Tanfelügyeleti ellenőrzés célja „(…) a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.”
A pedagógus munkájának ellenőrzési szempontjai • A tanulók személyiségének fejlesztése, a beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentése, a tehetség, képesség kibontakozásának segítése, a felzárkóztatás, • a pedagógiai folyamat tervezése, a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, • a tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott módszerek megfelelősége vagy épp a kommunikáció és a szakmai együttműködés.
Az intézményellenőrzés • A pedagógiai program megvalósítása, az együttműködés, a munkamegosztás, a tanulói eredmények és a partnerek elégedettsége. • Ugyanakkor az intézményellenőrzés a pedagógusok ellenőrzésére épül, a gerincét az adja, hogy az ott dolgozó pedagógusokat korábban hogyan értékelték. Ezért csak ott kerülhet sor intézményellenőrzésre, ahol már legalább a pedagógusok 60%-ának munkáját ellenőrizték.
Az intézményvezető ellenőrzése • A vezetők esetében az ellenőrzés kiegészül a vezetői munka speciális területeivel. Az ellenőrzés során vizsgálni kell a vezető felkészültségét, vezetői alkalmasságát, a tanulás és tanítás folyamatának, önmaga, mások és az intézmény egészének vezetését és operatív irányítását, a változások kezelését. • A vizsgálat kiterjed a pedagógiai munka eredményességének, minőségének, a hozzáadott pedagógiai értéknek a mérésére, értékelésére, fejlesztésére és a pedagógusok, a szülők, a fenntartó és a működtető közötti kapcsolatépítés eredményességére, minőségére.
A pedagógusok felelőssége • Abban áll, hogy az óralátogatás, az azt követő interjú, valamint a dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségüket, pedagógiai kompetenciájukat, hivatásszeretetüket bizonyítsák, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes pedagógusok és a vezetés összteljesítményét mutatja.
• A tanfelügyeletnek nem célja a pedagógusok minősítése, ugyanakkor a munkáltató a pedagógusokkal kapcsolatos döntéseihez – legyen szó személyügyi döntésekről, jutalmazásról, speciális megbízásokról, továbbképzésről – fontos szempontokat kaphat a pedagógiai-szakmai ellenőrzés által.
A tanfelügyeleti rendszer szereplői • A tanfelügyeleti ellenőrzések megrendelője és egyben az ellenőrzések végrehajtásának felelőse az Oktatási Hivatal. • Az ellenőrzések operatív tervezését a megyei kormányhivatalok végzik. A megyei kormányhivatal minden tanév végéig összeállítja a következő tanévre vonatkozó tervezést és ütemezést. • Az ellenőrzést a tanfelügyelők végzik.
• A kormányhivatal a megyei ellenőrzési terveket szeptember elején eljuttatja az érintett pedagógusok intézményvezetőinek. Ebből az intézményvezető a pedagógusok személyére és sorra kerülésük várható időpontjára is rálátást nyer. • Az ellenőrzések tervezett időpontja előtt 15 nappal az intézményvezető elküldi az érintett pedagógusok órarendjét a kormányhivatalnak, ahol az ellenőrzések végleges és pontos menetét megtervezik, majd ezekről az ellenőrzéseket végző szakértőket (tanfelügyelőket) értesítik. • A tényleges ellenőrzések előtt legalább 2 nappal (intézményellenőrzés esetén 2 héttel) a tanfelügyelők felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével.
• Egy pedagógus és egy intézményvezető ellenőrzését 2-2 szakértő, míg egy intézmény ellenőrzését 3-5 szakértő végzi. • Tanfelügyelő azon pedagógusokból válhat, akik a pedagógusok előmeneteli rendszerének mesterpedagógusi szintjét elérték, és a tanfelügyeleti ellenőrzésekre, valamint pedagógusminősítésekre felkészítő 2x30 órás akkreditált képzést elvégezték.
• Az ellenőrzések tervezésekor figyelembe kell venni az intézményi létszámadatokat, és azt, hogy az előmeneteli rendszerben minősítésre kerülő pedagógusoknak minősítésüket megelőzően mindenképp részt kell venniük a tanfelügyeleti ellenőrzésen, mivel az ennek során kapott értékelés a pedagógus minősítésébe beszámít.
Az ellenőrzés folyamán annak feltárása folyik, milyen módon és mértékben jelennek meg a pedagógus munkájában az alábbi szakmai tartalmak: – Az általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés, – A Nemzeti alaptanterv nevelési céljainak való megfelelés, – Az intézmény pedagógiai programjának való megfelelés.
A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei 4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 5. A tanulás támogatása 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
A felsorolt területeken az értékelés az alábbiakban meghatározott szempontok szerint történik
1.Pedagógiai módszertani felkészültség • Milyen a módszertani felkészültsége? • Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? • Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? • Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tanulócsoporthoz, illetve a tananyaghoz?
2. A tanuló személyiségének fejlesztése • Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz? • Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a tervezésben és a pedagógiai munkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? • Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? • Hogyan fejleszti a kiemelkedő képességű tehetséges tanulókat? • Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?
3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése • Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? • Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezetet kialakítani, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből érkezett társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat? • Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? • Melyek azok a probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz munkája során?
4.Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése • Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás (pedagógiai program, tanmenet, tematikus terv, óravázlat, foglalkozási terv, folyamatterv)? • Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és a megvalósítás? • A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? • Az éves tervezés elemei megfelelnek-e a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak? • Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire?
5. A tanulás támogatása • Mennyire tudatosan és az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? • Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel érdeklődésüket, és hogyan köti le, tartja fenn figyelmüket, érdeklődésüket? • Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét? • Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási, gyakorlati képzési folyamatra? • Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra (IKT) épülő eszközöket, digitális tananyagokat, helyes arányt alakít-e ki a hagyományos és az IKT alkalmazások között?
6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése • Milyen esetekben alkalmazza a tanulásitanítási folyamatban a diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési formákat? • Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? • Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? • Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését?
