina kisasszonyt közönség elé viszi? „Elõre“, csütörtök, április 12, 1984, XXXVIII, évsy., 11 314. sz.
În persoana lui Ludovic Bács ºi a muzicienilor care au colaborat cu el, Nichifor i-a gãsit exact pe acei interpreþi desãvârºiþi cãrora le-a putut încredinþa partitura, iar în persoana Valeriei Gagealov l-a descoperit ºi pe protagonistul-strigoi ale cãrui ºoapte umplu de groazã. Aºteptãm cu interes apariþia personajului celui mai important: cine va fi oare regizorul de film, respectiv cel de operã, care s-o aducã în faþa publicului pe Domniºoara Christina în integralitatea ei? Elõre, joi, 12 aprilie 1984, an XXXVIII, nr. 11314