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás • Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (életkornak megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? • Milyen a kommunikációja, hogyan tud együttműködni a tanulókkal az osztályteremben – és azon kívül? • Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? • Milyen módon működik együtt a külső képzőhelyek alkalmazottaival a szakmai gyakorlati munka folyamataiban? • Együttműködik-e (és ha igen, milyen módon) más intézmények pedagógusaival?
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás II. • Milyen pedagógiai fejlesztésekben vesz részt (intézményen belül, kívül, jó gyakorlat stb.)? • Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képese önfejlesztésre? • Mennyire tud azonosulni az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával?
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért • Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? • Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmájában megjelenő változásokat? • Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? • Munkájában mennyire pontos, megbízható?
A PEDAGÓGUS PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZEREI
A tanfelügyeleti ellenőrzések során használt módszerek • Dokumentumelemzés, megfigyelés (=óralátogatás), interjú és kérdőív. • A dokumentumelemzés és a megfigyelés szempontjai, illetve az interjúk és kérdőívek kérdéssorai olyan céllal készültek, hogy az értékelési területenként megadott szempontok vizsgálatához elegendő információt szolgáltassanak.
1. Dokumentumelemzés • A dokumentumelemzés célja, hogy a tanfelügyelet meggyőződjék arról, hogy a pedagógus munkáját előre tervezetten, a NAT előírásainak, az intézmény sajátosságainak, pedagógiai programjában megfogalmazottaknak, a tanulócsoport jellegzetességeinek összehangolásával tudatosan végzi-e. • A dokumentumok ellenőrzésénél a tanfelügyelet feladata a pedagógiai munka megítélése.
A vizsgált dokumentumok és azok javasolt vizsgálati szempontjai • Az előző pedagógusellenőrzés és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai: – Melyek a kiemelkedő és melyek a fejlesztendő területek? – Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? – Milyen irányú változás látható az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken?
• Tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai: – Milyen tervezési módszert használ az éves tervezéshez? – Milyen tartalmi egységeket tartalmaz a tanmenet? A tartalmi elemek hogyan biztosítják a nyomon követhetőséget? – Hogyan épít a tervező munka során a tanulók előzetes ismereteire? – Mit tartalmaz a tanmenet, és hogyan követhető a tanmenetben a tanulói kompetenciák fejlesztése?
• Tartalmazza-e a tanmenet a céloknak és a feladatoknak megfelelő tanulási eszközöket? (Tankönyv, munkafüzet, eeszközök.) • Az integrációs pedagógiai programban (IPR) milyen tervezési elemek szerepelnek, amelyek konkrétan az adott intézményre szabottak? • Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a fejlesztés-központúság? (A tanuló fejlődésére vonatkozó feljegyzések stb.) • Milyen elemeket tartalmaz az osztályfőnöki munka éves tervezése, és hogyan kapcsolódnak az intézmény nevelési céljaihoz, feladataihoz? • Hogyan tervezi meg a tanulószobai, a korrepetálási, felzárkóztatási és a tehetséggondozási foglalkozásokat? • Hogyan tervezi a versenyekre való felkészítést? • Hogyan korrigálja szükség esetén az éves terveket (tanmenet, egyéni fejlesztési terv, integrációs program stb.)?
• Óravázlat:
– Milyen módszert használ az órai munka tervezéséhez? – Milyen elemeket tartalmaz az óravázlat? – Az óra feladatainak, célkitűzéseinek teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek, tanulásszervezési eljárások? – A célkitűzés teljesülését hogyan segíti az óra tervezett felépítése? – Van-e alkalom a tervezésben a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés megjelenítésére? – Milyen értékelési formák jelennek meg az óra tervezésében? – A tartalmi elemek egymásra épülése hogyan segíti a nyomon követhetőséget?
• Egyéb foglalkozások tervezése: – Milyen tanórán kívüli foglalkozásokat tart, ezekhez hogyan építi fel a tervet? – A tanórán kívüli foglalkozástervek hogyan kapcsolódnak az intézmény éves munkatervéhez, célkitűzéseihez? (Intézményi és nevelési célokhoz, nevelési területhez, intézményi innovációhoz.) – A tanórán kívüli tervezés tartalma mennyire áll összhangban az adott tanulócsoport életkori sajátosságaival? – Az órák, foglalkozások tervezésénél hogyan érvényesül a cél–tananyag–eszköz koherenciája?
• (E)Napló: – Hogyan követi a napló szerinti haladás a tanmenet szerinti éves tervezést? – Hogyan követi a beírt érdemjegyek száma a pedagógiai program értékelési elveit? – Mennyire fegyelmezett a napló adminisztrációja? (Naprakész naplóvezetés, bejegyzések, feljegyzések.)
• Tanulói füzetek: – Hogyan követhető a tanulók munkájából a tananyagban való haladás? (Rendszeresség, óra munka.) – Hogyan követhető a tanulói egyéni munka (órai vagy otthoni) hibáinak javítása?
2. Óralátogatás A pedagógiai szakmai ellenőrzés egyik legfontosabb módszere az egységes szempontok szerinti megfigyelés. A látogatott tanítási órák megfigyelési szempontsora az értékelési területekhez szolgáltat információt. Pl.: A tanórák látogatása ad információt arról is, hogy megvalósul-e a tanórán a tanulók tevékenységének tudatos szervezése, a tanulói önállóság támogatása, megfelelő-e a motiválás, a tanulás korszerű értelmezése, a korszerű pedagógiai technológiák alkalmazása, a folyamatos ellenőrzés és értékelés.
Óralátogatás megfigyelési szempontjai • az óra, foglalkozás célja és tartalma; • az órán, foglalkozáson alkalmazott módszerek; • az óra, foglalkozás felépítése és szervezettsége; • a tanulók munkája és magatartása; • a nevelő munkája, egyénisége, kommunikációja; • az óra, foglalkozás eredményessége.
3. Interjúk a helyszínen • A pedagógussal • Az intézményvezetővel, munkaközösségvezetővel
Az interjú célja egyrészt, hogy a tanfelügyelők információkat nyerjenek, személyes beszélgetésben tájékozódjanak a pedagógus szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, illetve jövőképéről, másrészt módot ad arra, hogy az ellenőrzött pedagógus a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre.
• A pedagógussal készítendő interjú része a tanfelügyeleti ellenőrzés során látogatott órák megbeszélése, értékelése. • A pedagógus munkájának megítélésével kapcsolatos interjúba be kell vonni az intézmény vezetőségéből azt a vezetőt, aki közvetlenül is ismeri a pedagógus munkáját, akinek a véleménye sokat segíthet megítélésében. (munkaközösség-vezető)
• Az óra, foglalkozás önértékelési szempontjai: – – – – – – – – – – – – – – –
az óra, foglalkozás szerepe a tanítási folyamatban; kapcsolódás a tanmenetben tervezettekhez; kapcsolódás a korábban szerzett tanulói ismeretekhez; a tervezés és megvalósítás összhangja (vázlat–megvalósítás); eredményesség; nevelési-oktatási célok megvalósulása; módszerek; a választott módszerek indoklása (hogyan segítették a követelmények teljesülését); a motiváció módja; a motiválási lehetőségek és azok kihasználása; differenciálás; az egyéni képességek figyelembevétele; a tanulókra fordított figyelem; ellenőrzés, értékelés, visszajelzés; a pedagógus elégedettsége, egyéb.
• A tanfelügyelő értékelési szempontjai az óralátogatáskor: – célok–követelmények és megvalósulásuk; – célok–tartalom–alkalmazott módszerek, motivációs eszközök viszonya; – célok–tartalom–alkalmazott tanulásszervezési eljárások viszonya; – célok–tartalom–értékelési módok viszonya; – az óra, foglalkozás megszervezése; – a tanulási folyamat irányítása, egyéni képességek fejlesztése; – az óra, foglalkozás légköre; – a pedagógus magatartása, hatása; – reflexió; – vezető, irányító, segítő szerep; – kommunikáció; – a pedagógus önértékelésével kapcsolatos észrevételek.
AZ ELLENŐRZÉS SZAKASZAI
1. Előzetes felkészülés • A legutóbbi ellenőrzés és az önértékelés vizsgálata, a portfólió megtekintése: – Egy pedagógus ellenőrzésére ötévente legalább egyszer sor kerül, így – ha az ellenőrzés már folyamatos – rendelkezésre állnak a korábbi ellenőrzés dokumentumai. A pályán eltöltött idővel arányosan e dokumentumok összevetése trendvizsgálatot eredményez. – A pedagógusellenőrzés kezdeti – átmeneti – szakaszában, amíg nem állnak rendelkezésre korábbi ellenőrzések anyagai, elegendő a pedagógus belső minősítési dokumentumainak (önértékelés és portfólió) vizsgálata.
2. Helyszíni ellenőrzés • A helyszíni ellenőrzés a törvényben meghatározott előzetes bejelentkezéssel kezdődik, ekkor a tanfelügyelők felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, meghatározzák az ellenőrzés kezdetét, az érintett pedagógusok személyét, és megállapodnak az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok elérhetőségéről.
Helyszíni ellenőrzés • Bemutatkozás: Az ellenőrzés kezdetekor sor kerül a tanfelügyelők bemutatására és bemutatkozására. • A pedagógiai munkával összefüggő tervezetek, dokumentációk helyszíni elemzése: tanmenet; írásos dokumentáció (óravázlat) a tanítási egységre vonatkozóan; egyéni fejlesztési tervek, tanórán kívüli foglalkozások programtervei; osztálynapló, csoportnapló és egyéb foglalkozási napló; tanulói füzetek, produktumok.
Helyszíni ellenőrzés • Óralátogatás: A tanfelügyeleti ellenőrzés során a pedagógus két óráját látogatják meg a tanfelügyelők, és a már ismertetett szempontok szerint értékelik azokat. Az óralátogatáson a tanfelügyelők mellett jelen lehet az érintett pedagógus vezetője vagy annak megbízottja: munkaközösség-vezetője.
Helyszíni ellenőrzés • Pedagógussal készített óramegbeszélés és interjú: Az óralátogatást követően a szakértő interjút készít az érintett pedagógussal, melynek célja az órán tapasztaltak elemzése, valamint az előzetes felkészülés során felmerült kérdések tisztázása, a pedagógus alaposabb megismerése. Az óra, foglalkozás értékelésén jelen vannak az ellenőrzést végző szakértők, a pedagógus és a pedagógus vezetője vagy annak megbízottja: munkaközösség-vezetője. Az interjún a pedagógus és a szakértők vesznek részt.
Helyszíni ellenőrzés Vezetővel készített interjú: • A pedagógussal folytatott interjút követően kerül sor a vezetői interjúra a pedagógus munkájáról, melyen az érintett pedagógus már nem vesz részt. • Fontos tudni, hogy ebben az esetben a vezetői kompetencia átruházható az intézmény azon vezető beosztású pedagógusára is, akinek közvetlen irányítása alatt dolgozik az érintett: munkaközösség-vezetőre.
3. Az ellenőrzés lezárása Az ellenőrzés lezárása a szakértő részéről • A szakértők az ellenőrzés befejezése után egyeztetnek tapasztalataik, benyomásaik összegzése érdekében. Az egyeztetést követően közösen kitöltik az értékelő lapot, amelyben a vizsgált nyolc területen erősségeket és fejleszthető területeket jelölnek meg. Az értékelő lapot öt napon belül elektronikusan és két nyomtatott példányban eljuttatják az intézményvezetőnek, aki ebből egyet átad a pedagógusnak, egyet pedig a pedagógus saját véleményének feltüntetése után a pedagógus minősítési személyi anyagához csatol, tehát az értékelőlapnak a pedagógus portfóliójába is be kell kerülnie. • Az Értékelőlap a pedagógus munkájának ellenőrzéséről nyomtatvány a véglegesített, összegző véleményt tartalmazza területenként felsorolva; értékelési eredményei számszerűsítve a pedagógusok minősítésébe is beszámítanak.
Az ellenőrzés lezárása Az ellenőrzés lezárása a pedagógus részéről • Az ellenőrzés befejezése után – szintén öt napon belül – a pedagógus is értékeli az ellenőrzését végző szakértők munkáját az erre a célra kialakított értékelőlapon. A pedagógus és a szakértők értékelése egy párhuzamosan zajló folyamat, az elektronikus felület úgy kerül kialakításra, hogy a pedagógus, illetve a szakértők saját értékelésüket addig ne láthassák, amíg ők maguk ki nem töltötték az értékelő lapot, így elkerülvén az esetleges befolyásolhatóságot.
Dokumentum elérhetősége • http://fay.sopron.hu • Tanár-dolgok menüben
Amiről nem volt szó … • Intézményvezető ellenőrzése, aminek keretében a pedagógusok véleményét is kikérik a tanfelügyelők. • Az intézményellenőrzés részletei, ahol a pedagógusok mellett a szülők és a tanulók véleményét is kikérik a tanfelügyelők. • Ezek a tanfelügyeleti kézikönyv további fejezeteiben olvashatók.
DE FOLYTATHATJUK …
• Az ellenőrzést megelőzi az intézmény pedagógusainak (legalább 60%-uknak), illetve esetenként a vezetőnek az ellenőrzése is, ezért ezeknek az eredményeknek a birtokában az intézményben folyó pedagógiai munka teljes folyamatát, a tanulók mint a folyamat legfontosabb szereplőinek helyzetét és az intézményt mint szervezetet vizsgálja a szakértői csoport az ellenőrzés során.
Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei • • • • • • •
Pedagógiai folyamatok Személyiség- és közösségfejlesztés Eredmények Belső kapcsolatok, együttműködés Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai munka feltételei A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés
1. Pedagógiai folyamatok • • • • •
1.1 Tervezés 1.2 Megvalósítás 1.3 Ellenőrzés 1.4 Értékelés 1.5 Korrekció
1.1 Tervezés • Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés (PP, továbbképzési program, beiskolázási terv, intézményi éves munkaterv, munkaközösségi tervek elkészítése)? • Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? (PP, munkaterv, házirend)
1.2 Megvalósítás • A tervek megvalósítása: – Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra? – Milyen a pedagógusok éves tervezésének, a tananyaggal való haladásának és tényleges megvalósulásának a viszonya? (tanmenet, napló) – Hogyan működik a gyakorlatban a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés? (PP, napló)
1.3 Ellenőrzés • Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? (Ki, mit milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz?) • Hogyan történik a gyakorlati képzőhelyek által végzett tevékenység értékelése? (Ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz?)
1.4 Értékelés • Hogyan történik az intézményben az értékelés? (Intézményi önértékelés, pedagógusok szakmai munkájának értékelése.)
1.5 Korrekció • Mi történik az ellenőrzés eredményeivel? • Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés, pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)
2. Személyiség- és közösségfejlesztés • 2.1 Személyiségfejlesztés • 2.2 Közösségfejlesztés
2.1 Személyiségfejlesztés • Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiség- és közösségfejlesztési feladatok? • Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése? • Hogyan ismerik meg az egyes tanulók személyes és szociális készségeit, képességeit? • Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit? (Különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra.) • Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése? • Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást? • Hogyan történik az egyes tanulói teljesítmények értékelése?
2.2 Közösségfejlesztés • Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését? • Milyen közösségépítő tevékenységei vannak az intézménynek? • Milyen egyéb foglalkozásokat szervez az intézmény?
3. Eredmények • Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? (Például: – – – – – – – –
országos kompetenciamérés eredményei tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan versenyeredmények nyelvvizsga-eredmények elismerések lemorzsolódási mutatók (bukások, kimaradók, lemaradók) elégedettségmérés eredményei: szülő, pedagógus, tanuló) felvételi eredmények és a végzett tanulók nyomon követésének eredményei
• Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? (Pl. Minőségdíj) • Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? • Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció • Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik? • Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben? • Hogyan történik az információátadás az intézmény és a külső képzőhelyek között? • Hogyan történik az információátadás az intézményben?
5. Az intézmény külső kapcsolatai • Melyek az intézmény legfontosabb partnerei? • Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? • Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről? • Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?
6. A pedagógiai munka feltételei • 6.1 Tárgyi, infrastrukturális feltételek • 6.2 Szervezeti feltételek
6.1 Tárgyi, infrastrukturális feltételek • Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? • Hogyan felel meg az infrastruktúra szakképzési feladatellátásnak? (Van-e belső tanműhely, milyen felszereltséggel?) • A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.) • Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának? • Milyen az IKT eszközök kihasználtsága?
6.2 Szervezeti feltételek • Melyek a pedagógus-továbbképzés preferált irányai? • Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz? • Hogyan értékeli az intézmény az alkalmazott módszerek beválását, hasznosságát, hatásosságát, és mit kezdenek az értékelés eredményével? • Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája? • Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás? • Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntéselőkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe? • Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz?
7. A NATban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés • Hogyan jelennek meg a Nemzeti alaptanterv céljai a pedagógiai programban? • Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása, milyen eredményeket ért el e téren az intézmény?
AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZEREI
1. Dokumentumelemzés • A szakértők az intézmény alapdokumentumait és a működés során keletkezett, alább felsorolt dokumentumokat előre megadott elemzési szempontok alapján tekintik át. • A dokumentumokhoz a szakértők a KIR-en keresztül férnek hozzá.
• Alapító okirat:
– A dokumentum az intézmény alapfeladatainak és a rendelkezésre álló feltételeknek a megismeréséhez ad pontos információt.
• Pedagógiai program:
– Mi az iskola pedagógiai hitvallása, van-e olyan pedagógiai elv, amelyet kiemelten képvisel? Szerepel-e olyan nevelési-oktatási feladat benne, amely az iskola specialitása? – Hogyan kapcsolódnak az intézmény által megfogalmazott célok a köznevelés előtt álló feladatokhoz? – A dokumentumban mi igazolja, hogy az intézmény a programját pedagógiai tudatossággal, stratégiát alkotva tervezte meg? – A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e? – A meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vették-e?
• SZMSZ:
– A szervezet felépítése és működésének jellemzői milyen módon kapcsolódnak az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazottakhoz? – Az egyes intézményi közösségek és a szakmai közösségek milyen súllyal jelennek meg a szervezet életében?
• Továbbképzési program – beiskolázási terv:
– Hogyan jelennek meg a pedagógiai programban meghatározott elvek, célok, az intézmény fejlesztési céljai a továbbképzési programban, beiskolázási tervben? – Összhangban van-e az intézmény hagyományaival?
• Házirend:
– Hogyan kapcsolódnak a házirendben leírtak az intézményi stratégiai célokhoz? – A tanulók jogai és kötelességei a pedagógiai programban meghatározott pedagógiai elvekkel összhangban szerepelnek-e benne? – Hol, hogyan érhető el a dokumentum az érintettek számára?
• Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók, a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt:
– Milyen az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? – Hogyan jelenik meg az intézményi munkaterv és a munkaközösségek éves terveinek egymásra épülése? – Az előző évi értékelésre építve milyen fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatási feladatok jelennek meg a munkatervekben? Milyen aktuális feladatok fogalmazódnak meg a munkatervben, mint kiemelt nevelési, oktatási és egyéb feladatok? – Egyértelműen megjelenik-e az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője? – Hogyan jelennek meg az intézmény hagyományai az éves tervezésben? – A munkatervben meghatározott tartalom megvalósítása reálise?
• Intézményi önértékelés megadott szempontok alapján, illetve a rendelkezésre álló intézményi önértékelés eredménye:
– Az intézményi önértékelést a jogszabályi előírásnak megfelelően a nevelőtestület bevonásával az intézmény vezetősége készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az abban szereplő információkat elsősorban az intézmény alapdokumentumai, az éves beszámolók és az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességéről készített mérések eredményei alapján kell összeállítani. – Az önértékelés megállapításai a pedagógiai programban kitűzött célok megvalósulásának eredményességéről adnak képet oly módon, hogy közben számba veszik az intézmény adottságait, a nevelőtestület mint szakmai közösség együttműködésének formáit, a nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének és értékelésének folyamatát. – A szakértők a dokumentumot mint az intézményben folyó pedagógiai folyamatok átfogó-elemző, értékelő dokumentumát tekintik át, amelyből az intézmény pedagógiai-szakmai működésének folyamatát ismerhetik meg, és amely a szervezet működéséről nyújt hiteles képet.
• Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg):
– Hogyan viszonyul az iskola mérési teljesítménye az országos átlaghoz és a hozzá hasonló iskolák átlagához (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? – Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben? – Hogyan viszonyul az iskolában az alapszintet el nem érők aránya az országos átlaghoz és a hozzá hasonló iskolák átlagához (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? – Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? – Megjelenik-e az iskola CSH-indexe a telephelyi jelentésben, azaz mennyire elkötelezett az iskola tanulói szociokulturális hátterének megismerésében (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? – Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? – Megállapítható-e az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként), és ha igen, akkor az milyen (az átlagnál jobb, átlagos, az átlagnál rosszabb)?
• Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg): – Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? – Megállapítható-e az iskola fejlesztő hatása (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként), és ha igen, akkor az milyen (az átlagnál jobb, átlagos, az átlagnál rosszabb)? – Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? – Az azonos évfolyamon lévő egyes osztályok teljesítménye mennyire eltérő? – Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként)? – Milyen az iskolában a többiektől kifejezetten leszakadó tanulók aránya? – Milyen az iskolában a többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő tanulók aránya?
• Elégedettségmérés:
– Az elégedettségmérések eredménye lehetőséget ad arra, hogy az ellenőrzés által vizsgált területekről az intézményben folyó nevelő-oktató munkában érdekelt felek – pedagógusok, szülők és a diákok – véleményt mondhassanak. – Az intézmény által használt kérdőívek kitöltetéséről és az eredmények kiértékeléséről az iskola gondoskodik. – Az elégedettségmérés elvégzéséhez a pedagógusok és a szülők számára összeállítandó kérdőívhez a 13., 14. és 15. számú mellékletekben találhatók kérdésjavaslatok. – A szakértők a feldolgozott kérdőívek adatai alapján – kiemelve a legmagasabb és a legalacsonyabb értékeket képviselő területeket – összehasonlítják azokat az önértékelésben megfogalmazottakkal, illetve további tisztázó kérdéseket fogalmaznak meg a helyszíni szemlén sorra kerülő interjúkhoz.
• Az ellenőrzést megelőző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei és a fejlesztési tervek – A későbbiekben a szakértők az előző tanfelügyeleti ciklus értékelését és az ennek alapján elkészült fejlesztési terv megvalósulását is vizsgálják majd.
2. Interjú • Az ellenőrzés során egyéni és csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény alábbi munkatársaival, partnereivel: – A fenntartó képviselője (9. számú melléklet) – Az intézmény vezetője (10. számú melléklet) – A pedagógusok (11. számú melléklet) – A szülők képviselői (12. számú melléklet)
3. A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel • Az intézményben folyó nevelő-oktató munka megismerése során az iskola adottságait is számba veszik a szakértők: – Az intézmény kiemelt nevelési céljainak való megfelelés hogyan érhető tetten fizikális formában? (Pl. környezettudatos nevelés.) – Milyen a tanulók tanulási környezete? – Ha van közösségi tér az intézményben, azt hogyan, mire használják? – Milyen feltételekkel rendelkezik az intézmény a napi sportolás megvalósítására? – Hogyan felel meg az intézmény tárgyi környezete a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?
4. A pedagógusellenőrzés eredményeinek összegzése
• Az intézményellenőrzéskor az intézmény pedagógusainak legalább 60%-a részt vett már tanfelügyeleti ellenőrzésen, így a rendelkezésre álló értékeléseket a szakértők elemző módon áttekintik, különösen az alábbiakat figyelembe véve: – Milyen átlagos eredménnyel zárultak az ellenőrzések az egyes területeken? – Van-e olyan fejlesztésre megjelölt terület, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt pedagógus esetében azonos? – Van-e olyan erősség, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt pedagógus esetében azonos? – A pedagógusok értékelésének eredményei között van-e egyéb összefüggés, megfigyelhető(k)-e: • azonos szakmai munkaközösségben tanító pedagógusok erősségeinek, fejlesztendő területeinek azonossága, • módszertani felkészültség erősségeinek, fejlesztendő területeinek azonossága?
• Amennyiben nem az intézményellenőrzés keretében kerül sor a vezető ellenőrzésére és értékelésére, a szakértők áttekintik a vezető értékelésének eredményét is.
AZ ELLENŐRZÉS SZAKASZAI
• 1. Előzetes felkészülés – 1.1. Szakértői egyeztetés – 1.2. A pedagógiai alapdokumentumok, mérési eredmények vizsgálata
• 2. Helyszíni ellenőrzés – 2.1. A helyszíni ellenőrzést bevezető rövid találkozás a nevelőtestülettel – 2.2. Interjúk – 2.3. Bejárás
• 3. Az ellenőrzés lezárása – 3.1. Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről – 3.2. Az ellenőrzés lezárása az intézmény részéről
1.1 Szakértői egyeztetés 1. Az Oktatási Hivatal által felkészített, az intézményellenőrzésre felkért – az intézmény nagyságától és összetettségétől függően – 3-5 szakértő felveszi egymással a kapcsolatot, hogy az eljárás menetét, a feladatok elosztását megbeszéljék egymással. 2. A felkéréssel egy időben az Oktatási Hivatal átadja az ellenőrzés előkészítéséhez szükséges és rendelkezésre álló, az intézményre vonatkozó adatokat. 3. A szakértők közül a csoport koordinálásával megbízott szakértő felveszi a kapcsolatot az iskola igazgatójával, és egyezteti, előkészíti a helyszíni ellenőrzés lebonyolítását.
1.2 A pedagógiai alapdokumentumok, mérési eredmények vizsgálata • Az intézményellenőrzést végző szakértők első feladata, hogy megismerjék az intézmény pedagógiai elveit, vállalt feladatait, képet kapjanak az intézményben folyó nevelő-oktató munka kereteiről. • A felkészülés során szerzett ismereteiket a szakértők a helyszíni ellenőrzés alkalmával tovább bővítik, illetve ellenőrzik a dokumentumokban megfogalmazott elvek, az elérésükhöz kapcsolt feladatok megvalósításának minőségét.
2.1 A helyszíni ellenőrzést bevezető rövid találkozás a nevelőtestülettel • Az intézmény helyszíni ellenőrzésének megkezdésekor a szakértői csoport találkozik a nevelőtestülettel, ahol bemutatkoznak a szakértők, röviden ismertetik az ellenőrzés célját, menetét, feladatait, és elmondják a helyszíni ellenőrzés programját. • A nevelőtestület és a szakértők találkozását az intézményvezető szervezi meg, azon részt is vesz.
2.2 Interjúk • Az interjúkészítés célja az előzetes felkészülés során a dokumentumelemzés és az önértékelés alapján megszerzett információk pontosítása, kiegészítése, az intézmény működésével kapcsolatos új információk szerzése. • A helyszíni ellenőrzés során előre tervezett interjúkra kerül sor, ezeken kívül a szakértők a spontán módon sorra kerülő beszélgetések alkalmával szerzett információkat is felhasználhatják az összegző jelentés elkészítésekor.
2.3 Bejárás • A pedagógiai-szakmai munka eszközrendszerének rendelkezésre állását is vizsgálják a szakértők, ezzel is információt gyűjtve a pedagógiai munka értékeléséhez.
3.1 Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről • Az összegző jelentés az intézményben folyó pedagógiaiszakmai munka értékelése, amelyet a fentebb felsorolt eszközök segítségével vizsgálnak a szakértők. Az összegző jelentés az erősségeket és fejleszthető területeket határozza meg a hét vizsgált területnek megfelelően, illetve kiemeli a lehetséges intézményi jó gyakorlatot. • Az értékelés során minden esetben adatokkal, tényekkel alátámasztott megállapítások kerülnek a jelentésbe. Az összegző jelentés a szakértők által az intézményellenőrzés folyamán készített jegyzetek alapján készül el, végső változatát valamennyi szakértő elfogadja, és ezt aláírásukkal is megerősítik. • Az összegző jelentést a helyszíni ellenőrzést követő egy héten belül a szakértői csoport elkészíti, és elküldi az intézményvezető és a fenntartó számára. Ezzel az ellenőrzés a részükről lezárásra kerül.
3.2 Az ellenőrzés lezárása az intézmény részéről • Az elkészült szakértői összegző dokumentumot az intézmény a honlapján közzéteszi, és a kézhezvételétől számított 30 napon belül a vezető öt évre szóló fejlesztési tervet készít, amelyet a nevelőtestület elfogad. • A dokumentumot a vezető a fenntartónak továbbítja, ugyanakkor az intézmény képviseletében az intézményvezető, a nevelőtestület által jóváhagyott tartalom mentén, személyenként értékeli az ellenőrzésben részt vevő szakértők munkáját.
MELLÉKLETEK
• Az intézményvezető ellenőrzésére leghamarabb az intézményvezetői megbízás második, legkésőbb negyedik évében kerülhet sor abban az esetben, ha az Nkt. 69. § (4) bekezdése által előírt kérdőíves felmérést már legalább egyszer lefolytatták. • Amennyiben az intézményvezető megbízásának negyedik évét megelőzően az intézményben még nem került sor az ötévenkénti intézményellenőrzésre, az intézményvezetői megbízás negyedik évében, intézményellenőrzés keretében kell lefolytatni az intézményvezető ellenőrzését.
A vezetői munka értékelésének alapja • A vezetői pályázatban leírtak és azok megvalósítása a gyakorlatban • A pedagógiai munka irányítása és fejlesztése • A köznevelési intézmény vezetőjének feladatai (Nkt. 69. § (1) bekezdése )
A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása
1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása • Milyen módon biztosítja az intézményvezető a tanulás és tanítás eredményességét, a tanulói eredmények javulását? • Hogyan valósítja meg a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba? • Milyen szerepet kap a fejlesztő célú értékelés, a visszajelzés, a reflektivitás a napi gyakorlatban? • Hogyan gondoskodik az intézményvezető arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek valamennyi tanuló igényének megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz? • Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában? • Hogyan kapcsolódik be az intézményvezető az intézmény innovációs tevékenységébe?
2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása • Hogyan történik az intézmény jövőképének kialakítása? • Milyen viszonyban van az intézményi jövőkép a vezetői pályázatban megfogalmazott célokkal? • Az intézményvezető hogyan alakítja ki és hogyan kommunikálja az intézményi közös értékeken alapuló vezetői jövőképét, céljait? • Hogyan, mi alapján alakítja, módosítja, változtatja a képzési struktúrát, képzési specialitásokat? Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra? • Milyen stratégiai lépéseket tesz az intézményvezető az iskola céljainak elérése érdekében? • Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? Mi történik ezekkel? • Hogyan segíti a nevelőtestület tagjait az oktatásban megjelenő változások értelmezésében, megközelítésében? • Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?
3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása • Hogyan, milyen témákban történik az intézményvezető önreflexiója, erősségeinek és fejleszthető területeinek meghatározása? • Fejleszti-e önmagát folyamatosan az intézményvezető? Ha igen, hogyan és milyen témákban? • Hogyan tartja naprakészen szakmai tudását, vezetői kompetenciáit az intézményvezető a szervezeti célok elérése érdekében? • Mennyire hatékony, eredményes az intézményvezető kommunikációja? • Milyen mértékű elkötelezettséget mutat a tanulók, a nevelőtestület tagjai és önmaga képzése és fejlesztése iránt? • Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői pályázatban leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket?
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása • • • • • • • • •
Hogyan, mi alapján osztja meg a vezetési feladatokat az intézményvezető vezetőtársaival, kollégáival? Hogyan vesz részt személyesen az intézményvezető a pedagógusok ellenőrzésében és értékelésében? Milyen módszerekkel, hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat és a tanulókat? Hogyan tudott kialakítani az intézményvezető az intézményen belül – a megosztott vezetésre épülő – együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között? Hogyan koordinálja az együttműködést? Hogyan méri fel az intézményvezető a fejlesztési szükségleteket az intézményben? Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését? Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással, hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)? Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat? Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében? Működtet-e belső tudásmegosztó fórumokat az egymástól való tanulás és a közös célok elérése érdekében?
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása • Hogyan kíséri figyelemmel a jogszabályi változásokat? • Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének? • Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)? • Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát? • Gondot fordít-e az intézményvezető a pozitív intézményi imázs kialakítására és fenntartására, hogyan mutatja meg ezt a nyilvánosságnak? • Hogyan biztosítja az intézményvezető az átláthatóságot a folyamatok vezetésében, irányításában – figyelembe véve a köznevelési rendszerre vonatkozó irányelveket? • Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető? Hogyan működnek kapcsolatai, hogyan fejleszti azokat?
A VEZETŐ PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉNEK MÓDSZEREI
• 1. Kérdőíves felmérés:
– A nevelőtestület tagjai – Szülők
• 2. Dokumentumelemzés
– Vezetői pályázat – Pedagógiai program – Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók – SZMSZ – Intézményi önértékelés – Vezetői önértékelő kérdőív
• 3. Portfólió • 4. Interjúk
1.1 A nevelőtestületi kérdőívek témái • • • • • • • • • • • •
az intézményvezető jelenléte; az elvárások közvetítése; tájékoztatási kötelezettsége, információáramlás; munkahelyi motiváció; innovatív légkör teremtése; egyenletes terhelés biztosítása; a szakmai együttműködés támogatása; folyamatos ellenőrző-értékelő tevékenység; részvétel a pedagógusok értékelésében; egyéni fejlődést támogató kultúra; etikus pedagógusmagatartás betartatása; célokat támogató kapcsolatrendszer működtetése.
2.1 Vezetői pályázat • Mi az intézményvezető által megfogalmazott jövőkép? Ez hogyan függ össze a köznevelési rendszer előtt álló feladatokkal? • Milyen célokat fogalmaz meg az intézményvezető? Ezek milyen kapcsolatban állnak a köznevelési rendszer előtt álló feladatokkal? • A stratégiai vezetői célokat hogyan bontotta le operatív célokra? • A vezetői programalkotásban hogyan kapcsolódik a hagyományőrzéshez az innovatív gondolkodás, tervezés? • Hogyan tervezi a pedagógusokkal való együttműködést? • Hogyan, milyen témákban jelöli meg erősségeit? • Hogyan látja a programban vezetői fejlődésének lehetőségeit? • Hogyan jelenik meg a vezetői programban a tanulás eredményességének biztosítása? • Hogyan jelenik meg a programban a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása? • Milyen szerepet kap a programban a fejlesztő célú értékelés, a reflektivitás? • Hogyan jelenik meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelése, oktatása a programban?
2.2 Pedagógiai program • Mi az intézményvezető által megfogalmazott jövőkép? Ez hogyan függ össze a pedagógiai program céljaival? • A vezetői programban megfogalmazott célok hogyan segítik elő a pedagógiai program céljait? • Milyen, az intézményi célok elérését támogató kapcsolatrendszer leírása található a dokumentumban?
2.3 Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók • Hogyan valósul meg a mérési, értékelési eredmények beépítése a tanulási-tanítási folyamatba? • Mi történik azokkal a területekkel, amelyek stratégiai vagy operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? • Milyen megvalósult tevékenységek igazolják a vezetői programban leírt célok teljesülését? • Milyen dominanciával jelenik meg a dokumentumokban az intézményben működő szakmai csoportok munkája? • Mire irányul a dokumentumokban az intézményi erőforrások vezetői elemzése? • Milyen, a célok elérését támogató együttműködési formák jelennek meg az operatív tervezésben?
2.4 SZMSZ • A vezető az SZMSZ-ben leírtaknak megfelelően osztja-e meg a vezetési feladatokat? • Megvalósul-e az SZMSZ-ben előírt eljárásrend szerint a pedagógiai munka belső ellenőrzése? • Hogyan segíti a célok megvalósulását az intézményi kapcsolatrendszer szabályozása? • Milyen a döntéshozatali rendszer szabályozása, az intézményvezető ennek megfelelően hozza-e meg döntéseit?
2.5 Intézményi önértékelés • Milyen dokumentumai vannak az intézményi önértékelésnek? • Milyen dokumentumai vannak a pedagógusmunka ellenőrzésének, értékelésének? • Hogyan jelenik meg a dokumentumokban a fejlesztésre szoruló területek azonosítása? • Az óra-/foglalkozáslátogatásról szóló vezetői feljegyzések hogyan tükrözik a fejlesztő szemléletet?
2.6 Vezetői önértékelő kérdőív • A kérdőív az alábbi szempontok szerint tartalmaz állításokat, amelyek alapján egy ötfokú skálán kell elhelyeznie magát a vezetőnek, végül önfejlesztési célokat kell kijelölnie az alábbi területekre vonatkozóan: – – – – – –
szakmai felkészültség; személyes tulajdonságok; stratégiai vezetés; változások kezelése; a munkahelyi közösség irányítása; munkahelyi motiváció.
3. Portfólió • A vezető munkájáról alkotott kép kialakítását segíti a pedagógus portfóliójának a vezetői munkára vonatkozó elemekkel való kiegészítése, pl.:
– vezetői pályázat – vezetői program; – értekezletek forgatókönyve; – emlékeztetők a szülői és diákképviselettel történő megbeszélésekről.
• Ezeket a dokumentumokat a tanfelügyelet során a szakértők az alábbi szempontok alapján elemzik: – a vezető részvétele a szakmai tudás megszerzésében, a továbbképzésekben; – témák, amelyekben a vezető folyamatosan fejleszti önmagát; – a vezető bekapcsolódása az intézmény innovációs tevékenységébe; – eredményes, egyértelmű írásbeli és szóbeli kommunikáció; – a tudásmegosztás elősegítése intézményen belül és kívül.
4. Interjúk • A tanfelügyelő előzetes felkészülése során felmerült, kiegészítésre szoruló információkra vonatkozó kérdéseket tartalmazó interjú felvételére a helyszíni ellenőrzés során kerül sor. – A munkáltatóval készített interjú (5. számú melléklet) – Az intézményvezetővel készített interjú (6. számú melléklet) – A vezetőtársakkal készített interjú kérdései (7. számú melléklet)
Az ellenőrzés szakaszai • 1. Előzetes felkészülés • 2. Helyszíni ellenőrzés • 3. Az ellenőrzés lezárása – Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről – Az ellenőrzés lezárása a vezető részéről
1. Előzetes felkészülés • Az Oktatási Hivatal által felkészített, az intézményellenőrzésre felkért két szakértő közül legalább az egyik vezetői gyakorlattal és pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel rendelkezik. • A felkéréssel egy időben a Hivatal átadja az ellenőrzés előkészítéséhez szükséges és rendelkezésre álló, az intézményre vonatkozó adatokat. A szakértők közül a csoport koordinálásával megbízott szakértő felveszi a kapcsolatot az iskola igazgatójával, és egyezteti, előkészíti a helyszíni ellenőrzés lebonyolítását. Az intézményi honlapon és a vezetői portfólió részeként a szakértők rendelkezésére állnak az előzetesen vizsgálandó dokumentumok és az előzetes mérések feldolgozott adatai.
2. Helyszíni ellenőrzés • A helyszíni ellenőrzés célja, hogy a szakértők az előzetes felkészülés során a dokumentumelemzés alapján szerzett információikat pontosítsák, kiegészítsék, és annak valóságtartalmáról meggyőződjenek. • A helyszíni ellenőrzés tervszerűen, az intézmény vezetőjével való egyeztetés alapján történik, és időtartama egy nap. A helyszíni ellenőrzés során az érintettekkel készítendő interjúk időpontjának megszervezésében az intézményvezető a látogatást megelőzően egyeztetett módon közreműködik.
3.1. Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről • A szakértők egyeztetnek, majd a látogatás után kitöltik az értékelő lapot, amely az öt területen erősségeket és fejleszthető területeket jelöl ki, majd öt napon belül eljuttatják a vezetőhöz elektronikusan és két példányban nyomtatott formában.
3.2. Az ellenőrzés lezárása a vezető részéről • Az ellenőrzés befejezése után, a vezetőről készülő értékeléssel egy időben, az intézményvezető értékelőlapot tölt ki az őt ellenőrző szakértőkről.
MELLÉKLETEK
